A nemzetközi konferencia tartalmi összefoglalója

A nemzetközi konferencia tartalmi összefoglalója A Börtönbeli Droghasználat és Fertőzések Megelőzésének Európai Háló­ zata (ENDIPP) a magyar Büntetés-végrehajtási Szervezet közreműködé­ sével „A lehetőségek feltárása - A börtönök biztonságossá tétele minden­ ki számára” címmel nemzetközi konferenciát rendezett 2005. július 7-9. között a budapesti Corinthia Grand Hotel Royal szállodában. A nagysza­ bású rendezvényen közel 250 külföldi és magyar szakember vett részt. Az ENDIPP - 1994 óta - immár 8. alkalommal szervezett európai tanácskozást a börtönben használt kábítószerek és az ott fellépő fertőzések témakörében. A külföldi résztvevők a konferencia nyitónapjának délelőttjén látogatást tettek a Bu­ dapesti Fegyház és Börtönben, a Fővárosi Bv. Intézet III. objektumában, valamint a Fi­ atalkorúak Bv. Intézetében. ★

2005. július 7-én délután Paddy Costall, a londoni székhelyű Cranstoun Drug Services főigazgatója köszöntötte a résztvevőket és nyitotta meg a konferenciát. Dr. Petrétei József igazságügy-miniszter megnyitó előadása után Dr. Jonathan Beynon, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) képviselője szervezetének a fogvatartottak emberi jogainak védelmét, illetve a böitönegészségügy terén kifejtett tevékenységét ismertette. E munka volumenére jellem ző, hogy a Vöröskereszt 2004ben 80 országban. 2 ezer 400 helyszínen mintegy 570 ezer fogvatartottat látogatott meg. A svájci székhelyű független szervezet a fogolytáborok, illetve a „normál” börtönök fel­ keresése során nem a nyugat-európai sztenderdek, hanem az adott ország egészségügyi színvonalának biztosítását kéri számon a helyi hatóságoktól. Az előadó kiemelte a túl­ zsúfoltságból és az izolációból eredő börtönártalmak jelentőségét, továbbá a TBC és a HÍV fertőzés elleni küzdelem fontosságát. A nem zetközi konferencia ezt követően a kezelés és a felügyelet összefüggése­ it tárgyaló plenáris vitával folytatódott. A vita levezető elnöke Lord Dávid Ramsbotham volt. aki 1995 és 2001 között a börtönök tevékenységét ellenőrző főinspek­ tor tisztségét látta el az Egyesült K irályságban. B eszélgetőpartnerei Paolo Pertica kábítószerügyi szakértő, a B lackpool DAT koordinátora, Alex Gathcrer, a WHO képviselője, Andreas Skulberg, a norvég büntetés-végrehajtás igazgatóhelyettese, Fabienne Hariga, a M odus Vivendi belgium i civil szervezet képviselője és John Podmore, a dél-londoni B rixton Bv. Intézet parancsnoka voltak. A panelvita során m egfogalm azódott, hogy ez az eszm ecsere öt-hat évvel ezelőtt nem jö h etett volna létre, vagyis: a börtönökben jelentkező drogproblém a napjaink­ ban felértékelődött. A kezelés és a felügyelet, vagy m ás szavakkal az ellátás és a

kontroll (biztonsági értelem ben) az érem két oldalát jelenti. A kábítószer-élvező fogvatartottak kezelése során jó ellátás és hatékony ellenőrzés egyszerre lehetséges. Többen hangsúlyozták, hogy a börtönökben és a társadalom ban jelentkező drogproblém át nem lehet különválasztani, hiszen a fogvatartottak - néhány kivételtől el­ tekintve - visszatérnek a társadalom ba, ezért a börtönökben is a közegészségügyi szem pontokat kell érvényesíteni.

★ A nem zetközi konferencia második napja is plenáris üléssel vette kezdetét. Steve Rossell, a C ranstoun D rug Service ügyvezető igazgatója elnökletével három nyugat-európai ország - Skócia, A usztria és O laszország - gyakorlatával ism er­ kedtek m eg a tanácskozás résztvevői. Mike Storey, a skót börtönszolgálat m unkatársa a náluk bekövetkezett változá­ sokról beszélt. Skóciában egyrészt szociális m unkásokat vontak be a börtönbeli drogproblém a kezelésébe, m ásrészt csökkentették az ezzel kapcsolatos bürokráci­ át. A kábítószer-függő fogvatartottak adatait elektronikusan tárolják, ezek az infor­ m ációk a külső drogszolgálatok szám ára is elérhetőek, am elyek folyam atosan ér­ tékelik az általuk kezelt fogvatartottakat, s ez a tevékenységük - visszacsatolás­ ként - szintén nyom on követhető a rendszerben. Alfréd Steinacher az osztrák büntetés-végrehajtási rendszer gyakorlatát m u­ tatta be. A kábítószer-függő fo gvatartottak terápiás kezelése az egyik bécsi bünte­ tés-végrehajtási intézetben folyik, a kezelést az érintett fogvatartottaknak előzete­ sen kérelm ezniük kell. A kábítószer-m entes körletek m ár tíz éve m űködnek A uszt­ riában. Szubsztitúciós (helyettesítő) kezelés - m étádon - pedig húsz éve érhető el m inden osztrák börtönben. Az intravénás szerhasználat csökkentése érdekében fő ­ ként az ópiát-függőkre koncentrálnak. Az utógondozás területén a pártfogó fe l­ ügyelet öt éve kapcsolódott be a m unkába. A kábítószer-problém ával küzdő elítél­ tek - ha alkalm asak rá - külső intézm ényekben is kaphatnak kezelést szabadulásu­ kat m egelőzően. Francesco Scopelitti, m ilánói közegészségügyi szakem ber az olaszországi tö­ rekvésekről beszélt. A problém ás droghasználók - a rendőrség vélem ényezése, il­ letve a bíróság döntése alapján - a szabadságvesztés büntetést helyettesítő ún. al­ ternatív kezelésben vehetnek részt. 2004-től indult négy olasz börtönben a „DAP PR ÍM A ” ártalom csökkentő program , de - m int ahogy az előadó kifejtette - ennek tapasztalataiból talán még korai lenne m esszem enő következtetéseket levonni. A plenáris ülést követően m űhelym unkaszerűen, w orkshopokban folytatódódott a konferencia a következő tém ákban: • ártalom csökkentési politikák és gyakorlatok • a különféle kábítószer-függő csoportok kezelése • a család és a társadalom bevonása a drog elleni küzdelem be • a civil szervezetek helyzete a v o lt szocialista országokban • a droghasználat m egelőzése a fiatalkorúak körében

• epidem iológiai (járványtani) m egközelítések • a hepatitis C kezelése a francia börtönökben M iután a legnagyobb érdeklődést a legelső kérdéskör vonzotta, s a je le n tudó­ sítás összeállítója is ennek m egtárgyalását követte nyom on, az alábbiakban csak ennek a w orkshopnak a m unkáját részletezzük. Az ártalom csökkentési politikákkal és gyakorlatokkal foglalkozó egész napos w orkshop levezető elnöke Matthew Curtis, az OSI (O pen Societv Institute - N yi­ tott Társadalom Intézet) m unkatársa volt az A m erikai Egyesült Állam okból. Az első előadó, Heino Stöver, a B rém ai Egyetem kutatója nem zetközi összeha­ sonlításban m utatta be az ártalom csökkentés börtönbeli helyzetét. A kutatások ki­ m utatták, hogy a börtönpopuláción belül a m entális zavarok előfordulása átlagosan 2-4% -kal, az öngyilkosság 5% -kal, a HIV /A ID S 20% -kal. a H epatitis C pedig 100%-kal m agasabb, m int a kinti lakosság körében. A világ összes, több mint 8 m il­ lió fogvatartó ttjának 50% -a érintett valam ely m ódon a drog-problém ában. A bör­ tönbeli kezelés két alapvető irányzata az ún. absztinencia alapú és az ártalom csök­ kentő kezelés. A z előbbi a fogvatartottaknak a szerektől való tartózkodását követe­ li meg (ld. drogm entes egység, terápia), m íg az utóbbi szerint a kábítószerm entes börtön: illúzió. Az ártalom csökkentésben használatos szubsztitúciós (helyettesítő) kezelések igen változatos képet m utatnak Európában. Három országban (C sehor­ szág. Görögország, Svédország) nem alkalm azzák a szubsztitúciót. Spanyolország­ ban viszont a fogvatartottak 80% -a kap helyettesítő kezelést. Az európai átlagot te­ kintve a börtönnépesség 7% -a részesül szubsztitúciós (főként m étádon) kezelésben. Ralf Jürgens, a K anadai H IV /A ID S Jogi H álózat koordinátora előadását a bör­ tönbeli fertőzések kérdéskörének szentelte. K özism ert, hogy' a H ÍV fertőzöttek száma az intravénás droghasználat következtében drám aian növekszik világszerte. A fertőzések m egfékezése érdekében 2005-ben tűcsere-program ot indítottak Svájcban, N ém etországban, Spanyolországban, M oldáviában, K irgizisztánban és Fehéroroszországban. (Az utóbbi három országban nem zetközi segélyalapok tet­ ték lehetővé a program beindítását.) Az eddigi tapasztalatok szerint a biztonsági problém ák nem növekedtek, az intravénás droghasználat pedig csökkent. A tűcse­ re-program ok a börtönbeli fekete-piac kialakulása ellen hatnak és hosszabb távon a fertőzöttek szám ának csökkenését eredm ényezik. A harm adik előadó, Larisza Pintilei, az „Innovatív projektek a börtönökben” nevű szervezet m unkatársa a m oldáv b ü n tetés-végrehajtásban folyó ártalom csök­ kentő kísérletről szám olt be. M oldáviában a fogvatartottak szám a 10800 fő. a sze­ m élyi állom ány létszám a 2700 főt tesz ki. A fo gvatartottak 43% -a - főként a 1825 év közötti korosztályból - droghasználó. A H ÍV fertőzöttek szám a folyam ato­ san növekszik. A felvilágosító előadásokkal egybekötött tűcsere-program ot eddig öt intézetükben indították el, két további börtönben a program beindítását terve­ zik. A fogvatartottak - önkéntesek bevonásával - nonstop ju tn a k steril tűhöz. A m oldáv bü n tetés-végrehajtás terveiben szerepel a m étádon fenntartó kezelés m eg­ valósítása is.

Sárosi Péter, a TASZ civil szervezet m unkatársa m agyar börtönökben m utat­ kozó kábítószer-problém a egyes összetevőit elem ezte. Az előadó szerint a m agyar büntetés-végrehajtási intézetekben a kábítószerrel kapcsolatos kockázatok magas szintje jellem ző. K ritikaként em lítette, hogy nincsen m étádon fenntartó kezelés, il­ letve hogy a H ÍV pozitív fogvatartottakat elkülönítve helyezik el. Sárosi Péter szükségesnek tartaná, hogy a jö v ő b en szorosabb együttm űködés jö jjö n létre a ci­ vil szervezetekkel és a nem zetközi ajánlások érvényesítése következetesebben v a ­ lósuljon meg. A következő előadó, Edoardo Spacca, az EN D IPP brüsszeli irodájának m un­ katársa Parviz A fsharnak, az iráni börtönegészségügyi szolgálat vezetőjének gon­ dolatait tolm ácsolta, aki nem tudott részt venni a tanácskozáson. Az iráni büntető­ jo g rendkívül szigorúnak m ondható, az alternatív büntetéseket csak nem rég óta kezdték alkalm azni. E nnek következtében a fogvatartottak szám a az elm últ néhány évben 170 ezerről 130 ezerre csökkent, de m ég így is 210 fogvatartott ju t 100 000 lakosra. A börtönnépesség 48% -át kábítószerrel kapcsolatos bűncselekm ények m i­ att tartják fogva. H árom éve elérhető a m étádon fenntartó kezelés, ha viszonylag szűk körben is. Marat Ahmetov, a kazah büntetés-végrehajtás képviselője a H ÍV fertőzés m egelőzésének náluk m egvalósuló gyakorlatát m utatta be. K azahsztánban a fog­ vatartottak szám a csökkent az elm últ években, jelen leg 44 ezer fő. A kazah bünte­ tés-végrehajtás legnagyobb problém áját a börtönnépesség körében tapasztalható fertőzések (TBC, H IV /A ID S) jelentik. 1999-től új börtönegészségügyi stratégiát valósítanak meg, azóta jav u ltak az egészségügyi m utatóik, m unkájukban előtérbe került az em beri jo g o k biztosítása, illetve a szem élyi állom ány képzése. N em zet­ közi szervezetek segítségével m onitoring vizsgálatokat is végeznek. A w orkshop utolsó előadója Holly Catania, az ICAAT (International Center fór A dvancem ent o f A ddiction Treatm ent - A ddikciók K ezelését Elősegítő N em ­ zetközi K özpont) m unkatársa volt az E gyesült Á llam okból, aki egy, a Puerto Ricoi börtönökben lefolytatott m étádon program tapasztalatairól szám olt be. A Puerto Rico-i droghelyzet súlyosságát jellem zi, hogy a különböző gangek révén a kábító­ szer-kereskedelem szervezett form ában zajlik a börtönök falain belül. A m étádon program nak jelen leg csak 150 résztvevője van, de a kezeltek szám át 300 főre sze­ retnék em elni. A k ísérlet jelen tő ség ét az adja, hogy m étádon fenntartó kezelést az U SÁ -ban korábban büntetés-végrehajtási intézetben m ég nem alkalm aztak. A nem zetközi k o n feren cia hosszúra nyúlt m ásodik napja plenáris üléssel zá­ rult: Elena Grigorjeva fehérorosz k áb ító szerügyi szakértő a H IV -fertőzött női fo gvatartottak reszo cializáció jáv al kapcsolatos kutatásáról szám olt be. A v izsg á­ lat a k elet-európai régió ö t állam át - F ehéro roszország, M oldávia, O roszország, Ö rm ényország, U krajna - érintette. A H IV -fertőzött női fogvatartottak körében gyakoribb a bűntudat, m int férfi sorstársaik esetében. R eszocializációjukat nagy­ b a n nehezíti, hogy tájékozottságuk, tu d ato sságuk alacsony. A z em lített országok­ ban - néhány k iv ételtő l eltekintve - a civ il szervezetek is hiányzanak, am elyek

elősegíthetn ék e rendkívül hátrányos helyzetű csoport v isszailleszkedését a tá r­ sadalom ba.

★ A tanácskozás harmadik napja a panelbeszélgetéssel kezdődött, am elynek té­ mája a börtönökben nyújtható kábítószerügyi szolgáltatások minősége és költséghatékonysága volt. A levezető elnök tisztét Mike O ’Grady, a glasgow -i Legfelső B íróság bírája látta el. A beszélgetésben Deborah S m all, az egyesült állam okbeli B reak the Chains (töijétek le a láncokat) em beri jo g i szervezet vezetője, Ralf Jürgens, a K anadai H IV /A ID S Jogi H álózat koordinátora, Dimitrij Rehnov, az oroszországi AFEW (Aids F oundation East-W est - K elet-N yugat Aids A lapítvány) m un­ katársa, Kathryn Leafe, a C ranstoun D rug Service képviselője és a m agyar B ün­ tetés-végrehajtási Szervezet részéről dr. Huszár László bv. dandártábornok, az or­ szágos parancsnok stratégiai, jo g i, igazgatási helyettese vett részt. A beszélgetés levezető elnöke bevezetőjében kifejtette, hogy N yugat-Európában nagyok az aggodalm ak a kábítószer-problém a börtönbeli kezelésének magas költségei m iatt, elvárják a hatékonyságot s gyors eredm ényeket várnak. A „nem népszerű” csoportok érdekében kiadott költségek nem kapnak kellő tám ogatást a közvélem ény és a korm ányzatok részéről. D eborah Small szerint az Am erikai Egyesült Á llam okban - az ottani büntetőpolitika szigorúsága m iatt - a helyzet en­ nél extrém ebb, ugyanakkor az elm últ öt évben annyiban jav u lt a helyzet, hogy a kábítószer birtoklásáért kiszabott ítéletek rövidebbek lettek, illetve többet költe­ nek a kábítószer-függők kezelésére a börtönökben. R a lf Jürgens elm ondta, hogy a HIV-pozitív fogvatartottak szám a rendkívül m agas világszerte. A m egelőzésre, a prevencióra nem ju t elég forrás. B izonyított, hogy az ártalom csökkentő módszerek - a tűcsere és a m étádon fenntartó kezelés - hatékonyak. D im itrij Rehnov arra utalt, hogy az ún. átm enteti országokban (a volt szovjet állam okban) még a társa­ dalom ban élő H IV -fertőzöttekre is kevés erőforrás ju t. A C ranstoun D rug Service m unkatársa a m inőséggel és költséghatékonysággal kapcsolatos nézeteit osztotta meg a konferencia résztvevőivel. Egy, a hallgatóság soraiból érkezett hozzászólás szerint képm utatás azt hinni, hogy a börtönbeli drogproblém a kezelésében közrem űködő civil szervezetek nem hatékonyak, hiszen a büntetés-végrehajtási intézetek sem azok, m égis rengeteg pénzt költenek világszerte a börtönépítésre. Dr. H uszár László a felvetésre reagál­ va kifejtette, hogy nem a börtönök tehetnek a zsúfoltságról, s a büntetés-végrehaj­ tás ennek csökkentése érdekében kam pányol a börtönépítés m ellett. R alf Jürgens szerint egy ausztrál vizsgálat kim utatta, hogy a börtönökben sokat költenek a k í­ nálatcsökkentésre (pl. drogkereső kutyák kiképzése), de keveset az ártalom csök­ kentésre, noha az utóbbi a hatékonyabb. K athiyn Leafe a következő dilem m át v e ­ tette fel: kérdéses, hogy egy adott m ódszer más kulturális közegben hogyan m űkö­ dik. R alf Jürgens szerint nem szabad a program okat lem ásolni, de a kulturális kü­ lönbségeket nem szabad ürügyként felhasználni arra, hogy ne tegyünk semmit.

A három napos nem zetközi konferencia záró és összefoglaló ülésén elsőként

Edoardo Spacca, az EN D IPP brüsszeli irodájának m unkatársa értékelte az el­ hangzott előadásokat, és - többek között - m egköszönte a szervezők munkáját. Cárén Weilandt, az EN D IPP K utatási P rogram jának vezetője elm ondta, hogy olyan elektronikus adatbázist szeretnének kiépíteni közösen az igazságügyi tárcák­ kal és a nem zeti büntetés-végrehajtási rendszerekkel, am ely alkalm as a börtönbeli droghelyzet valós feltérképezésére. K ifejtette, hogy az EN D IPP az egyes orszá­ gokban is képes kutatásokat végezni, és az ehhez szükséges forrásokat is meg tud­ ja szerezni az Európai B izottságtól elnyert pályázatai révén. Paddy Costall, a Cranstoun D rug Service főigazgatója szerint a tanácskozás szakm ailag rendkívül sikeres volt. K iem elte, hogy ilyen szép színhelyen még nem rendezett konferenci­ át szervezetük, m egköszönte a m agyar B üntetés-végrehajtási Szervezet vendég­ szeretetét, s bejelentette, hogy az E N D IPP jö v ő évi konferenciájának helyszíne Szlovénia fővárosa, L jubljana lesz.