A kis- és középvállalatok kommunikációja konferencia 2014. november 14. Pannon Egyetem, Veszprém előadásainak tartalmi összefoglalói ___________________________________________________________________________________
Ablonczyné Dr. habil Mihályka Lívia egyetemi docens tanszékvezető – Dr. Tompos Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, 9026. Győr, Egyetem tér 1. e-mailcím:
[email protected];
[email protected] Vállalati intern kommunikáció: Esettanulmányok Győr-Moson-Sopron megyéből 2014 tavaszán vállalati belső kommunikációt feltérképező kutatást végeztünk hallgatóinkkal közösen a Győr-Moson-Sopron megyében működő vállalatok körében. Jelen előadás a rendelkezésre álló korpuszból néhány esetet emel ki, amelyek alapján a belső kommunikáció gyengeségei és erősségei nyomon követhetők és általános tendenciákat mutatnak.
---------
Dr. Balogh Ágnes egyetemi docens – Dr. Bogdány Eszter egyetemi tanársegéd Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék 8200, Veszprém, Egyetem u. 10. e-mailcím:
[email protected],
[email protected] Biztosan tudjuk mi a jó a munkatársainknak!? A kis- és középvállalkozások speciális helyzete abból is adódik, hogy sokszor a vállalkozás tulajdonosai egyben vezetői szerepet is betöltenek. Jellemzően a munkatársak kezelése is a tulajdonos-vezető feladata, ehhez a szervezeten belüli kommunikáció is hozzátartozik. Az előadás vállalati esettanulmányok alapján a KKVk belső kommunikációs problémáit tárgyalja a tulajdonos-vezető nézőpontjából. Ennek során bemutatásra kerülnek a belső kommunikáció főbb nehézségei, gyenge pontjai és a nagyvállalatoktól eltérő sajátosságai.
1
Borgulya Ágnes egyetemi magántanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Gazdálkodástudományi Intézet e-mailcím:
[email protected] A ’Conscious corporations’ és a vállalati kommunikáció – Mit tanulhatnak a nagyok a kicsiktől? A világméretű intézményi és egyéni bizalmi válság, bizonyos gazdasági folyamatok egyre több emberben ébresztik fel a sürgető igényt és törekvést, hogy jobbá tegyék a világot, morális változás motorjai legyenek. A ’conscious corporations’ törekvése, hogy a profit maximalizálás helyett a vállalat valamennyi érintettje (a dolgozók, a fogyasztók, a beszállítók, a lokális és tágabb környezetet alkotó közösségek éppúgy mint a tőkebefektetők) tisztességes módon részesedjenek a vállalat eredményeiből. Ehhez olyan szemléletre van szükség, amely holisztikus rendszerként értelmezi a vállalatot és stakeholdereit, amely minden érintettet integrál, közösséget alkot velük, amely tudatosan és „lélekkel” fordul a rendszer valamennyi szereplőjéhez, és az etikus magatartást értékrendje vezérelvévé teszi. A Medtronic kisvállalkozásként indult. E filozófia alapján tevékenykedve mára naggyá nőtt és igen sikeressé vált. Egy hazai mezőgazdasági kisvállalakozás ugyanerre a filozófiára és értékrendre építi működését. Fogyasztói csupa dícsérő jelzőkkel szólnak róla. A megbecsülésben mindkét vállalkozás esetében jelentős része van a kommunikációnak. Az előadás azokat a kommunikációs elveket és gyakorlatokat gyűjti össze, amelyek a „tudatos és lélekkel bíró” vállalatok működésének alapját képezik. ---------------Borsos Eszter doktorandusz Szent István Egyetem Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola e-mailcím:
[email protected] „Kis“ és „nagy“ tudásszolgáltatók kommunikációja – fókuszban a felsőoktatási intézmények A főiskolák és egyetemek ugyan nem nevezhetők vállalatoknak, azonban az utóbbi idők egyre több olyan változást hoztak és hoznak, amelyek a “piacosodás” irányába mutatnak. Megjelentek olyan eddig nálunk ismeretlen fogalmak mint: egyetemmenedzsment, intézménymarketing, verseny, fizetős képzések stb. Ez bizonyos üzleti kommunikáció-jellemzők megjelenését feltételezi. A magyar felsőoktatás számos változáson ment keresztül az elmúlt szűk negyed évszázadban és ez a transzformáció napjainkban is tart. A rendszerváltást követő években egyrészt a hallgatók számának expanzív növekedése, másrészt a magánfőiskolák, magánegyetemek megjelenése és népszerűsödése, majd a kétezres évek elején a Bologna rendszer bevezetése, míg napjainkra az oktatási piac szűkülése, a minőségi igények megjelenése, a gazdálkodás ésszerűsítésének irányába tett lépések (kancelláriák kiépítése, az intézmények között a szakok ésszerűbb elosztása, stb.) számos újdonságot hozott az addig viszonylag zártan, tradícionálisan, hierarchikusan 2
működő felsőoktatási rendszerünkbe. Természetesen e változások hatást gyakorolnak, sőt új, más megoldások, módszerek igényével hatnak a felsőoktatási intézmények belső valamint külső kommunikációjára egyaránt. Előadásomban néhány olyan felvetést vázolok a tulajdonos (állam, alapítvány, magán tulajdon), valamint a méret meghatározó szerepét illetően, mely később egy mélyebb kutatás alapjául szolgálhat. Főként szekunder adatbázisokra hivatkozva, valamint saját tapasztalataim alapján ezt a speciális szegmenest – amely olykor „gyermekbetegségektől” sem mentes – a változás oldaláról mutatom be. ---------------------------Csóti Gábor ügyvezető igazgató Investors in People Hungary (BusinessWorks Hungary Kft.), 1134 Budapest, Kassák Lajos u. 59. e-mail cím:
[email protected] Mit tanulhatunk a legjobbaktól? A szervezeti és emberi kockázatok jelentik az üzleti működés legkomolyabb bizonytalansági tényezőit, melyek mögött szinte kizárólag kommunikációs hibákra bukkanunk. Hiába optimalizáljuk az érték-előállító folyamatainkat, ha a munkatársaink alkalmassága vagy hajlandósága elrontja a tervezőasztalon gondosan megálmodott működést. Van lehetőségünk, hogy befolyásoljuk ezt? Az Investors in People minősítő rendszer a szervezeti működés minőségét és kockázatait menedzseli. Gyakorlati üzleti kommunikációs problémákon, kihívásokon és az ezekre adott válaszokon keresztül mutatom be, hogy az Investors in People minősített szervezetek milyen megoldásokat, jó gyakorlatokat tudnak követendő mintaként ajánlani. --------------Egyed Ildikó tulajdonos / üzletági vezető Aurum Oktatási Központ Szolgáltató Kft. (LeanCenter és AurumRecruitment Üzletágak), 8200 Veszprém, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 15. Munkaerő-közvetítés, Képzés, Tanácsadás e-mail cím:
[email protected] és
[email protected] Marketing kommunikáció lehetőségei és korlátai egy kisvállalat életében Kommunikációs eszközökből és csatornákból a 21. században nem kell hiányt szenvednünk már, azt azonban eldönteni, hogy mikor melyiket és hogyan érdemes használni, nem olyan könnyű feladat. Minden gazdasági vállalkozás érzékeny a költségekre, ami természetesen kihat a marketing tevékenységre is. Milyen hatékony és egyben „pénztárcakímélő” lehetőségei vannak egy kisvállalkozásnak a márkaépítésre? Továbbá: Van-e különbség, induló és már befutott cégek marketing kommunikációjában? Vajon el lehet a drágát még drágábban adni? Mi kell az ügyfélnek? Miért nélkülözhetetlen a pszichológia a kommunikációban?
3
Ponicsán Katalin marketing vezető MagiCom Kft., 1102 Budapest, Szent László tér 20. e-mailcím:
[email protected] Polák-Weldon Réka gazdasági tanár Pannon Egyetem, gazdaságtudományi Kar CSR tevékenység integrációja a KKV marketingben, különös tekintettel az egyetemi kapcsolatokra A társadalmi felelősségvállalás szerepe a magyar céges kultúrákban. A HBLF és a HOA szakmai szerepvállalása és iránymutatása a jó gyakorlatok kialakításában. CSR megjelenés az KKV stakeholderei felé irányuló kommunikációkban. MagiCom példáján: • CSR tevékenység, policy, pozícionálás, egyetemi kapcsolatok szerepe • példák az egyetemi kapcsolatok kommunikálására • win-win helyzet az egyetemekkel ------------------Görcs Annamária ügyvezető, Marketing & HR GIMEX-Hidraulika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, Győr e-mailcím: Egyszemélyes marketingcsoport -
Egy családi kisvállalkozás kommunikációja Tervezés, szervezés, kivitelezés Hogyan legyünk költséghatékonyak? Élet az internet előtt Nemzetközi kommunikáció --------------------
Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem e-mailcím:
[email protected] ECOPSI: európai felmérés a kommunikációs szakemberek kompetenciáiról Az elmúlt 20 évben egyre inkább tudatosodott a kommunikációs szektor jelentősége a szervezeti sikerek elérésében. A 42 ország több mint 2000 kommunikációs szakembere körében végzett felmérés bemutatja a jelenleg szükséges és a jövőre vonatkozóan fejlesztendő kompetencia területeket. Kiemelten foglalkozik a képzésekkel, a közösségi média használatával kapcsolatos új elvárásokkal, a kríziskommunikáció és a belső kommunikáció során elvárt kulcskompetenciákkal, a nagytömegű információ kezelésével, a kulturális aspektusokkal. 4
Prof. Dr. Noszkay Erzsébet egyetemi m.tanár szakértő tanácsadó, a VOE elnöke e-mailcím:
[email protected]
Vajon miképp járulhat hozzá a kommunikáció a KKV-k növekedésmenedzsmentjének sikeréhez? A hazai KKV éppúgy, mint az EU országbeliek gyakran szűnnek meg különféle okok miatt. Ezek közül kiemelkedik az a szituáció, amikor is egy KKV vállalkozás, növekedésnek indul, ám azt nem megfelelően kezelik. Így nem csoda, ebbe a folyamatba sok KKV „bukik bele”, gyakran olyanok is, amelyeknek nem kellene, szükségszerűen erre a sorsra jutniuk. Számos országban igyekeznek ebben a KKV-kat segíteni (ld. pl. Francia országban a kamarák által működetett tanácsadói hálózat, a FIR) a helyes és sikerre vivő megoldásban. Sajnos, gyakran még a jó tanácsadói módszer is kevés, ha az nem párosul megfelelően megválasztott kommunikációs módszerrel, sőt stratégiával. Napjainkban, hazánkban is, ez a kérdés egyre aktuálisabban vetődik fel. (Számos jel mutat erre - többek közt - a Változás és Válságmenedzserek Országos Egyesülete, VOE irányába történő jelzések, tagjait érintő megkeresések, és munkamegrendelések, amelyek „lázmérőként” is jól jelzik ezt!) A fenti témát immár 1993 óta kutatom, szakemberként gyakorlom, valamint a VOE tagjaként, alelnökeként, majd elnökeként a vonatkozó hazai- és főképp francia tapasztalatokat dolgozom fel, s néhány, gyakorlati eredményt, hasznosítható tapasztalatot, vázolok jelen előadásomban. --------------------Dr. Obermayer-Kovács Nóra egyetemi adjunktus Pannon Egyetem, Veszprém, Egyetem u. 10. e-mail cím:
[email protected] Web 2.0 szerepe a szervezeti kommunikációban és a tudásmegosztásban A Web 2.0 (közösségi média) technológiák gyors térnyerése új típusú szervezeti kommunikációt és a munkavállalók számára több lehetőséget teremt a tudásmegosztásra a mindennapi munkavégzés részeként. Vajon támogatott-e a publikus és a vállalati közösségi technológiák használata a munkavállalók számára? A munkavállalók hogyan viszonyulnak a tudásmegosztáshoz a közösségi platformok használata során? Az előadásban a „Szervezeti tudásmegosztás Magyarországon 2013/2014” című kutatás eredményeiből mutatok be néhányat.
5
Prohászka Andrea cégvezető Tutti Élelmiszeripari Kft. Győr Megújuló vállalati kommunikáció a Tutti Kft-nél Az állandóan változó külső környezet, illetve a cégnél lezajlott nagymértékű szervezeti változások, a megnövekedett feladatok kihívás elé állították a korábbi, jól megszokott külső és belső kommunikációt. Vajon hatékonyan tudtunk reagálni ezekre a megváltozott körülményekre, vagy van még tennivalónk? -----------------------------Dr. Sós Péter János ügyvezető igazgató B. SWAN Partners a Magyar PR Szövetség elnökségi tagja e-mailcíme:
[email protected] A vidra esete a píárszöveggel Az utóbbi pár évben gyökeresen megváltozott a pr környezete. Itt is kialakult a marketingkommunikációból már ismert „vidra-effektus”: az ösztönös, vagy tudatos kerülés és ellenállás. Ennek kikerülésére és a pr-nek „ellenálló” célközönség elérésére teljesen új eszközöket és nyelvezetet kell használni. Az előadás felmutat néhányat a ma hatékonynak gondolt eszközök közül. ---------------Dr. Szőke Júlia egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, 9026 Győr, Egyetem tér 1. e-mailcím:
[email protected] Kis- és középvállalati alkalmazottak kommunikációs sajátosságai nemzetközi kontextusban Az előadás a Nyugat-dunántúli régióban működő, magyar tulajdonban lévő kis- és középvállalatok alkalmazottainak kommunikációs sajátosságait ismerteti nemzetközi kontextusban egy empirikus kutatás eredményeire támaszkodva. A kutatás a legismertebb és leggyakrabban alkalmazott kultúrakutatók (vö. Hall (1975, 1990), Trompenaars (1995), Hofstede (1980)) dimenziói mentén vizsgálta a megkérdezett kis- és középvállalati alkalmazottak nemzetközi kapcsolatok során megnyilvánuló kommunikációs szokásait. A kutatási eredmények felhasználásával az előadás célja annak bemutatása, hogy milyen sajátosságokkal írható le általánosságban a vizsgált régióban működő kis- és középvállalatok képviselőinek kommunikációja a nemzetközi, interkulturális kapcsolatok során.
6
7
