Tartalmi specifikáció a www.miskolc.hu új változatának elkészítéséhez 4. verzió (végleges) 1. A menürendszer – mint a tartalomstruktúra leképezése ................................................................... 2 1.1 főmenü, almenü, kiegészítő menü ................................................................................................ 2 1.2 két főmenü a honlapon ................................................................................................................. 4 1.3 menük, menürendszerek megjelenítése ....................................................................................... 4 1.4 a főmenü ....................................................................................................................................... 5 1.5 marketing‐menü............................................................................................................................ 5 2. tartalomstruktúra ................................................................................................................................ 5 2.1 a tartalomtípusok .......................................................................................................................... 6 2.2 tartalomelem‐típusok.................................................................................................................... 7 2.3 speciális tartalmak......................................................................................................................... 8 2.3.1 térképek.................................................................................................................................. 8 2.3.2 utcanevek ............................................................................................................................... 9 2.3.3 eseménynaptár..................................................................................................................... 10 2.3.4 kitüntetettek......................................................................................................................... 11 2.3.5 E‐kapcsolat ........................................................................................................................... 13 3. oldalelrendezés, oldaltípusok – tervezési (dizájn) megfontolások ................................................... 15 3.1 néhány tervezési és tartalomszerkesztési alapelv ...................................................................... 15 3.2 oldalelrendezés, oldaltípusok...................................................................................................... 17 3.2.1 általános oldal ...................................................................................................................... 18 3.2.2 főoldal................................................................................................................................... 18 3.2.3 további oldaltípusok............................................................................................................. 19 4.egyéb funkciók, szolgáltatások........................................................................................................... 19 4.1 hírlevelek ..................................................................................................................................... 19 4.2 kép, képgaléria, videó, videógaléria............................................................................................ 20 4.3 megosztás, ajánlás, közösségi oldalak......................................................................................... 21 5. menü‐ és tartalomstruktúra – megjegyzések a melléklethez ........................................................... 21 Melléklet................................................................................................................................................ 22
1
Ennek az anyagnak a célja, hogy – pontosan megfogalmazza a fejlesztés során megvalósítandó feladatokat; – mind a munka befejezésekor, az új site átadásakor, mind pedig az azt követő garanciális időszakban hivatkozási alapként szolgáljon minden felvetődő probléma, hiányosság megoldásának lehetőségét, illetve módját illetően. A tartalmi specifikációt megelőzően elkészült a „Honlapkoncepció Miskolc Város honlapjához” című dokumentum, amely tartalmazza az új városi honlap tartalmát, struktúráját meghatározó legfontosabb elvi alapvetéseket, megfontolásokat. Ebben a dokumentumban az ott leírtakat nem – vagy csak az elkerülhetetlenül szükséges mértékben – ismételjük meg, ugyanakkor az abban foglaltakat ismertnek tételezzük fel. Másként fogalmazva: a honlapkoncepció, illetve a tartalmi specifikáció utolsó, aktuális változata mindig együtt, összefüggéseiben érvényes. 1. A menürendszer – mint a tartalomstruktúra leképezése A honlap teljes tartalomstruktúrája és az „alap” menürendszer ugyan nem fedi egymást teljes mértékben, de a honlap navigációjának meghatározó részét alkotó „alap” menüstruktúra és a honlap meghatározó tartalmának belső struktúrája döntő mértékben megfeleltethető egymásnak. A tartalomstruktúra és a menüstruktúra kialakításának és egymás megfeleltetésének többféle sorrendje, módszere lehetséges – a jelen helyzetben számos ok miatt első lépésként célszerű a menürendszer elemeit meghatározni. Városi honlapról lévén szó, az „eredetiséggel, egyediséggel” szemben feltétlenül előnyt élvez a kipróbált módszerek, megoldások értelmes – a jelen feladat szempontjából fontos, kiemelt prioritások szerinti – adaptálása. Az új honlap menürendszerének kialakításakor kiindulási alapnak tekintettem a korábbi megbeszéléseken szóba került „mintahonlapok” egyikének, Linz városi honlapjának menüjét, a következők miatt: – a város mérete, szerepe, helyzete számos elemében hasonlít Miskolcéhoz; – a honlapon megjelenített tartalom jelentős mértékben megegyezik azzal a tartalommal, ami a jelenlegi miskolci honlapon is megjelenik; – a honlap szerkezete áttekinthető, felhasználóbarát, és gyakorlatilag teljes mértékben megfelel a honlapkoncepcióban meghatározott látogatói célcsoportok információigényeinek. 1.1 főmenü, almenü, kiegészítő menü A világos kommunikáció érdekében célszerű meghatározni, hogy a jelen dokumentumban (és a projekt során) pontosan mit értünk bizonyos, gyakran használt fogalmakon. – főmenü 2
A honlap alapvető tartalomstruktúrájának legfelső szintű csoportosítását mutatja. A főmenü elemei a honlap bármely oldalán megjelennek, ezáltal a fő tartalomcsoportokat a felhasználó mindig látja, azok közül bármikor bármelyiket kiválaszthatja. A főmenü navigációs és kommunikációs szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségű – a látogató számára alapvető útjelzőként funkcionál a fő tartalomcsoportok között, miközben a főmenü folyamatosan látható elemei azt is kifejezik, hogy milyen célokat, milyen információs igényeket igyekszik szolgálni, kielégíteni a honlap. – kiegészítő menü Kiegészítő menüt (menüket) használunk azoknak a tartalomcsoportoknak (esetleg tartalomelemeknek) a kiemelt megjelenítésére, amelyek vagy másodlagos fontosságúak a főmenü elemei által meghatározott tartalomcsoportokhoz képest, vagy nem is részei az alap‐ tartalomstruktúrának. Ugyancsak a kiegészítő menüt (menüket) használjuk bizonyos szolgáltatások, webes funkciók kiemelt megjelenítésére. Előfordul, hogy kiegészítő menüt használunk a fő menürendszerben is elérhető valamely tartalomcsoport vagy egy‐egy tartalomelem kiemelt megjelenítésére. A kiegészítő menük egy része a főmenühöz hasonlóan a honlap valamennyi (vagy csaknem valamennyi) oldalán láthatók, de vizuális megjelenésükben, a honlapon való elhelyezésükben világosan érzékelhető a főmenühöz képest másodlagos fontosságuk. Lehetnek olyan kiegészítő menük is, amelyek csak bizonyos fő tartalomcsoportokhoz kapcsolódnak – így ezek értelemszerűen az adott fő (tehát a főmenüben is megjelenő) tartalomcsoportokhoz tartozó oldalakon jelennek meg. (Megjegyzés: az új városi honlap kiinduló tartalmát meghatározni hivatott – jelen – tartalmi specifikációban nem használjuk a kiegészítő menüket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a honlap üzemeltetése során nem vetődhet fel ilyen igény – a honlap tartalmi konstrukciója erre bármikor lehetőséget ad. Fontos: ha a honlapszerkesztők ilyen igénnyel lépnek fel, azt kellő átgondolás után, a site tartalmi, technikai és vizuális struktúrájába illesztve célszerű megvalósítani. Nem haszontalan ilyenkor egy előzetes szakmai konzultáció kontrolljának alkalmazása.) – almenük Az egyes tartalomcsoportokon belüli rész‐tartalomcsoportok elérését, megjelenítését szolgálják – ezáltal segítve a látogatót az eligazodásban. A főmenü elemeihez (egészen ritka kivételektől eltekintve) mindig tartozik almenü. Az egyes almenüpontokhoz kapcsolódhatnak további almenük (többszintű menü), és természetesen a kiegészítő menü pontjaihoz is tartozhatnak almenük. Az almenük tipikus, elterjedt megjelenítési formája az úgynevezett legördülő menük használata. Ennek lényege, hogy ha az egeret egy menüpont fölé viszem (de nem kattintok rá), megjelenik az adott menüponthoz tartozó almenü. Ez egyrészt látványos, másrészt viszonylag hatékony eszköze a navigációnak. Ugyanakkor fontos, hogy amikor a látogató egy adott tartalomcsoporton belül tartózkodik, a tartalomcsoport belső tagozódását megjelenítő almenü pontjait folyamatosan lássa! Ezért célszerű a legördülő menük alkalmazását kiegészíteni egy olyan megoldással, amely alkalmas ennek a követelménynek a teljesítésére is. 3
1.2 két főmenü a honlapon A honlapkoncepcióban megfogalmazott elvárásokból – egy általános, jól strukturált, a kiemelt célcsoportok igényeit kielégítő városi honlap mellett a site legyen képes bizonyos városmarketing‐ üzenetek folyamatos, hatásos közvetítésére is – sajátos ellentmondás következik. Miközben a megjelenítendő tartalom elvileg az egyik (általános városi site) és a másik (kiemelt üzenetek) elvárás szerint is csoportosítható, a kétféle tartalomcsoportosításhoz két, egymástól számos részletében markánsan különböző menüstruktúra rendelhető. Ezt az ellentmodást úgy oldjuk fel, hogy – bizonyos értelemben – két főmenüt használunk a honlapon. Az „első számú főmenü” – a későbbiekben ezt értjük a főmenü fogalma alatt – a klasszikus főmenüfunkciókat teljesíti: a honlap teljes tartalomstruktúráján belül biztosít átlátható, értelmes navigációt. A „második számú főmenü” – a későbbiekben ezt az egyértelműség okán nevezzük marketing‐menünek – a honlap teljes tartalomstruktúrájának csak egy részhalmazát teszi elérhetővé: azokat a tartalmakat, tartalomcsoportokat,amelyek a marketingüzenetekhez kapcsolódnak – a marketing‐menü tagolásához, szerkezetéhez illeszkedő módon. Előfordulhat, hogy a marketing‐menü olyan tartalmak megjelenítését is indokolja, amelyek a városi honlap alaptartalmának nem feltétlenül a részei. Ha ilyen előfordul (biztosan előfordul!), esetenként eldönthető, hogy melyik megoldás a célszerűbb: bizonyos esetekben ezek a „plusz” tartalmak kizárólag a marketing‐menün keresztül lesznek elérhetők, bizonyos esetekben viszont lehet ezeknek „helyet találni” a honlap alapstruktúrájának valamely részhalmazásban is. (Megjegyzés: a honlap alapálapotának létrehozásakor az egyszerűbb megoldásra szorítkoztunk: a marketingmenü gyakorlatilag a főmenü pontjainak egy alkamas tematikus válogatása. Ez azonban a legkevésbé sem zárja ki, hogy később, az üzemelés során – szerkesztői megfontolásokból – újabb, akár speciális tartalmakkal és a menüpontokkal is bővüljön a marketingmenü.) 1.3 menük, menürendszerek megjelenítése Az itt leírtak a megjelenítés rendjére, logikájára vonatkoznak – a konkrét, „valódi” megjelenítés dizájn‐kérdés. (Aminek természetesen valamilyen módon ki kell szolgálnia ezt a logikát.) – legfelül a marketing‐menü jelenik meg, egymás mellett az oldal teljes szélességében a négy főmenüpont. Bármelyik pontra kattintok, lenyílik egy sáv, amely „letolja” az oldal többi részét, és ezen a sávon mind a négy menüpont alatt megjelenik egy‐egy almenü, 5‐5 elemmel, ezek alatt pedig egy‐egy „» még több...” típusú linkkel. Ha valamelyik almenüpontra kattintok, akkor a megfelelő tartalomhoz jutok – a sáv eltűnik, az oldal megjelenése a szokásos. Ha a „még több...” linkre kattintok, akkor egy ún. átmenő oldal jelenik meg (közben a sáv szintén eltűnik), és az adott marketing‐menüponthoz tartozó almenük jelennek meg linkelhető tartalomjegyzékként, valamilyen alkalmas formában. – a marketing‐menü alatt maga az oldalfej, ennek részeként a főmenü jelenik meg. 4
– a bal szélső hasáb felső része mindig az aktuális almenük megjelenítésére szolgál – a www.linz.at honlapon ez jól látható. Amikor a főoldalon vagyok, akkor részben a városról szóló általános, hasznos információkat érhetem el, részben a honlap használatáról kaphatok információt. Minden más főmenüpont esetében a tematikához tartozó almenü látszik, hasonlóan – de a főoldal almenüje ilyenkor is megjelenik, az aktuális almenü alatt. Ez azért hasznos, mert így ezeket az alapinformációkat bármikor, a site bármely oldaláról elérheti a látogató. Még egy megjegyzés: a javasolt menürendszerben a Főoldal főmenüponthoz tartozó almenü tartalmában, illetve az itt leírt megjelenési rendjében inkább a kiegészítő menük jegyeit viseli magán. Fogalmazhatnánk úgy is: a Főoldalhoz tartozó almenü valójában egy önálló kiegészítő menü, ami a honlap minden oldalán megjelenik a bal szélső hasábban – általában az éppen aktuális fő tartalomcsoporthoz (főmenüponthoz) tartozó almenük alatt, a főoldalon pedig a bal oldali hasáb tetején. 1.4 a főmenü (A menürendszer és a tartalomstruktúra részletes leírása, illetve az egymással való kapcsolatok definiálása ezen tartalmi specifikáció részének tekintendő, külön mellékletben található. A melléklet tartalmáról, használatáról az 5. fejezetben külön is szólunk.) 1.5 marketing‐menü Amint korábban (1.2 pont) volt erről szó, az új honlapon bizonyos szempontból két főmenüt használunk: a „klasszikus” főmenü mellett egy másikat, amit marketing‐menünek nevezünk. Feladat: – meg kell határozni, hogy a főmenü mely pontjai sorolandók a marketing‐menü egyes pontjai alá; – meg kell határozni, hogy a főmenü elemeivel beazonosítható tartalmakon túl milyen egyéb tartalmakat, tartalomcsoportokat kell a marketing‐menü alá besorolni, létrehozni. A menü‐ és tartalomstruktúrát leíró melléklet egy kiindulóállapot szerint ad javaslatot ehhez – a fentebb már említett megfontolással: első lépésként a marketingmenü a főmenü linkjeinek alkalmas, tematikus válogatásaként jelenik meg. 2. tartalomstruktúra Amint arról korábban esett szó, a tartalomstruktúra és a menürendszer egymással szoros összefüggésben van, de „egy‐az‐egyben” nem feleltethető meg egymásnak. (A menürendszer és a 5
tartalomstruktúra részletes leírása, illetve az egymással való kapcsolatok definiálása ezen tartalmi specifikáció részének tekintendő, külön mellékletben található. A melléklet tartalmáról, használatáról külön írunk az 5. fejezetben.) Ha a honlapot egy klasszikus könyvtárhoz hasonlítjuk, akkor a tartalomstruktúra a könyvtári állomány osztályozási rendszere (ami egyúttal megmutatja, hogy ha egy új könyv kerül be az állományba, akkor azt melyik polcra, azon belül pontosan hová kell tenniea könyvárosnak); míg a menürendszer a könyvtárt látogató olvasót segítő jelzőrendszer, útmutató – milyen lépéseken keresztül tudja megtalálni a keresett könyvet, esetleg témacsoportot (és az abba tartozó könyveket). A tartalomstruktúra a honlapon megjelenő egyedi tartalmak (például cikkek) célszerű csoportosítási‐ tárolási rendje, míg a menürendszer útjelzőként, útmutatóként segíti a felhasználót – a menülinkek segítségével jut el a számára fontos egyedi tartalomhoz vagy a tartalmak bizonyos csoportjaihoz. Ebből következően a tartalomstruktúra főként a honlap üzemeltetése, adminisztrációja, nem utolsósorban a későbbi tartalomfejlesztés szempontjából fontos: jó esetben ez ad megfelelő kereteket ahhoz, hogy amikor egy‐egy új információ felkerül a site‐ra, akkor az az éppen aktuális tartalomba szervesen ileszkedve, vagy azt szervesen bővítve‐kiegészítve jelenjen meg. (Másként fogalmazva: ez ad garanciát arra, hogy a működés során szükségszerűen felvetődő újabb és újabb igények teljesítése egyszerűen, értelmesen megoldható, és nem vezet szükségszerűen „tartalmi kuplerájhoz”.) 2.1 a tartalomtípusok Néhány, a dokumentum ezen szakaszában (és a továbbiakban) használt fogalom meghatározása: tartalomelem: a honlapon megjelenő legkisebb önálló információs egység – ez legtöbbször egy cikk, amit a felhasználó egy adott oldalon főtartalomként lát. A cikkeken kívül más tartalom‐ elem‐típusok is előfordulhatnak – ezek legtöbbször valamely speciális szolgáltatáshoz, funkcióhoz kapcsolódó tartalomelemek – ezek egyedi tulajdonságairól az adott speciális tartalom leírásánál lesz szó. szekció: a site‐on megjelenítendő tartalomelemek valamilyen (jellemzően tematikai) szempontból összetartozó elemeinek halmaza. Elsősorban a cikkszerű tartalmak csoportosításánál használjuk, de bizonyos speciális tartalmaknál is értelmezhető. kategória: valamely szekció részhalmaza. Elsősorban a cikkszerű tartalmak csoportosításánál használjuk, de bizonyos speciális tartalmaknál is értelmezhető. A cikkszerű tartalmaknál egy kategória egy szekcióba tartozhat, egy tartalomelem egy kategóriába tartozhat. Másként: a cikkszerű tartalmaknál egy szekció valamennyi eleme egy és csak egy kategóriának az eleme. Itt célszerű meghatározni a cikkszerű tartalmaknál fontos szerepet játszó két „kvázi oldaltípust” – azért csak „majdnem” oldaltípusok, mert nem az egész oldalra, hanem csak a főtartalom (az oldal középső része) megjelenésére vonatkoznak. szekcióoldal: a főtartalom helyén a szekció tartalomelemeinek bevezetői (leadek) jelennek meg valamilyen rendezési sorrendben (tipikusan legelől a legutoljára feltöltött – de lehetnek más 6
rendezési szempontok is), mindegyiknél egy „tovább »” linkkel, amire kattintva az adott elem saját oldalára jut a látogató. kategóriaoldal: ugyanaz, mint a szekcióoldal, azzal a különbséggel, hogy itt az adott kategória elemeinek bevezetői jelennek meg. 2.2 tartalomelem‐típusok
cikk
A legáltalánosabb, leggyakrabban használt tartalomelem‐típus. Szöveges tartalom, általában rövid (kiemelten megjelenítendő) bevezetővel (leaddel). Jellemzően valamely előre definiált szekció előre definiált kategóriájába soroltan hozzuk létre. A cikk tartalmazhat belső (a honlapon belül más tartalomra mutató) és külső (egy másik honlapra mutató) linkeket. Külső linkeket csak különösen indokolt esetben használunk, a megjelenő tartalomnál kötelező az új lapon (ablakban) való megjelenítés. (Ez a szabály általánosan érvényes a honlap egészére, bármilyen környezetben is alkalmazunk külső linket – a külső tartalom soha nem töltődhet be a saját site aktuális oldalának helyére!) A cikk tartalmazhat fotót (fotókat) vagy egyéb grafikai elemeket, illetve videót, valamint tartozhat hozzá képgaléria. Ezeknek az elemeknek a használati‐megjelenési szabályait külön határozzuk meg.
cikk, több oldalas
Akkor alkalmazzuk, amikor egyetlen cikkben akarunk megjeleníteni hosszabb tartalmat, amit alcímekkel (közcímekkel) részekre bontunk. A közcímekkel elválasztott tartalmak egyenként jelennek meg a főtartalom helyén, miközben alkalmas formában (dizájn, tipográfia kérdése) mindvégig látszik a közcímekből generált tartalomjegyzék.
speciális cikk
Az elnevezés arra utal, hogy a konkrét tartalomelem létrehozása‐módosítása a cikkek kezelésére szolgáló adminisztrációs felületen (az ott megszokott eszközök használatával) történik, de a megjelenő tartalom valamilyen sajátos jellegzetességet mutat. Ezt a lehetőséget számos esetben használhatjuk – esetenként olyan egyedi problémák megoldására, egyedi tartalmak létrehozására is, amelyek megjelenésükben jellegzetesen eltérnek a szokásos „cikkszerű” megjelenéstől. Fontos: ezzel csak átgondoltan szabad élni, mert a túl sok, túl gyakori „egyedi megoldás” könnyen összevisszasághoz vezethet. Hasonlóan fontos, hogy maximálisan törekedjünk arra: a site egészében hasonló helyzetekre, hasonló problémák megoldására következetesen azonos módszereket használjunk.
Gyakran használt „speciális cikk” például: 7
átmenő oldal
Jellemzően azoknál a menüpontoknál alkalmazzuk, amelyekhez almenü tartozik. Az az adott menüpontra kattintva megjelenő átmenő oldal eligazítja a látogatót a menüponthoz tartozó tartalomról, és egyúttal (legtöbbször a menüponthoz tartozó almenü „leképezésével”) felkínálja a résztartalmakba való belépés lehetőségét. Ezeknek az átmenő oldalaknak a kialakítása sokféleképpen történhet, de a site egészében célszerű azonos célokra azonos megoldásokat használni. (Ez főként az üzemelés során felvetődő tartalomfejlesztési igények megvalósításakor fontos szempont!)
tartalomjegyzék
Speciális átmenő oldal, legfeljebb néhány soros eligazító szöveggel, vagy anélkül. A célja egyedi tartalmak felkínálása tartalomjegyzékszerűen – a lista linkelhető, kattintásra a kiválasztott tartalomhoz jut a látogató. 2.3 speciális tartalmak A honlapon bizonyos információk, információcsoportok speciális funkciókkal (esetleg valamely speciális funkció kereteiben), egyedi tartalommal és formában jelennek meg. Ezeket a speciális tartalmakat (megjelenés, működés, funkciók stb.) ebben a fejezetben írjuk le. Ezeknek a speciális tartalmaknak, funkcióknak, szolgáltatásoknak a konkrét technikai megvalósítása fejlesztési feladat – itt a működés célját, tartalmát, logikáját fogalmazzuk meg. Esetenként ezek részben vagy egészben használható algoritmusok is lehetnek, de a lényeg nem maga a megvalósítás mikéntje, hanem a végeredmény: a site‐on megvalósuló funkció „tudja” mindazt, amit itt leírunk. 2.3.1 térképek A honlapon alapvetően a Google térképszolgáltatását célszerű használni – egyrészt, mert világszerte ismert, bevált szolgáltatás, másrészt mert gyakorlatilag minden, a térképekkel szemben támasztott igény megvalósítható a Google‐API, illetve az egyéb beállítási‐programozási lehetőségekkel. Ráadásul a legtöbb CMS (tartalomkezelő rendszer, mint például a Joomla! vagy a Drupal) kínál olyan kiegészítőket, amelyek a Google‐térképek hatékony használatát szolgálják. Ezek lényege legtöbbször az, hogy a honlap tartalmának szerves részeként, abba illesztve megjelenik egy bizonyos, az adott tartalomhoz illő, ott szükséges térképszolgáltatás – amiről a látogató szükség esetén kiléphet a teljes funkcionalitású Google‐térképre (külső link, új lap!), újabb szolgáltatások igénybevétele céljából. – várostérkép – a Google‐térképnek egy olyan léptékű beillesztése a honlap megfelelő helyen megjelenő cikk‐oldalába, amely a belváros egészét mutatja, útvonaltervezési funkció felkínálásával. A cikk‐oldal lehetőségeit kihasználva a térképet eligazító szöveg is kiegészíti.
8
– lokális térképek, szűkebb környezettel – minden olyan tartalmi elemnél, ahol a hely megmutatása fontos, az adott tartalomba illesztve megjelenik a Google‐térkép, amelyen az illető hely meg van jelölve. Útvonaltervezési lehetőséget is felkínálunk. – mélygarázsok és parkolóházak – a Google‐várostérkép, bejelölve a mélygarázsokat és a parkolóházakat. Útvonaltervezési lehetőséget is felkínálunk. (Opcionális lehetőség: a Google‐térképek alkalmasak tematikus layerek létrehozására is – azaz megmutathatjuk a város műemlékeit, szálláshelyeit stb. Megfontolandó, legyen‐e ilyen funkció a site‐ on – vagy esetleg legyen ez későbbi fejlesztés tárgya.) – közlekedési térkép – a Google‐térképpel is megoldható lenne ez a funkció, de folyamatos adminisztrátori feladatokat jelentene az állandó aktualizálás. Miután jelenleg az MVK Zrt. saját közlekedési térképe minden igényt kielégít, célszerű arra linkelni. Az oldalak elrendezése, grafikai és tipográfiai megjelenése a site egészének dizájnjába illeszkedik – a szükséges definíciókat a honlap tervezője határozza meg. 2.3.2 utcanevek Természetesen közterületekről van szó – az egyszerűség kedvéért utcanevekről beszélünk. Egy speciális, de több szempontból is jól használható, az internet lehetőségeit kihasználó funkció. Egyetlen modulon belül – attól függően, hogy a site mely tartalomcsoportjából, milyen tematikából „hívjuk meg” – részben praktikus, gyakorlati információkat tudunk adni, részben helytörténeti tartalmat is felkínálunk. Lényegében egy utcanévkeresőről van szó, ez jelenik meg a modul főoldalán – azaz, ez tölti ki az oldalon a főtartalom helyét, ha a funkciót előhívó linkre kattintok: – a keresőmezőbe beírok egy karaktersorozatot, és visszakapom azoknak az utcaneveknek a listáját, amelyek tartalmazzák a beírt karaktersorozatot. – a keresésnél választhatok, hogy csak az aktuálisan érvényes, létező utcanevek között, vagy az összes (tehát jelenleg érvényes, illetve korábban létezett) utcanevek között is keresni akarok. A találati lista linkelhető utcaneveket tartalmaz, egy kiegészítő információval: jelenleg érvényes / korábbi Ha egy utcanévre kattintok, az utcanév saját oldala jelenik meg, rajta:
– az utcanév és az aktualitásra vonatkozó infó (jelenleg érvényes / korábbi)
– a névadóról vagy a névről szóló rövid leírás, illetve a névadás indoka, története stb. (max 800 karakterben)
– ha indokolt, egy link (külső, új lapon) a részletesebb információkhoz
– ha jelenleg érvényes név, akkor a korábbi nevek linkelhető listája 9
– ha korábbi név, akkor a jelenleg érvényes név linkje
– ha jelenleg érvényes név, akkor egy térképrészlet (lásd 2.2.1 – lokális térkép) az adott közterület közvetlen környezetével – a térképről kiléphetünk (új lapon) a teljes funkcionalitású Google‐térképre Az utcanév saját oldaláról visszaléphetek egy új keresés linkkel a modul főoldalára. Kiegészítő funkció: az utcanevek – külön‐külön az aktuális és a korábbi utcanevek – kezdőbetű szerinti listázási lehetősége. (Szokásos megoldás: A‐tól Z‐ig egy linkelhető betűlista, ha rákattintok, az adott betűvel kezdődő utcanevek listáját kapom vissza) A modulhoz tartozó adminisztrációs felületen (adminisztrációs szempontból) felhasználóbarát módon, a szokásos (a web‐es adminisztrációban ma elvárható) funkciók, lehetőségek használatával lehessen feltölteni, illetve karbantartani az utcanév‐adatbázist. Megjegyzés: ilyen (ehhez hasonló) funkció működik a www.linz.at honlapon: http://linz.at/strassennamen/Default.asp Az oldalak elrendezése, grafikai és tipográfiai megjelenése a site egészének dizájnjába illeszkedik – a szükséges definíciókat a honlap tervezője határozza meg. 2.3.3 eseménynaptár Az interneten szokásosan alkalmazott eseménynaptár‐modulok bármelyike alkalmas, amely rendelkezik az alábbi tulajdonságokkal. Egy eseményről tartalmazza a következő információkat:
– az esemény megnevezése
– az esemény kategóriája
– kezdési és befejezési időpontja
– helyszíne (térképes kiegészítéssel – lokális térkép)
– az esemény szöveges leírása (kép elhelyezésének lehetőségével)
Az eseménynaptár tartalmazzon listázási funkciót: – az aktuális dátumkor, illetve azután érvényes összes események – az eseménynaptár főoldala, alapesetben ez jelenik meg, ha egy menüpontról érem el az eseménynaptárt; – az aktuális dátumkor, illetve azután érvényes események kategóriánként – a site egy‐egy tartalomcsoportjában ezeket a tematikus, kategorizált eseménylistákat tudom meghívni; – egy adott dátumhoz tartozó összes érvényes esemény listája – alapvetően a kiegészítő modulként megjelenő mininaptárról hívom meg, de más alkalmazása is lehetséges.
10
Az eseménylisták az oldal középső részén, a főtartalom helyén jelennek meg, az események megnevezése linkelhető, a linkre kattintva az esemény saját oldala jelenik meg, ahol az eseményhez tartozó (lásd fentebb) információkat látom. Az eseménynaptárhoz tartozzon két kiegészítő modul: – mininaptár: valamelyik szélső hasábban folyamatosan látható naptár, amely mindig az aktuális hónapot mutatja – azoknak a napoknak valamilyen vizuális kiemelésével, amelyhez tartoznak érvényes események. Ha egy ilyen nap fölé viszem az egérmutatót, egy felnyíló listán látom az adott napi események megnevezését. Ha egy napra kattintok (amelyhez tartoznak érvényes események), akkor a főtartalom helyén annak a napnak az eseménylistája jelenik meg. – legközelebbi események: valamelyik szélső hasábban megjelenő modul, amely – beállítás szerint – valamely, az aktuális dátumkor, illetve azután következő esemény megnevezését, illetve kezdési időpontját tartalmazza. A modulhoz tartozó adminisztrációs felületen (adminisztrációs szempontból) felhasználóbarát módon, a szokásos (a web‐es adminisztrációban ma elvárható) funkciók, lehetőségek használatával lehessen feltölteni, illetve karbantartani az esemény‐adatbázist. Az oldalak elrendezése, grafikai és tipográfiai megjelenése a site egészének dizájnjába illeszkedik – a szükséges definíciókat a honlap tervezője határozza meg. A két kiegészítő modul szokásosan célszerű helye a klasszikus oldalstruktúráknál a jobb oldali hasábban van. 2.3.4 kitüntetettek A jelenlegi honlapon elérhetők a városi kitüntetettek – tipikus példájaként annak, hogyan nem szabad valamit az interneten megjelentetni. Az internet (egyik) fő előnye, sajátossága éppen az, hogy az ilyen összetett, sok szempont szerint visszakeresendő információkat valóban használható módon tegye hozzáférhetővé. A jelenlegi megjelenés egyetlen típusú hozzáférést enged: egy adott év kitüntetettjeinek listáját tudom megnézni. De például nem tudom kilistáztatni a Szabó Lőrinc‐ díjasokat vagy a Pro Urbe címmel kitüntetetteket, illetve nem tudom megnézni, hogy egy adott személy mikor, milyen díjat kapott... Olyan megjelenést érdemes használni, amely a felhasználónak felkínálja az összes, ezzel a tartalommal kapcsolatban értelmesen elvárható lehetőségeket. Ennek a modulnak az alapja a kitüntetettek adatbázisa, amely minden egyes kitüntésről (értsd: egy adott évben egy adott személynek adományozott kitüntetés) tartalmazza a következő információkat: – a kitüntetett neve (admin: listáról választható, ha már korábban kapott kitüntetést, illetve új név felvihető)
– titulusa (admin: listáról választható, ha nincs a listán, új titulus felvihető)
– fotó a kitüntetettről (admin: szokásos feltöltés, automatikus méretezéssel)
– kitüntetés éve (admin: listáról választható) 11
– kitüntetés megnevezése (admin: listáról választható)
– a kitüntetés adományozásának indoklása, esetleg (külső, új lapon megnyíló) link további információkhoz (admin: szöveges tartalom, cikk‐kezelővel) A modul főoldala egy keresőpanel, amin különböző beállítási lehetőségeket tudok használni, részben kombinálni: – kitüntetettek kezdőbetű szerinti listázása (szokásos megoldás: A‐tól Z‐ig egy linkelhető betűlista, ha rákattintok, az adott betűvel kezdődő kitüntetettek listáját kapom vissza) – keresés névre (keresőmező, amibe egy karaktersorozatot írhatok – keresésre visszakapom azoknak a kitüntetetteknek a listáját, akiknek a neve a beírt karaktersorozatot tartalmazza)
– év (lenyíló listáról választhatok)
– kitüntetés (lenyílő listáról választhatok)
A keresési beállítások (kivéve a kezdőbetű szerinti listázást, ami önálló funkcióként használható) egymással „ÉS” kapcsolatban határozzák meg a lekérdezést. Ha egy opciónál nincs kiválasztott érték, az adott paraméterre nincs szűkítés, a mező valamennyi értéke benne van a lekérdezésben. A keresés egy listát ad vissza, amely táblázatos elrendezésben tartalmazza:
– a kitüntetett nevét
– titulusát
– a kitüntetés nevét
– az adományozás évét
A táblázat alapértelmezésben a kitüntetés éve szerint, csökkenő sorrendben jelenik meg – de a táblázat tartalma rendezhető név, kitüntetés és év szerint, tetszés szerint növekvő vagy csökkenő sorrendben. A lista egy‐egy sorának elemei linkelhetőek: – név – a kitüntetett saját oldalára jutunk, ahol alkalmas elrendezésben láthatjuk az egy‐egy kitüntetésről fentebb felsorolt összes információt (név, titulus, fotó, kitüntetés, indoklás, további információk‐link) – kitüntetés – egy olyan oldalra jutunk, ahol az adott kitüntetés leírása szerepel (mikortól meddig adományozták, kik részesülhetnek benne stb.) Az oldalon van egy link, ami az adott kitüntetéssel elismertek listáját adja vissza eredményként.
– év – egy olyan listát kapok vissza, amely az adott év összes kitüntetettjét sorolja fel.
Az oldalak elrendezése, grafikai és tipográfiai megjelenése a site egészének dizájnjába illeszkedik – a szükséges definíciókat a honlap tervezője határozza meg.
12
2.3.5 E‐kapcsolat Ennek a modulnak az a célja, hogy a látogatóknak (értelemszerűen ez itt jellemzően a miskolci polgárokat jelenti) legyen lehetőségük kapcsolatba lépni, kommunikálni a város életében, működésében meghatározó szerepet játszó személyekkel : – tisztségviselőkkel (polgármester, alpolgármesterek, jegyző, aljegyző), – képviselőkkel, – az önkormányzati testület bizottságaival, valamint – a polgármesteri hivatal szervezeti egységeivel. A modul működtetésének elvi‐szakmai feltétele, hogy garantálva legyen a kétoldalú kommunikáció – azaz: bármely, ezen a csatornán beérkező, érdemi észrevételt megfogalmazó levélre legyen érdemi válasz. Természetesen valamennyi levélre megy egy udvarias hangvételű automatikus válasz: „köszönjük, hogy levelével megtisztelt, annak tartalmával hamarosan foglalkozunk, az esetleges intézkedésekről, fejleményekről tájékoztatjuk” – vagy valami ilyesmi. De az „érdemi” ügyeknél ez nem elegendő, konkrét, érdemi válasz szükséges. Ha ez elmarad, akkor az alapvetően (több szempontból is) hasznos szolgáltatás negatív visszhangot vált ki – „ezeknek hiába beszélünk, még szóra sem méltatnak...” Előfordulhat, hogy a válaszadásban nem a beküldő által megjelölt címzett az illetékes (tipikus: nyilván sokan fordulnak közvetlenül a polgármesterhez olyan ügyekben is, amelyek nem rá tartoznak) – ezért fontos meghatározni annak a rendjét is, hogy a belső hivatali kommunikációban hogyan derül ki a válaszadási kötelezettség. A modulnak két ún. főoldala van – bármelyiken is vagyok, az oldal címe alatt jól láthat linket helyezünk el a másik főoldal eléréséhez. A két főoldal tulajdonképpen a modul két fő funkcióját jeleníti meg – és ebben a megoldásban egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy az egyes funkciókhoz külön menüpontot rendeljünk. A főoldalak:
– üzenet küldése
– közérdekű bejegyzések böngészése
(Megjegyzés: ennek a modulnak a legfőbb jelentősége éppen ez – nemcsak lehetőséget ad a polgároknak arra, hogy kapcsolatba lépjenek a város vezetőivel, megosszák velük gondolataikat, de egyúttal egy olyan közcélú kérdés‐felelet folyam jöhet létre, amely (jó esetben) a városi kommunikáció fontos tényezőjévé válhat. Ráadásul maga az önkormányzat teremt városi fórumot – ezzel saját kezébe veszi azt, amit jellenleg az Észak‐Magyarország levelezőfóruma, az agóra igyekszik – bizonyos értelemben – kisajátítani. Feltéve, hogy valóban a városi párbeszéd fórumát akarjuk megteremteni, és túllépünk a „csak a nekünk tetsző beszéd a nyilvánosságot érdemlő, közérdekű beszéd” szempontrendszerén.) Az üzenet küldése panel felső részén egy űrlap, amelyen kiválasztható a címzett. Célszerű megoldás lehet, hogy két, egymással összefüggésben működő lenyíló listát használunk: az elsőn a kategóriát lehet kiválasztani (tisztségviselő, képviselő, önkormányzati bizottság, PH szervezeti egység), a másodikon pedig a kiválasztott kategóriához tartozó nevek–bizottságok–szervezeti egységek jelennek meg.
13
A következő rész a szokásos üzenőpaneleknek felel meg: – személyes azonosítás mezői (név, e‐mail, telefonszám, cím – megjelölve, hogy mit kell kötelezően kitölteni (alapeset: név, e‐mail), illetve, hogy a közzétételnél mely adatok szerepelhetnek. (Megjegyzés: itt elhelyezünk egy általános tájékoztató szöveget, miszerint a közérdekű ügyeket mások számára is elérhetővé tesszük – a beküldőnek a személyes mezőknél e célból engedélyezett adataival.)
– az üzenet tárgya mező (kötelező kitölteni)
– az üzenet szövege mező (textarea, többsoros – kötelező kitölteni)
Végül a szokásos captcha‐elem (spamek kiszűrésére), illetve a küldés gomb. Küldés után – az automatikus e‐mail‐es válasz mellett – itt is megjelenik egy szöveg: Köszönjük, hogy levelével megtisztelt bennünket – a bejegyzését sikeresen elküldte,munkatársaink hamarosan feldolgozzák azt. – vagy valami ilyesmi... A közérdekű bejegyzések böngészése oldal felső részén egy szabadszavas keresőmező, amivel kifejezetten a bejegyzésekben lehet keresni – egy szóra, több szóra, kifejezésre... Ezután fordított időrendben a bejegyzések: a kérdés‐felvetés (szükség esetén átfogalmazott, rövidített, a lényegre szorítkozó változat – ez esetben valamiképpen jelezve, hogy nem a beküldő eredeti szövege, hanem szerkesztett változat), majd a válasz első öt sora, végül egy link, ami a bejegyzést teljes egészében elérhetővé teszi. (Legyen lehetőség annak adminisztrátori beállítására, hogy a bejegyzés teljes változatánál a kérdés a szerkesztett formában vagy eredeti változatában legyen látható! Ez a szolgáltatás hitelessége szempontjából fontos funkció – egyértelművé válik, hogy a „szerkesztés” nem cenzúrázást, hanem valóban a tömörségre való törekvés eszköze, vagy egyszerűen egy hosszabb bejegyzésből a közérdekű felvetésként értelmezhető rész kiemelése.) A bejegyzések listája (kérdés és válasz‐bevezetők) lapozható, egy oldalon célszerű tíz bejegyzést megjelentetni. (Esetleg: a szokásos módon lehetőséget adunk a felhasználónak, hogy maga állítsa be a lista hosszát.) Olyan tipográfiai megoldást kell választani, ami alkalmas az áttekinthető megjelenítésre – grafikai tervezési feladat. Megfontolandó: ez a modul – esetleg a fejlesztés következő fázisában – kiegészíthető egy tematikai kategorizálással. Ezzel annál is inkább célszerű várni, hogy legyen némi tapasztalat a bejegyzések jellegéről, témájáról – és ezen tapasztalatok alapján hozható létre egy értelmes tematikai kategória‐ lista. Ennek lényege: az üzenet tárgya mellett egy lenyíló listáról tematikai kategóriát is lehet választani (akár többes kiválasztást is megengedve) – ami a bejegyzések kereső‐funkciójánál is megjelenne. Azaz: ki lehetne választani, hogy az adott szóra (szavakra), kifejezésre mely tematikai kategóriákban akarok keresni. A modul adminisztrációs szoláltatásainak, adminisztrációs felületének alkalmasnak kell lennie a szokásos funkciókra, de különösen fontos: 14
– a bejegyzés beküldésével egyidőben előr megadott adminisztrátori e‐mail címekre (több is legyen beállítható) értesítő üzenet megy, amely tartalmazza:
– a bejegyzés tényét
– magát a bejegyzést (azonosító adatokkal együtt)
– egy linket a bejegyzés adminisztrálásához
– adminisztrációs felületen legyen beállítható, hogy a bejegyzés a beküldés után azonnal jelenjen meg, vagy csak adminisztrátori jóváhagyás után. (Az azonnali megjelenés hitelesebb szolgáltatás – de feltétlenül szükséges a folyamatos moderálási lehetőség. Köztes – de rendszeres adminisztrátori figyelmet igénylő – megoldás: munkaidőben azonnali megjelenés, munkaidőn kívül előzetes jóváhagyás, hiszen munkaidőben megoldható a folyamatos, azonnali moderátori közreműködés.) – legyen csúnya szavak szűrése funkció, illetve e‐mail címek és ip‐címek szerinti kitiltás lehetősége is
– szokásos moderálási funkciók – törlés, módosítás (ez lesz a szerkesztett változat)
– legyen lehetőség a publikusság beállítására (elképzelhető, hogy egy bejegyzést átmenetileg célszerű „kiengedni” vagy éppen levenni a publikus felületről)
– legyen lehetőség a bejegyzéshez választ csatolni (alapfunkció!)
Megjegyzés: itt is érvényes a máshol is hangsúlyozott tétel – az általam leírt konkrét megoldások elsősorban a működés megértését szolgálják, a konkrét technikai‐technológiai megvalósítás ettől többé vagy kevésbé eltérő is lehet. A lényeg, hogy a modul tudja az itt leírt funkciókat, szolgáltatásokat. 3. oldalelrendezés, oldaltípusok – tervezési (dizájn) megfontolások 3.1 néhány tervezési és tartalomszerkesztési alapelv A megjelenő tartalom, és maga a vizuális megjelenés egymással szoros összefüggésben van, a kettő együtt határozza meg a felhasználói élményt. Hiába készül színvonalas web‐dizájn, ha az egyedi tartalmak „elrontják” az összhatást – és fordítva: a jól előkészített, színvonalas tartalom értéke is csökkenhet, ha a vizuális megjelenés nem szolgálja az információk gyors áttekintését, megértését. Néhány fontos szempont, amit célszerű figyelembe venni:
– az „első képernyő” jelentősége
Internetes tapasztalat, hogy „ami nem látszik az első képernyőn (azaz: oldalgörgetés nélkül), az nincs is”. Másként: a látogatók többsége csak akkor hajlandó lefelé görgetni egy adott oldalon, ha az első képernyőn látott, elért tartalom ezt számára indokolttá teszi. 15
– a főtartalomként megjelenő cikkek (vagy ehhez hasonló megjelenésű speciális tartalmak)
A látogatók egy városi honlapon elsősorban információkhoz akarnak jutni, és csak akkor hajlandók hosszú szövegeket olvasni, ha az őket kifejezetten érdekli, számukra fontos. Ezért törekedni kell arra, hogy a főtartalomként megjelenő cikkek azonos szerkezetben, áttekinthető, az információt segítő tipográfiával, egy oldalon viszonylag rövid tartalommal jelenjenek meg. Ennek érdekében:
– hosszabb cikkszerű tartalmaknál használjuk a többoldalas cikkek lehetőségét
– mindig használjunk lényeget tartalmazó bevezetőt (lead)
– egy cikkhez maximum két képet használjunk: egyet a leadben, egyet a főszövegben. Többoldalas cikkekben oldalanként lehet egy‐egy kép. A képek mérete, elhelyezése legyen következetes, az egész site‐on azonos (vagy legalább azonos jellegű) – ennek meghatározása a dizájn része. – ha egy cikkhez több (sok) képet akarunk használni, megjelenítéséhez használjuk a képgaléria‐funkciót – ha egy cikhez videót akarunk rendelni, azt célszerű a cikk felső részén (pl. a lead után) szöveges vagy grafikus linkkel jelezni, ami egy felnyíló ablakban teszi elérhetővé a videót –a menük használata, megjelenítése (az 1.3 pontban erről már volt szó, de ide is illik, ezért írok erről itt is) – a főmenüpontok a fej részeként jelennek meg – ha egy főmenüpont fölé viszem az egérmutatót, akkor lenyílik (kinyílik – dizájn‐függő) az adott főmenüponthoz tartozó első szintű almenü. Kattinthatok a főmenüpontra, illetve a hozzá tartozó almenüpontok bármelyikére is, mindegyikhez tartozik tartalom. – ha akár a főmenüpontra, akár bármely hozzá tartozó almenüpontra kattintok, a hozzá tartozó főtartalom megjelenésével együtt a honlap bal oldali hasábjának felső részén megjelenik az adott főmenüponthoz tartozó almenü – úgy, hogy azon látszik a kiválasztott almenüpont (ha arra kattintottam, és nem a főmenüpontra). Ezt az almenüt mindaddig látom, amíg az adott főmenüponthoz tartozó tartalomcsoporton belül maradok a site‐on. (Másként: amíg az így megjelenő almenü pontjaira kattintgatok, és nem választok egy másik főmenüpontot, vagy ahhoz tartozó almenüpontot.) – a főmenü első pontjához (Főoldal) tartozó almenü pontjai olyan információkat kínálnak fel a látogatónak, amelyekre a honlap bármely részének meglátogatása közben is szüksége lehet – ezért ez az almenü folyamatosan, a honlap bármely oldalának megjelenésekor látszik: ha nem a Főoldal főmenüpont „hatókörében” vagyok, akkor a Főoldalhoz tartozó almenüt az éppen aktuálisan a bal oldali hasáb felső részén megjelenő almenü „lejjebb tolja” a hasábon. – a bal oldali hasábban megjelenő almenü pontjaihoz esetenként további almenük tartozhatnak – ritkán előfordulhat, hogy több szinten is. Ezt az almenüpontok listáján grafikailag jelezni kell – tehát a látogatónak érzékelnie kell, hogy egy almenüponthoz tartozik további almenü.
16
– a „többedik szintű” almenük célszerű megjelenítése az ún. harmonika elrendezés: ha egy almenüponthoz tartozik újabb almenü, akkor az almenüpontra kattintva az alatta lévő almenüpont lejjebb tolódik, és az így keletkező helyen megjelenik a kiválasztott almenüponthoz tartozó újabb almenü. Ez a módszer három szinten használható – a site menü‐ és tartalomszerkezete ennél többet nem igényel. Az almenüpontoknál mindig látom – valamilyen grafikai megoldással – az aktuálisan érvényes, kiválasztott menüpontot. 3.2 oldalelrendezés, oldaltípusok A sok és sokféle, egymástól eltérő jellegű és típusú információt tartalmazó honlapok oldalelrendezésénél jellemzően öt zónát szokás használni: – honlapfej – alapvetően grafikus elem, meghatározza a honlap megjelenését, de egyúttal utal a honlap jellegére is. Tipikusan tartalmazza a honlap nevét, legtöbbször logóját, esetleg egy szlogent. A fej részeként jelenik meg a főmenü, de szokás a fejben (általában jobbra) elhelyezni a szabadszavas kereső beviteli mezőjét, illetve többnyelvű site‐oknál a nyelvválasztás ikonjait is. (Más megoldások is lehetségesek a konkrét dizájn függvényében – itt csak tipikus példákat, megoldásokat említek.) Itt jegyzem meg: a fej részeként kell helyet, megoldást találni az ún. marketingmenü négy főpontjának a folyamatos megjelenítéséhez – célszerű ezt a fej felső részén megjeleníteni, míg a „normál” főmenü pontjait pedig a fej alsó részén. (Természetesen ez is dizájn‐kérdés – más megoldások is lehetségesek. Egy javaslatot leírtam az 1.3 fejezetben.) – bal oldali (keskenyebb) hasáb – tipikusan az aktuálisan érvényes almenük, valamint a bejelentkezési panel elhelyezésére szolgál, de lehetnek itt egyéb tartalmak is – jobb oldali (keskenyebb) hasáb – tipikusan az olyan kiemelt tartalmak, illetve egyedi navigációs eszközök (egyedi kiemelések, kiegészítő menük stb.) megjelenítésére szolgál, amelyeket vagy általában fontosnak tartunk a látogatók figyelmébe ajánlani (pl. az eseménynaptár mininaptára és a legközelebbi események modulja), vagy az aktuális főtartalomhoz nyújt valamilyen kapcsolódó, kiegészítő információt.
– középső (széles) hasáb – a mindenkori főtartalom megjelenésének a helye
– alsó régió (honlapláb, lábléc) – tipikus megoldás, amikor itt a felhasználó számára kevéssé fontos, de szükséges információk zárják alulről az oldalt (impresszum, webmester‐link, honlaphasználati szabályok, copyright‐információ stb.), de egyre inkább terjed ennek a zónának keresőoptimalizálási szempontból hasznos alkalmazása. Gyakori megoldás, hogy itt folyamatosan látszik az összes főmenüpont, és a hozzájuk tartozó első szintű almenük pontjai. A honlapdizájn függvényében (ahogy ezt többször is jeleztem) el lehet térni ettől az ötzónás megoldástól – de minden konkrét megoldásnál vagy gondoskodni kell az elmaradó zónák szokásos tartalmának máshol való (értelmes, célszerű) elhelyezéséről, vagy tudomásul kell venni, hogy bizonyos tartalmak megjelenítésére nem alkalmas a dizájn, és azokról le kell mondani. A jelenlegi számítógéphasználati (monitorbeállítási) szokásokat figyelembe véve a honlapok tipikus szélessége 950 px – ezt nem teljes képernyős üzemmódban is biztonságosan meg tudja jeleníteni a 17
legtöbb monitor. Két szélső hasábnál azok szokásos szélessége 180‐220 px között van, 15 px‐es hasábközökkel számolva ebből következően a főtartalomnak helyet adó középső hasáb szélessége 480‐560 px. (Ismét hangsúlyozom: ezek szokásos, általános értékek, a honlapterv részeként kell pontosítani a szükséges paramétereket.) 3.2.1 általános oldal Ez az az oldaltípus, amivel a látogató leggyakrabban találkozik, amikor a site tartalmában jár. Az oldaltípus részei:
– honlapfej – lásd fentebb
– bal oldali hasáb – az almenük és a bejelentkezési panel helye
– jobb oldali hasáb – kiemelt elemek, egyedi navigációs elemek, speciális modulok helye. Elhagyható – de akkor meg kell határozni az egyébként itt elhelyezhető‐elhelyezendő elemek helyét, vagy dönteni kell azok elhagyásáról.
– alsó régió, honlapláb – dizájn‐kérdés, hogy mi legyen itt
– középső széles hasáb – a főtartalom helye.
A főtartalom:
– cikk, speciális cikk – lásd a máshol erről részletesen leírtakat
– szekció vagy kategóriaoldal – lásd a máshol erről részletesen leírtakat
– speciális tartalom fő és aloldalai – az adott tartalom igényei, sajátosságai (az ebben a dokumentumban külön szereplő speciális tartalmaknál az ott leírtak) szerint Fontos: ha van jobb oldali hasáb, de a főtartalom speciális jellege miatt a középső széles hasáb nem elegendő az optimális megjelenítéshez, az ilyen tartalmak megjelenésekor a jobb oldali hasábot el kell hagyni! (Pl. a várostérkép megjelenésénél fontos, hogy az minél nagyobb, értelmezhető méretű legyen – amikor ez megjelenik, a jobb szélső hasáb helyét is a főtartalom foglalja el.) 3.2.2 főoldal A megelőző munkamegbeszéléseken kikristályosodott a főoldal struktúrájának egy célszerű formája. Ennek lényeges elemei:
– a honlapfej (a marketingmenü nélkül!) az oldal tetején látszik, a megszokott formában
– a fej alatti rész öt egyenlő függőleges felületre oszlik:
– a bal szélső felületen megjelenik a Főoldal főmenüponthoz tartozó (egyébként a fentebb leírtak szerint mindig látható, „kiegészítő jellegű”) almenü; 18
– a további négy felületen a marketingmenü négy eleme jelenik meg, az egyes főmenüpontokhoz tartozó 5‐5 almenüponttal – és a felületek alsó szélén egy‐egy „még több »” linkkel – az oldal alsó részét vagy az általános honlapláb zárja, vagy (ha a fentebb leírt, a főmenüpontok első szintű almenüjét tartalmazó megoldást alkalmazzuk) a Főoldal főmenüpontján kívüli főmenüpontok jelennek meg az alemnükkel. (Miután a Főoldal főmenüponthoz tartozó almenü egy sávval feljebb, bal szélen látható. Ennek a tartalmi‐logikai elrendezésnek a konkrét vizuális megjelenítése dizájn‐feladat. 3.2.3 további oldaltípusok A honlap sokszínű tartalmából következően számos további oldaltípussal is találkozik a látogató – de valójában egyetlen más oldaltípusra sincs szükség. Ugyanis – a korábban leírtakból következően – valamennyi egyedi oldaltípus az általános oldaltípusból származtatható – oly módon, hogy a főtartalom helyére az egyedi,speciális tartalomnak megfelelő információ kerül, a speciális tartalom sajátosságai szerinti elrendezésben. Ezek tehát valójában nem egyedi, az általánostól különböző oldaltípusok, csupán a főtartalom megjelenése változik a szükséges módon. Az ehhez szükséges információkat az egyes speciális tartalmaknál írjuk le ‐ amennyiben erre szükség van. Előfordulhat, hogy egy‐egy ilyen speciális tartalomnál egyedi grafikai‐tipográfiai megoldások indokoltak – a fejlesztés megfelelő szakaszában az alapdizájnból kiindulva kell a szükséges tervezést elvégezni, véglegesíteni. 4.egyéb funkciók, szolgáltatások A honlapon természetesen működniük kell azoknak a funkcióknak, szolgáltatásoknak, amelyek ma minden korszerű honlapon jelen vannak, elvárhatók. Ezek többségénél olyan internetes standardok alakultak ki, amelyek fölöslegessé teszik a részletes leírásokat – egy szabadszavas keresőtől például ma minden internetfelhasználó ugyanzt várja el, akármilyen site‐on is van. Itt csak olyan megfontolásokat, szempontokat fogalmazunk meg, amelyekre feltétlenül szükség van – vagy a site sajátosságai miatt, vagy az egységes megjelenés elősegítése érdekében. 4.1 hírlevelek Számtalan jól használható, fejlett szolgáltatásokat nyújtó hírlevélmodul közül választhatnak a honlapfejlesztők. Olyan hírlevélkezelőre van szükség, amely képes a következőkre:
19
– saját regisztráció (azaz: a hírlevelekre való feliratkozáshoz nem szükséges a honlapra is regisztrálni – de célszerű a kétféle regisztrációt összekapcsolni)
– lehessen többféle hírlevélsablont létrehozni;
– lehessen tetszőleges számú tematikus hírlevelet definiálni;
– legyen megoldva a hírlevelekre való feliratkozás és leíratkozás felhasználói adminisztrálása
– legyen lehetőség a regisztráción alapuló levelezési listákon túl egyedi levelezőlistákat létrehozni, külső listát importálni.
– legyen mód a korábbi hírlevelek megtekintésére a site‐on (hírlevélarchívum‐funkció).
Ha hangsúlyt akarunk adni a hírlevelekre való feliratkozás lehetőségének, akkor erre szolgáló modult a jobb oldali hasábban (ha van) célszerű elhelyezni. 4.2 kép, képgaléria, videó, videógaléria Alapvető elvárás, hogy a honlapon lehessen képeket, képgalériákat, illetve videókat használni. Néhány megfontolás ezekkel kapcsolatban:
– képek
Amint a cikkeknél korábban leírtuk, célszerű arra törekedni, hogy azonos módon használjuk a képeket: ha egy kép van egy cikkhez, akkor azt a leadhez kapcsolva használjuk, ha feltétlenül szükség van második képre, akkor még egyet használunk a szövegbe illesztve. A képek azonos befoglaló méretben jelnjenek meg (kisebbek a leadben, nagyobbak a szövegben). Hogy pontosan hogyan, milyen méretben, az dizájn‐kérdés.
– képgalériák
A városi honlapon – a tartalom jellege miatt – kiemelt, hangsúlyosan megjelenített, önálló tartalomnak szánt képgalériára nincs szükség. Ugyanakkor vannak olyan tartalmak, amelyeknél indokolt a több (esetenként viszonylag sok) kép megjelenítése. Erre az ún. „beillsztett képgalériát” használjuk. Ennek lényeg: a site‐on működik egy szokásos, jelenleg elvárható szolgáltatásokkal (ideértve az adminisztrációs szolgáltatásokat is) rendelkező képgaléria, amelyben lehetőség van korlátlan számú egyedi galéria létrehozására. Ha egy adott cikknél (tartalomnál) szükség van képgaléria alkalmazására, akkor azt vagy egy szöveglink elhelyezésével oldjuk meg (amely link a megfelelő képgaléria elemeit jeleníti meg alkalmas formában), vagy a galéria képeiből generált ún. thumbnail‐képek beillesztésével jelezzük a galéria elérhetőségét. (A thumbnail‐képek linkként működnek a galériához.)
– videók
Lehetőséget kell teremteni arra, hogy szükség esetén egy‐egy cikkbe (vagy egyéb tartalomba) videót illeszhessünk be. Célszerű megoldás magának a sok helyet fölöslegesen elfoglaló videóablaknak a beillesztése helyett a videó elérhetőségét vagy egy szöveglinkkel vagy egy linkelhető 20
ikonnal jelezni – a link egy videóablak megnyitását generálja, amiben automatikusan elindul a videó lejátszása.
– videógaléria
Videógaléria alkalmazására (tehát amikor egy helyen, egy felületen több videó közül választhatok, vagy a listán lévő videókat egymás után lejátszhatom) a site‐on nincs szükség. Ha valamely tartalomnál mégis indokolt lenne ilyen alkalmazás, akkor azt egyéb, áthidaló megoldással el lehet intézni. (Pl. videómegosztóra feltöltött videókból összállított play‐listre való külső linkeléssel.) 4.3 megosztás, ajánlás, közösségi oldalak Minden site nélkülözhetetlen tartozéka ma már a megosztás, ajánlás lehetőségének felkínálása, illetve az oldal facebook‐os kapcsolatának létrehozása. Erre számos alkalmas kiegészítő modul áll rendelkezésre – a megfelelőt ki kell választani. Célszerű elhelyezés a jobb oldali hasáb – ha van. 5. menü‐ és tartalomstruktúra – megjegyzések a melléklethez a./ a mellékletet több file‐formátumban hozzáférhetővé teszem – de legjobban a Mindmanager Viewer nevű, ingyenesen letölthető programmal, az eredeti formátumban használható. Ez a program a meglehetősen terjedelmes dokumentum számos praktikus áttekintési‐kezelési lehetőségére ad módot – ráadásul a menüpontok és tartalomelemek vizuálisan is jelzett kapcsolódásai csak ebben az eredeti formátumban láthatók. (A Word‐dokumentumban és a pdf‐ben ez nem jelenik meg.) b./ amint arról korábban is volt szó, a melléklet a tartalmi specifikáció szerves részét képezi, a kettő együtt érvényes. Ez abban is megnyilvánul, hogy a melléklet nem csupán a menü‐ és tartalomstruktúrát, valamint az egyes elemek egymáshoz rendelését, kapcsolódásait mutatja – de az egyes menü‐ és tartalomelemekhez fűzött megjegyzésekben számos egyéb fontos információt is tartalmaz. Ezek egyrészt a fejlesztést segítik, másrészt a tartalommal foglalkozó honlapszerkesztők számára adnak eligazítást, utasítást stb. Egyszóval: a melléklet valamennyi eleme fontos része a tartalmi specifikációnak! c./ az új városi honlap akkor tekinthető alapállapota szerint elkészültnek, ha a tartalmi specifikációban megfogalmazott, leírt valamennyi elem megvalósul – illetve: ha valamely elem nem valósul meg, annak az az oka, hogy a site valamely funkciója, részeleme magába foglalja az azonos funkcionalitást. Ugyanakkor megfontolandó, hogy ennek az alapállapotnak a létrehozása is két lépésben történjen – ezzel előbbre hozva a publikus állapot elérésének lehetséges időpontját. A teljes tartalomban ugyanis vannak olyan elemek, amelyek nélkül a honlap teljes értékűként tehető publikussá – hangsúlyozva: ez csak átmeneti állapotként fogadható el. 21
A mellékletben a főmenü bizonyos pontjainál egy 2‐es számmal jelöltem, hogy az adott menüpont (ha az így megjelölt menüponthoz almenü is tartozik, akkor a teljes „menüág”) „2‐es prioritású”, azaz elegendő, ha ezek a tartalmak csak később, fokozatosan jelennek meg a site‐on. Ehhez két további megjegyzés: – a legjobb megoldás, ha eleve a teljes site készül el – ez esetben a „2‐es prioritás” jelöléseit nemkell figyelembe venni; – ha a projekt felelős vezetői úgy döntenek, hogy érdemes mérlegelni ezt a kétlépcsős megoldást, akkor az általam javasoltak egy lehetséges megoldásnak tekintendők – azon nyilván lehet vváltoztatni különböző, az enyémtől eltérő megfontolások szerint. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: a jelen dokumentumban látható változat egyúttal azt is jelzi, hogy mi az az alaptartalom, ami nélkül szerintem kockázatos (legalábbis nem szerencsés) a honlapot publikussá tenni. Miskolc, 2011. 08. 08. Görömbölyi László Melléklet – a site menürendszerének és tartalomstruktúrájának, illetve a kettő közötti kapcsolatoknak a leírása – több file‐formátumban: menu_tartalom_vegleges_110808.doc (outline nézetben) menu_tartalom_vegleges_110808.pdf (a Word‐dokumentum pdf‐es változata) menu_tartalom_vegleges_110808.mmap (a dokumentum eredeti, a Mindjet MindManager Pro program saját formátumában – a dokumentum megnyitható, minden nézetben használható a Mindmanager Viewer nevű, az internetről ingyenesen letölthető programmal. Egy letöltési hely: http://download.chip.eu/de/download_getfile_de_3950545.html?s=http://dl05.chip.eu&f=/1 73445/MM70‐G‐472_Viewer‐u‐ de.msi&t=4e4129d5&sign=c492ce51493ee99c836d1b7acafe02c5&dl_type=dl_hs
22
