TARTALOM AKTUÁLIS FÓKUSZ NEMZETKÖZI GAZDASÁG HÍREK
AKTUÁLIS AZ MKIK HARMINCADIK KÜLDÖTTGYŰLÉSE Parragh László: jelentősen erősödött a köztestületi kamarai rendszer Jelentősen erősödött a köztestületi kamarai rendszer az utóbbi időben - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 30. küldöttgyűlésén május 30-án, Budapesten. Hozzátette: teljesül a legutóbbi országgyűlési választások előtt a Fidesszel kötött megállapodás, a kamara képviselői egyre aktívabban részt vehetnek a gazdaságra hatással lévő folyamatok alakításában. A küldöttgyűlés elé terjesztett írásos beszámolóját kiegészítve Parragh László úgy értékelte, hogy a kötelező kamarai regisztráció fontos lépés a gazdaság átláthatóvá tételében. Az MKIK elnöke hangsúlyozta, hogy a kamarai hozzájárulásból ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat nyújtanak, és nem ebből a forrásból finanszírozzák a működést. A köztestület előtt álló kihívások között említette Parragh László az agrárkamarával való korrekt együttműködés kialakítását, utalva
arra, hogy az agrárkamarai törvény "leharapott" egy jelentős területet, az élelmiszeripari cégeket a kereskedelmi és iparkamarai rendszerből. Az MKIK elnökének értékelése szerint sikerült megtalálni valamennyi munkaadói szervezettel az együttműködést a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács keretében. A kereskedelmi és iparkamarák által működtetett választottbíróság és a békéltető testületek megőrizték hitelességüket, ez utóbbi stabil finanszírozása megoldódott, és növekedett elismertsége - emelte ki Parragh László. A pénzügyi szolgáltatás területén "nagyra nőtt" a KA-VOSZ Zrt., a válság ellenére bővül a termékköre, fontos szerepet játszik a kis- és középvállalkozások finanszírozásában, és aktívan közreműködik a pénzügyi folyamatok monitoringozásában, és nagyon kis lépés -1-
választja el a banki státusztól - mutatott rá az MKIK elnöke. Parragh László hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi és iparkamara egyre nagyobb szerepet játszik a kétoldalú gazdasági vegyesbizottságok működtetésében, az üzletember-delegációk szervezésében. A külgazdaság támogatását szolgálják az MKIK keretében működő vegyeskamarák, illetve a kétoldalú kapcsolatokat erősítő tagozatok.
A kamarai rendszer erősödését jelzi az is, hogy kialakult a kamarai kontroll a szakképzésben a gyakorlati képzés előtérbe kerülése érdekében, ugyanakkor a felnőttképzésnek és a felsőoktatásnak is jobban kellene igazodnia a munkaerő-piaci igényeihez - tette hozzá. Az MKIK elnöke szólt arról is, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció kérdésében a jövőben erőteljesebben hallatja majd a hangját a kamara. Álláspontjuk szerint az innováció és a kutatás-fejlesztés fogalmát el kell különíteni, az innovációt a gazdasági szereplők végezzék tette hozzá. Értékelésében Parragh László kitért arra, hogy a 2014-2020-as uniós források felhasználásának tervezésében a kamara aktívan részt vesz, és a fizikai elosztásba is be kívánnak kapcsolódni.
MUNKA-OKTATÁS-KISEBBSÉGEK Együttműködési megállapodást kötött az iparkamara és a roma önkormányzat Együttműködési megállapodást kötött Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke és Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke május 28án Budapesten. Ennek célja, hogy az MKIK bevonja a foglalkoztatást, a vállalkozások üzleti környezetét érintő, valamint az oktatás és szakképzés területén jelentkező irányító, szervező és képző feladatainak ellátásába az ORÖ szakértőit, képviselőit.
Az aláírás előtt Farkas Flórián elmondta: egyetértettek abban, hogy a magyar gazdaság fejlődésének egyik alapja a kis- és középvállalkozások fejlesztése, amelyből a magyarországi cigányság nem maradhat ki. Amikor a közös társadalmi felelősségről beszélünk, akkor a magyarországi cigányság sorsközösséget kíván vállalni - mondta, és fontos partneri gesztusnak nevezte, hogy az MKIK elnöke az összes szervezeti hátterét és kapcsolati tőkéjét biztosítva szállt be abba a keretmegállapodásba, amelyet az ORÖ két éve kötött a kormányfővel. E szerint legalább százezer munka nélküli romát vonnak be 2015ig a munkaerőpiacra, és átfogó oktatási változásokat hajtanak végre, amelynek végén húszezer roma fiatal piacképes szakmát szerez. Célul tűzték ki, hogy legalább tízezer roma fiatal érettségit adót képzésben vehessen részt, és legalább ötezernek adódjon lehetősége felsőfokú oktatásban részt venni. -2-
Farkas Flórián hangsúlyozta: nem szabad, hogy a közmunka és a közfoglalkoztatás legyen a kizárólagos foglakoztatási eleme a hazai cigányságnak, de jó, ha van. Amikor a piacképes szakmunkásképzések elindulnak, akkor az az 53 ezer cigány, aki garantáltan benne van a rendszerben, kész is arra, hogy képezze magát - tette hozzá. Parragh László, az MKIK elnöke elmondta: három területre koncentráltak. Az első, a romák vállalkozóvá válása, ami olyan kitörési pont lehet, amely a középosztály irányába emelheti ezeket az embereket. Másik feladat, hogy a szakképzést olyan irányba mozgassák, hogy abba minél több cigány embert beemelhessenek. A harmadik kihívás annak a csaknem egymillió embernek - nem csak romáknak - az elhelyezése a munkaerőpiacon, aki életkora, egészségi állapota alapján képes lenne dolgozni, de nem jut munkához, mert másként szocializálódott - tette hozzá. Az MKIK elnöke arra biztatná a kormányzatot, hogy a közmunkaprogramnak legyen olyan kimeneti ága, amely a reálgazdaságba visz. Parragh László szerint jelenleg a szakképzésre járó cigány fiatalok harmada nem fejezi be az iskolát, a felzárkóztatási programok jelentős része pedig kudarcba fulladt. A megállapodás alapján az MKIK támogatja, hogy a területi kamarák oktatási és szakképzési bizottságába előbb tanácskozási joggal, majd teljes jogú tagként bevonja az ORÖ által delegáltakat, valamint megismertetik az ORÖvel a kamarai kutatások eredményeit, és figyelembe veszik az ORÖ szakmai elképzeléseit. A megállapodásban az ORÖ vállalta, hogy a foglalkozáspolitikában fontos statisztikákat és kutatási eredményeket, javaslatokat átadja az MKIK megyei fejlesztési- és képzési bizottságainak, és szükség esetén segíti a törvényben rögzített iskolalátogatási kötelezettségek betartatását. Az aláírók készek olyan speciális oktatási, szakképzési, foglalkoztatási és vállalkozástámogató modellek kidolgozására, amelyek célja a halmozottan hátrányos helyzetű, képzetlen, vagy alacsony képzettségű munkavállalók piacképes tudáshoz hozzáférésének, munkaerő-piaci beilleszkedésének javítása.
FÓKUSZ
A CÉGEK VÁRAKOZÁSAI POZITÍV IRÁNYBA MOZDULTAK
Hosszú idő után a magyar vállalatok várakozásai enyhén pozitív irányba mozdultak el csökkenő bizonytalansági mutató mellett - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke május 14-én Budapesten, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) konjunktúrajelentését bemutató sajtótájékoztatón. A kamara 3500 vállalat áprilisi válaszai alapján összeállított első félévi konjunktúramutatója az októberi 1,9 pontról 2,3 pontos emelkedést követően 4,2 pontra emelkedett, ami kismértékű fellendülést vetít előre a következő félévre. Parragh László azt is elmondta: az ágazatok között a kereskedelmet kivéve, minden szektorban emelkedett a konjunktúramutató, főleg az ipari vállalatok és az építőipar körében. Továbbra is a külföldi tulajdonú, exportra termelő cégek várakozásai a leginkább pozitívak, míg a hazai, belső piacra szállító kis cégek még mindig negatívan látják kilátásukat a következő időszakra - közölte a kamara elnöke. Parragh László felhívta a figyelmet arra, hogy a német és a magyar gazdaság között szoros kapcsolat van. A német gazdasági előrejelzés az idén 1 százalék alatti, jövőre mintegy 2 százalékos növekedéssel számol, és ez remélhetőleg húzza majd a magyar gazdaságot is, annak ellenére, hogy a magyar gazdaság kezd némileg lemaradni a némettől.
-3-
A kamara elnöke szerint emögött az húzódhat meg, hogy a németek korábban tették meg a versenyképesség megőrzéséhez szükséges intézkedéseket. Elmondta, a vállalkozások a következő félévben a munkaerő-kereslet stagnálására számítanak, ezért - a szezonális hatástól eltekintve - nem várható munkaerő-piaci bővülés az idén. Az ágazatokat tekintve az építőipari cégek enyhén növekvő munkaerőkeresletet, a kereskedelmi cégek elbocsátást jeleztek, a külföldi tulajdonú, exportra termelő cégek pedig kismértékű munkaerő-felvételt jeleztek. A kamara felmérése szerint a következő hat hónapra a beruházási szándékokat mérő mutató a tavaly októberi 24 pontos csúcsról 6 pontra esett vissza, amivel hároméves mélypontot ért el, és ezek alapján a következő félévben a beruházási aktivitás visszaesésére lehet számítani.
NEMZETKÖZI
INFORMÁCIÓS NAP MÁLTÁRÓL A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara április 26-án Információs nap Máltáról címmel tájékoztató rendezvényt szervezett Budapesten. A rendezvényt Mosonyi György, az MKIK nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke nyitotta meg, majd ezt követően Colin Scicluna, Málta nagykövete köszöntötte a
résztvevőket és tartotta meg előadását a máltai üzleti környezetről. A máltai gazdaság jól teljesített az elmúlt években, a nagykövet a következő adatokat emelte ki: a GDP növekedése elérte a 2,1 százalékot (EU27 1,5%), az infláció is kedvezőbb, 2,5 százalék (EU27 3,1%), a munkanélküliség 6 százalék, ami szintén alacsonyabb, mint az EU-ban (EU27 10,3%), és a GDP-hez viszonyított 75 százalékos államadósság is az uniós szint alatt található (EU27 84%). Befektetési szempontból Málta egyik legnagyobb vonzereje stratégiai földrajzi elhelyezkedése és az a több évszázados történelmi tapasztalat, melyet a régió országaival való folyamatos kereskedelem útján kialakított. Gazdasága stabil, kiváló információs és kommunikációs technológiai infrastruktúrával rendelkezik, a magasan képzett, rugalmas munkaerő versenyképes bérekért elérhető. A társasági adó relatív alacsony és további befektetés-ösztönző csomagokkal próbálják meg odavonzani a befektetőket. Magas színvonalú logisztikai hátteret és modern egészségügyi szolgáltatásokat találunk a szigetországban. Colin Scicluna nagykövet elmondta, hogy hazája nyitott a Magyarországgal való kereskedelmi és befektetési kapcsolatok erősítésére, és a nagykövetség kész információval segíteni a Málta iránt érdeklődő magyar vállalatokat. Az előadást követően a résztvevők feltehették kérdéseiket a máltai gazdasággal kapcsolatban, melyekre Colin Scicluna nagykövet válaszolt.
KAMARAI KIUTAZÓ DELEGÁCIÓ KATARBA ÉS KUVAITBA A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Magyarország Katari és Kuvaiti Nagykövetségeinek szervezésében 23 tagú üzletember-delegáció utazott ki Katarba és Kuvaitba május 11-17. között Miklóssy Ferenc, a Magyar-Arab Tagozat elnökének vezetésével. A látogatás célja a magyar-katari, illetve a magyar-kuvaiti gazdasági kapcsolatok erősítése és bővítése, a katari és kuvaiti befektetések magyarországi ösztönzése volt. -4-
KAMARAI DELEGÁCIÓ BRÜSSZELBEN A delegációban a jelentős számú építőipari vállalkozás mellett jelen voltak az élelmiszeripari, elektrotechnikai, olajipari, vízgazdálkodási, gépipari, gumiipari, textilipari és reklámipari ágazat képviselői. A Katari Kereskedelmi és Iparkamarában Mohammed bin Ahmed bin Towar alelnök fogadta az üzleti delegációt. A kamarai vezetők a helyszínen aláírták a két ország közötti kamarai együttműködési megállapodást, ezt követően B2B találkozókra került sor. Elter István meghatalmazott nagykövet találkozott a katari delegáció tagjaival. A nagykövet közel-keleti nagyvállalatoknál dolgozó sikeres magyar üzletemberek társaságában folytatott kötetlen beszélgetést a két ország közti kereskedelmi kapcsolatokról. A delegáció másnap ellátogatott a 2022-es Futball VB beruházásainak koordinálásával megbízott szervezet, a Katari Legfelső Bizottság (Qatar 2022 Supreme Committee), majd Katar második leggazdagabb embere, Sheikh Faysal Bin Qasem Al Thani nevével fémjelzett, befolyásos Katari Üzletember Szövetséghez (Qatari Businessmen Association). A Kuvaiti Kereskedelmi és Iparkamarában Abdul Wahab M. Al-Wazzan alelnök fogadta az üzleti delegációt. A tárgyalások során több sikeres megállapodás is született. A kamarai látogatások mellett az építőipari, energetikai, mérnöki és gépészeti szektorokban tevékenységet folytató magyar cégek az AlKharafi csoport beruházását tekintették meg, (építés alatt álló toronyház - jövőbeli Igazságügyi Minisztérium), a Közmunkaügyi Minisztériumban tettek látogatást valamint a Fejlesztésért és Tervezésért felelős Legfelsőbb Tanács (Supreme Council for Planning and Development) székházában kaptak tájékoztatást a Kuvaitban folyó beruházásokról. Az élelmiszeripari cégek a Sultan Center bevásárlóközpontjának managementjével folytattak megbeszélést.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Brüsszeli EU Képviselete 2013. május 22. és 24. között kiutazást szervezett Brüsszelbe területi kamarai tisztségviselők és munkatársak részére, melynek elsődleges célja olyan belgiumi, és más külpiaci lehetőségek feltérképezése volt, melyek új perspektívákat nyithatnak a magyar kkv kör exportjának bővítése terén. A kiutazás a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósult meg az MKIK külgazdasági kapcsolatok fejlesztésére irányuló pályázata keretében.
A május 23-i egész napos szakmai program délelőtti részében belga-magyar gazdasági kapcsolatokról szóló szemináriumra került sor, melynek kétoldalú kereskedelmi és iparkamarai találkozó adott keretet. A tájékoztató előadásokat követően a résztvevők rövid bemutatkozására és együttműködési lehetőségek feltérképezésére került a hangsúly. A szemináriumot hálózatépítő ebéd követette, melynek keretében a belga és magyar kamarai résztvevők kötetlenül ismerkedhettek egymással. Délután a delegáció látogatást tett az Európai Kamarák Szövetségénél (Eurochambres), ahol a résztvevők az ázsiai EU KKV Központokról, és az érintett országokban elérhető üzleti lehetőségekről kaptak átfogó tájékoztatást. Este az MKIK EU Képviselete és a Belgiumi Magyar Nagykövetség kerekasztal beszélgetést szervezett a Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub keretében a Balassi Intézetben. A félévente megrendezésre kerülő gazdasági klub ezúttal az Európai szemeszterről és a magyarországi -5-
gazdasági reformokról szólt. A rendezvényt követő fogadáson a delegáció tagjai Brüsszelben dolgozó magyar gazdasági szakemberekkel találkozhattak. ÜZLETI DELEGÁCIÓ ASZTANÁBAN Május 21-25. között Fasimon Sándor elnök vezetésével az MKIK Magyar-Kazah Tagozatának elnöksége és képviselői (11 fő) Asztanába utaztak egyeztetés céljából a nemrégiben megalakult Kazah-Magyar Üzleti Tanáccsal. Május 22-én a delegáció jelen volt a harmadik magyar kereskedőház nyitóünnepségén, amit a Kazah-Magyar Üzleti Tanács ülése követett. A rendezvényen részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Laszlóczki Imre nagykövet, Maklári István külgazdasági szakdiplomata és Horváth László tiszteletbeli konzul. Az ülés napirendjén szerepelt a gazdasági kapcsolatok erősítése, pontosabban a kétoldalú együttműködés fejlesztése az olaj és gázipar, mezőgazdaság, építőipar, egészségügy, gyógyszeripar és szakoktatási területeken. Délután Fasimon Sándor kétoldalú megbeszélést folytatott Yessimbekov Sabrral, a Kazah Kereskedelmi és Iparkamara elnökével. Fasimon Sándor tájékoztatta a kazah kamarai elnököt a tagozat működéséről és meghívta őszre egy viszontlátogatásra Szarszenov Dzsambulattal együtt.
ÜZLETI DELEGÁCIÓ MACEDÓNIÁBA Galambos Attila, a Nyugat-balkáni Tagozat elnökének vezetésével 2013. május 26-29. között üzleti delegáció látogatott Macedóniába. A Macedón Gazdasági Kamara által május 27én, Skopje-ban szervezett üzleti fórumon köszöntőt mondott Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. Beszélt a két ország közötti forgalom növelésében rejlő lehetőségekről, továbbá a Szkopje 2014 infrastrukturális fejlesztési programban való magyar kivitelezői részvétel lehetőségéről, amelyhez a magyar Eximbank finanszírozási hátteret biztosít. Az energetikai együttműködés területén az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és a Mepso nevű macedón villamos energiai vállalat stratégiai együttműködésének kialakítását emelte ki, amely biztosítja az MVM részvételét a macedón villamosenergia-hálózat felújításában. Valon Saraqini macedón gazdasági miniszter a macedón befektetési környezet előnyei kapcsán az európai összehasonlításban rendkívül alacsony, 10%-os társasági adót, valamint a szabadkereskedelmi övezetek nyújtotta lehetőségeket említette meg.
Május 23-án a tagozat elnöksége részt vett a VI. Asztanai Nemzetközi Gazdasági Fórumon, amelyen több mint 9000 vendég vett részt a világ több országából, köztük vezető politikusok, közgazdászok és Nobel díjas tudósok. A tagozat elnöksége a kint tartózkodás alatt több üzleti találkozón is részt vett, melyeket a Kazah-Magyar Üzleti Tanács szervezett a részükre.
Dr. Bencze József, magyar nagykövet elmondta, hogy a két ország közötti több mint 20 testvérvárosi kapcsolat kiváló alapot teremt a sikeres gazdasági együttműködésre is. Darko Angelov, macedón nagykövet a 3. piacokon való közös fellépés lehetőségeiről és az EU-s projektekben való együttműködésről beszélt. Antoni Peshev, a Macedón Gazdasági Kamara Közgyűlésének elnöke a Budapest-Skopje -6-
közötti légi járat helyreállításának fontosságát hangsúlyozta. Galambos Attila, a Nyugatbalkáni Tagozat elnöke a Tagozat szerepét emelte ki a két ország KKV-i közötti kapcsolatok erősítésében, megemlítette továbbá a 2013 februárjában aláírt kamarai együttműködési megállapodást, melynek egyik első eredménye a skopjei üzleti program. A fórumot követő üzletember-találkozón a résztvevő 20 cég képviselője macedón üzletemberekkel folytatott tárgyalásokat. Május 28-án a delegáció Bitolába és Ohridba látogatott, ahol a helyi polgármesterek fogadták a résztvevőket és adtak tájékoztatást a helyi fejlesztési tervekről, üzleti lehetőségekről. A bitolai programon Vladimir Taleski polgármesteren kívül beszédet mondott a regionális kamara elnöke, valamint bemutatkozott a helyi ipari zónába betelepült Kronberg & Schubert nevű cég. Ohridban a résztvevők a helyi fejlesztési lehetőségekről (turizmus, ipar, szennyvíztisztító) kaptak tájékoztatást. A bitolai és az ohridi programok szervezésében közreműködött Janakievski Saso, Bitola tiszteletbeli konzulja.
GAZDASÁG A KISVÁLLALKOZÁS-FEJLESZTÉSI KOLLÉGIUM ALAKULÓ ÜLÉSE
Az MKIK Kisvállalkozás-fejlesztési Kollégiuma 2013. május 28-án tartotta alakuló ülését, melyen a napirendek közül érdemes kiemelni a „Rejtett bajnokok a XXI. században” című előadást. Csath Magdolna, közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár Hermann Simon közgazdász könyvét dolgozta fel. A kötet azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak a stratégiáját és vezetési módszereit mutatja be, amelyek magas nyereséget, tartós sikereket érnek el a világpiacon annak ellenére, hogy a nagyközönség számára szinte teljesen ismeretlenek.
Sor került a kormány „Kisés középvállalkozási stratégiája 2014-2020” című dokumentumának megtárgyalására, melyet Kiss Zoltán, a kollégium elnöke terjesztett elő. GÉPJÁRMŰIPARI SZEKCIÓ Az MKIK Ipari Kollégiumán belül május 29én megalakult a Gépjárműipari Szekció, melynek elnöke Kőkuti Attila, a Tornádó International Jármű- és Gépgyártó Kft. vezetője, a Csongrád Megyei KIK alelnöke lett. A biztosítási kárrendezési gyakorlat lehetséges javítása témakörben a szekció tagjai, az NGM szakértői és a szakmai érdekképviseleti szervezetek képviselői folytattak szakmai egyeztetést. ÜLÉSEZETT A KÉZMŰIPARI KOLLÉGIUM Az idei, immáron harmadik eredményes május 28-i kollégiumi ülés keretében először a Magyar Kézműves Remek pályázat jelenlegi állásáról, szervezési feladatokról esett szó, majd beszámoltak a kollégiumi tagok a Magyar Kézműves Remek helyi előkészületeiről, pályázóik segítéséről. Ezt hosszan tartó konzultáció és saját tapasztalatok / jó gyakorlatok megosztása követette, mely során felmerültek további fejlesztési lehetőségek is, valamint országos konferencia (Kézműves Kerekasztal) szervezése, együttműködés kialakítása más szakmai szervezetekkel. Egyetértettek abban, hogy csakis közös erővel, a díj ismertségének és a hozzá kapcsolódó előnyök erősítésével lehet a Magyar Kézműves Remek rangját emelni, amelyhez minden területi kamara aktív hozzájárulása szükséges. Erre – már az idei pályázat kapcsán is – ígéret hangzott el a jelenlévő tagoktól. Határozat született továbbá arról, hogy a Békés megyei Juhos János tagunk színvonalas tanulmányához hasonlóan minden területi kamara felméri saját kézműipari társadalmát, hogy jobban megismerhessük és így -7-
képviselhessük kézműveseket.
a
hozzánk
tartozó
Szó esett még a tanulószerződések és mestervizsgáztatás gyakorlati nehézségeiről (65 éves korhatár) és a mikro- és kisvállalkozások helyzetéről, problémáiról. Tájékoztatást hallhattunk továbbá, hogy az IPOSZ-szal már folytattak megbeszélést az Aranykoszorús mesteri cím általunk kifogásolt kiadásáról. A kérdés várhatóan a közeljövőben számunkra megnyugtató módon rendeződni fog.
HÍREK 2013. május 22-én az MKIK Elnöksége első alkalommal tartotta ülését az MKIK új székhelyén. Parragh László elnök az elmúlt időszak fontosabb eseményei közül kiemelte a portugál, a katari és kuvaiti látogatásokat; szóba került a trafik törvény, az online pénztárgépek ügye, majd Vereczkey Zoltán, az MKIK alelnöke a használatarányos útdíj bevezetéséről tartott prezentációt. Ezt követően Dunai Péter, az MKIK főtitkára a gazdálkodó szervezetek kamarai nyilvántartásának továbbfejlesztésére terjesztett elő javaslatot. Az Elnökség megtárgyalta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az MKIK közötti együttműködési megállapodásra vonatkozó tervezetet és meghallgatták Miklóssy Ferenc általános alelnök tájékoztatását az építőipari kivitelezői tevékenységgel kapcsolatos fontosabb jogszabályi változásokról, a kamarát érintő feladatokról. A továbbiakban Parragh László, az MKIK elnöke ismertette azt a javaslatot, ami a kamara részvételi lehetőségeit vázolta a SZÉP programiroda létrehozásában. Az ülés Gál József alelnök, az Ipari Kollégium elnökének a Környezetipari Szekció létrehozására benyújtott javaslatának elfogadásával zárult.
-8-
