TANULMÁNYOK
BOLLOBÁS ENIKÔ 60. SZÜLETÉSNAPJÁRA
Szerkesztôk: Benczik Vera – Frank Tibor – Geiger Ildikó
2012
001-010.indd 3
2012.12.09. 19:50:13
Impresszum
A kötet a Nemzeti Kulturális Alap és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának támogatásával jelent meg.
ISBN: 978-963-284-302-5
Copyright © Szerzők, The Authors, 2012 Editing copyright © Benczik Vera – Frank Tibor – Geiger Ildikó, 2012
Kiadta: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézet Budapest, 2012 Minden jog fenntartva
Tipográfia és nyomdai előkészítés: Flagrans Nyomdai munkálatok: Pauker Nyomda
A borítón Paul Klee (1879-1940) Ancient Harmony (1925) című festménye látható. Copyright: CULTiRiS / Bridgeman Art Library / Kunstmuseum, Basel, Switzerland
4
001-010.indd 4
2012.12.09. 19:56:44
TARTALOM 8
FRANK TIBOR: Bollobás Enikő hatvan éves?
10
Tabula Gratulatoria
MÉLTATÁS KODOLÁNYI GYULA: From Messages of W. SH.
13
SZŐCS GÉZA: Ál-dalok búval, vigalommal
15
PRÓZA ABÁDI NAGY ZOLTÁN: A kontextuális narrato-retoréma Toni Morrison Dzsessz című regényében
21
BENCZIK VERA: Subtextual Woman: Gilman’s “The Yellow Wallpaper” and Atwood’s Surfacing
33
BÉNYEI TAMÁS: Getting Even: On the Figurative Logic of “The Purloined Letter”
41
BERTHA CSILLA: Szó és zene Brian Friel Performances című drámájában
49
FEDERMAYER ÉVA: Az afro-amerikai irodalom mint másként írás
59
KÁDÁR JUDIT: “Your Version of a Savage”: The Forerunners of Contemporary Going Indian Stories
67
DONALD E. MORSE: The Book of Power and the Ring of Power
83
MARJORIE PERLOFF: Abstraction and “Unreadability” in Gertrude Stein’s Portraits
95
SÉLLEI NÓRA: Gertrude Stein’s “The Gentle Lena” as a Gothic Ballad
103
VARRÓ GABRIELLA: The Figure of the Father in Sam Shepard’s The Late Henry Moss
113
5
001-010.indd 5
2012.12.09. 19:50:13
VÖŐ GABRIELLA: Porhintés, vagy könnyed lebegés? A “Hans Pfaall” és az irodalmi piac
123
DONALD WESLING: Speaking as Doing: Two Recent Books on Performativity
131
ZSADÁNYI EDIT: Diktatúra mint infantilizmus Dragomán György Fehér király című regényében
135
KÖLTÉSZET HEGYI PÁL: A katakrézis Emily Dickinson költészetében
147
MUNTEÁN LÁSZLÓ: Enveloping Absence: Susan Howe’s That This
157
D. RÁCZ ISTVÁN: A költészet népszerűsége: szórakoztatás a kortárs angol lírában
167
NYELVÉSZET BENCZES RÉKA: The Poetry of Everyday Language
177
KÖVECSES ZOLTÁN: Finding Meaning in Literature – A Cognitive Linguistic Perspective
185
TÖRTÉNELEM FRANK TIBOR: Világkiállítások Amerikája – magyar útirajzokban 1876–1939
199
GLANT TIBOR: A 66-os út újratöltve: Egy „amerikum” újraértelmezése és marketingje
211
MAGYARICS TAMÁS: NATO: Present Ills – Future Options
219
PETERECZ ZOLTÁN: Korai kulturális kötelékek Magyarország és az Egyesült Államok között
229
SZABÓ ÉVA ESZTER: Az Egyesült Államok hidegháborús politikája a nyugati féltekén
239
VIDA ISTVÁN KORNÉL: A West Point-i Katonai Akadémia korai története (1802–1861)
245
6
001-010.indd 6
2012.12.09. 20:22:34
KULTÚRA, TÁRSADALOM BÁN ZSÓFIA: „Az eső keskeny folyó, a folyó pedig sűrű eső” A Dunai Exodus – filmen és installációban
259
CRISTIAN M. RÉKA: Mastering the Art of French Cooking with Julie Powell’s and Nora Ephron’s Recipes
269
JANE DESMOND: Remapping Relational Configurations in “America Studies”
277
VIRGINIA DOMINGUEZ: Are There Umpires and Quasi-Umpires Outside the Baseball Field?
281
GEIGER ILDIKÓ: “Constant State of Desire” – A Study on Women’s Performace Art
293
LINDA K. KERBER: Why Diamonds Really Are a Girl’s Best Friend: Another American Narrative
299
SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY: Wagner of Beethoven? Shifts in the Musical Taste of Virginia Woolf
311
TARNÓC ANDRÁS: Az indián fogságnapló, mint az amerikai eredetmítosz tükröződése
325
SZAKMAI PÁLYAFUTÁS
335
BIBLIOGRÁFIA: Összeállította Vadon Lehel
337
7
001-010.indd 7
2012.12.09. 19:50:13
GLANT T IBOR A 66-OS ÚT ÚJRATÖLTVE: EGY „AMERIKUM” ÚJRAÉRTELMEZÉSE ÉS MARKETINGJE
R
itkán adatik meg hazai amerikanista számára, hogy folyamatában lássa, és napi szinten követhesse egy igazi „amerikum” (a hungarikum amerikai megfelelője) látványos újragondolását és újrahasznosítását. A legendává nemesült 66-os út kapcsán (elsősorban az elektronikus média segítségével) éppen erre nyílik lehetőségünk, hiszen szemünk előtt folyik az út rekonceptualizálása és lendületes, nemzetközi marketingje a modern média minden eszközével. Ebben a tanulmányban ezt a két, egymással szervesen összekapcsolódó folyamatot mutatom be, rövid, történeti áttekintés után.1
A 66-os út története A 66-os út Chicagót köti össze Los Angelesszel, hossza közel 4000 km (2500 mérföld), és nyolc államon halad keresztül. „Amerika főutcájá”-nak és „minden út anyjá”-nak is nevezik, vagy egyszerűen csak nagybetűvel: „Az Út”-nak.2 Az amerikai kultúra számos érdekességet tartogat az azokra fogékony megfigyelők számára, de még ebben a kontextusban is elgondolkodtató, hogy a világ legjobb marketinggel bíró országának egyik legismertebb, és talán legkevesebb vitát kiváltó ikonja egy végtelenbe nyúló aszfaltcsík legyen. A 66-os úthoz fogható, globális ismertséggel bíró „amerikumnak” talán csak a New York-i Szabadságszobrot tekinthetjük. Az utat eredetileg Cyrus Avery álmodta meg. Az oklahomai főutakért felelős politikusüzletember azt akarta elérni, hogy épüljön egy, Chicagót az Angyalok Városával összekötő út, és hogy az saját főhadiszállásán, Tulsa városán haladjon keresztül. Az út építését 1926ban engedélyezték, s a munkát két évvel később be is fejezték. Az út délnyugati irányban halad Missouri államig, majd nyugatnak Kaliforniáig: ezzel a két metropolisz közti távolságot több, mint 200 mérfölddel rövidítették le. Ez így a legrövidebb, az év minden szakában járható, nem kötött pályás (nem vasúti) kapcsolat a Szelek és az Angyalok
1
A jelen tanulmány a TÁMOP-4-2.2/B-10/1-2010-0024 (A Debreceni Egyetem tudományos képzési műhelyeinek támogatása: amerikanisztika doktori program) keretében készült és a Magyarországi Amerikanisták Társaságának (HAAS) 9. nemzetközi konferenciáján, 2012. május 12-én Egerben elmondott előadásom átdolgozott változata. 2 „The Main Street of America” és „the Mother Road”, vagy, Kerouac után, „The Road.”
211
211-218 Glant_Tibor_FT_CLEAN.indd 211
2012.12.09. 19:30:14
Glan t Tibor Városa között, hiszen jobb út nem vezet a Sziklás-hegységen át. A 66-os utat érdekes módon nem autóversennyel, hanem transzkontinentális futóversennyel avatták fel. A versenyzők 1928. március 4-én rajtoltak Los Angelesből, s a Cherokee indián származású győztes, Andy Payne 84 nap alatt, összesen 573 órát futva ért a New York-i Madison Square Gardenbe. A 3423 mérföldes futóverseny megnyeréséért 25 ezer dollárt kapott, s ezzel kezdetét vette az éppen csak befejezett út mítoszának szisztematikus építése.3 A 66-os út mítoszát azonban nem a futóverseny, hanem az egyik legkiválóbb amerikai regény és egy rock & roll dal alapozta meg. A regény John Steinbeck Érik a gyümölcs-e (1939), mely Bollobás Enikő szerint olyan „társadalmi protesztregény”, mely a közösségi erőfeszítést állítja az egyéni nyereségvággyal szembe, s ezzel a New Deal szellemiségét idézi meg. A könyv jelentőségét mutatja, hogy a „XX. század Tamás bátya kunyhójá”-nak is nevezik, és Pulitzer-díjat nyert.4 A Joad-család történetét bemutató regényből származik a „minden út anyja” („the Mother Road”) kifejezés is. Hasonlóan fontos volt az út mítoszának megteremtése és ápolása szempontjából Nat King Cole 1946-os slágere, a „Get Your Kicks on Route 66”. A dalt közel félszáz előadó dolgozta fel azóta, köztük annyira eltérő zenei irányzatokat képviselő előadók, mint a Rolling Stones, a Depeche Mode és Scatman John. Az út megépítése nemcsak az amerikaiak mindent megvalósító lendületét, hanem az autós kultúra térnyerését is bizonyítja. A 66-os út a nyugati terjeszkedés hőskorát idézi meg: a XIX. században a vasút volt az elsődleges közlekedési eszköz, míg a XX. században az autó vette át ezt a szerepet. A transzkontinentális vasútvonalak hálózata már a századfordulóra elkészült és szervesen összekapcsolta a kontinensnyi ország legtávolabbi sarkait is, így az autóút megépítését nem elsősorban a gazdasági szükségszerűség indokolta. Közismert, hogy a két háború közti időszakban az autó az individualizmust, a szabadságot szimbolizálta, s ezt szolgálta ki a 66-os út is. De nem csak ezt: a nagy gazdasági világválság idején elszegényedett déli és középnyugati farmerek legfőbb migrációs útvonala volt délnyugat felé (elsősorban Kaliforniába, ld. Steinbecknél), és katonai felvonulási útvonalként is szolgált a második világháború idején.5 A háború után, a gazdasági fellendülés időszakában („az eisenhoweri boldog békeidők” korában) a „családi vakáció” klasszikus terévé vált. Az út mentén található főbb látványosságok (a „Festett Sivatag”, a „Megkövült Erdő”, a „Kék Bálna”, stb.) visszatérő elemei az amerikai populáris kultúrának, elsősorban a filmnek és a könnyűzenének.6 Ennek tükrében meglepő, hogy az út hanyatlása egészen korán, már az ötvenes évek második felében megkezdődött. A második világháború utáni amerikai gazdasági fellendülés két fontos motorja a külvárosok felvirágzása (könnyűszerkezetes házépítés: Levittowns) és az autóipar volt. Az ötvenes évek első felének jóléti időszaka felpörgette az autógyártást is, ezt a forgalmat
3 Az út történetét ld.: http://www.nps.gov/rt66/HistSig/index.htm (elérve 2012. augusztus 10.). Egy hasznos, a továbbiakban még többször idézett kronológiai áttekintést (benne a futóverseny információival) pedig ld.: http://www.legendsofamerica.com/66-timeline.html (elérve 2012. augusztus 10.). 4 Bollobás Enikő: Az amerikai irodalom története (Budapest: Osiris, 2005), 417-18. o. 5 Simon Zoltán: “From a Strip of Asphalt to an American Icon: Route 66.” Előadás a debreceni Amerikai Kuckóban, 2011. október 11. 6 National Lampoon’s Vacation (Dir. Harold Ramis, 1983, Warner Bros.), magyarul: Családi vakáció; Painted Desert (Dir. David Howard, 1938, RKO Radio Pictures); The Petrified Forest (Dir. Archie Mayo, 1936, Warner Bros.), magyarul: A megkövült erdő. Blue Whale címmel Aynsley Dunbar (David Bowie, Lou Reed, Frank Zappa és John Mayall egykori dobosa) adott ki remek lemezt 1971-ben a Warner Brothersnél.
212
211-218 Glant_Tibor_FT_CLEAN.indd 212
2012.12.09. 19:30:16
A 66-os út újratöltve: Egy „amerikum” újraértelmezése és marketingje azonban a régi úthálózat már nem bírta volna el. Ezért az amerikai Kongresszus 1956-ban elfogadta a nemzeti autópálya-építési programot megalapozó „Interstate Highway Act” nevű törvényt, ami hosszabb távon a 66-os út hanyatlásához vezetett. Az új útvonalak (ilyen például a Chicagót St. Louis-szal összekötő I-55) elkerülték a lakott területeket, így a 66-os út melletti kisvállalkozások (szállásadó- és szórakozóhelyek, turista látványosságok) egymás után mentek csődbe. A hetvenes évek elejére az új útrendszer szinte teljesen elkerülte a régi utat, és 1985-ben meg is vonták a 66-os út főút-státuszát.7
A 66-os út újraértelmezése és az érdeklôdés feltámadása Az autópálya-építésekkel párhuzamosan zajlott a 66-os út első átértelmezése: a korábbi migrációs és katonai útvonal, elsősorban Kerouac kultikus regénye (Úton, 1957) és a Szelíd motorosok c. film (1969) nyomán a társadalmi normák elleni lázadás, a fennálló rend elől való menekülés szimbólumává vált. Ez volt a 66-os út első rekonceptualizálása, hiszen az eredeti aszfaltcsík fokozatosan járhatatlanná vált, miközben maga az út valamiféle misztikus (menekülési) hellyé változott, s egyúttal részévé vált a hatvanas évek mitológiájának is (pl. a Doors zenekar „Riders on the Storm” c. dala révén). Ekkor az út már nem két pontot kötött össze, hanem térré, a menekülés terévé vált. S ez akkor is igaz, ha a menekülésnek halál az ára, mint a Szelíd motorosokban.8 A 66-os út főút-státuszának 1985-ben történt megvonása szinte azonnal aktiválta a helyi hagyományőrzőket: 1987-ben Arizona, két ével később Missouri állam nyilvánította az út egyes szakaszait „Történelmi 66-os út”-nak (Historic Route 66). Hamarosan megnyíltak az első múzeumok is, és a kilencvenes évekkel kezdetét vette az út újjászüle9 tése. 1960 és 1964 között TV-sorozat tisztelgett az út előtt, és tette a világoskék Chevy Corvette cabriót az utazás szimbólumává.10 Ezt váltotta a motorkerékpár, elsősorban Peter Fonda ikonikussá vált, amerikai zászlóval díszített („Captain America”) Harley Davidsonja miatt. Ahogyan azt majd látni fogjuk, ma már minden számításba jöhet, ami mozog: autó és motorkerékpár, háromkerekű motor („trike”) és luxusbusz. A 66-os út második átértelmezése tehát részben abból táplálkozott, hogy az út mentén élők feltámasztották az út legendáját, és emlékezeti hellyé tették azt. A mai emlékezetkutatás dzsungelében üdítő színfolt a 66-os út egy „letűnt, szebb és jobb Amerika” mementójakánt történő ábrázolása. Az amazon.com internetes bevásárló oldal könyves részlegében „Route 66” kulcsszóra „utazás” címszó alatt 1494 találatot kapunk, „történelem” kategóriában 690-et (ebből 51 tétel 2010 után megjelent könyv). Ugyanitt „filmek” kategóriában 182 találatot kapunk, ezek közül 24 dokumentumfilm.11 A harmincas-negyvenes évek migráns világa ihlette az Amerika-szerte csak „Főnök”-nek nevezett
7 Ld. a 3. jegyzetben, fentebb idézett kronológiában: http://www.legendsofamerica.com/66-timeline.html. 8 Easy Rider (Dir. Dennis Hopper, 1969, Columbia Pictures): magyarul: Szelíd motorosok. Jack Kerouac: On the Road
(New York: Viking, 1957): magyarul: Úton. Ford. Bartos Tibor (Budapest: Európa, 1983). A Doors dal az utolsó Jim Morrisonnal készült albumon, az 1971-ben megjelent L. A. Woman (Elektra Records) c. lemezen hallható. 9 Ld. a 3. és 7. jegyzetben már idézett kronológiát: http://www.legendsofamerica.com/66-timeline.html. 10 Route 66 (CBS, 1960-64): DVD-n 2007-11, 116 epizód. Egy városi legenda szerint a sorozatban szereplő Chevy Corvette vörös volt, de valójában világoskék. 11 Ezeket a kereséseket 2012. május 2-án végeztem. Ma is hasonló adatokat kapunk.
213
211-218 Glant_Tibor_FT_CLEAN.indd 213
2012.12.09. 19:30:17
Glan t Tibor Bruce Springsteen The Ghost of Tom Joad (1995) c. albumát, míg a nyugatra vezető, végtelen út (részben vadnyugati) romantikáját kelti életre a Verdák (2006) c. rajzfilm. Ebben a Radiator Springs nevű (soha nem létezett) városka a régi 66-os út melletti kísértetvárosok szimbóluma. A nyolc állam területén ma 10 darab „66-os út múzeum” működik, az Illinois állambeli Pontiacban pedig Hírességek Csarnoka is (2004 óta).12 Eközben az eredeti út ma már ismét teljes hosszában járható. Az út iránti érdeklődés látványos feltámadása (a kilencvenes évek óta, de különösen 2005 után) önmagában még nem indokolná a „rekonceptualizálás” kifejezés használatát, de ebben az esetben erről is szó van. Ahogyan azt már a bevezetőben jeleztük, az út újraértelmezése és nemzetközi marketingje egyszerre történik, és szorosan összekapcsolódik egymással.
Mi történik ma a 66-os úttal? Az internetes torrentoldalakat (pl. demonoid) böngészve azt láthatjuk, hogy a 66-os útról évente 2-3 komolyabb dokumentumfilmet mutatnak be, az esetek többségében valamelyik utazási csatornán. Utazási irodák világszerte, így Magyarországon is hirdetnek amerikai körutazásokat a 66-os út bevonásával. Mindezt, ahogyan már említettük, az teszi lehetővé, hogy az utat a 2000-es évek közepére ismét teljes hosszában járhatóvá tették. A 66-os út feltámasztását 1999-ben szövetségi törvény kezdeményezte, s ezt 2008-ban megújították. A „Route 66 Corridor Preservation Program” nevet viselő kezdeményezés évente mintegy 100 ezer dollárt költ az út mentén található látnivalók rekonstruálására, a helyi hagyományőrzők támogatására.13 A kormányszintű rekonstrukciós program és az üzleti marketing új utazási irodalmi lázat is kiváltott: az egyre szélesebb körbe eljutó, és egyre nagyobb érdeklődéssel követett személyes beszámolók ma már nem könyvek, hanem blogok és videó-naplók formájában kerülnek közlésre. A 66-os út marketingje ma két síkon folyik: hivatalos-üzleti és privát szinten. A hivatalos-üzleti szinthez tartozik a fentebb említett szövetségi rekonstrukciós program éppúgy, mint a hivatalos atlaszok, térképek és útikönyvek kiadása,14 valamint az utazási irodák kampánya és a később részletesebben bemutatandó dokumentumfilmek (és az azokhoz kapcsolódó kiadványok is). A privát szinten működő marketing nem feltétlenül tudatos, de a YouTube-on megosztott videó-blogok, a szinte minden nyelven elérhető írott blogok és a közösségi portálokon működő csoportok15 tevékenysége egyaránt a 66-os út PR-értékét növelik. James Elroy szabad forráskódú filmje, a 66-os út: egy amerikai rémálom (2004) szintén ide tartozik, hiszen a készítők nemcsak az ingyenes letöltést támogat-
12 Cars (Dir. John Lasseter és Joe Ranft, 2006, Disney), magyarul: Verdák. Springsteen a Columbia gondozásában megjelent Ghosttal tisztelgett a Woody Guthrie által teremtett zenei proteszt-hagyomány és Steinbeck emléke előtt. A múzeumokról ld. a korábban a 3., 7. és 9. jegyzetben már idézett kronológiát: http://www.legendsofamerica.com/66-timeline.html. 13 A program honlapját ld.: http://www.nps.gov/rt66/# (elérve 2012. augusztus 10.). 14 Az Egyesült Államokban a magánkiadók (Rand-McNally, EZ Guide, stb.) mellett a szövetségi kormány Belügyminisztériuma (Department of the Interior) és az egyes államok is adnak ki atlaszokat, térképeket és útikönyveket. 15 Ilyen pl. a LinkedIn oldalán működő Route 66 Alliance.
214
211-218 Glant_Tibor_FT_CLEAN.indd 214
2012.12.09. 19:30:17
A 66-os út újratöltve: Egy „amerikum” újraértelmezése és marketingje ják, hanem azt is engedik, hogy maguk a letöltők is alakítsák a filmet.16 A hivatalos-üzleti és privát szint határán mozog a némi malíciával „hipster-turizmus”-nak nevezett jelenség: gazdag, nagyvárosi fiatalok „menekülése” a hétköznapoktól, vissza a hatvanas évekbe.17 A 66-os út második újraértelmezése ma ebben a kontextusban zajlik. Ebben a kultúratudományi szempontból is figyelemre méltó folyamatban a hivatalos-üzleti marketing szolgálatába állított dokumentumfilmek (és a hozzájuk tartozó kísérő kötetek) játsszák a főszerepet. A következőkben négy ilyen alkotást mutatunk be röviden.
Marketing – dokumentumfilmekkel A nyolcvanas évek óta tartó digitális forradalom egyik hozadéka a dokumentumfilmes kultúra átalakulása volt: a műfaj ma már sokkal inkább a politikai és gazdasági marketing eszköze, mint a jelen vagy a múlt egyes szeleteinek tényszerű bemutatása. Igaz ez a 66-os útról szóló filmekre is, különösen az új marketinget elindító, 2005-ben vetített alkotásra, a 66-os út maraton: Chicagótól Los Angelesig című, 13 részes sorozatra.18 A rendkívül igényes és informatív, HD-ben forgatott alkotást a Hampton Inns nevű szállodalánc szponzorálta még 2003-ban. 75 helyszínen forgatták, s a hangsúlyt a turizmusra és a kényelemre helyezték: a stáb egy luxusbusszal tette meg a közel 4000 kilométert. A megszólalók többsége vagy az út és „az igazi, de már feledésbe merült Amerika” kapcsolatát hangsúlyozza, vagy saját, az esetek többségében frissen újraindított vállalkozását és annak elődeit mutatja be. A 66-os út maraton legérdekesebb hozománya az, hogy felhívja figyelmet a turizmusban és a kisvállalkozások felélesztésében rejlő lehetőségekre. 2011-ben az angol ITV modern média-eseményt csinált saját, négyrészes sorozatából, melynek arca egy nyugdíjas skót hippi, Billy Connolly volt. Connolly a hatvanas években kezdte pályafutását folk-énekesként, majd színpadi komédiás lett, később TV- és filmszínész. A sorozatban egy kisebb autónak megfelelő méretű, háromkerekű luxus-motorkerékpáron (trike) teszi meg az utat. A Billy Connolly 66-os útja c. angol sorozat a hipster utazás tipikus marketingje, mely a hatvanas évek mitológiáját és motoros-romantikáját ötvözi a modern technika által biztosított kényelemmel. A még a vetítés évében megjelentetett DVD-hez kísérő kötetet is adtak ki.19 A Motorozás a 66-os úton c. sorozat házigazdája, Henry Cole profi motoros, és saját műsora is van A világ legjobb motoros túrái címmel. A hét, egyenként 30 perces epizódból
16
Route 66: Ein amerikanischer Albtraum (Dir. Stefan Kluge, 2004, Kluge & Bechholds Productions); a filmnek saját honlapja is van: http://route66.vebfilm.net/free/en (elérve: 2012. augusztus 10.). Ez a filmtudomány területén is érdekes kezdeményezés, hiszen így megszületett az interaktív film. 17 Erre a 2012. évi, egri HAAS konferenciára meghívott Scott Stevens professzor hívta fel a figyelmemet, mint ahogyan arra is, hogy egyes amerikai indián törzsek erős fenntartásokkal kezelik az út mentén rendszeresen előforduló primitív indián-romantikát. A hipster-turizmus ikonikus filmje a Pee Wee’s Big Adventure (Dir. Tim Burton, 1985, Warner Bros.), magyarul: Pee Wee nagy kalandja. A témáról ld.: „Hipster Travel” http://disruptedbyroutine. wordpress.com/2011/06/26/hipster-travel/; a giccs-turizmusról ld.: http://www.travelok.com/article_page/getyour-kitsch és http://www.muchmoresure.com/2008/10/south-dakota-kitsch-tourism/ (mindhárom elérve: 2012. augusztus 10.). Scott Stevens (Newberry Library, Chicago) levele a szerzőhöz, 2012. május 30. 18 Route 66 Marathon Tour: Chicago to L. A. (2004): DVD-n 2006, 13 epizód. 19 Billy Connolly’s Route 66 (2011): DVD-n 2011, 4 epizód. Ld. még: Billy Connolly: Billy Connolly’s Route 66: The Big Yin on the Ultimate American Road Trip (London: Little, Brown Book Club, 2011).
215
211-218 Glant_Tibor_FT_CLEAN.indd 215
2012.12.09. 19:30:17
Glan t Tibor álló Motorozás szintén 2011-ben készült, az angliai Travel Channel számára. A sorozat leplezetlen marketing: az első részben például konkrétan ajánlanak sportfelszerelést, motor-kölcsönzőt és biztosítót is. A filmet támogató utazási irodával közösen működtetett honlapon minden epizód leírásában szerepel az „amerikai álom” kifejezés.20 Harley Davidson, szabadság, amerikai álom: kell ennél több? Tipikusan „angol” program a Sky 1 csatorna Egy idióta külföldön c. sorozata, melynek második évadja (2011) nézettségi csúcsot döntött Angliában, itthon pedig a Discovery Channel mutatta be. Ebben két epizód is az Egyesült Államokkal foglalkozott: a negyedik Alaszkával, a hatodik a 66-os úttal. A sorozat kerettörténete, hogy a fogyatékosság határáig egyszerű karaktert alakító Karl Pilkingtont két barátja, Ricky Gervais és Stephen Merchant furcsábbnál furcsább kalandokba keveri (melyeket a háta mögött szerveznek meg). Ebben az epizódban Karl aranyat ás Arizonában (sikertelenül), betétdalt énekel a Glee című TV-sorozatban, csúszdázik a Kék Bálnán és sétálgat egy levegőben lévő repülőgép szárnyán. Az epizód az európaiak Amerikáról alkotott sztereotípiáit eleveníti fel, és leplezetlenül hirdet turista látványosságokat. Ehhez a sorozathoz is készülnek kísérő kötetek, a második idén ősszel jelenik meg.21 A Smithsonian magazin 2012. februári számában David Lamb közölt hosszabb írást „Minden út anyjának misztikuma” címmel. Fényképekkel gazdagon illusztrált esszéjében Lamb helyesen állapítja meg, hogy a 66-os út egyes részeit helyi hagyományőrzők és külföldi turisták keltik ismételten életre.22 És ebben rejlik az újabb rekonceptualizálás kulcsa, hiszen az út ismét két pontot köt össze, van „szintidő” (12-15 napos túrák autóval, motorral, háromkerekűvel és luxusbusszal), és megmarad a „menekülés” illúziója is. Itt jön a képbe a hipster-turizmus nemzetközi változata, hiszen ezt csak azok engedhetik meg maguknak, akiknek van több ezer dollárja egyetlen nyaralásra. A 66-os út feltámadása ma már nem amerikai belügy, hiszen az út megtétele ugyanolyan nemzetközi turista látványosság, mint Disneyland vagy a Niagara-vízesés meglátogatása. Ez azonban azt is mutatja, hogy a helyi hagyományőrzők mellett az elektronikus médiákban feltűnően aktív briteknek és németeknek is komoly szerepe van az út újraértelmezésében. Természetesen az utat ők maguk is a saját képükre formálják azáltal, hogy honfitársaik számára prezentálják és értelmezik azt. Így válik a szemünk láttára a 66-os út olyan „amerikummá”, melyet az európai képzelet legalább annyira életben tart és formál, mint Amerika öntudatos hagyományőrző és/vagy kalandkereső lakói.
20 Riding Route 66 (Travel Channel, 2011): DVD-n 2011, 7 epizód. A sorozat honlapját ld.: http://www. travelchannel.co.uk/series-info.asp?series=Riding+Route+66&ID=923#.UCKiHKCqJ8E (elérve: 2012. augusztus 10.). 21 An Idiot Abroad: Season 2, Episode 6: Route 66 (Sky 1, 2011. október 28.): DVD-n 2011, 8 epizód. Az epizód honlapja: http://www.jaunted.com/story/2012/2/27/122920/658/travel/%27An+Idiot+Abroad% 27+Takes+on+Route+66,+with+a+Little+Wing+Walking (elérve: 2012. augusztus 10.). A könyv adatai: Karl Pilkington: An Idiot Abroad: The Travel Diaries of Karl Pilkington (London: Canongate UK, 2011). 22 David Lamb: „Mystique of the Mother Road” Smithsonian, 2012. február, 52-59. o. A cikk nyitó fotóján Anna Matuschek, a Motor Klassik című stuttgarti motoros magazin csinos riporternője látható egy Harley Davidson nyergében.
216
211-218 Glant_Tibor_FT_CLEAN.indd 216
2012.12.09. 19:30:17
A 66-os út újratöltve: Egy „amerikum” újraértelmezése és marketingje
A 66-os út a mai magyar kultúrában Magyarországon a 66-os utat a hatvanas évekkel szokás azonosítani, leginkább a Szelíd motorosokkal és Hobo (Földes László) dalszövegeivel. Itthon a legendás út imázsából kimaradt a migrációs és katonai dimenzió: mi gyakorlatilag egyből az első újraértelmezésbe csöppentünk bele. A rendszerváltás óta a leginkább csak a múltjából élő Hobo CD-t és könyvet adott ki a 66-os útról.23 A Szelíd motorosok is visszatértek a korszak egyik kultikus filmjében, az Üvegtigrisben.24 Széles Tamás debreceni tévés színvonalas internetes blogban számolt be az útról, készült egy rövidfilm a magyar 66-os útról (Pécs mellett), és utazási irodák folyamatosan hirdetnek motoros-túrákat az amerikai álom világába.25 A nemzetközi hipster-turizmus Magyarországot is elérte, s a 66-os út új koncepciója (az amerikai álom keresése a hatvanas évek szellemében, de a kétezres évek komfortjával) nálunk is uralkodóvá vált. A mai, egyre fokozódóan Amerika-ellenes hangulatban a 66os út körül kialakult romantikus konszenzus egy lehetséges kitörési pont egymás jobb megértése végett.
23
Hobo Blues Band: Vissza a 66-os úton (CD, 1995, Magneoton), illetve Hobo [Földes László] és Halmágyi Péter: Vissza a 66-os úton (Budapest: Cartaphilus, 2008). 24 Üvegtigris (Dir. Kapitány Iván és Rudolf Péter, 2001, Filmpartners Kft.). A film vonatkozó idézete: „Ízirájder öcsém, ízirájder!” 25 Széles Tamás: „Az a csodás 66-os” (14 részben: 2011-12), ld.: http://www.dehir.hu/eletmod/az-a-csodas66-os-a-szeles-varos/2011/01/30/; az „Oldalkocsis Pannoniával a 66-os úton” (Tv2, 2010) c. filmet ld.: http:// www.youtube.com/watch?v=pK30P6YI5vk; és egy utazási iroda ajánlatát ld.: http://www.panaco.hu/utak/ Route_66_USA_motorostura/ (mindhárom elérve: 2012. augusztus 10.).
217
211-218 Glant_Tibor_FT_CLEAN.indd 217
2012.12.09. 19:30:17
