Tartalom KÖSZÖNTÔ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 1. EGYRE HOSSZABB A SZIGETKÖZI KERÉKPÁRÚT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. KÖRNYEZETFORMÁLÁS A KÖZÖSSÉGÉRT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. KERÉKPÁRUTAT IS AKARTAK A LADÁNYIAK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. MP3-AS ZENE TAPSIFÜLESEKNEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. MOBILTÖLTÔVEL A PUSZTA KÖZEPÉN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. FACSEMETÉK AZ ENERGIAERDÔBE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. VILÁGOS VÁROS, KISEBB KÖLTSÉGEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. MEGSZÛNNEK A SZIKKASZTÓK A VELENCEI-TÓNÁL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. FELDOLGOZZÁK A TÖRMELÉKET A BORVIDÉKEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. KÖRNYEZETBARÁT MÓDON „RONCSTALANÍTANAK” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. A SANYO NAPFÉNYT VISZ DOROGRA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
1
TISZTELT OLVASÓ! A magyar pályázók szorgalmának köszönhetôen több mint 1700 magyar városban és községben valósul meg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében támogatott fejlesztés. Minden második településen készül, vagy már el is készült olyan program, beruházás, amely az Európai Unió és a magyar adófizetôk támogatásával hozzájárul jobb, európai minôségû életfeltételeink megteremtéséhez. Több mint 14 ezren nyertek március végéig az I. Nemzeti Fejlesztési Terv különféle pályázatain. Ezek európai mércével mérve is sikeres, példaértékû fejlesztési programok! Pályázóink érdeklôdésének, tehetségének és kitartó munkájának köszönhetôen 630 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás már a tagság elsô két évében gazdára talált. Ez pedig a 2006 végéig elosztható, teljes keret több mint kilenctizede! Hatezer sikeres pályázó bankszámlájára pedig márciusig megérkezett összesen 160 milliárd forint fejlesztési célú támogatás. Eddig 40 ezer új munkahely létrejöttéhez és 110 ezer munkahely megtartásához, vagyis 150 ezer család biztos megélhetéséhez járultak hozzá az Európai Unió támogatásával a magyar vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek programjai. Utak, iskolák épülnek szerte az országban, fejlesztenek, bôvítenek és versenyképesebbé válnak vállalkozásaink, napról napra lesznek élhetôbbek a településeink. Az európai uniós társfinanszírozású fejlesztések a környezet- és természetvédelem terén is éreztetik hatásukat – jól mutatják ezt azok a nagyszerû és példaértékû programok, amelyek e kiadványban helyet kaptak. A szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, az ivóvíz minôségének javítása, az élhetô, biztonságos lakókörnyezet feltételeinek megteremtése vagy éppen a környezettudatos nevelés terén sokat léptünk és lépünk elôre ezekben az években az Európai Unió támogatásával. Több uniós tagországot megelôztünk az uniós források felhasználásában. Bebizonyítottuk: pályázóink szorgalmának eredményeként, az itt is olvasható programoknak köszönhetôen képesek vagyunk élni a tagság nyújtotta lehetôségekkel! Elért eredményeink biztatást jelentenek, hogy képesek leszünk a 2007-tôl a mostani háromszorosára növekvô uniós támogatások hatékony felhasználására. Magyarország mára sikeres, teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Budapest, 2006. április Dr. Szaló Péter a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke
3
Egyre hosszabb a szigetközi kerékpárút Az egészséges életmód és a környezetkímélô közlekedés a nálunk fejlettebb motorizációjú országokban fontos értékké vált. Örömteli, hogy napjainkban már hazánkban is terjed azoknak a száma, akik a kerékpáros turizmusnak hódolva nyeregbe szállva járják be az országot. Népszerûvé válásához hozzájárul az a tapasztalat is, amelyet honfitársaink a határokon túl szereznek, és kerékpározás közben közvetlenül is átélnek.
A Lajtán túl, Ausztriában és távolabb, Svájcban, Németországban a kerékpáros (öko)turizmus jövedelmezô gazdasági ágazattá nôtte ki magát, s ezzel egyidejûleg számottevôen
„A kerékpárút-hálózat fejlesztése a balesetek megelôzésen túl kiemelt turisztikai vonzerôt is jelent.”
MAJTHÉNYI TAMÁS
4
„besegít” a vidékfejlesztésbe és a települések közlekedési munkamegosztásába is. Hasonló fejlôdés várható Magyarországon, amihez támogatást nyújt az Európai Unió: a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) keretében kiemelten támogatja a kerékpáros turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra kialakítását. A Szigetköz kedvelt célpontja a nemzetközi és a hazai kerékpáros turizmusnak, hiszen a térség szinte páratlan adottságai vonzzák a turistákat. A kedvezô természeti feltételek kiaknázása érdekében azonban fejleszteni szükséges a kerékpárúthálózatot, ami a balesetek megelôzésen túl kiemelt turisztikai
vonzerôt is jelent, és ami szintén fontos: az ágazat infrastrukturális hátterének fejlesztése révén kialakuló új idegenforgalmi szolgáltatások és vállalkozások új munkahelyeket is teremtenek. Mindezt felismerve és a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) lehetôségeivel élve döntött úgy két társult önkormányzat, hogy a Duna menti kerékpárút részét képezô, Halászi és Darnózseli közötti 8 kilométer hosszú szakasz építésére pályázatot nyújtanak be. A pályázatot elfogadták, és a szerzôdést 2005. január 14-én aláírták. Júliusban megkezdôdött a kivitelezés, amely a tervezett határidôre, november 30ra el is készült a négy kerékpáros pihenôhellyel, esôbeállókkal, kerékpártárolókkal és információs táblákkal együtt. Darnózselin még híd is épült. – Pályázatunk az elsô volt a nyertesek között. Elsôként írtuk alá a támogatási szerzôdést, és így – 2005. december 9-én – a régióban elsôként is adhattuk át a beruházást a ROP-támogatást nyert projektek közül. Az építéssel párhuzamosan a Szigetközt és a kerékpárutat népszerûsítô kiadványok készültek, s a kerékpárút önálló honlapot is kapott www.szigetkozkerekpar.hu címen. 2006-ban részt veszünk turisztikai kiállításokon, és két kerékpáros sportrendezvényt is szervezünk – mondta el Majthényi Tamás, Halászi község polgármestere, hozzátéve: a 8 kilométer hosszú külterületi szakasz megépítésével még mindig nem folyamatos a Mosonmagyaróvárt Gyôrrel összekötô kerékpárút. Darnózselin hiányzik még egy 1,8 kilométeres belterületi szakasz. A folytonosságot biztosító kerékpárútszakasz és a kapcsolódó munkák tervezésére Darnózseli Község Önkormányzata a PEA II. Alapból 10 millió forint támogatást nyert. A hiányzó szakasz megvalósítását is európai uniós támogatásból tervezik.
HALÁSZI
DARNÓZSELI
EU- és hazai támogatás: 243 millió forint Projekt összköltsége: 249 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. július 14. Fejlesztés helyszíne: Halászi, Darnózseli 5
Környezetformálás a közösségért Tiszalökön a könyvtár, a mûvelôdési ház és egy harmadik, közösségi célú épület hónapokra „használhatatlanná” vált. A város lakosai azonban az átmeneti kellemetlenség dacára igencsak örültek ennek, hiszen a könyvtár kivételével évszázados múltra visszatekintô építmények – környezetükkel együtt – teljesen megújultak 2006 tavaszára.
– Talán nem túlzás azt mondani, hogy Tiszalök városközpontja a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert csaknem 146 millió forintos uniós támogatás hathatós segítségével megvalósuló beruházásnak köszönhetôen új ar-
„Az építészeti megújulás és a környezet rendezése nagymértékben hozzájárul a város lakóinak szemléletformálásához.”
KOVÁCS ZOLTÁN
6
culatot kapott. Az építészeti és a környezeti rendezés nyomán a település centrumának összképe a korábbinál rendezettebb, harmonikusabb lett – mondta el Kovács Zoltán, az önkormányzat építésügyi irodájának vezetôje. A fôutcán, a Kossuth utca 40. alatt álló irodaépület és mellette a könyvtár még az 1800-as, illetve az 1970-es években került tetô alá. A két ház már jócskán megérett a teljes külsôbelsô felújításra, amit az is mutat, hogy tetôszerkezetüket le kellett cserélni. Ez arra is alkalmat adott, hogy az eredetileg lapostetôs könyvtárra sátortetô kerüljön, kiugró ablakokkal, s a tetôteret beépítsék, immár háromszintessé téve az épületet. Az utóbbi létesítményben sok nyílászáró elvetemedett, és gazdaságtalan elektromos fûtés szolgáltatta a meleget. A régi homlokzati nyílászárókat kicserélték, s korszerû, energiatakarékos központi fûtést vezettek be. A hivatali helyiségeknek, a polgárôrségnek és a cigány kisebbségi önkormányzatnak otthont adó irodaépület az utóbbi idôben már használaton kívül volt. Ezek a szervezetek a felújítás után visszaköltöznek, és itt kap helyet a helytörténeti múzeum, így végre méltó környezetbe kerülhetnek a város önkormányzatának tulajdonában lévô festmények is. Ennek az épületnek az egyik homlokzata a szintén méltó környezetbe kerülô köztéri Kossuth-mellszoborra néz, hátsó traktusán pedig megôrizték, s új gerendázattal látták el a hagyományos tornácot. Az 1900-as évek elején épült, Kossuth utca 27. alatti mûvelôdési ház szintén új ruhába öltözött. Az itt végrehajtott
munkálatok során – a másik két épülethez hasonlóan – új tetôszerkezetet építettek, s kicserélték a régi nyílászárókat. A színházteremben bôvítették a színpadot. Mindkét épületben külön figyelmet fordítottak arra, hogy a bejutás, illetve a bennük való közlekedés a mozgáskorlátozottak számára akadálymentes legyen. Az épületegyüttes a városközpontban építészeti egységet alkot, amit mostanra már az is hangsúlyoz, hogy a közösségi célú épületet és a könyvtárat összekapcsolták. A mûvelôdési ház és a két másik épület között pedig park épül. Ennek néhány eleme korábban is megvolt már, de a terület lényegében teljesen megújul. Az irodaház udvara az utóbbi idôben gazos, kihasználatlan volt, elôtte a járda töredezett. A könyvtár udvarán pedig régi melléképületek voltak, amelyeket mostanra lebontottak. Ehhez az épületegyütteshez parkolókat alakítottak ki, környéküket szintén zöldfelülettel látták el, s minôségileg kifogástalan térkôburkolat került a régi helyére.
Bár a mûvelôdési intézmények felújítása igen örvendetes tény, a munkálatok ideje alatt nagyon hiányoztak ezek a terek a város társadalmi életébôl. A könyvtár népszerû, igen sok olvasója van, a mûvelôdési házban pedig szinte mindennap történik valami. Az építészeti megújulás és a környezet rendezése nagymértékben hozzájárul a város lakóinak szemléletformálásához. Az épületeket ugyanis oly módon újítják fel, hogy egységesek legyenek a közösségi használat szempontjából. Az épített és a természeti környezet összhangjának kialakítása mintaként szolgálhat az embereknek ahhoz, hogy hasonló igényeket támasszanak szûkebb lakókörzetükkel kapcsolatban, és hogy tevôlegesen is részt vállaljanak a megújító munkában.
TISZALÓK
EU- és hazai támogatás: 145,7 millió forint Projekt összköltsége: 162,5 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. március 30. Fejlesztés helyszíne: Tiszalök 7
Kerékpárutat is akartak a ladányiak Több mint félmilliárd forint értékû uniós és hazai támogatás révén újulhat meg 2006 tavaszára Püspökladány városának központja és jó néhány intézménye. A Sárrét „fôvárosának” belsô magja gondozott zöldfelületeivel, köztéri szobraival eddig sem mutatott elhanyagolt képet, most viszont valóban számottevô változások történnek, amelyek nem csupán a környezet szépítését, de a védelmét is szolgálják.
A 600 millió forintos összértékû városrész-rehabilitációs program anyagi fedezetének 90 százalékát – 540 millió forintot – a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében kiírt pályázaton nyerte Püspökladány. A fennmaradó 60 millió forintból 36 millió forint a Belügyminisztérium önerôalapjából származik, az önkormány-
„Mind a fôtéri kármentesítési munka, mind a kerékpárút-hálózat fejlesztése a környezet védelmét szolgálja természeti értékekkel is büszkélkedô városunkban.”
MOLNÁR LÁSZLÓ
8
zatnak pedig 24 millió forintot kellett mindehhez hozzátennie. A város szívében lévô, hajdani pártházat 168 millió forintos költséggel információs és rendezvényközponttá alakítják át. Az épület földszintjén konferenciatermet létesítenek, s mellé költözik a Tourinform-iroda és az internetes központ. Ezenkívül két többfunkciós termet is létesítenek. Az irodák a mostani helyükön mûködnek tovább. A „Sárrét-palota” fantázianevû rendezvényközpontot valószínûleg az önkormányzat mûködteti majd. A mûvelôdési központ külsejét megújítják, belsejét korszerûsítik: a 21. századi igényeknek megfelelô szociális helyiségek állnak majd a látogatók rendelkezésére. Az épületrôl levették az idôette mûanyag borítást, s új vakolat kerül rá. Lebontották a hátsó lépcsôt, a ma már higiénikusnak egyáltalán nem mondható mosdó pedig egy csaknem 40 négyzetméteres új építésû részben kap helyet. Az összesen 47 millió forintba kerülô munkálatok során kicserélik a mûvelôdési központ összes nyílászáróját. Javítják és újrafestik az ajtókat és az ablakokat a középiskolai kollégiumban is, amelyet szintén e városrész-rehabilitációs program keretében tataroznak.
Elkészül a régóta vágyott kerékpárút, amelynek kivitelezése 75 millió forintot igényel. Eddig ugyanis nagy gondot okozott a városban lakók számára a kerékpárutak hiánya. Részben ez a probléma is megoldódik, ugyanis a beruházás során elkészül a környezetkímélô közlekedést szolgáló bicikliút-hálózat egy 4,1 kilométer hosszúságú része. Így a gyógyfürdôtôl a városközponton át a vasútállomásig, illetve a Táncsics Mihály utca és az újtelepi Mezô Imre utca között már biztonságos, az úttesttôl és helyenként a járdától független kerékpárúton közlekedhetnek a biciklisek. A sportcsarnokot sem hagyja változatlanul a beruházás. Ott a nemzetközi szabványoknak megfelelô pályát alakítanak ki, és az épületet is felújítják. A program keretében egyébként ez a legnagyobb volumenû beruházás – tudtuk meg Molnár Lászlótól, a település polgármesterétôl. Bôvítik az épületet, aminek jóvoltából nemzetközi mérkôzések lejátszására is alkalmas méretû, 42-szer 24 méteres, mûanyag-borítású kézilabdapálya várja majd a sportolni vágyókat. Korszerû lelátó épül, felújítják a szociális helyiségeket, az öltözôket. Mindez 240 millió forintba kerül, és a tervek szerint 2006 júliusának végére készül el. A fôtér, a Hôsök tere felújításának második üteme csaknem 35 millió forintot igényel. Ez – környezetvédelmi hatósági kötelezés nyomán – kármentesítési munkát is tartalmaz, ugyanis ki kell emelni a földbôl egy, még az 1970-es években
besüllyesztett olajtartályt. Ez a téren álló egyik lakóépület fûtéséhez szolgált energiaforrásul. A körülötte lévô – kismértékben szennyezett – talajt, illetve talajvizet kitermelik, a talajt cserélik. A tartály kivétele, elszállítása és a kármentesítéshez kapcsolódó egyéb munkák összesen 18 millió forintba kerülnek. Ami viszont ennél kellemesebb teendô: díszburkolatot raknak le, kerti bútorokat helyeznek el, és a közvilágításról is gondoskodnak a fôtéren.
PÜSPÖKLADÁNY
EU- és hazai támogatás: 540 millió forint Projekt összköltsége: 600 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. július 31. Fejlesztés helyszíne: Püspökladány 9
MP3-as zene tapsifüleseknek A szépséges zempléni táj egyik zugában található a Bodrogköz legrégebbi települése, a mintegy kétezer lelket számláló Karcsa. Valaha virágzó termelôszövetkezet mûködött itt, amely aztán a rendszerváltozás nyomán megszûnt. A szövetkezet marhatartó telepén ma nyulakat tenyészt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, kisvárdai székhelyû Szabolcs-Nyúl Kft., amely – igazodva a kor elvárásaihoz – a környezet védelmére is nagy gondot fordít.
A cég 2001 novemberében vásárolta meg a 12 hektár összterületû telepet, amelyen többek között hat – egyenként 850 négyzetméter alapterületû, eredetileg száz-száz tejelô tehén
„A telepen összesen tizenhat alkalmazott dolgozik. Tizenhárman közülük munkanélküliek voltak, egyikük pályakezdô.”
PUTNOKI NAGY IVÁN
10
befogadására alkalmas – istálló áll. Mostanáig ezek közül négyet vett használatba, illetve újít meg folyamatosan, s hasznosítja a hajdani lóistállót, valamint a terménytárolót is. – Vásárosnamény mellett, Vitkán már 1997 óta mûködik egy nyúltartó telepünk, így vannak tapasztalataink arról, hogyan is kell üzemeltetni egy ilyen objektumot – mondta el a vállalkozás tulajdonosa, Putnoki Nagy Iván. – Az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Programban (AVOP) 2004-ben meghirdetett pályázati lehetôség nagyon jókor jött nekünk ahhoz, hogy a szükséges korszerûsítéseket az uniós támogatás igénybevételével tudjuk megoldani. A kft. pályázata sikeres volt, így az épületek felújításához és az alapvetô környezetvédelmi célokat is szolgáló trágyatároló megépítéséhez 40 százalékos arányú támogatást nyert. A tároló létrehozása volt az elsô mérföldköve ennek a támogatott programnak. Maga az objektum egy 1600 négyzetméter alapterületû, szigetelt – hogy a trágyalé ne szennyezhesse a talajt –, lejtôs aljzatú, vastag betonfalakkal körülölelt terület, ahová a telepen nevelt állomány által nyolc hónap alatt termelt trágyamennyiséget lehet elhelyezni. A trágyát innen közvetlenül lehet kiszállítani a szántóföldek talajerô-utánpótlására – természetesen a követelményeknek megfelelô, zárt jármûvel, amelynek beszerzésérôl szintén gondoskodott a Szabolcs-Nyúl Kft. Maga a trágyatároló 22 millió forint értékû beruházás keretében épült meg. Szállítani pedig van mit, hiszen a telepen mostanság talál-
ható 30 ezer – s ez az állomány a jövôben csak bôvül – tapsifüles bôséggel „termel”. Most a magyar pannon fehér fajta az uralkodó, s bár ezekkel az állatokkal is elégedett a vállalkozás tulajdonosa, hamarosan olasz Hila fajtájú nyulak tenyészpéldányait vásárolják meg, s ezek utódaival népesítik be a ketreceket. Ezek némileg szaporábbak, illetve jobb a súlygyarapodásuk, a vágási kihozataluk, mint a hazai fajtáé. Az anyanyulak és utódaik egyébként világos, igencsak kellemesnek mondható környezetben nevelkednek. Az ól majdhogynem légkondicionált, s a hangszórókból – a legmodernebb mp3-as formátumot kezelô lejátszóról – kellemes zene szól. Ez utóbbinak az a gyakorlati haszna – magyarázta Putnoki Nagy Iván –, hogy az állatok hozzászoknak a hangokhoz, s természetessé válik számukra, ha az etetésüket, egészségi állapotukat ellenôrzô emberek gyakorta járkálnak körülöttük. A hízónyúl-állománynak már koránt sincs ennyire „úri” dolga: istállójuk kevésbé megvilágított, és zene sem szól benne. Nem azért, mintha rájuk kevesebb gondot fordítanának, hanem azért, mert mindennapi gondozásuk már sokkal kevesebb emberi jelenlétet követel, mint a kisnyulaké. A trágyatárolón túl az AVOP által támogatott beruházás keretében, második szakaszként a hajdani lóistállót alakítják át nyúlistállóvá, a harmadik állomás pedig a takarmánytároló átalakítása, új nyúlistálló-berendezések – ketrecek –, valamint szennyvízszippantó és trágyarakodó gépek beszerzése. A környezet védelmét egyébként a telepen az is szolgálja, hogy az istállók fûtésére a legmodernebb, hôlégbefúvós gázkazánokat alkalmazzák.
KARCSA KISVÁRDA
EU- és hazai támogatás: 40,5 millió forint Projekt összköltsége: 102,3 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. december 30. Fejlesztés helyszíne: Kisvárda, Karcsa 11
Mobiltöltôvel a puszta közepén Ma már hortobágyi pásztornak lenni sem olyan, mint régen. Bár a létforma hagyományait igyekeznek megôrizni s a jövôre gondolva éltetni, ez nem jelenti azt, hogy a pusztai emberek mindennapjai ugyanúgy telnek, mint száz vagy akár ötven esztendôvel ezelôtt. Mert ma már a csikós, a gulyás és a juhász is mobiltelefonnal jár.
Éppen ez a tény volt az egyik ok, ami miatt a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegôrzô Kht. a lakott területektôl és a mûutaktól távol – öt-tíz kilométernyire – esô állattartó telepei és pásztorszállásai energiaellátásának fejlesztése érdekében pályázott európai uniós forrásra az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program keretében.
„Ma a pásztor sem jár már mobiltelefon nélkül a pusztán, a vezeték nélküli hálózat révén pedig akár a Kilenclyukú híd melletti nagycsárdába betérô vendégek is el tudják érni a világhálót...”
BODA MIHÁLY
12
– A gasztronómiai, a kézmûves, a népzenei, a néptáncos pásztorhagyományokat ápolni kell. Ugyanakkor a világ változik, haladni kell a korral. A civilizációt is be kell engedni valamilyen formában a pusztára. Ha nem így lenne, a nomád életmód ígéretével talán már embert se nagyon lehetne találni erre a munkára – vázolta a helyzetet Boda Mihály, a társaság gazdasági igazgatóhelyettese. Bármennyire szeretnék megôrizni a legeltetô, pásztoroló állattartás hagyományos módját, ahol emberek dolgoznak, ott kellene egy kis fény, rádióhallgatási lehetôség. Hûtôszekrény nyárra, hogy ne az ásott kútba kelljen leereszteni vedérben a hûtenivalót, s ne petróleumlámpával kelljen botorkálni éjjel, ha arra van szükség, hanem tölthetô akkumulátorossal. No, meg a pásztor mobiltelefonját is tölteni kell, ha netán az egy mûszakban 48 órás folyamatos kintlét közben merül le. Tizenkét távoli nyári gulyahely és pásztorszállás, valamint négy telelôhely van, ahová még légvezetékekkel is rendkívül költséges lenne villamos áramot vinni. Ezek egyébként már nem is kívánatosak a kultúrtájként a Világörökség részét képezô Hortobágyi Nemzeti Parkban. Marad tehát a környezetkímélô alternatív energiaforrások használata, ami – természetvédelmi területrôl lévén szó – szinte magától értetôdô. A szálláshelyeket 12 volt feszültségû elektromos energiát szolgáltató napkollektorokkal szerelik fel. A téli szállások fûtésérôl pedig – a tartályos PB-gáz helyett – olyan hôcserélôkkel gondoskodnak a jövôben, amelyek mindenféle környezetszennyezô égéstermék nélkül egyrészt a földhôt, másrészt az
állatok által termelt trágyahalmokban keletkezô bomlási hôt hasznosítják. Mindezzel harminc pásztor életkörülményeit teszik komfortosabbá. A hármaspusztai pásztorszállás egyike a korszerûsítendôknek. Az 50 négyzetméter alapterületû házacska 2004-ben épült, s a nagyobbak közé tartozik, hiszen a többi legfeljebb 25 négyzetméteres. A hármaspusztai ház tetejének déli oldalára helyeznek majd fel egy napkollektort. – Egyeztettünk a nemzeti park igazgatóságával, így biztosak vagyunk abban, hogy a kollektorok nem rontják majd a pusztai összképet – jegyezte meg Boda Mihály. A tizenkét nyári szálláson a napelemek felszerelését 2006 októberéig kell befejezni, a négy télin pedig – a hôszivattyúkkal együtt – 2007 ôszéig. A kivitelezés 2006 tavaszán kezdôd-
hetett, mert a nyári szállásokat télen lehetetlenség megközelíteni. Apropó, megközelítés: nemrégiben még a darassai és a kecskéspusztai telelôkhöz való eljutás sem volt egyszerû, mivel az azokhoz vezetô utak szinte járhatatlanok voltak. Ezeket még Sapard-pályázaton nyert támogatással lehetett felújítani. A beruházás 27 millió forintba került, aminek 75 százalékát állta az EU elôcsatlakozási alapja. Boda Mihály a jövô – szándékaik szerint szintén támogatással megvalósítandó – fejlesztési tervei között említette azt, hogy irodaházuk – amelyben Hortobágy község önkormányzatának és több helyi cégnek az irodái is találhatók – fûtését is geotermikus energiával kívánják megoldani.
HORTOBÁGY
EU- és hazai támogatás: 43,9 millió forint Projekt összköltsége: 80,4 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2007 ôsze Fejlesztés helyszíne: Hortobágy 13
Facsemeték az energiaerdôbe A környezet védelme érdekében egész Európában egyre nagyobb teret hódít a biomassza alkalmazása. Hazánkban is mindinkább elôtérbe kerül a másodlagos energia, a Baranya megyei Bükkösdön és környékén foglalkozik egy mezôgazdasági vállalkozás „energiaerdôk” telepítésével. Az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program keretében meghirdetett pályázaton ötmillió forint uniós támogatást nyertek el energiaerdô telepítésére alkalmas dugványok elôállítására és faiskola létesítésére. A program 2005 májusában indult a szükséges gépek, berendezések és a dugványok beszerzésével, s a telepítéssel folytatódott.
– Energianyár-ültetvény telepítésére, dugványok vásárlására, a munkák elvégzésére, továbbá a szükséges gépek (öntözôberendezés, aljnövényzet-tisztító gépek) és ipari hûtô
„Az energianyár nagy elônye, hogy már egy év után betakarítható, a másodiktól kezdve pedig egyre magasabb a hozama.”
GERDEINÉ RADNAI KRISZTINA
14
megvásárlására nyert el támogatást a családi vállalkozásban mûködô, R.K.V. nevet viselô betéti társaságunk – mondta el Gerdeiné Radnai Krisztina, a program kapcsolattartója. – A faiskolát Helesfa és Bükkösd között, egy kilenchektárnyi területen alakítottuk ki. Egy hektáron elsôsorban dugványokat állítunk elô, az ehhez szükséges szaporítóanyag Olaszországból érkezik. Az energianyár kizárólagos forgalmazói vagyunk. Az ültetvényt jelentôs részben saját forrásokból alakítottuk ki. A faiskola energiaerdô telepítésére alkalmas dugványok, valamint facsemeték nevelésével, forgalmazásával foglalkozik. Az elnyert támogatás felhasználásával a terület köré villanypásztort építettek a vadak okozta károk csökkentése érdekében. Emellett munkanélküliek foglalkoztatását is vállalták, akiket júliustól októberig, a jelentôs kézi munkát igénylô zöldmunkák elvégzésekor alkalmaznak. Biomassza több módon is elôállítható, az erdômûvelés során keletkezô hulladékfából, a külön erre a célra vetett energiafû-félékbôl, valamint a gyorsan növô energiaültet-
vénybôl. A kutatóintézetek ez utóbbihoz kevésbé kemény, gyorsan növô fajtákat nemesítettek ki, amelyek kalóriaértéke megegyezik a nem intenzív módon mûvelt erdôk fáinak kalóriaértékével. A speciálisan erre a célra nemesített fafajtát – amely ellenáll a kártevôknek és az idôjárás viszontagságainak – tíz-tizenöt évvel ezelôtt Olaszországban tudományos kísérletek sorozatával hozták létre a kutatók. A nyárt több fafajta közül vá-
lasztották ki, ugyanis a legjobb eredményeket ezzel érték el. Azóta évente két újabb – egyre ellenállóbb, allergiát nem okozó – változattal jelentkeznek a piacon. Az energianyár nagy elônye, hogy már egy év után betakarítható, a második évtôl kezdve egyre magasabb a hozama, az ötödikben pedig már elérhetô a hektáronkénti 30 tonnás maximális átlag. Mûvelése pedig megoldható a kukorica termesztéséhez használatos gépekkel is.
BÜKKÖSD HELESFA
EU- és hazai támogatás: 5 millió forint Projekt összköltsége: 12 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. december Fejlesztés helyszíne: Bükkösd, Helesfa 15
Világos város, kisebb költségek Nagyobb fény, kevesebb pénzbôl – utópisztikus képnek tûnt egykor. A technológiai fejlôdéssel azonban a közvilágítás területén is lehetséges nagyobb teljesítményt elérni kisebb ráfordítással. A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. nemrég fejezett be egy nagyléptékû közvilágítási programot, s ennek eredményeképp több mint nyolcvanezer lámpatestet cseréltek ki.
Gondolná, hogy a közvilágítás majdnem 500 éves? Az elsô, mai értelemben közvilágításnak tekinthetô rendszeres utcai világítást 1558-ban valósították meg Párizsban, míg nálunk 1777. november 9-én gyújtották meg Budán az elsô ut-
„Az uniós támogatás segítséget jelentett abban, hogy a közvilágítás korszerûsítése befejezôdhessen a fôvárosban.”
KISS ZSUZSANNA
16
cai lámpát. Primitív olajmécses volt ez, bádogházzal, kócból sodrott kanóccal és gyenge fénnyel, de segített elindítani Buda, majd Pest „világos karrierjét”. A szakemberek szerint az azóta eltelt idôben a budapesti közvilágítás mind a technológiát, mind a rendszer méreteit vagy esztétikáját tekintve versenyképes Európában. – Mintegy 30 éve világítják meg a fôvárosi utcákat a fehér fényû higanygôzlámpák. A nagy fényerejû, ám sokat fogyasztó fényforrások egy részét a Budapesti Elektromos Mûvek Rt. a 90-es években energiatakarékosra cserélte, amivel körülbelül 15 százalékos áramdíj-megtakarítást ért el. A csere során elôször a gyalogátkelôhelyeknél, a kiemelt csomópontoknál kerültek sárgás fényû nátriumlámpák a régi fehérek helyére, így is jelölve, hogy fokozott figyelemmel közlekedjenek az autósok – mondta a fôváros világítástechnikai munkálatait végzô kft. gazdasági igazgatója, Kiss Zsuzsanna. A cég nagyszabású, a teljes várost érintô felújítás mellett évek óta több tízmillió forintot fordít a közterületi lámpaoszlopok rendbetételére, többek között a búrák lemosására, a ragaszok eltávolítására, az oszlopok átfestésére, a kábelek cseréjére, javítására, valamint az oszlopok környezetének takarítására. Lehetôségük volt különbözô pályázatokra, kedvezményes hitelekre, és a kiírásokat böngészve jutottak el a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programhoz, amelyen 134 millió forintot nyertek Budapest közvilágításának korszerûsí-
tésére. Ez egyharmada a 400 millió forintos beruházásnak, amely során 8 ezer 100 lámpatestet cserélnek le. A felújítás elsôsorban a megrendelô fôvárosi önkormányzatnak hasznos, mivel a közvilágítás számláját ôk fizetik. De a lakosságnak is hasznos, mert a régi, elavult higanylámpák, illetve lámpatestek helyett korszerû világítótesteket szereltek fel, amelyeknek nagyobb a fényereje, a megvilágítás mértéke átlagosan több mint kétszeresére nôtt.
A vissza nem térítendô támogatás segítséget jelentett abban, hogy a közvilágítás korszerûsítése befejezôdhessen a fôvárosban. A közvilágítás modernizálása során a már említett hagyományos, nagy energiafogyasztású lámpatestek helyett energiatakarékos, ráadásul lényegesen nagyobb hatásfokú lámpatestek kerültek a közterületekre. A korszerûsítési munkálatok fôként a II., III., XI., XII., XVIII. és a XXII. kerület közterületeit érintették, de szinte valamennyi kerületben történt lámpatestcsere.
BUDAPEST
EU- és hazai támogatás: 134 millió forint Projekt összköltsége: 400 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2004. november 30. Fejlesztés helyszíne: Budapest 17
Megszûnnek a szikkasztók a Velencei-tónál Egy uniós pályázat eredményeként hamarosan megvalósul a helyiek által évtizedek óta dédelgetett terv, a Velencei-tó környéki településeken a szennyvíz elvezetése és tisztítása. A beruházás elkészülte után, egy-másfél év múlva több mint 5 és félezer ingatlan köthetô rá a csatornára. Ezzel nemcsak a tó háttérszennyezését okozó szikkasztók szûnnek meg, de megteremthetôk a minôségi idegenforgalom kialakításához szükséges fejlesztések infrastrukturális alapjai is.
– A Velencei-tó térségében a hetvenes években kezdôdött a szennyvízelvezetés, s az agárdi központi szennyvíztisztító teleppel együtt bizonyos területeken el is készült a csatornázás. E fejlesztések azonban a kilencvenes években leálltak. Már akkor, évtizedekkel az EU-csatlakozás elôtt felvetôdött a gon-
„A tó és környezete természeti és turisztikai nevezetességként szintén több figyelmet igényel.”
HULLAY GYULA
18
dolat, hogy a tókörnyék infrastrukturális gondjait csak regionális alapon lehet megoldani – emlékezett Hullay Gyula, a Velencei-tavi KIOP-projektiroda vezetôje. – A Velencei-tó és környéke e szempontból kiemelt terület, s a tónak mint sekély felszíni víznek a védelmét kormányrendelet rögzíti. A tó és környezete természeti és turisztikai nevezetességként szintén több figyelmet igényel, így külön kormányhatározat is született arról, hogy meg kell oldani a szennyvízelvezetést és -tisztítást. A tókörnyéki önkormányzatok és a Dunántúli Regionális Vízmû Rt. (DRV) már korábban is összefogott annak érdekében, hogy valami elôrelépés történjen, és elkészíttették a terveket is, de évekig eredménytelenül pályáztak cél- és címzett támogatásokra. A Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programja pályázatán azonban sikerrel jártak. A nyertes konzorciumban együtt dolgoznak a Velencei-tavi önkormányzatok és a DRV. A bruttó értéken 6 milliárd 139 millió forintos beruházást az EU 70, a magyar állam 25 százalékkal támogatja, így a konzorciumnak 5 százalékos önrészt kellett vállalnia.
Ebben a beruházásban elkészül a konzorciumban részt vállaló tóparti települések belterületi részeinek csatornahálózata. Ez 90 kilométernyi gerinchálózat kiépítését jelenti, amihez csaknem 14 kilométer szennyvíz-nyomóvezeték és 14 átemelô szükséges, a meglévô szennyvíztisztító-telepi kapacitást pedig napi 6 ezer 700 köbméterrôl 12 ezer 400 köbméterre kell bôvíteni. Ezzel az újonnan megépülô hálózattal 5 és félezer ingatlan szennyvízbekötése valósítható meg – hangsúlyozta a szakember. A program során a legszigorúbb EU-követelményeket is teljesítô, korszerû szennyvíztisztítási technológiát építenek ki. A szennyvíz nem kerül vissza a Velencei-tóba, hanem egy 7 kilométeres tisztítottszennyvíz-nyomóvezeték megépítése után a Dinnyés–Kajtor-csatornába vezetik. Ez a víz a technológiai folyamat végén olyan tiszta lesz, hogy alkalmassá válik a tó déli részén található természetvédelmi terület, a dinnyési Fertô vízutánpótlására.
A tervek szerint 2007. augusztus 15-re befejezôdô, de akár már 2006 végére elkészülô beruházás eredményeként a Velencei-tó vízminôsége lényegesen javul, hiszen az eddig fôleg szikkasztással kezelt szennyvíz komoly háttérszennyezôdésként terhelte a tavat. A tisztított szennyvíz minôsége olyan jó lesz, hogy általa számottevôen csökken a nitrogén- és a foszforterhelés is. Az eljárás során keletkezô szennyvíziszap nem veszélyezteti a környezetet, de kárba sem vész: a mezôgazdaság hasznosíthatja. A projekt eredményeként minôségi idegenforgalmat lehet majd teremteni, és hosszú távon is megóvhatók lesznek a környék természeti értékei.
EU- és hazai támogatás: 5 milliárd 832 millió forint Projekt összköltsége: 6 milliárd 139 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2007. augusztus 15. Fejlesztés helyszíne: Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pázmánd, Sukoró, Velence 19
Feldolgozzák a törmeléket a borvidéken A bodrogkeresztúri építésitörmelék-feldolgozó megépültével megoldódhatnak a Világörökség részeként számon tartott Tokaj-Hegyalja súlyos környezetvédelmi gondjai, felszámolhatják a ma még gombamód szaporodó illegális lerakókat.
Hatvanhat abaúji és zempléni település önkormányzata írta alá azt a nyilatkozatot, amely egy zárt rendszerû, a legkorszerûbb technológiát megjelenítô, építési-bontási hulladékot feldolgozó üzem létesítését célozta. A komplexum elkészültével megoldódhatnak a térség építésihulladék-elhelyezési
„Nem csak a környezetvédelmet szolgálja, de munkahelyeket teremt majd az üzem.”
SZABÓNÉ SUSZTERICS GIZELLA
20
gondjai, ugyanakkor a feldolgozó alkalmas lesz a beérkezô törmelék újrahasznosítására is. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program által támogatott létesítmény felépítése nagyon fontos egyrészt az illegális hulladéktárolók felszámolása, másrészt a világörökségi terület értékeinek megóvása miatt. A megvalósítás a 37-es számú fôútvonalról nyíló, a Bakter fogadó magasságában található hulladékgyûjtô elôtti területen történik Tokaj és Bodrogkeresztúr partnersége, valamint a Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft. (ZHK) szakmai irányítása mellett.
Májer János tokaji polgármester már az építkezés kezdetét megelôzô terepbejáráson adatokat szolgáltatott a beruházásra vonatkozóan. Elmondta, hogy a kis híján 500 milliós, európai uniós társfinanszírozású beruházás 75 százaléka a megítélt támogatás, 20 százalékot tesz ki a költségvetési és 5 százalékot az önkormányzati forrás. Az üzem mûszaki átadása 2006 májusában, esetleg júniusában történhet meg. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elôírja, hogy az építési hulladék 50 százalékát újra kell hasznosítani – az üzem ezt a célt szolgálja majd. Arra a kérdésre, hogy a turisták szemében nem vált-e ki visszatetszést a történelmi borvidéken a hulladékfeldolgozó látványa, lévén hogy a 37-es fôúton érke-
zôk az elsôk között ezt pillantják meg, Kovács Szilvia minisztériumi osztályvezetô elmondta, hogy egy erdôsávval választják el az üzemet az útvonaltól, tehát semmi sem utal arra, hogy ipari létesítmény mûködik a területen. A nyár során az érintett szakemberek számos alkalommal megtekintették a munkafolyamatok alakulását. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részérôl Tóbiás Zoltán projektmenedzser megjegyezte, hogy – a próbaüzem után – már 2006 tavaszán beindulhat a munka, az üzem mintegy 60 ezer tonna építési hulladék feldolgozására lesz képes évente, s a teljes kihasználtságot körülbelül négy év múlva éri el. A projekt bruttó összköltsége 497,6 millió forint.
BODROGKERESZTÚR
EU- és hazai támogatás: 472 millió forint Projekt összköltsége: 498 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. június 30. Fejlesztés helyszíne: Bodrogkeresztúr 21
Környezetbarát módon „roncstalanítanak” Az uniós jogszabályok alapján Magyarországon is nagyon szigorú feltételekkel lehet a gépjármûveket a forgalomból kivonni. Korábban sokan hagyták az út szélén az autójukat, vagy esetleg környezetszennyezô módon a veszélyes anyagokat, fékolajt, motorolajt, hajtómûolajt kiengedve, majd a vas- és fémszerkezeti elemeket értékesítve próbáltak attól megszabadulni. A Loacker Recycling Kft. – új beruházása révén – a legkorszerûbb módon végzi a gépkocsik szétbontását.
– A Loacker Recycling Kft. 1993-ban alakult, és száz százalékban az osztrák Loacker Recycling GmbH tulajdona. Jelenleg két telephelyünk van, mindkettô Budapesten. Fô tevékenységünk a különbözô gyártócégeknél végzett teljes körû
„Zártan, a környezetet védve, nagyon hatékonyan tudjuk a gépjármûbôl eltávolítani a veszélyes hulladékot.”
ALBERT JÓZSEF
22
hulladékgazdálkodás, s évi húszezer autó átvételére van engedélyünk – mutatta be a társaságot Albert József ügyvezetô igazgató. A használt autók munkaerô- és technológiaigényes feldol-
gozása során a gépjármûvet alkotóelemeire szedik szét, szelektálva. A korszerû berendezéssor markológépekbôl, targoncákból, présgépbôl, szárazra fektetô gépekbôl, kerékszétszedôbôl, tehergépjármûvekbôl és konténerekbôl áll. A szárazra fektetô gép technológiája Magyarországon még nem ismert. Zártan, a környezetet védve, nagyon hatékonyan tudja a gépjármûbôl eltávolítani a veszélyes hulladékot, külön lecsapolva a motorolajt, a hûtôvizet, a fékolajt, az üzemanyagot, az ablakmosót. Ami a bontási folyamat sorrendjét illeti, elôször beszállítják a telephelyre a jármûvet, majd a hivatalos dokumentumok adminisztrációja következik. Ezután történik a szárazra fektetés, amikor a gépkocsiban található összes veszélyes anyagot külön-külön lefejtik. Ezt a szétszerelô sorra való felhelyezés követi: itt anyagtípusok szerint történik a szétszerelés, elkülönítik a kárpitokat, az üléseket, az üvegeket, a mûanyagokat, a gumikat, és így tovább. Az utolsó lépés a motor és a váltó kiszerelése, illetve a már csupasz karosszéria összeaprítása. A teljes folyamat egy gépkocsira vetítve mintegy húsz percet vesz igénybe. Az adminisztratív ellenôrzés igen szigorú. A roncsautót a telephelyre szállító személytôl az átvétel elôtt elkérik a személyazonosságát igazoló iratot, a gépjármû eredeti forgalmi engedélyét és törzskönyvét. Ha a bontást nem a forgalmi engedélyben szereplô tulajdonos kezdeményezi, akkor vagy az adásvételi szerzôdést, vagy a tulajdonos meghatalmazását is be kell kérni. A dokumentumokat összevetik, egyeztetik az alvázszám-
mal, s igazolni szükséges a bontásra való átvétel jogszerûségét. A jármûvet tehát csak a jogi helyzet tisztázását követôen veszik át. – Ami beruházásunk forrásait illeti, a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának pályázatán 150 millió forint vissza nem térítendô támogatást nyertünk. A teljes beruházás összköltsége 400 millió forint. A munkálatok 2004. november 22-én kezdôdtek és 2005. szeptember 30-án értek véget – fejezte be a tájékoztatást az ügyvezetô igazgató.
BUDAPEST
EU- és hazai támogatás: 150 millió forint Projekt összköltsége: 400 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. szeptember 30. Fejlesztés helyszíne: Budapest 23
A Sanyo napfényt visz Dorogra „Néhány évvel ezelôtt, amikor Dorogra települt a japán Sanyo-cégcsoport, nemigen gondoltunk arra, hogy a bányászat egykori fellegvárát hamarosan a napfény városaként fogják emlegetni” – emelte ki elsô mondatában Masato Nishikuni igazgató. Alighanem a Sanyo Hungary Kft. vezetôi, tulajdonosai sem sejtették az üzem megalapításakor, hogy az milyen fejlôdésen megy majd keresztül.
A vállalati filozófia – „arra köteleztük magunkat, hogy az egész világon az emberek életének nélkülözhetetlen elemévé váljunk” – már az alapításkor sokat elárult a cégrôl. Ma pedig már elmondható, hogy napfényt vitt a Sanyo Dorogra, hiszen
„A dorogi már most is a világ legnagyobb napelemeket gyártó üzemei közé tartozik.”
MASATO NISHIKUNI
24
magyarországi leányvállalatánál – hazánkban elsôként – nemrégiben megkezdôdött a napelemek gyártása. A magyar ipartörténetben Dorog mindeddig a szénbányászat városaként szerepelt, a jövôben viszont a napenergia, a tiszta energia városa lesz. Masato Nishikuni, a gyár igazgatója mesélt a kezdetekrôl: – A dorogi ipari parkban 1999 végén kezdôdött meg az építkezés, amelynek befejeztével 2000 augusztusában indulhatott meg a termelés. Akkoriban elsôsorban mobiltelefoncellák összeszerelésével foglalkoztunk. Az alapanyagok Japánból jöttek, az itteni gyárban pedig fôként a Nokia részére szereltük össze a mobilakkumulátorokat. Úgy véltük, a gyárban dolgozók nemcsak az akkumulátorok szerelésére képesek, hanem az alapelemek, vagyis a cellák gyártására is, így 2001 júniusában elkezdôdött a cellák elôállítása az itteni üzemben. Júliusban pedig beindult az elsô lítiumioncellagyártósor is. A folyamatos fejlesztések és az újabb gyártósorok révén, valamint a környezetbarát technológia jóvoltából – amelyet mind a település önkormányzata, mind a pályázatok támogattak – egyre bôvült a gyár. Nem csupán a termelés kapacitása nôtt, hanem az alkalmazottak száma is. Kezdetben öt-hatszáz ember dolgozott a Sanyo egészében, 2005 végén már 1600 alkalmazottat és csaknem 800, szinte állandóan foglalkoztatott kölcsönzött munkaerôt regisztráltak a cégnél. Ráadásul 2002ben egy szervezeti átalakításnak köszönhetôen a Sanyo Mün-
chenbe hozta értékesítési központját, a dorogi gyár pedig megkapta a termelési pozíciót. – Ennek nyomán hozzánk került egy csehországi cég, amely bérmunkában mobiltelefon-akkumulátorokat, illetve különbözô szerszám-akkumulátorokat szerelt össze – folytatta az igazgató. 2003-ban a második lítiumcella-gyártósort is a Sanyo Hungary Kft.-hez telepítették. Ekkorra a Sanyo felismerte, hogy Európában egyre növekszik az igény a napelemek iránt, ezért úgy határozott, hogy létrehoz egy napelemgyártó központot. A központ létesítését a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében az Európai Unió és a Magyar Kormány összesen 150 millió forinttal támogatta. Környezetkímélô berendezései iránt elsôsorban a német, az olasz és a spanyol piacon növekszik a kereslet, s ott akkora az igény a napenergia-rendszerekre, hogy a tervek szerint másfél éven belül megduplázzák a termelési kapacitást. Masato Nishikuni elárulta, hogy hamarosan a dolgozói létszámot is szeretnék megkétszerezni. Bár a legtöbb embert még mindig a mobilüzletágban foglalkoztatják, a napelemek gyártása felfutóban lévô üzletág. A dorogi már most is a világ legnagyobb napelemeket gyártó üzemei közé tartozik. A hagyományos kristályos naprendszerelemeknél jobb hôtûrésû és nagyobb átalakítási hatásfokú HIT-cellákat hasznosítva a modulokat szerelik össze egy 5 ezer 250 négyzetméteres csarnokban – egyelôre csak exportra. A Sanyo újabb üzletág meghonosítását is tervezi a dorogi ipari parkban: felépült egy 8 ezer négyzetméteres csarnok, ahol nagy teljesítményû klímaberendezéseket gyártanak terveik szerint az év végétôl.
DOROG
EU- és hazai támogatás: 150 millió forint Projekt összköltsége: 675 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. július 31. Fejlesztés helyszíne: Dorog 25
NEMZETI FEJLESZTÉSI HIVATAL 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Telefon: 06 (1) 237-4400 Információs kék szám: 06 (40) 2004-94 Honlap: www.nfh.hu Nyomdai elôkészítés: PERJÉSI GRAFIKAI STÚDIÓ KFT. www.perjesi.hu Nyomdai munkák: KOMÁROMI NYOMDA ÉS KIADÓ KFT. Felelôs vezetô: KOVÁCS JÁNOS ügyvezetô igazgató Felelôs kiadó: DR. SZALÓ PÉTER a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke