MKIK GVI április

MKIK GVI

2007. április

Az utóbbi hetek egyik kedvezı makrogazdasági híre volt, hogy a GDP növekedési üteme 2007. elsı negyedévében kismértékben meghaladta a szakértıi várakozásokat. Más mutatók alapján ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb az államháztartási reform keretében hozott intézkedések gazdaságlassító hatása, és a stabilitási kockázatok növekedése. Az ipari termelés dinamizmusa ugyan lényegesen nem mérséklıdött, de ez egyre inkább csak a kedvezı exportkeresletnek köszönhetı, miközben a belföldi kereslet fokozatosan lanyhul. Erre utal az ipar új belföldi rendeléseinek csökkenése, és ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom visszaesése is, ami elsısorban annak tudható be, hogy a reálkereset a vállalkozásoknál az elsı negyedévben - 8,8%-os infláció mellett - 7%-kal csökkent az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. A nemzetgazdasági beruházások volumene az év elsı három hónapjában ugyan kismértékben, 0,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ám ez egyelıre csak a 2006-ban elmaradt beruházások pótlásaként értelmezhetı. Összességében nıtt a gazdaságnak a külföldi befektetıi hangulattól és a külpiaci környezettıl való függısége, ami a kedvezıtlenebb belföldi piaci környezettel együtt növeli a gazdaság stabilitási kockázatait. Ipari termelés és értékesítés elızı év azonos hónap=100

120 115 110 105

95

jan feb már ápr máj jún júl aug szep okt nov dec jan feb már ápr máj jún júl aug szep okt nov dec jan feb már

100

2005

%

2007 2006 Belföldi értékesítés Export értékesítés Ipari termelés Fogyasztói árindexek (elızı év azonos idıszaka=100)

aug sze okt nov dec jan febr már ápr máj jún júl aug sze okt nov dec jan febr már ápr máj jún júl aug sze okt nov dec jan feb már ápr

134 132 130 128 126 124 122 120 118 116 114 112 110 108 106 104 102 100 98 96 94

2004

% 111 110

Fogyasztói árindex 2006 Élelmiszerek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia, f őtés Szolgáltatások

2005

A kiskereskedelmi üzletforgalom alakulása* (elızı év azonos hónapja=100)

109 108 107 106 105 104 103 102 101

jan

júl

okt

jan

ápr

okt

júl

ápr

jan

okt

99

júl

100 jan

Kiskereskedelem 2007 márciusában kismértékben visszaesett a kiskereskedelemi forgalom volumene. A változatlan áron számított forgalom 2007. I. negyedévben 0,3%-kal meghaladta az elızı év azonos idıszakának szintjét, ezen belül azonban márciusban már 0,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Márciusban tovább csökkent az élelmiszerés élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem forgalma, a 2007. márciusi értékesítés volumene Megtört a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának növekedése: márciusban az eladások 0,4%-kal elmaradtak az elızı év azonos idıszakának szintjétıl. Csak a használtcikk-, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-, valamint a bútor-, háztartásicikk-, építıanyag-üzletek tudták eladásaikat növelni, mialatt a többi tevékenységcsoport forgalma csökkent.

125 %

ápr

Ipari termelés Az ipari termelés volumene az elızı év azonos idıszakához viszonyítva 2007 márciusában 6,8%-kal, az év elsı három hónapjában pedig 8,8%-kal volt magasabb, mint az elızı év azonos idıszakában. 2007 elsı három hónapjában az ipari export 17,3%-kal, márciusban 12,2%-kal nıtt az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. Az elızı két havi nagyobb mértékő kivitel növekedéssel szemben a vállalkozások márciusi teljesítménye mérséklıdött, ez elsısorban a magas bázis eredménye. A jelentısebb súlyú ágazatok közül a legnagyobb mértékben, 12,2%-kal a jármőgyártás termelése nıtt, ezúttal is a kedvezı exportkeresletnek köszönhetıen. Az elızı hónapokhoz képest kisebb ütemben, 5,6%-kal nıtt a villamos gép, mőszer gyártása. Az új exportrendelések 0,8%kal nıttek; az új belföldi rendelések erıteljesen, 10,9%-kal visszaestek. Az összes rendelésállomány 4,9%-kal haladta meg az elızı év szintjét. Fogyasztói árak 2007. áprilisban az elızı évi szinthez képest 8,8%-kal növekedtek a fogyasztói árak, az elsı négy hónapban pedig átlagosan 8,6%-kal voltak magasabbak, mint az elızı év azonos idıszakában. 2006. áprilishoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,2%kal emelkedtek, amiben nagy szerepe volt a liszt, a kenyér, a cukor a baromfihús, valamint a tojás drágulásának. A háztartási energia átlag feletti 31,9%-os áremelkedésén belül, a vezetékes gáz 53,3, a távfőtés 38,7, a villamos energia ára 21,2 százalékkal nıtt. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint 2006. áprilisban.

2005 2006 2007 2004 *naptárhatástól megtisztított, változatlan áron számított adatok

Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet, 1037 Budapest, Bécsi út 126-128. Tel: (1) 235-05-84; Fax: (1) 235-07-13; e-mail: [email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth István János 1/5

MKIK GVI

2007.

Növekvı bizonytalanság, ellentmondásos várakozások: az MKIK GVI áprilisi konjunktúrafelvételének eredményei

április

2007 áprilisában tizenkilencedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúravizsgálatára, amely félévente a területi kamarák közremőködésével, s több mint 12.000 vállalkozás megkeresésével készül. E vizsgálat a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérı adatfelvétel a magyarországi vállalati konjunktúravizsgálatok között. A megkeresett vállalkozások közül 2007. áprilisában 1433 cég töltötte ki a GVI kérdıívét – az elemzés ennyi vállalati vezetı válaszain alapul. A megkérdezett cégek 30,5%-a az ipari, 11,5%-a az építıipari, 26,5%-a a kereskedelmi és az idegenforgalmi, 5,2%-uk a szállítási és 26,3%-uk az egyéb szolgáltató szektorba tartozik. A válaszadók 46,7%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 fıt, 29,9%-uknál a létszám 10 és 49 fı közé, 16,6%-uknál 50 és 249 fı közé esett, és 6,8%-uk létszáma meghaladta a 249 fıt. A GVI konjunktúra kutatás eredményei szerint 2007. I. félévében a magyar cégek üzleti helyzetét nagyfokú bizonytalanság és az októberi jelentıs visszaesés után tovább romló helyzetértékelés és a várakozások kismértékő javulása jellemzi. A GVI Konjunktúra Mutató értékének kismértékő emelkedését az üzleti helyzetre és a jövedelmezıségre vonatkozó javuló várakozások és a minden eddiginél alacsonyabb beruházási aktivitás némi erısödése mozgatja, miközben mind az üzleti helyzet értékelésére, mind a várható rendelésállományra vonatkozó indikátorokat további romlás jellemzi.

1. ábra: A GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató alakulása, 1998-2007

GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató KM BM

0,35

0,48

0,30

0,46

0,25

0,44

0,20

0,42

0,15

0,40

0,10

0,38

0,05

0,36

0,00

0,34

98 _j 98 un _d e 99 c _j 99 un _d e 00 c _j u 00 n _o 01 kt _m 01 aj _o 02 kt _a 02 pr _o 03 kt _a 03 pr _o 04 kt _a 04 pr _o 05 kt _a 05 pr _o 06 kt _a 06 pr _o 07 kt _a pr

A viszonylag óvatos helyzetértékelést húzza alá, hogy a Konjunktúra Mutató adatai 1998 óta a második leggyengébb értéket értek el idén áprilisban (lásd a 2. ábrát). Eközben az üzleti helyzetet övezı bizonytalanság tovább nıtt a magyarországi cégek körében és a GVI bizonytalansági mutató magas, a 2003. októberi és 2005. áprilisi szintet megközelítı értéket ért el. Ez arra mutat, hogy a megkérdezett cégek helyzetértékelésére nagyon nagy különbségek jellemzık: míg a cégek egy csoportja továbbra is kedvezıen ítéli meg helyzetét és kilátásait, nem elhanyagolható azon cégek csoportja sem, amelyek rendkívül rossznak és romlónak látják üzleti kilátásaikat. Az elsı csoportba az exportáló, külföldi tulajdonban lévı, nagyobb cégek, míg az utóbbiba a mikrovállalkozások, a kizárólag a belföldi piacra termelık és a magyar, valamint a vegyes tulajdonban lévı cégek tartoznak. A helyzetértékelés és a várakozások ellentmondásosságát jól tükrözi az üzleti helyzet és az üzleti várakozások mutatóinak jelentısen elértı szintje, és ellentétes mozgása (lásd a 3. ábrát).

2. ábra: A GVI Konjunktúra Mutató alakulása – áprilisi felvételek, 1998-2007

0,35

0,300

0,30 0,25

0,231

0,20

0,217

0,220

0,172

0,159 0,140

0,15

0,113

0,102

0,095

0,10 0,05 0,00 98_jun

99_jun

00_jun 01_maj 02_apr

03_apr 04_apr 05_apr


06_apr

07_apr

3. ábra: Az üzleti helyzet érzékelése és az üzleti helyzetre vonatkozó várakozások alakulása, 19982007, %

uhjx 0,3

uhvx

0,3 0,2 0,2 0,1 0,1

98 _ ju 98 n _d e 99 c _ ju 99 n _d e 00 c _ ju 00 n _o 01 k t _m 01 aj _o 02 k t _a p 02 r _o 03 k t _a p 03 r _o 04 k t _a p 04 r _o 05 k t _a p 05 r _o 06 k t _a p 06 r _o 07 k t _a pr

0,0

4. ábra: A Konjunktúra Mutató (GVI KM) alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint, 1998-2007

nincs 1-32% 33-66% 67-x%

0,5 0,4 0,4 0,3 0,3 0,2 0,2 0,1 0,1 0,0 -0,1

kt

pr

_o

_a

06

07

kt

pr

_o

_a

05

06

kt

pr

_o

_a

04

05

kt

pr

_o

_a

03

04

kt

pr

_o

_a

02

03

kt

pr

_o

_a

01

02

aj

kt _o

_m

00

01

ec

un _j

_d

00

99

99

_j

un

-0,1

5. ábra: A Konjunktúra Mutató (GVI KM) alakulása a cégek nagysága szerint, 1998-2007

x-9

10-49

50-249

250-x

0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 -0,1 -0,2 -0,3 -0,4 98 _j u 98 n _d e 99 c _ju 99 n _d e 00 c _j un 00 _o 0 1 kt _m 01 aj _o 0 2 kt _a p 02 r _o 0 3 kt _a p 03 r _o 0 4 kt _a p 04 r _o 0 5 kt _a p 05 r _o 0 6 kt _a p 06 r _o 0 7 kt _a pr

A 2007. áprilisi felvétel ezek szerint összhangban van októberi eredményeinkkel. Akkor a cégek ugyanis mind az üzleti helyzet, mind a jövedelmezıség, mind a beruházások és a foglalkoztatottság tekintetében romlása számítottak a következı fél évben. A most megfigyelhetı változást, a jövedelmezıségi és az üzleti helyzetre vonatkozó várakozások némileg kedvezıbbé válását tekinthetjük a korábbi helyzetértékelés korrekciójának, vagy reálisan várható folyamatok következményének, vagy üzleti információkkal nem kellıen alátámasztható vélemények megjelenésének. Mindenesetre az adatok egy paradox és az üzleti bizonytalanságra utaló helyzetre újfent felhívják a figyelmet. Miközben a külpiaci konjunktúra viszonylag erıs és várhatóan nem nagyon fog módosulni 2007. elsı félévében (Németországban éves átlagban 2,4%os az euró zónában pedig 2,5%-os GDP növekedési ütem várható az Ifo prognózisa szerint), és a magyar cégek körében rendkívül magasra (79%) nıtt a kapacitáskihasználtság, a beruházási aktivitás alig mozdult el a tavaly októberi mélypontról. Ez a helyzet a bizonytalan üzleti helyzet további fennmaradása esetén a magyar gazdaság növekedési potenciálját csökkenti már középtávon is. A kapacitáskihasználtság az exportáló cégeknél szökken az égbe, miközben az idén várhatóan alig, vagy egyáltalán nem bıvülı belföldi piacra termelı cégek körében sokkal alacsonyabb. Az ágazatok között az iparra és a szállításra a romlás, többi ágazatra a kisebb-nagyobb mértékő javulás a jellemzı, de hozzá kell ehhez tenni, hogy az építıipari cégek kilátásai a viszonylag enyhe tél ellenére alig javultak, amit a beruházási kereslet és ezen belül az építési beruházások keresletének gyengesége indokol. A kereskedelemben és az egyéb szolgáltatásoknál a korábbi rendkívül rossz helyzetértékelés korrekciója figyelhetı meg, míg az idegenforgalmi cégek véleményének optimistábbra válását a szezonális hatások indokolják. A Konjunktúra Mutató értéke továbbra is az exportáló cégek körében a legmagasabb és a csak belföldre termelıké a legalacsonyabb (4. ábra). Az export továbbra is kardinális szerepet játszik a magyar gazdaságban. A magyar cégek kilátásait illetıen kérdéses a belföldi piac alakulása: az, hogy a lakossági fogyasztás, ezen belül a nem import tartós javak iránti kereslet hogyan fog alakulni a következı 7-8 hónapban. A borúlátóbbá váló kilátások mellett továbbra is nagy különbségek mutatkoznak a cégek között vállalatnagyság szerint.


6. ábra: A beruházási aktivitás várható alakulása, 1998-2007, %

A mikrovállalkozások körében továbbra is magasabb az üzleti helyzetet rossznak érzékelı, illetve romló tendenciára számító cégek aránya, mint a nagyobb cégek körében (5. ábra). 0,4

A gépekre irányuló beruházási aktivitás kismértékő erısödése várható a következı fél évben. Csökken a nem beruházó cégek aránya 24%-ról 16%-ra és nı a beruházási aktivitás változatlanságával számolóké (35%-ról 39%-ra). A gépberuházások várható növekedése továbbra is az iparban (38,1%) jellemzı leginkább, míg az építıiparban, és kereskedelemben a legkevésbé (29-30%). Gyengébb beruházási aktivitás lesz jellemzı a mikrovállalkozások és a kisvállalkozások körében, míg erısebb a közepes és nagy cégeknél. A beruházási aktivitás várhatóan a többségben külföldi tulajdonban lévı cégeknél lesz a legmagasabb, de nem éri el az elmúlt félévben jelzett szintet. A magyar tulajdonban lévı cégeknél valamivel nı a beruházási aktivitás, de még így sem éri el a többi cég szintjét (lásd a 7. ábrát). Létszám

bevx1

bgvx1

0,3 0,2 0,1 0,0 -0,1 -0,2 -0,3 98 _j 98 un _d e 99 c _j 99 un _d e 00 c _ ju 00 n _o 01 k t _m 01 aj _o 02 k t _a p 02 r _o 03 k t _a 03 pr _o 04 k t _a 04 pr _o 05 k t _a p 05 r _o 06 k t _a 06 pr _o 07 k t _a pr

Beruházások

7. ábra: A beruházási aktivitás (gépberuházások) várható alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint, 1998-2007

0,7

nincs

0,6

x-50%

51-x%

0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0

98 _ 9 8 jun _d 9 9 ec _ 9 9 jun _d 0 0 ec _j 0 0 un _ 01 okt _m 01 aj _o 02 kt _a 02 pr _o 03 kt _a 03 pr _o 04 kt _a 04 pr _o 05 kt _a 05 pr _o 06 kt _a 06 pr _o 07 kt _a pr

-0,1

8. ábra: A tervezett létszámváltozás a következı fél évben, 1998-2007

0,10 0,05 0,00 -0,05 -0,10 -0,15 -0,20

_d e 99 c _j un 99 _d e 00 c _j un 00 _o 01 k t _m 01 a j _o 02 k t _a p 02 r _o 03 k t _a p 03 r _o 04 k t _a p 04 r _o 05 k t _a p 05 r _o 06 k t _a p 06 r _o 07 k t _a pr

-0,25

98

98

_j

un

Megfordult a korábbi, a munkaerı kereslet növekedését jelzı tendencia: az októberi felvételhez képest tovább nıtt a létszámot csökkenteni szándékozó és csökken a növekedést célzó vállalkozások aránya (8. ábra). A cégek munkaerı iránti keresletének mérséklıdése kizárólag a nagy cégeket érinti, míg a mikro-, a kis- és a közepes cégeknél a munkaerı kereslet növekedésére lehet számítani rövidtávon a cégvezetık válaszai alapján (lásd a 9. ábrát). Kissé mérséklıdött a létszám stabilitásával számoló cégek aránya (59,8%-ról 56,4%-ra), miközben 26,5%-ra növekedett a leépítést tervezıké, s továbbra is 20% alatt maradt a létszámot bıvíteni szándékozóké. A létszámot leginkább a többségi külföldi tulajdonban lévı cégek tervezik növelni (28%), míg legkevésbé a magyar tulajdonban lévıknél tervezik ezt (15%). A létszámbıvítési hajlandóság a mikrovállalkozások esetében a legalacsonyabb (14%), de itt a legkisebb az elbocsátást tervezı cégek aránya is. A kis- és közepes vállalkozások 19-20%-a, s a nagy cégek 18%-a tervez létszámfelvételt. Továbbra is leginkább az exportáló cégek körében várható a létszám növekedése (28%).


Az iparban tervezik legnagyobb arányban a létszám növelését: a cégvezetık 19%-a jelölte meg, hogy várhatóan nıni fog a vállalkozásnál a következı fél évben a foglalkoztatottak száma.

9. ábra: A tervezett létszámváltozás a cégek mérete szerint, 1998-2007

0,3

x-9

10-49

50-249

250-x

0,2

Forgalom, kapacitáskihasználás

0,1 0 -0,1 -0,2 -0,3

98 _

98

ju n _d e 99 c _j u 99 n _d e 00 c _j un 00 _o 01 k t _m a 01 j _o k 02 t _a pr 02 _o k 03 t _a pr 03 _o k 04 t _a pr 04 _o k 05 t _a pr 05 _o k 06 t _a pr 06 _o k 07 t _a pr

-0,4

10. ábra: Az összes értékesítés volumene az elmúlt fél évben, 1998-2007, %

csökkent nem változott nıtt

60%

50%

40%

30%

20%

10%

0%

98 _ ju 98 n _d e 99 c _ ju 99 n _d e 00 c _ ju 00 n _o 01 k t _m 01 aj _o 02 k t _a p 02 r _o 03 k t _a p 03 r _o 04 k t _a p 04 r _o 05 k t _a p 05 r _o 06 k t _a p 06 r _o 07 k t _a pr

A kapacitáskihasználás számottevıen javult az elmúlt félévhez képest és az egész mintában átlagos értéke meghaladta a 79%-ot. Ez a legmagasabb arány a felmérés kezdete, 1998 óta, még a fellendülés csúcspontján, 2000 októberében mért értéket is meghaladja. A döntıen exportáló és külföldi tulajdonban lévı cégek, valamint a nagyvállalkozások kapacitáskihasználása számottevıen magasabb (87%, 83% és 80%), mint a többi cégé. Az összes értékesítés 2005 áprilisában megindult növekedése megtorpant és a tavaly árpilisi szint alá csökkent (lásd a 11. ábrát). A cégek közel 40%-a számolt be az értékesítési volumen növekedésérıl, és közel 30%-uk csökkenésrıl. Az export értékesítés növekedési üteme a tavaly októberi csúcspont után kissé csökkent, de még így is nagyon magas – vetekszik a 2000 végi, 2001 eleji csúcsértékkel. Az exportáló cégek 52-58%-ánál nıtt az export értékesítés volumene és a cégek 25-27%-ánál csökkent, ami azonban jóval magasabb, mint a fél évvel ezelıtti érték (9-17%). A külföldi tulajdonban lévı cégek 58%-ánál volt növekedés (fél évvel ezelıtt 70%-nál), míg a tisztán magyar tulajdonban lévı cégek 36%-ára volt ez jellemzı. Az export eladások várható alakulását tehát a korábbinál kevésbé jellemzi a dinamikus növekedés, bár még így is jelentıs keresletre lehet számítani az export piacokon. Ebbıl a szempontból továbbra is bíztató, hogy áprilisban tovább javult a német vállalatok üzleti helyzetét tükrözı IFO üzleti bizalmi index értéke, de figyelembe kell venni az EU vezetı országai gazdasági növekedésének 2007-ben várható ütemcsökkenését is.

11. ábra: : Az összes értékesítés volumenének alakulása, 1998-2007

0,40 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00

-0,10

98 _j u 98 n _d e 99 c _j un 99 _d e 00 c _j un 00 _o 0 1 kt _m a 01 j _o 0 2 kt _a p 02 r _o 0 3 kt _a p 03 r _o 0 4 kt _a p 04 r _o 0 5 kt _a p 05 r _o 0 6 kt _a p 06 r _o 0 7 kt _a pr

Publikáció esetén kérjük, hogy elemzésünkre az alábbiak szerint hivatkozzon: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató, 2007/április, Budapest

-0,05

Amennyiben a leírtakkal kapcsolatban kérdései lennének, kérjük írja meg nekünk a [email protected] címre.


MKIK GVI április

Recommend Documents