TARTALOM. 3. Foglalkoztatáspolitikai alapismeretek Jogszabályi környezet, legfontosabb jogszabályok Foglalkoztatási érdekegyeztetés 14

TARTALOM

1. Bevezetés

2

2. A munkanélküliségrıl általában

3

3. Foglalkoztatáspolitikai alapismeretek

6

4. Jogszabályi környezet, legfontosabb jogszabályok

12

5. Foglalkoztatási érdekegyeztetés

14

6. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) felépítése

15

7. Munkaerı-piaci Alap

18

8. Az ÁFSZ ellátási alrendszere

18

9. Az ÁFSZ támogatási alrendszere

19

10. Az ÁFSZ szolgáltatási alrendszere

22

11. Információ, megállapodás, közvetítés

26

12. Az ügyfél útja a kirendeltségen

38

13. Kommunikáció

40

14. Informatika, mint a szolgáltató munka eszköze

42

15. Esélyegyenlıségi tevékenység a munkaerıpiacon hátrányos helyzető, kockázati csoportok számára

45

16. Minıségirányítás

48

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________

1. Bevezetés A foglalkoztatáspolitika új aspektusaiból adódó feladatok végrehajtása, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja, az elmúlt évtized egyik legnagyobb kihívása a szervezetben dolgozók számára. A korszerősítés a nemzeti foglalkoztatáspolitikai stratégia középpontjában áll, és magában foglalja a foglalkoztatottság javításának, a minıségi és produktív munka, továbbá a nagyobb fokú társadalmi kohézió és befogadás hármas egységének megteremtését. A feladatoknak teljes összhangban kell állniuk az európai foglalkoztatás-növelési célokkal is, az állások minıségének javításával, a több és jobb állás létrejöttének követelményével. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztésére kialakított intézkedések öt fı területre koncentrálnak: az állásközvetítés rendszerének fejlesztésére a tanácsadás és az álláskeresési szolgáltatások kiterjesztésén keresztül; a szolgáltatások minıségének javítására; a megfelelı munkaerı-piaci elemzések készítésének fejlesztésére; az információs rendszer átalakítására és a rendelkezésre álló aktív eszközök hatékonyabb felhasználására. Az intézkedésekhez kapcsolódóan az ÁFSZ feladata egy modern szolgáltatásorientált megközelítés és ezen belül az álláskeresés dinamizmusának kialakítása; új típusú, racionálisabb munkáltatói kapcsolatrendszer kiépítése; az ÁFSZ munkaerı-piaci részesedésének növelése. A szervezet megújulása nagymértékben függ az ott dolgozók felkészültségétıl, tudatos fejlesztésétıl. Egy szervezet emberi erıforrásait minıségi és mennyiségi elemekkel jellemezhetjük. A minıségi elemek a tudásösszetevıkbıl, kompetenciákból, képzettségi szintekbıl, elımeneteli lehetıségekbıl vezethetık le. A mennyiségi mutatók legfıbb jellemzıje a munka mennyiségéhez arányos leterheltség és szükséglet. A szervezet folyamatos fejlesztése keretében nem nélkülözhetı a humánkapacitás kompetenciafejlesztése, azaz munkaügyi központ dolgozóinak szervezett, rendszeres képzése/továbbképzése különös tekintettel az új munkatársakra és az újonnan megjelenı feladatokra, illetve a képzés szervezetének és rendszerének kialakítására, fejlesztésére. Szükség van a változások megfelelı kezelésére, levezénylésére a változáskezelési folyamat kialakítására, intézményesítésére annak érdekében, hogy a változások eredményeként a szervezet megırizze stabilitását, jó mőködését. E feladatok ellátása érdekében olyan belsı képzési rendszert kell kialakítani, amelynek alkalmazásával az ÁFSZ, a munkaügyi központok, a kirendeltségek munkatársai képesek lesznek megfelelni az új elvárások által támasztotta követelményeknek. Központunk a belsı képzési rendszer átalakítása érdekében egy minıségfejlesztı kört hozott létre alapul véve a tudatos humánerıforrás fejlesztés meghatározó alapelveit: az átláthatóságot, az esélyegyenlıséget, a megelızı tudáshoz való alkalmazkodást, a szakmai képesség fejlesztését és a tanulhatóságot. E mellett a tervszerőség, a minıségbiztosítás, a tájékozottság biztosításának és az önképzés elvének alapján meghatározta a belsı képzés komplexitását, modul jellegét, amelyben megtalálható az alapismerteket nyújtó, az ismeretfelújító, az új feladathoz kapcsolódó képzés; a vezetıi képzések; a képességfejlesztı tréningek; a speciális szakmai képzések és a szupervízió. Jelen jegyzetünk célja, hogy az újonnan belépett munkatársak számára biztosítsunk olyan alapismerteket, amelyek egyrészt az ÁFSZ tevékenységét mutatják be, másrészt a szervezetben történı eligazodást, beilleszkedést, a napi munkavégzéshez szükséges alaptudást segítik elı. A jegyzet nem lezárt, bıvíthetı és szükség szerint aktualizálható.

2


2. A munkanélküliségrıl általában 2.1. A munkanélküliség fogalma, formái: Köznapi értelemben a munkanélküli az, akinek nincs munkája. Közgazdasági megközelítés szerint a munkanélküliség a nem teljes foglalkoztatottságot jelenti. Munkanélküliség alakulhat ki, ha a munkaerıpiacon kialakult reálbér az egyensúlyi reálbérnél magasabb; ha a munkaerıpiacon túlkínálat alakul ki. Egy ország népességén belül a munkaerı-piaci kínálat maximumát az aktív népesség adja, így munkanélküliségrıl akkor beszélhetünk, ha a foglalkoztatottak száma kisebb, mint az aktív népességé. Formáit tekintve:

A frikciós munkanélküliség akkor alakul ki, ha az emberek gyakran változtatják lakóhelyüket és munkahelyüket. Az új munkahely keresése idıbe kerül, ezáltal a munkavállaló munkanélküli lesz. Makrogazdasági szinten a frikcionális munkanélküliség mindig is létezett, ugyanis mindig vannak olyan munkavállalók, akik valamilyen ok miatt munkahelyet változtatnak.

A ciklikus (konjunkturális) munkanélküliség a gazdaság hullámzásaiból adódik. Egy adott makrogazdaságban a foglalkoztatottak, és ezzel együtt a munkanélküliek száma nem egyenletesen alakul. Gazdasági növekedés, fellendülés esetén a makrogazdaság kibocsátása nı a foglalkoztatottak számával együtt. A termelés visszaesésekor, kisebb, nagyobb gazdasági válságok kialakulásakor a kibocsátás csökken, a munkanélküliek száma növekszik.

A strukturális munkanélküliség az, amikor a munkaerı-szükséglet és a munkaerıkínálat szakmai összetétele nem fedi egymást, nincs összhangban. A strukturális munkanélküliség a gazdaság szerkezetének változásával kapcsolatban alakul ki. A makrogazdaság fejlıdése, gazdasági növekedése során új nemzetgazdasági ágak, ágazatok jelennek meg régiek eltőnnek. Ezek a változások jelentısen átrendezik a munkaerı keresletet, amelynek szerkezeti változásához a munkaerı kínálat nem tud azonnal alkalmazkodni, ahhoz idı kell (például képzési, átképzési idı stb.).1

Magyarországon jelenleg a legjellemzıbb típus a strukturális munkanélküliség, kialakulása a társadalmi és gazdasági rendszerváltáshoz köthetı. Kezelésének fıbb állomásai: viszonylag nagyvonalú segélyezési politika; segély helyett munkát elv meghonosodása; komplex munkaerı-piaci szemlélet kialakulása. A regisztrált álláskeresık összetétele nem kedvezı egy fejlıdı és nagyobb szakmai tudást igénylı piacgazdaságnak.2 Az álláskeresık többsége valamilyen hátránnyal bír a munkaerıpiacon. Kockázati csoportjai: az alacsony iskolai végzettségőek, a pályakezdık, az egészségkárosodottak, a nık és a roma munkanélküliek. 2.2. A munkaerıpiac fogalma és legfontosabb szereplıi: A munkaerıpiac nem más, mint adott idıszakban, adott gazdasági feltételek mellett a munkaerı adásvételével kapcsolatos viszonyok összessége. A munkaerı-kereslet a munkáltatók 1

Laky Teréz: Munkanélküliség és gazdasági átalakulás Magyar Tudomány 37/10. Budapest 1992. Az ÁFSZ modernizációja, a szolgáltatási rendszer átalakítása során változás történt a terminológiában és a munkanélküliség fogalmát felváltotta az álláskeresı fogalma. 2

3

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ által megjelenített azon igény, hogy egy meghatározott idıszakban milyen létszámú és összetételő munkaerıt kívánnak foglalkoztatni. A munkaerı-kínálat az adott idıszakban rendelkezésre álló munkanélküliek és álláskeresık számát és összetételét jeleníti meg. A munkaerı-kínálatot befolyásoló tényezık: demográfiai folyamatok (természetes szaporodás, vagy fogyás, vándorlás, korösszetétel változása stb.), munkaerıforrás nagysága (munkaképes, megfelelı szellemi és fizikai képességekkel rendelkezı népesség), munkaképes népesség munkavállalási hajlandósága, amely a választási alternatívák függvénye (szabadidı, munkaidı, jövedelemszerzı tevékenység, háztartási munka, munkabér, munkanélküli segély stb.), gazdaságilag aktív népesség (foglalkoztatottak, munkanélküliek. A munkaerı-keresletet befolyásoló tényezık: A munkaerı-kereslet termékpiacok által meghatározott származtatott kereslet, amelyet jelentısen befolyásol a technikai fejlıdés üteme, a gazdasági struktúra változása, a gazdasági konjunktúra állapota, a tıke és az élımunka helyettesíthetısége és végül, de nem utolsó sorban az egyes termelési tényezık ára. A munkaerı-piaci egyensúlyhiánynak két szélsıséges esete ismeretes: a munkaerıhiány és a munkahelyhiány. A munkaerıhiány betöltetlen álláshelyekkel vagy munkaerı-felesleggel, munkanélküliséggel jár együtt. A munkaerıpiac keresleti és kínálati tényezıi együttesen hatással vannak a foglalkoztatás színvonalára, a munkanélküliségre, s a reálbér-egyensúlyi bérviszonyon keresztül a javadalmazás színvonalára és a munkaerı nemzetgazdasági szint allokációjára.3 A jól mőködı munkaerıpiac jellemzıi, hogy átlátható; gyorsan reagál a változásokra; alacsony a munkanélküliségi ráta; az álláskeresık gyorsan találnak munkát; a munkaerı-piacot jól mőködı oktatási rendszer segíti; viszonylagos egyensúly van a kereslet és kínálat között; társadalmi csoportokat nem zárnak ki; hatékony a forrásfelhasználás. A munkaerıpiac legfontosabb szereplıi: álláskeresık, munkaadók, önkormányzatok, munkaügyi központok. 2.3. A munkanélküliség kialakulásának társadalmi, gazdasági tényezıi Magyarországon: Magyarországon a foglalkoztatás makrogazdasági feltételeinek átalakulása, változása már az 1990-es évek elıtt megkezdıdött. 1990-tıl a gazdasági megtorpanás, nemzetközi szinten jelentkezı piacvesztés, az eladósodás, fogyasztói árkiegészítések nagy részének megszüntetése, a reálbér és a reáljövedelmek csökkenése miatt beszőkült belföldi vásárlói kereslet mind hozzájárult a foglalkoztatottak számának csökkenéséhez. A demográfiai folyamatok kedvezıtlen alakulása is befolyásolta a foglalkoztatottak számát, 1990-1999. között Magyarország népessége összességében 283 ezer fıvel fogyott, míg a munkavállalási korúaké csak 160 ezerrel gyarapodott. 1996. végéig 1 millió 356 ezer fıvel csökkent a foglalkoztatottak száma és nagyjából fele-fele arányban érintette a férfiakat és a nıket. A regisztrált munkanélküliek száma 1994-ben meghaladta a 600 000 fıt.4 A foglalkozási fıcsoportok összetételének változásainak ismeretébıl kitőnik, hogy a munkaerı-piaci 3

Tóthné Sikora Gizella: Munkaerıpiaci ismeretek Oktatási segédlet Miskolci Egyetem, 2002. Demkó O. – Frey M. – Gács E.: Makrogazdasági helyzetkép; a hazai munkaerıpiac jellemzıi fejlıdési trendje – nemzetközi összehasonlításban tanulmány 2001. 4

4

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ változások legnagyobb vesztesei az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık, a 8 iskolai osztályt vagy annyit sem végzettek, a szakmával nem rendelkezık. İket nagyobb arányban érintették a tömeges elbocsátások, és mivel idıközben a kereslet erısen eltolódott a magasabb képzettségőek irányába, a foglalkoztatásba való visszakerülésük rendkívül megnehezedett. A súlyos transzformációs válságon keresztül ment ország, 1996-tól mind makro-, mind mikrostruktúrájában átalakulva, megújulva került ki. A piacváltás, a beáramló külföldi tıke, hazai vállalatok újjá szervezése és újra-felszerelése nem csak a gazdaság tevékenységi struktúráját változtatták meg, hanem a gazdaság több területén a termelés technikai felszereltsége, modernizációja is elırelépett. Az ipar és a feldolgozóipar jelentıs része, a mezıgazdaság egy része – amelynek szétzilálódását nem csak a gazdasági válság, hanem az ésszerőtlen tulajdonreform is okozta – 1998-ig fokozta beruházásait, a kereskedelem, struktúrájában nyugat-európai minták szerint szervezıdött át.5 2.4. A munkaerı-piaci információk forrásai, statisztikai feldolgozások: A foglalkoztatás és a munkanélküliség számbavétele A munkaerıpiac egyensúlyi viszonyaira, a népesség munkaerı-piaci aktivitására a foglalkoztatási és munkanélküliségi statisztikákból lehet következtetni. A munkanélküliség számbavételénél Magyarországon kétféle információs forrás van: a Központi Statisztikai Hivatal munkaerı-felmérésére, a Foglalkoztatási Hivatal regisztrált álláskeresı állományából való számítások. A népességstatisztika kategóriái: A népességet a munkaerı-piaci részvétel, illetve gazdasági aktivitás szempontjából gazdaságilag aktívak és gazdaságilag inaktívak alkotják. A nemzetgazdaság teljesítıképessége, a GDP termelıképesség szempontjából fontos, hogy a népességnek milyen hányada vesz részt az értékalkotásban. Munkaképesség szempontjából a népességnek két csoportja ismeretes: Munkaképes koron kívüliek. Ide tartoznak a munkaképes koron aluli gyermekkorúak és munkaképes koron túli idıskorúak. Munkaképes korúak. Munkaképes kor a népesség alsó és felsı korhatárát jelzı nemzetgazdaságban jogszabályilag elfogadott egyezményes életkor. Az alsó korhatár a 15. életév, a felsı korhatár a mindenkori nyugdíjkorhatár. A munkaképesség felsı korhatára a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint 74 év, az Európai Unió statisztika rendszere szerint 64 év, amely azonban nem azt jelenti, hogy az EU valamennyi tagországában egységesen 64 év a nyugdíjkorhatár. Az EU 15 tagállamában a 60. életévtıl a 67 életévig eléggé differenciált a nyugdíjkorhatár. Magyarországon jelenleg férfiak és nık számára egységesen 62 év a nyugdíjkorhatár, amelyet fokozatosan érnek el a nyugdíj elıtt álló korosztályok. Lakossági munkaerı-felmérések : A Központi Statisztikai Hivatal 1992-tıl lakossági megkérdezésen alapuló adatgyőjtést, ún. munkaerı-felmérést végez. Célja, hogy a nemzetközi (ILO) gyakorlattal összhangban nemzetközileg összehasonlítható információkat nyújtson a munkaerıpiac helyzetérıl, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának alakulásáról.

5

Linderné dr. Eperjesi Erzsébet: Munkaerı-keresleti tényezık összehasonlítása az Európai Unió országaival OFA kutatás

5

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ A KSH felmérése szerint munkanélküli az aki az adott héten nem dolgozott és nincs is olyan munkája, amelybıl átmenetileg hiányzott, aki megkérdezést megelızı négy hét folyamán aktívan keresett munkát, aki 2 héten belül munkába tudott volna állni, ha talál megfelelı állást, illetve már talált munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. A KSH szerinti munkanélküliségi ráta a munkaerı-felvétel szerinti munkanélküliek a gazdaságilag aktív

népesség százalékában.6 Foglalkoztatási és Szociális Hivatal álláskeresı (munkanélküli) regisztrációja szerint: álláskeresı az aki: a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (az EGT állampolgárok esetében akkor is teljesültnek kell tekinteni ezen feltételt, ha Magyarországon csak engedély alapján végezhet munkát), és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, és az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keresı tevékenységet sem folytat, és az 1-4. alpontokban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétıl számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének, maga is aktívan keres munkahelyet, és elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével ⇒ álláskeresési megállapodást köt és 8. a megfelelı munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresıként nyilvántart.7 Munkanélküliségi ráta: a regisztrált munkanélküliek tárgyhavi zárólétszáma a gazdaságilag aktív népesség (foglalkoztatottak és munkanélküliek együtt) százalékban.

3. Foglalkoztatáspolitikai alapismeretek 3.1. Nemzetközi kitekintés: A nemzetközi szervezetek közül egyedül a Nemzetközi Munkaügyi szervezet (International Labour Organization, ILO) rendelkezik kötelezı erejő jogforrással az állami foglalkoztatási szolgálatokra nézve. A Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 88. sz. Egyezményt Magyarország 2000. VI. 17-én hirdette ki, a 2000. évi LIII. törvényben. Ez kimondja, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet valamennyi tagállama, amelyre vonatkozóan a jelen Egyezmény hatályban van, köteles ingyenes, állami (public) munkaerı-piaci szervezetet fenntartani, vagy annak a fenntartását biztosítani, mégpedig négy alapfunkcióval. Ezek: a munkaközvetítés,

6 7

a munkaerı-piaci információs rendszer mőködtetése,

munkaerı-piaci eszközök, programok menedzselése,

és a munkanélküliek ellátása.

Tóthné Sikora Gizella: Munkaerıpiaci ismeretek Oktatási segédlet Miskolci Egyetem, 2002. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról

6

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ A nagy munkanélküliség okozta anyagi szőkösség mellett, helyenként és idınként megkérdıjelezik az ÁFSZ ingyenes hozzáférhetıségének létjogosultságát. Az ILO 88. sz. egyezménye megtiltja az ÁFSZ-nek díjak beszedését a munkavállalóktól, de a munkáltatóktól is, az alapszolgáltatások vonatkozásában. Az azonban megengedhetı, hogy az ÁFSZ speciális, vagy többletszolgáltatást díjazás ellenében nyújtson a munkáltatóknak, feltéve, hogy az az alaptevékenységet nem veszélyezteti, továbbá a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselıi is jóváhagyják. Az Európai Unió elvárásait vizsgálva szem elıtt kell tartani, hogy nincsenek olyan, kötelezı érvényő uniós elıírások, amelyek meghatároznák a tagállamok számára, hogy milyen munkaerı-piaci szolgáltatásokat kell kínálniuk, és milyen intézményi keretek között. A foglalkoztatási szolgálatokkal kapcsolatos uniós elvárások csak közvetett formában jelennek meg, elsısorban az Európai Foglalkoztatási Stratégia végrehajtásában betöltött szerepük révén. A 2005-tıl hatályos lisszaboni stratégia un. integrált iránymutatás-csomagja az állami foglalkoztatási szolgálatokat illetıen két újdonságot tartalmaz. Egyfelıl, az aktiváláshoz és megelızéshez kapcsolódóan megjelennek a szociális szolgáltatások is, mint a leghátrányosabb helyzetőek munkaerı-piaci integrációját segítı eszközök, összhangban azzal az átalakulással, ami az utóbbi években, néhány országban végbement a foglalkoztatási és szociális szolgáltatások összekapcsolása érdekében. Másfelıl, a foglalkoztatási szolgálatok modernizációja iránti igény nem az aktív munkaerı-piaci politikához kapcsolódóan, hanem önállóan, a munkaerı-piaci kereslet és – kínálat összehangolásának eszközeként jelenik meg. Ez a megközelítés tükrözi, hogy több tagállamban foglalkoztatási szolgálatnak ez a funkciója erısödött a közelmúltban, miközben az aktivizálást szolgáló intézkedések végrehajtásába más szereplık is bekapcsolódtak.8 3.2. A reformok fı irányai az Európai Unió tagállamaiban: Az európai foglalkoztatási stratégia aktiválásra és megelızésre vonatkozó célkitőzéseinek eléréséhez az Unió minden tagállamának erıfeszítéseket kellett/kell tennie a saját eszközrendszere javítása, hatékonyabbá tétele érdekében. A tagállamok többségében jelenleg is folyamatban van az aktív munkaerı-piaci politikák és/vagy foglalkoztatási szolgálat valamiféle modernizációja. Bár a kiindulási helyzet, a munkaerı-piaci és intézményi feltételrendszer, továbbá a fejlesztési célok tekintetében is számottevı különbségek vannak a tagországok között, találhatunk olyan fejlesztési irányokat, amelyek mindenütt megjelennek valamilyen formában. Ezek közé tartoznak az alábbiak:

differenciált és személyre szabott szolgáltatások kialakítása, a nem állami szolgáltatók szerepének erısödése, az állásközvetítés rendszerének fejlesztése, az egyéni álláskeresés ösztönzése és nyomon követése.

Cselekvési prioritások: 8

Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliség és az inaktivitás ellen. A vállalkozókészség erısítése és a munkahelyteremtés elısegítése. Felkészülés a munkában bekövetkezı változásokra és az alkalmazkodás elısegítése. Több és jobb beruházás a humán tıkébe és az életen át tartó tanulás stratégiái. A munkaerı-kínálat növelése, az inaktivitás csökkentése. A nemek közötti esélyegyenlıség biztosítása.

Dr. Frey Mária: Az Európai Unió Foglalkoztatási stratégiája www.google.hu

7


Az integráció elısegítése és küzdelem a munkaerıpiacon hátrányos helyzetben lévı emberek diszkriminációja ellen. Ösztönzés a munkavállalásra a munka vonzóbbá tételével. A be nem jelentett munka átalakítása bejelentett munkává. A foglalkoztatási és földrajzi mobilitás elımozdítása és a munkaközvetítés javítása.

A prioritásokhoz kapcsolódó feladatok:

Támogatni kell a regionális és helyi szereplık vállalását a végrehajtásban, különösen a helyi partnerségen keresztül, az információk széleskörő biztosításával és folyamatos konzultációk szervezésével.

Az Európai Unió Foglalkoztatási Stratégiájának megvalósításába, monitorozásába be kell vonni az országos, regionális, ágazati és helyi szociális partnereket. Hatékony és eredményes szolgáltatási rendszert kell kialakítani a stratégiában megfogalmazott célok elérés érdekében.

Biztosítani kell a megfelelı pénzügyi rendszert, a forráskoordinációt. Kiaknázva az Európai Strukturális Alapok (Európai Szociális Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap, Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz), különösen az Európai Szociális Alap kínálta lehetıségeket, a foglalkoztatáspolitika végrehajtásának támogatására és a foglalkoztatás intézményi kapacitásainak megerısítésére.

A Strukturális Alapok felhasználásának fı alapelvei: a koncentráció, a programozás, a partnerség és az addicionalitás. Célterületei: a fejlıdésben elmaradott régiók támogatása; a gazdasági és szociális átalakulásban lévı régiók; a humán erıforrások fejlesztése.9 3.3. „Új Magyarország” fejlesztési Terv foglalkoztatáspolitikai aspektusai: Magyarország elkövetkezendı hét éves fejlesztéspolitikáját a stabilitás mellett a rugalmasság és kiszámíthatóság; a kiegészítı/mozgósító jelleg; a hosszú távú fenntarthatóság; az átláthatóság, a számonkérhetıség és a megfelelı szabályozottságon alapuló munkahelyteremtés elve határozza meg. Ugyanakkor a fejlesztéspolitika alkalmazkodva a társadalomban végbemenı változásokhoz, összhangban áll az állam olyan társadalompolitikai céljaival, amelyek keretében megvalósul a nagy állami elosztórendszerek és az állami közszolgáltatások reformja és az állami kiadások szerkezetének átalakítása. Mindemellett meghatározó fejlesztéspolitikai kultúraváltásra, annak támogatására van szükség, amelynek alapján felértékelıdnek olyan társadalmi és emberi értékek/tevékenységek, mint a szolidaritás és együttmőködés; az esélyegyenlıség biztosítása; a teljesítmény és az egyéni kezdeményezések megbecsülése; a jogkövetés; az egyének, közösségek cselekvıképességének és szuverenitásának megerısödése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (II. Nemzeti Fejlesztési Terv) az átfogó fejlesztési célok megvalósítására tematikus és területi prioritásokat határoz meg, amelyek végrehajtását egy-egy fejlesztési operatív programban (gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi megújulás, környezeti és energetikai fejlesztés, területfejlesztés és államreform) tervezi. Átfogó célja: a foglalkoztatás bıvítése és a tartós növekedés elısegítése. Stratégiánk szempontjából meghatározó foglalkoztatás bıvítésének legfontosabb kritériumai a következık: 9

Dr. Frey Mária: Az Európai Unió Foglalkoztatási stratégiája www.google.hu

8


Az egyén foglalkoztathatóságának javítása és munkaerı-piaci aktivitásának növelése. A munkaerı-kereslet bıvítése, vagyis több és jobb munkahely teremtésének ösztönzése. A kereslet és kínálat összhangját biztosító munkaerı-piaci környezet fejlesztése. A horizontális politikán belül a fejlesztés során törekedni kell az esélyegyenlıség biztosítására: a nık és a férfiak társadalmi egyenlıségének érvényesítésére, valamint a tartós egészségkárosodással, illetve fogyatékossággal élı emberek speciális szempontjainak fokozott figyelembevételét jelenti. Különös figyelmet kell fordítani a roma emberek és közösségeik összetett hátrányainak enyhítésére.10 3.4. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) prioritásai: A TÁMOP keretében az aktivitás növelésére irányuló stratégia a foglalkoztatáspolitika, az oktatás és képzés, a szociális szolgáltatások és az egészség megırzését és helyreállítását célzó szolgáltatások eszközeire építve valósul meg. A különbözı szakterületek intézkedései az alábbi közös célkitőzések (ún. specifikus célok) mentén valósulnak meg: A munkaerı-piaci kereslet- és kínálat összehangolásának javítása. Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése. A változásokhoz való alkalmazkodás segítése. Az egész életen át tartó tanulás támogatása. Az egészségi állapot és a munkavégzı-képesség javítása. A társadalmi összetartozás erısítése, az esélyegyenlıség támogatása. A társadalmi nemek közti, a fogyatékossággal élık és a roma emberek esélyegyenlıségének erısítése, valamint a fenntarthatóság horizontális szempont, amelynek megvalósítását egyes szakterületek - így az ÁFSZ - célzott intézkedései is szolgálják. Az ÁFSZ feladatkörében és célrendszerében stratégiai feladatként jelentkeznek a TÁMOP-ban meghatározott foglalkoztatáspolitikai irányok, standardok.11 3.5. Az ÁFSZ stratégiája, és akcióterve: Ügyfélkapcsolatok javítása, szervezeti viselkedési formák átalakítása: Az ÁFSZ kreatív szolgáltató szervezetté kíván válni, amely a hozzá forduló ügyfelek számára nem hivatalként jelenik meg, hanem olyan szolgáltatások központjaként, amelyeket mindnyájan értékesnek tartanak. Az ÁFSZ csak akkor tud meghatározó szerepet betölteni a munkaerıpiacon, ha a jelenleginél lényegesen aktívabb jelenléttel részesedését növelni tudja. Versenyképes szolgáltatásokat kell tudnia nyújtani. Ehhez szolgáltatásaival nyitnia kell a munkáltatók és a munkahelyüket változtatni kívánó munkavállalók irányába. E nyitáshoz elengedhetetlen: -

10 11

a szolgáltatások megújítása, minıségük és elérhetıségük javítása; az ügyfélkapcsolatok erısítse, kiszélesítse; a szolgáltatói szerepkör betöltéséhez szükséges szemléletváltás és viselkedési formák átalakítása.

www. szmm.gov.hu www. nfu..hu

9

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ Integrált szolgáltatás, egyablakos rendszer kiépítése a munkaerı-piaci és a szociális ellátások ügyfeleinek: Létre kell hozni egy olyan rendszert, és ennek megfelelıen kell a szervezetet átalakítani, amelyen keresztül biztosítható, hogy azok a munkavállalási korú és munkaképes emberek, akik megváltozott munkaképességük miatt rehabilitációs ellátásban (rokkantnyugdíj) részesülnek, vagy munkajövedelem hiányában szociális ellátásért folyamodnak bármely állami szervhez, elıször mindenképpen az elérhetı álláslehetıségekkel, keresést segítı szolgáltatásokkal találkozzanak. (Csak abban az esetben váljanak jogosulttá az ellátásokra, ha nincs lehetıségük azonnal munkába állni). A kialakítandó szervezet legyen rugalmas, mobil, mind a belépési pontokat, mind a szolgáltatás helyét tekintve, kapcsolódjék szorosan a rehabilitációs és szociális szolgáltatásokhoz (miközben a szervezeti kapcsolódásoknak és felelısségeknek átláthatóaknak kell maradniuk). A megfelelı szolgáltatás nyújtását folyamatközpontú minıségirányítási rendszer támogassa. Komplex foglalkozási rehabilitációs rendszer kiépítése: A fogyatékos és a megváltozott munkaképességő emberek számára olyan új ellátó rendszert kell kialakítani, amelyben a rehabilitálható személyek számára a foglalkoztatás az elsıdleges megoldás.

Az egészségkárosodás és a komplex rehabilitációs szükséglet új, az orvos-szakértıi minısítési rendszer helyébe lépı komplex szakértıi minısítési és szükséglet-feltáró rendszerének kiépítés. Ügyfélkör fokozatos bıvítése, a szakaszok definiálása, a bıvüléssel járó terhelés folyamatos mérése, ellenırzése. Az egészségügyi, a mentálhigiénés, a szociális, a képzési és a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások egységes rendszerbe, folyamatba illesztése, illetve bıvítése. A megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatása bıvítésének elısegítése új támogatási formák bevezetésével Az ÁFSZ tevékenységének és a partnerek hozzáadott értékének folyamatos kontrolljának megoldása, mérıszámok kialakítása. Szakértıi hálózat képzése. Számítógépes támogatási rendszer kialakítása, amely illeszkedik a meglévı adatbázisokhoz és rendszerekhez.

Stratégiai irányítás és forráskoordináció megteremtése: Ki kell építeni egy átfogó tervezési-értékelési rendszert, amely figyelembe veszi az ÁFSZ kettıs - országos és területi kötıdését, azaz biztosítja egyrészt, hogy az ország valamennyi térségében járuljanak hozzá a kormányzati célok megvalósításához, másrészt, hogy ez a területi sajátosságokhoz alkalmazkodva, a térségi jellemzıknek megfelelı eltérésekkel történjen meg. A hazai és az ESZA forrásokból mőködtetett programok és támogatások összehangolt tervezését és kezelését meg kell valósítani a felesleges párhuzamosságok megszüntetése és a munkaügyi intézményrendszerre jutó adminisztratív terhek csökkentése érdekében.

Külsı szolgáltatói hálózatok igénybevétele: Ki kell alakítani azt a rendszert, amelyben a szolgáltatások kisebb vagy nagyobb részét az ÁFSZ felügyeli, de az ellátását partnerei (társ szervezetek, civil szervezetek, piaci szereplık) útján biztosítja, amelynek segítségével a szolgáltatások szerkezete, összetétele, tartalma ru-

10

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ galmasabban, a munkaerı-piaci igényekhez igazodóan alakítható. Ez feltétele annak is, hogy az ESZA források ne elkülönült alrendszereket finanszírozzanak, hanem a szervezet normál mőködésének kereteibe illeszkedjenek. Az álláskeresık és a szociális ellátásban részesülık folyamatosan az elérhetı legmagasabb szintő szolgáltatásokhoz jussanak hozzá, amelyek rugalmasan követik az ügyfelek igényeit, a munkaerı-piaci helyzet változását.

Meg kell határozni azokat a feladatokat, amelyeket hatékonyabban, magasabb színvonalon képes fenntartani, fejleszteni a nem állami szektor. Feladat alapú finanszírozás megalapozása. Az ügyfélkör igényeinek megfelelıen a szolgáltatások folyamatos bıvítésekor, átalakításakor vizsgálni kell, hogy ÁFSZ-en belül, vagy kívül történjék a szolgáltatásnyújtás, belsı fejlesztés esetén folyamatosan vizsgálni kell, érdemes-e, ha igen, mikor érdemes a szolgáltatásnyújtásba partnereket bevonni. az ÁFSZ monitoring és értékelési kapacitásainak megerısítése a szolgáltatások, programok folyamatos nyomon követése és fejlesztése érdekében.

Partnerkapcsolatok intézményesítése: Az ÁFSZ szervezetei által létrehozott - szerteágazó, de meglehetısen egyenetlen, töredezett és gyakran véletlenszerő - térségi kapcsolati rendszert egységes elvek alapján áttekinthetıvé kell tenni, újrarendezni, ahol szükséges intézményesíteni (illetve a párhuzamos intézményeket összevonni, a feleslegeseket megszüntetni). Ez kiterjed:

12

a foglalkoztatás elısegítése, mint „össztársadalmi feladat” elv hangsúlyozására, érvényre juttatására az ÁFSZ kommunikációjában; a partnerkapcsolatok (pl.: munkaerı-piaci szolgáltatók, felnıtt és szakképzési intézmények) új alapokra helyezésére, különös tekintettel a szociális hátrányokból adódó munkaerı-piaci problémák leküzdésére; a szervezeti viszonyokra (regionális szervek, önkormányzatok, munkáltatók és munkáltatói szervezetek, kamarák, civil szervezetek, magánközvetítık, stb.); a közös, illetve érintkezı funkciókra, tevékenységekre (a regionális szervek és önkormányzatokra, gazdaságfejlesztı, piacépítı tevékenységére, a szociális szolgáltatókra, iskolafenntartókra, foglalkoztatókra, közmunka szervezıkre, a munkaügyi tanácsok tagjaira; a munkavégzésre és munkát végzıkre, a foglalkoztatókra, beruházókra, szakképzési és érdekegyeztetési szereplıkre, munkaerıigény-bejelentıkre és szolgáltatást igénybevevıkre; a civil szervezetekre, mint érdekképviseletekre, szolgáltatást nyújtókra; magán munkaerı-közvetítıkre és kölcsönzıkre, mint alternatív munkaerı-piaci "ügynökségekre", stb.). kapcsolati formákra (helyi foglalkoztatási együttmőködések, munkaügyi tanácsok és más érdekegyeztetı fórumok, regionális fejlesztési testületek, önkormányzati testületek, innovációs tanácsok, stb.).12

Az ÁFSZ hosszú távú stratégiája HEFOP 1.2. dokumentum 2007.

11


4. Jogszabályi környezet, legfontosabb jogszabályok 4.1. 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról /70/B. § (1)-(2)/: Alkotmányunk a mindenki számára megilletı alapvetı jogok között rögzíti: a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot valamint, hogy az egyenlı munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlı bérhez van joga. 4.2. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl (Polgári Törvénykönyv): A PTK az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Például azokat a szerzıdéseket ha a foglalkoztatás nem munkaviszonyban történik. 4.3. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról (Foglalkoztatási törvény) A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenki számára biztosítja a jogot a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. E jogok gyakorlásának elısegítésére, a foglalkoztatási feszültségek feloldására, valamint az álláskeresık támogatásának biztosítása érdekében lett a törvény megalkotva, amelynek a tartalma a következı:

általános rendelkezések, foglalkoztatási érdekegyeztetés, munkaerı-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elısegítı támogatások, a foglalkoztatást elısegítı támogatások közös szabályai, a létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatások szabályai, álláskeresık támogatása és ellátása, a munkanélküli ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések, a munkanélküli ellátások és a foglalkoztatást elısegítı támogatások fedezetét, a munkaerıpiaci alap egyes alaprészei felhasználására vonatkozó sajátos szabályok.

4.4. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvérıl (Munka Törvénykönyve) A Munka Törvénykönyve a munkáltató és a munkavállaló közötti munkaviszonyra vonatkozó szabályokat fogalmazza meg, amely a bevezetı rendelkezések – köztük az egyenlı bánásmód elve – mellett meghatározza a munkaügyi kapcsolatokat, a munkaviszonyt, ezen belül a munkaviszony alanyait, a munkaviszony létesítését, a munkaszerzıdést, a munkaviszony megszőnését és megszüntetését, a munka és pihenıidıt, a munka díjazását, a kártérítési felelısségeket, a távmunka-végzést, a munkaerı-kölcsönzést, a munkaügyi vitát.

12

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ 4.5. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szociális törvény) A Szociális törvény szabályozza: az állam által biztosított egyes szociális ellátások, szolgáltatások formáit, az azokra való jogosultság feltételeit, valamint az igénybevétel módját. Többek között szabályozza a rendszeres szociális segélyben részesülök jogait és kötelezettségeit. 4.6. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) Az ÁFSZ keretében döntıen a hatósági munkavégzés meghatározó törvénye, formája, amely 12 fejezetet tartalmaz: az ügyfél fogalma és az iratbetekintés; joghatóság, hatáskör, illetékesség, áttétel; a kérelem; a kizárás, az ügyintézési határidı, az eljárás felfüggesztése; kérelem elbírálása; igazolási kérelem; az eljárás megszőntetése, a döntés; a döntés közlése, kézbesítési vélelem; jogutódlás; jogorvoslat; 4.7. Az állami foglalkoztatási szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 28.) Korm. Rend E rendelet tartalmazza az ÁFSZ szervezeteinek, ezen belül a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, a regionális munkaügyi központok, kirendeltségek feladatait is (lásd bıvebben:6. fejezet). 4.8. 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elısegítı támogatásokról, valamint a Munkaerıpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról A rendelet tartalma:

Foglalkoztatást elısegítı képzésben történı részvétel támogatása. Az álláskeresık vállalkozóvá válását elısegítı támogatások. Foglalkoztatás bıvítését szolgáló támogatások. Bérköltség támogatás. Közhasznú munkavégzés támogatása. Álláskeresık munkaerı-kölcsönzés keretében történı foglalkoztatásának támogatása. Munkahelyteremtés és munkahelymegırzés támogatása. A megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatásának támogatása. A befogadó munkahely kialakításának támogatása. A rehabilitációs célú foglalkoztatás támogatása. A csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás. Munkaerı-piaci programok támogatása (Az egészet lásd bıvebben:9. fejezet).

4.9. 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerı-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról

13

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ A rendelet tartalma:

Munkaerı-piaci és foglalkoztatási információ nyújtása. Munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás. Munkaközvetítés és munkaerıigény bejelentés. Támogatás munkaerı-piaci szolgáltatást nyújtók részére. A szolgáltatásokhoz kapcsolódó keresetpótló juttatás. Mellékletében meghatározza a szolgáltatás nyújtásának személyi feltételeit. (Az egészet lásd bıvebben:10. fejezet).

5. Foglalkoztatási érdekegyeztetés 5.1. Az Országos Érdekegyeztetı Tanács (OÉT): A kormány az országos jelentıségő foglalkoztatáspolitikai kérdésekben a munkavállalók és a munkaadók országos érdek-képviseleti szervezeteivel az OÉT-ban egyeztet.

Véleményezi a foglalkoztatást közvetlenül érintı törvénytervezeteket. Évente beszámoltatja a Munkaerıpiaci Alap Irányító Testületét (MAT). A munkájában résztvevı országos munkaadói és munkavállalói szövetségek útján kijelöli a MAT munkaadói és munkavállalói képviselıit, javaslatot tesz visszahívásukra.

5.2. A Munkaerıpiaci Alap Irányító Testülete (MAT): A munkaadók, a munkavállalók és a Kormány képviselıibıl álló testület, amely a Munkaerıpiaci Alappal kapcsolatos jogokat, valamint kötelezettségeket a Foglalkoztatási Törvényben (Flt.) foglaltak szerint gyakorolja, illetıleg teljesíti. A MAT munkaadói oldala a munkaadók képviselıibıl, munkavállalói oldala a munkavállalók képviselıibıl, kormányzati oldala a Kormány képviselıibıl áll. A MAT megbízatása négy évre szól. A MAT tagjait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter bízza meg, valamint hívja vissza. A MAT tagjaival szemben az Flt. különbözı összeférhetetlenségi feltételeket állapít meg. A MAT egyes oldalain résztvevı tagok száma hat fınél több nem lehet. Fıbb feladatai13: A MAT a Munkaerıpiaci Alap tekintetében dönt:

13

a Munkaerıpiaci Alap egyes alaprészei közötti átcsoportosításról - a képzési célú alaprész pénzeszközeibıl történı átcsoportosítás kivételével -, az érdekegyeztetés mőködési feltételeinek biztosításához történı hozzájárulásról, annak felhasználási módjáról, a gazdaságfejlesztést, területfejlesztést szolgáló központi programokhoz való csatlakozásról, továbbá kiemelten a rehabilitációs foglalkoztatást és az esélyegyenlıséget segítı programok, valamint a munkaerı-piaci intézményfejlesztési programok Munkaerıpiaci Alapból történı hazai finanszírozásáról, a projektek benyújtását megelızıen a PHARE, majd az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló munkaerı-piaci programok Munkaerıpiaci Alapból történı hazai finanszírozásáról,

1991. évi IV. törvény 39. §

14


az állami foglalkoztatási szervnek a MAT által indított programokhoz tartozó feladatairól, s az ezzel összefüggı, a Munkaerıpiaci Alap mőködési alaprészében nem tervezett, a 39. § (6) bekezdésében meghatározott kiadások finanszírozásáról;

Véleményezi a Munkaerıpiaci Alap éves költségvetését. Véleményezi az álláskeresık támogatásaira, a foglalkoztatást elısegítı támogatásokra, a Munkaerıpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, valamint - a munkahelyteremtı támogatások kivételével - a miniszter egyedi döntéseinek tervezetét. A miniszter az álláskeresık támogatásaira, a foglalkoztatást elısegítı támogatásokra, a munkahelyteremtést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást elısegítı programok és támogatások szabályaira vonatkozó, a Munkaerıpiaci Alap rehabilitációs alaprészébıl nyújtható támogatásra vonatkozó, valamint a 19. § (2) bekezdésében meghatározott támogatásra vonatkozó rendeletet a MAT véleményének meghallgatása nélkül adja ki, ha a MAT álláspontja az errıl szóló elıterjesztés benyújtását követı 30 napon belül nem született meg; 5.3. A regionális munkaügyi tanácsok feladatai: A régiókban a foglalkozási és munkaerı-piaci képzési, valamint a megváltozott munkaképességő személyek foglalkozási rehabilitációját elısegítı támogatások nyújtásával kapcsolatos érdekegyeztetés ellátására a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét ellátó tagokból testületként mőködik.

Véleményezi a Munkaerıpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének az illetékességi területén rendelkezésre álló eszközei felhasználásának elveit és az egyes támogatások arányát. Az illetékességi területén figyelemmel kíséri és értékeli a Munkaerıpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználását. Kezdeményezi és véleményezi az illetékességi területe foglalkoztatási helyzetével kapcsolatos rövid és hosszú távú programokat, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását. Véleményezi az állami foglalkoztatási szerv mőködését. Elızetes véleményezési jogot gyakorol az állami foglalkoztatási szerv vezetıjének vezetıi megbízásával, illetıleg a vezetıi megbízás visszavonásával kapcsolatban,

6. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) felépítése 6.1. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal feladatai:14 A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a szociális és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló, foglalkoztatáspolitikai, munkaügyi, külön jogszabályban meghatározott szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, ifjúsági, valamint rehabilitációs, a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatásával kapcsolatos, továbbá a társadalmi párbeszéd mőködtetésével összefüggı feladatokat ellátó központi hivatal, jogi személy, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv (székhelye: Budapest).

14

291/2006.(XII. 23.) kormányrendelet 3-4. §

15

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ Alapfeladatai:

megállapítja a munkaügyi központok kötelezı belsı szabályzatainak elveit és fıbb tartalmi követelményeit, meghatározza a munkaügyi központok szolgáltató tevékenységére vonatkozó szakmai követelményeket, meghatározza és kidolgozza a hatósági és szolgáltató tevékenység ellátásához szükséges informatikai és számítógépes rendszereket, a programrendszereket fejleszti, teszteli, telepíti, módosítja, továbbá kiadja a programkezeléssel kapcsolatos felhasználói segédanyagokat, fejleszti a munkaerı-piaci szolgáltatásokat, meghatározza a munkaügyi központok hatósági és szolgáltató tevékenységére vonatkozó adatgyőjtési rendszert, továbbá hatékonysági vizsgálatokat végez, melyekhez kapcsolódóan prognózisokat, elemzéseket, statisztikai összesítéseket, nyilvántartásokat készít, javaslatot tesz a Hivatal és a munkaügyi központok informatikai rendszerének és ingatlanállományának fejlesztésére, valamint az Munkaerıpiaci Alapban rendelkezésre álló központosított keret felhasználására, ellátja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkatársainak humánerıforrásfejlesztéséhez és belsı szakmai képzéséhez kapcsolódó feladatokat, ellátja a regionális munkaügyi központok hatósági ellenırzési feladatainak szakmai koordinálását.

6.2. A regionális munkaügyi központok feladatai: A regionális munkaügyi központ (a továbbiakban: munkaügyi központ) jogi személy, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A munkaügyi központ központi szervezetbıl, valamint kirendeltségekbıl áll. (3) A munkaügyi központ élén fıigazgató áll, aki felett a munkáltatói jogokat a szociális és munkaügyi miniszter gyakorolja. A munkaügyi központ központi szervezete: Irányítja és ellenırzi a munkaügyi központ kirendeltségeinek tevékenységét, ennek keretében a miniszter, a Hivatal és a munkaügyi tanácsok ajánlásainak megfelelıen módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésével segíti a hatósági és szolgáltató tevékenységet; közremőködik a munkatársak szakmai képzésében; biztosítja a kirendeltségek szakmai tevékenységének ellátásához szükséges feltételeket. biztosítja a foglalkozási rehabilitációhoz szükséges, valamint a hátrányos helyzető álláskeresık foglalkoztathatóságát elısegítı szolgáltatásokat; együttmőködik a munkaképesség, illetve a munkaalkalmasság értékelésében részt vevı, illetve a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatása elısegítésében közremőködı szervekkel; dönt az MpA rehabilitációs alaprésze decentralizált keretének felhasználásáról, segíti a keret tervezését és a felhasználás ellenırzését; ellátja a Munkaerıpiaci Alap pénzeszközeinek a régióban történı mőködtetésével kapcsolatos régió szintő feladatokat, dönt a Munkaerıpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének a régióban felhasználható decentralizált kerete felhasználásról, ellátja a Munkaerıpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze központi pénzügyi keretébıl finanszírozott munkahelyteremtés támogatásával kapcsolatos feladatokat,

16


mőködteti az álláskeresık támogatási rendszerét, valamint a vállalkozói járadékot, és gondoskodik a támogatási és szolgáltatási rendszer mőködtetésérıl, a munkaügyi központ feladatainak ellátása érdekében együttmőködik a helyi önkormányzatokkal, valamint az országos és helyi kisebbségi önkormányzatokkal, továbbá más hatóságokkal és egyéb szervezetekkel.

6.3. A kirendeltségek feladatai: A külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén ellátja az álláskeresık nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat, valamint az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, a vállalkozói járadék megállapításával, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos, továbbá azokkal a foglalkoztatást elısegítı támogatásokkal kapcsolatos feladatokat, amelyek ellátása nem tartozik a munkaügyi központ központi szervezetének hatáskörébe,

ellátja a hatáskörébe tartozó ügyekben a pénzeszközök visszakövetelésével kapcsolatos feladatokat, ellátja az alkalmi munkavállalói könyv kiállításával, az azzal kapcsolatos igazolások kiadásával összefüggı feladatokat, szolgáltatásokat szervez és bonyolít, nyilvántartja a csoportos létszámleépítésre vonatkozó bejelentéseket, munkaközvetítést végez, fogadja a munkaerıigényekre vonatkozó bejelentéseket, információt nyújt, tanácsadást végez, az általa ellátott feladatokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati tevékenységet végez, közremőködik a csoportos létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítésében, ellátja az Európai Foglalkoztatási Szolgálattal (EURES) kapcsolatos tájékoztatási feladatokat, munkaerı-piaci programokat kezdeményez, szervezi azok végrehajtását, ellátja a központi programokkal, a, pályázatok kezelésével, az azokkal kapcsolatos tájékoztatással, véleményezéssel, döntés-elıkészítéssel kapcsolatos feladatokat, kapcsolatot tart a megye, a kistérség gazdasági életében részt vevı munkaadókkal, a megye, a kistérség helyi önkormányzataival, a megyében, a kistérségben mőködı más szervezetekkel, közremőködik a gazdasági szerkezet átalakítását, a foglalkoztatási helyzet javítását célzó programokban, valamint

A szolgáltatási feladatokat a munkaügyi központ külön jogszabályban meghatározott kirendeltsége “kirendeltség és szolgáltató központként” látja el. A kirendeltség és szolgáltató központ a szolgáltatási feladatok ellátásának keretében mőködteti a szolgáltatások kiépített intézményrendszerét, valamint ellátja azokat a munkaerı-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat, amelyeket nem a kirendeltség lát el, rehabilitációs munkacsoportot mőködtet, részt vesz a megváltozott munkaképességgel, fogyatékossággal, illetve szociális rászorultsággal összefüggésben külön jogszabályban meghatározott szakértıi bizottságban, közremőködik a megváltozott munkaképességő személyek részére foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások nyújtásában. 15

15

291/2006.(XII. 23.) kormányrendelet 6-9. §

17


7. Munkaerı-piaci Alap A Munkaerıpiaci Alap a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a Foglalkoztatási Alap, a Szakképzési Alap, a Rehabilitációs Alap, valamint a Bérgarancia Alap összevonásával létrehozott elkülönített állami pénzalap. Az összevonásra került alapok követelései és tartozásai a Munkaerıpiaci Alapot illetik meg, illetıleg terhelik. A Munkaerıpiaci Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével az álláskeresık támogatásának biztosítása, a munkaerı alkalmazkodásának, az álláskeresık munkához jutásának támogatása, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elısegítése, a képzési rendszer fejlesztésének támogatása, a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatásának elısegítése, hozzájárulás a korengedményes nyugdíjak kifizetésének részbeni finanszírozásához, az egyes alaprészekbıl finanszírozott ellátások, támogatások mőködtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, valamint hozzájárulás az állami foglalkoztatási szerv mőködési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat mőködési és fejlesztési kiadásainak finanszíroz sához történı hozzájárulás.16

8. Az ÁFSZ ellátási alrendszere 8.1. Álláskeresési járadék: A Munkaerıpiaci Alapból folyósított álláskeresési támogatás egyik fajtája. Álláskeresési járadék annak az álláskeresınek állapítható meg – további jogszabályi feltételek egyidejő fennállása esetén -, aki az álláskeresıvé válását megelızı négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik. A járadék folyósításának legrövidebb idıtartama 73 nap, míg a leghosszabb idıtartama 270 nap. Az álláskeresési járadékfolyósítási idı két szakaszra oszlik: Az elsı szakasz idıtartama a folyósítási idı fele, de legfeljebb 91 nap, amelyben az álláskeresési járadék összege a korábbi átlagkereset 60%-a, figyelembe véve a járadék alsó és felsı határát. Az alsó határ a mindenkor hatályos minimálbér 60%-a, vagy ha a korábbi átlagkereset ezt az összeget nem éri el, akkor az átlagkeresettel megegyezı összeg, a felsı határ pedig a mindenkor hatályos minimálbér 120%-a A második szakasz idıtartama a hátralévı jogosultsági napok száma, legfeljebb 179 nap. A járadék mértéke ebben a szakaszban egységesen a minimálbér 60%-a. 8.2. Álláskeresési segély: A Munkaerıpiaci Alapból folyósított álláskeresési támogatás egyik fajtája. Az álláskeresési segély határozott összegő támogatás, mértéke a mindenkor hatályos kötelezı legkisebb munkabér 40 %-a. Álláskeresési segélyre azok az álláskeresık szerezhetnek jogosultságot, akik

16

1991. IV. törvény 39. §

18


részére az álláskeresési járadékot legalább 180 nap idıtartamra állapították meg, és annak folyósítását a folyósítási idı kimerítése miatt szüntették meg, és a kérelmüket az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétıl számított 30 napon belül benyújtották; az álláskeresıvé válásukat megelızı négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonynyal rendelkeznek, és álláskeresési járadékra nem jogosultak; a kérelem benyújtásának idıpontjában a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt évük hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesültek, és az álláskeresési járadék folyósítása idıtartamát kimerítették, illetve a járadék folyósításának kimerítését követıen három éven belül betöltik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt és rendelkeznek az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıvel.

8.3. Álláskeresési megállapodás: A munkaügyi központ kirendeltsége és az álláskeresı között létrejött írásos megállapodás. Jogszabály alapján csak az tekinthetı ⇒ álláskeresınek, aki a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt. Az álláskeresési megállapodás tartalmazza az álláskeresınek a munkaügyi központ kirendeltségénél történı jelentkezései gyakoriságát, az álláskeresınek az álláskeresése érdekében folytatott tevékenységének, a munkába lépés vállalt idıpontjának, az álláskeresı által keresett munkahely fıbb jellemzıinek meghatározását.

9. Az ÁFSZ támogatási alrendszere 9.1. A Munkaerıpiaci Alapból adható támogatások: Munkaerı-piaci képzések elısegítése: Az álláskeresık, a munkanélküliséggel veszélyeztetett munkavállalók munkaerı-piaci képzésének elsıdleges célja, hogy a munkaerı-piaci igényeknek megfelelı ismeretek megszerzésével hatékonyan segítse elı az ismételt munkába állást, illetve a munkahely megtartását. Támogatható a képzése annak a személynek, aki: álláskeresı, pályakezdı, munkaviszonyban áll, GYES-en, Gyed-en van, ápolási dijban részesül, rehabilitációs járadékos. Az álláskeresık vállalkozóvá válását elısegítı támogatások: Pályázati eljárás során támogatás adható azon munkanélkülieknek, akik munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodnak önmaguk foglalkoztatásáról, ideértve azokat is, akik vállalkozást indítanak, vagy vállalkozáshoz csatlakoznak, továbbá azoknak a személyeknek, akik az álláskeresık vállalkozóvá válását elısegítı támogatásban részesülnek, és önmaguk foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság személyesen közremőködı tagjaként, mezıgazdasági ıstermelıként, továbbá szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyban oldják meg. Rendelkezniük kell - néhány kivételtıl eltekintve, mint pl. ha a pályázók már mőködı társas vállalkozásba lépnek be - a vállalkozás indításához szükséges saját forrással, valamint a támogatás visszafizetésének biztosítását szolgáló biztosítékokkal. A támogatás feltétele, hogy a kérelmezı a pályázat benyújtását megelızıen legalább három hónapja regisztrált, nyilvántartott álláskeresı vagy rehabilitációs járadékban részesülı legyen. A csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatása: A Munkábahelyezést Elısegítı Bizottságok (MEB) mőködtetését elısegítı eszköz, melynek célja a munkavállalók újbóli elhelyezkedésének támogatását szolgáló hatékony, preventív 19

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ módszer alkalmazása, amely segíti a létszámcsökkentésben érintettek mielıbbi munkába állását, motiválja az önálló munkahelykeresést, valamint kezdeményezi - önfoglalkoztatás keretében – egyéni, illetve társas vállalkozás indítását. A bizottság alapvetı feladata a létszámcsökkentésben érintett munkavállalók igényeinek felmérése, rendszeres munkaerı-piaci információkkal való ellátásuk, számukra megfelelı egyéni vagy csoportos foglalkozások, jogi, vállalkozási és szociális tanácsadás, álláskeresési technikák oktatásának, új munkalehetıségek felkutatásának megszervezése, illetıleg minden olyan program biztosítása, amely segíthet a minél gyorsabb, újbóli elhelyezkedésben. Munkahelyteremtés támogatása: Munkahelyteremtés támogatásaként vissza nem térítendı tıkejuttatás nyújtható olyan új munkahelyek teremtéséhez, meglévı munkahelyek bıvítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez, amelyek a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosítanak. A támogatás csak beruházással egybekötött munkahelyteremtés esetén nyújtható. Munkahelymegırzés támogatása: Munkahelymegırzés támogatása annak a munkaadónak nyújtható, aki mőködésével összefüggı okból a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással (a továbbiakban: felmondás) kívánja megszüntetni. A vissza nem térítendı támogatás mértéke a felmondással érintett munkavállaló munkabére és járulékai együttes összegének 25-75 százalékáig terjedhet, kivéve: ha a munkavállaló bére azonos a kötelezı legkisebb munkabérrel, vagy vagy ha a munkavállaló megváltozott munkaképességő, illetve illetve ha foglalkoztatása a munkaviszony megtartásának érdekében a korábbinál rövidebb munkaidıben történik (4 és 6 óra között) A támogatás legfeljebb egy évig, havonta utólag folyósítható, amennyiben a munkáltató vállalja a munkavállalónak a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, valamint azt követıen legalább a támogatott foglalkoztatás idıtartamával megegyezı idıtartamú továbbfoglalkoztatását. A foglalkoztatás bıvítését szolgáló támogatások: A foglalkoztatás szempontjából a munkaadók által kevésbé preferált munkavállalói rétegek (hátrányos helyzetőek, megváltozott munkaképességőek) elhelyezkedését elısegítı szubvenciók, melyek a munkavállalás elsı idıszakában a bér jellegő költségek részbeni átvállalásával valósulnak meg (bértámogatás).

Hátrányos helyzető személyek: a munkaügyi központ által 12 hónapja álláskeresıként nyilvántartott személyek (pályakezdık és 50 éven felüliek esetében 6 hónap), vagy a saját háztartásban 18 évesnél fiatalabb gyermeküket egyedül nevelı, a foglalkoztatás megkezdését megelızı 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy a foglalkoztatás megkezdését megelızıen 12 hónapon belül elızetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés vagy elzárás büntetését töltötte. Az olyan munkavállaló, akit a munkahelyének elvesztése fenyeget és ötvenedik életévét betöltötte, vagy életkorra tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

A megváltozott munkaképességő személynek kell tekinteni azt az álláskeresıt: a) aki rehabilitációs járadékban részesül; b) akinek munkaképesség-csökkenésének mértéke

20

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ – az ORSZI, 2007. augusztus 15-ét megelızıen OOSZI, vasutas biztosítottak esetében a MÁV OSZI szakvéleménye szerint – legalább 40%-ot eléri, vagy a kinek egészségkárosodásának mértéke – az ORSZI szakvélemény szerint – legalább a 40%-ot eléri, vagy rehabilitációs javaslattal rendelkezik. A támogatás mértéke, idıtartama: a támogatási feltételek teljesülése esetén vissza nem térítendı támogatás nyújtható a támogatással érintett munkavállaló foglalkoztatásához. Hátrányos helyzető álláskeresı munkaviszony keretében történı foglalkoztatása esetén a támogatás a munkabér és járulékainak legfeljebb 50%-ának megfelelı összeg, legfeljebb egy év idıtartamra. Megváltozott munkaképességő álláskeresı munkaviszony keretében történı foglalkoztatása esetén a munkabér és járulékai legfeljebb 60%-ának megfelelı összeg, legfeljebb egy év idıtartamra. Közhasznú munkavégzés támogatása: Azon munkaadók támogatása a foglalkoztatásból eredı közvetlen költségek részbeni finanszírozásával, akik a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküliek idıszakos alkalmazásával a lakosságot, vagy a települést érintı közfeladatokat, illetve az önkormányzat által önként vállalt feladatokat látnak el, és a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtıl díjazásban nem részesülnek. A támogatás lehetséges alanyai: - települési önkormányzatok, - közfeladatokat ellátó intézmények és szervezetek (pl. óvodák, iskolák, múzeumok, kórházak, egészségügyi intézmények, stb.), - közhasznú társaságok, ha a közfeladat ellátására nem üzletszerő gazdasági tevékenység keretében kerül sor. Foglalkoztatási (munkaerı-piaci) programok támogatása: A Munkaerıpiaci Alap elıre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerı-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerıpiacon hátrányos helyzetben lévı rétegek foglalkoztatásának elısegítésére irányulnak. A programok keretében a munkaerı-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elısegítı támogatások egyidejőleg és egymásra épülve is nyújthatók. Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a foglalkoztatás elısegítı támogatásokra vonatkozó szabályoktól - meghatározott módon - a támogatást nyújtó munkaügyi központ eltekinthet. Pályázati eljárás alapján a munkaügyi központ támogatást nyújthat jogi személynek, gazdasági társaságnak, valamint egyéni vállalkozónak munkaerı-piaci program kidolgozásához, illetıleg annak részben vagy egészben történı megvalósításához. A Rehabilitációs Alaprészbıl nyújtható támogatás: A támogatás célja, hogy elısegítse a normál üzemi körülmények között a rehabilitációs foglalkoztatást, a már meglevı munkahelyek korszerősítésével, bıvítésével, fejlesztésével, szinten tartásával, védett munkahelyek létesítését, amely célszervezet, szociális foglalkoztató létrehozására, fejlesztésére, bıvítésére és szinten tartására irányul, valamint a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatását elısegítı eszközök beszerzését, fejlesztését, korszerősítését. A támogatás pályázati eljárás alapján nyújtható, visszatérítendı, illetve vissza nem térítendı formában.

21

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ A Bérgarancia Alaprészbıl nyújtható támogatás: A munkavállalók érdekeinek törvényes védelme érdekében, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek, munkavállalókkal szemben fennálló - forrás hiányában kiegyenlíthetetlen bértartozásának megelılegezése. 9.2. A rehabilitációs foglalkoztatás támogatására biztosított költségvetési elıirányzatból nyújtott bértámogatás: A költségvetési támogatás célja: a megváltozott munkaképességő munkavállalók foglalkoztatásának elısegítése, képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelı munkavégzés feltételeinek biztosítása, a nyílt munkaerıpiacra való visszavezetésük érdekében adaptációs készségük fejlesztése, valamint az állapotukból adódó foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítése. Külön rendeletben meghatározott három támogatási fajta tartozik ide: költségkompenzációs támogatás (a védett foglalkoztatók költségkompenzációs támogatása, valamint munkahelyi segítı személy foglalkoztatásával kapcsolatos költségekhez nyújtott támogatás) rehabilitációs költségtámogatás (nyílt munkaerıpiacon nem foglalkoztatható személyeket is foglalkoztató közhasznú társaságok számára adható) rehabilitációs foglalkoztatást elısegítı bértámogatás A védett foglalkoztatók költségkompenzációs támogatása, illetve a rehabilitációs költségtámogatás pályázati eljárás alapján nyerhetı el. Ezekre a pályázatot a minisztérium írja ki, és a miniszter bírálja el. E két támogatásnak a lényege tulajdonképpen a megváltozott munkaképességő munkavállalók foglalkoztatása miatt felmerült többletköltségek megtérítése (költségkompenzációs támogatás), illetve a nyílt munkaerıpiacon nem foglalkoztatható munkavállalókat foglalkoztatók igényelhetik (rehabilitációs költségtámogatás), amennyiben megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek. 2009. január 1-jétıl a költségkompenzációs támogatások közé tartozik a munkahelyi segítı személy foglalkoztatásával kapcsolatos költségekhez nyújtott támogatás. Ha megváltozott munkaképességő munkavállalók egészségkárosodása, vagy fogyatékossága miatt segítı személy alkalmazása szükséges, akkor a segítésre fordított idıre jutó munkabér és járulékainak együttes összege megtéríthetı a munkáltató számára, amennyiben a segítı személy tevékenysége legalább 67 százalékban megváltozott munkaképességő vagy legalább 50 százalékos mértékő egészségkárosodással rendelkezı munkavállaló munkaköri feladatainak ellátásához, az egyes munkafázisokhoz, munkafolyamatokhoz közvetlenül kapcsolódik.

10. Az ÁFSZ szolgáltatási alrendszere A munkaerı-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet alapján biztosított legfontosabb szolgáltatások. A regionális munkaügyi központ önmaga, vagy szolgáltatást nyújtó természetes személyek, illetve szervezetek támogatásával biztosítja a rendeletben szabályozott szolgáltatási formákat mindazon személyek számára, akik hozzájárulnak adataik e célból történı nyilvántartásba vételéhez. A jogszabály hatályba lépését követıen megjelenı szükségletekre válaszként létre22

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ jöttek új szolgáltató helyek (FIT, RIC, FIP pontok, stb.) és speciális szolgáltatások (EURES, mentor) szervezeten belül és kívül egyaránt. Munkaerı-piaci és foglalkozási információ: célja, hogy elısegítse az elhelyezkedést és az üres álláshelyek betöltését. A foglalkozásokra, a térségben elérhetı képzésekre, a régió, a megye, valamint a kistérség munkaerı-piaci helyzetére, a munkaerı kereslet és kínálat helyi jellemzıire vonatkozó információk összessége, illetve a foglalkoztatást elısegítı támogatások, a munkanélküli ellátások, valamint az ezzel összefüggı jogszabályokkal kapcsolatos ismeretek összessége. Munkatanácsadás: a munkapiaci folyamatok megismerésén, a munkavállalást elısegítı ill. korlátozó tényezık feltárásán, az elhelyezkedési akadályok elhárításán, valamint a szükséges támogatási eszközök meghatározásán keresztül, segíti az álláshoz jutást és az állás megtartását. A tanácsadói beszélgetés során a tanácskérı megerısítést kaphat elképzelésében, bizonytalanságát, kétségeit eloszlathatja, s a megszerzett tudása, készségei, munkatapasztalatai birtokában, igényeihez igazodó döntést hozhat további szakmai pályafutásával kapcsolatban, és az elhelyezkedésére irányuló tervet dolgozhat ki, ill. valósíthat meg. Álláskeresési tanácsadás: az álláskeresési folyamat egy-egy lépéséhez nyújt személyre szabott szakmai segítséget (pl. önéletrajz írása, pályázat elkészítése, felvételi interjúra történı felkészülés, beilleszkedés, a munka megtartása). Az „álláskeresési ismeretek oktatása csoportfoglalkozáson” a résztvevık egy rövid elıadás formájában – iskolai osztályfınöki óra keretében vagy csoportos létszámleépítés során - megismerik az álláskeresés módszereit, az elhelyezkedés jogi vonatkozásait, hallanak a munkaügyi központokban igénybe vehetı munkaerıpiaci szolgáltatásokról és támogatásokról. Az „álláskeresési tréning 3-5 napos csoportfoglalkozás keretében” a résztvevık az álláskeresés folyamatát végigkísérve ismerkednek meg a hatékony álláskeresési módszerekkel. Pszichológiai tanácsadás: a munkavállalást elısegítı ill. akadályozó lelki folyamatok, pszichés problémák, életvezetési nehézségek feltárására és megoldására irányul. A pszichológus segíti a tanácskérıt személyiségének jobb megismerésében, a belsı erıforrásainak feltárásában, pályairányultságának, pályaalkalmasságának tisztázásában, az esetleges kudarcai feldolgozásában, a bizonytalan vagy megingott jövıkép helyreállításában, motivációinak megerısítésében, munkavégzési és alkalmazkodási készségei fejlesztésében, az egyéni életút kiteljesítéséhez szükséges távlati célok megfogalmazásában, valamint a munka világába való visszataláláshoz vezetı út konkrét lépéseinek kidolgozásában. Rehabilitációs tanácsadás: az egészségi okokkal összefüggı munkaképesség változással kapcsolatos foglalkozási rehabilitáció lehetıségét veszi számba, és olyan ellátásokhoz, társadalmi támogatásokhoz való hozzáférést igyekszik biztosítani az érintettek számára, amelyek a munka világába való visszatalálás reális lehetıségei felé nyithatnak új utakat. A tanácsadói beszélgetés során a tanácskérı egészségi állapotának megfelelı speciális ismeretekre és mélyebb önismeretre tesz szert, személyes problémái tisztázásával reális képet alkothat munkapiaci kilátásairól. Érdeklıdésének, megmaradt képességeinek feltárásával képessé válik saját értékeivel kapcsolatban valóságos ítéletet alkotni, és egyéni munkavállalási tervet tud kidolgozni és megvalósítani. Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás célja szakmai, módszertani segítségnyújtással hozzájárulni a térségben a foglalkoztatási helyzet javításához, a gazdasági élet résztvevıi közötti

23

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ együttmőködés kialakulásához, a foglalkoztatási feszültségek kezeléséhez, a vállalkozási tevékenység élénküléséhez, továbbá új munkahelyek teremtéséhez. Mentor szolgáltatás: A munkaügyi központ mentori szolgáltatás igénybevételét biztosíthatja az álláskeresı vagy a munkaügyi központ más szolgáltatását igénybevevı, illetıleg a munkaügyi központtól támogatásban részesülı személy számára, ha a személyes konzultáció alapján megállapítható, hogy az együttmőködési kötelezettség teljesítéséhez, a szolgáltatások, támogatások igénybevételéhez, az állami vagy más szervekkel való kapcsolattartáshoz, az önálló munkába álláshoz, vagy a munkahelyen történı beilleszkedéshez személyes segítségre van szüksége. A mentori szolgáltatást a mentor nyújtja. A rehabilitációs járadékban részesülı személy számára történı rehabilitációs mentor kijelölésének szabályairól külön jogszabály rendelkezik. EURES tanácsadás: Az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat, angol nevén European Employment Services) közös fórumot teremt az Európai Bizottság és az Európai Gazdasági Térség országaiban és a Svájcban mőködı állami foglalkoztatási szolgálatok között. Magában foglal továbbá egyéb olyan regionális és országos testületeket is, amelyek érdekeltek a foglalkoztatási ügyekben, pl. szakszervezeteket, munkáltatói szervezeteket, valamint helyi és regionális hatóságokat. Az EURES hálózat célja, hogy olyan szolgáltatást nyújtson, amely mind a munkavállalók, mind a munkáltatók, valamint minden olyan polgár számára hasznos, aki ki akarja használni a személyek szabad áramlásának elvét. Három szolgáltatásféle tartozik ide: tájékoztatás, tanácsadás és toborzás/állásközvetítés.

24

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ Álláskeresési technikák oktatása: a munkanélküliek munkába helyezését elısegítı humánszolgáltatás. Az álláskeresési technikákat a kirendeltségeken oktatják rövidített idejő formában (2-3 nap). Az álláskeresési technikák oktatásával a munkanélküliek olyan ismereteket sajátítanak el szerepjátékokon keresztül, melyek segítségével (bemutatkozás, önéletrajzírás, állásra történı jelentkezés telefonon stb.) sikeresen és rövid idı alatt álláshoz juthatnak. Álláskeresı Klub: a tartósan munkanélküli ügyfelek részére nyújtott csoportos munkatanácsadás eszköze, amelynek célja, hogy az álláskeresık a lehetı legrövidebb idın belül álláshoz jussanak. Az Álláskeresı Klub programjának középpontjában az eredményes álláskeresı viselkedés elsajátítása áll. Azok a munkanélküliek, akik próbáltak elhelyezkedni, de álláskeresésük nem járt sikerrel, gyakran passzívvá válnak és visszavonulnak a munkaerıpiacról. Mások sok állást megpályáznak, de sehol sem alkalmazzák ıket. Az Álláskeresı Klubba kerülve korábbi álláskeresési viselkedésük megváltozik: ismét aktívvá válnak és új álláskeresési stratégiákat, technikákat alkalmazva többnyire sikerül elhelyezkedniük. A foglalkozások a megyei munkaügyi központokban kerülnek megtartásra, idıtartamuk három hét. Impulzus (igényfelmérı csoportos foglalkozás): az impulzus program lehetıséget ad a pályakezdıknek arra, hogy átgondolják pályadöntésüket, megéljék az önismeret és a pályaismeret fontosságát a jövıjük alakulása szempontjából, megismerjék a munkaügyi szervezet szolgáltatásait, és megtervezzék a továbblépés irányát. Az impulzus program csoportos jellegő tanácsadási forma. A foglalkozások – melyeknek idıtartama 1 nap - a kirendeltségeken kerülnek lebonyolításra. Kulcsképesség fejlesztı foglalkozás: a kulcsképesség a szakmák feletti képességek csoportját jelöli, mint együttmőködési képesség, problémamegoldó gondolkodás képessége. A csoportfoglalkozásokon a résztvevık e képességcsoportok fejlesztését szolgáló gyakorlatokat végeznek.17 Pályakorrekciós csoportos foglalkozás: a pályaváltási helyzetbe (nem piacképes szakma, téves pályaválasztás, kényszerpálya esetén) került fiatalok szakmai pályájának módosításához nyújt segítséget. A program része a pályaelképzelések, a képzési lehetıségek, valamint a tanulási képességek felmérése, összeegyeztetése és a döntési készségek fejlesztése. A foglalkozás idıtartama 3 nap. Pályamegerısítı csoportos foglalkozás: a pályadöntés megerısítésére, a pályával való azonosulás fejlesztésére szolgálnak. Támogatják a résztvevıket autonómiájuk fejlesztésében, identitásuk megtalálásában, értékpreferenciájuk megfogalmazásában. A foglalkozás idıtartama 3 nap. Pályaorientációs csoportos foglalkozás: a leendı pályájukban és önmagukban bizonytalan, határozatlan pályakezdı fiatalok számára oldott biztonságos közeget nyújt ahhoz, hogy különbözı társas helyzetekben kipróbálhassák magukat, és fejlesszék önismeretüket, pályaismeretüket. A résztvevık segítséget kapnak abban, hogy végre el tudják dönteni, milyen szakma, 17

A kulcsképességek fajtái: - problémamegoldó képesség és kreativitás, - tanulási és gondolkodási képesség, - indoklási és értékelési képesség, - kooperációs és kommunikációs képesség, - felelısségvállalási képesség, önállóság és teljesítıképesség.

25

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ pálya volna számukra leginkább megfelelı, és fel tudják mérni, mit kell tenniük céljaik elérése érdekében. A foglalkozás idıtartama 3 nap. Pályaorientációs tanácsadás: a szakmai képzettséggel nem rendelkezık részére a személyiség problémához való odafordulását készíti elı. A tervezésén van a hangsúly, a tanácsadási folyamat zárása nem feltétlenül konkrét pályaválasztási döntés. Pályatanácsadás: segíti a pályaelképzelések, pályacélok megfogalmazását, a pályadöntés meghozatalát, valamint támogatást nyújt a megvalósításhoz vezetı út, ill. a cselekvési terv kidolgozásához. A tanácsadói beszélgetések során a tanácskérı a számára leginkább megfelelı pályák, foglalkozások körét határozhatja meg, és tudatosan megtervezheti az életpályáját. Pályaválasztási tanácsadás: általában az elsı szakma kiválasztásához ad segítséget. Célja az eredményes pályaválasztási döntés elısegítése, vagyis egy olyan szakmai tevékenység, tanulási lehetıség kiválasztása, ami mind a pályaválasztó, mind a társadalom számára értékkel bír. Reintegráló csoportos foglalkozás: munkaviszonnyal már rendelkezett, tartós munkanélküliek részére szervezett olyan csoportos foglalkozás, ahol az egyén saját helyzetének tudatosítása, elemzése történik meg. A foglalkozás egyéni tervvel zárul, amely alapja lehet a további együttmőködésnek. Újraorientáló csoportos foglalkozás: munkaviszonnyal már rendelkezett, tartós munkanélküliek részére szervezett olyan foglalkozássorozat, amelynek célja a csoporttagok igényeinek tisztázása és munkavállalási aktivitásuk fokozása. A munkaerı közvetítés arra irányul, hogy elısegítse a munkát keresık és a munkát kínálók találkozását (munkaviszony létesítését). Az állami munkaügyi szervezet szolgáltató alapegységei a kirendeltségek, melyek munkaerı-piaci alapszolgáltatásként látják el a munkaközvetítıi tevékenységet. A munkaközvetítés a keresleti oldalon megjelenı munkaerıigények feltárását, kielégítését, valamint a kínálati oldalon megjelenı álláskeresık munkához juttatását célozza, ami a gyakorlatban a munkaerı-piaci résztvevık (munkaadók és munkavállalók) azonos érdekek alapján történı kapcsolatba hozását jelenti.

11. Információ, megállapodás, közvetítés 11.1. Információ, öninformáció: Általános értelemben információ minden olyan jel, szimbólum vagy jelzés, amellyel az ember képes más emberre hatni oly módon, hogy ettıl viselkedése megváltozzék. Az információt továbbító az adó, az azt befogadó a vevı, maga az információ, mint üzenet valamilyen információtovábbító csatornán keresztül jut a befogadóhoz. Szőkebb meghatározása: számunkra új ismereteket hordozó jelek tartalmi jelentése. Lényeges tulajdonsága, hogy mindig csökkenti a bizonytalanságot. Az információ tehát olyan jelsorozatok által hordozott hír, mely egy rendszer számára új ismeretet jelent.

26

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ Öninformáció, önkiszolgálás: Az információs rendszerek felhasználása az új ismeretek megszerzése érdekében. Az öninformáció célja: információk és eszközök biztosítása az ügyfelek részére, az önálló helyzetmegoldás érdekében. Az önkiszolgálás filozófiai háttere:

A munkakapcsolatokat magasan fejlett információs rendszeren keresztül kell létrehozni a hatékonyabb, stabilabb munkakapcsolatok biztosítása érdekében. Az emberek képesek saját maguk megoldásokat találni a kereslet-kínálati helyzetekben, az ÁFSZ a legjobb egyéni megoldások megtalálásában segíti ıket.

Információs pult Az információs tér súlypontjában helyezkedik el, jól látható, ügyfélközpontú filozófiát közvetít. Az itt helyet foglaló munkatárs feladata az ügyfelek irányítása: az önálló álláskeresıket az öninformációs térbe, az egyéb intézkedést igénylıket az illetékes ügyintézıhöz irányítja. M pontok: A gyors állás- vagy képzéskeresés eszköze, használatához elıképzettség nem kell. Érintı képernyıs megoldással lehet az állások és képzések között tájékozódni. A keresés során az üres álláshelyek és a regionális munkaügyi központok, kirendeltségek által elfogadott és ajánlott képzések érhetık el (az M pont lehet álló, ülı és kültéri kivitelő).18 Nyomtatott anyagok Az ügyfeleket papír alapú információ-hordozók (kiadványok, prospektusok) is segítik az informálódásban. Ezeket tárlókon, átlátható rendszerben célszerő elhelyezni. Lehetıséget kell adni arra, hogy nem csak helyben legyenek tanulmányozhatók, hanem elvihetık legyenek. Ezek a nyomtatott anyagok a munkaadók, képzık, civil szervezetek, a kirendeltség bemutatkozó, ismertetı, tájékoztató anyagai lehetnek. 11.2. Információs, öninformációs tartalmak és szolgáltatások Az új kirendeltségi modell középpontjában az Internet támogatottságú öninformációs rendszerek fejlesztése áll. Az ügyfelek az öninformációs térben a következı szolgáltatásokat vehetik igénybe:

18

Álláskeresés az ÁFSZ adatbázisban. Képzéskeresés az ÁFSZ adatbázisban. Tájékozódhat az ÁFSZ szervezetén belül nyújtható szolgáltatásokról, támogatásokról, ellátásokról, az ÁFSZ szervezetén belül indított munkaerı-piaci programokról Tájékozódhat a foglalkozások tartalmáról, azok betöltéséhez szükséges egészségi követelményekrıl. Tájékozódhat o az aktuális pályázati lehetıségekrıl, o a munkaerı-piaci szempontból hasznos tudnivalókról, o az ÁFSZ szervezetérıl, o a legfontosabb publikációkról és eseményekrıl, o a munkaerı-piaci statisztikákról, o az ÁFSZ tevékenységével összefüggı újdonságokról, o a megyei prognózis adatairól, o a negyedéves munkaerı-piaci felmérésrıl,

Az M pontot a régi terminológia alapján KIOSZK-nak, vagy terminálnak nevezték.

27


o az Interneten a munkáltatók adatairól. Internetes önéletrajzot készíthet. Új ügyfél önálló adatfelvitele. A munkáltató bejelentheti és karbantarthatja az Interneten adatait, munkaerı-igényét. Tájékozódhat az egyes képzések tartalmáról, és a végzettséggel betölthetı munkakörökrıl. Filmet tekinthet meg az egyes foglalkozásokról. Az ÁFSZ portálon kívüli álláslehetıségek biztosítása az Interneten. Tájékozódhat az iskolarendszerő középiskolai és felsıfokú képzésekrıl. Képzéskeresési lehetıség biztosítása az Interneten. Pályaválasztás segítése. Papíron és elektronikusan álláskeresési technikák. Adott szakképzettséggel betölthetı foglalkozások. Képzı intézmények számára tanfolyam megjelenési lehetıség biztosítása, tanfolyam bejelentése. Magán munkaközvetítıi, munkaerı kölcsönzıi engedéllyel rendelkezı szervezetek katalógusa.

Az információs munkatárs munkaköri feladatai:

Általános információs feladatok az információs pultnál. Ügyfelek irányítása és tájékoztatása az M pontoknál. Segítségnyújtás az öninformációhoz. Az önéletrajz és állásbank mőködésével összefüggı információs feladatok.

11.2. Elsı interjú, profiling:19 Az ÁFSZ célkitőzései között korábban is elsık között szerepelt, hogy a munkanélkülivé vált ügyfeleinket mielıbb visszajuttassuk a munkaerı-piacra. Törekvéseink megvalósulását több új elemmel, új szolgáltatási lehetıséggel segíti az ÁFSZ modernizációja, ezzel együtt a bevezetésre váró modell. Mint ahogy már részben megismerhettük, az új lehetıségek mindegyike azt a cél szolgálja, hogy önállóan vagy a kirendeltségek munkatársainak segítségével ügyfeleink minél elıbb megtalálják a számukra leginkább megfelelı munkalehetıséget. Annak érdekében, hogy mindenkinek azt, és csak annyit adjunk, amire és amennyire szüksége van az elhelyezkedéséhez, ismernünk, azonosítanunk, elıre meghatározott kategóriába kell sorolnunk ügyfeleinket. Az ügyfél megismerésének, valamint a kategorizálásának és elhelyezésének kirendeltségi folyamata a következı lehet: Az ügyfél adatainak rögzítése – nyilvántartásba vétel. Interjú (elsı és közbensı) készítés az ügyféllel. A megszerzett ismeretek birtokában az ügyfél azonosítása és besorolása, kategorizálása, a kitőzendı cél(ok) meghatározása. A cél(ok) eléréséhez szükséges eszközök és módszerek meghatározása. Indokolt esetben Együttmőködési Terv (megállapodás) készítése az eszközök és módszerek igénybevételének megtervezése, megszervezése és biztosítása érdekében.

19

Új szolgáltatási modell, oktatói kézikönyv (kézirat): szerkesztette Szellı János, szakértık: Bálint István, Elek Gyuláné, Gasteiger Károlyné, Kabarcz Katalin, Montli Gábor, Milassin Erika Kaposvár, 2005.

28


Az együttmőködés folyamatos értékelése, szükség szerinti korrekciók elvégzése. A kitőzött cél elérése esetén az együttmőködés lezárása, meghiúsulás esetén új célok megfogalmazása és elérésének megtervezése a fentiek szerint.

Az ügyfelek kategorizálása tehát feltételezi azt, hogy kellı információval rendelkezünk a munkavállalásukat segítı vagy akadályozó tényezıkrıl. Az, hogy ügyfelünket hogyan minısítjük, melyik kategóriába soroljuk, a feladatot ellátó közvetítı kollégák kompetenciájába tartozik. Ez nem kis felelısség, hiszen döntésük megfoszthat olyan lehetıségektıl ügyfeleket, melyek esetlegesen közvetlenül segíthetik a munkaerıpiacra történı visszajutásukat, míg másokat indokolatlanul szolgáltatásokhoz, támogatásokhoz juttathatunk, így elhelyezkedésükhöz feleslegesen használjuk fel szervezetünk szőkös forrásait. A kategorizálástól függhet például, hogy az álláskeresık közül kinek a képzését, átképzését támogatjuk. Ezért mielıtt a kategorizálást elvégeznénk, meg kell gyızıdnünk arról, hogy valamennyi szükséges információ a birtokunkban van. Az ügyfél megismerésének régi, szervezetünkben már több éve elfogadott eszköze, az interjú (elsı, közbensı) készítése. Mielıtt a képzés során ismertetnénk a profiling módszert és annak folyamatát, érdemes röviden áttekinteni az interjú készítésének néhány fontos szabályát, valamint az interjúk során begyőjtendı információk rendszerezését és felhasználását. Az interjú elkészítésének menete és néhány ezzel összefüggı ajánlás: Az interjú célirányos, meghatározott szempontok szerint felépített beszélgetés annak érdekében, hogy a kapott információk alapján segíthessük az ügyfelet a munkaerı-piacra történı mielıbbi visszajutásában. Célja egyrészt helyzetfeltárás, másrészt az ügyféllel történı megfelelı, ha úgy tetszik bizalmas munkakapcsolat kialakítása. Az interjú során világossá kell válnia mindkét fél számára, hogy: Az ügyfél hol tart az elhelyezkedés folyamatában. Az ügyfél milyen mértékben ismerte fel azokat a nehézségeket, akadályokat, melyekkel szembesülni fog az álláskeresés során. Melyek az ügyfél erısségei, erıforrásai, és hogy ezeket hogyan használhatja fel az elhelyezkedés érdekébe. Melyek az elhelyezkedését gátló tényezık, akadályok, és ezek leküzdésére milyen erıforrásokra (támogatások és szolgáltatások) van szükség. A szervezetünk számára rendelkezésre álló eszközök közül melyek igénybe vétele indokolt, illetve a legmegfelelıebb az ügyfél számára. Az interjú elkészítése megfelelı szakértelmet igényel a közvetítı munkatárs részérıl. Ezeket az alábbiak szerint lehet összefoglalni: Szükséges ismeretek: az interjú menetének, lépéseinek ismerete, interjútechnikai alapismeretek, a térség munkaerı-piacának alapos ismerete, pálya- és szakmaismeret, a jogszabályi környezet ismerete, a munkanélküliség lélektanának ismerete, etikai ismeretek. Elvárt készségek: kommunikációs készségek (kérdezés technikák, beszélgetés-vezetési ismeretek, stb.),

29


kapcsolatteremtı készség, empátia, problémamegoldó készség.

Attitődök: tisztelet, hitelesség, elfogadás, elıítélet-mentesség. A fentieken túl természetesen fontos a közvetítı személyisége, beállítottsága, de lehetne még sorolni azokat a tulajdonságokat, jellemzıket, amelyekkel rendelkeznie kell egy jó közvetítınek. Nem elhanyagolható a beszélgetéshez biztosított helyszín, illetve a rendelkezésre álló körülmények és feltételek sem, de a tárgyi és személyi feltételek részletes elemzése nem témája a tréneri kézikönyvnek. Ugyanakkor érdemes kitérni az interjú során összegyőjtött információk rendezésével, elemzésével kapcsolatos feladatokra. Az interjú során megszerzendı információkat három fı területre köré lehet csoportosítani. Ezek a következık: az ügyfél személyes profilja, az ügyfél szakmai profilja, valamint, az ügyfél igényei, elképzelései, tervei. Az ügyfél személyes profilja: E csoportba tartoznak azok az információk, melyek az ügyfél személyes adatain túl jelzik saját erıforrásait és gátjait, valamint környezeti támogatottságát, illetve ennek hiányát. Ennek megfelelıen – az interjú során - különösen az alábbi információk összegyőjtése fontos: életkor, nem, családi állapot, fizikai kondíció és egészségi állapot, anyagi körülmények, lakóhely és lakókörnyezet, közlekedési lehetıségek, mobilitás családi, baráti kapcsolatok, ismeretségi kör, társadalmi kapcsolatok érzelmi állapot, motiváltság, beállítottság munkaerı-piaci lehetıségek és feltételek, gazdasági és társadalmi környezet Az ügyfél szakmai profilja: Ide sorolhatók azok az információk, melyek az ügyfelet az interjú idıpontjában jellemzik, azok a képességek és ismeretek, melyek a foglalkoztatása szempontjából alapvetı fontosságúak lehetnek. Ezek az információk a következık: az ügyfél iskolai végzettségei, képzettségei, képesítései szakmai tapasztalatok és gyakorlatok, készségek és képességek egyéb szakértelem, érdeklıdési kör, szabadidıs tevékenység, hobbi, mely(ek) az elhelyezkedést, az esetleges pályamódosítást elısegítheti(k) Az ügyfél igényei, elképzelései és tervei: Az interjú során fontos tisztázni, hogy az ügyfél rendelkezik-e konkrét tervekkel, elképzelésekkel az elhelyezkedésére vonatkozóan. Amennyiben igen, tájékozott-e a keresett állás jellemzıirıl, betöltésének feltételeirıl. Ismeri-e a kialakult bérviszonyokat, munkarendet és munkakörülményeket, azokat az elvárásokat, amelyeket a munkaadók támasztanak a leendı munkavállalókkal szemben.

30

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ 11.3. Az interjú elkészítése során megszerzett információk elemzése, összhangvizsgálat Az interjú során begyőjtött információkat elemezni, rendszerezni szükséges annak érdekében, hogy meg tudjuk állapítani, van-e elhelyezkedést nehezítı problémája ügyfelünknek, és ha van, akkor az milyen természető. A feltárt akadályozó tényezık határozzák meg, hogy ügyfelünket milyen kategóriába soroljuk, és ezt követıen szervezetünk mely eszközeinek (támogatások és szolgáltatások) biztosításáról kell gondoskodnunk az akadályok leküzdéséhez. E folyamatot nevezhetjük összhangvizsgálatnak is. A közvetítı munkatárs feladata, hogy az ügyfélrıl rendelkezésre álló információkat összevesse egymással, vagyis a szakmai és személyes profilja, környezeti háttere, valamint ha van terve, elképzelése, akkor ezek mennyire illeszkednek a munkaerı-piac igényeihez. Szakmai profil Személyes profil

Az ügyfél terve

Munkaerı-piaci lehetıségek Az elemzés során elıször az ügyfél profilja és a terve között kell az összhangot vizsgálni, majd ezt követıen a tervet kell összevetni a munkaerı-piaci lehetıségekkel. Mivel minden ügyfél és minden ügy szinte egyedi, ezért az összhangvizsgálat eredménye nagyon sokféle lehet, de léteznek típus problémák és megoldások. Közülük néhány:

Az ügyfélnek nincs terve, elképzelése a jövıre vonatkozóan. Van terve, de nem ismeri a rendelkezésére álló lehetıségeket. Van elképzelése, de annak megvalósításához hiányos a szakmai felkészültsége. Az ügyfél tudja, hogy mit szeretne, csak nem ismeri a célállás eléréséhez, megszerzéséhez szükséges technikákat. Az ügyfél motiválatlan, rossz pszichés állapotban van, vagy éppen egészségi állapota nehezíti, akadályozza munkavállalását.

Lehetne még sorolni, a munkavállalást nehezítı tényezıket, de most nem ez az elsıdleges cél. Az viszont fontos, hogy a közvetítınek úgy kell elkészíteni az interjúkat (elsı és közbensı), hogy megszerezze mindazon információkat, melyek elemzését követıen egyértelmően megállapíthatók az ügyfél elhelyezkedését akadályozó tényezık, egyben beazonosítható, kategorizálható lesz az álláskeresı.

11.4. Profiling módszerek néhány európai foglalkoztatási szolgálatnál Tanácsadó értékelés: Az ügyfelek kategorizálása egy tanácsadói beszélgetés keretében történik. A beszélgetés menete elıre meg van tervezve vagy egy kérdıív formájában, vagy rögtön a számítógép menürendszerének segítségével. Cél: az ügyfél személyes profiljának minél szélesebb körő feltér-

31

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ képezése, és a megszerzett információk alapján a problémára a mielıbbi megoldás megtalálása. Idıigényes, de az igényfelmérés könnyen elvégezhetı, meghatározhatók a szükséges szolgáltatások, illetve támogatások. Többek között a franciák és az angolok alkalmazzák ezt az eljárást. Csoportos átvilágítás: Az ügyfelek kategorizálása 2-4 fıs csoportokban történik. Csak meghatározott, azonos célcsoporthoz tartozók esetében használható modell, ahol elıre meghatározott szempontok szerint mérik fel a célcsoport fıbb jellemzıit. Dániában, pl. a bevándorlók esetében bizonyos készségek, képességek és ismeretek felmérésére a 2000-es év végéig ezt a módszert alkalmazták (pl. olvasási, írási nehézségek felmérésére). Olcsó és gyors megoldás, de a felmérésbıl hiányzik a szubjektum, mivel az eljárás nem tartalmaz személyes elbeszélgetést az ügyféllel. Törölt: ¶

Ekonometria modell: Egy térség tényleges gazdasági adatainak elemzésére, és az elemzés eredményeinek a munkanélküliek személyes jellemzıivel (adataival) történı összevetésére épül. Általános esetben ez egy valószínőségi modell, mely azt vizsgálja, mennyi az esélye annak, hogy valakibıl tartós munkanélküli lesz. A kategóriába sorolást nem elızi meg személyes találkozás az ügyféllel. Tulajdonképpen a rendelkezésre álló információk összevetése és valorizálása történik meg. Tisztán ezt a modellt az Egyesült Államokban alkalmazzák. A magyar modell: Az új szolgáltatási modellben a kategorizálás az alábbi három lépésbıl áll:

A munkanélküli ügyfél adatainak rögzítése, áttekintése. Az ügyféllel elvégzett interjú alapján alakul ki az elsı benyomás arról, hogy vajon van-e esélye az ügyfélnek támogatás nélkül elhelyezkedni. A közvetítı kollégák rendelkezésére álló statisztikai valószínőségi számítást segítı szoftver alkalmazásával, az egyén adatait összehasonlítjuk más, már hosszú ideje állás nélkül levık adataival, a helyi munkaerı-piaci körülmények figyelembe vételével. Ennek a statisztikai valorizációnak kell elıre jelezni, hogy fennáll-e annak a veszélye, hogy a munkát keresı személy tartós munkanélkülivé válhat. Az elızetes statisztikai számításokat követıen sor kerül egy személyes megbeszélésre az ügyfél és a kirendeltségi munkatárs között. Ha a statisztikai eredmény és a személyes interjú egyaránt arra utal, hogy ügyfelünknek nagy esélye van viszonylag rövid idın belül munkát vállalnia, akkor a kirendeltségen rendelkezésre álló önkiszolgáló rendszerhez irányítják. Ha viszont fennáll az ügyfél hosszú távú munkanélküliségének a veszélye, az interjú során szerzett információkra tekintettel, fel kell ajánlani részére a rendelkezésre álló szolgáltatásokat vagy támogatásokat annak érdekében, hogy megelızzük a tartós munkanélküliség kialakulását.

11.6. Az együttmőködési terv (ET), megállapodás elkészítésének technikája és folyamata20 Az együttmőködési terv fogalma: 20

Új szolgáltatási modell, oktatói kézikönyv (kézirat): szerkesztette Szellı János, szakértık: Bálint István, Elek Gyuláné, Gasteiger Károlyné, Kabarcz Katalin, Montli Gábor, Milassin Erika Kaposvár, 2005.

32


A kirendeltségen a közvetítı munkatárs és a hozzá forduló ügyfél közötti együttmőködés során, az elhelyezkedéssel kapcsolatos feladatok írásos formában történı rögzítése. Az együttmőködési terv, lépésekre bontva tartalmazza azokat a tennivalókat és feladatokat, határidık megjelölésével együtt, amelyeket az állást keresınek, valamint a közvetítınek meg kell tenni, az ügyfél mielıbbi munkába kerülése érdekében. Az együttmőködési terv (ET) célja: Ügyfeleinkkel elsısorban azért kötünk ET-t, hogy elısegítsük álláshoz jutásukat. Személyes és szakmai profiljukra, valamint terveikre tekintettel, figyelembe véve a munkaerı-piaci lehetıségeket, közösen megtaláljuk és rögzítsük az elhelyezkedés szempontjából legcélravezetıbb eszközöket, szolgáltatásokat és támogatásokat, kialakítsuk ezek felhasználásának idıtervét, és nyomonkövessük az elképzelések megvalósulását. Annak érdekében, hogy a közvetítı segíteni tudja ügyfelét a számára leginkább megfelelı út, megoldási lehetıségek kiválasztásában, kapcsolatuk során kezdettıl fogva a tervszerő, strukturált együttmőködés alapelveit kell alkalmazni, mely feltételezi: A rendszeres, bizalmas viszonyon alapuló személyes kapcsolatot az ügyféllel. A tervszerőséget, a folyamatosságot, és a hosszú távú együttmőködési hajlandóságot. Az önállóságot, kezdeményezı készséget, a megoldásra, elhelyezkedésre való törekvést és az egyénre szabott megoldások lehetıségét. Az ügyfél céljának elérése érdekében szükséges tennivalók alapján épül fel a strukturált együttmőködés, mely rugalmasan alkalmazkodik az ügyfél körülményeihez, valamint a munkaerı-piac helyzetének változásaihoz. Az ET írásba foglalása biztosítja a cél eléréséhez szükséges lépések, tevékenységek és határidık, és általában az együttmőködés folyamatának megfelelı dokumentálását, megvalósulásának figyelemmel kísérését. Az ET megkötésének van néhány feltétele, melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezek a következık:

A közvetítı kollégának ismernie kell ügyfelét és a térség fıbb munkaerı-piaci jellemzıit (személyes és szakmai profil, terv valamint a munkaerı-piaci környezet összhangja) annak érdekében, hogy vele megalapozott ET-t lehessen kötni. Ezért az ügyféllel annak a közvetítınek célszerő megkötni az ET-t, aki elkészítette vele az elsı, és szükség esetén a közbensı interjút. Az együttmőködés céljának kitőzését, és a tervezett lépések, tevékenységek meghatározását követıen folyamatosan figyelemmel kell kísérni az ET megvalósulását. Ez akkor történhet korrekt módon, ha az ügyfél folyamatosan azzal a közvetítıvel tartja a kapcsolatot, akivel elkészítették az ET-t. Ennek érdekében a közvetítı kollégáknak állandó ügyfélkörrel kell rendelkezniük. A folyamatos és tervezett együttmőködés biztosítása érdekében nem csak az ügyféllel szembeni elvárás a kitőzött lépések, tevékenységek határidıre történı teljesítése, hanem ugyanez elvárás a közvetítıvel szemben is. Ezért is célszerő a munkatársak feladatainak, valamint az ügyfélforgalmuk ütemezése. Ehhez segítséget fog jelenteni a közeljövıben bevezetésre kerülı, feladat ütemezı szoftver. Az ügyféllel történı találkozásra a közvetítınek fel kell készülnie, szükség esetén két találkozás között meg kell szervezni, elı kell készíteni a kirendeltség részérıl az ETben vállalt tevékenységeket, szolgáltatásokat és támogatásokat.

33


Általános esetben – a jogszabályokban elıírt kötelezettségen túl – azokkal az álláskeresıkkel köthetı ET, akik együttmőködésre motiváltak, elhelyezkedésük érdekében hajlandók megtenni a közvetítı munkatárssal közösen meghatározott lépéseket. A közvetítınek megfelelı szakmai felkészültséggel kell rendelkezni-e ahhoz, hogy felismerje az ügyfél elhelyezkedését akadályozó tényezıket, és erre – szükség esetén tanácsadó, pszichológus vagy más szakember segítségével – megfelelı megoldási javaslatot dolgozzon ki az álláskeresıvel közösen. A folyamat során tekintettel kell lenni arra is, hogy a döntést az ügyfélnek kell meghoznia, a közvetítı feladata, hogy ıt döntési helyzetbe hozza.

Az együttmőködési tervnek, megállapodásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

az ügyfél személyes adatai, ügyintézıje nevét és státuszát, az ügyfél helyzetének bemutatását (szakmai és személyes profilját) elképzeléseit, az álláskeresı által, saját maga számára megfogalmazott célt (célokat), a célok, tervek eléréséhez szükséges lépéseket, és ezzel összefüggıen mindkét fél feladatait és ezek – lehetıség szerint – idıbeni ütemezését, a következı személyes találkozás helyszínét és idıpontját, a terv megkötésének dátumát és a felek aláírását, a késıbbiek során a tervezett lépések megvalósulásának vagy meghiúsulásának tényét és okát.

11.7. Munkaadói kapcsolattartás, közvetítés: Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat stratégiai céljaiból, valamint az új szolgáltatási modell eddig megismert koncepciójából már nyilvánvalóvá vált, hogy a szervezetünk elıtt álló feladatok rendkívül szerteágazóak, sokrétőek és szinte átölelik, érintik valamennyi tevékenységünket. Feladatainkat nehéz lenne rangsorolni, de talán nem is célszerő. Ugyanakkor megújuló, átalakuló szervezetünk tevékenységei között jelentıs részt képvisel a munkaadókkal való kapcsolat és együttmőködés is. A stratégiai célok megvalósítása megkívánja, hogy új alapokra helyezzük eddigi kapcsolatrendszerünket, ennek megfelelıen át kell gondolni és alakítani, a munkaadói körhöz való viszonyunkat is. Az ÁFSZ nem hoz létre munkahelyeket, nem teremt munkalehetıséget, ezt csak a munkaadók tehetik meg. Ezért a rendszeres, kölcsönös bizalmon alapuló és profi párbeszéd, az új szolgáltatási modell lényeges eleme és elıfeltétele. A korábbinál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a munkaerıpiac valódi igényeinek megismerésére, és a munkaadókkal folytatott párbeszéd folyamatos szélesítésére. A sikeres párbeszéd kialakításának fontos feltétele, hogy munkatársaink megfelelı módon tudjanak kommunikálni a munkáltatókkal. Törekedni kell arra, hogy kapcsolatunk lehetıleg bürokráciamentes legyen, és minél inkább alkalmazzuk a modern, elektronikus információs lehetıségeket (pl. elektronikus úton történı munkaerıigény bejelentés, adatszolgáltatás, stb.). Ezért a több, és sikeresebb munkaerı-közvetítés érdekében rövid idın belül lehetıséget kapnak a munkaadók ahhoz, hogy a betöltetlen állásaikat Interneten keresztül bejelenthessék, megjeleníthessék. Az állások, az érvényessé váláskor azonnal láthatóvá, elérhetıvé válnak szervezetünk honlapján. Ezen túlmenıen létre kívánunk hozni egy olyan foglalkoztatói adatbázist is, amely a munkaadók, magukról fontosnak tartott alapinformációit fogja tartalmazni (cégismertetı, fıbb gazdasági adatok stb.). Szervezetünk ügyfelei számára tehát, egy jól funkcionáló információs rendszert kívánunk biztosítani, mellyel a munkaerı-közvetítés egy jeletıs részét a kirendeltségek erıforrásai nélkül is le lehet bonyolítani. Az elıttünk álló fejlesztés egyik kiemelt célja tehát az, hogy a rendelkezésre álló munkaerıpiaci információkat tegyük mindenki számára minél elérhetıbbé, és hogy azokat a

34

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ gazdasági növekedés, a foglalkoztatási szint javítása érdekében hatékonyan használhassák fel a munkaerıpiac szereplıi. De az új rendszer csak akkor mőködhet jól, ha rendelkezünk megfelelı információkkal, amit közzé lehet tenni. Ezért az információk megszerzése érdekében elengedhetetlen a napi kapcsolatok erısítése a munkaadókkal, hiszen csak így lehet elısegíteni, hogy kellı idıben rendelkezésükre álljon a felkészült, megfelelı szakképzettséggel rendelkezı, és munkavállalásra motivált munkaerı. A munkaadói kapcsolattartás célja:A munkaadói kapcsolattartás a munkaközvetítés folyamatának elengedhetetlen részeként jelenik meg, de ebbıl nem feltétlen következik, hogy csak a munkaközvetítés érdekében kell ellátni ezt a tevékenységet. A munkaadói kapcsolattartás általános célja lehet: hatékony és eredményes együttmőködés alapjainak megteremtése, illetve kialakítása, a munkaadók szervezetünkkel szemben támasztott igényeinek megismerése, szakmai és gazdasági ismeretek bıvítése, illetve ilyen jellegő információk megszerzése, bizalmas, szakmai jellegő személyes kapcsolatok kiépítése és ápolása, a foglalkoztatási szempontból potenciális munkaadók munkaerı-igényeinek felkutatása, illetve üres álláshelyek feltárása, a foglalkoztatási körülmények megismerése, a foglalkoztatni kívánók számára a kínálati oldal bemutatása, a munkaerıpiac keresleti oldalról történı folyamatos tájékozódás, a munkaügyi szervezet munkaerı-piaci pozíciójának megtartása és növelése, aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök megismertetése, kiajánlása és hatékony mőködtetése, a munkaügyi szervezet szolgáltatásaira vonatkozó rendszeres tájékoztatás, közremőködés a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésben, panaszok, reklamációk korrekt, gyors ügyintézése. A munkaadói kapcsolattartás során ellátandó, általános feladatok: információgyőjtés a munkaadóról, a munkaadó tájékoztatása a munkaügyi szervezet szolgáltatásairól és támogatásairól, a munkaadó megnyerése a munkaügyi szervezettel történı együttmőködéshez, szabad és betölthetı állások, munkahelyek felkutatása, a munkaerıpiac kereslet-kínálati viszonyainak megismerése, a munkáltató alapadatainak megismerése, aktualizálása és rögzítése. A kapcsolattartást végzı ügyintézık munkaadói ügyfélkörének kialakítása A kirendeltségeken, a helyi munkamegosztási lehetıségek és a térségre jellemzı munkáltatók sajátosságait figyelembe véve, célszerő meghatározni a közvetítı munkatársak munkaadói ügyfélkörét. A felosztás célja, hogy a közvetítıi munka, ennek keretében a kapcsolattartás tervezhetı, ütemezhetı, valamint a közvetítı kapcsolattartásért való felelıssége egyértelmően ellenırizhetı, nyomon követhetı legyen. A munkaadókkal történı bizalmas, szakmai jellegő kapcsolat kialakításának fontos feltétele, hogy lehetıség szerint a kapcsolattartó közvetítı személye állandó legyen, hasonlóan a munkanélküli ügyfélkörhöz. A munkaadók felosztását úgy célszerő elvégezni, hogy a közvetítı kollégáknak - egyéb feladataikat is figyelembe véve - arányos leterheltséget és feladatot jelentsen a kapcsolattartói tevékenység. A fentiekbıl következik, hogy a munkaadóktól beérkezı munkaerı-igény bejelentések, egyéb megkeresések, levelek ügyintézése, a felosztás szerint illetékes közvetítı feladata.

35

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ A kapcsolattartás módjai alapján a munkaadóval történı tárgyalás, kapcsolattartás lefolytatható:

a munkaadó székhelyén, telephelyén (munkaadói látogatás), a munkaügyi központ kirendeltségén (kapcsolattartás a kirendeltségen), egyéb, a munkaadóval egyeztetett helyszínen és módon.

A munkaadói kapcsolattartás folyamata: A munkaadót, az elsı látogatást megelızıen célszerő röviden tájékoztatni szerveztünk szándékairól, az általunk nyújtott szolgáltatásokról, az együttmőködés lehetséges formáiról, kölcsönös elınyeirıl. Már a kapcsolatfelvétel kezdetén fontos tisztába lenni azzal, hogy nem a szervezetünk által nyújtott támogatások kiajánlására kell a hangsúlyt helyezni. A kialakítandó kapcsolat, együttmőködés nem épülhet csak a támogatásaink biztosítására, még akkor sem, ha indokolt esetben ez a késıbbiek során együttmőködésünk részét fogja képezni. A kapcsolatfelvétel célszerő – de nem egyedüli – eszköze lehet egy bemutatkozó levél, melynek tartalmi részeit a tankönyvbıl megismerhetjük. A kapcsolatfelvétel során arra kell törekednie a közvetítınek, hogy felkeltse szervezetünk iránt a munkaadó érdeklıdését, és megteremtse egy személyes találkozás lehetıségét. Az elsı munkaadói látogatás: Az elsı látogatás elıkészítése során a közvetítınek fel kell készülnie a munkaadóból. Ennek érdekében minden olyan lehetıséget fel kell használnia, melyek segítségével, a munkaadóval kapcsolatos hiteles információkhoz juthat. A felkészülés során többek között tisztázni kell a munkaadó fı tevékenységi körét, mőködési környezetét, a vezetı nevét és meg kell terveznie az együttmőködésre irányuló javaslatait is. Az elsı látogatás célja lehet: a munkaadó alapadatainak megismerése, a munkaadó munkaerı-piaci helyzetének megismerése, személyes kapcsolat kialakítása és a késıbbi együttmőködés megalapozása, üres álláshelyek és azok jellemzıinek feltárása, a munkaügyi szervezet szolgáltatásainak és támogatásainak bemutatása, ajánlása és ügyintézése. Az elsı látogatás során, amennyiben a feltételek adottak, célszerő felajánlani: a munkáltatói adatbázisba való belépés, valamint a további együttmőködés lehetıségét, a rövid távú munkaerı-piaci prognózis elkészítésében való közremőködés lehetıségét, az állásajánlatok önálló rögzítésének lehetıségét az ÁFSZ állás- és adatbázisában, valamint a feltételek fennállása esetén a szolgáltatási megállapodás megkötésének lehetıségét. További kapcsolattartás: A további kapcsolattartás, látogatás célja lehet, az elızı találkozás óta eltelt idıszakban felmerült kérdések, igények megbeszélése, a létezı megállapodások realizálása, a megváltozott munkakörülmények (új gépek, eszközök, módszerek, stb.) megtekintése, megismerése. Fontos, hogy törekedjünk a folyamatosságra és rendszerességre, figyelembe véve a munkaadó igényeit és szervezetünk kapacitásait is. A kapcsolattartás nem feltétlen jelent minden esetben személyes találkozást, de meghatározott idıközönként sort kell arra is keríteni.

36

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ A munkaadói látogatások ütemezése: A közvetítık munkaadói látogatásait célszerő havonként ütemtervben meghatározni. A kapcsolattartás tervezése, nyilvántartása és ütemezése azért fontos, mert napra készen követhetık az események, az igények és vállalások, de segítheti a szolgáltatási megállapodásban vállalt feladatok nyomon követését is. Ehhez megfelelı segítséget fog nyújtani, az új, kidolgozás alatt álló informatikai háttér. Az ütemtervek elkészítéséért a közvetítık felelısek, de a közvetítı ilyen irányú feladatait a csoport vezetıjének célszerő összehangolni és felügyelni. Az ütemtervek készítése kapcsán fontos az alábbiakat figyelembe venni: A munkaadói látogatások havonkénti száma fedje le a mindenkori igényeket. A látogatások szervezésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a térségben megjelenı új foglalkoztatókkal történı kapcsolatfelvételre. A látogatásokat a közvetítık önállóan szervezzék, melynek során a hatékony megoldásokra kell törekedniük. A kapcsolattartás (látogatás) eredményeit dokumentálni, rögzíteni kell az együttmőködés nyomon követése, új célok és feladatok meghatározása érdekében. Fontos továbbá, hogy a megszerzett információkról értesüljön a kirendeltség valamennyi közvetítı munkatársa is, ezért meg kell teremteni, illetve ki kell alakítani az információáramlás helyi fórumait, módszereit (pl. közvetítıi megbeszélések, tájékoztató anyagok, stb.).

11.8. Szolgáltatási megállapodás: A munkaadók és a kirendeltség közötti hatékonyabb kapcsolat érdekében célszerő létrehozni egy olyan kiemelt munkaadói kört, mely reprezentálja a térség gazdasági szerkezetét. E kiemelt körrel ajánlott megkötni a személyre (szervezetre) szóló, kölcsönösségen alapuló szolgáltatási (együttmőködési) megállapodást. A megállapodás lényege, jelentısége abban rejlik, hogy rögzítésre kerülnek az együttmőködés keretei, mely mindkét fél számára világos tartalmat ad az együttmőködés elınyeirıl és a vállalt kötelezettségekrıl. A kirendeltség részérıl többek között vállalható: A munkaadók rendszeres tájékoztatása a profiljukba tartozó szabad munkaerı számáról, összetételérıl, a fıbb munkaerı-piaci folyamatokról, az elérhetı szolgáltatásokról és támogatásokról. Meghatározott feltételek esetén a munkaadói igények gyors és szakszerő kielégítése, a szükséges munkaerı kiválasztása, szőrése, felkészítése a munkavállalásra. Igény esetén – a rendelkezésre álló forrásokra is tekintetttel – a munkavállalók betanító illetve szakképzése. A munkadók föbb vállalásai a következık lehetnek: a cégnél keletkezett munkaerı-igényekrıl folyamatos tájékoztatás, a hozzájuk irányított álláskeresık fogadása, a szervezet fejlesztési vagy leépítési szándékainak jelzése, meghatározott rendszerességő és tartalmú adatszolgáltatás a kirendeltség részére, így pl. munkaerı-piaci elırejelzések elkészítésében történı közremőködés. Célszerő, a megkötött szolgáltatási megállapodások rendszeres értékelése. A minimum évenkénti kiértékelés kapcsán felszínre kerülhetnek a megállapodások hiányosságai, a kirendeltség esetleges túlvállalásai, vagy egyéb olyan tények, melyek szükségessé teszik a megállapodás módosítását. 37


12. Az ügyfél útja a kirendeltségen21 Az álláskereséssel kapcsolatos információk elérhetıségének fı színtere, az (információs tér szerepérıl, kialakításáról az elızı fejezetben is szó volt) Az információs feladatatok ellátása döntıen a kirendeltség szolgáltatási tevékenységei közé tartozik, így a közvetítıi munkakör részét képezi. A hatósági feladatok ellátása magába foglalja: - a munkanélküli ellátásokkal kapcsolatos teljes körő ügyintézést (a jelenlegi hatósági, ellátási csoport feladatainak ügyintézését jelenti), valamint - a kirendeltségen mőködtetett aktív eszközök hatósági feladatainak ellátását, így többek között határozathozatal és megállapodások kötése, pénzügyi és statisztikai kimutatások, nyilvántartások, stb. készítése, vezetése.

Ügyfél

Információs részleg

Hatósági részleg

Közvetítıi részleg

Tanácsadási részleg

Pszichológiai Szakszolgálat

22 Kézikönyv

Munkáltató

Alkalmi munkavállalói könyv

az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációjáról: FMM, FH: Budapest, 2004.

38

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ A közvetítık feladatai: - A személyre szabott és célirányos ügyintézés érdekében ügyfélkörök kialakítása az álláskeresık és a munkaadók tekintetében egyaránt. - Interjú, együttmőködési terv (megállapodás) készítése az álláskeresıkkel, azok megvalósulásának elısegítése, illetve nyomon követése. - Az álláskeresık ütemezett fogadása, jelentkeztetése, az ellátásukhoz szükséges igazolások kiadása, szükség szerinti kategorizálásuk, és az elhelyezkedésükhöz szükséges szolgáltatások szervezése (munkatanácsadás, álláskeresési tréning stb.), illetve biztosítása. - Az álláskeresık közvetítése a nyilvántartott munkaerı-igényekre. A közvetítés és a munkavállalás nyomon követése, valamint dokumentálása. - Együttmőködés és kapcsolattartás a térség jelentısebb foglalkoztatóival, önkormányzataival, szociális intézményeivel, és a társadalmi élet egyéb szereplıivel (civil szervezetek, érdekképviseletek, stb.). Lehetıség szerint együttmőködési (szolgáltatási) megállapodások kötése, a jelzett szervezetekkel. A kapcsolattartás során fontos feladatként jelentkezik a partner szervezetek foglalkoztatással, vagy létszám leépítéssel kapcsolatos szándékainak feltérképezése, szükség esetén tanácsadás biztosítása, illetve negyedéves elırejelzések készítése.

Tanácsadóhoz akkor célszerő irányítani az ügyfeleket, ha a közvetítı az interjúk, a kategorizálás, illetve az együttmőködés során olyan problémát tárt fel, mely akadályozza az álláskere39

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ sı elhelyezkedését, és a probléma kezelése, illetve megoldása szakmai kompetenciáját meghaladja. Az ügyfélnek addig kell együttmőködnie a tanácsadóval, amíg a tanácsadási folyamat eredményesen le nem zárul.

13. Kommunikáció A kommunikáció egy olyan tudatos, illetve tudattalan befolyásolási szándék, amely két vagy több ember (csoport) kapcsolatának viszonylata. Olyan folyamat, amely során – különbözı csatornákon át – valamilyen eredménnyel információkat közlünk, történéseket és viselkedéseket fejezünk ki.22 Kommunikációs csatornák: jelek, jelrendszerek, szimbólumok; verbális (beszéd, párbeszéd, beszélgetés, társalgás vagy dialógus, magán és publikus beszédmódok) kommunikáció; írásos kommunikáció; nonverbális kommunikáció (arckifejezés, szemkontaktus, kifejezı mozgások, érintés stb.). Kommunikációs zavarok: hallgatás és elhallgatás; megcsonkított közlés; dimenzióeltolás és csúsztatás; elferdítés; szóözön. Az információs (kommunikációs) rendszer az egymással kapcsolatban álló információs folyamatokat jelenti.

Verbális rendszerek: az összefüggések és a körülmények pontos feltárásához szükség van emberi forrásokra is. Ennek legfontosabb eleme a kommunikáció (elsı interjú, közbensı interjú, közvetítıi beszélgetések stb.). Írásos rendszerek, nyomtatott anyagok: jellemzıje a sokszínőség (képek, szóróanyagok, prospektusok, tájékoztató füzetek stb.). Audiovizuális eszközök: filmek, rádió, Tv, CD, DVD… Számítógépes rendszerek: minıségükben különböznek az elızıektıl. Itt a közlés az ember és a gép közötti érintkezés alapján történik, mondhatjuk úgy is, hogy ezek a berendezések interaktív kapcsolatra képesek (Internet, kioszkok, multimédiás eszközök).

Az interjúkészítés során alkalmazandó kommunikációs alapelvek:

Tanúsítsunk tiszteletet az ügyfél iránt. Fogadjuk el az ügyfelet, igazodjunk mőveltségéhez, felkészültségéhez. Bízzunk az ügyfélben. Legyünk bátorítóak. Legyünk nyíltak és ıszinték. Mutassunk érdeklıdést. Kerüljük az általánosítást. Törekedjünk konkrétságra és tömörségre. Kérdezzünk bátran, lehetıség szerint nyitott kérdések feltevésével. Legyünk érthetıek és logikusak. Ne használjunk feleslegesen idegen szakszavakat.

Csoportos kommunikációs technikák: Agytröszt módszer: az interjú módszer kiszélesített változata. Lényege, hogy 4-5 un. szakértı (elızetesen a csoportból önkéntesen jelentkezve, vagy a csoportból kijelölve) felkészül adott 22

Gombos Katalin: A kommunikáció elmélete és gyakorlata JPTE Pécs, 1997.

40

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ problémakörbıl. Majd a problémakörrel kapcsolatos - a csoport által megfogalmazott - kérdésekre a csoportfoglalkozáson válaszolnak. A szintézist a moderátorral együtt végzik. Anként módszer: adott ismeretkörbıl a témára felkészített, vagy abban érdekelt hallgatóság a téma alapos ismerıjével (felkért, vagy kijelölt) vitát folytat. Az ankét elemei: vitaindító elıadás, a vita irányítása, értékelése és összefoglalás a vita során felmerültek alapján. Értelemedzés, elmeedzés (Entrainement mental): célja, hogy megtanítson gondolkodni és gondolatainkat világosan kifejteni. Fıbb fokozatai: problémafeltárás, elméleti elemzés (p1.: történelmi, földrajzi, társadalmi, oksági összefüggések, stb.), következtetések logikai levonása. A csoportmunkákban és az egyéni önmővelésben egyaránt alkalmazott módszer. A témától és a csoportmunkától, illetve az egyéni felkészüléstıl függıen a megoldandó feladat történhet beszélgetés, vita, kiselıadás, stb. formájában. Individuális módszer: igényli a direkt és indirekt irányítási formákat és a módszerek kombinálását. Közös bennük az egyén tevékenykedése, amelynek tartalmát központi követelmények vagy/és egyéni szükségletek határoznak meg. Az irányítás jelenlétében használt módszerek értelemszerően módosítással a szituációhoz- közel állnak a felnıttoktatásban általában is használt eljárásokhoz: lazított elıadás, konzultáció, megbeszélés stb. Heurisztikus módszer: a résztvevık tudására, tapasztalatára támaszkodó módszer (rávezettetı, vagy "szokrateszi" módszer). Az ismeretátadásnak azt a módját jelöli, amikor az ismertszerzés folyamata kitalálással és önálló ráhatással megy végbe, melyet a moderátor kérdésekkel, közbevetett megjegyzésekkel segít (nagyon fontos motivációs módszer). Klinikai módszer: egy adott átfogó témának (p1.: tartósan munkanélküliség kezelése) vizsgálata. Hosszabb távú foglalkozássorozat a megoldásban résztvevık problémáinak közös feltárására, elemzésére és megoldására. Méhkas módszer (Buzz method): nagyobb létszámú csoport (12-15 fı) esetén alkalmazható módszer. A nagy létszámú csoport kisebb (3-5 tagú) kiscsoportokra (kasokra) bontjuk, s ezek elkülönülten vizsgálják meg az adott témát, keresik a probléma megoldását. Az eredményt a (kas) vezetık (vagy szóvivık) tömören ismertetik az egész közösséggel. A moderátor foglalja össze a kasok véleményét és levonja az együttesnek mondható tapasztalatokat. Ötletcsiszolás, ötletroham (Brainstorming): a szabad asszociációra épülı problémamegoldó módszer. Fesztelen, szabad légkörben zajló vélemények és nézetek, javaslatok felvezetése az adott problémakört illetıen. A világos kérdés és a szabad gondolkodás során összegyőlı ötleteket a moderátor (vitavezetı) győjti és vitát csak akkor enged, ha az ötletek felsorolása befejezıdött. Ha szükséges, szempontokat is ad a mérlegeléshez, értékeléshez. A kialakult vita eredményeit összegzi, esetleg kiegészíti. Parlamentáris módszer: olyan elıadás, ahol a résztvevık az elıadás közben is kinyilváníthatják véleményüket. Ez úgy történik, hogy az elıadás elıtt a moderátor vagy az általa megbízott személy bejelenti, hogy mindenki szót kap, majd az elıadás alatt a hozzászóló feltartott kézzel jelzi véleménynyilvánítási szándékát, megteszi rövid megjegyzését, amelyre az elıadó rögtön válaszol.

41

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ 14. Informatika, mint a szolgáltató munka eszköze Az internet: A gyökerek a hatvanas évekig nyúlnak vissza, a történet katonai fejlesztések civil szférába való átszivárgásával kezdıdött. Abban az idıben merült föl ugyanis az USA-ban egy kevéssé sebezhetı számítógép-hálózat szükségessége, amelynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei mőködıképesek maradnak. Kidolgoztak egy többközpontú, hálózati kommunikációs rendszert, mely a mai TCP/IP szabvány ısének tekinthetı. Ezen az elven kezdett mőködni 1969-ben az ARPANET, de egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei között. 1972-ben megszületett az elsı e-mail program. 1974-ben jelent meg elıször az "Internet" kifejezés az után, hogy az addig szigorúan ellenırzött az ARPANET-bıl leválasztották a hadászati szegmenst, megszületett a mai fogalmaink szerinti Internet. Az Interneten nincsen központ, nincs "egy" központi gép. Minden, a hálózatra kötött gép egyszerre fı- és alállomás. Az Internet tehát olyan elméleti szervezıdése a számítógépeknek és telefonvonalaknak, amelynek bármely pontja képes kapcsolatot teremteni bármely másik pontjával. Internet böngészı: Web oldalak elérésére és letöltésére szolgáló programok választéka bıséges. A program indítása után megjelenı ablakot két nagy részre oszthatjuk. A felsı menü és ikon sorok segítségével kezelhetjük a programot, az ablak többi része pedig a megtalált és letöltött Web oldalak megjelenítésére szolgál. Saját magunk állíthatjuk be, hogy a menüsor alatt láthatóak legyenek-e az eszköztár ikonjai. Alapértelmezésben az Eszköztár bekapcsolt állapotú és ezt érdemes is így hagyni, hiszen számos utasítást egyetlen gombnyomással ki lehet adni a segítségükkel. Ha valaki mégis ki szeretné kapcsolni ezt a sort (így valamivel nagyobb lesz a Web oldal megjelenítésére megmaradó terület), a Nézet menüpont Eszköztár sorára való kattintással teheti ezt meg. Ugyanitt lehet ki, illetve bekapcsolni az Állapotsort, amely az ablak alján mutatja, hogy éppen milyen címrıl töltıdnek le az adatok és mekkora részük érkezett már meg a gépünkre. A böngészıt a világháló egy tetszıleges helyére irányíthatjuk: a Cím mezıbe beírjuk a címet, és az Enter megnyomása után a böngészı elkezdi keresni a beírt Web oldalt és ha megtalálja, már érkeznek is az adatok a gépünkre. Ha rossz címet írtunk be, vagy már nem létezik az adott szerver/dokumentum (ez könnyen elıfordulhat, hiszen az Interneten gyakran változik sok minden), akkor némi gondolkodás után kapunk egy üzenetet, amely szerint a keresett Web oldal nem elérhetı. Egy oldal letöltése után már könnyebb a dolgunk, mert csak kattintani kell az oldalon található hivatkozásokra. A hivatkozásokat az Internet Explorer aláhúzással jeleníti meg. Ha egy hivatkozás fölé mozgatjuk az egér mutatóját, a nyílból egy kinyújtott mutatóujjat ábrázoló kéz lesz. Ezzel párhuzamosan, a böngészı ablakának alján található státusz sorban megjelenik a hivatkozás címe is. Amikor egy hivatkozásra kattintunk, a böngészı azonnal elkezdi letölteni az ott található információt és máris az új oldal jelenik meg az ablakban. Az egyes intézmények honlapjai közül ki kell emelni a szociális, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi ágazatot irányító minisztérium portálját, mely http://szmm.gov.hu címen található meg, menüpontjai a szakterületek szerinti áttekintés lehetıségét biztosítják, mind a szervezeti felépítés, statisztikai adatok, mind általános tudnivalók, események, rendezvények, projektek, kidolgozás alatt álló koncepciók vonatkozásában. Számtalan továbblépési –linkelési- lehetıséget biztosítanak a tárcához tartozó intézmények, civil szervezetek honlapjaira.

42


Jogszabálykeresı: A rendelkezésre álló lehetıségek közül, elsıként a kormányzati portál jogszabálykeresıjét javasoljuk használatra, mert abban mindig az adott napon hatályban lévı jogszabály teljes szövegét találjuk. A www.magyarorszag.hu honlapon a jogszabálykeresı ikonjára kattintva léphetünk be a net.jogtarba. A keresett jogszabály évszámát, sorszámát, a jogszabályt típusát a felkínált menübıl kell kiválasztani. Amennyiben pontosan nem tudjuk a fenti adatokat, akkor tárgyszóra is kereshetünk. A fentieken túl a jogszabály-kereséshez felhasználhatjuk A Magyar Közlöny és a tárcaközlönyök elektronikus verziói a http://www.kozlonykiado.hu/ címen férhetık hozzá elıször a megfelelı közlöny címlapjára kattintva kell a minket érdeklıt kiválasztani, majd a letöltés ugrópont vezet az egyes lapszámokhoz. A dokumentumok nem nyomtatható pdf fájl formájában tölthetık le, ezért külön díjazást fizetni nem kell. Megemlítünk még két jogtárat az interneten fellehetı számtalan lehetıség közül, az egyik a http://www.complex.hu/ címen, a másik ilyen jogtár pedig a http://www.opten.hu/ címen érhetı el.

43

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja, melynek elérhetısége: http://www.afsz.hu, tartalmazza –többek között- az ország összes bejelentett állásajánlatát, a foglalkoztatási szolgálat szervezeti egységeinek címlistáját, statisztikai adatokat, az álláskeresık ellátási, foglalkoztatási támogatási rendszerének ismérveit, átlagkeresetek alakulását, szakmák leírását, belépési lehetıséget –linket- az EURES-be, a pályakezdıket segítı speciális portálra, az epályára, a Nemzeti Pályainformációs Központ honlapjára.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint az Országos nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság honlapján az intézményrendszer felépítésnek, elérhetıségeinek bemutatásán túl részletes ügyfél tájékoztatókat találhatunk a különbözı ellátási formákról, az igénylések eljárásáról, iratmintáiról is: http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,1&_dad=portal&_schema=PORTAL http://www.onyf.hu/. A Központi Statisztikai Hivatal honlapja a http://portal.ksh.hu/, ahol statisztikai adatokat, elemzéseket lehet megnézni. Különösen használható a „legfrissebb gyorstájékoztatók” és a „statisztikai tükör” menüpont alatti –ingyenesen elérhetı- dokumentumok. Megjegyzendı, hogy a honlapon található anyagok egy része csak térítés ellenében használható.23

23

Dr. Horesnyi Julianna - Dr. Vincze Imre kézirata 2007.

44


Hasznos honlapcímek:24 Országos Foglalkoztatási Közalapítvány

http://www.ofa.hu

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlıségéért Köz- http://www.foka.hu/ alapítvány ESZA Kht. www.esf.hu Országos Fogyatékosügyi Portál http://www.fogyatekosugy.hu Európai Foglalkoztatási és Civil Hírlevél http://www.ofakht.hu/index/index.php? mode=main Szociális és Munkaügyi Minisztérium Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Fıosztály Az Országgyőlés Civil Irodája Nemzeti Fejlesztési Ügynökség EU Háló Európai szociális dimenzió: online fogalomtár

www.civil.info.hu

Segédlet a civil szervezeti adminisztrációhoz

http://www.uisz.hu/segedlet/bevezeto.ht ml

Európa Ház az interneten linkgyőjtemény

http://www.eucivil.hu/

www.parlament.hu/civiliroda www.nfh.hu www.euhalo.hu http://moodle.disabilityknowledge.org/ mod/glossary/view.php?id=325&mode= letter&hook=ALL&sortkey=&sortorder =&fullsearch=0&page=1

15. Esélyegyenlıségi tevékenység a munkaerıpiacon hátrányos helyzető, kockázati csoportok számára A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek hasznosításának igénye, az integráció került elıtérbe. A hangsúly minden foglalkoztatási nehézséggel küzdı csoport tekintetében áthelyezıdött a passzív munkaerı-piaci rendelkezésekrıl - a segélyezésrıl - az aktív megoldásokra. A filozófiaváltást kiváltó, kikényszerítı okok közül legfontosabb a foglalkoztatottak számának társadalmi összefogást sürgetı csökkenése, az államháztartások terheinek jelentıs növekedése – az érintettek növekvı száma, a passzív ellátások prioritása és az ezzel párhuzamosan bekövetkezett gazdasági visszaesés. A fejlett társadalmakban egyre erıteljesebb az igény és elkötelezettség az élet minden területén megvalósuló esélyegyenlıség iránt.

24

Dr. Horesnyi Julianna - Dr. Vincze Imre kézirata 2007.

45

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ A munkaerı-piaci esélyegyenlıség azt jelenti, hogy mindenki számára egyenlı és diszkriminációmentes hozzáférést kell biztosítani a munkához, szakképzéshez és az egyes foglalkozásokhoz. A társadalmi hátrányokkal küzdı csoportok esetében külön hangsúlyt kapott az egyéni foglalkoztathatóság javítása, oktatási és képzési lehetıségek szélesítése, valamint egy köztes munkaerı-piac kialakítása, ahol megszerezhetı a nyílt munkaerı-piaci követelményeknek megfelelı jártasság és tapasztalat. Hazánkban is – részben az unióhoz való csatlakozás követelményeinek teljesítése, másrészt makrogazdasági kényszerek miatt - egyre nagyobb teret kap a hátrányos helyzető állampolgárok esélyegyenlıségének, integrációjának kérdése. Az utóbbi években a foglalkoztatáspolitikai stratégia fontos eleme lett a foglalkoztatási színvonal növelése; ennek érdekében a hátrányos helyzető munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása; a munkaerıpiac perifériájára szorult embereket is elérni képes integrációs eszközök és módszerek kidolgozása és alkalmazása.25 Európában az aktív megoldások elınyben részesítése kialakította az egyéni igények alapján összeállított, holisztikusan értelmezett szolgáltatások megvalósulásának körülményeit. Ezek a többfunkciós megközelítési stratégiák a legtöbb országban kiemelt helyen szerepelnek, mind civil, mind döntéshozói szinten. Céljuk, hogy egyénre szabott tervek alapján segítsék a hátrányos helyzető emberek integrációját a társadalmi élet különbözı színterein. Pályakezdık, fiatalok elhelyezkedési esélyét növelı csoportos foglalkozások (a teljesség igénye nélkül):

Pályaorientációs program elsısorban azoknak a fiataloknak szól, akik nem szereztek szakmát, tehát általános iskolai végzettségük, vagy gimnáziumi érettségijük van. Szeretnének pályát választani, de még nincs elképzelésük vagy választásukban bizonytalanok. Pályakorrekciós program: ez a foglalkozás olyan fiataloknak nyújt segítséget, akik tanult szakmájukat valamilyen ok miatt nem tudják vagy nem akarják folytatni. Pályamegerısítı program: ez a program azoknak ajánlható, akik eredeti szakmai végzettségüknek megfelelı pályát kívánnak építeni. A foglalkozás célja, hogy tisztázzák a munkához, a pályához kapcsolódó értékeket és egyéni tervet készítsenek. Impulzus foglalkozás: célja, hogy indítást adjon a fiataloknak saját életútjuk megtervezéséhez az érdeklıdési irányok feltérképezésével, illetve a pályaismeret minıségének javításával.

A tartósan munkanélküliek számára kialakított foglalkozások: Célja, hogy tisztázza a résztvevık álláskeresési esélyeit, tapasztalatait, szakmai elképzeléseit. Az egy és három napos foglalkozás belsı energiaszintet növelı, depressziót és fásultságot oldó foglalkozás sorozat.

25

Dr. Gere Ilona: A munkaerıpiac szereplıinek magatartása az esélyegyenlıség biztosításában. In.: Elıadások a VI. regionális konferencián : Speciális program kockázati csoportok számára : esélyegyenlıség – habilitáció – rehabilitáció VI. országos konferencia. BMMK Pécs, 2000.

46

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ Az egynapos integráló (továbblépés) csoportfoglalkozás munkaviszonnyal már rendelkezett tartós munkanélküliek részére szervezett 6-8 órás csoportos foglalkozás, melynek célja, hogy segítse a résztvevık helyzetfelismerését, helyzetfeltárását. A foglalkozáson résztvevık a csoportvezetı segítségével egyéni tervet készítenek a továbblépés érdekében. A háromnapos újra orientáló (útkeresı) csoportfoglalkozás munkaviszonnyal már rendelkezett tartós munkanélküliek részére szervezett olyan foglalkozás sorozat, amelynek célja a csoporttagok igényeinek tisztázása, munkavállalási aktivitásuk fokozása, a kudarcok miatt kialakult döntési bizonytalanság leküzdése, az önbizalom erısítése, a versenyképesség fokozása, és felkészítés a keményebbé vált munkaerıpiacra. Ezeken a csoportos foglalkozásokon a résztvevık olyan felnıtt oktatási módszerekkel találkoznak (csoportmunka, tanulási célok kialakítása), hogy újra legyen kedvük tanulni. Elemzik a szorongásokat és problémákat, bemutatják és gyakorolják azok kezelésének lehetıségeit, s kialakítják a konfliktusmegoldó- és kommunikációs készségeket. Egyéni-, szakmai célkitőzést dolgoznak ki, magatartási és szemléleti változásokat próbálnak ki, maguk fedezik fel rejtett képességeiket kreatív tevékenység közben, szembesítik az egyéni szakmaválasztási igényeket az egyes szakmákhoz szükséges feltételekkel és új szakmákról kapnak tájékoztatást. Kipróbálják kifejezı és meggyızı készségüket (pl. szerepjáték), és az elhelyezkedés esélyeinek javítása érdekében egyéni kommunikációs formát alakítanak ki. Az eddigiek mellett – különösen a megváltozott munkaképességő emberek esetében-jól alkalmazhatóak az önismereti tréningek, személyiségfejlesztı foglalkozások. Az önismereti csoport olyan, szociálpszichológiai értelemben vett (általában 8-12 fıbıl álló) kiscsoport, amelynek célja a csoporttagok énképének ellenırzése, módosítása, javítása. Önmaguk, személyiségük és környezetük számára kedvezı irányú fejlesztése a csoportban megélt tapasztalatok segítségével. Az önismereti csoportoknak több változatát alkalmazhatjuk: a hagyományos Tcsoportot, a pszichoanalitikus orientációjú csoportot, a kreativitásfejlesztı csoportot, a pszichodráma csoportot, a Rogers-féle személyiségfejlesztı csoportot stb. Mind az egyéni, mind pedig a csoportos módszereknél a motiváltság elérésének alapja a tanulás. A szakmák, a munka világában végbemenı állandó és gyors változások következtében ma már senki sem remélheti, hogy az egyszer már megszerzett képesítése egész életében munkát biztosít számára. Fel kell készülni a változásokra, új ismeretek befogadására, elsajátítására. Az olyan képességek megszerzésére, amelyek rugalmassá és mozgékonnyá teszik az embereket (ezek a kulcsképességek), lehetıvé téve a munkanélküliek számára, hogy felkészülhessenek a megváltozott helyzetekre. A tanuláshoz nem szokott munkanélküliek az át- és továbbképzı tanfolyamokon nagy erıfeszítéseket tesznek, hogy követni tudják az anyagot. Éppen ezért fontos, hogy ügyfeleink motiválása során a képzést, továbbképzést mint munkaerı-piaci esélyeiknek javítását szolgáló eszközt kiemelten kezeljük és reális tanulási célokat tőzzünk ki. A munka világához kapcsolódó tanulási motívumok: - produktív, közös munka, - a munka és az élet racionalizálása, - új kihívások, - információszerzés a foglalkozásról, azt értékelni és megérteni. Személyiséghez kapcsolódó tanulási motívumok: - kulcsképességek fejlesztése- szükségletek elemzése és mérlegelése, - viselkedés és beállítottság gyakorlása, - kommunikációs készségek elemzése és fejlesztése, - csoporton belüli szerep, - félelmek és nehézségek elemzése, legyızése.26

27 Munkaerı-piaci

segítı szolgálat: Módszertani kézikönyv. Szerk. Szellı János. FMM: Budapest, 2003.

47


17. Minıségirányítás A minıség mindennapjaink fontos, meghatározó tényezıjévé vált. A különbözı termékek beszerzésekor, vásárlásakor a kiválasztás szempontjai között a korszerőség, a megbízhatóság, a nagy teljesítmény, a takarékosság (gazdaságosság), az esztétikus megjelenés, a jó árfekvés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a minıség. Egy-egy termékek esetében a minıség a vevı és a gyártó oldaláról is értelmezhetı. Így a minıség a vevı igényeinek, elvárásainak öszszessége a termékkel szemben, vagy a gyártó (szolgáltató) részérıl a termék garantált tulajdonságainak összessége. Az olyan termékek esetében, amelyek egymással kölcsönhatásban álló tevékenységek, azaz folyamatok eredményeként jönnek létre a minıség annak a mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzık egy csoportja a követelményeket. A követelmények különbözı érdekelt felektıl származhatnak. Optimális, kedvezı esetben a követelmények a vevıi igényekbıl, elvárásokból származnak és így válnak a termék garantált tulajdonságaivá. A minıség fogalmát magasabb absztrakciós (filozófiai) szinten, mint a dolgok lényegi, meghatározó tulajdonságainak összességeként határozhatjuk meg. Az egyes ágazatok kifejlesztették a saját speciális megközelítéseiket. Ilyenek a közoktatási COMENIUS 2000, vagy a közszolgálati CAF minıségirányítási modellek. Egy-egy szervezet bármilyen minıségirányítási modellt is választ, a megvalósítás nagymértékben függ a bevezetést irányító tanácsadói értelmezéstıl, illetve a napi gyakorlat szintjén magától a szervezettıl. Minıségügyi definíciók: Minden szervezetnek, bármilyen tevékenység elvégzésére is jött létre, alapvetı érdeke, hogy a tevékenységébıl eredı folyamatok eredményeként létrejövı termékek, szolgáltatások, egyéb produktumok jellemzıi teljesítsék a követelményeket, azaz minıségiek legyenek. Ennek érdekében a szervezet olyan tevékenységeket végez, amelyeket győjtınéven minıségirányításnak nevezünk. Egy szervezeten belül a minıségirányítás a szervezet vezetésére és szabályozására vonatkozó összehangolt tevékenység a minıség szempontjából. A minıségirányításnak, mint komplex tevékenységnek az alábbi részei vannak: • minıségtervezés: a minıségcélok kitőzését, a mőködési folyamatok, és azok erıforrásainak tervezését jelenti, • minıségszabályozás: a minıségi követelmények teljesítését biztosítja, • minıségbiztosítás: a bizalomkeltés megteremtése aziránt, hogy a minıségi követelmények teljesülni fognak, • minıségfejlesztés: a minıségi követelmények teljesítési képességének a növelése. Addig, amíg az elıbb említett fogalmak a termelı szférában és a szolgáltatások nagyobb részénél jól értelmezhetık, meglehetısen sok nehézséget okoz a fenti fogalmak értelmezése az államigazgatási-, az önkormányzati hivatalok, vagy az ágazati, szakhatósági feladatot ellátó szervezetek esetében. A minıség fogalma a közigazgatásban: A közigazgatásban, például a foglalkoztatási-munkaügyi szakhatósági feladatokat ellátó szervezetben a minıség nem jelentheti azt, hogy a hivatal mőködésének eredményeként elıállított produktumok (határozatok, támogatások, kiszabott bírságok, stb.) az ügyfelek igényeinek megfelelıek. A termelési folyamatoknál, oly nagy szerepet játszó vevı a közszféra és a humán szolgáltató szervezeteknél (lásd pld: oktatás) nehezen, vagy egyáltalán nem értelmezhetı.

48

Munkaerı-piaci alapismeretek_______________________________________ A közigazgatásban a minıség a szervezet egymással kölcsönhatásban álló tevékenységeinek, azaz folyamatainak eredményeként létre jövı produktumainak a jellemzıje, és annak a mértéke, hogy mennyire teljesítik a produktumok saját jellemzıi a követelményeket. A követelményeket a nem létezı vevık igényei helyett a partnerek igényei határozzák meg. Így a közigazgatásban a minıség a szervezet partnerközpontú mőködését jelenti, az erıforrások tervszerő, tudatos felhasználásával.27 CAF (Common Assessment Framework) Közös Értékelési Keretrendszer, mint az ÁFSZ minıségirányítási rendszere: Célja, hogy meghatározott kritériumok vizsgálatán keresztül a szervezet tevékenységében rejlı, annak eredményességét és hatékonyságát leginkább befolyásoló problémák azonosíthatók és értékelhetık legyenek, amelyek alapján a kirendeltség képes lesz saját szervezeti „erısségeinek” és „gyengeségeinek” meghatározására, a fejlesztés megfogalmazására és végrehajtására. Kritériumok: • A vezetés minısége. • Stratégia és tervezés. • Emberi erıforrás-gazdálkodás. • Együttmőködés és erıforrások. • Folyamat- és változásmenedzsment. • Ügyfél, állampolgár központú eredmények. • A munkatársakkal kapcsolatos eredmények. • A társadalmi környezetre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos eredmények. • Az alapvetı teljesítménycélokkal kapcsolatos eredmények. A CAF szerinti önértékelés elvégzése a kirendeltségeken lehetıvé teszi és biztosítja a: • tényeken alapuló értékelést, • konszenzus elérését, hogy milyen lépéseket szükséges megtenni a szervezet fejlesztése érdekében, • adott szempontok alapján készített értékelést, melyet Európa-szerte elfogadnak, • rendszeres önértékelésen keresztül megfelelı eszköz használatát a mérési folyamat számára, • kapcsolatok teremtését a célok, valamint a támogató stratégiák és folyamatok között, • eszközt ahhoz, hogy a fejlesztési tevékenységeket a legszükségesebb helyekre fókuszálják, • lehetıségeket a legjobb gyakorlatok elterjesztésére és megosztására a szervezet különbözı területein belül, és más szervezetekkel, • lelkesedést az alkalmazottak körében azáltal, hogy bevonja ıket a fejlesztési folyamatba, • lehetıségeket a haladás, és a kiemelkedı mértékő fejlıdés megállapítására, • eszközt a különbözı minıségi kezdeményezéseknek a gazdasági tevékenységekbe való integrációjához.

28 Madarász Sándor dr.: Útmutató az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi kirendeltségein alkalmazott minıségirányítási rendszer bevezetéséhez: Foglalkoztatási Hivatal: Budapest, 2004.

49

TARTALOM. 3. Foglalkoztatáspolitikai alapismeretek Jogszabályi környezet, legfontosabb jogszabályok Foglalkoztatási érdekegyeztetés 14

Recommend Documents