Szabó Ildikó – Marián Béla 26=7È/<)1g.g.e626=7È/<)1g.,Ï5È.
Tartalom
1. A kutatásról
3
$]RV]WiO\IQ|N|NWRYiEENpS]pVH
4
3. Az iskola pedagógiai programjáról
9
4. Az iskolák gyakorlatáról
15
5. Az osztályokról
24
6. Az osztályok klímája
29
7. $]RV]WiO\IQ|N|NWHYpNHQ\VpJpUO
36
8. Az iskola feladatai
50
$]RV]WiO\IQ|NLNRPSHWHQFLiN
55
I. A kutatásról
Az Országos Közoktatási Intézet megbízásából a Minoritás Alapítvány Kisebbségkutató ,QWp]HWHNpUGtYHVNXWDWiVWYpJ]HWW PiMXViEDQpVV]HSWHPEHUpEHQRV]WiO\IQ|N között.1
A
vizsgálatban
általános
iskolai,
gimnáziumi,
szakközépiskolai
és
V]DNPXQNiVNpS]V RV]WiO\RN RV]WiO\IQ|NHL HJ\DUiQW UpV]W YHWWHN $ Nutatás önkitöltéses NpUGtYYHONpV]OW$]DNpUGtYDPHO\HWD]RV]WiO\IQ|N|N kitöltöttek, igen terjedelmes volt: 102 kérdést tartalmazott. A kérdések egy része további alkérdések sorozatából épült fel. %iU D] LVNROiN HUHGHWL PLQWiMD UHSUH]HQWDWtY YROW D WDQiURN NO|QE|] DUiQ\EDQ NOGWpN YLVV]D D NpUGtYHNHW $ NLVHEE WHOHSOpVHNHQ P&N|G LVNROiNEyO YDODPLYHO QDJ\REE DUiQ\EDQ pUNH]WHN YLVV]D NpUGtYHN PLQW D IYiURVEyO pV D QDJ\REE YLGpNL városokból. Végülis összesen RV]WiO\IQ|N YiODV]ROW D NpUGpVHNUH $ YLVV]DNOGN 70 százaléka általános iskolai osztályban, 18 százalékuk gimnáziumi osztályban, 9 V]i]DOpNXN V]DNN|]pSLVNROiEDQ YpJO V]i]DOpNXN V]DNPXQNiVNpS] RV]WiO\EDQ RV]WiO\IQ|N $ YiODV]YLVV]DNOGN QHP UHSUH]HQWiOMiN SRQWRVDQ D PDJ\DU SHGDJyJXVRNDW Ennek azonEDQ ~J\ YpOMN QLQFV LJD]iQ MHOHQWVpJH $ NpUGtYHN QDJ\ V]iPD OHKHWYp WHV]L D] iOWDOiQRV pUYpQ\& N|YHWNH]WHWpVHN OHYRQiViW DQQiO LV LQNiEE PHUW D NO|QE|] LVNRODWtSXVRNPLQGHJ\LNpEOV]pSV]iPPDOpUNH]WHNYLVV]DNpUGtYHNpVH]OHKHWYpWHV]L a legkülönfélébb összehasonlításokat. Más vizsgálatokból tudjuk2, hogy a magyar pedagógus társadalom igen tagolt. Vizsgálatunk eredményei is jól mutatják, hogy HOVVRUEDQ DWWyO IJJHQ YDQQDN QDJ\ NO|QEVpJHN D SHGDJyJXVRN N|]|WW KRJ\ PLO\HQ iskolában, illetve osztályban tanítanak. Ez azonban szorosan összefügg azzal, hogy milyen 1
A kutatást egy dr. Szekszárdi Júlia által vezetett munkacsoport végezte az MTA Pedagógiai Kutatócsoportja és az MKM 1997-ben elnyert pályázati támogatásával.
típusú diplomával rendelkeznek. Az iskolával kapcsolatos kérdésekben elfoglalt iOOiVSRQWRNDWD]RV]WiO\IQ|NLV]HUHSIHOIRJiVWDWDQiULSiO\DpUWHOPH]pVpWDWDQXOyNUyOpV D] LVNROD EHOV YLOiJiUyO DONRWRWW YpOHPpQ\HNHW DODSYHWHQ LVNRODL végzettségük típusa KDWiUR]]DPHJpVD]KRJ\PHO\LNpYIRO\DPRQRV]WiO\IQ|N|N(]pUW- bár megmutatjuk a teljes mintára vonatkozó eredményeket is - HOVVRUEDQ D NpS]pVL SURILORN pV pYIRO\DPRN PHQWpQKDVRQOtWMXN|VV]HD]RV]WiO\IQ|N|NNO|QE|]FVRSRUWMDit.
,,$]RV]WiO\IQ|N|NWRYiEENpS]pVH Magyarországon – ahogy más országokban sem – QHP OHKHW V]HUH]QL D] RV]WiO\IQ|NL PXQNiUD IHOMRJRVtWy IHOVIRN~ NpSHVtWpVW $] RV]WiO\IQ|NL PXQND D]RQEDQ PLQGLJ LV sajátos (és igen összetett) tudást igényelt. Professzionalizálódását jól mutatja, hogy az |UYHQGHWHVHQ V]DSRURGy WRYiEENpS]pVHN LV J\DNUDQ FpOR]]iN PHJ D] RV]WiO\IQ|Npedagógust. $NpUGtYHWYLVV]DNOGRV]WiO\IQ|N|NKDUPDGDYHWWUpV]WLO\HQHNEHQD]HOP~OW|W évben (1. ábra $] RV]WiO\IQ|NL WRYiEENpS] WDQIRO\DPRNRQ YDOy UpV]YpWHO YDOyV]tQ&VpJpW QHP EHIRO\iVROMD D SHGDJyJXVRN ODNyKHO\H LOOHWYHD]LVNROiNWHOHSKHO\H XJ\DQDNNRUDWDQiUNpS]ILVNROiWYpJ]HWWHNDQNpVDpYQpOLGVHEEHND]iWODJRVQiO gyakrabban vettek részt továbbképzésen. A szakképzésben (szakközépiskolákban és V]DNPXQNiVNpS]NEHQ LOOHWYHD]iOWDOiQRVLVNROiNEDQWDQtWyRV]WiO\IQ|N|NJ\DNUDEEDQ YHWWHN UpV]W WDQIRO\DPRQ PLQW D JLPQi]LXPL RV]WiO\IQ|N|N $]RN D SHGDJyJXVRN DNLN V]HUHWQHN RV]WiO\IQ|N|N OHQQL QDJ\REE YDOyV]tQ&séggel képzik tovább magukat, mit D]RNDNLNN|]|PE|VHNYDJ\QHPV]HUHWLND]RV]WiO\IQ|NVpJHW 1. táblázat).
2
Nagy Mária (szerk.): Tanári pálya és életmód, Okker Kiadó, 1998; Vágó Irén (szerk.): Okker Kiadó, 1998; Balázs Éva: Okker Kiadó, 1998.
Az elmúlt öt évben részt vett-e Ön olyan pedagógus továbbképzésben, DPHO\D]RV]WiO\IQ|NLPXQNiYDOYROWNDSFVRODWEDQ"
+iQ\V]RU" QHP
QY
W|EEV]|ULV
HJ\V]HU
LJHQ
1. ábra
Az elmúlt öt évben részt vett-e Ön olyan pedagógus továbbképzésben, DPHO\D]RV]WiO\IQ|NLPXQNiYDOYROWNDSFVRODWEDQ" igen % V]HUHWRV]WiO\IQ|NOHQQL
32
nem tudja
20
QHPV]HUHWRV]WiO\IQ|NOHQQL
21
általános iskolai osztálya van
32
szakközépiskolai osztálya van
35
V]DNPXQNiVNpS]RV]WiO\DYDQ
29
gimnáziumi osztálya van
24
WDQtWyNpS]ILVNROiWYpJ]HWW
23
WDQiUNpS]ILVNROiWYpJ]HWW
36
tudományegyetemet végzett
25
30 évnél fiatalabb
18
31-45 éves
31
46-60 éves
35
Férfi
23
1
33
D]|VV]HVRV]WiO\IQ|N
31 1. táblázat
%iUDW|EEVpJQHPYHWWPpJUpV]WRO\DQWRYiEENpS]pVHQDPHO\LND]RV]WiO\IQ|NL PXQNiYDO NDSFVRODWEDQ OHWW YROQD D] RV]WiO\IQ|N|N G|QW W|EEVpJH V]NVpJHVQHN WDUWMD D] RV]WiO\IQ|NL WRYiEENpS]pVHNHW 2. ábra). Még azok körében is így van ez, akik nem YHWWHN UpV]W WDQIRO\DPRQ LOOHWYH QHP V]HUHWQHN RV]WiO\IQ|N|N OHQQL $ WDQIRO\DPRN V]NVpJHVVpJpUO HJ\pENpQW D EXGDSHVWL LOOHWYH D WXGRPiQ\HJ\HWHPHW YpJ]HWW SHGDJyJXVRN YDQQDN D OHJNHYpVEp PHJJ\]GYH 2. táblázat). $ YiODV]YLVV]DNOGN neme, életkora, illetve az, hogy milyen típusú osztályt vezetnek, viszont nem befolyásolja V]iPRWWHYHQDYpOHPpQ\HNHW
0LWJRQGROgQD]RV]WiO\IQ|N|NWRYiEENpS]pVpUO"
V]NVpJHVQHNWDUWMD
QY
QHPWDUWMD V]NVpJHVQHN
2. ábra
0LWJRQGROgQD]RV]WiO\IQ|N|NWRYiEENpS]pVpUO" / lakóhely és iskolai végzettség szerint /
szükségesnek tartja % részt vett tanfolyamon
95
nem vett részt
85
V]HUHWRV]WiO\IQ|NOHQQL
89
nem tudja
63
QHPV]HUHWRV]WiO\IQ|NOHQQL
79
WDQtWyNpS]ILVNROD
89
WDQiUNpS]ILVNROD
90
Tudományegyetem
83
Budapest
82
Megyeszékhely
86
egyéb város
87
Község
93
D]|VV]HVRV]WiO\IQ|N
88 2. táblázat
9pJOD]RV]WiO\IQ|NLWRYiEENpS]WDQIRO\DPRNWDUWDOPLHOHPHLUHLVUiNpUGH]WQN Arra kértük a pedagógusokat, hogy 16 lehetséges témáról döntsék el: mennyire tartják fontosnak, hogy szerepeljenek a továbbképzésben. A 3. táblázatban százfokú skálára YHWtWYHPXWDWMXNEHD]HUHGHWLOHJ|WIRN~YiODV]RNiWODJDLW(EEOHOVUiQp]pVUHD]GHUONL KRJ\HOVVRUEDQJ\DNRUODWLLVPHUHWHNHWV]HUHWQpnek elsajátítani a pedagógusok a tanár-diák NRQIOLNWXVRNNH]HOpVpUHD]HOPpOHWLMHOOHJ&WpPiNDWSHGLJVRNDQNHYpVEpWDUWMiNIRQWRVQDN 3. táblázat 0HQQ\LUHWDUWMDIRQWRVQDNKRJ\DN|YHWNH]WpPiNV]HUHSHOMHQHN a továbbképzéseken?
magatartási problémák kezelése
százfokú skálára vetítve 90
az iskolai konfliktusok kezelése
86
a diákok megismerésének módjai
85
a tanár-diák jó kapcsolatának alakítása
81
DGURJIRJ\DV]WiVPHJHO]pVH
81
V]HPpO\LVpJIHMOHV]WMiWpNRND]RV]WiO\IQ|NLPXQNiEDQ
80
nevelés módszertani kérdések
77
mentálhigénia az iskolában
76
NO|QE|]PyGV]HUHND]RV]WiO\IQ|NLyUiQ
75
az egyéni és csoportos beszélgetések vezetése
73
D]RV]WiO\IQ|NLPXQNDWDUWDOPD
71
DSHGDJyJXVRNOHONLHJpV]VpJpQHNPHJU]pVH
68
D]RV]WiO\IQ|NLyUiNWHrvezése
68
nevelés-lélektani vizsgálatok az osztályban
68
IHMOGpV-lélektani ismeretek
61
4. táblázat 0HQQ\LUH WDUWMD IRQWRVQDN KRJ\ D N|YHWNH] WpPiN V]HUHSHOMHQHN D SHGDJyJXVtovábbképzéseken? Százfokú skálára vetítve Téma Magatartási problémák kezelése
Általános Gimnázium iskola
Szakközépi skola
Szakmunkáskép]
Összesen
$YiODV]RNHJ\WWMiUiVDLQDNHOHP]pVpEOD]GHUONLKRJ\DWpPDYDOyMiEDQIWpPD IDNWRU N|Up V]HUYH]GLN D SHGDJyJXVRN IHMpEHQ3 A faktor struktúrát a 4.táblázatban LVPHUWHWMN $ N|QQ\HEE iWWHNLQWKHWVpJ pUGHNpEHQ D WL]HGQpO NLVHEE IDNWRUV~O\RNDW nem tüntettük fel. A 4 faktor a teljes variancia 58 százalékát „magyarázza”. 4. táblázat A 16 továbbképzési téma faktor struktúrája 1. faktor: tanár-diák kapcsolat, fegyelmezés
faktor súly
a magatartási problémák kezelése
0,81
az iskolai konfliktusok kezelése
0,66
a tanár-diák jó kapcsolatának alakítása
0,65
a diákok megismerésének módjai
0,47
DGURJIRJ\DV]WiVPHJHO]pVH
0,47
2. faktor: csoport módszerek
faktor súly
V]HPpO\LVpJIHMOHV]WMiWpNRND]RV]WiO\IQ|NLPXQNiEDQ
-077
NO|QE|]PyGV]HUHND]RV]WiO\IQ|NLyUiQ
-0,69
az egyéni és csoportos beszélgetések vezetése
-0,46
a diákok megismerésének módjai
-0,44
nevelés-lélektani vizsgálatok az osztályban
-0,35
DSHGDJyJXVRNOHONLHJpV]VpJpQHNPHJU]pVH
0,33
3. faktor: pedagógiai ismeretek
faktor súly
D]RV]WiO\IQ|NLyUiNWHUYH]pVH
-0,84
D]RV]WiO\IQ|NLPXQNDWDUWDOPD
-0,82
DSHGDJyJXVRNOHONLHJpV]VpJpQHNPHJU]pVH
-0,45
az egyéni és a csoportos beszélgetések vezetése
-0,31
4. faktor: pszichológiai ismeretek
faktor súly
IHMOGpV-lélektani ismeretek
0,84
mentálhigénia az iskolában
0,67
nevelés módszertani kérdések
0,60
A faktoranalízis akkor vezetett a legszemléleWHVHEE PHJROGiVKR] DPLNRU D INRPSRQHQVHNHW úgynevezett direct oblimin eljárással rotáltuk. Ez a rotációs eljárás egymással korreláló faktorokhoz vezet. Az 1. és a 4. valamint a 2. és a 3.faktor között pozitív a korreláció, míg az összes többi korrelációsHJ\WWKDWyQHJDWtYHOMHO& 3
nevelés-lélektani vizsgálatok az osztályban
0,36 4. táblázat
$ IDNWRU pUWpNHN DODNXOiViW V]HPOpOYH HOV]|U LV D]W OiWMXN KRJ\ D IpUIL RV]WiO\IQ|N|NHWVRNNDONHYpVEppUGHNOLNDÄIHJ\HOPH]pV´IDNWRUKR]N|WGWpPiNPLQWD QNHW$IpUILWDQiURNOHJLQNiEEDFVRSRUWPyGV]HUHNWHUpQNpSH]QpNWRYiEEPDJXNDW. A IHJ\HOPH]pV HJ\pENpQW D] iOWDOiQRV LVNRODL RV]WiO\IQ|N|N V]iPiUD MHOHQWL D OHJQDJ\REE gondot, és a gimnáziumiak számára a legkisebbet. A csoport módszerek iránt viszont a OHJLGVHEESHGDJyJXVRNpVV]DNNpS]pVEHQRNWDWyNPXWDWMiNDOHJQDJ\REEpUGHNOGpVt. A OHJILDWDODEEDNDSHGDJyJLDLVPHUHWHLNHWEYtWHQpNDOHJLQNiEE 3. Az iskola pedagógiai programjáról $] LVNROiN G|QW W|EEVpJpEHQ -ában) a helyi tanterv, a pedagógiai program pVYDJ\ D] 6=06= NO|Q UpV]EHQ LV IRJODONR]LN D] RV]WiO\IQ|N|N PXQNiMával és IHODGDWDLYDO (QQHN HOOHQNH]MpUO PLQG|VV]H D YiODV]YLVV]DNOGN V]i]DOpND nyilatkozott (a maradék 10% nem tudja). A vidéki iskolákban valamivel komolyabban YHV]LN D] RV]WiO\IQ|NL yUiNDW PLQW D IYiURVEDQ %XGDSHVWHQ PLQG|VV]H D] RV]WiO\IQ|N|k 72 százalékának volt arról tudomása, hogy iskolájuk valamelyik GRNXPHQWiFLyMDNO|QLVIRJODONR]LND]RV]WiO\IQ|N|NPXQNiMiYDOpVIHODGDWDLYDO Az iskolák 60 százalékában vannak olyan pedagógiai feladatok, amelyeket csak az RV]WiO\IQ|N|N OiWKDWQDN HO (3. ábra). Ez azért is fontos, mert ahol komolyan veszik az RV]WiO\IQ|NVpJHW RWW D SHGDJyJXVRN VRNNDO QDJ\REE YDOyV]tQ&VpJJHO V]HUHWQHN RV]WiO\IQ|N|N OHQQL PLQW D]RNEDQ D] LVNROiNEDQ DKRO QHP NDSQDN D] RV]WiO\IQ|N|N speciális pedagógiai feladatokat, illetve az iskola dokumentációi nem foglalkoznak külön D] RV]WiO\IQ|N|N IHODGDWDLYDO 5. táblázat). Az iskolák pedagógiai programjának 78 V]i]DOpNiEDQ V]HUHSHO |QiOOy RV]WiO\IQ|NL WDQWHUY pV H] LV Q|YHOL D] RV]WiO\IQ|N|N motivációját (4. ábra).
Az Önök iskolájában vannak-e olyan pedagógiai feladatok, amelyeket csak az RV]WiO\IQ|NOiWKDWHO"
LJHQ
QWQY
QHP
3. ábra Az Önök iskolájában vannak-e olyan pedagógiai feladatok, amelyeket csak az RV]WiO\IQ|NOiWKDWHO"
LJHQ
QWQY
QHP
4. ábra
5. táblázat V]HUHWRV]WiO\IQ|NOHQQL az iskoladokumentációi külön foglalkoznak az RV]WiO\IQ|N|NPXQNiMiYDOpVIHODGDWDLYDO
91
nem foglalkoznak vele külön, nem tudja
84
vannak olyan pedagógiai feladatok, amelyeket csak az RV]WiO\IQ|N|NOiWKDWQDNHO
92
nincsenek, nem tudja
83
az iskola pedagógiai programjában szerepel önálló RV]WiO\IQ|NLWDQWHUY
93
nem szerepel, nem tudja
83
részt vett a pedagógiai program nevelési területre vonatkozó részének kidolgozásában
94
nem vett részt
84
az összes osztál\IQ|N
88
A pedagógia program nevelési területre vonatkozó részének kidolgozásában D]RQEDQFVDND]RV]WiO\IQ|N|NV]i]DOpNDYHWWUpV]W $] LVNROiN V]i]DOpNiEDQ D 1$7 EHYH]HWpVpYHO LV PHJPDUDG D] RV]WiO\IQ|NL yUD $ IYiURVEDQ D]RQEDQ MyYDO DODFVRQ\DEE H] D] DUiQ\ 0LQW DKRJ\ D IYiURVL LVNROiNEDQ ULWNiEEDQ V]HUHSHO D] LVNROD SHGDJyJLDL SURJUDPMiEDQ |QiOOy RV]WiO\IQ|NL WDQWHUY0LQGH]D]WMHO]LKRJ\DEXGDSHVWLLVNROiNEDQNLVHEEMHOHQWVpJHWWXODMGRQtWDQDND] RV]WiO\IQ|NLyUiNQDNPLQWYLGéken (6. táblázat). 6. táblázat YDQ|QiOOyRV]WiO\IQ|NL tanterv % 56
a NAT bevezetése után is OHV]D]RV]WiO\IQ|NLyUD 74
megyeszékhelyek
78
95
más városok
79
89
községek
74
92
Budapest
$KROPHJPDUDGD]RV]WiO\IQ|NLyUDRWWiOWDOiEDQPLQGHQévfolyamon heti 1 órát (az esetek 92-95 százalékában), illetve tömbösítve kéthetenként két órát szánnak erre (az esetek 4-6 százalékában). Egyéb megoldásokkal csak elvétve találkoztunk. Az iskolák
G|QW W|EEVpJpEHQ D] RV]WiO\IQ|NL yUD PHJQHYH]pV LV PHJPDUad, és csak nem egészen egy tizedükben terveznek névváltoztatást. Az iskolák felében a tantárgyi programok készítésében is számítottak az RV]WiO\IQ|N|NN|]UHP&N|GpVpUHpVDYiODV]YLVV]DNOGNV]i]DOpNDPDJDLVUpV]WYHWW RV]WiO\IQ|NL PLQVpJpEHQ YDOamelyik tantárgyi program elkészítésében. Ez az általános LVNROiNEDQ pUWHOHPV]HU&HQ J\DNRULEE PLQW D N|]pSLVNROiNEDQ GH D] LV PHJILJ\HOKHW KRJ\DYLGpNLLVNROiNEDQLWWLVMREEDQV]iPtWDQDND]RV]WiO\IQ|N|NUHPLQWDIYiURVEDQ Természetesen ennél a kpUGpVHNQpOLVD]GHUOWNLKRJ\QDJ\REEYDOyV]tQ&VpJJHOV]HUHWQHN RV]WiO\IQ|N|NOHQQLD]RNDNLNHWEHYRQWDNDWDQWiUJ\LSURJUDPRNNpV]tWpVpEHPLQWD]RN akiket nem. 9pJO D] LVNROiN V]i]DOpNiEDQ NpV]OW LVNRODL V]LQW& RV]WiO\IQ|NL PXQNDWHUY és ittLVD]WWDSDV]WDOWXNKRJ\DYLGpNLLVNROiNEDQQDJ\REEMHOHQWVpJHWWXODMGRQtWDQDND] RV]WiO\IQ|NVpJQHN PLQW D EXGDSHVWLHNEHQ 5. ábra). Az iskolák 67 százalékában pYIRO\DP V]LQWHQ LV NpV]OW RV]WiO\IQ|NL PXQNDWHUY $ NpW NpUGpV DODSMiQ megállapítható KRJ\ V]i]DOpNXNQiO LVNRODL pV pYIRO\DP V]tQW& WHUY LV NpV]OW V]i]DOpNXNQiO FVDN LVNRODL V]LQW& V]i]DOpNXNQiO FVDN pYIRO\DP V]LQW& YpJO V]i]DOpNXNQiO VHPPLO\HQ RV]WiO\IQ|NL PXQNDWHUY VHP NpV]OW $] pYIRO\DPV]LQW& tervekre egyébként ugyaQD]RND]|VV]HIJJpVHNpUYpQ\HVHNPLQWD]LVNRODLV]LQW&HNUH Készült-HgQ|NQpOLVNRODLV]LQWHQRV]WiO\IQ|NLPXQNDWHUY"
LJHQ
%XGDSHVW
PHJ\HV]pNKHO\
PiVYiURVRN
N|]VpJHN
5. ábra
$] LVNROiN V]i]DOpNiEDQ P&N|GLN RV]WiO\IQ|NL PXQNDN|]|VVpJ pV D munkaközösségek 83 százaléka részt vett a pedagógiai program elkészítésében. Itt HJ\pENpQW PHJLQW FVDN D]W OiWMXN KRJ\ D IYiURVL LVNROiN ULWNiEEDQ V]HUYH]QHN RV]WiO\IQ|NLPXQNDN|]|VVpJHWPLQWDYLGpNLHN $]LVNROiNSHGDJyJLDLSURJUDPMDLQDNV]i]DOpNDKDWiUR]]DPHJD]RV]WiO\IQ|NL PXQNDN|]|VVpJHNIXQNFLyLWpVP&N|GpVLNHUHWHLW7HUPpV]HWHVHQPHJLQWFVDND]WWDOiOWXN KRJ\ D YLGpNL LVNROiN NRPRO\DEEDQ YHV]LN D] RV]WiO\IQ|NVpJJHO NDSFVRODWRV J\HN szabályozását, mint a budapestiek. $]RV]WiO\IQ|N|N~J\YpOLNKRJ\LVNROiMXNEDQD]RV]WiO\IQ|N|NW|EEVpJHW|EEpNHYpVEp PHJYDOyVtWMD D] RV]WiO\IQ|NL PXQNDWHUYHW +D D 6. ábrán látható adatokat százfokú skálára vetítjük, akkor 68 pontos átlagot kapunk. A középiskolákban ennél valamivel alacsonyabb - 65 pont -D]iWODJDIYiURVLLVNROiNban pedig 63 pont. 9pJO D]W NpUGH]WN PHJ D] RV]WiO\IQ|N|NWO KRJ\ V]HUHSHO-H NO|QE|] FpONLW&]pV LVNROiMXN SHGDJyJLDL SURJUDPMiEDQ $ FpONLW&]pV N|]|WW D] D N|]|V YRQiV KRJ\ PLQGHJ\LN WpPiQDN D] RV]WiO\IQ|NL yUiN DGKDWQDN WHUPpV]HWHV NHUHWHW A YiODV]YLVV]DNOGNV]i]DOpNDD7. táblázatban látható valamennyi célt megjelölte, míg 8 V]i]DOpNXN HJ\HWOHQ FpOW VHP MHO|OW (] XWyEELDNDW NLKDJ\WXN D WRYiEEL HOHP]pVHNEO 9pJOLVD]RV]WiO\IQ|N|NiWODJRVDQFpOWMHO|OWHNPHJD-EO TapasztalDWDL V]HULQW D] |Q|N LVNROiMiEDQ D] RV]WiO\IQ|N|N W|EEVpJH PHQQ\LUH YDOyVtWMDPHJD]RV]WiO\IQ|NLPXQNDWHUYHW"
W|EEpNHYpVEp PHJYDOyVtWMD
WHOMHVHJpV]pEHQ PHJYDOyVtWMD
QWQY
QHPLJD]iQ YDOyVtWMDPHJ
6. ábra 7. táblázat Az Önök pedagógia programjában szerepelnek-HDN|YHWNH]FpONLW&]pVHN" a viselkedéskultúra fejlesztése
igen % 97
D]HJpV]VpJUHNiURVV]RNiVRNNLDODNXOiViQDNPHJHO]pVH
96
DV]HQYHGpO\EHWHJVpJHNPHJHO]pVH
93
a tanulás megtanulása
93
D]pUWpNUHQGNLDODNXOiViQDNHOVHJtWpVH
91
DWiUVDGDOPLV]DEiO\RNHOVDMiWtWiViQDNHOVHJtWpVH
89
az osztály aktuális problémáinak megbeszélése
89
a tolerancia fejlesztése
88
a demokratikus készségek kialakítása
88
a szexuális élettel kapcsolatos kérdések megbeszélése
86
DWDQXOyNYLOiJEDQYDOyWiMpNR]yGiViQDNHOVHJtWpVH
85
a tanulók jogtudatának fejlesztése
79
az igazságosság problémáinak megbeszélése
77
a szolidaritás fejlesztése
76
a tanárok és a diákok közötti konfliktusok megbeszélése
73
D]HUV]DNHJ\pQLpVWiUVDGDOPLYHV]pO\HLQHNWXGDWRVtWiVD
72
váratlan élmények, események feldolgozása 59 Ha a 7. táblázatban ismertetett válaszok együtt járásait elemezzük, akkor az derül ki, hogy az egyes témák nem különülnek el külön faktorokba. Ez azt jelenti, hogy az LVNROiN N|]|WW FVDN DEEDQ YDQ NO|QEVpJ KRJ\ D FpONLW&]pV N|]O KiQ\DW YRQWDN EH pedagógiai programjaikba, és nem abban, hogy milyen témaköröket preferálnak. Ami pedig a bevont témakörök számát illeti, azt látjuk, hogy az általános iskolák átlagosan egy témával többet szerepeltetnek pedagógia programjukban, mint a középiskolák. Az iskolák 46 százaléNiEDQ EHpStWHWWHN D] RV]WiO\IQ|NL PXQNDWHUYEH YDODPLO\HQ VSHFLiOLVPiUHOUHNLGROJR]RWWSURJUDPRWLOOHWYHPyGV]HUWLV$OHJJ\DNUDEEDQD'$'$ programot, de az iskolák 18 százalékában egynél több kidolgozott programot is beépítettek D]RV]WiO\IQ|NLPXQkatervbe (7. ábra). Ami a részleteket illeti, egyrészt azt látjuk, hogy az általános iskolák gyakrabban vesznek át kész programokat és módszereket, mint a N|]pSLVNROiNPiVUpV]WDYLGpNLLQWp]PpQ\HNLVPLQWDIYiURVLDN0LQGH]PHJLQWFVDND] mutatja, hogy az általános iskolákban, illetve vidéken veszik igazán komolyan az RV]WiO\IQ|NLyUiNDW
Beépítettek-H D] RV]WiO\IQ|NL PXQNDWHUYEH YDODPLO\HQ VSHFLiOLV PiU HOUH kidolgozott programot, illetve módszert?
PLQGHQRV]WiO\V]iPiUD '$'$SURJUDP
WDQXOiVPyGV]HUWDQ
*RUGRQWUpQLQJ
&KHISURJUDP
HJ\pE
HJ\pE
HJ\pE
7. ábra 4. Az iskolák gyakorlatáról $]RV]WiO\IQ|N|N V]i]DOpNDV]NVpJHVQHNWDUWMDD]RV]WiO\IQ|NLyUiNDWpV százalékuk úgy véli, hogy iskolájukban a tanárok többsége is inkább szükségesnek tartja az RV]WiO\IQ|NL yUiNDW PLQW LQNiEE V]NVpJWHOHQQHN (] HJ\EHQ D]W MHOHQti, hogy azok HOV|SU W|EEVpJH LV V]NVpJHVQHN WDUWMD D] RV]WiO\IQ|NL yUiNDW DNLN QHP V]HUHWQHN RV]WiO\IQ|N|N OHQQL 5iDGiVXO D] RV]WiO\IQ|N|N V]i]DOpND D]W WDSDV]WDOWD KRJ\ iskolájában a tanulók többsége is igényli, hogy legyen hetenként egy óra, amikor mindig ugyanazzal a tanárral megbeszélhetik az osztály egészét foglalkoztató kérdéseket. $] LVNROiN KiURPQHJ\HGpEHQ KHWL HJ\ yUD RV]WiO\IQ|NL NHGYH]PpQ\W NDSQDN D] RV]WiO\IQ|N|NWRYiEELV]i]DOpNXNEDQSHGLJHJ\pENHGYH]PpQ\EHQUpV]HVOQHN$]Dz mindössze az iskolák 8 százalékban nem részesülnek valamiféle kedvezményben az RV]WiO\IQ|N|N $] LVNROiN V]i]DOpNiEDQ RV]WiO\IQ|NL SyWOpNRW LV IL]HWQHN D pedagógusoknak. Átlagosan 1763 forintot havonta. Ez az érték úgy jön ki, hogy a pótlékban részeVO RV]WiO\IQ|N|N V]i]DOpND IRULQWRW YDJ\ NHYHVHEEHW NDS PiVLN V]i]DOpNXN YLV]RQW IRULQWRW YDJ\ W|EEHW $ IYiURVL LVNROiNEDQ D]
átlagosnál ritkábban fizetnek pótlékot, viszont ahol fizetnek, ott több pénzt kapnak a pedagógusok, mint vidéken (8. táblázat). 8. táblázat$]RV]WiO\IQ|NLSyWOpNIL]HWpVpQHNJ\DNRUODWDWHOHSOpVWtSXVV]HULQW van pótlék %
forint/hónap átlag
Budapest
68
2153
Megyeszékhely
81
1760
Más városok
79
1724
Községek
83
1703
2V]WiO\IQ|N|NHJ\WW
80
1763
A közpSLVNROiNEDQWHUPpV]HWHVHQPDJDVDEED]RV]WiO\IQ|NLSyWOpNiWODJDPLQWD] iOWDOiQRV LVNROiNEDQ HQQHN PHJIHOHOHQ D PDJDVDEE YpJ]HWWVpJ& RV]WiO\IQ|N|N W|EE SyWOpNRWNDSQDNPLQWD]DODFVRQ\DEEYpJ]HWWVpJ&HN8J\DQDNNRUDSyWOpNPHJOpWHLOOHWYH mértéke nem befolyásolja azt, hogy szeret-HYDODNLRV]WiO\IQ|NOHQQLYDJ\VHP$]D]D] RV]WiO\IQ|N|N G|QW W|EEVpJH QHP FVDN D SpQ]pUW RV]WiO\IQ|N|V|GLN 8J\DQDNNRU lehet, hogy a budapestiek többek között azért tartják kevésbé fontosnak az RV]WiO\IQ|NVpJHWPLQWDYLGpNLHNPHUWDIYiURVEDQULWNiEEDSyWOpNIL]HWpV $ OHJW|EE LVNROiEDQ HJ\VpJHV D] RV]WiO\IQ|NL SyWOpN pV PLQG|VV]H V]i]DOpNXNQiO GLIIHUHQFLiOQDN $KRO GLIIHUHQFLiOQDN RWW iOWDOiEDQ D YpJ]V pYIRO\DPRN LOOHWYH D] HOVV|N RV]WiO\IQ|NHL NDpnak többet. A differenciált pótlékok alsó határának iWODJDIRULQWKyQDSPtJDIHOVKDWiUiWODJDIRULQWKyQDS $] LVNROiN V]i]DOpNiEDQ KDWiUR]]iN PHJ NRQNUpWDQ D] RV]WiO\IQ|NL PXQND tartalmát. A munka tartalmának konkrét meghatározása az általános iskolákra a OHJMHOOHP]EEpVDV]DNNpS]LVNROiNUDDOHJNHYpVEpMHOOHP] 8. ábra). Ezen kívül az is PHJiOODStWKDWy KRJ\ PLQpO NLVHEE WHOHSOpVHQ P&N|GLN HJ\ LVNROD DQQiO QDJ\REE YDOyV]tQ&VpJJHOKDWiUR]]iNPHJRWWNRQNUpWDQD]RV]WiO\IQ|NLPXQka tartalmát (9. ábra). $]LVNROiNV]i]DOpNiEDQP&N|GLNRV]WiO\IQ|NLPXQNDN|]|VVpJ9LGpNHQpVD] általános iskolákban még ennél is magasabb az arány, míg a szakképzést nyújtó iskolákban DODNXO PHJ D OHJULWNiEEDQ D] RV]WiO\IQ|NL PXQNDN|]|VVpJ $KRO YDQ RV]WiO\IQ|NL PXQNDN|]|VVpJ RWW WLSLNXVDQ UHQGV]HUHVHQ PHJKDWiUR]RWW LGN|]|QNpQW WDUWDQDN megbeszéléseket, bár azoknak az iskoláknak is eléggé magas az aránya, ahol csak DONDORPV]HU&HQWDUWPHJEHV]pOpVHNHWDPXQNDN|]|VVpJ 10. ábra). A rendszeres ülésezés
HJ\pENpQWD]iOWDOiQRVLVNROiNUDMHOOHP]EEPLQWDN|]pSLVNROiNUDPLQWDKRJ\YLGpNHQLV IRUPDOL]iOWDEEDPXQNDN|]|VVpJHNP&N|GpVHPLQWDIYiURVEDQ Akárhogy is tartják az üléseket, a legtöbb iskolában (már ahol egyáltalán van munkaközösség) az áltDOiQRV HOYL MHOOHJ& NpUGpVHNHW LV QDSLUHQGUH W&]LN pV PLQG|VV]H D PXQNDN|]|VVpJJHO UHQGHONH] LQWp]PpQ\HN V]i]DOpNiEDQ NRUOiWR]yGQDN D PHJEHV]pOpVHND]DNWXiOLVNpUGpVHNUH(EEHQDWHNLQWHWEHQQLQFVV]iPRWWHYNO|QEVpJD YLGpNL pV D IYiURVL LVNROiN között, mindössze az állapítható meg, hogy a szakképzést nyújtó intézetekben ritkábban foglalkoznak az általános elvi kérdésekkel, mint az általános alap-, illetve középfokú képzést nyújtó intézményeknél. $] RV]WiO\IQ|N|N G|QW W|EEVpJH FVDN DONDORPV]HU&en tartja a kapcsolatot az osztályában tanító más pedagógusokkal. Mindössze a válaszadók 27 százaléka nyilatkozta D]WKRJ\D]RV]WiO\IQ|N|NUHQGV]HUHVHQN|]|VPHJEHV]pOpVHNHWWDUWDQDNDW|EELWDQiUUDO Ez egyébként szintén az általános iskolákra, illetve D YLGpNHQ P&N|G RNWDWiVL LQWp]PpQ\HNUHMHOOHP]EED]iWODJRVQiOpVPLQGH]D]WMHO]LKRJ\H]HNEHQD]LVNROiNEDQ formalizáltabb az iskolai élet, és komolyabban veszik a pedagógusok alá-fölé rendelési YLV]RQ\DLW(QQHNPHJIHOHOHQD]RV]WiO\IQ|NLÄUDQJQDN´LVQDJ\REEMHOHQWVpJHYDQD] általános iskolákban, illetve a vidéki oktatási intézményekben (11. ábra).
Az önök iskolájában meghatározzák-HNRQNUpWDQD]RV]WiO\IQ|NLPXQNDWDUWDOPiW" LVNRODWtSXVV]HULQW LJHQ
iOWDOiQRVLVNROD
JLPQi]LXP
V]DNNpS]pV
8. ábra Az önök iskolájában meghatározzák-eNRQNUpWDQD]RV]WiO\IQ|NLPXQNDWDUWDOPiW" WHOHSOpVWtSXVV]HULQW LJHQ
%XGDSHVW
PHJ\HV]pNKHO\
PiVYiURVRN
N|]VpJHN
9. ábra
+RJ\DQWDUWMDD]gQ|NLVNROiMiEDQPHJEHV]pOpVHLWD]RV]WiO\IQ|NLPXQNDN|]|VVpJ" QHPWDUWDQDN PHJEHV]pOpVHNHW DONDORPV]HU&HQ
QLQFV PXQNDN|]|VVpJ
UHQGV]HUHVHQPHJKDWiUR]RWWLGN|]|QNpQW
10. ábra $]RV]WiO\IQ|NLPXQNDN|]|VVpJPHJEHV]pOpVHLQ IRJODONR]QDN
iOWDOiQRVHOYLMHOOHJ&NpUGpVHNNHOLVIRJODONR]QDN
11. ábra
+RJ\DQWDUWMiNDNDSFVRODWRWD]RV]WiO\IQ|N|ND]RV]WiO\EDQWDQtWyPiVWDQiURNNDO"
DONDORPV]HU&HQ HJ\pQLOHJ
HJ\pEPyGRQ
12. ábra
$] RV]WiO\IQ|N|N V]i]DOpND WXG DUUyO KRJ\ D] LVNROiMXNEDQ J\HUPHN LOOHWYH LIM~ViJYpGHOPLIHOHOVYDQ$QNJ\DNUDEEDQWXGQDNHUUOPLQWDIpUILSHGDJyJXVRNpVH] D]W MHO]L KRJ\ N YDOyV]tQ&OHJ J\DNUDEEDQ IRUGXOQDN NO|QE|] SUREOpPiLNNDO D IHOHOV|NK|] (]HQNtYO D JLPQi]LXPL RV]WiO\RN RV]WiO\IQ|NHL pV D N|]VpJHNEHQ pO pedagógusok is ritkábban számoltak be az átlagosnál, arról, hogy gyermek, illetve LIM~ViJYpGHOPLIHOHOVP&N|GLND]LVNROiMXNEDQ $]RN DNLN WXGQDN DUUyO KRJ\ YDQ D] LVNROiMXNEDQ IHOHOV iOWDOiEDQ DONDORPV]HU&HQDSUREOpPiNWyOIJJHQV]RNWDNNRQ]XOWiOQLYHOHpVPLQG|VV]HKDUPDGXN számolt be arUyOKRJ\D]LIM~ViJYpGHOPLIHOHOVUHQGV]HUHVHQUpV]WYHV]D]RV]WiO\IQ|NL munkaközösség megbeszélésein (13. ábra). A gimnáziumoknak azonban mindössze 16 V]i]DOpNiEDQKRQRVRGRWWPHJH]DJ\DNRUODWpVDV]REDM|YIYiURVLLVNROiNQDNLVFVDND] ötödében.
9DQHD]LVNROiEDQJ\HUPHN LOOHWYHLIM~ViJYpGHOPLIHOHOV"
DNDSFVRODWRW" DODNDORPV]HU&HQD SUREOpPiNWyOIJJHQ
QLQFV
YDQ
QY
PHJEHV]pOpVHLQ
$]RV]WiO\IQ|N|NDWDQyUiQNtYOKHWLiWODJEDQNpWyUiW HJpV]SRQWRVDQ -et) W|OWHQHNHORV]WiO\IQ|NLWHHQGLNNHO 14. ábra $]HGGLJLHNDODSMiQWDOiQPHJOHSGHD IYiURVL RV]WiO\IQ|N|N VDMiW iOOtWiVXN V]HULQW OpQ\HJHVHQ W|EE LGW iOGR]QDN RV]WiO\IQ|NLWHHQGLNHOOiWiViUDPLQWDYLGpNLHN iWODJRVDQyUiW (QQHNKiWWHUpEHQ YDOyV]tQ&OHJD] LV iOOKDWKRJ\DJD]GDJDEENXOWXUiOLVNtQiODWRWNLKDV]QiOYDDEXGDSHVWL RV]WiO\IQ|N|NW|EEV]DEDGLGVSURJUDPRWV]HUH]QHNGiákjaik számára, mint a vidékiek. $] RV]WiO\IQ|N|N V]i]DOpND YDODPLO\HQ PyGRQ pUWpNHOQL V]RNWD D WDQXOyN RV]WiO\IQ|NL yUiNRQ Q\~MWRWW WHOMHVtWPpQ\pW (] D OHJW|EEV]|U V]yEHOL pUWpNHOpVW MHOHQHW Osztályozni mindössze 4 százalékuk szokott valamilyen gyakorisággal (15. ábra). A 9. táblázatban százfokú skálára vetítve mutatjuk be a különféle értékelésekre vonatkozó adatok alakulását. Itt az derül ki, hogy az általános iskolákban, illetve vidéken gyakrabban pUWpNHOQHN PLQW D N|]pSLVNROiNEDQ LOOHWYH D Ivárosban. Másrészt azt láthatjuk, hogy a QN pV D] LGVHEE SHGDJyJXVRN J\DNUDEEDQ pUWpNHOQHN PLQW D IpUILDN LOOHWYH D fiatalabbak. Mindez szinkronban van azokkal az eddig ismertetett adatokkal, hogy az általános iskolákban és vidéken komolyabban veszik, ugyanakkor formalizáltabban végzik D] RV]WiO\IQ|NL WHYpNHQ\VpJHW 9pJO D] LV NLGHUOW KRJ\ D]RN D SHGDJyJXVRN DNLN V]HUHWQHN RV]WiO\IQ|N|N OHQQL J\DNUDEEDQ pUWpNHOQHN PLQW D]RN DNLN QHP V]HUHWQHN RV]WiO\IQ|N|V|GQL
A tanórán kívül hetente átlagosanPHQQ\LLGWW|OWHOgQD]RV]WiO\IQ|NLWHHQGNNHO"
iWODJ yUD yUiW
W|EEHW
yUiW yUiW
14. ábra Szokta-HpUWpNHOQLDWDQXOyNRV]WiO\IQ|NLyUiNRQQ\~MWRWWWHOMHVtWPpQ\pW" J\DNUDQ
ULWNiQ
V]yEHOLpUWpNHOpV
V]|YHJHVpUWpNHOpV
RV]WiO\]iV
HJ\pEPyGV]HU
15. ábra
Szokta-HpUWpNHOQLDWDQXOyNRV]WiO\IQ|NLyUiNRQQ\~MWRWWWHOMHsítményét? / százfokú skálára vetítve: gyakran=100, ritkán=50, soha=0 pont / szóbeli értékelés
szöveges értékelés
osztályzás
Általános iskola
78
23
3
6]DNNpS]KHO\
56
15
3
Gimnázium
47
11
1
Budapest
58
16
3
Megyeszékhely
64
19
3
Más városok
66
17
1
Községek
80
23
3
Férfi
57
14
2
1
71
21
3
30 év alatt
54
15
4
31-45 éves
68
19
3
46-60 éves
69
20
3
6]HUHWRV]WiO\IQ|NOHQQL
71
21
3
1HPV]HUHWRV]WiO\IQ|NOHQQL
52
11
3
2V]WiO\IQ|N|NHJ\WW
69
20
3 9. táblázat
$] RV]WiO\IQ|N|N V]i]DOpNa azt tervezi, hogy a NAT bevezetése után is pUWpNHOQL IRJMD D WDQXOyN RV]WiO\IQ|NL yUiNRQ Q\~MWRWW WHOMHVtWPpQ\pW 7HUPpV]HWHVHQ továbbra is a szóbeli értékelésre gondoltak a legtöbben, és megint csak azt látjuk, hogy az általános iskolákban, illetve a kLVHEE WHOHSOpVHNHQ P&N|G LVNROiNEDQ PDUDGQDN PDMG PHJ D OHJW|EEHQ D] pUWpNHOpV PHOOHWW 0LQW DKRJ\ WRYiEEUD LV D QN LOOHWYH D] LGVHEE pedagógusok mutatkoztak a leginkább értékelés pártinak. A 9. és a 10. táblázatok számai azonban nem hasonlíthatók össze egymással közvetlenül, mert a 10. táblázatban százalékokat jelentenek a számok, míg a 9-ben skálaértékeket.
A NAT bevezetése után tervezi-e, hogy valamilyen módon értékeli majd a tanulók RV]WiO\IQ|NLyUiNRQQ\~MWRWWWHOMHVtWPpQ\pW" / az értékelési forPiWWHUYH]NV]i]DOpNEDQ szóbeli értékelés
szöveges értékelés
osztályzás
Általános iskola
64
31
3
6]DNNpS]KHO\
49
15
2
Gimnázium
39
10
0
Budapest
44
21
2
Megyeszékhely
54
24
2
Más városok
53
25
2
Községek
67
27
3
Férfi
52
16
2
1
58
27
2
30 év alatt
47
24
2
31-45 éves
57
24
3
46-60 éves
61
27
2
6]HUHWRV]WiO\IQ|NOHQQL
58
26
2
1HPV]HUHWRV]WiO\IQ|NOHQQL
45
15
2
2V]WiO\IQ|N|NHJ\WW
57
25
2 10. táblázat
$ JLPQi]LXPL RV]WiO\RN QDJ\REE iWODJRVDQ IV RV]WiO\OpWV]iPPDO P&N|GQHN PLQW D V]DNNpS] RV]WiO\RN iWODJRVDQ I LOOHWYH D] iOWDOiQRV LVNRODL RV]WiO\RN iWODJRVDQ I $NLVHEEIDOXVLLVNROiNEDQIQpONLVHEERV]WiO\OpWV]iPRN LVHOIRUGXOQDN0LQGH]D]pUWpUGHNHVLWWPHUWDOHJJ\DNUDEEDQDQDJ\OpWV]iP~iOWDOiQRs LVNRODL RV]WiO\RN RV]WiO\IQ|NHL NtYiQMiN pUWpNHOQL GLiNMDLN RV]WiO\IQ|NL yUiQ Q\~MWRWW teljesítményét.
5. Az osztályokról $ OHJW|EE RV]WiO\IQ|N RV]WiO\iED YpOHWOHQV]HU&HQ NHUOWHN D WDQXOyN Felvételi vizsgával 18 százalékuknál lettek kiválasztva a diákok. Természetesen a gimnáziumi osztályoknál ennél jóval magasabb ez az arány: 61 százalék. Ám az általános LVNRODL RV]WiO\W YH]HW RV]WiO\IQ|N|N V]i]DOpNiQDN LV RO\DQ RV]WiO\D YDQ DKRYD IHOYpWHOL]WHN D WDQXOyN $ V]DNNpS] KHO\HNHQ V]i]alék ez az arány. A tanulási képességek alapján mindössze az osztályok 5 százalékát differenciálták: 2 százalékukba ODVVDEEDQKDODGyGLiNRNNHUOWHNV]i]DOpNXNEDSHGLJMyOWHOMHVtWN 16. ábra). Milyen szempontok alapján kerültek a tanulók az Ön osztályába?
YpOHWOHQV]HU&HQ
IHOYpWHOLYL]VJiYDO
QY
HJ\pE
DV]ONYiODV]WRWWiNDSHGDJyJXVW
16. ábra $] RV]WiO\IQ|N|N V]i]DOpND HJ\ pYH V]i]DOpNXN NpW pYH V]i]DOpNXN éve, 20 százalékuk pedig négy vagy több éve vezeti az osztályát, és mindössze 3 százalék azok aránya, akik évközben vették át az osztályukat. A legtöbb osztálynak van saját tanterme. Az általános iskolákban szinte mindig, ám DJLPQi]LXPRNV]i]DOpNiEDQLOOHWYHDV]DNNpS]KHO\HNV]i]DOpNiEDQyUiUyOyUiUD vándorolnak a tanulók.
Pedig a saját tanterem jól hat az osztályok közösségi szellemére. Legalábbis, DPLNRU DUUD NpUWN D] RV]WiO\IQ|N|NHW KRJ\ pUWpNHOMpN D VDMiW RV]WiO\XNDW NO|QE|] V]HPSRQWRN V]HULQW DNNRU D VDMiW WDQWHUHPPHO UHQGHONH] RV]WiO\RN YH]HWL MHOHQWVHQ NHGYH]EEtWpOHWHNHWPRQGWDNRV]WiO\XNN|]|VVpJLOpJN|UpUOmint a kabinet rendszerben P&N|GRV]WiO\RNYH]HWL $PL PDJiW D] pUWpNHOpVHNHW LOOHWL D] RV]WiO\IQ|N|N W|EEVpJH DODSYHWHQ My véleménnyel van a saját osztályáról. Ha a 17. ábrán látható adatokat úgynevezett mérlegLQGH[UH YHWtWMN D N|YHWNH] HJ\V]HU& szabály szerint: a legjobb=+100, jó=+50, közepes=0, gyenge=-50, a legrosszabb=-100 pont, akkor azt látjuk, hogy még azoknál az RV]WiO\IQ|N|NQpO LV SR]LWtYDN D] LQGH[pUWpNHN DNL QHP V]HUHWQHN RV]WiO\IQ|N|N OHQQL 0iVIHOOD]WOiWMXNKRJ\D]RND]RV]WiO\IQ|N|NDOHJHOpJHGHWWHEEHNDVDMiWRV]WiO\XNNDO akiknek olyan diákjaik vannak, akik felvételi vizsga eredményeként kerültek be az osztályba (11. táblázat (QQHNPHJIHOHOHQDJLPQi]LXPLRV]WiO\RNYH]HWLQHNpUWpNHOpVHL D OHJNHGYH]EEHN $ OHJNHGYH]WOHQHEEHN YLV]RQW D V]DNPXQNiVNpS]V LOOHWYH V]DNN|]pSLVNRODLRV]WiO\IQ|N|NYpOHPpQ\HLgVV]KDQJEDQD]]DOKRJ\H]HNDODFVRQ\DEE SUHV]Wt]V&N|]pSIRN~LVNROiNPLQWDJLPQi]LXPRN 0iVIHOO D]W OiWMXN KRJ\ D -45 éves pedagógusok véleménye lényegesen kedve]EE D VDMiW RV]WiO\XNUyO PLQW D ILDWDODEEDNp LOOHWYH D] LGVHEEHNp (QQHN DNiU ÄREMHNWtY´ RND LV OHKHW 1HYH]HWHVHQ D] D] LVNRODL J\DNRUODW KRJ\ D Ä]&U|V´ RV]WiO\RNDW VRNKHO\HQDNH]GLOOHWYHDQ\XJGtMHOWWiOOySHGDJyJXVRNUDV]RNWiNEt]QL Végül D EXGDSHVWL RV]WiO\IQ|N|N NHYpVEp HOpJHGHWWHN D VDMiW RV]WiO\XNNDO fegyelmezési, magatartási szempontból, mint a vidéki pedagógusok. Ennek hátterében az állhat, hogy a vidéki iskolák légköre általában kevésbé liberális (vagy ha tetszik laissez faire), mint a budapestieké. A vidéki városokban és a községekben ráadásul jobban „szem HOWW´ YDQQDN D WDQXOyN pV NHYpVEp KDWQDN UiMXN D NO|QE|] LIM~ViJL V]XENXOW~UiN tJ\ PDJDWDUWiVXNYDOyV]tQ&OHJWpQ\OHJMREEDQPHJIHOHOD]LVNRODLHOYiUiVRNQDNPLQWEXGDSHVWL kortársaiké. Már említettük, hogy a saját osztályterem jó hatással van az osztályok közösségi V]HOOHPpUH $] YLV]RQW QHP EHIRO\iVROMD D] RV]WiO\IQ|N|N tWpOHWHLW KRJ\ YDQ-e csoportbontás az osztályban vagy sem. Többek között azért nem, mert a gimnáziumokban H]EHYHWWJ\DNRUODW D]RV]WiO\RN V]i]DOpNDERQWRWW GHDV]DNNpS]KHO\HNHQP&N|G RV]WiO\RN V]i]DOpNDLVtJ\P&N|GLNVWD]iOWDOiQRVLVNRODLDN V]i]DOpNDLVpVtJ\M|Q ki a 68 százalékos átlag az összes megkérdezettre.
Az Ön osztálya az évfolyam többi osztályához képest milyennek mondható? DOHJMREE
WDQXOPiQ\L V]HPSRQWEyO
PDJDWDUWiVL V]HPSRQWEyO
N|]|VVpJL V]HPSRQWEyO
My
N|]HSHV
J\HQJH
DOHJURVV]DEE
17. ábra Az Ön osztálya az évfolyam többi osztályához képest milyennek mondható? tanulmányi szempontból
magatartási szempontból
közösségi szempontból
általános iskola
28
27
37
Gimnázium
35
37
43
V]DNNpS]KHO\
10
30
24
kellett felvételizni
42
40
45
nem kellett felvételizni
24
26
35
V]HUHWRV]WiO\IQ|NOHQQL
29
31
39
QHPV]HUHWRV]WiO\IQ|NOHQQL
12
13
22
30 évnél fiatalabb
20
21
33
31-45 éves
32
30
39
46-60 éves
21
29
35
az összes osztályfQ|NiWODJD
27
29
37 11. táblázat
$] RV]WiO\IQ|N|N V]i]DOpND V]iPROW EH DUUyO KRJ\ D] RV]WiO\iEDQ NO|Q LV foglalkoznak az átlagosnál tehetségesebb tanulókkal. Ez különösen az általános iskolai és a JLPQi]LXPLRV]WiO\RNUDMHOOHP]DV]DNNpS]RV]Wilyokban ritkább. A 12. táblázatból az LV NLGHUO KRJ\ D pYQpO LGVHEE D YLGpNL pV D Q SHGDJyJXVRN RV]WiO\DLEDQ D] iWODJRVQiO QDJ\REE YDOyV]tQ&VpJJHO IRJODONR]QDN NLHPHOWHQ D] iWODJRVQiO WHKHWVpJHVHEE tanulókkal. $]RQD]RV]WiO\RNDYH]HWLQHNKiURPQegyede, akik még nem foglalkoznak külön a WHKHWVpJHVWDQXOyNNDOWHUYH]LHQQHNEHYH]HWpVpW(]D]WMHOHQWLKRJ\DYiODV]YLVV]DNOG RV]WiO\IQ|N|N IHODGDWXNQDN pU]LN D WHKHWVpJJRQGR]iVW +DVRQOy D]RN DUiQ\D LV DNLN D lemaradók felzárkóztatását oldják meg külön foglalkozásokkal, illetve tervezik ilyen MHOOHJ&NO|QIRJODONR]iVEHYH]HWpVW 18. ábra). Ha együtt vizsgáljuk meg a két kérdésre adott válaszokat, akkor azt látjuk, hogy az osztályok 61 százalékában külön foglalkoznak mind az átlagosnál tehetségesebb, mind a valamilyen területen lemaradó tanulókkal. 18 V]i]DOpNXNEDQ FVDN D IHO]iUNy]WDWiVVDO W|UGQHN V]i]DOpNXNEDQ SHGLJ FVDN D tehetséggondozással. Végül az osztályok tizedében sem az átlagosnál tehetségesebb, sem a lemaradó diákok számára nem szerveznek külön foglalkozásokat (19. ábra). Foglalkoznak-e az Ön osztályában külön is azokkal a tanulókkal, akik valamilyen WHUOHWHQOHPDUDGQDNDW|EELHNWO"
LJHQ
QY
QHPGHWHUYH]LN
18. ábra
A tehetséggondozás, illetve a lemaradókkal való különfoglalkozás WHKHWVpJJRQGR]iVpVDOHPDUDGyNNDOYDOy NO|QIRJODONR]iVLVYDQD]RV]WiO\EDVQ
HJ\LNVLQFV
IRJODONR]QDNNO|Q
FVDNWHKHWVpJJRQGR]iVYDQ
A tehetséggondozás, illetve a lemaradókkal való különfoglalkozás gyakorisága tehetség gondozás
lemaradókkal foglalkozás
általános iskola
77
90
V]DNNpS]KHO\
56
50
Gimnázium
76
78
Budapest
63
81
Megyeszékhely
73
70
más városok
75
79
Községek
73
88
Férfi
65
66
1
74
81
30 év alatt
60
74
31-45 éves
73
81
46-60 éves
72
76
RV]WiO\IQ|N|NHJ\WW
73
79 12. táblázat
6. Az osztályok klímája Az osztályok klímájával, a tanulócsoportokon belüli barátságokkal kapcsolatban HOV]|U LV D] NpUGH]WN PHJ D] RV]WiO\IQ|N|NWO KRJ\ WDSDV]WDODWDLN V]HULQW PHQQ\LUH MHOOHPH]L KpW WpQ\H] D]RNDW D J\HUHNHNHW DNLN HJ\PiVVDO EDUiWNR]QDN $] HUHGHWLOHJ ötfokú skálán mért válaszok átlagait százfokú skálákra vetítve mutatjuk be a 13.táblázatban. (EEOD]GHUONLKRJ\D]RV]WiO\IQ|N|NDWDQXOyNEHOVpUWpNHNPHQWpQ W|UWpQEDUiWNR]iViWpV]OHOLNDOHJJ\DNUDEEDQDEDUiWNR]yJ\HUHNHNFVDOiGMDLQDNKDVRQOy anyagi helyzetének, illetve a gyerekek azonos nemzeti, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásánDN SHGLJ FVDN NHYHVHQ WXODMGRQtWRWWDN QDJ\ MHOHQWVpJHW (] PLQGHQHVHWUH D]WMHO]LKRJ\D]LVNRODLEDUiWNR]iVRNMHOOHJHDODSYHWHQGHPRNUDWLNXV$]HOWpUDQ\DJL KHO\]HW pV D] HOWpU QHP]HWLVpJL HWQLNDL J\|NpU QHP HPHO iWMiUKDWDWODQ IDODW D WDQXOyN közé. 7DSDV]WDODWDL V]HULQW D] gQ RV]WiO\iEDQ PHQQ\LUH MHOOHP]LN D N|YHWNH]N D]RNDW D gyerekeket, akik egymással barátkoznak? százfokú skálára Mennyire jellemzi a barátokat … vetített átlagok KDVRQOypUGHNOGpVN
81
KDVRQOyV]DEDGLGVWHYpNHQ\VpJN
76
hasonló iskolai magatartásuk
68
hasonló tanulmányi eredményük
58
családjaik hasonló életfelfogása
54
családjaik hasonló anyagi helyzete
39
azonos nemzeti, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásuk
23 13. táblázat
Ha megvizsgáljuk a 13. táblázatban ismertetett válaszok együtt járásait, akkor azt OiWMXN D] RV]WiO\IQ|N|N YDOyMiEDQ IWpQ\H] IDNWRU PHJOpWpW YDJ\ KLiQ\iW tapasztalják, illetve feltételezik az osztálytársak közötti barátkozások hátterében: 1. a FVDOiGL KiWWpU KDVRQOyViJiW D] D]RQRV pUGHNOGpVW LOOHWYH D] D]onos kulturális J\|NpUEO HUHG KDVRQOy GHYLiQV PDJDWDUWiVW $ IDNWRU VWUXNW~UiW D 14. táblázatban ismertetjük. $]RV]WiO\WiUVDNN|]|WWLEDUiWNR]iVRNIWpQ\H]LDMHOOHP]IDNWRUVWUXNW~UiMD
1. faktor: családi háttér
faktor súly
családjaik hasonló anyagi helyzete
0,84
családjaik hasonló életfelfogása
0,834
hasonló tanulmányi eredményük
0,45
2. faktor:D]RQRVpUGHNOGpV
faktor súly
KDVRQOypUGHNOGpVN
0,86
KDVRQOyV]DEDGLGVWHYpNHQ\VpJN
0,83
hasonló tanulmányi eredményük
0,35
3. faktor: azonos szubkulturális háttér
faktor súly
hasonló iskolai magatartásuk
0,85
azonos, nemzeti vagy etnikai hovatartozás
0,56
hasonló tanulmányi eredményük
0,37 14. táblázat
A 7 alapváltozó közül az egyik mindhárom faktor alakításában szerepet kap, igaz, viszonylag kis súllyal. Ez viszont azt jelzi, hogy a tanulmányi eredmények hasonlósága mögött is hasonló tényezNHW pV]OHOQHN LOOHWYH IHOWpWHOH]QHN D] RV]WiO\IQ|N|N PLQW D diákbarátságok hátterében. 9iODV]PLQWi]DWDLN DODSMiQ D] RV]WiO\IQ|N|N W|EEp NHYpVEp HJ\pUWHOP&HQ besorolhatóak 3 nagy csoport valamelyikébe. A klaszteranalízis mindegyik válaszadót besorolja valamelyik csoportba, és az elrendezést úgy optimalizálja, hogy a csoportok közötti különbségek maximálisak, ugyanakkor a csoportokon belüliek minimálisak OHJ\HQHN $] RV]WiO\IQ|N|N V]i]DOpNiUD D] D MHOOHP] KRJ\ PLQG D J\HUHNHN N|]|V pUGHNOGpVpQHNPLQGKDVRQOyFVDOiGLKiWWHUNQHNHOpJJpQDJ\MHOHQWVpJHWWXODMGRQtWDQDN az osztálytársak közötti barátkozásokban. A szubkulturális hasonlóságoknak viszont alig WXODMGRQtWDQDN MHOHQWVpJHW $ PiVRGLN FVRSRUWED D] RV]WiO\IQ|N|N V]i]DOpND NHUOW Rájuk D] MHOOHP] KRJ\ J\DNRUODWLODJ FVDN D N|]|V pUGHNOGpVW WDUWMiN IRQWRVQDN D] RV]WiO\WiUVDNN|]|WWLEDUiWViJRNNLDODNXOiViEDQ9pJODFVRSRUWEDD]RV]WiO\IQ|N|N V]i]DOpND VRUROyGRWW pV NHW D] MHOOHP]L KRJ\ NLIHMH]HWWHQ QDJ\ MHOHQWVpJHW tulajdonítanak a szubkulturális hasonlóságoknak (is). Ez utóbbi csoport aránya az általános LVNROiNEDQ LOOHWYH D N|]VpJHNEHQ GROJR]y RV]WiO\IQ|N|N N|UpEHQ PDJDVDEE D] átlagosnál, míg a középiskolában és a városokban dolgozók körében lényegesen alacsonyabb.
Arról, hogy valamely kisebbséghez tartozó tanuló jár az osztályába, az RV]WiO\IQ|N|NV]i]DOpNDV]iPROWEH$]HVHWHNG|QWW|EEVpJpEHQ V]i]DOpNiEDQ ez 1-5 cigány tanulót jelent, az esetek további 6 százalékában pedig ennél több cigány diákot. (TöbbségpEHQ FLJiQ\ WDQXOyNEyO iOOy RV]WiO\W D]RQEDQ FVDN D YiODV]YLVV]DNOG RV]WiO\IQ|N|NNHYHVHEEPLQWV]i]DOpNDYH]HW 1pPHWQHP]HWLVpJLWDQXOyUyOPLQG|VV]H az esetek 3 százalékában volt szó, délszlávokról 2 százalékában, románokról és egyéb QHP]HWLVpJ&HNUOSHGLJ-1 százalékában. 0LQWOiWWXNDN|]VpJHNEHQGROJR]yiOWDOiQRVLVNRODLRV]WiO\IQ|N|NWXODMGRQtWMiND legnagyobb szerepet az osztálytársak közötti barátkozásokban a közös nemzetiségi, etnikai J\|NHUHNQHN (] IOHJ DEEyO DGyGLN KRJ\ N D] iWODJRsnál gyakrabban találkoznak kisebbségi (ez gyakorlatilag mindig cigányt jelent) tanulókkal (15. táblázat). 15. táblázat Az Ön osztályában vannak-e olyan tanulók, akik valamilyen kisebbséghez tartoznak? Igen % Budapest
45
Megyeszékhelyek
25
más városok
39
Községek
59
általános iskolai osztályok
53
V]DNNpS]RV]WiO\RN
25
gimnáziumi osztályok
15
|VV]HVRV]WiO\IQ|N
42
$ N|YHWNH]NEHQ DUUD NpUWN D] RV]WiO\IQ|N|NHW pUWpNHOMpN -WO -ig 12 V]HPSRQW V]HULQW RV]WiO\XN ÄNOLPDWLNXV´ MHOOHP]LW $ YiODV]RNDW LVPpW V]i]IRN~ VNiOiUD vetítettük, és a 16. táblázatban ismertetjük. Itt megint csak azt látjuk, hogy a pedagógusok DODSYHWHQHOpJHGHWWHND]RV]WiO\DLNNDOKDQHPLVPDUDGpNWDODQXO Ha megvizsgáljuk a 16. táblázatbanLVPHUWHWHWWMHOOHP]NHJ\WWMiUiVDLWDNNRUD]W látjuk, hogy a pedagógusok vaOyMiEDQ I MHOOHP] IDNWRU V]HULQW pUWpNHOWpN D] RV]WiO\DLNDW$]IMHOOHP]DÄVWUpEHUVpJ´D]LVNRODLpUWpNHNN|YHWpVHDDN|]|VVpJL NOtPD D SHGLJ D NULWLNXVViJ $ MHOOHP]N IDNWRU VWUXNW~UiMiW D 17. táblázatban ismertetjük. Az 1. faktor negatívan korrelál a másodikkal és a harmadikkal, a 2. és a 3. faktor viszont nem korrelál egymással. Ez azt jelenti, hogy egy „jó” osztály lehet kritikus, hiszen ez a legtöbbször egyfajta szellemi pezsgést jelent.
0HQQ\LUHMHOOHP]D]gQRV]WiO\iUD" a kritikusság
százfokú skálán 71
DVHJtWNpV]VpJ
71
a tanárokkal való jó viszony
70
D]pUGHNOGpV
68
a közösségi szellem
67
az iskola szeretete
64
a szorgalom
61
a versenyszellem
60
a fegyelmezettség
60
a közömbösség
31
a széthúzás
30
a durvaság
29
17. táblázat$]RV]WiO\RNMHOOHP]MpQHNIDNWRUVWUXNW~UiMD 1. faktor: az iskolai értékek elfogadása
faktor súly
Szorgalom
+0,81
a tanárokkal való jó viszony
+0,74
az iskola szeretete
+0,73
Fegyelmezettség
+0,70
eUGHNOGpV
+0,59
Versenyszellem
+0,51
2. faktor: a közösségi szellem (hiánya)
faktor súly
Széthúzás
+0,87
Közömbösség
+0,70
Durvaság
+0,63
közösségi szellem
-0,52
6HJtWNpV]VpJ
-0,43
3. faktor: a kritikusság (hiánya)
faktor súly
Kritikusság
-0,79
Versenyszellem
-0,44
közösségi szellem
-0,36
eUGHNOGpV
-0,33
Durvaság
-0,32
9iODV]PLQWi]DWDLN DODSMiQ D] RV]WiO\IQ|N|N KiURP QDJ\MiEyO HJ\IRUPiQ QpSHV FVRSRUWEDVRUROKDWyDN$]HOVFVRSRUWED NODV]WHUEH WDUWR]yND]iWODJRVQiOMHOOHP]EEQHN érzik osztályaikra a széthúzást, a közömbösVpJHWpVDGXUYDViJRW$]|VV]HVRV]WiO\IQ|N V]i]DOpNiWVRUROWDLGHD]DOJRULWPXViPDV]DNNpS]RV]WiO\RNDWYH]HWSHGDJyJXVRN körben 48% ez az arány. A második csoportba azok a pedagógusok kerültek, akik az átlagosnál jóval MHOOHP]EEQHN WDUWMiN D] osztályukra a kritikusságot, ugyanakkor a versenyszellemet, az LVNRODV]HUHWHWpWDN|]|VVpJLV]HOOHPHWDV]RUJDOPDWpVD]pUGHNOGpVWLV$]DOJRULWPXVD SHGDJyJXVRNSRQWRVDQKDUPDGiWVRUROWDLGHXJ\DQDNNRUDJLPQi]LXPLRV]WiO\RNYH]HWL körében 41% azDUiQ\XNPtJDV]DNNpS]RV]WiO\WYH]HWNN|UpEHQPLQG|VV]H 9pJODKDUPDGLNFVRSRUWEDD]RNNHUOWHNDNLNDOHJW|EEMHOOHP]HVHWpQiWODJRV értékelést adtak, ám az átlagosnál fegyelmezettebbnek, ugyanakkor kevésbé kritikusnak és kevésbé széthúzónak WDUWMiN D] RV]WiO\XNDW $ FVRSRUWUD D] LV MHOOHP] KRJ\ LWW D legmagasabb az „iskola szeretetének” átlaga, valamint az is, hogy a csoporthoz tartozók arányai nem különböznek iskolatípus szerint. $ OHJNHYpVEp WHUPpV]HWHVHQ D]RN V]HUHWQHN RV]WiO\IQ|N|N Oenni, akik az 1. csoportba sorolódtak, a 2. és a 3. csoporthoz tartozók között viszont ebben a tekintetben nincs különbség. Itt mindössze annyi állapítható meg, és ez is csak sejtés szinten, hogy a fiatalabb pedagógusok hajlamosabbak intellektuálisan pezsgNULWLNXVV]HPOpOHWHWOiWQLD] RV]WiO\DLNQiO PtJ D] LGVHEEHN LQNiEE D] LVNROD V]HUHWHWpW pV D IHJ\HOPH]HWWVpJHW hangoztatják. 7HUPpV]HWHVHQ DUUD LV UiNpUGH]WQN KRJ\ PLO\HQQHN WDUWMiN D] RV]WiO\IQ|N|N D kapcsolatukat az osztályukkal. Az 1148 válaszvLVV]DNOG N|]O PLQG|VV]H I PRQGWD D]WKRJ\QDJ\RQURVV]QDNpVID]WKRJ\URVV]QDN.|]HSHVQHNV]i]DOpNXNLQNiEE jónak 64 százalékuk, végül nagyon jónak 24 százalékuk tartotta az osztályával kialakított NDSFVRODWRW 9DOyMiEDQ YDOyV]tQ&OHJ QHP ennyire rózsás a helyzet, hiszen ennek a YiODV]VRUQDN D] pUWHOPH]pVpQpO IRNR]RWWDQ ILJ\HOHPEH NHOO YHQQQN D]W KRJ\ IOHJ D PXQNiMXNDWNRPRO\DQYHYRV]WiO\IQ|NLPHJEt]DWiVXNUDEV]NHSHGDJyJXVRNWyONDSWXN YLVV]D D NLW|OW|WW NpUGtYHNHW 0LQGHQHVHWUH ha százfokú skálára vetítjük a válaszokat, DNNRUDKt]HOJSRQWRVpUWpNDGyGLNiWODJQDN$OHJDODFVRQ\DEEiWDODJRWWHUPpV]HWHVHQ D] FVRSRUWKR] VRUROW RV]WiO\IQ|N|N N|UpEHQ NDSWXQN WHKiW D]RNWyO DNLN V]pWK~]yQDN érzik az osztályukat. A 2. és a 3. csoport tagjai között viszont ebben a tekintetben sincs különbség.
$] RV]WiO\IQ|N|N V]i]DOpND J\DNUDQ V]RNRWW WDOiONR]QL D V]QHWHNEHQ D diákjaival, további 11 százalékuk néha szokott, és mindössze 1 százalékuk mondta azt, hogy a szünetek alatt nem taliONR]LN D] RV]WiO\iED MiUyNNDO 0iVUpV]W D] RV]WiO\IQ|N|N 92 százaléka szokott találni, illetve kialakítani olyan alkalmakat, amikor tanórákon kívül is HJ\WWOHKHWD]RV]WiO\iYDO0LQGH]D]WPXWDWMDKRJ\DOHJW|EESHGDJyJXVPHJOHKHWVHQ intenzív kapcsolatot tart az általa vezetett osztállyal. Ami pedig a részleteket illeti, azt OiWMXN KRJ\ D OHJW|EEHW D NLVWHOHSOpVHNHQ P&N|G iOWDOiQRV LVNRODL RV]WiO\W YH]HW RV]WiO\IQ|N|NWDOiONR]QDNWDQyUiQNtYODGLiNMDLNNDO.|]ONLVHOVVRUEDQD]RNDNLN szereWQHN RV]WiO\IQ|N|N OHQQL $]RQ RV]WiO\IQ|N|N N|UpEHQ DNLN QHP V]HUHWLN D megbízatásukat mindössze 77 pont a szünetekben való találkozás 100 fokú skálára vetített mutatója, a többiek 95 pontjával szemben. Másrészt az látjuk, hogy azok az RV]WiO\IQ|N|N akik hajlamosak az osztályukat széthúzónak és közömbösnek látni, azok az átlagosnál jóval ritkábban teremtenek alkalmat arra, hogy tanórákon kívül is együtt legyenek az osztályukkal. 9pJO D]W LV PHJNpUGH]WN D] RV]WiO\IQ|N|NWO KRJ\ YDQQDN-e fegyelmezési SUREOpPiLN" $ NpUGpVUH D YiODV]YLVV]DNOGN V]i]DOpND YiODV]ROW LJHQQHO WRYiEEL V]i]DOpNXNSHGLJQHPYiODV]ROWVHPPLWNQDJ\YDOyV]tQ&VpJJHOQHPILJ\HOPHWOHQVpJEO hagyták ki a kérdést, hanem azért, mert nem tudtak dönteni. Mindazonáltal a 18. táblázatban csak azok százalékos arányait tüntettük fel, akik határozott igen választ adtak. $] DGDWRNEyO HOV]|U LV D]W OiWKDWMXN KRJ\ D N|]pSLVNRODL RV]WiO\RNDW LUiQ\tWy pedagógusoknak több gondjuk van a fegyelmezéssel, mint az általános iskolai osztályt YH]HWNQHN (]W WHUPpV]HWHVQHN WHNLQWKHWMN KLV]HQ D NDPDV]RN LUiQ\tWiViYDO iOWDOiEDQ csakugyan több „baj” van, mint a kisdiákokéval. Másrészt a 30 évnél fiatalabb pedagógusok gyakrabban panaszkodtak, mint az LGVHEEHN DWWyO IJJHWOHQO LV KRJ\ PLO\HQ osztályuk van. Ennek nyilván nagyrészt a pedagógiai rutin hiánya az oka, másrészt viszont az is szerepet játszik benne, hogy a fiatal tanárok nehezebben tudják tartani a tekintély távolságát diákjaikkal szemben, mint az LGVHEEHN+DUPDGUpV]WSHGLJDQQDNa szerencsétlen iskolai gyakorlatnak is szerepe lehet a V]iPRN DODNXOiViEDQ PHO\ V]HULQW V]iPRV KHO\HQ D NH]G SHGDJyJXVRNUD ÄOFV|OLN´ D Ä]&U|V´RV]WiO\RNDW 9pJODV]pWK~]yUHQLWHQVRV]WiO\RNDWYH]HWRV]WiO\IQ|N|NQHNYDQDOHJW|EEEDMD a fegyelemmel iP D] |VV]HWDUWy GH NULWLNXV RV]WiO\RNDW YH]HW SHGDJyJXVRNQDN LV W|EE gondja van, mint a fegyelmezett, „stréber” osztályok irányítóinak. Az pedig természetes, KRJ\D]RNQDNLVVRNSDQDV]XNYDQDNLNQHPV]HUHWQHNRV]WiO\IQ|N|NOHQQL
Vannak-e Önnek fegyelmezési problémái? az iskola telephelye szerint
igen %
Budapest
32
Megyeszékhely
25
más városok
30
Községek
22
a válaszadó életkora szerint
igen %
30 év alatti pedagógusok
36
31-45 évesek
24
46-60 évesek
26
az osztály típusa szerint
igen %
általános iskolai
25
Gimnáziumi
29
S]DNNpS]
31
az osztályjelleg szerinti csoportosítás szerint
igen %
széthúzó, közömbös
35
összetartó, kritikus
29
fegyelmezett, „stréber”
18
hozzáállás szerint
igen %
V]HUHWRV]WiO\IQ|NOHQQL
25
QHPV]HUHWRV]WiO\IQ|NOHQQL
30
D]RV]WiO\IQ|N|NHJyütt
26
18. táblázat
$]RV]WiO\IQ|N|NWHYpNHQ\VpJpUO $ NpUGtY N|YHWNH] QDJ\ NpUGpVEORNNMiEDQ D] RV]WiO\IQ|NL WHYpNHQ\VpJ J\DNRUODWiUyO LOOHWYH D] H]]HO NDSFVRODWRV YpOHPpQ\HNUO NpUGH]WN D SHGDJyJXVRNDW (OV]|U LV D]W ILUWDWWXN KRJ\ PLN D YiODV]YLVV]DNOGN IHODGDWDL RV]WiO\IQ|NNpQW $ SHGDJyJXVRNQDN HJ\ HOHPEO iOOy OLVWiQ NHOOHWW PHJMHO|OQLN D]RNDW D IHODGDWRNDW DPHO\HNHW UiMXN LV YRQDWNR]QDN $ YiODV]YLVV]DNOGN V]i]DOpND HJ\HWOHQ IHODGDWRW VHPMHO|OWPHJNQ\LOYiQNLKDJ\Wik ezt a kérdésblokkot. A többiek viszont legalább 10 feladatot megjelöltek meg, átlagosan 19-et, a 22-EO 0LQGH] D]W PXWDWMD KRJ\ D] RV]WiO\IQ|N|NUHQDJ\RQVRNIHODGDWHOOiWiVDYiU 19. táblázat). 19. táblázat Feladata-HgQQHNRV]WiO\IQ|NNpQW …
igen %
1.
az osztállyal kapcsolatos adminisztráció ellátása
100
2.
a mulasztások számontartása
100
3.
DV]ONWiMpNR]WDWiVDJ\HUPHNNLVNRODLHOPHQHWHOpUO
99
4.
DV]ONWiMpNR]WDWiVDDNWXiOLVLVNRODLJ\HNUO
99
5.
DN|]|VVpJLpOHWNLDODNXOiViQDNHOVHJtWpVH
99
6.
rends]HUHVNDSFVRODWWDUWiVDV]ONNHO
98
7.
DWDQXOyNWiMpNR]WDWiVDLVNRODLJ\HNUO
98
8.
a tanulók egyéni problémáinak megismerése
98
9.
az igazgató intézkedéseinek végrehajtása
97
10.
a tanulók személyiségének alakítása
97
11.
rendszeres konzultáció az osztályban tanító tanárokkal
96
12.
a fegyelem biztosítása
94
13.
DWDQXOyNJ\HLQHNNpSYLVHOHWHD]LVNRODHOWW
93
14.
NLUiQGXOiVRNpVV]DEDGLGVSURJUDPRNV]HUYH]pVH
93
15.
DWDQXOyNWDQXOPiQ\LHOPHQHWHOpQHNVHJtWpVH
91
16.
a tanulók otthoni körülményeinek megismerése
91
17.
az osztály és a tanárok közötti viszony koordinálása
90
18.
fegyelmi büntetés kiosztása
89
19.
DOHPDUDGyNIHO]iUNy]WDWiViQDNHOVHJtWpVH
75
20.
a tanulók ülésrendjének kijelölése
73
21.
a tehetséges gyerekek differenciált fejlesztése
59
22.
tankönyvek árusítása
16
Mivel minden válaszadó nagyon sok feladatot lát el, a válaszmintázatok alapján QHP LJD]iQ OHKHW HONO|QtWHQL D] RV]WiO\IQ|N|N DOFVRSRUWMDLW 8J\DQDNNRU D] HJ\HV RV]WiO\IQ|NL IHODGDWRNDW HOWpUHQ WDUWMiN IRQWRVQDN D SHGDJyJXVRN pV H] DODSMiQ PiU szegmentálhatóak is. A 20. táblázatban 100 fokú skálára vetítve mutatjuk be, hogy PHNNRUDDMHOHQWVHJHWWXODMGRQtWRWWDNDIHODGDWQDND]RV]WiO\IQ|N|N
20. táblázat 0HQQ\LUHWDUWMDIRQWRVQDNDVDMiWRV]WiO\IQ|NL tevékenységében DN|YHWNH]NHW«
százfokú skálára vetítve
1.
a tanulók egyéni problémáinak megismerése
93
2.
DV]ONWiMpNR]WDWiVDJ\HUPHNNLVNRODLHOPHQHWHOpUO
92
3.
a tanulók személyiségének alakítása
91
4.
DN|]|VVpJLpOHWNLDODNXOiViQDNHOVHJtWpVH
90
5.
UHQGV]HUHVNDSFVRODWWDUWiVDV]ONNHO
89
6.
a fegyelem biztosítása
87
7.
DWDQXOyNWiMpNR]WDWiVDLVNRODLJ\HNUO
87
8.
DWDQXOyNWDQXOPiQ\LHOPHQHWHOpQHNVHJtWpVH
86
9.
DV]ONWiMpNR]WDWiVDDNWXiOLVLVNRODLJ\HNUO
84
10.
DWDQXOyNJ\HLQHNNpSYLVHOHWHD]LVNRODHOWW
84
11.
rendszeres konzultáció az osztályban tanító tanárokkal
83
12.
az igazgató intézkedéseinek végrehajtása
82
13.
a mulasztások számontartása
81
14.
DOHPDUDGyNIHO]iUNy]WDWiViQDNHOVHJtWpVH
80
15.
a tanulók otthoni körülményeinek megismerése
79
16.
NLUiQGXOiVRNpVV]DEDGLGVSURJUDPRNV]HUYH]pVH
78
17.
az osztállyal kapcsolatos adminisztráció ellátása
76
18.
a tehetséges gyerekek differenciált fejlesztése
76
19.
az osztály és a tanárok közötti viszony koordinálása
76
20.
fegyelmi büntetés kiosztása
63
21.
a tanulók ülésrendjének kijelölése
48
22.
tankönyvek árusítása
12
A 19. és a 20 táblázat UDQJVRUDL PHJOHKHWVHQ V]RURVDQ NRUUHOiOQDN HJ\PiVVDO D 6SHDUPDQ IpOH UDQJNRUUHOiFLy (] D]W MHOHQWL KRJ\ D] RV]WiO\IQ|N|N iOWDOiEDQ D]RNDW D IHODGDWRNDW OiWMiN HO DPHO\HNHW IRQWRVQDN LV WDUWDQDN $ NRUUHOiFLy HUVVpJpW legjobban az adminisztraWtYWHHQGNÄURQWMiN´(]HNHWPLQGHQNLHOOiWMDiPVHQNLVHPpU]L igazán fontosnak. Másrészt a tisztán pedagógia feladatok közül néhányat nem lát el az RV]WiO\IQ|N|NHJ\UpV]HQRKDIRQWRVQDNWDUWMDH]HNHWLV +DD]RV]WiO\IQ|NLIHODGDWRNQDNWXODMGRQtWRtt fontosságokat együttesen elemezzük, akkor az látjuk, hogy a 22 feladat valójában 5 nagyobb feladatkörhöz kapcsolódik a SHGDJyJXVRN IHMpEHQ (]HN D N|YHWH]N QHYHOpVL N|]|VVpJIRUPiOiVL IHODGDWRN adminisztratív feladatok, 3. pedagógiai feladatok, D]LVNRODpOHWpKH]N|WGIHODGDWRN tájékoztatási feladatok. A 21. táblázatból azonban ennél finomabb részletekre is fény derül. 3pOGiXO DUUD KRJ\ D QHYHOpVL N|]|VVpJV]HUYH]pVL IHODGDWRNKR] N|WGLN D WDQXOyN megismerése is, illetve arra, hogy a fegyelem biztosítását általában azok a pedagógusok WDUWMiN D OHJIRQWRVDEEQDN DNLN D] DGPLQLV]WUDWtY IHODGDWRNQDN LV QDJ\ MHOHQWVpJHW tulajdonítanak.
21. táblázat $RV]WiO\IQ|NLIHODGDWQDNWXODMGRQtWRWWIRQWRVViJIDNWRUVWUXNW~UiMD 1. faktor: nevelési, közösségformálási feladatok
faktor súly
a tanulók személyiségének alakítása
0,76
DN|]|VVpJLpOHWNLDODNXOiViQDNHOVHJtWpVH
0,74
a tanulók otthoni körülményeinek megismerése
0,64
a tanulók egyéni problémáinak megismerése
0,59
Rendszeres kapcsolattaUWiVDV]ONNHO
0,53
.LUiQGXOiVRNpVV]DEDGLGVSURJUDPRNV]HUYH]pVH
0,52
2. faktor: adminisztratív és fegyelmezési feladatok
faktor súly
az osztállyal kapcsolatos adminisztráció ellátása
0,76
a mulasztások számontartása
0,73
Fegyelmi büntetés kiosztása
0,70
az igazgató intézkedéseinek végrehajtása
0,67
a tanulók ülésrendjének kijelölése
0,64
a fegyelem biztosítása
0,57
21. táblázat $RV]WiO\IQ|NLIHODGDWQDNWXODMGRQtWRWWIRQWRVViJIDNWRUVWUXNW~UiMD 3. faktor: pedagógiai feladatok
faktor súly
a tehetséges gyerekek differenciált fejlesztése
0,93
a lemaradók felzárkóztatása
0,93
DWDQXOyNWDQXOPiQ\LHOPHQHWHOpQHNVHJtWpVH
0,57
4. faktor: az iskola életével kapcsolatos feladatok
faktor súly
az osztály és a tanárok közötti viszony koordinálása
0,76
Rendszeres konzultáció az osztályban tanító tanárokkal
0,63
DWDQXOyNpUGHNHLQHNNpSYLVHOHWHD]LVNRODHOWW
0,62
DWDQXOyNWiMpNR]WDWiVDLVNRODLJ\HNUO
0,60
5. faktor: tájékoztatási feladatok
faktor súly
DV]ONWiMpNR]WDWiVDJ\HUPHNNLVNRODLHOUHPHQHWHNpUO
0,63
DV]ONWiMpNR]WDWiVDDNWXiOLVLVNRODLJ\HNUO
0,62
DWDQXOyNWiMpNR]WDWiVDLVNRODLJ\HNUO
0,42
5HQGV]HUHVNDSFVRODWWDUWiVDV]ONNHO
0,41
A nevelési, közösségformálási feladatoknak azok tulajdonítják a legnagyobb MHOHQWVpJHW DNLN D VDMiW RV]WiO\XN MHOOHJpW DODSYHWHQ IHJ\HOPH]HWWQHN WDUWMiN 3HUV]H D] összefüggés inkább fordítva igaz: azoknak a pedagógusoknak van a legkevesebb oka a tanulók fegyelmezettségére panaszkodni, akik munkájukban súlyt helyeznek a tanulók PHJLVPHUpVpUH pV D] RV]WiO\N|]|VVpJ IRUPiOiViUD 0iV IHO|O Qp]YH D] HOV IDNWRU pUWpNHL PDJDVDEEDND]RNN|UpEHQDNLNV]HUHWQHNRV]WiO\IQ|N|NOHQQLPLQWD]RNN|UpEHQDNLN nem. Mindez azt jelenti, hogy a közösségformálásba fektetett energia többszörösen megtérül: egyrészt kevesebb fegyelmezési gond adódik az osztályban, másrészt jobb lesz a pedagógus közérzete (is). A nevelési, közösségformálási feladatoknak egyébként az általános iskolai RV]WiO\RNYH]HWLWXODMGRQtWMiNDOHJQDJ\REEMHOHQWVpJHWpVDV]DNNpS]RV]WiO\RNYH]HWL a legkisebbet. Ezenkívül az is megállapítható, hogy a férfi-, és a 30 évnél fiatalabb SHGDJyJXVRN D] iWODJRVQiO YDODPLYHO NLVHEE MHOHQWVpJHW WXODMGRQtWDQDN HQQHN D feladatkörnek.
Az
adminisztratív
feladatok
a
férfi-,
és
a
tudományegyetemet
végzett
pedagógusokat zavarják a leginkább. Legalábbis ebben a két körben tulajdonítják a OHJNLVHEE IRQWRVViJRW HQQHN D IHODGDWN|UQHN $ QN D pYQpO LGVHEEHN pV D WDQtWyNpS]W YpJ]HWWHN YLV]RQW D] iWODJRVQiO IRQWRVDEEQDN pU]LN D IHODGatkört. Sok SHGDJyJXV NHGYpW D VRN DGPLQLV]WUiFLy YHV]L HO D] RV]WiO\IQ|NVpJWO /HJDOiEELV HUUH következtethetünk abból, hogy a második faktor értékeinek átlagai jóval alacsonyabbak D]RN N|UpEHQ DNLN QHP V]HUHWQHN RV]WiO\IQ|N|N OHQQL PLQW D]RN N|UpEHQ, akik szeretnek. A pedagógiai feladatoknak (tehát a tehetségesekkel, illetve a lemaradókkal való IRJODONR]iVQDN D OHJLGVHEE SHGDJyJXVRN WXODMGRQtWMiN D OHJQDJ\REE IRQWRVViJRW pV D legfiatalabbak a legkisebbet. Ezenkívül az is megállapítható, hogy az általános iskolai RV]WiO\W YH]HWN iWODJDL LV PDJDVDEEDN PLQW DPHNNRUiW D N|]pSLVNRODL RV]WiO\RN YH]HWLQHN N|UpEHQ NDSWXQN (QQHN YDOyV]tQ&OHJ D] iOO D KiWWHUpEHQ KRJ\ D] iOWDOiQRV iskolai osztályok tanulóinak körében nagyobb a tehetség szerinti szórás, mint a középiskolákban, ahova valamiféle szelekcióval kerülnek be a diákok. $ IDNWRU PHJOHKHWVHQ V]RURVDQ NRUUHOiO D PiVRGLNNDO (] pUWKHW KLV]HQ D] LVNRODLpOHWWHONDSFVRODWRVRV]WiO\IQ|NLIHODGDWRNQDJ\UpV]HDGPLQLV]WUDWtYMHOOHJ&YDJ\ legalábbLVYDQQDNDGPLQLV]WUDWtYHOHPHL(EEODGyGLND]LVKRJ\HQQHNDIHODGDWN|UQHNLV a férfiak és a legfiatalabbak tulajdonítják a legkisebb fontosságot, és ennek a faktornak is MyYDODODFVRQ\DEED]iWODJDD]RNN|UpEHQDNLNQHPV]HUHWQHNRV]WiO\IQ|N|NOHQQi, mint azok körében, akik szeretnek. Végül az 5. faktor sok szempontból komplementer módon viselkedik, mint a 4. .O|Q|VHQ IHOW&Q H] D V]DNNpS] RV]WiO\RN YH]HWLQHN HVHWpQ $] LVNRODL pOHWWHO NDSFVRODWRV IHODGDWRN IDNWRUiQDN iWODJD D V]DNNpS] RV]WiO\RN YH]HWLQHN N|UpEHQ YHV]L fel az egyik legalacsonyabb értéket, míg a tájékoztatási feladatokkal kapcsolatos feladatok IDNWRUN|UNEHQDOHJPDJDVDEE-yOMHO]LH]D]WDJ\DNRUODWRWKRJ\DV]DNNpS]RV]WiO\RN YH]HWLQHN RV]WiO\IQ|NL IHODGDWDL VRN HVHWEHQ D] pO KLUGHWWiEOD V]HUHSpUH degradálódnak. Többek között ennek tudható be az is, hogy a férfi pedagógusok nagyobb MHOHQWVpJHWWXODMGRQtWDQDNDWiMpNR]WDWiVLIHODGDWRNQDNPLQWDQNÈPDQHPHNN|]|WWL különbség akkor is megmarad, ha az összehasonlításbyO NL]iUMXN D V]DNNpS] RV]WiO\RN YH]HWLW 9pJOLVYiODV]PLQWi]DWDLNDODSMiQ|WFVRSRUWEDVRUROKDWyDND]RV]WiO\IQ|N|N$ csoportba sorolást ez alkalommal is klaszteranalízissel végeztük, de itt nem az eredeti változókat használtuk, hanem a faktorokat.
$ OHJQpSHVHEE FVRSRUWED D] RV]WiO\IQ|N|N V]i]DOpND VRUROyGRWW $ FVRSRUW tagjai az átlagosnál valamivel nagyobb fontosságot tulajdonítanak a nevelési, az adminisztratív, valamint a pedagógia feladatoknak, míg az iskolai élethez kapcsolódó feladatoknaN iWODJRVW D WiMpNR]WDWiVL IHODGDWRNQDN SHGLJ MyYDO D] iWODJ DODWWLW N WHKiW FVDNQHP PLQGHQ RV]WiO\IQ|NL IHODGDWRW IRQWRVQDN WDUWDQDN GH QHP LJD]iQ pU]LN D V]ONNHO YDOy HJ\WWP&N|GpV MHOHQWVpJpW (] D EHiOOtWRWWViJ D pYQpO LGVHEE SHGDJyJXVQNUHDOHJMHOOHP]EE $ PiVRGLN FVRSRUWED D] RV]WiO\IQ|N|N V]i]DOpNiW VRUROWD D] DOJRULWPXV ( FVRSRUW WDJMDL iWODJRV MHOHQWVpJHW WXODMGRQtWDQDN D QHYHOpVL pV D] DGPLQLV]WUDWtY feladatkörnek, viszont az átlagosnál egy kicsit nagyobbat a pedagógiai, az iskolai élettel kapcsolatos, valamint a tájékoztatási feladatköröknek. Ez a beállítottság is inkább a SHGDJyJXVQNUH MHOOHP]EE PLQW D IpUIL WDQiURNUD pV OpQ\HJHVHQ ULWNiEEDQ IRUGXO HO D JLPQi]LXPLRV]WiO\RNYH]HWLN|UpEHQPLQWPiVRV]WiO\IQ|N|NQpO $ KDUPDGLN FVRSRUWED D YiODV]YLVV]DNOGN V]i]DOpND VRUROyGRWW ( FVRSRUW tagjai tulajdonítják a legkisebb fontosságot az adminisztratív, illetve fegyelmezési feladatkörnek, de az iskolai élettel kapcsolatos feladatokat is az átlagosnál kevésbé tartják IRQWRVQDN N WHKiW D ÄUHQLWHQV´ WDQiURN DNLN QHP V]HUHWQHN DGPLQLV]WUiOQL pV YDOyV]tQ&OHJ iVtWR]QDN D] pUWHNH]OHWHNHQ $ IpUILDN QDJ\REE YDOyV]tQ&VpJJHO VRUROyGQDN LGHPLQWDQNPLQWDKRJ\D-pYHVHNLVPLQWDILDWDODEEDNYDJ\D]LGVHEEHN A QHJ\HGLN FVRSRUWED D YiODV]YLVV]DNOGN V]i]DOpND VRUROyGRWW ( FVRSRUW tagjai tulajdonítják a legkisebb fontosságot a nevelési, közösségteremtési, illetve az iskolai pOHWWHO NDSFVRODWRV IHODGDWN|U|NQHN PtJ D WiMpNR]WDWiVL IHODGDWRNQDN N WXODMGRQtWMiN a OHJQDJ\REEDW N WXODMGRQNpSSHQ VHPPL PiVW QHP WDUWDQDN LJD]iQ IRQWRVQDN D] RV]WiO\IQ|NL WHHQGN N|]O PLQW D V]ON LOOHWYH D WDQXOyN WiMpNR]WDWiViW (] D EHiOOtWyGiVDV]DNNpS]RV]WiO\RNDWYH]HWSHGDJyJXVRNUDDOHJMHOOHP]EELOOHWYHD]RNUD akik QHP V]HUHWQHN RV]WiO\IQ|N|N OHQQL GH D IpUILDN pV D pYQpO ILDWDODEEDN LV D] iWODJRVQiOQDJ\REEYDOyV]tQ&VpJJHOVRUROyGWDNHEEHDFVRSRUWED $] |W|GLN FVRSRUW V]LQWH PLQGHQ V]HPSRQWEyO D KDUPDGLN FVRSRUW HOOHQWpWH N tulajdonítják a legnagyobb jeleQWVpJHW D] LVNRODL pOHWWHO NDSFVRODWRV IHODGDWN|UQHN XJ\DQDNNRU N WDUWMiN D OHJNHYpVEp IRQWRVQDN D SHGDJyJLDL IHODGDWRNDW N D] |QDGPLQLV]WUiOySHGDJyJXVRN$PLWD]LVMHOH]KRJ\DNLNQHPV]HUHWQHNRV]WiO\IQ|N|N OHQQL QDJ\REE YDOyV]tQ&VpJJHO VRUROydnak ide, mint azok, akik szívesen látják el PHJEt]DWiVXNDW $ EHiOOtWRWWViJ HJ\pENpQW MHOOHP]EE D N|]pSLVNRODL RV]WiO\RNDW YH]HW SHGDJyJXVRNUDPLQWD]iOWDOiQRVLVNRODLRV]WiO\RNDWYH]HWNpUH
$]RV]WiO\IQ|N|NV]HUHSIHOIRJiViUDYRQDWNR]yDQPpJHJ\Nprdésblokk szerepelt a NpUGtYHNHQ (EEHQ DUUD NpUWN D YiODV]DGyNDW G|QWVpN HO PHQQ\LUH pUWHQHN HJ\HW D] RV]WiO\IQ|N|V|GpVVHO NDSFVRODWRV iOOtWiVVDO $ YiODV]RNDW LVPpW IRN~ VNiOiUD YHWtWHWWN D N|YHWNH] V]DEiO\ V]HULQW WHOMHVHQ HJ\HWpUW SRQt, részben egyetért=50 pont, egyáltalán nem ért egyet=0 pont. A 22. táblázatDGDWDLEyOHOVUiQp]pVUHPHJLQWFVDN D] GHUOW NL KRJ\ D] RV]WiO\IQ|N|N WLV]WiEDQ YDQQDN PXQNiMXN MHOHQWVpJpYHO pV IHOHOVpJpYHOXJ\DQDNNRUQHPLJD]iQV]tYHQN|]YHWtWHQHNDNO|QE|]NRQIOLNWXVRNEDQ 22. táblázat0HQQ\LUHpUWHJ\HWDN|YHWNH]NLMHOHQWpVHNNHO" $]RV]WiO\IQ|N|NQHNN|]YHWtWHQLHNHOODJ\HUHNHNpVDWDQiURNN|]|WWL konfliktusokban. $]RV]WiO\IQ|N|NQHNN|]YHWtWHQLHNHOODGLiNRNN|]|WWLNRQIOiktusokban. $]RV]WiO\IQ|N|NQHNN|]YHWtWHQLHNHOOD]RV]WiO\EDQWDQtWyWDQiURNN|]|WWL konfliktusokban. $]RV]WiO\IQ|N|NQHNN|]YHWtWHQLHNHOODJ\HUHNHNpVDFVDOiGRNN|]|WWL konfliktusokban. $]RV]WiO\IQ|N|NQHNN|]YHWtWHQLHNHOODV]ONpV az iskola közötti konfliktusokban. $]RV]WiO\IQ|N|NIHODGDWDLQHPpUQHNYpJHWD]RV]WiO\IQ|NLyUiYDOpVD] adminisztráció elvégzésével. $]RV]WiO\IQ|NQHNPHJNHOOLVPHUWHWQLHDGLiNRNDWMRJDLNNDOpVEL]WRVtWDQLD kell ezek érvényesülését. A]LVNROiEDQDWDQXOyNV]iPiUDD]RV]WiO\IQ|N|NQHNNHOOMHOHQWHQLHD stabilitást és a biztonságot. $]RV]WiO\IQ|NHOVVRUEDQDUUDMyKRJ\PLQGHQEURNUDWLNXVPXQNiW ráterheljenek. $]RV]WiO\IQ|NIHODGDWN|UHQLQFVSRQWRVDQPHJKDWiUR]YD Az os]WiO\IQ|NQHNNO|QOHJHVSHGDJyJLDLIHOHOVpJHYDQ $]RV]WiO\IQ|NQHNV]HUHSpEODGyGyDQVRNNDOW|EENRQIOLNWXVVDONHOO szembenéznie, mint más tanároknak. $]RV]WiO\IQ|NQHNNpV]HQNHOOOHQQLHDUUDKRJ\DGLiNRNPHJEHV]pOKHVVpN vele azokat a személyes problémákat, amelyeket sem a szüleikkel, sem a többi tanárral nem tudnak megbeszélni. $EEDQKRJ\PLO\HQN|]|VVpJpYiOLNHJ\RV]WiO\D]RV]WiO\IQ|NQHNYDQD legnagyobb szerepe. $]RV]WiO\IQ|NQHNW|UGQLHNHOODWDQXOyNLVNROiQNtYOLPDJDWartásával is. $]RV]WiO\IQ|NV]HPpO\LVpJpQHNQDJ\REEKDWiVDYDQD]RV]WiO\UDPLQWPiV tanárokénak. $]RV]WiO\IQ|NQHNVHJtWHQLHNHOODEEDQKRJ\DWDQXOyNMREEDQ eligazodjanak a jelenben. $]RV]WiO\IQ|NMREEDQPHJLVPHUKHWLDJ\HUHNHNHWPLQW más tanár. $]RV]WiO\IQ|NYLKHWLDOHJW|EEV]HPpO\HVVpJHWDJ\HUHNHNpVDWDQiURN kapcsolatába.
százfokú skála 66 62 31 43 66 93 87 81 18 50 88 89 94
68 62 74 76 85 76
$YiODV]RNHJ\WWMiUiVDLQDNHOHP]pVpYHO|WDWWLW&G|WWiUWXQNIHO$]DV]HPpO\HV közösség formáló szerepfelfogáshoz való viszonyt jellemzi, a 2 D N|]YHWtW EpNpOWHW V]HUHSIHOIRJiVKR]YDOyWDD]RV]WiO\IQ|NVpJJHOMiUyW|EEOHWIHOHOVVpJYiOODOiViWDD VSHFLiOLV RV]WiO\IQ|NL IHODGRN YiOODOiVipW YpJO D] D] RV]WiO\IQ|NVpJJHO HJ\WW MiUy bürokratikus többletterhek vállalásához való viszonyulást. A faktorstruktúrát a 23. táblázatban ismertetjük.
23.1. táblázat 1. faktor A személyesség vállalása $]RV]WiO\IQ|NV]HPpO\LVpJpQHNQDJ\REEKDWiVDYDQD]RV]WiO\UDPLQWPiV tanárokénak. Abban, hogy milyen közösségé válik HJ\RV]WiO\D]RV]WiO\IQ|NQHNYDQD legnagyobb szerepe. $]RV]WiO\IQ|NMREEDQPHJLVPHUKHWLDJ\HUHNHNHWPLQWPiVWDQiU $]RV]WiO\IQ|NYLKHWLDOHJW|EEV]HPpO\HVVpJHWDJ\HUHNHNpVDWDQiURN kapcsolatába. $]RV]WiO\IQ|NQHNW|UGQLHkell a tanulók iskolán kívüli magatartásával is. $]RV]WiO\IQ|NQHNVHJtWHQLHNHOODEEDQKRJ\DWDQXOyNMREEDQ eligazodjanak a jelenben.
faktor súly 0,73 0,69 0,63 0,62 0,50 0,41
$]IDNWRUiOWDOPHJKDWiUR]RWWDWWLW&GUHWDOiQD]DOHJMHOOHP]EEKRJ\D]RNDNLN nem szeretnek osztáO\IQ|N|N OHQQL NHYpVEp pUWHQHN HJ\HW D IDNWRUEDQ V]HUHSO iOOtWiVRNNDOPLQWDNLNV]HUHWLNDPHJEt]DWiVXNDW(]HQNtYOD]LVMHOOHP]KRJ\DOHJW|EE V]HPpO\HVVpJHWD]iOWDOiQRVLVNRODLRV]WiO\WYH]HWSHGDJyJXVRNYLV]LNDPXQNiMXNEDPtJ a legkevesebbet D V]DNNpS] RV]WiO\RN YH]HWL 8J\DQDNNRU D IpUILDN pV D QN IDNWRU értekei között csak minimálisak a különbségek, miközben a 30 évnél fiatalabbak átlaga MyYDODODFVRQ\DEEPLQWD]LGVHEESHGDJyJXVRNp 23.2. táblázat 2. faktor$N|]YHWtWEpNpOWHWV]HUep vállalása $]RV]WiO\IQ|N|NQHNN|]YHWtWHQLHNHOODGLiNRNN|]|WWLNRQIOLNWXVRNEDQ $]RV]WiO\IQ|N|NQHNN|]YHWtWHQLHNHOOD]RV]WiO\EDQWDQtWyWDQiURNN|]|WWL konfliktusokban. $]RV]WiO\IQ|N|NQHNN|]YHWtWHQLHNHOODJ\HUHNHNpV a családok közötti konfliktusokban. $]RV]WiO\IQ|N|NQHNN|]YHWtWHQLHNHOODJ\HUHNHNpVDWDQiURNN|]|WWL konfliktusokban. $]RV]WiO\IQ|N|NQHNN|]YHWtWHQLHNHOODJ\HUHNHNpVDWDQiURNN|]|WWL konfliktusokban.
faktor súly 0,72 0,67 0,63 0,61 0,56
A 2. faktor tartalmilag QDJ\RQ WLV]WD D SHGDJyJXVRN NRQIOLNWXVNH]HO NpV]VpJpW PXWDWMD0HJOHSPyGyQDIDNWRUpUWpNHNiWODJiWQHPEHIRO\iVROMDD]KRJ\YDODNLV]HUW-e RV]WiO\IQ|NOHQQLYDJ\VHP8J\DQDNNRUD]iOWDOiQRVLVNRODLRV]WiO\RNYH]HWLUHLOOHWYHD férfi pedagógusokra pV D pYQpO LGVHEEHNUH MHOOHP]EE D NRQIOLNWXV NH]HOpV YiOODOiVD mint másokra.
23.3. táblázat IDNWRU$]RV]WiO\IQ|NVpJJHOMiUyW|EEOHWIHOHOVVpJYiOODOiVD $]RV]WiO\IQ|NQHNV]HUHSpEODGyGyDQVRNNDOW|EENRQIOLNWXVVDONHOO szembenéznie, mint más tanároknak. $]RV]WiO\IQ|NQHNNO|QOHJHVSHGDJyJLDLIHOHOVpJHYDQ $]RV]WiO\IQ|NIHODGDWN|UHQLQFVSRQWRVDQPHJKDWiUR]YD
faktor súly 0,68 0,54 0,50
$ IDNWRU LV MyO pUWHOPH]KHW 8J\DQDNNRU D IDNWRU pUWpNHN iWODJiW FVDN D válaszadók életkora PyGRVtWMDMHOHQWVHQ$pYQpOILDWDODEESHGDJyJXVRNpUWpNHLMyYDO DODFVRQ\DEEDNPLQWD]LGVHEEHNp 23.4. táblázat IDNWRU$VSHFLiOLVRV]WiO\IQ|NLIHODGDWRNYiOODOiVD $]RV]WiO\IQ|NQHNPHJNHOOLVPHUWHWQLHDGLiNRNDWMRJDLNNDOpVELztosítania kell ezek érvényesülését. $]RV]WiO\IQ|N|NIHODGDWDLQHPpUQHNYpJHWD]RV]WiO\IQ|NLyUiYDOpVD] adminisztráció elvégzésével. $]RV]WiO\IQ|NQHNVHJtWHQLHNHOODEEDQKRJ\DWDQXOyNMREEDQ eligazodjanak a jelenben. Az iskolábDQDWDQXOyNV]iPiUDD]RV]WiO\IQ|N|NQHNNHOOMHOHQWHQLHD stabilitást és a biztonságot.
faktor súly 0,76 063 0,41 0,38
A 4. faktor értékei a férfi és a budapesti pedagógusok körében a legalacsonyabb, LOOHWYHD]RNN|UpEHQDNLNQHPV]HUHWQHNRV]WiO\IQ|N|NOHQQL 23.5. táblázat 5. faktor$]RV]WiO\IQ|NLV]HUHSWOYDOyyG]NRGiV $]RV]WiO\IQ|NHOVVRUEDQDUUDMyKRJ\PLQGHQEURNUDWLNXVPXQNiW ráterheljenek. $]RV]WiO\IQ|N|NQHNN|]YHWtWHQLHNHOODJ\HUHNHNpVDFVDOiGRNN|]|WWL konfliktusokban. Az os]WiO\IQ|NIHODGDWN|UHQLQFVSRQWRVDQPHJKDWiUR]YD
faktor súly 0,83 -0,34 0,31
Az 5. faktor értékei természetesen azok körében a legmagasabbak, akik nem V]HUHWQHNRV]WiO\IQ|N|NOHQQL(]pUWKHWKLV]HQNFVDNDEURNUDWLNXVW|EEOHWWHUKHNHW OiWMiN D] RV]WiO\IQ|N|V|GpVEHQ D PHJEt]DWiV SHGDJyJLDL V]pSVpJpW DOLJ 0iVIHOO D JLPQi]LXPL RV]WiO\RN YH]HWLW LOOHWYH D OHJPDJDVDEE LVNRODL YpJ]HWWVpJ& SHGDJyJXVRNDW LUULWiOMDDOHJLQNiEED]RV]WiO\IQ|NVpJJHOMiUyW|EEOHWDGPLQLV]WUiFLy $ N|YHWNH] NpUGpVEORNNEDQ D]W NtYiQWXN IHOtárni, hogy az pedagógusok milyen WDUWDOPL HOHPHN WiUJ\DOiViUD W|UHNHGQHN D] RV]WiO\IQ|NL yUiNRQ (QQHN pUGHNpEHQ DUUD NpUWN NHW KRJ\ G|QWVpN HO FpONLW&]pVUO KRJ\ YpOHPpQ\N V]HULQW PHQQ\LUH NHOO IHOYiOODOQLXN D] RV]WiO\IQ|NL yUiNQDN H]HNHW WHOMesen, részben, vagy egyáltalán nem. A FpONLW&]pVHNHW- a válaszokat a szokásos módon százfokú skálára vetítve - mutatjuk be a 24. táblázatban.
24. táblázat $]RV]WiO\IQ|NLyUiNQDNPLO\HQPpUWpNEHQNHOOIHOYiOODOQLXN százfokú skálára DN|YHWNH]FpONLW&]pVHNHW" vetítve 1.
az osztály aktuális problémáinak megbeszélése
94
2.
a tanárok és a diákok közötti konfliktusok megbeszélése
79
3.
a tanulás megtanulása
72
4.
DIHOHOVVpJWXGDWNLDODNtWiVD
71
5.
az igazságosság problémáinak megbeszélése
71
6.
a viselkedéskultúra fejlesztése
70
7.
DWDQXOyNVDMiWpUWpNUHQGMHNLDODNXOiViQDNHOVHJtWpVH
68
8.
a tolerancia fejlesztése
67
9.
D]HJpV]VpJUHNiURVV]RNiVRNNLDODNXOiViQDNPHJHO]pVH
67
10.
váratlan események, élmények feldolgozása
67
11.
a szolidaritás fejlesztése
65
12.
a demokratikus készségek kialakítása
63
13.
D]HUV]DNHJ\pQLpVWiUVDGDOPLYHV]pO\HLQHNWXGDWRVtWiVD
63
14.
DWDQXOyNYLOiJEDQYDOyWiMpNR]yGiViQDNHOVHJtWpVH
61
15.
DWiUVDGDOPLV]DEiO\RNHOVDMiWtWiViQDNHOVHJtWpVH
59
16.
a szexuális élettel kapcsolatos kérdések megbeszélése
58
17.
a tanulók jogtudatának fejlesztése
53
$ FpONLW&]pV IDNWRUED UHQGH]GLN GH D] HOV KiURP IDNWRU HOpJJp V]RURVDQ korrelál egymással, és tulajdonképpen csak a tanulók jogtudatának fejlesztése az igazán |QiOOy WpQ\H] 25. táblázat). Ez valójában azt jelenti, hogy az igazi különbségek abban YDQQDN D] RV]WiO\IQ|N|N N|]|WW KRJ\ PHO\LNN V]HULQW KiQ\ FpONLW&]pVW NHOO WHOMHVHQ IHOYiOODOQL D] RV]WiO\IQ|NL yUiNRQ (EEHQ D WHNLQWHWEHQ D]W WDOiOWXN KRJ\ D pYQpO ILDWDODEESHGDJyJXVRNV]HULQWW|EEFpONLW&]pVWNHOOWHOMHVHQIHOYiOODOQLXND]RV]WiO\IQ|NL yUiNQDNPLQWD]LGVHEEHNV]HULQW 25. táblázat $WDUWDOPLFpONLW&]pVHNIDNWRUVWUXNW~UiMD 1. faktor: emberi értékek
faktor súly
a tolerancia fejlesztése
0,85
a szolidaritás fejlesztése
0,82
DIHOHOVVpJWudat kialakítása
0,79
DWiUVDGDOPLV]DEiO\RNHOVDMiWtWiViQDNHOVHJtWpVH
0,67
a demokratikus készségek kialakítása
0,61
az igazságosság problémáinak megbeszélése
0,55
a viselkedéskultúra fejlesztése
0,48
DWDQXOyNVDMiWpUWpNUHQGMHNLDODNtWiViQDNHOVegítése
0,42
2. faktor: védelem a devianciáktól
faktor súly
a szexuális élettel kapcsolatos kérdések megbeszélése
0,82
D]HJpV]VpJUHNiURVV]RNiVRNNLDODNXOiViQDNPHJHO]pVH
0,72
Váratlan események, élmények feldolgozása
0,68
D]HUV]DNHJ\pQLpVWiUVadalmi veszélyeinek tudatosítása
0,63
a viselkedéskultúra fejlesztése
0,34
3. faktor: iskolai ügyek
faktor súly
a tanárok és a diákok közötti konfliktusok megbeszélése
0,78
az osztály aktuális problémáinak megbeszélése
0,75
a tanulás megtanulása
0,50
4. faktor: jogtudat
faktor súly
a tanulók jogtudatának fejlesztése
0,70
a tanulás megtanulása
-0,39
DWiUVDGDOPLV]DEiO\RNHOVDMiWtWiViQDNHOVHJtWpVH
0,34
DWDQXOyNVDMiWpUWpNUHQGMHNLDODNXOiViQDNHOVHJtWpVH
-0,31
$]IDNWRUpUWpNHLYDODPLYHOPDJDVDEEDNDpYQpOILDWDODEEDNN|UpEHQD]D]N QDJ\REE MHOHQWVpJHW WXODMGRQtWDQDN D GHPRNUDWLNXV HPberi értékek megbeszélésének az RV]WiO\IQ|NLyUiNRQPLQWD]LGVHEESHGDJyJXVRN(QQHNYDOyV]tQ&OHJD]D]HJ\LNRND KRJ\DUHQGV]HUYiOWiVHOWWSiO\iUDOpSWDQiURNPpJPiVHPEHUNpSHWWDQXOWDNDILVNROiQ A második faktor értékei nem különböznek jelentVHQHJ\LNDOFVRSRUWQiOVHPDpVD faktor értékei azonban valamivel alacsonyabbak az átlagosnál a gimnáziumi osztályok YH]HWLQHNN|UpEHQ A 26. táblázatban D]W PXWDWMXN EH KRJ\ PLO\HQ J\DNUDQ V]RNWDN pOQL NO|QE|] pedagógiai módszerekkel az osztiO\IQ|N|N $ KDJ\RPiQ\RV LVNRODL PyGV]HUHNHW természetesen gyakrabban alkalmazzák a pedagógusok, mint a több felkészülést és VHJpGHV]N|]W LJpQ\ONHW 6RN KHO\HQ PiU D FVRSRUWPyGV]HUHN LV NH]GHQHN WHUHW Q\HUQL Ugyanakkor a pedagógusok ritkán engedik át a NDWHGUiW NOV V]DNHPEHUHNQHN tanártársaiknak, illetve a diákoknak. Szokott-HpOQLDN|YHWNH]PyGV]HUHNNHO"
gyakran
néha
soha
1.
kötetlen beszélgetés
94
6
0
2.
a tanulók élményeinek megbeszélése
86
13
1
3.
gyakorlati helyzetek megoldása
48
47
5
4.
az ifjúsági kultúra jelenségeinek megbeszélése
34
60
6
5.
szituációs játékok
34
55
11
6.
önismereti játékok
30
58
12
7.
WDQXOyNiOWDOWDUWRWWNLVHODGiVRN
22
70
8
8.
felmérések készítése az osztályban
15
78
7
9.
~MViJFLNNHNJ\&MWpVHpVPHJEHV]pOpVH
15
62
23
10.
V]pSLURGDOPLP&YHNPHgbeszélése
14
64
22
11.
filmek megbeszélése
11
77
12
12.
tURWWpVWiUJ\LGRNXPHQWXPRNJ\&MWpVH
10
57
33
13.
szociometriai vizsgálat
8
78
14
14.
NOVV]DNHPEHUPHJKtYiVD
3
82
15
15.
más tanárok meghívása
1
41
58
Ha elemezzük a táblázatban közölt válaszok együtt járásait, akkor a módszereket QpJ\D]RV]WiO\IQ|N|NHWSHGLJKiURPFVRSRUWEDVRUROKDWMXN$PyGV]HUHNIDNWRUiEDD szituációs és az önismereti játékokkal fémjelzet drámapedagógiai módszerek kerültek. A 2. faktorba a valamilyen segédeszközt, illusztrációs anyagot használók, a 3. faktorba a SV]LFKROyJLDL PyGV]HUHN YpJO D IDNWRUED D NDWHGUD iWHQJHGpVpYHO MHOOHPH]KHW módszerek.
27. táblázat A módszerek faktorstruktúrája 1. faktor: drámapedagógiai módszerek
faktor súly
Szituációs játékok
0,83
Önismereti játékok
0,79
Gyakorlati helyzetek megoldása
0,59
a tanulók élményeinek megbeszélése
0,49
6]pSLURGDOPLP&YHNPHJEHV]pOpVH
0,47
2. faktor:DQ\DJJ\&MWpVLOOXV]WUiFLyNKDV]QiODWD
faktor súly
ÒMViJFLNNHNJ\&MWpVHpVPHJEHV]pOpVH
0,67
Filmek megbeszélése
0,64
az ifjúsági kultúra jelenségeinek megbeszélése
0,55
tURWWpVWiUJ\LGRNXPHQWXPRNJ\&MWpVH
0,52
6]pSLURGDOPLP&YHNPHJEHV]pOpVH
0,42
3. faktor: pszichológiai módszerek
faktor súly
Felmérések készítése az osztályban
0,79
Szociometriai vizsgálat
0,75
4. faktor: a katedra átengedése
faktor súly
NOVV]DNHPEHUHNPHJKtYiVD
0,78
más tanárok meghívása
0,67
7DQXOyNiOWDOWDUWRWWNLVHODGiVRN
0,49
A drámapedagógiai módszerek alkalmazása, illetve az illusztrációs anyagok J\&MWpVHpVKDV]QiODWDD]iOWDOiQRVLVNRODLRV]WiO\RNUDMHOOHP]EEPLQWDN|]pSLVNRODLDNUD (]D]pUWPHJOHSPHUWDN|]pSLVNROiVRNDWMREEDQEHOHKHWQHYRQQLD]LO\HQIHODGDWRNED mint a kisdiákokat. Tehát ez az adat is azt mutatja, amit már sok eddigi is: az általános iskolákban komol\DEEDQYHV]LND]RV]WiO\IQ|NLyUiNDWPLQWDN|]pSLVNROiNEDQ
Ugyanez derül ki akkor is, ha válaszmintázataik alapján megpróbáljuk elkülöníteni D] RV]WiO\IQ|N|N MHOOHJ]HWHV WtSXVDLW $ NODV]WHUDQDOt]LV DNNRU YH]HWHWW D OHJWLV]WiEE eredményre,
amikor
három
skatulya
valamelyikébe
próbáltuk
elhelyezni
az
RV]WiO\IQ|N|NHW$]FVRSRUWEDDYiODV]YLVV]DNOGNV]i]DOpNDNHUOWNiWODJRVDQ VRNV]tQ&PyGV]HUHNNHOpOQHND]RV]WiO\IQ|NLyUiLNRQ(]DJ\DNRUODWEDQD]WMHOHQWLKRJ\ gyakran alkalmazzák a klasszikus iskolai módszereket, a modernebbeket azonban legfeljebb néha. A 2. csoportba viszont azok kerültek, akik az átlagosnál szélesebb módszertani repertoárt alkalmaznak az óráikon (29%), míg a harmadikba azok, akik az iWODJRVQiO LV V]&NHEEHW 0yGV]Hrtani repertoárjuk tekintetében az általános iskolai RV]WiO\IQ|N|NiOWDOiEDQVRNROGDO~EEDNPLQWDN|]pSLVNRODLRV]WiO\RNYH]HWL(]HQNtYO D] LV PHJiOODStWKDWy D SHGDJyJXVQN LOOHWYH D pYQpO LGVHEEHN LV D] iWODJRVQiO QDJ\REE YDOyV]tQ&VpJJHO NHUOWek a 2. csoportba. A harmadik csoportba viszont azok NHUOWHNDOHJQDJ\REEYDOyV]tQ&VpJJHODNLNQHPV]HUHWQHNRV]WiO\IQ|N|NOHQQL 0LQWOiWWXND]RV]WiO\IQ|N|NMHOHQWVKiQ\DGDVRKDVHPV]RNWDiWDGQLDNDWHGUiMiW PiVRNQDN D] RV]WiO\IQ|NL yUiNRQ (] D]onban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem LJpQ\HOQpN D NOV V]DNHPEHUHN VHJtWVpJpW D] RV]WiO\IQ|NL PXQNiMXNEDQ eSSHQ H]pUW HUUH NO|Q LV UiNpUGH]WQN $] RV]WiO\IQ|N|N OHJLQNiEE D] RUYRVRN D YpGQN pV D pszichológusok segítségére tartanának igényt. A szociológusok és a szociális munkások segítségére viszont csak kevés helyen mutatkozik igény (28. táblázat).
28. táblázat Igényli-HDN|YHWNH]V]DNHPEHUHNVHJtWVpJpWD]RV]WiO\IQ|NLPXQNiMiKR]" igen % 1.
YpGQ
80
2.
orvos
77
3.
pszichológus
76
4.
pszichopedagógus
56
5.
szociálpedagógus
34
6.
gyógypedagógus
34
7.
drámapedagógus
32
8.
szociális munkás
29
9.
szociológus
20
$YiODV]YLVV]DNOGNV]i]DOpNDHJ\HWOHQV]DNHPEHUVHJtWVpJpUHVHPWDUWLJpQ\W V]i]DOpNXNYLV]RQWPLQGD VHJtWV]DNPiWV]tYHVHQLJpQ\EHYHnné. Az említett szakmák átlaga 4.4-QHN DGyGRWW $EEDQ D WHNLQWHWEHQ QHP WDOiOWXQN MHOHQWV HOWpUpVHNHW D] RV]WiO\IQ|N|N NO|QE|] FVRSRUWMDL N|]|WW KRJ\ PHO\LNN KiQ\ IpOH VHJtW V]DNPD szolgáltatásaira tartana igényt, abban a tekintetben viszont igen, hogy hol melyik szakmára PXWDWNR]LN LJpQ\ 3V]LFKROyJXV RUYRV pV V]RFLiOLV PXQNiV VHJtWVpJpW D V]DNNpS] RV]WiO\RNYH]HWLYHQQpNLJpQ\EHDOHJJ\DNUDEEDQ(]D]pUWD]WMHO]LKRJ\QHNLNYDQQDN LJD]iQNRPRO\]&UMHLNHJ\HVWDQXOyLNHJpV]VpJLPHQWiOLVLVV]ociális státuszával. Gyógyés drámapedagógusokra viszont az általános iskolákban mutatkozik a legnagyobb igény, szociológusokra pedig a gimnáziumi osztályokban. Ez utóbbi összefügghet azzal, hogy HJ\HOUH PpJ FVDN D OHJNpS]HWWHEE SHGDJyJXVRN LVPHUWpN IHO a szociológia hasznát az iskolában. Szociálpedagógusra, illetve szociológusra egyébként a 30 évnél fiatalabbak VRNNDO QDJ\REE YDOyV]tQ&VpJJHO V]iPtWDQDN PLQW D] LGVHEEHN MHOH]YpQ KRJ\ FVDN D OHJXWyEELLGNEHQNHUOW YLVV]D DWDQiUNpS]LQWp]PpQ\HNWDnrendjébe a szociológia. *\yJ\SHGDJyJXVUD pV V]RFLiOLV PXQNiVUD D IYiURVL SHGDJyJXVRN QDJ\REE YDOyV]tQ&VpJJHOWDUWDQDNLJpQ\WPLQWDYLGpNLHNDNLNYLV]RQWDYpGQNVHJtWVpJpWYHQQpN LJpQ\EH D] iWODJRVQiO QDJ\REE YDOyV]tQ&VpJJHO (] Q\LOYiQ D]]DO IJJ össze, hogy a IYiURVL LVNROiN VRNNDO N|QQ\HEEHQ MXWQDN KR]]i D J\yJ\SHGDJyJLD V]ROJiOWDWiVRNKR] LOOHWYH D IYiURVEDQ W|EE V]RFLiOLV PXQNiV WHYpNHQ\NHGLN PLQW YLGpNHQ $KRO YLV]RQW D YpGQÄN|]HOHEE´YDQD]LVNROiKR]PLQW%XGDSHVWHQ
8. Az iskola feladatai $NpUGtYN|YHWNH]NpUGpVEORNNMiEDQD]LVNROiNIHODGDWDLYDONDSFVRODWEDQWHWWQN IHOQpKiQ\NpUGpVWpVH]HQEHOONO|QLVIRJODNR]WXQND]HOtWpOHWHNHQ\KtWpVpKH]LOOHWYH D FLJiQ\ WDQXOyN LVNRODL LQWHJUiFLyMiKR] N|WG SUREOpPiNNDO (OV]|U Ls arra kértük az RV]WiO\IQ|N|NHW G|QWVpN HO PHQQ\LUH OiW HO D PDL LVNROD NO|QE|] IHODGDWRW $ 29. táblázatban LVPpWV]i]IRN~VNiOiUDYHWtWYHPXWDWMXNEHDYiODV]RNiWODJDLW,WWHOV]|ULVD] D V]HPEH|WO KRJ\ HJ\HWOHQ RO\DQ IHODGDW VHP YROW D Nözött, amelynek ellátásával PDUDGpNWDODQXO HOpJHGHWW OHQQH D] RV]WiO\IQ|N|N W|EEVpJH .O|Q|VHQ D] ÄpOHWUH´ QHYHOpVVHOHOpJHGHWOHQHND]RV]WiO\IQ|N|N 0HQQ\LUHOiWMDHODPDLLVNRODDN|YHWNH]IHODGDWRNDW"
százfokú skálára vetítve
1.
pályaválasztási segítség
72
2.
DWDQXOyNN|]|VVpJLPDJDWDUWiViQDNHOVHJtWpVH
65
3.
a tehetséges tanulók differenciált fejlesztése
61
4.
DWDQXOPiQ\LQHKp]VpJHNNHON]GWDQXOyNIHO]iUNy]WDWiVD
60
5.
DWDQXOyN|QLVPHUHWpQHNHOVHJtWpVH
55
6.
DV]RFLiOLVDQKiWUiQ\RVKHO\]HW&HNLVNRODLLQWegrációja
54
7.
a cigány tanulók iskolai integrációja
53
8.
PHJHO]J\HUPHNYpGHOHP
53
9.
a tanulók állampolgári magatartásának formálása
53
10.
erkölcsi nevelés
52
11.
D]HOtWpOHWHNHQ\KtWpVH
50
12.
az emberiség közös problémáinak tudatosítása
50
13.
a fogyatékos tanulók iskolai integrációja
49
14.
a tanulók toleranciájának fejlesztése
48
15.
családi életre való felkészítés
44
16.
a konfliktusok kezelésének megtanítása
44
17.
életvezetési segítség
41
A válaszok együttes elemzése azt mutatja, hogy a 17 feladat 4 egymással korreláló IDNWRUED UHQGH]GLN $] HOV IDNWRUED D] iOODPSROJiUL QHYHOpVKH] N|WG IHODGDWRN NHUOWHN D PiVRGLNED D KiWUiQ\RV KHO\]HW& WDQXOyN LQWHJUiFLyMiYDO NDSFVRODWRVDN D KDUPDGLNED D] pOHWUH QHYHOpVKH] N|WGHN YpJO D QHJ\HGLNEH D NO|QE|] NpSHVVpJ& tanulók GLIIHUHQFLiOW QHYHOpVpKH] N|WGHN $] pV D IDNWRURN pUWpNHL D pYQpO LGVHEESHGDJyJXVRNN|UpEHQDOHJDODFVRQ\DEEDN$DpVDIDNWRUpWpNHLSHGLJD] iOWDOiQRV LVNRODL RV]WiO\IQ|N|N N|UpEHQ D OHJPDJDVDEEDN pV D EXGDSHVWL iWODJRN LV alacsonyabbak, mint a községekben regisztráltak.
30. táblázat A 17 iskolai feladat faktorstruktúrája 1. faktor: állampolgári nevelés
faktor súly
az emberiség közös problémáinak tudatosítása
0,81
a tanulók állampolgári magatartásának formálása
0,71
a tanulóNN|]|VVpJLPDJDWDUWiViQDNHOVHJtWpVH
0,69
DWDQXOyN|QLVPHUHWpQHNHOVHJtWpVH
0,42
a tanulók toleranciájának fejlesztése
0,39
2. faktor:DKiWUiQ\RVKHO\]HW&HNLQWHJUiFLyMD
faktor súly
a cigány tanulók iskolai integrációja
0,89
a fogyatékos tanulók iskolai integrációja
0,88
DV]RFLiOLVDQKiWUiQ\RVKHO\]HW&HNLVNRODLLQWHJUiFLyMD
0,71
0HJHO]J\HUPHNYpGHOHP
0,40
D]HOtWpOHWHNHQ\KtWpVH
0,35
3. faktor: életre nevelés
faktor súly
Családi életre való felkészítés
0,81
Életvezetési segítség
0,76
Erkölcsi nevelés
0,60
Pályaválasztási segítség
0,50
a konfliktusok kezelésének megtanítása
0,44
4. faktor: képesség szerinti differenciálás
faktor súly
a tehetséges tanulók differenciált fejlesztése
0,88
DWDQXOPiQ\LQHKp]VpJHNNHON]GWDQXOyNIHO]iUNóztatása
0,78
a tanulók toleranciájának fejlesztése
0,34
A 17 feladat közül 13-ról azt is megkérdeztük, hogy kell-e foglalkozni velük a mai iskolákban, és ha igen akkor önálló tantárgyként, valamelyik tantárgy részeként vagy pedig D]RV]WiO\IQ|NLyUiNon. A 31. táblázatban látható 13 feladat közül egyetlen egynél sem érte el az 1 százalékot azok aránya, akik szerint nem kell vele foglalkozni az adott kérdéssel. Ugyanakkor az egyes feladatoknál 12-20 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésUH (QQHN D]pUW YDOyV]tQ&OHJ D] D] HOVGOHJHV RND KRJ\ QHP WDOiOWiN meg az adott feladat helyét az iskolai keretek között. A táblázat ennek ellenére jól mutatja, KRJ\ PLO\HQ MHOOHJ& IHODGDWRNDW V]iQQDN D] RV]WiO\IQ|N|N D] RV]WiO\IQ|NL yUiNQDN pV melyek azok, amelyeket inkább szaktárgyi keretek között oldanának meg (vagy oldatnának meg másokkal). Véleménye szerint a mai iskolában kell-HIRJODONR]QLDN|YHWNH]NpUGpVHNNHO és ha igen milyen formában? RV]WiO\IQ|NL tantárgy önálló órákon részeként tantárgy
nt. nv.
D]HOtWpOHWHNHQ\KtWpVH
76
9
1
14
a tanulók közösségi magatartásának HOVHJtWpVH
74
10
2
14
Pályaválasztási segítség
72
10
4
14
a konfliktusok kezelésének megtanítása
70
12
5
13
a tanulók tolarenciájának fejlesztése
68
13
4
15
a tanulók|QLVPHUHWpQHNHOVHJtWpVH
67
11
7
15
Életvezetési segítség
51
23
10
16
Családi életre való felkészítés
50
22
9
19
Erkölcsi nevelés
47
18
15
20
37
34
5
24
30
38
12
20
a tehetséges tanulók differenciált fejlesztése
5
68
15
12
DWDQXOPiQ\LQHKp]VpJHNNHON]GWDQXOyN felzárkóztatása
5
64
19
12
az emberiség közös problémáinak tudatosítása a tanulók állampolgári magatartásának formálása
$ OHJW|EE RV]WiO\IQ|N D]W WDUWMD KHO\HVQHN KD D NO|QE|] NpSHVVpJ& gyerekek közös osztályban, de az osztályon belül külön tanulócsoportban tanulnak. A tudásszint szerint elkülönített osztályokat picivel több, mit a negyedük (27%-uk) WiPRJDWMD D ÄI&Q\tUy HOYHW´ WHKiW D]W KRJ\ D WHOMHVtWNpSHVVpJWO IJJHWOHQO PLQGHQ tanuló ugyanazt és ugyanúgy tanulja, pedig 9 százalékuk. (A hiányzó 6 százalék nem WXGRWW YDJ\ QHP DNDUW YiODV]ROQL $ NO|Q RV]WiO\RN V]HUYH]pVpQHN D IYiURVEDQ YDQ D YLV]RQ\ODJ OHJW|EE KtYH D I&Q\tUy HOYQHN SHGLJ D N|]VpJHNEHQ (EEHQ Q\LOYiQ V]HUHSHW MiWV]LND]LVKRJ\DIYiURVLLVNROiNWLSLNXVDQVRNSiUKX]DPRVRV]WiOO\DOP&N|GQHNPtJD kisebb községekben, még mindig vannak több évfolyamot párhuzamosan oktató tanulócsoportok. A cigány tanulók beiskolázásával kapcsolatban három véleményt fogalmaztunk PHJPDMGDUUDNpUWND]RV]WiO\IQ|N|NHt, mondják meg melyikkel értenek egyet. A 32. táblázatból látszik, hogy elég sok híve van a szegregált oktatásnak, és ami talán ennél fájóbb, hogy azok körében , akiknek vannak cigány tanulóik még az átlagosnál is több.
A cigány gyerekek beiskolázásáról általában háromféle véleményt szoktak megfogalmazni. Ön melyik véleménnyel ért egyet? százalék A cigány és nem cigány tanulóknak közös osztályokba kell ugyan járniuk, de a cigány tanulók számára külön felzárkózató programokat kell szervezni.
41
A cigány és nem cigány gyerekeknek közös osztályba kell járniuk, és ugyanolyan oktatásban kell részesülniük a cigány és nem cigány tanulóknak.
36
A cigány gyerekek számára külön osztályokat kell szervezni, hogy speciális SURJUDPRNV]HULQWOHKHVVHQNHWWDQtWDQL
13
nem tudja, nem válaszolt
10
9pJODUUDNpUWND]RV]WiO\IQ|N|NHWKRJ\PRQGMiNPHJPHQQ\LUHpUWHQHNHJ\HW 14 állítással, amelyet az iskola szerepével, feladataival kapcsolatban fogalmaztunk meg. A 33. táblázatban százfokú skálára vetítve mutatjuk be az eredetileg ötfokú válaszok átlagait. 0HQQ\LUHOiWMDHODPDLLVNRODDN|YHWNH]IHODGDWRNDW"
százfokú skálán
.HOOHJ\RO\DQWDQiUDNLV]HUHSpEON|YHWNH]VHQPHJKDOOJDWMDDWDQXOyNV]HPpO\HV problémáit.
87
A jó tanár minden megnyilvánulásával közöVVpJHWIRUPipRV]WiO\IQ|NLyUDQpONOLV
85
$WDQiULVJD]GDJRGLND]iOWDOKRJ\OHKHWVpJHYDQPpO\HEEHQPHJLVPHUQLDWDQXOyN problémáit. $WDQiUQDND]DIHODGDWDKRJ\V]DNWHUOHWHPDJDVV]LQW&V]DNpUWMHNpQWPLQpOW|EE ismeretet adjon át tanítványainak.
82 81
A mai tanárok maguk is értékproblémákkal küszködnek.
60
Az iskola nem vállalkozhat a szociális problémák kezelésére.
49
$]LVNRODQHPWXGMDpUGHPEHQEHIRO\iVROQLKRJ\PLO\HQIHOQWWOHV]DGLiNRNEyO
36
Az, hogy a tanulók hogy gondolkodnak aYLOiJUyOHOVVRUEDQDFVDOiGUDWDUWR]LN
36
Az iskolának nincs joga ahhoz, hogy azzal foglalkozzon, hogy mit csinálnak a tanulók az iskolán kívül.
33
A gyermekvédelem nem tartozik az iskolára, az a hatóságok feladata.
27
Az osztály mint kortárs csoport már nem játszik szerepet a gyerekek többségének életében
23
Az osztály, mint iskolai közösség ma már nem igazán fontos a tanulók életében.
21
Egy tanártól nem várható el, hogy a tanulók személyes problémáival foglalkozzon
20
Az ifjúsági kultúrával kapcsolatos kérdések nem tartoznak a tanárokra.
18
$]RV]WiO\IQ|NLNRPSHWHQFLiN $NpUGtYXWROVyWpPDN|UHNpQWD]WNpUGH]WNPHJD]RV]WiO\IQ|N|NWOPHQQ\LUH WDUWDQDN IRQWRVQDN NO|QE|] WXODMGRQViJRW NpV]VpJHW pV SHGDJyJLD NpV]VpJHW D] HUHGPpQ\H RV]WiO\IQ|NL PXQNiKR] LOOHWYH KRJ\ PLO\HQQHN Wartják
a
saját
felkészültségüket ezekben. A 34. táblázatban mindkét válaszsor átlagait százfokú skálákra vetítve mutatjuk be. 0HQQ\LUHWDUWMDIRQWRVQDND]HUHGPpQ\HVRV]WiO\IQ|NLPXQNiKR]DN|YHWNH]NHW Hogyan látja a saját felkészültségét? saját fontosság felkészültség eUGHNOGpVDGLiNRNSUREOpPiLLUiQW 94 88 Jó kommunikációs készség
93
80
Hatékony konfliktus kezelési módszerek
92
70
Empátia
91
84
Önismeret
91
80
ÈOWDOiQRVP&YHOWVpJ
91
74
Az adott életkor pszichológiájának ismerete
90
75
Jó s]HUYH]NpV]VpJ
90
78
Magabiztosság
89
74
A másság elfogadásának képessége
86
81
Szociális érzékenység
84
80
Humorérzék
83
77
Csoportlélektani jelenségek ismerete
81
65
Mentálhigiénés szakismeretek
81
67
Általános pszichológiai tudás
80
65
Játékosság, vidámság
80
76
Tájékozottság társadalmi kérdésekben
75
68
A természet szeretete
68
84
0&YpV]HWHNV]HUHWHWH
68
77
Sportszeretet
59
64
3ROLWLNDLpUGHNOGpV
49
60 34. táblázat
A 34. táblázatból HOV]|U LV D]W OiWMXN KRJ\ DODSYHWHQ PLQGHQ iOWDOXQN felsorolt IRQWRVQDN WDUWRWWDN D] RV]WiO\IQ|N|N HJ\HGO D SROLWLND LUiQWL pUGHNOGpV LQGH[H iWODJD került 50 pont alá. Másrészt a táblázat két oszlopának összehasonlítása azt mutatja, hogy a OHJIRQWRVDEE NpV]VpJHNHW D] RV]WiO\IQ|N|N IRQWRVDEEQDN WDUWMiN, mint amennyire elégedettek a saját felkészültségükkel. A két változó különbsége jó mutatója ennek az elégedetlenségnek. A különbségek átlagait a 35. táblázatban ismertetjük. Ugyanakkor a fontosság-indexek mind a 21 esetbe pozitívan korrelálnak a felkészültség-indexekkel. Ez azt jelenti, hogy általában minél fontosabbnak vél egy pedagógus egy készséget, annál felkészültebbnek tartja magát ezen a területen.
A saját felkészültség és a fontosság különbségei Hatékony konfliktus kezelési módszerek
átlagok -22
ÈOWDOiQRVP&YHOWVpJ
-17
Az adott életkor pszichológiájának ismerete
-16
Csoportlélektani jelenségek ismerete
-16
Magabiztosság
-15
Általános pszichológiai tudás
-15
Mentálhigiénés szakismeretek
-14
Jó kommunikációs készség
-13
-yV]HUYH]NpV]VpJ
-13
Önismeret
-11
Empátia
-7
Tájékozottság társadalmi kérdésekben
-7
eUGHNOGpVDGLiNRNSUREOpPiLLUiQW
-6
Humorérzék
-6
A másság elfogadásának képessége
-5
Szociális érzékenység
-5
Játékosság, vidámság
-4
Sportszeretet
+5
0&YpV]HWHNV]HUHWHWH
+9
3ROLWLNDLpUGHNOGpV
+11
A természet szeretete
+16 35. táblázat
Mivel a fontosság-indexek eléggé szorosan korrelálnak a felkészültség-indexekkel, a fontosságok, a felkészültségek, illetve a különbségek nagyon hasonló faktorstruktúrákat eredményeznek. Témánk szempontjából az a legizgalmasabb kérdés, hogy mit gondolnak D] RV]WiO\IQ|N|N VDMiW IHONpV]OWVpJNUO tJ\ D 36. táblázatban ezt a faktorstruktúrát ismertetjük. Annál is inkább mert az öt faktor ennél az analízisnél fedi le a 21 alapváltozó varianciájának legnagyobb hányadát (59 százalékát).
36. táblázat A 21 pedagógiai készség, tulajdonság faktorstruktúrája 1. faktor: kommunikációs hatékonyság
faktor súly
Magabiztosság
0,69
Humorérzék
0,67
Játékosság, vidámság
0,62
-yV]HUYH]NpV]VpJ
0,53
Jó kommunikációs készség
0,52
Hatékony konfliktuskezelési módszerek
0,46
Önismeret
0,36
2. faktor: fittség
faktor súly
Sportszeretet
0,74
A természet szeretete
0,59
Játékosság, vidámság
0,47
Humorérzék
0,37
3. faktor: politikai tájékozottság
faktor súly
PROLWLNDLpUGHNOGpV
0,93
Tájékozottság társadalmi kérdésekben
0,80
ÈOWDOiQRVP&YHOWVpJ
0,31
4. faktor: empátia
faktor súly
A másság elfogadásának képessége
0,79
Empátia
0,75
Szociális érzékenység
0,71
eUGHNOGpVDILDWDORNSUREOpPiLLUiQW
0,52
A m&YpV]HWHNV]HUHWHWH
0,39
36. táblázat folytatás 5. faktor: pszichológiai jártasság
faktor súly
Az adott életkor pszichológiájának ismerete
0,77
Általános pszichológiai tudás
0,76
Mentálhigiénés szakismeretek
0,67
Csoportlélektani jelenségek ismerete
0,67
Hatékony konfliktuskezelési módszerek
0,42
ÈOWDOiQRVP&YHOWVpJ
0,38
A természet szeretete
0,34
Önismeret
0,33
A részletek is nagyon tanulságosak. Saját felkészültségükkel a pedagógiai ILVNROiNRQYpJ]HWWHNDOHJHOpJHGHWWHEEHNpVDWXGRPiQ\HJyetemet végzettek a legkevésbé elégedettek. Különösen pszichológia jártasság, a kommunikációs hatékonyság és a fittség WHUOHWpQQDJ\RNDYpJ]HWWVpJV]HULQWLNO|QEVpJHN(QQHNPHJIHOHOHQD]iOWDOiQRVLVNRODL RV]WiO\RNYH]HWLPLQGHQWHNLQWHWEHQIHONpV]Otebbnek érzik magukat, mint a középiskolai RV]WiO\RN YH]HWL .RPPXQLNiFLyV KDWpNRQ\ViJXNNDO D JLPQi]LXPL RV]WiO\IQ|N|N D ILWWVpJNNHOSHGLJDV]DNNpS]RV]WiO\RNYH]HWLDOHJNHYpVEpHOpJHGHWWHN eOHWNRU V]HULQW D]W OiWMXN KRJ\ D] LGVHEE SHGDJyJXVRN (46 év fölött) nem érzik LJD]iQHOpJJpILWWQHNPDJXNDWD]RV]WiO\IQ|NLIHODGDWRNKR]YLV]RQWILDWDODEENROOHJiLNQiO elégedettebbek a pszichológiai jártasságukkal, és az empatikus készségükkel. A férfi pedagógusok jóval elégedettebbek a fittségükkel és a politikai WiMpNR]RWWViJXNNDO PLQW D QN DNLN YLV]RQW HPSDWLNXVDEEQDN pV D SV]LFKROyJLiEDQ jártasabbnak érzik magukat férfi kollégáiknál. A legfigyelemreméltóbb eredményünk viszont az, hogy azok, akik nem szeretnek RV]WiO\IQ|N|N OHQQL UHQGUH DODFVRQ\Dbb önértékeléseket adnak a kommunikációs KDWpNRQ\ViJKR] D] HPSiWLiKR] LOOHWYH D SV]LFKROyJLDL MiUWDVViJKR] N|WG SHGDJyJLDL NpV]VpJHNHVHWpQPLQWD]RND]RV]WiO\IQ|N|NDNLNV]tYHVHQOiWMiNHODPHJEt]DWiVXNDW Leges legvégül megkérdeztük a pedagógusokat, hogy szeretnék-H D N|]HOM|YEHQ IHMOHV]WHQL VDMiW RV]WiO\IQ|NL IHONpV]OWVpJNHW $ NpUGpVUH V]i]DOpNXN KDWiUR]RWW LJHQQHO YiODV]ROW $] RV]WiO\IQ|N|N OHJLQNiEE KDWpNRQ\ NRQIOLNWXVNH]HOpVL PyGV]HUHNHW szeretnének tanulni. Legalábbis az ezzel való elégedettség hiányával járt együtt a OHJV]RURVDEEDQDWRYiEEIHMOGpVLNHGY
0iVUpV]W HOVVRUEDQ D]RN NtYiQMiN WRYiEE NpSH]QL PDJXNDW DNLN V]HUHWQHN RV]WiO\IQ|N|N OHQQL pV WHUPpV]HWHVHQ D OHJILDWDODEEDN LV W|EE WDQXOiVL NHGYHW PXWDWWDN PLQWD]LGVHEEHN$]YLV]RQWHJ\iOWDOiQQHPPDJiWyOpUWKHWKRJ\DQNpVDYLGpNLHNLV szívesebben fejlesztenék tovább magukat, mint a férfiak, illetve a budapestiek.
Szeretné-HDN|]HOM|YEHQIHMOHV]WHQLVDMiWRV]WiO\IQ|NLIHONpV]OWVpJpW" igen % Szeret osztályIQ|NOHQQL
65
1HPV]HUHWRV]WiO\IQ|NOHQQL
47
30 évnél fiatalabb
73
31-45 éves
68
46-60 éves
52
Férfi
56
1
65
Budapest
52
Megyeszékhely
62
Egyéb város
61
Község
65
$]|VV]HVRV]WiO\IQ|N
63 37. táblázat
Függelék I. Az iskolák képzési profilja
(J\DSHGDJyJXVRNN|UpEHQYpJ]HWWHPSLULNXVYL]VJiODWEDQNp]HQIHNYQHNW&QLNKRJ\D] elemzés során magukat az iskolákat is csoportosítsuk. Tudjuk azonban, hogy ma szinte lehetetlen egyetlen profillal jellemezni az iskolák egy részét. A szerkezetváltó magyar iskolarendV]HUQHN N|V]|QKHWHQ HJ\D]RQ LVNROiQ EHOO D OHJNO|QE|]EE NpS]pVL SURILO~
iskolák találhaWyN $ YL]VJiODWXQNEDQ V]HUHSO LVNROiN D N|YHWNH] NpS]pVL SURILORNNDO rendelkeznek: 1. táblázat Az iskolák képzési profiljai százalékban Van Egy profil Több profil Összesen % N N N 4 osztályos általános iskola 2 7 16 24 6 osztályos általános iskola 2 1 17 18 8 osztályos általános iskola 70 703 96 801 Szakiskola 3 3 36 39 6]DNPXQNiVNpS] 6 70 70 Szakközépiskola 13 45 100 145 4 osztályos gimnázium 19 31 190 221 6 osztályos gimnázium 11 1 121 122 8 osztályos gimnázium 7 2 83 86 Egyéb 6 13 56 69
Az iskolák 71 %-a egy, 29 %-uk több profillal rendelkezik. Az egy profilú iskolák zöme általános iskola. Az iskolák 71 %-a csak általános, 7 %-uk csak középfokú iskola, további 22 %-uk pedig általános és középfokú képzést egyaránt folytat. Néhány példa a profilok kapcsolódására: 2. táblázat Vegyes profilú iskolák, abszolút számokban Általános iskolák 4 osztályos + 8 osztályos 6 osztályos + 8 osztályos Szakiskolák Gimnázium + szakiskola 6]DNPXQNiVNpS]V]DNLVNROD Szakközépiskola + szakiskola Általános iskola + szakiskola 6]DNPXQNiVNpS]N iOWDOiQRVV]DNPXQNiVNpS] iOWDOiQRVV]DNLVNRODV]DNPXQNiVNpS] GimnáziXPV]DNPXQNiVNpS] 6]DNN|]pSLVNRODV]DNPXQNiVNpS] 6]DNLVNRODV]DNN|]pSLVNRODV]DNPXQNiVNpS] Szakközépiskolák 8 osztályos gimnázium + szakközépiskola 6 osztályos gimnázium + szakközépiskola
N 9 17 1 16 18 17 2 2 2 52 13
10 4
4 osztályos gimnázium + szakközépiskola 8 osztályos általános iskola + szakközépiskola 4 osztályos gimnáziumok 4 osztályos általános iskola + 4 osztályos gimnázium 6 osztályos általános iskola + 4 osztályos gimnázium 8 osztályos általános iskola + 4 osztályos gimnázium 6 osztályos gimnáziumok 4 osztályos általános iskola + 6 osztályos gimnázium 6 osztályos általános iskola + 6 osztályos gimnázium 8 osztályos általános iskola + 6 osztályos gimnázium 8 osztályos gimnázium 4 osztályos általános iskola + 8 osztályos gimnázium 8 osztályos általános iskola + 8 osztályos gimnázium
18 1 7 1 45 2 14 29 12 22
Társadalmi és demográfiai adatok
3. táblázat 7iUVDGDOPL pV GHPRJUiILDL MHOOHP]N D] RV]WiO\IQ|N|N RV]WiO\iQDN WtSXVD V]HULQW százalékban Általános Gimnáziu Szakközépisk Szakmunkáskép Összese iskola m ola ] n Nem Férfi 1 Életkor 30 év alatti 30-45 éves 46-60 éves Lakóhely Budapest Megyeszékhely Egyéb város Község Iskolai végzettség 7DQtWyNpS]ILVNROD 7DQiUNpS]ILVNROD Tudományegyetem Egyéb Szak Humán Reál 0&YpV]HWHN Sport, testnevelés (J\pE WDQtWyNpS] társadalomtudományi,
10 90
30 70
25 75
29 71
16 84
10 58 31
17 52 30
7 54 39
18 50 32
12 57 32
10 23 30 37
5 44 47 4
8 63 23 6
3 56 32 9
9 31 33 27
25 68 6 1
15 83 2
1 12 71 16
6 61 21 12
18 54 26 3
30 40 3 2
44 50 1 3
33 44 4
24 46 6
33 42 2 2
24
2
15
24
21
P&V]DNLV]Dkismereti stb)
A pedagógusok 7 %-a nem válaszolt a szakját/szakjait firtató kérdésünkre. A szakok kódolása során az „egyéb” kategóriába került a tanítókép]WYpJ]HWWHNpVDWDQiUNpS] ILVNROiWYpgzettek 11 %-DND]-pYIRO\DPRNRQRV]WiO\IQ|N|N$]RV]WiO\IQ|N|N többségének – 77 %-ának –OHJDOiEENpWV]DNMDYDQ$PDJ\DUIHOVRNWDWiVVDMiWRVViJDLQDN PHJIHOHOHQD]RQEDQDPiVRGLNV]DNLViOWDOiEDQN|]HOiOOD]HOVK|]ËJ\SpOGiXOD]RN %-D DNLNQHN D] HOV V]DNMD D] ~J\QHYH]HWW KXPiQ WXGRPiQ\RNKR] N|WGLN PiVRGLN szakjukat is e tudományterületen szerezték; azok 65 %-D SHGLJ DNLNQHN D] HOV V]DNMD D UHiOLiNKR] N|WGLN PiVRGLN V]DNMXNDW V]LQWpQ a reál tudományok területén szerezték. A „humán” és a „reál” szakos tanárok aránya egyébként ez utóbbiak javára billen: ott, ahol FVDN iOWDOiQRV LVNROD YDQ D] RV]WiO\IQökök 31 %-a „humán” és 41 %-uk „reál” szakos; ahol csak középiskola van, ez az arány 30 és 51 %, ahol pedig általános és középfokú képzés is van, 40 és 45 %.
