PÁLYÁZAT
A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola
Igazgató (magasabb vezető) munkakörének betöltésére Pályázati adatbázisban szereplő azonosító szám: : Ok-3538/2012 Készítette: Vicziánné Simándi Éva
1
Tartalom Önéletrajz ................................................................................................................................... 3 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉRE VONATKOZÓ PROGRAM ............................................. 7 BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 7 1. HELYZETELEMZÉS ............................................................................................................ 9 1.1 Az iskola névadója: Lajtha László ................................................................................. 9 1.2 Az iskola múltja és jelene............................................................................................. 12 1.3 Az iskoláról .................................................................................................................. 13 1.4 Törvényi szabályozás - jogszabályi környezet ............................................................. 17 1.5 Finanszírozás ................................................................................................................ 18 1.6 Fenntartói elvárások ..................................................................................................... 19 1.7 Személyi feltételek ....................................................................................................... 20 1.8 Tanulók......................................................................................................................... 21 1.9 Székhely, telephely....................................................................................................... 21 1.10 Tárgyi felszereltség ..................................................................................................... 23 1.11 Hagyományápolás ....................................................................................................... 23 2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ....................................................................................... 24 2.1 Alapelvek .................................................................................................................. 24 2.2 A szakmai munka és feladatok fejlesztése, már meglévő, és új lehetőségek ............ 27 2.2.1 Népzene .................................................................................................................... 27 2.2.2 Szolfézs oktatás ........................................................................................................ 28 2.2.3 Hangszeres képzés.................................................................................................... 29 2.2.4 Kamarazene – zenekar.............................................................................................. 30 2.2.5 Grafika és festészet................................................................................................... 30 2.2.6 Pályára készülő növendékek tehetséggondozása ..................................................... 31 2.2.7 Félévi, év végi, alap és záróvizsga ........................................................................... 31 2.2.8 Tanórán kívüli tevékenységek .................................................................................. 32 3. VEZETŐI PROGRAM ........................................................................................................ 33 ÖSSZEGZÉS – záró gondolatok .............................................................................................. 36 Felhasznált dokumentumok...................................................................................................... 37 Mellékletek ............................................................................................................................... 37
2
Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév Utónév
Vicziánné Simándi Éva
Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás Főbb tevékenységek
Munkáltató neve Címe
1986. szeptembertől folyamatosan fuvola, szolfézs és általános iskolai énektanár fuvola- fife tanítás, budapesti és országos versenyekre, felsőbb oktatási intézményekbe való eredményes felkészítés, zenei táborok, pályázatírás Kispesti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Budapest, 1193. Irányi Dániel utca 2.
Időtartam Főbb tevékenység Munkáltató neve Címe
1990 - 1992 Kórusban való éneklés Magyar Rádió Énekkara 1088. Bródy Sándor utca 5-7.
Időtartam Foglalkozás Főbb tevékenység Munkáltató neve Címe
2003 - 2004 énektanár 9-10. osztályban énektanítás Trefort Ágoston Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola 1191 Kossuth tér 12.
Időtartam Foglalkozás Főbb tevékenység Munkáltató neve Címe
2005 - 2006 Általános iskolai énektanár 5-8. osztályban énektanítás Erkel Ferenc Általános Iskola 1192 Hungária út 11.
Időtartam Foglalkozás
2009 Triola fúvósegyüttes tagja
3
Eredmények a fuvola tanítás során I. Bántai Vilmos Budapesti Fuvolaverseny 2002. I. Korcsoport: Hole Anna kiemelt arany IV. Országos Jeney Zoltán Ifjúsági Fuvolaverseny 2003. I. Korcsoport: Hole Anna I. helyezés II. Korcsoportban Gelencsér Fanni döntőbe jutott II. Bántai Vilmos Budapesti Fuvolaverseny 2005. I. Korcsoport: Marczisák Boróka arany Bajnok Viola arany II. Korcsoport: Hole Anna kiemelt arany Slenker Magdolna arany III. Korcsoport: Várhegyi Fanni arany Erényi Eszter ezüst Gelencsér Fanni ezüst
V. Országos Jeney Zoltán Ifjúsági Fuvolaverseny 2006. I. Korcsoport : Marczisák Boróka I. helyezés Bajnok Viola III. helyezés II. Korcsoport: Hole Anna I. helyezés Slenker Magdolna III. helyezés III. Korcsoport: Várhegyi Fanni II. helyezés Erényi Eszter III. helyezés
III. Bántai Vilmos Budapesti Fuvolaverseny 2008. I. Korcsoport: Székely Zsófia II. díj III. Korcsoport: Bajnok Viola III. díj VI. Országos Jeney Zoltán Ifjúsági Fuvolaverseny 2009. I. Korcsoport: Székely Zsófia II. helyezés
4
Schwarczkopf Léna döntőbe jutott
XI. Országos „Alba Regia” Kamarazene Verseny 2010. Székely Zsófia döntőbe jutott I. Kovács Imre Regionális Fuvolakamara Találkozó 2011. Duó kategória I. Korcsoport: Faragó Eliza-Tarnai Anna kiemelt nívódíj
IV. Bántai Vilmos Budapesti Fuvolaverseny 2011. I.
Korcsoport: Csató Boglárka, Faragó Eliza ezüst fokozat Schwarczkopf Léna bronz fokozat
II.
Korcsoport: Székely Zsófia ezüst fokozat
VII. Országos Jeney Zoltán Ifjúsági Fuvolaverseny 2012. I.
Korcsoport: Csató Boglárka, Tarnai Anna bejutott a döntőbe. Faragó Eliza V. helyezés
Zeneművészeti Szakközépiskolába felvételt nyert növendékek Gróz Dominika 2003. Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola Erényi Eszter, Gelencsér Fanni 2006. Continuo Zeneművészeti Szakközépiskola Hole Anna, Várhegyi Fanni 2007. Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola Slenker Magdolna 2008. Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola
Kitüntetés: 2006. Kispestért-dí
5
Tanulmányok
Időtartam Végzettség Képzést nyújtó intézet
2006 - 2008 Közoktatási vezető Budapesti Corvinus Egyetem
Időtartam Végzettség Képzést nyújtó intézet
1983-1986 fuvola, szolfézs és általános iskolai énektanár Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézet
Időtartam Végzettség Képzést nyújtó intézet
1979-1983 érettségi Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Budapest
6
AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉRE VONATKOZÓ PROGRAM „A cél olyan ember felnevelése, aki sikeresen tud alkalmazkodni a korhoz, amiben él. A gyerek ne csak elméleti ismereteket szerezhessen, hanem gyakorlati célú tudásuk is elmélyüljön és tudják alkalmazni mindazt, amit tanultak az évek során. Nemcsak a sok információ átadása fontos, hanem a gyermeki játékosság és a természetesség kibontakoztatása.” Részlet Klebersberg Kuno rádióbeszédéből az ifjúsághoz (1928)
BEVEZETÉS
A művészetoktatással lehetőség nyílik esztétikai és érzelmi nevelésre a művészetek által úgy, hogy közben megismerhetik a diákok önmagukat és a személyiségük is fejlődik.
Amikor beiratkoztam a Budapesti Corvinus Egyetem közoktatási vezető képzésére, az ismeretszerzés vágya, barátok tanácsa, és a megszerezhető tudás jövőbeni hasznossága vezetett. A tanítással eltöltött huszonhat év tapasztalata és az egyetemen bővült ismereteim megérlelték bennem az elhatározást, hogy intézményvezetőként próbáljak tenni a művészetoktatás jövőjéért. Nekem személy szerint is felelősségem van a felnövekvő nemzedék szellemi-, erkölcsi-, közösségi kultúrájának fejlődéséért. A művészeti nevelés rendszerességre, kitartásra tanít, és pozitív élményeket szerezhetnek a diákok általa.
Kodály Zoltán egy helyen azt írta, hogy a gyermek zenei nevelésének elkezdését az édesanyja születése előtt kilenc hónappal kell elkezdeni.
Ha egy mag termő talajra hullik, szárba szökik, termést hoz, és sok-sok új magocska születik belőle. A mi dolgunk pedagógusoké ennek a termő talajnak az előkészítése, a mag elültetése és gondozása, hogy sok és egészséges termés legyen. Ugyanígy működik a művészetoktatás.
7
Ha a kisgyermek olyan környezetbe kerül, ahol akár a szülők akár az óvodapedagógusok már részesültek a művészeti alkotás örömében, akkor arra fognak törekedni, hogy az ő gyerekeik, is részesüljenek ebben az élményben. Így olyan értéket teremtünk, ami hatással van az emberek lelki egészségének fejlődésére. A képzőművészet által képes lesz érzelmei kifejezésére, vagy megtapasztalja a zenekarban, kamaraegyüttesben való muzsikálás élményét, ezáltal toleranciára és alkalmazkodásra is képessé válik, és hatással lesz a környezetére. A művészetoktatás érték, amit minél több emberhez el kell juttatni, mert többek között segít a szociokulturális különbségek áthidalásában, segít a teljes emberré válás folyamatában. A Lajtha László AMI olyan iskola, ahová a pedagógusok és a gyerekek is szívesen járnak, hiszen megtapasztalhatják az alkotás örömét. Nemcsak egyéni érvényesülésre van lehetőség. Az iskola együtteseiben sikerélményhez jutnak azok is, akik egyénileg nem szeretnek szerepelni.
Amikor információk tömege árasztja el a gyerekeket és pillanatonként új impulzus érinti meg őket, nekünk pedagógusoknak segítenünk kell az ezek közötti eligazodásban. Ehhez szükséges szakmai, módszertani ismereteink megújítása, hiszen a felgyorsult világgal lépést kell tartanunk. Az oktatás nem korlátozódhat csak az adott művészeti tárgy tanítására. Fontosnak tartom, hogy a palettánkon szerepeljen a művészeti területek befogadására, megértésére való nevelés, a koncentráció, a tanulás tanítása, az önbizalom megszerzése a színpadon való viselkedés, a lelki és testi egészség karbantartása (zenei munkaképesség gondozás, zeneterápia, művészetterápia) az érzelmileg gazdag, nyitott, igényes, kreatív személyiségek formálása, a toleranciára és az alkalmazkodásra való nevelés is. Mindezt úgy, hogy figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődését, és a tehetségükre építve kell alakítani készségeiket.
A törvények és jogszabályok változását is naprakészen követni, alkalmazni kell. Ezeknek a feltételeknek megfelelni csak akkor lehet, ha közösen tudunk gondolkodni és tenni a megvalósításért. Ennek feltétele a kölcsönös bizalmon alapuló jó munkahelyi légkör, aminek megteremtése minden vezetőnek elemi érdeke.
8
1. HELYZETELEMZÉS
1.1 Az iskola névadója: Lajtha László „A XX. század első felének Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett legjelentősebb magyar zeneszerzője, népzenekutatója és zenepedagógusa. Ezen felül zongoraművész volt, karmester, egyházzenész, hangversenyszerkesztő és zenei ismeretterjesztő, hangszertörténeti szakember, a nemzetközi kulturdiplomácia kiemelkedő alakja. Lajtha János László 1892. június 30-án Budapesten született egy jómódú és művelt polgári család elsőszülött gyermekeként. Apja, Lajtha Pál – akit fiatal korában karmesteri ambíciók fűtöttek, jól hegedült, sőt zenét is szerzett – a bicskei bőrgyár tulajdonosa volt és egy szakmai lapot is szerkesztett. Anyja, Wiesel Ida Erdélyből származott, amatőrként énekelt és zongorázott. Édesanyja révén Lajtha Erdélyt érezte igazi hazájának. Kiemelkedő tehetsége hamar megmutatkozott. „Másfél éves koromban tudtam már betűzni, és mint hat éves gyermek, megvoltak a kedvenc könyveim. Akkor kezdtem zongorázni tanulni és hétéves koromból származnak az első kompozícióim.” A francia zene már egészen korán felkeltette érdeklődését: 15 évesen a Zeneakadémia zongora előkészítő osztályába került, később Kodály Zoltánnál és Herzfeld Viktornál tanult zeneszerzést. Mivel szülei ellenezték a zenei pályát, kívánságukra a zeneakadémiai diploma mellé (1913) állam- és jogtudományi (politikai) doktorátust is szerzett (1918). A népzenekutatást diákkorában kezdte meg: „1910-ben, Bartók példája nyomán önállóan mentem el először népdalt gyűjteni”. Ragyogóan kezdődő pályáját kettétörte az I. világháború. 1914-ben, 22 évesen, hazaszeretettől, kötelességtudattól vezérelve önként vonult a frontra, többször is kitüntették. Az I. világháború legelején ismerte meg a színinövendék Hollós Rózát. 1919-ben titokban keltek egybe. Két fiúk született: László, aki Angliában lett világhírű rákkutató, és Ábel, aki az Amerikai Egyesült Államokban él, és jelenleg is nemzetközileg elismert neurokémikus, agykutató. Bartók Béla, aki egy ideig Lajtha zongoratanára, majd atyai jó barátja és segítője volt, már 1920-ban ezt a sokatmondó nyilatkozatot adta róla egy angol zenetudósnak. "Kodályon és Lajthán kívül nincs értékes zeneszerzőnk." Rendkívül fogékony volt a képzőművészetek, az irodalom, a fizika és a csillagászat iránt. Kivételes műveltségű, páratlanul széles látókörű muzsikus volt.
9
Lajtha kulturdiplomáciai tevékenységének kezdete az 1920-as évek végéhez kapcsolódik. 1928-ban egy nagy figyelmet keltő, a magyarországi népies játékokról és táncokról (illetve ezek gyűjtési módszeréről) szóló előadással mutatkozott be Prágában, a Népszövetség Szellemi
Együttműködési
Bizottsága
által
rendezett
I.
Nemzetközi
Népművészeti
Kongresszuson. Ettől fogva évente egy-két alkalommal hosszabb időt töltött Párizsban. Néhány év múlva már a Népművészet és Néphagyományok Nemzetközi Bizottsága népzenenéptánc osztályának elnökévé választották. Lajtha a lehető leghamarabb megkezdte tudása továbbadását. Alig jött haza a frontról, 1919ben már kinevezték a Nemzeti Zenede tanárává. Főként zeneszerzést és kamarazenét, rövidebb ideig zeneelméletet, metodikát, zeneirodalom ismeretet, vonósnégyes játékot tanított, bevezette a magyar népzene tanítását, továbbá foglalkozott az iskolai kórussal. Rendkívül sokoldalú, legendásan igényes, szigorú és következetes tanár volt. Tanítványai közé tartozott Ferencsik János, Tátrai Vilmos, Starker János, Kórodi András. Lajthát 1947 elején igazgatónak, a következő esztendő nyarán főigazgatónak nevezték ki a Zenede élére. 1949-ben állása megszűnt. (1951-52-ben, egyetlen tanév erejéig visszatért az intézményes tanításhoz: népzenei gyakorlatot tanított zeneakadémista növendékeknek.) A Magyar Nemzeti Múzeumban 21 évesen kezdett dolgozni, először a hangszergyűjteményt gondozta, majd – Bartók utódaként – a népzenei osztályt vezette. 1946-ban megbízták „a Magyar Néprajzi Múzeum vezetésével és munkatervének kidolgozásával”. Igazgatói pozíciójától néhány hónappal később meg kellett válnia. 1947-ben megválasztották a Magyar Néprajzi Társaság alelnökének. 1935-től 1938-ig a Magyar Rádió szabadegyetemének zenei műsorait irányította, majd 1945től másfél éven át a Rádió zeneigazgatója volt. Nemcsak a zenekar újjászervezésében és szimfonikus együttessé való kibővítésében játszott fontos szerepet, hanem egy mai szemmel nézve is igényes és kiegyensúlyozott műsorstruktúra kialakításával lerakta a hazai modern rádiós zenekultúra alapjait. Igazgatása alatt saját műveinek rádiós közvetítését megtiltotta. Lajtha László családjával 1947-48-ban Londonban élt egy évig, addig soha nem tapasztalt anyagi biztonságban és kényelemben. Filmzenét írt Georg Hoellering felkérésére, aki Becket Tamás vértanúságáról szóló verses drámából készített filmet. A filmzeneírásra szóló szerződés lejártakor Lajthát sokan féltették a kommunista Magyarországra való visszatéréstől, ő azonban nem hagyta magát meggyőzni, a szíve hazahúzta. Itthon nem rejtette véka alá, hogy nem szimpatizál a kommunista hatalommal, de kiterjedt nyugati kapcsolatai miatt amúgy is
10
gyanússá vált. Tizennégy éven át hiába kérvényezte, hogy utazhasson, egyetlenegyszer kapott útlevelet, akkor is csak néhány napra, egy koppenhágai kongresszuson való részvételre. Még akkor sem engedélyezték neki az utazást, amikor 1955-ben a Francia Akadémia (Institut de France – Académie des Beaux Arts) halhatatlanjai közé választották. Pedig Lajtha László előtt ilyen megtiszteltetés más magyar zeneszerzőt nem ért. Műveit itthon alig játszották, egzisztenciálisan ellehetetlenítették, hiszen nemcsak vezető állásait vesztette el, hanem gyakorlatilag mindenféle pénzkereseti forrását. Mindezen nem enyhített az 1951-ben, népzenei kutatómunkájáért kapott Kossuth-díj. Az ezzel járó pénzösszeget szétosztotta a nálánál is szegényebbeknek és megalázottabbaknak. Nem hódolt be, elveit soha nem adta fel. Közben nyugaton rendszeresen felcsendültek művei, kiváló művészek előadásában, igen elismerő kritikákkal, de Lajtha a sikerekről csak a nyugati barátok leveleiből és a neki elküldött újságcikkekből értesülhetett. A Népművelési Minisztérium 1951 nyarától anyagi támogatást nyújtott egy Lajtha által irányított, állandó népzenekutató munkacsoport létrehozásához és rendszeres foglalkoztatásához. 1953-tól haláláig fáradhatatlanul járta a Dunántúl vidékét, s folytatta rendkívüli jelentőségű munkáját a vokális és instrumentális történeti népzene kutatásában, lejegyzésében és rendszerezésében. Ezekben az években Franciaországgal, Nyugat-Európával csak leveleken keresztül tudott kapcsolatot tartani. Haláláig a budapesti Francia Intézet zenei tanácsadójaként működött. Élete végén vigaszt jelenthetett számára, hogy 1962-ben végre ismét Nyugatra utazhatott. Oslóban, Londonban, Párizsban, Strasbourgban, Monte-Carlóban ünnepelték. Hét évvel azután, hogy a Francia Akadémia tagjává választották, végre elfoglalhatta székét, tudományos előadásokat tartott, vezényelt, jelen lehetett művei bemutatóján, zeneszerzőversenyen zsűrizett, találkozott családtagjaival (ekkor ismerte meg menyeit és négy unokája közül kettőt), barátaival, s a Leduc kiadóval, amely egyéves meghívást ajánlott fel neki és feleségének. Szándéka szerint csak néhány hónapra utazott haza. Itthon ismét belevetette magát a népzenei gyűjtőmunkába, s a komponálást, a bemutatókat illetően is tele volt tervekkel, energiával, de 1963. február 16-án – néhány nappal azután, hogy hazatért utolsó gyűjtőútjáról– a második szívinfarktus hirtelen véget vetett életének. Legnagyobb posztumusz elismerése, hogy 2001-ben Magyar Örökség díjat kapott.
Művei: színpadi művek (3 balett és 1 vígopera) zenekari művek (16 mű, köztük 9 szimfónia, 5 szvit) kamarazenekari művek (4 mű, köztük két sinfonietta) 11
kórusok (4 mű) egyházi zene (5 mű, köztük 2 mise, Magnificat) szóló vokális művek hangszeres kísérettel (3 mű, ezekből csak a Trois nocturnes kapott opusz-számot) kamarazene (27 mű, köztük 10 vonósnégyes) szóló hangszeres művek (7 mű zongorára, ezekből 2 opusz-szám nélküli, 1 mű fuvolára) filmzene (a négyből 3 filmzenének adott opusz-számot) népzenei feldolgozások (opusz-szám nélkül)”
Forrás: lajtha.hagyomanyokhaza.hu
2012-ben ünnepeljük Lajtha László zeneszerző, népzenekutató, pedagógus születésének 120. évfordulóját és 2013-ban emlékezünk meg halálának 50. évfordulójáról.
1.2 Az iskola múltja és jelene
Miután a Fővárosi Zeneiskola Szervezet, valamint a körzeti zeneiskolák megszűntek, az intézmény 1968-ban önállósult XX. kerületi Állami Zeneiskola néven. Első igazgatója Máté János volt, aki 30 éven keresztül a nyugállományba vonulásáig vezette sikerrel az iskolát. A tanítás 11 tanárral és 300 növendékkel indult, a hangszerállomány 2 pianínóból és 20 fúvós hangszerből állt. Máté János után következő igazgatók: Puszter Jánosné, Tóthné Neogrády Mária, Legány Dénes és Csóka Gabriella.
1990. április 20-án az intézmény felvette Lajtha László nevét. Emlékszobáját 1997-ben avatták fel. Tiszteletére kétévente Műveltségi Vetélkedőt szerveznek az iskolában.
1996-tól képzőművészeti és táncművészeti oktatás is folyt az intézményben. A képzőművészeti oktatás ma is népszerű az iskolában, de a táncművészeti oktatás 2001-ben sajnos megszűnt.
12
Az iskola növendékei és tanárai a kerületi rendezvények állandó közreműködői. 1994-ben a világhírű karmester Kobajasi Ken-Icsiró egy tévéfelvételen vezényelte az iskola vonószenekarát. 1996-ban Liszt Ferenc Szent Erzsébet oratóriumát a Szent Erzsébet templomban adták elő.
Az intézménynek volt egy mecénása Komár Ibolya személyében, aki Gulyás László által készített Erkel, Bartók, Kodály, Liszt és az intézmény 40 éves fennállásának emlékére Lajtha László portréjával ajándékozta meg az iskolát.
Az iskola szellemiségét tükrözi az is, ahogy megemlékeznek pl. : -
az iskola névadójáról: Lajtha László Terem és Emlékfal, műveltségi vetélkedőt rendeznek a tiszteletére
-
a mecénásáról: Komár Ibolya Emlékfal
-
a zeneiskola alapítójáról: Máté János Hangversenyterem
-
az elhunyt híres pedagógusaikról: Puszter János Terem, Puszter Jánosné Terem, Morvay László Képzőművészeti Terem
-
az intézmény támogatójának emlékét őrzi a Dobray István Kamaraterem
2007-ben az intézmény kiváló minősítést kapott. 2008-ban megkapták a „Magyar Művészetoktatásért” intézményi szakmai díjat.
1.3 Az iskoláról
Alapítója:
Budapest, XX. Kerületi Tanács VB
Alapítás éve: 1968. Székhelye:
1204. Budapest, XX. ker. Ady Endre utca 98.
Telephelyei:
1204. Budapest, XX. ker. Ady Endre utca 98. (Ady Endre Ált. Iskola) 1201. Budapest, XX. ker. Attila utca 25-27. (József Attila Ált. Iskola.) 1201. Budapest, XX. ker. Vörösmarty utca 128. (Vörösmarty Mihály Ált. Iskola.) 1202. Budapest, XX. ker. Lázár utca 20. (Lázár Vilmos Ált. Iskola.)
13
1202. Budapest, XX. ker. Mártírok útja 205. (Stromfeld Aurél Ált. Iskola.) OM azonosítója: 039851 Törzsszáma: 683122
Alaptevékenysége
(2010. január 1-jétől alkalmazandó szakfeladat száma és megnevezése):
852031
Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban
852032
Alapfokú képző-és iparművészeti, táncművészeti, szín-és bábművészeti ágban „A” tagozaton: előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamok, „B” tagozaton: alapfokú és továbbképző évfolyamok.
A két tagozaton működő tanszakok és évfolyamok száma egyéni és csoportos képzésben:
Zeneművészeti ág
„A zene múlhatatlan része az egész emberi műveltségnek.” A zene hivatása: „a világegyetem örök harmóniáját tükrözni és hirdetni az embereknek, hogy megtanuljanak beilleszkedni.” (Kodály Zoltán: Visszatekintés)
14
A zeneművészeti ág képzési struktúrája EGYÉNI FŐTÁRGYI FOGLALKOZÁSOK Előképző 1. Zongora, hegedű, gordonka, furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, (X) trombita, tenor- és baritonkürt, kürt, harsona, tuba, ütő, gitár, cimbalom, citera
Alapfok
Továbbképző
Összesen
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
I.
II.
III.
IV.
(X)
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
12 év
X
X
X
X
9 év
Brácsa
(X)
X
X
X
X
Magánének
(X)
X
X
X
X
X
X
7 év
X
X
X
X
X
X
6 év
X
X
X
X
X
X
Jazz-zongora, basszusgitár
jazz-gitár,
jazz-
Szintetizátor, szintetizátor-keyboard
(X)
(X)
X
X
X
X
12 év
CSOPORTOS FŐTÁRGYI FOGLALKOZÁSOK Zenei előképző
X
X
Szolfézs
(X)
(X)
1-2 év X
X
X
X
Zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene
X
X
X
X
X
X
12 év
X
X
X
X
X
X
6 év
X
X
X
X
4 év
Kamarazene KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK (CSOPORTOS) Szolfézs
X
X
Jazz-elmélet 2 év szolfézs után
X
X
4 év
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
6 év
KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK (EGYÉNI)
Korrepetíció
X
X
X
X
Zongora (csak B. tag. növendékeknek)
X
X
X
X
12 év
3 év
KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK
Zenekar, kórus, kamarazene, szolfézs, zeneismeret zeneirodalom, zeneelmélet
Zenei munkaképességzeneterápia,
Improvizáció
gondozás,
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
12 év
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
12 év
15
Zenei munkaképesség- gondozás - Kovács módszer A hangszeres játék és az éneklés komoly fizikai megterhelést jelent. Csak az egészséges ember képes hosszú távon eredményt elérni. A követelmény és a színvonal emelkedik, tehát a zenészeknek és a zenét tanuló diákoknak is egyre többet kell teljesíteni, aminek következtében nő a szervezet fizikai és idegrendszeri megterhelése. Ha a stressz huzamosabb időn keresztül ér gyereket, felnőttet egyaránt, a test előbb utóbb szervi megbetegedéssel reagál. Dr. Kovács Géza a zenészek fizikai állapotának javítására kidolgozott egy programot, a zenei munkaképesség gondozást, amit róla neveztek el. A módszerrel a zenészek fizikai, szellemi és érzelmi állapotának optimális szinten tartását lehet elérni.
A Lajtha László AMI-ban tanuló diákoknak és a pedagógusoknak lehetőségük van megtapasztalni a zenei munkaképesség gondozás előnyeit. Az iskola pedagógiai programjában három területen van jelen: - Kezdő növendékek részére az előképzőben, (hangszer nélküli zenei mozgás előkészítés folyik, ahol fejlesztik a növendék hangszertanulásához szükséges alapkészségeit, mint az állóképesség, erő…) - Zeneiskolai osztályokban tanulók számára, (főleg felvételiző növendékeknek az elfáradás késleltetésére, enyhítésére, a teherbírás fejlesztésére) - Az iskola tanárainak szervezett munkaképesség gondozó mozgásórák keretében.
Zeneterápia Mely a zenét, mint eszközt alkalmazza a megelőzés, a személyiségfejlesztés, az önismeret, korrekció, gyógyítás, rehabilitáció területén.
16
A képző- és iparművészeti ág képzési struktúrája
FŐTÁRGYI FOGLALKOZÁSOK Előképző
Vizuális alapozó gyakorlatok
Alapfok
1.
2.
X
X
Grafika és festészet alapjai
1.
Továbbképző
2.
3.
4.
5.
6.
I.
II.
Összesen
III.
IV.
2 év
X
X
X
3 év
Művészettörténet X Grafika és festészet műhelygyakorlat
X
X
X
X
X
X
X
8 év
X
X
X
X
X
X
X
7 év
X
X
X
X
X
X
X
10 év
KÖTELEZŐ TANTÁRGY
Vizuális alkotó gyakorlat
X
X
X
VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY
Vizuális alapozó gyakorlatok
X
X
Népművészet
2 év
X
X
Művészettörténet
Művészetterápia
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
10 év
X
X
X
X
X
X
X
X
8 év
X
X
X
X
X
X
X
X
12 év
1.4 Törvényi szabályozás - jogszabályi környezet Az alapfokú művészetoktatás szabályozási rendjét a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény tartalmazza. A Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény esetében az Intézmény Pedagógiai
Programja,
Minőségirányítási
a
Szervezeti
Programja,
ami
és
Működési
útmutatást
kötelezettségeket, lehetőségeket. 17
ad,
és
Szabályzata, kijelöli
a
az
Intézményi
követelményeket,
A köznevelési rendszer fokozatosan átalakul. 2012. Szeptember 1-jén hatályba lépett az új Nemzeti Köznevelésről szóló törvény, melynek néhány intézkedése később, vagy felmenő rendszerben lép életbe.
Kiemelten foglalkozik a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, amely érinti az SZMSZ-t, Házirendet, Pedagógiai Programot, valamint a Helyi tantervet.
2012. december 31-ig felül kell vizsgálni a pedagógiai programot és az SZMSZ-t, hogy az új Nemzeti Köznevelésről szóló törvénynek megfeleljen. Az alapító okiratot módosítani kell, a törvényi változás miatt. „Alapfokú művészetoktatási intézmény” helyett 2012. szeptember 1-től „Alapfokú művészeti iskola” elnevezésre.
A Pedagógiai Programban és a Minőségirányítási programban vannak lefektetve az iskola céljai, feladatai. Az itt rögzített feladatokat szakképzett, munkájukat minőségi szinten végző tanárok oktatják.
1.5 Finanszírozás Az iskola alapvetően az Önkormányzat által finanszírozott intézmény. A támogatás alapját a kormányzat által meghatározott normatíva adja. A feladatok végrehajtásának forrásai: -
A mindenkor hatályos önkormányzati költségvetési rendelet szerint meghatározott költségvetési támogatás,
-
saját bevétel,
-
átvett pénzeszköz
2013. január 1-től az óvodák kivételével a települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények az állami fenntartásba kerülnek. A települési önkormányzatok jogszabályban meghatározott, köznevelési szerződés keretében vállalhatják az intézmények működtetését.
(Nkt. 74-76.§)
18
1.6 Fenntartói elvárások
-
tanulói növendékbázis megőrzése, szélesítése,
-
minőség, eredményesség,
-
hatékonyság,
-
méltányosság és esélyegyenlőség,
-
szervezeti kultúra fejlesztése,
-
humán erőforrás hosszú távú tervének készítése (továbbképzések lehetősége),
-
SZMSZ és egyéb szabályzatok törvényi előírásoknak megfelelő módosítása,
-
Pedagógiai Program (nevelési program, helyi tanterv) jogszabály szerinti átdolgozása, folyamatos figyelemmel kísérése,
-
taneszköz ellátottság fejlesztése – az ésszerű igények felmérése alapján,
-
a potenciális baleseti források felülvizsgálata, hibák kijavítása, megszüntetése.
-
fenntartóval történő kapcsolat meglévő formáinak erősítése, az információáramlás korszerűsítése,
-
szülőkkel való kapcsolatápolás,
-
intézményi együttműködés (más oktatási intézményekkel),
-
átláthatóság és elszámoltathatóság,
-
stabilitás, illetve kiszámíthatóság,
-
alkalmazkodóképesség.
a település kulturális életének színesítése előadásokkal,
Kiemelt oktatásfejlesztési célok közé tartozik a tanulók versenyképes tudásának kialakítása. Szakmai és technikai készségek, szociális és személyes képességek fejlesztése, amelyek révén az emberek együtt tudnak működni, és aktív polgárok lehetnek.
A Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kiemelt szerepet játszik a tehetséggondozásban, a zene és a képzőművészet megszerettetésében, népszerűsítésében. Továbbra is kiemelt program a sikeres művészeti rendezvények hagyományteremtő, hagyományőrző tevékenységének folytatása.
Erősíteni kell a társadalmi változásokhoz, igényekhez való rugalmas alkalmazkodást, intézményi szinten a fenntartói elvárásoknak való minél eredményesebb, hatékonyabb megfelelést. 19
1.7 Személyi feltételek Az iskola pedagógusai magas színvonalon végzik munkájukat, amit alátámaszt a budapesti és az országos versenyek eredménye, a pályázatokon elnyert díjak, a továbbtanuló diákok száma, a sikeres hangversenyek és kiállítások. A tantestület létszáma nem áll arányban az ellátandó növendékek létszámával. A 2012-2013as tanévben az ellátandó növendéklétszám 680 körüli. Ennek a növendéklétszámnak az ellátására 36,5 státusz áll rendelkezésre. Mivel nagy az érdeklődés az intézményben tanított tárgyak iránt és nincs elég tanár ezért a kollégák sok túlórát vállalnak a tanulni vágyók igényeinek kielégítésének érdekében. Hogy minél jobban megfelelhessen az intézmény az elvárásoknak, indokolt lenne a zeneművészeti ágon a státuszok bővítése. A könyvtáros pedagógus álláshelyen dolgozik, ezért szükség lenne egy könyvtáros álláshelyre. A kerületben működő intézmények közül ez az egyetlen, ami nem rendelkezik honlappal. A mai világban ahol az információszerzés leginkább az interneten történik, elengedhetetlen ennek a megléte. Ez is indokolja, és az intézményben folyó munka gördülékennyé tételét segítené egy rendszergazda alkalmazása.
Pedagógus álláshelyek száma: 36,5 melyen 44 tanár és a könyvtáros kolléga dolgozik. Ebből 42 zenei ágazaton, 2 képző és iparművészeti ágazaton és 1 könyvtárosként. 3 fő Gyesen van. 8 nem pedagógus álláshelyen 11 fő dolgozik.
Az intézményben dolgozó pedagógusok főiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkeznek az általuk oktatott tárgyból. A nevelőtestület valamennyi tagja ambiciózus, növendékeiből a maximumot kiaknázó elkötelezett pedagógus. A technikai dolgozók áldozatos munkájukkal segítik az iskola működését.
20
1.8 Tanulók A növendékek többsége a kerületben, vagy annak vonzáskörzetében lakik, vagy jár iskolába. Nagy a várólistán lévő gyerekek aránya. Főleg zongorára, gitárra és előképzőbe van túljelentkezés. Az új Nemzeti Köznevelésről szóló törvényben a művészetoktatás kiemelt helyen van, ezért fontos a fenntartóval együtt gondolkodva keresni a legjobb megoldást annak érdekében, hogy ezek a gyerekek is részesülhessenek művészeti oktatásban. Az utánpótlás folyamatossága az országos tendenciákkal ellentétben biztosított. Az intézmény növendék létszámát hivatott biztosítani az -
eredményes működés,
-
sikeres propaganda,
-
a bázis intézményekkel (óvoda, iskola) való aktív kapcsolat.
Az előző tanévben 662 tanulója volt az iskolának, ebből egyéni képzésben 513 fő részesült, Csoportos hangszeres kamara főtanszakos: 11 fő szolfézs főtanszakos:10 fő előképzős: 82 fő képzőművészeten: 46 fő tanult Felvételi alapján a 2012/2013-as tanévre várható növendéklétszám: 680 fő. Az előző tanévben egy trombita szakos, egy magánének és két fuvola szakos növendéket vettek fel Zeneművészeti Szakközépiskolába. Számos versenyen értek el kitűnő eredményeket az intézmény diákjai és tanárai, mindegyiket felsorolni nem szeretném, de ezúton is szeretettel gratulálok nekik. A pályázatíráskor a 2012/2013-as tanévnek az adatai még nem álltak rendelkezésemre.
1.9 Székhely, telephely Székhelye:
1204. Budapest, XX. ker. Ady Endre utca 98.
Telephelyei:
1204. Budapest, XX. ker. Ady Endre utca 98. (Ady Endre Ált. Iskola) 1201. Budapest, XX. ker. Attila utca 25-27. (József Attila Ált. Iskola.) 1201. Budapest, XX. ker. Vörösmarty utca 128. (Vörösmarty Mihály Ált. Iskola.)
21
1202. Budapest, XX. ker. Lázár utca 20. (Lázár Vilmos Ált. Iskola.) 1202. Budapest, XX. ker. Mártírok útja 205. (Stromfeld Aurél Ált. Iskola.)
Az intézmény székhelyén a tantermek megfelelő méretűek, az épületben zenekari próbákra és hangversenyek rendezésére is van lehetőség. A termek hangszigetelése viszont csak részben megoldott. Ennek pótlása és a rezonanciamentesítés is nagyban segítené az intézményben folyó munkát. Az épület nyílászáróinak cseréje több szempontból is indokolt lenne pl. : energia megtakarítás, külső zajtól való védelem. Mivel az épületben évek óta nem volt tisztasági festés, a két munkát indokolt lenne összekötni. A zenekari próbákra és hangversenyre használt terem akusztikailag nem ideális. Hasznos lenne hangtechnikai mérésekre alapozva segíteni ezen a gondon. A tető felújítása a beázások miatt, a salétrommentesítés egészségi okok miatt, a vizesblokkok felújítása higiéniai okból sürgető.
Az intézmény székhelyén könyvtár működik egyre gyarapodó kotta, zenemű és szakirodalom állománnyal. Internet használati lehetőség is van az érdeklődők számára.
Azokban az intézményekben, ahol kihelyezett oktatás folyik, a zenetanításhoz a termek ugyan nem ideálisak, de tanításra megfelelőek. Az előnye a tanulók és a szülők számára, hogy a gyerek helyben kapja az órákat, és nem kell utaznia. Ez sok családban fontos, mert a szülők dolgoznak, és nem tudják sok esetben a zeneórákra elvinni gyermeküket.
A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola 5 iskolával áll partneri kapcsolatban. A kihelyezett oktatás azonban a kollégáktól nagyfokú alkalmazkodást követel meg. Akkor eredményes a kihelyezett oktatás, ha kölcsönös alkalmazkodással jár az intézmények, a pedagógusok, a szülők és a gyerekek részéről, így élvezhetik az előnyeit. Tapasztalatom szerint, a kihelyezett oktatással mindkét iskola jól jár, és nem jár többletköltséggel egyik intézmény részéről sem. A fenntartója is egy az iskoláknak, ezért kérem a fenntartó segítségét, hogy ne kelljen bérleti díjat fizetni a termek használatáért. Így a Lajtha László művészeti iskola szűkös anyagi helyzete egy kicsit javulhatna.
22
1.10 Tárgyi felszereltség A minimálisan előírt eszközök pótlása elengedhetetlen. A hangszerállomány a folyamatos felújítások és beszerzések ellenére is nagymértékben elhasználódott. A hangszerparkot előzetes felmérés után felújítani szükséges. Az elhasználódott, és hiányzó eszközöket pótolni kell. Saját hangszer vásárlása a szülőkre igen nagy terhet ró, ezért legtöbben az iskola hangszereit használják. A zeneművészet és a képző- és iparművészeti ágazaton a tanszakok eszközfejlesztése, elengedhetetlen a tanítás színvonalának megtartása érdekében.
1.11 Hagyományápolás A hagyományápolással az iskola a hírnevét erősíti és a szakmai színvonal emelésére is kiválóan alkalmas. Az iskola mindennapi életéhez tartoznak a növendék, a tanszaki és a tanári hangversenyek, amik gyakran vannak összekötve a képzőművészeti ágazaton tanuló diákok alkotásainak kiállításával. Ezeken felül vannak a hagyományos rendezvények:
hangverseny a Zene világnapján, Erzsébet Napi Hangverseny, Alapítványi bál, Tücsök hangszerbemutató, Nyílt nap, Karácsonyi, Farsangi, és Családi hangverseny, Kamarazenei Hangverseny, Zenekari Hangverseny, Nyári Térzene. A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola szervezi és rendezi a Fővárosi Ütőhangszeres Fesztivált és Országos Szintetizátor Találkozót, és az Országos Lajtha Műveltségi Vetélkedőt.
A hagyományápolás a diákok értékrendjének kialakításában is jelentős szereppel bír, kifejleszti a kultúra iránti igényüket. Az iskola feladata az oktatáson és a nevelésen túl az is, hogy a kerület kulturális életében, hagyományápolásában aktív szerepet vállaljon.
„Gondolom, gyújtok én itt egy kicsinyke lángot, s ha ti mindannyian élesztgetitek, istápoljátok meglehet, akkora tűz keletkezik belőle, hogy az egész világot beragyogja a fénye.” (Dürer) 23
2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK „Több legyen a magyarság körében a pozitív, mint a negatív ember. A pozitív ember bizakodó és jóakaratú, magával szemben szigorú, mások hibáival szemben elnéző, mert az alkotó munkából jól tudja, milyen nehéz valamit megcsinálni, és milyen könnyű tévedni.” Részlet Klebersberg Kuno rádióbeszédéből az ifjúsághoz (1928)
2.1
Alapelvek
Az alaptanterv szándéka, hogy az elsajátított tudás értékálló, egyúttal a kor igényeinek megfelelő legyen. Fejlesztési célként hangsúlyozza a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak fontos szerepét.
Igazgatói munkám során olyan intézményt szeretnék vezetni, ahova tanár, diák, szülő egyaránt szívesen jön, mert a magas színvonalú szakmai munka, és a gyermekközpontú művészetre nevelés között egység és egyensúly tapasztalható. Ez csak motiváló, együttműködő, segítő, befogadó légkörben jöhet létre, aminek feltétele a jó kommunikáció. Ilyen körülmények között mindenki szívesen tevékenykedik a közösségért, az intézményért, és ezáltal fontosnak érezheti önmagát. A közösség és az egyén érdekeit össze kell hangolni. Fontos, hogy a tanulás által megszerzett ismereteket hasznosítani lehessen a saját és az iskola érdekében. Ahhoz, hogy minderre lehetőség nyíljon, rugalmasan kell alkalmazkodni a külső és belső körülményekhez, elvárásokhoz és a partnerekhez.
A növendékek érdekeinek szem előtt tartását, a képességek és készségek sokoldalú fejlesztését kiemelten fontosnak tartom. Célom, hogy a kultúra közvetítésével és példamutatással hozzájáruljak ahhoz, hogy a növendékek az értékekre fogékonyak legyenek, azt másokban is felismerni képes, belső harmóniával rendelkező és azt sugárzó személyiségekké váljanak. A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskolában közösségi muzsikálás által szerzett élményeiket, tapasztalataikat az élet bármely területén kamatoztatni
24
tudják. Erre azért lesznek képesek, mert a zenetanulás által megtanulnak önmagukon kívül másokra is figyelni és alkalmazkodni. A grafikát és festészetet tanuló növendékek a képi világgal és kifejezéssel ismerkedve, a fantáziájukat kibontakoztatva végzik kreatív tevékenységüket, és ezáltal megalapozzák a művészi igényű szakmai munkát. A vizuális gondolkodás és kifejezőkészség fejlesztésével a grafikával és festéssel, mint eszközzel, az élmények és ismeretek feldolgozása történik és a pozitív lelki tulajdonságok megerősítéséhez vezet. Csoportos és egyéni tevékenységek által megismerkednek az értékmegőrzés és értékteremtés lehetőségével. Alkotó tevékenységük során felhasználhatják népművészeti és művészettörténeti ismereteiket. Ez a tevékenység fogékonnyá teszi a gyerekeket a társadalmi és művészeti problémákra, és alkalmassá a véleménynyilvánítás kialakítására. A pedagógus fontos feladata megtanítani a kulturált véleménynyilvánításra a gyerekeket.
Magas színvonalú oktatást nyújtani csak közös értékrend alapján lehet. Akik művészeti iskolába járnak maguk választották ezt a tanulási lehetőséget. A legtöbb esetben tanár, diák, szülő ugyanazt szeretné elérni.
A magas színvonalú oktatás érdekében fontos:
-
a legjobb tudása szerint végezze mindenki a munkáját,
-
a növendék érdekeinek szem előtt tartása,
-
a szülőkkel és azokkal a kollégákkal, akik a növendéket tanítják állandó kapcsolatot tartani
-
a partnerek visszajelzéseit mérlegelni az új irányszabásnál
-
a
munkaközösségek
segítsék
egymás
munkáját
ötletekkel,
javaslatokkal,
tapasztalataikkal, hogy növeljék a szakmai munka hatékonyságát -
osszák meg a vezetéssel véleményüket, hogy közösen átgondolt, jó döntés születhessen
-
az iskola tanárai minél többen vegyenek részt továbbképzéseken, szakmai fórumokon, bemutatókon és osszák meg tapasztalataikat a tantestülettel
-
közös szakmai programok, színház-, koncert-, kiállítás-, operalátogatás szervezése
Amit szeretnék megvalósítani: -
az oktatás során előtérbe kerüljön az ösztönző, kihívó jelleg 25
-
sikerélmény biztosítása oktatás-nevelés által
-
a tanulók saját képességeiknek optimumáig jussanak az érzelmi és erkölcsi fejlődésben az esélyegyenlőség biztosításával
-
a tantárgyakon átívelő kompetenciák fejlesztése
-
az összefüggések meglátása és megláttatása
-
más tárgyak tartalmaival összehangolt ismeret és képességfejlesztés
-
népzene által a gyökereink, hagyományaink megismerésére nyíljon lehetőség
-
az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok értékeinek átadása és az értékmegőrzés formáinak kialakítása
-
a növendékek az oktatás által szerzett tapasztalataikat igénnyé, elvárássá, szemléletté alakíthassák életvitelükben
-
lehetőséget kapjanak kicsi kortól kezdve kifejezni magukat a művészetek által, és igényeikhez mérten alkalmuk legyen szerepelni
-
pályára készülő növendékek minden lehetőséget megkapjanak a továbbtanuláshoz szükséges, szakszerű képzéssel
-
az
énekkari,
kamara
és
zenekari
muzsikálás
örömének
megismertetése,
megszerettetése széles körben -
megadni a lehetőséget a képzőművészeti alkotások kiállítására
-
szabadidős tevékenység szervezéssel, mint: vetélkedők, tanulmányi kirándulások, zenei alkotó tábor, ellensúlyozni a fiatalokat fenyegető negatív hatásokat
-
nevelni a tanulókat a szociális érzékenységre, a másság elfogadására
-
zenei munkaképesség gondozást, és a zeneterápiát, művészetterápiát minél szélesebb körben megismertetni és népszerűsíteni
-
értékmegőrzést, értékteremtést
-
pályázatírással az anyagi lehetőségeket bővíteni
-
pedagógusok szakmai ismereteinek, készségeinek szélesítése, elmélet és gyakorlati módszertani kultúrájuknak bővítése hazai és nemzetközi viszonyokban egyaránt
-
művészeti ágak közötti összetartozás erősítése
-
különböző művészeti ágak bevonásával közös alkotások létrehozása
-
előmeneteli lehetőségek segítése
-
a munka anyagi és erkölcsi elismerése
-
nyugodt, kiszámítható körülmények
A pedagógusokra háruló folyamatosan szaporodó adminisztratív feladatok ellátása, szakmai presztízsük amortizálódása, csekély anyagi megbecsültségük érzékelhető hatással van a 26
mindennapokra. Bízom benne, hogy az új pedagógus életpálya gondjaink egy részét orvosolni fogja, de addig is körülményeink javítása érdekében fontosnak tartom, hogy figyeljünk egymásra, és a problémák megbeszélésére kellő időt és figyelmet fordítsunk. Ezen nehéz körülmények között is lehet pozitívan hozzáállni a feladatokhoz, mert az közelebb visz minket a megoldások megtalálásához.
2.2 A szakmai munka és feladatok fejlesztése, már meglévő, és új lehetőségek
A megújult alaptanterv küldetése, hogy a megszerzett tudás a kor igényeinek megfeleljen és értékálló legyen. A fejlesztési feladatok között szerepel többek között a nemzeti öntudat, a társas kultúra fejlesztése, a testi és lelki egészségre nevelés, a felelősségvállalás másokért, az önkéntesség és a médiatudatosságra nevelés is. Fejlesztési célként fogalmazták meg a társas tanulást, a tudás örömét, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak fontos szerepét. Mindezek megvalósítására a művészetoktatás a legalkalmasabb. Ezeknek a megvalósítását a népzene tanítás bővítésével gondolom megvalósítani.
2.2.1
Népzene
A népzene az anyanyelvünkhöz hasonló érték. „A népzene nemcsak egy lepréselt virág, hanem élet is.” (Lajtha László) Én ennek az életnek a megszerettetését szeretném megvalósítani.
Tapasztalatom szerint a gyerekek alig énekelnek, és ha megteszik, leginkább az éppen aktuális „slágert” próbálgatják, aminek színvonala hagy kívánnivalót maga után. Ez persze köszönhető az általános iskolai heti egy énekórának is, meg annak, hogy nem találkoznak más zenével, ami választási lehetőség elé állítaná őket. Ezen szeretnék változtatni úgy, hogy értékes alternatívát kínálunk fel a számukra a népzene ágazat tantárgyainak bővítésével.
27
2007-2008-as tanévtől lehet tanulni a Zeneakadémián népzenét. Elkezdődött a népzenetanár és előadóművész képzés. Népzene szakon 16 hangszert tanítanak.
A népzene tanítás alapköve már megvan az iskolában, hiszen eredményesen működő citeraoktatás folyik. Más népi hangszerek oktatására is lehetőséget kívánok nyújtani, első körben a népi ének bevezetését. Az elmúlt évek során már volt ilyen oktatás az iskolában. Később az igények szerint a népi furulya, népi hegedű, stb. bevezetése hosszútávon az iskola hasznára válna. Ezáltal újabb együttesek megalakulásának a lehetőségét is megteremtenénk.
Miért pont a népi ének oktatás bevezetését szorgalmazom? Íme, egy részlet a népi ének oktatás tantervéből: „Vegye figyelembe a repertoár kialakításánál, hogy a vokális népzenei hagyományban olyan emberi érzések, viszonyok tükröződnek és nyernek kifejezést, melyek a tanulók későbbi önálló, felnőtt életében családi, baráti körben a legkülönbözőbb hétköznapi és ünnepi helyzetekben aktivizálódhatnak, kerülhetnek használatba: pl. gyermeknevelés, karácsonyi ünnep, baráti mulatság. Bíztassa a tanulókat a tanultak további használatára és önálló repertoárbővítésre a tanulmányok befejezése után is, a hangzó és irodalmi források megismertetésével.” Egyértelmű, hogy azokat az értékeket lehet a gyerekekhez eljuttatni a népi ének oktatás által, amire társadalmunknak manapság égető szüksége van. Ezen felül: -
Népdalkör kialakításával fejlesztjük az együttműködés képességét.
-
Eszköz igénye csekély.
-
Kultúránknak a legegyszerűbb elsajátítási módja.
-
A népzene oktatás kultúránk tiszteletére, megőrzésére nevel.
2.2.2
Szolfézs oktatás
A hangszeres tanulmányok megkezdése előtt a zenei alapismeret elsajátítására az előképzős oktatás irányul. Játékos éneklés és ritmusgyakorlatok, a kotta megismertetése, és legfőképpen 28
a zene megszerettetése a cél. Megkezdjük ízlésük formálását, kultúrához, értékekhez való vonzódásuk kialakítását az életkoruknak megfelelő formában. A hangszertanulás alapja az elméleti órán megszerzett tudás magabiztos alkalmazása, ezért van kiemelt szerepe a kötelező szolfézs oktatásának. A tanterv heti kétszer 45 perces időtartamot biztosít erre a célra, mely a 4. osztály elvégzéséig kötelező óraként épül be a zenetanítás programjába. A magasabb osztályokban választható tárgyként jelenik meg az óratervben.
2.2.3
Hangszeres képzés
Iskolatípusunk célja, hogy növendékeink megismerjék és megtanulják a választott hangszer használatát mind technikai, mind zenei formálás terén, a folyamatos kottaolvasást és „szövegértést”,
valamint
megszerezzék
a
zenetanuláshoz
nélkülözhetetlen
egyéb
képességeket.
Másik fontos feladatunk a tehetséggondozás, pályára készülő növendékeink felkészítése. Erre bővebben az idevonatkozó részben térek ki.
Nevelő-oktató munkánk során mindig szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy intézményünk nem kötelező jellegű iskola. Hozzánk önszántukból jönnek a gyerekek, és csak akkor maradnak több éven keresztül a növendékeink, ha az, amit nyújtani tudunk, megfelel elvárásaiknak. A gyerekek túlterheltségét, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Alapvető szándék az értékközvetítés. Ennek érdekében inkább kevesebbet akarjunk adni, de azt megalapozottan. Az elvégzendő anyagot mind nehézségi fokban, mind mennyiség tekintetében igyekezzünk a gyerek egyéni teljesítőképességéhez, és tehetségéhez igazítani.
Kutatások támasztják alá, hogy a hangszeres oktatásban részesülő gyerekek jobb teljesítményt nyújtanak a közismereti tárgyakban is. Ez nem elhanyagolható szempont, figyelembe véve a PISA vizsgálatok eredményét.
29
2.2.4
Kamarazene – zenekar
A zeneiskolai működés egyik legfontosabb feladata a közösségi élményekhez juttatás, az egymásra figyelés, az alkalmazkodási készség kialakítása, elsajátítása. Ez az együttmuzsikálás segítségével észrevétlenül történik meg, miközben az együtt hangzó zene az egyéni hangszeres órák élményéhez képest is újdonságot, plusz örömöt ad. A kamarazenélés, zenekari munka során szerzett tapasztalatok az élet minden területén alkalmazható és alkalmazandó erőforrást nyújtanak. Ezért kiemelt figyelmet kívánok fordítani a tanárok által jóval több energiát, befektetést igénylő, de növendékek számára mégis nélkülözhetetlen kamaraegyüttesekben és zenekarokban való társas muzsikálásra. A megalapozott, magas színvonalú képzés teszi lehetővé a növendékek számára az együttesben való muzsikálás élményét. Az intézményben működő együttesek, zenekarok: ütőzenekar, fúvószenekar, 2 vonószenekar, citera együttes, fuvolazenekar, klarinét kvintett, 2 kórus, gitár együttes, cselló együttes Minden segítséget meg kívánok adni ahhoz, hogy ezek az együttesek tovább erősíthessék a zeneiskola jó hírét.
2.2.5
Grafika és festészet
A grafika és a festés eszköz a gyerek számára, amivel kifejezheti a gondolatait, elképzeléseit, érzéseit. Az iskolában folyó oktatás keretében fejlesztik a pedagógusok a vizuális kultúra elsajátítását úgy, hogy figyelembe veszik a diákok érdeklődését, életkori sajátosságait. Építenek a tanulók vizuális ismereteire, tapasztalataira. Fejlesztési cél a múlt és jelen értékeinek megismertetése, megszerettetése, az életkornak megfelelő vizuális műveltség kialakítása.
30
2.2.6
Pályára készülő növendékek tehetséggondozása
Intézménytípusunk elsődleges feladata olyan gyermekek tanítása, akik életükben a művészetet eszköznek, életmódnak, igénynek tekintik.
A kiugróan tehetséges gyerek nevelése, mindannyiunk számára nemcsak kihívás, de a sok munkán túl sok örömöt is ad. Ez pályánk során csak egy-egy alkalommal adódó lehetőség. A növendékeknek minden segítséget meg kívánok adni a sikeres tovább tanuláshoz. Úgymint: -
fokozott figyelemmel kísérjük fejlődésüket „B” tagozaton tanítjuk őket, ami kétszer 45 perces főtárgyi órát, és ugyanilyen időtartamú „B” szolfézs órát jelent hetente
-
az átlagosnál több szereplési lehetőséget biztosítunk számukra a szereplési rutin megszerzéséhez
-
budapesti és országos versenyeken indítjuk őket
-
biztosítjuk a felvételi előtt szükséges meghallgatásokon, szakmai konzultációkon való részvételüket
-
képzőművészetet tanuló diákoknak kiállítási lehetőséget biztosítok
A szülő és a pedagógusok közös felelőssége, hogy a művészeti pályára készülő gyerekek a közismereti tárgyakat is minél magasabb szinten sajátítsák el, hogy ne csak egyoldalúan képzett felnőttekké váljanak.
2.2.7
Félévi, év végi, alap és záróvizsga
A félévi osztályzatot a szaktanár állapítja meg az első félév hónapzáró jegyei alapján. A tanév végén az adott művészeti tárgyból bizottság előtt, vizsga formájában beszámolót kell tenni. Az értékelés osztályzat formájában jelenik meg, ami az egyén képességeinek, adottságainak, körülményeinek ismeretében történő értékelés. A teljesítmény mérés inkább a továbbfejlődés útjának kijelölése. Az érdemjegyet a főtárgy tanárának javaslata alapján a bizottság állapítja meg. Kamarazene, társas ének, zenekar szakokon hangverseny, képzőművészeti szakokon kiállítás formájában, szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, improvizáció tárgyakból csoportos beszámoló keretében adnak számot tudásukról a diákok.
31
Az a tanuló, aki az alapfokú művészeti iskola utolsó alapfokú évfolyamát elvégezte és tanulmányait folytatni szeretné, annak alapvizsgát kell tenni. Tanulmányait csak ez után folytathatja a továbbképző osztályban. Az utolsó továbbképző osztály befejezése után záróvizsgát tehet.
2.2.8
Tanórán kívüli tevékenységek
Az iskolában folyó munkához több olyan tevékenység is kapcsolódik, mely nem része az órarend szerinti tanításnak. Az iskola könyvtára szorgalmi időben számos kottával, könyvvel és hangzó anyaggal áll az iskola diákjainak és tanárainak rendelkezésére. A hangverseny, színház és operalátogatás, tárlatok, kiállítások megtekintése fontos eleme a művészeti nevelésnek, hiszen egyik feladatunk, hogy befogadó, értő, nyitott közönséget neveljünk a ránk bízott gyerekekből. Hasznos lenne kapcsolatot kiépíteni szervező irodákkal arra, hogy növendékeink ingyenesen jussanak színházi és koncert élményhez. Keresni kell a lehetőséget a galériákkal, kiállítótermekkel, művészekkel, hogy megismerhessék a diákok a kortárs és a klasszikus műalkotásokat. A nyári időszakban szervezett táborok más formában, bizonyos értelemben kötetlenebbül megvalósuló oktatási, nevelési lehetőségeivel minden évben nagyszerű program a szünidő aktív, produktív eltöltésére. Az ilyenkor folyamatosan végezhető tevékenység közelebb hozva az eredményt a befektetett munkához, még élvezetesebbé teszi az alkotást, gyorsabbá a sikerélményt.
32
3. VEZETŐI PROGRAM
„Utóvégre lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi, akik azon fáradozunk, hogy minden gyermek kezébe kapja a jó zene kulcsát, s vele a rossz zene elleni talizmánt, azt akarjuk, ne úgy járja végig útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos kerten.”
(Kodály Zoltán)
„A látás új fajtája abban áll, hogy ha figyelmesen nézel egy falat, amelyet mindenféle foltok tarkítanak, olyan dolgokat látsz meg, amik csak a te képzeletedben születnek meg.” (Leonardo da Vinci)
A vezetői elképzeléseket a törvényi előírások a helyi szabályzatok, az iskola használói az adottságok és a társadalmi elvárások is befolyásolják.
Intézményi értékek, amire alapozni kívánom a közös munkát: -
tanárok magas szintű felkészültsége és eredményes munkája
-
kapcsolatrendszer a partnerekkel
-
az iskola hagyományai
A vezetői munka során hangsúlyt helyezek a partnerközpontú szemlélet erősítésére. Szoros kapcsolattartásra törekszem a fenntartóval, a tanulókkal, szülőkkel, a kerület közoktatási és közművelődési intézményeivel és a művészeti iskolákkal.
33
3.1 MEGOLDANDÓ FELADATOK
A zene képes hatni a lelkiállapotra, a lelki egyensúly helyreállítására. Hatékonyan fejleszti a minél korábban elkezdett zeni nevelés (tíz éves kor alatt) a diszlexiát és a diszgráfiát. A zenetanulás egy lépéssel közelebb viheti a gyerekeket a közismereti órákon a sikeresebb teljesítményhez, amit a PISA vizsgálatok is kimutathatnak. A képzőművészet alkalmas az önkifejezés eszköztárának gazdagítására. Kialakítja az igényt az esztétikum iránt. Az oktatás folyamán a látvány megfigyelése, értelmezése, a gondolatok, érzelmek kifejezése az alkotó munkában teljesedik ki.
Ennek megvalósítására és az iskola hatékony működése érdekében igazgatói munkám során: -
az igazgatóhelyettesekkel, a tanszakvezetőkkel, gazdasági szakemberekkel a legfontosabb feladatokban közös álláspont kialakítását tartom szem előtt,
-
a tanszakvezetők, a művészeti ágak vezetői vállaljanak részt a meghozott döntések érvényesítésében,
-
folyamatos egyeztetésre, kommunikációra ösztönzöm a kollégákat,
-
törekszem, hogy döntéseim során minden esetben konszenzusra jutva, körültekintően járjak el.
Munkám során hangsúly kap:
1. Törvényes és gazdaságos működés. 2. Az intézményben folyó magas színvonalú oktatási – nevelési rendszer megtartása, megerősítése.
3. Korszerű és hatékony pedagógiai módszerek alkalmazása. 4. Közös gondolkodás és cselekvés. 5. A többletmunkáért erkölcsi és - ha mód van rá - anyagi elismerés. 6. Meglévő hagyományok, rendezvények továbbfejlesztése. 7. Új hagyományok teremtése: - közös előadások a kerület más iskoláival, más művészeti ágak bevonásával - művészeti találkozók, zenei ismeretterjesztő sorozatok szervezése - házi versenyek rendezése
34
- hangversenyek, előadások szervezése külső és belső előadókkal - hangverseny és kiállítás keretében az adott évben a legjobb teljesítményt nyújtó diákokat és tanárokat elismerésben részesíteni.
8. Már meglévő és új kamaraegyüttesek, zenekarok (tanár, tanár-diák, diák) támogatása. 9. Pályázati
lehetőségek
felkutatása
és
sikeres
pályázatírás
az
intézmény
költségvetésének kiegészítésére, események megrendezésére, eszközbeszerzésre, szabadidős tevékenységekre, továbbképzésre. Ennek a személyi feltételeit meg kell teremteni, a kollégákat érdekeltté tenni a források felkutatásában. Ahol már megteremtették ennek a feltételeit, sokkal több lehetőség tárult fel.
10. Továbbképzésen való részvétel ösztönzése intézményen kívül és belül. (Anyagi forrás keresése.)
11. A kollégák érdeklődési körének megismerése, a lehetőség megteremtése hogy tudásukat az iskola érdekében használják.
12. A növendéket az önálló tanulás képességének kialakítására és az önművelésre ösztönzöm.
13. ZMG (Zenei Munkaképesség Gondozás) lehetőségét széles körben biztosítom. 14. Zeneterápia és művészetterápia alkalmazásának segítése, a lehetőségek kiaknázása. 15. Népi ének oktatása. 16. Zongora és szolfézs tanszakon a túljelentkezésből adódó tanárhiány megoldása közösen a fenntartóval.
17. Az iskola honlapjának mielőbbi megléte és hozzáférhetősége. 18. Az iskola programjainak széles körű megismertetése. 19. Összefogásra ösztönözöm az iskola tanárait és diákjait, intézményen kívül és belül közösen létrehozandó alkotások megvalósítása érdekében.
20. Kapcsolatépítés a kerület közművelődési intézményeivel, (iskolákkal, és óvodákkal is!) hogy kölcsönösen segítsük egymás munkáját.
21. Felvegyük a kapcsolatot művészetoktatási intézményekkel itthon és külföldön. 22. Kapcsolatot építsünk civil szervezetekkel, egyházakkal. 23. Kerület társadalmi és kulturális életében aktívan vegyünk részt. 24. Közösségépítés.
35
ÖSSZEGZÉS – záró gondolatok
Pályázatomban igyekeztem hangsúlyozni azokat az értékeket, melyek megőrzését fontosnak tartom, és vázolni azokat a vezetői elképzeléseket, amelyek az intézmény fejlődését szolgálhatják.
Azt tapasztalom, hogy minden eddiginél nagyobb szükség van erre az iskolatípusra. A hangszeren való játék, a zenetanulás többek között a figyelemmegosztó készség fejlesztésével is segíteni tudja a közismereti tárgyak könnyebb megértését. A képzőművészet segíti az önkifejezést, kialakítja az igényt az esztétikumra. A művészeti oktatás által olyan emberi tulajdonságokat, képességeket, készségeket fejlesztünk, amire társadalmunknak nagy szüksége van. A tanár feladata, hogy a lexikális adatok közlése helyett élményt nyújtó előadásokkal, a hangszeren való művészi bemutatással, értékes zenei és képzőművészeti alkotások létrehozását segítse, és jó tanulási módszerek átadásával keltse fel a diákok érdeklődését. A művészetoktatással fejleszthetjük a növendék emberi készségeit, személyes kompetenciáit, értem alatta: a kommunikációs készséget, a problémamegoldó készséget ..... Ezt tudományos vizsgálatok is alátámasztják. Ezek a megszerzett készségek és képességek lehetővé teszik, hogy bármely más területen is kamatoztatni tudják a megszerzett tudást. Mindezeket a készségeket és képességeket úgy szerzik meg a diákok, hogy maga a cselekvés még szórakoztatja is a művelőjét. Mindehhez olyan légkört szeretnék biztosítani, hogy mindenki a képességeihez mérten a legjobban teljesíthessen. A munka legmeghatározóbb eleme a motiváció. A munka folyamán fontos az ellenőrzés, értékelés a visszacsatolás, a megerősítés vagy a korrekció. Az őszinte, jó szándékú értékelés előre visz, a hibák kijavítása is könnyebb, ha érzik a segítő szándékot. Következetesen betartva ezeket az elveket, kiszámíthatóságot és nyugodt körülményeket biztosíthatunk. Az iskola vezetése, a pedagógusok, művésztanárok szakmai hozzáértése, odaadó munkája a továbbiakban is szaporítja a zenét és képzőművészetet aktívan művelő, és értően befogadni képes közönség sorait. A tanulmányaik során elsajátított alkalmazkodás, egymásra figyelés, az érzelmek kifejezése a zene, grafika, festészet által segítséget jelent a mindennapokban.
A 26 éves tanítási tapasztalatomra építve készítettem el vezetői pályázatomat. Amennyiben az kedvező elbírálásban részesül, a jelenlegi intézményi értékek megőrzésével a szakmai munka
36
további fejlesztésén fogok munkálkodni a tanárok és diákok érdekében. Munkám során igyekszem, hogy minél jobb feltételeket biztosítsak céljaink eléréséhez. Ehhez szükséges a változó körülményekhez alkalmazkodni képes, és új stratégiákat kialakító vezetői munka.
Nevelési-, oktatási céljaim megvalósításához kérem Pesterzsébet Képviselőtestületének támogatását.
Felhasznált dokumentumok A Lajtha László AMI
Az
-
Alapító Okirat
-
Szervezeti és Működési Szabályzat
-
Intézményi Minőségirányítási Program
-
Házirend
-
2011/2012. évi intézményi értékelő beszámolója
Emberi
Erőforrások
Minisztériumának
Államtitkárságának Tanévkezdő kiadványa
Nemzeti Köznevelésről szóló törvény lajtha.hagyomanyokhaza.hu Tantervek
Mellékletek Nyilatkozat Végzettséget igazoló dokumentumok Erkölcsi bizonyítvány
37
Közoktatásért
Felelős
Helyettes
NYILATKOZAT
Alulírott Vicziánné Simándi Éva kijelentem, hogy a jelen pályázati anyagomat az elbírálásában résztvevők, valamint a képviselő testület megismerheti, illetve abba beletekinthet. Megválasztásom esetén vállalom, hogy vagyonnyilatkozatot készítek. Kérem, hogy a pályázattal kapcsolatos tárgyalás nyílt ülés keretében történjen.
Vicziánné Simándi Éva
Budapest, 2012. Szeptember 30.
38
39
