TARTALOM Előszó ................................................................................................................. 3 Aalberg, Ida (1857–1915) ................................................................................ 5 színésznő, a finn színházművészet kiemelkedő alakja Aalto, Alvar (1896–1976) ................................................................................. 6 építész, a finn funkcionalizmus legismertebb képviselője Aaltonen, Wäinö (1894–1966) .......................................................................... 8 szobrász Agricola, Mikael (kb. 1510–1557) ................................................................... 9 hitújító, fordító, a finn irodalmi nyelv megteremtője Ahtisaari, Martti (1937–) ............................................................................... 10 politikus, a Finn Köztársaság tizedik elnöke Bergbom, Emilie (1834–1905) Bergbom, Kaarlo (1843–1906) ...................................................................... 11 a finn színház alapítói Canth, Minna (1844–1897) ............................................................................ 12 az első jelentős finn írónő Castrén, Matias Aleksanteri (1813–1852) .................................................... 13 a finnugor néprajz és nyelvtudomány úttörője Cavén, Kari (1954–) ....................................................................................... 14 festőművész, szobrász Edelfelt, Albert (1854–1905) ......................................................................... 15 festőművész Franck, Kaj (1911–1989) ............................................................................... 16 iparművész Gallén–Kallela, Akseli (1865–1931) .............................................................. 17 festőművész, a nemzeti romantika kiemelkedő alakja Geselius, Herman (1874–1916) Lindgren, Armas (1874–1929) Saarinen, Eliel (1873–1950) ........................................................................... 19 építészek, a nemzeti romantika kiemelkedő alakjai Halonen, Pekka (1865–1933) ......................................................................... 21 tájképfestő
TARTALOM Hector (Heiki Harma) (1947–) ...................................................................... 22 zenész, a finn folkzene kiemelkedő alakja Hiltunen, Eila (1922–) .................................................................................... 23 szobrász, a Sibelius–emlékmű megalkotója Häkkinen, Mika (1968–) ................................................................................ 24 sportoló, Forma–1 autós világbajnok Isotalo, Antti (1831–1911) .............................................................................. 25 rabló, betyár Jansson, Tove (1914–) .................................................................................... 26 írónő, a Muumi-történetek megalkotója Jotuni, Maria (1880–1943) ............................................................................ 28 írónő, az újrealizmus képviselője Kallio, Kyösti (1873–1940) ............................................................................ 29 politikus, a Finn Köztársaság negyedik elnöke Kaskipuro, Pentti (1930–) ............................................................................. 30 grafikusművész Kaurismäki, Aki (1957–) Kaurismäki, Mika (1955–) ............................................................................ 31 filmrendező testvérpár Kekkonen, Urho (1900–1986) ........................................................................ 32 politikus, a Finn Köztársaság nyolcadik elnöke Kirvesniemi, Marja-Liisa (1955–) ................................................................ 33 sportoló, a téli olimpiák legeredményebb finn sífutónője Kivi, Aleksis (1834–1872) .............................................................................. 34 író, a finn nyelvű prózairodalom megteremtője Koivisto, Mauno (1923–) ................................................................................ 35 politikus, a Finn Köztársaság kilencedik elnöke Kurri, Jari (1960–) ......................................................................................... 36 sportoló, jégkorongozó Kuusela, Armi (1934–) ................................................................................... 37 szépségkirálynő Kuusinen, Otto Wille (1881–1964) ................................................................ 38 politikus, a Terijoki-kormány vezetője
TARTALOM Laestadius, Lars Levi (1800–1861) ................................................................ 39 lelkész, vallási mozgalom alapítója Laine, Edvin (1905–1989) ............................................................................... 40 színész, rendező, Linna munkáinak legfőbb tolmácsolója Lalli (XII. század) ........................................................................................... 41 parasztember, a hittérítő Henrik püspök gyilkosa Leino, Eino (1878–1926) ................................................................................ 42 költő, az újromantika legjelentősebb képviselője Leiviskä, Juha (1936–) ................................................................................... 44 a modern finn templomépítészet jelentős alakja Leskinen, Juice (1950–) .................................................................................. 45 énekes, zeneszerző Liksom, Rosa (1958–) ..................................................................................... 46 írónő, a posztmodernizmus képviselője Lindberg, Magnus (1958–) ............................................................................ 47 zeneszerző Lindfors, Stefan (1962–) ................................................................................ 49 belsőépítész és formatervező Linna, Väinö (1920–1992) .............................................................................. 50 író, a háború utáni finn prózairodalom egyik legismertebb alakja Linnankoski, Johannes (1869–1913) ............................................................ 51 író, a nemzeti újromantika képviselője Lönnrot, Elias (1802–1884) ........................................................................... 52 a Kalevala összeállítója, nyelvész, orvos Madetoja, Leevi (1887–1947) ........................................................................ 54 zeneszerző, a finn nemzeti opera megalkotója Manner, Eeva-Liisa (1921–1995) .................................................................. 55 költőnő, a finn modernizmus jelentős képviselője Mannerheim, Carl Gustav Emil (1867–1951)............................................... 56 politikus, a Finn Köztársaság hatodik elnöke Mattila, Karita (1960–) .................................................................................. 58 operaénekesnő Meri, Veijo (1928–) ........................................................................................ 59 író, a modernizmus finnországi úttörője
TARTALOM Mustonen, Olli (1967–) .................................................................................. 60 zongorista, zeneszerző Nurmesniemi, Vuokko (1930–) ..................................................................... 61 divattervező Nurmi, Paavo (1897–1973) ............................................................................ 62 sportoló, kilencszeres olimpiai bajnok hosszútávfutó Nykänen, Matti (1963–) ................................................................................. 64 sportoló, négyszeres olimpiai bajnok síugró Outinen, Kati (1961–) .................................................................................... 65 színésznő, a Kaurismäki-filmek főszereplője Paasikivi, Juho Kusti (1870–1956) ................................................................ 66 politikus, a Finn Köztársaság hetedik elnöke Palo, Tauno (1908–1982) ............................................................................... 68 színész Paraske, Larin (1833–1904) .......................................................................... 69 énekmondó Pellonpää, Matti (1951–1995) ....................................................................... 70 színész, a Kaurismäki-filmek főszereplője Pietilä, Raili (1926–) Pietilä, Reima (1923–1993) ............................................................................ 71 építész házaspár Porthan, Henrik Gabriel (1739–1804) .......................................................... 72 a finn népköltészeti kutatások megalapozója, közéleti személyiség Rautavaara, Tapio (1915–1979) .................................................................... 73 énekes és sportoló, olimpiai bajnok gerelyhajító Rehn, Elisabet (1935–) ................................................................................... 74 politikus Relander, Lauri (1883–1942) ........................................................................ 75 politikus, a Finn Köztársaság második elnöke Rosberg, Keijo (1948–) .................................................................................. 76 sportoló, Forma-1 autós világbajnok Runeberg, Johan Ludvig (1804–1877) .......................................................... 77 költő, a finn himnusz szerzője, a nemzeti romantika vezéralakja
TARTALOM Ruotsalainen, Paavo (1777–1852) ................................................................. 79 vallási mozgalom alapítója Ryti, Risto (1889–1956) .................................................................................. 80 politikus, a Finn Köztársaság ötödik elnöke Saariaho, Kaija (1952–) ................................................................................. 81 zeneszerző Saarikoski, Pentti (1937–1983) ..................................................................... 82 költő, műfordító Salminen, Matti (1945–) ................................................................................ 83 operaénekes Salonen, Esa-Pekka (1958–) .......................................................................... 84 karmester, zeneszerző Sarpaneva, Timo (1926–) ............................................................................... 85 formatervező, iparművész Schaumann, Eugen (1875–1904) ................................................................... 86 tisztviselő, a Bobrikov kormányzó elleni merénylet végrehajtója Schjerfbeck, Helene (1862–1946) .................................................................. 87 festőművész Setälä, Emil Nestor (1864–1935) ................................................................... 88 nyelvész, politikus Sibelius, Jean (1865–1957) ............................................................................. 89 zeneszerző, a nemzeti romantika kiemelkedő alakja Sillanpää, Frans Eemil (1888–1964) ............................................................. 90 Nobel-díjas író Simberg, Hugo (1873–1917) .......................................................................... 91 festőművész, grafikus, a szimbolizmus képviselője Snellman, Johan Vilhelm (1806–1881) ......................................................... 92 filozófus, államférfi, a finn nemzeti törekvések első élharcosa Somerjoki, Rauli Badding (1947–1984) ....................................................... 93 énekes, a finn rockzene úttörője Södergran, Edith (1892–1923) ...................................................................... 94 költőnő, a modernizmus képviselője Ståhlberg, Kaarlo Juho (1865–1952) ............................................................ 95 politikus, a Finn Köztársaság első elnöke
TARTALOM Svinhufvud, Pehr Evind (1861–1944) ........................................................... 96 politikus, a Finn Köztársaság harmadik elnöke Taipale, Reijo (1940–) .................................................................................... 97 tangóénekes Topelius, Sakari (1818–1898) ....................................................................... 98 író, meseíró, tudománynépszerűsítő Turkka, Jouko (1942–) ................................................................................... 99 rendező, író Uotinen, Jorma (1950–) ............................................................................... 100 balettművész, koreográfus Valkeapää, Nils-Aslak (1943–) .................................................................... 101 lapp származású költő, joika-énekes Vionoja, Veikko (1909–1976) ...................................................................... 102 festő Virén, Lasse (1949–) ..................................................................................... 103 sportoló, négyszeres olimpiai bajnok hosszútávfutó Virta, Olavi (1915–1972) .............................................................................. 104 énekes Virtanen, Artturi (1895–1973) .................................................................... 105 Nobel-díjas vegyész Virtaranta, Pertti (1918–1997) .................................................................... 106 nyelvész, Karjala-kutató Waltari, Mika (1908–1979) .......................................................................... 107 író Wirkkala, Tapio (1915–1985) ...................................................................... 109 iparművész Wright, Georg Henrik von (1916–) ............................................................ 110 filozófus Ylppö, Arvo (1887–1992) ............................................................................. 111 orvos, a gyermekbetegségek kutatásának úttörője
TARTALOM Függelék ........................................................................................................ 113 A kötetben előforduló finn, lapp és svéd műcímek magyar fordításai ............125 Felhasznált irodalom .................................................................................... 135 Táblázatok, térképek jegyzéke .................................................................... 139 Képek jegyzéke .............................................................................................. 141 Névmutató...................................................................................................... 143 Tartalomjegyzék ........................................................................................... 149
AKSELI GALLEN-KALLELA (1865–1931) Akseli Gallen-Kallela talán a legismertebb finn képzőművész. Munkái közül mindenekelőtt a századforduló finn nemzeti romantikájának jelentős részét alkotó Kalevalaillusztrációk jutnak eszünkbe. Sokoldalú munkásságába nemcsak festmények tartoznak, hanem grafikák és iparművészeti alkotások is. Axel Gallén (1902-től Akseli Gallen-Kallela) a finn Művészeti Egylet (Suomen Taideyhdistys) rajziskolájában tanult, majd tanulmányait 1884–89 között Párizsban folytatta. 1892-ben Észak-Karjalába utazott nászútra, s a születő Karjalahevület, a karelianizmus egyik fontos kezdeményezőjévé vált. A karelianizmus mozgalmának vezéralakjai a különböző területek művészei voltak, akik az eredeti finn identitást a romlatlan Karjalában, a finn népköltészet szülőhelyén keresték. 1895-ben a Gallén család a közép-finnországi Ruovesibe költözött, ahol felépítették a Kalela nevű villát. Gallen-Kallela itt készítette el legjelentősebb munkáit. Munkásságában szerencsés módon egyesültek a nemzeti és a nemzetközi vonások; sokat utazott, két évig lakott többek között Kelet-Afrikában (1909–11), 1923–26 között pedig az Egyesült Államokban dolgozott. 1919-ben művészeti professzorrá nevezték ki. Gallen-Kallela munkásságának első szakaszát a realizmus és a natu-
ralizmus jellemzi. E korszak legjelentősebb műve az edelfelti (→) hatásokat mutató Poika ja varis (1884) és a naturalista Akka ja kissa (1885). A Párizsban festett Aino-triptichon (1891) és a Sammon taonta (1893) már a kalevalai témákhoz vezet át, de stílusuk még realista. A szimbolizmus felé mutató átmeneti korszakból említést érdemel a Probleema, amelyik később Symposion (1884) néven vált ismertté. A Sammon puolustus (1896) című festményével kezdődik az ismertebb szimbolista, nemzeti romantikus Kalevala-munkássága, amely többek között a Lemminkäisen äiti (1897), a Joukahaisen kosto (1898), ill. a népballadán alapuló Velisurmaaja (1897) festményekkel folytatódik. A Kullervon kirous (1899) az előzőknél realistább stílusban készült. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagy sikert arató finn pavilon (→ Gesellius–Lindgren–Saarinen) Kalevala-témájú freskóit Kallela festette. Az 1920-as években kissé átalakítva újrafestette ezt a Nemzeti Múzeum előcsarnokában. Gallen-Kallela munkásságába a Kalevala mellett más témák is beletartoztak, többek között tájképek és portrék is. Az előbb említettektől igen távol állnak az afrikai idők festményei, ezek színei vakítóan izzanak, stílusuk felszabadult, formáik szabadabbak.
MIKA HÄKKINEN (1968–) Mika Häkkinen, a Forma-1 autóversenyek második finn világbajnoka (az első Häkkinen menedzsere, Keke Rosberg → volt 1982-ben), már hatéves korában elindult go-kart versenyen. E műfajban 1981–86 között ötször lett finn bajnok. A Formula-versenyeken 1987-ben mutatkozott be, a különböző alacsonyabb osztályokban rendre jó eredményt ért el (1990-ben brit Forma-3 bajnok lett), mígnem 1991-ben végre bemutatkozhatott a Forma-1 világában is. Itt az első három év nem hozott komolyabb sikert Häkkinen számára, 1994-ben viszont a VB pontversenyében már a 4. helyen végzett. Ezt ismét három közepes év követte, az 5–7. helyeken zárt. Élete első nagydíj-győzelmét csak 1997-ben aratta, Jerezben. Ilyen előzmények után vágott neki az 1998-as évnek, egy kitűnően felkészített McLaren-Mercedes autóban. (Häkkinen híres hűséges természetéről: 1991–92-ben Lotus kocsiban ült, de azóta a McLaren istálló tagja. Ez egyébként fordítva is igaz, az istállófőnök, Ron Dennis a gyengébb évek ellenére is bízott benne. Különösen közel kerültek egymáshoz Häkkinen 1995-ös adelaide-i súlyos balesete után, amikor sokáig kérdéses volt, autóba tud-e még valaha is ülni.) Az 1998-as évad a McLaren, valamint a Ferrari istálló (soraiban a háromszoros világbajnok Michael Schumacherrel) külön párbajának
ígérkezett. Häkkinen szenzációsan kezdett, az első két futamot megnyerte, később azonban a német utolérte. Az utolsó előtti versenyen, a Luxemburgi Nagydíjon Häkkinen taktikus versenyzéssel megelőzte vetélytársát, így a mindent eldöntő japán versenyt négypontos előnnyel várhatta. S miután a szigetországi nagydíjat Schumacher műszaki hiba miatt feladta, Mika Häkkinen a futamot megnyerve 1998 Forma-1-es világbajnokaként szállhatott ki kocsijából. A 179 cm magas, 70 kg súlyú, megnyerő modorú, mindig mosolygós Häkkinen – akit a türelmesség világbajnokának is tartanak – összesen nyolc versenyt nyert 1998-ban, ennél többet egy idényben csak Mansell (1992) és Schumacher (1995) gyűjtött össze, ők egyaránt kilencszer örülhettek. A finn autósport a nyolcvanas évek elejétől kezdve rendkívül jó eredményeket ért el, Häkkinen Forma-1-es győzelme mellett a rallyversenyzők sorra nyerték a világbajnokságokat, Juha Kankkunen négyszer (1986, 1987, 1991, 1993), Tommi Mäkinen háromszor (1996, 1997, 1998) lett világelső, Timo Salonen (1985), Hannu Mikkola (1983), és Ari Vatanen (1981) pedig egyszeregyszer végzett az összetett pontverseny élén.
JUICE LESKINEN (1950–)* Juhani Leskinen egy kelet-finnországi segédmunkás fia. Négyéves korában már tudott olvasni, és saját bevallása szerint azóta igyekszik megtanulni írni. Az olvasás fontos szerepet töltött be Juice gyermekkorában, mielőtt iskolába ment volna, már elolvasta az Ismeretlen katonát (→ Linna) és a Hét testvért (→ Kivi). Szülőfaluja, Juankoski egy vidéki kis ipartelep volt, ahol még a hatvanas években sem számított megszokottnak, hogy egy segédmunkás fia bejusson a középiskolába, sőt sikeresen elvégezze azt. A gimnázium után Juice Leskinen beiratkozott a tamperei tolmács- és fordítóképző intézetbe, de tanulmányait nem fejezte be. A nyelvekkel való kapcsolatát azonban nem szakította meg, éppen ellenkezőleg, nemcsak kiváló dalszövegíró, hanem költő, közíró és fordító vált belőle. Leskinen első együttese a tamperei diákközegben szerveződött Coitus.Int volt. Az együttest eleinte négy kezdő gitáros alkotta, később hozzájuk csatlakozott még két fiú, az egyik a dobot hozta, a másik pedig az erősítőket. Az első lemezük, a Per Vers, runoilija nem hozott sikert. Az áttörés 1974-ben következett be: Juice Marylin és Jyrki Boy című dala listavezetővé vált. Akkoriban sokan hullócsillagnak tartották őt, de ennek ellenére több mint két évtizede a finn rockzene csúcsán áll.
Juice Leskinen szerzeményei közül a Syksyn sävel és a Viidestoista yö mára már klasszikussá vált. Alkotásai között sajátos csoportot alkotnak azok a dalok, amelyek Finnország térképét rajzolják meg: Hauho, Heinolassa jyrää, Ilomantsi, Juankoski here I Come, Jäminkipohja Boogie, Kuopio tanssi ja soi, Tampere by night, Bluesia Pieksämäen asemalla. Juice több ízben bejárta Finnországot, a gitárja Finnország formáját mintázza, s koncertjeit sokszor a finn himnusszal fejezi be, amelyhez közönsége lelkesen csatlakozik. Juice Leskinen legfontosabb együttese a Slam és a Grand Slam volt. Legérdekesebb nagylemezei a Dokumentti és az Ajan Henki, amelyeken Juice nemcsak énekel, hanem minden hangszeren is ő játszik egyedül. Szinte minden szerzeményét áthatja sajátos humora. Első regénye – Kuka murhasi rock’n roll tähden – 1979-ben jelent meg. Több színdarabot is írt, ezek közül az első az Isänmaan toivo. Verseskötetei: Sonetteja laumalle (1975), Päivää (1984), Iltaisin, kun veneet tulevat kotiin (1990), Räkä ja roiskis (1992), Vaikuttajat korvissamme (1993), Äeti (1994). —————————————— * 2006-ban elhunyt. (A szerk.)
