MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA
TANULÓSZERZİDÉSSEL A MUNKA VILÁGÁBAN
AMIT A TANULÓSZERZİDÉSRİL TUDNI KELL
BUDAPEST 2010.
Kamarai témavezetı: Sikora Henriett
A szakképesítési anyagot készítette: Gészné Kocsis Márta Pális Ferenc
Aktualizálta: Pális Ferenc
Lektorálta: Dr. Dávid László
Lezárva: 2010. június 1.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köszönetét fejezi ki az Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Tanácsnak a munkájához nyújtott anyagi támogatásért, valamint a kiadvány elkészítésében résztvevıknek, akik munkájukkal és tapasztalatukkal hozzájárultak a kiadvány sikeres megjelentetéséhez.
2
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA
TANULÓSZERZİDÉSSEL A MUNKA VILÁGÁBAN
AMIT A TANULÓSZERZİDÉSRİL TUDNI KELL
BUDAPEST 2010. 3
TARTALOMJEGYZÉK AJÁNLÓ............................................................................................ 17 1. A TANULÓSZERZİDÉS LÉNYEGE .................................... 20 1.1
Mi a tanulószerzıdés? ............................................................... 20
1.2
Köthetı-e a tanulóval tanuló-elıszerzıdés?.............................. 20
1.3
Miért kell megırizni a tanulószerzıdést?.................................. 20
1.4
Milyen esetekben kell a gazdálkodó szervezetnek a tanuló gyakorlati képzése érdekében tanulószerzıdést kötni? ............. 21
1.5
Hogyan kell a hátrányos megkülönböztetés tilalmát értelmezni? ................................................................................................... 22
1.6
Kinek kell bizonyítani a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegését? ............................................................................. 23
1.7
A tanulószerzıdés megkötésével mire vállal kötelezettséget a gazdálkodó szervezet? ............................................................... 23
1.8
Milyen
kötelezettségei
keletkeznek
a
tanulónak
a
tanulószerzıdés megkötésével?................................................. 23 1.9
Kérhet-e a gazdálkodó szervezet a szakiskolai tanulótól a gyakorlati képzésért költségtérítést? ......................................... 24
1.10 A gazdálkodó szervezet a fentiekben ismertetett tilalom ellenére a tanulótól a gyakorlati képzésért költségtérítést kér. Milyen jogi következményekkel kell számolnia? ......................................... 25 1.11 Köthetı-e
tanulószerzıdés
a
második
szakképesítés
megszerzésekor?........................................................................ 25
4
1.12 Hol
és
melyik
szervezet
közremőködésével
kell
a
tanulószerzıdést megkötni? ...................................................... 26 1.13 Mi
a
tanuló
és
a
gazdálkodó
szervezet
feladata
a
tanulószerzıdéssel? ................................................................... 26 1.14 Hány érvényes tanulószerzıdéssel rendelkezhet a tanuló? ....... 27 1.15 Ki és milyen formában módosíthatja a tanulószerzıdést? ........ 27 1.16 Kinek és milyen szervezetek részére kell a tanulószerzıdés módosítást bejelenteni? ............................................................. 27 1.17 Milyen jellegő módosításokat kell a kamarának bejelenteni?... 27 2. TANULÓSZERZİDÉS MEGSZŐNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE .................................................................. 29 2.1
Mikor szőnik meg a tanulószerzıdés?....................................... 29
2.2
Milyen más formái vannak a tanulószerzıdés megszőnésének? ................................................................................................... 29
2.3
A tanuló szakmai versenyen (SZKTV, SZAKMA SZTÁR) kiváló eredményt ért el. Eredményes teljesítménye mentesíti a szakképesítési vizsga letétele alól. Mikor szőnik meg a tanulószerzıdése? ...................................................................... 30
2.4
Milyen módon értesül a gazdálkodó szervezet a tanuló szakképzı
iskolából
való
kizárásáról,
illetve
tanulói
jogviszonyának megszőnésérıl? ............................................... 30 2.5
Milyen módon szüntethetı meg a tanulószerzıdés? ................. 31
2.6
Kell-e indokolnia a tanulónak a tanulószerzıdés felbontását?.. 31
2.7
Szükséges-e
indokolnia
a
gazdálkodó
szervezetnek
a
tanulószerzıdés felmondását? ................................................... 31 5
2.8
Felmondhatja-e
a
gazdálkodó
szervezet
egyoldalúan
a
tanulószerzıdést, ha a tanuló a szakképesítési vizsgán elégtelen eredményt ért el? ....................................................................... 31 2.9
Felmondhatja-e a gazdálkodó szervezet a tanulószerzıdést, ha a tanuló a gyakorlati képzésre rendszeresen késın érkezik, a gyakorlati képzésen (igazolt, vagy igazolatlan formában) gyakran nem jelenik meg, vagy nem képes a gyakorlati követelményeket teljesíteni? ..................................................... 32
2.10 Mérlegelheti-e a gazdálkodó szervezet a tanulószerzıdés felmondását,
valamint
a
szakképzı
iskola
a
tanuló
évfolyamismétlésre utalását, ha a tanuló egy tanévre vetített mulasztása eléri a gyakorlati képzési idı 20%-át?.................... 34 2.11 Felmondhatja-e
egyoldalúan
a
gazdálkodó
szervezet
a
tanulószerzıdést, ha a tanuló magatartásával, veszélyezteti a gazdálkodó szervezet érdekeit? ................................................. 34 2.12 Mikor nem mondhatja fel a tanulószerzıdést a gazdálkodó szervezet? .................................................................................. 35 2.13 Mi
a
gazdálkodó
szervezet
feladata
a
tanulószerzıdés
felmondásával kapcsolatban? .................................................... 35 2.14 Mikor szőnik meg a tanulószerzıdés a gazdálkodó szervezet részérıl történı felmondás esetén?............................................ 35 2.15 Köteles-e a gazdálkodó szervezet a tanuló részére kérelme esetén a gyakorlati idıt igazolni? .............................................. 36
6
2.16 Mikor mentesül a gazdálkodó szervezet a tanulószerzıdésben és a törvényben meghatározott képzési és egyéb ezzel összefüggı kötelezettségei alól? .................................................................. 36 2.17 Kinek a feladata a tanuló további gyakorlati képzésének elısegítése, ha a gyakorlati képzést ellátó gazdálkodó szervezet jogutód nélkül szőnik meg, vagy a gazdálkodó szervezetet eltiltják a gyakorlati képzésben való részvételtıl? .................... 37 3. A TANULÓ GYAKORLATI FOGLALKOZTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ................................................. 38 3.1
Milyen
feltételek
között
foglalkoztathatja
a
gazdálkodó
szervezet a tanulót? ................................................................... 38 3.2
Ki határozhatja meg a gyakorlati képzés kezdı idıpontját és ciklikusságát? ............................................................................ 38
3.3
Kire bízhatja a gazdálkodó szervezet a tanulók csoportos gyakorlati képzését? .................................................................. 39
3.4
Egyedi munkahelyen elláthatja-e a tanuló gyakorlati képzését olyan személy, aki nem rendelkezik ötéves gyakorlattal? ........ 39
3.5
Szükséges-e a tanulót a gyakorlati képzés megkezdése elıtt munkavédelmi oktatásban részesíteni? ..................................... 39
3.6
Változó munkahelyen folyó gyakorlati képzés esetében, új technológia, új gépek beállítását követıen milyen gyakorisággal kell a tanulót munkavédelmi oktatásban részesíteni?................ 40
3.7
Milyen kötelezettség terheli a gazdálkodó szervezetet az egészséges és biztonságos munkakörülmények biztosítása során? ................................................................................................... 40 7
3.8
Kinek a feladata tanuló szakmai alkalmassági vizsgálatra irányítása?.................................................................................. 41
3.9
Kinek kell gondoskodnia a tanulószerzıdéssel gazdálkodó szervezetnél gyakorlati képzésben résztvevı tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról?.................................................................. 41
3.10 Mi a feladata a gazdálkodó szervezetnek, ha a tanuló a gyakorlati képzés során rendszeresen ugyanazon tünettel kerül táppénzes állományba?.............................................................. 42 3.11 Napi hány órában lehet a tanulót a gyakorlati képzés során foglalkoztatni? ........................................................................... 42 3.12 A nap mely idıszakában lehet a tanulót foglalkoztatni? ........... 42 3.13 Kötelezhetı-e
a
tanuló
éjszakai
munkára,
rendkívüli
munkavégzésre, készenlét ellátására? ....................................... 42 3.14 Mely napokon nem kerülhet sor a tanuló gyakorlati képzésére? ................................................................................................... 43 3.15 Mikor mentesül még a tanuló a gyakorlati képzésen való részvételi kötelezettség alól? ..................................................... 43 3.16 Foglalkoztathatja-e a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzés céljából a tanulót heti pihenınapokon, illetıleg munkaszüneti napokon? ................................................................................... 44 3.17 A tanuló gyakorlati képzésére heti pihenınapon, illetve munkaszüneti napon kerül sor. Az e napokon igénybe vett idıt hogyan és milyen mértékben kell a tanuló részére szabadidıként biztosítani?................................................................................. 44 3.18 Kell-e a tanuló részére munkaközi szünetet biztosítani?........... 44 8
3.19 Hány
nap
oktatási
szünet
illeti
meg
tanévenként
a
tanulószerzıdéssel gyakorlati képzésben résztvevı tanulót? .... 45 3.20 Mikor kell kiadni a tanuló részére az oktatási szünet? .............. 45 3.21 A szakmai vizsga elıtt hány nap felkészülési idıt kell a tanuló részére biztosítani? .................................................................... 45 3.22 A tanuló szakmai vizsgája nem sikerült. A javítóvizsgára való felkészüléshez jár-e a tanulónak felkészülési idı? .................... 45 3.23 Hogyan kell kiszámolni az oktatási szünetet és a felkészülési idıt? ........................................................................................... 46 3.24 Jár-e betegszabadság a tanulónak? ............................................ 46 3.25 Kinek a kötelessége a tanuló gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységének értékelése? ..................................................... 46 4. FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁS, KÁRTÉRÍTÉSI FELELİSSÉG............................................................................ 47 4.1
Felelısségbiztosítás ................................................................... 47 4.1.1
4.2
Miért kell a gazdálkodó szervezetnek a tanuló javára felelısségbiztosítást kötni?............................................ 47 Kártérítési felelısség ................................................................. 47
4.2.1
Milyen esetekben érvényesíthetı a tanuló kártérítési felelıssége? ................................................................... 47 4.2.2 Milyen nagyságrendő a tanuló kártérítési felelıssége gondatlan károkozás esetén? ......................................... 48 4.2.3 Milyen kártérítési felelısség terheli a tanulót szándékos károkozás estén?............................................................ 49 4.2.4 Ki jogosult meghatározni a tanuló által okozott kár összegét?........................................................................ 49 4.2.5 Levonhatja-e önhatalmúlag a gazdálkodó szervezet a tanuló pénzbeli juttatásából a kártérítés összegét? ........ 49 4.3 A gazdálkodó szervezet kártérítési felelıssége ......................... 49 9
4.3.1 4.3.2 4.3.3 4.3.4 4.3.5 4.3.6 4.3.7
Milyen mértékő a gazdálkodó szervezet kártérítési felelıssége? ................................................................... 49 Mikor mentesül a gazdálkodó szervezet a kártérítési felelısség alól? .............................................................. 50 Mikor nem érvényesül a gazdálkodó szervezet kártérítési felelıssége? ................................................................... 50 A kártérítési összeg megállapításánál milyen tényezıket kell figyelembe venni? .................................................. 50 Milyen intézkedésekkel enyhítheti a gazdálkodó szervezet saját kártérítési felelısségét? ......................... 51 Miként érvényesítheti a tanuló kártérítési igényét?....... 51 Mennyi idı alatt évül el a kártérítési igény? ................. 52
5. A GYAKORLATI KÉPZÉS DOKUMENTÁCIÓJA ............. 53 5.1
Milyen dokumentumokra alapozva kell a gyakorlati képzés szervezıjének elkészítenie a gyakorlati képzés helyi programját? ................................................................................................... 53
5.2
Miért kell a gyakorlati képzés szervezıjének foglalkozási naplót vezetni?...................................................................................... 53
5.3
Miért kell megkövetelni a tanulótól a munkanapló vezetését? . 54
5.4
Mi a célja a jelenléti ív vezetésének? ........................................ 55
5.5
Miért fontos a munkavédelmi napló pontos vezetése?.............. 55
6. A SZAKMAI ELMÉLETI KÉPZÉST VÉGZİ SZAKKÉPZİ ISKOLA ÉS A GYAKORLATI KÉPZİHELY KAPCSOLATA .......................................................................... 56 6.1
Miért fontos, hogy a szakmai elméleti képzést végzı szakképzı iskola és a gyakorlati képzést szervezı gazdálkodó szervezet egymással szoros kapcsolatban álljon? ..................................... 56
6.2
Milyen feladata van a szakképzı iskolának a tanulók gyakorlati képzésében?............................................................................... 57 10
6.3
Kell-e a szakképzı iskolának a tanulószerzıdéssel gazdálkodó szervezetnél gyakorlati képzésben részesülı tanuló részére a szintvizsga,
köztesvizsga,
illetve
a
szakmai
vizsga
sikerességének elısegítése érdekében csoportos foglalkozást szervezni? .................................................................................. 57 6.4
Elıírhatja-e
a
szakképzı
iskola
a
gyakorlati
képzést
szervezınek, hogy a csoportos foglalkozás szervezését az iskola által megállapított összeggel támogassa? .................................. 58 7. A TANULÓSZERZİDÉS KÖTÉS GYAKORLATA ............ 59 7.1
Kivel köthetı tanulószerzıdés?................................................. 59
7.2
Ki kivel köti a tanulószerzıdést?............................................... 59
7.3
Milyen
feltételekhez
kötheti
a
gazdálkodó
szervezet
a
tanulószerzıdés megkötését? .................................................... 59 7.4
Mire terjed ki a szakmai alkalmassági vizsga, illetıleg a pályaalkalmassági vizsgálat?..................................................... 60
7.5
Érettségire épülı technikus képzésben részt vevı tanulóval köthetı-e tanulószerzıdés?........................................................ 60
7.6
Másodszakmás
képzésben
résztvevı
tanulóval
köthetı-e
tanulószerzıdés?........................................................................ 60 7.7
Van-e bejelentési kötelezettség a tanulószerzıdés megkötése elıtt? .......................................................................................... 61
7.8
Ha a tanuló az elsı szakképzı évfolyamot eredményesen befejezte, változik-e a bejelentési határidı?.............................. 61
7.9
A tanulószerzıdés megkötése elıtt a tanulótól milyen azonosító adatokat kell bekérni?................................................................ 61 11
7.10 Kötelezı-e a tanuló részére a magán-nyugdíjpénztári tagság?.. 62 7.11 A tanuló vagy a tanulót foglalkoztató gazdálkodó szervezet választ magán-nyugdíj pénztárat? ............................................. 62 7.12 Ha a tanuló nem választott magán-nyugdíjpénztárt akkor is pénztártaggá válik?.................................................................... 62 7.13 Hol és meddig kell megkötni a tanulószerzıdést? .................... 63 7.14 A tanulószerzıdést a szakképzési évfolyamra jelentkezı tanulóval június hónapban kötötték meg. Mikortól érvényes a tanulószerzıdés?........................................................................ 63 7.15 Mikor lép érvénybe a tanév közben megkötött tanulószerzıdés? ................................................................................................... 63 7.16 A tanulószerzıdés megkötése az iskolai beiratkozás idıpontjáig megtörtént. Kötelessége-e a szakképzı iskolának a tanulót felvenni? .................................................................................... 64 7.17 A tanulószerzıdés kötési igényt a kamarának és a szakképzı iskolának bejelentették. A szerzıdés megkötése elıtt a kamara ellenırzi-e a képzıhelyet? ......................................................... 64 7.18 Mit tartalmaz a nyilvántartásba vételi határozat?...................... 64 7.19 Miért kell rögzíteni az egyidejőleg oktatható tanulók számát? . 64 8. TANULÓI JUTTATÁSOK ....................................................... 66 8.1
Tanulószerzıdés alapján milyen juttatásokat kell biztosítani a tanulóknak? ............................................................................... 66
8.2
A tanuló étkezési utalványt kap. Havonta mekkora összegő utalványra jogosult a tanuló?..................................................... 70
12
8.3
A tanuló rendelkezik balesetbiztosítással. Helyettesíti-e ez a felelısségbiztosítást? ................................................................. 70
8.4
A
cég/vállalkozás
minden
dolgozóra
kiterjedı
felelısségbiztosítással rendelkezik. Elegendı-e ezt kiterjeszteni a tanulókra? ............................................................................... 70 8.5
A tanuló munkahelye (a cég telephelye) azonos útvonalon van az iskolába járási útvonallal. Kell-e útiköltség-térítést adni a tanulónak? ................................................................................. 71
8.6
A tanuló helyi tömegközlekedési eszközzel nem tudja elérni munkahelyét. Útiköltség-térítést kell a tanulónak fizetni?........ 71
8.7
A gazdálkodó szervezet rendszeresen vidéken dolgozik. Elszámolhatók-e a tanuló utaztatási költségei a szakképzési hozzájárulás terhére? ................................................................. 71
9. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ......................................... 73 9.1
Kik számolhatnak el költségeket a szakképzési hozzájárulás terhére? ...................................................................................... 73
9.2
Az egyéni vállalkozó az átalánydíjas adózást választotta. Jogosult-e a Szakképzési hozzájárulással szemben költségek elszámolására?........................................................................... 73
9.3
EVA-s adózást választó vállalkozó elszámolhat-e költségeket a Szakképzési hozzájárulás felé? ................................................. 74
9.4
Mi az elszámolás feltétele?........................................................ 74
9.5
Milyen költségek számolhatók el szakképzési hozzájárulás terhére? ...................................................................................... 74
13
9.6
Az egyéni vállalkozó nem foglalkoztat alkalmazottat. Milyen költségeket
tud
a
Szakképzési
hozzájárulással
szemben
elszámolni?................................................................................ 78 9.7
A TISZK-nek fejlesztési támogatást szeretnének átadni. Milyen feltételek esetében tehetik meg?................................................ 78
9.8
Több szakképzési hozzájárulás képzıdik a vállalkozásnál, mint amit a tanulóképzésre el tud számolni. Honnan tudható meg hogy kinek lehet jogszerően átadni a fejlesztési támogatást? ... 80
9.9
Mit kell tartalmaznia a fejlesztési támogatási megállapodásnak? ................................................................................................... 80
9.10 A vállalkozás veszteséges. Igaz, hogy ebben az esetben a cég szakképzési hozzájárulása terhére nem számolhatók el a képzési költségek? .................................................................................. 80 9.11 A gazdálkodó szervezetnél kevesebb hozzájárulási kötelezettség keletkezik, mint amit a tanulók után elszámolhat. A könyvelı szerint ebben az esetben nem lehet a felmerülı költségeket elszámolni. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség APEH részére történı befizetését, vagy fejlesztési támogatásként egy TISZK-nek való átadását javasolja. Jól dönt a könyvelı? ........ 81 9.12 Mekkora összegő pénzbeli juttatás jár a tanulónak? ................. 81 9.13 A tanuló nyári oktatási szünetét tölti. Jár-e neki a havi pénzbeli juttatás ezen idıtartamra?.......................................................... 82 9.14 A tanulószerzıdéses tanuló beteg lett. Milyen szabályok vonatkoznak a pénzbeli díjazásának kifizetésére? .................... 83 9.15 Milyen járulékok terhelik a tanuló pénzbeli juttatását?............. 83 14
9.16 Hogyan kell az oktatói béreket kiszámolni?.............................. 83 9.17 Vállalkozás két tanulót foglalkozat. A tanulóval foglalkozó alkalmazott mestervizsgával rendelkezik. A tanulók havonta 1010 napot vannak a munkahelyen. Mekkora oktatói bér számolható el havonta? ............................................................. 84 9.18 Vállalkozás két tanulót foglalkozat. A tanulóval foglalkozó alkalmazott felsıfokú végzettséggel rendelkezik. Egyik tanuló havonta 8, a másik 10 napot tölt el a munkahelyen. Mekkora oktatói bér számolható el havonta? ........................................... 85 9.19 Milyen elszámolási módszerek közül lehet választani? ............ 86 9.20 Mi a különbség a tételes és az átalány elszámolás között? ....... 86 9.21 Maximum mekkora pénzbeli juttatás számolható el havonta a tanulónak? ................................................................................. 87 9.22 Milyen gyakorisággal lehet a Szakképzési hozzájárulás terhére a visszaigénylési kérelmet benyújtani? ........................................ 87 9.23 Vannak-e az elszámolásnak speciális szabályai? ...................... 88 10. BEJELENTKEZÉS AZ NSZFI-HEZ....................................... 89 10.1 Öt évvel ezelıtt a vállalkozás bejelentkezett az Alapkezelıhöz. Idıközben két tanév kimaradt a tanulóképzésbıl. Ettıl a tanévtıl újból vannak tanulók. Be kell-e ismételten jelentkezni az Alapkezelıhöz? ......................................................................... 89 10.2 Hol
szerezhetık
be
a
bejelentkezéshez
szükséges
nyomtatványok? ........................................................................ 89 10.3 Milyen
dokumentumokat
kell
csatolni
a
bejelentkezési
nyomtatványhoz?....................................................................... 90 15
10.4 Az NSZFI Támogatási és Bevalláskezelési Igazgatóságának címe, ügyintézıinek elérhetısége.............................................. 91 11. BEJELENTKEZÉSI NYOMTATVÁNY................................. 92 12. TANULÓSZERZİDÉS........................................................... 102 13. TÖRVÉNYI HÁTTÉR............................................................. 109
16
Ajánló
A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban SZT.) legelsı verziójában, mely 1993. szeptember 1-én lépett hatályba, a III-V. fejezetek foglakoztak elıször a tanulószerzıdéssel. Ekkor teremtıdött meg a törvényi háttér a tanulók gyakorlati képzésének tanulószerzıdéssel történı végzésére. Kezdetben a vállalkozások számára ismeretlen volt az új képzési forma, közel két évnek kellett eltelnie mire a gazdasági kamarák felvilágosító munkájának eredményeként megjelentek az elsı tanulószerzıdések. Az azóta eltel idıben a tanulószerzıdések száma rohamosan növekedett, a 2009/2010-as tanévben megközelítette a 43.000-et. A szerzıdések számának növekedése a kamarák tájékoztató munkájának felelısségét is megnövelte, ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2000-ben létrehozta és azóta is mőködteti a szakképzési tanácsadói hálózatát. Jelenleg több mint 100 tanácsadó van, akik folyamatosan informálják a cégeket/vállalkozásokat, könyvelıket, tanulókat és szüleiket a változásokról. Jelen kiadványuk aktualizált változata segíti az eligazodást a törvényi „útvesztıkben”. Nem titkolt célunk, hogy közérthetıen minden olyan kérdésre választ adjunk, ami a tanulószerzıdésekkel kapcsolatban a napi gyakorlatban felmerül. Kiadványukat ezért jó szívvel ajánljuk a tanulóképzéssel foglakozó gazdálkodó
szervezeteknek,
egyéni
vállalkozóknak,
könyvelıknek,
tanulóknak és szüleiknek, valamint a szakképzı iskoláknak.
17
A gazdálkodó szervezetek figyelmébe ajánljuk a következı fejezeteket: A tanulószerzıdés lényege Tanulószerzıdés megszőnése, megszőntetése A tanuló gyakorlati foglalkoztatására vonatkozó szabályok Felelısségbiztosítás, kártérítési felelısség A gyakorlati képzés dokumentációja Az elméleti képzést végzı szakképzı iskola és a gyakorlati képzıhely kapcsolata A tanulószerzıdés kötés gyakorlata Tanulói juttatások Elszámolható költségek Bejelentkezés az NSZFI-hez Bejelentkezési nyomtatvány Tanulószerzıdés Területi kamarák elérhetıségei Törvényi háttér A könyvelık figyelmét elsısorban az alábbi fejezetekre hívjuk fel: Tanulószerzıdés megszőnése, megszőntetése Felelısségbiztosítás, kártérítési felelısség Tanulói juttatások Elszámolható költségek Bejelentkezés az NSZFI-hez Tanulószerzıdés Területi kamarák elérhetıségei Törvényi háttér
18
A tanulók, szülık számára elsısorban a következı fejezetekben találhatók fontos információk: A tanulószerzıdés lényege Tanulószerzıdés megszőnése, megszőntetése A tanuló gyakorlati foglalkoztatására vonatkozó szabályok Felelısségbiztosítás, kártérítési felelısség A tanulószerzıdés kötés gyakorlata Tanulói juttatások Tanulószerzıdés Területi kamarák elérhetıségei Törvényi háttér A szakképzı iskolák részére elsısorban az alábbi fejezetekben győjtöttük össze az ıket érintı kérdéseket: A tanulószerzıdés lényege Az elméleti képzést végzı szakképzı iskola és a gyakorlati képzıhely kapcsolata A tanulószerzıdés kötés gyakorlata Tanulószerzıdés Területi kamarák elérhetıségei Törvényi háttér
19
1. 1.1
A tanulószerzıdés lényege Mi a tanulószerzıdés? Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél a tanuló és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerzıdés alapján folyik. Megkötésének,
módosításának,
megszőnésének
és
megszüntetésének feltételeit a szakképzésrıl szóló 1993. évi 76. törvény negyedik rész III. fejezete szabályozza. 1.2
Köthetı-e a tanulóval tanuló-elıszerzıdés? Igen. A gyakorlati képzés feltételeivel rendelkezı gazdálkodó szervezet a szakképzı iskola igazgatójának egyetértésével tanuló-elıszerzıdést
köthet
az
iskolai
tanmőhelyben
gyakorlati szakmai alapképzésben részesülı tanulóval. A gazdálkodó szervezet és a tanuló a tanuló-elıszerzıdés megkötésével arra vállalnak kötelezettséget, hogy a gyakorlati képzés céljából tanulószerzıdést kötnek. A gazdálkodó szervezet a tanuló-elıszerzıdés megkötésére vonatkozó szándékát a megelızı tanév elsı félévének végéig jelenti be a szakképzı iskola igazgatójának és a területi gazdasági kamarának. 1.3
Miért kell megırizni a tanulószerzıdést? A gazdálkodó szervezetnek az évenként esedékes elszámoláshoz, valamint a munkaügyi ellenırzéshez, a tanulónak a nyugdíj
20
beszámításához
szükséges
munkaviszony
(tanulószerzıdéses
foglalkoztatási idı) igazolásához. A tanuló a tanulószerzıdés megkötésével társadalombiztosítási jogviszonyba kerül, ezért az iskolarendszerő szakképzésben eltöltött ideje szolgálati idınek minısül. A
tanulószerzıdés
munkaszerzıdéshez
hasonlóan
viselkedı
munkaügyi irat, amelynek megırzésére, selejtezésére a levéltári törvény szabályai irányadóak. A tanulószerzıdés 50 évig nem selejtezhetı,
azt
követıen
az
illetékes
megyei
levéltár
rendelkezésére kell bocsátani. Amennyiben a tanuló gyakorlati képzését ellátó gazdálkodó szervezet megszőnik, a tanulószerzıdést a szervezetnél mőködése során keletkezett egyéb munkaügyi iratokkal együtt a levéltár részére kell átadni. 1.4
Milyen esetekben kell a gazdálkodó szervezetnek a tanuló
gyakorlati
képzése
érdekében
tanulószerzıdést kötni? A gazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzését csak tanulószerzıdéses jogviszony keretében szervezheti. Kivételt képez, és ezért együttmőködési megállapodás alapján folytatható a gyakorlati képzés ha a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél, a gyakorlati képzés szervezıje szakképzı iskola, és az összefüggı
szakképesítési
gyakorlatra
gazdálkodó
szervezetnél, a gyakorlati képzés szervezıje csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítı gyakorlati képzésére - a mővészeti szakképesítések kivételével
21
- a gyakorlati képzési idı legfeljebb ötven százalékában más, ugyanazon gyakorlati képzést szervezınél, a tanuló gyakorlati képzésére több gazdálkodó szervezet által közösen mőködtetett üzemközi tanmőhelyben, a tanuló gyakorlati képzésére az állami felnıttképzési intézmény által mőködtetett tanmőhelyben, a tanuló gyakorlati képzésére központi képzıhelyen kerül sor. Együttmőködési
megállapodás
alapján
folytatható
gazdálkodó
szervezetnél a tanuló gyakorlati képzése akkor is, ha a gyakorlati képzés aránya a képzési idı negyven százalékánál kevesebb. Az
együttmőködési
megállapodást
írásba
kell
foglalni.
Az
együttmőködési megállapodást a szakképzı iskola fenntartója hagyja jóvá. Az együttmőködési megállapodás jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha a teljesítéséhez szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre.
Az
együttmőködési
megállapodásra
a
Polgári
Törvénykönyvnek a megbízási szerzıdésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 1.5
Hogyan kell a hátrányos megkülönböztetés tilalmát értelmezni? A tanulószerzıdés megkötésekor, módosításakor, továbbá a gyakorlati képzés során tilos a hátrányos megkülönböztetés. Mint minden személy, így a tanuló számára is biztosítani kell az emberi, illetve állampolgári jogokat bármely megkülönböztetés nélkül, legyen az faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés. A tanuló a gyakorlati képzéssel
22
kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében a munkaügyi jogvitára
vonatkozó
rendelkezések
szerint
jogvitát
kezdeményezhet. 1.6
Kinek kell bizonyítani a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegését? Ha a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegésével kapcsolatban vita merül fel, a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az eljárása nem ütközött tilalomba. A hátrányos megkülönböztetés tilalmát megszegı gazdálkodó szervezetet az illetékes gazdasági kamara az érdekképviseleti szervezetekkel együttmőködve 1-5 évig terjedıen eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtıl.
1.7
A
tanulószerzıdés
megkötésével
mire
vállal
kötelezettséget a gazdálkodó szervezet? A szakképzési évfolyamra járó tanulóval kötött tanulószerzıdéssel a gazdálkodó szervezet, egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyen a tanuló egységes szakképesítési követelményeknek megfelelı gyakorlati képzésének és nevelésének biztosítására szintvizsgára, köztesvizsgára, illetve szakképesítési záróvizsgára történı felkészítésére - vállal kötelezettséget. 1.8
Milyen kötelezettségei keletkeznek a tanulónak a tanulószerzıdés megkötésével? a tanuló köteles részt venni a kötelezı foglalkozásokon és szakképesítési gyakorlaton;
23
köteles a gazdálkodó szervezet képzési rendjét megtartani, a gyakorlati képzésre vonatkozó utasításokat végrehajtani; köteles a szakképesítési gyakorlati ismereteket képességeinek megfelelıen elsajátítani; köteles
a
gazdálkodó
szervezetnél
érvényben
lévı
munkabiztonsági, egészségügyi, munkavédelmi és tőzvédelmi elıírásokat betartani; a rábízott eszközöket az elıírásoknak megfelelıen kell használnia, azok állagát meg kell óvnia; köteles olyan magatartást tanúsítani, amellyel a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit nem veszélyezteti; köteles hiányzásait igazolni. 1.9
Kérhet-e a gazdálkodó szervezet a szakiskolai tanulótól a gyakorlati képzésért költségtérítést? A nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban résztvevı tanulótól gyakorlati képzésének megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati
képzés
feltételeinek
biztosításáért
a
gazdálkodó
szervezet nem fogadhat el hozzájárulást, és nem kérhet költségtérítést. Ez a szabály az állam által elismert elsı, halmozottan hátrányos helyzető és fogyatékos tanuló esetében minden további, enyhe értelmi fogyatékos tanuló esetében a második szakképesítés megszerzésére vonatkozik. Térítési díj fizetési kötelezettség terheli a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a második szakképesítésre való felkészítéskor
a
tanulót
a
tanórai
foglalkozásokon
részvételért,
munkaruháért,
egyéni
védıfelszerelésért
való és
24
tisztálkodási eszközért. Mértéke a teljes költség tizenöt-huszonöt százaléka. 1.10 A gazdálkodó szervezet a fentiekben ismertetett
tilalom ellenére a tanulótól a gyakorlati képzésért költségtérítést kér. Milyen jogi következményekkel kell számolnia? Ha a gazdálkodó szervezet a tanulótól a gyakorlati képzésért költségtérítést
kér,
törvénysértést
szakképesítési
elméleti
képzését
követ
végzı
el.
A
tanuló
szakképzı
iskola
kötelessége, hogy a tilalom megszegésérıl - a tényrıl tudomást szerezve - a területileg illetékes gazdasági kamarát írásban értesítse. A gazdasági kamara – a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttmőködve – a vétkes gazdálkodó szervezetet öt évre eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtıl. Az eltiltásról szóló döntésrıl a gazdasági kamara értesíti az illetékes szakképzı iskolát is. 1.11 Köthetı-e tanulószerzıdés a második szakképesítés
megszerzésekor? Igen. Nincs semmiféle jogszabályi korlátozás arra vonatkozóan, hogy iskolarendszerszerő képzés esetén a második szakképesítés megszerzésekor a gazdálkodószervezet a tanulóval nem köthet tanulószerzıdést.
25
1.12 Hol és melyik szervezet közremőködésével kell a
tanulószerzıdést megkötni? A tanulószerzıdés megkötésében - a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülı, illetıleg a gyám kérésére - az illetékes szakképzı iskola képviselıje közremőködik. Ha a közremőködés eredményeként sem kerül sor tanulószerzıdés megkötésére, akkor a szakképzı iskola - az illetékes területi gazdasági kamara közremőködésével gondoskodik annak a tanulónak a gyakorlati képzésérıl, aki egyébként a szakképzés megkezdéséhez szükséges feltételeknek megfelel. A
tanulószerzıdést
(a
szerzıdés
megkötését,
módosítását,
megszüntetését) a kamara tartja nyilván. 1.13 Mi a tanuló és a gazdálkodó szervezet feladata a
tanulószerzıdéssel? A tanulószerzıdést az iskolai beiratkozás idıpontját megelızıen az illetékes területi gazdasági kamara elıtt írásban kell megkötni. Az írásban megkötött tanulószerzıdést a gazdálkodó szervezet az iskolai beiratkozás idıpontjáig köteles bemutatni a szerzıdésben megjelölt szakképzı iskolának. A tanulószerzıdés alapján a szakképzı iskolába fel kell venni azt a tanulót, aki egyébként a felvételi feltételeknek megfelel. Az érvényes tanulószerzıdést a gazdálkodó szervezet, a tanuló, a szakképzı iskola és a tanulószerzıdés nyilvántartását végzı területi gazdasági kamara köteles megırizni.
26
1.14 Hány érvényes tanulószerzıdéssel rendelkezhet a
tanuló? A tanuló a képzési idı egy adott idıszakában, csak egy tanulószerzıdéssel rendelkezhet. Elıfordulhat, hogy a tanuló, vagy a gazdálkodó szervezet – a késıbbiekben részletezett módon és feltételek mellett - a gyakorlati képzési idın belül felbontja a tanulószerzıdést. A gyakorlati képzést a tanuló egy másik gazdálkodó
szervezetnél
csak
a
tanulószerzıdés
felbontását
követıen, új tanulószerzıdés megkötésével folytathatja. 1.15 Ki
és
milyen
formában
módosíthatja
a
tanulószerzıdést? A tanulószerzıdést a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülı, illetıleg a gyám hozzájárulásával) a gazdálkodó szervezet csak közös megegyezéssel – írásban módosíthatja. 1.16 Kinek
és
milyen
szervezetek
részére
kell
a
tanulószerzıdés módosítást bejelenteni? A tanulószerzıdés módosítását a gyakorlati képzést ellátó gazdálkodó szervezet köteles írásban az illetékes területi gazdasági kamarának, majd a kamarai aláírást követıen a szakmai elméleti képzést ellátó szakképzı iskolának megküldeni 1.17
Milyen jellegő módosításokat kell a kamarának bejelenteni? A gazdálkodó szervezet a tanulószerzıdést érintı módosításokat köteles bejelenteni a területileg illetékes gazdasági kamarának.
27
a gazdálkodó szervezet nevében, címében, gazdálkodási formájában bekövetkezett változások; a gyakorlati képzést végzı oktató személyében történt változás; a tanuló részére adott pénzbeli juttatás mértékének változása, amennyiben az eltér a szerzıdésben rögzített összegtıl; a tanuló személyi adataiban bekövetkezett változás; iskolaváltás.
28
2. Tanulószerzıdés megszőnése, megszüntetése 2.1
Mikor szőnik meg a tanulószerzıdés? A tanulószerzıdés, az utolsó szakképzési évfolyam elvégzését követı szakmai vizsga sikeres letételével.
2.2
Milyen
más
formái
vannak
a
tanulószerzıdés
megszőnésének? a szakképzı iskolából való kizárás jogerıre emelkedésekor, a tanulói jogviszony megszőnik, ha a tanuló az iskolai tanulmányait 30 napon belül más szakképzı iskolában nem tudja folytatni, a tanulmányok folytatására egészségileg alkalmatlanná válik; az iskolában nem folyik számára megfelelı szakképzés; a tanuló nem kíván tovább tanulni; a kötelezı foglalkozásokról a jogszabályban meghatározott idınél igazolatlanul többet mulasztott. A tanulószerzıdés megszőnik az elızıekben felsoroltakon túl a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszőnésével, a tanuló halálával, a gazdálkodó szervezet eltiltásával a gyakorlati képzésben való részvételtıl – a határozat jogerıre emelkedésének napjával, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat végrehajtásának napján szőnik meg.
29
2.3
A tanuló szakmai versenyen (SZKTV, SZAKMA SZTÁR)
kiváló
eredményt
ért
el.
Eredményes
teljesítménye mentesíti a szakképesítési vizsga letétele alól. Mikor szőnik meg a tanulószerzıdése? Amennyiben a tanulót a szakmai (SZKTV, SZAKMA SZTÁR) versenyen nyújtott kiváló teljesítménye alapján a szakmai vizsga letétele alól mentesítették, tanulószerzıdése a tanuló kérésére megszőnhet a verseny idıpontja és az iskola által szervezett szakmai vizsga utolsó napja közti idıszakban. Ezt a tényt a szakképzı iskola a tanulói jogviszony megszüntetı határozatával igazol. A tanuló a szakmunkás bizonyítványát az osztály többi tanulójával egy idıben a vizsga utolsó napján veheti át. 2.4
Milyen módon értesül a gazdálkodó szervezet a tanuló szakképzı iskolából való kizárásáról, illetve tanulói jogviszonyának megszőnésérıl? Az elméleti képzést végzı szakképzı iskola a tanuló kizárásáról, illetve a tanulói jogviszony megszüntetésérıl írásban értesíti a gyakorlati képzést végzı gazdálkodó szervezetet és a területileg illetékes gazdasági kamarát. A kamara a szakképzı iskolától kapott írásos tájékoztatás alapján megszőnteti a tanulószerzıdést és errıl a gyakorlati képzést végzı gazdálkodó szervezetet, a szakképzı iskolát, a tanulót, kiskorú tanuló esetében a szülıt, ill. gyámot értesíti.
30
2.5
Milyen módon szüntethetı meg a tanulószerzıdés? A tanulószerzıdés megszüntethetı: a tanuló és a gyakorlati képzést ellátó gazdálkodó szervezet közös megegyezésével; a tanuló felmondásával, a gazdálkodó szervezet felmondásával.
2.6
Kell-e indokolnia a tanulónak a tanulószerzıdés felbontását? A tanuló a tanulószerzıdést – az illetékes területi gazdasági kamarával történt egyeztetést követıen - indokolás nélkül bármikor felmondhatja. A felmondást írásban kell közölni.
2.7
Szükséges-e indokolnia a gazdálkodó szervezetnek a tanulószerzıdés felmondását? A gazdálkodó szervezet jogai a tanulószerzıdés felmondása tekintetében
korlátozottak.
A
felmondást
minden
esetben
indokolni köteles. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tőnnie. Vita esetén a felmondás indokának valódiságát és okszerőségét a gazdálkodó szervezetnek kell bizonyítania. 2.8
Felmondhatja-e a gazdálkodó szervezet egyoldalúan a tanulószerzıdést, ha a tanuló a szakképesítési vizsgán elégtelen eredményt ért el? A tanulószerzıdést a gazdálkodó szervezet a tanuló gyenge tanulmányi eredményére való hivatkozással egyoldalúan nem mondhatja fel.
31
A gazdálkodó szervezet a tanulószerzıdést egyoldalúan csak abban az esetben szüntetheti meg, ha szakképzı iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredménye miatt a képzési idı alatt másodszor utasította az évfolyam megismétlésére, valamint a tanuló a szakképesítési vizsga követelményeinek a vizsga megismétlésekor sem tesz eleget. 2.9
Felmondhatja-e
a
gazdálkodó
szervezet
a
tanulószerzıdést, ha a tanuló a gyakorlati képzésre rendszeresen késın érkezik, a gyakorlati képzésen (igazolt, vagy igazolatlan formában) gyakran nem jelenik
meg,
vagy
nem
képes
a
gyakorlati
követelményeket teljesíteni? Amennyiben a tanuló a tanulószerzıdésben vállalt kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentıs mértékben megszegi, vagy egyéb olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerzıdés fenntartását lehetetlenné teszi, a gazdálkodó szervezet, a tanulószerzıdést felmondhatja. Ilyen esetnek számít, ha a rendszeres késésével, gyakorlati képzésrıl
való
távolmaradásával
akadályozza
a
gazdálkodó
szervezet napi üzemmenetét, zavarja a gyakorlati képzést, és ez a képzıhelyen
vezetett
jelenléti
ívben,
foglalkozási
naplóból
dokumentáltan kimutatható. A tanuló gyakorlati képzésrıl történı gyakori hiányzásáról a gazdálkodó szervezet köteles a szakképzı iskolát és kiskorú esetében a törvényes képviselıt értesíteni. A jogszabály a tanuló gyakorlati képzésrıl való távolmaradását egyértelmően szabályozza. A gyakorlati képzésrıl való hiányzás
32
mértékét – legyen az igazolt, vagy igazolatlan – a tanévben elıírt képzési idı (óraszám) 20 %-hoz köti. Amennyiben a tanuló egy tanévben a gyakorlati képzési idı 20 %-át meghaladóan mulasztott, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. A szakképzı iskolának ez esetben az évfolyamismétléshez be kell szereznie a tanuló gyakorlati képzését ellátó gazdálkodó szervezet hozzájárulását. A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés tanulószerzıdés alapján történı megkezdését követı 3 hónapon belül jelezheti a szakképzı iskola és az illetékes gazdasági kamara részére, ha a tanuló tanmőhelyen kívüli gyakorlati képzését azért nem tudja ellátni, mert hiányoznak a tanulónak a gyakorlati képzés elıfeltételét jelentı kompetenciái. A hiányosság pótlására a szakképzı iskola köteles. Ha az iskola a szükséges kompetenciákat a megkezdett félév végéig nem pótolja és - a gazdasági kamarával együttmőködve - a tanuló részére más gyakorlati képzıhelyrıl gondoskodik, a gazdálkodó szervezet a tanulószerzıdést felmondhatja. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló eredményes szintvizsgát tett.
33
2.10 Mérlegelheti-e
a
gazdálkodó
szervezet
a
tanulószerzıdés felmondását, valamint a szakképzı iskola a tanuló évfolyamismétlésre utalását, ha a tanuló egy tanévre vetített mulasztása eléri a gyakorlati képzési idı 20%-át? Igen. A jogszabály abban az esetben, ha a tanuló mulasztása eléri a jogszabályban meghatározott mértéket, de igazolatlan hiányzása nincs, és szorgalma, addigi teljesítménye alapján úgy ítélhetı meg, hogy lemaradását a következı tanév megkezdéséig pótolni, az elıírt gyakorlati
követelményeket
megismétlésének
teljesíteni
kezdeményezésétıl
a
tudja,
az
évfolyam
gazdálkodó
szervezet
eltekinthet. Az ügyben a szakképzı iskola nevelıtestülete dönt. A tanulónak ebben az esetben augusztus végén osztályozó vizsgát kell tennie szakképesítési gyakorlatból. 2.11 Felmondhatja-e egyoldalúan a gazdálkodó szervezet
a tanulószerzıdést, ha a tanuló magatartásával, veszélyezteti a gazdálkodó szervezet érdekeit? A tanulószerzıdés a gazdálkodó szervezet részérıl egyoldalúan megszüntethetı, amennyiben dokumentáltan bizonyítható, hogy a tanuló magatartásával, cselekedeteivel - szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból - a gazdálkodó szervezet érdekeit veszélyeztette.
34
2.12 Mikor nem mondhatja fel a tanulószerzıdést a
gazdálkodó szervezet? A törvény a tanulószerzıdés gazdálkodó szervezet részérıl történı felmondását bizonyos esetekben tiltja. Nem mondható fel a tanulószerzıdés: a tanuló betegsége idıtartama alatt (legfeljebb azonban a betegszabadság
lejártát
követı
egy
évig,
gümıkóros
megbetegedés esetén két évig). Üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt; A terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követı hatodik hónap végéig. 2.13 Mi
a
gazdálkodó
szervezet
feladata
a
tanulószerzıdés felmondásával kapcsolatban? A gazdálkodó szervezet a tanulószerzıdés felmondását írásban köteles indokolni. A felmondás okának valódiságát és okszerőségét a gazdálkodó szervezetnek kell bizonyítani. A felmondást a tanulóval, a területileg illetékes gazdasági kamarával, a szakképzı iskolával egyidejőleg írásban közölni kell. 2.14 Mikor szőnik meg a tanulószerzıdés a gazdálkodó
szervezet részérıl történı felmondás esetén? Gazdálkodó szervezet részérıl történı felmondás esetén a tanulószerzıdés a felmondás közlését követı tizenötödik napon szőnik meg. Ezen idıszakon belül a tanuló a felmondással szemben bírósághoz fordulhat. A keresetnek a felmondás végrehajtására
35
halasztó hatálya van. A felmondással szembeni keresetnek nincs halasztó hatálya abban az esetben, ha a felmondás a tanuló elızıekben
részletezett
elégtelen
tanulmányi
és
vizsgakötelezettségével összefüggésben valósul meg. 2.15 Köteles-e a gazdálkodó szervezet a tanuló részére
kérelme esetén a gyakorlati idıt igazolni? A gazdálkodó szervezet a tanulószerzıdés megszőnésekor – a tanuló kérelmére – köteles igazolást kiállítani a gyakorlati képzésben eltöltött idırıl és a megszerzett gyakorlati ismeretekrıl. 2.16 Mikor
mentesül
a
gazdálkodó
szervezet
a
tanulószerzıdésben és a törvényben meghatározott képzési és egyéb ezzel összefüggı kötelezettségei alól? A gazdálkodó szervezet a tanulószerzıdés kötésével a tanuló szakképesítési követelményeknek megfelelı gyakorlati képzésére, szakképesítési fejlıdésére, egészsége és testi épsége megóvására vállal kötelezettséget. Ebbéli kötelezettségei alól a gazdálkodó szervezet csak abban az esetben mentesül, ha feladatait a szakképzı iskola, vagy más gazdálkodó szervezet átvállalja, illetve a tanuló más gazdálkodó szervezettel köt tanulószerzıdést.
36
2.17 Kinek
a
feladata
a
tanuló
további
gyakorlati
képzésének elısegítése, ha a gyakorlati képzést ellátó gazdálkodó szervezet jogutód nélkül szőnik meg, vagy a gazdálkodó szervezetet eltiltják a gyakorlati képzésben való részvételtıl? Amennyiben a tanulószerzıdés a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszőnése, vagy a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzéstıl való eltiltása miatt szőnik meg, a tanuló további gyakorlati képzésének biztosítását a területileg illetékes gazdasági kamara és a szakképzı iskola köteles elısegíteni.
37
3. A tanuló gyakorlati foglalkoztatására vonatkozó szabályok 3.1
Milyen
feltételek
között
foglalkoztathatja
a
gazdálkodó szervezet a tanulót? A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhetı és csak
egészséges,
biztonságos
körülmények
között
foglalkoztatható. A tanulót a gyakorlati képzést szervezı a gyakorlati képzési feladattal összefüggı munkavédelmi oktatásban részesíti. A képzési idı alatt a gyakorlati képzés szervezınek gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról. 3.2
Ki határozhatja meg a gyakorlati képzés kezdı idıpontját és ciklikusságát? A gyakorlati képzés kezdı idıpontját és ciklikusságát a tanév szorgalmi idejébe építetten az elméleti képzést végzı szakképzı iskola határozza meg. Az összefüggı szakmai gyakorlatot a szorgalmi idı befejezését követıen lehetıleg folyamatosan kell megszervezni a tanév végéig (augusztus 31-ig) Az összefüggı szakmai gyakorlat idıpontjának meghatározása a gazdálkodó szervezet hatásköre.
38
3.3
Kire bízhatja a gazdálkodó szervezet a tanulók csoportos gyakorlati képzését? A tanulók csoportos gyakorlati képzésével csak olyan személy bízható meg, aki megfelelı szakirányú végzettséggel, legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és büntetlen elıélető. A megbízásnál elınyben kell részesíteni a mestervizsgával vagy szakoktatói képesítéssel rendelkezıket.
3.4
Egyedi munkahelyen elláthatja-e a tanuló gyakorlati képzését olyan személy, aki nem rendelkezik ötéves gyakorlattal? Igen. A tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét egyedi munkahelyen elláthatja és felügyelheti olyan személy, aki megfelelı szakirányú végzettséggel, legalább két éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és büntetlen elıélető.
3.5
Szükséges-e
a
tanulót
megkezdése
elıtt
a
gyakorlati
munkavédelmi
képzés
oktatásban
részesíteni? Igen. A gazdálkodó szervezet munkabiztonsági és tőzvédelmi oktatás keretében köteles gondoskodni arról, hogy a tanulók, a gyakorlati képzés megkezdése elıtt elsajátítsák a biztonságos munkavégzés
alapvetı
ismereteit.
A
gazdálkodó
szervezet
munkabiztonsági és tőzvédelmi oktatási kötelezettsége a gyakorlati képzés teljes ideje alatt fenn áll. Ezek a legalább félévente ismétlıdı általános oktatások, valamint a szakmai gyakorlati oktatásba
39
beépített, az adott gépre, eszközre, munkamőveletre vonatkozó munka- és tőzvédelmi szabályok megtanítása. A gyakorlati képzés során kiemelt figyelmet kell fordítani a munkavédelmi szabályok betartására. A tanulók – életkori sajátosságaikra tekintettel – bizonyos eszközöket és gépeket (így pl. faipari szalagfőrész, villamos köszörőgép stb.) felügyelet nélkül egyáltalán nem használhatnak. A tanulókat a munkavállalókkal azonos módon el kell látni – a tevékenység jellegének megfelelıen elıírt – egyéni védıeszközzel, és szükség szerint védıitallal is. 3.6
Változó
munkahelyen
esetében,
új
követıen
milyen
folyó
technológia,
új
gyakorlati gépek
gyakorisággal
kell
képzés
beállítását a
tanulót
munkavédelmi oktatásban részesíteni? A változó munkahelyen folyó munkavégzés esetében a tanuló munkavédelmi oktatását minden új helyszínen el kell elvégezni. Minden alkalommal meg kell ismételni a munkavédelmi oktatást, ha a gazdálkodó szervezet olyan új technológiát vezet be, illetıleg új gépet helyez üzembe, amellyel a tanuló a gyakorlati képzés során kapcsolatba kerül. 3.7
Milyen
kötelezettség
szervezetet
az
terheli
egészséges
a
gazdálkodó
és
biztonságos
munkakörülmények biztosítása során? Az egészséges és biztonságos munkakörülmények biztosításának követelményeit a munkavédelmi törvény írja elı, amelyek a gyakorlati képzésben résztvevı tanulóra is érvényesek. A feltételek között olyan elemi szabályok is találhatók, mint például a megfelelı
40
mennyiségő és minıségő ivóvíz, öltözı-, tisztálkodási-, étkezési-, és szükség szerint pihenı helyiség biztosítása. Ide tartozik a munkavégzés során felmerülı balesetveszély elhárítása ugyanúgy, mint a megfelelı mesterséges és természetes világítás biztosítása is. 3.8
Kinek
a
feladata tanuló szakmai
alkalmassági
vizsgálatra irányítása? A
szakképzési
évfolyamra
történı
felvétel,
átvétel,
illetve
továbbhaladás elıtt minden olyan esetben, amikor a szakmai és vizsgakövetelmény szakmai alkalmasságot ír elı az illetékes szakképzı iskola vagy a tanulószerzıdést kötı gazdálkodó szervezet feladata. Az iskola feladata, ha a tanuló a gyakorlati képzését az általános képzés után a szakképzı évfolyamon az iskola tanmőhelyében folytatja. A gazdálkodó szervezeté, ha a tanuló a szakképzı évfolyam gyakorlati képzését a cégnél/vállalkozásnál kezdi. 3.9
Kinek
kell
gazdálkodó
gondoskodnia szervezetnél
a
tanulószerzıdéssel
gyakorlati
képzésben
résztvevı tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról? A tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról, a képzési idı alatt a gyakorlati képzés szervezıjének, tehát a gazdálkodó szervezetnek kell gondoskodnia.
41
3.10 Mi a feladata a gazdálkodó szervezetnek, ha a tanuló
a gyakorlati képzés során rendszeresen ugyanazon tünettel kerül táppénzes állományba? A gazdálkodó szervezet köteles a tanulót soron kívüli szakmai alkalmassági
vizsgálatra
küldeni,
ha
a
tanuló
egészségi
állapotában olyan változás következik be, amely feltehetıen alkalmatlanná teszi az adott munkakör biztonságos ellátására, vagy az adott szakképesítés elsajátítására, illetve gyakorlására (pl. ekcéma, asthma, hosszan tartó betegség után, stb.). 3.11 Napi hány órában lehet a tanulót a gyakorlati képzés
során foglalkoztatni? Amennyiben a tanuló fiatalkorú, a jogszabály a képzési idıt napi hét órában határozza meg. Nagykorú tanuló esetében a képzési idı a napi 8 órát nem haladhatja meg. 3.12 A
nap
mely
idıszakában
lehet
a
tanulót
foglalkoztatni? A fiatalkorú tanuló gyakorlati képzésére hat és huszonkét óra között kerülhet sor. A gyakorlati képzés befejezése és a következı napi gyakorlati képzés megkezdése elıtt a tanuló részére tizenhat óra pihenıidıt kell biztosítani. 3.13 Kötelezhetı-e a tanuló éjszakai munkára, rendkívüli
munkavégzésre, készenlét ellátására? Nem. A tanuló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésére (túlmunka), valamint készenlét ellátásra nem vehetı igénybe.
42
3.14 Mely napokon nem kerülhet sor a tanuló gyakorlati
képzésére? A gazdálkodó szervezetnél, a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor:
az elméleti képzési napokon,
a szakképzı iskola által szervezett kötelezı iskolai rendezvények napján,
a képzési idı alatti modulzáró vizsga és a tanulmányokat befejezı szakmai vizsga napjain,
minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
3.15 Mikor mentesül még a tanuló a gyakorlati képzésen
való részvételi kötelezettség alól? A
tanuló
mentesül
a
gyakorlati
képzésen való
részvételi
kötelezettség alól, amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti (így például a választások alkalmával a szavazás idejére, vagy hatóság elıtti megjelenés idıtartama alatt), továbbá közeli hozzátartozója (pl. egyenes ágbeli rokon, örökbefogadó, mostoha- és nevelıszülı, testvér) halála esetén. Ugyancsak mentesülési ok a betegállomány, a kötelezı orvosi vizsgálaton való részvétel, valamint minden más olyan elháríthatatlan ok (pl. árvíz), amely miatt nem tud a képzıhelyen megjelenni. A mulasztásokat ezekben az esetekben is hitelt érdemlıen igazolnia kell a tanulónak.
43
3.16 Foglalkoztathatja-e
gyakorlati
a
képzés
gazdálkodó
céljából
a
szervezet
tanulót
heti
pihenınapokon, illetıleg munkaszüneti napokon? A
gazdálkodó
szervezet
heti
pihenınapokon,
illetıleg
munkaszüneti napokon (a munka törvénykönyvében meghatározott napok, általában a nemzeti ünnepek, illetve újév, húsvét, pünkösd és karácsony) – a szakképzı iskola hozzájárulásával – csak akkor foglalkoztathatja a tanulót gyakorlati képzés céljából, ha a gazdálkodó szervezetnél rendeltetése folytán e napokon is munkavégzés folyik (pl. vendéglátás, kereskedelem stb.) 3.17 A tanuló gyakorlati képzésére heti pihenınapon,
illetve munkaszüneti napon kerül sor. Az e napokon igénybe vett idıt hogyan és milyen mértékben kell a tanuló részére szabadidıként biztosítani? A heti pihenınapon, illetve munkaszüneti napon teljesített gyakorlati képzés idıtartama helyett a tanulónak a hét más gyakorlati képzési napján kell szabadidıt biztosítani. A szabadidı mértéke megegyezik a heti pihenınapon, illetve munkaszüneti napon teljesített gyakorlati képzés idıtartamával. 3.18 Kell-e
a
tanuló
részére
munkaközi
szünetet
biztosítani? Ha a napi gyakorlati képzési idı a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább 30 perc megszakítás nélküli szünetet a képzési idın belül biztosítani kell.
44
3.19 Hány nap oktatási szünet illeti meg tanévenként a
tanulószerzıdéssel gyakorlati képzésben résztvevı tanulót? A tanulószerzıdés alapján gyakorlati képzésben részt vevı tanulót tanévenként (évfolyamonként) legalább 30 nap oktatási szünet illeti meg. A tanulót azokban a tanévekben, amelyekben tizenkilencedik életévét még nem töltötte be, további öt nap oktatási szünet illeti meg. Nem jár oktatási szünet az utolsó évfolyamot követı elsı szakmai vizsgán eredményesen megfelelt tanuló részére. 3.20 Mikor kell kiadni a tanuló részére az oktatási szünet? „Az oktatási szünetet a szakképzı iskola oktatási szünetében lehetıleg egybefüggıen kell kiadni.” 3.21 A szakmai vizsga elıtt hány nap felkészülési idıt
kell a tanuló részére biztosítani? A tanulót a tanulmányokat befejezı szakmai vizsga elıtt, a vizsgára való felkészülés céljára, legalább tíz nap felkészülési idı illeti meg, amelyet a gyakorlati képzés idejének terhére kell kiadni. 3.22 A
tanuló
szakmai
vizsgája
nem
sikerült.
A
javítóvizsgára való felkészüléshez jár-e a tanulónak felkészülési idı? A válasz egyértelmően nem. Szakmai vizsgára felkészülési idı egy ízben illeti meg a tanulót. A gazdálkodó szervezet ugyanakkor a tanuló
munkához
való
hozzáállása,
magatartása
alapján
45
mérlegelheti, hogy a javítóvizsgára történı felkészüléshez biztosít e felkészülési idıt. A felkészülési idıt közvetlenül a szakmai vizsga elıtt, a gyakorlati képzés idejének terhére kell kiadni. 3.23 Hogyan kell kiszámolni az oktatási szünetet és a
felkészülési idıt? Az oktatási szünet számítása nem a naptári év, hanem a tanév (szeptember 1-tıl augusztus 31-ig) alapul vételével történik. Az oktatási szünet és a felkészülési idı kiadásánál a heti pihenınapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni. 3.24 Jár-e betegszabadság a tanulónak? A tanulószerzıdés alapján a tanulót betegsége idejére naptári évenként 10 nap betegszabadság illeti meg. A betegség tényét a kezelıorvosnak kell a képzıhely felé igazolnia. A betegszabadság idejére pénzbeli juttatása 75 %-a illeti meg a tanulót. A „ki nem vett” betegszabadságot – rendeltetésébıl adódóan – a következı naptári évre nem lehet átvinni. 3.25 Kinek a kötelessége a tanuló gyakorlati képzés
keretében végzett tevékenységének értékelése? A tanuló gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységének, magatartásának és szorgalmának értékelése a gyakorlati képzés szervezıjének kötelessége. A tanuló félévi és év végi gyakorlati osztályzatáról, a nevelıtestület a gyakorlati képzés szervezıjének havi értékelése figyelembevételével dönt.
46
4. Felelısségbiztosítás, kártérítési felelısség 4.1
Felelısségbiztosítás A szakképzésben részt vevı tanuló javára, a gyakorlati képzés szervezıje köteles felelısségbiztosítást kötni. Képzés szervezıjének tanulószerzıdés esetében a gazdálkodó szervezet minısül, így a felelısség biztosításkötési kötelezettség ıt terheli.
4.1.1 Miért kell a gazdálkodó szervezetnek a tanuló javára felelısségbiztosítást kötni? A tanulói felelısségbiztosítás célja kettıs. Egyrészt a tanuló által harmadik személynek okozott kár megtérítése, – ez tekinthetı a klasszikus értelemben vett felelısségbiztosításnak – másrészt a tanulókat a gyakorlati képzés során ért károk (személyi sérülés és tárgyrongálás) fedezetének biztosítása. E kettıség feloldása akkor lehetséges, ha a gazdálkodó szervezet olyan biztosítónál köti meg a felelısségbiztosítást, amelynek ajánlata magában foglalja a tanulót ért kárt ugyanúgy, mint az általa harmadik személynek okozott kárt. Ilyen biztosítási módozatok a gyakorlatban léteznek. 4.2
Kártérítési felelısség
4.2.1 Milyen esetekben érvényesíthetı a tanuló kártérítési felelıssége? A tanuló kártérítési felelıssége több ponton is korlátozott. A kártérítés lehetısége ugyanis csak akkor jöhet szóba, ha a kárt a
47
tanuló valamely, a tanulószerzıdésben meghatározott kötelezettség megszegésével
okozta.
Így
a
tanuló
kártérítı
felelısségét
megalapozhatja, ha megsérti a gazdálkodó szervezet képzési rendjét, vagy nem tartja be a számára a képzéssel összefüggésben adott utasításokat. Ugyancsak a tanulószerzıdésben foglalt kötelezettség megszegése valósul meg akkor, ha a tanuló megsérti a biztonsági, munkavédelmi,
vagy
egészségügyi
elıírásokat,
avagy,
ha
magatartásával a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti. A fentiek szerinti kötelezettségszegés azonban önmagában még nem alapozza meg a kártérítési felelısséget. Ehhez arra is szükség van, hogy
a
tanuló
magatartása
vétkes
legyen.
„A
tanuló
a
tanulószerzıdésbıl eredı kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gazdálkodó szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni.” 4.2.2 Milyen nagyságrendő a tanuló kártérítési felelıssége gondatlan károkozás esetén? Gondatlan károkozás esetén a tanuló a gazdálkodó szervezetnek okozott kár ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem lehet több a tanuló pénzbeli juttatása egyhavi összegénél. Ez azt jelenti, hogy ha a tanuló 20 ezer forint pénzbeli juttatásban részesül, akkor sem köteles 20 ezer forintnál többet fizetni, ha gondatlanságból 100.000-Ft kárt okozott a gazdálkodó szervezetnek.
48
4.2.3 Milyen kártérítési felelısség terheli a tanulót szándékos károkozás estén? Szándékos károkozás esetén az általános munkajogi szabályok szerint a teljes kárt meg lehet téríttetni a tanulóval. 4.2.4 Ki jogosult meghatározni a tanuló által okozott kár összegét? A tanuló által okozott kár pontos összegét – a kijavítás költségére, vagy a megsemmisült dolog pótlásának költségére figyelemmel – a gazdálkodó szervezet határozza meg. 4.2.5 Levonhatja-e önhatalmúlag a gazdálkodó szervezet a tanuló pénzbeli juttatásából a kártérítés összegét? Nem. A gazdálkodó szervezet önhatalmúlag nem jogosult a tanuló pénzbeli juttatásából levonni az egyébként jogosan járó kártérítés összegét. A kártérítési igényt minden esetben bíróság elıtt kell érvényesíteni. 4.3
A gazdálkodó szervezet kártérítési felelıssége
4.3.1 Milyen
mértékő
a
gazdálkodó
szervezet
kártérítési
felelıssége? A gazdálkodó szervezet kártérítési felelıssége szemben a tanuló felelısségénél írtakkal, vétkességétıl függetlenül, teljes mértékben fenn áll és felelıs a tanulót, a gyakorlati képzésben való részvétel során ért kárért.
49
4.3.2 Mikor mentesül a gazdálkodó szervezet a kártérítési felelısség alól? Kártérítési felelıssége alól a gazdálkodó szervezet csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt mőködési körén kívül esı elháríthatatlan ok (pl. vihar, földrengés és egyéb természeti esemény) idézte elı, vagy azt kizárólag a károsult magatartása okozta. Ez utóbbi körbe tartozik, pl. az, ha a tanuló – az általa egyébként ismert – általános munkavédelmi, munkabiztonsági szabályokat durván megsérti, és e magatartása következtében éri a kár. 4.3.3 Mikor nem érvényesül a gazdálkodó szervezet kártérítési felelıssége? A gazdálkodó szervezet szigorú kártérítési felelıssége csak egy esetben
nem
munkavállalót
érvényesül. foglalkoztató
A
legfeljebb
10
magánszemély
fıfoglalkozású
munkáltató,
csak
vétkessége esetén felel a tanulónak okozott kárért. E privilegizált körbe
tartozó
munkáltatók
felelıssége
a
tanuló
szándékos
károkozása esetén irányadó szabályokhoz hasonlít. A felelısséget csak vétkesség esetén lehet megállapítani, a felmerült kárt azonban teljes mértékben meg kell téríteni. 4.3.4 A kártérítési összeg megállapításánál milyen tényezıket kell figyelembe venni? A kártérítési összeg megállapításánál nemcsak a tanulót ért tényleges kárt, hanem a tanuló elmaradt hasznát, sıt nem vagyoni kárát is figyelembe kell venni. A tényleges kár alatt a káreseménnyel közvetlen összefüggésben felmerült kárt (pl. ruházat rongálódása,
50
értéktárgyak elveszése stb.) kell érteni. Elmaradt haszon a tanuló esetében viszonylag ritkán fordulhat elı, hiszen itt arról a jövedelemrıl (pl. bér stb.) van szó, amelyet a káresemény bekövetkezte nélkül a károsult elérhetett volna. A nem vagyoni kár egzakt módon nem határozható meg. Ide tartoznak, pl. mindazok a lelki megrázkódtatások, és elszenvedett súlyos kellemetlenségek, amelyek a károsultat a káresemény eredményeként érték. 4.3.5 Milyen intézkedésekkel enyhítheti a gazdálkodó szervezet saját kártérítési felelısségét? A gazdálkodó szervezetet szigorú kártérítési felelısség terheli. E felelısség enyhítése érdekében azonban bizonyos jogosultságok is megilletik. Így pl. megtilthatja, hogy a munkavállalók (a tanulók) a munkahelyre a munkába járáshoz, és a munkavégzéséhez nem szükséges dolgokat bevigyék, illetve elıírhatja az egyébként bevihetı dolgok – általa biztosított – megırzı helyen történı kötelezı tárolását. Ha a tanuló e szabályoknak nem tesz eleget, és emiatt ıt kár éri, a gazdálkodó szervezet mentesül a felelısség alól. 4.3.6 Miként érvényesítheti a tanuló kártérítési igényét? A gazdálkodó
szervezetet terheli
a kötelezettség,
hogy a
károkozásról való tudomásszerzését követı 10 napon belül a tanulót figyelmeztesse arra, hogy kártérítési igényt terjeszthet elı. Az így elıterjesztett kártérítési igényre pedig további 15 napon belül nyilatkoznia kell. Amennyiben a kártérítésrıl a felek nem tudnak megegyezni jogvitát eredményezhet.
51
4.3.7 Mennyi idı alatt évül el a kártérítési igény? A kártérítési igény – alaphelyzetben – úgy a gazdálkodó, mint a tanuló estében az általános munkajogi szabályok szerint 3 év alatt évül el.
52
5. A gyakorlati képzés dokumentációja 5.1
Milyen dokumentumokra alapozva kell a gyakorlati képzés
szervezıjének
elkészítenie
a
gyakorlati
képzés helyi programját? A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye a tanuló elméleti és gyakorlati képzésének, valamint szakmai vizsgára bocsátásának
alapdokumentuma.
Tartalmazza
a
gyakorlati
képzéshez szükséges eszközök jegyzékét is. A központi program a gyakorlati oktatás követelmény-, és feltételrendszerét valamint a képzés tematikáját és az egyes oktatási feladatokra ajánlott óraszámot tartalmazza. A szakképzı iskola pedagógiai programja részeként – az elızıekben
említett
központi
dokumentumok
elıírásainak
figyelembevételével – szakmai programot dolgoz ki. Ez a három dokumentum tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek meghatározzák a gyakorlati képzés tartalmát, és irányát. E dokumentumokra
építve,
valamint
a
gazdálkodó
szervezet
sajátosságait figyelembe véve kell a gyakorlati képzés szervezıjének saját oktatási programját (helyi tanterv, tanmenet) elkészítenie. 5.2
Miért
kell
a
gyakorlati
képzés
szervezıjének
foglalkozási naplót vezetni? A Szakképzési törvény kötelezıen elıírja foglalkozási napló vezetését. A gazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzésérıl köteles foglalkozási naplót vezetni.
53
A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket, az ezekre fordított idıt és a tanuló értékelését. A foglalkozási naplót a szakképzı iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. A foglalkozási napló tartalmazza a szakmai tevékenységet, az ezekre fordított idıt, és a tanuló értékelését. A foglalkozási napló a gyakorlati képzés tervszerő megvalósításának dokumentuma, a gyakorlati oktató „emlékezete”. Lehetıséget ad a gyakorlati oktatóknak
a
képzés
során
tapasztalt
vezetıi,
pedagógiai,
módszertani tapasztalatok rögzítésére, ezekre építetten saját oktatási módszereinek fejlesztésére, a tanulók adottságainak, képességeinek ismeretében a saját maga által készített helyi képzési program szükségszerő módosítására, kiegészítésére. 5.3
Miért kell megkövetelni a tanulótól a munkanapló vezetését? A munkanapló - hasonlóan a foglakozási naplóhoz - a gyakorlati képzés kísérı dokumentuma. A munkanaplót a tanuló a gyakorlati képzésre köteles magával vinni. A tanulónak a munkanaplóba napra szólóan - be kell jegyeznie a gyakorlati képzés során végzett tevékenységet, az elsajátított ismereteket. A naplóba kell bejegyezni a tanuló hiányzásait, illetve azok igazolását. A gyakorlati oktató a tanuló munkanaplóját minden képzési ciklus végén aláírásával látja el. A munkanaplón keresztül tájékoztatja az illetékes szakképzı iskolát a tanuló gyakorlati képzésben tanúsított elımenetelérıl. Bár a munkanapló használata elvileg kötelezı, sok szakképzı iskola az
54
adott évfolyam tankönyv jegyzékében fel sem tőnteti, így ki sem adja a tanulóknak. 5.4
Mi a célja a jelenléti ív vezetésének? A jelenléti ív a tanuló gyakorlati képzésen való megjelenésének regisztrálására szolgál. Ezzel összefüggésben a tanuló részére fizetendı
pénzbeli
juttatás,
valamint
az
ezzel
kapcsolatos
társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének alapdokumentuma. 5.5
Miért
fontos
a
munkavédelmi
napló
pontos
vezetése? A
munkavédelmi,
munkabiztonsági
szabályokat,
így
a
munkavédelmi napló vezetésének szükségességét is a munkavédelmi törvény írja elı. A
munkavédelmi
napló
a
gazdálkodó
szervezet
oktatási
kötelezettségének, valamint a munka során esetlegesen bekövetkezı balesetek
leírására,
az
azokkal
kapcsolatos
intézkedések
dokumentálására szolgál. A gazdálkodó szervezet mőködése során bekövetkezı balesetek, káresemények esetén - többek között - a munkavédelmi naplóval tudja bizonyítani, hogy a munkaszervezés során eleget tett munkavédelmi, munkabiztonsági és egészségügyi elıírásokkal kapcsolatos oktatási kötelezettségének.
55
6. A szakmai elméleti képzést végzı szakképzı iskola és a gyakorlati képzıhely kapcsolata Iskolai rendszerő szakképzés tekintetében, az Országos Képzési Jegyzékben
(OKJ)
meghatározott
szakképesítés
megszerzése
érdekében szervezett szakmai elméleti képzés csak szakképzı iskolában folyhat. A tanuló gyakorlati képzése – tanulószerzıdéssel és együttmőködési megállapodással– minden olyan gyakorlati képzést végzı jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság, egyéni vállalkozó által fenntartott és mőködtetett gyakorlóhelyen megszervezhetı, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban elıírt feltételei biztosítottak illetve a feltételekrıl más gazdálkodó szervezettel, vagy szakképzı iskolával együttmőködve gondoskodni tud. 6.1
Miért fontos, hogy a szakmai elméleti képzést végzı szakképzı iskola és a gyakorlati képzést szervezı gazdálkodó
szervezet
egymással
szoros
kapcsolatban álljon? A szakképzés során a tanuló szakmai vizsgára történı felkészítése érdekében szervezett szakmai elméleti és gyakorlati képzéséért a szakképzı iskola és a gazdálkodó szervezet együttesen felel. Ez az együttes felelısség feltételezi, hogy a két szervezet
a
tanuló
nevelését
és
oktatását
a
szakmai
követelményrendszernek megfelelıen egyeztetett elvek és elvárások, valamint munkaprogram - tanterv, tanmenet - alapján végzi. A
56
tanuló
eredményes
tanulmányi
elımenetele
érdekében
elengedhetetlen az elméleti és gyakorlati képzés tartalmi és idıbeli összehangolása. A szakképzı iskola és a gazdálkodó szervezet közötti
rendszeres
konzultáció
a
tanuló
teljesítményérıl,
magatartásáról, az alkalmazott oktatási módszerekrıl mindenképpen az oktatás-nevelés sikerének alapja. 6.2
Milyen feladata van a szakképzı iskolának a tanulók gyakorlati képzésében? Az elızıekben kifejtett együttmőködés keretében gyakorlati képzést végzı gazdálkodó szervezet az iskolában megtalálhatja a gyakorlati képzéshez
szükséges
dokumentumokat.
(szakmai
és
vizsgakövetelmény, szakmai tantárgyak központi programja, a szakképzı iskola pedagógiai programjának gyakorlati képzésre vonatkozó része, a tanév rendje, vizsgaidıpontok, az iskola házirendje, stb.). Ha az elméleti képzést biztosító iskola a dokumentumokat nem tudja a gazdálkodó szervezet részére még betekintés szinten sem az iskolában biztosítani, akkor javasolt a területileg illetékes gazdasági kamarát felkeresni. 6.3
Kell-e a szakképzı iskolának a tanulószerzıdéssel gazdálkodó
szervezetnél
gyakorlati
képzésben
részesülı tanuló részére a szintvizsga, köztesvizsga, illetve a szakmai vizsga sikerességének elısegítése érdekében csoportos foglalkozást szervezni? Az iskola, ha a szakmai és vizsgakövetelmény úgy rendelkezik, a vizsgákra való felkészítést tarthat, ha elızetesen errıl megállapodott a gazdálkodó szervezettel, és rendelkezik a szükséges személyi és
57
tárgyi feltételekkel. A felkészítés költségeinek viselésérıl a vonatkozó törvények nem rendelkeznek. 6.4
Elıírhatja-e a szakképzı iskola a gyakorlati képzést hogy
szervezınek,
a
csoportos
foglalkozás
szervezését az iskola által megállapított összeggel támogassa? Nem! Miután a központi költségvetés a tanuló csoportos foglalkozásának szervezéséért - a tanulószerzıdéses tanuló után - a szakképzı iskola részére a tanulói normatíva 20 %-t biztosítja, a gyakorlati képzést szervezı nem kötelezhetı anyagi hozzájárulásra. Amennyiben a gyakorlati képzést szervezı gazdálkodó szervezet – összevetve
a
szakmai
és
vizsgakövetelményeket
és
saját
tevékenységszerkezetét, oktatási lehetıségeit – úgy ítéli meg, hogy a tanuló
képzésének
eredményességét,
ezáltal
saját
szakmai
presztízsének növelését is segíti a szakképzı iskola által szervezett gyakorlati képzés, annak költségeihez saját belátása szerint hozzájárulhat. A csoportos gyakorlati képzésre fordított összeget, a gazdálkodó szervezet, a szakképzési hozzájárulás terhére nem számolhatja el.
58
7. 7.1
A tanulószerzıdés kötés gyakorlata Kivel köthetı tanulószerzıdés? Tanulószerzıdés azzal a tanulóval köthetı, aki betöltötte a tizenhatodik életévét, vagy elırehozott szakképzésben vesz részt, betöltötte a 15. életévét és elvégezte a 9. évfolyamot, továbbá a szakképesítésre elıírt elıképzettségi- és egészségügyi feltételeknek megfelel. Az elıképzettségre vonatkozó elıírásokat az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.
7.2
Ki kivel köti a tanulószerzıdést? A tanulószerzıdést a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülı, illetıleg a gyám és a tanuló gyakorlati képzését vállaló gazdálkodó szervezet köti egymással, amelyet a területileg illetékes gazdasági kamara tart nyilván.
7.3
Milyen feltételekhez kötheti a gazdálkodó szervezet a tanulószerzıdés megkötését? A gazdálkodó szervezet a tanulószerzıdés megkötését - a szakképesítés
jellegébıl
adódóan
-
szakmai
alkalmassági
vizsgához, illetıleg pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti. Az elızıekben felsorolt vizsgálatok lebonyolításában a gazdálkodó szervezet kérheti a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképzı iskola közremőködését.
59
7.4
Mire terjed ki a szakmai alkalmassági vizsga, illetıleg a pályaalkalmassági vizsgálat? A szakmai alkalmassági vizsga, illetıleg a pályaalkalmassági vizsgálat a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges alapvetı képességek vizsgálatára terjedhet ki.
7.5
Érettségire épülı technikus képzésben részt vevı tanulóval köthetı-e tanulószerzıdés? Igen, amennyiben a 7.1. pontban jelölt feltételeknek a tanuló megfelel. Ha a tanulókat foglalkoztató cégnek más érdeke nem főzıdik hozzá, (pl.: a tanulót saját munkavállalóként tovább akarja foglalkoztatni) akkor a kevés gyakorlati képzési idı miatt tanulószerzıdés
kötése
nem
javasolt.
Együttmőködési
megállapodás alapján folytatható gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzése, ha a gyakorlati képzés aránya a képzési idı negyven százalékánál kevesebb. 7.6
Másodszakmás
képzésben
résztvevı
tanulóval
köthetı-e tanulószerzıdés? Igen. Az elméleti képzést végzı szakképzı iskola tandíjat kér(het), a gazdálkodó szervezet pedig tanulószerzıdés kötés esetén a tanuló részére kifizetett pénzbeli juttatást a szakképzési hozzájárulás terhére el tudja számolni. Ebben a konstrukcióban a tanuló részére kifizetett
pénzbeli
juttatás
tehermentesítheti
a
szülıket
a
tandíjfizetésben.
60
7.7
Van-e bejelentési kötelezettség a tanulószerzıdés megkötése elıtt? Van. A gazdálkodó szervezetnek a tanulószerzıdés kötési szándékát az iskolai felvételt megelızı naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképzı iskolának.
7.8
Ha
a
tanuló
az
elsı
szakképzı
évfolyamot
eredményesen befejezte, változik-e a bejelentési határidı? Igen változik. Az elsı szakképzési évfolyam eredményes elvégzését követıen a tanulószerzıdés kötési szándékot a tanítási év megkezdése elıtti május hó 15. napjáig kell bejelenteni az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképzı iskolának. 7.9
A tanulószerzıdés megkötése elıtt a tanulótól milyen azonosító adatokat kell bekérni? A legfontosabb adatokon (név, anyja neve, lakcím) kívül betekintésre
a
legmagasabb
iskolai
végzettséget
tanúsító
bizonyítványt, valamint a szakmai alkalmassági vizsgálatot tanúsító dokumentumot is kérnünk kell. A gazdálkodó szervezetnek ezeken kívül szüksége van a tanuló adóazonosító jelére, TAJ számára, valamint magán-nyugdíjpénztári tagsági azonosítójára. Az adóazonosító jel beszerzése a területileg illetékes APEH-nél történik, ennek átfutási ideje az egy hónapot is elérheti, ezért célszerő azt minél elıbb beszerezni. A magán-
61
nyugdíjpénztári tagságról a tanuló is dönthet, még a szerzıdés megkötése elıtt. Ha ezt nem teszi meg akkor a tagságot a gazdálkodó szervezet köteles intézni. 7.10 Kötelezı-e a tanuló részére a magán-nyugdíjpénztári
tagság? Igen. A tanulószerzıdés alapján szakképzı iskolai tanulmányokat folytató tanuló a biztosítottá válása napjától minısül tagságra kötelezett
pályakezdınek,
melynek
kezdıidıpontját
a
tanulószerzıdés tartalmazza. 7.11 A tanuló vagy a tanulót foglalkoztató gazdálkodó
szervezet választ magán-nyugdíj pénztárat? A tanuló. A vonatkozó rendelet értelmében a tanulónak a tanulószerzıdés érvénybelépését követı 15 napon belül tájékoztatnia kell a gyakorlati képzését biztosító gazdálkodó szervezetet a magánnyugdíjpénztári tagságáról. Kivétel: Ha a tanuló tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, vagy a gazdálkodó szervezet felé bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a gazdálkodó szervezet 15 nap eltelte után közli a területi pénztárral a tanuló jogszabályban meghatározott személyes adatait. 7.12 Ha a tanuló nem választott magán-nyugdíjpénztárt
akkor is pénztártaggá válik? Amennyiben
a
pályakezdı
az
elıírt
határidın
belül
a
pénztárválasztási jogával nem él, az elsı biztosítási jogviszony
62
keletkezése napjától kezdıdı hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik (irányított pályakezdı). 7.13 Hol és meddig kell megkötni a tanulószerzıdést? A tanulószerzıdést az iskolai beiratkozás idıpontját megelızıen az illetékes területi gazdasági kamara elıtt írásban kell megkötni. (beiratkozási idıpontok: június vége, augusztus utolsó napjai, valamint a szakképzı iskolák saját pedagógiai programjaikban meghatározott idıpont). 7.14 A
tanulószerzıdést
a
szakképzési
évfolyamra
jelentkezı tanulóval június hónapban kötötték meg. Mikortól érvényes a tanulószerzıdés? A tanulószerzıdés a tanév kezdı napjától érvényes. (A tanév rendjét miniszteri rendeletben szabályozzák minden évben!) Ettıl a naptól kezdıdıen köteles a tanuló a szakképzési törvényben meghatározott kötelezettségeinek eleget tenni, valamint e naptól jogosult a törvény szerint járó juttatásokra, függetlenül attól, hogy a szakképzı iskola által a gyakorlati képzésre kijelölt elsı nap a hónap melyik napjára esik. 7.15 Mikor lép érvénybe a tanév közben megkötött
tanulószerzıdés? Amennyiben a tanulószerzıdés megkötésére tanév közben kerül sor, az érvényesség idıpontja megegyezik a szerzıdésben a gyakorlati képzés kezdeteként rögzített dátummal.
63
7.16 A tanulószerzıdés megkötése az iskolai beiratkozás
idıpontjáig megtörtént. Kötelessége-e a szakképzı iskolának a tanulót felvenni? Igen, ha az írásban megkötött tanulószerzıdést a gazdálkodó szervezet az iskolai beiratkozás idıpontjáig bemutatta a szakképzı iskolának és a tanuló a felvételi feltételeknek megfelel. (Lásd: 7.1. pont) 7.17 A tanulószerzıdés kötési igényt a kamarának és a
szakképzı iskolának bejelentették. A szerzıdés megkötése elıtt a kamara ellenırzi-e a képzıhelyet? Igen. A kamara a gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeinek meglétét a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai
szervezetekkel
együttmőködve
a
tanulószerzıdés
megkötését megelızıen bírálja el. Ezen eljárás keretében a kamara a képzıhelyet nyilvántartásba veszi és a nyilvántartásba vételrıl határozatban értesíti a gazdálkodó szervezetet. 7.18 Mit tartalmaz a nyilvántartásba vételi határozat? A személyi és tárgyi feltételek ellenırzésének eredményét, valamint azt, hogy adott képzıhelyen, adott szakmában maximum hány tanulóval köthetnek tanulószerzıdést. 7.19 Miért kell rögzíteni az egyidejőleg oktatható tanulók
számát? A szakmai indokokon kívül - (pl: ha egy esztergagép van a képzıhelyen, akkor csak egy tanuló oktatható egyidejőleg úgy, hogy
64
a tanuló gyakorlati idejét valóban a szakmai képzés töltse ki) - az NSZFI Támogatási és Bevallási Igazgatósága felé visszaigénylési lehetıséggel bíró gazdálkodó szervezetek csak annyi tanuló után igényelhetik vissza a képzési költségeket, ahány fıre a kamara szakértıje megállapította a képzıhely alkalmasságát. (Lásd: Elszámolható költségek)
65
8. Tanulói juttatások 8.1
Tanulószerzıdés alapján milyen juttatásokat kell biztosítani a tanulóknak? Pénzbeli juttatások A tanulószerzıdés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam elsı félévében - függetlenül az elméleti, illetıleg a gyakorlati képzési napok számától - a hónap elsı napján érvényes kötelezı havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben - a tanuló tanulmányi elımenetelének és szorgalmának figyelembevételével - emelni kell. Hiány-szakképesítés esetén, havonta a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelı mértékő kiegészítı pénzbeli juttatás is megilleti. A hiányszakképesítések régiónként eltérıek és az RFKB határozza meg ıket. A gazdaságilag igényelt szakképesítésben tanulók tanulmányi átlageredményüktıl függıen 10.000 – 30.000 Ft/hó mértékő tanulmányi ösztöndíjban is részesülnek. A gazdaságilag igényelt szakképesítések régiónként eltérıek és az RFKB határozza meg ıket.
66
Étkezési hozzájárulás a tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes
étkezést
vagy
étkezési
költségeihez
természetbeni hozzájárulást kell biztosítani, az étkezésrıl meleg - kivételesen indokolt esetben hideg élelem biztosításával a gyakorlati képzést szervezı a helyileg szokásos módon köteles gondoskodni, ha a gyakorlati képzést szervezı a tanuló részére természetbeni hozzájárulást (étkezési utalvány, jegy stb.) biztosít, annak értéke nem lehet kevesebb a dolgozóknak juttatott étkezési hozzájárulás - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi 67. törvényben meghatározott - adómentes összegének gyakorlati oktatási napokra vetített részénél. A kézirat leadásának idıpontjában érvényes jogszabályok értelmében az étkezési utalványok adómentessége megszőnt. Megfontolandó a tanulóknak meleg étkezési utalvány adása, mert annak adóterhe jelentısen alacsonyabb a hideg étkezési utalványnál. Az utalványok adóterhe a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható! Az étkezési utalvány javasolt értéke a 2009-ben érvényes adómentes étkezési utalvány (6.000 Ft/hó) idıarányos része.
Tisztálkodási eszköz, munkaruha A tanuló számára az alapvetı higiénés feltételeket a gyakorlati képzést szervezı biztosítja. a tanulót a gyakorlati képzés ideje alatt ugyanolyan tisztálkodási eszköz (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védıeszköz, védıital illeti
67
meg,
mint
a
vele
azonos
munkahelyen,
illetıleg
munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót. a munkaruha kihordási ideje két év. A gyakorlati képzést szervezı azonban a gyakorlati képzésben eltöltött napok arányát, a tanuló életkori sajátosságait, továbbá a munkával járó
szennyezıdés
tanulószerzıdésben,
mértékét ennél
figyelembe
rövidebb
kihordási
véve
a
idıt
is
meghatározhat. a kihordási idı letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül. ha a tanulói jogviszony a kihordási idı letelte elıtt szőnik meg, a tanuló a jó állapotban lévı munkaruhát visszaadhatja, vagy, ha megtartja, köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. A gyakorlati képzést szervezı ettıl eltekinthet, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szőnik meg, és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta.
Felelısségbiztosítás a tanuló részére a gyakorlati képzést biztosító gazdálkodó szervezet köteles valamelyik biztosító társaságnál személyre szóló felelısségbiztosítást kötni. (A tanulói balesetbiztosítás nem elegendı!) A
névre
szóló
tanulói
felelısségbiztosítás
egyben
az
elszámolhatóság feltétele is.
68
Útiköltség térítés útiköltség-térítés jár a tanulónak a lakóhelyérıl a tanulmányok alatti vizsgára, a szakmai vizsgára, illetıleg a beszámolóra és vissza történı utazásához, ha azok megszervezésére nem a szakképzı iskola székhelyén, vagy nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor, az útiköltség-térítést - eltérı megállapodás hiányában - a gyakorlati képzést szervezı fizeti, a gazdálkodó szervezet megtérítheti a tanulónak a lakóhelyérıl a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzési helyére és vissza történı utazás költségeit is, ha az a helyi tömegközlekedési eszközökkel nem érhetı el, amennyiben a gyakorlati képzése nem az állandó gyakorlati képzési helyen, hanem azon kívül valósul meg, a tanulót utazási költségtérítés vagy a gyakorlati képzést szervezı által használatos eszközökön történı térítésmentes utaztatás illeti meg.
Egyéb juttatások amennyiben a gyakorlati képzést szervezı átmenetileg a székhelyén, illetve az állandó gyakorlati képzési helyén kívül lévı munkahelyen szervezi meg a gyakorlati képzést, napi háromszori - térítési díj nélküli - étkezés, szállás és utaztatás illeti meg a tanulót.
69
8.2
A tanuló étkezési utalványt kap. Havonta mekkora összegő utalványra jogosult a tanuló? A szakiskolai tanulók étkezési hozzájárulására a gazdálkodó szervezet csak a gyakorlati képzési napokon kötelezett. E szerint az adómentesen adható havi összeg arányosított részére jogosult a tanuló. A
kézirat
leadásának
idıpontjában
érvényes
jogszabályok
értelmében az étkezési utalványok adómentessége megszőnt. Megfontolandó a tanulónak meleg étkezési utalvány adása, mert annak adóterhe jelentısen alacsonyabb a hideg étkezési utalványnál. Az utalványok adóterhe a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható! A javasolt összeg a 2009-ben érvényes adómentesen adható havi étkezési utalvány arányosított része. 8.3
A
tanuló
rendelkezik
balesetbiztosítással.
Helyettesíti-e ez a felelısségbiztosítást? Nem. A tanuló javára megkötött felelısségbiztosítás a tanulónak okozott kár megtérülését biztosítja, míg a balesetbiztosítás a tanuló balesete esetén nyújt térítést a tanulónak. 8.4
A
cég/vállalkozás
minden
dolgozóra
kiterjedı
felelısségbiztosítással rendelkezik. Elegendı-e ezt kiterjeszteni a tanulókra? Nem. A tanuló felelısségbiztosítása névre szóló, azt a gazdálkodó szervezet általános felelısségbiztosításával nem lehet együtt kezelni.
70
A
névre
szóló
tanulói
felelısségbiztosítás
egyben
az
elszámolhatóság feltétele is. 8.5
A tanuló munkahelye (a cég telephelye) azonos útvonalon van az iskolába járási útvonallal. Kell-e útiköltség-térítést adni a tanulónak? Ha rendszeres gyakorlati képzésre való járásról van szó, akkor nem. Ha a lakóhelyérıl a tanulmányok alatti vizsgára, a szakmai vizsgára, illetıleg a beszámolóra- és visszautazik és azok megszervezésére nem a szakképzı iskola székhelyén, vagy nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor, akkor a tanuló részére jár és elszámolható az útiköltség-térítés.
8.6
A tanuló helyi tömegközlekedési eszközzel nem tudja elérni munkahelyét. Útiköltség-térítést kell a tanulónak fizetni? Nem, de a gazdálkodó szervezet megtérítheti a tanulónak a lakóhelyérıl a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzési helyére és vissza történı utazás költségeit is, ha az a helyi tömegközlekedési eszközökkel nem érhetı el. Ez a költség adható, ezért nem számolható el Szakképzési hozzájárulás terhére.
8.7
A
gazdálkodó
dolgozik.
szervezet
Elszámolhatók-e
rendszeresen a
tanuló
vidéken utaztatási
költségei a szakképzési hozzájárulás terhére? Nem. Amennyiben a tanuló gyakorlati képzése nem az állandó gyakorlati képzési helyen, hanem azon kívül valósul meg, a tanulót a
71
gyakorlati képzést szervezı által használatos eszközökön történı térítésmentes utaztatás illeti meg. Kivétel: A gazdálkodó szervezet nem tudja megoldani a tanuló térítésmentes utaztatását, ebben az esetben a tanulót utazási költségtérítés illeti meg, amely elszámolható.
72
9. Elszámolható költségek 9.1
Kik számolhatnak el költségeket a szakképzési hozzájárulás terhére? gazdasági társaság, szövetkezet,
kivéve
a
lakásszövetkezetet,
az
iskolai
szövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot, állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdıbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - a víziközmőtársulat kivételével -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalata, ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivı iroda, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az átalányadót fizetı egyéni vállalkozó kivételével, egyéni cég, szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyő jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik. 9.2
Az
egyéni
választotta.
vállalkozó
az
Jogosult-e
átalánydíjas a
adózást
Szakképzési
hozzájárulással szemben költségek elszámolására? Nem. Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget szakképzési hozzájárulás tekintetében nem keletkezik bevallási és elszámolási
73
kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti. 9.3
EVA-s adózást választó vállalkozó elszámolhat-e költségeket a Szakképzési hozzájárulás felé? Nem, csak a befizetési költségeket lehet csökkenteni. Az EVA-t választó adózó befizetési kötelezettségeit tanulónként havonta a minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával csökkentheti, maximum a munkaviszony keretében foglalkoztatottak létszámáig.
9.4
Mi az elszámolás feltétele? A Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézethez be kell jelentkezni (Lásd: Bejelentkezés az NSZFI-hez ) valamint a 9.1. pontban
leírt
feltételeknek
meg
kell
felelnie
a
cégnek/vállalkozásnak. 9.5
Milyen
költségek
számolhatók
el
szakképzési
hozzájárulás terhére? Alapesetben:
tanulószerzıdés, vagy hallgatói szerzıdés alapján a tanuló pénzbeli juttatása, legfeljebb a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) ötven százalékáig,
a hiány szakképesítésre járó kiegészítı pénzbeli juttatás,
a pénzbeli juttatást terhelı - a kifizetı által fizetendı járulékok,
a
tanulónak,
kötelezıen
illetve járó
hallgatónak
munkaruha,
jogszabály egyéni
alapján
védıeszköz,
74
tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés továbbá ezek járulékai és egyéb közterhei,
a
vizsgáztatásával
és
az
ideiglenes
átirányításával
kapcsolatban felmerült útiköltség-szállítási naponként a minimálbér 1.5%/fı erejéig abban az esetben, ha az útiköltség nem a tömegközlekedés igénybevételével merült fel.
A
tömegközlekedési
eszköz
igénybevételénél
a
számlával igazolt összeg számolható el.
a szállásköltség-térítés naponként a minimálbér 2%/fı összeghatárig,
a szintvizsga szervezésével kapcsolatos igazolt költség,
a tanuló javára megkötött kötelezı felelısségbiztosítás, valamint
a
rendszeres
-
a
foglalkozás-egészségügyi
szolgálatról szóló kormányrendeletben elıírt - orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költsége,
a tanulószerzıdés alapján gyakorlati képzésben résztvevık gyakorlati képzésével és költségeinek elszámolásával összefüggı adminisztratív költség, amelynek mértéke nem haladhatja meg évente tanulónként a 15 ezer forintot és vállalkozásonként a kötelezı legkisebb havi munkabérnek (minimálbér) egy évre kiszámított összegét.
a
gyakorlati
képzésben
oktatók
díjazása,
társadalombiztosítási és egyéb járuléka, a munkába járás útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll.
Ha a fıállásban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként foglalkoztatott dolgozóhoz beosztott tanulók száma
75
eléri a közoktatási törvényben a szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzésre meghatározott tanulói átlaglétszámot, a dolgozó díjazásából elszámolható hányad felsı határa középfokú iskolai végzettségő dolgozó esetén a kötelezı legkisebb munkabér háromszorosa,
középiskolai
végzettséggel
vagy
mestervizsgával rendelkezı dolgozó esetében a kötelezı legkisebb munkabér négyszerese, felsıfokú iskolai végzettségő dolgozó esetén a kötelezı legkisebb munkabér négy és félszerese. Ha az iskolai tanulók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felsı határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál.
Nem fıállású oktató esetében munkabérének az a része számolható el - legfeljebb a fıállású oktatók esetében meghatározott mértékig - oktatói díjazásként, amilyen arányban áll a gyakorlati oktatás ideje a teljes munkaidejével. Amennyiben az általa oktatott tanulók, illetve hallgatók létszáma nem éri el az átlaglétszámot, akkor az e bekezdésben meghatározott oktatói díjazást olyan arányban kell tovább csökkenteni, amilyen arányban
kevesebb
a
tényleges
létszám
az
átlaglétszámnál. Ha még marad a szakképzési hozzájárulásból, akkor:
a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására, illetıleg bıvítésére fordított összeg 50%, karbantartására,
76
valamint ezen eszközök mőködését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított, a munkaerıpiaci alap képzési
alaprészébıl
nyújtott
támogatás
értékével
csökkentett összege,
szakmai alapképzés céljait is szolgáló tanmőhely bérleti, munkavédelmi, tőzbiztonsági és közüzemi szolgáltatásai díjára a tárgyévben - a tanmőhely gyakorlati képzéssel hasznosított
idıtartamára
vonatkozóan
-
fordított
ellenırizhetı és a gyakorlati oktatásban, illetve gyakorlati képzésben részt vevı tanulók, illetve hallgatók létszámának a tanmőhely adottságaihoz viszonyított arányos költségek összege,
a tanulószerzıdés, illetve a felsıfokú szakképzésben hallgatói szerzıdés alapján foglalkoztatott tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltségre - tanulónként, illetve hallgatónként és évenként - legfeljebb a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) 20 százalékának megfelelı összege a hiány- legfeljebb a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) 40%-ig.
Átalánydíjas elszámolás esetén:
tanulónak, illetve a hallgatónak kifizetett pénzbeli juttatás, valamint az azokat a terhelı járulékok,
további
költségek
fedezetére
tanulónként,
illetve
hallgatónként évente a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) kétszáz százalékának megfelelı összeg.
77
Megjegyzés: Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett hozzájárulási kötelezettségét
kizárólag
gyakorlati
képzés
megszervezésével
teljesíti, és a tárgyévben kifizetett költségei – a felsorolásban a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló eszközök beszerzése
elıttiek
-
önmagukban
meghaladják
a
bruttó
kötelezettséget, akkor az azt meghaladó részt az alaprészbıl visszaigényelheti és a továbbiakban már más költséget nem számolhat el. 9.6
Az egyéni vállalkozó nem foglalkoztat alkalmazottat. Milyen
költségeket
tud
a
Szakképzési
hozzájárulással szemben elszámolni? Az oktatói bér (önmaga munkáltatója) kivételével minden a 9.5. pontban jelzett költséget. 9.7
A TISZK-nek fejlesztési támogatást szeretnének átadni. Milyen feltételek esetében tehetik meg? A gazdálkodó szervezetnek már az év elején célszerő felmérnie, hogy várhatóan mekkora költséget fog a tanulók képzésére költeni és ez
a
költség
a
cégnél/vállalkozásnál
képzıdı
szakképzési
hozzájárulási kötelezettséggel milyen arányban áll. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény szigorú feltételekhez kötötte az elszámolás szabályait. Prioritási sorrendet állított fel, amely nem kerülhetı meg. Elszámolási sorrend:
az elszámolható költségek (Lásd: 9.5. pont)
a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására,
78
illetıleg bıvítésére fordított összeg 50%, karbantartására, valamint ezen eszközök mőködését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított, a munkaerıpiaci alap képzési
alaprészébıl
nyújtott
támogatás
értékével
csökkentett összege, szakmai alapképzés céljait is szolgáló tanmőhely bérleti, munkavédelmi, tőzbiztonsági és közüzemi szolgáltatásai díjára a tárgyévben - a tanmőhely gyakorlati képzéssel hasznosított
idıtartamára
vonatkozóan
-
fordított
ellenırizhetı és a gyakorlati oktatásban, illetve gyakorlati képzésben részt vevı tanulók, illetve hallgatók létszámának a tanmőhely adottságaihoz viszonyított arányos költségek összege, a tanulószerzıdés, illetve a felsıfokú szakképzésben hallgatói szerzıdés alapján foglalkoztatott tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltségre - tanulónként, illetve hallgatónként és évenként - legfeljebb a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) 20 százalékának megfelelı összege a hiány- legfeljebb a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) 40%-ig. Ha még ezen felül is marad a cégnek/vállalkozásnak szakképzési hozzájárulás
befizetési
kötelezettsége
akkor
többek
között
fordíthatja még:
saját dolgozó képzésére,
Területi Integrált Szakképzési Központoknak (TISZK) számára fejlesztési támogatás átadására.
A részletes szabályok a 2003. évi 86. törvény 4.§-ban találhatók meg.
79
Mindezek figyelembevételével, ha a vállalkozásnál magasabb a tanulókra történı ráfordítás, mint a képzıdı szakképzési hozzájárulási kötelezettség, a szakképzı iskolának esetlegesen átadott fejlesztési támogatás nem számolható el az alapkezelı felé, a gazdálkodó szervezet csak saját költségei között érvényesítheti. 9.8
Több
szakképzési
hozzájárulás
képzıdik
a
vállalkozásnál, mint amit a tanulóképzésre el tud számolni. Honnan tudható meg hogy kinek lehet jogszerően átadni a fejlesztési támogatást? A
www.nive.hu/mpa
menüpontban
letölthetı
címen
a
szakképzési
formátumban
hozzájárulás
megtalálható
azon
intézmények listája, akik a fejlesztési támogatás fogadására jogosultak. 9.9
Mit
kell
tartalmaznia
a
fejlesztési
támogatási
megállapodásnak? 2008. szeptember 1-tıl a szakképzési hozzájárulási kötelezettség fejlesztési támogatási részét már csak a TISZK-nek lehet átadni. A 13/2008 SZMM rendelet 13-20 §-a írja le a részletes szabályokat. 9.10 A vállalkozás veszteséges. Igaz, hogy ebben az
esetben a cég szakképzési hozzájárulása terhére nem számolhatók el a képzési költségek? Az információ téves. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség abban az esetben is keletkezik a gazdálkodó szervezetnél, ha a cég veszteséges. A kötelezettség a társadalombiztosítási járulékalap
80
1,5%-a. A vállalkozás a bérköltséget akkor is köteles fizetni, ha veszteséges, ebbıl következıen az elszámolási lehetıség független a gazdálkodó szervezet nyereségességétıl, vagy veszteségességétıl. 9.11 A gazdálkodó szervezetnél kevesebb hozzájárulási
kötelezettség keletkezik, mint amit a tanulók után elszámolhat. A könyvelı szerint ebben az esetben nem lehet a felmerülı költségeket elszámolni. A szakképzési részére
hozzájárulási
történı
támogatásként
kötelezettség
befizetését, egy
vagy
TISZK-nek
való
APEH
fejlesztési átadását
javasolja. Jól dönt a könyvelı? Nem! A szakképzési hozzájárulási alapot többek között azért hozták létre, hogy a kevés szakképzési hozzájárulást képzı gazdálkodó szervezetek számára is lehetıvé tegyék a tanulóképzéssel járó költségek elszámolásának lehetıségét. A szakképzési hozzájárulási alap felé a tanulóképzés költségei a 9.5. pontban említett nagyságrendben
elszámolhatóak.
Ha
a
vállalkozásnál
ennél
kevesebb hozzájárulási kötelezettség keletkezik, akkor a kettı közötti különbség visszaigényelhetı. 9.12 Mekkora összegő pénzbeli juttatás jár a tanulónak? A tanulószerzıdés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni. A tanulószerzıdés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam elsı félévében - függetlenül az elméleti, illetıleg a gyakorlati képzési napok számától - a
81
hónap elsı napján érvényes kötelezı havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben - a tanuló tanulmányi elımenetelének és szorgalmának figyelembevételével - emelni kell. Hiány-szakképesítés esetén, havonta a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelı mértékő kiegészítı pénzbeli juttatás is megilleti. A hiányszakképesítések régiónként eltérıek és az RFKB határozza meg ıket. A gazdaságilag igényelt szakképesítésben tanulók tanulmányi átlageredményüktıl függıen 10.000 – 30.000 Ft/hó mértékő tanulmányi ösztöndíjban is részesülnek. A gazdaságilag igényelt szakképesítések régiónként eltérıek és az RFKB határozza meg ıket. A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni. 9.13 A tanuló nyári oktatási szünetét tölti. Jár-e neki a
havi pénzbeli juttatás ezen idıtartamra? Igen. A pénzbeli juttatás a tanulót a tanév kezdınapjától a képzés teljes idıtartamára - ideértve a tanulónak járó oktatási szünetek idıtartamát is - megilleti.
82
9.14 A
tanulószerzıdéses tanuló beteg lett. Milyen
szabályok
vonatkoznak
a
pénzbeli
tanuló
betegsége
díjazásának
kifizetésére? A
tanulószerzıdéses
idejére
a
társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. Naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg, amelyre a pénzbeli juttatásának hetvenöt százaléka jár. A további betegség napok esetében a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni. 9.15 Milyen
járulékok
terhelik
a
tanuló
pénzbeli
juttatását? Tanulót terhelı járulékok: egészségbiztosítási járulék (2010-ben 4% + 2%) nyugdíjbiztosítási járulék (2010-ben 1,5%) magán-nyugdíjpénztári tagdíj (2010-ben 8%) Munkáltatót terhelı járulékok (visszaigényelhetı) egészségbiztosítási járulék (2010-ben 1,5% + 0,5% + 1%) nyugdíjbiztosítási járulék (2010-ben 24%) 9.16 Hogyan kell az oktatói béreket kiszámolni? Elszámolható
a
gyakorlati
képzésben
gyakorlati
oktatóként,
szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó, valamint a tanuló gyakorlati képzésével megbízott egyéb szakember díjazása, társadalombiztosítási
és
egyéb
járuléka,
útiköltség-térítése,
amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll. Ha a tanulók száma nem éri el az átlag csoportlétszámot (8 fı), az
83
elszámolható hányad felsı határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál. A számítás menete:
X Z x x100 = Y 8
a havi oktatói bér %-a
ahol: X: a havi tanulói munkanapok száma Y: az adott hónap törvényes munkanapjainak száma Z: a tanulók száma A fıállású oktató díjazásából elszámolható hányad felsı határa középfokú iskolai végzettségő dolgozó esetén a kötelezı legkisebb munkabér
háromszorosa,
középiskolai
végzettséggel
vagy
mestervizsgával rendelkezı dolgozó esetében a kötelezı legkisebb munkabér négyszerese, felsıfokú iskolai végzettségő dolgozó esetén a kötelezı legkisebb munkabér négy és félszerese. Nem fıállású oktató esetében a ténylegesen kifizetett munkabér a vetítési alap!! A 9.5 pontban leírtakat is kérjük figyelembe venni az oktatói bér kiszámításánál! (fıállású oktató, nem fıállású oktató) 9.17 Vállalkozás két tanulót foglalkozat. A tanulóval
foglalkozó alkalmazott mestervizsgával rendelkezik. A
tanulók
havonta
10-10
napot
vannak
a
munkahelyen. Mekkora oktatói bér számolható el havonta? A havi tanulói munkanapok száma (X): 10 A havi (július) törvényes munkanapok száma (Y): 21
84
A tanulók száma (Z): 2 Max. elszámolható fıállású oktatói bér: 4 x 73.500 = 294.000Ft (2010-ben)
X Z 10 2 x x100 = x x100 = 11 .9 % Y 8 21 8 Tehát 294.000 x 0,119 = 34.986 Ft fıállású oktatói bér számolható el július hónapban. Nem fıállású oktató esetében a vetítési alap az oktató részére ténylegesen kifizetett munkabér! A 9.5 pontban leírtakat is figyelembe kell venni az oktatói bér kiszámításánál! (fıállású oktató, nem fıállású oktató) 9.18 Vállalkozás két tanulót foglalkozat. A tanulóval
foglalkozó
alkalmazott
felsıfokú
végzettséggel
rendelkezik. Egyik tanuló havonta 8, a másik 10 napot tölt el a munkahelyen. Mekkora oktatói bér számolható el havonta? Ebben az esetben tanulónként kell kiszámolni az oktatói béreket és a végén összegezni kell ıket. A havi tanulói munkanapok száma (X1): 8 A havi tanulói munkanapok száma (X2): 10 A havi (július) törvényes munkanapok száma (Y): 21 A tanulók száma (Z1): 1 A tanulók száma (Z2): 1 Max. elszámolható fıállású oktatói bér: 4.5 x 73.500 = 330.750 Ft
X 1 Z1 8 1 x x100 = x x100 = 4,76 % Y 8 21 8 85
X 2 Z2 10 1 x x100 = x x100 = 5,95 % Y 8 21 8 Összesen: 4,76 + 5,95 = 10,71% Tehát 330.750 x 0,1071 = 35.423 Ft oktatói bér számolható el július hónapban. Nem fıállású oktató esetében a vetítési alap az oktató részére ténylegesen kifizetett munkabér! A 9.5 pontban leírtakat is figyelembe kell venni az oktatói bér kiszámításánál! (fıállású oktató, nem fıállású oktató) 9.19 Milyen
elszámolási
módszerek
közül
lehet
választani? tételes elszámolás átalány elszámolás 9.20 Mi a különbség a tételes és az átalány elszámolás
között? Tételes elszámolás esetén a 9.5 pontban felsorolt költségek számolhatók el a Szakképzési hozzájárulással szemben. Átalány elszámolás esetén csak a tanuló pénzbeli juttatása, valamint az azt terhelı járulékok és további költségek fedezetére tanulónként, évente a kötelezı legkisebb munkabér kétszáz százalékának megfelelı összeg. Alkalmazottat nem foglalkoztató egyéni vállalkozó esetén mérlegelés tárgyát képezheti az átalány díjas elszámolási lehetısége egy-két tanuló esetében.
86
9.21 Maximum mekkora pénzbeli juttatás számolható el
havonta a tanulónak? A kézirat leadásakor hatályos jogszabályok szerint az elszámolható pénzbeli juttatás havi maximális mértéke a kötelezı legkisebb munkabér 50%-a lehet. Hiányszakmák esetében a kötelezıen fizetendı +20% is, tehát maximum 70%. 9.22 Milyen
gyakorisággal
lehet
a
Szakképzési
hozzájárulás terhére a visszaigénylési kérelmet benyújtani? Amennyiben
a
hozzájárulásra
kötelezett
kötelezettségét kizárólag gyakorlati képzés
hozzájárulási
megszervezésével
teljesíti, és a tárgyévben kifizetett melléklet szerinti elszámolható költségei
(kiadásai)
önmagukban
meghaladják
a
bruttó
kötelezettséget, akkor az azt meghaladó részt az alapkezelıtıl visszaigényelheti, amelyet az alaprészbıl a rendelkezésre álló összeg, illetıleg a költségvetési törvényben jóváhagyott éves elıirányzat erejéig ki kell elégíteni. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni. A visszatérítési igény negyedévenként is benyújtható, ha a tárgyévet megelızı évben a visszatérítési igény meghaladta a 3.000.000 Ft-ot. Amennyiben a visszatérítési igény mértéke kettı egymást követı negyedévben meghaladja az 1 millió forintot, akkor a visszatérítési igény havonta is érvényesíthetı. Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a bevallását negyedévente kívánja benyújtani, ezt a szándékát az éves bevallási nyomtatványán,
87
a
negyedéves
bevallásra
történı
bejelentkezési
nyilatkozat
kitöltésével köteles jelezni. 9.23 Vannak-e az elszámolásnak speciális szabályai? Igen. A visszatérítési igényt érvényesítı hozzájárulásra kötelezett az éves bevallásához csatolja a területi gazdasági kamarának az oktatott szakképesítés tekintetében illetékes gazdasági érdek-képviseleti szervezettel együttmőködve kiadott és érvényben lévı 60 napnál nem régebbi tanúsítványa másodlatát arról, hogy rendelkezik az adott szakképesítés gyakorlati képzéséhez jogszabályban elıírt feltételekkel. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a többmőszakos gyakorlati képzést is figyelembe vevı létszámkapacitást. A kamara szakértıje a képzıhely nyilvántartásba vétele során már elızetesen meghatározza az egyidejőleg foglalkoztatható tanulók számát aminek, mint látható az elszámoláskor is komoly szerepe van.
88
10. Bejelentkezés az NSZFI-hez A
hozzájárulási
hozzájárulással
kötelezett,
szemben
amennyiben
költségeket
a
kíván
Szakképzési elszámolni,
a
tanulószerzıdés megkötését követı 30 napon belül köteles a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet Támogatási és Bevalláskezelési
Igazgatóságán,
a
Szakképzési
Hozzájárulási
Osztályra (NSZFI) bejelentkezni. Az NSZFI az elfogadott bejelentkezési nyomtatvány másolatát megküldi a hozzájárulásra kötelezettnél folyó gyakorlati képzés telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara, továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal területileg illetékes igazgatósága részére. 10.1 Öt évvel ezelıtt a vállalkozás bejelentkezett az
Alapkezelıhöz. Idıközben két tanév kimaradt a tanulóképzésbıl. Ettıl a tanévtıl újból vannak tanulók.
Be
kell-e
ismételten
jelentkezni
az
Alapkezelıhöz? Igen. Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett egy teljes tanévig a gyakorlati képzést szünetelteti, ismételten be kell jelentkeznie az NSZFI-hez. 10.2 Hol szerezhetık be a bejelentkezéshez szükséges
nyomtatványok? A
bejelentkezéshez
szükséges
nyomtatványok
a
területi
kamaráknál szerezhetık be, ahol a kitöltéshez szükséges tájékoztatással is segítik a szakképzési tanácsadók a vállalkozásokat.
89
A nyomtatványok a www.nive.hu/mpa címen a szakképzési hozzájárulás menüpontban is megtalálhatók letölthetı formátumban. A nyomtatványok a kézirat leadásának idıpontjában hatályos változatai a 11. menüpontban is megtalálhatók. 10.3 Milyen
dokumentumokat
kell
csatolni
a
bejelentkezési nyomtatványhoz? A bejelentkezési nyomtatványhoz a következı eredeti okiratokat, vagy azok cégszerő aláírással hitelesített másolatát kell csatolni: az Szt.1 27.§-a alapján kötött tanulói- vagy hallgatói szerzıdést, az Szht.2 4. §-ának (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti gyakorlati képzés megszervezésére kötött együttmőködési megállapodást, a területi gazdasági kamarának az oktatott szakképesítés tekintetében
illetékes
gazdasági
érdekképviseleti
szervezettel együttmőködve kiadott és érvényben lévı bevezetı ellenırzés határozatát, együttmőködési elszámolás
megállapodás benyújtásának
esetén
legkésıbb
idıpontjáig
az
kiadott
tanúsítványának másodlatát arról, hogy a kérelmezı rendelkezik a szakmai gyakorlati képzéshez jogszabályban elıírt feltételekkel.
1 2
Szakképzési törvény Szakképzési hozzájárulásról szóló törvény
90
10.4 Az
NSZFI
Támogatási
és
Bevalláskezelési
Igazgatóságának címe, ügyintézıinek elérhetısége Cím: Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Ügyfélfogadási idı 9-12 óra között Levelezési cím: NSZFI Szakképzési Hozzájárulási Osztály 1439 Budapest Pf. 629: Bejelentkezéssel kapcsolatos ügyintézés: Ügyintézı neve: Makainé Mészáros Mária Tel: 06/1-434-5759 E-mail:
[email protected] Elszámolással kapcsolatos ügyintézés: Horváth Jánosné Imréné Hegedős Judit Katona Zsuzsanna
(06-1) 431-6544
[email protected]
(06-1) 434-5754
[email protected]
(06-1) 434-5763
[email protected]
Kelemen Józsefné
(06-1) 434-5753
[email protected]
(06-1) 434-5759
[email protected]
(06-1) 431-6543
[email protected]
(06-1) 434-5756
[email protected]
(06-1) 434-6545
[email protected]
(06-1) 431-6542
[email protected]
(06-1) 431-6541
[email protected]
Makainé Mészáros Mária Melanicsné Varga Zsuzsanna Mészáros Mihályné Nagyné Dobák Mariann Szucsánszki Judit Zikhar Ágnes
91
11. Bejelentkezési nyomtatvány
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
12. Tanulószerzıdés
102
103
Ajánlás a havi díjazás megállapításához Aki jobban tanul, dolgozik, kapjon többet! Egy lehetséges variációt mutatunk be a teljesítmény szerinti differenciált díjazásra:
Szakképzés
I. félév
II. félév
I. évfolyamában
20%
21-30%
II. évfolyamában
22-35%
23-40%
III. évfolyamában
24-45%
25-50%
Ez a díjazási forma fıleg ott hasznos, ahol több tanuló van, mert már a második félévtıl a mutatott teljesítmények alapján lehet akár hétezer forintos különbség is a fiatalok között. Az utolsó félévben már tizennyolc ezer forint ez az összeg. Természetesen a díjazás havi mértékét fix százalékban, vagy forint összegben is megállapíthatják, csak az indulási összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér 20%-nál, és ha eredményesen teljesítette a tanuló a félévet, akkor díjazását emelni kell. Idézet az 1993. évi 76. törvénybıl: „ 48.§(2) Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerzıdés alapján vesz részt, a 44.§-ban meghatározott pénzbeli juttatáson felül – adóterhet nem viselı járandóságként – havonta a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelı mértékő kiegészítı pénzbeli juttatás illeti meg, amennyiben olyan szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben vesz részt, amelyben a nemzetgazdaság igényeinek megfelelı szakképzett munkaerı nehezen biztosítható Az 1/2006 (II.17) OM rendelet 3. sz. melléklete régiónként tartalmazza a hiány szakképesítéseket.
104
Területi kamarák elérhetıségei Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4.
[email protected] Tel.: 76/501-500
www.bkmkik.hu
Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 5600 Békéscsaba,Penza ltp.5.
[email protected] Tel.: 66/ 324-976
www.bmkik.hu
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 3525 Miskolc, Szentpáli u. 1.
[email protected] Tel.: 46/501-090
www.bokik.hu
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1016 Budapest, Krisztina krt. 99.
[email protected] Tel.: 488-2000
www.bkik.hu
Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 6721 Szeged, Párizsi krt. 8-12.
[email protected] Tel.: 62/554-250
www.csmkik.hu
105
Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara 2400 Dunaújváros, Latinovics Zoltán út 10.
[email protected] Tel.: 25/411-601
www.dkik.hu
Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6.
[email protected] Tel.: 22-510-310
www.fmkik.hu
Gyır-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 9021 Gyır, Szent István út 10/A
[email protected] Tel.: 96/520-202
www.gymskik.hu
Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 4025 Debrecen, Petıfi tér 10.
[email protected] Tel.: 52/500-710
www.hbkik.hu
Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 3300 Eger, Faiskola út 15.
[email protected] Tel.: 36/429-612
www.hkik.hu
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 5000 Szolnok, Verseghy park 8.
[email protected] Tel.: 56/510-610
www.jnszmkik.hu
106
Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2800 Tatabánya, Fı tér 36.
[email protected] Tel.: 34/ 513-010
www.kemkik.hu
Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara 8800 Nagykanizsa, Ady u. 1.
[email protected] Tel.: 93/516-670
www.nakkik.hu
Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 3100 Salgótarján, Alkotmány út 9/a.
[email protected] Tel.: 32/ 520-860
www.nkik.hu
Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1056 Budapest, Váci u. 40.
[email protected] Tel.: 1/317-7666
www.pmkik.hu
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.
[email protected] Tel.: 72/507-150
www.pbkik.hu
Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara 7400 Kaposvár, Anna u. 6.
[email protected] Tel.: 82/501-000
www.skik.hu
107
Soproni Kereskedelmi és Iparkamara 9400 Sopron, Deák tér 14.
[email protected] Tel.: 99/523-570
www.svkik.hu
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2.
[email protected] Tel.: 42/311-544
www.szabkam.hu
Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 7100 Szekszárd, Arany J. u. 23-25.
[email protected] Tel.: 74/411-661
www.tmkik.hu
Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 9700 Szombathely, Honvéd tér 2.
[email protected] Tel.: 94/506-640
www.vmkik.hu
Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 8200 Veszprém, Budapest út 3.
[email protected] Tel.: 88/429-008
www.veszpremikamara.hu
Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 8900 Zalaegerszeg, Petıfi u. 24.
[email protected] Tel.: 92/550-514
www.zmkik.hu
108
13. Törvényi háttér
1993. évi 76. törvény a szakképzésrıl
1993. évi 79. törvény a közoktatásról
2003. évi 86. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésnek támogatásáról
13/2008. évi SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi 86. törvény végrehajtásáról
4/2002. évi OM rendelet az iskolarendszerő szakképzésben részt vevı tanulók juttatásairól
328/2009. évi Kormányrendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról
1/2006. évi OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrıl és az Országos Képzési Jegyzékbe történı felvétel és törlés eljárási rendjérıl
2005. évi 139. törvény a felsıoktatásról
2001. évi 101. törvény a felnıttképzésrıl
1992. évi 22. törvény a munka törvénykönyvérıl
1993. évi 93. törvény a munkavédelemrıl
1995. évi 66. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérıl
1995. évi 117. törvény a személyi jövedelemadóról
109
