Tartalom Az iskola nevelési programja... 8 Bevezetés Az iskola jogi státusza Pedagógia alapelvek, értékek

2

Tartalom Az iskola nevelési programja................................................................................................ 8 1

Bevezetés .......................................................................................................................... 8 1.1 Az iskola jogi státusza .................................................................................................... 8 1.1.1 Az iskola arculata ........................................................................................... 8 1.1.2 Az iskola rövid története ................................................................................. 8 1.1.3 Az iskola névadója .......................................................................................... 9 1.2 Pedagógia alapelvek, értékek ...................................................................................... 10 1.2.1 Mottó ............................................................................................................ 10 1.2.2 Pedagógiai alapelvek .................................................................................... 11 1.3 Jogszabályi háttér ......................................................................................................... 11

2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................................................................... 12 2.1 A nevelő-oktató munka feladatai: ............................................................................... 12 2.2 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ................................................................ 13 3

A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás ................................................ 14

4 A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok tevékenységi rendszerek és szervezeti formák......................................................................... 14 4.1 A N A T által meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése ................................... 14 4.1.1 Anyanyelvi kommunikáció ............................................................................ 15 4.1.2 Idegen nyelvi kommunikáció ....................................................................... 15 4.1.3 A matematikai kompetencia ......................................................................... 15 4.1.4 A természettudományos kompetencia .......................................................... 16 4.1.5 A digitális kompetencia ................................................................................ 17 4.1.6 A hatékony, önálló tanulás ........................................................................... 17 4.1.7 Szociális és állampolgári kompetencia ......................................................... 18 4.1.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ................................... 18 4.1.9 Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség ............................. 19 4.2 A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok .......... 20 4.2.1 A személyiségfejlesztés területei, kiemelt fejlesztési feladatok: .................. 21 5

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .............................................................. 22 5.1 Közösségi rendezvényeink ........................................................................................... 23 5.2 Közösségi szolgálat ....................................................................................................... 24

6

Pedagógusok helyi intézményi feladatai ....................................................................... 25 6.1 A pedagógusok feladatai .............................................................................................. 25 6.2 Az osztályfőnök feladatai ............................................................................................. 25 6.2.1 Az osztályfőnök főbb tevékenységei: ........................................................... 25 6.2.2 Kapcsolatok: ................................................................................................. 26 6.2.3 Az osztályfőnök ellenőrzési kötelezettségei: ................................................ 26

7

Kiemelt figyelmet igénylő tanulók, SNI gyerekek nevelése, oktatása .......................... 27 7.1 Probléma feltárás ......................................................................................................... 27 3

7.2 Együttműködés a segítő szakemberekkel ................................................................... 27 7.3 Speciális programok meghatározása, kialakítása ..................................................... 27 7.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................... 28 7.5 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ..................................... 29 7.5.1 Tehetségkutatás............................................................................................. 29 7.5.2 Tanórán kívüli lehetőségek ........................................................................... 30 7.6 Együttműködés külső szervezetekkel ......................................................................... 32 A tanulói jogok az intézményi döntéshozatalban ......................................................... 32

8

8.1 A diákönkormányzat.................................................................................................... 32 Partneri kapcsolattartási formák .................................................................................. 33

9

9.1 A szülők helyzete a közoktatásban ............................................................................. 33 9.2 A szülők és pedagógusok együttműködésének színterei: .......................................... 33 9.3 A tanulók és a pedagógusok együttműködése............................................................ 33 9.4 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere ....................................................................... 34 10

Vizsgák ........................................................................................................................... 36

10.1Tanulmányok alatti vizsgák ........................................................................................ 36 10.2Mérések ......................................................................................................................... 37 11

A tanuló felvétele, átvétele............................................................................................. 37

11.1A felvétel rendje ............................................................................................................ 37 11.2Átvétel ............................................................................................................................ 38 12

Egészségnevelési és környezeti nevelési program ........................................................ 38

12.1Az iskolai egészségnevelés programja ........................................................................ 38 12.2Az egészségnevelés javasolt témakörei és tartalmai .................................................. 39 12.3Elsősegélynyújtási alapismeretek megszerzése .......................................................... 41 12.4Az iskolai környezeti nevelés programja ................................................................... 41 12.4.1 A környezeti nevelés javasolt témakörei és tartalmai................................... 41 12.5Az egészségnevelés és környezeti nevelés iskolai területei ........................................ 43 13

Fogyasztóvédelem .......................................................................................................... 49

14 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ........................................................................................... 50 Az iskola helyi tanterve ....................................................................................................... 51 1

A választott kerettanterv ................................................................................................ 51

2

Óratervek ....................................................................................................................... 51

Szakközépiskola 9-12. évfolyam óraterve a 2012-2013. tanévtől .......................................... 52 Szakközépiskola 9-12. évfolyam (közlekedésgépész) a 2013-2014. tanévtől......................... 53 Szakközépiskola 9-12. évfolyam (közlekedés) a 2013-2014. tanévtől .................................... 54 Szakiskolát végzettek középiskolája - felnőtt a 2015-2016. tanévtől ...................................... 55 4

34 525 03 JÁRMŰFÉNYEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ....................................................... 56 34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS .................................................. 58 34 521 06 Hegesztő szakképesítés .......................................................................................... 60 54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS .............................. 63 54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS ................................................................... 65 54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS .......... 67 54 525 07 Vasúti villamosjármű szerelője szakképesítés ....................................................... 69 54 525 08 Vasúti vontatottjármű szerelője szakképesítés ....................................................... 71 54 841 01 HAJÓZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS ..................................................... 73 55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS ........................................ 75 55 525 03 Vasútijármű technikus szakképesítés .................................................................... 76 54 841 02 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó szakképesítés ................................................. 77 54 841 05 VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ................... 79 54 841 06 Vasúti árufuvarozási ügyintéző szakképesítés ....................................................... 81 54 841 07 Vasúti személyszállítási ügyintéző szakképesítés ................................................... 83 54 523 03 Közlekedésautomatikai műszerész szakképesítés ................................................ 85 54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS ........................................ 87 34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS felnőttoktatás ........................... 89 34 525 03 JÁRMŰFÉNYEZŐ SZAKKÉPESÍTÉS felnőttoktatás ....................................... 91 54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt .................. 93 54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt ...................................................... 95 54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt .................................................................................................................................................. 97 54 841 01 HAJÓZÁSI TECHNIKUS

SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt .................................... 99

55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS felnőtt ........................... 101 54 841 02 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó felnőtt .......................................................... 102 54 841 05 VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ felnőtt ..... 104 54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt ........................... 106 55 582 01 Létesítmény energetikus szakképesítés felnőtt..................................................... 109 2.1 A választott kerettanterv helyi kiegészítései ............................................................ 110 2.2 Mindennapos testnevelés ........................................................................................... 110 2.3 A pedagógusok és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai ................ 110 2.4 A kétszintű érettségi ................................................................................................... 111 2.4.1 Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok ......................................... 111 2.4.2 A középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei ...................................... 111 2.4.3 Szakmai vizsga ........................................................................................... 114 2.5 A tanulók tanulmányi munkája ................................................................................ 114 5

2.5.1 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése..................... 114 2.5.2 A beszámoltatás formái, a tanórán kívüli felkészülés elvei ........................ 115 2.5.3 A gyakorlati tevékenység értékelése ........................................................... 117 2.5.4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ......................................................................................................... 118 2.6 A csoportbontások, foglalkozások szervezése .......................................................... 118 2.6.1 Csoportbontás ............................................................................................. 118 2.6.2 Tanórán kívüli foglalkozások ..................................................................... 119 2.7 A tanulók fizikai felméréséhez szükséges módszerek ............................................. 119 2.8 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ..................................................... 120 2.8.1 Az egészségnevelés és környezeti nevelés iskolai területei ....................... 120 2.9 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, gyermekvédelem120 2.9.1 Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................. 120 2.9.2 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenyég ................................... 122 2.9.3 Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása .......................................... 122 3

Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv ............................................... 123

4

Magasabb évfolyamba lépés feltételei ......................................................................... 123

5

A pedagógiai program megvalósulásának feltételei................................................... 123

6

Az iskolai élet munkarendje ........................................................................................ 123 6.1 Az oktatás rendje ........................................................................................................ 123 6.2 A gyakorlati oktatás rendje ....................................................................................... 125

7

Iskolánk felnőttoktatási tagozatán tanulókra vonatkozó külön rendelkezések......... 125 Szakmai program .............................................................................................................. 127

1

Az iskola szakképzési rendszere .................................................................................. 127

2

Szakképzés ................................................................................................................... 128 2.1 Beszámíthatóság: ........................................................................................................ 129 2.2 Tárgyi feltételek .......................................................................................................... 130 2.3 Követelmények a szakképző évfolyamokon ............................................................. 131 2.3.1 Szintvizsga .................................................................................................. 131 2.3.2 A szakmai vizsga általános szabályai ......................................................... 132 2.4 Óratervek .................................................................................................................... 134 2.4.1 Követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszámai szakmánként ...... 134 34 525 03 JÁRMŰFÉNYEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ............................................ 135 34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS ........................................ 137 34 521 06 Hegesztő szakképesítés ........................................................................... 139 54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS ..................... 141 54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS ........................................................ 143 54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS .. 145 54 525 07 Vasúti villamosjármű szerelője szakképesítés .......................................... 147 54 525 08 Vasúti vontatottjármű szerelője szakképesítés ......................................... 149 54 841 01 HAJÓZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS .......................................... 151 55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS .............................. 153 55 525 03 Vasút jármű-technikus szakképesítés ....................................................... 154 6

54 841 02 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó szakképesítés .................................... 155 54 841 05 VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ........... 157 54 841 06 Vasúti árufuvarozási ügyintéző szakképesítés ......................................... 159 54 841 07 Vasúti személyszállítási ügyintéző szakképesítés ..................................... 161 54 523 03 Közlekedésautomatikai műszerész szakképesítés ................................... 163 54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS .............................. 165 34 525 03 JÁRMŰFÉNYEZŐ SZAKKÉPESÍTÉS felnőttoktatás ............................. 167 34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS felnőttoktatás ................. 168 54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt .......... 169 54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt ........................................... 171 54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt 173 54 841 01 HAJÓZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt ............................. 175 55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS felnőtt ................... 177 54 841 02 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó felnőtt .............................................. 178 54 841 05 VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ felnőtt 180 54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt ................... 182 55 582 01 Létesítmény energetikus szakképesítés felnőtt ......................................... 185 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ........... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

7

Az iskola nevelési programja 1 1.1

Bevezetés Az iskola jogi státusza

Az iskola neve: Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskolája és Szakiskolája, alapító okirat kelte: Budapest, 2015.06.15. fenntartó és felügyeleti szerv: Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum (BGSZC) működtető: Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum (BGSZC)

1.1.1 Az iskola arculata A Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola 2010-ben ünnepelte alapításának hatvanadik évfordulóját. Az eltelt évtizedek alatt megszakítás nélkül tiszta képzési profilú, ún. komplex intézményként (iskola, tanműhely, korábban fővárosi kollégium) működött, ma a fővárosi autójavító ipar sikeres, és legnagyobb létszámú szakképző bázisa. Működése során mindvégig a szakképzés szolgálatában állt, igényes elméleti és gyakorlati oktatás, színvonalas nevelőmunka révén. Ennek eredményeként a kapcsolódó autóipari, autójavító szervezetek megbízható partnerei lettünk, s volt diákjaink megbecsült szakemberként, a műszaki-gazdasági élet számos területén - gyakran mint főiskolát, egyetemet végzett vezetők - reprezentálják egykori iskolájukat. Talán nincs is az országban olyan nagyobb település, ahol ne dolgozna az autós szakterületen a Bánkiban végzett diák. Iskolánk meghatározó tagintézménye volt a telephelyén kialakított Észak Pesti Térségi Integrált Szakképző Központ-nak. A minőségi és piacképes európai szintű szakképzés céljainak megvalósításában jelentős segítséget adott számunkra a 2008-ban átadásra került a legkorszerűbb technikával felszerelt központi tanműhely, ahol iskolánk szakképzésben résztvevő tanulói megismerkedhetnek szakmájuk legkorszerűbb javítási technológiájával, annak eszközeivel, módszereivel.

1.1.2 Az iskola rövid története A Munkaerő Tartalékok Hivatala az 1950. évben 9. sz. Ipari tanuló Intézet elnevezéssel létesítette (alapította) iskolánkat. 1963-tól működik jelenlegi helyén, Budapest XIII. kerületében az autós világcégeknek és márkaképviseleteknek otthont adó Váci úton. Az ipari szakmunkásképzés évtizedei után 1988-tól kísérleti szakközépiskolai képzés indult középfokú végzettségre épülő, összevont autószerelő és az autóvillamossági műszerész szakmában. Az új képzési forma nemcsak új felszereléseket, hanem új programot is igényelt. Innovációs tevékenységet kezdtünk, amely jó hatással volt a pedagógiai munka egészére. Követő iskolaként 1995 és 2000 között részt vettünk a szakközépiskolai képzés megújításának világbanki programjában, amely nem csak tárgyi eszközöket biztosított számunkra, hanem tanterveket, tananyagot, a tananyagkészítés ismeretét, módszertani, szakmai felkészítést is. Lehetőségünk nyílott kitekinteni a határon túl folyó szakmai képzésekre, tanulmányúton voltunk az Ausztriában, Franciaországban, Kanadában, Németországban, ahonnan sok hasznos ismeretet, adaptálható ötletet hoztunk haza. 8

A minőségi szakképzés elvárásaihoz és követelményeihez igazodva az 1995/1996-os tanévtől bevezettük a közlekedésgépészeti technikusképzést, amely azóta is változatlan népszerűségnek örvend. Az 1996/1997-es tanévben beindítottuk a két éves szakmunkások szakközépiskolája nappali tagozatos képzést, ahol 2002-ig közel négyszáz fiatal fejezte be tanulmányait, és tett sikeres érettségi vizsgát. A hagyományos - a 8. általános iskolai osztály elvégzésére épülő - szakmunkásképzés 1998. évi megszüntetése, valamint az autószerelő és az autóelektronikai műszerész szakmai képzés érettségi vizsgához kötése gyökeresen megváltoztatta képzési rendszerünket mind szervezeti, mind tartalmi szempontból. A változásokat követően az elsők között indítottunk felmenő rendszerű szakiskolai osztályokat a 9-10. évfolyamon, és új típusú szakközépiskolai osztályokat a 9-12. évfolyamon. Megkezdtük, és eredményesen folytatjuk a 10. osztály elvégzésére épülő szakiskolai-, és az érettségihez kötött szakközépiskolai szakképzést; a 2000/2001-es tanévtől már a Nemzeti Alaptanterv (NAT) kerettanterveire épített helyi tantervek alapján. A folyamatos fejlesztések, változások újabb szaktantermek, laborok, tanműhelyei képzőhelyek kialakítását, fejlesztését tették szükségessé. A kollégium fokozatos megszűnésével iskolánk oktatási célból hasznosítható területe három emelettel bővült, ahol négy informatika labort, hét nyelvi labort, hat tantermet és egy szaktantermet tudtunk kialakítani. A nevelési-oktatási intézmények fenntartói fejlesztése, racionalizálása során 2000-ben iskolánk összevonásra került a Budapest, VI., Rippl Rónai utcai Közlekedésgépészeti Szakközépiskolával, majd 2005-ben intézményünkbe integráltuk az Ihász Dániel Közlekedésgépészeti Szakközépiskolát. Befogadó iskolaként zökkenőmentesen, sikeresen készítettük fel a hozzánk érkező diákokat az érettségi- és szakmai vizsgákra. Az átszervezések következtében a Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola a főváros nagy hagyományokkal rendelkező, „autós” szakmai képzésének centrumává vált. Intézményünkben az Európai Unió támogatásával létrehozott térségi integrált szakképző központban (ÉPTISZK) 2008 szeptemberében megkezdődött a regionális munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakképzés, amely a szakképzési feladatokat együttműködő iskolák közös feladatellátása keretében valósította meg.

1.1.3 Az iskola névadója 1859. június 6-án Bakonybánk községben született Bánki Donát, korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a Budapesti Királyi József Műegyetem nemzetközi hírű professzora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Édesapja körorvos volt, aki családjával - Donát fia 8-9 éves kora körül - a Veszprém megyei Lovászpatona nagyközségbe költözött, ahol gyógyító munkája mellett sok időt szentelt gyermekei oktatására. Bánki Donát részben még a középiskolai tananyagot is a családi házban sajátította el, de középfokú tanulmányait végül Budapesten fejezte be. Ezt követően a Műegyetem Gépészmérnöki Karára iratkozott be, ahol tanulmányait 1880/81-ben fejezte be. Már negyedéves korában megnyerte első pályázatát a gázmotorokról szóló tanulmányával. Az iparosodó hazai környezetben kezdte - felsőfokú tanulmányai befejeztével - mérnöki tevékenységét. Az első évben a Magyar Királyi Államvasúti Gépgyárban műszaki díjnokként dolgozott, majd 17 éven át (két év műegyetemi konstruktőri munkásságot is beleértve) tevékenykedett a Ganz és Társa Vasöntöde- és Gépgyárban, kezdetben konstruktőrként, majd osztályvezetőként, s végezetül 8 évet főmérnökként. Életpályájának ezen időszakában gépszerkesztőként közreműködött a budapesti gabonaelevátor, a Mechwart-eke megtervezésében, jelentős szabadalmi tevékenységet folytatott a gázmotorok és a belsőégésű 9

motorok terén. Ezen időszakra esik a közvélemény előtt talán legismertebb találmánya, a Bánki-Csonka-féle karburátor szabadalmaztatása. 1899-ben kinevezték a Budapesti József Műegyetem II. Gépszerkezettani (Gépelemek és Emelőgépek) Tanszékére professzornak, majd 1900-ban átvette az abból kivált III. Gépszerkezettani (Hidraulika és Hidrogépek) Tanszék vezetését. 1901-ben jelent meg a "Gyakorlati hydraulika és hydrogépek" című jegyzete I-II. kötete, melyet előadásai alapján Misángyi Vilmos és Hoffmann Miklós adott ki. 1902-ben készült el új gondolatát megvalósító elsőkerék-hajtású gépkocsija, mellyel az akkor általánosan elterjedt hátsókerék-hajtás problémáit kívánta kiküszöbölni. Az általa tervezett és a Ganz-gyárban elkészült automobilnál a motort, a sebességváltót és a differenciálművet egy tömbbe építette fel, s az első kerékpár tengelyére helyezte. Az 1908-as USA-beli tanulmányútját követően a repülés iránt érdeklődik. Ahogy a "Repülőgépek gépi kormányzása" című, a Magyar Aeroszövetség hivatalos lapja 1913. számában kiemeli: "A légi utazás biztos csak akkor lehet, ha gépi berendezéssel tudjuk kormányozni..." Ennek kifejlesztése érdekében hidraulikus szervomotorból álló stabilizátort szerkesztett és szabadalmaztatott 1909-ben. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta, s 1912. december 16án tartotta "Folyadékok mozgása hajlított csatornákban" című székfoglalóját. 1916-ban jelent meg "Energiaátalakulások folyadékokban" című könyve, mely a tervezők alapvető kézikönyvévé vált. A művet a Mérnökegylet Cserháti-díjjal és Egyesületi Aranyéremmel jutalmazta. A könyv 1922-ben a berlini Springer kiadónál németül is megjelent. A századfordulót követően jelentős érdeklődés irányult a vízi energia hasznosítása irányába, a kis és közepes esésű patakok és folyók energiájának hasznosítására. Bánki egyszerű és olcsó turbinát szerkesztett, melyet 1917-ben ismertetett kéziratként "Neue Wasserturbine" címmel, majd 1918-ban a Molnárok Lapjában mutatta be magyar nyelven. Bánki Donát alkotásai közül kiemelkedő jelentőségű a Vaskapu-vízerőmű terve. Jelentős gépszerkesztői munkássága, szabadalmi tevékenysége mellett magas hivatástudattal látta el oktatói tevékenységét. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy hallgatói felkészülését előadási jegyzetekkel segítse. Professzori tevékenysége során a mérnökképzésben bevezette a laboratóriumi képzést. Bánki Donát munkásságát, alkotásait áttekintve az utókor csodálattal adózik tevékenységének. Az 1922. augusztus 1-jén alkotó ereje teljében elhunyt tudós 136 hazai és külföldi publikációt hagyott hátra az utókor számára. Pályafutását példaképül állíthatjuk minden mérnök, az alkotó műszaki értelmiség elé. 1.2

Pedagógia alapelvek, értékek

1.2.1 Mottó „Erkölcsi felelősséggel és szakmai tudással állni helyt minden kisebb és nagyobb közösségben” (Széchenyi István) Célunk hatékony, önálló tanulás, az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejező képesség, megfelelő anyanyelvi- és idegen nyelvi kommunikációs szint elérése. A matematikai-, a természettudományos-, a digitális-, a szociális és állampolgári-, a kezdeményezőképesség és vállalkozói- kompetencián alapuló tudás és képességek alkalmassá teszik tanítványainkat egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának befolyásolásához. Tanulóinkat a partneri igényeket és érdekeket szem előtt tartó oktatás során demokratikus, fiatalos iskolai légkör megteremtésével korszerű általános műveltséghez és piacképes 10

szakmai-gyakorlati ismeretekhez juttatjuk, személyiségük harmonikus fejlődésének elősegítésével. Felelős állampolgárokat, európai polgárokat kívánunk nevelni. A pedagógiai folyamat során következetesen törekszünk a tanulás és önművelés iránti igény felkeltésére, a képességek, a társadalmilag elfogadott viselkedés, megbízhatóság tolerancia, önismeret-önkontroll folyamatos fejlesztésére.

1.2.2 Pedagógiai alapelvek Legfontosabb, hogy diákjaink színvonalas oktatásban részesüljenek, komoly szakmai, gondolati, érzelmi nyitottsággal lépjenek az életbe, ahol az önképzés, az emberség, a másik ember elfogadása alapvető követelmény. Munkánk nem a „nyertes-vesztes” szereposztásra épül, hanem konstruktív munkakapcsolatra. Ezért tartjuk fontosnak az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak kialakítását. A szilárd ismeretek és a mindennapi életben felhasználható képességek, kompetenciák kialakítása mellett fejlesztenünk kell tanulóink személyiségét, figyelnünk kell arra, hogy szabadidejüket hasznosan és tartalmasan töltsék el, fel kell készíteni őket a családi életre is. Fontos célkitűzésünk, hogy a tanuló képes legyen önálló gondolkodásra, viseljen felelősséget cselekedeteiért, tudja önállóan megoldani munkabeli- és társas problémáit. Iskolánk pedagógiai tevékenységének legfontosabb alapelvei: általános és szakmai műveltséget megalapozó, naprakész, piacképes ismeretek közvetítése, az élethosszig való tanulás, önképzés igényének kialakítása, tanulóink képességeiknek megfelelő teljesítményre ösztönözése, önállóságra, kreativitásra; a folyamatos önképzés, szakmai fejlődés igényére; értelmes kockázatvállalásra nevelés, a személyiség sokoldalú fejlesztése, az emberi méltóság tiszteletén alapuló humanizmus interiorizálása, következetesség, bizalom, szolidaritás, tolerancia, a demokrácia értékeinek tiszteletben tartatása, világnézeti és politikai semlegesség a sokszínű tájékozódás biztosításával, különböző gondolati rendszerek megismertetése, hon- és népismeret, a nemzeti értékek megismertetése, különböző kultúrák iránti nyitottságra nevelés. 1.3

Jogszabályi háttér 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 11

2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet A 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 2011. évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 315/2013 (VIII.28.) Korm.rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól

2 2.1

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka feladatai: a Nemzeti Alaptanterv-nek megfelelő általános ismereteket nyújtó oktatás, a kerettanterven alapuló helyi tanterv és követelményrendszer folyamatos korszerűsítése, a közismereti és szakmai tárgyak oktatási színvonalának fejlesztése, a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő ismeretanyag, szakmai igényesség és kultúráltság, kialakítása, személyes példamutatás a nevelés-oktatás minden területén, felkészítés tanulmányi versenyekre, az érettségi és szakmai vizsgára, tovább-tanulásra, tehetséggondozás, egyéni, hatékony tanulási módszerek megismertetése, ezek egyénre szabott, differenciált fejlesztése, tanulási képesség, ismeretszerzés képességének kialakítása, fejlesztése a megismerési, kommunikációs és gondolkodási képesség műveleteinek gyakorlásával és ezek összekapcsolásával, önismereten alapuló, önmagával és környezetével harmóniában élő személyiség nevelése, a pozitív emberi értékek közvetítése: becsületesség, lelkiismeretesség, segítőkészség, tolerancia és humanizmus, a demokrácia elveinek megismertetése, elfogadtatása és tiszteletben tartása, az értelmes munka értékének felmutatása, a gondos, precíz, felelősség-teljes munkavégzésre irányuló igény felkeltése, a különböző élethelyzeteknek megfelelő viselkedési formák és normák kialakítása,

12

a különféle kommunikációs csatornák által közvetített információk értelmezése, feldolgozása, különös tekintettel a tömegkommunikáció és a tömegtájékoztatás információáradatában való kritikus eligazodásra, a szűkebb és tágabb környezettel szembeni igényesség felkeltése a szépen kialakított környezet, a tiszta, ép és szép iskolaépület, udvar révén, nyitott, a világban tájékozódni tudó, gondolkodó, kreatív fiatalok képzése, nevelése, akik később képesek önálló ismeretszerzésre, kommunikációs képességek fejlesztése, az egészség értékének beláttatása és megóvása a tudatos, egészséges életmód, valamint a civilizációs ártalmak és szenvedélybetegségek következményeinek megismertetésével, a testi-fizikai képességek fejlesztése sokoldalú testmozgás által, az aktív rekreáció iránti igény kialakítása, iskolai hagyományok megőrzése, közösség-megtartó erejük felhasználása (ünnepélyek, versenyek szervezése), felzárkóztatás a 9. évfolyamon, amelynek keretében megvalósítandó:  az alapkészségek, képességek fejlesztése,  a tanulók problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése,  az egyes tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, eljárások kidolgozása,  az önismereten, a folyamatos ellenőrzésen alapuló tanulási szokások, eljárások, a kívánatos tanulásmódszertan kialakítása, tankönyvek, munka-lapok, információhordozók, (könyvtár, kézikönyvek, számítógépes hálózat) segítségével,  az eredményes munkához szükséges mentálhigiénés feltételek kialakítása: az önnevelés képessége, akarati tulajdonságok, rendszeresség igénye, kreativitás, kommunikációs képesség, megalapozott önbizalom,  a közösség alakítása, fejlesztése,  a munkára szoktatás, nevelés. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

2.2

A megvalósításhoz alkalmazandó eszközeink: személy nyitottság a változásokra), a pedagógus mint segítő:  meggyőzés, motiváció,  személyes beszélgetés, megbeszélés: a kultúraváltás, a globalizáció jelenségeiből, az egyenlőtlenségek növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségek kezelésére, az egyén kompetenciaszintjéhez igazodó differenciált foglalkozás, tantárgyak közötti koncentráció, tanítási órákon kívüli foglalkozás, számonkérés, ellenőrzés (szóbeli, írásbeli) tanulmányi kirándulás, kulturális és sportrendezvények, 13

dicséret (szóbeli, írásbeli az ellenőrző könyvben: szakoktató, szaktanár, osztály-főnök, gyakorlati oktatásvezető, igazgatóhelyettes, igazgató; nevelőtestület), jutalmazás (elismerő oklevél, tárgyjutalom), fegyelmezés (szóbeli: figyelmeztetés, intés, megrovás; írásbeli: figyelmeztetés, intés, megrovás az ellenőrző könyvben; szakoktató, szaktanár, osztályfőnök, gyakorlati oktatásvezető, igazgatóhelyettes, igazgató), fegyelmi eljárás.

3

A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás

A Helyi tanterv alapjaként a 2013-2014. tanévtől a szakközépiskola 9-12. évfolyamán az általános műveltséget megalapozó, érettségire felkészítő szakaszában a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet kerettantervét, a szakképzésben a 14/2013 (IV.05) NGM rendelet kerettanterveit használjuk. A tantestület döntése értelmében a NAT által előírt ismeretek átadását a hagyományos tantárgyi keretekben valósítjuk meg. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az óratervek tartalmazzák.

4 4.1

A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok tevékenységi rendszerek és szervezeti formák A N A T által meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése

Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modem világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A NAT-ban szereplő kulcskompetenciák az alábbiak: anyanyelvi kommunikáció, 14

idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

4.1.1 Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magába foglalja a fogalmak, gondolatok, vélemények, érzések kifejezését szóban és írásban egyaránt, valamint a kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén. A kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban kommunikálni tudjanak, képesek legyenek érveiket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Törekednünk kell arra, hogy képesek legyenek a kritikus és építő jellegű párbeszédre, tiszteljék az esztétikai minőséget és igényeljék mások megismerését. Ezen képességek fejlesztése elsősorban a magyar nyelv és irodalom tanmenetbe épül be, de egyetlen tantervből sem maradhat ki az anyanyelvi kommunikációs készség fejlesztése. A szakszókincs fejlesztésén túl törekszünk arra, hogy képesek legyenek különböző szövegeket és információkat feldolgozni, segédeszközöket használni.

4.1.2 Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, vélemények, érzések megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban. Ez a terület olyan képességeket igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Idegen nyelvi tanterveink (angol, német) felölelik a kommunikációhoz szükséges képességek fejlesztését, így a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, szövegértést és szövegalkotást. A nyelvtanulás során megtanítjuk tanulóinkat arra, hogy képesek legyenek a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására. A történelem, földrajz tanterveinek keretein belül is igyekszünk kialakítani azt a pozitív attitűdöt, mely magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

4.1.3 A matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek: a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk ismerete, 15

a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók megértése. Szükséges képességek: rendszerezett, tudatos, és minél eredményesebb problémamegoldó gondolkodás és a döntési képességek fejlesztése, az ismeretszerzési folyamatban való aktív részvétel, a megértett és megismert ismeretek használata, matematikai modellek keresése és alkalmazása a mindennapi helyzetekben (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), a hétköznapi gondolkodás segítése (cselekvési stratégiák, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése, becslési képességek kialakítása), a matematikai szimbólumok használata, gondolatok tömör megfogalmazása, a matematika nyelvén történő kommunikáció fejlesztése, a megfelelő segédeszközök használata (pl. zsebszámológépek), mások szóban és írásban közölt gondolatmenetének meghallgatása, megértése, saját gondolatok közlése, érveken alapuló vitakészség fejlesztése. Szükséges attitűdök: az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának és érvényességének keresése. A matematikai kompetencia kialakítása elsősorban a matematika tantárgy tanításának a feladata. Minden szakmai tantárgy segíti a matematika kompetencia kialakítását és felhasználja a tantárgy tanítása során.

4.1.4 A természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazást nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. …Szükséges ismeretek: a természet alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak az ismerete, a tudományos elméletek szerepének ismerete a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismerete. Szükséges képességek: a fenti ismeretek felhasználása a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldására, a tudás gyakorlatias módon történő alkalmazása új technológiák, berendezések megismerésében, működtetésében, problémamegoldásaiban, az alkalmazott tudás felhasználása a természeti világ megmagyarázására, problémák felismerésére és következtetések levonására, a digitális kommunikációs-információs technikák alkalmazásának ismerete, 16

az áltudományos megnyilvánulásokkal szembeni, érveléseken alapuló, vitakészség fejlesztése, az emberi tevékenység által a természetben bekövetkezett változások megértése, az egyén felelőssége. Szükséges attitűdök: a tudományos fejlődésnek saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatása iránti kíváncsi és kritikus érdeklődés, a vonatkozó etikai kérdések iránti nyitottság, a biztonság és a fenntarthatóság tisztelete. A természettudományos kompetencia kialakítása elsősorban a természettudományos tantárgyak feladata. Diákjainkat globális szemléletű, kreatív, kritikai gondolkodásra kell képessé tennünk. Ezt csak az oktatott tantárgyak követelményeinek összehangolt tervezése alapján kívánjuk elérni.

4.1.5 A digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek: a főbb számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adattáblázatok, adat-bázisok, információtárolás), az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció, e-mail, hálózati egységek, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén, az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémák ismerete. Szükséges képességek: az információ megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetése, az eszközök használata, az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás. Szükséges attitűdök: kritikus és megfontolt attitűd az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használatában, a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A digitális kompetencia kialakítása elsősorban az informatika tantárgy feladata. Mind szélesebb körű felhasználása, alkalmazása elvárás az oktatás minden szakaszában is. Használata a munkaerőpiac csaknem minden területén alapvető követelmény, más területein pedig esélynövelő tényező.

4.1.6 A hatékony, önálló tanulás A hatékony önálló tanulás azt jelenti, hogy tanulóink képesek kitartóan tanulni, saját tanulásukat egyénileg és csoportban megszervezni, az idővel és az információval hatékonyan 17

gazdálkodni. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, támogatást. Olyan alapvető képességek meglétét szükséges, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az ISTeszközök használata. Osztályfőnöki tanterveinkben szerepel, hogy már a tanulási folyamat elején megismertetjük tanulóinkat a hatékony tanulási módszerekkel, segítünk abban, hogy kialakítsák a saját tanulási stratégiájukat. Ezen kívül az egyes tantárgyi ismeretek elsajátításának speciális módszereire az egyes tanórákon kell, hogy sor kerüljön. Folyamatosan igyekszünk a tanulás iránti motivációt fenntartani és képessé tenni tanulóinkat arra, hogy korábbi tanulási és élettapasztalataikat felhasználják, új tanulási lehetőségeket kutassanak fel és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzák.

4.1.7

Szociális és állampolgári kompetencia

A szociális és állampolgári kompetencia a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltétele, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanulók építő módon vehetnek rész a társadalmi életben. Képesek legyenek konfliktusokat megoldani és a demokráciáról kialakult tudásukat felhasználva aktívan vegyenek rész a közügyekben. A személyes és szociális jóléthez szükséges fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismereteket a tanulók a biológia és testnevelés tantárgyak keretében sajátítják el. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken jól tudjanak kommunikálni, megértsék a különböző nézőpontokat, empatikusak és a változások iránt fogékonyak legyenek. Ennek a területnek a fejlesztése elsősorban az osztályfőnöki órákon és a történelem tantervbe beépített foglalkozásokon történik Az állampolgári kompetencia a demokrácia és az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. Ide tartozik még az Európai Unió struktúráinak, célkitűzéseinek, értékeinek az ismerete is. Ezen ismeretek megszerzésére a történelem tantervbe beépített állampolgári ismeretek valamint a földrajz tantárgy keretében van lehetőség.

4.1.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia úgy a tanulási időszakban, mint a munkavállalás idején segíti tanítványainkat abban, hogy megismerjék tágabb környezetüket, képesek legyenek a kínálkozó lehetőségek felismerésére és megragadására. A kompetencia lényege az, hogy az ember képes legyen az őt körülvevő események, lehetőségek jellemzően objektív, szélsőségeket kerülő értékelésére, a számára szükséges információk kiszűrésére és konstruktív alkalmazására. A kezdeményezőképességre és vállalkozókészségre szükség van az iskolai tanulmányok során, hiszen a felkészülési stratégia kialakítása, tanulási metódus kifejlesztése, tantárgyválasztási lehetőségek áttekintése, érettségi vizsgatárgyak kiválasztása, stb.) igénylik ezt. Szükség van rá azonban az aktív munkavégzés idején is az álláslehetőségek megkeresése, a végzettséggel adekvát munkahely megtalálása, a felvételi interjúkra való optimális felkészülés, a munkahelyen kialakítandó kapcsolatok felmérése és működtetése, a munkahelyi vezetővel való kapcsolat stratégiai kialakítása, stb. alkalmával. Nem nélkülözhető a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia a családi életvitel kialakításakor, a családi gazdálkodás megteremtésekor sem. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakítása az iskolánkban oktatott minden tantárgy tanításakor követelménye. Különös figyelmet kell kialakítására, a kialakulás ellenőrzésére fordítanunk az osztályfőnöki órák keretében, ahol az ezzel kapcsolatos témákat osztályfőnöki munkatervünk és tanmeneteink tartalmazzák.

18

4.1.9 Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának megismerését és befogadását. A szóban forgó kompetencia-terület fejlesztését az iskolában folyó művészeti képzés ugyanúgy fejlesztheti, mint ahogyan az fejlődhet a média segítségével. Fejlesztésében különösen nagy szerepe van iskolánkban az irodalomnak, a zenei képzésnek, a vizuális művészeteknek, a mozgóképnek. Tanítványainknak a középiskolai évek alatt meg kell ismerkedniük Európa sokszínűségének tényével, az európai országok, nemzetek kulturális és nyelvi sokféleségével, az egyediség megőrzésének igényével. E kompetencia-terület fejlesztését ezért az iskolában folyó irodalmi, zenei és vizuális művészeti képzésen túl az idegen nyelvi oktatás során is szem előtt kell tartanunk, de sort kell rá keríteni az osztályfőnöki órák tematikájában is. Tanítványainknak meg kell ismerkedniük a műalkotások elemzésének eszközrendszerével, véleményt kell tudniuk alkotni művekről, képessé kell válniuk az önkifejezésre, saját nézőpontjuknak mások elképzeléseivel való összevetésére. Nyitott, érdelelődő, mások és saját környezetük és kultúrájuk által fogékony fiatalokat kell nevelnünk, akik képesek a művészi önkifejezés megértésére, de a mindennapi emberek által küldött „üzenetek” kódolására és dekódolására. Általános célunk modern, naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelő szakmai és általános műveltségbeli ismereteket nyújtása. A képességek kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével, gyakorlati ismeretek elsajátításával felkészíteni tanulóinkat a jövő szolgálatára, miközben olyan személyiségjegyek és magatartásformák kialakítására törekszünk, melynek birtokában képesek lesznek érdekeik felismerésére és érvényesítésére. Céljaink, hogy az iskola: érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, neveljen testileg, lelkileg egészséges, kapcsolataiban igényes embereket, neveljen demokratikus elveket érvényesítő állampolgárokat és európai polgárokat, akik képesek a társadalmi- gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre, adjon általános műveltséget megalapozó biztos tudást, nyújtson magas szintű, a kor követelményeihez igazodó szakmai elméleti és gyakorlati tudást, képezzen nyitott, széles látókörű szakembereket, akik a kor követelményei szerint képesek váltani, alapozza meg a folyamatos önképzés igényét; csökkentse a tanulási kudarcok mértékét, és biztosítsa az iskola eredményes befejezését, alakítsa ki a tanulókban az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, neveljen a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony létrehozásának képességére, neveljen a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásminták elsajátítására, tanulói váljanak alkalmassá 19

   4.2

az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotó munkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, az élethosszig tartó továbbtanulásra, szakmaváltásra.

A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiség alapvetően interperszonális kapcsolatokon keresztül alakul. A nevelési folyamat hatása gyakran indirekt módon érvényesül. A tanulók személyiségének fejlesztése részben a bennük rejlő lehetőségek kibontakoztatása állandó figyelemmel, empátiával és türelemmel, másrészt magasrendű szükségletek kialakítása, értékközvetítés, amelyet a tanárok attitűdje, viselkedése, példamutatása garantál. A nevelőtestület vállalja a hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás legfontosabb eszközét. Törekszünk a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítésére, a szocializáció esetleges hiányainak pótlására, a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátíttatására, illemszabályok betartatásra. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy az önismeret, a konfliktuskezelés, a testi-lelki egészség megtalálásának lehetőségeihez segítsük tanulóinkat, egyéni képességeinek kibontakoztatásához megfelelő teret biztosítsunk számukra, önálló véleményalkotásra, saját és mások munkájának megbecsülésére neveljük őket. Kiemelt feladatunk az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség fejlesztése, a fogyasztóvédelmi nevelés, a bűnmegelőzés és drogprevenció. E körben minden pedagógusnak van feladata, mindig az adott tanórán, és a tanórán kívül folyó munkájához igazítva a feladat végrehajtását. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos nevelési feladataink területei: erkölcsi nevelés: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, értelmi nevelés: a matematikai-logikai és nyelvi terület képességszintjének figyelembe vételével az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése, közösségi nevelés: az emberi együttélés szabályainak megismertetése, az együttműködési készség kialakítása, akarati nevelés: az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása, állampolgári nevelés: az alapvető állampolgári jogok és kötelességek, a nemzeti hagyományok és kultúra megismertetése. Az európai polgár, munkára nevelés: a munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és a környezet rendben tartására irányuló tevékenységinek gyakoroltatása, testi-lelki nevelés: a testi-lelki képességek fejlesztése, az egészséges életmód és egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása; rendszeres testmozgás iránti igény felkeltése. Céljaink megvalósításakor olyan emberideál kialakítására törekszünk aki: nyitott a különböző ismeretekre, mások világnézetének, vallási érzületének megismerésére, tiszteletben tartására, komolyan veszi a tanulást, törekszik képességei szerinti teljesítmény elérésére, tudatosan készül az önálló életre, kitartó, és képes az újrakezdésre, gondolkodó, kreatív, érdeklődő, szükségét érezi az önművelődésnek, igényes környezetére és önmagára, kulturáltan nyilatkozik meg minden helyzetben, tiszteli a felnőtteket és kortársait is, mentes az előítéletektől. 20

4.2.1 A személyiségfejlesztés területei, kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása, a saját befogadó-alkotó tevékenység megszilárdítása. A tanulás tanítása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban. Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában. Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakítása. Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére. Viselkedéskultúra: a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakítása és megszilárdítása. Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az életre szóló tanulásra, a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelése képességének kialakítása, megszilárdítása, a felnőttlét szerepeire. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra: ismeretszerzés az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről; eligazodás a jelen társadalmi változásaiban. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakítása, az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvé-nyekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására. Gazdasági nevelés: a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás megszilárdítása, elmélyítése. Környezettudatosságra nevelés: a természeti és az épített környezet megóvása fontosságának elfogadása, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Érdeklődés a környező világ dolgai, problémái iránti, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése, az egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása. A személyiségfejlesztés az oktatási-nevelési folyamatban komplex módon történik tanórán, tanórán kívüli ismeretszerzés, szabadidős tevékenységek során. Követelmények A személyiségfejlesztés során alakuljon ki a tanulóban: a logikus, kreatív gondolkodás, az ismeretek felidézésének képessége, mondandója szabatos, összefüggő megfogalmazásának igénye, képessége, 21

a lényeglátás, az ítéletalkotás képessége, az információszerzés új formáinak (Internet stb.) készségszintű használata, az újrakezdés képessége, az önálló életre készülés tudatossága, együttműködő attitűd a csoportmunkában, igény saját tehetségének, képességeinek felismerésére, kibontakoztatására.

5

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az első közösség, amelybe az egyén beilleszkedik, alapvetően meghatározza másokhoz való viszonyát. Ezt a család által kialakított szociális képességrendszert lehet és kell az iskolának formálni, megerősíteni, illetve korrigálni, adott esetben pótolni. „Az igazi közösség célja sosem önmagában, hanem mindig másban van.” (Heller Ágnes). Általános ismérvei: a közös érdekek, közös értékrend, közös célok, közös döntések, közös erőfeszítések és az előbbiek meglétének tudata, a „mi”-tudat. A közösségfejlesztés értékteremtő, fejlesztési irányultságú tudatos, lélektanilag megalapozott tevékenység. A közösség és tagjainak fejlődése szoros kölcsönhatásban van egymással, hiszen a közösség (osztály-, és/vagy iskolai) fejlettségi szintje tagjai személyiségjegyeinek értékétől függ. Iskolánkban az osztályközösségeket tekintjük a közösségi nevelés, fejlesztés legfontosabb színterének. Az egyes tanulók iskolai életének legnagyobb részét ebben a közösségben töltik, meghatározó számukra annak légköre, szellemisége, a tanulók egymás közti kapcsolatrendszere, nem mindegy, hogy ezek a közösségek milyenek, mennyire képesek hatni rájuk. Az osztályban a kollektivitás élményén keresztül a gyerekek önmagukról, a társadalmi létről, a világról meghatározó élményeket kapnak, amelyek legfőbb alakítói az éppen formálódó tizenéveseknek. Ezért az osztály-közösségeket az alábbi szempontok figyelembe vételével formáljuk, fejlesztjük, minősítjük: élménygazdagság, közös történettudat („mi élmény”), önálló válságmegoldó képesség, saját nyelv, saját szimbólumrendszer, jellegzetes, közös értékrend, „védőháló-funkció”, bizalom a közösségben, az osztály belső és külső kapcsolatrendszere, nyitottsága, bizalom, empátiás készség, agresszivitás, együttműködés egymással, a szűkebb környezettel, konfliktusmegoldó képesség, érdeklődés, munkakultúra. Az osztályközösség jellemző jegyei az iskolai szocializáció hatására alakulnak ki. Értékrendjük, elvárásaik, kommunikációjuk erősen magán viseli az iskola (osztályfőnök, osztályban tanítók, a saját hagyományok, konfliktusok, iskolai légkör) bélyegét. Fontos tehát, hogy az iskola értékrendje mindenki számára elfogadható, követésre méltó legyen. A pedagógus minden megnyilvánulása modell értékű. Kapcsolata, barátságos, segítő, pártatlan magatartása az osztály tanulói számára mintául szolgál. Az osztály életének szervezésében, irányításában kulcsszereplő az osztályfőnök, felelőssége megkérdőjelezhetetlen, feladatainak teljesítéséhez biztos pedagógiai ismeretek, szilárd jellem, elkötelezettség nélkülözhetetlenek. 22

A közösségfejlesztéshez elengedhetetlen az egyének alapos ismerete, ezért nagyon fontos az egyéni és csoportos beszélgetés a tanulókkal, és a lehető leghamarabb a szülőkkel is. Ezt követően az osztályfőnök elkészíti, és nyilvánosságra hozza a teljes képzési szakaszra vonatkozó nevelési tervét. E dokumentum formáját, tartalmát és hozzáférhetőségének módját az osztályfőnöki munkaközösség határozza meg. Az osztályközösségben (tanulócsoportokban) folyó közösségfejlesztő tevékenység feladatai közül az alábbiakat emeljük ki: a másik gondjainak felismerése, a megoldásban történő segítségadás; az egyéni értékek felismerése, fejlesztése, a harmonikus, tartalmas, emberi kapcsolatok kialakításához szükséges készségek és képességek fejlesztése, nevelés egymás tiszteletben tartására, az egyéni és közösségi érdek differenciált értelmezésére, kölcsönös segítségnyújtás a beilleszkedési problémák megoldásában, a tanulásban; a tolerancia, a másság elfogadása, elfogadtatása, a közösség értékeinek és tulajdonának tiszteletben tartatása, konstruktív közreműködésre nevelés a kitűzött feladatok végrehajtásában, aktív részvétel elérése az iskolaközösség célkitűzéseinek megvalósításában, osztályrendezvények, testvérosztályok programjának szervezése, közös színház-, mozi-, múzeum- és hangverseny-látogatás, a szülők önkéntes anyagi vállalásával szervezhető tanévenként - egy tanítási nap terhére - fakultatív osztálykirándulás, sítábor, üzemlátogatás, melynek érdekében év közbeni takarékoskodásra neveljük tanulóinkat. Aki nem tud, vagy nem kíván részt venni az iskolán kívüli programon, annak iskolai foglalkoztatásáról gondoskodunk. 5.1

Közösségi rendezvényeink

Diákjaink iskolához való érzelmi kötődését, az iskolai közösség erősítését hagyományaink ápolásán keresztül kívánjuk elérni,. A rendezvények, az ünnepélyek az összetartozás érzésének kialakításával, formálásával szervesen kapcsolódnak nevelési elgondolásainkhoz. Iskolánk hagyományainak ápolása, fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése és öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitástudatának fejlesztésére, hazaszeretetük mélyítésére, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. Az intézményi szintű ünnepélyek, rendezvények, melyek egyúttal a hagyományápolást is szolgálják a következők: megemlékezés nemzeti ünnepeinkről: október 23. és március 15., tanévnyitó ünnepély, tanévzáró ünnepély, szalagavató ünnepség, diáknap: „Bánki Nap”, megemlékezés iskolánk névadójáról, pedagógusnap, A Föld Napja: környezetvédelmi, egészségnevelési témanap. Hagyományos rendezvényeink: „a kihívás napja”, 23

Költészet napja, „fordított-nap”, kispályás labdarúgó bajnokság, osztálykarácsony. Öt tanítás nélküli munkanap áll az intézmény rendelkezésére egy tanévben. Ezek közül négyet közös iskolai rendezvények, érettségi- és szakmunkásvizsgák zavartalan lebonyolítására fordítunk. Az ötödik nap felhasználásáról a DÖK rendelkezik. Ezen a napon diáknapot tartunk. A tanulóközösségek, tanulócsoportok egyéni kezdeményezésük alapján iskolai keretek között, pedagógus felügyelete mellett saját rendezvényeket is tarthatnak. Évente egy-két alkalommal ülésezik a diákközgyűlés. A közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. 5.2

Közösségi szolgálat

A szakközépiskolai tanuló osztályfőnöke a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között az egészségügyi, a szociális és jótékonysági, az oktatási, a kulturális és közösségi, a környezet- és természetvédelemi, a katasztrófavédelmi és rendvédelmi szerveknél, az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevékenység. A tanulót fogadó intézménynek az egészségügyi területen minden esetben, a szociális és jótékonysági terület esetében szükség szerint mentort kell biztosítania. A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezzük meg a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésének lehetőségét, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében az osztályfőnök az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. 24

A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, az osztálynaplóban és a törzslapon az osztályfőnöknek dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

6 6.1

Pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok feladatai

A pedagógus legfontosabb feladata: a tanulók személyiségének, képességeinek, tárgyi kompetenciájának, tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi/szakmai vizsgára való sikeres felkészítése. Kötelező óráját a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásra, tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik: az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megtartása, azoknak a szakköröknek, érdeklődési köröknek, önképző köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek, továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek, valamint az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások megtartása. Az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat lát el. A teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat. 6.2

Az osztályfőnök feladatai

Legfontosabb feladata: nevelési programja megvalósításával biztosítja az egyes tanulók személyiségének és az osztályközösség folyamatos fejlődését.

6.2.1 Az osztályfőnök főbb tevékenységei: osztályfőnöki tevékenységének megtervezése érdekében nevelési programot, - a helyi tanterv alapján - osztályfőnöki tanmenetet készít, ezeket nyilvánosságra hozza, az egészségnevelés és környezeti nevelés programját az iskola pedagógiai programja szerint megvalósítja, osztályfőnöki óráit a hatályos tantárgyfelosztás, illetve órarend szerint ellátja, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok naprakész vezetésére: osztálynapló, törzslap, bizonyítvány, ellenőrző könyv, stb.,

25

minden tanévben az első tanítási napon szervezett osztályfőnöki órák keretében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, az évfolyam életkori sajátosságainak és az előző évi tapasztalatoknak megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi oktatást, az arról készített feljegyzést aláíratja a tanulókkal, az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatokat előkészíti és végrehajtja, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, felelősséggel tartozik a szakmai munkájához szükséges eszközök (multimédia, könyvek, stb.) rendeltetésszerű és folyamatos használatáért, fejlesztéséért, közreműködik a választható tanulói foglalkozások felvételének lebonyolításában, nyilvántartja a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, levél útján értesíti a szülőt gyermeke gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, súlyos fegyelmi vétsége esetén, figyelemmel kíséri a tanulók késéseit, elvégzi a tanulói hiányzások összesítését, a házirend előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, a mulasztás következményeiről, valamint ha a tanuló bukásra áll, az osztályozó értekezlet napját megelőzően ellenőrzi, hogy minden tanuló le van-e zárva valamennyi tantárgyból, valamint azt, hogy a javasolt osztályzat nem tér-e el jelentősen a tanuló hátrányára az osztályzatok átlagától; elkészíti osztálya tanulmányimulasztási statisztikáit, osztályfőnöki jelentését.

6.2.2 Kapcsolatok: részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, tapasztalatairól tájékoztatja a szakmai közösséget, folyamatos kapcsolatot tart az osztályban tanító pedagógusokkal (egymás óráinak látogatása, bemutatóóra, stb.), szervezi és vezeti az osztályban tanítók értekezleteit, esetmegbeszéléseit, minden év szeptemberének harmadik hetében leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a veszélyeztetett diákok névsorát, valamint az esetekkel kapcsolatos tapasztalatokat, együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel a hátrányos helyzet feltárásában, a hátrányok enyhítésének csökkentésében, a tanulói tankönyvtámogatás, szociális segélyek iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, részt vesz osztálya iskolai hagyományőrző programjainak (ünnepélyek, megemlékezések, szalagavató, ballagás, Bánki-nap, tanulmányi- és sportversenyek, stb.) előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában, napi kapcsolatot tart fenn az osztály- és az iskolai diákönkormányzat vezetőivel, segíti munkájukat, biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken, a diákközgyűlésen való részvételét, segíti felkészülésüket, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel,

6.2.3 Az osztályfőnök ellenőrzési kötelezettségei: hetente ellenőrzi osztályának e-naplóját, folyamatosan végzi a tanulói mulasztásokkal kapcsolatos feladatokat, 26

rendszeresen értékeli, ellenőrzi a tanulók tanulmányi, közösségi teljesítményét, amelyről munkaközösségi értekezleten és az osztályozó konferencián beszámol, folyamatosan ellenőrzi a tanulók ellenőrző könyvét, az első oldal, az órarend kitöltését, az osztályzatok beírását, a bejegyzések aláíratását.

7 7.1

Kiemelt figyelmet igénylő tanulók, SNI gyerekek nevelése, oktatása Probléma feltárás

A nehezen nevelhetőség az egyén viselkedésében megnyilvánuló súlyosabb és kevésbé súlyos magatartási rendellenességeket foglalja össze. Megítélését nehezíti, hogy egyfelől nem minden területen nyilvánul meg, másfelől erősen függ az egyes pedagógusok tűrőképességétől. Iskolánkban az alábbi módszerek alkalmazása révén kívánjuk megelőzni, ill. enyhíteni e problémákat: önuralomra neveljük diákjainkat, önbecsülésüket összekötjük az önismerettel, fejlesztjük a tervezéssel kapcsolatos készségeiket, tanulási módszereket mutatunk, amelyek közül a tanuló kiválaszthatja a számára leghatékonyabbat, igyekszünk reális képet kialakítani tanítványaink intellektuális és interperszonális teljesítményéről, a tanár-diák interakcióban valóságos értékelő magatartást valósítunk meg, következetesen értékelünk, ahol a dicséret, az elismerés sem hiányozhat, törekszünk a tanuló személyiségének és szociális környezetének pontos megismerésére, az érintett tanulókat megérdemelt, teljesítménybeli sikerekhez juttatjuk, bevonjuk az osztályközösség tagjait a beilleszkedési nehézségek feloldására irányuló munkába. Minden osztályba jár néhány fokozott odafigyelést igénylő gyermek. Őket saját észleléseik és a szaktanárok jelzései alapján az osztályfőnökök– az egy osztályban tanító tanárok közössége, az ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus véleményének meghallgatása után – állapítják meg a további intézkedések formáit. 7.2

Együttműködés a segítő szakemberekkel

Pedagógusaink és elsősorban az osztályfőnökök szorosabb kapcsolatot tartanak fent azokkal a szülőkkel, akik valamilyen oknál fogva – időlegesen vagy tartósan – nem képesek gyermekük helyes nevelésére. Amennyiben ez a törekvés nem vezet eredményre, a pedagógus az észlelt rendellenességet az iskola ifjúságvédelmi felelősén keresztül jelzi a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. 7.3

Speciális programok meghatározása, kialakítása

Az ifjúságvédelmi felelős koordinálásában rendszeresen tartunk minden évfolyam tanulói számára drogprevenciós foglalkozásokat. Tanévenként legalább két alkalommal sor kerül külső előadók (rendőrségi szakemberek, orvosok, iskolapszichológus) által tartott rendhagyó osztályfőnöki órákra. A biológia tantárgy helyi tantervébe, illetve az osztályfőnöki órák egészségnevelésre fordított időkeretébe prevenciós foglalkozásokat iktattunk be. 27

7.4

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Az osztályfőnöki és szaktanári tevékenység, mint a nevelési folyamat része, kiterjed a pedagógiai munka minden mozzanatára. Számol a tervezett, céltudatos nevelő hatásokkal, a fiatalok önfejlesztő, önirányító képességével, a különféle környezeti, társadalmi, kulturális, gazdasági, közéleti tapasztalatok feldolgozásával; általános és speciális nevelési feladatok megoldásával az iskolai nevelés átfogó céljait szolgálja. A hátrányos helyzetű, tanulási kudarcnak kitett tanulók leggyakrabban munkanélküli, alacsony iskolai végzettségű szülők gyermekei. A képzésükkel kapcsolatos nehézségek leggyakoribb oka a megfelelő családi háttér, az önálló tanulási módszerek, az alapvető írási, olvasási készség hiánya. A felzárkóztatás diagnosztizálással kezdődik. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók azonosításhoz igénybe vesszük a fejlesztőpedagógus, az iskolapszichológus, szükség szerint a nevelési tanácsadó segítségét. Eredményes felzárkóztatásuk érdekében az önértékelést, az önbizalmat erősítő tanulási formákat, a szociális és mentálhigiénés gondozást, az ehhez szükséges pedagógiai módszereket helyezzük előtérbe egyénre szabott, teljesítményorientált képzési programokon keresztül. A hátrányos helyzetű tanulók képzésében a következő pedagógiai eszközöket alkalmazzuk: hiányzó alapismeretek pótlása, pályaorientáció, tanulási és munkamotiváció fejlesztése, a személyiség stabilizálása, tanulási képességek, kommunikációs készségek fejlesztése, önálló életre nevelés, szociális és mentálhigiénés gondozás, krízishelyzetek kezelése, munkavégző képesség fejlesztése. Célkitűzéseinket felzárkóztatási program keretein belül valósítjuk meg, melynek lehetőségei: felmérés készítése a tanév elején, a tanulás tanítása (tanulás módszertan tanítása csoportbontásban) a hozott hiányosságok pótlása (az általános iskolai anyag átismétlése, rendszerezése), alapkészségek gyakoroltatása (írás, értő olvasás, számolás), kommunikáció fejlesztése, korrepetálások beindítása, tanítási órákon belüli csoport- és differenciált foglalkozások szervezése, tanulópárok szervezése, fejlesztőpedagógiai foglalkozások szervezése, a gyengébb képességű tanulók tudatos motiválása az új ismeretek elsajátítására egyéni terhelhetőségük figyelembevételével. Felvételre kerülő tanulóink közül minden harmadik-negyedik az egyik ún. kapukompetencia, az értő olvasás tekintetében alacsony szintű jártassággal rendelkezik. Olvasás, írás, számolás, beszéd a logikus gondolkodás alapjai, azok az elemi ismeretek, amelyek nélkül a feladatok megértése, és semmilyen feladatmegoldás nem képzelhető el. A komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldása képességének fejlesztése, a szóbeli és írásbeli megértés és kifejezés területén való előrelépés segítése érdekében a 28

szakiskola 9. évfolyamán a magyar nyelv és irodalom, kommunikáció tantárgyat emelt óraszámban tanítjuk. A korrepetálás differenciált foglalkoztatással a szaktanár javaslatára történik. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja, a foglalkozásokat tantárgyanként 8-15 fős csoportok részére szervezzük. A tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A nevelési tanácsadó vagy a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól mentesített tanulók számára egyéni foglalkozást biztosítunk. A fejlesztési, tanulási programok kialakítását fejlesztőpedagógus bevonásával végezzük. Tartalmilag e foglalkozásokat úgy tervezzük, hogy lehetőség nyíljon az anyag részletesebb magyarázatára, a gyakorlásra, a felzárkózásra az egyéni haladási tempó megválasztására. A kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programokat az osztályfőnökök vezetésével az egy osztályban tanító tanárok közössége felügyeli. A felzárkóztatás eredményességét a tanórai teljesítményben is mérjük, a tapasztalatok átadása, megosztása érdekében a szaktanár, az osztályfőnök, a felzárkóztatást végző pedagógus napi kapcsolatot tart fenn. Az eddigi tapasztalatok alapján a szakiskolai szakképzésben tanuló diákjaink többsége szociálisan hátrányos helyzetű, ezért szükségesnek látjuk olyan foglalkozások beindítását, ahol kisebb csoportokban tudunk segíteni az alapkészségek fejlesztésében, a beilleszkedésben, a helyes viselkedéskultúra kialakításában, ezzel segítve a szakmára való hatékonyabb felkészülésüket. A szorgalmi időszakban igény szerint hetente 4 nap tanulószobai foglalkozásokat szervezünk a 9-10. évfolyamon tanuló diákjaink számára. A foglalkozásokat 2011/2012. tanévtől felmenő rendszerben, szaktanárok vezetésével napi 2 tanóra időtartamban szervezzük. Ezen foglalkozások célja: A tanuló tanuláshoz való viszonyának pozitív áthangolása. Tanulás módszertan, hatékony tanulási formák kialakítása. Új, egyénre szabott módszerek bevezetése. Az alapképességek fejlesztése (anyanyelvi, matematikai, idegen nyelvi, szociális kompetenciák, viselkedéskultúra) A félévi és az év végi osztályozó értekezleteken a problémás tanulók előrehaladását részletesen elemezzük, és meghatározzuk a következő időszak tennivalóit is. Egyes esetekben negyed- és háromnegyed évben (november és április) külön megbeszélésre is sor kerül. Az értékelésben, és különösen a további teendők kijelölésében az ifjúságvédelmi felelős részt vesz. Az iskola igazgatójának vezetésével nevelési értekezleteken beszéljük meg az egyes osztályokban felmerült problémák kezelésének és megoldásának lehetőségeit. 7.5

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

7.5.1 Tehetségkutatás A tehetség esély egy adott területen elérhető kiemelkedő teljesítményre, amely társadalmilag hasznos, és elérője számára megelégedettséggel, örömmel jár. A tehetség 29

kibontakozásának külső feltételei a család, az iskola, a kortárscsoportok, s a társadalmi környezet kölcsönhatása az egyén lehetőségeivel. Pedagógiai tevékenységünk feladata, hogy felismerjük a diákjainkban rejlő adottságokat, képességeket, a bennük szunnyadó lehetőségeket. Ilyen személyiségjegyek, tulajdonságok: magas szintű intellektuális és a kreatív képességek, gazdag ismeretanyag és szókincs, folyamatos, kifejező beszéd, az ok-okozati viszonyok felismerése, kritikai szellem, önállóság a feladatok megoldásában, szokatlan látásmód, kérdésfelvetés, frappáns, váratlan válaszadás, szokványos megoldások kerülése, fejlett humorérzék, eredeti színes gondolatvilág, a másság vállalása, szembenállás a tekintéllyel, a konfliktusok vállalása, szellemi frissesség, türelmetlenség. A tehetség fejlesztése A tehetségfejlesztés célja felismerni a tanulóban rejlő kimagasló általános intellektuális képességet, illetve a speciális, a különböző területekhez (művészet, tudományok, sport stb.) való sajátos érzéket, hajlamot. A felismerést segítő eszközök: tantárgyi felmérők, pályázatok (szakmai, alkotói), kérdőívek, egyéni és csoportos beszélgetések, intelligencia-teszt alkalmazása. Iskolánkban a tehetséges diákokkal való speciális foglalkozás során árnyaltabb, differenciáltabb módszerek alkalmazása, korszerű tanulási technikák elsajátíttatása révén teremtünk lehetőséget képességeik kibontakoztatására. A tanórán alkalmazandó módszerek sorából kiemeljük az egyéni bánásmód, a személyre szabott fejlesztés lehetőségeit, a gondolkodás és kreativitás fejlesztését, az érdeklődés állandó ébrentartását, a folyamatos megerősítést, a sikerek elismerését. A személyes ambíció, a különleges tehetség kibontakoztatásában jelentős szerepet tulajdonítunk a tanórán kívül szervezett versenyeknek, rendezvényeknek, programoknak.

7.5.2 Tanórán kívüli lehetőségek Tanulóink intézményi, kerületi, fővárosi és országos meghirdetésű tanulmányi, szakmai és sportversenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek témáját, tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, szervezik és felelősek lebonyolításukért. Versenyek Szakma Kiváló Tanulója Verseny, Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek, 30

Budapesti Szakmai Tanulmányi Verseny, Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny, Arany Dániel Matematika Verseny, Mikola Sándor Országos Tehetségkutató fizikaverseny, Nemes Tihamér számítástechnikai verseny, Országos Történelem Tantárgyi Verseny, Kazinczy szépkiejtési verseny, Diákolimpia. Nemzetközi Kenguru Matematikaverseny Angol - Német – Nyelvi és Országismereti Verseny Iskolai szakmai versenyek járműfényező karosszérialakatos autószerelő autóelektronikai műszerész autótechnikus épületgépész épületgépész technikus hajózási technikusü „Legügyesebb hajóvezető” vetélkedő Egyéb iskolai, hagyomány ápoló versenyek, megmérettetések, játékok Kazinczy szépkiejtési verseny, Idegen nyelvi: memoriter, beszédkészség, ország ismeret és szépkiejtési verseny ünnepkörhöz kötődő (halloween, karácsony, húsvét, stb) vetélkedők Bánki nap: Évről évre a diákokkal együtt megszervezett, mesterségek bemutatására alkalmas rendezvény, meghívott előadókkal és bemutatókkal. Szakmai nap: A hagyományos tanórai-tantermi foglalkozásoktól eltérő módon a szakmai képzéshez kapcsolódó, azt kiegészítő előadásokat, bemutatókat szervezünk. A szakmai naphoz kapcsolódóan kiállításokon, gyárlátogatáson is részt vehetnek tanulóink. Rendezvények: Április 11. a költészet napja - iskolai rendezvény író-olvasó találkozó keretében, A „kihívás napja”, Képzőművészeti és fotó kiállítások, diák képzőművészek munkáinak bemutatása az iskola aulájában, Könyvvásár: szépirodalmi, képzőművészeti, ismeretterjesztő, szakmai könyvek kedvezményes iskolai árusítása. Az emelt szintű érettségi felkészítés is a tehetséggondozás fontos színtere, amelynek lehetősége minden tanuló előtt nyitva áll magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, informatika tantárgyból. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indítunk. Tantárgyanként maximum 15 fős csoportok részére szervezzük elsősorban a szakmai (iskolánkban oktatott minden szakképzés 31

területén), tantárgyi (matematika, anyanyelv, idegen nyelv és történelmi ismereteket elmélyítő) és versenyekre előkészítő tanfolyamokat is indítunk. Diákkörök (önképzőkörök stb.): A diákkörök munkája nagymértékben támaszkodik a tanulók kreativitására, aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. Létrehozását, meghirdetését, működtetését is a diákok végzik. A szakmai irányítást - a tanulók kérése alapján - kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével, a működés feltételeinek intézményi biztosításával. Az iskolai sportkör (ISK) a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetők. Az ISK saját szabályzat alapján működik az alábbi sportágakban: labdarúgás, tollaslabda, kondicionáló torna, erőemelés, természetjárás, atlétika. Sulinet, digitális tudásbázis: Minden délután igény szerint biztosítjuk tanulóink számára számítógép-termeinkben az internet-hozzáférést. Támogatjuk a digitális iskolaújság – Bánkimondó – folyamatos megjelenését, amelynek szerkesztési munkáit teljes egészében az ehhez kedvet érző és e területen tehetséges diákokra bízzuk a Diákönkormányzat által létrehozott szerkesztő-bizottság felügyeletével. Elősegítjük a diákszínjátszás, az irodalmi színpad, a filmklub iskolai szerveződését. Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Használati rendjéről a könyvtár házirendje intézkedik. Évente - igény szerint - sí tábort, nyári sporttáborokat szervezünk. 7.6

Együttműködés külső szervezetekkel

A versenyek, rendezvények szervezésében, lebonyolításában együttműködünk az érintett iskolákkal és szervezetekkel. Az iskola hirdetőtábláján rendszeresen közzé tesszük a más intézmények által szervezett tehetséggondozó foglalkozások programját.

8 8.1

A tanulói jogok az intézményi döntéshozatalban A diákönkormányzat

A DÖK és az iskola között írásbeli megállapodás szabályozza az együttműködés fontosabb szervezeti és tartalmi kérdéseit, a joggyakorlás formáit, a helyiségek és berendezések használati jogát. A tantestület közvetett pedagógiai támogatása a diákönkormányzatot segítő tanár tevékenysége révén érvényesül, aki gondoskodik a DÖK munkájához szükséges feltételek biztosításáról, az önkormányzati és érdekvédelmi jogok érvényesüléséről, a kapcsolati rendszer zavartalan működéséről. A tanulói aktivitás és öntevékenység fokozását, s az iskolai demokrácia további erősödését szolgálja, hogy a DÖK intézményi szinten már jól működő tevékenysége az osztályközösségek keretein belül is egyre inkább hasonlóan hatékonnyá válik. Évente egy-két alkalommal ülésezik a diákközgyűlés. A közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A 32

közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását.

9 9.1

Partneri kapcsolattartási formák A szülők helyzete a közoktatásban

A köznevelésről szóló törvény a szülői jogok és kötelezettségek szabályozásával megteremtette a jogi kereteket ahhoz, hogy a szülő és az iskola között megfelelő kapcsolat jöjjön létre. Az együttműködés alapvetően a nevelési-oktatási információcserén alapul. A szülő az iskolában három „szerepben” is jelen van: a tanuló gondozója és nevelőjeként, a tanuló törvényes képviselőjeként, iskolahasználóként. A szülő jogosult az iskolai közéletben való részvételre, mellyel összefüggésben a következő jogok illetik meg: a szülői szervezetbe választ és választható, megismerheti az iskola pedagógiai programját, házirendjét, szervezeti és működési szabályzatát és egyéb fontos dokumentumait, gyermeke fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres, érdemi tájékoztatást kell kapnia, jogorvoslattal élhet a gyermekével kapcsolatos iskolai döntésekkel szemben. 9.2

A szülők és pedagógusok együttműködésének színterei:

szülői szervezet tanácskozásai, szülői értekezletek, fogadóórák, esetmegbeszélések, nyílt napok. A fentiek mellett a szülőket az iskola aktuális feladatairól, a tanulókat érintő fontosabb kérdésekről az igazgató, az osztályfőnök és a szaktanár rendszeresen tájékoztatja; figyelmezteti a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. 9.3

A tanulók és a pedagógusok együttműködése

A pedagógusok és a diákok együttműködése a nevelő-oktató munkában nyilvánul meg, elsődleges helyszíne a tanítási óra. Kiemeljük az osztályfőnöki óra szerepét, mint lehetőséget a tanulók folyamatos tájékoztatására az őket érintő legfontosabb kérdésekben. Itt alakulhat ki közvetlenebb tanár-diák viszony, amely alkalmat ad a problémák őszinte feltárására, s azok differenciált kezelésére. A kapcsolat néhány fontos eleme: rendszeres és minél többoldalú partneri viszony, kölcsönösségre épülő a tanár-diák viszony, a pedagógiai ráhatás a tanuló személyiségének tiszteletben tartásán alapuljon, az emberi, erkölcsi értékeknek kitüntetett szerepet tulajdonít.

33

9.4

Az iskola meglévő kapcsolatrendszere

A fenntartóval: A Budapest Gépészeti Szakképzési Centrum szakmai munkánkról, az intézmény belső életéről az iskola felelős vezetőjétől kap tájékoztatást: hivatalos postai úton, elektronikus rendszeren keresztül folyamatosan, félévi és év végi értekezletek jegyzőkönyveinek megküldésével. A Budapest Gépészeti Szakképzési Centrum az alábbi módokon segíti, ellenőrzi az intézmény munkáját: törvényességi, pénzügyi, szakmai ellenőrzések, konzultációs lehetőség a részfeladatok, szakterületek felelőseivel, szak-referenseivel, folyamatos segítségnyújtás, és gyakorlati tanácsok adása a kiemelt intézményi feladatok megoldásához. Más intézményekkel: Nemzetgazdasági Minisztérium: Nemzeti Erőforrás Minisztérium: a köznevelési törvényben meghatározott kérdésekben szakmai irányítást nyújt; vitás pedagógiai, tanügy-igazgatási esetben illetékes osztályaihoz fordulunk állásfoglalásért. Pályázatai révén támogatást ad. Nemzeti Munkaügyi Hivatal a honlapján a szakképzési dokumentumok közzétételével, a szakmai vizsgák, szakmai versenyek dokumentumainak közzétételével adnak segítséget. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: a szakmai ágazati felelősség alapján a szakképzéssel összefüggő kérdésekben nyújt segítséget. Gazdasági kamara: részt vesz a szakmai gyakorlati oktatás feltételrendszerének ellenőrzésében, a szakmai vizsgák lebonyolításában. Magyar Szakképzési Társaság: informál a szakmát érintő aktuális kérdésekről. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet: A szakképzés központi programjainak kibocsátásával, szakmai tanulmányi versenyek szervezésével, írásbeli és szóbeli vizsgák tartalmi követelményeinek kidolgozásával segíti munkánkat. Oktatási Hivatal: szervezi, lebonyolítja az emelt szintű érettségi vizsgákat, az országos kompetenciamérést, tanulmányi versenyeket. Szakmai irányítást nyújt a felvételi lebonyolításához. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai, Pályaválasztási Tanácsadó Intézet: Rendszeresen igénybe vesszük az Intézet által kínált pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat. Diákjainkat elindítjuk az intézmény által szervezett versenyeken. Független Pedagógiai Intézet: Elsősorban tanáraink módszertani megújulásához vesszük igénybe az Intézet segítségét. Óbudai Egyetem: diákjaink részt vesznek az egyetem által szervezett versenyeken, az egyetem pedagógia szakos hallgató nálunk végzik tanítási gyakorlatukat. Tankönyvkiadók: A kiadók által szervezett eseményeken pedagógusaink rendszeresen megjelennek és megismerkednek a legfrissebb újdonságokkal. A rendezvényeken gyakran közvetlen kapcsolatba kerülnek a tankönyvek szerzőivel. Általános iskolák: Részt veszünk a pályaválasztást segítő programokban (iskola-börzék, „nyitott kapuk”). A gazdaság szereplőivel való kapcsolataink mindig meghatározóak voltak. A nagy cégek mint a BKV, az Óbudai Autójavító, a Porsche Hungária mellett számtalan közép- és 34

kisvállalkozó cég fogadja szakmai gyakorlatra tanulóinkat. Az iskola a profiljának megfelelő vállalatokkal és vállalkozásokkal folyamatosan keresi az együttműködési lehetőségeket. Támogató szervezetek: Iskolánkat szakmai programjának megvalósításában számos gazdálkodó szervezet segíti és támogatja a legkülönbözőbb formában. Jelentős részük a szakképzési alapba történő befizetéssel növeli képzésünk színvonalát, mások sikeres pályázatunk eredményeképpen egy-egy előre meghatározott oktatási-nevelési cél elérését támogatják, természetbeni juttatással segítik intézményünket. Intézményi Tanáccsal: Az intézményi tanács (IT) véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Szülői házzal: Nem alábecsülve az előző partnerek fontosságát, mindennapi nevelő-oktató munkánk kiemelten fontos partnere a család, a szülők. A szakiskolai fejlesztési program, illetve a minőségirányítási program keretében rendszeressé váló partneri igény- és elégedettségmérés tapasztalatainak leszűrése nyomán a szülőkkel való kapcsolat több szempontból javult. Az osztályok szülői munkaközösségeivel valóságos pedagógiai együttműködés alakult ki. Az intézmény egészét érintő kérdésekben a Szülői Közösség vezetői tartják a kapcsolatot az iskolavezetéssel. Tájékoztatásukra, rendszeres találkozóik szervezésére egy evvel a feladattal megbízott kolléga foglalkozik. A szülőkkel való kapcsolattartás hagyományos formáit megőrizve évente két-két alkalommal szülői értekezletet, illetve fogadó órákat tartunk. Szükség esetén ún. rendkívüli szülői értekezletet is tartunk, akár az illetékes igazgatóhelyettes részvételével, egyes esetekben az adott osztályban tanító pedagógusok és a szülők közössége folytat tényfeltáró, konfliktuskezelő megbeszélést. Bármelyik szülő bármikor kezdeményezhet személyes beszélgetést az esetleges problémák tisztázására, előzetes időpont egyeztetés után a nevelőtestület tagjai készek a találkozásra. Az ellenőrző könyv és a telefon is a rendszeres tájékoztatás jól bevált eszközei. Az elektronikus napló segítségével a szülők napra készen követhetik gyermekük tanulmányaival és magatartásával kapcsolatos bejegyzéseket. Napi munkánk során találkozunk szülői közönnyel, érdektelenséggel, nem egy esetben az intézmény céljaival, értékrendjével való nyílt szembenállással is. Vannak szülők, akik áthárítják gyermekük nevelésének teljes felelősségét az iskolára, a pedagógusokra. Céljaink között szerepel az ő meggyőzésük, bevonásuk nevelőmunkánkba. A diákönkormányzattal: Az elmúlt években az iskolai közélet egyre rangosabb tényezője lett. Vezető szerve a diáktanács, jogszerű és tartalmas kapcsolatban van az iskolavezetéssel, tevékenyen részt vesz a diákközösséget érintő döntések kialakításában, az iskolai programok szervezésében és lebonyolításában. A DÖK és az iskola között írásbeli megállapodás szabályozza az együttműködés fontosabb szervezeti és tartalmi kérdéseit, a joggyakorlás formáit, a helyiségek és berendezések használati jogát. A tantestület közvetett pedagógiai támogatása a diákönkormányzatot segítő tanár tevékenysége révén érvényesül, aki gondoskodik a DÖK munkájához szükséges feltételek biztosításáról, az önkormányzati és érdekvédelmi jogok érvényesüléséről, a kapcsolati rendszer zavartalan működéséről. A tanulói aktivitás és öntevékenység fokozását, s az iskolai demokrácia további erősödését szolgálja, hogy a DÖK intézményi szinten már jól működő tevékenysége az osztályközösségek keretein belül is egyre inkább hasonlóan hatékonnyá válik. 35

10 Vizsgák 10.1 Tanulmányok alatti vizsgák A félévi és az év végi osztályzat megállapításához osztályozóvizsgát kell tennie  a magántanulónak,  magasabb évfolyamba lépéshez pedig annak a tanulónak, aki a tanév során többet mulasztott a törvényben megengedett mértéknél, de a nevelőtestület engedélyezte a vizsga letételét.  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki  tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét,  eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik,  tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt- vagy középszintű csoportban kívánja folytatni. A különbözeti vizsga minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal. A tantárgyi követelményeket a szaktanárok jelölik ki. Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki  a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,  osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol maradt, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik,  szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha azt a nevelő-testület a gyakorlati képzés szervezőjének egyetértésével engedélyezte. A javítóvizsgán számon kért ismeretek a tantárgyi követelmények teljes anyagát felölelik, amelyeket a szaktanárok jelölnek ki. A tanulmányok alatti pótló vizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni. A diák a vizsgák témaköreit írásban kapja meg a szaktanártól; javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően. A szaktanár a témakijelölést két példányban készíti el a tanuló, és a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes részére. A javítóvizsgán, az év végi osztályozó vizsgán a követelményeket nem teljesítő tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Nem léphet magasabb évfolyamra a tanuló akkor sem, ha hiányzásai meghaladják a jogszabályban rögzített mértéket, vagy fegyelmi határozattal eltiltottuk a tanév folytatásától. Nevelőtestületünk döntése alapján az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a tanulói jogviszonyát annak a nem tanköteles tanulónak, aki neki felróható okok miatt ugyanannak az évfolyamnak a követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

36

10.2 Mérések Külső mérések: országos mérés: az alapkészségek (matematika és szövegértés) megléte a 10. évfolyamon. a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése szintvizsga Belső mérési rendszer: bemeneti mérés:  tudás- és készségszint mérése szakközépiskola 9. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, szakképzés 9. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika követő mérés:  10. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika. tudásszint mérés:  szakközépiskola 10. évfolyam: történelem, idegen nyelv,  szakközépiskola 11. évfolyam: „kis-érettségi”  szakközépiskola 12. évfolyam: „próba-érettségi” - magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv. közlekedési alapismeretek kimeneti mérés, ellenőrzés a képzési típusok végén:  szóbeli és írásbeli érettségi vizsga,  szóbeli, írásbeli és gyakorlati szakmai vizsga,  technikus képesítő vizsga . A mérések ütemezését, feladatlapjait, az értékelés részletes tudnivalóit a szakmai munkaközösségek határozzák meg éves munkatervükben foglaltak szerint.

11 A tanuló felvétele, átvétele 11.1 A felvétel rendje A felvétel az általános felvételi eljárás keretében a 8. tanév végén történik. Minden olyan diák eséllyel jelentkezhet hozzánk, akinek hozott ismeretei a képzésre alkalmassá teszik őt. A szakiskolába jelentkezők esetében írásbeli felvételi vizsga nincs. A jelentkezőket bemutatkozó beszélgetésre hívjuk be. A felvételi eljárás során a jelentkezők általános iskolából hozott felvételi pontszáma (hozott pontszám) alapján az iskola vezetése ideiglenes felvételi jegyzéket készít, amit a jogszabályokban előírt módon, a honlapon és hirdetőtáblán hozunk nyilvánosságra. A hozott pontszám a 7. osztály év végi, és a 8. osztály félévi tantárgyi osztályzatainak összege az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol vagy német), fizika, kémia, biológia, földrajz, számítástechnika/informatika (maximum 100 pont). A felvételi rangsorban pontegyezőség esetén a matematika és fizika tantárgyakból jobb eredményt elérő diákokat részesítjük előnyben. 37

A szakképzésre történő felvétel követelménye az egészségügyi alkalmasság, mely vizsgálatot erre szakosított orvos végezhet. A vizsgálat helyéről és időpontjáról a végleges felvételi jegyzék nyilvánosságra hozása után, írásban értesítjük a felvételt nyert diákokat. A szakközépiskolába jelentkezők számára ajánlott a központi írásbeli vizsgán való részvétel matematika, illetve magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. A felvételi pontszámba a hozott pontok és az írásbeli vizsgán szerzett pontok ötven-ötven százalékban számítanak. Maximálisan összesen 200 pont szerezhető. A hozott pontszám ebben az esetben is a 7. osztály év végi, és a 8. osztály félévi tantárgyi osztályzatainak összege az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol vagy német), fizika, kémia, biológia, földrajz, számítástechnika/informatika (maximum 100 pont). Az írásbeli vizsga pontszáma matematikából ötven pont, illetve magyar nyelv és irodalomból ötven pont (maximum 100 pont) A felvételi pontszámok alapján készül az ideiglenes felvételi jegyzék, amit a jogszabályokban előírt módon, a honlapon és hirdetőtáblán hozunk nyilvánosságra. A felvételi rangsorban pontegyezőség esetén a matematika és fizika tantárgyakból jobb eredményt elérő diákokat részesítjük előnyben. Amennyiben a diák valamelyik tantárgyból nem rendelkezik osztályzattal (szakértői vélemény alapján mentesült az értékelés és minősítés alól), akkor arra a tantárgyra az összes osztályzatának átlagát (a matematika szabályai alapján egészre kerekítve) számoljuk. Mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai képzési területeken kialakított ideiglenes felvételi jegyzék alapján az Felvételi Központ állítja elő a végleges felvételi listát. Ennek alapján, amennyiben szükséges, az iskola pótfelvételi eljárást ír ki az indítható osztályok létszámának feltöltése érdekében. 11.2 Átvétel A 8. osztályt követő belépési ponton kívül is lehetőség van más iskolából történő átvételre, felvételre, ha az érintett évfolyam osztályainak létszáma erre lehetőséget biztosít. Ezekben az esetekben a felvétel, átvétel feltétele - egyedi mérlegelés alapján - különbözeti vizsga (vizsgák) letétele, esetleg évfolyamismétlés lehet. A tanuló átvételéről, felvételéről az igazgató dönt.

12 Egészségnevelési és környezeti nevelési program Az egészségnevelés, egészségfejlesztés valamint környezeti nevelés egymással szorosan összefüggő témaköröket ölelnek fel, ezért pedagógiai programunk során párhuzamosan fogalmazzuk meg feladatainkat, tevékenységeinket és módszereink. 12.1 Az iskolai egészségnevelés programja Az egészségnevelés iskolánk nevelő-oktató munkájának szerves részét képezi, amihez hozzátartozik a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése, az eredmények nyomon követése. A tanulók a biológia tantárgy adta lehetőségeken kívül a különböző szaktárgyak óráin a többi tanár közvetítésével is találkoznak az egészségvédelem kérdéseivel, bizonyítva számukra, hogy az élet minden területén fontos problémáról van szó. Az iskolai egészségfejlesztés, egészségnevelés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység. Célkitűzések: bővíteni, korszerűsíteni a pedagógusok és tanulók egészség-ismereteit, 38

erősíteni a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegét, tudatosan létrehozni az egészséggel kapcsolatos ismeretek, tudás megszerzésének lehetőségét változatos kommunikációs és tevékenységi formák használatával, biztosítani a követendő magatartásminták kialakítását és begyakorlását, elérni, hogy a tanulók sajátítsák el az elsősegélynyújtás alapjait elérni, hogy tanulóink legyenek tisztában azzal, hogy testi-lelki egészségük megőrzésének, a szakmájuk gyakorlásával együtt járó káros hatások kivédésének, teljesítőképességük fokozásának alapvető eszköze a testedzés, elérni, hogy a testnevelés órákon, az iskolai sportkörökben, sportversenyeken, sportrendezvényeken érdeklődően, aktívan és együttműködően vegyenek részt; minden tanuló saját adottságaival, képességeivel élve fejlődjön. 12.2 Az egészségnevelés javasolt témakörei és tartalmai 9. évfolyam Témakörök, tartalmak Vírusok, sejtmagnélküliek és egysejtű eukarióták: A vírusfertőzések és megelőzésük. Fertőzés, járvány, higiénia. A baktériumok által okozott emberi megbetegedések. Megelőzés és védekezés szabályai. A kórokozó eukarióta egysejtűek és jelentőségük. Fertőtlenítés, sterilizálás. Az állatok teste és életműködései: Bélparaziták. Parazita ízeltlábúak. A gombák teste és életműködései: Fontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. A gombák táplálkozási jelentősége. Gombafogyasztás szabályai. Növények teste és életműködései: Gyógynövények és hatásai. Növényi táplálékok. Allergiát okozó növények. Pollenallergia. A természetes és mesterséges életközösségek Az ember hatása a természetes életközösségekre. A környezetvédelem és az egészségünk kapcsolata. 10. évfolyam Témakörök, tartalmak A sejtek felépítése és anyagcseréje: Másodlagos biogén elemek és mikroelemek felvételének fontossága és veszélyei. Táplálék-kiegészítők. Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása A bőr: A tisztálkodás módjai. A bőr elváltozásai és betegségei, bőrgombák. Csontvázrendszer: Mozgásrendszeri elváltozások: rándulás, ficam, törés, ínszakadás, lúd-talp, csípőficam. A csontrendszer betegségei: izületi gyulladások, csontritkulás, angolkór. Izomrendszer: Munkavégzés hatása az izmokra. Sérülések megelőzése. A mindennapos testmozgás jelentősége. Izmok betegségei. Táplálkozás: Az egészséges táplálkozás szabályai. A táplálékok mennyisége, minősége, aránya. Vitaminok, nyomelemek, rostok szerepe. A vegetáriánus táplálkozás. Gyomorés bélrendszer leggyakoribb betegségei: hurut, fekély, rák. 39

Légzés: A légutak és a tüdő megbetegedései. Nátha, TBC, tüdőrák. Tüdőszűrés. Keringési rendszer: Szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzésük. Szívinfarktus lényege, tünetei. Szívritmuszavar. Érelmeszesedés. Agyvérzés. Keringési rendszer betegségeit kiváltó rizikótényezők. Vérszegénység. Leukémia. Kiválasztás: A kiválasztó rendszer gyulladásos, hurutos betegségei. Veseelégtelenség. Vesekő. Művesekezelés. Vesetraszplantáció. Immunrendszer: Fertőző betegségek (vírusok, baktériumok). Járványok. Az immunrendszer kóros működése. Allergia: virágpor-allergia, gyógyszer-allergia. Autoimmun betegségek. Szervátültetés. Nyirokrendszer betegségei. Idegrendszer: Neurózisok okai és elkerülésük. Hangulatbetegségek: depresszió. Segítség-kérés, segítségnyújtás. Pszichoterápia. Epilepszia lényege, felismerése. Agyi érbetegségek: „stroke,” agyvérzés, agytrombózis, agyér-elmeszesedés. Alvászavarok. Altatószerek veszélyei. Hormonrendszer: Belsőelválasztású mirigyek hipo-és hiperfunkciói. Hipofízis betegségei. Anabolikus szteroidok hatása és veszélyei. Riásnövés. Golyva, Basedow-kór. Cukorbetegség kialakulása, felismerése, a cukorbetegek életmódja. Érzékelés: A szem egészségtana: rövid- és távollátás. Szemüveg, kontaktlencse. Napszemüveg. Kancsalság. Kötőhártya-gyulladás. Szürkehályog, zöldhályog. A fül gyulladásos betegségei: hallójárat-gyulladás, középfül-gyulladás. Halláscsökkenés, nagyothallás, süketség. Zajártalom. Az ember szaporodása és egyedfejlődése: Szexuális úton terjedő betegségek és megelőzésük. A hím és női nemi szervek gyulladásos betegségei. Hüvelyfertőzések. Impotencia. Daganatos elváltozások, emlőrák. Onkológiai vizsgálatok, rákszűrés. Emlők és a herék rendszeres önvizsgálata. Vérzési rendellenességek. Szexualitás. Megtermékenyítés, terhesség, szülés. Fogamzásgátlás. Spontán és művi abortusz veszélyei. Öröklődés Öröklődő rendellenességek: Down-kór, albinizmus, fenilketonúria. Genetikai tanácsadás és családtervezés. Családfa-analízis. Génmódosított élelmiszerek. Általános egészségügyi ismeretek Szenvedélybetegségek: dohány, alkohol, drog. Drog fogalma, fajtái. Drogfüggőség. A drogok személyiségtorzító hatásai; társadalmi veszélyessége. Dohányzás által előidézett élettani változások. Nikotinmérgezés. Légutak és a tüdő megbetegedései. Dohányzás hatása az érrendszerre. Passzív dohányzás. Alkoholok hatásai a szervek működésére. Alkohol személyiségtorzító hatása. Az alkoholfogyasztás kultúrája. Felelősségvállalás. AIDS fogalma. HIV-fertőzés módjai. A fertőződés felismerése, megakadályozása. Megelőzés. A betegség lefolyása. A betegápolás alapjai. Gyógyszerek fogyasztása, gyógyszermegszokás, gyógyszermérgezés. Gyógyhatású készítmények. Gyógynövények és hatásai. Elsősegélynyújtás szabályai. Tájékoztató fórumok Nevelőtestületi értekezlet egy adott témában meghívott előadóval Az ifjúság körében egyre gyakrabban tapasztalható nem kívánatos jelenségekről, mint pl.: antiszociális magatartás, deviancia, drog, stb.; a problémák okairól, megoldási lehetőségeiről meghívott előadók nevelőtestületi értekezleten tájékoztatnak. Szülői értekezlet meghívott előadóval egy adott témában 40

A fent említett témakörben a szülőknek is lehetőséget biztosítunk a tájékozódásra, ismeretszerzésre, e célra előre meghirdetett szülői értekezleteken. Iskolaújság és weblap Célja a tanulók motiválása közösségi életük formálására, számukra fontos információk közvetítése. Az iskolaújság szerkesztésébe bevonjuk a tanulókat, ezzel is teret adva véleményük kinyilvánításának és médiaismereteik fejlesztéséhez. Az újságban feldolgozott témák között minden alkalommal szerepel az egészségnevelés és környezeti nevelés. Az iskola-egészségügyi szolgálat működése Iskolánk jól felszerelt orvosi rendelővel rendelkezik, ahol az ifjúsági orvos és a ifjúsági védőnő látja el a mindennapi teendőket. Tanulóink minden évben részt vesznek az iskolai szűrővizsgálatokon (általános szűrővizsgálat, szakmai alkalmassági vizsgálat, fogászat). Ennek köszönhetően még korai szakaszban felismerhetők az esetleges elváltozások, megoldható a szükséges kezelés. Legnagyobb számban a mozgásszervi elváltozásokkal találkoznak, ezért tanulóink egy része gyógytestnevelésre vagy könnyített tornára jár. Szükség estén szakorvosi véleményt kérnek, illetve a tanulót a Kertész utcai pályaalkalmassági vizsgálatra irányítják. Egyéni tanácsadás is működik, különös tekintettel a helyes életmódra történő figyelemfelhívással (az elhízás veszélyei, drogok használata, sportolás stb.). Az észlelt problémákra azonnal felhívják az érintettek figyelmét (védőnő, iskolaorvos, iskolapszichológus, ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök). Az iskola-egészségügyi szolgálat feladataihoz tartozik még az elsősegélynyújtás, és szükség esetén az akut ellátás. 12.3 Elsősegélynyújtási alapismeretek megszerzése Az egészségnevelési program részeként is megjelenik, de főként az iskolánk képzési profiljából eredően a munkavédelmi oktatás részeként oktatjuk az elsősegélynyújtás alapjait elméletben és gyakorlatban egyaránt. 12.4 Az iskolai környezeti nevelés programja Célkitűzések: Cél a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakítása; a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Partnerek: intézményvezető vagy megbízottja, pedagógusok, szabadidő-szervező, ifjúságvédelmi felelős, ifjúsági szakorvos, védőnő külső szakemberek, szakértők, szülői közösség.

12.4.1 A környezeti nevelés javasolt témakörei és tartalmai A természettudományok területén: Biológia: A baktériumok szerepe a talajban és talajtisztításban. 41

A környezetszennyezés hatása az állatok életmódjára, viselkedésére. A növényvédő és rovarirtó szerek hatása az állati szervezetre. A növények szerepe a bioszférában (oxigéntermelés, széndioxid megkötése). Műtrágyák hatása a mezőgazdasági növények egyes szerveinek fejlődésére. A sejtek anyagcseréjére ható környezetszennyező anyagok, a sejtek reverzibilis és irreverzibilis károsodása. A környezetszennyező vegyületek hatása immunrendszerünkre, allergiás megbetegedések. A belélegzett levegő minősége. A szmogos időjárás hatása a csontképződésre. A természetes és mesterséges környezetszennyezők, mint evolúciót fokozó és gátló környezeti hatások. A földi környezet lényeges változásainak összefüggése az élővilág evolúciójára. Kémia: A sugárzó veszélyes hulladékok kezelése. Az atomenergia felhasználása. A természetben létező kémiai egyensúlyi folyamatok, és azok felborulásának következményei. A kémiai korrózió. A galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásai. Az akkumulátorok újratöltésének fontossága és lehetősége. A természetben lejátszódó sav-bázis folyamatok. A természetes indikátorok, a savas eső. A földgáz és kőolaj kitermelésének globális problémája, a társadalom és gazdaság összefüggése. Az aromás vegyületek mérgező hatása. A műanyagok lebomlása, újrahasznosítása, megsemmisítése. Az alkohol, mint általános oldószer. A fenol mérgező hatása. A foszfátmentes mosószer környezeti jelentősége. Földünk és környezetünk: Az űr elszennyezésének problémája. A vulkánok, mint a természetes levegőszennyezés egyik forrása. A savas eső hatása a kőzetekre. A veszélyes hulladéklerakó kialakításához megfelelő kőzetek. A geotermikus energia felhasználásának lehetőségei, elterjedési területei. A légköri szennyező anyagok és következményei. Globális felmelegedés és az ózonréteg problematikája. El Nino jelenség. A Föld vízkészletének szennyezettsége. Az ivóvízkészlet mennyiségi és minőségi veszélyeztetettsége. A sarki jégtakaró olvadásának következményei. A vízierőművek építésének ökológiai és társadalmi hatásai A talajeróziót kiváltó tényezők és következményei. A természetes és mesterséges trágyázás, valamint az öntözés hatása a talaj minőségére. A Föld népességeltartó képessége és a fenntartható fejlődés. Települések eltűnése a környezeti szennyezés hatására. A gazdasági ágazatok környezetszennyező hatásai. Természet-és környezetvédelmi egyezmények. Hazánk környezeti állapota és az EU környezetpolitikája. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei. A környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei. 42

A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A környezet minőségének változásai és hatása az élet minőségére. A regionális és globális környezeti veszélyek összefüggései. Fizika: Az egyre nagyobb teljesítményű gépek hulladékká válásának hatása (lomtalanítás, veszélyes hulladékok kezelése). A víz különleges hőtágulási viselkedésének hatása a vízi élővilágra és a kőzetekre. A higany mérgező hatása. Az utak sózásának hatása a növényzetre. Az elemek, akkumulátorok környezetszennyező hatása. Energiatakarékos fogyasztók használata. A zaj, mint a környezetszennyezés egyik formája. Az erősítők hatása a fülre. A napelem, mint megújuló, tiszta energiaforrás és a kimerült elemek kezelése. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. Az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázatai. A társadalomtudományok területén Történelem: Eltérő környezeti feltételek és a társadalmi fejlődés. Az élelemtermelés kialakulása. A folyamvölgyi kultúrák. Kiszáradás, elszikesedés hatása a történelmi eseményekre. A természeti feltételek szerepe az ókori keleti fejlettségi szint meghaladásában. Az ókori nagyvárosok környezeti gondjai. Erdőirtás, talajpusztulás a mediterrán térségben. Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Az erdő jelentősége a középkori civilizációban, erdőirtás. A vízimalom mint energiaforrás. A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon. Ember és természet viszonya a felvilágosodás eszmerendszerében. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Intenzívebbé váló természet-átalakítás és következményei. Az 1929-33-as világgazdasági válság. Válságkezelés a nyugati demokráciákban. A sztálini természetátalakító tervek. A modern háború hatása a természeti környezetre, az atomrobbanás elhúzódó hatásai. A fegyverkezési verseny környezetkárosító hatása. Környezeti hadviselés. Társadalomismeret: Az emberi alapjogok. Az egészséges környezethez való jog. Felelősség a tetteinkért. Környezetjog. Az állam feladatai. Környezetpolitika. A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai. Civil szervezetek szerepe. Zöld szervezetek, mozgalmak. Életmód és a társadalmi helyzet összefüggései. A gazdaság területén Gazdasági ismeretek: Gazdasági rendszerek, üzleti tevékenységek lehetséges környezeti hatásai. A környezetvédelem részesedése a költségvetésben. Az infrastruktúra szerepe a környezetszennyezés felszámolásában. A közműolló. Környezetpolitika és foglalkoztatottság. Környezetszennyezés, erőforrások korlátozottsága, szegénység. Érdek-ellentétek az erőforrások felhasználásában. Környezeti piac. 12.5 Az egészségnevelés és környezeti nevelés iskolai területei Iskolai programok Témanap: október, április 43

Az egészségnevelési és környezeti nevelési program kiemelt iskolai rendezvénye, amikor a valósítjuk meg a téma feldolgozását; évfolyamonként, osztályonként programot szervezünk tanulóink részére. Ilyenek: tematikus előadások, projekt-foglalkozások, múzeumi órák, látogatás a Fővárosi Növény és Állatparkban, budakeszi Vadasparkban, látogatás a Természettudományi-, a Közlekedési Múzeumban, Gellérthegyi víztározó megtekintése, szakkiállítás megtekintése, könyvtári foglalkozás, tájvédelmi körzet, Nemzeti Park meglátogatása, a paksi atomerőmű, a BME tanreaktorának meglátogatása, sportnap. Témahét Legfontosabb célunkként megjelöltük, hogy az iskola mindennapjaiba épüljön be az egészségnevelés és környezeti nevelés, ennek elérése egyik eszközeként témaheteket dolgoztunk ki. Minden hónapban közzé tesszük a faliújságon, írunk az adott témáról az iskolaújságban és az arra a hétre eső osztályfőnöki órákon feldolgozzuk. Javaslat a témahetek programjaira: Hónap Témakör szeptember „A tiszta levegőért” október Lelki egészségvédelem, mentálhigiéné november Füstmentes akció, bővebben a dohányzásról december AIDS január Egészséges táplálkozás február Kábítószer, drog március Víz=élet, vízszennyezés, Földünk, alternatív energiaforrások április „Indul a közlekedés”! Autóval, motorral az utakon, a közlekedési balesetek megelőzése május Vöröskereszt világnapja, véradás, elsősegélynyújtás, karitatív munka június Vizek veszélyei, nyári balesetek megelőzése Bánki-nap Iskolánk névadójának emlékére hagyományosan szervezett tanítás nélküli munkanap programja keretén belül megemlékezünk a névadóról, szakmai fórumokat, kiállítást szervezünk, valamint a nap további részében különböző szellemi és sportvetélkedőket, versenyeket bonyolítunk le, úgy, hogy az iskola valamennyi tanulója résztvevője legyen a programoknak. A részletes programterv évente változhat az aktualitásoknak megfelelően. Rajzverseny egy adott témában Rajz és vizuális kultúra tantárgy keretén belül versenyt hirdetünk az iskola tanulói részére. Kiírjuk a témakört (pl.: dohányzás, környezetvédelem stb.), a technikai kivitelezés módjait (pl.: akvarell, montázs, batikolás stb.). Az elkészült művekből kiállítást szervezünk az iskola aulájában és jutalmazzuk a legjobbakat. Szelektív hulladékgyűjtés az iskolában Az iskola területén elhelyezünk hulladék tárolására alkalmas tárolókat, amelybe a tanulók elhelyezhetik külön- külön a műanyag, a papír, valamint a szerves hulladékokat. 44

Ezzel az eljárással formáljuk a tanulók szemléletét, és felkészítjük őket az egyébként is hamarosan bevezetésre kerülő hulladéktárolási technikákra. Osztálytermek tisztasági és esztétikai versenye év végi jutalmazással Versenyt hirdetünk az osztályok részére annak érdekében, hogy jobban figyeljenek közvetlen környezetük tisztaságára és szépségére. Kinevezünk egy ellenőrző csoportot (diákok és legalább egy pedagógus), akik hetente szúrópróbaszerűen ellenőrzik a tantermek állapotát, és értékelik azt. Az eredményekről folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat a faliújságon keresztül. Év végén a legtöbb pontot szerző osztály közös jutalomban részesül. Az iskola környezetének rendben tartása Fontosnak tartjuk, hogy az iskola közvetlen környezete is tükrözze az épület falain belül folyó tevékenységünket, ezért beosztjuk az osztályokat, hogy segítsenek az udvar, kiskert és járda rendben tartásában. Minden héten egy adott osztály feladata az aktuális teendők elvégzése (pl.: sepregetés, füvesítés, virágültetés, télen csúszásmentesítés stb.) Véradás „Ünnepeld a 18. születésnapodat véradással” Fontosnak tartjuk felhívni a tanulók figyelmét az önzetlen segítségnyújtás lehetőségére, és erre kiváló alkalom a véradás. Ennek természetesen megvannak a szakma által meghatározott feltételei is, de megismertetjük a diákokkal ennek jelentőségét, előnyeit, lehetőségeit. Használt elemek és akkumulátorok gyűjtése Fontos felhívni a figyelmet a környezetre káros anyagok veszélyeire és annak tárolási lehetőségeire. Ezért elhelyezünk az iskola területén egy erre alkalmas tárolót és a használaton kívüli, rossz elemeket, akkumulátorokat összegyűjtjük. Osztályfőnöki órán feldolgozható témakörök 9. évfolyam Mit jelent az egészség és betegség? Érdemes tisztázni a tanulókkal, hogy mit értenek egészségen, illetve betegségen. Érdekes lehet, hogy miként gondolkodtak az egészségről, például történeti koronként. Mit jelent ma ez a fogalom, a tanulók saját életükre vonatkozóan milyen megállapításokat tesznek. Életvezetés, életmód Tekintsék át a diákok, hogy milyen különböző életvitelek képzelhetők el, milyen tényezők befolyásolhatják (pozitív, negatív hatások, társadalmi tényezők, környezeti tényezők, urbanizáció, reklám stb.) az életmód alakulását. A tanulónak milyen elképzelése van saját életviteléről. Serdülőkor A tanulók tekintsék át, ismerjék meg az ún. „köztes” (már nem gyerek, de még nem felnőtt) élethelyzet nehézségeit, konfliktuskezelési lehetőségeit. Kortársak Mit jelentenek a kortárs kapcsolatok, hogyan alakulnak ki? Mi jellemzi a kortársakat? Hogyan befolyásolják egymást a tagok? Milyen negatív és pozitív hatások befolyásolhatják őket? Hogyan hat a zene és a divat a kortársakra? Miért használunk drogokat? Alternatív lehetőségek Tisztázni kell, hogy miért kerülnek elő a drogok (élménykeresés, lelki problémák, felejtés, kikapcsolás stb.). Lehetséges találkozási formák a drogokkal (saját élmény, haverok elmondása, filmek, tájékoztatók). 45

Függőség, és alternatív lehetőségek Mit jelent a függőség? Hogyan alakul ki, melyek a veszélyei? „Nem”-et mondás fontossága. Alternatív lehetőségek: sport, kirándulás, pozitív társas kapcsolatok. Mit tehetünk környezetünkért iskolai szinten? Osztálytermek rendben tartása, esztétikus dekoráció, virágok gondozása. Vigyázzunk tantermünk felszereléseire. Hulladékgyűjtés (szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes anyagok tárolása). Hol találkozhatunk veszélyes anyagokkal, mi minősül veszélyes anyagnak különösen az autós szakma szempontjából. Szeretünk motorozni Lehet-e, érdemes-e motorral járni az iskolába. Mennyibe kerül a motorozás? (benzin, karbantartás, biztosítás stb.) Milyen veszélyei vannak a motorozásnak (közlekedési balesetek, hideg időben ízületi bántalmak, stb.) Motoros balesetek- elsősegélynyújtás. Hová forduljak segítségért? A tanulóval meg kell ismertetni a gyermek és ifjúságvédelmi rendszert. Kihez fordulhat az iskolában, milyen egyéb lehetőségei vannak? Hogyan lehet igénybe venni a különböző szolgáltatásokat? Miért jó, ha szakember segítségét kéri? Milyen esetekben forduljon segítségért? Ajánlás: az ifjúságvédelmi felelős bemutatása, előadása. A sportolás jelentősége Fittségi felmérés, mit sportoljak? Milyen sportág felel meg az egyéniségemnek, testalkatomnak. A mindennapi testmozgás és a versenyszerű sportolás közötti különbség. Mennyibe kerül a sport? (felszerelés, bérlet stb.) 10. évfolyam Elvárások: társadalom, család, kortárscsoport, média Fontos feltérképezni, hogy a mai 16-17 éves kamaszoknak milyen elvárásoknak kell megfelelniük. Az élet különböző színterei különböző elvárásokat támasztanak a fiatalokkal szemben. Természetesen nem lehet mindegyiknek maradéktalanul megfelelni, ezért fontos, hogy tudják értelmezni és értékelni az őket ért hatásokat. Kortársak hatása az életmódra Ez az óra lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáljuk, hogyan befolyásolják a kortársak egymás életmódját, pl. étkezési szokások (gyors étkezdék, mint a társasági élet központjai), vásárlási szokások (bevásárló központok, plázák), veszélyeztető illetve veszélyes helyzet felméréséről kialakult elképzelések (társaság egyéni felelősséget csökkentő hatása), alkoholhoz, droghoz, dohányzáshoz való viszony. A média befolyásoló hatása Ez az óra lehetőséget ad arra, hogy néhány befolyásolási technikával megismerkedjenek a tanulók. A mai média tele van ilyen elemekkel. Fontos, hogy ráébredjenek arra: döntéseik, viselkedéseik, vágyaik, véleményük sok esetben nem autonóm döntések eredményei. Gyakran vagyunk kiszolgáltatottak, ez azonban mérsékelhető, ha tudatában vagyunk annak, hogy milyen befolyásoló hatások érnek bennünket nap, mint nap. Devianciák Mit jelent a deviancia? Az osztály mit tart normasértőnek? Milyen deviáns csoportokat ismerünk és mik a veszélyeik (skinheadek, sátánisták, szekták stb.)? Mit jelentenek életünkben a hagyományok, törvények (BTK). Mit lehet, és nem lehet tenni a mai magyar társadalom normái szerint. Milyen következményei vannak a normaszegésnek? Veszélyes anyagok az autós szakmában 46

Milyen anyagokkal dolgozik az autós szakember (olajok, benzin, zsírok, festékek stb.)? Ezek milyen hatással vannak az emberi szervezetre és környezetünkre? Milyen védőeszközök állnak rendelkezésünkre, hogyan tároljuk a feleslegessé vált hulladékokat? Milyen fejlesztési eljárások vannak az autóiparban a környezetszennyezés csökkentése érdekében? Alkohol, dohányzás Miért iszunk alkoholt? Miért dohányzunk? Milyen károsító hatásai vannak? Mit tehetek, hogy szerek nélkül is jól érezzem magam? Sport Miért jó, ha sportolok? A sport élettani és személyiségfejlesztő hatásai. Hol a határ? Meddig terhelhetem a szervezetemet? Testépítés és a doppingszerek. Párkapcsolatok, hogyan ismerkedjünk? A fiatalok többségének nehézséget okoz az, hogy ismerkedjenek a másik nem tagjaival. Ezért fontosnak tartjuk, hogy szó essen a témáról. Fel kell térképezni, hogy milyen lehetőségeik vannak. Hol ismerkedhetnek és hogyan? A discon kívüli lehetőségek. Helyes táplálkozás Vizsgáljuk meg, hogy mit eszünk naponta. Mennyire felel ez meg a helyes táplálkozás elveinek. Elég vitamint és ásványi anyagot juttatunk be a szervezetünkbe? A reklám milyen hatással van a táplálkozásra? Mit jelentenek az E- számok. Csomagolás – újrahasznosítás Milyen csomagoló anyagokat használunk? Kell-e ennyire túlcsomagolni? Mi az, ami újra-hasznosítható? Milyen hatással vannak a csomagolóanyagok a környezetre? Hogyan történik az újrahasznosítás? 11. évfolyam Párkapcsolatok Régen mi számított elfogadott, normál párkapcsolatnak? Milyen szerepe volt az erkölcsi, vallási, kulturális, társadalmi hatásoknak? Hogyan változott meg a helyzet mára? Házasság vagy élettársi kapcsolat? A születendő gyermek szempontjából mit jelent ez? Szexualitás Fogalmak tisztázása: heteroszexualitás, homoszexualitás, biszexualitás, transzszexualitás, monogámia, poligámia. AIDS, egyéb nemi úton terjedő betegségek. Végre van jogosítványunk Beszéljünk a közlekedési morálról! Tipikus autós balesetek – elsősegélynyújtás. Mire figyeljünk, hogyan kerülhetjük el? Iszik vagy vezet? Drogok hatása a vezetés szempontjából (fleshback reakció). Eltérő táplálkozási szokások Ismerünk-e olyan táplálkozási szokásokat, amelyek eltérnek a szokásostól. Milyen okok állnak a háttérben? (vallási ok, betegség, kulturális környezet, anyagi helyzet, divatirányzatok, speciális élethelyzetek. A drogos fiatal és környezete Milyen hatással van a drogos fiatal a családjára, osztálytársaira, barátaira és tágabb környezetére. Milyen konfliktusok alakulhatnak ki? Hol lehet segítséget kérni? Az autók szerepe a környezetszennyezésben Milyen káros anyagokat bocsát ki az autó? Milyen hatásai vannak ezeknek az anyagoknak az emberre és környezetére? Milyen a kihasználtsága az autóknak a 47

mindennapi életben? Alternatív lehetőség: tömegközlekedés. Környezetkímélő fejlesztési irányok az autós világában. Kirándulás, természetjárás, mint életforma Fordítsuk szabadidőnket kirándulásra, túrázásra. Hogyan szervezzünk hétvégi vagy többnapos kirándulásokat? Mennyibe kerül egy hétvégi kiruccanás? Honnan szerezzünk információkat, tippeket? Tervezzünk meg egy hétvégét! Milyen látnivalók vannak szűkebb tágabb környezetünkben? Mire figyeljünk, mit vigyünk magunkkal? Esetleges balesetek. Túra közben óvjuk a természetet! Önértékelés, önismeret Milyen erősségeim és gyengeségeim vannak? Hogyan tudom a gyengeségeimet javítani? Miben akadályoznak a gyengeségeim? Hogyan lehet ezen változtatni? Az erősségeimet hogyan tudom még jobban hasznosítani, és pozitív dolgokra irányítani? Javaslat: önismereti teszt kitöltése (iskolapszichológus). A here (ön)vizsgálata Sajnos a fiatalok körében is egyre gyakrabban fordul elő a hererák, de szerencsére jól kezelhető. A megelőzést szolgálja az, hogy tisztában legyünk az önvizsgálattal és a tünetekkel. Ha bajt észlelünk, akkor tudjuk, hogy hová kell fordulni. Ajánlat: videofilm. Dohányzás A nikotin élettani hatása. Milyen betegségek rizikótényezője a dohányzás? Média és a dohányzás kapcsolata. Havi illetve éves szinten mennyit költünk cigarettára? Dohányzással kapcsolatos törvény. Hogyan lehet leszokni? 12. évfolyam Mit jelent számunkra az Európai Unió? Mit nyújt nekem az EU? Miért jó nekem az EU? Mit kell tennem, hogy jobban ki tudjam használni az EU adta lehetőségeket? Mit jelent a csatlakozás illetve a tagországként való részvétel a szakmám szempontjából? A közösségért érzett felelősség: a környezet Az óra témája a mindenkit foglalkoztató környezeti problémák. A tanulók már sok mindent tudnak fizikából, biológiából, kémiából és földrajzból a környezeti problémák okairól. Ezen tudás fényében vizsgálják meg, hogy milyen konzekvenciákat, következményeket ismertek fel, amelyek befolyásolják saját életük alakulását. A mai cselekedetek milyen következményekkel járhatnak a tágabb környezetre nézve. Családtervezés Mikor érdemes családot alapítani? Milyen feltételeknek kell megfelelni? (pl. biztos anyagi háttér, lakás stb.). A születendő gyermek szempontjából mi a legjobb? Van-e lehetősége a mai fiataloknak a szülőktől való különköltözésre? Konfliktushelyzetek és megoldások. Fogamzásgátlás. Az alkohol és a drog hatása a párkapcsolatokra Milyen okok vezetnek az alkoholfogyasztáshoz vagy droghasználathoz a párkapcsolat során? Milyen konfliktushelyzetek alakulhatnak ki emiatt? Mi lehet az oka annak, hogy egyre gyakrabban találkozunk ezzel a problémával a mai családokban? Hogyan lehet ezt megelőzni, illetve kezelni? Van-e segítség? Hogyan tovább? Mi lesz velem az érettségi / szakmunkásvizsga után? Döntések, döntéshelyzetek, felelősségvállalás önmagunkért, tetteinkért, nagykorúság, munkahelykeresés, továbbtanulás, kétségek - jó szakmát választottam-e. Ezek a lehetséges kulcsszavak, melyekre választ keresünk egy adott óra keretében. 48

Hogyan képzelem el a munkám? Mit gondol a tanuló önmagáról 10-15 év múlva a munka világában. Milyen tervei vannak? Tehet-e valamit most, hogy megvalósuljanak a vágyai? Milyen szerepe van a munkának a kapcsolatok, családi élet és a kiegyensúlyozott életvitel szempontjából. Hogyan lehet kezelni a munkahelyi kudarcokat? Egyáltalán milyen kudarcok érhetnek? Mi lesz, ha nem valósulnak meg az elképzeléseim? Életvezetés A pénz jelentősége. Mire van igényem, és ez mennyibe kerül? Hogyan teremtem meg hozzá az anyagiakat? Mit jelent a szükséglet és az igény? Hogyan vezethetek önálló háztartást? Mire kell odafigyelni? Milyen költségekkel kell számolni? Mennyibe kerül ma egy fiatalnak az, hogy „jól éljen” (számlák kifizetése, öltözködés, szórakozás)? Hogyan osszam be a pénzem? Véradás Betöltöttem a 18. életévemet, adhatok vért, életet menthetek. Természetesen még más kritériumoknak is meg kell felelnie a véradáshoz a fiatalnak, de melyek is ezek? Hogyan segíthetek a véremmel? Hogyan történik a véradás? Mi történik a véremmel, ha leadtam? Hogyan kerül hasznosításra? Mi a különbség a véradás és a vér „kapás” között? Tabuk nélkül a szexről Mit jelent a harmonikus szexuális kapcsolat? Mit várok el a partneremtől? Mit nyújtok a partneremnek? Szexuális segédeszközök és veszélyeik. Perverzió, pornográfia. Mit gondolunk a globális felmelegedésről? Milyen okai vannak? Milyen következményekkel kell számolnunk? Hogyan hat ez a tény mindennapi életünkre? Mit tehetünk saját magunk és környezetünk védelmében MOST?

13 Fogyasztóvédelem A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet alakulása mind azt bizonyítja, hogy a fogyasztói társadalmak korát éljük. Ahhoz, hogy megfelelően el tudjunk igazodni a fogyasztóvédelem területén, ismerjük jogainkat, lehetőségeinket, érvényesíteni tudjuk érdekeinket, szükségessé válik, hogy részletesebben foglalkozzunk a kérdéskörrel. Az iskola alkalmas színhelye lehet a fenti ismeretek elsajátításának, megismerésének. A fontosnak tartott ismeretek átadása beépülhet a tananyagba, az osztályfőnöki órákba, valamint egyéb rendezvények, események, programok kapcsán is utalhatunk a fogyasztóvédelemre. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek főbb szempontjai: értékek választása, értékrend alakulása, kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása, egyéni és társadalom jogok tiszteletben tartása, természeti értékek védelme, döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés, felelősségvállalás önmagunkért, másokért és fizikai környezetünkért, a piac, marketing és reklám szerepe, minőség és biztonság, gazdaságosság, takarékosság.

49

A felsorolás nem jelent feltétlenül sorrendiséget is, alkalmazkodni lehet az egyébként aktuális eseményekhez, szaktantárgyak tananyagához is. A témák megfogalmazása olykor csak kérdéscsoportokat tartalmaz, amely köré kötetlen beszélgetés alakítható. Elsősorban a készségek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, nem merev tanórai ismeret-átadásról van szó, hanem gyakorlati szempontból közelítjük meg a kérdéseket. Célunk, hogy a tanulók mindennapi életébe a szerzett ismeretek, tapasztalatok beépüljenek. Az órák megtartásánál igénybe vehetők videofilmek, szakelőadók vagy szaktanárok segítsége is.

14 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Pedagógiai programunk végrehajtásának fontos kérdése, hogy milyen eszközrendszert, és azok alkalmazásával milyen módszereket tudunk kitűzött céljaink megvalósításának szolgálatába állítani. Természetesen a program egyes pontjaihoz nem lehet külön eszközsablonokat, uniformizált módszereket rendelni. Eszközeink a megvalósításban komplex feladatot látnak el. Hatásuk éppen úgy érvényesülhet a didaktikai célok realizálása, mint egyes konkrét nevelési problémák sikeres megoldása terén. A tantervi anyag feldolgozásához az iskolának rendelkeznie kell a kötelező (minimális) taneszköz jegyzékben felsorolt eszközökkel. E jegyzék megjelenése kijelöli a fejlesztés irányát is, a fenntartói finanszírozás pedig - remélhetően - biztosítja a beszerzések anyagi fedezetét. Szertáraink eszközállományát a jegyzék előírásain túl a szakkörök működését korszerűsítő felszerelési tárgyakkal kívánjuk bővíteni. Tapasztalataink alapján azonban jelenleg az alapellátás biztosítása is olyan nagy feladat, amelyet a fenntartó csak több éves program keretében tud számunkra biztosítani. Ezért jelen helyzetünkben a jogszabályi alap felszereltségi normákat tekintjük etalonnak. Értékes lehetőséget hordoz az internet alkalmazása is. A világhálón zajló kalandozásokat a különböző szakterületű pedagógusok irányításával, a munkaközösségek által szervezett szakköri foglalkozások keretében állítjuk az oktatás és a nevelőmunka szolgálatába. Miután az elektronikus ismerethordozók aránya egyre nő, nagy segítséget jelent a multimédiarendszer, és az interaktív számítógépes eszközök, amelyek alkalmazása az új tanulási-tanítási módszerek és művelődési lehetőségek megismertetésével járul hozzá az eredményes ismeretszerzéshez. Közeli céljaink között szerepel az iskolai könyvtár bővítése, olvasóterem kialakítása, és internet-hozzáférésű számítógépekkel való ellátása. A számítástechnika eszközrendszerének kiaknázására a pedagógiai folyamat valamennyi szakaszában súlyt helyezünk. Mindez korszerű körülmények között történik, hiszen informatikaórán és szakkörön minden diákunk külön számítógépen dolgozhat. Tovább bővítjük a szakmai munkaközösségek és a szertárak számítógépekkel történő felszereltségét, a hardver-és szoftverelemek minőségét, a hálózat elérhetőségét.

50

Az iskola helyi tanterve 1

A választott kerettanterv

Helyi tantervként a szakközépiskola 9-12. évfolyamán a 2013-2014. tanévtől az általános műveltséget megalapozó, érettségire felkészítő szakaszában és a szakiskolai szakképzésben a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet kerettanterveit, a szakképzésben 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettanterveket használjuk.

2

Óratervek

A tantestület döntése értelmében a NAT és az OKJ által előírt ismeretek átadását a hagyományos tantárgyi keretekben valósítjuk meg. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az óratervek tartalmazzák.

51

Szakközépiskola 9-12. évfolyam óraterve a 2012-2013. tanévtől Tantárgyak

Heti óraszám évfolyamonként 9. 10. 11. 4 4 4 2 2 2 1 3/3 3/3 3/3 3/3 3/3 3/3 1 1 1 1 1 1 5 5 5 2/1 2/1 2 1 2/1 1/1 2/1 1/1 1/1 2/2

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol vagy német)* Matematika* Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika** Földrajz Biológia** Kémia** Informatika* Pénzügyi és gazdálkodási ismeretek Szakmacsoportos alapozó oktatás** Műszaki rajz Közlekedési ismeretek Mechanika Gépelemek - Géptan Elektrotechnika Elektronika Műszaki alapismeretek Közlekedési alapgyakorlatok Kötelező óraszám a pedagógiai program alapján Választható, középszintű érettségi felkészítés: fizika, vagy földrajz, vagy kémia Választható emelt szintű érettségi felkészítés: (egy tanuló legfeljebb két tantárgyat választhat) magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv (angol vagy német) fizika informatika A tanuló felhasználható összesített heti maximális óraszáma A tanuló tényleges heti kötelező óraszáma * a szabadon tervezhető óraszám terhére; ** az egyik óra csoportbontásban

52

6 2

6

10

2

2

12. 4 3 3/3 3/3 1 1 5 2/1 2/2 1 10

2 2 2

4 31/9 -

4 31/9 -

-

-

2 2 4 35/9 1

4 34/9 1

1

1

1 1 1 2 1

1 1 1 2 1

29

29

35

35

31

31

34+1/2/3/4

35+1/2/3/4

Szakközépiskola 9-12. évfolyam (közlekedésgépész) a 2013-2014. tanévtől Tantárgyak

Heti óraszám évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv* 1 1 1 1 Irodalom 3 3 3 3 Idegen nyelvek* 4/4 4/4 4/4 4/4 Matematika* 3/3 3/3 4/4 4/4 3 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 1 Biológia – egészségtan 2 2 1 Fizika 2 2 1 1 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek 1 Informatika* 2/2 1/1 1/1 2/2 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Pénzügyi és gazdálkodási ismeretek 1 Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai 6 6 9 10 irányú képzésre) szabadon tervezhető** Munkahelyi egészség és biztonság 1 Közlekedési ismeretek 1 Műszaki Rajz 2 1 Mechanika 2 Gépelemek-géptan 2 1 Technológiai alapismeretek 1 1 2 Elektrotechnika-elektronika 2 2 Karbantartási gyakorlatok 2 2 3 2 Mérési gyakorlatok 1 3 0 0 0 0 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 * csoportbontásban Nyári összefüggő szakmai gyakorlat a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra, a 12. évfolyamot követően 160 óra.

53

Szakközépiskola 9-12. évfolyam (közlekedés) a 2013-2014. tanévtől Tantárgyak

Heti óraszám évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv* Irodalom Idegen nyelvek* Matematika* Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pénzügyi és gazdálkodási ismeretek Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Munkahelyi egészség és biztonság Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat Közlekedés földrajz Közlekedésbiztonság és védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

1 3 4/4 3/3 3 1 2 2 2 2/2 5 1

1 3 4/4 3/3 3 1 2 2 1 1 1 1/1 5 1

6

6

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret * csoportbontásban

0 35

1 2

1 2

1 1 1 1 1 1

0 35

1 3 4/4 4/4 3 2 1 1/1 5 1 1 9

1 3 4/4 4/4 3 1 1 2/2 5 1

1

2

1 1 2 2 2

2

0 35

0 35

10

2 3 1

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra, a 12. évfolyamot követően 160 óra

54

Szakiskolát végzettek középiskolája - felnőtt a 2015-2016. tanévtől

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Informatika Osztályközösség építés Szabadon választható természettudományos tantárgy

3 3 3

3 3 3

3

3

1 2 1

2 1

2

3

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

0 18

0 18

.

55

34 525 03 JÁRMŰFÉNYEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodulok

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti Szakiskolai képzés közismereti oktatással oktatás nélkül 1/9. évfolyam

Tantárgyak

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

3/11. évfolyam

gyakorlati elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti ögy heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám

magyar nyelv és irodalomkommunikáció

2

1

idegen nyelv

2

2

2

matematika

2

1

1

társadalomismerettörténelem

2

1

természetismeret

1

1

1

testnevelés

5

5

5

1

1

1

2

1

1

osztályközösségépítés (osztályfőnöki) informatika/szakmai informatika 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

1. évfolyam

1

1

2. évfolyam elméleti gyakorlati ögy heti heti óraszám óraszám

1 1

1

0,5

56

1

11497-12 Foglalkoztatás I.

10163-12 Munkavédelem Gépészeti munkabiztonság Elsősegélynyújtás és környezetvédelem gyakorlata A felületkezelés alapjai (anyag-, eszköz- és szerszámismeret) 10482-12 Felület-előkészítési, Járműfényező fényezési feladatai technológiák A felületelőkészítés, fényezés gyakorlata 10483-12 Általános vállalkozási feladatok

Vállalkozási ismeretek

1

1

2

1 1

1

3

2

1,5

3

3

2

5

4

6

5

7

16

14

1

0,5

A vállalkozás gyakorlata

Összes szakmai óra Összes óra

3

Foglalkoztatás I.

35

1

0,5

10

8 140

16 35

10,5 140

57

21

1

2 8

19

14,5 35

1 13

1

21 35

12 160

22 35

34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elmélet gyakorlati i heti heti óraszá óraszám m

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

magyar nyelv és irodalomkommunikáció

2

1

idegen nyelv

2

2

2

matematika

2

1

1

társadalomismerettörténelem

2

1

természetismeret

1

1

1

testnevelés

5

5

5

1

1

1

2

1

1

osztályközösségépítés (osztályfőnöki) informatika/szakm ai informatika 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

1. évfolyam

1

1

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

1 1

1

0,5

58

1

11497-12 Foglalkoztatás I. 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédele m 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10166-12 Gépészeti kötési feladatok 10483-12 Általános vállalkozási feladatok

10487-12 Karosszérialakat os feladatai

Munkavédelem

Gépészeti alapismeretek

1

1

2

2

3

7

3

Gépészeti kötésismeret

7

1 3

1

1

0,5

A vállalkozás gyakorlata

5,5

Karosszérialakatos szakmai gyakorlat

8 140

10,5 140

59

0,5 8

13

16 36

1 5

10 10 35

1

0,5 4

8

4 1

2 3

3

1

Kötéskészítési gyakorlat

Karosszérialakatos szakmai ismeret

2

1

Gépészeti alapozó gyakorlat

Vállalkozási ismeretek

1

1

Elsősegélynyújtás gyakorlata

Összes szakmai óra Összes óra

3

Foglalkoztatás I.

14,5 35

8 13

17,5

21 35

12 160

21 35

34 521 06 Hegesztő szakképesítés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

magyar nyelv és irodalomkommunikáció

2

1

idegen nyelv/szakmai idegen nyelv

2

2

matematika

2

1

társadalomismerettörténelem

2

1

természetismeret

2

1

testnevelés

4

3

osztályközösségépítés (osztályfőnöki)

1

informatika/szakmai informatika

1

10162-12

Gépészeti alapozó feladatok

2

Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

10163-12

Munkavédelem

gyakorlati heti óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

1. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2

1

1

1

1

1

2

2

1

1

3 5

2. évfolyam

140

160

1

7 1

60

1

Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Elsősegélynyújtás gyakorlat

10180-12

Hegesztési alapismeretek

A hegesztés előkészítő és befejező műveletei

Hegesztési alapgyakorlatok

1

1

1

2

4

1

3

1

2

11497-12

2

2

3

Foglalkoztatás I.

2

2

Foglalkoztatás II.

1

0,5

Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11453-12

Hegesztési ismeretek I.

Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok

Hegesztési gyakorlatok I.

11455-12

Hegesztési ismeretek II.

Fogyóelektródás Hegesztési védőgázas ívhegesztő gyakorlatok II. feladatok

11456-12

Hegesztési ismeretek III.

Gázhegesztő feladatok

Hegesztési gyakorlatok III.

11457-12

Hegesztési ismeretek IV.

1

1 4 4

3 4

3

6

2

4

3,5

3

7

5

2 7

4

61

8 2

Volfrámelektródás Hegesztési védőgázas ívhegesztő gyakorlatok IV. feladatok

7

Heti óraszám

5

Közismeret összesen

16 Összesen:

14

9

14

12 35

14

16

5 35

11

21

3 35

62

2

8 8,5

24,5

2 35

35

54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5 1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki Rajz

2

Mechanika

1 1

2,5

2

2

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek

1

Elektrotechnikaelektronika

63

2

1

1

2

2

2

3 4 4

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatok

2

70

2

105

3

Mérési gyakorlatok

140

10

80

4

80

2

1

3

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarbantartás

10419-12 Járműszerkezetek javítása

10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai

1

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű szerkezettan Járműszerkezetek javítása gyakorlat Jármű diagnosztika és javítás Járműdiagnosztika gyakorlata Autóelektronika elmélete Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diagnosztika Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat

összes óra összes óra

1 4 3 4 1 2 5 4 3 2 4

2 6

70

4

2 6

105

5

4 9

140

5

5

17

10

14 31

1 1 2

osztályfőnöki szakmai informatika szakmai idegen nyelv

64

17

16 33

1 1 35

összes óra

160

35

54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki rajz

2

Mechanika

1 1

2,5

2

2

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

1

65

2

1

3

1

2

4

2

2

4

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatok

2

2

Mérési gyakorlatok

3

2

10

1

3

4

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarbantartás

10421-12 Autószerelő feladatai

1

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjárműszerkezettan Gépjárművillamosságtan

1 4 6 4

Szerelési gyakorlat 10422-12 Járműdiagnosztika összes óra összes óra osztályfőnöki szakmai informatika szakmai idegen nyelv összes óra

6

Járműdiagnosztika

3

Járműdiagnosztika gyakorlata

5 4

2 6

70

4

2 6

105

5

4 9

140

5

5

17

14 31

10 1 1 2

18

15 33

1 1 35

66

160

35

54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS

Szakmai követelménymodulok

1500-12 Munkahelyi gészség és biztonság

1499-12 oglalkoztatás II. 1498-12 oglalkoztatás I. érettségire épülő épzések esetén)

0416-12 Közlekedéstechnikai lapok

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki rajz

2

Mechanika Gépelemekgéptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

1 1

2,5

2

2

1

2

1

3

1

2

4

2

2

4

0417-12 Közlekedéstechnikai yakorlatok

0435-12 Vasúti járműszerelő eladatai

0436-12 Mozdonyszerelési eladatok

0437-12 Dízelmotoros vasúti árműszerelő feladatai

sszes óra sszes óra sztályfőnöki zakmai informatika zakmai idegen nyelv sszes óra

Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Vasúti járművek szerkezete, javítása Vasúti járműszerelési gyakorlat Vasúti vontatójárművek Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései Mozdonyszerelési gyakorlat Dízelmozdonyok szerkezete, javítása Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat

2

70

2

105

2

140

2

10

80

3

4

80 5

5 3

2

5 4

5 3

2 6

70

4

2 6

105

5

2 9

140

5

5

17

10

14 31

1 1 2

16

15 31

1 2 35

68

160

35

54 525 07 Vasúti villamosjármű szerelője szakképesítés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki rajz

1,5

1

Mechanika Gépelemekgéptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok

1

2,5

2

2

1

2

70

2

105

69

2

1

3

1

2

4

2

2

4

2

140

2

10

80

3

4

80

Vasúti járművek szerkezete, 10435-12 javítása Vasúti járműszerelő Vasúti feladatai járműszerelési gyakorlat Vasúti vontatójárművek Vasúti 10436-12 vontatójárművek Mozdonyszerelési pneumatikus feladatok berendezései Mozdonyszerelési gyakorlat Villamos vontatójárművek Villamos 10440-12 vontatójárművek Vasúti villamosjármű- fenntartása szerelő feladatai Vasúti villamosjármű szerelési gyakorlat összes óra összes óra osztályfőnöki szakmai informatika szakmai idegen nyelv összes óra

5

5 3

2

5 3 2

5 3

2 5

70

4

2 6

105

5

2 7

140

5

5

17

10

14 31

1 1 2 35

18

160

33 1 1 35

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 70

15

54 525 08 Vasúti vontatottjármű szerelője szakképesítés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

0,5 1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki rajz

1,5

1

Mechanika Gépelemekgéptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1

2,5

2

2

1

2

70

2

105

71

2

1

3

1

2

4

2

2

4

2

140

2

10

80

3

4

80

10435-12 Vasúti járműszerelő feladatai

Vasúti járművek szerkezete, javítása Vasúti járműszerelési gyakorlat

Vasúti kocsik Vasúti kocsik 10441-12 Vasúti vontatott jármű fenntartása Vasúti kocsi szerelő feladatai szerelési gyakorlat összes óra összes óra osztályfőnöki szakmai informatika szakmai idegen nyelv összes óra

2

2

2

5

5 5 4 10 3

2 5

70

4

2 6

105

5

2 7

140

5

5

17

10

14 31

1 1 2 35

17

160 1 1 1 35

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

72

15 32

54 841 01 HAJÓZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

ögy

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

12. ögy

heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám ögy e gy

5/13 és 2/14. heti óraszám e

1

1

2 Közlekedési ismeretek Műszaki rajz

10416-12 közlekedéstechnikai alapok

10.

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Mechanika

1 1,5

1 1

3

2

2

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

1

73

2

1

3

1

2

4

2

2

4

3

gy

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

10465-12 Csoportmunkák szervezése

10466-12 Hajógépüzem működése

10467-12 Hajóvezetés

Karbantartási gyakorlatok

2

70

2

105

2

140

Mérési gyakorlatok

2

10

80

3

4

80

Jogi, biztonságtechnikai és vezetési ismeretek Árufuvarozás és személyszállítás Hajósmunkák a gyakorlatban Hajóelmélet, hajószerkezettan

2 2 2 2

Hajógéptan

2

Hajóvillamosságtan

2

Hajógépüzemi gyakorlat Hajózási szabályzat, hajóvezetéstan Hajózási földrajz és vonalismeret Elektronikus navigáció Hajóvezetési gyakorlat Szakmai informatika

4

4 1 1 7 1

Osztályfőnöki összes óra összes óra

3

2 5

70

4

2 6

105

5

2 7

74

140

5

5 10

1 21

14 35

160

1 18,5

12,5 35

55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

Szakmai követelménymodulok

10423-12 Járműfenntartási feladatok

Tantárgyak

Elméleti heti óraszám

Gépjárműszerkezetek

5

Szakmai számítások

2

Gyakorlati heti óraszám

Gépjárműfenntartás gyakorlata

10424-12 Járműfenntartási üzemvitel

7

Veszélyes anyagok kezelése

2

Vállalkozási ismeretek

1

Műszaki dokumentációs ismeretek

2 1

Számítástechnika gyakorlat Korszerű járműtechnika 10425-12 Korszerű járműtechnika

5

Korszerű járműtechnika gyakorlat

4

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

4 17

Összes óra

16

Összes óra

33

osztályfőnöki

1

szakmai idegen nyelv

1

összes óra

35

75

55 525 03 Vasútijármű technikus szakképesítés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok

10442-12 Vasútijárműtechnikus feladatai

Tantárgyak A vasúti járműfenntartás rendszere A vasúti járművek állapotvizsgálata

Elméleti Gyakorlati heti óraszám heti óraszám

2

0

5

0

A vasúti járművek javítási technológiái

6

0

A vasúti járművek minősítő mérései

6

0

Állapotvizsgálati gyakorlatok

0

6,5

0

6

19

12,5

Mérési gyakorlatok Összes óra osztályfőnöki szakmai informatika szakmai idegen nyelv

1 1 1,5

Összes óra

35

76

54 841 02 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó szakképesítés

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1

1/13 heti óraszám e gy

ögy

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I. Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat

2

2

1 30

Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és -védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1 1

45 1

1

1

1

2

1

2 1

60

77

5

40

1

40

2

2

2

3

50

3

80

4 3

2 2

70

6

üzemvitel gyakorlat

10497-12 Közúti közlekedésüzemvitel ellátó feladatai

összes óra összes óra Osztályfőnöki Szakmai idegen nyelv összesen:

Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Árutovábbítási technológia Személyszállítási technológia Gépjárműszerkezettan és üzemeltetés Közúti közlekedési földrajz Közlekedési logisztika Külkereskedelmi- és vámismeretek Közlekedési szakmai idegen nyelv Közúti fuvarozási gyakorlat

2

3

5

30

1

2

30 4 3 6 2 4 2 2 6

6

0 6

70

4

2 6

105

7

2 9

140

9

1

26

10

8 34

1

23

9 32

1 2 35

78

160

35

54 841 05 VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I. Közlekedési alapismeretek

9. 10. 11. heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy e gy e Gy E gy

1

Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedés- gazdasági és jogi ismeretek Közlekedés- gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

1/13 heti óraszám e Gy

ögy

heti óraszám E Gy

1

2 2

1 30

Közlekedési földrajz

104496-12 Közlekedésszállítási alapok

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

1

Közlekedési alapismeretek gyakorlat

Közlekedésbiztonság és védelem

12. heti óraszám e Gy

Ágazati szakképzés

1 1

45 1

1

1

1

2

1

2 1

60

2

3

50

3

80

2

30

4 3

2 2

6

70

2

3 30

79

5

40

1

40

2

5 1

Jelzési ismeretek

2

Forgalmi ismeretek 10511-12 Vasúti forgalmi alapok

5 Műszaki ismeretek

2

Forgalom gyakorlat

4

Pénztárkezelési ismeretek 10512-12 Vasúti pénztári alapok

10513-12 Pályavasúti alapok

összes óra összes óra Osztályfőnöki Informatika Szakmai idegen nyelv összes óra

3

Belföldi díjszabási ismeretek Pénztárkezelői és díjszabási gyakorlat Távközlő és biztosítóberendezések

1

Kiegészítő utasítások

3

4

5

Távközlő és biztosítóberendezések gyakorlat 6

0 6

70

4

2 6

105

7

2 9

140

9

1

24

10

8 32

1

160

1 10

23 33 1 1

2 35

80

35

54 841 06 Vasúti árufuvarozási ügyintéző szakképesítés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

0,5

1

2 Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat

10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

9. heti óraszám e gy

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

2

1

30

Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és -védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedésgazdasági és jogi

1

1

45 1

0,5

1

1

2

1

1 1

60

2

3

50

3

80

4 2,5

2 1

2

81

5

40

1

40

2

6

70 3

5

ismeretek Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat 10514-12 Vonat fel- és átvevő, valamint raktárnok forgalmi alapok 10515-12 Vasúti árufuvarozás alapok 10516-12 Vasúti árufuvarozási szolgáltatás és logisztika

10517-12 Vasúti fuvareszközgazdálkodás összes óra összes óra osztályfőnöki szakmai informatika szakmai idegen nyelv összes óra

30

1

2

30

Forgalmi ismeretek

4

Műszaki ismeretek

2

Forgalom gyakorlat

2

Árufuvarozás és díjszabás Árufuvarozás és díjszabás gyakorlat Árufuvarozási szolgáltatás

7 2 3

Logisztika

4

Logisztika gyakorlat

1

Fuvareszközgazdálkodás Rakodási- és Irányítási szabályok gyakorlat

2,5

5

0 5

70

4

2 6

105

6

1 7

140

9

1

23

10

8 31

1 1 2

160

31,5 1 1,5 1

35

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

82

1 6

25,5

35

54 841 07 Vasúti személyszállítási ügyintéző szakképesítés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

0,5

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat

2

1 30

Közlekedési földrajz 10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

10. heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

Közlekedésbiztonság és -védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek

1 1

45 1

0,5

1

1

2

1

1 1

60

2

3

50

3

80

4 2,5

2 1

2

83

5

40

1

40

2

6

70 3

5

Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Nemzetközi személydíjszabási 10518-12 ismeretek Nemzetközi díjszabási Nemzetközi ismeretek személydíjszabási ismeretek gyakorlat Pénztárkezelési 10519-12 ismeretek Pénztári el- és Pénztárkezelési leszámolási ismeretek ismeretek gyakorlat Belföldi személydíjszabási 10520-12 ismeretek Belföldi díjszabási Belföldi ismeretek személydíjszabási ismeretek gyakorlat 10521-12 Vasútforgalmi ismeretek összes óra összes óra osztályfőnöki szakmai informatika szakmai idegen nyelv összes óra

30

1

2

30

1

1 5 4 4

4,5

Forgalmi ismeretek

4

Műszaki ismeretek Forgalom gyakorlat

2 5

0 5

70

4

2 6

105

6

1 7

140

9

1

23

10

8 31

1 1 2

160

31,5 1 1,5 1

35

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 84

3 12,5

19

35

54 523 03 Közlekedésautomatikai műszerész szakképesítés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodul ok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki rajz

1,5

Mechanika 10416-12 Közlekedéstechnikai Gépelemek-géptan alapok Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

1 1

2,5

2

2

1

85

2

1

3

1

2

3

2

2

4

Karbantartási 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok gyakorlatok Mérési gyakorlatok Biztosítóberendezési informatikai és elektrotechnikai 10494-12 alaptevékenység Informatikai, Biztosítóberendezési elektrotechnikai, technológiai technológiai alaptevékenység alaptevékenységek Informatikai, végzése elektrotechnikai, technológiai gyakorlat Biztosítóberendezési alapismeretek Állomási biztosítóberendezések 10495-12 Vasúti biztosítóVonali és egyéb berendezések biztosítóberendezések Biztosítóberendezési gyakorlat összes óra összes óra osztályfőnöki szakmai informatika szakmai idegen nyelv összes óra

2

2

2

2

9

3

5 1

0

2

3

5

0

5,5

0

4 12 3

2 5

70

4

2 6

105

5

2 7

140

5

5

17

10

14 31

1 1 2 35

16

160

33 1 1 35

A kerettanterv szakmai tartalma a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

86

15

54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

5/13 és 2/14. ögy

heti óraszám e gy

0,5

11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás I. I.

2

10209-12 Épületgépészeti csővezeték-szerelés 10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret 10214-12 Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok 10206-12

Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek

1,5

1 2

1

70

2,5 1

35

1

Épületgépészeti rendszerek gyakorlata

4 1

1

35

1

80

Elsősegélynyújtás gyakorlata

5 2

1

Munkavédelem

Elektrotechnikai

2

5 1

1 1

1

87

1 2

4

80

Épületgépészeti elektromos szerelések és irányítástechnika

Elektrotechnikai gyakorlat

1

35

2

60

4 2

Irányítástechnika

80

2

Irányítástechnika gyakorlat

2

2

Épületgépészeti munkák irányítása

10208-12 Vezetési és szervezési ismeretek

10207-12 Épületgépészeti komfort rendszerek

10205-12 Épületgépész ellátó rendszerek

összes óra összes óra

2

Műszaki tervek, dokumentációk gyakorlat

2

Vállalkozási ismeretek

1,5

Komfort rendszerek

2

Komfort rendszerek gyakorlat

5

Vízellátás-csatornázás és vízgépészeti ismeretek

1,5

Fűtés és megújuló energiák

3

Gázellátás, gázkészülék ismeretek

1,5

Víz-, gáz-, fűtéshálózat gyakorlat

7

Gázkészülék szerelési gyakorlat

4

3

2 5

70

3

3 6

105

3

4 7

140

6

4

15

10

16 31

1 2 1

Osztályfőnöki Informatika Szakmai idegen nyelv

összes óra

14

18 31

1 2 35

88

160

35

34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS felnőttoktatás A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Karosszérialakatos szakiskolai felnőttképzés beszámítással Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam Elméleti óraszám

magyar nyelv és irodalomkommunikáció

2

idegen nyelv

3

matematika

2

társadalomismerettörténelem

2

természetismeret

2

osztályközösség-építés (osztályfőnöki) informatika/szakmai informatika

Gyakorlati óraszám

1

2/10. évfolyam Ö.gy.

Elméleti óraszám

Gyakorlati óraszám

1

3/11. évfolyam Ö.gy.

Elméleti óraszám

Gyakorlati óraszám

1

2

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

1

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata

0,5

0,5

0,5

0,5 0,5

0,5

Gépészeti alapismeretek 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó gyakorlat

1,5 1

89

2

10166-12 Gépészeti kötési feladatok 10483-12 Általános vállalkozási feladatok 10487-12 Karosszérialakatos feladatai Összes szakmai óra Összes óra

Gépészeti kötésismeret Kötéskészítési gyakorlat Vállalkozási ismeretek

0,5 2 0,5

0,5

A vállalkozás gyakorlata

0,5

0,5

0,5

Karosszérialakatos szakmai ismeret Karosszérialakatos szakmai gyakorlat

1

2,5

1,5

1

4 4 11

6

16,5

84

90

18

8 11

6 84

18

34 525 03 JÁRMŰFÉNYEZŐ SZAKKÉPESÍTÉS felnőttoktatás

Szakmai követelménymodulok

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Járműfényező szakiskolai felnőttképzés beszámítással Tantárgyak

1/9. évfolyam Elméleti óraszám

magyar nyelv és irodalom-kommunikáció

2

idegen nyelv

3

matematika

2

társadalomismerettörténelem

2

természetismeret

2

osztályközösség-építés (osztályfőnöki) informatika/szakmai informatika

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

Munkavédelem 10163-12 Gépészeti munkabiztonság Elsősegélynyújtás és környezetvédelem gyakorlata A felületkezelés alapjai 10482-12 (anyag-, eszköz- és Járműfényező feladatai szerszámismeret)

Gyakorlati óraszám

1

2/10. évfolyam ögy

Elméleti óraszám

Gyakorlati óraszám

1

3/11. évfolyam ögy

Elméleti óraszám

1

2 0,5

0,5 0,5 1

0,5

0,5 0,5

0,5

1,5

91

1,5

Gyakorlati óraszám

Felület-előkészítési, fényezési technológiák A felület-előkészítés, fényezés gyakorlata 10483-12 Általános vállalkozási feladatok Összes szakmai óra Összes óra

Vállalkozási ismeretek

3,5

2 11

0,5

11

0,5

A vállalkozás gyakorlata

0,5 1

1,5

0,5

6,5

16,5

84

92

11,5 19

1 12

5,5 84

17

54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II 11498-12

Foglalkoztatás I.

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

Munkahelyi egészség és biztonság

ögy

0,5

Foglalkoztatás II

0,5

Foglalkoztatás I.

1

Közlekedési ismeretek

1

1

Műszaki Rajz 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

1/13 heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1,5

Mechanika

1

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

93

1

1

1

1,5

1

1

2

1

2

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatok 1

70

Mérési gyakorlatok

1

5

80

1

3

80

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarbantartás

10419-12 Járműszerkezetek javítása

10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai

0,5

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű szerkezettan Járműszerkezetek javítása gyakorlat Jármű diagnosztika és javítás Járműdiagnosztika gyakorlata Autóelektronika elmélete Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diagnosztika Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat

0,5 2 1,5 2

0,5 1 2,5 2 1,5

összes szakmai óra osztályfőnöki óra összes óra

4

1

3

2

70 5

94

5

9,5 1

8 160 18,5

2 9

8,5 1 18,5

54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11498-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11499-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I

1

0,5

Közlekedési ismeretek

1

1

Műszaki rajz

1,5

Mechanika 10416-12 Közlekedéstechnikai Gépelemek-géptan alapok

1

Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

95

1

1

1

1,5

1

1

2

1

2

Karbantartási 10417-12 gyakorlatok Közlekedéstechnikai gyakorlatok Mérési gyakorlatok

10418-12 Járműkarbantartás

10421-12 Autószerelő feladatai

1

70

1

5

1

3

Járműkarbantartás

0,5

Gazdasági ismeretek

0,5

Járműkarbantartás gyakorlata Gépjárműszerkezettan Gépjárművillamosságtan

2 3 2

Szerelési gyakorlat

3

Járműdiagnosztika 10422-12 Járműdiagnosztika

1,5

Járműdiagnosztika gyakorlata

3,5

összes szakmai óra osztályfőnöki óra összes óra

4

1 5

96

70

3

2 5

9,5 1

8 18,5

160

9 1

8,5 18,5

54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5 0,5 1

Közlekedési ismeretek

1

1

Műszaki rajz

1,5

Mechanika 10416-12 Közlekedéstechnikai Gépelemekalapok géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika 10417-12 Karbantartási Közlekedéstechnikai gyakorlatok

1

1

1

1

1,5

1

1

2

1

2

1

97

70

1

5

80

Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Mérési gyakorlatok Vasúti járművek szerkezete, 10435-12 javítása Vasúti járműszerelő Vasúti feladatai járműszerelési gyakorlat Vasúti vontatójárművek Vasúti 10436-12 vontatójárművek Mozdonyszerelési pneumatikus feladatok berendezései Mozdonyszerelési gyakorlat Dízelmozdonyok szerkezete, 10437-12 javítása Dízelmotoros vasúti Dízelmotoros járműszerelő vasúti jármű feladatai szerelési gyakorlat összes szakmai óra osztályfőnöki óra összes óra

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

gyakorlatok

1

3

80

3

3 2

1 2

2

4

1

3

2

70 5

6

5

98

5

9,5 1

8 80 18,5

3 8

9,5 1 18,5

54 841 01 HAJÓZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelemi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II

Foglalkoztatás II

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

5/13 és 2/14. ögy

heti óraszám e gy

0,5

1 1

1

Műszaki rajz

1,5

Mechanika

1

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek

1

1

1

1,5

1

1

2

1

2

Elektrotechnikaelektronika 10417-12

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

0,5

Közlekedési ismeretek

10416-12 közlekedéstechnikai alapok

Ágazati szakképzés

Karbantartási gyakorlatok

1

99

70

1

5

80

Közlekedéstechnikai gyakorlatok

10465-12 Csoportmunkák szervezése

10466-12 Hajógépüzem működése

Mérési gyakorlatok

1

3

80

Jogi, biztonság-technikai és vezetési ismeretek Árufuvarozás és személyszállítás Hajósmunkák a gyakorlatban Hajóelmélet, hajószerkezettan

1 1 1 1

Hajógéptan

1

Hajóvillamosságtan

1

Hajógépüzemi gyakorlat

10467-12 Hajóvezetés

2

Hajózási szabályzat, hajóvezetéstan Hajózási földrajz és vonalismeret

0,5

Elektronikus navigáció

0,5

2

Hajóvezetési gyakorlat összes szakmai óra osztályfőnöki óra összes óra

4

1

3

2

140 5

100

5

9,5 8 1 18,5

160

5 8

9,5 1 18,5

55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak Gépjárműszerkezetek

10423-12 Járműfenntartási feladatok

Szakmai számítások

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

2,5 1

Gépjárműfenntartás gyakorlata

10424-12 Járműfenntartási üzemvitel

3

Veszélyes anyagok kezelése

1

Vállalkozási ismeretek

1

Műszaki dokumentációs ismeretek

1 1

Számítástechnika gyakorlat Korszerű járműtechnika 10425-12 Korszerű járműtechnika

2,5

Korszerű járműtechnika gyakorlat

2,5

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

2,5

Összes szakmai óra

9

osztályfőnöki óra

1

9 19

Összes óra

101

54 841 02 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

0,5 0,5 1

Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat

2

Közlekedési földrajz 10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

11. heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1,5

50

2,5

80

2

Közlekedésbiztonság és -védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek

1,5 3

3

102

10497-12 A Közúti közlekedésüzemvitel ellátó feladatai

Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Árutovábbítási technológia Személyszállítási technológia Gépjárműszerkezettan és üzemeltetés Közúti közlekedési földrajz Közlekedési logisztika Külkereskedelmi- és vámismeretek Közlekedési szakmai idegen nyelv Közúti fuvarozási gyakorlat

2

30 2 1,5

3 1 2,5 1 1

összes szakmai óra osztályfőnöki óra összes óra

12 1

6 160 19

103

4 5,5

12 1 18,5

54 841 05 VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e Gy

ögy

11. heti óraszám E gy

ögy

12. heti óraszám e Gy

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

Ágazati szakképzés

heti óraszám e Gy

heti óraszám E Gy

0,5 0,5 2

Közlekedési alapismeretek

2

Közlekedési alapismeretek gyakorlat Közlekedési földrajz 104496-12 Közlekedésszállítási alapok

ögy

1,5

50

2,5

80

2

Közlekedésbiztonság és védelem

1,5

Közlekedés üzemvitel

3

Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedés- gazdasági és jogi ismeretek

3

104

Közlekedés- gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

2

30

Jelzési ismeretek

1

Forgalmi ismeretek 10511-12 Vasúti forgalmi alapok

2 Műszaki ismeretek

1

Forgalom gyakorlat

2

Pénztárkezelési ismeretek 10512-12 Vasúti pénztári alapok

1,5

Belföldi díjszabási ismeretek

2

Pénztárkezelői és díjszabási gyakorlat Távközlő és biztosítóberendezések 10513-12 Pályavasúti alapok

2,5 1

Kiegészítő utasítások

1,5

Távközlő és biztosítóberendezések gyakorlat

összes szakmai óra osztályfőnöki óra összes óra

12 1

6 160 19

105

0,5 5

12,5 1 18,5

54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

1

10209-12 Épületgépészeti csővezeték-szerelés

10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret 10214-12

0,5

Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata

1,5 2 3 3

Munkavédelem

0,5

106

45

Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok

Elsősegélynyújtás gyakorlata

0,5

Elektrotechnikai

2,5

Elektrotechnikai 10206-12 gyakorlat Épületgépészeti elektromos szerelések Irányítástechnika és irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Épületgépészeti munkák irányítása 10208-12 Műszaki tervek, Vezetési és szervezési dokumentációk ismeretek gyakorlat Vállalkozási ismeretek Komfort rendszerek 10207-12 Épületgépészeti Komfort komfort rendszerek rendszerek gyakorlat Vízellátáscsatornázás és vízgépészeti ismeretek 10205-12 Fűtés és Épületgépész ellátó megújuló rendszerek energiák Gázellátás, gázkészülék ismeretek

2

45

1 1 1

1 0,5 1 3,5

1

2

1

107

Víz-, gáz-, fűtéshálózat gyakorlat

3

Gázkészülék szerelési gyakorlat

2

összes szakmai óra osztályfőnöki óra összes óra

9 1

8,5 160 18,5

108

8 1

9,5 18,5

55 582 01 Létesítmény energetikus szakképesítés felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodul 11421-12 Létesítményenergetikai rendszerismeret 11422-12 Energiaellátórendszerek üzemeltetése 11423-12 Energiafelhasználó rendszerek üzemeltetése 11424-12 Közgazdasági és adminisztrációs feladatok Összes órák száma:

Tantárgyak Létesítményenergetikai rendszerek Létesítményenergetika gyakorlata Energiaellátási rendszerismeret

Elméleti órák száma

Gyakorlati órák száma

1 1 2,5

Energiaellátás gyakorlata Energiafelhasználó rendszerek Energiafelhasználás gyakorlata Létesítményüzemeltetési ismeretek Létesítményüzemeltetés gyakorlata Összesen: osztályfőnöki

szakmai informatika szakmai idegen nyelv

2,5 3 5 1 3,5 12,5

7,5 1 1 1 23

109

2.1

A választott kerettanterv helyi kiegészítései

A szakközépiskolások számára új tantárgyként került be a szabadon tervezhető órák terhére a Pénzügyi és gazdálkodási ismeretek tantárgy. Minden évfolyamon a javasolt óraszámokhoz képest 1-1 órával magasabb óraszámban idegen nyelvet és informatikát tanítunk szintén a szabadon tervezhető órák terhére. 11. és 12. évfolyamon a matematika tantárgy kapott még 1-1 órát. A szakképzésben a szabadon tervezhető órákat informatika és idegen nyelv tanítására használjuk fel, valamint az osztályfőnöki óra kapott még 1 órát. 2.2

Mindennapos testnevelés

Az iskolai sporttevékenység az Iskolai Sportkör (ISK) keretében folyik. Az ISK-tagság a tanulói jogviszonnyal létesülő ingyenes szolgáltatás. A jó közérzet kialakításához elengedhetetlen a testedzés, ez „védőpajzsot” jelent az ún. civilizációs betegségekkel szemben. Iskolánkban a tanulók részére a mindennapi testedzést a testnevelési órák mellett a tanórán kívüli foglalkozások és iskolai sportköri foglalkozások keretében biztosítjuk. A szakképzésben részt vevő nagykorú tanulók az órarendbe illesztett választható sportköri foglalkozásokon vehetnek részt. A tömegsport számára külön foglalkozást, az iskolai élsport számára sportköri edzést és a versenyeken, mérkőzéseken való részvételt ajánlunk. Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra tanórán kívül szervezett diáksportköri foglalkozások keretében történhet, a versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. A mindennapi testedzéshez kapcsolódóan a testnevelő tanár feladatai különösen: a diáksportkör keretében szervezi az osztályok közötti bajnokságokat kosárlabda, labdarúgás, röplabda), irányítja és szervezi a „Bánki Nap” sportrendezvényeit. A tanórán kívüli testedzés formái: labdarúgó, kosárlabda, tollaslabda és röplabda bajnokságok, kondicionáló teremi, uszodai edzés, asztaliteniszezés, természetjáró szakosztályi tevékenység, sítábor (sífutás, lesiklás). 2.3

A pedagógusok és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai

A nem kötelező, választható tantárgyak választására az iskola az éves munkatervben megadott ütemterv alapján kerül sor.

110

2.4

A kétszintű érettségi

2.4.1 Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok A 9-12. évfolyam tanulmányinak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik. Minden tanuló számára a kötelező érettségi vizsgatárgyak és a választható vizsgatárgyak közül középszintű érettségi felkészítés történik az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, élő idegen nyelv (angol és német), fizika, informatika, biológia, földrajz, közlekedési alapismeretek. A középszintű érettségi vizsgán az írásbeli vizsgarész tételeit, feladatlapjait az Oktatási Hivatal által központilag állítja és küldi meg, a szóbeli tételeket az előírt témakörök és a részletes vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. Tanulói választás alapján emelt szintű érettségi felkészítést biztosítunk az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, élő idegen nyelv (angol és német), fizika, informatika. Az emelt szintű érettségi vizsgán az írásbeli vizsgarész tételeit és a szóbeli tételeket az előírt témakörök és a részletes vizsgakövetelmények alapján az Oktatási Hivatal adja ki.

2.4.2 A középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei Irodalom Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet

111

Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Történelem Források használata és értékelése A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben Az eseményeket alakító tényezők feltárása Történelmi események és jelenségek bemutatása Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az I. világháborútól a kétpólusú világ felborulásáig Magyarország története az I. világháborútól a II. világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód Élő idegen nyelv (angol/német) Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

112

Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria, koordinátageometria, trigonometria Valószínűség-számítás, statisztika Fizika Mechanika Hőtan, termodinamika Elektromágnesesség Atomfizika, magfizika Gravitáció, csillagászat Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Földünk-környezetünk (Földrajz) Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A földrajzi övezetesség A népesség-és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Biológia Bevezetés a biológiába Egyed alatti szerveződési szint Az egyed szerveződési szintje Az emberi szervezet Egyed feletti szerveződési szintek Öröklődés, változékonyság, evolúció Informatika Hardver alapismeretek Szoftver alapismeretek Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Informatikai alapismeretek

113

Hálózati ismeretek Programozási alapismeretek Adatbázis-kezelés Közlekedési alapismeretek (közlekedés-technika) Közlekedési ismeretek Mechanika, Gépelemek-géptan, Ektrotechnika, Elektronika, Műszaki rajz, Műszaki alapismeretek. Közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel) közlekedési ismeretek közlekedés-üzemviteli ismeretek jogi és gazdasági ismeretek közlekedési földrajz

2.4.3 Szakmai vizsga A szakmai képzés befejezéseként tanulóink szakmai vizsgát tesznek, amihez a hatályos Szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított írásbeli feladatlapokat és szóbeli tételeket a vizsgákért felelős Minisztérium küldi, a gyakorlati tételek összeállításáért az iskola a felelős. 2.5

A tanulók tanulmányi munkája

2.5.1 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése Az ellenőrzés Az ellenőrzésnek a tanuló személyiségére, egyéni képességeinek kibontakoztatására kell irányulnia. A követelmények pontos megfogalmazása, az ellenőrzés módszereinek tudatos tervezése során egyszerre figyelünk az ismeretekre és a készségekre. Az ellenőrzés a tanuló haladását önmagához és a csoport egészéhez, valamint a megfogalmazott követelményekhez viszonyítja. Az értékelés A tanulók értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó területe. Az értékelés végigkíséri a nevelési folyamatot a felvételi beszélgetéstől az érettségi,-, illetve szakmai vizsgáig. Az értékelésben a pedagógiai folyamatról, a tanuló személyiségének és ismeretszintjének fejlődésről adunk és várunk visszajelzést annak érdekében, hogy szükség szerint korrekciót hajtsunk végre. Az értékelés típusai: az ismeretek és képességek felmérése: általános eszköztudást (amit már tudnia kell!), általános képességeket és tantárgyi képességeket mér szóban vagy írásban tematikus-témazáró feladatsorok alapján. Szerepe nem az osztályozás; feltáró, döntés-előkészítő jellegű; segítő-formáló: egyéni szint; folyamatos számonkérés témánként tervezve a tanítási órákon szóban, írásban, különböző feladattípusok alapján. Az eredmények

114

megbeszélése, az értékelés a tanuló és a tanár tájékoztatására szolgál a tantárgyi tudásról, a fejlesztés további irányairól; záró: valamely tantárgyi szakasz lezárása - elsősorban iskolai standard alapján témazáró dolgozatok, feleletek formájában. A tanulók értékelésével, minősítésével kapcsolatos elvárásaink: egységes értékelési rendszer kialakítása és következetes alkalmazása, az értékelés rendszerességének és folyamatosságának megvalósítása, személyre szabott, ösztönöző értékelés alkalmazása, a szóbeli és írásbeli számonkérés helyes arányainak kialakítása, a követelményrendszer ismertetése a tanulókkal a tanév kezdetén. A félévi, év végi osztályzatok megállapítása során az évközi érdemjegyek súlya eltérő lehet, ha a pedagógus erre korábban felhívta a figyelmet. Teljes tanítási órát igénylő nagydolgozat, témazáró dolgozat időpontját legalább egy héttel korábban közölni kell; ezekből egy tanítási napon a tanuló legfeljebb kettő megírására kötelezhető. A megnyugtató alaposságú minősítés feltétele az elegendő számú érdemjegy. Az érdemjegyek száma a heti 1 vagy 2 órás tantárgyaknál félévenként legalább három, a heti 3, vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyaknál minimum havonta egy. Ennél kevesebb érdemjegyre osztályzat nem adható. A hiányzó érdemjegyeket beszámoltatás vagy osztályozó vizsga útján kell pótolni. Az érdemjegy a tudás mércéje! Nem lehet a fegyelmezés eszköze, vagy a szimpátia fokmérője, benne nem értékelhető a tanuló szorgalma, a felszerelés hiánya, stb. Az egyén sajátos körülményeit nem az osztályozásban, hanem a tanulásban nyújtott segítséggel kell figyelembe venni. Az érdemjegyeket legkésőbb a megszerzésüket követő héten be kell jegyezni az naplóba és az ellenőrző könyvbe, amit az osztályfőnök havonta ellenőriz. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái Nevelőtestületünk döntése értelmében a magatartást és szorgalmat nem értékeljük és nem minősítjük sem osztályzattal, sem szöveges formában. Szóbeli tájékoztatást adunk a szülővel való rendszeres és alkalmi találkozásokon, szükség szerinti esetmegbeszéléseken, ha fel kell tárni a tanuló beilleszkedését, fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Írásban az ellenőrző könyvön keresztül informáljuk a szülőt, ha gyermekének magatartásával, szorgalmával kapcsolatban ez indokolt, és szükségesnek ítéljük a szülői beavatkozást, segítséget.

2.5.2 A beszámoltatás formái, a tanórán kívüli felkészülés elvei Az ismeretek számonkérésének formája írásbeli, szóbeli, gyakorlati tevékenység lehet. Az írásbeli beszámoltatás formái a) témazáró dolgozat jellemzője:  témája, időpontja a tanmenetben rögzített,

115

 nagyobb, tematikus anyagrészek lezárásaként kerül megíratásra,  általában ismétlő, rendszerező óra után kerül rá sor,  elkészítése minimum 45 percet vesz igénybe,  érdemjegy a naplóba pirossal beírva. b) kisdolgozat jellemzője:  teljes értékű „felelet”, alkalomszerűen kerül rá sor, ha a tanárnak visszajelzésre van szüksége a tananyag elsajátításának mértékéről a továbbhaladás érdekében,  általában az utolsó egy-két hét tananyagából kerül megíratásra,  elkészítése kb. 15-25 percet vesz igénybe. c) röpdolgozat jellemzője:  az óra elején 5-10 perces számonkérési lehetőség,  lehet az egész osztályt, vagy csak néhány tanulót érintő,  2-4 röpdolgozat érdemjegyei vagy pontszámai adnak ki egy az osztálykönyvbe kék tintával beírandó jegyet. d) felmérés jellemzője:  állapotjelző: valaminek a kezdetén (pl. 9. év elején, tanév elején, tanár-változáskor stb.) íratjuk,  nem biztos, hogy a tanulón múlik a teljesítés szintje,  nem adunk rá érdemjegyet, esetleg megajánlunk egy reális jegyet, de ha a tanuló kéri, nem írjuk be. e) házi dolgozat, projektmunka, gyűjtőmunka, pályázat jellemzője:  önkéntes vállalás eredménye,  nagyobb lélegzetű, hosszú ideig készülő értékes alkotás, amit jó érdemjeggyel, ha ez nem lehetséges, akkor csak szóban értékelünk. f) minimumteszt, évfolyamdolgozat jellemzője:  párhuzamos osztályokban tanító szaktanárok egységes kérdésekkel, egy időben íratják, közösen kidolgozott pontrendszerrel javítják,  komoly szervezőmunkát igényel,  az egységes követelményrendszer kialakításának fontos eszköze,  érdemjegy a naplóba pirossal beírva. A félévi és tanév végi dolgozatíratási dömpinget az osztályfőnök szervező munkájával csökkentheti. Egy nap lehetőleg egy komoly témazárónál többet ne írjanak a tanulók. Osztályozás írásbeli feladatoknál általában a középszintű érettségi vizsga követelményszintje szerint: 0 - 24 % - 1 (elégtelen); 25 - 39 % - 2 (elégséges) 40 - 59 % - 3 (közepes); 60 - 79 % - 4 (jó); 80 - 100 % - 5 (jeles) A szóbeli számonkérés célja a kifejezőkészség fejlesztése, a logikus gondolkodás fejlesztése, az ok-okozati összefüggések feltárása. Sok fajtáját alkalmazzuk:

116

 összefüggő egyéni felelet,  példamegoldás,  kérdés-felelet,  fordítás,  párbeszéd,  frontális osztálymunkában való részvétel,  csoportmunkában való szereplés,  kiselőadás, beszámoló tartása, stb. Az összefüggő szóbeli felelet értékelése: 5 (jeles): kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, 4 (jó): összefüggően, jól felépített ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, 3 (közepes): akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló, 2 (elégséges): nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, 1 (elégtelen): elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50 %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló. Ha a tanulók minden feleletét szóban értékeljük, az érdemjegyet indokoljuk, rövid idő múltán a tanulók is képesek lesznek a reális értékelésre.

2.5.3 A gyakorlati tevékenység értékelése Itt elsősorban a szakmai gyakorlat során elsajátított ismeretek speciális értékelését értjük, de más tárgyak esetében is alkalmazzuk:  rajzkészítés,  gyűjtőmunka,  írásvetítőre, videóra, számítógépre szánt anyag készítése,  makett-készítés,  testnevelés stb. Értékelés: a tantervi követelmények teljesítése ötfokú skálán, szóban vagy írásban, megmagyarázva a hiányosságokat. A tanulmányi eredmények értékelése, az osztályozási szintek tartalma: Jeles (5): Tanulmányaiban kiemelkedő teljesítményt nyújt, aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthető formában képes kifejezni, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul. Jó (4): A törzsanyagot elsajátítja és megfelelő szinten alkalmazni is tudja. Gondolatait szóban és írásban áttekinthető formában képes kifejezni. Az órákra rendszeresen készül. Közepes (3): Kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére. Órákra való készülése nem elég egyenletes. Ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni. Elégséges (2): A tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítség-gel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezőképessége gyenge,

117

nehézkes. Elégtelen (1): Nem tesz eleget a minimális tantárgyi követelményeknek sem. Az egyes tantárgyi követelményeket, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, tantárgyi sajátosságait a „Mit kell tudni” füzetek részletezik.

2.5.4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az írásbeli és szóbeli házi feladat szerves része az oktatás folyamatának, az órai anyagrészek gyakorlására, elmélyítésére, hiányosságok pótlására, mintafeladatokként dolgozatok előtti felkészülésre szolgál. Fontos szerepe van a problémamegoldó készség fejlesztésében, az önellenőrzés, a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérésében, az önálló ismeretszerzés és alkalmazás elsajátításában, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítésében. Az otthoni feladat mind írásban, mind szóban legyen rendszeres és sokoldalú. Formái:  elméleti anyag megtanulása a tanári irányítással készült órai vázlat, az órán elvégzett feladatok, a tankönyv segítségével,  a szaktanár által megszabott kötelező gyakorló feladatok írásbeli megoldása,  házi dolgozat, amely hosszabb felkészülést, pontos tanári útmutatást igényel,  a szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok,  kiselőadások, önálló gyűjtőmunka,  átfogó, komplex ismétlés. Nevelőtestületünk állásfoglalása alapján a házi feladatokat a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve kell meghatározni. Egy-egy tantárgyból úgy kell kijelölni az írásbeli és szóbeli feladatok mennyiségét, hogy annak elvégzéséhez egy átlagos felkészültségű és képességű tanulónak általában 20-25 perc elegendő legyen. Hétvégére és a tanítási szünetekre sem lehet több házi feladatot adni, mint általában az egyik óráról a másikra. A kötelező házi feladatok ellenőrzése osztályszinten, a tanórán történik. Funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. A házi feladatok el nem készítésének következményeit, értékelését az egyes munkaközösségek önállóan határozzák meg, amiről a tanulókat az év első tanóráján tájékoztatják. Az el nem végzett házi feladat pótlását a szaktanár által megadott határidőre teljesíteni kell. A házi feladatok tantárgy-specifikus formái, mennyiségi és minőségi követelményei a „Mit kell tudni” füzetekben kerültek részletezésre. 2.6

A csoportbontások, foglalkozások szervezése

2.6.1 Csoportbontás Az alkalmazott kerettantervek, illetve a Nkt 6. számú melléklete lehetővé teszi, hogy az iskola adottságai, igényei szerint csoportbontásban tanítson bizonyos tantárgyakat. A belépő 9. évfolyam osztályaiban a tanév kezdetén végzett felmérés alapján történik a csoportbontás (idegen nyelv, matematika, informatika, magyar nyelv), első sorban az idegen nyelv dönt. Ennek alapján a közel azonos előképzettséggel rendelkező tanulók kerülnek egy csoportba. A tanév folyamán a csoport-beosztás a tanulmányi előmeneteltől függően változhat. A változást a szaktanárok az osztályfőnöknek jelzik.

118

2.6.2 Tanórán kívüli foglalkozások Természetjáró kirándulások, túrák A túrák, kirándulások legfőbb célja, hogy tanulóink megismerjék a Kárpát-medence természeti és társadalmi értékeit. A megismerés révén legyen fontos számukra a környezetük védelme. A tanév során minden hónapban hétvégeken 1-2 kirándulást, túrát szervezünk. Félévente egy alkalommal többnapos kirándulás is szerepel kínálatunkban, melynek közösségfejlesztő ereje jelentős. A kirándulások úti célja hazánk és szomszédaink nevezetességeinek megismerése. Sportkörök Iskolánkban labdarúgó, kosárlabda, tollaslabda és röplabda sportkör működik, valamint a téli hónapokban síelési lehetőséget is kínálunk. Nyári táborok A tanév végén kerül sor az egy hetes nyári táborozásra; a természetjáró szakosztály és a diáksportkör közösen szervezésében 3-4 napos sporttábor, melynek programjai a sportvetélkedőkre és a túrákra épülnek. Gyárlátogatások A tanév során a tananyaghoz kapcsolódóan belföldi és külföldi gyárak meglátogatását tervezzük az éves munkatervben szereplő esetekben. Szakmánként (közlekedésgépész, épületgépész, hajózás, vasút) egy-egy látogatást szervezünk, amelyre a diákokat tanulmányi eredmény és magaviselet alapján válogatjuk. 2.7

A tanulók fizikai felméréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (a továbbiakban együtt: fizikai fittség) mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése. A tanulók fizikai fittségi szintjének feltárása országosan egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával a nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanulók körében történik. A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (a továbbiakban: NETFIT) a tanulók fizikai fittségi mérésének adatait rögzítő, informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer. A NETFIT fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. A négy profil egészében jellemzi egy tanuló egészségközpontú fittségi állapotát. Az egyes profilok különböző számú tesztet tartalmaznak. A testösszetétel és tápláltsági profil 3 db mérést, az aerob fittségi (állóképességi) profil 1 db tesztet, a vázizomzat fittségi profil 5 db tesztet, míg a hajlékonysági profil 1 db tesztet tartalmaz. A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola testnevelés tantárgyat tanító és az iskola igazgatója által kijelölt egyéb pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából – elsősorban az iskolai testnevelésórák keretei között – szükséges intézkedéseket. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást. Tanítványaink számára megfelelő sportélmények biztosításával igyekszünk lehetőséget adni, hogy megtalálhassák „saját” testedzési formájukat. A 200 m2 bruttó (nettó 180 m2) alapterületű „tornaterem” nem alkalmas céljaink megvalósításához, 30-35 tanuló egyidejű foglalkoztatására. A tantervi órákat és az ISK

119

foglalkozásait is csak nagy zsúfoltság mellett tudjuk biztosítani. A sportudvar elkészülte javított a helyzeten, további segítséget jelentene az őszi-téli időszakban a sportudvar felfújható sátorral való befedése. Az úszásoktatás bevezetése heti egy alkalommal osztályonként két órában felmenő rendszerben, elsőként a 2015-2016. tanévben belépő kilencedik évfolyamos tanulók számára, ami biztosítja az egészséges életmódra való nevelést és megoldása a mindennapos testnevelés megtartásából adódó tárgyi feltétel okozta problémának (tanév elején egyeztetés a fenntartóval). 2.8

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

Az egészségnevelés, egészségfejlesztés valamint környezeti nevelés egymással szorosan összefüggő témaköröket ölelnek fel, ezért pedagógiai programunk során párhuzamosan fogalmazzuk meg feladatainkat, tevékenységeinket és módszereink. Az egészségnevelés iskolánk nevelő-oktató munkájának szerves részét képezi. A tanulók a biológia tantárgy adta lehetőségeken kívül a különböző szaktárgyak óráin a többi tanár közvetítésével is találkoznak az egészségvédelem kérdéseivel, bizonyítva számukra, hogy az élet minden területén fontos kérdésről van szó. Az iskolai egészségfejlesztés, egészségnevelés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység.

2.8.1 Az egészségnevelés és környezeti nevelés iskolai területei Témanap: október, április Az egészségnevelési és környezeti nevelési program kiemelt iskolai rendezvénye, amikor a valósítjuk meg a téma feldolgozását; évfolyamonként, osztályonként az iskola éves munkatervében rögzített időben programot szervezünk tanulóink részére. Ilyenek: tematikus előadások, projekt-foglalkozások, múzeumi órák, látogatás a Fővárosi Növény és Állatparkban, budakeszi Vadasparkban, látogatás a Természettudományi-, a Közlekedési Múzeumban, Gellérthegyi víztározó megtekintése, szakkiállítás megtekintése, könyvtári foglalkozás, tájvédelmi körzet, Nemzeti Park meglátogatása, a paksi atomerőmű, a BME tanreaktorának meglátogatása, sportnap. Szakmai nap: október, április A hagyományos tanórai-tantermi foglalkozásoktól eltérő módon a szakmai képzéshez kapcsolódó, azt kiegészítő előadásokon, bemutatókat szervezünk. A szakmai naphoz kapcsolódóan kiállításokon, gyárlátogatáson is részt vehetnek tanulóink. 2.9

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, gyermekvédelem

2.9.1 Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Munkánk egyik legfontosabb eleme a hátrányos helyzet felismerése. Hátrányos helyzetűnek tekintjük azokat a tanulókat, akik körülményeik miatt a társadalmi érvényesülésben akadályoztatva vannak, korlátozottak az alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségeik, a szociokulturális hátterük az átlagoshoz viszonyítva alacsony. A problémák hátterében legtöbbször alacsony jövedelem, munkanélküliség, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsága, csonka család állnak. E családoknál gyakori az alkohol, drog, brutalitás előfordulása. Ennek következményeként a gyerekeknél is deviáns

120

magatartási formák alakulhatnak ki, melynek kísérőjelensége a negatív csoportokhoz való csatlakozás, nemegyszer az alkoholizálás, sőt a kábítószer-élvezet is. Prevenció A nevelőtestület minden tagjának feladata - a tanórákon és tanórán kívül egyaránt- a tanulók testi-lelki egészségének megőrzése; közreműködés a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésében, megszüntetésében; az iskola egészségnevelési programjában foglaltak végrehajtása. A prevenció legfontosabb színtere az osztályfőnöki tevékenység. Osztályfőnöki óra keretében megvalósítható eljárások: beszélgetések az alkoholról, dohányzásról, drogról meghívott előadókkal, konfliktuskezelési technikák tanítása, egészségnevelési program témáinak feldolgozása, pályaválasztási, karrierépítési tanácsadás. Az ifjúságvédelmi prevenciós munkát segíti az iskolapszichológus és az iskolában a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatát is elvégző iskolaorvos. Szűrés Ifjúságvédelmi munkánk arra irányul, hogy feltárja, megelőzze, de legalább csökkentse a diákokat érő káros hatásokat. A felismerés és beavatkozás elmaradása következtében súlyosabb esetekben veszélyeztetettség alakulhat ki. A törvény meghatározása szerint itt már olyan állapotról van szó, amely a diák testi, értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődését akadályozza. A pedagógusok – és különösen az osztályfőnökök – munkájának, s a problémák hatékony kezelésének intézményi segítésére az ifjúságvédelmi felelős minden tanév szeptember 30-ig elkészíti és nyilvánosságra hozza ifjúságvédelmi feladattervét, amelynek fontos elemei az alábbiak: a veszélyeztető tényezők feltárásának lehetőségei, eszközei, a veszélyeztetett tanulók nyilvántartásba vétele, tanulmányaik, életvitelük figyelemmel kísérése, kábítószer-ellenes, illetve a szenvedélybetegségek megelőzésére szolgáló program kidolgozása, végrehajtásának figyelemmel kísérése, folyamatos gyakorlati megvalósítása, közvetlen és közvetett segítségnyújtás eszközeinek meghatározása, kapcsolatépítés és folyamatos kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, diákönkormányzatot segítő pedagógussal, iskolaorvossal, pszichológussal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal. A fentieken túl az ifjúságvédelmi felelős rendszeresen tájékoztatja a tanulókat, szülőket: személyének elérhetőségéről (hol és mikor tart fogadóórát), az igénybe vehető szakellátó intézményrendszerről (drogambulancia, ifjúsági lelki segélyszolgálat, stb.) a pedagógusokat:: az ifjúságvédelmi munka eredményeiről, aktuális kérdéseiről. Együttműködés külső szervezetekkel Az ifjúságvédelmi munkában a következő szervezetekkel építettünk ki kapcsolatokat: nevelési tanácsadók, Lelki Segélyszolgálat,

121

gyermekjóléti szolgálatok, Kerületi Rendőrkapitányság, Polgármesteri Hivatal.

2.9.2 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenyég A pedagógiai munka fontos részét képező feladatot az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnöki munkaközösség-vezetők és az osztályfőnökök közreműködésével végzi. Az osztályfőnök a tanulók szociális helyzetében bekövetkezett változásokat jelzi az ifjúságvédelmi felelősnek. A finanszírozást központi normatíva (tankönyvtámogatás), és az iskola költségvetése (étkezési támogatás, szociális segély) biztosítja. Helyzetfeltárás A társadalmi-gazdasági változásoknak jelentős számban vannak vesztesei, akik - ha átmenetileg is - munkanélkülivé váltak, nehéz anyagi helyzetben, rossz lakáskörülmények között, alacsony kulturális nívón élnek. Sajnos tanítványaink közül sokan érkeznek ilyen környezetből, körülményeik hátráltatják testi-lelki fejlődésüket, tanulmányi munkájukat, önhibájukon kívül az iskola elhagyására kényszerülnek. Nagy körültekintést, pedagógiai tapintatot igényel a nevelőtestület tagjaitól a szociális nehézségekkel küzdő diákjaink felderítése. Az osztályfőnök, s az ifjúságvédelmi felelős mellett az erre vállalkozó osztálytársak bevonása is jó módszernek tekinthető, hiszen a diákok gyakran többet tudnak egymás körülményeiről, mint az őket tanító tanárok. E mellett indokolt, hogy minden tanév elején konkrét felmérés is készüljön a diákság körében. A segítő tevékenység formái és működésük rendje A diákok támogatást kérhetnek az iskolai tanulás közvetlen költségeire (tankönyvek, egyéb, a tanuláshoz kapcsolódó kiadások), az étkezés, az iskola által szervezett programok kiadásainak fedezésére. A költségvetésben rögzített kereteken belül az iskola támogatja a rászoruló diákokat. Az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelős bevonásával rendszeres tájékoztatás nyújt a diákok és szülők számára az igénybe vehető anyagi és egyéb támogatási formákról, a szociális keret felhasználásáról, ösztöndíj-pályázat lehetőségeiről, a tankönyvtámogatásról és a kedvezményes étkeztetés igényléséről, a kollégiumi elhelyezés lehetőségeiről. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat az ifjúságvédelmi felelős folyamatosan figyelemmel kíséri, segítséget nyújt a családoknak a segítő szervek felkeresésében. Folyamatos osztályfőnöki, szaktanári feladatok: felzárkóztató, tehetséggondozó és tanulószobai foglalkozások szervezése, koordinálása, foglalkozások megtartása.

2.9.3 Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása Iskolánk ifjúságvédelmi felelőse kapcsolatot tart különböző szakszolgálatok, polgármesteri hivatalok, gyermekjóléti szolgálatok, családsegítő központok vezetőivel.

122

3

Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv

Óratervi táblák, és a munkaközösségek által a rendelkezésre álló dokumentumok alapján összeállított helyi tanterv később kerülnek be az anyagba. (több száz oldal)

4

Magasabb évfolyamba lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az iskola helyi tantervében megfogalmazott tanulmányi követelményeket legalább elégségesre teljesítette, a számára előírt szakmai gyakorlatot elvégezte, hiányzása nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket. A követelmények teljesítését a szaktanárok és a nevelőtestület a tanuló évközi tanulmányi munkája és/vagy érdemjegyei alapján bírálják el. Az érettségihez kötött szakképesítés megszerzése jelentkező tanuló az első szakképzési évfolyamon akkor is megkezdheti tanulmányait, ha az érettségi vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor folytathatja, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte és bemutatta. A félévi és az év végi osztályzat megállapításához osztályozóvizsgát kell tennie a magántanulónak, magasabb évfolyamba lépéshez pedig annak a tanulónak, aki a tanév során többet mulasztott a törvényben megengedett mértéknél, de a nevelőtestület engedélyezte a vizsga letételét. A szakképzési évfolyamokon az a tanuló, akinek a hiányzása a gyakorlati képzésben a gyakorlati óraszám húsz %-át meghaladja, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

5

A pedagógiai program megvalósulásának feltételei

A pedagógiai program megvalósulásának tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása az igazgató javaslata alapján a fenntartó feladata.

6

Az iskolai élet munkarendje

A tanév rendjéről szóló oktatási miniszteri rendelet alapján a nevelőtestület munkatervében határozza meg a tanév helyi rendjét. 6.1

Az oktatás rendje 1. A tanulók számára az intézmény reggel 630 –tól áll rendelkezésre, a korán érkezők számára - igény szerint - tanulószobai ügyeletet biztosítunk. Az iskola pedagógusai, más dolgozói felügyeletével, irányításával oktatási napokon és az oktatás nélküli munkanapokon általában 1930 óráig tartózkodhatnak tanulók az intézményben. Ettől eltérő időben csak előzetes igazgatói engedéllyel tartózkodhat tanuló az intézményben, vagy tartható foglalkozás. 2. Az intézményben az oktatás a szorgalmi időszakban általában hétfőtől péntekig, délelőtti és délutáni munkarendben, a pedagógiai programban rögzített óratervek és tantervek alapján, az órarendben meghatározott tanítási órák, foglalkozások rendje szerint folyik. Az elméleti oktatás egyes osztályok számára – az órarend szerint – „nulladik” órák beiktatásával is szervezhető. 3. Az iskolában a ki-, illetve belépéskor elektronikus beléptető rendszer működik. Az iskola diákjai, pedagógusai, dolgozói beléptetőkártyát kapnak. Az iskola tanulói a beléptetőkártya leolvasásával léphetnek be, ill. ki, melyet a biztonsági szolgálat

123

ellenőriz. Beléptetőkártya hiánya esetén – egy félévben maximum három alkalommal – a tanulónak más, azonosító fényképes igazolványt kell felmutatnia. Ebben az esetben a tanulmányi irodában iskolalátogatási igazolást kell kérnie, amit távozáskor le kell adnia a portán. A beléptetőkártya elvesztése esetén eljárási díjat kell fizetni, melynek összege minden tanév szeptember 01-jén kerül megállapításra. Ha három alkalommal nem tudja felmutatni a beléptetőkártyáját, akkor a következő büntetési fokozatokat kapja, (de legalább osztályfőnöki intőt), a következő alkalommal a meglévőknél magasabb büntetési fokozatban részesül. 4. A tanulóknak legkésőbb tíz perccel a tanítás megkezdése előtt kell meg- érkezniük az iskolába, kivételt képeznek azok a tanulók, akik a bejárás közlekedési nehézségei miatt ez alól az ellenőrző könyvbe bejegyzett felmentéssel rendelkeznek. Az első tanítási órára érkező diákok az iskola aulájában gyülekeznek, a figyelmeztető csengetés után vonulhatnak tantermükbe. 5. Csengetési rend; tanítási órák közötti szünetek rendje (ideje): Délelőtt: Délután: 0. óra 715 - 755 0. óra 1245 - 1330

.

1. óra

800 - 845

2. óra

855 - 940

2. óra

1430 – 1515

3. óra

950 - 1035

3. óra

1520 – 1605

4. óra

1045 - 1130

4. óra

1610 – 1655

5. óra

1140 - 1225

5. óra

1700 - 1745

6. óra

1245 - 1330

7. óra

1340 - 1425

8. óra

1430 - 1515

1. óra

6. óra

1340 – 1425

1750 – 1835

6. Röviditett csengetési rend esetében az első óra kezdete 800, minden óra 30 perces, a szünetek 10 percesek. 7. A tanítási óra kezdetén és végén a tanárt, valamint a tanterembe belépő felnőttet érkezéskor és távozáskor a tanulók felállással köszöntik. 8. Ha a tanuló a testnevelési órára előírt felszerelést (sötét színű tornanadrág, fehér póló vagy atlétatrikó, sportcipő) nem hozza magával, az órán aktívan nem vehet részt, e mulasztását a testnevelőtanár bejegyzi az osztálynaplóba. 9. Az iskolai életre vonatkozó hírek, információk a pedagógusok közvetítésével, hirdetmények, körözvények útján, és a diákönkormányzat (diákmédia) közreműködésével jutnak el a tanulóifjúsághoz. 10. A tanulók a tanítás megkezdése előtt/után, továbbá az óraközi szünetekben az iskolai büfében élelmiszert vásárolhatnak, ez azonban nem lehet indoka az óráról való késésnek. Az óraközi szünetekben csak elméleti oktatásban résztvevő tanulók vásárolhatnak, tanműhelyes tanulók a számukra biztosított étkezési szünetekben vehetik igénybe a büfé szolgáltatásait. 11. A szülők és az iskola közötti írásbeli értesítés, tájékoztatás, kérelem, igazolás az ellenőrző könyvön keresztül történik. A szülők a pedagógusokat a tanév

124

munkatervében meghatározott, az ellenőrző könyvben jelzett, vagy előzetesen egyeztetett időpontban kereshetik fel. 12. Az elektronikus naplóhoz (e-napló) hozzáférést az osztályfőnökön keresztül a tanköteles és a kiskorú tanulók esetében a szülő, nagykorú nem tanköteles tanuló esetében maga a tanuló igényelhet, formanyomtatvány kitöltésével. Az e-napló az iskola honlapjáról érhető el. 6.2

A gyakorlati oktatás rendje 1. A gyakorlati képzés az iskolai tanműhelyben 7 és 20 óra között szervezhető, vagy gazdálkodó szervezet által fenntartott gyakorlóhelyen történik. A gazdálkodó szervezeteknél az adott munkarendhez kell alkalmazkodni a napi képzési időre vonatkozó előírások figyelembe vételével, miszerint:  a képzés 6 és 22 óra között szervezhető, 60 perces órákkal, a képzés napi időtartama a nyolc órát, fiatalkorú tanulónál a hét órát nem haladhatja meg,  két egymást követő gyakorlati képzési nap között a tanulót legalább tizenhat óra pihenőidő illeti meg. 2. Az iskolai tanműhelyi gyakorlati oktatás folyamatosan, hatvan perces órákkal történik, 4 órás vagy azt meghaladó idejű foglalkozás esetén egyszeri 20 perces munkaszünettel. Amennyiben a foglalkozás nyolc óra tartamú, úgy a tanuló részére - munkaidőn kívül - harmincperces ebédidőt kell biztosítani. Az elméletigényes gyakorlati foglalkozási órák 45 perc tartamúak. 3. Az iskolai tanműhelyi öltözők 630–tól vannak nyitva. A tanulók – egyéni órarendjük alapján – kötelesek a szakmai gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt 15 perccel megérkezni, munkaruhába átöltözni. Az öltözőben csak az ügyeletes szakoktató jelenlétében tartózkodhatnak. A tanulók a képzőhelyekre csoportonként -, oktatóik vezetésével vonulnak el a foglalkozás kezdetekor. 4. A tanuló csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A tanulót a gyakorlati képzési feladattal és a gyakorlóhely sajátosságaival összefüggő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. 5. A gyakorlati foglalkozáson, a köztes vizsgán, a szakmunkásvizsgán a munka-ruha, az előírt egyéni védőeszközök használata, a munkavédelmi és balesetvédelmi előírások betartása kötelező. 6. A tanuló a gyakorlati oktatás során munkanaplót köteles vezetni, abban rögzíteni az elvégzett feladatok leírását, az oktatói utasításokat.

7

Iskolánk felnőttoktatási tagozatán tanulókra vonatkozó külön rendelkezések

A felnőttoktatásban oktatott szakmák megnevezését, óratervét, követelményrendszerét a szakmai program tartalmazza. 1. A felnőttoktatásban résztvevő tanuló az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai foglalkozásokon. 2. A felnőttoktatásban részt vevők számára az elméleti tanítási órák kezdete délután 1430, a tanítás rendje a következő:

125

Órák sorszáma Csengetési rend 1.

1430 -15150

2.

1520 – 1605

3.

1610 -1655

4.

1700 -1745

5.

1755 -1835

6.

1840 -1925

7. 1930-2015 3. az igazoltan és igazolatlanul mulasztott órák száma nem haladhatja meg a kötelező tanórai foglalkozások húsz százalékát, 4. a tanuló tudását a tanítási év végén osztályozó vizsgán kell értékelni, 5. megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki a félévenként elvégzett összesítés alapján az adott félévben tíz tanítási óránál többet mulasztott igazolatlanul, 6. ha az iskolának a tanuló kárt okozott az igazgató megvizsgálja a károkozás körülményeit, felméri az okozott kár nagyságát, megállapítja a károkozó személyét és kiskorú tanuló esetén - a felügyeletét ellátó személyét, akit tájékoztat a károkozásról. A kár megtérítéséről a közoktatási törvény 77. §-ában foglaltak szerint rendelkezik. 7. Az iskola a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatja a felnőttoktatásban résztvevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatás kiterjed az igazolatlan mulasztás következményeire, továbbá a tanórai foglalkozások több mint 50 %-áról mulasztó tanuló félévi és év végi osztályozó vizsga kötelezettségére. 8. az iskola dokumentálja a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását, félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy mely tanulónak szűnt meg a tanulói jogviszonya. 9. ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról - akár igazoltan, akár igazolatlanul - távolmaradt, félévkor és év végén osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról - legalább tíz nappal korábban – az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot értesíteni kell. A vizsgaközpont megbízottja részt vehet a vizsgán. 10. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a felnőttoktatásban a térítési díjat kell fizetni. A térítési díj mértéke minden év szeptember elsején kerül megállapításra.

126

Szakmai program 1

Az iskola szakképzési rendszere A közlekedés szakmacsoporthoz tartozó hagyományos szakmunkásképzés 1998. szeptemberi

megszüntetése és az iskolánkban képzett szakmák egy részének (autószerelő, autóelektronikai műszerész) érettségi vizsgához kötése gyökeresen megváltoztatta az iskola szakképzési rendszerét. Az átalakulások számos területen érintették tevékenységünket és mind szervezeti, mind tartalmi szempontból jelentős változásokat hoztak, az új szakmai képzési rendszer rövid múlttal rendelkezik, az autószerelő és autóelektronikai műszerész szakmában 2002-ben, az 1998-ban beiskolázott diákok érettségi vizsgája után indulhatott meg a képzés. 2008 második felében újabb jelentős változás következett be szakképzési rendszerünkben: iskolánkban az Európai Unió mintegy másfél milliárd forintnyi támogatásával felépült és átadásra került az Észak Pesti Térségi Integrált Szakképző Központ (ÉPTISZK). A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 67. § (5) bekezdése, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (5) bek. és fenntartói döntés alapján intézményünk saját tanulói mellett szakképzési évfolyamán felkészíti - részben vagy egészben - a szakképzési évfolyam követelményeire a gépészet és közlekedés szakmacsoportban az Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, a Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola, a Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, a Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium, és a Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola végzett tanulóit. A szakiskola és a szakközépiskola tanulója a szakmai vizsgára felkészítő iskola szakképzési évfolyamába – az átvételre vonatkozó rendelkezések szerint – ugyanazokkal a feltételekkel léphet át, mintha tanulmányait a küldő iskolában folytatná tovább. Az érintett iskolák alapító okirata rögzíti, melyek azok a szakképzéssel összefüggő feladatok, amelyeket közös feladatellátás keretében oldanak meg. Intézményünk, mint fogadó iskola – szakmai vizsgára felkészítő iskola – és a küldő iskolák nevelőtestülete összehangolja pedagógiai programját az előző tanulmányok szakképzésbe történő beszámítása vonatkozásában.

127

2

Szakképzés A szakképzés a szakmai tudás meghatározott körét nyújtja, megteremti a szakmai végzettség

megszerzésének lehetőségét, és ezzel a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedést. Alapvető cél, hogy a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott követelményeknek, elvárásoknak. Arra törekszünk, hogy képessé tegyük a tanulókat szakmai és más munkatevékenység értő és alkalmazó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre, szakmaváltásra. Intézményünkben a gépészet és közlekedés szakmacsoportban folyik iskolai rendszerű szakképzés az alábbi szakképesítésekben: A 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben megadott OKJ szerint a szakmák száma és megnevezése

Az egyes szakmákban az elméleti és gyakorlati órák aránya KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORT 34 525 03 Járműfényező

elmélet 30

gyakorlat 70

34 525 06

Karosszérialakatos

30

70

34 521 06

Hegesztő

30

70

54 525 01

Autóelektronikai műszerész

50

50

54 525 02 54 525 04

Autószerelő Dízelmotoros vasúti jármű szerelője

50 50

50 50

54 525 07

Vasúti villamos jármű szerelője

50

50

54 525 08

Vasúti vontatott jármű szerelője

50

50

54 841 01

Hajózási technikus

60

40

55 525 01

Autótechnikus

50

50

55 525 03

Vasútijármű-technikus

60

40

54 841 02

Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó

70

30

54 841 05

Vasútforgalmi szolgálattevő

70

30

54 841 06 54 841 07

Vasúti árufuvarozási ügyintéző Vasúti személyszállítási ügyintéző

70 60

30 40

54 523 03

Közlekedésautomatikai műszerész

50

50

GÉPÉSZET SZAKMACSOPORT 54 582 01

Épületgépész technikus

40

60

55 582 01

Létesítményenergetikus

40

60

128

A szakképző évfolyamokra történő felvétel rendjét, eljárási szabályait a szakmai program tartalmazza. Átjárhatóság

A 8. osztályt követő belépési ponton kívül is lehetőség van más iskolából történő átvételre, felvételre, ha az érintett évfolyam osztályainak létszáma erre lehetőséget biztosít. Ezekben az esetekben a felvétel, átvétel feltétele - egyedi mérlegelés alapján - különbözeti vizsga (vizsgák) letétele, esetleg évfolyamismétlés lehet. A tanuló átvételéről, felvételéről az igazgató dönt. Felnőttoktatás Az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait.1 Attól az évtől kezdődően, amelyben a középiskola illetve szakiskola tanulója a huszonegyedik életévét betölti, és még nem fejezte be középiskolai vagy szakmai tanulmányait, kizárólag felnőttoktatás keretében tanulhat tovább. Szakmai végzettséggel rendelkező fiatalok felnőttoktatás keretein belül szerezhetik meg az érettségi végzettséget. Felnőttoktatás keretében a már érettségi végzettséggel rendelkező tanulóink szerezhetnek szakmát. Szintén lehetősége van bekapcsolódni a szakiskolai felnőttoktatásba (karosszérialakatos, vagy járműfényező szakma) annak a fiatalnak, aki szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tízedik évfolyamát eredményesen teljesítette. Ebben az esetben a tanulmányok megkezdése előtt teljesíteni kell az összefüggő szakmai gyakorlatot.

2.1

Beszámíthatóság:

1) A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok az előírt – megegyező tartalmú – követelmények 1

Nkt. 60.§

129

teljesítésébe beszámíthatók az intézmény vezetőjéhez benyújtott igazolás és kérelem alapján. A beszámítás mértékéről az intézmény vezetője dönt. 2) A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, tantárgyai követelményeinek ismételt teljesítése alól felmentést kell adni. 3) A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott vizsga, munkahelyi gyakorlat, illetve külföldi szakmai gyakorlat teljesítése esetén a szakmai vizsga részei teljesítése alól felmentést kell adni. A 2)-3) pont alatti felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt az intézmény vezetőjéhez a vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell benyújtani. A felmentésről - az intézmény vezetőjének javaslatára - a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt. 4) A szakközépiskolai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás során elsajátított és igazolt ismeretek tanulmányokba történő beszámításáról az intézmény vezetője dönt. 5) A szakközépiskolai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyaiból tett eredményes érettségi vizsga beszámításáról – kérelemre – a vizsgabizottság dönt. 6) Aki a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola

tizedik

évfolyamát

eredményesen

teljesítette,

bekapcsolódhat

felnőttoktatásban a szakiskola szakképzésbe, ahol a két szakképzési évfolyamon csak szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás folyik

2.2

Tárgyi feltételek Szaktantermek: gépészeti, műszaki rajz, informatika, járműszerkezeti, közlekedés-automatikai, járműdiagnosztikai, demonstrációs-, számítógépterem. Osztálytermek

megfelelő eszközökkel, berendezéssel a nem szakteremhez kötött elméleti tantárgyak oktatásához, a szabadon választható kötelező szakmai tárgyak esetében a választott tantárgy jellegének megfelelő feltételek (idegen nyelvi-, informatikai labor). 130

Tanműhely a szakmai alapgyakorlat oktatásához előírt felszereltséggel: technológiai, fémipari, hegesztő,

forgácsoló,

járműdiagnosztikai,

karosszérialakatos,

járműfényező,

járműjavító, forgalmi szimulációs, tanhajó. Mérőlaborok,

mérőtermek:

villamos,

mechanikai,

elektronikai,

közlekedésautomatikai,

méréstechnikai, gépészeti, Üzemlátogatás; Könyvtár Eszközök és felszerelések minimuma a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatáro-zottak szerint a képzési feladatok teljesítéséhez. Az elméleti és gyakorlati oktatás feltételeinek mennyiségi jellemzőit a tantárgy jellegének megfelelő csoportbontás figyelembe vételével kell megállapítani. A gyakorlati képzésben minden tanuló számára biztosítani kell a képzési időnek megfelelő önálló gyakorlat teljesítésének feltételeit.

2.3

Követelmények a szakképző évfolyamokon Az Uniós csatlakozás adta szabad munkaerő áramlás elősegítése érdekében lényeges tartalmi

eleme a szakképzés óraterveinek a szakmai idegen nyelv és az informatika. Az informatika oktatása a felhasználói tudás fejlesztését szolgálja. A szakmai idegen nyelv tanításának célja a kommunikációs készség növelése, a műszaki életben való eligazodáshoz szükséges idegen nyelvi ismeretek bővítése.

2.3.1 Szintvizsga A szintvizsgát az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve az iskola szervezi. Szintvizsga annak mérése, hogy a szakiskolai tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. Intézményünk az első szakképzési évfolyam tanévében az ott tanuló diákjaink számára szervez szintvizsgát, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. A szintvizsga központilag kidolgozott követelményeit megismertetjük a szakképzésbe belépő tanulókkal, valamint az iskola honlapján is közzétesszük. 131

A szintvizsga szabályai: a szakmai vizsgára bocsátás feltétele az eredményes szintvizsga A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag az iskolai tanműhelyben kerülhet sor.

2.3.2 A szakmai vizsga általános szabályai 1) A tanulmányokat lezáró szakmai vizsgára a) februári-márciusi vizsgaidőszak esetén a megelőző év december hó 15-ig , b) májusi-júniusi vizsgaidőszak esetén az adott naptári év február hó 15. napjáig, c) októberi-novemberi vizsgaidőszak esetén a naptári év augusztus hó 31. napjáig lehet írásban jelentkezni a vizsgaszervezőnél a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet

6. számú

melléklete szerinti jelentkezési lap benyújtásával. 2) A szakmai vizsga részei: írásbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munka-tevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített (kiegészített), papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményező tevékenység a szakmai vizsga során, interaktív vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munka-tevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, általában számítógép használata mellett végzett vizsgatevékenység, amelynek során a számítógépes program a vizsgázó tevékenységét előre meghatározottan befolyásolja, gyakorlati vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező tevékenység a szakmai vizsgán, szóbeli vizsgatevékenység a szakképesítés megszerzése révén végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, vizsgáztató jelenlétében folyó, jellemzően szóbeli információközléssel járó tevékenység a szakmai vizsga során, vizsgafeladat: tartalmazza a vizsgatevékenység(ek) (írásbeli, interaktív-számítógépes, gyakorlati, szóbeli) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit, amelyhez legalább egy vizsgatevékenységet kell hozzárendelni, vizsgarész: a követelménymodulban meghatározottak elsajátításának mérési és értékelési egysége, amely vizsgafeladat(ok)ból és ehhez rendelt vizsga- tevékenység(ek)ből áll, egy követelménymodulhoz több vizsgarész is rendelhető. 132

3) A vizsgázó teljesítményének értékelése Ha szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendelet másképp nem rendelkezik: a) a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következő: 81 - 100% jeles(5) 71 - 80% jó (4) 61 - 70% közepes (3) 51 - 60% elégséges (2) 50% vagy 50% alatt elégtelen (1) b) sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó egy vagy több vizsgarészen 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott, ebben az esetben a vizsgaszervező köteles gondoskodni arról, hogy a kialakított vizsgacsoport tagjai legkésőbb a szakmai vizsgát követő vizsgaidőszak végéig javító-, pótlóvizsgát tehessenek, c) a szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie abból a vizsgarészből annak a vizsgázónak, aki szakmai vizsgán, a javító- vagy a pótlóvizsgán valamely vizsgarészből 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott. 4) A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak is, aki a szakmai vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította, továbbá akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott. A 4) pont alatt meghatározott esetekben a vizsgát teljes egészében meg kell ismételni. 5) A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a szakmai vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető. 6) Ha jogszabály alapján vizsgarész teljesítése alóli mentesítésre kerül sor, akkor a vizsgázó teljesítményének értékelésekor a vizsgarészt annak korábbi szakmai vizsgán teljesített százalékos értékével, vagy a felmentés alapjául szolgáló tanulmányokban meghatározott, illetve a vizsgán érdemjegynek a 3) a) pont szerinti maximális %-os értékével kell figyelembe venni. 7) Mentesül az adott vizsgarész tekintetében a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki a vizsgarész követelményét a szakképesítésért felelős miniszter által meghirdetett országos tanulmányi versenyen, diákolimpián teljesítette és a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte. Ebben az esetben a vizsgarész teljesítményét 100%-osnak kell tekinteni.

133

2.4

Óratervek

A tantestület döntése értelmében a NAT és az OKJ által előírt ismeretek átadását a hagyományos tantárgyi keretekben valósítjuk meg. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az óratervek tartalmazzák. Az egyes képzésekhez tartozó óratervek a helyi tanterv Óratervek fejezetében találhatóak. 2.4.1 Követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszámai szakmánként

134

34 525 03 JÁRMŰFÉNYEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti Szakiskolai képzés közismereti oktatással oktatás nélkül Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Munkahelyi 11500-12 Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság

ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlati elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti ögy heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám

1

2. évfolyam

Foglalkoztatás II.

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata

ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

1

11499-12 Foglalkoztatás II.

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

1. évfolyam

Tantárgyak

1

1

1

2

1 1

1

135

10482-12 Járműfényező feladatai

A felületkezelés alapjai (anyag-, eszköz- és szerszámismeret) Felületelőkészítési, fényezési technológiák A felületelőkészítés, fényezés gyakorlata

Vállalkozási 10483-12 ismeretek Általános vállalkozási feladatok A vállalkozás gyakorlata Összes szakmai óra Összes óra

3

2

1,5

3

3

2

5

4

6

5

7

16

14

1

0,5

18

1

0,5

10

7 140

16 23

136

8,5 140

21

1

2 8

19

14,5 23

1 13

1

21 34

12 160

22 34

34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elmélet gyakorlati i heti heti óraszá óraszám m

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

10163-12 Munkavédelem Gépészeti munkabiztonság és Elsősegélynyújtás környezetvédelem gyakorlata 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

Gépészeti alapismeretek Gépészeti alapozó gyakorlat Gépészeti kötésismeret Kötéskészítési gyakorlat

1. évfolyam

1

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

1

1

1

1

2

1 1

2

1 2

7

3 3

7

1

1 3

137

1

4

3

10483-12 Általános vállalkozási feladatok

10487-12 Karosszérialakatos feladatai

Vállalkozási ismeretek

0,5

A vállalkozás gyakorlata Karosszérialakatos szakmai ismeret

1

2 3

4

5,5

10 18

7 140

8,5 140

138

0,5 8

13

16 23

1 5

10 8

1

0,5

Karosszérialakatos szakmai gyakorlat

Összes szakmai óra összes óra

1

14,5 23

8 13

17,5

21 34

12 160

21 33

34 521 06 Hegesztő szakképesítés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

1/9. évfolyam Tantárgyak

Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

10163-12

Munkavédelem

Gépészeti munkabiztonság és környezetvédele m

Elsősegélynyújtá s gyakorlat

10180-12

Hegesztési alapismeretek

A hegesztés előkészítő és befejező műveletei

Hegesztési alapgyakorlatok

11497-12 Foglalkoztatás I.

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2

1. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

3

5

7

1

1

1

1

140

1

160

2

4

1

1

3

2

2

Foglalkoztatás I.

139

1

2

2

3

2

11499-12 Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11453-12

Hegesztési ismeretek I.

1

Hegesztési ismeretek II.

Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

Hegesztési gyakorlatok II.

11456-12

Hegesztési ismeretek III.

Gázhegesztő feladatok

Hegesztési gyakorlatok III.

11457-12

Hegesztési ismeretek IV.

Volfrámelektród ás védőgázas ívhegesztő feladatok

Hegesztési gyakorlatok IV.

Heti óraszám

1

4

Bevontelektródás Hegesztési kézi ívhegesztő gyakorlatok I. feladatok 11455-12

0,5

4

3 4

3

6

2

4

3,5

3

7

5

2 7

8

4

2

7

5

14

9

14

140

14

16

2

11

21

8

8,5

24,5

54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

0,5 1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki Rajz

2

1

Mechanika

1

2,5

2

2

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek

1

Elektrotechnikaelektronika 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

11. heti óraszám e gy

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

Karbantartási gyakorlatok

2

1

1

2

2

2

3 4 4 10

2

70

2

105

141

3

140

2

80

Mérési gyakorlatok

1

4

3

80

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarbantartás

10419-12 Járműszerkezetek javítása

10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai

1

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű szerkezettan Járműszerkezetek javítása gyakorlat Jármű diagnosztika és javítás Járműdiagnosztika gyakorlata Autóelektronika elmélete Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diagnosztika Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat

összes óra összes óra

1 4 3 4 1 2 5 4 3 2 4

2 6

70

4

2 6

105

142

5

4 9

140

5

5 10

17

14 31

160

17

16 33

54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

10417-12 Közlekedéstechnikai

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki rajz

2

1

Mechanika

1

2,5

2

2

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási gyakorlatok

1

2

2

2

1

3

1

2

4

2

2

4

3

143

2

10

gyakorlatok Mérési gyakorlatok

1

3

4

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarbantartás

10421-12 Autószerelő feladatai

1

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjárműszerkezettan Gépjárművillamosságtan

1 4 6 4

Szerelési gyakorlat 10422-12 Járműdiagnosztika összes óra összes óra

6

Járműdiagnosztika

3

Járműdiagnosztika gyakorlata

5 4

2 6

70

4

2 6

105

144

5

4 9

140

5

5 10

17

14 31

160

18

15 33

54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki rajz

2

Mechanika Gépelemekgéptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

1 1

2,5

2

2

1

145

2

1

3

1

2

4

2

2

4

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

10435-12 Vasúti járműszerelő feladatai

10436-12 Mozdonyszerelési feladatok

10437-12 Dízelmotoros vasúti járműszerelő feladatai

összes óra összes óra

Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Vasúti járművek szerkezete, javítása Vasúti járműszerelési gyakorlat Vasúti vontatójárművek Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései Mozdonyszerelési gyakorlat Dízelmozdonyok szerkezete, javítása Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat

2

70

2

105

2

140

2

10

80

3

4

80 5

5 3

2

5 4

5 3

2 6

70

4

2 6

105

146

5

2 9

140

5

5 10

17

14 31

160

16

15 31

54 525 07 Vasúti villamosjármű szerelője szakképesítés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

10417-12 Közlekedéstechnikai

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki rajz

1,5

1

Mechanika Gépelemekgéptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási gyakorlatok

1

2,5

2

2

1

2

70

2

105

147

2

1

3

1

2

4

2

2

4

2

140

2

10

80

gyakorlatok

Mérési gyakorlatok Vasúti járművek szerkezete, 10435-12 javítása Vasúti járműszerelő Vasúti feladatai járműszerelési gyakorlat Vasúti vontatójárművek Vasúti 10436-12 vontatójárművek Mozdonyszerelési pneumatikus feladatok berendezései Mozdonyszerelési gyakorlat Villamos vontatójárművek Villamos 10440-12 vontatójárművek Vasúti villamosjármű- fenntartása szerelő feladatai Vasúti villamosjármű szerelési gyakorlat összes óra összes óra

3

4

80 5

5 3

2

5 3 2

5 3

2 5

70

4

2 6

105

5

2 7

140

5

5 10

17

14 31

160

18

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 148

15 33

54 525 08 Vasúti vontatottjármű szerelője szakképesítés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy 0,5

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki rajz

1,5

Mechanika Gépelemekgéptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1 1

2,5

2

2

1

149

2

1

3

1

2

4

2

2

4

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

10435-12 Vasúti járműszerelő feladatai

Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Vasúti járművek szerkezete, javítása Vasúti járműszerelési gyakorlat

Vasúti kocsik Vasúti kocsik 10441-12 Vasúti vontatott jármű fenntartása Vasúti kocsi szerelő feladatai szerelési gyakorlat összes óra összes óra

2

70

2

2

105

2

2

140

2

10

80

3

4

80

2

5

5 5 4 10 3

2 5

70

4

2 6

105

5

2 7

140

5

5 10

17

14 31

160

17

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

150

15 32

54 841 01 HAJÓZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakképesítésspecifikus utolsó évf. közismeret nélkül 5/13 és 2/14. 12. 1/13 heti heti óraszám heti óraszám óraszám ögy e gy e gy e gy Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

heti óraszám e gy

ögy

heti óraszám e gy

ögy

0,5

1

2

Műszaki rajz

10417-12 Közlekedéstechnikai

ögy

11.

1

Közlekedési ismeretek

10416-12 közlekedéstechnikai alapok

10.

1

1

1,5

Mechanika

1

3

2

2

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási gyakorlatok

3

1

2

70

2

105

2

1

3

1

2

4

2

2

4

2

140

2

10

80

gyakorlatok

10465-12 Csoportmunkák szervezése

10466-12 Hajógépüzem működése

10467-12 Hajóvezetés

összes óra összes óra

Mérési gyakorlatok

3

4

80

Jogi, biztonságtechnikai és vezetési ismeretek Árufuvarozás és személyszállítás Hajósmunkák a gyakorlatban Hajóelmélet, hajószerkezettan

2 2 2 2

Hajógéptan

2

Hajóvillamosságtan

2

Hajógépüzemi gyakorlat Hajózási szabályzat, hajóvezetéstan Hajózási földrajz és vonalismeret Elektronikus navigáció Hajóvezetési gyakorlat

4

4 1 1

3

2 5

70

4

2 6

105

5

2 7

152

140

5

5 10

20

14 34

160

7 12,5

18,5 31

55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

Szakmai követelménymodulok

10423-12 Járműfenntartási feladatok

Tantárgyak

Elméleti heti óraszám

Gépjárműszerkezetek

5

Szakmai számítások

2

Gyakorlati heti óraszám

Gépjárműfenntartás gyakorlata

10424-12 Járműfenntartási üzemvitel

7

Veszélyes anyagok kezelése

2

Vállalkozási ismeretek

1

Műszaki dokumentációs ismeretek

2 1

Számítástechnika gyakorlat Korszerű járműtechnika 10425-12 Korszerű járműtechnika

5

Korszerű járműtechnika gyakorlat

4

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

4 17

Összes óra

16 33

Összes óra

153

55 525 03 Vasút jármű-technikus szakképesítés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok

10442-12 Vasútijárműtechnikus feladatai

Tantárgyak A vasúti járműfenntartás rendszere A vasúti járművek állapotvizsgálata

Elméleti Gyakorlati heti óraszám heti óraszám

2

0

5

0

A vasúti járművek javítási technológiái

6

0

A vasúti járművek minősítő mérései

6

0

Állapotvizsgálati gyakorlatok

0

6,5

0

6

19

12,5

Mérési gyakorlatok Összes óra Összes óra

31,5

154

54 841 02 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó szakképesítés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1

1/13 heti óraszám e gy

ögy

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I. Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat

2

2

1 30

Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és –védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1 1

45 1

1

1

1

2

1

2 1

60

155

5

40

1

40

2

2

2

3

50

3

80

4 3

2 2

70

6

10497-12 Közúti közlekedésüzemvitel ellátó feladatai

összes óra összes óra

Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Árutovábbítási technológia Személyszállítási technológia Gépjárműszerkezettan és üzemeltetés Közúti közlekedési földrajz Közlekedési logisztika Külkereskedelmi- és vámismeretek Közlekedési szakmai idegen nyelv Közúti fuvarozási gyakorlat

2

3

5

30

1

2

30 4 3 6 2 4 2 2 6

6

0 6

70

4

2 6

105

156

7

2 9

140

9

1 10

26

8 34

160

23

9 32

54 841 05 VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I. Közlekedési alapismeretek

9. 10. 11. heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy e gy e Gy E gy

1

Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedés- gazdasági és jogi ismeretek

1/13 heti óraszám e Gy

ögy

heti óraszám E Gy

1

2 2

1 30

Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és védelem

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

1

Közlekedési alapismeretek gyakorlat

104496-12 Közlekedésszállítási alapok

12. heti óraszám e Gy

Ágazati szakképzés

1 1

45 1

1

1

1

2

1

2 1

60

2

3

50

3

80

4 3

2 2

2

157

5

40

1

40

2

6

70 3

5

Közlekedés- gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

30

1

2

30

Jelzési ismeretek

2

Forgalmi ismeretek 10511-12 Vasúti forgalmi alapok

5 Műszaki ismeretek

2

Forgalom gyakorlat

4

Pénztárkezelési ismeretek 10512-12 Vasúti pénztári alapok

10513-12 Pályavasúti alapok

összes óra összes óra

3

Belföldi díjszabási ismeretek Pénztárkezelői és díjszabási gyakorlat Távközlő és biztosítóberendezések

1

Kiegészítő utasítások

3

4

5

Távközlő és biztosítóberendezések gyakorlat 6

0 6

70

4

2 6

158

105

7

2 9

140

9

1 10

24

8 32

160

1 10

23 33

54 841 06 Vasúti árufuvarozási ügyintéző szakképesítés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

0,5

1

2 Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat

10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

9. heti óraszám e gy

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

2

1

30

Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és -védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat

1

1

45 1

0,5

1

1

2

1

1 1

60

159

5

40

1

40

2

2

3

50

3

80

4 2,5

2 1

70

6

Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat 10514-12 Vonat fel- és átvevő, valamint raktárnok forgalmi alapok 10515-12 Vasúti árufuvarozás alapok 10516-12 Vasúti árufuvarozási szolgáltatás és logisztika

10517-12 Vasúti fuvareszközgazdálkodás összes óra összes óra

2

3

5

30

1

2

30

Forgalmi ismeretek

4

Műszaki ismeretek

2

Forgalom gyakorlat

2

Árufuvarozás és díjszabás Árufuvarozás és díjszabás gyakorlat Árufuvarozási szolgáltatás

7 2 3

Logisztika

4

Logisztika gyakorlat

1

Fuvareszközgazdálkodás Rakodási- és Irányítási szabályok gyakorlat

2,5

5

0 5

70

4

2 6

105

6

1 7

140

9

1 10

23

8 31

160

25,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

160

1 6 31,5

54 841 07 Vasúti személyszállítási ügyintéző szakképesítés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

0,5

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat 10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

9. heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

2

1 30

Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és -védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat

1 1

45 1

0,5

1

1

2

1

1 1

60

161

5

40

1

40

2

2

3

50

3

80

4 2,5

2 1

70

6

Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Nemzetközi személydíjszabási 10518-12 ismeretek Nemzetközi díjszabási Nemzetközi ismeretek személydíjszabási ismeretek gyakorlat Pénztárkezelési 10519-12 ismeretek Pénztári el- és Pénztárkezelési leszámolási ismeretek ismeretek gyakorlat Belföldi személydíjszabási 10520-12 ismeretek Belföldi díjszabási Belföldi ismeretek személydíjszabási ismeretek gyakorlat 10521-12 Vasútforgalmi ismeretek összes óra összes óra

2

3

5

30

1

2

30

1

1 5 4 4

4,5

Forgalmi ismeretek

4

Műszaki ismeretek Forgalom gyakorlat

2 5

0 5

70

4

2 6

105

6

1 7

140

9

1 10

23

8 31

160

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 162

3 12,5

19 31,5

54 523 03 Közlekedésautomatikai műszerész szakképesítés

Szakmai övetelménymodul ok

1500-12 Munkahelyi gészség és ztonság 1499-12 oglalkoztatás II. 1498-12 oglalkoztatás I. rettségire épülő épzések esetén)

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki rajz

1,5

Mechanika 0416-12 özlekedéstechnikai Gépelemek-géptan apok Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

1 1

2,5

2

2

1

163

2

1

3

1

2

3

2

2

4

Karbantartási 0417-12 özlekedéstechnikai gyakorlatok yakorlatok Mérési gyakorlatok Biztosítóberendezési informatikai és elektrotechnikai 0494-12 alaptevékenység formatikai, Biztosítóberendezési ektrotechnikai, technológiai chnológiai alaptevékenység aptevékenységek Informatikai, égzése elektrotechnikai, technológiai gyakorlat Biztosítóberendezési alapismeretek Állomási biztosítóberendezések 0495-12 asúti biztosítóVonali és egyéb erendezések biztosítóberendezések Biztosítóberendezési gyakorlat sszes óra sszes óra

2

2

2

2

9

3

5 1

0

2

3

5

0

5,5

0

4 12 3

2 5

70

4

2 6

105

5

2 7

140

5

5 10

17

14 31

160

16

15 33

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

164

54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

9.

Tantárgyak

heti óraszám e gy Munkahelyi egészség és biztonság

10. ögy

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

5/13 és 2/14. ögy

heti óraszám e gy

0,5

11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás I. I.

2

10209-12 Épületgépészeti csővezeték-szerelés 10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret 10214-12 Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok 10206-12

Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek

1,5

1 2

1

70

2,5 1

35

1

Épületgépészeti rendszerek gyakorlata

4 1

1

35

1

80

Elsősegélynyújtás gyakorlata

5 2

1

Munkavédelem

Elektrotechnikai

2

5 1

1 1

1

165

1 2

4

80

Épületgépészeti elektromos szerelések és irányítástechnika

Elektrotechnikai gyakorlat

1

35

2

60

4 2

Irányítástechnika

80

2

Irányítástechnika gyakorlat

2

2

Épületgépészeti munkák irányítása

10208-12 Vezetési és szervezési ismeretek

10207-12 Épületgépészeti komfort rendszerek

10205-12 Épületgépész ellátó rendszerek

összes óra összes óra

2

Műszaki tervek, dokumentációk gyakorlat

2

Vállalkozási ismeretek

1,5

Komfort rendszerek

2

Komfort rendszerek gyakorlat

5

Vízellátás-csatornázás és vízgépészeti ismeretek

1,5

Fűtés és megújuló energiák

3

Gázellátás, gázkészülék ismeretek

1,5

Víz-, gáz-, fűtéshálózat gyakorlat

7

Gázkészülék szerelési gyakorlat

4

3

2 5

70

3

3 6

105

166

3

4 7

140

6

4 10

15

16 31

160

14

18 31

34 525 03 JÁRMŰFÉNYEZŐ SZAKKÉPESÍTÉS felnőttoktatás A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szakiskolai felnőttképzés beszámítással Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

1/9. évfolyam

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

Elméleti óraszám

Gyakorlati óraszám

2/10. évfolyam ögy

0,5

Elméleti óraszám

Gyakorlati óraszám

3/11. évfolyam ögy

Foglalkoztatás I.

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem

10482-12 Járműfényező feladatai

10483-12 Általános vállalkozási feladatok Összes szakmai óra Összes óra

0,5 1 0,5

0,5

Elsősegélynyújtás gyakorlata

0,5

0,5

A felületkezelés alapjai (anyag-, eszköz- és szerszámismeret) Felület-előkészítési, fényezési technológiák A felület-előkészítés, fényezés gyakorlata Vállalkozási ismeretek

Gyakorlati óraszám

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

Elméleti óraszám

1,5

1,5

3,5

3 11

0,5

11

0,5

A vállalkozás gyakorlata

0,5 1

1,5

0,5

6,5

2,5

84

167

11,5 18

1 12

6,5 84

18,5

34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS felnőttoktatás

Szakmai követelménymodulok

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szakiskolai felnőttképzés beszámítással Tantárgyak

1/9. évfolyam Elméleti óraszám

Gyakorlati óraszám

2/10. évfolyam Ö.gy.

Elméleti óraszám

Gyakorlati óraszám

3/11. évfolyam Ö.gy.

Elméleti óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

1

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata

0,5

0,5

0,5

0,5 0,5

0,5

Gépészeti alapismeretek 10162-12 Gépészeti alapozó Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat 10166-12 Gépészeti kötési feladatok 10483-12 Általános vállalkozási feladatok

3 3

Gépészeti kötésismeret Kötéskészítési gyakorlat Vállalkozási ismeretek

3

0,5 2,5 0,5

0,5

A vállalkozás gyakorlata

Karosszérialakatos szakmai ismeret 10487-12 Karosszérialakatos feladatai Karosszérialakatos szakmai gyakorlat Összes szakmai óra Összes óra

Gyakorlati óraszám

0,5

0,5

1 2

1,5

1

4 5 11

7

2,5

84

168

18

8 12

6 84

18

54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II 11498-12

Foglalkoztatás I.

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

Munkahelyi egészség és biztonság

ögy

0,5

Foglalkoztatás II

0,5

Foglalkoztatás I.

1

Közlekedési ismeretek

1

1

Műszaki Rajz 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

1/13 heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1,5

Mechanika

1

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

169

1

1

1

1,5

1

1

2

1

2

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatok 1

70

Mérési gyakorlatok

1

5

80

1

3

80

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarbantartás

10419-12 Járműszerkezetek javítása

10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai

0,5

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű szerkezettan Járműszerkezetek javítása gyakorlat Jármű diagnosztika és javítás Járműdiagnosztika gyakorlata Autóelektronika elmélete Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diagnosztika Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat

0,5 2 1,5 2

0,5 1 2,5 2 1,5

összes óra összes óra

4

1 5

170

70

3

2 5

9,5

8 17,5

160

2 9

8,5 17,5

54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11498-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11499-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I

1

0,5

Közlekedési ismeretek

1

1

Műszaki rajz

1,5

Mechanika 10416-12 Közlekedéstechnikai Gépelemek-géptan alapok

1

Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

171

1

1

1

1,5

1

1

2

1

2

Karbantartási 10417-12 gyakorlatok Közlekedéstechnikai gyakorlatok Mérési gyakorlatok

10418-12 Járműkarbantartás

10421-12 Autószerelő feladatai

1

70

1

5

1

3

Járműkarbantartás

0,5

Gazdasági ismeretek

0,5

Járműkarbantartás gyakorlata Gépjárműszerkezettan Gépjárművillamosságtan

2 3 2

Szerelési gyakorlat

3

Járműdiagnosztika 10422-12 Járműdiagnosztika

1,5

Járműdiagnosztika gyakorlata

3,5

összes óra összes óra

4

1 5

172

70

3

2 5

9,5

8 17,5

160

9

8,5 17,5

54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS

felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

Munkahelyi egészség és biztonság

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II

0,5

Foglalkoztatás I.

1

Közlekedési ismeretek

1

1

Műszaki rajz

1,5

Mechanika 10416-12 Közlekedéstechnikai Gépelemekalapok géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

1

173

1

1

1

1,5

1

1

2

1

2

Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

Karbantartási 10417-12 gyakorlatok Közlekedéstechnikai Mérési gyakorlatok gyakorlatok Vasúti járművek szerkezete, 10435-12 javítása Vasúti járműszerelő Vasúti feladatai járműszerelési gyakorlat Vasúti vontatójárművek Vasúti 10436-12 vontatójárművek Mozdonyszerelési pneumatikus feladatok berendezései Mozdonyszerelési gyakorlat Dízelmozdonyok szerkezete, 10437-12 javítása Dízelmotoros vasúti Dízelmotoros járműszerelő vasúti jármű feladatai szerelési gyakorlat összes óra összes óra

1

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

70

1/13 heti óraszám e gy

ögy

1

5

80

1

3

80

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

3

3 2

1 2

2

3 4 5

6

1 5

174

70

3

2 5

9,5

8 17,5

80

9,5

8 17,5

54 841 01 HAJÓZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS

felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelemi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II

Foglalkoztatás II

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

közismeret nélkül

1/13 heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

ögy

heti óraszám e gy

0,5 0,5

1 Közlekedési ismeretek

1

1

Műszaki rajz 10416-12 közlekedéstechnikai alapok

Ágazati szakképzés

1,5

Mechanika

1

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnika-

175

1

1

1

1,5

1

1

2

1

2

elektronika 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

10465-12 Csoportmunkák szervezése

10466-12 Hajógépüzem működése

Karbantartási gyakorlatok

1

70

Mérési gyakorlatok

1

5

80

1

3

80

Jogi, biztonság-technikai és vezetési ismeretek Árufuvarozás és személyszállítás Hajósmunkák a gyakorlatban Hajóelmélet, hajószerkezettan

1 1 1 1

Hajógéptan

1

Hajóvillamosságtan

1

Hajógépüzemi gyakorlat

10467-12 Hajóvezetés

2

Hajózási szabályzat, hajóvezetéstan Hajózási földrajz és vonalismeret

0,5

Elektronikus navigáció

0,5

2

Hajóvezetési gyakorlat összes óra összes óra

4

1 5

176

140

3

2 5

9,5 8 17,5

160

5 8

9,5 17,5

55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak Gépjárműszerkezetek

10423-12 Járműfenntartási feladatok

Szakmai számítások

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

2,5 1

Gépjárműfenntartás gyakorlata

10424-12 Járműfenntartási üzemvitel

3

Veszélyes anyagok kezelése

1

Vállalkozási ismeretek

1

Műszaki dokumentációs ismeretek

1 1

Számítástechnika gyakorlat Korszerű járműtechnika 10425-12 Korszerű járműtechnika

2,5

Korszerű járműtechnika gyakorlat

2,5

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

2,5 9

Összes óra

9 18

Összes óra

177

54 841 02 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

0,5 0,5 1

Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat 10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

ögy

11. heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

2

Közlekedési földrajz

1,5

50

2,5

80

2

Közlekedésbiztonság és –védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat

1,5 3

178

10497-12 A Közúti közlekedésüzemvitel ellátó feladatai

Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Árutovábbítási technológia Személyszállítási technológia Gépjárműszerkezettan és üzemeltetés Közúti közlekedési földrajz Közlekedési logisztika Külkereskedelmi- és vámismeretek Közlekedési szakmai idegen nyelv Közúti fuvarozási gyakorlat

3

2

30 2 1,5

3 1 2,5 1 1

összes óra összes óra

12

6 18

179

160

4 5,5

12 17,5

54 841 05 VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e Gy

ögy

11. heti óraszám E gy

ögy

12. heti óraszám e Gy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

1/13 heti óraszám e Gy

5/13 és 2/14. ögy

heti óraszám E Gy

0,5 0,5 2

Közlekedési alapismeretek

2

Közlekedési alapismeretek gyakorlat 104496-12 Közlekedésszállítási alapok

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Közlekedési földrajz

1,5

50

2,5

80

2

Közlekedésbiztonság és védelem

1,5

Közlekedés üzemvitel

3

Közlekedés üzemvitel gyakorlat

180

Közlekedés- gazdasági és jogi ismeretek Közlekedés- gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

3 2

30

Jelzési ismeretek

1

Forgalmi ismeretek 10511-12 Vasúti forgalmi alapok

2 Műszaki ismeretek

1

Forgalom gyakorlat

2

Pénztárkezelési ismeretek 10512-12 Vasúti pénztári alapok

1,5

Belföldi díjszabási ismeretek

2

Pénztárkezelői és díjszabási gyakorlat Távközlő és biztosítóberendezések 10513-12 Pályavasúti alapok

2,5 1

Kiegészítő utasítások

1,5

Távközlő és biztosítóberendezések gyakorlat

összes óra összes óra

12

6 18

181

160

0,5 5

12,5 17,5

54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

10. ögy

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

1

10209-12 Épületgépészeti csővezeték-szerelés 10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret

0,5

Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek

1,5 2 3 3

182

45

gyakorlata 10214-12 Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok

Munkavédelem

0,5

Elsősegélynyújtás gyakorlata

0,5

Elektrotechnikai

2,5

Elektrotechnikai 10206-12 gyakorlat Épületgépészeti elektromos szerelések Irányítástechnika és irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Épületgépészeti munkák irányítása 10208-12 Műszaki tervek, Vezetési és szervezési dokumentációk ismeretek gyakorlat Vállalkozási ismeretek Komfort rendszerek 10207-12 Épületgépészeti Komfort komfort rendszerek rendszerek gyakorlat Vízellátáscsatornázás és vízgépészeti 10205-12 ismeretek Épületgépész ellátó rendszerek Fűtés és megújuló energiák

2

45

1 1 1

1 0,5 1 3,5

1

2

183

Gázellátás, gázkészülék ismeretek Víz-, gáz-, fűtéshálózat gyakorlat

1

3

Gázkészülék szerelési gyakorlat

2

összes óra összes óra

9

8,5 17,5

184

160

8

9,5 17,5

55 582 01 Létesítmény energetikus szakképesítés felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodul 11421-12 Létesítményenergetikai rendszerismeret 11422-12 Energiaellátórendszerek üzemeltetése 11423-12 Energiafelhasználó rendszerek üzemeltetése 11424-12 Közgazdasági és adminisztrációs feladatok Összes órák száma:

Tantárgyak Létesítményenergetikai rendszerek Létesítményenergetika gyakorlata Energiaellátási rendszerismeret

Elméleti órák száma

Gyakorlati órák száma

1 1 2,5

Energiaellátás gyakorlata Energiafelhasználó rendszerek Energiafelhasználás gyakorlata Létesítményüzemeltetési ismeretek Létesítményüzemeltetés gyakorlata

2,5 3 5 1 3,5 12,5

7,5

Összesen:

20

185

186

187