A MŰSZAKI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI 2006. június 20.
Tartalom • • • • •
A műszaki pedagógusképzés célja EU helyzetkép Európai trendek Magyarországi helyzetkép A ciklusos képzés szerinti átalakulás
Célterület
• • • •
az iskolai rendszerű szakképzés vállalati képzés és továbbképzés munkaerő-piaci képzés gazdasági szervezetek és képzési vállalkozások képzései
EU helyzetkép Tartalmi modellek: • • • •
kompetencia alapú képzés tantárgyi alapú képzés megegyezésen alapuló (személyre szabott) képzés kétszakos képzés
Formai modellek: • párhuzamos képzés (a műszaki és pedagógiai képzés párhuzamosan halad) • egymást követő képzés (a műszaki és a pedagógiai képzés egymást követi) • in service képzés (a pedagógiai képzés résztvevői gyakorló pedagógusok, képzésükben a munkahely is részt vesz)
Kompetencia-csoportok alá szervezett képzési tartalom PÉLDA → A tanítás-tanulás szervezésének – vezetésének kompetenciái: • • • • • • • • • •
a célok tisztázása az előzetes tudásigény meghatározása a tanulók tapasztalatainak felhasználása a tanulók motiválása hatás az érdeklődésre/képzeletre a szakmai beállítódás erősítése a beszélgetések irányítása bátorítás a közreműködésre visszajelzések érzékelése és hasznosítása visszacsatolás a tanulók számára
• • • • • • • • • •
megerősítések biztosítása a tanulók önbizalmának erősítése a tanulók feladatainak szervezése a gyakorlati munkák irányítása, felügyelete a kulcskészségek fejlesztése gazdálkodás a rendelkezésre álló idővel a fegyelem fenntartása az önfegyelem erősítése a biztonsági szabályok betartása elsősegélynyújtás
UK, Huddersfield University
Tantárgyi alapú képzés I. évfolyam Tanulástechnika Didaktika I. Kommunikáció, írásbeli fogalmazás Didaktika II. Oktatástechnológia Oktatáspolitikai orientáció Tanítási gyakorlat I.
II. évfolyam A tanulás pszichológiai feltételei Didaktikai gyakorlat Tanulási nehézségek Tanítási gyakorlat II. Drámapedagógia
III – IV. évfolyam V. évfolyam Szakmódszertan I. Tananyagfejlesztés Tanácsadás Tanítási gyakorlat III. Konfliktuskezelés Jogi ismeretek Multikulturális társadalom
Tanítási gyakorlat IV. Kapcsolat a szülőkkel Vállalati tanfolyamok (felnőtt oktatás) Feladat, teszt és vizsgatervezés Szakmódszertan II. Szakdolgozat Hollandia, Eindhoven Fontys
Megegyezésen alapuló képzés •Pedagógiai tanulmányok 12 ECTS •Szakképzés-pedagógiai tanulmányok 26 ECTS •Tanítási gyakorlat 14 ECTS •Diplomamunka 8 ECTS Összesen: 60 ECTS A feladattervek és követelmények személyre szabottak, a hallgatóval folytatott megbeszélésen közösen alakítják ki. Finnország, Hämeenlinna Polytechnic
A kétszakos képzés tartalma: – műszaki tantárgycsoport (10%-a módszertan) – választott közismereti tantárgy (10%-a módszertan) – pedagógiai (25%-a társadalomtudomány)
Formája → kétfázisú képzés: – egyetemi képzés (9 szemeszter) – iskolai gyakorlat, a gyakorlatot kísérő szemináriumokkal (2 év) Németország, Technische Universität Dresden
Európai trendek • A képzési szerkezet konvergenciája a bolognai modell szerint • A tanári kompetenciák tudatos fejlesztése (tantárgyi rendszerű képzések keretében is!) • IKT alkalmazásokra épülő formák (virtuális tanulási környezetek) beépülése a hagyományos képzési keretekbe • Fokozódó nemzetközi mobilitás
Példa a konvergenciára A kétszakos képzés átalakulása a magdeburgi egyetemen Master of Science, total ECTS: 300, subtotal: 120, 2 years Master of Science in Vocational Education
Master of Science in Vocational Education and Human Resources Development
Master of Science in International Vocational Education
Bachelor of Science, subtotal ECTS: 180, 3 years B. Sc. field of study electrical engineering
B. Sc. field of study mechanical engineering
B. Sc. field of study IT / Media engineering
B. Sc. field of study civil engineering
Fakultät Erziehungswissenschaften, Institut für Berufspädagogik
Magyarországi helyzetkép A bolognai folyamat előtti képzési formák: • műszaki szakoktató szak (180 kredit) (120 kredit műszaki és 60 kredit pedagógiai képzés) • mérnöktanár szak kettős végzettség: mérnök – mérnöktanár – főiskolai szinten (240 kredit) (180 kredit műszaki és 60 kredit pedagógiai képzés) – egyetemi szinten (360 kredit) (300 kredit műszaki és 60 kredit pedagógiai képzés)
Miért értékes a kettős végzettség? Nagyobb mobilitás a munkaerőpiacon • a műszaki területről az oktatásba juthatnak a személyes gyakorlati tapasztalatok • az oktatásból a műszaki életbe (munkahelyi képzésekbe) juthatnak az oktatási tapasztalatok
Különbségek a közismereti tanárképzéshez képest A műszaki pedagógusképzés: • a műszaki képzéshez kötődik • tantárgycsoportok tanítására készít fel (nem egyes tantárgyak tanítására) ↓ átfogó műszaki képzettséget nyújt ↓ ez a hiteles gyakorlati tapasztalatok alapja
Képző helyek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Kecskeméti Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem
B
M
Ciklusos képzés FSz szintű gyakorlati oktató képzés (120 kredit) BSc szintű műszaki szakoktató képzés (210 kredit) MA szintű mérnöktanár képzés (120 kredit) Szakképzéspedagógiai (PhD) képzés (180 kredit)
Cél: felkészítés a kevésbé elméletigényes szakmák tanítására Bemeneti feltétel: OKJ szakképesítést tanúsító bizonyítvány szakmai gyakorlat
Ciklusos képzés FSz szintű gyakorlati oktató képzés (120 kredit) BSc szintű műszaki szakoktató képzés (210 kredit) MA szintű mérnöktanár képzés (120 kredit) Szakképzéspedagógiai (PhD) képzés (180 kredit)
Cél: felkészítés az elméletigényesebb szakmák oktatására Bemeneti feltétel: OKJ szakképesítést tanúsító bizonyítvány
Ciklusos képzés FSz szintű gyakorlati oktató képzés (120 kredit) BSc szintű műszaki szakoktató képzés (210 kredit) MA szintű mérnöktanár képzés (120 kredit) Szakképzéspedagógiai (PhD) képzés (180 kredit)
Cél: felkészítés az elméletigényes tantárgyak oktatására és szakképzéspedagógiai fejlesztési feladatokra Bemeneti feltétel: BSc szintű végzettség műszaki vagy informatikai képzési területen
Ciklusos képzés FSz szintű gyakorlati oktató képzés (120 kredit) BSc szintű műszaki szakoktató képzés (210 kredit) MA szintű mérnöktanár képzés (120 kredit) Szakképzéspedagógiai (PhD) képzés (180 kredit)
Cél: a tudományos utánpótlás biztosítása a szakképzéspedagógiai kutatásokhoz Bemeneti feltétel: MA szintű mérnöktanári végzettség
A jelenlegi állapot FSz gyakorlati oktatóképzés (kidolgozása folyamatban) BSc műszaki szakoktatóképzés (szaklétesítés és szakindítások engedélyezve) MA mérnöktanárképzés (szaklétesítési kérelem 2005 júniusban az OM-nek, 2006 áprilisban a MAB-nak benyújtva)
A MÉRNÖKTANÁRI SZAK ELEMEINEK KREDITÉRTÉKE 120 KREDITES KÉPZÉSBEN A tanári szakképzettség szakterületi ismeretei:
min. 40 kredit
A tanári képesítéshez szükséges pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati tanulmányok: min. 40 kredit Közoktatási intézményben, felnőttképző intézményben szervezett összefüggő szakmai gyakorlat: A szakdolgozat minimum: amelyhez a szakmai gyakorlatok terhére további legalább értékű portfólió tartozik Szabadon választható tantárgyak:
30 kredit (5) kredit, (10) kredit min. 5 kredit
Problémák A tanár szak alá csatolás következményei: várakoztatás a többi tanár szak miatt MSc MA ? a Σ 330 kredites képzésből műszaki képzés BSc szinten műszaki képzés M(A) szinten műszaki képzés műszaki oktatási gyakorlat
Σ 270 kredit 200 kredit 40 kredit 30 kredit
Új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) A szakképzés megújítása Hatás a műszaki pedagógusképzésre Probléma: a mérnöktanár képzés átmeneti szünetelése (OM)
