TARTALOM. Szerkesztői üzenet l. A dolgok együttállása SZERKESZTŐI ÜZENET HAZAI AGRÁRGAZDASÁG NEMZETKÖZI AGRÁRGAZDASÁG

II. Évfolyam 3. szám – 2016. március 31.

TARTALOM SZERKESZTŐI ÜZENET

0. oldal

HAZAI AGRÁRGAZDASÁG

1. oldal

NEMZETKÖZI AGRÁRGAZDASÁG

6. oldal

STATISZTIKA

10. oldal

SZABÁLYOZÁSI, PÁLYÁZATI INFORMÁCIÓK

14. oldal

KIEMELT TÉMA

16. oldal

Szerkesztői üzenet l

A dolgok együttállása Az év első hónapjai a mezőgazdaságban rendre a tavaszi munkákra való felkészülés, valamint a tájékozódás, szervezés jegyében telnek. Ahogy mi a tavaszi agrárszakmai fórumainkat, úgy számos szervezet ilyenkor tartja tájékoztatóit. Az idei évkezdet azonban nem csak abban különbözik a korábbiaktól, hogy a csapadékos időjárás és a téli hidegek elmaradása miatt egyrészt elhúzódtak a munkák, másrészt a kártevők elleni védekezés nagyobb jelentőségűvé vált, hanem azért is, mert több tényező együttállása eddig példátlan egyedi helyzetet teremtett. (i) Az első év tanulási időszaka után 2016-ban már 35 jogcímre bővülve nyílik meg az Egységes Kérelem beadásának lehetősége április elsején. Ebből következően a precíz kitöltés még inkább döntő jelentőségű. (ii) Egymás után nyílnak meg a Vidékfejlesztési Program pályázatai, és (iii) a nemzeti támogatási jogcímek igénylésére is nagyon figyelni kell. Ehhez adódik az (iv) a kedvező kamatkörnyezet, amire korábban nem volt példa, és nem is tudni, meddig tartható fenn. Vélhetően később nem lesz ilyen kedvező lehetőség a fejlesztésre. A Takarékok mindezek tudatában felkészültek arra, hogy ügyfeleink segítségére legyenek az üzleti elképzelések, a támogatások és finanszírozási eszközök megfelelő kombinációjának kialakításában. Ilyen kedvező lehetőség az eladósodásra és támogatáshoz jutásra nem lesz többé

Üdvözlettel, Fórián Zoltán vezető agrárszakértő Takarék Agrár Központ

Hazai agrárgazdaság Kiűznék az országból az összes veszélyes importot

A piac értékelni fogja

Az importból származó, genetikailag módosított (GM) szója fokozatos kiváltását szorgalmazza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A köztestület szerint a GM-mentes szója hazai termesztését és felhasználását tovább kell támogatni. A GM-növényeket is előállító multinacionális vetőmagcégek magyarországi leányvállalatainak pedig az itteni GM-mentes vetőmagellátás és –nemesítés lehet a feladatuk. Bár a magyar szója GM-mentes, abból mindössze 143 ezer tonna termett 2015-ben, így ez azt is jelenti, hogy továbbra is 500-600 ezer tonna szójadarát kell importálnunk évente – állapította meg állásfoglalásában a NAK elnöksége. A behozott szója nagy része viszont GM-növény, és ezt az is bizonyítja, hogy az Európai Unióban a keveréktakarmányok 90 százaléka tartalmaz import génmódosított összetevőket. A kamara közleménye szerint az importált szója fokozatos kiváltására tovább kell támogatni a GM-mentes hazai termesztést és felhasználást. (Forrás: agrarszektor.hu, részlet)

Takarék Agrár Központ kommentár Ahogy azt már megszokhattuk, a GM-mentesség terén sem minden fekete vagy fehér. Azok a feszítő kérdések, amelyek e növények táplálkozás-élettani, illetve gazdálkodási hatására irányulnak, nincsenek megválaszolva, de eközben a technológiai fejlődés továbbra is gyors. Gondoljunk például a genomeditálásra, amely a határmezsgyén mozog, de elfogadása esetén gyorsan lesöpörheti a piacról a hagyományos és nagy ellenállást kiváltó génmódosító technikákat és termékeiket. Nagy felelősség hárul a tudósokra, a hitelesekre. A szója esetében már van kézzelfogható árelőnye a GM-mentességnek, de a gabonaféléknél erre még várni kell. A másik oldal, a bio-gabona például szintén jó felárral értékesíthető.

Idén is magyar bárányokat akartak húsvétkor enni az olaszok A kiegyensúlyozott piacon van tér a bővülésre

A 16-27 kilogrammos állatokra folyamatos a kereslet, túlnyomórészt olasz kereskedők vásárolják a magyar bárányokat. Zökkenőmentes a magyar húsvéti bárányok kivitele, a 16-27 kilogrammos állatokra folyamatos a kereslet, túlnyomórészt olasz kereskedők vásárolják - mondta el a Magyar Időknek Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója. A kilogrammonkénti bárányárak már februárban 50, a húsvéti szezonban pedig 100 forinttal voltak alacsonyabbak a karácsonyinál: a 20-24 kilogrammos kategóriában 850950 forint, míg a 16-20 kilogrammosban csaknem 1000 forint a kilogrammonkénti ár. Szakértők szerint a bárányok eladásából évente mintegy tízmilliárd forintnyi bevétel származik. Hajduk Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a kérődzőknél tapasztalt kéknyelv-betegség mennyiségi szempontból érdemben nem befolyásolta az idei húsvéti szezont, és most is mintegy 150-220 ezer állatot visznek ki, ami az éves báránykivitel harmadát jelenti. A végeleges számot azonban csak később lehet majd tudni - tette hozzá. A hazai vágóbárányok száma egyébként évi mintegy 600-650 ezerre rúg. Hajduk Péter megjegyezte, hogy a támogatások hatására az elmúlt 3-4 évben 40-50 ezres bővüléssel növekedésnek indult a magyarországi anyajuhállomány, amely mostanra már 960-980 ezer egyedre nőtt. (Forrás: MTI)

A TAKARÉKBANK ZRT. TAKARÉK AGRÁR KÖZPONTJÁNAK AGRÁRGAZDASÁGRA SPECIALIZÁLT ELEKTRONIKUS HÍRLEVELE FELELŐS SZERKESZTŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ  [email protected]  2016. MÁRCIUS 31.

1

Takarék Agrár Központ kommentár A magyarországi juhászat továbbra is alapvetően az élő vágóbárány kivitelére épül. Ennél fogva e lehetőségen múlik a jövőképe is. Ebből a szempontból nem állunk rosszul, hiszen az EU önellátása nem emelkedik, az ünnepekhez kötődő kereslet mellett pedig egyre stabilabban bővül a muszlim közösség kereslete. A belföldi kereslet még duplázódása esetén sem nevezhető jelentősnek, de mégsem elhanyagolható, hiszen kiegyensúlyozó feladatot lát el. A fogyasztás-élénkítő kampányoknak tehát nagy jelentősége lenne a szektorban. A már megjelent pályázati lehetőség nem csak egyedülállósága miatt fontos, hanem azért is, mert alkalmat teremt a hatékonyság ugrásszerű emelésére. Erre nagy szükség van, hiszen a földbérletek (a juhtartók által használt szántók 54,7%-a, illetve a legelők 58,1%-a bérelt terület) miatti többletköltségek, és a technológiai lemaradások a tavaly duplázódott termeléshez között támogatások mellett is nyomasztóak.

Integrációval növelné a sertéságazat hatékonyságát a terméktanács Az együttműködés nem lehetőség, hanem kényszer

Az integráció növelésével javítaná a szakmai tevékenység hatékonyságát és a versenyképességet a sertéságazatban a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) annak érdekében, hogy a kormány sertésstratégiája megvalósuljon. Németh Antal, a VHT elnöke Budapesten, a szakmaközi szervezet sajtótájékoztatóján elmondta: az ágazat szereplőinek jobban együtt kell működniük, mert jelenleg nem megfelelő a munkamegosztás a vállalkozások között. Hozzátette: a sertésállomány növelését gátolja például a tőkehiány, a piaci bizonytalanság, a feketegazdaság elterjedtsége, illetve az információhiány. Kifejtette, a sertésállomány növekedése megtorpant az utóbbi időben, és ismét csak 3 millió körüli a magyar sertések száma. Úgy vélte, az együttműködés erősítésével növelhető a sertésállomány, mivel további jelentős számú kistermelőt lehet bevonni a tenyésztésbe, ami tovább csökkentheti a vidéki munkanélküliséget. Emellett a nagy sertéstelepek szaporító kapacitását is jobban ki lehet használni, ami a tenyésztés és a hízlalás versenyképességét, jövedelmezőségét javítja. Továbbá csökkenthető az import, valamint megfelelő minőségű és mennyiségű sertéshús állítható elő a feldolgozó üzemek számára – mondta. (részlet, forrás: AKI)

Takarék Agrár Központ kommentár Persze nem lehet elégszer hangsúlyozni az együttműködés jelentőségét, de a gyakorlat az, hogy ennek mibenlétével, lehetséges formáival kevesen vannak tisztában. Ez képzést igényel, illetve olyan partnert, mint például a Takarék, aki érti a szektor sajátságait, és nem közvetlen versenytárs. Hisszük azt, hogy a sertéstartókhoz hasonlóan a többi agrárszektorban is a Takarékok lehetnek az együttműködések modern formáinak generálói, elősegítői. A sertésszektor válságos időszaka még nem ért véget. Ezért statisztikai rovatunkban kiemelt figyelmet szentelünk kilátásainak.


2

Hazai agrárgazdaság Folytatódik a minőségi hazai sertéshús fogyasztását ösztönző kampány Komplex ösztönzési program

A húsvéti áruházi kóstoltatást követően is folytatódik a kiváló minőségű sertéshús védjegyes termékek népszerűsítése - közölte Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a magyar sertéshús jövője a magyar fogyasztók kezében van. Emlékeztetett rá: a programot azért indították el, hogy a fogyasztók és a hústermék közötti bizalom kialakulását egy minőségtanúsítási rendszerrel segítsék, s ma már a magyar sertésállomány harmada valamilyen formában része a programnak. Feldman Zsolt bejelentette: a program 2016-os folytatása érdekében a védjegy-tanúsítási rendszer működtetéséhez az idén 150 millió forintot biztosítanak, marketingcélra pedig 200 millió forintos keretet kívánnak felhasználni. Megjegyezte azt is, hogy a magyar emberek évente 25-28 kilogramm sertéshúst fogyasztanak, míg például Németországban, Spanyolországban 55-60 kilogrammot. A helyettes államtitkár felidézte: január elsejével a sertés tőkehús áfája 27-ről 5 százalékra csökkent. Ez a magyar költségvetés számára 25 milliárd forint kiesést jelent, amely biztosan a fogyasztóknál marad - mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt hónapokban az áruházakban, kiskereskedelmi láncoknál tapasztalt fogyasztói árak azt mutatják, hogy az áfacsökkentést a kereskedők átadták a fogyasztóknak. Ez jelentős mértékben segítette az egyébként Európa-szerte nem könnyű helyzetben lévő ágazatot - fogalmazott. Lipcsey György, a Magyar Turizmus Zrt. (MT) Agrármarketing Centrum vezérigazgatóhelyettese elmondta, hogy a szervezet már tavaly elkezdte sertésmarketing akcióit. Ennek folytatása volt az FM, az MT, valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) által húsvét előtt indított, Magyarország 60 legnagyobb Spar és Interspar áruházában tartott háromnapos termékkóstoltató kampány, amelynek keretében mintegy 80 ezer vásárló ismerkedhetett meg termékekkel. Hozzátette, a tervek szerint folytatódik az együttműködés. Németh Antal, a VHT elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy az ágazat stratégiai fejlesztésében a minőség is fontos szerepet kapott. A védjegyrendszerrel kapcsolatban kiemelte, hogy abban a minőség és a nyomon követhetőség szempontjai egyaránt érvényesülnek. Kitért arra is, hogy ma mintegy 650 vállalkozás rendelkezik védjegyhasznosítási joggal, köztük telepek, vágóhidak, feldolgozó üzemek, kiskereskedelmi láncok, és vendéglátók is. Horváth Ferenc, a Spar Magyarország saját húsüzemének, a Regnum Húsüzem és Oktatóközpontjának vezetője ugyancsak a minőség és nyomon követés fontosságát hangsúlyozta, amely megadja a vevők által is igényelt biztonságot. Szólt arról is, hogy a 2003-ban indult húsüzemben tavaly közel 2 milliárd forintos fejlesztést hajtottak végre, és egy modern oktatóközpontot hoztak létre, tapasztalva, hogy szükség van hentesek képzésére, mert hiány van belőlük. „Egyre több szakembert tudunk képezni Magyarországnak, illetve hálózatunknak" - tette hozzá. (forrás: MTI)

Takarék Agrár Központ kommentár Ezen összetett, átgondolt program sajnos a nemzetközi hatásokra lecsökkent sertésárak miatt nem tud valódi, tartós, az egész termékláncra érvényes pozitív hatást kiváltani.


3

Hazai agrárgazdaság Meghökkentő adatok érkeztek - leszoknak a magyarok az ivásról? Á, dehogy!

Tavaly a kormány tovább sarcolta az alkoholtartalmú italokat, azt remélve, hogy sikerül visszaszorítani az egészségkárosító kommersz szeszek fogyasztását. Úgy tűnik, hogy a lépés sikeres, és még a költségvetési bevételek is nőttek. Tavaly január elseje óta az Egészségbiztosítási Alapot gazdagító népegészségügyi termékadóval (chipsadó) sújtják az alkoholos italokat - a pálinka, a gyógynövényből készült és gyógyhatású termékek kivételével. Az adó mértéke az alkoholtartalom függvényében változik, a 35-45 fokos italokért például 700 forintot, az ennél is töményebbekért 900 forintot kell fizetni literenként. Az eredmények egyelőre a kormányt igazolták, hiszen a KSH szerint tavaly csökkent az alkohol kiskereskedelmi forgalma, ráadásul nem csak reál-, de nominálértéken is. Alkoholtartalmú italokra 2014-ben 311,62, tavaly pedig 311,46 milliárd forintot költöttek Magyarországon. Eközben ráadásul a szeszes-italok 2,6 százalékkal drágultak, vagyis a forgalom még nagyobb mértékben eshetett vissza. Tényleg kevesebb kommersz fogy? Hogy az emberek pontosan mely alkoholtermékekről mondtak le, az a kisker adatokból, az inflációs statisztikából, a NAV jövedéki számaiból és az adóbevételekből derülhet ki. Azonban a kép itt nem olyan egyértelmű, mint a dohánypiacnál, hiszen - a cigarettával és a vágott dohánnyal szemben - a különböző italok nem helyettesítő termékei egymásnak. Tavaly a sör és a bor ára csak minimális mértékben emelkedett (0,2, illetve 0,3 százalékkal), a töményeké azonban 9,2 százalékkal, amely - főleg annak ismeretében, hogy a kommersz italok árára mennyire érzékenyek a fogyasztók - valószínűsíti, hogy inkább ettől fordultak el az emberek. Növekvő adóbevételek Tavaly 3,6 milliárd forinttal, 91,1 milliárdra csökkent az alkoholból származó jövedéki adó. Eközben ugyanakkor a népegészségügyi termékadóból majdnem 9 milliárddal több, 28 milliárd forint folyt be. Bár nem derül ki, hogy a növekmény mennyiben köszönhető az alkoholnak és mennyiben a többi adóköteles terméknek, abból kiindulva, hogy korábban lényegében egy helyben toporogtak a bevételek, adódnak a következtetések. A NAV adataiból egyértelműen kiderül, hogy a csökkenés mögött a 22 százaléknál magasabb alkoholtartalmú, alkoholtermékek felelősek. Ebbe nem csak a kommersz italok, hanem a minőségi szeszek is beletartoznak. (Forrás: napi.hu, részlet)

Takarék Agrár Központ kommentár A megfejtést úgy hívják Hápi. Nem a kacsa, hanem a házi pálinka. A szigorodó adózási feltételek az ár-érzékeny bódulni vágyót elterelik az üzletek polcaitól a háznál kapható itókák felé. Emlékezzünk arra, hogy csaknem egy éve, hogy megszűnt az alkoholtermékek differenciált adómértéke, csökkent a jövedéki biztosítékuk, kivetették rájuk a népegészségügyi termékadót, magánfőzésben pedig kevesebb pálinkát lehet előállítani, de a fröccsnek, mint új termékkategóriának az adómértéke 0 forint. Ezek miatt összességében drágultak az alkoholtermékek. Az alkoholtermékek jövedéki adómértéke 2015. január 1-jétől egységesen 333 385 forint az adóalapra számítva. Az adó alapja pedig továbbra is az alkoholtermék 100 térfogatszázalékos etilalkohol-tartalommal hektoliterben meghatározott, 20 °C-on mért mennyisége. Friss információ, hogy a kormány a jövedéki adózás szabályainak módosítását tervezi az egységesítés, az adminisztráció csökkentése és az adóbeszedés hatékonyságának növelése érdekében. Az adómértékekben alapvető változásokat nem tartalmaz a tervezet. A TAKARÉKBANK ZRT. TAKARÉK AGRÁR KÖZPONTJÁNAK AGRÁRGAZDASÁGRA SPECIALIZÁLT ELEKTRONIKUS HÍRLEVELE FELELŐS SZERKESZTŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ  [email protected]  2016. MÁRCIUS 31.

4

Az őszi vetésre és az ültetvényekre már szerződnek

Indul a biztosítási szezon

Elkezdődött a mezőgazdasági biztosítások szezonja, a gazdák március végétől igényelhetik ismét az államilag támogatott konstrukciókat. Vannak, akik már fel is keresték a biztosítókat. „A kötési szezon elején jellemzően az ültetvényekre és az őszi vetésekre kötnek szerződéseket a termelők” – mondja Füzesi Dániel, a Groupama Biztosító mezőgazdasági szakértője. Az igazi rohamra azonban még néhány hetet várni kell, a vetést előkészítő munkálatok ugyanis csak a belvíz levonultával kezdődnek meg, a biztosításokat is ezt követően kötik, illetve újítják meg a gazdák. Az idén a tavalyinál 33 százalékkal több, összesen 4 milliárd forintos támogatást nyújt az állam az agrárbiztosítást kötőknek. Ahhoz, hogy ez a forrás teljesen elfogyjon, körülbelül 10 százalékkal kellene nőnie a piacnak tavalyhoz képest. Erre Füzesi szerint jó esély van, mert a terményárak emelkedése és az, hogy az idén már az önkormányzatok és a nagyvállalkozások is jogosultak a támogatásra, megkönnyíti az üzletkötők munkáját. A gazdák – akárcsak az elmúlt években – háromféle támogatott konstrukcióból választhatnak, az „A” típust csak néhány fajta növénykultúrára (jellemzően gabonák, emellett alma, szőlő és körte) lehet megkötni, és teljes körűen lefedi a kockázatokat. Ez a biztosítás jellemzően a legdrágább a háromféle konstrukció közül. A „B” típus már többféle növényre köthető, és össze lehet benne válogatni a fedezeteket: aki például csak téli fagykárra szeretné megkötni, de a jégesőtől nem tart, megteheti, hogy csak a fagykárra biztosítja a termést. A „C” típus a legrugalmasabb, bármilyen növénykultúrára megköthető, és szintén szabadon összeválogatható, milyen kockázatokra nyújtson fedezetet. (részlet, Forrás: vg.hu)

Takarék Agrár Központ kommentár Bár a nagyobb üzemek e támogatási formából is kimaradnak, a piac növekedése folyamatos. Ezt jelzi, hogy tavaly is kimerült a keret, ezért arányosan csökkentették a három támogatott konstrukció támogatási szintjét. A „C” típust kötők 30, a „B” típust kötők pedig 52 százalékos hozzájárulást kaptak, az „A” típusnál megmaradt a maximális 65 százalék. Az Agrisk.hu felmérése szerint a gazdák fele már legalább egyszer kötött mezőgazdasági biztosítást, és a válaszadók 43 százaléka biztosan, további 43 százaléka pedig valószínűleg köt új mezőgazdasági biztosítást egy éven belül. A legnagyobb veszélyforrásnak a termelők a jégesőt, a viharokat, valamint az aszályt tartják. Előrejelzésünk szerint, ebben a szezonban is többen fognak mezőgazdasági biztosítást kötni. Az időjárási anomáliák gyakoribbá válása ezt szinte nélkülözhetetlenné teszi. Nem is beszélve arról, hogy támogatást is lehet kapni hozzá, ami fontos motivációs tényező a mezőgazdasági vállalkozók döntéseinek meghozatalakor.


5

Nemzetközi agrárgazdaság Különadót vetnek ki a cukrozott üdítőitalokra Nagy-Britanniában Célkeresztben az élelmiszer

Különadót vetnek ki a cukrozott üdítőitalokra Nagy-Britanniában a gyerekelhízás elleni harc jegyében - jelentette be nagy meglepetésre George Osborne brit pénzügyminiszter a parlamentben a 2016/17-es pénzügyi év költségvetési tervét ismertetve. A különadót a gyártókra terhelik és azt két év alatt vezetik be, hogy a gyártók addig megváltoztathassák termékeik cukortartalmát - közölte a miniszter. Osborne hangoztatta, hogy cukrozott üdítőitalok jelentik az egyik fő tényezőt a gyerekelhízásban. "Hivatali időmre visszatekintve nem akarom majd azt mondani gyerekeim nemzedékének, hogy bocsánat, tudtunk a cukrozott italok problémájáról, tudtuk, hogy betegséget okoz, de visszahőköltünk a nehéz döntésektől és nem tettünk ellene semmit" - mondta a miniszter a parlamentben. Tavaly publikált hivatalos adatok szerint Nagy-Britanniában a 2-15 éves gyerekek 28 százaléka, a felnőttek 61,9 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, ami az egyik legrosszabb mutató Európában. (Forrás: Termékmix)

Takarék Agrár Központ kommentár Mivel Magyarország e téren is messze előtte jár a legtöbb EU tagállamnak, nekünk már 2011 óta sok-sok tapasztalatunk gyűlt össze e témában. Az egyik legfontosabb az, hogy a gyártókkal együttműködve kell egy ilyen rendszert kialakítani. Az elhízás ugyanis életmódbeli problémahalmaz, nem csupán táplálkozási. Azzal pedig, hogy bűnbaknak kiáltjuk ki az élelmiszerek gyártóit, rossz irányba tereljük a fogyasztói gondolkodást. Viszont, ha gyártókkal együttműködve alakítjuk ki azt a programot, amely az elhízás elleni küzdelem alapját képezi, akkor a gyártók - az adó befizetésén túl - nem csak termékeik korszerűbb összetételével, hanem ismeretterjesztési célú kommunikációval, marketing aktivitásokkal is segíthetik a célok elérését.

Közel negyven magyar borászat mutatkozott be a ProWein kiállításon Nemzetközi versenyben a magyar borok

Töretlen a ProWein szakvásár sikertörténete. 2016. március 13-15. között még az eddiginél is több, szerte a világból érkezett látogató és kiállító jött Düsseldorfba a borok és szeszes italok vezető nemzetközi seregszemléjére. Több mint 55.000 szakmai látogató tájékozódott és rendelt a 6200 kiállító standjain, valamint élt a kísérő rendezvények gazdag kínálatával. Ma már a látogatók fele Németországon kívülről érkezik Düsseldorfba. A „ProWein goes city” immáron tizedik alkalommal várta a borkedvelőket számos, a borhoz kapcsolódó rendezvényre Düsseldorfban. A ProWein méretét és kínálatának sokféleségét tekintve egyedülálló a világon. Nincs még egy olyan rendezvény, amely ilyen széles és ennyire nemzetközi kínálatot vonultatna fel. Az idei ProWein szakvásárra a világ összes rangos bortermő vidéke összegyűlt Düsseldorfban, közöttük számos európai és tengerentúli piacvezetővel. Az idei ProWein-on közel 40 magyar borászat vett részt. A Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatósága által szervezett közösségi standon 22 magyar bortermelő állított ki. Egyéni standon vett részt a Tokaj Kereskedőház, Dúzsi Tamás Pincészete és a Happy Hungarian Wine, ahol 25 fiatal magyar borász borait kínálták a nemzetközi szakmai közönségnek. Több pincészet pedig kereskedőiken keresztül vett részt az idei ProWein-on. (forrás: MTI)


6

Takarék Agrár Központ kommentár Nem véletlenül került a nemzetközi rovatba a hír. A magyar boroknak a nemzetközi mezőnyben van nagyobb terük a növekedésre. Ehhez sok jó adottságunk van, de a kis tételnagyság korlátja továbbra is arra tol minket, hogy a különlegességek versenyében legyünk sikeresek a nemzetközi versenyben. A magyar borászok ilyen színvonalas megjelenése annak az együttműködésnek köszönhető, amellyel e szakma jó példával szolgál az egész hazai agrárgazdaságnak. Hogyan kell kialakítani a lobbi erőt, hogyan kell a szakmai érdekeket az állami szervek felé közvetíteni, és még sorolhatnánk, a magyar borászat fejlődésének mérföldköveit, építőelemeit.

Nem kell a tej, bajban az új-zélandi gazdák

A leginkább versenyképesek is megszenvedik az áresést

Az új-zélandi gazdák számára gondot okoz a tej iránti kereslet csökkenése. A farmerek egy része igyekszik takarékoskodni és csökkenteni a termelést, míg mások a hobbit-turizmusra támaszkodva próbálják átvészelni ezt az időszakot. Új-Zélandon ötmillió szarvasmarha él, míg a lakossága száma mindössze 4,5 millió. A szigetország hosszú ideje híres az állattartási hagyományairól, valaha tízszer annyi birka élt a szigeten, mint ember. Mára a birkaállomány 29,5 millióra csökkent, a gazdák pedig 2007-től fokozatosan tértek át a jövedelmezőbb marhatartásra, ami 2013-ig jó döntésnek is bizonyult, az árak folyamatosan emelkedtek. Az elmúlt két évben azonban fokozatosan túlkínálat alakult ki, a fő felvásárlónak számító Kínában is érezhetővé váltak a gazdasági nehézségek, így csökkent a tejporgyártás kapacitása. A gazdák a gulyák létszámának csökkentésével reagálnak a fejleményekre, és miközben a tehenek száma csökken az országban, a turistáké folyamatosan nő. „Sok idelátogató hobbit örült” – fogalmazott a stuff.co.nz portálnak Ian Diprose. A Waikatóban élő gazda egyik azoknak, akik a vendéglátóiparra váltottak, a farmturizmussal egészítve ki csökkenő bevételeiket. A turizmus mára Új-Zéland egyik legerősebb iparágává vált, az ország naponta átlag kétezer látogatót fogad, és – a tavalyi évben először – több vendéglátóhely elérte a kapacitása maximumát. Ennek ellenére a helyi farmerek abban reménykednek, hogy az a globális piac helyrebillen. „A nemzetközi piac liberalizálását és alacsonyabb vámokat szeretnénk látni” – mondta a lapnak az ezer tehenet tartó Mat Hocken, hozzátéve: más országokkal ellentétben az új-zélandi farmerek azonnal megérzik a világpiac gyengélkedését. (Forrás: agrotrend.hu)

Takarék Agrár Központ kommentár Náluk nem a támogatások növelése jut először eszükbe, hanem a több lábra állás, illetve a versenykorlátok csökkentése. Mivel Új-Zéland a világ legnagyobb tejtermék exportőre, a pozitív változásokat is ők fogják leghamarabb érzékelni. A Takarék Agrár Hírmondó tehát folyamatosan figyelemmel kíséri az ottani tejárak alakulását. Az euróban mért tejárak a rendelkezésre álló januári adatok szerint még nem értéke el a mélypontjukat.


7

Elárasztotta Európát az olcsó lengyel alma

Elkezdődött a raktárkisöprés

Lengyel alma lepte el az utóbbi hetekben az európai piacot, ezért a gyümölcs ára a tavalyinál is alacsonyabb szintre esett. A gondot – hasonlóan a sertés- és a baromfipiachoz – az orosz embargó okozza. Ősszel viszonylag jó áron tudták értékesíteni az almát a termelők, a fogyasztói alma és az ipari feldolgozásra szánt gyümölcs ára is magasabb volt – mondta a Magyar Időknek Takács Ferenc, az Alma Terméktanács elnöke. Bár a legtöbben arra számítottak, hogy tavasszal, a tárolás után drágábban tudják majd eladni a gyümölcsöt, az orosz embargó miatt bennragadt olcsó lengyel alma az egész kontinensen leszorította az árakat. Egyes becslések szerint februárban mintegy 1,2 millió tonna volt a lengyel raktárakban a gyümölcs mennyisége. A szakember szerint a legnagyobb probléma az, hogy nincs kereslet a magyar árura és szinte alig akad felvásárló. Felhívta a figyelmet arra, hogy az árak nagyban függnek a minőségtől és a fajtától is. Van olyan alma, amelyet hazai hűtőházakból hatvan forintért visznek, de olyan tétel is akad, amelyet 120 forintért is el lehet adni. Takács Ferenc szerint enyhíti a gazdák kárát, hogy a léüzemek április elején elkezdik a hűtőházakban megromlott alma feldolgozását, de a kilónkénti 20 forintos ár sok esetben a tárolási költségeket sem fedezi. (Forrás: agrarszektor.hu)

Takarék Agrár Központ kommentár Kétségtelen az összefüggés az orosz piaczárással, de tavasszal nem szokatlan, hogy az eddig el nem fogyott készleteket megpróbálják fogyasztási célra még értékesíteni, mintegy menekülve a légyártás kármentő jellege elől. Mivel nálunk tavaly az előző évinél ötven százalékkal kevesebb alma termett, a KSH által mért fogyasztói árak 2016 februárjában 35 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A termelői árakról januárig rendelkezünk adattal. Azok 61 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Emiatt nagyon fájdalmas a lengyel alma dömpingárának alakulása. A gyümölcsfogyasztás gerincét alkotó almafogyasztás növelése kimondott stratégiai cél. A szaktárca vezetője szerint napjaink 39 kilogrammos egy főre jutó gyümölcsfogyasztását 45 kilogrammra próbálják emelni. Ehhez a hazai termékek népszerűsítését célzó marketing programokra van szükség.

Sötét korszak vár a csokiiparra A húsvéti nyulak most felhúzhatták időlegesen a csokoládéforgalmat, de az édesiparnak súlyos nehézségekkel kell megküzdenie. Tőzsdei cikk!

A CNBC elemzése szerint ez részben a változó fogyasztási szokásoknak, részben pedig a kakaótermesztés problémáinak tudható be. Több mint hárommillió tonna kakaóbab fogy évente. A globális kereslet növekszik, köszönhetően a fejlődő országoknak, ahol azelőtt nem volt gyakori a csokoládéfogyasztás. Ugyanakkor Nyugat-Európában stagnál a piac, elsősorban a cukorral kapcsolatos egészségügyi aggályok miatt. Az átlagos európai és amerikai több mint öt kiló csokit fogyaszt évente. Jelenleg a kakaó árának csökkenése várható, mert a termelés gyorsabban nő a fogyasztásnál. Ez azonban nem sokat segít a csokoládéiparon, mert a késztermék árának csak kis része a nyersanyag a gyártás, szállítás, csomagolás és marketing mellett. Hosszú távon viszont áremelkedésre kell számítani. A kakaó ugyanis kényes növény, amely nem tűri jól a klímaváltozást, ahogy a betegségeket és kártevőket sem. Számítások


8

szerint két fokos felmelegedés azzal járna, hogy a jelenlegi termőterületek túl meleggé válnának a kakaónak. Ezért már most sok farmer inkább gumit és pálmaolajat termel a kockázatos édesség-alapanyag helyett. (Forrás: agrotrend.hu)

Takarék Agrár Központ kommentár Mivel a kakaó tőzsdei cikk, az ehhez hasonló hírek a piacot mozgásban tartják, „gyártják” a profitot. Ezzel tisztában kell lenni akkor, amikor a csokoládépiac, az édesipar jövőjével foglalkozunk. (Az aktualitások miatt e témával foglalkozik e hónapban a Kiemelt Téma rovatunk is.) A világ kakaótermelésében ugyanis alapvető változások zajlanak. Miközben a kereslet rendkívüli mértékben emelkedik (az elmúlt öt évben harmadával bővült), a termelés nem tud lépést tartani vele. Napjainkban a kakaótermés háromnegyedét Afrikában állítják elő. Amerikára 17, Ázsiára és Óceániára 9 százalék jut. A klimatikus és növény-egészségügyi hatások miatt, az afrikai kakaóhozamok sokkal lassabban nőnek mint a művelt terület. Ezzel szemben Dél-Amerikában a termőterület 3 százalékos növekedése a termelés 73 százalékos bővülésével járt 2000 és 2012 között. Ez egyértelműen jelzi, hogy az előttünk álló években teljesen át fog alakulni a világ kakaópiaca. A kínálat egyre nagyobb része helyeződik át Dél-Amerikába. Ecuadorban például hatalmas ültetvény-beruházások folynak. Ezeken az afrikainál háromszor magasabb hozamokkal lehet kakaót termelni. 2000 és 2014 között Afrikában 48 százalékkal nőtt a kakaótermelés, Dél-Amerikában 84 százalékkal bővült, miközben Ázsiában 15 százalékkal csökkent. Mindebből a Takarék Agrár Központ előrejelzése szerint az következik, hogy nem fognak bekövetkezni azok az erősen negatív várakozások, amelyek a kakaó és ezáltal a csokoládé árának tartós emelkedését vetítették előre. Azzal, hogy Dél-Amerika átveszi a vezető szerepet a kakaópiaci kínálat terén, enyhülni fog a feszültség a kereslet és kínálat eltérő bővülése üteme között. Ebből pedig az következik, hogy a csokoládé meg tudja őrizni a hétköznapi csemege jellegét, ára nem fog az égbe emelkedni. Ez már csak azért is fontos, mert az étcsokoládéban napról-napra több pozitív élettani hatást, tulajdonságot fedeznek fel.


9

Statisztika Mezőgazdasági termelői árak, 2016. január 2016 januárjában a mezőgazdasági termelői árak 4,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A növekedés a növényi termékek árának 10,5 százalékos emelkedésével függ össze, míg az élő állatok és állati termékek ára 4,7 százalékkal csökkent. 2016 januárjában a 2015. januárihoz képest:  A gabonafélék ára 4,9 százalékkal emelkedett, ami elsősorban a kukorica árának 16 százalékos növekedésével magyarázható, miközben a búza ára 8,9 százalékkal csökkent.  A gyümölcsök ára 23, a burgonyáé 54 százalékkal a nőtt.  Az élő állatok termelői árszintje 3,4, az állati termékeké 7,6 százalékkal alacsonyabb lett.  A vágósertés felvásárlási ára 2015. szeptember és december között 15 százalékkal csökkent (369-ről 313 forint/kilogrammra), majd ez a csökkenés megállt és 2016 januárjában 321 forint volt az ár kilogrammonként.

Forrás: KSH mezőgazdasági termelői árindex 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016*

Forrás: KSH

22.2 -2.7 -9.5 16.8 19.3 15.4 -7.8 -6.1 0.4 4.8

élelmiszeripar élelmiszerek belföldi fogyasztói fogyasztói értékesítési árindex árindexe árindex 8.4 11.5 8.0 10.4 10.2 6.1 0.5 4.4 4.2 -1.1 3.2 4.9 8.0 6.6 3.9 5.2 5.9 5.7 3.9 2.8 1.7 -0.4 -0.4 -0.2 -1.2 0.9 -0.1 0.2 1.3 0.6

*az év eddig eltelt időszaka


10

Takarék Agrár Központ előrejelzés Ahogy arra lapunk előző számaiban is felhívtuk a figyelmet, továbbra sincs szó a csökkenő ártrend tartós fordulatáról a mezőgazdaságban. Az alacsony bázis és egyes termékek (pl. gyümölcsök) árai okozzák a pozitív árindexeket. A fordulat akkor fog bekövetkezni, ha a tömegcikkek ára világpiaci szinten is tartós emelkedésbe kezd. Ez be fog gyűrűzni a takarmányárakba, és az egész termékláncba. Hogy ez mikor lesz? A Takarék Agrár Központ előrejelzése egyre inkább arra számít, hogy az idei aratáskor a napjainkban jellemző árszint lesz jellemző. Az alábbi grafikonon látható, hogy a chicagói búzaár még nem mutat tartós fordulatot. Erre az elkövetkező hónapokban sem számítunk. A búza fronthavi ára Chicagóban (cent/véka)

Forrás: ft.com

Sertéspiaci helyzet 2015 utolsó negyedévében felgyorsult az orosz embargó bevezetése (2014. január) óta tartó sertésár csökkenés. E mögött elsősorban a nyugat-európai készletek nyomása húzódik meg. Az alábbi grafikonokon jól látható, hogy a hazai sertésárak mennyire szorosan kötődnek a németországiakhoz. Éves sertés átlagárak, euró/100kg

Forrás: DG Agri


11

Az „S” osztályú sertés felvásárlási ára, euró/100kg1

Forrás: DG Agri

Forrás: KSH

Takarék Agrár Központ előrejelzés A magyarországi sertésszektor – elsősorban erős nemzetközi árfüggése, másodsorban a belföldi piac lassú tisztulása miatt (a kisebb jelentőségű okok nagy száma miatt a további felsorolást mellőzzük) – továbbra is válságban van. Ebben az évben már nem számítunk a takarmányárak és a sertésárak közötti különbség, a hizlalás mozgásterének további szűkülésére. Ez azt jelenti, hogy azok a sertéstartók, akik hatékonyságban már eljutottak oda, hogy a jelenlegi árszintek mellett is tudnak jövedelmezőséget felmutatni, várhatóan nem fognak további pozíció romlást elszenvedni.

1

A felvásárolt sertések 52 százaléka „S” osztályú, 37 százaléka „E” osztályú, 2 százaléka „R2 osztályú volt 2015-ben az EUban. A TAKARÉKBANK ZRT. TAKARÉK AGRÁR KÖZPONTJÁNAK AGRÁRGAZDASÁGRA SPECIALIZÁLT ELEKTRONIKUS HÍRLEVELE FELELŐS SZERKESZTŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ  [email protected]  2016. MÁRCIUS 31.

12

Statisztika LASSULT AZ ÉLELMISZEREK KISKERESKEDELMÉNEK NÖVEKEDÉSI ÜTEME A LEGUTÓBBI TIZENKÉT HÓNAPBAN Átlag felett nőtt az eladás például italokból: sör, szénsavas üdítőital, ásványvíz, gyümölcslé Nemzetközi léptékben még is jelentős a bővülésünk

Lassult az élelmiszerek kiskereskedelmének növekedési üteme a legutóbbi tizenkét hónap során. Közel 1550 milliárd forintos bolti forgalmuk 2015. február-2016. január között 4 százalékkal nagyobb, mint az előző hasonló időszak során. Tavalyelőtt még 5 százalékkal emelkedett az eladás éves összehasonlításban. Szerepet játszik itt az is, hogy a legutóbb december-januári élelmiszer forgalom csak 3 százalékkal emelkedett, az előző hasonló periódushoz képest. Mennyiséget tekintve 3 százalékos növekedést regisztráltak egyik tizenkét hónapos időszakról a másikra. Egy évvel korábban még plusz 5 százalék volt ez a mutató. Itt is érzékelhető a december-január, amikor mennyiségben ugyanannyit adtak el a boltokban, mint az előző hasonló két hónapos időszak alatt. Az átlagos 4 százalékot meghaladó mértékben nőtt február-januári összehasonlításban a boltok bevétele a Nielsen által mért legnagyobb forgalmú tíz kategória közül hatban: sör (5 százalék), szénsavas üdítőital (6), ásványvíz (10), gyümölcslé (11), gyümölcsjoghurt (7), hűtött szeletes édesség (9). „Figyelemre méltóan különbözik az egyes bolttípusok piaci pozíciója” – állapítja meg Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetője. – „Az 51-2500 négyzetméter közötti üzletek értékben átlag 6 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le február-január között, mint egy évvel előtte. Viszont a legnagyobb csatorna, a 2 500 négyzetméter feletti hipermarket forintban mért forgalma nem nőtt, hanem változatlan maradt tizenkét hónapos összehasonlításban. Ezzel egy időben majdnem hasonló a legkisebbek, az 50 négyzetméter és az alatti egységek helyzete; ugyanis mindössze 0,4 százalékkal emelkedett a bevételük”. Regionálisan a Budapestet és Pest megyét magában foglaló centrum kiskereskedelmének értékben mért forgalma élelmiszerből 7 százalékkal emelkedett legutóbb február-január között, az előző hasonló időszakhoz viszonyítva. A növekedés mértéke nagyobb, mint egy évvel korábban. A többi régióban csökkent a növekedés mértéke: Északkeleten és délkeleten az átlagnak megfelelő plusz 4 százalékot regisztráltak. Viszont északnyugaton csak 2, sőt délnyugaton 1 százalékkal emelkedett a forgalom. A Nielsen által mért kilencven élelmiszer kategória értékben mért kiskereskedelmi forgalmából a bolttípusok piaci részesedése. Százalékban. Bolttípus 2 500 nm felett 401-2 500 nm 201-400 nm 51-200 nm 50 nm és kisebb

2014. febr.-2015. jan. 28 38 8 18 8

2015. febr.-2016. jan. 27 39 8 18 8

Forrás: Nielsen A TAKARÉKBANK ZRT. TAKARÉK AGRÁR KÖZPONTJÁNAK AGRÁRGAZDASÁGRA SPECIALIZÁLT ELEKTRONIKUS HÍRLEVELE FELELŐS SZERKESZTŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ  [email protected]  2016. MÁRCIUS 31.

13

Szabályozási, pályázati információ Módosul a mezőgazdasági kisüzemeknek szóló pályázat beadási határideje Módosuló határidő!!

A Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése című pályázathoz kapcsolódó kérelmek jelenleg nem beadhatók, a beadás kezdő dátuma módosul - olvashatjuk a hivatalos pályázati oldalon. A pontos beadási dátumot még nem lehet tudni, erről majd a későbbiekben tájékoztatást adnak. A hivatalos pályázati oldalon ma megjelent közlemény szerint módosul a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését támogató felhívás beadási határideje, mely 14 milliárd forintos keretösszeggel került meghirdetésre. Az oldal tájékoztatja a támogatást igénylőket, hogy a Széchenyi 2020 keretében megjelent "Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése" című (VP2-6.3.1-16) kódszámú felhíváshoz kapcsolódó kérelmek jelenleg nem beadhatók. A pályázatot eredetileg a tegnapi naptól (2016. március 21.) lehetett volna beadni, de ez a kezdő dátum módosul, amelyről a későbbiekben adnak tájékoztatást.

Falubusz pályázat áprilisban

Ismét falubusz

A Darányi Ignác Terv keretében működő Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (DIT ÚMVP) III. tengelyén belül a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére irányuló intézkedés (a továbbiakban: alapszolgáltatások jogcím) újranyitása várható. A benyújtási időszak kezdete: 2015. április közepe. Az alapszolgáltatások jogcím kedvezményezettjeinek köre a települési önkormányzatokra, önkormányzati társulásokra, nemzetiségi önkormányzatokra, nonprofit szervezetekre (egyesületek, alapítványok, például polgárőr egyesületek) és egyházi jogi személyekre terjed ki. A rendelet mellékletét képezi a jogosult településeket tartalmazó településlista. Az ügyfélnek székhellyel kell rendelkezni azon a településlistában található településen, amelyen a fejlesztést meg kívánja valósítani. A rendelet alapján kettő célterület kerül megnyitásra. Az első célterület keretében támogatás vehető igénybe új és már meglévő falu- és tanyagondnoki szolgáltatás fejlesztéséhez, a második célterület keretében egyéb szociális, bűnmegelőzési és közösségi szolgáltatások fejlesztéséhez. A támogatható tevékenység: új gépjármű beszerzése. Az egy támogatási kérelemben igényelhető támogatás összege: személygépjármű esetén legfeljebb nettó 3,5 millió forint, terepjáró esetén legfeljebb nettó 5 millió forint, mikrobusz esetén kevesebb, mint nettó 8 millió forint. A támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 100 százaléka. Az alapszolgáltatások jogcím esetében a támogatási kérelem elektronikus úton nyújtható be. Méhészeti járművekre igénybe vehető támogatás A 8/2016. (II. 4.) számú MVH Közlemény alapján a méhészeti járművekre 2016. évben igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű támogatás kérelmét 2016. április 15-ig lehet benyújtani az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához. Varroa atka elleni védekezés A méhészetek varroa atka elleni gyógyszeres védekezésének támogatására 2016. április 6ig nyújthatják be kifizetési kérelmeiket személyesen vagy postai úton a lakhely/székhely szerint illetékes MVH kirendeltséghez.


14

A Vidékfejlesztési Program lapzártáig (2016. 03. 30.) megjelent pályázatai VP-2-4.1.3.1.-16 Kertészet korszerűsítése- üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus energia felhasználásának lehetőségével VP-2-4.1.3.2.-16 Kertészet korszerűsítése - ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével VP2-4.1.3.3-16 Gyógynövénytermesztés VP2-4.1.3.4-16 Gombaházak - hűtőházak létrehozására, meglévő gombaházak hűtőházak korszerűsítése VP2-6.3.1-16 Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése VP-3-4.2.1-15 Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforráshatékonyságának elősegítése a feldolgozásban VP3-17.1.1-16 - Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás VP-4-10.1.1-15 - Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés VP-4-10.2.1.-15 - A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése VP-4-10.2.2.-15 - Ritka és veszélyeztetett növényfajták genetikai erőforrásainak és mikroorganizmusok ex situ megőrzése VP-4-11.1.-11.2.-15 - Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása VP4-12.1.1-16 - Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések VP4-12.2.1-16 - Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések VP4-13.2.1.-16 - Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken VP-5-4.1.1.6-15 - Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése VP5-8.4.1.-16 Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása VP-6-7.4.1.1-16 - Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés VP6-7.2.1.2-16 - Egyedi szennyvízkezelés VP-19.1-15 - Helyi Fejlesztési Stratégiák elkészítésének támogatása VP2-4.1.1.1-16 Állattartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.2-16 Baromfitartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.3-16 Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.4-16 Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.5-16 Sertéstartó telepek korszerűsítése www.palyazat.gov.hu


15

Kiemelt téma Ha Húsvét, akkor édesség Havi kiemelt téma rovatunk az édesipar és az édességpiac helyzetével foglalkozik. Húsvét Az édesipar állja a idején ugyanis jó alkalom adódik az édesipar helyzetéről beszélni. Miért? Azért, mert az ünnephez kötődő szokásokban kiemelt szerep jut az édességeknek. Elég, ha a legfrissebb versenyt primer kutatási adatokra utalok. A Nielsen adatai szerint, a húsvéti édességekből közel 4 milliárd forintért, mintegy 844 tonna csokoládé nyulat, tojást és egyéb ünnepi édes ajándékot adott el a kiskereskedelem a tavalyi húsvéti időszak három hónapja alatt. Értéket tekintve 2, mennyiség szempontjából 10 százalékkal csökkent a forgalom, a tavalyelőtti húsvéti szezonhoz képest. A Takarék Agrár Központ várakozásai szerint a piac ebben az évben hasonló mértékben, de növekedést mutat. Ennek hátterében a növekvő fizetőképesség és a stabil árak állnak. Érdekességek a szezonról Mielőtt az édesipar helyzetét vennénk górcső alá, varrjuk el a húsvéti édességpiaci szálat néhány érdekességgel! A kereslet gerincét továbbra is nyúl és tojás figurák alkotják. A szezonális édességek teljes – forintban mért – forgalmából a csokoládé nyúl piaci részesedése 41 százalék, a csokoládétojás mutatója pedig 39 százalék. Utánuk, szintén érték szempontjából a múlt évi szezonban a hagyományos és a speciális húsvéti csomag következik, együttesen 10 százalékkal, ahogyan egy évvel korábban is. Az egyéb csokoládé figurák, azaz kacsa, bárány és csibe aránya 7 százalékot ért el múlt évben is, azelőtt is. A játékot is tartalmazó ajándékcsomagok 3 százalékos részesedést értek el a legutóbbi két szezonban. Tartósan emelkedik a tejcsokoládék (85%), és étcsokoládék (6%) aránya a nugátok, bevonók kárára. Bevonómasszából készült, gyengébb minőségű termékeket már alig találni az üzletekben. A speciális étrendet követők, a cukorbetegek, gluténérzékenyek, sőt még a paleo diéta hívei is megfelelő kínálattal találkoznak.

Forrás: Magyar Édességgyártók Szövetsége


16

Csokoládéból készült húsvéti édességek értékben mért kiskereskedelmi forgalmából az egyes termékek piaci részesedése a legutóbbi évek szezonjában. Százalékban. Termék 2014 2015 Nyúl 41 41 Tojás 39 39 Egyéb (kacsa, 7 7 bárány, csibe) Hagyományos és speciális csomag 10 10 Édesség csomag ajándékkal 3 3 Forrás: Nielsen Ami a bolttípusok súlyát illeti, a húsvéti édességek teljes – értékben mért – forgalmából a hipermarket részaránya 3 százalékpontot emelkedett, és elérte az 50 százalékot, a legutóbbi húsvéti időszakban. A diszkont mutatója 25 százalékról 23-ra, míg a lánchoz tartozó többi üzleté 25-ről 24 százalékra csökkent. Az önálló boltokra stabilan 2 százalék, míg a drogériákra 1 százalék jutott. Csokoládéból készült húsvéti édességek értékben mért kiskereskedelmi forgalmából az egyes bolttípusok piaci részesedése a legutóbbi évek szezonjában. Százalékban. Bolttípus 2014 2015 Hipermarket 47 50 Diszkont 25 23 Lánchoz tartozó 25 24 üzletek Önálló boltok 2 2 Drogéria 1 1 Forrás: Nielsen Húsvétkor nem csak a csokoládék, hanem jelentősen megnő a kekszek (a darált háztartásiból például kétszer annyit veszünk, mint az év más időszakában) és a cukorkák eladása is. Édességpiac Az édességek hazai piaca erősen megérezte a 2008-as válságot. Egészen 2013-ig nem mutatott növekedést. Szakmai szervezetük szerint a teljes magyar édességpiac forgalma tavaly kicsit több mint 180 milliárd forint volt, és ehhez hasonló összegre számítanak idén is. Ez azt jelenti, hogy a válság előtti szintet még mindig nem éri el, de kedvező jeleket mutat. Ebben persze az is benne van, hogy a pénztárgépek cseréje fehérítette a piacot. Az édességek piacán viszonylag sok és erős a gyártói márka. Mivel ezeket jellemzően erős marketinggel támogatják magas a gyártói márkák részaránya. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók meglehetősen márkahűek, azaz jobban bíznak az ismert, szeretett édességmárkák minőségében.


17

Forrás: Magyar Édességgyártók Szövetsége A csokoládék kereslete lassan ugyan, de tartósan változik. Egy főre jutó fogyasztás tekintetében az európai mezőnyben is alulteljesítők vagyunk. Az EU átlaga 6,5, a miénk 3,2 kilogramm évente. Miközben továbbra is a tejcsokoládé a fogyasztás 54 százaléka, az ét (27%) és a fehér (19%) csokoládé aránya emelkedik. (Étcsokoládéban minimum 35 százalék a kakaó-szárazanyag tartalom, ugyanez a tejcsokoládéban minimum 25 százalék. A fehér csokoládéból a kakaó-szárazanyag kimarad, de minimum 20 százalék a kakaóvajat és 14 százalék tejszárazanyagot kell tartalmaznia. A legjobb minőségű csokoládékban nem található növényi zsiradék a kakaóvajon kívül.) Ízek tekintetében a mogyorós (27%) és marcipános (24%) a legnépszerűbb, de sajátos termékünk, a bonbonmeggy révén az alkoholos (16%) is felfér a dobogóra. Édesipar Az elmúlt évtizedekben gyakran hallottunk csokoládégyárak bezárásáról. Később, a Népegészségügyi Termékadó 2011-es bevezetése is nehezítette a gyártók helyzetét. A több tucat e szakágazatba sorolt cég közül 24 tagja a Magyar Édességgyártók Szövetségének, amelyek a piac több mint 85 százalékát fedik le. A fogyasztók erős tudatosságának köszönhetően az édesipari vállalatok komoly fejlesztéseket hajtottak és hajtanak végre. Ezek folytatásához jól jön számukra a meghirdetett beruházási és a várható innovációs pályázatok nyújtotta lehetőség. Az egyik legerősebb növekedési korlátjuk – hasonlóan a több élelmiszeripari szakágazathoz – a szakképzett, és egyáltalán a munkaerő hiánya.


18

Kiemelt téma Takarék Agrár Központ kommentár 

  

Az édesipar erős innovációs aktivitással rendelkezik. Fogyasztóik hozzászoktak ahhoz, hogy mindig új termékek, terméktípusok, csomagolások kerülnek a polcokra, és ezt el is várják. A fejlesztések az új kihívásoknak való megfelelés mellett a különlegességek, prémium termékek felé irányulnak. A magyarországi édesipar szerkezete stabilizálódni látszik. A jellemzően kis és közepes üzemekre épülő struktúra, kiegészülve a kézművesekkel és cukrászokkal a kereslet minden szegmensét ki tudja elégíteni. Az erős márkatudatosság jó alapja a piac lassú bővülésének, amit a gyártók komoly marketing eszköztárral támogatnak. A legfontosabb alapanyagok, a cukor és a kakaó világpiaci tömegcikkek. Áruk ennél fogva erős nemzetközi függést mutat. Míg a cukornál a jelenlegi áremelkedéseket nem tartjuk tartósnak, addig a kakaó felértékelődése hosszú távú tendencia.

A kiadványt a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. munkatársai készítették. A benne közölt megállapítások objektív és független magyarázatot tartalmaznak. Az itt közölt információk hiteles forrásból származnak, mindazonáltal az információk valóságának megfelelőségéről, helytállóságáról a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. biztosítékot nem kapott, ezért a dokumentumban leírtak teljességével és pontosságával kapcsolatban sem a dokumentum készítői, sem a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. semmilyen felelősséget, illetve szavatosságot nem vállalnak. A kiadványban közölt előrejelzésekre, becslésekre és véleményekre a piaci viszonyok változása hatással lehet, azok megváltoztathatóak külön figyelmeztetés nélkül. Az elemzésben kialakított vélemények nem tekinthetőek befektetési ajánlatnak, vásárlásra vagy eladásra történő felhívásnak.


19

TARTALOM. Szerkesztői üzenet l. A dolgok együttállása SZERKESZTŐI ÜZENET HAZAI AGRÁRGAZDASÁG NEMZETKÖZI AGRÁRGAZDASÁG

Recommend Documents