TERVPÁLYÁZAT
MISKOLCTAPOLCA TURISZTIKAI FEJLESZTÉSÉRE
Nyíregyháza, 2012. július hó
TERVJEGYZÉK
1./
Területfelhasználási, szerkezeti javaslat
M=1:4000
2./
Tapolca kapuja
M=1:200
3./
Ökoturisztikai látogatóközpont Beépítési és környezetrendezési tervjavaslat I.
M=1:500
4./
Ökoturisztikai látogatóközpont
M=1:200
5./
Strand-élményfürdő és környezete Beépítési és környezetrendezési tervjavaslat II.
M=1:500
6./
Strand-élményfürdő
M=1:200
7./
Városrész központ, Barabits sétány és környezete Beépítési és környezetrendezési tervjavaslat III.
M=1:500
Pavilonok, mikro-architekturális elemek
M=1:100
8./
2
TARTALOMJEGYZÉK MISKOLCTAPOLCA turisztikai fejlesztésének tervpályázatához
1. MISKOLCTAPOLCA TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, SZERKEZETI KÉRDÉSEI ....... 5 1.1. A településrész adottságai, struktúrája, környezeti kapcsolatai ............................................. 5 1.2. A Fogadó övezet .................................................................................................................... 5 1.3. Az Ökoturisztikai övezet ........................................................................................................ 5 1.4. A Strand-élményfürdő övezet ................................................................................................ 5 1.5. A Városrész központi övezete ................................................................................................ 5 1.6. Egyéb területek....................................................................................................................... 6 2. A FOGADÓ ÖVEZET – Tapolca kapuja és környezete ....................................................... 6 2.1. Tapolca kapuja ....................................................................................................................... 6 2.2. A környezet ............................................................................................................................ 6 2.3. Kilátó a Benedek-hegyen ....................................................................................................... 6 3. AZ ÖKOTURISZTIKAI ÖVEZET–Az Ökoturisztikai látogatóközpont és környezete .... 6 3.1. Az Ökoturisztikai látogatóközpont ........................................................................................ 6 3.2. Az Öko játszótér .................................................................................................................... 7 3.3. A Hejő parti vízivilág tanösvény ........................................................................................... 7 4. A STRAND-ÉLMÉNYFÜRDŐ ÖVEZET – A Strand-élményfürdő, a Hejő korzó és környezetük................................................................................................................................ 8 4.1. A Strand-élményfürdő megvalósításának I. üteme ................................................................ 8 4.2. A Strand-élményfürdő megvalósításának II. üteme ............................................................... 8 4.3. A Hejő korzó .......................................................................................................................... 8 4.4. A Juno szálloda ..................................................................................................................... 9 5. A VÁROSRÉSZ KÖZPONTJA – A Főtér, az Őspark, a Szálloda, a Barabits sétány, a Barlangfürdő, a Monostor feltárás és környezetük................................................................ 9 5.1. A Főtér és környezete............................................................................................................. 9 5.2. Az Őspark és környezete: a Csónakázó-tó, a Békás-tó, a Szerelem sziget, Kilátó a völgyre 9 5.3. A Szálloda .............................................................................................................................. 9 5.4. A Barabits sétány ................................................................................................................ 10 5.5. A Barlangfürdő..................................................................................................................... 10 5.6. A Monostor feltárás régészeti bemutatóhely ....................................................................... 10 6. ÉPÍTÉSZETI-TÁJÉPÍTÉSZETI ALAPVETÉSEK, MIKRO ARCHITEKTURÁLIS ÉS KÖZTERÜLETI ELEMEK .................................................................................................. 11 7. KÖZLEKEDÉSI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK ................................................................. 12 7.1. Adottságok, megoldandó feladatok ...................................................................................... 12 7.2. Tömegközlekedés ................................................................................................................. 12 7.3. Gépjármű közlekedés ........................................................................................................... 12 7.4. Kerékpáros közlekedés......................................................................................................... 13 7.5. Gyalogos közlekedés ............................................................................................................ 13 7.6. Alternatív közlekedés-lovasturizmus ................................................................................... 13 7.7. Parkolási lehetőségek ........................................................................................................... 13
3
8. ZÖLDFELÜLETEKKEL KAPCSOLATOS FELVETÉSEK ÉS JAVASLATOK .......... 13 8.1. Zöldfelületek állapota........................................................................................................... 13 8.2. Javasolt beavatkozások ........................................................................................................ 13 8.3. Utcabútorok, közterületi elemek koncepciója ...................................................................... 14 9. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................... 14 MELLÉKLETEK: 1. sz. melléklet – Településszerkezeti változások 2. sz. melléklet – Közlekedésfejlesztés elemei
IRATOK: (külön zárt borítékban mellékelve) ADATLAP a pályamű szerző(i)jének adataival NYILATKOZAT a díjazási arányról Teljes pályázati anyag digitális adathordozón (CD)
4
MŰSZAKI LEÍRÁS MISKOLCTAPOLCA turisztikai fejlesztésének tervpályázatához
1.
MISKOLCTAPOLCA TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, SZERKEZETI KÉRDÉSEI
1.1. A településrész adottságai, struktúrája, környezeti kapcsolatai A terület a Hejő völgyében, északkeleti-délnyugati fekvésű. Geomorfológiailag igen kedvező adottságú, az uralkodó szélirányba esik. A völgy két oldalán elsősorban családi házak, a völgylábnál üdülőházak helyezkednek el. Szerencsés adottság, hogy a Hejő két oldala kevéssé beépített. Ez jelenleg a visszafogott turizmusnak is köszönhető, azonban ezt a nagy kiterjedésű zöldterület/zöldfelület kombinációt a későbbi fejlesztések alkalmával is figyelembe kellene venni, ezzel erősítve a települési környezet egészét, a figyelemre méltó klimatikus viszonyok fenntartását. 1.2. A Fogadó övezet A Miskolctapolcai út két oldalán, annak kezdeténél tervezett városkapu és a hozzá kapcsolódó közcélú parkoló övezeti besorolásának módosítása részben szükséges, a kapu épületének elhelyezése miatt, a jelenlegi zöldterületi övezetben. Javasolt csak az ingatlan területének átsorolása, hogy az értékes zöldterület legnagyobb része megmaradjon. 1.3. Az Ökoturisztikai övezet A jelenlegi zöldterületi övezet átsorolása szükséges különleges idegenforgalmi terület övezetbe, az ökoturisztikai funkcióhoz kapcsolódó létesítmények elhelyezésére, illetve a lehetőség szerinti legmagasabb zöldfelületi mutató megtartásához (akár 50% feletti is). A tömb fennmaradó részére egy nagyobb kiterjedésű játszópark, közterületi elem került betervezésre. 1.4. A Strand-élményfürdő övezet Az Aradi sétány által kettéválasztott strand területek övezete a Fagyöngy utcától az új Fenyő utcai sétányig egy egységes építési övezetbe kerül összevonásra. Az Aradi sétány részben közcélú parkoló övezetbe, részben a fürdők övezetéhez kerül bevonásra. 1.5. A Városrész központi övezete A Fenyő utca Korzóig történő meghosszabbításával kialakított új sétány által leválasztott telektömb északi részén került kialakításra a településrész központja, központi tér része, amely így a „Korzóval” együtt egy egyedi (utca-, gyalogos tér díszburkolattal) övezetet alkotnak. A terület visszamaradó része átsorolásra kerül zöldterület övezetbe (Őspark bővítési területe) úgy, hogy azon nagy kiterjedésű kerítéssel határolt játszókertet lehessen kialakítani. A tervezett nagyprogramú termál hotel helye a befolyásoló tényezők (hidrogeológiai és karszt területek, régészeti területek, természetvédelmi területek) figyelembe vételével, a jelenleg közpark (játszókert) övezeti besorolású, a belterületi határ mentén található területen került kijelölésre.
5
A jelenlegi játszókert a Garas Sámuel sétány másik oldalára kerülne áthelyezésre, az „Őspark” bővítményében telepítve. 1.6. Egyéb szerkezeti elemek A Hejő völgyének kiemelt, látképi szempontból jelentős helyein kilátó pontok kerültek kijelölésre.
A településszerkezeti változások bemutatására az 1. sz. mellékletben kerül sor. 2. 2.1.
A FOGADÓ ÖVEZET – Tapolca kapuja és környezete Tapolca kapuja
Tapolca kapujának pontos helymeghatározását megelőzően részletes helyszíni szemlét tartottunk, elemeztük a láthatósági viszonyokat, a környezeti kapcsolatokat, a terepviszonyokat az érkező és a városrészt elhagyó forgalom szempontjából egyaránt. Megfogalmaztuk továbbá a Tapolca kapujával szembeni elvárásokat a vizuális megjelenés, a lépték, a befogadni szükséges funkciók, valamint az anyaghasználat szempontjából. Az előbbiek szerinti koncepció részeként kellő távolságból érzékelhető, a bevezető út fölött átívelő organikus, íves formálású, a helyi hagyományokhoz kötődő anyaghasználatú építményt kívántunk megformálni, mely az előbbiekben megfogalmazott valamennyi szempontnak és elvárásnak képes megfelelni. Előbbiek alapján Tapolca kapujának meghatározó része a természetes kő lábazatról induló ívelt, az út fölött magasodó fa rácsszerkezet, mely a funkcionális egységeket magába foglaló, a környezetből organikusan kiemelkedő építmény fogadó részhez csatlakozik. 2.1.
A környezet
A kapu számára kiválasztott hely a tervezési programban meghatározott zónában mindkét irányból jól belátható terület, melynek közelében a rálátást nem zavaró ligetes facsoportok találhatók. A kapu építmény megfelelő érvényesülése érdekében a növényzet minimális korrekciója szükségessé válhat. 2.2.
Kilátó a Benedek-hegyen
Tapolca kapujának gyalogosan elérhető szomszédságában, a Hejő patakon túl helyezkedik el a turisztikai szempontból jelenleg alulhasznosított Benedek-hegyi pincesor, mely fölött az emelkedő hegyoldal alkalmassá tehető Miskolctapolca fogadó övezetére, illetve az ehhez csatlakozó Egyetemvárosi területre történő rálátás kedvező bemutatására. Az előbbi lehetőség kihasználása, illetve a kínálkozó panoráma bemutathatósága céljából az erre alkalmas helyen kilátó telepítését javasoljuk. 3. AZ ÖKOTURISZTIKAI ÖVEZET – Az Ökoturisztikai látogatóközpont és környezete 3.1.
Az Ökoturisztikai látogatóközpont
Az Ökoturisztikai látogatóközpont kiemelt funkciója a Miskolctapolca, de általánosságban véve hazánk sajátosságának is számító „Víz” fontosságának és sokszínűségének bemutatása. A koncepció részeként a víz meghatározó elem az épület fogadó övezetében, valamint a mögöttemellette elhelyezkedő zöldfelületekhez kapcsolódva egyaránt, az épületben, a „Vizek házában” pedig szintén rendkívül változatos formában és vizuális megjelenítésben kerül sor a víz, mint életünk sokszínű nélkülözhetetlen kísérőjének bemutatására. A létesítményben a különféle bemutatótereken túl helyet kapnak a látogató központ üzemeltetéséhez szükséges egyéb helyiségek, kiegészítő funkciók. Az ökologikus gondolkodás jegyében az épület látogatóinak ajánlott tömegközlekedéssel, vagy egyéb nem környezetszennyező utazási móddal (kerékpár,
6
gyalogos közlekedés, stb.) érkezni a helyszínre, amit a létesítmény üzemeltetői kedvezményes belépőjeggyel honorálhatnak. A hagyományos úton gépjárművel, autóbusszal érkezők részére a látogató központ közelében jelentős kapacitású, a létesítmény vonzáskörzetét is kiszolgáló személygépkocsi és autóbusz parkoló létesül, ahonnan a látogatók gyalogosan juthatnak el a főbejárat előtti fogadótérhez. A mozgáskorlátozottak megkülönböztetett figyelemben részesülnek és a számukra a főbejárat közelében kialakított parkolóból közelíthetik meg a létesítményt. 3.2.
Az Öko játszótér
Az Öko játszótér az Ökoturisztikai látogató központ lényegi környezeti elemeként, önálló funkcionális zónát képezve kerül kialakításra. A területet pihenő pontokkal ellátott sétány veszi körül, melyen belül változatos funkciójú és formavilágú, természetes anyaghasználatú, kreatív játszószerek elhelyezésére kerül sor. A játszótérhez közvetlenül tavi élővilágot bemutató vízfelület is kapcsolódik. Szintén funkcionális kiegészítője a játszótérnek egy szabadtéri tanórák, előadások megtartására alkalmas kültéri oktatóhely kialakítása. A területhez elsősorban gyermekek számára kialakított kültéri vizesblokk is csatlakozik. 3.3.
A Hejő parti vízivilág tanösvény
A vízivilág tanösvény tematikáját a következők szerint javasoljuk kialakítani: 1. ÁLLOMÁS Miskolctapolca elhelyezkedésének, történetének, látványosságainak, a tanösvény térképének a bemutatása 2.
ÁLLOMÁS A Miskolci Bükkalja növényvilágának, az erdő élővilágának képi és hangos bemutatása növény és gomba felismerő, levél, virág és termés párosító játék lomb-ház kialakítása
3. ÁLLOMÁS A víznek, mint erőforrásnak képi, hangos és mozgófilmes bemutatása (az Ökoturisztikai látogatóközpont tematikus kiállításaihoz kapcsolódva) a patakok mentén egykor működtetett fűrészmalmok, papírgyártó, puskapor készítő, sörfőző üzemek és működésük bemutatása a Hejő patak partjánál elhelyezett makettek segítségével a vízenergia jelenlegi hasznosításának és a jövőbeli elképzeléseknek a bemutatása 4.
ÁLLOMÁS a Miskolci Bükkalja állatvilágának képi és hangos bemutatása kacsaetető pont madárszárny fesztávokat, madártollat és tojást, állatszülőt és utódját párosító játék madárodúk, fészkelő helyek, egyéb állat búvóhelyek bemutatása állathangok bemutatása állat felismerő játék életnagyságú állat illusztrációk elhelyezése az információs táblák közvetlen környezetében, eredeti közegükbe (fára, víz felszínre, parti, part menti növényzetbe)
5. ÁLLOMÁS a Hejő patak és a part növényzetének, állatvilágának külön képi és hangos bemutatása a patak medrének és szűk környezetének átmetszett ábráján keresztül
7
4. A STRAND-ÉLMÉNYFÜRDŐ ÖVEZET – A Strand-élményfürdő, a Hejő korzó és környezetük
4.1.
A Strand-élményfürdő megvalósításának I. üteme
A pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelően a strandfejlesztés I. üteme a korábbi gyermekfürdő területén kerül megvalósításra. A korábbi, közúttal kettéosztott strandterületet összekötő ívelt híd elbontásra kerül, és a régi fürdő komplexum megtartandó épületével ellentétes oldalon, kellő méretű fogadótérhez kapcsolódva kerül elhelyezésre az új strand fogadó épülete. A fogadótér közvetlenül kapcsolódik a Hejő patak mentén kialakított Hejő korzóhoz. A fogadó épület és az I. ütemben megvalósuló további építmények arculatának formálásakor figyelembe vettük a korábbi fürdő épületének erőteljes karakterét és formavilágát. Előbbiek alapján a fürdőfejlesztés létesítményeinek megformálásánál természetes anyaghasználatra, ugyanakkor geometrikus jellegű, modern formavilág alkalmazására törekedtünk. A tervezési programnak megfelelően az I. ütemben megvalósuló létesítmények a következők: fogadóépület jegypénztárral, irodákkal, öltözővel és kiszolgáló helyiségekkel, felnőtt medence élményelemekkel, 50 m-es úszómedence, gyermekmedence élményelemekkel, kisgyermek pancsoló, sportpályák, játszótér, vizesblokkok, vendéglátó egységek a fürdő és a Hejő korzó irányában történő kiszolgálásra. 4.1.
A Strand-élményfürdő megvalósításának II. üteme
A strandfürdő fejlesztésének II. ütemében felszámolásra kerül a korábbi fürdő területeket megosztó útszakasz. Elkészül a fürdő bővítés és a megnövekvő kiszolgáló kapacitás miatt indokolt fogadó épület bővítés, melyben étterem, öltöző, valamint kiszolgáló helyiségek kapnak elhelyezést. Ebben az ütemben valósul meg a tavi fürdő, illetve termál tó, melyhez kapcsolódóan a fogadó épületből folyosón megközelíthető lábakon álló fürdőház létesül. A II. ütem különleges létesítményeként valósul meg a központi épületből, valamint 5 egységből álló, zárt folyosóval összekapcsolt szauna épületkomplexum. A központi épületben fogadótér, recepció-büfé, vizesblokkok, öltözők, pihenő, masszázs, az önálló szauna egységekben egységenként 10-15 fő befogadására alkalmas szauna kamra, zuhanyzó, valamint kültéri merülőkád, illetve a tavi fürdő elérhetőségét biztosító külső terasz és lépcső létesül. Az építési ütem külön kihívást jelentő, különleges épülete a korábbi strand jellegzetes fogadó épülete, melynek esztétikai-fizikai megújulása a funkció újraértelmezésével és teljes körű megváltozásával jár. Az építmény földszintjén elsősorban turisztikai hasznosítású, de akár a helyi lakosságnak nyújtott ellátást is javító létesítmények (turisztikai információs központ, ajándékbolt, mini ABC áruház, kávézó, fagyizó, stb.), az emeleti részen pedig elsősorban a tizen-, illetve huszonéves fiatalok nappali, illetve éjszakai szórakozására szolgáló vendéglátó helyek, pubok, büfék, billiárd- és játéktermek, bárok kaphatnak elhelyezést. 4.2.
A Hejő korzó
A Hejő patak mentén a strand és a patakmeder között burkolt felülettel, utcabútorokkal, közvilágítással és tervezett fásítással, zöldfelületekkel gazdagított korzó létesül, melyről tervezett módon, esetenként kialakított lépcsőzéssel a vízfelület közvetlenül is elérhető, illetve megközelíthető. A strand Hejő korzóval szomszédos határán vendéglátó egységek telepítésére kerül sor, a rendelkezésre álló terület függvényében fogyasztó teraszokkal kiegészítve. A vendéglátó egységek a korzó és a strand felé történő kiszolgálás lehetőségét egyaránt biztosítják.
8
4.3. A Juno szálloda A Hotel Juno valaha Miskolctapolca egyik szimbolikus épületének számított, azonban évek óta nem üzemel. A megújuló és élettel, idegenforgalommal várhatóan újra életre kelő városrészben az utóbbi időben létrejött, de korlátozott mennyiségű új szálloda kapacitás mellett továbbra is elsősorban szállodaként, illetve szállás jellegű funkcióval képzelhető el a hajdani szálloda megújulása. Az üzemeltetés módja viszont több alternatívát kínálhat, melyben számításba jöhet az „üdülési jog” értékesítésére épülő un. „time-share apartmanház” logikájú értékesítés és üzemeltetés, egészségügyi, gyógyászati célú hasznosítást feltételező szanatórium, fogászati, reumatológiai, stb. problémák kezelésére szakosodó, azaz gyógyturizmusra épülő szálloda is. A működtetésben a közvetlen szomszédságban megújuló strandfürdő lehetőségeinek kihasználása, valamint a barlangfürdő egészségmegőrző szolgáltatásainak igénybevétele egyaránt kedvező perspektívákat nyújthat. 5. A VÁROSRÉSZ KÖZPONTJA – A Főtér, az Őspark, a Szálloda, a Barabits sétány, a Barlangfürdő, a Monostor feltárás és környezetük 5.1.
A Főtér és környezete
A rendezvénytér, találkozási pont, illetve vendéglátó-szolgáltató centrum funkciót egyaránt ellátó és a városrészben ebben a formában jelenleg hiányzó főtér a Hejő korzóhoz szervesen kapcsolódva, annak térbővületeként jön létre a strand fejlesztés II. üteme, valamint az őspark fejlesztés határán, mértékadó közlekedési tengelynek minősülő sétányokhoz illeszkedve. A főtér területén az előbbi funkciók ellátásához szükséges jelentős burkolt felületek, kazettás, vagy terepszintbe illesztett zöldfelületek, vízfelületek és vízjátékok, képzőművészeti alkotások, „public art” elemek, továbbá az utcabútorok szükség szerinti választéka és egyéb kültéri kiegészítők egyaránt elhelyezésre kerülhetnek. A főtér strand felőli oldalán a strand területet és a külső vendégeket egyaránt kiszolgálni képes vendéglátó egységek, pavilonok kaphatnak elhelyezést a főtér irányában teraszos fogyasztóhelyekkel. A terület ellenkező oldalán térformáló, térhatároló szerepet is ellátó, jelentősebb rendezvények lebonyolítására alkalmas méretű, „vígadó” jellegű teraszos vendéglátó épület létesítésére is javaslatot teszünk. 5.2.
Az Őspark és környezete: a Csónakázó-tó, a Békás-tó, Szerelem-sziget, Kilátó a völgyre
Az Őspark értékes növényállománya viszonylag jó állapotban van, melyre vonatkozóan lényegi beavatkozást nem tervezünk. A pályázati kiírásnak megfelelően a korábbi fürdő területének egy részén sor kerül az őspark bővítésére, ami részben a szálloda céljára felszabadítandó területről áttelepítendő játszótér kialakítását és ligetes, fás környezetben történő elhelyezését jelenti. Ennek szomszédságában, szintén újraértelmezett környezetben kerül telepítésre a Zenepavilon, az új főtér-rendezvénytér közelében. Előbbiekkel összefüggésben az őspark korábbi fürdőhöz közeli árusító pavilonsora megszűntetésre kerül, az itt felszámolt funkciók az új városrészi főtér mentén kialakuló vendéglátó zónában kaphatnak helyet. A Békás-tó és Szerelem-sziget megújítása a hidak rekonstrukciójával, utcabútorok kihelyezésével, az éjszakai közvilágítás kiépítésével történik meg. Az őspark környezetében, onnan induló, nyugati irányban a hegyre felvezető turistaút célpontjaként Kilátó telepítését javasoljuk, mely a völgykatlan tengelyében kerülhet elhelyezésre és biztosítja a teljes Hejő völgy beláthatóságát a turisták számára. 5.3.
A Szálloda
A szálloda helyének kiválasztása során megvizsgáltuk a Barlangfürdő közelében szóba jövő területeket a természetbe történő beavatkozás mértéke, a kialakítható panoráma, a közlekedési feltételek, a gyalogos és gépjárművel történő megközelíthetőség, továbbá a településrendezési tervben foglaltak, illetve a szándékolt beépítéshez szükséges feltételek megteremthetősége szempontjából egyaránt.
9
A vizsgálatokat követően a szálloda céljára leginkább alkalmas területként az ősparkhoz kapcsolódó jelenlegi játszópark övezetére esett a választásunk, ahol mintegy 1,5-2,0 hektár terület igénybevételével, a játszópark szomszédos, őspark bővítésének szánt, ligetes területre történő áttelepítésével az elképzelés megvalósítható. A beépítésre szánt terület jelentős része nem erdősült, illetve fakivágást nem igényel, ezen túl a településrendezési terv szükség szerinti módosítása szakmailag elfogadható kompromisszumokkal végrehajtható. A megvalósítandó 140150 szobás szálloda 100 gépkocsi elhelyezésére alkalmas mélygarázzsal, további felszíni parkolókkal, valamint földszint+I-II. emeletes szintszámmal a területen kivitelezhető. 5.4.
A Barabits sétány
A meglévő sétány fizikai állapota, a szomszédos árusító létesítmények elhelyezése és jellege, valamint használati módja és struktúrája szempontjából egyaránt újragondolásra került. A sétány fogadó részénél a pályázati kiírásnak megfelelően buszmegállóval egybeépített, fogadó épület szerepet is betöltő vendéglátóhely létesül. A sétány térszerkezetének gazdagítása céljából a középső övezetben új teresedés kialakítását javasoljuk, ahol ivókút-díszkút kerül elhelyezésre. A sétány záró részét képezi a barlangfürdő főbejárata, a Monostor-múzeum épülete, valamint a teresedést határoló további vendéglátó-szolgáltató-kereskedelmi pavilonok együttese. A teresedés újraértelmezése szükségessé teheti a meglévő teraszos étterem elhelyezkedésének felülvizsgálatát és részleges korrekcióját, figyelembe véve a sétányt lezáró új múzeum épület láthatóságának biztosítását. A sétány mentén új árusító pavilonok elhelyezésére tettünk javaslatot, a zöldfelülettel határos szakaszokon pedig újra fogalmazandók az utcabútorok, valamint a sétányt határoló zöld növényzet és az egynyári kiültetések struktúrája. 5.5.
A Barlangfürdő
A tervezési programban foglaltaknak megfelelően felülvizsgáltuk, azonban jelenlegi helyén megtarthatónak ítéltük a barlangfürdő emblematikusnak minősülő meglévő főbejáratát. A szükséges külső téri beavatkozásokat végrehajtottuk, és a kültéri medencék gyógyászati jellegéhez és intimitás igényéhez igazodva a szomszédos régészeti bemutatóhelyet úgy alakítottuk ki, hogy a barlangfürdő szabadtéri része felől elsősorban zöldfelületek érvényesüljenek. A barlangfürdő főépület földszintjén megvalósítottuk az étterem bővítését a meglévő konyhaüzem területének felhasználásával, és az épület visszafogott mértékű, oldalirányú bővítésével oldjuk meg a konyhaüzem megújítását. A gyógyászati célú szolgáltatások bővítése céljából végrehajtjuk továbbá a javasolt emeletráépítést, igazodva az épület meglévő formavilágához és anyaghasználatához. 5.6.
A Monostor feltárás régészeti bemutatóhely
A Miskolctapolcai Bencés Rendi Monostor és Templom a barlangfürdő bejárata előtti park területén épült a XIII. században. Maradványait jelentős mértékben feltárták, de az ásatások teljes mértékben még nem zárultak le. A romterület bemutatás elsődleges eszközeként a terület tájépítészeti egységbe foglalását tekintjük, illeszkedve a már meglévő környezethez. A sétány és a park, illetve az épített elemek kialakításánál kiemelkedő szempont egy olyan struktúra megteremtése, mely a barlangfürdő megőrizhető karakteres bejáratát és a romterületet egyaránt hangsúlyos tájépítészeti elemmé emeli. A régészeti bemutatóhely építészeti-műemléki alapkoncepciójának kialakításánál sajátos szemponttá vált a barlangfürdő meglévő főbejáratának és szabadtéri fürdőmedencéinek közelsége, a romterület elhelyezkedése a kiemelt szerepet betöltő, korzó jellegű Barabits sétány záró elemeként, valamint a városrész fejlesztési elképzeléseinek meghatározó elvárásaként megjelenő turisztikai attrakciók megfogalmazásának igénye. Az előbbi alapvető kérdésekre válaszolva a következő koncepcionális döntéseket hoztuk: 1. A romterület monostor részén a feltárást követően a területen a földet visszatemetjük és a kialakított terepsíkon a falmaradványok helyét jelzésszerűen, terepszinten kialakított természetes anyaghasználatú kőburkolattal jelöljük.
10
A régészeti emlék belső udvari területén a korábbi térformálást jelző elemeket, így elsősorban az oszlopokat jelzésszerűen visszaépítjük. A terület szabadon maradó részeit alapvetően füvesítéssel látjuk el, illetve zöldfelületként alakítjuk ki. A romterület külső határát a megfelelő körüljárhatóság biztosítása mellett az északi és nyugati irányból támfalakkal határoljuk, melyekhez a külső zöldfelületek felől füvesített rézsűk csatlakozhatnak. Az így kialakuló belső felületek alkalmasak a régészeti bemutatóhellyel, az ásatásokkal kapcsolatos információs táblák elhelyezésére, ugyanakkor elsősorban a barlangfürdő szabadtéri létesítményei irányából kedvező, zöldfelületként megjelenő vizuális behatárolást biztosítanak. Déli irányból, azaz az őspark felől, illetve a barlangfürdő bejárata mellett a területet megnyitjuk és szabadon látogathatóvá tesszük. 2. A korábbi templom épület vonatkozásában - figyelembe véve a Barabits sétány lezárásaként, illetve a romterület és a barlangfürdő előtti zónában kívánatosnak ítélt térformálás indokoltságát – védőépület megformálása mellett döntöttünk, mely egyszerű tömeg- és arculatformálással teljes mértékben lefedi a korábbi templom épület feltárt romjait, a belső térben biztosítja annak körüljárhatóságát, illetve zárt épületként megfogalmazva lehetővé teszi a belső tér múzeum jellegű működtetését a szükséges belső kisebb kiszolgáló helyiségekkel, valamint korszerű, interaktív technikai eszközök, megoldások alkalmazásával. A teljes területen feltárt és bemutatott alaprajz, az ehhez kapcsolódó interaktív építés - és várostörténeti kiállításnak helyet adó múzeumépület együttesen szolgálnák a monostor maradványainak megőrzését, megelevenedését és ezáltal a turisztikai fejlesztésekbe való bekapcsolását. A javasolt védőépületet kisebb mértékben természetes kő anyaghasználatú falszakaszokkal, nagyobb homlokzati felületeken pedig üvegezett kialakítással, alacsony hajlású, vizuálisan nem domináns lefedéssel terveztük. 3. Vizsgálat tárgyát képezheti az előbbi koncepcióhoz hasonló, de ellenkező logikájú megoldás alkalmazása is, melynél a védőépület alapvetően a monostor romterület lefedésére terjed ki és annak előterében a visszatöltött terepszinten bemutatva jelenik meg a korábbi templom épület alaprajzi struktúrája. A megoldás előnye lehet a barlangfürdő fogadó építményéhez közeli építmény és az ezzel járó illeszkedési probléma megoldásának elkerülése, valamint a romterület és barlangfürdő előtti teresedés kitágítása, illetve a romterület kedvező és figyelemfelhívó megjelenítése, ugyanakkor a védőépület jelentősebb méretet igényel, térhatároló, illetve sétányt lezáró szerepe háttérbe szorul, valamint a barlangfürdő szabadtéri létesítményei felől is domináns építmény jelenik meg. Előbbiek okán végül az első részben ismertetett megoldást ítéltük kedvezőbbnek, azonban a minden szempontból optimális végső javaslat további részletes vizsgálatokat igényelhet. Bármely megoldás választása esetén szükségesnek látjuk a rekonstrukcióra lehetőséget adó építménymagasságot megengedő szabályozás megalkotását. 6. ÉPÍTÉSZETI-TÁJÉPÍTÉSZETI ALAPVETÉSEK, MIKRO ARCHITEKTURÁLIS ÉS KÖZTERÜLETI ELEMEK A tervezési terület meghatározó részén hagyományőrző, organikus jellegű formavilágra és természet közeli anyaghasználatra (fa, kő, stb.) törekedtünk, azonban a mai kor tájépítészeti felfogásának és eszköztárának beilleszthető elemeit is fel kívántuk használni a tervezési terület erre alkalmasnak ítélt részén. Kifejezetten hagyományőrzőnek, illetve organikus felfogásúnak tekintett területként értelmeztük a városrész fogadó övezetét, az öko-turisztikai centrum zónáját, az őspark illetve barlangfürdő vonzáskörébe tartozó, valamint egyéb természetközeli területeket. A mai tájépítészet eszköztárának bemutatására alkalmas zónaként értelmeztük a strandfejlesztés I. és II. ütemét, az annak mentén húzódó Hejő korzót, valamint a korzóhoz kapcsolódó városközpont, illetve rendezvénytér-főtér területét, melyet a hagyományait tisztelő, ugyanakkor megújuló Miskolctapolca korszerű építészeti-tájépítészeti felfogású zónájaként kívántunk kialakítani.
11
A mikro-architekturális elemek megformálása során az előbbi alapvető struktúrákhoz igazodó elemeket kívántunk megfogalmazni. A témakör vonatkozásában a zenepavilon, az ivókút-kútház, a kisvendéglők, vendéglátó egységek, a csónak kikötő, csónakház és fagyizó-cukrászda együttes, valamint a kilátók jelentik a lényegi elemeket. A tervezett létesítmények hiteles megformálásának megalapozására tanulmányoztuk a Miskolctapolca vonatkozásában hozzáférhető korabeli fényképeket, képeslapokat, és az azokon fellelhető hajdani létesítmények forma- és motívum rendszerét. A zenepavilon, valamint az ivókút-kútház esetében lehetőséget láttunk konkrét korabeli motívumok felidézésére, azonban a létesítmények megformálását, az alkalmazott kő- és faszerkezetes struktúrát egyedileg formáltuk és alakítottuk ki. A vendéglátó egységeknél elsősorban az anyaghasználat tekintetében törekedtünk hiteles, Miskolctapolca hagyományaihoz igazodó létesítményeket kialakítani, azonban egyes korabeli motívumok felidézésére a teraszok vonatkozásában itt is lehetőség nyílik. A Barabits sétány ún. „történeti sétány” szerepet tölthet be és kifejezetten tartalmassá és látványossá tehető a Miskolctapolca történetében kiemelkedő és ott megfordult történelmi és esetleg híres mai emberek köztéri szoborparkjának, panoptikumának kialakításával. Az előbbi koncepcióhoz csatlakozva, de attól kötetlenebb értelmezésben, a „public-art” eszköztárának elemeivel gazdagítható a Hejő korzó és a Strandfürdő főbejáratának környezete. A javasolt közterületi elemek között nem hanyagolható el újabb közterületi vízfelületek, szökőkutak, harangjátékok, további köztéri szobrok elhelyezésének lehetősége, valamint ezekkel összefüggésben és függetlenül is lényegi szerepet kell kapjon a városrész éjszakai arcának alakításában kiemelt fontosságú köz- és díszvilágítás, illetve az ezen a területen alkalmazható hagyományos és korszerű megoldások, igazodva a megvilágítani kívánt környezet stílusához, arculatához, illetve betöltött funkciójához. A tervezési területen belüli, gépjármű forgalmat is lebonyolító útszakaszok, valamint a gyalogos forgalmú felületek burkolatának kialakításához a meglévő adottságok függvényében esetenként természetes kőburkolatokat, jellemzően azonban különböző struktúrájú, színű és formájú térkő burkolatokat javaslunk, esetenként pedig fa burkolatokat is alkalmazunk.
7. KÖZLEKEDÉSI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 7.1.
Adottságok, megoldandó feladatok
Miskolctapolca közúthálózata elsősorban a Hejővel párhuzamos Főútra épül. A hozzá kapcsolódó úthálózat jól kiépített. Ugyanakkor a gyalogos (elválasztott) forgalmi hálózat elsősorban csak a fürdők környezetére koncentrál, melynek bővítése elengedhetetlen. A tervezett fejlesztések figyelembe vételével a parkolás megoldása is komoly kihívásnak számít. 7.2.
Tömegközlekedés
Közösségi tömegközlekedés autóbuszos közlekedéssel valósul meg. Az ehhez tartozó megállóhelyek helye a rágyaloglási távolságot figyelembe véve megfelelő. A megállóhelyek nem mindenhol megfelelő kialakításúak. A felszálló helyeket min. 1,5 méter széles burkolt peronnal kell ellátni és a településrész járdahálózatába burkolt járdával kell bekötni. 7.3.
Gépjármű közlekedés
A közúti közlekedés témakörében lényegi beavatkozás az Aradi sétány megszüntetése. Az Ökoturisztikai látogató központ közelében épített parkoló kiszolgálására a szabályozási terveken is szereplő utat meg kell építeni, illetve a hozzá tartozó hidat meg kell erősíteni.
12
7.4.
Kerékpáros közlekedés
A Hejővel párhuzamosan, annak déli oldalán Miskolc irányából a Fagyöngy utcáig önálló területen min. 2,50 m burkolattal kerékpárutat kell kialakítani. A további szakaszon, a Garas Sámuel sétányig a „Hejő korzó” díszburkolatával egy szintben, attól színnel vagy egyéb fizikai korláttal külön kijelölve a kerékpárút területét ki kell építeni. 7.5.
Gyalogos közlekedés
A gyalogos közlekedés terei az egész völgyet behálózzák, a fontosabb attrakciókat kötik össze. Legfőbb eleme a Városkaputól kiinduló tanösvény/gyalogos sétány páros a Hejő északi oldalán. Ennek folytatása a Hejő déli oldalán a Korzó a Garas Sámuel sétányig. A tanösvény faburkolatú, a Korzó díszburkolattal ellátott. Ehhez kapcsolódik a pincesor feletti kilátóhoz tervezett gyalogút, valamint a Miskolctapolcai út északi oldalán az Apáti utcáig vezető gyalogos út. A Korzóhoz kapcsolódó gyalogos – régi és új - sétányokon, tér részeken keresztül egészen a fürdő feletti kilátóig (a meglévő turista útvonalon keresztül) lehet eljutni. 7.6.
Alternatív közlekedés - lovas turizmus
A burkolt felületektől elválasztott, azoktól eltérő nyomvonalú tömörített földes ösvények, lovagló utak kiépítése szükséges, úgy hogy azt minél kevésbé befolyásolja a közúti közlekedés. Ezek kiszolgálásához további infrastruktúra (állatkifutó, lovardák, istállók, stb.) létesítése szükséges, melyeket egyszerre célszerű kialakítani a völgy zöldterületi részein. 7.7.
Parkolási lehetőségek
A tervezett fejlesztésekkel kialakuló új közlekedési kényszerek kezelésére a völgy teljes hossza mentén nagyobb befogadó képességű új parkolók kerültek tervezésre a meglévő parkoló zónák kiegészítésére (az Ökoturisztikai látogató központ közelében; a Fagyöngy utcától északra;), amelyek így a meglévőkkel együtt már rendszerként képesek működni. Javasolt a városkapunál információs totemoszlopot elhelyezni, az egyes parkolók szabad kapacitásának előre jelzésére az érkező forgalom számára. A közlekedésfejlesztés elemeinek bemutatására az 2. sz. mellékletben kerül sor. 8. 8.1.
ZÖLDFELÜLETEKKEL KAPCSOLATOS FELVETÉSEK ÉS JAVASLATOK Zöldfelületek állapota
A zöldfelületeket változatos formában jelenlévő növénykiültetések, füvesített területek, talajtakarók, ligetes és erdős, változatos növényfajokat tartalmazó területek alkotják. A tervezési terület külön nevezetessége a völgykatlan nyugati részében található őspark. Az ezzel kapcsolatos feladatok alapvetően a meglévő értékek lehetőség szerinti megtartásában, karbantartásában, a tervezett beavatkozások során elvesztett zöldfelületek, áldozatul esett fásított területek visszapótlásában jelentkeznek. 8.2.
Javasolt beavatkozások
Az általunk képviselt építészeti-tájépítészeti koncepció kifejezetten és kiemelten figyelmet fordít a meglévő faállomány megtartására. A beavatkozások során lehetőség szerint nagyobb összefüggő zöldfelületek kialakítását javasoljuk, több helyen lombhullató és örökzöld fákkal, elfekvő örökzöldekkel, lombhullató cserjecsoportokkal és évelő, illetve egynyári virágfelületekkel. A teresedések, az épületek környezetének kialakításához elsősorban a tájra jellemző, honos vagy meghonosodott fafajok alkalmazása célszerű.
13
Az intenzív igénybevétel következtében a telepítésre kerülő növényzet és gyepfelület is rendszeres fenntartást igényel, melynek biztosítása érdekében legalább a kiemelt jelentőségű objektumok területén, de akár a teljes tervezési területre kiterjedően öntözési célú vízvételi helyek, illetve indokolt helyeken automatikus öntözés kiépítését is javasoljuk. Ennek teljes, vagy részleges ellátására, az ivóvízhálózatról történő ellátás lehetőség szerinti mellőzése érdekében javasoljuk a felszíni csapadékvíz összegyűjtését szolgáló föld alá telepített ciszternák kialakítását. 8.3.
Utcabútorok, közterületi elemek koncepciója
A városrész fogadó övezetében, valamint az öko-turisztikai zónában alapvetően fa anyaghasználatú, egyszerű formálású utcabútorok alkalmazását javasoljuk. A strandfürdő területén, a Hejő korzó mentén, valamint az új főtér-rendezvénytér környezetében a mai korszerű tájépítészet stílusában acél és fa, illetve beton és fa kombinációjú, modern formavilágú közterületi elemek alkalmazását javasoljuk (MMCITÉ, ESCOFET termékcsalád). Az őspark környezetében egységesnek mondható, mértéktartóan archaizáló utcabútor rendszer (VÁROSSZÉPÍTŐ termékcsalád) található, melynek megtartását, hiányzó elemekkel történő kiegészítését, az esetleges idegen elemek cseréjét tartjuk szükségesnek. A további tervezés során figyelmet kell fordítani továbbá valamennyi egyéb olyan járulékos közterületi elemre is, melyek esetenként csak kis darabszámban, de igen fontos (pld. találkozási pont) vagy legalábbis szembetűnő (pld. behajtást gátló poller) elemeként jelennek meg a környezetnek. Az előbbiek szerint további, eddig nem említett, odafigyelést igénylő közterületi elemekként tartjuk számon a következőket: favédőrácsok, közműhálózatok fedlapjai, kapcsolószekrények, információs, valamint irányt jelző táblák, táblakeretek, fali konzolok, korlátok, díszkutak, köztéri órák, forgalom korlátozó pollerek, telefonfülkék, virágtartók, zászlótartók, stb. 9. ÖSSZEFOGLALÁS A pályázatban szereplő javaslatokkal remélhetőleg a további gondolatokat és döntéseket hatékonyan támogató anyagot sikerült a döntéshozók rendelkezésére bocsájtani. A konkrét megvalósításra szánt javaslatok további elemzéseket és részletes költségvizsgálatokat igényelnek annak érdekében, hogy a pénzügyi lehetőségek és a tervezett program között megfelelő harmonizáció jöhessen létre. Reményünk szerint az elkészített anyaggal hozzájárultunk ahhoz, hogy a továbbiakban részletesen kidolgozásra kerülő engedélyezési tervekhez megfelelő kiindulási alap álljon rendelkezésre, és a későbbi tervezés minél szélesebb körű elemzésekre és ötletekre támaszkodhasson, melyek további megvalósításában a jelen pályázati anyag készítői is örömmel vállalnak érdemi szerepet.
14
