TARTALOM BEKÖSZÖNÉS 3

TARTALOM

BEKÖSZÖNÉS ITTHONI HÍREK

A Tiszatej felszámolása A forgóeszközhitelek segíthetnek Oroszország betiltotta az élőállatok importját Még mindig vonzó ötlet az agrárbank?

3 4 4 4 4 4

Magyar agrár-kereskedőház létrehozása 5 Bővülő szerb-magyar agrárkereskedelem 5 NFA haszonbérleti pályázatai 5 Csökken a hazai, nő az import 6 Előrejelzések, statisztikák  7

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

9 Dánia: joghurt, mint malactáp 10 Lengyelország 10 Románia és a GMO növények 11 Termőföld árak 11 Ausztria tejpiaca 12 Nagy-Britannia 12 Románia - raktár- és áruelosztó 13 Románia - tejipari kapacitásnövelés 13 A Friesland Campina 2011. 13 Németország tejtermék exportja 14 Az olasz tejtermelés hatékonysága 14 Franciaország tejtermelése 14 A francia tejtermelők és a Lactalis 15 A tejtermelők a tejcsomagról 15 Az Arla Foods cég 16 A KAP reform vitája 16

A Valio finn tejipari cég Írország Szarvasmarha tápok gyártása az EU-ban Válságban Szlovákia tejtermelése Az EU-indiai szabadkereskedelem Összefonódás forgalmazók között

NAGYVILÁG HÍREI

Argentin szabadalom Kifagyások az őszi vetéseiben Oroszország tejtermelése Fehéroroszországi tejtermelés A Fonterra új tejporgyára Ausztrália A DFA új tejporgyára

ELEMZÉSEK Tej és tejtermékek az EU-ban A világ tejpiaca 2012.

PÁLYÁZATI HÍREK

16 17 17 17 18 18 18 19 20 20 20 21 21 21 22 22 23

24 Az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igénylésének feltételei, információk a helyszíni szemléről, ellenőrzésről 23 Stratégia-váltás az élelmiszeripari beruházások pályázatainál 25

SZUBJEKTÍV Állatvédelmi álcák alatt

26 26

11

I. évfolyam - 2012. március

Beköszönés Új szakmai folyóirat indul most útjára. A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének havi, elektronikus szaklapja azt a célt tűzi zászlajára, hogy az Egyesület tagjai olyan koncentrált információs bázisra támaszkodva hozhassák meg üzleti döntéseiket, amely elősegíti sikeres, fenntartható fejlődésüket. A tejtermelők tevékenysége olyan mértékben vált az elmúlt évek alatt külső körülmények által vezéreltté, hogy ember legyen a talpán, aki el tud igazodni, akár csak a tejárakat mozgató erők hátterét illetően. Nem is beszélve a jogszabályi környezet igen gyors változásáról mind hazai, mind európai uniós szinten. Hosszan sorolhatnánk még az indokokat, amiért Egyesületük elérkezettnek látta az időt egy olyan elemző kiadvány készíttetésére, amely nem csak híreket, adatokat közöl, eseményekről tudósít, hanem magyarázatokat fűz hozzájuk, előrejelzéseket ad, segít eligazodni, megmutatja a fejlődés, a fejlesztés lehetséges irányait. Kommentárjainkat jól láthatóan elkülönítjük a hírektől. Az Agrár Európa Kft. közel két évtizedes tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. Szakmai műhelyünk nem csak hírek és adatok gyűjteményét, hanem azok elemzését, értékelését nyújtja át Önöknek. Stratégiai és taktikai döntéseikhez ezután könnyebb lesz a szükséges háttér-információkat összeszedni. A kiadványt ennek megfelelően rugalmasra tervezzük. Tartalmában igazodni fog az aktuális információkhoz, illetve az Önök igényeihez. Ez utóbbi érdekében minden oldalon feltüntetjük azokat az elérhetőségeket, amelyeken keresztül az igényeiket eljuttathatják a szerkesztőkhöz. A rovatok szerkezete ennek megfelelően rugalmasan változik majd. Lévén szó elektronikus hírlevélről, terjedelmi korlátok nem kötnek minket. Terveink szerint legalább 20 oldalt minden hónapban el fog érni a kiadvány.

2

ITTHONI HÍREK A Tiszatej felszámolása Felszámolásra kerülhet a rakamazi székhelyű, 1993-ban alapított Magyar Tejtermék Kft., amely egészen 2011-ig Tiszatej néven – évi egymilliárd forint körüli árbevétel mellett – éveken keresztül nyereségesen működött. A társaságot néhány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei mezőgazdasági szövetkezet, illetve takarékszövetkezet, illetve helyi tejipari vállalat alapította, közel 19 éves működése során pedig összesen 32 tagja volt. 2010-ben viszont a társaság vesztesége – 1,2 milliárdos forgalmat realizálva – elérte a 47 millió forintot, kötelezettségeinek állománya pedig a 230 millió forintot. A tejipar már a közeli jövőben a magyarországi tejtermelés fejlődésének korlátja lesz. Miközben határozott véleményünk, hogy a tejfeldolgozók száma nem sok az országban, az elmaradt beruházások, a tartósan veszteséges tevékenységük révén versenyképességük nem javul. Mint mindenütt a világon, a tejtermelés növekedésének kulcsa nálunk is a nemzetközileg versenyképes feldolgozás.

A forgóeszközhitelek segíthetnek a szarvasmarhatartó gazdákon A szarvasmarha tartás hatékonyságának javításában és finanszírozási gondjainak enyhítésében jelentős segítséget nyújthat a kormány március 23-án bejelentett döntése, amely szerint a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott, kedvezményes kamatozású forgóeszközhiteleket tenyészállatok vásárlására is igénybe lehet venni. Eddig az ilyen hitelt csak forgóeszköznek minősülő állatok vásárlására kérhették az állattartók. A rendelkezés módosítása egyértelműen az állattenyésztés megerősítését szolgálja, mivel a 15 milliárdos keretből – hároméves futamidővel – tízmilliárd forintot az állattartó gazdák, ötmilliárd forintot pedig a növénytermesztők vehetnek igénybe, termelőnként 1-50 millió forintos összegben. Termeltetők esetében azonban a hitelösszeg felső határa 250 millió Ft. A kamat mértéke jelenleg 7,5 százalék, amely 2,5-3,5 százalék-ponttal kedvezőbb a normál forinthitelek kamatánál. A konstrukció külön előnye, hogy a hiteljogosultsághoz önerő nem szükséges, és a hitelt a kisebb termelőket integráló vállalkozások is igénybe vehetik.

[email protected];



I. évfolyam - 2012. március Oroszország betiltotta az élőállatok importját Az illetékes orosz hatóságok ez év március 20-tól – a Schmallenberg vírus behurcolásának megakadályozásával indokolva – ideiglenesen betiltották az élő kérődző állatok és a sertések bevitelét az EU országaiból. John Dalli, egészségügyi és fogyasztópolitikai, valamint Karel de Gucht kereskedelmi biztos ezt az intézkedést erősen eltúlzottnak tartották, és annak visszavonását kérték, mivel szerintük a veszély mértéke a teljes tilalmat – különösen a Schmallenberg vírus által egyáltalán nem fenyegetett sertések esetében – nem indokolja. Ugyanilyen nyilatkozatot adott ki Fazekas Sándor, magyar vidékfejlesztési miniszter is. A szóban forgó betegséget ugyan az EU több országában valóban észlelték, fertőzése azonban nem jelentős. Az indokolatlan tilalom viszont érzékenyen érinti azokat a tagországokat (pl. a balti országok és Németország), amelyek rendszeresen szállítanak tenyész- és vágóállatokat az orosz piacra. Oroszországban viszont komoly húshiányhoz vezethet az intézkedés. A tenyészállatok szállítási tilalma révén Magyarország is jelentős bevételektől esik el. Oroszország hosszú évek óta jó példája a rögzített és következetesen végrehajtott agrárstratégiának. A Kormány első olvasatban már nálunk is elfogadta a vidékfejlesztésről szóló stratégiát, de a megvalósítás terén még sokat tanulhatunk például az oroszoktól. Persze őket nem kötik az EU béklyói, ennek ellenére a „nem vám jellegű” piacvédelem eszközével, amire a mostani tiltás is jó példa, nagyon jól élnek saját állattenyésztésük fejlesztése érdekében. Gátolják a bevitelt és támogatják a hazai fejlesztést. Az eredmények kézzel foghatóak.

Még mindig vonzó ötlet az agrárbank? Fazekas Sándor szerint 2012-ben meglehetősen kedvezőek az agrárium termelési, működési feltételei, ez pedig előbb-utóbb a megfelelő banki hátteret is megteremheti akár egy önálló agrárbank létrehozásához is. Bízik benne, hogy még az első félévben sikerül valamely, a sajtóban korábban már az agrárbank létrehozásával kapcsolatban megjelent koncepciót végigvinni. A Napi Gazdaság érdeklődésére cáfolta, hogy a kormány már döntött volna egy állami agrárbank létrehozásáról, de azt megjegyezte, hogy többféle megoldás is elképzelhető: akár tisztán állami, akár részben állami és magántulajdonban lévő, akár egy már műkö-

[email protected]

33

ITTHONI HÍREK dő pénzintézet jelentősebb agrárfinanszírozási szereplővé történő átalakulása. Hozzátette, hogy jelentős tőke nélkül, szerinte, nem lehet sikeres egy ilyen kezdeményezés. A csak agrárhitelezéssel foglalkozó bank életképessége megkérdőjelezhető. A világ sok országában jöttek létre ilyen profilú bankok, amelyek ma már sokfunkciós kereskedelmi bankként működnek. Tekintettel szektorunk jó hitel-visszafizetési hajlandóságára, középtávon is kedvező piaci kilátásaira, a KAP 2020-ig biztos forrásaira, a jelenleg a hazai piacon a hagyományosan a mezőgazdasággal és élelmiszeriparral szoros kapcsolatban lévő bankok fokozzák ez irányú aktivitásukat. Ha náluk jobb szolgáltatást (például kedvezőbb hitelfeltételeket, jobb termékeket, magasabb szakmai felkészültséget) tud nyújtani a szektornak egy agrárbank, akkor várjuk szeretettel!

Magyar állami agrár-kereskedőház létrehozása Jó hír a magyar agrártermékek termelői és forgalmazói számára, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium már az idén kezdeményezi különböző kereskedőházak, köztük egy agrár-kereskedőház létrehozását. Sajnos egyelőre csak a koncepció készült el, a szükséges jogszabályoknak és működési feltételeknek, illetve a finanszírozás rendjének a kidolgozása még várat magára. A tervezett új létesítmények fő feladata a magyar termékek külföldi piacra jutásának elősegítése lenne, a gazdasági kamarákkal, érdekképviseletekkel, valamint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) regionális irodáival együttműködve. Az NGM felmérése szerint ugyanis az exportképes magyar termékeknek csak egy részre jut el a külföldi piacokra, részben a nemzetközi piacokon való folyamatos jelenlét, részben pedig a piacfeltáráshoz és a kereskedelmi tranzakciók lebonyolításához szükséges apparátus hiánya miatt. Ez érvényes a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre is (különösen a magas feldolgozottsági fokúakra). A jelenlegi elképzelések szerint az első kereskedőház, illetve annak külföldi képviselete Azerbajdzsánban kezdhetné meg tevékenységét. A magyar termékek értékesítése részben saját számlás, részben bizományosi alapon történne. Ez egy bevált módszer. Azonban csak akkor működik, ha valódi üzletemberek képviselnek minket e helyeken, méghozzá jó diplomáciai érzékkel, tisztességgel, nem hivatalnokok vagy politikusok. [email protected];



I. évfolyam - 2012. március Erőteljesen bővül a szerb-magyar agrárkereskedelem A Szerbiába irányuló magyar agrárexport 2011ben 38 százalékos növekedést ért el az előző évhez képest, és meghaladta az 50 millió eurót, a déli szomszédunkból érkező import ugyanakkor 50 százalékkal, 70,6 euróra nőtt – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. 2011-ben lendületet adott a magyar kivitelnek a húsexport és a gabonaexport több mint kétszeres növekedése – hangsúlyozta Czerván György államtitkár a szerb-magyar gazdasági találkozón tartott előadásában.

Az államtitkár adatai szerint a Szerbia felé irányuló magyar agrárkivitel 2007-ről 2008-ra 16 százalékos növekedés mellett már 53 millió euró fölé növekedett, azonban a pénzügyigazdasági válság következtében a 2009-es kivitel 36 millió euróra esett vissza, és 2010-ben is alig növekedett. (MTI)

A dolog jelentősége többszintű a tejszektor számára. Egyrészt, hasonlóan Szlovákiához és Romániához, Szerbia is fontos piaca tejünknek és tejtermékeinknek. Bár a teljes jogú EU tagságuk időpontja még kérdéses, maga a belépés, biztos. Másrészt, tenyészállataink iránt is várhatóan erősödni fog az igény déli szomszédunk részéről.

NFA haszonbérleti pályázatai Eddig 34 ezer hektárnyi földterületre hirdetett meg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) haszonbérleti pályázatokat, amelyek körül “nincsen semmiféle titkolózás” - közöl-te a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI-vel, miután hétfőn az ellenzéki pártok kritikát fogalmaztak meg a pályázatokkal kapcsolatban.

A szaktárca úgy fogalmaz, “vannak, akik meg akarják akadályozni a gazdák földhöz jutását, azt kívánják elérni, hogy ne a helyi gazdák kapjanak lehetőséget a haszonbérleti pályázatokon. Az utóbbi napokban a Jobbik, az MSZP és az LMP egymással karöltve, a politikai haszonszerzés reményében próbálnak hamis híreket kelteni”. Az MSZP azt sürgette, hozzák nyilvánosságra azt, hogy az állami földpályázatokon milyen szempontok alapján születnek a döntések, és azt is, mivel indokolják az eredményeket. Az LMP adatigényléssel fordult a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnökéhez, egyebek között a tavaly október óta bérbeadásra [email protected] 44

ITTHONI HÍREK hirdetett állami földrészletek pályázati folyamatának átláthatósága, a bírálati szempontok közzététele, valamint a vesztes és nyertes pályázatok értékelésének nyilvánosságra hozatala érdekében. A Jobbik szerint “továbbra is a narancsbárók háttérhatalma irányítja a birtokpolitikát”, a Demokratikus Koalíció pedig parlamenti vizsgálóbizottság megalakítását kezdeményezte hétfőn annak felkutatására, hogy egyes földpályázatok elbírálásakor milyen érdekek érvényesültek. A VM hangsúlyozza: visszautasítják a “minden alapot nélkülöző, szakmai tévedésektől hemzsegő vádakat”. A közleményben a tárca kifejti, hogy eddig 34 ezer hektárnyi földterületre hirdetett meg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) haszonbérleti pályázatokat, amelyekre több mint 3800 jelentkezés érkezett. “Óriási a földéhség, óriási a túljelentkezés, van, ahol hét pályázó is jelentkezett ugyanarra a területre. Természetes, hogy vesztesek is vannak, akik nehezen fogadják el az eredményeket és elégedetlenek” - olvasható a közleményben. Az értékelési szempontokat a részletes pályázati kiírások tartalmazzák. Mind az NFA-t, mind a pályázókat köti a titoktartás. Ennek az egyik legfontosabb oka az, hogy a pályázók ne beszélhessenek előzetesen össze, ne tudják befolyásolni a folyamatot - hívja fel a figyelmet a VM. A tárca hozzáfűzi, hogy a pályázatokat közjegyző bontja fel a pályázók jelenlétében, az értékelést pedig több fős bizottság végzi. A nyilvánossággal kapcsolatos teendőket kormányrendelet szabályozza, amelynek az NFA minden esetben eleget tesz. A közlemény szerint a birtokpolitikai irányelveknek megfelelően a pályázatoknál az ős-termelőket, a családi gazdálkodókat támogatja a tárca a kedvező haszonbérletekkel. A feltételrendszer alapján ők több pontot kapnak. Az eddig meghirdetett 34 ezer hektár átlagosan 15 hektáros területekből áll, és közel a fele 10-50 hektáros, 18 százaléka pedig 1-10 hektáros birtok. A VM kifejti, hogy a haszonbérbe adás fontos feltétele az állattartás, és a kormányváltás óta ez az egyik legfontosabb intézkedés, amely az állattenyésztési ágazatnak a gyakorlatban is segít. A pályázók lakhelye, illetve székhelye nem lehet az érintett termőföld 20 kilométeres körzeténél távolabb, és a jelentkezők sem az államtól sem mástól nem tulajdonolhatnak, és bérelhetnek 1200 hektárnál nagyobb területet. A nyertes pályázók “az alaptalan vádakkal ellentétben mindenben megfeleltek a pályázati feltételeknek”. A minisztérium közölte azt is, hogy folyamatosan zajlik a további pályázatok előkészítése és közzététele, egészen addig, míg felszabaduló állami termőföld terület van az országban. [email protected];



I. évfolyam - 2012. március Mivel az állattartók földigénye már az ötlet felmerülésekor is benne volt a koncepcióban, a tejtermelők is jogosan érdeklődnek e lehetőség alakulása iránt. Az ellentmondások, amelyek a gyakorlati megvalósulás során felmerülnek, jogosan bizonytalanítják el Önöket. Egy út van előttem, melyiket válasszam: továbbra sem tehetnek mást, mint részt vesznek az Önök számára fontos pályázatokon.

Csökken a hazai, nő az import a tejtermék-értékesítésben Az élelmiszer-ipari szakágazatok között a tejfeldolgozás az első helyen áll a 210 milliárd forintos 2010-es bruttó termelési értékével, ami tíz százalékot meghaladó részesedést jelent. Becslések szerint a 2011-es bevétel 6-8 százalékkal növekedhetett. A magyar alapanyagból előállított tej és tejtermék belpiaci értékesítése évről évre csökken. Az import 2011-ben értékben és mennyiségben is 16 százalékkal növekedett. A Tej Terméktanács értékelése szerint a kereskedelem az importtermékek árképzésével folyamatosan nyomottan tartja a fő tejtermékek árait. Az importtermékek árképzésére jellemző, hogy egyes termékekre 0 Ft-os árrést alkalmazva, lényegében beszerzési áron értékesítenek a kiskereskedelmi forgalomban, míg a hazai eredetű ugyanazon termékkategória esetében a beszerzési árra tett 50-60 százalékos árréssel diszkriminatív megkülönböztetést alkalmaznak. Ma Magyarországon az egy főre jutó tejtermékfogyasztás 170-180 liter tejjel egyenértékű. Ennek a mennyiségnek átlagosan a 35 százaléka – de például a trappista sajtból mintegy fele – importból származik. Általában javult a nagy forgalmú tejtermékek piaci pozíciója.

Értékben 2-12 százalékkal nőtt a sajt, gyümölcsjoghurt, tejföl, túró, vaj, kefir és natúrjoghurt kiskereskedelmi eladása a Nielsen által mért tejtermék-kategóriákból, 2010. december – 2011. szeptember között, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva.

A hat termékcsoport együttes évi forgalma csaknem 180 milliárd forint. Sajtnál a szóban forgó időszakban, értéket tekintve plusz 7 százalékot, mennyiségi szempontból mínusz 2 százalékot regisztráltak.

[email protected]

55

ITTHONI HÍREK A tejfölnél a bevétel 12 százalékkal nőtt, a men�nyiségi forgalom 3 százalékkal kisebb lett. A gyümölcsjoghurt bolti eladása értékben 8 százalékkal emelkedett, míg mennyiségben 1 százalékkal kevesebb volt.

ELŐREJELZÉSEK, STATISZTIKÁK E rovatban olyan releváns statisztikai sorokat követünk hónapról-hónapra, amelyek mindennapi működésüket határozzák meg.

A túrónál értékben plusz 2, mennyiségben pedig mínusz 5 százalékot regisztráltunk. A kefir szinte ugyanilyen teljesítménnyel rukkolt elő: 2 százalékkal nőtt a forgalma értékben, 6-tal viszont csökkent mennyiségben. A vajnál érdekes módon értékben plusz 8, men�nyiségben mínusz 7 százalék a forgalom változása. Natúrjoghurtnál értéket tekintve plusz 2 százalékot mértünk, míg mennyiség szempontjából stabil a piac. (Forrás: Trade Magazin) Növekvő árakon értékbeli forgalom-emelkedés, csökkenő mennyiségek mellett. A magyarországi tejtermékpiacon igen leszűkült már az ilyenfajta ellensúlyozás lehetősége. A csökkenő mennyiségek okozta kiesés áremeléssel nem kompenzálható. Azért megpróbálják.

Bár februárban a forint az euróval szemben némi erősödést mutatott, az éves átlagra vonatkozó előrejelzésünket 304 forinton tartjuk. Ez azt jelenti, hogy az előttünk álló hónapokban várhatóan ismét tartósan 300 forint fölé emelkedik az árfolyam.

[email protected];



A NAV által közzétett üzemanyagárak szerint áprilisban 441 forinton számolható el a gázolaj litere. Az éves előrejelzések a jelenleginél alacsonyabb éves átlagárat mutatnak. Ez azt jelenti, hogy az év második felében várhatóan csökkennek a világpiaci árak. A hazai árak változása - különösen a mértékek tekintetében - elszakadni látszanak a nemzetközi árak és devizaárfolyamok kérdésétől, mintha sokkal inkább

[email protected]

66

ELŐREJELZÉSEK, STATISZTIKÁK költségvetési szempontok szerint alakulna. Az égbekiáltó árak mellett az égbekiáltóan alacsony minőséget is ki kell emelni. A Magyarországon kapható üzemanyagok minősége botrányos. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a jogszabályok szinte lehetetlenné teszik a sikeres minőségi reklamációkat.

I. évfolyam - 2012. március tak fel kevesebb tejet, mint januárban, viszont 4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az exportár 4 százalékkal volt magasabb a belföldinél februárban, 96,15 Ft/kg .

Idei évre vonatkozó előrejelzésünk a tavalyi 86 forintos átlagár után 94 Ft/kg. Ez azt jelenti, hogy a szokásos év eleji csökkenés – véleményünk szerint - nem lesz tartós.

Az áramár 2012 februárjában 7,3 százalékkal, a vezetékes gáz ára 7,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A búza és a kukorica termelői ára 2012 februárjában emelkedett a januári értékhez képest. Az AKI adatai szerint a kukorica ára 48,8, a búzáé 53,8 Ft/t volt.

A világpiaci gabonaárak az elmúlt napokban mérséklődtek ugyan, de ez nem nevezhető trendnek, hanem az immár több mint fél éve tartó oldalázás részét képezik. Várakozásaink szerint még az idei aratás előtt újabb áremelkedési hullám fog indulni a világpiacon.

A nyerstej ára februárban nem változott érdemben a januárihoz képest, 92,47 Ft/kg volt.

A feldolgozók 6 százalékkal vásá[email protected];



[email protected]

77

ELŐREJELZÉSEK, STATISZTIKÁK 2011-ben 25 százalékkal nagyobb értékben exportáltunk, és 7 százalékkal drágábban importáltunk tejterméket. De az import értéke 54 százalékkal felette volt az exporténak. Az egyenleg tehát negatív, de határozottan javul. A teljes nyerstej 31 százaléka Olaszországba, 24 százaléka Szlovákiába, 17 százaléka Romániába, 12 százaléka Szlovéniába került. A fölözött nyerstej 81 százalékban az olasz feldolgozókhoz érkezik. A tej és tejtermék külkereskedelem szerkezete csak lassú változásokat mutat. Legnagyobb mennyiségben dobozos tej és erjesztett készítmények kerülnek be a piacunkra, míg exportra nyerstej, tejsavó és sajt megy, csökkenő sorrendben.

EU TEJPIACI KITEKINTÉS Az Európai Bizottság jelentése szerint EU-27 tejtermelői 2011. decemberében összesen 11,217 millió tonna tejet adtak le feldolgozásra, ami 3,4 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi mennyiséget. A 26 tagország (Málta adatait figyelmen kívül hagyva) közül 18 ország termelése növekedett, öt országé pedig csökkent. Érdekes módon, a termelés legnagyobb felfutása (12,5%) Romániában, a legnagyobb visszaesése (18,0%) pedig Írországban következett be. Az öt legnagyobb tejtermelő ország (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Hollandia és Olaszország) a teljes termelés több mint 65 százalékát adta, és együttes termelésük 2,9 százalékkal bővült. A Közösség egészére számítva az átlagos felvásárlási ár 35,24 eurót tett ki 100 ki-lónként, ami 0,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi átlagárat. Az egyes tagországok által 2011, illetve 2010 decemberében leadott tej mennyiségét (1.000 tonnában) a következő táblázat szemlélteti. Az EU tagországok tejleadásainak alakulása 2010 és 2011 decemberében

[email protected];



[email protected]

88

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

Az Európai Bizottság ez év februárjában kiadott tejpiaci jelentése 2020-ig az EU tejtermelésének mérsékelt növekedésével számol, ami a termelés 157,3 millió tonnára törté-nő (10 év alatt összesen 7 százalékos) felfutását jelenti. Ebből a feldolgozásra leadott mennyiség 145 millió tonnát tesz ki, a farmon belüli felhaszná-

lás pedig 12 millió tonnára szorul vissza. A kvótarendszer megszűnése az összetermelést csak kis mértékben befolyásolja. Mivel a Közösség tejhasznú állománya ebben az időszakban 9 százalékkal (21,4 millió főre) csökken, a termelés növekedése kizárólag az egy tehénre jutó átlagos tejhozam 7.360 kilogrammra való emelkedéséből származik.

A tejtermelés fontosságát és jövőjét jól érzékelteti, hogy az elsőborjas Holstein-fríz tehenek egyedenkénti átlagára az Egyesült Királyságban 1.168 fontról 1.445 fontra, a többször ellett teheneké pedig 1.449 fontról 1.780 fontra emelkedett egy év alatt.

A tejtermékek közül az EU sajtgyártásában várható a legnagyobb növekedés (2009-től számítva 2020-ig 10 %), amelynek mozgató rúgója a nagy importőr országok (Oroszország, Japán és az USA) keresletének emelkedése, a belső sajtfogyasztás egyidejű növekedése mellett. Bár az EU-nak a sajt világpiacából való részesedése valamelyest visszaszorul, teljes sajtexportja 2020-ig 727 ezer tonnára nő. Ugyancsak jelentős (a 2009. évi szinthez viszonyítva mintegy 6 százalékos) növekedéssel kell számolni a friss termékek (ivótej, joghurtok, vajkrémek, stb.) termelésében is, miközben a globális kereslet az alacsonyabb zsírtartalmú termékek irányába tolódik el. A Közösség sovány- és teljes tejpor termelése jelenleg csaknem teljes egészében exportra irányul. A sovány tejpor esetében azonban az [email protected];



I. évfolyam - 2012. március port 2011. évi 37 százalékos bővülése után egy enyhe visszaesésére kell számítani a termelés néhány százalékos egyidejű növekedése mellett. A teljes tejpor exportja viszont – elsősorban a kínai kereslet folyamatos növekedése révén – tíz év alatt várhatóan 5 százalékkal emelkedik (441 ezer tonnára), miközben az európai vásárlások aránya a jelenlegi 25 százalékról 20 százalékra esik vissza. A nagy tejtermelő tagországokban a vajtermelésnek legfeljebb minimális növekedésével és a vajexport csökkenésével lehet számolni, mivel a vajárak – a 2011. év első felében tapasztalt emelkedés után – az utóbbi hónapokban csökkenő tendenciát mutatnak, és harmadik országokból olcsóbb vajimport áramlik be a Közösségbe, és a világ nagy exportőrei inkább a tejporgyártásra állnak át.

Dánia: joghurt, mint malactáp A dániai NutriScan takarmánygyártó vállalat egy új joghurt alapú malactáppal lépett a piacra. A „YoghurtLac” nevű táp alapját egy liter langyos vízben elkevert 125 grammnyi joghurt képezi. A dán malacnevelő gazdák körében már korábban is ismert volt, hogy a savanyú tejtermékek kedvező hatást gyakorolnak a fiatal állatok emésztőtraktusának tisztán tartására, és ezáltal jól karbantartják azok kondícióját és egészségi állapotát. Az új termék aktív tejsav és laktóz tartalma könnyen emészthető táplálékot jelent a malacok számára, és alacsony pH értéke révén károsan hat az emésztőtraktusban a coli és egyéb káros baktériumokra. A porított formában két évig minőségi károsodás és hűtés nélkül eltartható terméket a malacok vízben feloldva szívesen fogyasztják. A termék 8 kg-os csomagban kerül forgalomba, amelyből 64 liter táp készíthető.

Lengyelország Lengyel szaklapok szerint súlyos gondot jelent az ország szarvasmarha állományának csökkenése. A magas tejfelvásárlási árak ellenére

[email protected]

99

EU TEJPIACI KITEKINTÉS 2011-ben a tejhasznú állomány több év óta tartó csökkenése tovább folytatódott. Az elmúlt év végén a lengyel gazdák összesen 2 millió 446 ezer fejőstehenet tartottak, ami 83 ezer egyeddel (3,3 %-kal) elmaradt az egy évvel korábbi létszámtól. A fejőstehenek állománya az EU csatlakozástól számított hét év alatt 10 százalékkal, a legutóbbi 30 évet tekintve pedig mintegy 50 százalékkal csökkent az országban. Ez a nagyarányú csökkenés elsősorban az egy-két tehenet tartó, önellátó gazdaságok csaknem teljes kiválásával, illetve tehéntartásuk feladásával hozható összefüggésbe. Emellett azonban Lengyelország továbbra is az Unió negyedik legnagyobb tejtermelő országa maradt. A lengyel Agrárgazdasági Kutató Intézet (IERiGZ) 2012. február végén megjelent tanulmánya szerint a lengyel tejipar helyzete alapvetően a világpiactól függ, mivel a tejtermékek exportja (átszámítva) az országban felvásárolt tejmen�nyiség 22 százalékát teszi ki. Az IERiGZ Intézet ez év végéig a vaj és a tejpor világpiaci árainak jelentős esését prognosztizálja, ami nagyon érzékenyen érintheti a lengyel termelőket.

Egy lengyel konstruktőr a közelmúltban kifejlesztett egy üzletekben, illetve bárhol elhelyezhető tejeladó automatát, amely részben kiküszöböli a szállítási költségeket, a legalacsonyabb jövedelmű rétegek számára olcsóbbá és könnyebben elérhetővé teszi a friss tejet, szélesebb körű alkalmazása pedig fellendítheti fogyasztást és belföldi forgalmazást. Az automata megvásárlása iránt már tucatnyi ország érdeklődik.

Alacsony koncentráció, alacsony külföldi tőke-arány, növekvő import, csökkenő tehénállomány. Ezek a lengyel tejszektor meghatározó tendenciái. Ezek ellenére azonban a lengyelek egyértelműen a csatlakozás nyertesei. Mint ilyenek, elkényelmesedtek kissé, és ez mára elérte a piacukat is. Az import még 10 százalék alatti, de gyors ütemben növekszik. Az elkövetkező években az egymást érő nehézségek [email protected];



I. évfolyam - 2012. március fel fogják gyorsítani a koncentráció növekedését és a konszolidációt a lengyel tejtermelésben és tejiparban, aminek révén potenciáljukat jobban ki fogják tudni használni a későbbiekben. A csehek mellett leginkább a lengyel tejszektor számít potensnek térségünkben.

Románia a GMO növények termesztésének bővítését tervezi Az új román agrárminiszter, Stelian Fuia (aki 8 évig a Monsanto cég területi megbízottjaként dolgozott) március elején bejelentette, miszerint a román kormánynak több éve fontolgatott feltett és teljesen megérlelt szándéka a génmódosított növények termesztésének kiterjesztése az országban. Enélkül ugyanis nehezen tudnák megoldani a romániai állatállomány megfelelő takarmányellátását. A jelenleg mintegy 500 hektárnyi területen termesztett Monsanto kukorica mellett elsősorban GMO szója termesztésének növelése szerepel a kormány terveiben. Románia évi szójabab szükséglete félmillió tonna körül mozog, megfelelő (öntözéses) technológia alkalmazásával viszont a belső termelést akár évi 1,5-2,0 millió tonnára is fel lehetne futtatni. A szójatermő területek központjául a miniszter a dobrudzsai régiót tervezi kijelölni. A terv megvalósulásával az ország egyben az EU egyik legnagyobb szójaellátójává válhatna (az amerikai importnál olcsóbban tudnák kínálni az árut, különösen a szomszédos, illetve tengeri kikötővel nem rendelkező tagországoknak). A koncepciót egyértelműen támogatja Valeriu Tabara, korábbi mezőgazdasági miniszter is. Román szakértők szerint az EU-ban a génmódosított növények termesztésének tilalma nem indokolt, az ezzel kapcsolatos aggályok pedig túlzottak, hiszen a Közösség jelenleg több mint 30 millió tonna GMO takarmányt importál évente. A tények makacs dolgok. Hadd utaljunk a Holstein Magazin tavalyi 3. számában írott cikkünkre, amely arról a tanulmányról szólt, ami a Világbank meg-bízásából a GMO-k hatásait mérte fel, és azt találta, hogy azok növelik a szegénységet, károsítják a környezetet és csökkentik az élelmiszer-biztonságot. Fiókba is került. Az EU-nak sokkal inkább a GMO-mentes termékeinek értéktöbblet tartalmának elismertetésével kellene foglalkoznia.

[email protected]

10 10

EU TEJPIACI KITEKINTÉS Termőföld árak A zürichi székhelyű Agroinvest Plus elemző cég felmérése szerint a termőföld árak az utóbbi hónapokban – erős ingadozás és a tagországok közötti még erősebb differenciáltság mellett – a legtöbb európai országban emelkedő tendenciát mutatnak. Az első osztályú szántóföldek hektáronkénti árai 2012. első negyedévében az alábbiak szerint alakultak (euróban): Svájc Ausztria Dánia Írország Németország Egyesült Királyság Olaszország Magyarország Románia

50.000,50.000,35.000, 30.000,20.000,20.000,15.000,5.000,2.500,-

Amint a fenti felsorolás mutatja, jelenleg Magyarországon a németországi ár egy-negyedéért lehet földet vásárolni, viszont a földárak az EU tagországok közül – Bulgária mellett – Romániában a legalacsonyabbak, nevezetesen a nyugati tagországok átlagának alig egy tizedét teszik ki. Romániában ez elsősorban a mezőgazdasági vállalkozási kedv rendkívül alacsony színvonalával hozható összefüggésbe. Ennek nyomán a romániai szántóterületek közel egyharmadát (különösen az erős lejtésű és nehezen művelhető vagy kavicsos területeket) parlagon hagyják. Az amerikai Creighton Egyetem felmérése szerint az elmúlt évben, az USA egyes államaiban (Nebraska, Illinois, Iowa, Kansas) a termőföld árak 20-25 százalékos emelkedése következett be. Ezekben a körzetekben jelenleg 10-13 ezer dollárt fizetnek egy acre jó minőségű szántóföldért, ami egy hektárra számítva 25-30 ezer dolláros árat jelent.

I. évfolyam - 2012. március (356.631 főre) apadt. Ugyancsak csökkent a szarvasmarhatartással foglalkozó üzemek száma (a koncentráció egyidejű növekedése mellett), éspedig 1,4 százalékkal (69.586-ra). Ezek az üzemek 2011. márciusától 2012. februárjának végéig összesen 2,184 millió tonna tejet adtak le feldolgozásra, ami 4,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi mennyiséget. Az összes leadott mennyiségen belül 13,6 százalékra növekedett a (biokörülmények között, illetve kizárólag legelőfüvön és réti szénán tartott tehenektől származó) bio-tej részaránya. A feldolgozás során az országban, 2011-ben 34.410 tonna vajat, 159.043 tonna sajtot és 31.956 tonna tejport állítottak elő. A felvásárlási ár a 2011. év átlagában – zsír- és fehérjetartalom szerint, illetve régiónként differenciálva – 33-34 eurócent körül alakult kilónként. Az AMA azt is előrejelzi, hogy ebben az évben újabb kvótatúllépés várható, mivel a 2012. január 1. és február 10. között feldolgozásra leadott tej mennyisége 4,8 százalékkal meghaladta az előző év hasonló időszakának mennyiségét.

Ausztria tejgazdasága kiegyensúlyozottan növekszik. Ennek alapja a megingathatatlan belföldi kereslet termékei iránt, amely oly mértékű, hogy gyakorlatilag alig marad export árualap. Ezért egyrészt minta, másrészt nem potenciális versenytárs a „sógorok” tejszektora.

Ausztria tejpiaca Az Agrarmarkt Austria a közelmúltban átfogó értékelést adott közre az osztrák tejpiac helyzetéről. Ennek főbb megállapításai az alábbiak szerint foglalhatók össze.

Nagy-Britannia

[email protected];

[email protected]

Az ország szarvasmarha állománya 2011-ben 1,977 millió főt számlált, azaz gyakorlatilag az előző évi szinten maradt. A tejhasznú tehenek létszáma viszont 0,9 százalékkal (527.393 főre), a húshasznúaké pedig 1,2 százalékkal

A Glasgow-i székhelyű First Milk tejipari szövetkezet egy 17 millió font sterling (1 font ~ 350,82 Ft) értékű beruházással kívánja felfejleszteni sajtgyártását és forgalmát. Az el-múlt évben 564 millió font árbevételt elérő cég az észak-welszi sajtgyártó és csomagoló üzemének teljes felújítása révén kívánja növelni sajttermékeinek eladásait, amelyeknek értéke a

11 11

EU TEJPIACI KITEKINTÉS legutóbbi néhány évben évi 70 millió fontot ért el. A piackutatások azt mutatják, hogy növekvőben van a kereslet a márkanévvel forgalomba hozott sajtok iránt. A First Milk tagvállalatai (tejtermelők) örömmel nyugtázzák a piacbővítési lehetőséget, és részt vállaltak az új üzem felépítésében. A hír utolsó része az igazán érdekes. Nem ellenfelek, hanem partnerek a ter-melők és feldolgozók. A közös befektetések erősítik ezt az állapotot.

Románia - raktár- és áruelosztó bővítés A Romanian Business angol nyelvű lap tudósítása szerint a Covalact tejipari vállalat Sepsiszentgyörgyön ez év elején új raktár- és áruelosztó központot nyitott, ötmillió lejes beruházással (1 román lej ~ 66,43 Ft). A cég 1969-ben Kovászna megye állami tejipari vállalataként alakult, majd az 1994. évi privatizálása után vette fel a Covalact nevet, 2008-ban pedig a Sigma Bleyzer csoport tulajdonába került. Jelenleg két üzemet működtet, Csíkszeredában, illetve Sepsiszentgyörgyön, és fő feladatának a székelyföldi körzet ellátását tekinti. A Covalact 550 állandó alkalmazottat foglalkoztat, és havonta mintegy 1.600 tonna tejterméket forgalmaz. Az új raktárbázis kapacitása 700 tonna. A Sigma Bleyzer eddig 7 millió eurót fordított a vállalat korszerűsítésére és bővítésére, a következő két-három évben pedig további 4 millió eurót kíván beruházni. A romániai tejszektorban igen lassú a jelen hírhez hasonló fejlesztések üteme, miközben a piac most éli expanzív szakaszát. Ez azt jelenti, hogy a vidéki önellátás viharos leépülése miatt a kereslet egyre inkább a hálózatok boltjaiba terelődik, amit a leépülőben lévő tejtermelés és feldolgozás nem tud ellátni. Ezért mondjuk, hogy tartósan piacunk lesz a keleti szomszéd mind a nyerstej, mind a tejtermékek vonatkozásában. Ezt a képet erősíti a nagy exportőr Olympus romániai fejlesztése is.

Románia - tejipari kapacitásnövelés A Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank 30 millió euró hitelt nyújt az Olympus Románia vállalat részére, tejipari kapacitásainak fejlesztéséhez. A hét éves futamidőre szóló [email protected];



I. évfolyam - 2012. március kölcsön lehetővé teszi a vállalat hatékonyságának, versenyképességének és export árualapjainak jelentős növelését. A görög érdekeltségű Olympus 1999 óta van jelen Romániában, az azóta eltelt 13 évben 70 millió lejt ruházott be a romániai tejipar fejlesztésébe, és több programot valósított meg a tejtermelő gazdák támogatása érdekében. Jelenleg a cég Romániában előállított termékeinek 80 százaléka külföldi piacokra irányul. Iliasz Pliatszikasz ügyvezető igazgató szerint exportjának értéke 2012-ben elérheti a 32 millió eurót. Termékeit főleg az közép- és kelet-európai országokba szállítja, de az igazgató tervei szerint a jövőben a nyugati országok, sőt akár az Egyesült Államok piacaira is betörhetnek. Az Olympus 2011. novemberében a Brassó megyei Höltövényben (Hălchiu) felavatta Románia legmodernebb tejipari üzemét, amely saját erőből, 55 millió eurós beruházással épült, és óránként 40 ezer liter tejet dolgoz fel. Románia 2011-ben összességében több mint 200 millió euró értékben hozott be tejtermékeket külföldről, ami mintegy 16 százalékos emelkedést jelentett az előző évihez képest. A feldolgozásra leadott tejmennyiség ugyanakkor 2 százalékkal (826 ezer tonnára) csökkent az országban.

A Friesland Campina 2011. évi mérlege A Friesland Campina holland tejipari konszern 2011. évi jelentése szerint a cég árbevétele 7 százalékkal (9,6 milliárd euróra) növekedett az előző évihez képest, ugyanakkor a tiszta nyeresége 24 százalékkal (216 millió euróra) csökkent. Ennek oka elsősorban az infrastrukturális beruházásokban, az általános gazdasági nehézségekben és az árfolyamok kedvezőtlen alakulásában keresendő. Az új gyermektápszerek és tejalapú italok bevezetése ellenére a cég vaj- és tejpor értékesítő csoportja – a piaci nehézségek hatására – 2011-ben 97 millió eurós veszteséget jelentett (az előző évi 92

[email protected]

12 12

EU TEJPIACI KITEKINTÉS millió euróval szemben). A növekvő oroszországi kereslet 2011. közepére érte el a csúcspontját, utána viszont egy általános eltolódás következett be az olcsóbb termékek irányába, ami egyben a fogyasztói bizalom megrendülésével párosult. Oroszország mellett kedvezőtlenül alakult a cég németországi értékesítése is. Jan-Willem ter Avest, a konszern kommunikációs igazgatója szerint a veszteségek fő oka az európai gazdasági nyomás, amely remélhetőleg nem lesz tartós, a jövőt pontosan előre jelezni azonban nem lehet. Mi mégis megpróbáljuk. Ebben az évben az EU tagállamaiban várhatóan megáll a tejtermékek kereslet-szerkezetének olcsóbbak felé való elmozdulása. Számottevő visszarendeződésre azért nem lehet számítani, de már ez is meg fog látszani az olyan hatalmas cégek pénzügyi adatainak javulásában, mint a fent említett.

Németország tejtermék exportja A német Milch Markt jelentése szerint 2011ben is élénk nemzetközi kereslet mutatkozott a német tejtermékek iránt, bár az export felfutása az előző évekhez képest lelassult. Ennek ellenére a tejtermékek – 8,3 milliárd eurós összértékkel – a teljes német agrárexportnak, a továbbra is a 8,7 millió eurós húsexport után - a második legnagyobb bevételt hozó cikkcsoportját képezik. A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése alapján a 2010. évi egymillió tonnás sajtexportot is sikerült 4 százalékkal túlszárnyalni, annak ellenére, hogy az Oroszországba irányuló német export erősen visszaesett. Számottevően növekedett az ország tejpor exportja is, bár a teljes tejporból az előző évinél 23 százalékkal kevesebbet sikerült külföldre szállítani. A tejalapú ivólevekből 15 százalékkal többet szállítottak harmadik országokba, ezek együttes exportja azonban a 2010. évi szinten maradt. Vajból viszont a német termelők az előző évinél 7,6 százalékkal kevesebbet tudtak exportálni, mivel a viszonylag magas árak miatt a harmadik országok kereslete a német vaj iránt mintegy 40 százalékkal lecsökkent.

A fentiekkel szorosan összefügg a német tenyészmarha-export is. A Német Holstein-fríz Szövetség (DHV) szerint az elmúlt évben 72 ezer élőmarhát értékesítettek külföldre, amely szám valamelyest elmarad az előző évitől.

[email protected];



I. évfolyam - 2012. március

Németország élelmiszergazdaságáról, tejszektoráról külön elemzést fogunk a következő számban közölni, tekintve, hogy befolyása életünkre igen sokrétű és tanulságokban bővelkedő.

Az olasz tejtermelés javuló hatékonysága Németországi értékelők ez év február közepén megjelent elemzése szerint az utóbbi években az olasz tejtermelők nyeresége meghaladta a 7 legnagyobb európai tejtermelő ország átlagát. A 40-100 közötti európai nagyságrendi kategóriában (EGE) 2006 és 2008 között az olaszok érték el a legmagasabb átlagos jövedelmet, amely 100 kg tejre számítva 24 eurót tett ki. Utána Belgium, Írország és Németország következett 17, 16 és 13 eurós 100 kilónkénti nyereséggel, a sort pedig Franciaország zárta 11 euróval. A nagyobb üzemméreti kategóriában számítva is az olaszok álltak az első helyen 23 eurós nyereséggel, őket Belgium, Franciaország és Írország követte 18, illetve 12-12 euróval. Érdekes módon, ebben a kategóriában a német és holland tejtermelők nyeresége csak 10-10 eurót, a briteké 8, a dánoké pedig csak 4 eurót tett ki.

Franciaország tejtermelése A Francia Tejtermelők Országos Szövetségének (FNPL) ez év március 15-én tartott Kongresszusán felszólalt Bruno Le Maire, agrárminiszter is. Beszédében elsőrendű fontosságúnak tartotta a francia tejtermelés mennyiségének és a tejipari termelés magas színvonalának fenntartását. Hangsúlyozta, hogy az ország 19 milliós szarvasmarha - és ezen belül 4 millió fölötti fejőstehén állománya - egy olyan nemzeti kincset jelent, amelyet feltétlenül ki kell használni a nemzetgazdaság fejlesztése érdekében. Az állomány azonban jelenleg csökkenő ten-

[email protected]

13 13

EU TEJPIACI KITEKINTÉS denciát mutat.

A tejtermelés fontosságát mutatja, hogy 2011ben a tejtermékek exportja 5,6 milliárd euró bevételt biztosított az országnak (a gabona cikkcsoport után ez a második legnagyobb exportérték volt). Sajnos az általános gazdasági válság következményeként le-csökkent tejárak 2009-2010-ben erősen rontották a francia tejtermelés jövedelmezőségét, és az országban működő 75 ezer tejtermelő gazdaság nagy része jelenleg is komoly anyagi nehézségekkel küzd, átlagos évi jövedelme 18 ezer euró körül mozog, és nagy-mértékben az uniós támogatásokra van utalva. A miniszter szerint a tejtermelők a KAP reform áldozataivá válnak. Mindezek ellenére a francia tejtermelés 2011-ben 6 száza-lékkal növekedett. A miniszter felhívta a termelők figyelmét arra, hogy alaposan fel kell készülniük a tejkvóta rendszer 2015. évi kifutása utáni időszakra, megfelelően kihasználva az új minta-szerződés által biztosított lehetőségeket. A franciák erős befolyással vannak az említett reform alakulására. Nehéz elkép-zelni, hogy érdekeik ellen lenne. Ennél fogva – ahogy azt a mindennapi híradásokban szokták említeni – miniszterük ilyen szavait mi politikai hangulatkeltésnek értékeljük.

A francia tejtermelők jogi lépést kezdeményeznek a Lactalis-szal szemben Francia sajtóhírek szerint a francia tejtermelő gazdák március közepén bejelentették, hogy jogi lépést kezdeményeznek a Lactalis tejkonszernnel szemben „a francia tejpiac egyensúlyhiányának” előidézése miatt. A 2009-10. évi pénzügyi válság nyomán ugyanis a francia tejtermelők és feldolgozók megállapodtak abban, hogy szerződésben rögzítik a tejfelvásárlási árakat és fizetési feltételeket. Ilyen szerződéseket sikerült tető alá hozni a nagy feldolgozókkal, köztük a Danone-nal és a Bongrain-nel. A Lactalis-szal folytatott tárgyalások azonban hónapokkal ezelőtt zsákutcába jutottak. Március második hetében Bruno Le Maire, agrárminiszter is felszólította a Lactalist a kialakult játékszabályok be-tartására. A Lactalis szóvivője egyelőre nem kívánta kommentálni a jelenlegi helyzetet, annyit azonban kijelentett, hogy a 2012. március 31-i határidő lejárta előtt az árszerződéseket minden bizonnyal meg fogják kötni a beszállítókkal. [email protected];



I. évfolyam - 2012. március A KAP következő pénzügyi-tervezési ciklusra vonatkozó tervezete, valamint a legújabb tejpiaci rendelkezés szerint a tejtermelők felmentést kapnak a versenyjogi szabályok alól, persze szigorúan szabályozott körülmények között. Ehhez a mintát éppen ez a francia, a gyakorlatban már évek óta működő rendszer adta, amely az áringadozások tompítása érdekében hónapokra rögzíti a tejárakat.

A tejtermelők véleménye a tejcsomagról Az Európai Tej Tanács (EMB) elnöke, Romuald Schaber február közepén az alábbiak szerint összegezte a tejtermelőknek az EU 2011. decemberében nyilvánosságra hozott tejcsomagjával kapcsolatos véleményét. Az uniós szintű 3,5 százalékos és a tagállami szintű 33 százalékos korlát (ld. magyarázat) rendkívül alacsony, az első esetben a korlátot ennek háromszorosában kellene megállapítani.

Az helyes, hogy a termelői szervezetek tárgyalhatnak a termelők nevében, a szabályozás azonban a tejtermelők és feldolgozók közötti szerződésmintára hivatkozik, amelynek elfogadása nem kötelező. Emellett nem könnyű megtalálni a megfelelő tárgyaló szervezetet, így a termelők továbbra is kijátszhatók egymás ellen. Schaber szerint az új rendelkezések nem garantálják a piac egészséges működését, bár bizonyos kezdeményezések helyes irányba mutatnak. Pozitívumnak tartja többek között az ármonitoring rendszert, ennek részletes meghatározása azonban hiányzik, és az árak mellett a termelési költségek, valamint a keresletkínálat alakulását éppen úgy szükséges lenne figyelemmel kísérni. Fentiek alapján Schaber a tejcsomag korrekcióját sürgeti, a feltételek együttes meglét-ének megfelelő biztosítása és a piactorzulás elkerülése érdekében. Annak érdekében, hogy megerősítsék a termelők alkupozícióját, a gazdák termelői szervezetekben foghatnak össze, amelyek közösen tárgyalhatnak a szerződési feltételekről, mint például a feldolgozatlan tej áráról. A szóban forgó tejmennyiség azonban nem lehet több, mint az EU össztermelésének 3,5 százaléka vagy az érintett tagállam termelésének 33 százaléka (45 százalék Máltán, Cipruson és Luxemburgban, mivel ezekben az országokban kevesebb, mint 500 ezer tonnát fejnek). A korlátozásra

[email protected]

14 14

EU TEJPIACI KITEKINTÉS azért volt szükség, hogy a legnagyobb termelői szervezetek nagyjából akkorák lehessenek, mint a főbb feldolgozócégek, ezzel megőrizve a hatékony versenyt a tejpiacon.

Az Arla Foods cég helyzete és perspektívái Március elején tették közzé - a dániai székhelyű, több európai országban működő, több mint 8 ezer tejtermelő tagra támaszkodó, Afrikában és Oroszországban leányvállalatokat üzemeltető és összesen 17.600 állandó alkalmazottat foglalkoztató - Arla Foods szövetkezeti tejipari nagyvállalat éves beszámolóját. A cég árbevétele 2011-ben – a német Hansa Milch és az Allgäuland sajtüzemek átvételével – kereken 55 milliárd dán koronát, nettó nyeresége pedig 1,311 milliárd koronát tett ki (1 dán korona ~ 39,07 Ft). Az (öt nehéz év után elért) árbevétel több mint 10 százalékkal, a nyereség pedig 3,4 százalékkal meghaladja az előző évi értéket. Mindezt az Arla úgy érte el, hogy Dániában átlagosan 2,80 dán koronát, Svédországban 3,74 svéd koronát (1 svéd korona ~ 32,88 Ft), Németországban 37,2 eurócentet, vagyis az európai átlagnál magasabb árat fizetett 1 kg felvásárolt tejért. Jelenleg az európai közgazdasági környezet nem kedvező a tejtermelés szempontjából, mivel a termelés literenkénti önköltsége 3 év alatt közel a duplájára emelkedett, a tengerentúli konkurencia (Új-Zéland, Ausztrália, Argentína, Brazília) lényegesen felerősödött. Mindezek ellenére a cég bizakodóan tekint a következő évek elé. Peter Tuborgh elnök szerint az Arla 2015-ig 75 milliárd dán koronára kívánja emelni éves forgalmát. Ennek eléréséhez fokozottan kíván támaszkodni az Európán kívüli piacokra, illetve az új termékek bevezetésére. A cég stratégiai céljai közé tartozik továbbá a hulladékok minimálisra szorítása, a maximális vízés energiatakarékosság, valamint a tejnek, mint alapvető természetes élelmiszernek a széleskörű reklámozása.

A KAP reform vitája A Bizottságnak a Közös Agrárpolitika megreformálására irányuló, múlt év októberében nyilvánosságra hozott javaslataival kapcsolatban több tagország kifogásokat és aggályokat [email protected];



I. évfolyam - 2012. március fogalmazott meg. Leginkább azt kifogásolják, hogy a reformjavaslat nem veszi kellőképpen figyelembe az egyes tagországok sajátosságait, illetve termelési körülményeit. Az új tagországok a javaslatok megjelenése előtt a területalapú támogatási kulcsok teljes kiegyenlítéséért szálltak síkra, jelenleg már a nyugati tagországok átlagának 80-90 százalékával is megelégednének, abból viszont semmit sem akarnak engedni. A balti országok agrárminiszterei közös nyilatkozatban fejtették ki, hogy ha továbbra is a régi tagországok támogatásainak 55-60 százalékát kapják, akkor az behozhatatlan versenyhátrányba hozza őket, és konzerválja mezőgazdaságuk lemaradását, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a gazdasági válság kihatásaival is meg kell küzdeniük. Maria Nedelcseva, bolgár EP képviselő – a nyugati tagországok átlagának 90 százalékát követelve a bolgár termelők számára – kifejtette, hogy országa azért van hátrányos helyzetben, mert az ottani állattenyésztők 90 százaléka nem rendelkezik földtulajdonnal, így nem jogosult a direkt támogatásra. Dacian Ciolos, mezőgazdasági biztos is elismerte, hogy a bolgár állattartók speciális helyzetét valamilyen formában figyelembe kellene venni. Ennek egyik formája – Nedelcseva szerint – az úgynevezett kombinált kifizetések alkalmazása lehetne. Bulgária, illetve több új tagország számára nehezen teljesíthető kihívást jelent a „kizöldítés” is, amely szerint a direkt támogatások 30 százalékát környezetvédelmi intézkedésekhez kell kapcsolni. A reformjavaslatok további egyeztetése és a tagországok álláspontjainak közelítése céljából a Mezőgazdasági Bizottság – Dacian Ciolos kezdeményezésére – ez év április 20-án, Brüsszelben konferenciát szervez „Helybeni élelmiszertermelés és a rövid élelmiszer-elosztási láncok” címmel. Ennek keretében, három munkacsoportban a következő, rendkívül fontos témákat kívánják megvitatni:

• a megfelelő támogatási rendszerek al kalmazása; • a helyi élelmiszertermelési rendszerek lehetőségei, rövid értékesítési láncok (beleértve a közvetlen értékesítést is), ösztönözve a fogyasztóknak a helyi élelmiszerekhez való kötődését; • a vonatkozó uniós szabályozások megvő rendelkezéseinek jobb igazítása a kistermelők és a közvetlen értékesítők igényeihez, a kistermelők és értékesítők együttmű-ködése az élelmiszer-higiéniáért felelős hatóságokkal.

[email protected]

15 15

EU TEJPIACI KITEKINTÉS A Valio finn tejipari cég A több mint 100 éve alapított Valio finn szövetkezet alig 20 évvel ezelőtt alakult át tej-feldolgozó és kereskedő céggé, hogy felvehesse a versenyt a szomszédos országokban működő óriáscégekkel. Mára már – ezer fölötti beszállítójával – a legnagyobb külföldiek egyenrangú versenytársává küzdötte fel magát, annak ellenére, hogy Finnország az EU összes tejkvótájának mindössze 1,5 százalékával (évi 2,45 millió tonna) rendelkezik, és egy tehenészeti telepre csak 24 tehén jut, amelyek évente átlagosan 178 ezer liter tejet termelnek. A cég jelenleg, saját névvel több, mint ezer különböző márkaterméket forgalmaz, és a teljes finn tejpiac 80 százalékát tartja a kezében.

A 15 finnországi üzeme mellett leányvállalatai vannak Észtországban, Belgiumban, Svédországban, Oroszországban és Kínában is. A moszkvai sajt- és vajgyártó üzeme 2007-ben 60 millió eurós beruházással épült. A vállalat több mint 4 ezer alkalmazottat foglalkoztat, 2011. évi forgalma pedig meghaladta az 1,8 milliárd eurót, amelynek egy-harmada külföldi tranzakciókból származott. A kutatás és fejlesztés hagyományosan a Valio tevékenységi köreihez tartozik. Több éven át a cég alkalmazottja volt A. I. Vitanen Nobel-díjas tudós, akinek jóvoltából jelenleg a Valio tulajdonában van a Lactobacillus GG és a laktózmentes tejtermékek előállítására szolgáló termelési technológia. A koncentráció ilyen extrém szintje nehezen kezelhető. A finn üzleti kultúra azonban garancia arra, hogy ebből nem következik az, hogy a tejtermelők kedvezőtlen helyzetben lennének.

Írország Írország mezőgazdasági és élelmiszeripari exportja 2011-ben meghaladta a 8,85 milliárd eurót, ami a 2010. évi értékhez képest 12 százalékos, a 2009. évihez 25 százalékos növekedést jelent. A tavalyi exporton belül a tejtermékek aránya – 17 százalékos növekedés mellett – kereken 30 százalékot tett ki. Írországnak az utóbbi években súlyos harcot kellett vívnia a tejkvóta túllépés ellen, ez év első két hónapjában az előállított tejmennyiség 0,03 százalékkal maradt a megállapított kvóta alatt. A tejkvóta rendszer 2015. évi felszámolása után azonban az ír tejtermelők – a tejtermékek iránti jelenlegi világkereslet alapján – lehetőséget látnak az ország éves tejkibocsátásának 50 százalékos növelésére. Kevon Kiersey, az Országos [email protected];



I. évfolyam - 2012. március Tejbizottság elnöke azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a termelés ilyen arányú bővítéséhez – azaz a tejelő állomány felszaporításához, annak megfelelő elhelyezéséhez, a takarmányalap biztosításához és a trágyatöbblet kezeléséhez – legalább 1,5 eurós beruházásra lenne szükség az elsődleges tejtermelésben. Emellett gondoskodni kell a feldolgozó kapacitások bővítéséről is, ami csak banki kölcsönök igénybe vételével képzelhető el.

A legfrissebb világpiaci elemzések azt mutatják, hogy a nagy termelő országok (Új-Zéland, Ausztrália, Argentína, Brazília) többlettermelése középtávon nem lesz elegendő a fejlődő, és különösen a feltörekvő országok részéről jelentkező keresletnövekedés kielégítéséhez. Hangsúlyozni kell, hogy az írek termelésnövelési elképzelései nincsenek befolyással a hazai tejpiacra sem most, sem a jövőben. A kvóta megszűnésére a világpiaci lehetőségek jobb kihasználása miatt készülnek.

Szarvasmarha tápok gyártása az EUban Az Európai Takarmánygyártók Szövetségének (FEFAC) előzetes adatai szerint az EU tagországok 2011-ben 150 millió tonna szarvasmarha tápot állítottak elő, ami 1 százalékkal alatta marad a 2010. évi mennyiségnek. A termelés legnagyobb csökkenése Írországban (9 %) és Hollandiában következett be, miközben Németország és Olaszország mintegy 3 százalékkal növelte kibocsátását. Ezzel Németország Európa elsőszámú keveréktakarmány gyártójaként megerősítette első helyét, a második helyen Franciaország, a harmadikon Spanyolország áll.

A FEFAC 2012-re a szarvasmarha tápok globális kibocsátásának 0,5 százalékos vissza-esését prognosztizálja. Komoly bizonytalansági tényezőt jelent a Schmallenberg vírus terjedése. Az alapanyagok árának és az energiaköltségeknek az emelkedése révén a keveréktakarmányok ára is várhatóan emelkedik.

Súlyos válságban Szlovákia tejtermelése A TASR március 21-én közzétett jelentése szerint Szlovákia tejtermelése 2011-ben az előző évhez képest 1,1 százalékkal, azaz 10,3 mil-

[email protected]

16 16

EU TEJPIACI KITEKINTÉS lió kilogrammal csökkent, a 2004. évhez viszonyítva azonban a csökkenés 14 százalékot tett ki. A fejőstehenek létszáma az elmúlt év folyamán 3,2 százalékkal (5.200 fővel) csökkent, 2004-től számítva azonban az állománycsökkenés már 24,4 százalékot tett ki az országban. A legutóbbi egy év alatt viszont 4,5 százalékkal (5.946 kg-ra) emelkedett az egy tehénre jutó tejhozam. A tej felvásárlási ára éves átlagban kilónként 31,62 eurócent volt, ez mintegy 15 százalékos emelkedést jelent a 2010. évi átlaghoz viszonyítva, de még mindig nagyon alacsony a nyugat-európai tejárakhoz képest.

A szlovákiai tejtermeléssel kapcsolatban egy igen éles hangú írás jelent meg a Pravda március 22-i számában, amely szerint a külföldi tej elárasztja a szlovák piacot. A cikk szerzője szerint a külföldi tejtermékek beáramlása a tehénállomány drasztikus csökkenéséhez vezetett (hasonló folyamat játszódott le a szlovák sertéságazatban is). „Amennyiben az új kormány nem hoz megfelelő ellenintézkedéseket, 10-15 éven belül egyetlen tehén sem marad Szlovákiában, holott néhány évvel ezelőtt a tehéntartás a falusi lakosság egyik legfontosabb megélhetési forrását jelentette” – írja a cikk. Majd hozzáteszi, hogy aki nem igyekszik megállítani a magasan dotált nyugati termelők által előállított és dömpingelt külföldi tej beáramlását, az tulajdonképpen közönnyel szemléli Szlovákia jövőjét. Jelenleg ugyanis az országban forgalmazott tejnek csak 28 százaléka, a sajtoknak pedig 38 százaléka származik szlovákiai termelőktől, és az ország EU csatlakozása óta 236 vállalat hagyott fel a tejtermeléssel. A szlovák helyzetre többször utaltunk már cikkeinkben és előadásainkban. A kilátások komorak számukra. Valószínűleg be fogják bizonyítani azt a tételt, mi szerint egy ekkora országot gond nélkül el lehet látni külföldről élelmiszerrel, esetünkben tejtermékkel. Ez nem azt jelenti, hogy teljesen megszűnik a tejtermelés és feldolgozás északi szomszédunknál, de a leépülés vége még nem látszik. Ez nekünk jó piaci lehetőség!

NAGYVILÁG HÍREI Az EU Indiával kötött szabadkereskedelmi megállapodása Az EU és India között a közelmúltban aláírt szabadkereskedelmi megállapodás – átmenetileg – elősegítheti a Közösség Indiába irányuló tejtermék exportjának bizonyos mértékű felfutását. Az ázsiai ország 73 millió főt számláló tehénállománya azonban az önellátásra irányuló törekvést erősíti, és hosszabb távon minden bizonnyal a helyi termelés számottevő bővüléséhez vezet. Ez annál is inkább várható, mivel Indiában – a selyem-szövés háttérbe szorulásával – a tejtermelés fokozatosan a falusi lakosság egyik legfontosabb bevételi forrásává válik. A fejlesztéshez azonban mindenekelőtt az általános higiéniai feltételek javítására (a városi utcákon történő fejés visszaszorítására) és a tejbe-gyűjtés hűtőlánccal egybekapcsolt rendszerének kialakítására lenne szükség, mivel egy-előre a begyűjtés és feldolgozás rendszere sokhelyütt nagyon kezdetleges állapotban van.

Az EU Tejtermék Szövetségének alelnöke a közelmúltban látogatást tett Indiában, hogy a helyszínen tanulmányozza az ország tejtermelését és forgalmazását. Kint tartózkodása során az alelnök láthatta, hogy a vidéki körzetekben az útszélen kifejt tejnek legalább 24 órára van szüksége, míg eljut a gyűjtőhelyig, ahol bevizsgálják, és hűtőtartályba töltik. A termelők a zsírtartalomtól függően 17-20 rúpiát (26-30 eurócentnek megfelelő összeget) kapnak a leadott tejért. Az indiai tejpiacon az EU tejszektorának nem lehetnek vérmes reményei. Azt az új-zélandi és ausztrál beszállítók fogják learatni. Mégis ismerni kell az ottani helyzetet, mert hatással van a világpiaci keresletre és árakra. Az önellátás egy ábránd. A kereslet sokkal nagyobb ütemben bővül, mint a termelés, egyre nagyobb lesz a világpiaci kitettség, ami középtávon is hozzájárul a tejtermékek árának magasan maradásához.

Összefonódás az üdítő italok és a tejalapú ivólevek forgalmazói között

[email protected];



A Rabobank február végén kiadott elemzése szerint, a közeli jövőben szoros összefonódás alakulhat ki az üdítő italok és a tejalapú ivólevek gyártói, illetve forgalmazói között. „A világ szomjazik a fehérje-alapú italokra, a probiotikumokra és egyéb tejalapú funkcionális italokra, ami bizonyos új termékek fo-

[email protected]

17 17

NAGYVILÁG HÍREI gyasztásának robbanásszerű előretöréséhez vezetett” – szögezi le a Rabobank. A kezdődő és egyre erősödő összefonódás jele többek között az, hogy a PepsiCo nemzetközi konszern a közelmúltban megvásárolta a Lebegyanszkij, vezető orosz gyümölcslé céget és annak tejipari leányvállalatát, továbbá közös vállalkozást hozott létre az Almarai céggel, amely Szaúdi-Arábia legnagyobb tejipari vállalkozása. A PepsiCo emellett megvásárolta a Beyti, egyiptomi tejipari konszernet, és közös vállalkozási szerződést írt alá a német-országi Müller tejipari céggel. A PepsiCo vezérigazgatója, Sam Lteif a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a tejes termékek óriási potenciált jelentenek a cég számára. A Rabobank szerint a Coca Colának az a célkitűzése, hogy 2020-ig megduplázza éves forgalmát, óriási lendületet adhat a tejés szójaalapú italok felfuttatásának. A tejalapú italok forgalma a legutóbbi tíz évben közel hússzorosára emelkedett a világban. Ennek nyomán a szóban forgó összefonódás egyes körzetekben, elsősorban Kínában, Indiában és Olaszországban már egészen előrehaladott állapotban van. Számunkra ez a folyamat a termékfejlesztések terén nyújt időben támpontot.

Argentin szabadalom Az argentin szaksajtó híradása szerint az Alejandro Lis, szakállatorvos által korábban felfedezett, de mindezidáig viszonylag szűk körben alkalmazott „Ruter” nevű adalék-anyag jelentős mértékben lecsökkentheti a borjak szoptatási idejét, jelentősen meggyorsítva ezzel a tenyészmarhák szaporodási ciklusát. Mint ismeretes, a borjak minimálisan szükséges szoptatási idejét az határozza meg, hogy gyomruk egy bizonyos életkor eléréséig kizárólag csak a tejet képes megemészteni. A „Ruter” adalékanyag segítségével a borjak akár már 30 napos korukban „kész kérődzővé” válhatnak, és a felnőtt szarvas-marhák takarmányaival etethetők, illetve a legelőre kicsaphatók. Ez lehetővé teszi, hogy az anyateheneket a szoptatás elhagyásával történő korábban termékenyítsék, és évenkénti legalább egy szaporulatot elérjenek. Jelenleg az Argentínában tartott 21 millió anyatehén évi átlagban csak 11 millió borjút produkál. Az argentin felfedezésnek, illetve a generációváltás felgyorsításának különösen a hús-hasznú marhatartásban van nagy jelentősége. [email protected];



I. évfolyam - 2012. március Oroszország külföldieknek tartós bérletre ajánlja fel távol-keleti mezőgazdasági területeit Orosz sajtóhírek szerint Oroszország ez év elején meglepő lépésre szánta el magát, amelyet Andrej Szlepnyev gazdaságfejlesztési miniszterhelyettes jelentett be, felhívást továbbítva a kelet-ázsiai országokhoz (konkrétan: Szingapúr, Thaiföld, Vietnam és Japán részére) az orosz távol-keleti régiók mezőgazdaság-fejlesztési projektjeiben való részvételre. A felhíváshoz az orosz fél kidolgozott projektjavaslatokat és beruházási terveket is csatolt (tízmilliárd dolláros nagyságrendben), ezeket a partnerek jelenleg tanulmányozzák.

A szóban forgó régióban több tízmillió hektárnyi, hasznosítható mezőgazdasági termő-terület áll rendelkezésre, amelyen többek között búzát, rizst vagy szóját, esetleg rövid tenyészidejű hibridkukoricát lehet termeszteni. Az elérhető terméseredmények viszonylag alacsonyak, a termelés mégis gazdaságos lehet az alacsony input költségek folytán. Az együttműködésre hosszú távú szerződést aláíró, külföldi beruházók hektáronként, évi 50 rubel (1 rubel ~ 7,58 Ft) bérleti díjért használhatják a földet.

Az orosz intézkedés annak a ténynek az egyértelmű felismerése, hogy a Szibéria távoli körzeteiben előállított mezőgazdasági nyersanyagoknak a sűrűbben lakott európai körzetekbe való elszállítása gazdaságosan nehezen oldható meg, sőt nincs is értelme azokat oda szállítani, mert az ottani lakosság ellátása bőségesen biztosítva van, az európai exportkikötők pedig túlzsúfoltak. Ráadásul ennek erőltetése feleslegesen terhelné a régió jóformán egyetlen vasútvonalra támaszkodó szállítási infrastruktúráját, amelynek elsődleges rendeltetése a szibériai ásványkincseknek az ország belseje felé való mozgatása. Ugyanakkor, a szóban forgó vasútvonal sokkal kevésbé van leterhelve a csendes-óceáni kikötők irányába, a bérlőként szóba jöhető országok részéről pedig komoly importkereslet mutatkozik az előállítható termékek iránt, és a külföldi beruházások munkaalkalmat biztosítanának a helyi lakosság részére is. Az orosz távol-keleti körzetek külföldiek által történő „művelésbe vonása” befolyásolhatja az ott előállítható termékek világpiacát, és az USA, illetve Ausztrália exportpiacainak bizonyos beszűküléséhez vezethet. [email protected]

18 18

NAGYVILÁG HÍREI Súlyos kifagyások Ukrajna és Oroszország őszi vetéseiben Az ukrán mezőgazdasági minisztérium február utolsó napjaiban kiadott jelentése szerint az egyes körzetekben több hétig tartó, mínusz 30 fok alatti, kemény fagyok meglehetősen súlyos károkat okoztak az ország őszi vetéseiben (gabona és repce). A károk pontos mértékét csak a hőmérséklet emelkedése után lehet felbecsülni, a jelenlegi állapot szerint a vetéseket – a korábbi felméréseknél nagyobb területen – minimum 2,0 – 2,5 millió hektáron (a 7 millió ha összterületből) tavasszal újra kell vetni. Egyes körzetekben (különösen, ahol az erős szél elfújta a hótakarót) a kifagyások a vetésterület 50 százalékát is elérik, sőt meghaladják. A felülvetés becsült költségei – a jelenlegi állapot szerint – mintegy 7 milliárd grivnyára rúgnak. (1 ukrán grivnya ~ 27,87 Ft). Az újravetés egyúttal a vetésszerkezet alapos átalakítását jelenti. A kifagyott őszi gabonák helyére ugyanis elsősorban kukorica vetése jöhet számításba, mivel a kukorica a tavaszi gabonáknál nagyobb átlagtermést produkál, és a szükséges vetőmag men�nyiség könnyebben biztosítható. Ennek alapján a jövő évi ukrán kukoricatermés akár 20 millió tonnára is emelkedhet. Oroszország hasonló gondokkal küzd, ott a kifagyás az őszi vetéseknek csak mintegy 10 százalékát érintette, viszont legalább 3 millió hektár területen egyáltalán nem sikerült elvégezni az őszi vetést (főleg a gazdálkodók finanszírozási nehézségei miatt).

A fentiekből messzemenő következtetéseket levonni egyelőre nem lehet, és nem is érdemes, hiszen a természet súlyos kieséseket és zavarokat is képes helyrehozni. Mivel azonban a szóban forgó két ország a világ gabonaexportjának tekintélyes hányadát adja, az esetleges terméskiesés sötét árnyékként vetül a gabonapiacra, és komolyan felboríthatja annak egyensúlyát. Arra mindenesetre fel kell figyelni, ha sűrűsödnek a rossz hírek, hiszen azok túlhangsúlyozása – már megtanultuk – közelgő árhullámnak lehet a jele.

Oroszország tejtermelése Az Orosz Tejtermelő Vállalatok Szövetségének (RSzPMO) adatai szerint Oroszország tejtermelése 2011-ben 31,7 millió tonnát tett ki, ami 0,3 százalékos visszaesést jelentett az előző évhez képest. Az orosz kormány mindent megtesz a termelés újbóli felfuttatása érdekében, ennek alapján az előrejelzések már annak 6 százalé[email protected];



I. évfolyam - 2012. március kos (33,6 millió tonnára történő) növekedését mutatják. Ezzel kapcsolatban az orosz tejtermelők levélben hívták fel Jelena Szkrinnyik agrárminiszter figyelmét arra, hogy a Belorussziából származó, rendszertelen és „dömpingszerű” tej- és tejtermék import komoly zavarokat okoz az orosz piacon, ezért szükség van annak szabályozására és szigorú korlátok közé szorítására. A fehérorosz importot teszik felelőssé azért, hogy ez év elejére Oroszországban felesleges vajkészletek halmozódtak fel mintegy 10 ezer tonnás mennyiségben. Az import beáramlása azonban arra vezethető vissza, hogy az orosz termelés önköltsége 14 rubel körül mozog (1 orosz rubel ~ 7,58 Ft) kilónként, a fehéroroszok viszont 11 rubelért tudják ugyanezt előállítani.

Szóval van még hová fejlődni az orosz tejszektornak. De még egyszer hangsúlyozzuk, hogy minden eszközt fel is használnak hozzá. Ezért hamarosan számíthatunk a fehérorosz cégeknek - valamilyen okkal történő – az orosz piacról való kitiltására. Ennek fényében olvassuk a következő cikket.

Fehéroroszország a tejtermelés és -export növelését tervezi Vaszilij Pavlovszkij mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter március 23-i nyilatkozata szerint Fehéroroszország 2015-ig éves tejtermelését 8-10 millió tonnára, hústermelését pedig 2 millió tonnára kívánja felfuttatni a 2011. évi 6,2, illetve 1,2 millió tonnáról. A növekmény túlnyomó részét exportra szánják, mivel ugyanerre az időre az ország agrárexportjának értékét 7 milliárd dollárra tervezik felemelni. Ezen belül a tejtermékek exportjából a jelenlegi bevételnek a kétszeresét célozzák meg.

A tervek szerint a tejtermelés már ebben az évben eléri a 6,5 millió tonnát annak ellenére, hogy az ország tejelő tehénállománya a legutóbbi évben 13 százalékkal csökkent. Komoly gondot jelent viszont az, hogy a belorusz tejexport legfontosabb felvevő piacai (Oroszország és Ukrajna) az elmúlt évben szigorú beviteli korlátozásokat vezettek be. A fenti, ambiciózus célok eléréséhez a fehéroroszok évről-évre jelentősen növelni akarják a takarmánynövények (elsősorban a napraforgó és a szója) belső termelését, mivel egyelőre nem tudnak elegendő mennyiségű takarmányt termelni. Az elmúlt évben az országnak 780 ezer tonna fehérjetakarmányt külföldről kellett beszereznie, 280 millió dollár értékben. [email protected]

19 19

NAGYVILÁG HÍREI A Fonterra új tejporgyárat épít A Food Production Daily március közepén közzétett híradása szerint az új-zélandi Fonterra tejipari óriáscég 300 millió dolláros (1 új-zélandi dollár ~ 181,92 Ft) beruházással egy új tejporgyár építését, pontosabban a 2010-ben elkezdett építkezés mielőbbi befejezését tervezi. Gary Romano, kereskedelmi és operációs igazgató nyilatkozata alapján a 2013. elején üzembe helyezendő, és 60 állandó alkalmazottnak munkát adó új egység kapacitása a jelenleginek mintegy kétszerese lesz, azaz naponta 4,4 millió liter friss tejet tud majd feldolgozni. Az új-zélandi tejipar termelésének újabb lendületet ad az a tény, hogy a legutóbbi szezonban tejpor iránt megnövekedett kereslet mutatkozik dél-kelet ázsiai térségből (főleg Kínából). A Fonterra igazgatósági tagja, Theo Spierings március 6-án kifejtette, hogy jelenleg a világgazdaságban 6 olyan megatrend érvényesül, amely elősegíti a globális tejtermékek fogyasztásnak és ezen keresztül a cég forgalmának emelkedését. Ezek a következők:

• a feltörekvő országok keresletének gyors növekedése; • az új középosztály jövedelmi helyzetének javulása és az átlagéletkor emelkedése; • az élelmiszerbiztonság jelentőségének növekedése; • a mezőgazdasági alaptermékek árainak emelkedése; • a fenntarthatóság és a gyártó felelősségének előtérbe kerülése; • az új termelési technológiák bevezetése és elterjesztése.

Mindezek ellenére, az erős új-zélandi dollár, a globális tejtermelés erőteljes növekedése, a közel-keleti piacok bizonytalansága kedvezőtlenül hat a Fonterra gazdálkodásának jövedelmezőségére. Ennek hatására a cég kénytelen volt 10-15 százalékkal csökkenteni az általa fizetett tejfelvásárlási árakat. A Fonterra a világ legbefolyásosabb tejpiaci szereplője, egyedül a világpiac tejtermékforgalom több mint harmadát teljesíti. Terjeszkedése már túlmutat a Távol-Keleti térségeken, már Európaiban is megvetette a lábát.

Ausztrália Dr. Craig Emerson kereskedelmi miniszter márciusi nyilatkozata szerint Ausztrália a közeli években – kedvező földrajzi elhelyezkedé[email protected];



I. évfolyam - 2012. március se és termelési feltételei révén – Ázsia legfontosabb élelmiszer ellátójává válhat. Ehhez azonban komoly beruházásokra van szükség a vízellátási infrastruktúra javítása, valamint a feldolgozási kapacitások bővítése területén. Mindehhez az ausztrál tőke nem elegendő, külföldi forrásokat is be kell vonni. Ausztrália természeti adottságai kiválóak, agrártermelése messze meghaladja belső szükségleteit. A hús és a gabona mellett a legfontosabb agrárterméket és egyben kiviteli cikket a tej jelenti. Az országban működő 7.500 tejtermelő farm évente – 5.545 literes egy tehénre jutó tejhozam mellett – több mint 3,7 millió tonna tejet állít elő, amelynek 45 százaléka exportra kerül. Az országon belül az egy főre jutó fogyasztás tejből 102 litert, sajtból pedig 13 kg-t tesz ki évente. Az ausztrál tejtermelés és feldolgozás összesen 40 ezer embernek biztosít megélhetést közvetlenül, a tejexport pedig (a világexport 10 százaléka) évi 2,4 milliárd dollár bevételt jelent az országnak. Az ausztrál tejtermékek elsőszámú felvevő piaca Japán, Szingapúr, Kína, Indonézia és a Fülöp-szigetek.

A DFA új tejporgyárat épít Az amerikai Dairy Farmers Association (DFA) tejipari szövetkezeti vállalat egy új tejpor-gyár építését kezdte el a Nevada állambeli Fallonban. A DFA elnöke, Rick Smith tájékoz-tatása alapján az új üzem kapacitása napi 2 millió liter tej feldolgozását és mintegy 120 ezer kg teljes tejpor előállítását teszi lehetővé, és elsősorban a teljes tejpor exportját szolgálja, emellett azonban sovány tejport is fog gyártani. Jelenleg a DFA termékeinek 13 százaléka exportra kerül, ös�szesen 42 országba. A cég árbevétele 2011-ben megközelítette a 13 milliárd dollárt, csaknem 60 százalékkal túlszárnyalva az előző évi eredményt. Ennek ellenére a DFA 2011-ben 36,7 millió dolláros veszteséget volt kénytelen elkönyvelni (az előző évi 43,7 millió dolláros nyereséggel szemben). A veszteség elsősorban bizonyos új tulajdonrészek beszerzésére fordított kiadásokból adódott. A cég összesen 48,6 millió dollár osztalékot fizetett a tagvállatainak, nagyjából ugyanannyit, mint 2010-ben. 2011-ben a DFA 63 milliárd font, azaz mintegy 26 millió tonna tejet forgalmazott, ami az USA teljes tejtermelésének durván egyharmadát jelenti.

[email protected]

20 20

ELEMZÉSEK

I. évfolyam - 2012. március

Tej és tejtermékek az EU-ban

mind 2013-ban 0,8 százalékos növekedés várható, amely növekedést az EU 12 potenciális fogyasztásnövekedése, valamint az emelkedő exTejtermelés és a felvásárlás Az EU tagállamaiban a tejfeldolgozókba szál- port generál. lított tehéntej mennyisége 2011-ben 2 százalékkal emelkedett. A növekedés elsősorban Franciaországra, Németországra, Írországra, Lengyelországra, Nagy-Britanniára és Ausztriára jellemző. Az emelkedő tendencia várhatóan folytatódik, bár kissé mérséklődő ütemben, 2012-ben 1,0 százalék, 2013-ban 0,6 százalék a várható emelkedés mértéke.

A tejtermelés mennyisége is emelkedett 1,5 százalékkal és - a szakértők előrejelzése szerint - a kedvező folyamat folytatódik az elkövetkező két évben is. A tejelő tehenek éves átlagos hozama 2011-ben 6.431 kg (+1,9%) volt egyeA 2010. évi emelkedő termelési tendencia mudenként. tatkozott az erjesztett termékek, az ivótej és Az átlagos egyedenkénti tejhozam folyama- még inkább a tejföl esetében. A friss tejtertos emelkedése ellensúlyozni képes a csökke- mékek termelésében 2011-ben enyhe lassunő egyedszám (-0,8%) miatt bekövetkező tej- lás (+0,3%) volt tapasztalható, a becslések szetermelés kiesést mind az EU15, mind pedig rint, az emelkedő tendencia mértékében. A váaz EU12 tagállamokban. 2011-ben a tehénál- rakozások növekvő termelést jeleznek 2012. és lomány 0,8 százalékkal csökkent, amely ten- 2013. évekre a tartós belpiaci (EU) és világpiadencia 2012 és 2013-ban is folytatódni fog. Az ci kereslet miatt. Eurostat 2011. novemberi adatait elemezve úgy tűnik, hogy némely ország túllépi a tejkvótáját, hacsak a szállítást erre való tekintettel át nem ütemezik.

Tejtermékpiac

Az összes sajttermelés a becslések szerint enyhén emelkedett 2011-ben (0,2%-kal 2010-hez képest). Az EU-n belüli felhasználás a várakozásoknak megfelelően változatlan maradt. Harmadik országból származó sajtimport némiképp emelkedett annak ellenére, hogy az Oroszországba irányuló EU-s sajtexport kissé csökkent (az összes EU-s harmadik országba irányuló export csupán 0,9%-kal emelkedett 2010-hez képest a becslések szerint). Az EU sajttermelését illetően mind 2012-ben,

[email protected];



A 2011-es teljes tejpor termelés le van szerződve, mértéke (-3) százalék 2010. évhez viszonyítva. A 2012-2013-as évekre stagnálást vetítenek előre. AZ EU teljes tejpor ex-portja valamelyest csökkent 2011-ben, de a csökkenés kompenzációja várható a közel-jövőben a kedvezőbb ár és az euró árfolyamváltozása miatt.

[email protected]

21 21

ELEMZÉSEK

Az EU soványtejpor termelése a becslések szerint 2011-ben 13 százalékkal emelkedett. A 2012. és 2013. évekre is további emelkedést prognosztizálnak (4%, ill. 2%). A piacot a folyamatosan magas importigény mozgatja. Az export a becslések szerint 37 százalékkal emelkedett 2011-ben, és ez a pozitív tendencia várható az elkövetkező két évben is. A soványtejpor világpiacára Kína már jelentős befolyással bír, de az Észak-afrikai (Algé-ria, Egyiptom) országok piacára is betört. A 2009ben létrehozott EU-s soványtejpor készleteket 2012-ben élelmiszersegély formájában kiüríteni szándékoznak.

I. évfolyam - 2012. március lémák megoldásának hatása tekintetében. Bár a mostani kilátások a feldolgozott tejtermékek árának konszolidációját jelzik és a pozitív általános kereslet erősíti az EU export kilátásait, a bizonytalanság jelen van a kevéssé kiszámítható gazdasági környezet miatt.

A 2011. évi általános piaci helyzet kedvező volt, a 2012. évi pozitív várakozásoknak való megfelelés nagymértékben függ az általános gazdasági növekedési ütemtől, valamint elsősorban Kína és más dél-kelet ázsiai országok, a Közelés Közép-Kelet által gerjesztett élénk kereslet tartósságától. Kulcsfontosságú kérdés továbbá az EU és a legfontosabb tejtermelő országok (Új-Zéland, Ausztrália, USA, stb.) termelési potenciáljának növekedési üteme és mértéke.

A világ tejpiacának 2012. évi kilátásai

Az összes vaj- és vajolaj termelés becsült emelkedése 2 százalék volt 2011-ben, és további 1,1 százalék, illetve 1,0 százalék növekedést várnak 2012. és 2013-ra. A 2011. évi import jelentősen csökkent a példa nélküli magas világpiaci árak következtében. AZ EU vaj- és vajolaj exportja előtt gyakorlatilag korlátlan lehetőségek álltak az EU-s ár és a világpiaci ár igen nagymértékű eltérése miatt. 2012-ben és 2013-ban egy mérsékelt visszarendeződés várható.

Bizonytalanságok A tejpiaci kilátások meglehetősen nehezen prognosztizálhatók az általános makro ökonómiai környezet és az időjárási viszonyok változásai, valamint az EU-n kívüli országok előre nem látható tejtermelési fejlesztéseinek hatásai miatt. Fenntartásokat fogalmaznak meg az EU-27 gazdasági fejlődésének, valamint a jelenleg tapasztalható eurózóna és euró árfolyam [email protected];



A Rabobank március harmadik hetében közzétett értékelése szerint az enyhe időjárás a növekvő keresleten túlmenően is ösztönzi a globális tejtermelés felfutását. Ennek hatására, valamint a gazdasági válság kihatásainak következtében a 2012. év első felében a tejtermék árak 3-8 százalékos csökkenésével kell számolni, bizonyos körzetekben azonban az áresés ennél jóval nagyobb lehet. Ezért várhatóan a megtermelt tej nagyobb hányadát fogják hosszabb távon eltartható termékekké feldolgozni. A takarmányozási költségek emelkedésével párosuló árcsökkenés következményként bizonyos termelői csoportok nyeresége veszteségbe csaphat át.

A termékkibocsátás növekedése a nagy tejtermelő körzetekben különböző mértékű lesz, így az EU-ban 2,3 az USA-ban 2,7, ÚjZélandon 9,4, Ausztráliában 5,0, Argentínában pedig (meglepő módon) 12,1 százalékos növekedés várható. Az EU termelésének növekménye csaknem teljes egészében a nemzetközi piacokra kerül. Az USA-ban a termelés bővülése a tejelő tehénállomány gyarapodásának és a tejhozam növekedésének együttes hatására következik be.

[email protected]

22 22

PÁLYÁZATI HÍREK Az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igénylésének feltételei, információk a helyszíni szemléről, ellenőrzésről A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) a támogatásban részesülőknek évente elszámolási időszakokat biztosít. Az állattartó telepek korszerűsítése támogatás esetén az MVH által kibocsátott jogerős támogatási határozattal rendelkező ügyfelek 2012. február 1. - május 31. között kifizetési kérelmet jogosultak benyújtani. Az ÁTK 2 határozatok 2008. április végén kerültek postázásra, a 3 éves befejezési határidő utáni 1 éves időszak, ami az utolsó kifizetési kérelem benyújtására rendelkezésre áll, hamarosan letelik. Aki közbeszerzési eljárást folytatott le, annak természetesen más az időütemezés, de az ÁTK 2-ben nem volt általános a közbeszerzési kötelezettség, mint az ÁTK 1-ben.

A kiadások a támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások mértékéig számolhatók el. Az elszámolásoknál tekintettel kell lenni a referenciaárakat tartalmazó katalógusokra, a gépkatalógusra és az Építési Normagyűjteményre (ÉNGY). A legutolsó szabály szerint a támogatási kérelem benyújtásakor az ÉNGY árakat kell figyelembe venni, és a munkákat lehetőség szerint be kell sorolni az ÉNGYbe. Ha nem lehet, akkor indokolni kell, hogy miért az az anyag került beépítésre, és nem olyan, mint ami az ÉNGY-ben benne van.

Az egyes kifizetési kérelmekben igényelt támogatási összeg meghatározásakor az ügy-félnek ügyelnie kell arra, hogy az infrastruktúrára ne számoljon el többet, mint a teljes beruházás 30 százaléka. Az ellenőrzésre az utolsó kifizetési kérelem elbírálásakor kerül sor. Ha több került elszámolásra, az MVH visszaköveteli a többletként lehívott összeget. Egy naptári évben legfeljebb két alkalommal nyújtható be kifizetési kérelem. Jó tudni, hogy egy kifizetési kérelem-benyújtási időszakban több kérelem is benyújtható, amennyiben a két kifizetési kérelem benyújtása között legalább három hónap eltelt, vagy a kifizetési kérelmére hozott döntést az MVH közölte az ügyféllel, vagy az ugyanazon időszakban benyújtott kérelmét legkésőbb az újonnan benyújtott kérelme előterjesztésével egyidejűleg visszavonja. Nagyon fontos, hogy az utolsó kifizetési kérelmet legkésőbb a művelet megvalósulását, azaz projekt befejezését követő egy éven belül, (de legkésőbb 2015. január 31-ig, ami az ÁTK pályázatok esetében nem fordul elő, vagy csak extrém esetben) kell benyújtani. Nagyon fontos, hogy csak az utolsó kifizetési kérelem lehet [email protected];



I. évfolyam - 2012. március olyan, hogy csak egyéb költség van benne – az összes többiben beruházást is el kell számolni.

A 2010. december 23. előtt, és a 2011. március 5. előtt jogerőre emelkedett támogatási határozat esetén az ügyfél a megvalósítási határidőn belül a támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások összegének legalább 50 százalékát köteles teljesíteni. A 2011. március 5. után jogerőre emelkedett támogatási határozat esetén a támogatásban részesülő ügyfél a támogatási határozat közlésétől számított 9 hónapon belül köteles kifizetési kérelmet benyújtani, amellyel olyan kiadás is elszámolásra kerül, amely nem minősül egyéb elszámolható kiadásnak; valamint köteles a megvalósítási határidőn belül a támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások összegének legalább 80 százalékát teljesíteni. Ezen feltételek hiányos, vagy nem teljesítése támogatás visszafizetési kötelezettséget vonhat maga után. A kifizetési kérelem beadásakor figyelni kell arra, hogy egy bizonylat csak egy kifizetési kérelemnél számolható el, illetve csak a készpénzzel és banki átutalással kiegyenlített kiadások fogadhatók el a támogatás alapjaként, más fizetési mód (árucsere, lízing) nem. Legegyszerűbb nyomon követés a kifizetési kérelem benyújtásakor a számla feliratozása – a kettős elszámolás kiküszöbölését segíti, hogy a feliratozott számlák másolatát csatolni kell a kifizetési kérelemhez. A számlák esetében figyelni kell a kifizetés idejére, csak a befejezési határidőig (tavaly április vége, május eleje, mindenkinek napra pontosan kell tudnia) ténylegesen kifizetett számlákat lehet betenni a kifizetési kérelembe.

Amennyiben az ügyfél árajánlatos tétellel kíván elszámolni, és ahhoz kapcsolódóan rendelkezik az alábbi dokumentumokkal (ami elég álszent megfogalmazás az MVH részéről…), akkor azt, azokat a kifizetési kérelemhez minden esetben csatolni kell. Ilyen dokumentum az építési és felmérési napló másolata, az illetékes építésügyi hatóság által záradékolt építészeti-műszaki tervdokumentáció másolata, a jogerős építési engedély hiteles másolata, vagy az illetékes építésügyi hatóság hiteles igazolása arról, hogy a tevékenység nem építési engedélyköteles, szükségesek a minőségi tanúsítványok, szállítólevelek és hulladékjegyek másolata, valamint az árajánlat alapján elszámolni kívánt tételekhez kapcsolódó összes egyéb irat másolata. Építési beruházás esetén építési műszaki ellenőr alkalmazása és építési napló vezetése akkor is kötelező, ha a beruházás nem építési engedélyköteles, de ezt illik tudni a beruházás megkezdésekor.

[email protected]

23 23

PÁLYÁZATI HÍREK Az első, építéssel kapcsolatos kifizetési kérelemhez csatolni kell a jogerős építési engedély hiteles másolatát, és az első kifizetési kérelemhez az állategészségügyi hatóság igazolását. A kifizetési kérelmet az MVH által rendszeresített formanyomtatványokon, postai úton kell benyújtani. A benyújtás helye a lakóhely/székhely szerinti regionális illetékességű MVH megyei kirendeltség.

A helyszíni szemle/helyszíni ellenőrzés célja, hogy az MVH bizonyosságot szerezzen az ügyfél támogatásra való jogosultságáról, valamint a vonatkozó rendeletekben, hatályos jogszabályokban, közleményekben, támogatási határozatban és a kifizetési kérelmében foglaltak teljesítéséről. A szemlék/ellenőrzések elsődlegesen s kifizetési kérelemben foglalt információkra irányulnak, de figyelemmel kell lenniük a támogatási határozattal jóváhagyott teljes projektre. A helyszíni ellenőrzések segítségével igyekeznek ellenőrizni, hogy a kedvezményezett javára végrehajtott kifizetések igazolhatóak-e a támogatást igénybe vevők birtokában lévő számviteli vagy egyéb dokumentumokkal; a megfelelő számú kiadási tétel esetén annak vizsgálata, hogy a kapcsolódó kiadás jellege és ütemezése eleget tesz-e a közösségi rendelkezéseknek és megfelel-e a művelet jóváhagyott előírásainak és a ténylegesen elvégzett feladatoknak vagy nyújtott szolgáltatásoknak. Fontos, hogy a művelet tényleges vagy szándékolt hasznosítása megfeleljen a közösségi támogatás iránti kérelemben leírt céloknak, valamint ellenőrzik a közpénzből finanszírozott műveleteket a közösségi szabályoknak és szakpolitikáknak, különösen a közbeszerzési szabályoknak és a nemzeti jogszabályok által vagy a vidékfejlesztési programban előírt vonatkozó kötelező előírásoknak megfelelően hajtották-e végre. A technológiai beruházások ese-tében felhívjuk a figyelmet a műszaki tartalom teljes mértékben való teljesülésére, an-nak a kivitelezőtől való megkövetelésére. Adott esetben a teljes támogatásától eleshet a nyertes pályázó.

Fontos az MVH ellenőrzésére az időbeni felkészülés, ha kell szakértő segítség alkalmazása. Az MVH ellenőrei minden esetben ellenőrzik a helyszínen az összes elszámolt számla eredeti példányát, valamint a bizonylatokat, ennek értelmében célszerű, ha a dokumentumokat kifizetési kérelmenként rendezzük a támogatási határozat kézhezvételétől kezdve. Építkezés esetében szükséges a megvalósulási terv bemutatása, illetve fontos, hogy az elszámolt költségek a támogatási kérelemmel beadott műszaki tartalomnak megfeleljenek – minőségi bizonyítvánnyal ez viszonylag egyszerűen ellenőrizhető. [email protected];



I. évfolyam - 2012. március Stratégia-váltás az élelmiszeripari beruházások pályázatainál Jelen módosítás célja hogy a támogatás jelenlegi forrásainak Vidékfejlesztési Prog-ramból történő felhasználása után lehetőség legyen hasonló jellegű, minél szélesebb körben hozzáférhető támogatási lehetőség igénybe vételére. Az intézkedés jelenlegi EMVA Programban történő lezárása az egyik alapfeltétele annak, hogy más uniós társfinanszírozású programok forrásai erre a célra igénybe vehetők legyenek, azonban a vidékfejlesztési programban történő lezárás nem jelenti okvetlenül e források automatikus megnyílását a potenciális kedvezményezettek részére.

Szövegszerű módosítás: 5.3.1.2.3. A mezőgazdasági termékek értéknövelése Kapcsolódás más Operatív Programokhoz: A jogcím 2012. évi megnyitása és a támogatási kérelem beadási időszak lezárulta után az intézkedés lezárásra kerül, az IH deklarálja, hogy 2013 végéig a jogcímet nem nyitja meg. Az uniós pénzügyi ciklus hátralévő időszakában az intézkedés céljait az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból (GOP/KMOP) kívánja elérni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hamarosan - várhatóan 5 milliárd forintos kerettel - meghirdetésre kerülő „mezőgazdasági termékek értéknövelése” című pályázat után egy sokkal nagyobb kalapba fog kerülni az élelmiszeripari fejlesztés. A most várható utolsó ÚMVP-s kiírása során a mezőgazdasági termelők várhatóan 3 milliárd forintra pályázhatnak feldolgozási tevékenységre. E módosítás már több EU tagállamban lezajlott, a Bizottság tehát nem fog gátat szabni ezen törekvéseknek Magyarországon sem. Az eredmény: várhatóan a jövő évben szélesebb körű beruházási támogatási lehetőség lesz az élelmiszeripari tevékenységben. Mivel várhatóan egyhónapos határidővel fogják az idei kiírást megjelentetni, nem biztos, hogy lapunk időben fel tudja majd hívni rá az Önök figyelmét. Kérjük, akiket érdekel, az alábbi linken rendszeresen ellenőrizzék, megjelent-e a kiírás: h t t p : / / w w w. m v h . g o v. h u / p o r t a l / M V H P o r t a l / d e f a u l t / mainmenu/tamogatasok?elso_menu=jcs_1021&masodik_ menu=jcs_1000033&harmadik_menu=j_1000079&selected_ combo=&tamogatas_id=1000079&mutat=T%C3%A1mogat%C3%A1s +r%C3%A9szletei

A pályázatok összeállításában és megvalósításában az ezzel foglalkozó üzletágunk szívesen áll rendelkezésükre. [email protected]

24 24

SZUBJEKTÍV Állatvédelmi álcák alatt Annak kapcsán, hogy május végén kezdődik a Hungerit Zrt. Négy Mancs Alapítvány elle-ni pere a Fővárosi Bíróságon, érdemes elgondolkodni ezen az egyre általánosabbá váló jelenségen. Az elemző számára úgy tűnik, hogy új eszköz (fegyver?) jelent meg a piaci verseny befolyásolásában. Miután a „Négy Mancs” jelenség immár nem egyedi, érdemes mindannyiunknak elgondolkodni azon, hogy mekkora veszélyt jelentenek az ilyen támadások.

Vegyük a magyar szarvasmarha exportot ideiglenesen megbénító, szintén állatvédelemmel álcázott akciót! Talán nem mindenki tudja, hogy miközben a magyar marhák kiemelkedően jó állategészségügyi státuszúak - ezért is kedveltek a külföldi vevők számára - Európa nyugati felén ismét betegség miatt álltak le a szállítások. Az oroszok a Schmallenberg-vírus miatt már február elején leállították a nyugat-európai marhaimportot. Ez lehetőséget ad számunkra, hogy a minden év elején megnyíló orosz beviteli kvótákból nagyobb részt szerezzünk. Kinek fáj ez, és mit tesz ilyen helyzetben? Jól látható. Előkerülnek az olyan új csodafegyverek, mint a már évek óta jól „teljesítő” „mancsolás”, de tudjunk róla, hogy a szabályozási arzenált is élesítették. Wagenhoffer Zsombort, a Magyar Állattenyésztők Szövetsé-gének (MÁSZ) ügyvezető igazgatóját idézzük: „Az Európai Bizottság új alapokra helyezné a néhol már három évtizedes múltra visszatekintő uniós joganyagot a törzskönyvezéssel, tenyészállat- és szaporítóanyag-forgalmazással kapcsolatban. A szakma szerint a jogszabálytervezet eredményeként teljesen kitárulhat a jelenleg még csak résnyire nyitott ajtó a külföldi tenyészállatok és megtermékenyítő anyagok előtt. Ezzel olyan versenyre kényszerülhetnek a piac hazai szereplői, amelyben messze nem azonosak a feltételek, így a fennmaradási esélyük nagyon csekély lenne.” Gyökerénél kezdik vágni a fát. Az „állatvédők”, akik az Európai Unióból a Törökországba irányuló élőállat-kereskedelem felfüggesztésére szólították fel Brüsszelt, kiemelték a magyar szállításokat, miközben az általuk bemutatott felvételeken nem magyar marhák voltak. A füljelzők beszédes dolgok. A magyar marhaszektor tavalyi sikereit sokan irigylik. Mivel nyilvánvaló feketítési szándékról volt szól, a helyzet még azelőtt tisztázódott, és indultak újra a szállítások, hogy drámai következmények (értsd jelentős áresések) történtek volna. A kérdés viszont az, hogy hol csapnak le legközelebb, és milyen gazdasági érdek által vezérelve az „állatvédők”. A jelenség nem csak a gazdasági károkozása miatt aggályos, [email protected];



I. évfolyam - 2012. március hanem azért is, mert lejáratja a valódi állatvédőket, az általuk képviselt valóban nemes célokat. A helyzet tisztázása tehát az ő érdekük is, mert ezen az úton haladva megítélésük tovább fog romlani. Mindehhez illik tudni, hogy az állatvédelem jogi szabályozása az Európai Unióban tagállami hatáskör. Ennek fényében azok a „mancsos” kritikák, amelyek például a libatömés tiltásával kapcsolatosak sántítanak, hiszen mindössze a lengyeleknél tiltott a töméses hízlalás, és azok a cégek, akik nálunk dolgoznak, a jogszabályoknak megfelelően végzik ilyen tevékenységüket.

Ha innen bárki azt gondolná, hogy ezeket az abszurditásokat a fejlett nyugaton nem veszik be a fogyasztók, az nagyon téved. Semmilyen ismeretük nincs Magyarországról, csak az, amit a sajtó bead nekik. Ezért igen veszélyesek az ilyen akciók. Az adománygyűjtőknek olyan ellenségképre van szükségük, ami felháborítja a polgárokat, és főleg megnyitja tárcájukat. Íme tehát a gonosz, állatkínzó keleti, akitől meg kell védeni magukat.

Mit kell tennünk? Nem csak ezekre, hanem az elmúlt hónapokban megélt példátlan Magyarország elleni támadásokra is a helyes reakció: összezárni, együttműködni, egységesen fellépni. Ezekben az esetekben betartani az előírásokat, minden áron megőrizni ál-lategészségügyi státuszunkat, és erősíteni hangunkat a nemzetközi sajtóban. Ahogy ha-tóságaink azt nagyon helyesen tették, szigorítani az eljárásrendet, erősíteni a dokumentáltságot. Az új típusú háború csak most kezdődik. A szarvasaink elleni támadásról hallottak már? Hát erről van szó!

[email protected]

25 25

Holstein Monitor A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének tejszektorra specifikált hírlevele Megjelenik minden hónap végén

Megjelenés módja elektronikus, pdf formátumban

Kiadja a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete 1134 Budapest, Lőportár utca 16. Telefon: 412-5050 Telefax: 412-5052

E-mail: [email protected] www.holstein.hu ***

Szerkeszti az Agrár Európa Kft. Tóth Péter - Fórián Zoltán szenior tanácsadók

1024 Budapest, Fillér utca 10/b. Telefon: 266 5622

Telefax: 4266 5629

E-mail: [email protected] www.agrar-europa.hu ***

26 26