6.
Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai
6.1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának
állandó
munkakapcsolatban
kell
állnia
a
következő
intézményekkel:
· a Ferencvárosi Önkormányzat képviselőtestületével, bizottságaival,
a
Polgármesteri Hivatallal (irodáival)
·
A területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal, nevelési tanácsadókkal
A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.
5.2. Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az iskola munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel: ·
a területileg illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságok,
·
gyámügyi előadók,
·
a helyi családsegítő munkatársai,
·
Vörös Kereszt,
·
IX.ker.-i Rendőrkapitányság,
·
Ferencvárosi Művelődési Központ
6.3.A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Ferencvárosi Gyermekorvosi Kft. gyermekorvosával (1097, Vaskapu u. 23-29.) és a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálattal 1097, Mester u. 45.
Ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját az SZMSZ 13. pontja szabályozza. 6.4. A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse és a családi kapcsolattartók rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a IX. kerületben illetékes gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért alsó tagozaton az igazgató, felső tagozaton a programkoordinátorok a felelős (ek). 6.5. A nevelők szakmai munkájának segítéséért, fejlesztéséért az iskolában működő valamennyi szakmai munkaközösség bekapcsolódik a kerületi /iskolaközi / szakmai munkaközösségek
munkájába:
6.6. A közoktatási törvény 39 § /4/ bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.
7.
Az iskola működésének rendje
7.1.
Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig:
Lenhossék u. 24-28. : reggel 7 órától délután 17 óráig tart(anak) nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület(ek) ettől eltérő időpontban illetve szombaton és vasárnap is nyitvatartható(k). 7.2. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra és délután 17 óra között (amennyiben 17 óra után az iskolában tanuló tartózkodik, akkor az utolsó tanuló távozásáig) az iskola igazgatójának vagy helyettesének illetve
megbízottjának
az
iskolában
kell
tartózkodnia.
benntartózkodásának rendjét előre kell írásban meghatározni.
A
vezetők
Amennyiben az igazgató vagy az őt helyettesítő vezetők közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 7.3. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 16 óra között kell megszervezni, A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza egy alkalommal 15, egyébként 10 perc.
7.4. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 (vagy 16.30) óráig tart. 7.5.
Az iskolában 7 órától és az óraközi szünetek idején
tanári
ügyelet
működik. Az ügyeletes nevelő köteles az ügyelet területén a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az ügyeleti rend az ügyelet helyszínén kifüggesztve megtalálható.
7.6 A tanuló a tanítás időtartama alatt - kivételes esetben - csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke /távolléte esetén az
igazgató,
igazgatóhelyettes a programvezető, illetve a programkoordinátorok engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.
az / írásos
Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató, az igazgatóhelyettes, programvezető( programkoordinátorok) adhatnak engedélyt. 7.7. A tanórán kívüli foglalkozásokat a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. 7.8. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik az iskola igazgatója által kijelölt időpontokban. Ezt a tanév elkezdése előtt az igazgató a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 7.9. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni - központilag meghatározott időpontban és időtartamig.
7.10. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
· az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért · az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért · a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért · az iskolai SZMSZ-ben és házirendben megfogalmazott előírások megtartásáért.
7.11. A dohányzásról és a nemdohányzók védelméről · Az iskola területén belül dohányzásra kijelölt helyiségeken kívül tilos a dohányzás. · Az intézmény épületenként egy helyiséget jelöl ki az intézményben dohányzó a 18 éven felüli iskolahasználók számára. · A dohányzásra kijelölt helyiségekben 18 éven aluli tanulók nem tartózkodhatnak. · A dohányzást tiltó rendelkezést az épületekben szintenként, jól láthatóan el kell helyezni. · A dohányzásra kijelölt helyiségeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni. 7.12.
Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a
hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). • A iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. • Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét) A portaszolgálat a belső telefonhálózat segítségével köteles meggyőződni arról, hogy a belépőt képes–e fogadni az iskola abban az ügyben illetékes valamelyik alkalmazottja. 7.13. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést.
7.14. Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola területén az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. 7.15. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 7.16. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet
engedni, ha
ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. 7.17. Az iskolában folyó reklámtevékenységről · Az iskolában tilos a reklámtevékenység kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.
· A reklámtevékenység fentiek megtartásával történő végzésére az iskola valamelyik vezető beosztású alkalmazottja adhat engedélyt.
8.
A tanórán kívüli foglalkozások
8.1. Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: a.) napközi b.)
délutáni felzárkóztató foglalkozás
c.)
egyéb tanórán kívüli foglalkozások
d.)
a diákönkormányzat klubfoglalkozásai
e.)
a logopédus foglalkozásai
f.)
a fejlesztő pedagógusok és a pszichológus foglalkozásai
8.2. A napközi működésére vonatkozó általános szabályok:
a.) A napközi otthon működésének rendjét az alsós munkaközösség
a felsős
napközis nevelővel együtt dolgozza ki és az iskolai munkatervben rögzíti. b.) A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő írásos engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató, az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.
c.)
A délutáni felzárkóztató foglalkozás az arra rászorulóknak kötelező. A
rászorultságot az osztályfőnök vagy a szaktanár állapítja meg, a tanuló tanulmányi eredményei alapján. d.)
A napközis és a tanulószobai foglalkozásra lehetőség szerint minden
jelentkezőt fel kell venni. Amennyiben erre nincs lehetőség, előnyben részesülnek azok, akik(et): ·
Szülei egyedül nevelnek
·
Halmozottan hátrányos helyzetűek
·
Rossz anyagi körülmények között élnek
·
Valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek
8.3. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: a.)
A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a délutáni
felzárkózató foglalkozások és a pedagógiai programban rögzített ( ilyenek különösen a reggeli és napzáró beszélgetőkörök, erdei iskolai programok ) a szülővel a beiratkozás időpontja előtt közölt foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. b.) A
tanórán
kívüli
foglalkozások
megszervezését
(
a
foglalkozások
megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A feltételek megváltozásával az igazgató engedélyezheti tanórán kívüli foglakozás megindítását tanév közben is.
c.) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. e.)
A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik
munkájukat az SZMSZ 1.sz.mellékletében található munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.
8.4. A szaktanárok a tantervi követelmények teljesülése, az osztályfőnökök a nevelőmunka elősegítése érdekében osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét, feltételeit a szaktanároknak tanmenetükben,
az
osztályfőnököknek
osztályfőnöki
munkatervükben
kell
rögzíteniük 8.5. Az iskola nevelői, szülői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára
túrákat,
kirándulásokat,
táborokat,
kulturális
programokat
szervezhetnek. ·
Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az
osztályok számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson a pedagógiai programban foglaltak szerint évente egy alkalommal kötelező. A további, szülői engedéllyel szervezetett kirándulásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. ·
Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a
táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása, valamint közösségfejlesztés és egyéni fejlesztés valósul meg. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon a pedagógiai programban foglalt kétévenkénti kötelező foglalkozásokon túl ( a magatartásmódosító program esetében az évi két
erdei iskolai foglalkozáson túl) önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. ·
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó
foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon
tett
csoportos
látogatások.
A tanulók részvétele
ezeken
a
foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár, valamint az évente egy alkalommal szervezett kötelező iskolai színházlátogatáson felül szervezett – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
8.6. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek vezetői, illetve a szaktanárok a felelősek.
8.7. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Működésének szabályait az SZMSZ 9. pontja tartalmazza. 8.8. Az iskolában a bejegyzett történelmi egyházak hit - és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 8.9. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít.
9.
Az iskolai könyvtár működési rendje
9.1. Az
iskolában
a
nevelő-oktató
munka
és
a
tanulók
önálló
ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. 9.2. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglakozások tartása. 9.3. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre
kikölcsönöz.
A
kikölcsönzésre
szánt
tankönyvek
beszerzése,
a
tankönyvfelelős feladata. A tartósnak minősített tankönyveket a könyvtár állományába fel kell venni. 9.4. Az iskolai könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn a kerületi iskolai könyvtárak vezetőjével.
9.5. Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért felelős részletes feladatait a(z) SZMSZ 1.sz. mellékletében
található munkaköri leírás tartalmazza.
9.6. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik 9.7. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. 9.8. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:
· tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, · a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartása, · a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, · könyvtár dokumentumainak kölcsönzése az e célból ide beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók részére,
· számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása (pl: számítógép-használat) · tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól. 9.9. A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tudomására kell hoznia. 9.10. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük , majd könyvtárossal egyeztetniük kell. 9.11.
Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tankönyvek és a tanulók által
használt segédkönyvek kivételével) 1 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható. 9.12.
Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:
· kézikönyvek, · számítógépes szoftverek, · muzeális értékű dokumentumok
9.13.
A könyvtár használója (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a
dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtár javaslata alapján az iskola gazdasági vezetője határozza meg. 10.
A mindennapi testedzés formái
10.1.
Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező
testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.
10.2.
A délutáni sportfoglalkozásokat, a napközi otthonban a játékos,
egészségfejlesztő testmozgás, valamint szakkör keretében kell megszervezni. 10.3..
A délutáni sportfoglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja,
hogy a tornaterem a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét 5 napján 1 óra hosszat a tanulók számára nyitva legyen.
11. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása
11.1.
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az
iskola fenntartója megállapodást köt a Ferencvárosi Gyermekorvosi Kft., a Ferencvárosi
Egészségügyi
Szolgálat
és
a
Ferencvárosi
Önkormányzat
Gyermekfogászatának vezetőjével.
11.2.
A megállapodásnak biztosítania kell:
· az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését · a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az iskolában alábbi területeken: =
fogászat, évente egy alkalommal,
fogászati prevenció =
tüdőszűrés, évente a kimenő évfolyamokon egy alkalommal,
=
belgyógyászati vizsgálat, évente egy alkalommal,
=
szemészet, az ötödik és a hetedik évfolyamokon évente egy alkalommal
=golyvaszűrés évente egy alkalommal
· a tanulók fizikai állapotának mérését évente egy alkalommal · a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, · a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai - tisztasági szűrővizsgálatát évente .egy alkalommal. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.
12. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő óvó előírások
12.1.
Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a
tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló egészségére káros tevékenységet végez, balesetet
szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket
megtegye.
12.2.
Az
iskola
dolgozóinak
feladatai
a
tanuló-
és
gyermekbaleset
megelőzésével kapcsolatosan: a.)
Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ
4.sz. mellékleteiben található munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.
b.) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.
c.)
A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint
az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d.)Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal
együtt
járó
veszélyforrásokat,
a
tilos
és
az
elvárható
magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
· A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek
során
ismertetni kell: =
az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
=
a házirend balesetvédelmi előírásait,
=
a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa,
stb) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, =
a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban,
· tanulmányi kirándulások, túrák előtt,
·
erdei iskola és táborozások előtt, és a helyszínen
· közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, · rendkívüli események után, · a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. e.) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat,
illetve
tanórán,
vagy
iskolán
kívüli
program
előtt
a
baleseti
veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f.) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. g.) h.)Az iskola igazgatója vagy megbízásából a gazdasági vezető az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében
rendszeresen
ellenőrzi.
A
munkavédelmi
szemlék
tanévenkénti
időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az SZMSZ 4.sz.mellékletében található munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. i.) Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az SZMSZ 5.sz.mellékletében található tűzriadóterv előírásai szerint kell kell határozni :
· a rendkívüli esemény jelzésének módjait,
elvégezni. A tűzriadó tervben meg
· a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, · a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági
szervek - rendőrség, tűzoltóság - értesítése,
fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése),
· az iskola helyszínrajzát, · az építmények szintenkénti alaprajzát ( a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival.)
12.3.
Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
a.) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
· a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, · a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,
· minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának (távolléte esetén az igazgatóhelyettesnek-tagozatvezetőnek).
E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni.
b.)A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c.) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d.)A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:
· A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani, · A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv
egy példányát meg kell
küldeni a fenntartónak, egy példányt
pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.
· A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset
kivizsgálásába
legalább
rendelkező személyt kell bevonni.
középfokú
munkavédelmi
szakképesítéssel
· Az iskola igény esetén biztosítja az iskolai diákönkormányzat képviselőjének, a szülői szervezetnek a részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 12.4.
Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek
megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az SZMSZ 4.sz mellékletében található munkabiztonsági szabályzat szabályozza.
13. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 13.1
Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden
olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: ·
a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),
·
a tűz,
·
a robbantással történő fenyegetés.
13.2
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az
iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: ·
Igazgató
·
Igazgatóhelyettes
·
Gazdasági vezetők
13.3
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell
a)
a fenntartót,
b)
tűz esetén a tűzoltóságot,
c)
robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
d)
személyi sérülés esetén a mentőket,
e)
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve
katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. 13.4
A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre
jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a tűzriadó tervben meghatározott módon riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni
a
veszélyeztetett
épület
kiürítéséhez.
A
veszélyeztetett
épületet
a
benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. 13.5
A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a
kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. 13.6
A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a
következőkre: ·
Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó
nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! ·
A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az
épület elhagyásában segíteni kell!
·
A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő
hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. ·
A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő
megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!
13.7
Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a
veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg -felelős dolgozók kijelölésévelgondoskodnia kell az alábbi feladatokról: ·
a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,
·
a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
·
a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,
·
az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
·
a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság,
tűzszerészek stb.) fogadásáról. 13.8
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az
iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: ·
a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,
·
a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,
·
az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),
·
a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,
·
az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,
·
az épület kiürítéséről.
13.9
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését
követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. 13.10
A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által
meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 13.11 .A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. ·
A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes
intézményi szabályozását a tűzriadó terv tartalmazza. ·
A tűzriadó terv, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért,
valamint évenkénti felülvizsgálatáért az gazdasági vezetője illetve az intézmény igazgatóhelyettese a felelős. ·
Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő
kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatóhelyettese a felelős. ·
A tűzriadó tervben és megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és
dolgozójára kötelező érvényűek. ·
A tűzriadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell
elhelyezni Lenhossék u.24-28. :Iskolatitkári szoba : Porta 14.
A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE
15.1
Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a
felelős.
15.2
Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó(k) nevét,
aki az adott tanévben elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. 15.3
A tankönyvrendelésben
illetve
a
tankönyvterjesztésben
résztvevő
munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. 15.4
Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást
köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
·
az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,
·
a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és
mértékét, ·
a szükséges határidőket,
·
a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.
15.5.
A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás
rendjéről – a szakmai munkaközösségek szaktanárok véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével:
·A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. ·A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. ·A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. ·A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket. ·Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. ·Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. ·Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.
A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.
16. A teljesítménypótlék összegére vonatkozó belső szabályok Az intézményben az egyes pedagógus munkaköröket, munkaköri feladatokat ellátó alkalmazottak egységesen a teljesítménypótlékként a közoktatásról szóló törvényben meghatározott számítási alap szerint részesülnek 17. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
17.1.: Iskolai rendezvénynek minősülnek Iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, tanévzáró, ballagás) Nemzeti ünnepek Helyi rendezvények Diák és sport napok Iskolai kirándulások Nyílt napok
17.2.: Az iskolai rendezvények felelőseit a munkaterv (feladatellátási terv) tartalmazza. A ballagásokat a ballagók alatti évfolyam osztályai rendezik meg. 17.3.: Az iskola emlékkönyvének vezetéséért az igazgató által megbízott(ak) felelős(ek).
17.4.Az iskolaújság, iskolarádió és iskolai TV
megjelentetés és üzemeltetés
rendjét a diákönkormányzat működési szabályzata tartalmazza.
18. Záró rendelkezések
18.1.
Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület
elfogadásával, a szülői közösség és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.
18.2
Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti:
· a fenntartó, · a nevelőtestület, · az iskola igazgatója, · a diákönkormányzat iskolai vezetősége ·
18.3.
az iskolai szülői munkaközösség
Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további
rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák.
Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei. E mellékleteket (utasításokat) az iskola igazgatója a belső ellenőrzési szabályzat és az iskolai könyvtár működésének szabályzata, gyűjtőköri szabályzat kivételével az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja.
18.4 ·
Az SZMSZ mellékleteit képező önálló szabályzatok A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata
·
a dolgozók munkaköri leírása,
·
belső ellenőrzési kézikönyv
·
ügyvitel és iratkezelési szabályzat szabályzat,
·
számviteli politika, számlarend, számlatükör
·
pénzkezelési szabályzat,
·
bizonylati szabályzat,
·
eszközök és források leltározásának és leltárkészítési kötelezettségének
szabályzata ·
feleslegessé vált eszközök feltárása, hasznosítása és selejtezése
· ·
Ügyrend munkabiztonsági szabályzat,
·
Bizonylat szabályzat
·
Bizonylati album
