Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! május X. évfolyam 5. szám. Munkabiztonság. Foglalkozásegészségügy. Kitekintő

Munkavédelem 2012. május Szakmai folyóirat

X. évfolyam 5. szám

Április 15- én hatályba lépett az új szabálysértési törvény. Munkabiztonság rovatunkban értelmezzük a legfontosabb változásokat. Foglalkozás-egészségügy rovatunkban a nemdohányzók védelmével kapcsolatos új szabályozást mutatjuk be. Ezt a Kitekintő, az új jogszabályok és szabványok követik, majd egy üzemanyag-tároló tartály tisztítása közben bekövetkezett munkabaleset tanulságairól olvashatnak. Végül olvasóink kérdéseire adott válaszainkat ismerhetik meg.

Munkabiztonság Hatályba lépett az új szabálysértési törvény A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény 2012. április 15-én lépett hatályba. A törvény előírásai 2012. április 15-én vagy az után elkövetett szabálysértésekre terjed ki. Ennek értelmében az azt megelőzően elkövetett cselekmények esetén a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény rendelkezései szerint kell eljárni, tehát még évekig a két jogszabály párhuzamos alkalmazásával kell számolni. Az új szabálysértési törvény megalkotásának célja volt: • olyan új szabálysértési eljárási rendszer kialakítása, amely hatékony és gyors eljárási lehetőségeket biztosít az egyes szabálysértési hatóságok számára azokkal szemben, akik a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalmi normákat, az állampolgárok és a szervezetek személyét vagy jogait, az együttélés szabályait, akadályozzák vagy zavarják a közterületek, illetve a közlekedés rendjét; • költséghatékony eljárás rendszeresítése, amelyben a szabálysértés elkövetőjének már nem fűződik érdeke az eljárási cselekmények indokolatlan elhúzásához; • olyan eljárási megoldások alkalmazása, hogy az elkövetők felelősségre vonására lehetőleg még a helyszínen, de legkésőbb az elkövetéstől számított 30 napon belül sor kerüljön. Alapvető eljárásjogi változások • Háromra szűkült a szabálysértés miatt eljáró hatóságok köre. A törvény 38. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az általános szabálysértési hatóság a fővárosi, megyei kormányhivatal. Szabálysértési hatóság emellett a rendőrség (helyi rendőrkapitányság), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve. • Módosult a helyszíni bírság kiszabására jogosultak köre is. A rendőrség jogosultságot kapott valamennyi szabálysértés helyszíni bírságolására.

Tartalom Szerzők: Felföldi Krisztina, Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2012. április 21.

Munkabiztonság • •

Hatályba lépett az új szabálysértési törvény Tájékoztatási kötelezettség teljesítése különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalók egyidejű foglalkoztatása esetén

Foglalkozásegészségügy •

A nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása

Kitekintő • • •

Hírek Szabványok Jogszabályok

Egy munkabaleset tanulságai •

Robbanás a tartályban

Olvasóink kérdezték

Tisztelt Előfizetőnk! Honlapunkon letölthető, szerkeszthető Word formátumú iratmintákat talál! Honlapunk címe, melyen a szolgáltatás elérhető: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: MVszaklap Jelszó: MVszaklap Munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

1 Munkavédelem

|

2012. május, X. évfolyam 5. szám

•

A rendőrségnek a korábbi kettővel szemben valamennyi szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértés esetén előkészítő eljárást kell lefolytatnia. – A helyszíni bírságolás során új jogintézmény a helyszíni idézés, 5 napon belül az elkövetés helye szerinti szabálysértési hatósághoz. – Az eljárási szabályok vonatkozásában a törvény bevezeti a feljelentés elutasításának jogintézményét (ez esetben nem indul meg a szabálysértés eljárás). – Külön nevesíti – a tényállás tisztázást nem igénylő ügyekben – a meghallgatás nélküli határozathozatal lehetőségét, amelynek során hozott döntés elleni jogorvoslatként a meghallgatás kérését határozza meg. – A meg nem fizetett pénzbírság és helyszíni bírság végrehajtására vonatkozó új szabályozás szerint a bírságösszegeket – a rendelkezésre álló 30 napon belüli – meg nem fizetés esetén elzárásra kell módosítani 5000 Ft/nap mértékben. A pénzbírságnak az adók módjára történő behajtása megszűnik. Az egyéb költségek végrehajtása továbbra is adók módjára történik. – A törvény megteremti a meg nem fizetett pénzbírság, illetve a helyszíni bírság 5000 Ft-onként 6 óra közérdekű munkával történő megváltásának lehetőségét. A közérdekű munka végzésének feltétele a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat elvégzése. – Változás, hogy a szabálysértés elkövetésétől keletkezett valamennyi költség a bizonyítás érdekében felmerült szabálysértési költségnek tekintendő, melyet a felelősségre vont személy köteles viselni. – Továbbra is van lehetőség a méltányosságra irányuló kérelem benyújtására, azonban azt csak a pénzbírság megfizetésére nyitva álló határidőig, egyéb jogkövetkezmény esetén a végrehajtás megkezdéséig lehet – egy alkalommal – előterjeszteni.

Alapvető változások a büntetési nemekben, tételekben • Módosult a szabálysértés fogalma, amelynek alapján nem állapítható meg szabálysértés, ha a cselekményre jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el, ezáltal tehát megszűnt a szabálysértési és a közigazgatási eljárások párhuzamos alkalmazása. • Új büntetési nemként vezeti be a közérdekű munkát, 6–180 óra időtartammal. Alkalmazására csak az eljárás alá vont beleegyezésével van lehetőség. Végrehajtására az elkövetőnek kell jelentkeznie az állami foglalkoztatási szervnél. • Továbbra is a legsúlyosabb szankció az elzárás (új elnevezéssel: szabálysértési elzárás), változatlanul 1–60 napig, halmazat esetében 90 napig (fiatalkorú esetén 30, illetve 45 napig) terjedő időtartammal. • Az általános büntetési nem változatlanul a pénzbírság, melynek mértéke általában 5000–150 000 Ft, illetve szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén 5000–300 000 Ft.

•

A korábbiaktól eltérően nem került meghatározásra az egyes tényállásokhoz kapcsolódóan kiszabható pénzbírság felső határa, csupán az előbbiek szerinti generális maximumok. • Meghatározza ugyanakkor a büntetés kiszabására vonatkozó alapvető elveket, az enyhítő (pl. a hatóságokkal való együttműködés) és súlyosító körülményeket (pl. 2 éven belüli felelősségre vonás). • Egyes közlekedési szabálysértéseknél bevezetésre került a szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékének meghatározása [63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet]. Ennek alapján, amennyiben az eljáró hatóság a kormányrendeletben felsorolt valamely szabálysértés miatt bírságot szab ki, az ott meghatározott összeget kell alkalmaznia. Megállapítható, hogy a szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság ezekben az esetekben a helyszíni bírság összegének kétszerese. • A helyszíni bírság összege általában 5000–50 000 Ft-ig, 6 hónapon belüli ismételt elkövetés esetén 70 000 Ft-ig terjedhet, kivéve a fi xbírság hatálya alá tartozó szabályszegések esetét. A törvény a helyszíni bírság esetén is külön rendelkezik a halmazat és a visszaesés jogintézményének alkalmazásáról. • A jelenleg is alkalmazott intézkedések köre nem változik, így a járművezetéstől eltiltás, az elkobzás, a kitiltás és a figyelmeztetés egyaránt a szankciórendszer részét képezik. A kitiltásra ugyanakkor már nemcsak sportlétesítményből és sportrendezvényről van lehetőség, hanem kereskedelmi egységből is. • Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több szabálysértés miatt vonják felelősségre, a halmazati szabályok alkalmazására kerül sor. A fi xbírságon kívüli tényállások esetén a pénzbírság felső határa 225 000 Ft, elzárással sújtható szabálysértés esetén 450 000 Ft-ig terjedhet. • Új rendelkezés az ismételt elkövetéssel járó szankcionálás bevezetése. Ez egyrészt vonatkozik a hat hónapon belül harmadik alkalommal elkövetett – nem közlekedési – szabálysértések szigorúbb elbírálására (90/75/60 napig terjedő szabálysértési elzárás lehetőségére), másrészt az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett közlekedési szabálysértések esetén a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazására. • Jelentősen emelkedett – 20 000 Ft-ról 50 000 Ft-ra – a tulajdon elleni szabálysértések szabálysértéssé nyilvánító értékhatára. • Jelentős változás következett be a szabálysértések számában, a korábbi több mint 180-nal szemben mindöszsze 86 tényállást tartalmaz. A kikerült szabályszegések felülvizsgálata alapján azok egy része közigazgatási bírság hatálya alá kerül. • Valamely cselekményt vagy mulasztást a jövőben már csak törvény nyilváníthat szabálysértéssé, a korábbi, egyes szabálysértéseket meghatározó kormányrendelet, valamint az önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik. Az általános szabálysértési jogkör gyakorlójának változása

2 2012. május, X. évfolyam 5. szám

|

Munkavédelem

miatt a törvény 254. §-ának (2) bekezdése szerint az önkormányzatok – 2012. május 31-ig – kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket.

•

A törvény nem határozza meg a kiszabható büntetések és alkalmazható intézkedések nemét és mértékét, kivéve, ha az adott cselekmény szabálysértési elzárással is sújtható, mely tényállásokat a törvény XXIII. fejezete tartalmazza. Ezekben az ügyekben első fokon a helyi bíróság jár el, tehát garanciális szabály, hogy szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki.

•

A szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértések esetén a szabálysértési hatóság, a bíróság szabadon választhatja meg azt a szankciót, melytől álláspontja szerint kellő visszatartó hatás várható. Az egyes szabálysértések elkövetése esetén a várható szankciónak mind mértékét, mind nemét a jövőben a szabálysértési hatóságok, illetőleg a bíróság gyakorlata alakítja majd ki.

•

A törvény a jelenlegi, szabálysértés miatt jogerősen elmarasztaltak központi szabálysértési nyilvántartása mellett az új rendszer részeként szabályozza az eljárás alá vontak, valamint a helyszíni bírságoltak nyilvántartását is. A törvény előírásainak várható alkalmazásáról következtetésként levonható, hogy: • összességében a szankciók terén drasztikus szigorítást jelentenek, • a szabálysértési „visszaesés” következményei jelentősek, • a pénzbírság, helyszíni bírság, rendbírság összege lényegesen emelkedett, • a közérdekű munka mint önálló büntetési nem alkalmazása várhatóan előtérbe kerül. 2012. évi II. törvény egyes előírásait több ponton módosította, kiegészítette a 2012. évi XXXI. törvény (megjelent a 44. sz. Magyar Közlönyben), illetve a szabálysértési törvénynyel összhangban további törvényeket módosított, mint pl.: • • • • • • • • • •

a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet, az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvényt, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényt, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényt, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényt, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényt, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt,

•

• • •

• •

a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényt, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvényt, a szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvényt, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényt, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényt, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt, a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvényt.

Tájékoztatási kötelezettség teljesítése, ha különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény két joghelyen foglalkozik a munkavédelmi oktatás, illetve átvitt értelemben az oktatáshoz kapcsolhatóan a munkaterületen idegen munkáltatók munkavállalóinak tájékoztatásával, a kockázatokat illetően. Azokon a munkahelyeken, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, az Mvt. 40. § (2) alapján a munkát össze kell hangolni, és az összehangolás keretében: „…különösen az egészséget és biztonságot érintő kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért a Polgári törvénykönyv szerinti fővállalkozó, ennek hiányában bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik.” Az Mvt. 55. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló: „b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor (...) elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat, információkat.”

3 Munkavédelem

|


Az Mvt. illetve a végrehajtási rendeletek, egyéb jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy az Mvt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti tájékoztatást vállalkozók, alvállalkozók („vendégmunkások”) foglalkoztatása esetén konkrétan kinek kell elvégezni; azonban megjelöli azt a kört, akik a tevékenység összehangolásáért felelősséggel tartozhatnak. Kimondja, hogy szerződési szabályozás hiányában az összehangolási kötelezettség teljesítéséért végső soron az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik. Az Mvt. előírásaiból azonban következik, hogy a tevékenység összehangolása keretében: • a „vendégmunkásokat” ki kell oktatni a munkakörnyezet, a munkavégzésből eredő kockázatokra és a védekezés módjára, • az ismereteket oktatás keretében kell biztosítani, valamint • hogy célszerű a tevékenység összehangolásáért felelős személyt, szervezetet már a vállalkozási szerződésben megjelölni; kitérve arra, hogy az oktatási kötelezettség teljesítése kinek a feladata. Egyértelmű, hogy egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetén az oktatási kötelezettség teljesítése a szerződést kötő munkáltató feladata. A tájékoztatási, oktatási követelmény teljesítésének szükségszerűségét, súlyát, megtartását befolyásolhatja, hogy pl.: • a megrendelő által átadott munkaterület mennyire elhatárolható, biztosítható-e biztonsági szempontból történő egyértelmű elhatárolása az üzemi területtől, • az átadott munkaterületen üzemi tevékenységet egyidejűleg folytatnak-e a vállalkozói munkavégzés alatt, • a vállalkozói munka végzésének disszonanciái okozhatnak-e üzemzavart vagy egyéb veszélyeztetést a megrendelő tevékenységében, • a munkaterület megközelítése, kommunális és energiaellátása befolyásolja-e az üzemi tevékenységet, • a vállalkozók száma, illetve az alvállalkozói lánc szakmai összetétele, bonyolultsága stb. A kialakult, illetve elfogadott gyakorlat többféle, amelyet célszerű a vállalkozási szerződésben – vagy külön mellékletben – rögzíteni: • fővállalkozó esetén a munkaterület, munkakörnyezet kockázatairól a fővállalkozó kijelölt munkavállalóját (munkavezetőjét) dokumentáltan kioktatni, és kikötni, hogy a további vállalkozók, illetve alvállalkozóik tájékoztatása, oktatása a fővállalkozó feladata; • több vállalkozó esetén a vállalkozók kijelölt munkavállalóit (munkavezetőit) dokumentáltan kioktatni, és kikötni, hogy alvállalkozóik tájékoztatása, oktatás az ő feladatuk; • mindkét esetben kihangsúlyozni, hogy az oktatások csak a munkakörnyezet, a munkaterület kockázataira, az üzemi tevékenységből eredő kockázatokra, biztonsági követelményekre terjednek ki, nem érintik a konkrét vállal-

kozói tevékenység szakmai és biztonsági kockázatait, így nem pótolják az Mvt. 55. § (1) bekezdésének előírásából eredő, munkavállalókat érintő munkáltatói oktatást. Nem célszerű azonban a tájékoztatást, oktatást teljes mértékben a fővállalkozó hatáskörében tartani, mert a vállalkozók, alvállalkozók újfelvételes, a munkaterületen időközben odavezényelt munkavállalóinak tájékoztatása, oktatása nehezen kezelhető; szinte biztos, hogy elmaradások jelentkeznek.; Ki kell hangsúlyozni, hogy az előbb javasoltaktól eltérően is lehet a problémát kezelni, pl. kis vállalkozói létszám esetén, ha: • a biztonsági ismeretek oktatását teljes mértékben a megrendelő végzi, • a szükséges ismereteket írásban adja át a vállalkozónak. Gyakran alkalmazott módszer, hogy a vállalkozási szerződésben vagy mellékletében a megrendelő írásban részletesen meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket a vállalkozónak be kell tartania. Mindenképpen olyan megoldást célszerű alkalmazni, amely egyértelműen meghatározza: • a vállalkozók, munkavállalóik oktatásának felelősségét, módját, kimutathatóságát, • egyértelművé teszi az oktatások elmaradásának felelősségét, • a legjobban biztosítja a – jogszabályi követelményeknek megfelelő – végrehajtást. A halálos és súlyos munkabalesetek vizsgálatai sok esetben a munkavégzés összehangolásának, illetve a biztonságos munkavégzés ismereteinek hiányosságait állapítják meg. Az alvállalkozók piramisszerű foglalkoztatása rendkívüli módon növeli a biztonsági kockázatokat, mert pl. – a jelenlegi gyakorlat sajnos ezt mutatja – a 3-4. „lépcsőben” foglalkoztatott alvállalkozók biztonsági felkészültsége sok esetben: • alig mérhető, hatékonyan nem befolyásolható, • a vállalkozások, munkavállalók biztonsági kultúrája rendkívül alacsony, • nem rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel – sok esetben gyakorlattal –, információkkal, amelyek a biztonságos munkavégzéshez szükségesek. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek szankciók nélkül pótolhatják 2012. május 15-ig az üzem-azonosítási adatlapok beküldésének elmulasztását A 2011. január 1-én hatályba lépett, veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet előírásainak értelmezése, végrehajtása – különösen a bírságrendelet szankcióinak figyelembevételével – a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek részéről különös fontossággal bír. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján e témakörben található kérdések és válaszok azt mutatják, hogy a rendelet előírásainak értelmezése számos problémát,


|

Munkavédelem

nehézséget jelent az üzemeltetők részére. Bizonytalanság esetén az előírások egyértelmű alkalmazásával, értelmezésével kapcsolatban célszerű a katasztrófavédelmi hatóságot megkeresni, mert válaszaik, tanácsaik segítséget adnak a rendelet előírásainak helyes alkalmazását illetően. A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerint a veszélyes tevékenység azonosítására az üzemeltetőknek a kormányrendelet 2. mellékletét képező üzemazonosítási adatlapokat kell kiállítani. A Korm. rendelet 47. §-ának (4) bekezdése alapján az üzemazonosítási adatlapokat 2012. március 31-ig kellett megküldeni a katasztrófavédelmi hatóság területi szervének: • a rendelet hatálybalépésekor már működő küszöbérték alatti üzemeknek, és • olyan – már működő – veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknek, amelyek katasztrófavédelmi engedélyezés alatt nem állnak. A rendelet előírását nem teljesítők az üzem-azonosítási adatlap beküldését szankciók nélkül pótolhatják 2012. május 15.-ig, mert a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 47. §-ának kiegészített, (4a) bekezdése alapján: „A (4) bekezdésben foglaltak megsértése miatt nem alkalmazható katasztrófavédelmi bírság azzal szemben, aki az adat-szolgáltatási kötelezettségének 2012. május 15-ig eleget tesz.” Az előbbiek figyelembevételével – ha szükséges szakértő bevonásával – célszerű ismételten áttekinteni az üzemben tárolt, felhasznált veszélyes anyagok mennyiségét, az 1. sz. melléklet szerinti anyaglista és veszélyességi osztályok szerinti küszöbmennyiségek alapján az üzem besorolását. Az üzemeltető kötelezettsége szempontjából mértékadónak számít a veszélyes anyagoknak az üzemben egyidejűleg jelen lévő legnagyobb mennyisége. 7/2012. (IV. 18.) NGM-rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM-rendelet módosításáról A 2012. évi 46. sz. Magyar Közlönyben kihirdetett rendelet több pontban módosítja az alaprendelet 7. és 9.§-ait. Az eddigi két év helyett a játszótéri eszköz üzemeltetőjének a játszótéri eszköz időszakos ellenőrzését az időszakos ellenőrzés végzésére engedéllyel rendelkező szervezettel négyévenként kell elvégeztetni. Az ellenőrzés a biztonságossági követelményeknek való megfelelőségre, telepítési feltételeinek megfelelőségére irányul, de kiterjed a játszótéri eszközök: • megfelelőségi tanúsítványának vagy egyedi megfelelőségi tanúsítványának, valamint • a nyilvántartás dokumentációjának ellenőrzésére is.

Ha a játszótéri eszköz balesetveszélyessé válik, az üzemeltetőnek haladéktalanul intézkedni kell az eszköz használatának megakadályozása és annak egyidejű kijavítása vagy lebontása érdekében. Az üzemeltetőnek nyilvántartást kell vezetni: • a játszótéri eszközökről, • azok állapotáról, valamint • az időszakos ellenőrzésekről. A nyilvántartásokat és az intézkedést igazoló dokumentumokat a játszótéri eszköz üzemeltetőjének legalább 10 éven keresztül meg kell őrizni. Az időszakos ellenőrzés során a játszótéri eszközt: • meg felelőnek kell értékelni, ha megfelel a biztonságossági követelményeknek; • részben meg felelőnek kell értékelni, ha teljes mértékben nem elégíti ki a biztonságossági követelményeket, de az eszköz biztonságos használatát nem veszélyezteti, továbbá biztonságossá tehető, kijavítható; • nem meg felelőnek kell értékelni, ha nem felel meg a biztonságossági követelményeknek, és az eszköz nem tehető biztonságossá, kijavítása nem lehetséges.

A részben megfelelőnek értékelt játszótéri eszközt az üzemeltetőnek kell a biztonságossági követelményeknek megfelelő állapotúra kijavítani, valamint a nem megfelelőnek értékelt játszótéri eszköz további használatát haladéktalanul megakadályozni és azt elbontani. Az időszakos ellenőrzés eredményéről időszakos ellenőrzés végzésére engedéllyel rendelkező szervezet időszakos ellenőrzési jegyzőkönyvet állít ki. Ennek tartalmi követelményeit a rendelet mellékletei meghatározzák. A megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező, megfelelőnek értékelt játszótéri eszközről egyedi megfelelőségi tanúsítvány kerül kiadásra. Az időszakos ellenőrzést végző szervezet az időszakos ellenőrzési jegyzőkönyv egy példányát köteles: • a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség részére az ellenőrzést követő 15 napon megküldeni, illetve • az üzemeltető részére átadni. Az üzemeltető: • köteles 2012. augusztus 31-ig tájékoztatni a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőséget a játszóterek, illetve az azon lévő játszótéri eszközök számáról, • a játszótér és játszótéri eszköz létesítését, telepítését és az ezek állapotával kapcsolatos változásokat, a változást követő 30 napon belül köteles bejelenteni a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek

5 Munkavédelem

|


Foglalkozás-egészségügy 2012. évi XXVI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról A 2012. évi 41. sz. Magyar Közlönyben kihirdetett törvénymódosítás bővítette a zárt légterű dohányzóhelyek kijelölésének lehetőségét. A törvénymódosítás alapján zárt légterű dohányzóhely kijelölhető a 2. § (5) bekezdése alapján: • a szálláshelynek minősülő, jogszabály alapján szállodaként üzemeltetett közforgalmú intézményben – szivarszobaként –, ha az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi; • a büntetés-végrehajtási intézményekben és a rendőrségi előállító helyiségekben, fogdákban és az őrzött szálláshelyeken a fogva tartottak – köztük a kóros elmeállapotúak – számára; • pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára; • a munkavállalók részére, ahol a munkahelyi klíma zárt téri munkahelyen a külön jogszabályban meghatározott korrigált effektív hőmérséklet a 24 °C-ot meghaladja; • azon munkavállalók részére a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes munkahelyeken, létesítményekben, ahol a nyílt légtérben: – A munka törvénykönyvében biztosított munkaközi szünettel, – a tűzvédelmi szabályokkal, és – a folytatott tevékenység jellegével összeegyeztethető dohányzóhelyet nem vagy csak az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a nemzetgazdasági érdekeket jelentősen veszélyeztetve lehetne kijelölni. A munkavállalók részére – az előbb felsorolt két esetben – zárt légterű dohányzóhely csak az egészségügyi államigazgatási szerv előzetes engedélyével jelölhető ki. A munkáltató kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv helyszíni szemlét is magában foglaló hatósági eljárás keretében a dohányzóhely kijelölését abban az esetben engedélyezi, ha az megfelel a jogszabályi követelményeknek. A hatósági engedélyezési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ha a munkáltató törvénymódosítás hatálybalépését követő 30 napon belül dohányzóhely kijelölésének engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be az egészségügyi államigazgatási szervnek, egészségvédelmi bírság az adott dohányzóhely kijelölésével összefüggésben 2012. április 1-jétõl az eljárás jogerős lezárásáig nem szabható ki.

Kitekintő Hírek A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság közleménye a munkavédelmi tájékoztatást és tanácsadást érintő szervezeti változásokról A 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-a (3) bekezdésének b) és a 14. § (1) bekezdésének e) pontja, valamint a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 81. §-ának (3) bekezdése alapján a tájékoztatással és tanácsadással kapcsolatos feladatok ellátása az alábbiak szerint működik: A megyeszékhelyeken, a helyszínen, a Fővárosi, Megyei Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége (elérhetőségeik megtalálhatók a honlap „Elérhetőségek” Munkavédelmi Felügyelőségek menüben) segíti tájékoztatással és tanácsadással a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket munkavédelemmel kapcsolatos jogaik gyakorlásában, kötelezettségeik teljesítésében. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága továbbra is működteti központi munkavédelmi információs rendszerét, az ingyenesen hívható zöld számon: Munkavédelmi Információs Szolgálat (MISZ), Tel.: 06-80/204-292 és információs elektronikus postacímén: E-mail: [email protected] A MISZ keretében történő információnyújtás célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos jogosultságok és kötelezettségek megismertetése. Elsősorban a szervezett munkát végző munkavállalók és munkáltatók, az induló vállalkozások, a kis- és középvállalkozások, érdekképviseleti szervek munkavédelmi információs igényeit hivatott szakszerűen kielégíteni. A tanácsadás a munkavédelemre vonatkozó szabályokban megfogalmazott normatív követelmények megismertetésével nyújt segítséget az információt kérőknek. Az információ és tanácsadás minden formája a továbbiakban is ingyenes az érdeklődők számára.

Szabványok Munkabiztonságot érintő nemzeti szabványok közzététele: (A Szabványügyi Közlöny 2012. áprilisi száma alapján) A szürke mezőben lévő szabványok FIGYELEM! angol nyelven kerültek kiadásra Az idegen nyelvű szabványok címfordítása nem hivatalos fordítás, csak tájékoztatásul szolgál. A nemzetközi szabványok a bevezetéskor kapják meg hivatalos magyar nyelvű címüket.


|

Munkavédelem

1

MSZ EN 287-1:2012

2

MSZ EN 1585:2012

3

MSZ EN

474-4:2006+A2:2012

4

MSZ EN

474-5:2006+A2:2012

5

MSZ EN

1114-1:2012

6

MSZ EN

12409:2008+A1:2012

7

MSZ EN

12464-1:2012

8

MSZ EN

12665:2012

9

MSZ EN

60745-2-22:2012

10 MSZ EN

61029-2-3:2012

EN 11148-1:2012 11 MSZ ISO EN 11148-2:2012 12 MSZ ISO EN 11148-5:2012 13 MSZ ISO EN 11148-8:2012 14 MSZ ISO EN 11148-9:2012 15 MSZ ISO EN 11148-10:2012 16 MSZ ISO EN 11148-11:2012 17 MSZ ISO EN 11680-1:2012 18 MSZ ISO EN 11680-2:2012 19 MSZ ISO EN 11681-1:2012 20 MSZ ISO EN 11681-2:2012 21 MSZ ISO

Hegesztők minősítése. Ömlesztő hegesztés. 1. rész: Acélok – Az MSZ EN 287-1:2007 helyett – Villamos berendezések üzemeltetése (EN 50110-1:2004 és nemzeti kiegészítései) – Az MSZ 1585:2009 helyett – Földmunkagépek. Biztonság. 4. rész: A kotró-rakodó gépek követelményei – Az MSZ EN 474-4:2006+A1:2009 helyett – Földmunkagépek. Biztonság. 5. rész: A hidraulikus kotrógépek követelményei – Az MSZ EN 474-5:2006+A1:2009 helyett – Műanyag és gumiipari gépek. Extruderek és extrudergépsorok. 1. rész: Az extruderek biztonsági követelményei – Az MSZ EN 1114-1:1999 helyett – Műanyag és gumiipari gépek. Melegalakító gépek. Biztonsági követelmények – Az MSZ EN 12409:2009 helyett – Fény és világítás. Munkahelyi világítás. 1. rész: Belső téri munkahelyek – Az MSZ EN 12464-1:2003 helyett – Fény és világítás. A világítási követelmények előírásához szükséges alapfogalmak és kritériumok – Az MSZ EN 12665:2002 helyett – Villamos motoros kéziszerszámok. Biztonság. 2-22. rész: Daraboló köszörűgépek követelményei Hordozható, villamos motoros szerszámok biztonsága. 2-3. rész: Gyaluk és vastagsági gyaluk követelményei Nem villamos hajtású motoros kéziszerszámok. Biztonsági követelmények. 1. rész: Menet nélküli mechanikai kötőelemek motoros szerelő szerszámai (ISO 11148-1:2011) – Az MSZ EN 792-1:2000+A1:2009 helyett – Nem villamos hajtású motoros kéziszerszámok. Biztonsági követelmények. 2. rész: Motoros csípő- és szorítófogók – Az MSZ EN 792-2:2000+A1:2009 helyett – Nem villamos hajtású motoros kéziszerszámok. Biztonsági követelmények. 5. rész: Ütve fúró gépek – Az MSZ EN 792-5:2000+A1:2009 helyett – Nem villamos hajtású motoros kéziszerszámok. Biztonsági követelmények. 8. rész: Csiszológépek és polírozógépek – Az MSZ EN 792-8:2001+A1:2009 helyett – Nem villamos hajtású motoros kéziszerszámok. Biztonsági követelmények. 9. rész: Süllyeszték-köszörűgépek – Az MSZ EN 792-9:2001+A1:2009 helyett – Nem villamos hajtású motoros kéziszerszámok. Biztonsági követelmények. 10. rész: Motoros sajtolószerszámok – Az MSZ EN 792-10:2000+A1:2009 helyett – Nem villamos hajtású motoros kéziszerszámok. Biztonsági követelmények. 11. rész: Lemezvágók és rezgőollók – Az MSZ EN 792-11:2000+A1:2009 helyett – Erdészeti gépek. Rúdra szerelt motoros gallyazók biztonsági követelményei és vizsgálatai. 1. rész: Beépített belső égésű motoros gépek – Az MSZ EN ISO 11680-1:2009 helyett – Erdészeti gépek. Rúdra szerelt motoros gallyazók biztonsági követelményei és vizsgálatai. 2. rész: Háton hordott hajtóegységű gépek – Az MSZ EN ISO 11680-2:2009 helyett – Erdészeti gépek. Hordozható láncfűrészek biztonsági követelményei és vizsgálatai. 1. rész: Erdészeti láncfűrészek – Az MSZ EN ISO 11681-1:2009 helyett – Erdészeti gépek. Hordozható láncfűrészek biztonsági követelményei és vizsgálatai. 2. rész: Gallyazó láncfűrészek – Az MSZ EN ISO 11681-2:2009 helyett –

7 Munkavédelem

|


EN 11806-1:2012 22 MSZ ISO EN 11806-2:2012 23 MSZ ISO EN 11850:2012 24 MSZ ISO EN 22867:2012 25 MSZ ISO

Mező- és erdőgazdasági gépek. Hordozható kézi, gépi hajtású bozótirtók és fűnyírók biztonsági követelményei és vizsgálatai. 1. rész: Belső égésű motoros hajtású gépek – Az MSZ EN ISO 11806:2009 helyett – Mező- és erdőgazdasági gépek. Hordozható, kézi, gépi hajtású bozótirtók és fűnyírók biztonsági követelményei és vizsgálatai. 2. rész: Háton hordott hajtóegységű gépek Erdészeti gépek. Általános biztonsági követelmények – Az MSZ EN 14861:2004+A1:2010 helyett – Erdészeti és kertművelő gépek. Belső égésű motoros, hordozható, kézi gépek rezgésvizsgálati előírásai. A fogantyúk rezgése – Az MSZ EN ISO 22867:2009 helyett –

Visszavont nemzeti szabványok A Szabványügyi Közlöny 2012. áprilisi számában munkabiztonságot érintő nemzeti szabvány visszavonása nem történt.

16/2012.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékéről, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról. (Hatályos: 2012. 04. 15.) [Módosította az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendeletet, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendeletet, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletet, a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendeletet és a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 144/2009. (VII. 10.) Korm. rendeletet.] 65/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló egyes kormányrendeletek módosításáról. (Hatályos: 2012. 04. 04., 2012. 04. 06., 2013. 04. 05., 2015. 04. 05.) 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról (Hatályos: 2012. 04. 03.) (Hatályon kívül helyezte a kábítószerekkel

21/2012.

67/2012.

2012. évi

2012. évi

74/2012.

és pszichotróp anyagokkal végezhető tevékenységekről szóló 142/2004. (IV. 29.) Korm. rendeletet.) (IV. 3.) BM-rendelet az egyes tűzmegelőzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról. (Hatályos: 2012. 05. 03.) (Módosította a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól szóló 47/2011. (XII. 15.) BM rendeletet.) (IV. 4.) NEFMI-rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. (Hatályos: 2012. 04. 15.) (Módosította a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM-rendeletet és a mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendeletet.) (IV. 5.) Korm. rendelet egyes kormányrendeletek területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő módosításáról és hatályon kívül helyezéséről. (Hatályos: 2012. 04. 06.) (Módosította a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendeletet, a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendeletet és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendeletet.) XXI. törvény az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról. (Hatályos: 2012. 04. 07.) (Módosította a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt) XXXI. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról. (Hatályos: 2012. 04. 14., 2012. 04. 15., 2012. 05. 01., 2012. 05. 15.) (IV. 13.) Korm. rendelet a katasztrófavédelmet érintő egyes kormányrendeletek módosításáról. (Hatályos: 2012. 04. 15.) [Módosította a külföl-


|

Munkavédelem

di bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendeletet, a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X. 12.) Korm. rendeletet, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendeletet, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendeletet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletet, a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet. Hatályos: 2012. 04. 15.] 22/2012. (IV. 13.) BM-rendelet a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról. (Hatályos: 2012. 04. 15.) [Hatályon kívül helyezte a helyszíni bírságolás részletes szabályairól szóló 10/2000. (II. 23.) BM-rendeletet, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtásáról szóló 11/2000. (II. 23.) BM-rendeletet. Hatályos: 2012. 04. 15.] 36/2012. (IV. 13.) VM-rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM-rendelet és az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről szóló 7/2003. (V. 16.) KvVMGKM együttes rendelet módosításáról. (Hatályos: 2012. 04. 21.) [Módosítja az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről szóló 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes rendeletet.] 7/2012. (IV. 18.) NGM-rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM-rendelet módosításáról. (Hatályos: 2012. 05. 18.)

Egy munkabaleset tanulságai Robbanás a tartályban A munkabaleset előzményei, tényállás Egy közúti járművekkel fuvarozást – áruszállítást – végző cég saját üzemanyag-ellátó rendszerrel és a kapcsolódó – gázolaj, illetve benzin tárolására szolgáló – tárolótartályparkkal rendelkezik. A cég illetékes munkatársa által vezetett nyilvántartás szerint, a „B II” jelű tartály az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 26/2011. (IX. 6.) BM-rendelet szerinti 10 évenként esedékes időszakos ellenőrzése aktuálissá vált. [A 10 évenkénti vizsgálat magában foglalja a tisztítást, szemrevételezést, nyomáspróbát, falvastagságmérést és szerkezeti vizsgálatot, továbbá el kell végezni az érintésvédelmi vizsgálatot, a tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatot, illetve gondoskodni kell a tartályszintmérő hitelesítéséről is.] A munkálatok elvégzésére a cég szerződét kötött az A. Kft-vel. Az A. Kft. a „piszkos munka” elvégzésére – sokéves együttműködés alapján – alvállalkozói szerződést kötött az M. Kft-vel. A tisztítási munka szakmai irányítása – mint minden egyes munkánál – az A. Kft. feladata volt. Az M. Kft. műszaki vezetője A. S.-t és D. F.-et jelölte ki a 20 m3 fekvőhengeres tartály tisztítására. A. S. ebéd után, kb. 13 órakor, a tartályba történő belépéskor – a tanúvallomások szerint – bevitt magával: •

1 db két csatlakozóaljzatos, elektromos kábeldobot,

•

1 db 1000 W teljesítményű, vonalizzós, alumíniumházas fényforrást (lámpatestet).

A magas nyomású, hideg vizes mosóberendezést a tartályon kívül helyezték el. A mosóberendezéssel A. S. a tartály belső felületét kb. 2 m magasságig megtisztította. A lemosás után kiadta a mosópisztolyt, majd bevitt egy búvárszivattyút, melyet a tartály legmélyebb pontjára helyezett. A szivattyú beindítása után a gumis tolófával a tartály alján lévő iszapot a búvárszivattyú felé terelte. Eközben – feltételezhetően – veszélyes mértékű benzingőz szabadult fel. D. F. a tanúmeghallgatás során elmondta, hogy miközben A. S. a tartályban a tartály alján felgyülemlett iszapot a szivattyú felé „terelte”, morajlás hallatszott a tartályból, majd kisvártatva robbanás történt. A tartály tetején füst, a búvónyíláson keresztül lángcsóva és füst csapott ki. A robbanás következtében a tartály megemelkedett, teteje beszakadt. A robbanás és az azt követő tűz miatt A. S. a helyszínen életét vesztette. A munkabaleset észlelése, a belső információ A robbanást követően D. F. azonnal értesítette a fővállalkozó A. Kft. illetékesét – aki a fuvarozó cég üzemanyagbázisán tartózkodott –, illetve saját munkáltatóját. Az A. Kft. szakembere értesítette a mentőket, a tűzoltókat és a fuvaro-

9 Munkavédelem

|


zó cég biztonsági szakemberét. A mentők és a rendőrség, a tűzoltóság értesítése után a fővállalkozó ügyvezetője is tudomást szerzett a helyszínen tartózkodó munkavállalójától a súlyos balesetről. A telefonos értesítést követően a mentők, tűzoltók néhány percen belül a helyszínre érkeztek; lokalizálták a tüzet, kiemelték A. F.-et. A rendőrség helyszínelői, az A. és az M. Kft. ügyvezetői is fél órán belül a helyszínre értek. A megbízó cég műszaki vezetője is megérkezett a munkavédelmi szakemberével. Az A. és az M. Kft. is ugyanazt a „külsős” munkavédelmi szakembert foglalkoztatta, aki értesítette a baleset helyszíne szerint területileg illetékes megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervének munkavédelmi felügyelőségét. A munkavédelmi felügyelőség felügyelője két órán belül bekapcsolódott a vizsgálatba. A munkabaleset kivizsgálása A helyszínelést végzők a helyszínelés során, külön-külön készítettek helyszínrajzot, melyen rögzítették a tartály helyét, a tisztításban közreműködő D. F. helyzetét. Fényképfelvételeket készítettek a környezetről, a tartály belsejéből, a búvárszivattyúról stb. Ellenőrizték a szerződésekben foglaltakat. A tartály kalibrációs táblázatát, a tartály könyvét – mely a korábbi ellenőrzéseket, javításokat tartalmazta –, a műszaki igazolásokat stb. Az A. Kft. műszaki vezetője digitális alkoholszondával ellenőrizte D. F. munkára képes állapotát. (A műszer 0,000‰ véralkoholszintet mutatott.) Feljegyezték az időjárási viszonyokat is. A kivizsgálás megállapításai A személyi tényezők: A munkabalesetet szenvedett A. F. munkavállaló csak részben felelt meg a „Veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményei” című MSZ -09-57.0033:1990 szabvány 5. pontjában előírtaknak. A középfokú szakirányú gépésztechnikusi képesítéssel rendelkező A. F.-et határozatlan időtartamú szerződéssel foglalkoztatta az M. Kft. A bemutatott oktatási napló szerint az elvégzendő feladatokra, azok veszélyeire kioktatták. A dokumentumok szerint a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM- rendelet szerinti időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, és a munkakörében történő foglalkoztatásra „alkalmas” minősítést kapott. A munkaszerződésbe a FEOR-08 szerinti 7529 (Egyéb építési, szerelési foglalkozású) került bejegyzésre. (A FEOR-08 hatálybalépésének dátuma 2011. január 1-je volt.) Névre szólóan kiállított „Beszállási engedély”-t nem tudott a munkáltató bemutatni. A tisztításban közreműködő segítő D. F. – aki a figyelői feladatot is ellátta – a hivatkozott szabványban előírt elsősegély-nyújtási ismeretekkel nem rendelkezett.

Egyéni védőeszközök: A fővállalkozó A. Kft. az Mvt. 56. §-ának megfelelően írásban meghatározta az egyéni védőeszköz-juttatás rendjét, melyet az M. Kft. a saját ellátási rendjébe beépített, és az egyéni védőeszközökkel A. F.-et és D. F.-et is ellátta. A szemüveg megfelelt az MSZ EN 166:2003 „Személyi szemvédő eszközök. Követelmények” című, a friss levegős légzésvédő készülék az MSZ EN 138:1998 „Légzésvédők. Friss levegős légzésvédő készülékek teljes álarccal, félálarccal vagy szájcsutorakészlettel. Követelmények, vizsgálat, megjelölés” című szabvány követelményeinek. A biztosított védőkesztyű az MSZ EN 374-1:2003 „Védőkesztyűk vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 1. rész: Fogalom-meghatározások és teljesítménykövetelmények” című szabvány szerinti kivitelű volt. A védőruházat az MSZ EN 13034:2005+A1:2009 „Védőruházat folyékony vegyszerek ellen. Folyékony vegyszerek ellen korlátozott védelmet nyújtó, vegyszerek elleni védőruházat teljesítménykövetelményei (6. típusú és PB [6] típusú eszköz)” című szabvány szerint a folyékony vegyszerek elleni és MSZ EN 1149-1:2006 „Védőruházat. Elektrosztatikus tulajdonságok. 1. rész: A fajlagos felületi ellenállás mérési módszere” című szabvány követelményei szerinti az elektrosztatikus hatások elleni képességekkel bírt, míg a biztonsági lábbeli az MSZ EN ISO 20345:2008 „Személyi védő eszköz. Biztonsági lábbeli” című szabvány szerinti „A” antisztatikus és „WR” vízálló kiegészítő védelemmel rendelkezett. A munkaeszköz(ök): Az 1 db két csatlakozóaljzatos elektromos kábeldob, valamint az 1000 W teljesítményű, vonalizzós, alumíniumházas fényforrást vizsgálva megállapították, hogy azok védettségi fokozata (az MSZ EN 60529:2001 szabvány szerint IP-kód), illetve az MSZ EN 60079-0:2010 „Robbanóképes közegek. 0. rész: Gyártmányok. Általános követelmények” című szabvány 20. és 22 fejezetében előírt robbanásbiztos berendezések, védelmi rendszerek biztonsági követelményeinek nem feleltek meg. Megvizsgálva a magas nyomású, hideg vizes mosóberendezést, a vizsgáatban részt vevők megállapították, hogy a szórópisztoly és annak biztosítóretesze kifogástalanul működött, az IPX5 védelmi osztályba tartozó tápkábel köpenyszigetelése ép volt. A berendezés hangnyomásszintje meghaladta a 80 dB (A) értéket, ennek ellenére nem gondoskodtak egyéni védőeszköz biztosításáról. A munkakörnyezet: A baleset időpontjában a tartályon kívül a hőmérséklet 22– 23 0C, az égboltozat enyhén felhős, szélcsendes volt. Fronthatást az orvosmeteorológia nem jelzett. A tartályon belüli állapot – melyre a robbanás is visszavezethető – csak feltételezhető, , azaz a benzingőz-koncentráció az alsó robbanási határérték fölé emelkedett. [Alsó robbanási határ (ARH) az MSZ EN 60079-10 szabvány szerint az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja levegőben, amely alatt a gázközeg nem robbanóképes. A biztonsági adatlap szerint a robbanási határok: alsó robbanási határ: 1 tf %, felső robbanási határ: 6,5 tf %].


|

Munkavédelem

Egyéb dokumentációk A szerződés szerint munkát irányító A. Kft. kötelezettsége volt az MSZ-09-57.0033:1990 „Munkavédelem. Veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményei” című szabvány szerinti beszállási engedély kiadása, azaz a munka engedélyezése, ezt a dokumentumot nem tudták bemutatni. A mosóberendezés gépkönyvét, vizsgálati adatlapját az M. Kft. bemutatta. A tevékenység A munkáltató A ténylegesen munkáltatói jogokat gyakorló M. Kft. nem követelte meg a tisztítást, karbantartást ténylegesen irányító A. Kft-től, hogy a két cég között létrejött megállapodásban foglaltaknak maradéktalanul tegyen eleget, és az MSZ-0957.0033:1990 szabványban előírtak figyelembevételével irányítsa a munkát. Az A. Kft. megsértette a szabvány több pontjában előírtakat. 3.1.2 „Az előkészítésre írásos utasítást kell kidolgozni, vagy a konkrét követelményeket a beszállási engedélyben kell meghatározni.” 3.1.3 „Ha előkészítés közben egészségre ártalmas, tűz- és robbanásveszélyes, gázok, gőzök vagy porok áramolnak ki a veszélyes berendezésből, akkor a tevékenységet csak a berendezés környezetében szükséges biztonsági intézkedések (személyi védőeszközök, terület lezárása, semlegesítés stb.) megtétele után szabad megkezdeni.” 3.3.2 „A légtérelemzést a vonatkozó szabványban meghatározott legnagyobb megengedhető szennyezettség figyelembevételével kell végezni.” 3.3.2.1 „Ha a mért gázkoncentráció a megengedett értéknél kisebb, és egyértelmű, hogy a szennyezettség a munka végzése során nem változhat, akkor elégséges a munka megkezdése előtt mérni. Ha a munkát folyamatosan végzik (pl. egy műszakos munkarend mellett, több napon át), akkor a mérést a tevékenység újrakezdésekor minden esetben meg kell ismételni.” 3.3.2.2 „Ha a mért gázkoncentráció a megengedettnél kisebb, de a szennyezettség a munkavégzés során dúsulhat, akkor ennek függvényében a méréseket a munkavégzés során meg kell ismételni.” 3.3.4 „Ha a berendezés légterében jelen lévő, felszabaduló, keletkező, vagy beszivárgó gázok, vagy gőzök éghetőek, akkor a tényleges gázkoncentrációt vagy a gáz alsó robbanási határ (a továbbiakban: arh) százalékában megadott koncentrációját mérni kell.” 4.1 „Ha beszállással végzett munka során olyan egészségre ártalmas anyagok szabadulnak fel, illetve kerülhetnek a környezetből a berendezésbe, melynek koncentrációja az MK-értéket [maximális koncentráció (rákkeltő anyagokra vonatkozik, mg/ m3)] meghaladja, akkor a beszálló dolgozókat személyi légzésvédő eszközökkel kell ellátni. A légzésvédő készülék használata helyett egyenértékű a védelem, ha a munka végzése alatt rendszeres (a körülményeknek megfelelő gyakoriságú) légtérelemzést végeznek.” 6.1 „Veszélyes berendezésbe beszállni, annak tisztítását, karbantartását, javítását, vagy átalakítását elkezdeni csak a rendeltetésszerűen azt használó szervezeti egység vezetője vagy

megbízottja által kiállított engedély alapján, a munka irányításával és állandó ellenőrzésével megbízott vezető vagy e munkára vezetői jogkörrel felruházott személy jelenlétében szabad.” 6.1.2 „Az engedélyt két példányban kell elkészíteni. Az eredeti példányt a munkavégzés helyszínén kell tartani, a munka befejezése után érvényteleníteni kell, és az engedélyezőnél maradó példányt 1 évig meg kell őrizni.” 6.2 „A beszállási engedélyben meg kell határozni: •

a berendezést, azonosítható módon,

•

a végzendő feladatot,

•

az engedélyt adó nevét és aláírását,

•

a munkát irányító felelős nevét és aláírását,

•

a munkavégzésben részt vevők nevét,

•

a beszállást előkészítő műveletek felsorolását,

•

az előírt védőfelszerelések felsorolását.”

6.3 „A beszállási engedély kiadása előtt el kell végezni a szükséges egyeztetéseket (pl. elvégzett munkák írásos tanúsítása) az illetékes vállalati egységekkel (pl. villamos üzem, szomszédos technológiai egység).” A balesetet szenvedett munkavállaló, illetve a felügyeletet ellátó A többéves gyakorlattal rendelkezők figyelmen kívül hagyták a Munkavédelemről szóló 1993. XCIII. törvény 61. § a) pontjában foglaltakat: „A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását”. A munkabaleset okláncolata: • tartálytisztítás, •

beszállási engedély nem készült,

•

a tartályba való beszállás előtt és a tisztítás közben nem végeztek gázkoncentráció-mérést,

•

a tartályban tartózkodó munkavállalót nem látták el személyi gázkoncentráció-mérő műszerrel,

•

A. F. a tartály alján lévő iszapot megmozgatta, a búvárszivattyú felé összetolta,

•

a tartályban lévő szennyezett iszap benzingőzének kipárolgása a mozgatás közben ugrásszerűen megnőtt,

•

a felszabadult benzingőz a fényforrásként használt 1000 W-os, nem RB kivitelű lámpatest hőjétől berobbant; vagy A. F. a szivattyúzás alatt valamilyen rendellenességet észlelt, és a dugaszoló villa kihúzása idézhette elő a robbanást,

11 Munkavédelem

|


•

A. F. a helyszínen életét veszítette.

A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében: •

a baleset kivizsgálásáig a hasonló technológiai folyamatok felülvizsgálata,

•

a veszélyes tevékenység technológiai folyamatának kidolgozása,

•

a szükséges egyéni védőeszközök felülvizsgálata, kiegészítése,

•

a szükséges biztonsági intézkedések kidolgozása,

•

a baleset tanulságainak rendkívüli munkavédelmi oktatás keretén belüli ismertetése.

5.2.2 Vezetőt is emelő árugyűjtő targonca (komissiózó) 5.2.3 Vontató és szállító targonca 5.2.4 Önjáró utaslépcső 5.2.5 Egyéb vezetőüléses targonca 5.3 Vezetőállásos targonca (3313) 5.3.1 Emelővillás targonca 5.3.2 Vontató és szállító targonca 5.3.3 Egyéb vezetőállásos targonca a jelenleg szerezhető OKJ-s jogosítvány.

A megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervének munkavédelmi felügyelőség intézkedése Határozatban megtiltotta: •

a tisztítást a felvállalt többi tartálynál a feltárt hiányosságok azonnali felszámolásáig,

•

a feltárt és bizonyított súlyos mulasztások miatt a munkáltatókkal szemben munkavédelmi eljárás indítása indítását.

Olvasóink kérdezték A gyártó Linde R20 villástargonca néven adott megfelelési nyilatkozatot. Ezután a munkavédelmi megfelelőségi tanúsítvány, amit az ÉGMI Kft. adott ki, tolóoszlopos targoncáról szól, a fő menetirányra merőlegesen elhelyezett vezetőüléssel. Melyik a helyes elnevezés? Mindkettő jó, hiszen tolóoszlopos villás targoncáról van szó, amelyben keresztbe ül a vezető. Használhatják a kollégák a régi típusú 3332 elektromos villás targonca jogosítvánnyal ezt a Linde R20 targoncát, vagy kell régi 3334 elektromos teleszkópos targonca jogosítvány vagy új 3324 vezetőüléses targonca jogosítvány. Melyik a megfelelő? Szerintem jó a régi 3332-es bejegyzés, de ha valaki most szerez jogosítványt (kezelői jogosultságot), akkor a 17/2010. (XI. 25.) NFM-rendelet 2. számú mellékletében található meg AZ 1. MELLÉKLET 1. SORSZÁMA ALATT KIADOTT ÉPÍTŐ- ÉS ANYAGMOZGATÓ GÉP KEZELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI VII. „Egyebek” fejezetében az aktuális. Az egyes szakképesítés-elágazásokhoz tartozó gépek csoportosítása Eszerint: 5. Targoncák 5.1 Gyalogkíséretű targonca (3312) 5.2 Vezetőüléses targonca (3324) 5.2.1 Emelővillás targonca

A Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Munkavédelem X. évfolyam, ötödik szám, 2012. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Nagy Réka HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917, E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.


|

Munkavédelem

Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! május X. évfolyam 5. szám. Munkabiztonság. Foglalkozásegészségügy. Kitekintő

Recommend Documents