Szerkeszt k: Bodnár Erzsébet - Demeter Gábor
Debrecen 2008
A kötet megjelenését támogatta:
A kötet szerz i Bagdi Róbert (Debrecen) Barta Róbert (Debrecen) Ifj. Bertényi Iván (Budapest) Bíró László (Budapest) Bodnár Erzsébet (Debrecen) Csaplár-Degovics Krisztián (Budapest) Demeter Gábor (Debrecen) Döbör András (Szeged) Farkas Anikó (Szeged) Gidó Csaba (Pécs) Hornyák Árpád (Pécs) Jobbágy István (Révkomárom) Kerepeszki Róbert (Debrecen) Kránicz Mónika Emese (Debrecen) Kurunczi Jen (Szarvas) Lévai Csaba (Debrecen) Maczák Márton (Budapest) Madarász Imre (Debrecen) Medveczky Zsuzsa (Debrecen) Mészáros Zoltán (Szabadka)
Miczov Jordán (Budapest) Miklós Péter (Szeged) Mitrovits Miklós (Budapest) F. Molnár Mónika (Budapest) V. Molnár László (Pécs) Nagy Botond (Budapest) Nagy Vince Róbert (Debrecen) Papp Imre (Debrecen) Pejkovszka Penka (Szófia) Prantner Zoltán (Szeged) Prepuk Anikó (Debrecen) Radics Zsolt (Debrecen) Ress Imre (Budapest) Sashalmi Endre (Pécs) Seres Attila (Budapest) Szabó Imre László (Debrecen) Szendrei Ákos (Debrecen) Szilágyi Péter (Szeged) Szvák Gyula (Budapest) Varga Ákos (Debrecen) Varga Beáta (Szeged)
TARTALOM El szó
6
OROSZORSZÁG !
9
" # $
%
&
" '
10
( ) * '
" $ " '
) +,-.
%
%/
% 0
:
"
" !: =
&
! 32
"
'
44
' !%
#
& 9
54
1
>+,
" >
& /
20 33
3+4.5 +6789 <" /
# ;
'$% '
? @-
68
A
B&
3(
/
2
"
# $ % ;&
/
1
/"
=
=
) +,@-
9
75
MAGYARORSZÁG ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE '
!
$ "
&
() ) &
$ '
D
?
$
(
' =
#
/ C
89
&
<"
&
" /
90
& /
"
100
*
(* ;
"
: / )
/
=
D '
)
E
=
112
!+
< <
$ ' G
F
/
= " $
/
% ' 121
, 1
-! /
3G %
$ ' $ '
: '/
) ;
" <"% ' / ="
/
&
9
132
%
+6,. 144
3
./
0.
$ '
' '
2
&
! . =
. 1
156
( = " $ '
&
+, @-
!
&
)
'
=
+,
2
"
165
H
I
% /
F
175
' =
J
% A'
=/
)
/
187
: !G =/
3/ /
"
)
=
#
'
F / '
' 199
" K
!
! 2 &&' $
H
'
/ /
' =
"
' B
E
"
1 /
211
-! %
( $ '
<
$ % '
/
'
221
: / <
%
% '
' 3+,+6 +,769
235
KELET-EURÓPA "
#
!
(
245
&
& '
+6@-
+67246
%
3G
+ 1 4(
'2
2 " 9
'% =
# "
(
+, 257
&"<
3+66, +,-69
268
(
L
<
/
&
=
2
3+,-6
+,+@9
# +,@-
275
$
$ '
21
%
/
+,6+
4
/
B=
"
% 287
5
6!
2
/
* !G
( %
)
'
'
"
<
( / " ! : /"
= / /
< 3+,+6?+,,+9 G =
/ 297 307 319
+,8. 329
341
,78 &94 8-:.& +
* '% = "
=
>/ '
&
H
/
+4
(
342
;
% '
'
&
352
,
# -!
*
( D
* '
%
. 11
(&
2
M
:
# &
"
-
-! # *
356 365
& ? = =
& /
)
376
'
387
* MN
( G / / ( O D (
397
3+,+6 ? +,589 " )
B
/
408
";* 4" .
*
P
/ '
417
9
H $ '
G
G
F
+,88?+,.8
418
. '
' B
/
&
( +,., "
! : /"
&
'
= /
B
%
" 425
'
'=
=
= 435
5
% ! ' ;
G /
!!% & $ ' 'F % '
= $ '
) % ' " % ) = ( ( R/ ' F 2
2 G
' " F / $ ( C " $ ( ( 2 'Q = ! @--4 / +8 +.
!"###$ '
F % ' / ) / F % & / ( @--5 !& # & ' F ' ' !& ' !#!$!!% # " @--8 A F " / @--. % & " F ' ' !) !#!$!!% # " @--. / ) % % ' '= = ' & ( ' / & ' < & 3 9 F% ' & ? ) % % ? ' ) F / = % ) % " ' / = % F ' / 'B ) 'B E =" / % * 'B F % ' / % F % ) / % < /< 'B E F GB F% ' % < 3: F ;/ 9 B& 3: & 9 F = 3= & " F '9 / ' ) / / ' F " B ( & =" F = % 5- ) % ( ) = ' ' = / B F == F / 2 & G G B = ' ' ( & ' /) < & I " % <' = ) ( & < ' / F % ' ? / ? % ) " =/ % ( ? & % % ? = / ) ( % F% ' ' ' / % " ( ' G = ' F B ' = < = ( ' % = ' & / % F & / % F % = % = ' F / ' ' ) ' / ' F
6
' / E
F
/
'
' = /
*' /
"
' '
H &
%
F
'
= '
= F =
==< ' &
( F
F / <"
F
" 2/
23 (2
) '< '<" ' ,-./ 4 0 ' F 0 / &
/ '
'
F *
,-./F ( = / ' / /)
=
E% '
' ,-./ 0 1
F "
'
/ +
F F
)
% )/ OC 1L; : /
)
F @--6 -+ +)
7
OROSZORSZÁG
.
<
(!
#!/=
/ B ( =
!
3
#
= )
% / / ' /
/
& '
E
% F
F
&
G !
=
)) '
F
F = ' " F % )
/ ' F% ' & =
#
I
' %
"
F
' % '
F
$ /
(
'
% ) B
% !
# '
' ' " F " F% = %
%
) % ' " = % 'F % ' ' % % F/ ' ) ( /" )
% /
) = F % '
P
%
= F% ' & ' = % ) =) != # ! # & && ) " ) = & ( = " " & L % ' ' ' % ( & " ) / H/ ' F " & /
°
/
) !
=
B
# E )
F
"
)
= & & %
! )
/ # / ' '
< G
' & =
' / &
%
F
'
=
" E
/
'
&
/ = ;
' /
: "
) / %
E F %
F & F % ' / E 3 '
) ! & °
' / #
! & ! & # 9 ( ' " ) / % F ! & # +88/ F% ' B ) % & ( F G ) : ' 3K9 & $ ' ' ( ' B ) / ' ! ) F % / <" % / J = '
3 / /) = & ") '
G 9 DB F% %
# / ) / ) ) F # /
Készült az MTA–ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport m helyében (a 2006TK1194 sz. projekt keretében)
10
=
? F
'
) B
B
'
B
)
F /
' "
' '
= F = &
F F
=
& 'F
F B &
"
/
2
B F
'
!
F % ' & " #F % '
% ( ) / F ( % ! & / ) '
= /
B
= /
B" F% F% ' &
% ' B
= / ' % & F% ' E # F / & 'F % ' <" & / ' / / F ' F% ' )& B & % ( / ) + = ' / ) = / / $ ' F +, = !% / # '& H ' 1 5 1 1 ( ( 6 * %0 1 1 1 % @ G F )B ' / JO " / F% ' ' < H !7 1 ( 3 8 5 3 1 9 :9 ( 6 * 3 8( .3 63 ; 8 1 3 3 %#7 ( / & ") ) %/ ' F " ) / ' = % (& ' G G/ = * 9 ' " F == / ? = % = H * 3 1 8 1 #1 % #1 8 8 5 8 * 1 1 % 5 ( " / : $ : /" / F F " = H & 5 1 > ; / ? : A' > 9 3 ( %0 5 ( 3 1 8 8 ( 1 1 1 ( 1 ; 3 ( ; 3 5 ( 3 1 ; 8 1 ( ;8 ( ( 8 1 ( ; 3 1 ( 5 ( ; ( ( 1 :# !"##% !"###% 8 ( ( 1 % 8: 1
Ld. részletesen Szvák Gy.: IV. Iván és I. Péter utóélete, Bp., 2001, 135-213. pp. Pogogyin, M. P.: Pjotr Velikij In: Isztoriko-krityicseszkije otrivki, t.I., M., 1846, p. 343. 3 Csaadajev, P. J.: Filozófiai levelek egy hölgyhöz - Egy rült magamentsége, Bp., 1981, 206, 209. p. 4 Kavelin, K. D.: Pillantás a régi Oroszország jogi életére In: Az orosz történelem egyetemessége és különössége (szerk., vál. Krausz Tamás, Szvák Gyula), Bp., 1982, 22. p. 5 Szolovjov, Sz. M., In: Az orosz történelem egyetemessége, 56. p. 2
11
$ :
/" / &
% " /
&
/ ' = '
<
&
' /
' 1 1
F
))
& E =/ 8
) F
F< '
)B F F
.
& '
" H & 1 : 8 : < ' $ 3
8 ( + ;>% ? 571 4 - $9 ;@% & 8 ; A% & 3 8 1 ;B% & ( 8 1 ( 8 $ & 8 8 ;E% # ( F ( ( 8 8 1% 4 F 6 * 8 ( 8 1 % 4 G" / " > ' % < ) / F : D / > 1 1 1 1 8 3 0 1 9 H& 1 1 % * 8 1 6 8 3 ;* 1 $8 ( " / " = / & & B ' ) % C ' = = % & G F ' / ' /" H & !"###% / " " F * G / 5 ( %& !"##% 8 %#* ( 8 1 8 8 % & ( 5 5 ( 8 ( (1 % & 8 1 %0 3 5% , ( +,6, " & F & /) ' % =/ )" F ( ' / & 8 & / /" ( = F % ' 8 1 5 :* 8 1 8 ( 3 3 ( 1 9 8 1 1 3 ( 1 1 & & F / ) ' / /
6
8
& B% E
)
F
E
/
1 1 G" / " > +4 ? : A' > 3( 3 ( 1( 8 =% ' 1 ( 1 8 1 1 8 1 8 ;C% & 1 1 ;D% ( 3 F G 1 ( 8
" $
Szolovjov, Sz. M.: Isztorija Rosszii sz drevnyejsih vremjon, t. VII., M., 1962, 180,440; t. IX., M.,1963, p. 543,549. Kljucsevszkij, V. O.: El adások az orosz történelemr l In: Furkósbottal Európába? (vál., szerk., bevezet t írta: Szvák Gy., Bp., 1989), 30-31. pp. 8 Platonov, Sz. F.: Lekcii po russzkoj isztorii, M., 1993, p. 540. 9 Pavlenko, N. K.: Pjotr Pervij i ego vremja, M, 1983, pp. 143-144. 7
12
&
% ' ( &
I (
'
) H
&
58
8 1 3
(
H
0 * 8 1 1 F 1 % +& ) / B '= " " /" 8 ( ( 1 3 8
1 1 ' / 13 1
(
' $ ( 3 ( 3 3 / % ' /" & & ' )
8
5 (
B ' 3
F%
' 35
L 83
6 3 $.3 ( % ++ B & ) F =
1 (( ( / =
( C% 1 1 ( 8
1
= & ) 1
' /
* (
1 F 9 3
1 1
(
& " = " = 1 8 85 1 8 1 1 3 =
+@
: '& % %
H ( G = 3
'
(
+7
( '
/
H 8
( (
8
5 H&
(
(
(
8
1 8 %
B
%
3
5
"
/ & /
8 1
8
3 1
& '/
3 1
' " F H " ( +,4- 6/ ' E " / E/ F & 7 1 3 1 H !"###% 1 % 9 3
"
/
( 3
8 " <
/F
&
;
F
/
/ '
)
1 1
%-
8
( (
8
/ F '% +,4/ 1
=
1
HJ
5
* $
+5
F % ' ( ' / = ' / & " ? " = F% ' 6- / E <" / / +4- / B F " @-- / & F :
<
F
% F & " +.7 / '% ' +,+4 F %
/ ) F = @-. /
+8
10
Anyiszimov, Je. V.: Vremja Petrovszkih reform, L., 1989, p. 13. Pavlenko, N. I.: i. m., M., 1983, p. 144. 12 Magyarul: A Szovjetunió története, t.I.(szerk. Noszov, N.J.), M., 1980, 188. p. 13 Lihacsov, D. Sz. In: Élet és Irodalom, 1987. VII. 3. p. 14 Anyiszimov, Je. V.: Vremja Petrovszkih reform, L., 1989, p. 12. 15 U ., i.m., p. 8. 11
13
*
" % E * ' & = ?
=
' " ' =/ 9
3
=" & '
F / F% ' =) / "
&
" =
" ' F =
= %
= &
" % F
F % ' :) F / B
&
%=D %
&& ) & ")
F #F ' F * '
' /E
'
=
F *
<" /
& " H & 3 8 1 8 1 1 8 3 1 . 8 1 3 8
:& F
5
( 1( G
L 1
8 % #%
1 8 8
% "
B <" % '
F
'
H
<
'
&
/"
/
F "
)) F F
'
' BF B
) &B F '
" %
(
+6
F
&
)
)
$0
1 1 1 * 5 8 4 3 3 ( 8 $ / " E/ / ) < ) & " F / ' '
& / "
"
'
/
&3
'
'
/ <"
&
IK
! " B
S'
(
+,,7
(
+.
%
/
% % ' " ) F % ' F &
F
8
16
"
# ?F
'/
' F =
' " ) = & & = / ( : / " & +,,7 ' & $ #% * E /
!
/
/
'
*
/
< /
F
$ 3
) $
$ /
G
/
" '
/ B
/ * '
%
F% '( '
& &
& 3
?
F E F
' = % %
) '
F / /
+,
?
&
?=
( +,,7 "
/ )
"
' "
& & / $ FJ /" =
% " %
=
Medusevszkij, A.N.: Utverzsgyenyije abszoljutyizma v Rosszii, M., 1993, p. 48. U ., i.m., pp. 55-57. 18 U ., i.m., pp. 77-78. 19 Pavlov-Szilvanszkij kritikájával részletesen foglalkozom egyebek között a "Durno" li govority o "russzkom feodalizme"? K isztoriografii voprosza.( In:Trudi Insztyituta Rosszijszkoj Isztorii pri Rosszijszkoj Akagyemii Nauk za 1997-1998 gg., vip. 2, 5-28, obszuzsgyenyije doklada, pp. 28-55, Moszkva, 2000.) cím vitaindító el adásban. 17
14
% ' 3
8 3
%
<'H .
( 5
8 8
8 11/% . 18 F " = ' ' / @- $ ( $ / *'
' %
9 ( !
'
B
= !%
& / F % ' ?/
9
,(
(
1 8
1 / E
8
/% N
I
1
5
1
3 5 8
8
M#% * M
, I 1 & & # F % '
9 8 F " F
#
% ) ' E
1 =
% & ")
F "
" '
& '
<" ? 1 C / ' & / ' / ' F & " ' & ) / B% F % ' 3 ( 9 ( F ' " = ) ' 1 @+ $ / ' & F @@ ( F / F ) F ' F% ' , 8 /8 (( ( 3 ( 31 1 ( 1% . 1 ( 1 ( 3 % @7 ( J / '" ( ' / 6 * 8 3 =E% E +,,4 & " / ) = F % ' < % / = / ( B & % % & ' / / ' / ( : % E / ( ' / ' ' F % ' +4+8 ) ) ) & " / E / F / F % ' / / ? == ' ! # % ) / F @5 / ' % % B ( <" % & / ( G " E % = < B " ' " & & =E% 8 9 1 ' : % / = & " / ! # " I= F ' <'
)" / ) &
20
Vodarszkij, Ja. E.: Pjotr I., In: Voproszi Isztorii, 1993/6., p. 77. Isztorija Rosszii sz nacsala XVIII do konca XIX veka, M., 1996, p. 106. 22 Uo., pp. 106-107. 23 Uo., p. 107. 24 Je. V. Anyiszimov: Goszudarsztvennije preobrazovanyija i szamogyerzsavije Petra Velikovo v pervoj csetvertyi XVIII veka, Szpb., 1997, 15., 292. p. 21
15
= " / ' B ' 8 F : &
B
/ E ( +6 "/
/
8 1 %
)
1 $ ( % .
1 G
#% * % O 8
@.
& 3
E& ( / ' % )&
% &
" !
=
F% ' /
' =
/ / %
%
&
F /
=
/ & '
F
F
+6 # / ' ! & $ % '
/ ' F /
&
" =
E# "
% '
B
" /)
"
9
'
@4
&)
B% / & ' ' = " E F & / = ' == " ) ' & " ' F = & ' / / ( / ( G "& " = & B F = &B / ) $ % 3 = 9 / & % // ' " & H & ' F ' / = F & GB & / ' F & " " " ' ) = I " F " = <" % ) ) ' )F '
9 <
G / 9
G 3 /
B%
!"###% F% '
F "
F / (
& #% * & &
F
' =
& ' )
@8
* E '/ &B / & ) '
3
& % '
" & ' )H * 9 1 8 ( 1 % 0 ( 8 G
8 1
' F
(
8
F
&
B F
+4 9F ' =/ ' 1 / F = & ) 3 9" F / ( E H & %
F% ' '
' )% ' <" =
% F C
/ ) % ' = ! # '
25 Ezt az 1994-es tanulmányát a szerz kézirat formájában bocsátotta rendelkezésemre: Kamenszkij, A. B.: Reformi 18. veka v Rosszii v isztoricseszkom retroszpektyive (kézirat), p. 70. 26 Kamenszkij, A. B.: Ot Petra do Pavla I. Reformi v Rosszii XVIII veka. Opit celosztnovo analiza, M., 1999, pp. 3857. 27 U ., i. m., pp. 85-91.
16
" %
/ / ? B < ' 3
F B)? = (
B
F% '
% B
= < G 3 ' 8
<"
/
/ 9F
1 = " & )
F )
F/ /
I
1 /
% % ' E &
1
'
/
(
F )
'
F
/
)
/
= ' B F
/ / '/
% " 3 3 =
== ( ( 3 ( 1 KL ' %7+ $ ) / / KG " ' F / / F 6 * 8 * F < 7@F ' / ' L ' / B / F F & ( % & ) F % & F / ' & F F% ' E F% % ' ' % KL & PB ' <= F % ' ? ' G " & % < = $ ; && % F ! & % #& : / F & % : " ? % & / & '
!
1
H % ' K2 & ' & F % / " F % ' )F % )F % & '
/
' '& ) <" B '
#F @6
?
" "
=
" % " ' = I ' F
/
% )G
'
! ) = I 1
8
@,
?" / ' " %< "
%
'%
H
8
"
%
#
H
7-
'
( ( /
( 8 '
F : ' F% B ( 8 ( F % ' % & = / ) % F / " % F % /% " / ' * ! # / " ) ' = / ? ' " % B ' ' F / ? ' =
28
U ., i. m., pp. 155-163. U ., i. m., p. 163. . Kamenszkij, A. B: Rosszijszkaja imperija v XVIII veke: tragyicija i mogyernizacija, M., 1999, pp. 131-132. 31 i. m., 132. 32 VÖ.: Pjotr Velikij: pro et contra, Szpb., 2003, pp. 774-776. 29 30
17
/
" H !*
8
:
8
8
(
3
3 5
(
1 % ' ' " F * % & 75F & " 1 ( & 1 8 3 (
1 1
5
(
8 : #77 L
8 <'
'
(
' ; / 3 (
/ '
2
& 6
*
3 1:
& " #
!
%&
* ' )" F "
78
)
%
& ? ' % H 6 1 ( 3 1 8 = F % ' % 'FC
%
? : A' 9F 1 9 63 % 7. ( & = " " ) : I +,,, ' ' " ' " E '/ ' : I % )& / / / " F % ' = % F ' % " ' % ) / F % ' / % ) F B ( F ' / ' I ? 18 ( F / ) 1 ( ( 3 % 9 ' & '
8
/
3
'
8 O3 B F ( 8 ( =" 'L = 1
E
' "
/ 9
% 8 " %
) /
H
3 1
= ( 0
8 O3
"
/
' ')
EF
/ F
/
' )
/ 74
& % /"
/ " (
F ?
76
3 '
/ /
= >B
" :% F B
7,
33 Raeff, M.: Understanding Imperial Russia. State and Society int he Old Regime, Columbia Univ. Press, 1984, pp. 49-50. 34 „Fölébredünk. Milyen napot is írunk ma? 1841. január elsejét. Nagy Péter parancsolta, hogy Krisztus születését l számítsuk az esztend ket, az rendeletére kezd dik az év januárral. Ideje felöltöznünk. Viseletünk szabását Nagy Péter honosította meg. Az egyenruhát az utasítása szerint varrták. alapította a gyárat, ahol a vásznat sz tték, a parancsára tenyésztettek juhot, mir l a gyapjút nyírták. Könyvet veszünk a kezünkbe. E bet típust Nagy Péter vezette be, formáit maga metszette. Belefogunk az olvasásba. Az írott, irodalmi nyelvezet az korában csiszolódott ki, fölváltva a korábbi egyházi stílust. Újságot hoznak. Nagy Péter alatt jelentek meg el ször. Vásárolnunk kell néhány holmit. A selyemkend t l a csizmatalpig minden Nagy Péterre emlékeztet. Van amit megrendelt, van aminek a használatát vezette be, tökéletesítette vagy szállíttatta a hajóin, a csatornáin, a közútjain. Ebédelés közben a burgonyaköretes sós heringt l a borig, minden étel Nagy Péterr l mesél…” (részletek) Magyarul: Furkósbottal Európába?, 17-19. pp. 35 Riasanovsky, N. V.: A History of Russia. Fifth Edition, New York-Oxford, 1993, p. 240. 36 Hughes, L.: Russia in the Age of Peter the Great, New Haven-London, 1998, p. 158. 37 Dixon, S.: The Modernisation of Russia, Cambridge, 1999, p. 4. 38 U ., i. m., p. 5. 39 U ., i. m., p. 7.
18
F
/B
& /
& / 1 #F %
'
! G
% F %
&)
F % '
"
' ( '
% F ' KC / B / ( = F ' F /
G / " /)
? '
' ? F / $ ' F% '1 ) / = / / / " " E < K = % K: == < " % / ' ) & / / % ' F = = " / / / B
& 'F
F%
( / / / ' " B F% ' ' / '
' '
& ? /
' <"
/
'%
&
/
? F
F
% ' ' % % " )& ' F% ' F
K F= =
F
F
) %
<" &
/
F
/ ?%
( / '
= / % P==
= ' / % / % L
= ' ==
* /B '
F
<" '
/ % / " /) & * ' / E 1 ) ' "
?
=
?
F &
<" /
'
= ' % ) F % F % " & %
= < < F
/ / " F
&
/ /
= / ' =
! E
) / % '"
# ) G #
! B
=
/ '
B F &
F %
) %
/ ' /
F H
<" % / F
H
1
19
& .
# % >?@A4
! / /
6#!
' '
% ) %
/
= <
& /
=/
%
F
"
) )
" /
% F
1 0 ' %
1/5 1 % <"
"
% 9 J /
% '
* '
<"F
'" +4-@
/
1 3
(
) " )
3
3 ( 1
1 %
( ( =
<'
H 8 1
, 3
< /
"
/ &
4 1
"
=
)=
'
7
%/
B %
@
' & & &
= % )= &
=
3
F
'
/ ' =
(
" & &
"
/
F
" '
= "
/ 3 == /
)
'
(
& "
/ =
/ //
% % '
8 *
= '
+
"
&
/
=
' '
% % / "
%/ & /
+. +4
( '
' * '
) =
1 = 9 < 3( /
!
&
E
& % '
% , T
= /
" "
0
/ F =/ )
/ F
!
& )
) !
>" J ( * '
#!
5
+4@@ = E/ F / %B / "
/F
= H & 3 '
) %
'
E '
* Készült az MTA–ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport m helyében a 2006TK1194 sz. projekt keretében. Itt szeretnénk egyúttal köszönetet mondani az edinburgh-i Institute for Advanced Studies in the Humanities-nek, melynek ösztöndíja idején az írás született, valamint az említett kutatócsoport keretében a tanulmányról lefolytatott m helyvita hozzászólóinak, különösképpen Filippov Szergejnek és Szili Sándornak. Észrevételeik egy részét, a koncepció változatlan fenntartása mellett, figyelembe vettük a szöveg átdolgozásakor. 1 Erre vonatkozóan lásd pl. M. Perrie bevezet jét a Cambridge History of Russia I, kötetében. Perrie, M. (ed.): The Cambridge History of Russia. Cambridge, 2006. vol. I. (pp. 1-19.) 2 Anyiszimov, Je. V.: Goszudarsztvennije probrazovanyija i szamogyerzsavije Petra Velikovo... Szpb., 1997. 3 Teokratikus-eszkatologikus hatalomfelfogáson az uralkodó Isten által történ közvetlen kijelölését és vallási célú küldetését értjük. Az eszkatologikus vonatkozások kérdését röviden lásd a kés bbiekben a virágvasárnapi rituálénál. 4 Polnoje Szobranyije Zakonov Rosszijszkoj Imperii vol. 4. no. 1910. 5 A m fontosabb részleteinek magyar fordítását lásd t lünk. In: Kiss G.- Radó B.- Sashalmi E.: Abszolutizmus és isteni jogalap. Szöveggy jtemény az abszolutizmus elméletének tanulmányozásához. Budapest, 2006. 113-138. pp.
20
==
F% '
" H * ' " / / ) & ' ' / ( +,-. ' EF +,-8 & % <" = / ' F / " / = E F ! ' % #= " / & ( & F = ' B ) & ?% ' "B F ' / ' F B B F ' F / ' = B 1 1 F % ( ' '< ' " % & B )F / ' F % F % / ' ' % F ) / = % ' F % & F % % %< ( = " = % F % ' B B +6 = ) = " ' ' == 1 ( F % < !) '# = / / ( 5 5 / /B = " /" F ' ) & & ( !; ; # " )" ' +6 ) B / 3 % ' ' & 9F % ' ! ( ' E F & # G / == / F% '& ( / F & / % F 3 F 1 H " = 8 ( F% B / F ( * ' ) 1 ( 3 9 ' F / H )F ) F 1 5 " F = ' ( U ! ( $/ F &) / / F ' B / = F / ( 1 ' / " ' & B ' " F ' < S' +4@@ " % F% ' % F % " F % " == F H & 31 V H W3 , ( 3 / 1 ( ( ( ( ( ; %: J 8 ( 1 3( 1 ( ( . 1 % 2 / +6 1 F : I * ' F / F % ' 4 ) I ' 1 '%
6
Kiss-Radó-Sashalmi: i. m. 135. p. Dixon, S.: The Modernisation of Russia, Cambridge, 1999. p. 5. A modernizáció kérdésére a 18. századi Oroszországban legújabban lásd Kamenszkij, A. B.: Ot Petra do Pavla. Reformi v Rossziji XVIII veka. Opit celosztnovo analiza. Moszkva , 2001. 7
21
8
(
(
/
1 & "
( %
3
F
/ % )
'
'
=
6
1 +6 1 F ' ' / " / ( 1 ' F " F ) F ' / ( 1 % F " ) F 1 3 ( F < ' % & F % ' / ' ' 5 1 8 % & / = 8 , / = F / " F = / ' B B ( & ' = 8 3 / & " / " / F ' & / ( 8 ' F / F " / ' / F/ / ' F = I/ / / & F/ ' B F% ' $ / & / / / / / % 8 1 F / <" / = F ' &) ' / ( " / F ' 1 ) +.6@ " ' %/ F/ <" ' & ( " F % ) %/ == / " / +6 +, / '% F & = = +, & ' & % / ' 3 : +688 +66+ 9F %/ ) / A = = = +,-8 = " +& 3+,-89 , :) F B &1 (
' J O
'
#! "
&
/ ! 3 3
" * '
" 3
& " 3 3
/ "
+@
/
3
=
1 &
"
" %
8
F
8
< '/ ) F 8
= &
= 1 =
F ==/ %(
& 9F
)"
%+7 %
E/ F
/
"
= 1
&
8 &)
/ /
& ' O )
3&
' 1 3 5 O
O
" / F% ' 1 &
1 '
%/ F
Dixon: i.m. p. 7. Medusevszkij, A. N.: Gyemokratyija i avtoritarizm: rosszijszkij konsztyitucionalizm v szravnyityelnoj perszpektyive. Moszkva, 1998. p. 452. 10 Gapon petíciójának gondolati hátterére lásd: Sashalmi E.: A „jó cár” eszméje a Romanovok alatt, 1613-1905. In: Csibi N.- Miszler T. (szerk.): Orosz arcképcsarnok. Kelet-Európa és Balkán Tanulmányok 3. Pécs 2004. (15-39.) 3739. pp. 11 Cracraft, J.: The Petrine Revolution in Russian Culture. Cambridge, Mass., 2004, p. 20. 12 U .,: i.m. pp. 19-20. 13 U .,: i. m. p. 19, 23. 9
22
1
=
8 =
1 /
/ /
$
J
% "
1, / / " % '
== F
B /
%
' (1 ( F
' F
IF
+, & 9
%/
F '
F+8
"
3 ( 1 ' / ) )
E =
F
3
0
1 3 3
1/ /
3
1
'
8 F
/
& F & ( 1 1
F /
' F
% F # $8 B /
(% = ' % / % / +4 F H % )F $ % '= = 9F
= & & / +6
/ "
F F
=
' /
)
3
+6@8
!% / " ( +. +4 ( ) /
3 "
/
B
& =
%
/ / & ' F /
) F+5
) & " F % ' %
=
&
F
) E F 8 F
1 F
& I 3
' F
% )
)"
"
' / = /
#
) %
& " H , / , 3 / 3 , 1 # ? / +. % ' F " == H +. +4 % +4 ( % ) " F & & 3 9 I F ;M /B ' " F% ' (# 3 ( )F & %
+, U
/
'
) = / % B F (
I '% B F & ) / 1 I '% & / %
'%
& F F / ' & " / 1 1 ( % +. = ' F ' = " F / @( 8 1 F " =/ ) = 3 / =/ ) =
14
Poe, M. T.: ‘A People Born to Slavery’. Russia in Early Modern European Ethnography 1476-1748. Ithaca, 2000. p. 215, 224. 15 Miljukov, P.: Russia and its Crisis. New York, 1962. p. 400. 16 Id. Pushkarev, L. N.: “Bogoizbrannoszty monarha v mentalityetye russzkih pridvornih gyejatyelej rubezsa novovo vremenyi” Car i Carsztvo v russzkom obscsesztvennom szoznanyiji. Moszkva, 1999. (59-69.) p. 68. A goszudar titulus ezen jelentésére lásd Sashalmi E.: Autokrácia, abszolutizmus, isteni jogalap. A 16-17. századi moszkvai hatalmi ideológia f bb jellemz i és tipológiája. Aetas 1998/1. (48-67.) 49-50. pp. 17 E kérdésre összefoglaló jelleggel lásd Sashalmi: i. m. (1998) illetve Sashalmi E.: „Tulajdonosi dinaszticizmus és államfogalom a 17. századi Oroszországban” In: Századok 2004/4. (893-919. pp.) 18 Rowland, D.: “The Problem of Advice in Muscovites Tales about the Time of Troubles”. Russian History/Histoire Russe 1979/2 (pp. 259-283.) p. 264. 19 Rowland, i.m. pp. 278-279. 20 Zizikin, M.: Carszkaja vlaszty i zakon o presztonaszlegyiji v Rossziji. Szófia, 1924. p. 67.
23
/ 3
@+
J
'
9
3
) )
)
(=
&
31 != 3
9 ' / 31
9
=
/ 1
H
& "
" #
/ '% E
) 9U F
3 1 = / ( <" 8
@@ / / ' ' 1 ' / ' * ' ) 1 H ' < ' ' / ! % F % #F ' ' / # @7 :) F / '% / ' / ' / F H ' ' F% '= E & ' / ( ' / % 1 P H N 1 U 9 % F / / F / % U( % & & ' / / " ) F 3 = ) (
E
)
# F%
' /F ! ' F ' = " 'F % ' & P& '% = " B 9 % 1 " & " ( ' /F < (1 / ' 1! B ' / / F = ' /% #F " F &) = " / I " ' '% / @5 Q 9 1 1 ( 3 3 1 ( ( %@8 ' ' ' ' / O & 3/ ' / / 9 1 / F ' / ' 1 / % / F ' &) ) / F 3<"F ' E (2O 3 <" E& 9F <" ' / 9 / F 3 @. 0 ' 11 1 / & %/ = ) F% ' ! ' E# ' / " @4 ( ' / & ' % ' = F '% = / H = % %/ ' == F / == < ' / < E/ +4+'% / (2O / ! ) &) F = / < '/ ' #F +6 ' ' @6 ( " E ' '/ / ' U / ' / < != (2O#/ B F ' / F ' ! = = & # E = @, / = 21
/
=
"
"
' ) % ' '% ' ' / 0 / 3=
= / F
'
') ) F % ' / F% ,$8 8 / % / ' 3 " / 1
Filippov Szergej közlése. Lásd Sashalmi: i. m. (2001a) 1425-31. pp. és Sashalmi: i. m. (2004) 916-919. pp. Cracraft: i.m. p. 24. 24 Uo. 25 Uo. 26 U ., i. m. pp. 261-276. 27 U ., i. m. p. 257. 28 U ., i. m. p. 272. 29 Uo. 22 23
24
(
%
<"
'F D &
= /
/
D & = / " ' 3 ' /F & = = F / +4@@ " &B " ' % 7- % 'B $
) & (2O / ' < <=
<" = '
/ /
" ( <" ( ' "
" ' & ") & / "
F
'
=/
F
" ' '
E ' F% '
/
)
#
) /
3
/ /
' !
3 % 3
'
)
9F & % /"
I
& ' = % '
% 'B 1
% O
)
F% ' E +@-- = 3
/ '
B
<" ' F B )
' / '%
/ (2O
= =
E )
3 ) F )
# / ' F% '
9 )
9 = / % F % ' 2 F % ' E F
"
(
/ ' O
&
" ' ! A
1 E 7@ = H
'
! 1
77
/
= BF
'
/ % '
/ ="
"
/
'9 7+
( %
< '% & 3 F ' )" / 9F ( E '
&
E <'
3 %
" ' ' = = = " ( F% ' ) = ) B 9" " & ' = & FP J 78 L = '" / ' % ' 31 3 ?/ ( & <" ' " % ( / = / / F % ' ' 74 F 2 F
F
/ F % ' ' = / " /
' ' F
' "
/
1 '
" ' 1 F
F
=
75
E
= F
& E 3 /
/ F % J " / " F / E 7. ' 31 1 38 9 / & " ' ' ' / & 31
" F
F
30
A m részletes elemzését lásd f ként Sashalmi: i.m. (2001a, 2001b) Cracraft: i.m. p. 181. 32 U ., i.m. p.. 182. 33 Uo. 34 Kiss-Radó-Sashalmi: i.m. 123-124. pp. 35 U k., i.m. 125. p. 36 Uo. 37 U k., i. m. 127. p. 31
25
/
/
( ! / ' 1 1 / # = / ( # 3 1 ( 1 ( 1 1 ( 1 ( ( ( ( ( 8 1 1 1% < 3 31 % 76 $ " B & F % ' = / 3 31 F ' = F F% ' & " 7, = / ' " == L A %/ % " / A / % / % F " ' " " % ) / 'B B ' F% ' = / U6 31 ( ( 8 1 1 1% ' F % ' == / " F % ' / ' / F/ '& ' " % ' / H 1 ( 1 1 5- ( ' % = F F 1 3 // F5+ ? +6 ' & " " % ( " % = / & F % == & / F &B / ' 5@ = / F ) ' B ' F% ' & / F % F % ' = / " " ' / & & / F ' == " / ( " & & ' ( 1 ( %. 1 8 # 13 8 % 57 ( " = / F = % F% ' H / = 31 F ) 8 F% ' % F / = % F (= = / &" ( 3 8 ( ( 55 0 ' / / " & " 3 ' ' & " ) & " 9 % ' E )F = / '% / ' " E & B & ' D & = / +4@+ . ( % & 3 ) 9 % ) " & 3+67@F +,-.9 ) % 58 ' 8
38
U k., i. m. 127-128. pp. U k., i. m. 127. p. 40 U k., i. m. 128. p. 41 Uo. 42 Részletesebben lásd Sashalmi: i. m. (2001a) 43 Lloyd, H. A.: Constitutionalism. In: Burns, J. H. – Goldie, M .(ed): The Cambridge History of Political Thought 14501700. Cambridge, 1991. (pp. 254-297.) p. 272. 44 Kolmann, N. S.: By Honour Bound. State and Society in Early Modern Russia. Stanford, 1999. p. 222. 45 Szeftel, M.: La monarchie absolue dans l’ État moscovite et l”Empire russe (fin XV siécle-1905) in: Szeftel, M.: Russian Institutions and Culture up to Peter the Great. London, 1975. X. fej. (pp. 727-757.) p. 743. 39
26
C& (
3
' 3=
'E
3= = / % 9 % ! & " /
: '
!= (
'% / ' F
'& ' )# = F % ' ' %
# 54 (
9" =
F
F
=
' $
" F F
BF
)
1
'
E
$
9
F
%
" F / '
3 6#!/
=
F& F / )"
'
' 3 >=
#
(
& %
F% F % '
(
5.
&
B
F
3 ) F
F / D
) )
= %
" < /#
/ F
!
) ! / 1 3 = ! % =" # " & " 3 F X / & F % ' % ! ' ' = " % ) < % = F $ " % ( ) " / H ( 1 E / F 1 / / % / & " ) 3 ' ( 3 ' ' B F / % F B " % &) E 9/
'
P== % /
'
D # / "
1
" 9 " H " 9F
D
56
F 3 ) % ) %
" =
==
F 9 $ I F
/
# '
5,
F
/
F F % ' 1 3 E =
/ 9 5 / 9F % I
=
1 ( F% B / ' ) F8-
'
46 A definíció a következ szerz k meghatározásainak továbbgondolásán alapul: Alef, G.: The Origins of Autocracy. Berlin, 1986. p. 10; Hosking, G.: Russia and the Russians. A History. London, 2000. p. 148.; Mirsky, D. S.: Russia. A Social History. London, 1931. pp. 139-140. 47 Finer, S. E.: The History of Government from Earliest Time. Oxford, 1997. vol. I. p. 72. 48 U .: i. m. vol. I. p. 74. 49 U .: i. m. vol. I. p. 75. 50 A teokratikus-eszkatológikus hatalomfelfogás legfontosabb ceremóniája a „Virágvasárnapi rituálé” volt, melyet Flier szerint nem annyira Krisztus jeruzsálemi bevonulásának bibliai leírása, hanem a virágvasárnapi ikon inspirált. (Itt tehát megint a képi-teológiai dimenziónál vagyunk!) A ceremónia röviden így írható le: a metropolita/pátriárka egy szamárnak álcázott lovon ült n i pózban, a cár pedig gyalog vezette a lovat a vallási a körmenet egyes állomásaihoz, a fontosabb moszkvai templomokhoz - egyik kezében a gyepl t, a másikban egy f zfaágat tartva. A cár személye volt az, aki az ikonon ábrázolt jelenetet, a „statikus ikont”, „dinamikus rítussá” változtatta. Azt fejezte ki a rítus, hogy a cár az Üdvözülés felé vezeti ortodox népét. Flier, M. S.: “Breaking the Code: The Image of the Tsar in the Muscovite Palm Sunday Ritual.” In: Flier, M. S. - Rowland, D. (eds): Medieval Russian Culture. Berkeley-Los Angeles, 1994. (pp. 213-242.) Ez a rituálé éppen Péter alatt sz nt meg, utoljára 1697-ben celebrálták. A hatalmi ideológia rituálékban történ megjelenítésére legrészletesebben lásd szintén Flier, M. S.: “Political Ideals and Rituals.” In: CHR I.k. (pp. 387-408.)
27
/ ) = F )F B & " & 8 ( ( %B= % ' " & 3= / 9F % F 3 1 F = & ' & < % ' ' 8@ ( <" / / F '% ( F ' & )" 1F +, " % = = " = * ; / ' +, 1 ! " & #H ' !% < " #87 / F = ! = F 85 ( " % ' / ) = # % / < 5 " ) 1 < ' F ' F % " F% ' 1 8 1 83 BB ? 1 % < % " / ' & ) / ( / < / ' / % / 3 1 = ' E / ' / F% ' 3 %( ' // ' / < ' / "B F % ' ! * 3 3 3 ( ( #F ' !1 1 1 #F 3! % ' +, " #9 8. ! 1 ( 1 # / " ' ) == ) +4@@ / 84 ( ' % / ' % & / % <' F " F % ' & / " % F F% ' 86 / F 3 < 3 9 / ' ) B) B 3 < F % 'E = " 9F = +. +4 F F = = F = / /) S' / F% ' " & ' F ) +,-. R 3
51
1
Lásd az autokrácia korábbi definícióját! Sashalmi i. m. (2001a) 53 Riasanovsky, N V.: A Parting of Ways: Government and the Educated Public in Russia 1801-1855. Oxford, 1976. p. 115. 54 Uo., pl. „A Cár szíve az Úr/Isten kezében van.” formula fejezte ki legjobban ezt a meggy z dést. 55 Ilyen volt pl. Franciaországban a trónöröklést szabályozó ún. száli törvény, amely a férfi primogenitura megváltoztathatatlan elvét tartalmazta. 56 Anyiszimov: i. m. (1999) p. 389, 390. 57 U ., p. 389. 58 Hosking, G.: The Russian Constitutional Experiment. Government and Duma 1907-1914. Cambridge, 1973. p. 8. 52
28
D2 (
3 &
+67@ 1 /
, 1
/
3
8 =
/ ' , 8
( % " /3
H ) ' & R N 3 3 , 3 /% & 8 ( 0 # % 8, '% ' 3+4@+9 )/ H " F / )/ H & 3 1 /
( F % ' =" * ' ' F +67@ % ( +4@+ & ( 31 M 3 3 ,0 (1 1 # % .$ 'F % ' +67@ & ' / = F <" E " F == 8 3 ( F '% / / = % ) / " & ( +67@ & I= / 1 / F / = F % ' ( ( 3 = F ( % S' = E 3 3F " ) ( 1 ( " ) = / E B & F% ' ' E/ ' .+ 1 3 3 " )" I == = / ' 1 F % ' % % ' E % F % ' +, 1 F ' & " " F " % F *' H ) & " F ! #F =" / / .@ & " B & F 1 & +,-. = / ' % ' % ? / % ( ' +,-. $ +,-8 & % ' % ! ' #F % = & / <" ! 1 F = / ' / ) % ' F 1 " )H & R N + 8 &3 3 M7 31 ,H/," 7 1 /( % & S ( 1 8 ( 0 # % .7 &
59
Id. Korkunov, N. M.: Russzkoje goszudarsztvennoje pravo. Szentpétervár, 1904. 5. kiadás. p. 200. Fontos megjegyezni, hogy a definíció második fele a Bibliából származik, Pál apostoltól („Alá kell tehát magadat vetned neki, nemcsak a megtorlás miatt, hanem a lelkiismeret szerint is.” (Róm. 13. 5.) Magára a szamogyerzsec titulus eredetére és 15-17. századi jelentésváltozására nem kívánunk kitérni, mivel ezt másutt már megtettük. Sashalmi: i. m. (1998) 48-49. pp. 60 id. Cracraft: i. m . 177. Szeftel szerint a vlaszty szamogyerzsavnaja kifejezést Pufendorf De iure naturae m vének imperium absolutum terminusa inspirálta. Szeftel: i. m. p. 743. 61 Korkunov: i. m. p. 200. 62 Gombos J.: Finnország története. Szeged, 1994. 45. p. 63 Ugrovatov A. P.-Taranyin A. B. (ed.): Konsztyitucionnoe pravo v Rossziji. Novoszibirszk, 2000. p. 380.
29
/ "
% ' /
== /
F % ' B )
&
1 ( &
; $ G % ' $ +,-. ' & % 3 5 & " ) F% ' 5 1 ( * $ / / = / ' / J $
64
% "
) (
"
'
)
/
=
" )
H /
' # 3
%/ /
1 " F % ' +,-. = % )F % ' " ) = / ' <" ' % ) F = ' & % F % = B " +8 / " F ' " F ) =" .8 O % ' +6 F '( )% /
/ / 1
F% F B / '
3
"
1 " B ) &B
== % (
=
$
1
'
?
" .5
/
/ (
$
<" R
F
/
& B '
+47F ' E ) / B ( = % = F " ! ) ) ) & / 19# % ' / ' .. ' +,-8 & / B % ' ) $ +,-. ! ' = & 3 9 " )) / 1 / , 3 /F # .6 ( ' " / B ., / ' ' = / '" = / ' ) F% ' 483 1 " F = / ' / % ' / 3 = E F = / ' = = ' ) '/ ' F !/ / '% B F % / '% % F / / 9F % ) F% ' 5 (
( % ! 'E "
# F / !/
/
# .4 F ' 5
F B /
F ( F% '(
" / 4+ ( +,-. 9 E ' / " / F #/ &
!
&)
= 18
5
Hosking: i. m. (1973) p. 9. Erre nézve magyarul lásd: Sashalmi: i. m. (1998) 48-49. pp. 66 Sashalmi: i. m. (1998) 49. p. 67 Pipes, R.: Az orosz forradalom története. Bp. 1997. 71. p. 68 McKean: “The Russian Constitutional Monarchy in Comparative Perspective” In: Brennan, C. – Frame, M. (eds.): Russia and the Wolrd in Historical Perspective. London 2000 (pp. 109-126.) i. m. pp. 111-112. 69 McKean: i. m. (2000) p. 112. 70 McKean, R.: Between the Revolutions: Russia 1905-1917. Historical Association 1998. p. 12. 71 Medusevszkij, A. N.: Russian Constitutionalism. Historical and Contemporary Development. London, 2006. p. 125. Medusevszkij: i. m. (1998) 65
30
1 ' F / %
%
"
3
3 ! 1
/
4@ $ 3 5 1 ' 47 ( = ) ' " F ' ' ' != / '# / = < B $ % ! ) " #F % = % / 1 & B 45 ( = = / F ' < F % / 48 " ' / = ( +,-. = / ' / <" < E = % / =" ; $ G / " F % ' +,++ 3: = % 9 1 ' % % )F / $ ' = 4. $ / ' / " < = / ' " ) H & ( 3 ( 3 1 % 44 0 ' / / / '% / ) = F ) ' / " F% / ' & B/ ) / F ) & / ' / ' 46 ) " % & / = / =/ B 3 F R ' 9 1 ( 5 ( 1 H 1 ( 1 3 1 5 4, 1 ( 8 0 ' % ' ( $ J / / '" & F 1 3 ) ' F% 3 & H H ! " # 1 ! ' #F ! #9F ' ! / )# 3 8$ 3 9 " F ' Y B )Z #H ' ! F B #F ! " 3 ( ) % # 6- J / / E= ( ( TJ ( ( 8 1 ( U% 6@ ( % % F / & &B ' ' / ' H +,-.
72 Morison, J.: “A State Duma. A Political Experiment.” In: Geifmann A.: (ed.): Russia under the Last Tsar. Oxford, 1999. (pp. 137-152.) p. 144. 73 U ., i. m. p. 151. 74 U ., i. m. p. 137. 75 Lásd erre röviden Pipes, R.: Russian Conservatism and Its Critics. A Study in Political Culture. New HavenLondon, 2005. pp. 1-26. 76 McKean: i. m. (2000) 118. pp. 124-125. 77 Medusevszkij: i. m. (2006) p. 125. Vö: az autokrácia általunk adott definíciójával! 78 Uo. A fundamentális törvények az abszolutizmus ideológiájában örökkévaló, megváltoztathatatlan törvények voltak, tehát senki sem kezdeményezhette még a felülvizsgálatukat sem. 79 Uo. 80 Yakovlev, A. M.: Striving for Law in a Lawless Land. London-New York, 1996. p. 20. 81 Jakovlev nem fejti ki ezt a megállapítást, de minden bizonnyal arra gondol, hogy az uralkodó az, aki megszemélyesíti, megtestesíti az államot. 82 Jakovlev: i. m. p. 20. (Kiemelés S.E.)
31
)
!=
=
' % '
& 8
L % '
/ %
/ ' + ( 8
8 'F / & / F ' @ 0 '
& F ( E) 9
!
' #
/ % "B '< / ' B H ' ' F ' 8 F / &) % =/ ' = ' B +67@ 3 / +,-. 9 & / "B F % ' F % " / F )H & 3 = = / 9 3 31 F " ) / " ' 1 " 3 % / / F% ' $ 1 % &
/ H 3 F% +,-.
* F = F67 F '/ / > [ % & / ' ( 1 8 '# / F ' ' == '
83
#F
=/
'
8 (
(
& " = / ' F %/ F ' B ) ' ) F% F% == / / # / ' +, U$ +67@ & " F D "< '& I = & F H % !
"
3 +67@ % = 8 (
F
/ '
/
!( F
+,-. F% ' 3 " 8
(
65
'
/ /
F
'
) %
F
' '
( 1 / =
McKean: i.m. (2000) p. 111. Id. Zsivov, V. M. - Uszpenszkij, B. A.: Car i bog. In: Uszpenszkij, B. A. (ed.): Jaziki kulturi i problemi perevogyimosztyi. Moszkva, 1987. p. 48. 84
32
8
/
#!/
E
F>GAD4>HCIJ
% + B ) & ( +.85 1 % L %/ / \= " L F '& ' " ; / .&) / ' =B ) " ( " $% " / ) 0 " ! & # & !$ ' # % L " 1 BF & == B = " F@ " % "B F % ' ' F +.85 / ' ' ' == \= " L % ' E = / % ) ( +.85 +4-6 ) $ / / / ' F ' ) ) % / ' % " / % B
&5 ( +6 = &
= F
1
2
B=
% ' B
;
=
/ /
B H ' "
( '
' '
% B
=
% " A' F
'
1 Miután a Bogdan Hmelnyickij által vezetett 1648-1654. évi ukrán mozgalom lényegesen veszített az erejéb l, 1653 október 1-én a Zemszkij Szobor elfogadta a kozák vezet k azon kérelmét, hogy a cár a Zaporozsjei Hadat fogadja a védnöksége alá. 2 A hetmani kormányzat álláspontja szerint az 1654. évi orosz-ukrán szerz dés, az ún. perejaszlavi egyezmény értelmében patrónusi viszony jött létre Oroszország és Ukrajna között, míg a cári kormányzat alávetett tartományának tekintette a csatlakozott ukrán területeket. 3 I. Péter számára Mazepa átállása XII. Károly svéd király oldalára az árulás tipikus esetének számított, míg a hetman mindvégig amellett érvelt, hogy Ukrajna épsége érdekében kötelessége volt így tennie. 4 I. Péter a hetmani kormányzat mellé cári felügyel t nevezett ki, teljesen az ellen rzése alá vonva ezáltal a Hetmanátus közigazgatási rendszerét, aminek következtében Kelet-Ukrajna lakosságának betagozódása az orosz társadalmi és adminisztrációs struktúrába jelent sen felgyorsult.
33
%
)F
% " / ? % ' ( \= L % " 4 O 3 1 >+48- +4.5> F ) +48L %/ % !/ #F " \= " : ' )% B J % / ) ' / / 0 " L ' : 8 F ' L <"" / < ' ; E F% ' / ) ' % ' +4.@ ) = 0 " / ##% 4 >+4.@ +4,.> " &B F ! # / F ) & / % L = / 1 B +4.7 = % L %/ 'E %/ F % ' / L % ' ) ' & / B ( 'E B & ' = (" /) ' = " F % ' \= " L % ' ' % / & F% / " " E / F = = ' / ( L %/ ; G % '<" / ' / ' F% ' ) <" & F ; / <" % / ) +.85 = " / ' ' ' % / ' ; / " % ( " / ) / ' % <' ') ) B F % ' < % B ) % \= " L ! #.F E % / ' E " % )4 : % % ' " ) % ' = 0 " " E " / B & F% ' / " ; / / ) ( % % / 'E ; / "& / % / B %/ / F % ' % \= " L % ' % ' ) " / = / F % = F ' " "
'
( % %/ % / % %/ L
' / % F
?&
) F %
'
= /
B/ F G ' ) ; / B )
'
+4.5 " ; "!
" /
%
"? % #/ " B F % ' F
)
% )
&
% '
+4.7 '
? ' ==
A
"
5 Ez az ukrán intézmény képezte a hetmannal az élen a hetmani kormányzatot és tömörítette magában a kozák f tisztségvisel ket. 6 A 18. század elejét l – I. Péter megszorító intézkedései következtében – a hetmanok hatásköre fokozatosan sz kült: 1724-1727 és 1734-1750 között a cári kormányzat nem engedélyezte Ukrajnában a hetmanválasztást. 7 Proscsenyije malorosszijszkovo sljahetsztva i sztarsin, vmesztye sz getmanom, o vossztanovlenyiji raznih sztarinnih prav Malorossziji, podannoje Jekatyerine vtoroj v 1764 godu. In: Kijevszkaja Sztarina 1883. VI. pp. 319345.
34
' = /
%/ F
' '
B
< ' = %
) F )"
6
&
G
=
B
%E
) % " ) / F
F/ ' /
/ ' " / / ' F% ' / / / ' +4.5 / +% & %/ = / L
/ =
"
% "
/ =
" ) F " /
% +-
'
) =
E
F
) B
/
'
% % )F E
)
H ) / +=
( & <' ' ,
) )) ] 0
"
B
'F
E
/ / ) G
G
&
G B
E /
'
& E
0
"
1
F ;
" "
2
& /++ ) &
% '
F B
) E
/
' 8
/ 3
K
L
#!/
( G (
' ) L ' & 0 " 1 2 ) " & / +4.5 +46@ = & ' " / F ? " & / ? " ' / / ) +46@ +678 ) F +448 / ' & 0 " ) " / / ' L " 1 2 +448 B <" = / ' % F ' 1 2 B 7 5-& = / >^ ' > 7- 5< ; " / % / F ) & & B E / / / % ' /) = ' F B 0 " +44, <" / = / ) G ' F % ' ) / ' L B / ? % ' / % / ? % % ' " % ' ' F % & = / = % = = / ) )F
8
Zapiszka cslena Malorosszijszkoj Kollegiji, Grigorija Nyikolajevicsa Tyeplova. Moszkva, 1857. Uo. p. 183. 10 Kohut, Zenon E.: Russian Centralism and Ukrainian Autonomy (1766-1830) London, 1988. p. 102. 11 Makszimovics, G. A.: Gyejatyelnoszty Rumjanceva Zadunajszkovo po upravlenyiji Malorosszijej Nyizsin, 1913. 9
35
+467 >^ ;
G >
'
= /
/ )\=
%
) F %/
" L =
/ B % "
0 / %
% ' < G '
" B
" '
+467 &
"
<
'
B & '/ ) )& F % ' % F
& E
/
% ) F
"
'
F E&
<
&
"
F% ' 0 "
' ' / /
'
/ "
+46+ ' % ' & " / +465 / = F B
/
& ' = /
% B ' B
A' B
' +468
E
) & F% ' )" F L F <" ( ' / +@
G * % ' H / ) " ' " < / " / / F ) % / % ) & F% ' ' " F%
/ '
'
F 'B
# /
"
'
/
% ' % '
' !
"
2
L E
'
< %
+.85 ) = /
(/
=
"
F
1
'
& >GAG 6 ' 'B & ' ' ; " B F >* >& ) 1 2
12
E / F (
&
(L
(
F / ' "
/
" 0 &B
)
9) L E F " "< ! /
%
6%
' ) &B '
M "
/
$
&) = ) ;
"
/
) % F
= % / B
# )
!
'<
' ! C % ' / ) & %/ & ' F ' ' F % '
) <"
" '
G B % " & ")
" / / #F+7
'
0 ' %
Jones, Robert E.: The Emancipation of the Russian Nobility (1762-1785) Princeton, 1973. pp. 272-299. Miller, D.: Ocserki iz isztoriji i jurigyicseszkovo büta sztaroj alorossziji – Prevrascsenyije kozackoj sztarsini v dvorjansztvo In Kijevszkaja Sztarina 1897. LVI . pp. 2-3. 13
36
( &)
'
) ' J ? \=
) &) :
=
/
E& % / " L B
/
/ & " ? ) +& '/ " F +4.6 ' F % ' ' ! / #+5 F " B
' ' ;
"
1 = %/ &)
<'
/
%
" F% '
/
2 "
F =% ' 0 "
" /
) F % /
" ' ) ; / ' L !&B # +8 ( %/ = ; " / " B" = / " &) ' ' / +4.4 &) < ? F % ' =/ ) / / G < &" B " = / ? <" /
F% ' & ) B F
/ F% ' '& ' / B & F ( B ) ' +4./ & ) / // ' % % ?" = < / ' ) ) 2 0 ' " &) ' F % ' ) ) F % ? ' ) F
P "
'
; "
'
B &
%
'
G =/ ) / %
&
" /
F+. F% '
%/
<
%/ / / /
=
!
#" / ' )
'F
1
2 G
0 B
" &
%
/ /
]" G /
0 /
&
=/ = / ] ' " < G " /
' %/ '
F% ' '
'
/
/
) 2 F % / / = F ) 'E ; " / +4.4 / ) F =
&
(
&
) "
=
E F F
'
/
'
/ B &
+4.4 % '
&) /
"
%
) 0 ) & "
"
"
] & / ))
G /
" ; "
" F
% ] /
'
14 Az 1734. évi rendeletében a cári kormányzat a kozákokat hivatalosan két csoportra osztotta: ezentúl a katonai szolgálatot kizárólag az ún. „kiválasztott” kozákok látták el, míg a melléjük rendelt „segít ” kozákok harcoló társaik megélhetését biztosították a termel munkájukkal. 15 Kohut, Z. E. i.m. pp. 104-106. 16 A Hmelnyickij-felkeléshez csatlakozó jobbágyokat a hetmani kormányzat felszabadította és 1783-ig hivatalosan szabad költözési joggal rendelkeztek.
37
%
F
' 0 " & =
B +4.4 "< 7) 'E F % = F / /)" F = = F L % " ( / ' ) & " / ' ) % ' /
) %/ B =)F ) " % &E F )2 G
$
;
/
% '
% =
L # &
E
/ ' )
"
/
+4.6
@+ G
') ) & )
/
'E /
= / F% '
" "
<"" F % % ) " / % ' &B % <' / / < ' F ) = = / " G = / ' G F )& ) / / F % F E / " % / ) = = " % F = ) ' F G <"" G
)2 /= B ' ( '
F
& %/
!& )F
/
/
/ * '
/
1
'
+6
&
' B L
+4
' / = /
E F
/ = F " F % ' 0 " " % < ) B / F % ' 0 "
# '
"
/ '% F
F /
F
% % "
' F+, B
!
% &
(
'
"< !
) '
#
B " ' ' ' F% '% % ' 0
'
/
& =
F / B
/ "
;
/
&)
) F )
F '
)
' /
/ )
/ E =
% /
'
< ' F% ' /
)] /
"
F ;
B /
"
O F% ' & / @-
" %
F
17 Kohut, Zenon E.: A Gentry Democracy within an Autocracy:The Politics of Hrihoriji Poletika (1723/25-1794). In: Harward Ukrainian Studies 1979 III/IV. p. 514. 18 Szbornyik Imperatorszkovo Russzkovo isztoricseszkovo obsesztva 1871. pp. 340-356. 19 Hrihorij Poletika: Isztoricseszkoje izvesztyije na kakom osznovanyiji Malaja Rosszija bila pod reszpublikoj Pol’skoj, i na kakih dogovorah poddalasz’ Rosszijszkim carjam, i patriotyicseszkoje rasszuzsgyenyije, kakim obrazom mozsno nünye ucsregyity’, stob’ ona polezna bila bit’ Rosszijszkomu Goszudarsztvu bez naruscsenyija prav jej i volnosztyej. In: Ukrainszkij arheograficsnij zbirnyik 1. 1926. pp. 147-161. 20 Kohut, Z. E.: A Gentry Democracy. pp. 517-518.
38
!
#& / /
' $ / ' )
"
G ) 2 F
= ;
F ( /
! F
'
F
'
' /
% < ' / / % ) #
' )& '
(; 3
/ +4.6 / F % '
& = <" 2
1
/ '
'/ '
/ /
' /
' )F % % ' / / B / F / ' F ' & ' =
;
"
+4., +445 = ' ' )
//
& '
F &
% '
B
' %
#!/ /
& ( +4,-
%
'E /
/ F F% '
'
% )
)
/
" F
/
% ' F G ! / B = ' / '" ) ( F ' ' ' A'E" ) " % ) = & / H ) : " F 21
%/
/ /
/ = " / F ' ; " / " &) ' / % < F / ' % <" % / F &)= ( 0 " %% F % ' ; " / / % F% & / B " 1 2 ( ' " ) = ' &) ' = F% // G &
%
) =
/ '
:
/
=
& /
' +4,8 & / L # /B / F % ' % 'F % '
@+
"
= =" B
" &
/
F
" +@8,4 ) ' $/ F )
<"
' ' '
" % <
' /
F
" #
_
%
'E" F
) %
'
==
%
F
'
' / ( != &) == ! F % "
# # L
!%
#
) !
#
=
1
2
Miller, D.: i.m. II. 368.p.
39
%E / B =
B
F
' +678
%
"
F0
( !
# F%
/
" F
"
!% '
" #F
') )
/ ' &
/ ;
/
%
B
"
H
'
=
L
(
# & & % ' ' % / L " /)" B% B & 1 2 / F ' " 2B / F % ' ') L % ' ' & 3C ' F G G F 1 2 9 " % / F % & % L " % !( & 1 2 % ' F ' B " % ' " %/ / = * / ) ' ' ) " / F < % / " / % ) B " ; / % = F % ' ' L % ' / ' ? = " F % % ' ' & = ? % '" ( ' ' & ' F F % ' ! & ) % # G F L & % / % ( % ' B / ; / = F / / B ' & / F % ' / ' / )" % % ' ') ) ) F% ' " L ' / F /" +67- 5/ % ' " F & F / ' & F%
(
!% '
G )" % ' ;
@7
') ) ! > % '
/ & '
% '
/ @5
)" 22
# " E
;
/
$
& " ) & / / % % B *' / /
' % &E ) ) " ; " #@@ >( B & "
/ / ' ' / F
F
' ! )
'
" / & F % '
" %
)
#
= /
"
$ " '
) = ! 0
" ; " &
' F B /#
Isztorija Russzov ili Maloj Rossziji – Szocsinyenyije G. Konyisszkovo Moszkva, 1846 Több verzió is létezik a m keletkezésér l, melyek közül a legvalószín bbnek az a feltételezés t nik, hogy Hrihorij Poletika bízta meg Hrihorij Konyisszkijt, az ukrán származású belorussziai érseket Kisoroszország történetének megírásával. 24 Isztorija Russzov III. 23
40
$
= % "
% F % ' !% ' ') ) # / / % F ) / B / " / ( B ) )F < = / / " = ( L = % <' F ' +678 ) F& = " ( +65/ ) = F ' ; / % % ' / / / / = F / & % ' = L / / S' & ' F <"" / % '
"
;
( 48 ) " '
= ' %
& B
G G )% " "
/ ( =
G
=
% < ( +445 /
= "
% & G
2
7
I= <" 1 ' % ) = " B B " ' = 2 / % "
"
H ( &B
& / F = / % ' ' / / = F < % & = " F = ' = / *' & '
&
F %
"
G & ' & %
<
F
= / F ' % )
) " H +448 "< E
/ 2
' ? <> +464 +4,@> B G = / & ' 1 /
% /
/
D <
5
+445 ) 1 B +44. F ' ?
G =
) /
%
% B
& = =
)
B
(
= '
'
F
'
:
% / ' 2 = ( ' +4,@ / G ( B
& ") " F '
E &
& "
)
/ ' "
F ( +4.6 45 B) =
\=
& ' /
'
'
E
B F
/
/
"
'F % ' ) & " & '/ +467 ) <" = (
"
F
' G
B % +4.5
41
VW $9
F
' ' $ / +445 ) A ( ' / ( <" ) % < " / % / = F ( / / F/ 2 ' = B & / ' <" ) / / =B ) @. G +448 & +5 ( / ' = F ' & [" 1 ' ' 32 % 9F B B " 1 B B F / ( G & 1 % ) / [" 1 ( / ' E % ' F % ' ' +465 / L 1 / = ( % < ) D " / == " B % " ) ' & " =" ') ) / F% ' = " ) B I % 1 2 '% % ' <" % ' ( &) ' / B <" ) B / / ( < ` % ` +466 +74 &) ) F ' B ' ) = F % 5( = / = / 0 " " ) / H +44/ " ' +-&) B \= " : B ) +4&) [" 1 ' F +46@ ( / [" 1 @4 87&) F/ ' = @8
F
"
)
; ( +67B
/
/ '
% "
) = '
F B
/
= ? B (
G '
25
& /
+44/ ) = F ( & % & F " == % " ( = 0 " F % '% /F / L / = / ( ' ; / % &B = " F = ? ) % = / % ( <" ? = " ' /FL / " ' & / E ) / F &
O F
' ' F G" /F B ? J ' B '
"
Druzsinyina, E. I.: Szevernoje Pricsernomorje v 1775-1800 gg. Moszkva, 1959. p. 53. Polnoje szobranyije zakonov Rosszijszkoj Imperiji XX. No. 14252 27 Auerbach, Hans: Die Besiedelung der Südukraine in den Jahren 1774-1787 Wiesbaden, 1965. p. 118. 26
42
& <
/ B
F
"
) F ' /E
/
=
) F
)=
= = =
G
'
%
"
"
'
L ' /
/
(
& ) " &
/
F / F %
' 1
/ F % / F & / S ' +67F &) =
& /
F " ) F %/ B '
= &
B ' 2
)
/
'
"
43
<
#! = 3
1
( / " ' ) = & ) * ' / '
& F % !
N/
*
/
)F % ' ' % )
= # F !
'
'F /
' =
' +6-+ ++ 3+6-+ +6@89F B F % ' /
B % & ") ' % ' ) F ' F % ' : / F ) F 1 2 & D) / / F% ' % F < % / ' F @ ' / ' % ( +6-+ +6-5 / F % / / F ! ' ' E # 3!= " #9 : = / )> = " ) & / ' / ( ' " ) F % " ' ' & : / ' / ' F % ' & % % / ) )/ " : G / " / F / ) ) G E ) / B F & & & / =/ ) E/ = / / & ") ) 7 : & % = D O C% = " +46@ %/ = / / E/ / " " 1 F ) <" )
# ?
: ? &B F +
'
)
* Készült az MTA-ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport m helyében (a 2006 TK1194 sz. projekt keretében). 1 Más elképzelések is léteznek a történetírásban. A „hosszú 18. század” koncepcióját valló történészek I. Sándor halálának évét (1825) tekintik korszakhatárnak. Megközelítésüket arra alapozzák, hogy ahogyan el dei, úgy I. Sándor is a politikájának alapelveit a felvilágosodás filozófiájából merítette, és az ország politikai fejl dése ugyanabba az irányba haladt mint a megel z századokban, tehát nem történt lényeges változás. Számos történész két hosszabb, egy tizenöt éves progresszív és egy tíz éves reakciós id szakra osztja az uralkodását. Mironyenko, Sz. V.: Szamogyerzsavije i reformi. Polityicseszkaja barba v Rosszii v nacsale 19. v., Moszkva, 1989., pp. 28-29.; Adminyisztratyivnije reformi v Rosszii. Isztorija i szovremennoszty, Moszkva, 2006., pp. 116-117. 2 I. Sándor politikai programjának jellemz vonása az államigazgatás problémáinak és feladatainak új módon történ átgondolása és megoldása volt. Ezt hangsúlyozhatjuk annak ellenére, hogy csupán részeredmények valósultak meg az orosz állam politikai rendszerének átalakítására irányuló nagyszabású terveib l, és hogy olyan tendenciát indított el a politikájával az orosz adminisztratív rendszer fejl désében, amelynek végeredménye az államigazgatás egészét átható, I. Miklós (1825-1855) korában már csúcs méreteket ölt bürokratizálódás lett, ugyanakkor az igazgatás rendszere továbbra is alacsony hatásfokú maradt. Lásd részletesen: Szafonov, M. M.: Problema reform v pravityelsztvennoj polityike Rosszii na rubezse 18-19. vv., Leningrad, 1988.; Kazakov, I. P.: Poszleszlovije, in: Vallotton, H.: Alekszandr I., Moszkva, 1991., pp. 375-376.; Heller, Mihail: Az Orosz Birodalom története I., Bp., 1996., 401. p.; Köves Erzsébet: I. Sándor cár és reformjai, Valóság, 1988. 9. 50. p.; Silgyer, N. K.: Imperator Alekszandr Pervij, Jevo zsizny i carsztvovanyije, t. 1-4., SzPb., 1897-1898. 3 M. Muravjov író szépirodalmat és történelmet tanított. P. Pallasz a természettudományok eredményeivel ismertette meg, A. Szamborszkij jogot oktatott és egyben lelki atyja volt, az angol nyelvet is tanította. Fjodorov, V. A.: Alekszandr I., Voproszi Isztorii, 1990. 1. pp. 50-51.; Kizevetter, A. A.: Isztorija Rosszii v 19. v., Moszkva, 1916., cs. I., pp.10-32.
44
'% /
" F
' " < !
1'
/ &
/
&
/
& "
#F
=
" ' )F / ' /
% = ' % & % ' ' : / F% ' C % = +4,. / ( / ' '% : ! G " / (
)
F
'
"
)
C% = E ) D %/
F = & / = / ' /
F +467
+4,8
=
F (& / / "
/ ' '%
' / & / & ' F% ' / F & & ' F F < '
& = " F " F % 5 % ' 1 / / : ' !& / # / &"< / )" % ' F '/ # " ( O ' F : /F *' * / / = / & ) ' ) " / : ' / = ( +4,4 / " ) : = / [" & & F ) ' = '< F: F FL %F $ a F ; F E/ ) & F ' % ' F % &E " ( & / " % " / F% '!& # ( = / " % B F " % 8 F +4,6 : / F =" = " ' ') F% ' & " & B & ( " " FO ' F% ' ' / F % ! ' # ' ' ' & ) ' " F ' " = / % 3: B // / F / 9. ( = C% = / F +4,4 / B % F F / ) " /) = " % 4 : E B ) ' ' % F C% = / / & / F ( !& # " $ =) E F% ' / ' = ' ' E% ' )% F % < & F " ' & / B % ) = ' / +4,6 F ' & = / / G " ' '" F ( 2 = " (: 4
Fjodorov, V. A., i. m., p. 51. Lásd részletesen: Tyeplova, V. A.: Evoljucija programmi „Szankt-Petyerburgszkovo Zsurnala”, UZ Gorkovszkovo Unyiverszityeta, 1966., Szer. Iszt. i filolog., Vip., 78. t., 2., pp. 381-402. 6 Köves, i. m.:55-60. pp.; Pinyin, A. N.: Obscsesztvennoje dvizsenyije pri Alekszandre, SzPb., 1871., pp. 3-4.; 13-22. 7 Szafonov (1988), i. m.: pp. 181-182. 5
45
/
/
& % '
/ ) ("
' =
'
)
& / /
B
( & 9? E
2
" F "
&
/ ' = /
6
=
B
:
?
/
+4,6
6 1 1
= F % '
+6-$1 % . F
/ 3
& " ' 3
2 / = % F F% ' & ) " & " " ' = & / % F %< / = / F / / % +4,, ' ' B / ' +6-+ ++ : = / <" ) / ( = > & ' < ' <' ' : F % ' +@ ) & B = ' / H !# 3( 1 1 1 4 8 3 # += / ' / % =" F = )F & / G = " / / ( % ' =% G / B % " B ' F % ( =" / G ' F \ / % " &) = F : / B ( )= = B/) % F ' & / = ; =" ' / F !" /) / # / ' = % ( % ' % / ! # 3 \ / / "F "9 F : F / >/ ) / / / B &"< ++ &)/ ( &)/ & & F ' / ! # / : ) / =" / / F ! / # 3 ' = 9 F = & ) ;% " B F ' = / % F B G F I= F = E B F % B& F / '/ F % F ' E F '/ <" ' : ) F " = / ' = F @8 +@ &) ) & ( ,
8 Bezborodko tervezetét lásd: Szafonov, M. M.: Zapiszka A. A. Bezborodko o potrebnosztyjah imperii Rosszijszkoj, VID, Leningrad, 1982., XIV., pp. 180-195. 9 Idézi Szafonov (1988), i. m., pp. 62-63. 10 Uo., p. 75. 11 Uo., p. 78.
46
B
"
G
"
)
B
/
=
+6-+ "
& '
G &
:
+468 B
F
=
@
=
&E /
F /
)
+@
"
'
'
&"< F % ' / F
' "
= #F % '
( /
1
= = & ") =
&)/ / & ( +6 +, F % ' < / ' (
&
" %
1
F F% '
?( O
'
3
"
<" = =" ? ! F 1 : ( :
'
' :
= " F
' ) $ !&
F
" F ' #
/ %
E G
B
/ 8
8 = &
1 F & / " ) / 3 ' '" G F &"< " (
% :
F
G
" ) = F +4,4
& '
F +8
F
=
/
E
' /
' 8
%%%0
5
/ ' /
' = =
=" F 1
1 : "
/ '
'
C% = %
(
8 ( / )F \
F = F
< !
: B/ /
=" F % '
/
) +7 E / %
=
/
=
'
1 %#+5 ( F
3 >
'
'
8 (
'
: /
F " / F [ ' / % %
C% = % ' % & ! ' = % F E " /" % ' ( % F ' ' / / & " % > & F ' ) " ' = " & / : 3 :
%
/ '
=
= /
':
H 8 %. %%% & 5
3 %#+. & & ( ! ) 9 ' & = E " 1 ' /
' / # & %
% /
& " /
" /
F
'
' %
12
Adminyisztratyivnije reformi (2006), i. m., p. 119. Lásd Minajeva, N. V.: Pravityelsztvennij konsztyitucionalizm i peredavoje obscsesztvennoje mnyenyije Rosszii v nacsale 19. v. , Moszkva, 1982., pp. 31-71. 14 Nyikolaj Mihajlovics, velikij knyaz: Imperator Alekszandr I., SzPb., 1912., Prilozsenyija 15 Szafonov, M. M.: Konsztyitucionnij projekt P. Zubova-G. Gyerzsavina, VID., Leningrad, 1978., X., pp. 226-244. 16 Idézi Szafonov (1988), i. m., pp. 48-49. 13
47
/
=
" % ' 1
"
(
J = F /
)
*' / ' ( '
=" F =
/ % / &
F "
+4
(
&"
=
=
"
'
= F / % / / : F % ' " ' B = / & " / % F / F% ' = / E / % ) >% ( = & " & ) / & F% ' = / % /B +6 C % " B ' 3 =" % & ) 9 ' B F% ' ' = =/ ) / +6-+ = 8 F% ' % ' " & R F ' ' / & & = " D +6 ) % % = ) / / : ! #F = / & " / % / % F ' ) / ' B F & / " %/ F% ' %/ / % $ / )F ' ! # ! # % ' = ( ' ' ! ' B #F G " & " &) = ! '= # F / < ' E F = ( R " & ' % / ' F ) " % = F ' % " / F ' ' F <" / ' / " % ( % / % : F% ' " = / 'B E = & " F % ' " / B 'B / % F " $/ R % ' / ' F ' &B F% ' <" // ' % ' F : ' / ' R / ' F / " & " / ( <" / B & B ' & B/ & / ( R & == / ' / F ' ' <" / % ) ( &) % ' / = F / ' & ' / R / ' ( R / ' % F / ' % ' +, ) = = ) F% ' / ' % +6-+ " " F " ' & "
17
Adminyisztratyivnije reformi (2006), i.. m., p. 117.; Nyikolaj Mihajlovics, velikij knyaz, i. m., Prilozsenyija Hartley, M. Janet: Alexander I., London, 1996., pp. 33-36. 19 Szafonov (1988), i. m., p. 82. 18
48
B
) )
/ F ( R
=
' :
"
'
% ' & &
&
F % ' ) / / % " " / & F " ' / ' = ' ' = I % < ) ' F B " ' % <& ' / ' % : F% ' " / % ) = F% ' / ' ' " F ' = % = " ' F ') L
% %
= F ' /
= '
'
&
/
% ' " F % " &
' F
" / E
F 2
@-
(
2 %
"
" ' ' B)
&
' ' / : & " &
' ) ' )
F
) ' / ( &
F / F % ' / " F & " / % ( F B ) B" F & " % " ' !& / #F ' ) % ' F " ' / / ) % =" F &B B F % ' ' F ' !( ' / F ) / ' ' = ' / @@ ( ( ' / / ' / F %
" / F '
%/
% % '
B F % ' : / & B '
' ( =
&
%
%
=
/
/ ' B% &
2 : F% ' " " / )
% F
@+
2
' B" R
B ' / = /
' #
E =
F
'< " / ( +468 / = " % = ' +6-+ =
'
' +8
20 Uo., p. 88. ; Voroncov is azok közé a befolyásos urak közé tartozott, akik még II. Katalin uralkodása idején futottak be karriert, de ismertek voltak haladó, liberális nézeteikr l és kritikus szemléletükr l, bírálták a cárn uralkodói módszerét. 21 Matyeriali Nyeglasznovo komityeta po podgotovke reform nacsala carsztvovanyija Alekszandra I., aprel-maj 1801 g., in: Konsztyitucionnije projekti v Rosszii 18-nacsalo 20. vv., Otv. red.: Bertolissi, S.-Szaharov, A. N., Moszkva, 2000., pp. 311-320. 22 Vszemilosztyivejsaja gramota, Rosszijszkomu narodu zsalujemaja , In: Konsztyitucionnije projekti (2000), i. m., pp. 321-333.
49
F:
= / F B ' = ) = F ' " ' / F ' & \ / : "" / / ( R F@7 % / \ / / F ' ' = * ! #/ F & * ) E / / ' < ( : & B " % ' = B A A' / / F B " )/ = % ' % <' ( = =" <" / ' / : ) / " / % ' B% ( / " / / % ' % " BF +8 ' " " % ( : & ) @5 ( / ) / / % " = F / ' & ) : " B F% ' = ' / / %/ / <" " (: & " / " == ' %/ & ) F ' = R 2 " A' / / ' / = / B % ' ) % & " @8 ( !& ) # = " / F % ' % F C% = ' ( % / / ) ' / ' H !& 1 Q ( ( %%% 6 ( 5 R ( 3( 8 % # 8 8 8 1 3 R 1 1 8 R ( 3 ( 3M 3 ( %#@. ( ) % ' / B % % F " ) / : F = " & = F ' / ' ' / / 1 2 ( ' / = / " & " / % ' F ' % * = 'F ' = & F% F ) " $/ ' F E & F ' & % ' = %/ B F% ' / ) % / F / / ' / ' & ' / / % & B ' +6-+ = +8 $ / F B = ) / / ) : 2 " / / ' B (
23
B
' /
'
'
' /
Szafonov, M. M.: Kresztyjanszkij projekt P. Zubova, Szovetszkije Arhivi, 1984. 1. pp. 36-38. Szafonov (1988), i.m., pp. 153-159.; Minajeva, i. m., pp. 52-60. 25 Adminyisztratyivnije reformi (2006), i. m., pp. 119-120. 26 Idézi Szafonov (1988), i. m., p. 163.; 24
50
& "< 'E &
%
"
' B ) +6-7 B " % B / & F / ' % B ' % '
/ : ,
2
/ "
? +6-@
' B '
&
/
%
(
% /
?
E
/
C% = F / % / +6-+ " % <' F% ' " F % F % '/ & " B F% ' G F% ' ' F " F F% ' / / % % @4 C% = / 1 F % +6-+ ? +6-@ " F " F % / : & " C% = = " +6-+ 7'<" ( " ' & <" ) B " / F : F& F " ( % ' ' ' ' ' F / F ) & " / % F% ' ' =/ / % / < % : C% = / / % & % % @6 : F " ' / & &) ) +6-+ / / " ' ) F ' ' " ' ] & < " ' & B % F ] % )/ F % ' / % & +6-7 ? : $ / / ( ; " / / =" ? " ! & E/ )# F ' ' F% ' " ' / & < ) ' B / ' / F % ' ' / / +6-5 +6-8 " ' & ' " ' F % & F @,
+6-@ ) ' /
)
) '
&
F
'
$
& )
%
F
+6+@
($ ( <" &
/ % ' BF % '
=/ $ / / ) ) ( <" = " / E = ' =
F /
(
27 Piszma i zapiszki Alekszandra I. i drugih oszob carsztvennovo doma k Lagarpu. Sz. 1801 po 1818 god., SzPb., 1870., p. 29. 28 Szemevszkij, V. I.: Liberalnije plani v pravityelsztvennih szferah, in.: Otyecsesztvennaja vojna i russzkoje obscsesztvo, Moszkva, 1912., t. 2., pp. 156-157. 29 Lásd részletesen: Szafonov (1988), i. m. pp. 97-99.; Hartley, i. m. pp. 44-49.
51
E % $
'
%
F
B
" =
" &
% F %
=
(:
&
" (
/
B '
7-
' %
%
F/
B '
%
F B
) (
' / B
" '
% /
' /
B
B
F < ' / F ' F / 'B F % / B = % % " % < / +6-7 +6-5 B '
/ (
/ / &
F " &B ) =" ( % <' F % ' : = F % " / " ( : & / B +6-8 7+ " " & " ) F / 7@ ' = ) : ) / ' & ' ') F % / ' " / F % F % ' ") % ) F < % / C / / ' F ' +6-7 A' / & ' / " %/ B ! 3 1 ( %#77 +6-7 : F % ' & / % / ' % F = F & ) B / ' / ' F % & ; F% ' & % <" ) F ' / F / S' / $ : = " F ' %E )" +6-4 F ) / / : = " / ' / : 75 & ) ) : : = " % F 2 / F & " & = +6-7 % ' 2 B ' F % D " ' E " : = " & ' ' / ' % = / & ( ) / " / F % ' % ' F : ' / '% F / % " % &) / / " == D " ' / /
30 Lásd: Prihogyko, M. A.: Podgatovka i razrabotka minyisztyerszkoj reformi v Rosszii (fevral-szentyabr 1802 g.), Moszkva, 2002. 31 Adminyisztratyivnije reformi (2006), i. m., p. 122., Sesztopalov, A. P.: Pravityelsztvennij konsztyitucionalizm i rosszijszkaja goszudarsztvennoszty v nacsale 19. v., Voproszi Isztorii, 2006. 9. pp. 126-127. 32 Lásd részletesen: Ejmontova, R. G.: Proszvescsenyija v Rosszii pervoj polovini 19. v., Voproszi Isztorii, 1986. 10. pp. 81-91. 33 Gyerzsavin, G. R.: Szocsinyenyija, Moszkva, 1985., p. 465. 34 Mironyenko, i. m., p. 28.
52
= /
) b
"
% % & " % * '
= " 2/ 78 F +6-, = % " F % ' : = F " B% & % G & ' % F & ") < & B &) = & / F )
/ '
& " ==
<
&
/
) +6-+
% &
"
/ / =
/ /
) %
: +6-8
B= ) & / >" = 3% 9 / 3
/ =
F% ' ' ' / =
"
'
9
F
' % "
/ " )F
) &
F
/ &
+6-+ +6-5 3= / ' " 9F / / ' '" 9 / F % ' = = / = ) / ( E % F : F F9 3 ' / ' 3!& & B ) #F 97. % / 974 " & ") ) F/ ) = / ' % ' ' / > ' ' & = >% B ' = F & B ' > = / 3( ! / # &) " & / > 9 = / ' / / F % " ' = & / 3
) &"<
E
F B F % < F ' =
B
F
+6-5 =
B/) & ' F & " +6-5 / ' & " B/
& /
' C% =
3 )
"
=
% <" / F% ' " F "
' = % /
F
35 Fjodorov, V. A.: M. M. Szperanszkij i A. A. Arakcsejev, Moszkva, 1997., p. 44.; Csibirjajev, Sz. A.: Velikij russzkij reformator. Zsizny, gyejatyelnoszty, polityicseszkije vzgljadi M. M. Szperanszkovo, Moszkva, 1989., pp. 63-67. Említett m vei: Szperanszkij, M. M.: Projekti i zapiszki, Moszkva-Leningrad, 1961.; U .: Plan goszudarsztvennovo preobrazovanyija (Vvegyenyije k ulozsenyiju goszudarsztvennih zakonov 1809 g.), Moszkva, 2004. 36 Szaharov, A. N.: Cselovek na tronye, Moszkva, 1992., pp. 40-42.; U .: Alekszandr I., Moszkva, 1998., pp.115116. 37 Lásd: Ejdelman, Natan: Forradalom felülr l?, Budapest, 1989.
53
! < 32 (
+4.,
=
# 9
\ = / ' D ) / F '$% ' F ) = / : $ / ) F/ ' / % / &) ' % F% ' ' & " F = / / ) = ' C" + @ 2" J $ G / " 7 =" =% % : " F /B F F = B ' F " ' = ' / = EF / ' " %/ ) ' ) ) % < ! # $ ) 5 8 3 = 2 / ( * D ' " / 9 E/ = =" ? % B / ? ' ' / F % ' & % % J ' / % F% '2 ' '! # ) & = " F / " % )/ P E/ = / = F / & " / F / / F ' F = B 'F " B ' / ' = / % ! % # /B ' F ) % & P ' ) ? & / ? B F % ' +444 ) " <"% ' F +46&) F +46@ ) " F " +46. ' " & ( & & / F +46, ? J =% / : & = & / ? '/ " = ' / F % &) / %/ & 2% / ' % & ' 2 F B : " ' D F : " : C F G ' / : /' & / / $ / & " F / B B ( ) = & ' F " " ) F " & ) P % & ' F ' " F F % ' +4,4 B
1
2
@. '
= 3 '$% '
' F
Tardy Lajos: Balugyánszky Mihály. Budapest, 1954. Bajcura, T.: Zakarpatoukrainszkaja intyelligencija v Rosszii v pervoj polovinye XIX veka. Bratislava, 1971. 3 Koszacsevszkaja, J. M.: Mihail Andrejevics Balugjanszkij i Petyerburgszkij unyiverszityet pervoj csetvertyi XIX veka. Leningrad, 1971. 4 Baranov, P.: M. A.: Balugjanszkij, sztatsz-szekretar, szenator, tajnij szovetnyik (1769-1847). Biograficseszkij ocserk. Szankt-Petyerburg, 1882. 5 Fatyejev, A. N.: Akagyemicseszkaja i goszudarsztvennaja gyejatyelnoszty M. A. Balugjanszkovo v Rosszii. Uzsgorod, 1931. 2
54
"
' '/ F )
F +6-@ = " / ' " ' / ' ' /E / & / 1 ' F : B
" &
.
/
$ F <"
/
H +6-+ F : = / ( <" ' / % F% ' ' / F F B& F / % / F B& '/ % F ' ' E $ & F ) % " & " F % ' ' F ' % ' / ' % ' F 1 & <" 4 P == "B F % ' / % / = " B E 1 ' J 3+44- +6@,96 F '/ " / / 2 ' ' +6-/ " ) / / F ' 1 ' ' / ) B & = / ( 2 ' ' F% ' = & ' / F % / = '/ F % ' : = / F '< % & % / F% / F% ' ' ) % ? / ?% " ( / ' " ' / ) % F % B F % ' : ' F &) " % / ( B & '/ = & ) %/ F 1 ' = *' "* / / &F ' " ( %/ %/ & <" / = / = &) = & ( / & E F " " 1 ' / / 'B F ' & 2 ' ' / % " " H . 1 =% 8 3 ( * 1 8 ;>% ;@% 1 1 >XXX 3 5, 3 8 =X@ /;A% ( 3 3 8 1 3 ;B% 1 3 F ( ; C% 1 ;D% 1 3 7 " 1 3 3 % , 6 Balugyánszky életútjának magyarországi szakaszáról vázlatos, Tardyval több helyen polemizáló áttekintést ad: Csekey István: Balugyánszky Mihály élete és munkássága. = Századok, 1957. 326 350. pp. A monográfia írójának válaszát lásd: Tardy Lajos: A Balugyánszky-vita. = Századok, 1958. 348-363. pp. 7 Az I. Sándor nevével fémjelzett reformokról, modernizációs törekvésekr l részletesebben: Bodnár Erzsébet: Oroszország a 18-19. században. Budapest, 2000. 47-72. pp.; Bodnár E.: I. Sándor: reformer és diplomata. In: Orosz arcképcsarnok. Szerk.: Miszler Tamás, Csibi Norbert. Pécs, 2003. 83-99. pp.; Fjodorov, V. A.: Alekszandr I. = Voproszi isztorii, 1990. 1. sz., pp. 50-73.; Hartley, M. J.: Alexander I. London, 1996; Heller, M.: Az Orosz Birodalom története. Budapest, 1996. 399-421. pp.; Köves Erzsébet: I. Sándor cár és reformjai. = Valóság, 1988. 9. sz., 50-66. pp.; Silder, N. K.: Imperator Alekszandr I, jevo zsizny i carsztvovanyije. T. 1-4. Szankt-Petyerburg, 1897-1898. 8 V. Molnár László: Magyar orosz kulturális kapcsolatok (1750-1815). Piliscsaba, 2000. 56-68. pp. 9 Tardy Lajos (1954) i. m. 139. p.
55
(
%/
&
/ F2 ' ' +6-7 8 * '/ F ?* ' ?A ? C) ? = " ?2 &
10
Bajcura, T. i. m., p. 30. Koszacsevszkaja, J. M. i. m., p. 48. Balugyánszky hivatalnoki és az államapparátusban elért karrierjér l megbízható adatokat tartalmaznak leánya, Marija (Medem cári tábornok felesége) visszaemlékezései. Lásd: Medem, M.: M. A. Balugjanszkij (Zapiszka jevo docseri, baronesszi M. M. Medem). = Russzkij Arhiv, 1885. 11. sz., pp. 415- 432. A hivatkozott cikk kéziratának lel helye: RGADA (Moszkva), f. 1093, op. 1, gy. 355, l. 1-31. 13 Koszacsevszkaja, J. M. i. m., p. 49. 14 Szekirinszkij, Sz. Sz.: Rosszijszkije reformatori (XIX vek). = Otyecsesztvennaja isztorija, 1997. 3. sz., pp. 122124. 11 12
56
/
' /
& % '
E )
/ / & '
B
(
+8
L "
"
&
' "
' =
&
=
B H
% % "
/ ' " " / % ' F
F "
% H
E : = F
D
)F
""
" ' =/
2 F/
/ & )%
& /
/ )F
/ ) ' /
=/ )% = / ' % F = / ' % R
R )% / / 'E
/ (
% " 'E
B
= =/ )% / '" / " 2 ' ' )
F / ) == H = ' " F " == ) / " / % ' %/ = I
' F & / ' % /"
/ ' F % '
& F
/
& L " F ' ) / '" / " F / ' <" % ' F '
B
E B ' &B F
) (
/ '% & ) / /
" +.
% '
' & ")
"
'
/ : " R
& '
%
F '
' B ' <"
/
"
)&
& ' :
? 2 / '
" '
: = ' '&
"F B
) ? : =
) " " "
): =
/ F
/
" = &
' <
R F "
/ "
%
F (
F =
" (: = / : +6+" &) % /F " ) H / " & % / ) ' 'E % / / )% = % " / ( )/ " : F/ ' " H % & & " F & ) " F F &) F/ / ' ( = B ) 2 ' ' % " / % ' B ( &)% 3 9 F <" ' " ) / '" / ) " / % ' 'E % F B ' " E / '" / ) / F & )% % '" " / ( ' H ) & )% ' F / =/ )% " F % ' = B ' / '" / F ' E ' % / '" / & " F / L " " F " F ( =/ ) / / F ( / 'E % " F
15
Heller, M. i. m., 416-417. pp. Ejdelmann, N. J.: Forradalom? Felülr l? Ford.: Gereben Ágnes. Budapest, 1989. 116-122. pp.; Dixon, S.: The Modernisation of Russia (1676-1825). Cambridge, 1999. pp. 247-249. 16
57
2
B / %/ F " / =" +4 % B ? / ' < ? : 'E E " ' " +6-6 / 2 ' ' " / F " ' ) / ' ) 2 ' ' / / F /B " / ) / ( +6+/ " ) / ) 2 ' ' : = "" F " F% ' = ( ' F / 8--" " : / / ' B ' ) B F ' ) 0 ' +6+/ 2 ' ' " J R/ ' +6++ : ' ' / " / B F / ' * " = B ' ' ' F ' ' "E 7--= " = ( & / F " / +6 ' " F% ' : ' ' ) / ' R %/ " & ' F% '2 ' ' % ' F" ' " ( = 2 ' ' ' F " / F% ' ) = " " / / / !( # E ' " " F / ) ) / <" != # & : ) % % / ) ( ) / & F &) ' )" F =" " ( & F & E/ & % ) ( % ( : % +, & " F " ) " % )F 2 ' ' " B ) ' E =" / * ' ' / F % &E % " F ' " & ' / / ' / $E/ / F / = / ) ' F = B / F = ! #F % ' " " ( =/ ) / B <" = ' F &) % < / / 2 ' ' = ( : % F / F % ' % ' F % ' ) ' / F / ' B ( )F % '% 1 B ! = % ' #F ) & / ' / ' ( : % !( ) / / # E E/ " 3+44.9 ' & 17
' / +6-4
'
Tardy Lajos i. m., 167-168. pp. Fatyejev, A. M. i. m., pp. 89-90. 19 Koszacsevszkaja, J. M. i. m., pp. 50-54. 18
58
(
)
" /
& " %
B ' % /
& (
F )
' !(
'
= F % ' = )F 7 % )F 5 )F . ) 3 ' < ' 9 @& " 2 & ' = B ' = B %/ F : & / ? / " F % ' 1 F & F% ' / % ' ' / ' % ) < ' / F % ' " / / % " F % ) '<" " ' & F ' = / = &) / ' ) ' / / ( ' / 'E" !2 ' '$% ' # ( " / ' / F +6+7 : 2 ' 'F % ' $ $% ' ) ) & / @+ $ ' / / / / = F% ' " % ' / " D ' " ' F % ' +6+. 2 ' ' 0/ / / = / = E ' F ' <" ' ) +6+4 "< +4 : 2 ' ' / & / ( = % < & = B ' = " % & ' @@ % ' +6+, & @6 ) = J ) ' F % ' +6+, = / = ) ' / ( +, / " / F % = & 2 ' ' F +" & ( /) / ' I ' / % / ) / <" / +6@'= & / ) & ' F A % F B ' / / 2 ' ' ' / % ' ' = ' F / @7 +6+, @4 ) +6@+ / % 2 ' ' _ / " ' F / B )" F/ = " ) ' % ' / ' F( " ' /F ) ' H+
'/ )F @
= )#
)F 8 ' ' F % ' ? 1 B ( = ' F G " B : &) "
" / ' F
&) / ' F , ( * F % ' F / ) ' " F
20
U ., pp. 63-69. Bajcura, T. i. m., pp. 68-69. 22 Fatyejev, A. M. i. m., pp. 97-98. 23 Bajcura, T. i. m., p. 59. 21
59
H 0 ' H
: / &
1 G ( 1
= &
' 3
F 1 ' /F )
%#
(
%+ ( 1 1
3 3
1 3
% @5 ' 0% &%
83
8 ( (
%03
3
% .1
8
1 (
% >B / ' == % F
2 ' ' " = & / ' " / " = H &) F / ' = B ' ( ) / % F/ = $ B F = % < B 1 H & ' +-8 2 F % ' +6++@8
= %/ / ' &) F E /
& ) 2
/
% /
= B
/ B ' % ' )
'
' /
@.
F "
= / /
F +6+@
=
7--
@4
//
F% '2 ' ': = / F = ' H ! /E# / F / @6 ) ( " / / ( = / ' ) '/ ! / # ( = / B & B ' )" F ; ' F ' / / ' F +6@+ = +4 " ( * A F / F% ' ' & & ' ' ' < / ' F ( G/ F ) " % <' / F % ' % ) ; ' G/ / = & / @, / +6@+ = +, ' B ) F " ' F ' ) = & % & ; ' . " = & % ' ) / = " HC ' 2 ' ' ( ? & ? ; ' " ' F / F% ' / 7- ; ' A % " / = ' ' F% ' ) ! & " # : % F =" J G F / % +6@+ @+ B / & " F % 2 ' ' / / '
24
/
U ., p. 60. U ., p. 68. 26 Koszacsevszkaja, J. M. i. m., pp. 131-132. 27 Haumann, H.: Geschichte Russlands. München, Zürich, 1996. p. 286. 28 Jacsmenyihin, K. M.: Alekszej Andrejevics Arakcsejev. = Voproszi isztorii, 1991. 12. sz., pp. 37-51. 29 Bajcura, T. i. m., p. 138. 30 Koszacsevszkaja, J. M. i. m., p. 135. 25
60
' < B '
=
% F% ' % '
& " F % '
/
= & "
) =
%
%
& & L & ; ' )
== 2 ' B
) F / %/ ) / ' _ '
% = !
=
=
/
F 2
' F
' A
#F
= < 'F % ' / F% ' ' / " F '% 7+ C ' F % ' / ' ' = / F ' ' = & ' B 2 ' ' ' " = F ' / ) == % H & 1 1 ( 1 %& 1 % " ' ) '/ F % ' ) % @> ; ' !/ # F " = ' ( = / ' = & B ' '/ % G ( ' // / ' B F ' E ; ' & ( ( : A " / 3+4,8 +6@,9 & ' / = & " F " & % "B F % ' ! # & % !( "" " # E/ " % ( = ' !B '# 2 ' '" / ) <" / ) & ' ( B ' ' ' %/ F % ' / = & % ' % / ' ( ; ' : ' B '! / # = B F = & ' " $ '% F / ) / = B &)& B ' )% H 4 ( & 1 8 % 0 8 1 8 % 6 ( ( 3 5 F ( 1 ( 1 % @@ ( ' ) / / 2 ' ' / ' % < / ' )2 / = / & " F )& <= & B/ / & F ' % B ) & / / ' F % / ( / ' % ' / F F ' / /B % " 2 ' ' = & B/ F ' " ' & ' <" B & L ' == F ' " F % ' " ' <
31
U ., pp. 138-139. Tardy Lajos i. m., 178. p. 33 U ., 181. p. 32
61
/
% ) "
) "
B F=
F
%
F
' ' & '
B )
"
'
&
F
+6+@
= =
'
" ' D / 2 ' ' "A " /= B ' & " ' ( +6@/ " F " / / / ' " F / % B +6@5 & " / ' / F ') " F % ' A " / " F % ' A " / )/ F % ' " / " F B / / / B F % ' =" == 2 ' '/ F ' E " / = / " ' % ' ( / ' / B / F / ) F % ' & / & " ' & & ) / 78 +6@8 / = % ' 1 H : / 7. % $ " % +7 B %/ 2 ' ' ( ' /= ( & '% B F = & F +5 & F ) ) B & F ' % &)/ % ) B F% ' ' % & " $ '% % 2 ' '/ F = & & E /< O ' ) )F % ' / ' & " <"" / B F / < ' F % ' / ' ) 2 B F / / G B ' ' / F ' % 1 2 ) & / ' 'E" ' F % ' / ' & <" / ' ( 2 ' ' %/ F ) / F % ': = " ' E % ' ( % " %% F % ' : = " 2 ' ' ! 'B #/ 74 = F ' & ' 2 ' ' / ' ' ' " F " = F "% ' / ' ' 76 ( : = "" 'B = = = & / F 2 ' ' & ' F
34
/ (
' )
b ' &) +6+6
'
/
& F
% '
75
Bajcura, T. i. m., p. 146. U ., p. 75. 36 I. Miklós életér l, kormányzati politikájáról részletesebben lásd: Font Márta – Krausz Tamás – Niederhauser Emil – Szvák Gyula: Oroszország története. Budapest, 1997. 338-362. pp.; Niederhauser Emil – Szvák Gyula: A Romanovok. Budapest, 2002. 206-233. pp.; Ziegler, G.: A Romanovok titka. Budapest, 1999. 238-250. pp.; Köves Erzsébet: Kelet és Nyugat. Orosz eszmék I. Miklós korában. Budapest, 1982. 37 Fatyejev, A. M. i. m., pp. 103-105. 38 Tardy Lajos, i. m., 190. p. 35
62
' / (
F
% ' //
)
' "
2 "
' !1 EF
' "
' E/ F B ' F /
'
E '
" / '%
& / '%
G !A
& " /
F " )# '
' )# EF ) ' " " % ) &B ' F +6@. B / F % ' / " / E " E % ) ( B " $ % ' ' 2 ' 'F ) B F% ') % / '<" % % F ' " / =" / / / %/ / / & B B '<" F / F % ' ' & E " / " 7, 2 ' ' 1 ' % " F % ' / ' / ) ' / %/ / F< ' F % ' %/ B % " & " ) B ' " B ' / $ ' & F / ' % ' F / < ' % ' ) & < " /B F/ ' = B '& B % F / %< ( / " / E % " / F% ' / '% H & 1 ( ( 1 3 ( %0 ( ( ( AX ? ( 1 ( 3 = ( % ' & F B &B / $/ % / / ) F % B = F = / B ) / " / F% ' ' / ) F = & ' / ' % < ) ( % ' " B ' / " / : ' % F E % ( ? 2 ' / ' ? ' B / % ' / / B F B % ' = / B ' = % % F " ' ( E / / ) == / & = H == C & 2 F ' % " & % ' /B % ' F % / F & 39 40
F
)
F
)
'
)
Baranov, P. i. m., p. 76. Tardy Lajos, i. m., 194. p.
63
%
B ' F
/ / ' B
2 < ' / F
' ' '
5+
( C &
) 2
/ ' '
'= B ( /
B
" /
F
(
G / '% ' ' /
B ' / ' / F / " / F% ' " / '<" ' ' ) ' F 1 % / % ) ' % ' F / B / ' / / " F B F / / F / ) ' F % ' 2 ' ' & / ) F & " D / % L & 2 ' ' " / / F% ' = ) B ' / % ' = F ' / /) ( / B % F / ' ( / & F % &B / " / ' 5@ 2 ' ' % / % ( F% ' & / / F F % / F % ' ) " / & 1 ) & / F ' " : B% $ B F +6@+ 2 ' ' ' ' / % ' = / ' F / = F " / " = / / ' / (" = ' / " ' <' % ' : = " 2 ' 'F % ' B ) / % ' = F " ) ' " & ) F ' / = " ' = D " B % $ +6@6 " @7 ' " ) E F ' +, ) & ' ( F % ' " = E F % ' = / ' " ' 3" 9 = F ) = & ( = / / / " " / % B / % % ( !" # ' = ( / ' / / / / 2 ' ' F ! = )# /" / +6@6 +5 " F & 3 3 1 ( / % & " F ' B ) " ' & F " F = / ' F & " F '% " ' F B )" F / (
41 42
' 2 ' / ( &)/
) & <"& " F
"
Koszacsevszkaja, J. M. i. m., pp. 168-172. Tardy Lajos i. m., 198. p.
64
" "
F
/
=
' /
&
" F
( %
=
=
57
? & / F ) & " = = ' ( ) " : % ) % " F / < $ = " B B ' ' F % ' ) +6@+ = & ) % = & B& '< / ( +6+= 2 ' & ' % < F% ' " / ' =" B 'F 2 ' ' / ) <" / B F ' < / & ( & & B ' B / ) B " & F " B '/ F ) & & ( +, )& " % / " 2 ' ' $% ' % = B / ) "B " B / : / / F ' " ' " ' 55 2 ' ' +6@. & ' / ' ) / ' ) / ' G B ' ' B ! '# / ' ) 2 / & ' / F % ' / " == ) F ' % 2 ' ' / %/ F ' &) & / ' / ' 'E" F % ' / ' " ' F / B = % ' " ' B) %/ / ' 'E" ' / 2 ' ' ' F = / F / ' / / ' F ' F $ F % ' ' ) & / ) 58 ( % / & B 'E" F ' " / ' & F / ' ' & " " ) " ' ( % & " ' " 2 ' ' ' <" " F = / 5. ' / ' ( 'E" ' B % ' F / ' /) / ' / F ' )F " ' 32 ' ' " / " = & " ' F % ' B) ' ' U 9 ( " ' / / ' ) & ) " F % ' / ' '/F : / / =
$ "
/ ?: =
& = &
"" / /
43
Fatyejev, A. N. i .m., pp. 118-120. Koszacsevszkaja, J. M. i. m., p. 153. 45 Tardy Lajos i. m., 207. p. 46 Baranov, P. i .m., p. 93. 44
65
+67-
+8 !( 1 2 / ' " '" /; " " = 9F ' +.5, ) +6@. +67@ B 2 ' ' % ' / ' 'E" ' / F ) / ' F B & ' &)% / / & ' / / = / & " < & " F & " = / ' ) / " ' " " ' ( !: / /# +678 " +" = ' F +,+4 % ' G ) / ' ) / ' 2 ' ' = ' D% : F ' = / ' % / F / 78-F / & ' " G // !: / /# = F +674 "< +. F $ / " F " / 'B F & / +67, "< 7 " B " / / ' +65+ = +. = = B F 54 ( *' / " / ' / 1 & ' G "B ' / & ; ' ( 3+6+, +65+ "< ++ : = / F % ' +6869F56 B" & & = F & ' ( ' F ) 2 ' ' ' ' / &"< F // ) $ ' ' ( " / G " / ; ' B " % / 0 / *' : F % " ) ' 'E" & = 3 B / F " 9 5, C / ' / )F = " ) BF% '2 ' ' F $ ' / = ; '= % F% ' % " ) & / '/ = & E " F % ' <" ) " % % / / " 2 ' ' B )% " +658 & / F ' / / " / F/ " / 'B ? % ' / ? ' % ' F % ' " " / F % & F ' & ' ) % " L F = / ' F " % ' % = =% ) 2 'E"
47
=/
' #3
"
Bajcura, T. i. m., p. 84. Reguly életér l és néprajzi gy jt munkájáról lásd: Reguly Antal: Vogul népköltési gy jtemény I-IV. Kiadta: Munkácsi Bernát. Budapest, 1892 – 1921; Ugyan : Osztják népköltési gy jtemény. Kiadta: Pápay József. Budapest, Leipzig, 1905; Ugyan : Osztják h sénekek I–II. Közzéteszi: Zsirai Miklós. Budapest, 1944–1951; Németh Imre: Az si szó nyomában. Budapest, 1956; Pápay József: Reguly Antal emlékezete. 2. kiadás. Budapest, 1970; Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Közreadja: Zaicz Gábor. Budapest, 1994; Kerezsi Ágnes: Rokon népek és shazák (A finnugor népek hagyományos kultúrája). Budapest, 1996; Szíj Enik (szerk.): Reguly Antal „hangjegyre szedett” finnugor dallamai. Budapest, 2000. 49 Niederhauser Emil: Magyar utazók a 19. századi Oroszországban. In: Kovács Endre (szerk.): Magyar–orosz történelmi kapcsolatok. Budapest, 1956. 133. p.; Havasné Bede Piroska – Somogyi Sándor (szerk.): Magyar utazók, földrajzi felfedez k. Budapest, 1973. 199–203. pp. 48
66
2 "
' '
F
+658
= '
) 6(
F % ' :
+7 %
' /E %
1 A> 11
9
3
Y
0
F B
'
G
/E ( 2 ' ) F / =
' / ' /
' ="
%
F
' ' F
" =
E/ / % F % /
% )
1
% %
* 'J
'
F %
:
' %
B=
&"< '
F
&
/
'
= /
/ =
(
% '
& / / F2
"
'
H 5 1
1
&
:
8-
%' 3 1
9
%
' / % ' % 0
8 85
8 &E
'B / ) ' =F
& 2
2 &)/
B ' ' ) & " )/ / F & ' F +654 ? / " / <"
(
/ F
% =
7 ) = "
) / P
2 ' 'F F 46 / 8@ L % '
?
50
Koszacsevszkaja, J. M. i. m., pp. 198-201. Tardy Lajos i. m., 229. p. 52 U ., 235. p. 51
67
"
# $ %
- 3 ( " +6,5> =
E
O>?
&
/ = $
) GB
B
/ &
=
M B@
/O '
& F % ' ' & : >+66+ >+6,5 +,+4> & ' F @& / '<" ) F / ' G F % ' F / ' ' = / & ' % B D '& =
= * L 2 >F / / / & & > ': J X ( : = > / ' / : : : " ' & / F% ' ' & = = F % % * % = / / B ' F " / " / ' ) F / ) ) & / % = = < = * % & = = = / =" ) S' = +66/ " $ C $ / ! ) = " #/ F ) " & F = / F= / ' + ( / ) B & = B ' 32 X 9 & / / : = / ( / ) * L 2 3+6@7 +6,89 +66/ = B " / A = % = B ' 3+66+ +66.9 ) +68- +6./ & & & = F * ' & " = " / ' = & F ' ( & " % &)% " / % ' / / & F = & ) = = / % " +664 +6,8 $ 2 / )" 2 / ' / ' F % = / / F ) " ' F = ) = " L & & " '/ / ' " F ) 1 ? F = = ' % ' @ ( 2 & " ) F " E / B / % ' & 1 Szekirinszkij, Sz. Sz.: Rosszijszkije reformatori: szjuzset i knyiga v konteksztye naucsnoj lityeraturi poszlednyih let. Otyecsesztvennaja Isztorija, 1997/3., pp. 124.,126-129. 2 Bungér l lásd: Szaharov, A. N.: Az orosz reformmozgalom rögös útja. In: Az orosz történelem új terminológiája. Bp., 2000. Ruszisztikai Könyvek VII., pp. 119-120.; Sztyepanov, V. L.: N. H. Bunge: Szugyba reformatora. Moszkva, 1998., pp. 107., 202-227.
68
/ ' )
S'
'& ) =
/ /
/
)
/ % /
2 )
" 2
D ' = " / & %
E /
%/ '
)
B ' % ' ' ( %
<"
" D
H +667 = "
E
&
= &
/ ) /
F
F D
& "
) B
2
/
' <' =
<
/ /
/
' =
= B
= F
= ( +644 +646 <& ) ) ) ' = * = < / ' / ' / ) % '<" )F % ' % "B F% ' & / % " " " ( ' ) / = ( +6,+ 'B ? ) / ) F ' & ? ( ' " ? F / ) & ( = & " = ' & ' / ' " : J X
& ' / / & ' & ") S' " F +668
/ ) ) & / $ " ' L
= ' ' ' ) / / = ) 2 / / G )F % ' & = : = & " = 'B ( +, / B / = / & " = / ? = " / 2 " / B &) / & = B ' F B B / ) ' = = = B ) B 2 ' / / / = ( ' & F / B 1 = B ' +6,4 ' =< / 2 +66@ +66. ' / ' % G F % ' ' " = & / ' / ' % / L = 9 = 'B B F ' = % = / )F " ( : 3+6-+ +6@89 = ' < & & = = " ' 2 / = +, ' = 3 & 3X : = H % S' 2 ' & ' ) ) =
'
E ' 2 E /
' = /
3
= ' / F" =
3+,+4 & & B ' " & " 9 B '
9
" ) 9
F $ L
69
;
& / ' F ) X : = & ' ) & " ' )= F ' =" & = B 'F &)% % = 2 ' / ) = % F F / ' < & & C F% ' ' =/ ) &)% F " &B / 2 & " F " / F / & & L= B & F % ' +, % F = = F F B % / % " +66/ / " / " /3 '9 & * B / / % ) ' ' % % ' ' ) 2 ) ? = B ' / ' +, @& " ' ' = : J X 3+65, +,+89 _ / / B = F % " / $ & ) / ' ' / / < / ' / & ' / ' ( +66/ " X $ C $ / % " E %/ / F % == & / $ G / G / )" % ( ) " " F % ' " / ' / X +66, +,-. B & F " = B ' 3+6,@ +,-79F $ 2 F / B 3+,-8 +,-. = 9 ' ) / )" ) X " = & ") &) = / = " [ ' / F % ' = ) % ' F X < ' F% ' = & ") ' $ %% B / ' / % ) S' B B ' <' F = & F / = <" F B& ) & & / < = F ' = I" E % < / ( < ' / F % ' X / / = " = & ") F & ) / / = / / / ' " ' " < ' =" = ( ) / / " ' = / X / = & " ' / / " / S' ' B F & / <" ) B ) F % +6,/ / & B < &
70
X % '
& '
"
= <
( F&
)F % & & &
F% ' ' 7 ) F = / < ' F % ' ) = / / F% & ") % B / ) & / ) ' / = % '<" ) = )/ X & = " / % F % ' B & / = / % " % ( B '<" % & " & (%% F % ' X & & F% ' & ' / / B F ) ) = B ' = % % & % ) F B ' 'B = & /B / = X F % ' ' / '% & = ' " = % )/ / +,-@ +,-8 %/ B ' X / / & = / F " " " / / ' X < ' F % ' & = / 'B & & & ( % ' @" F B= % < / F & ' & F% ' & / F ' / % ' / ) F " +,-. = / ' " & / F% ' ) & " $ 2 % ' X = " " ) " '& ) = & B ) F / F% ' = =/ / E ' / &)% ' 5 +,-5 & = % ) ' / & " : /" = $ " B ' / & / X " +,-5 = =/ ' F ' / & ) % = % ' ) G +,-8 & ' & ' (& ' )% ' ) X / ) H B & / % " F/ ' & < / ) ' B X +,-8 +4 / ' R %/ F / " " = ( & & +,-. / / ' = < ' ' = ) % F ' ' & = & B& < $ X & ' & " F +,-. & ? ' % ) / " " " 3 Ananyics, B. V. - Ganyelin, R. S.: Sz. Ju. Witte i jevo vremja. Szankt-Peterburg, 1999., pp. 90-96.; Iszkenderov, A. A.: Rosszijszkaja monarhija, reformi i revoljucija. Glava IV. Voproszi Isztorii, 1994/1., pp. 104-105.; Szaharov, A. N.: i. m. pp. 120-121.; U .: Rosszija: Narod. Pravityeli. Civilizacija. Moszkva, 2004. pp. 281-282. 4 Ananyics, B. V. - Ganyelin, R. S.: i.m. pp. 138-139., 345-360.; Iszkenderov, A. A.: i.m. pp. 114-116.
71
R % " &
" )
/ )& " / ) "
'
&
"
/
= % ( ' )
$ & & ' ( = / ' / " ) = & = " / '
' F X
/ *
/
F % '
)
)
/ /
[ ' / "B X %
= '
' % '
=
"
= / '= F / < = = & " (
" '
/ ' & = < / <
" = X
F ="
A & ") /
' ( :
( ' <
&
& '
F
'
' "
& X & ( "
B '
= " 8 ( ' & ( : = 3+6.@ +,++9 / % &E ) F = / ' ' B ' %/ & . +,-@ ) F " / ) / / ' ( / +,-. / A ' B ' / / $ " ' F A F) '&)F / B ' = '& ) & ) ' & = F & " ) ( ) " " % / B % F = R ' 0 F% ' & / / F% ' & 'B = F a = / % : = / ' " F % ' & = <" " < ' / F % ' ' % ' & / F / ' " % " & / F ' = ( ) ' '= / ' ) +,-. ( = & = " & & ' '< +,-8 / & / / )F " +,-4 ) ) / 'F D b : / ' ' B * & F D B ' ( +,-. % )/ = / & ) / & ' 5 Heller, M.: Az Orosz Birodalom története. Bp. 1996. 573-596. pp.; Korelin, A. P.: Kljucsevije problemi szocialnoekonomicseszkoj isztorii poreformennoj Rosszii. In: Novije napravlenyija i rezultati v ruszisztike /New Directions and Results in Russistics. Bp. 2005. Ruszisztikai Könyvek. XVI., p. 152., 155., 158. 6 Sztolipinr l és reformjairól: Anfimov, A. M.: Nyeokoncsennije szpori. Voproszi Isztorii. 1997/5., 6., 7., 9.; Iszkenderov, A. A.: i.m. pp. 105-113., 116-119.; Korelin, A. P.: i.m. pp. 158-159.; Kurunczi Jen : Az orosz agrárviszonyok és a faluközösség a jobbágyfelszabadítástól az els világháborúig. (1861-1914). Agrártörténeti Szemle. 2002/3-4., 292-318. pp.; Szaharov, A. N. (2000): i. m. pp. 121-123.o.; U ., (2004): i.m. p. 277., 282.; Zirjanov, P. N.: Pjotr Arkagyevics Sztolipin. Voproszi Isztorii, 1990/6.
72
' :
3%
9
&
E 3
9
=
/ /
" &
& R
F ) /
/
)
/ ' "
/ +,-6
= &
B G % " ( ' +,+- "< (
'=
" / F / +,++ " " ( +,-4 +,+8 % ' F ) = && D E/ D)% % ' ) B S' < = '& ) / %
) +,-, ) % / ( / & & " F '& & +,-6 / ( G / B D F & / = = & " & " & /B / = & & = F & ) / & & = 4 ( = & & / % / ' = " D ( & ) = B '& 3 / /) 9 &) = B B F = & = ' / ( " F% ' / ) / F ' <" = % E & ( = +,-. F ' <' & " % J )F % ' & % = F = ' == / ' ( " ' ' E / & ' % ) & ) " +,-8 +,-. = F / " ( ' F% ' & = 3 " / ' ) 9F / ' & < & = B ' & ' ) & $ % )F % ' = = ' ) 1 F *' ( D B & / ] ' % ) & % " ' ) : = ) E F = = < & " F " / & = 'B F B & " = = " G = I " F % ' " = F & F % ' " ( & / = % ' F % F = % / : = & / < / G " ' F % ' / ) ) / % < %% % " & / % F % ' ' <" = '<" & ) = B ' ( / : = B = F F B ) = ' / ( /
7 Anfimov, A. M.: i. m. pp. 81-88.; Kurunczi Jen : i. m. 302-308. pp.; Proszkurjakova, N. A.: Kresztyjanszkij pozemelnij bank (1883-1916 gg). Otyecsesztvennaja Isztorija. 1998/3.
73
<"
"
=
'
" %
B F
%
/ ' & "
/ "
'
B
% =
L "B /
& ( % "
<" F% '
& ' 0 ' / <
)
= F% ' /
: F '
& ' F ( G & +- ++ B 6 ' " ' = & " & ' % " %% = & '
% )
+,+4
' ' = F % ' d / / F ' " / F ) % B 6 F % ' 1 = " %
B
8 A sztolipini reformok értékelésér l: Iszkenderov, A. A., i. m. p. 119.; Korelin, A. P., i. m. p. 159.; Kurunczi Jen , i. m. 308-311., 316. pp.; A. N. Szaharov (2000), i. m. pp. 122-123.
74
& F&
/
#! ! 1
#
#! K3)
% >?B@4
1
J
% ( % '
& <""
)
=
B )
&
=
)
"
=
B&
)
=
% " F / ' /
F
F F
"
'B ' G / ) = & ) ' % B& ) % % ' ' F % 3 ' 9 " / F & / /< F / % < /< E B% % % & ) = & F ' % B ) / / F% ' B& ) & ' / / ' / % ' ' = ) F & < " & ") F F = F / / % ' % ' "
( : /" '
=
" F
% )F %
B&
/ =
" %
= '
=
& ' ( & B ' '
/ ) ) = % ' F =
&) /
)
/
E
"
) / &
! 1 %
<
"
) '
/
'
/
/" )
"
) "
) / " % F / ' = " K
= %
) : /" F <
F / BF /" '
% /
/B '
/ '
F
'
'
" % /"
% #
=
/ %
/
%
' E B&
? == &
: /" = /
H
) "
/ /
/
)
' &
)
& '
' B&
=
"
(
% )/
F
B % ?
'
1
"
1 B
/
=)=
+,+4 = %
/ F
75
" <
& =
%
)
)
F
/
" ) )
/
<
/ =
( +,@- F / ' & " / B ) ) / F F ) " ) +,@- / F % 6F7 &)/ ) ' % < " " % H +,@@ B B 77 d E H F / F % < ' +8 5+. / F / G = % " / 1 = B % F = ) B F " ' E B& F ) : /" D =
I % < +6 d = 5- d % % + +,+6 < & / ' F 3+5@F. +75F7 9F +,@+,+7 / @4F+ d ( = ' /
+,+7 / = %
%
=
1 Körülbelül 32 %-al csökkent a szántóterületek nagysága. A háborús cselekmények (világháború, polgárháború, nemzetközi intervenció) által okozott nemzetgazdasági károk részletes adatait ld. Belouszov, R. A.: Ekonomicseszkaja isztorija Rosszii: XX vek. Knyiga 2. Cserez revoljuciju k NEPu. Moszkva, 2000. [Belouszov, 2000.] pp. 124–147. 2 Uo. 3 Bokarjev, J. P.: Rosszijszkaja ekonomika v mirovoj ekonomicseszkoj szisztyeme (konyec XIX–30-e gg. XX v.). In: Ekonomicseszkaja isztorija Rosszii XIX–XX v.: szovremennij vzgljad. Otv. red. Vinogradov, V. A. Moszkva, 2001. p. 456. Itt említjük meg, hogy a cári kormányzat küls adósságállománya már 1913-ban 12 milliárd 556 millió aranyrubelre rúgott. Petrov, J.: Rosszijszkaja ekonomika v nacsale XX v. In: Rosszija v nacsale XX veka. Otv. red. Szaharov, A. Ny.. Moszkva, 2002. (Rosszija XX vek. Isszledovanyija.) p. 189. Az orosz szakirodalomban gyakran bukkanunk ett l eltér adatokra is. Hromov, Sz. Sz. szerint például a cári Oroszország háború el tti küls adósságállománya 4 milliárd 360 millió aranyrubel volt. Ehhez kell hozzászámítani a 8 milliárd 7 milliónyi háborús kölcsönt, amivel a teljes adósság 12 milliárd 367 millió aranyrubelre jött ki. Hromov, Sz. Sz.: Inosztrannie koncesszii v SZSZSZR. Isztoricseszkij ocserk. Dokumenti. Csaszty I. Moszkva, 2005. [Hromov, 2005.] p. 5. 4 U ., p. 7. 5 Inosztrannie koncesszii v SZSZSZR (1920-1930 gg.). Dokumenti i matyeriali. Red.: Zagorulko, M. M.. Moszkva, 2005. (Otyecsesztvennij opit koncesszij. T. II.) p. 8. [Zagorulko, 2005.]
76
B& =
.
B / &
+,+6 )
) / F % '
' +,+6
7
& /
/
% ) ( F ' ' E )9 $ B ) /
&
"
#
!
@7
%
(
"
/ '<"
B&
) ) )% '
) B& B
O = ' (
) % ' 1 )
% B
F % / F
& F
F
) ' +,+, & / 3 ) / / B =
"
5 ) 1
)/ & ' %
B F <%
=
%
: /"
' /"
< ' / )
1
* = F
/
+,@% )
" (
&
"
/ F &
/
/
' ) /)
& '
" F % '
) " ' ' F ' F ) B % ' / B = % < " % '<" ' = ' ' 3 9% F /
= F ) "
/ ' / =
= F /" = " "
E )
"
6
( ! # &) / " !% " #F / ' ! = #F ! ) ' # % F /" / ' ' , : /" ) <" & F " F/ ' ' ' ) F% ' % ' = / F & * % ' / % " F % ) ' = ) B / ' ' /% F" / % ' B&
!
'#F ! #/ '! %
' =
'#F
'
/ / '
B ) F
'
B % %
%
F /
)"
) / ' B %
)
)" F
' /
6
Uo. Hromov, 2005. p. 10. 8 A dekrétum teljes szövegét ld. Zagorulko, 2005. pp. 39-40.; Hromov, 2005. pp.121-122. 9 Hromov, 2005. p. 9. 7
77
F
) F= /
=
/
/ / F % ' %
% '
) ) ' & " <"
& / &
+-
(
F % ' &
)
" +,@+ "< ' % )
=
% * =
"
)
' % F
E 3* '9 P ) " / G / J = ) / / ++ ( / & <" B ' B / / % ( +,@+ "< + ) 7/ / +5 ) B F ' & 3 ' F ) F F% F & = 9 G BB F ' F ) ) F +@ / F ' / ( +,@/ " /" % = " / / ' / ) ' ' < ' = ' = % ( /" ' ' ' / = / / / F ) & ' / E = / // % ) & % +,@@ / A / %/ & F ' " %/ % < ) = = % ' / F/ " /" ' = ' & / / & F / +,+4 / & ' / / ' / +7 ( B& / / / % = / " * = ' % % < & ( +,@+ / @7 " ' F ' / & B) /" ' ( +-4 ' B / / F = +5 / & / /) /" %/ ( /" F% ' " / / " % F & " '% /" ) ' F / F " ' B) % & '& " = & " F % ' / / " / ' ' " ( % " & / % / " /" / = )F & /) ) +,@@ "<
10
)
/"
F
7+
=
&
Zagorulko, 2005. pp. 8-9. Belouszov, 2000. p. 375. A vállalat nevét eltér en említik a források, hol Nagy Északi Távíró Társaságként, hol csak Északi Távíró Társaságként. 12 Zagorulko, 2005. p. 11. 13 A szovjet külpolitikára a genovai és a hágai konferencia ideje alatt részletesen ld. Siskin, V. A.: Sztanovlenyie vnyesnyej polityiki poszlerevoljucionnoj Rosszii (1917-1930 godi) i kapitalisztyicseszkij mir. Ot revoljucionnovo „zapadnyicsesztva” k „nacional-bolsevizmu”. Ocserk isztorii. Szankt-Petyerburg, 2002. [Siskin, 2002.] pp.135-139. 14 Igaz, ezt az adatot kés bb hivatalosan is 50 milliárdra módosították. Hromov, 2005. pp. 5-6. 11
78
'
'"
'
&
%
=
)
& '/
= &
' & ' % +8 ( '
%
) : /" 1
=
/ F% F% ' = B F
%
% ) % B
& % "
)
'%
/
& == <" % ) F% ' *
=
F
F 'B
" = /
'
& =
" )
& * /
# %
)
F =
B ' & ") +. ' % )/ ' '
)
'B
E &
'<"
% )
( )
F
L ) F% '
+.
! %
/
F % '
" F
" / * = G
F =
B & " /" =
"
' % & % E ) ' ' & /" =
" /
) ( %
/
+,@. = & B ' 3CG29 ?
' )
+
=
/" F C &)
/% F 2 % / ? +4-- " F % F 77F. d ) +4 ' +,@4 / ' / F = !/ # % ) +,@@?+,@4 / / ' @@+- " 78F7 d +6 ) +,@6 " ) /" ) " % <" H+, )= +.7 ) B F/ ' ) " 4F8 d @- +,@4 / ) / * / 74 ) F & ( & % 3@@9F % % ' ( ' B R 3+,9F ' J = 3+@9 b & / ' F ) F 55 ) 1 D F ! ' # " O % / F / ' F / = F ' : /" ) = / ' +,@- +,@+ & ' F ' F @+ $ F 3 ) 5F ++ ) 9 15
Zagorulko, 2005. pp. 8-9. Siskin, 2002. pp. 292–310. Mozohin, O. B.–Jampolszkij, V. P.: „Koncesszionnaja praktyika nye dala szkolko-nyibugy znacsityelnih rezultatov”. O privlecsenyii inosztrannovo kapitala v ekonomiku SZSZSZR. 1920-e gg. In. Isztoricseszkij Arhiv, 2002. 1. sz. [Mozohin–Jampolszkij, 2002.] p. 102. 18 Hromov, 2005. p. 26. 19 Zagorulko, 2005. p. 21. 20 Hromov, 2005. p. 26. 21 Zagorulko, 2005. p. 21. 16 17
79
(
"
" F % ' = ) & B H +,@@ 776F " = ' '% F '/ ' = & ' & / F +,@7 .-4F / ) / 7--F / +,@. / F ' <" & B % ) 8-- " ( ) +,@7 / 3589 / ) = ? / ? +,@8 37+ 9 +,@. 3@6 9 ( % F% ' ) / / H +,@6 + ++' F @@ R E ) / ' / : /" B @4 / & = F +6 ' F +4 F, % F. ) F 77 ' 3% / F ) & F % F 9 @7 ( B& ) )/ = / E ) / ' / / = / B * % / F% ' C F bG3 9 G2 &) B& ) & ' ) F ) = %/ F /" / ) ' < '/ F% ' B& ) & ' ' % " % = / F & B / & F% ' /" F B & ' /" % < ) " ' % ) F% ' % )& & < @5 E = E ) bG3 9 +,@7 / F == F = ) " ' C 2 G B = =/ ) C = " F /" B= &) " B& % F = ) " ( %/ F % ' % = & " ) F / % F ' = = = % B& ) / B @8 ( =/ ) ) = " & B B ' == F / ) = " FA O BB ' = F % ' F$ A J \ /" /F G < ' / F $ C / / @. % ' % = & % B ) ) ' / ' ) B& F % /" = "
22 Hromov, 2005. p. 26. Természetesen az 1927 végéig létrejött 163 koncessziós szerz dés közül jócskán lehettek olyanok, amelyeket még jóval korábban kötöttek, és azok hatálya éppen 1927 és 1928. október 1-je között járt le, de a lejárt határidej koncessziókat kimutató statisztikákra nem bukkantunk. 23 Uo. 24 Vatlin, A. J.: Vnyesnyjaja polityika i Komintern 1921–1929 gg. In. Rosszija nepovszkaja. Red. Sz. A. Pavljucsenkov. Moszkva, 2002. (Rosszija XX vek. Isszledovanyija.) p. 346. 25 Belouszov, 2000. pp. 383-385. 26 Hromov, 2005. pp. 17-19.
80
&
B& I=
) ( /"
/ F /
&
I ) ' &
(
'
/" / /
/ ) (
& %
/ '
/"
" < "
& =
/
F
'
' = F %
%
F F
/
/ &
/ F
F% <" % ' <' / : /"
/ % F
B % F B
% (
= F % ' % "
' %
<
'
& " ( ' &
=
= " " # )
! (
/ "
=
" F
/ F % '
' /) B
B& / ' B ) &
F
'
& /" F
/ = /" ( CG2 & &
<" ' H
/
/
'
' / /
F
) < / F )B F / ' /
< ) = =
'
B ) /" % ) & '
28
/ )
B&
F ) %
F F
H& "
' " & "
/ B&
' F
/ "
%
% / % %
/
&&
) ) <
" /
= %
27
E
/" = =
'
@4
/
/
' '
/ /
) % F% ' =
% ' '
" /
) / : /"
% "
!
F
#
F % ' = " & / ' % F $ & B F% ' % B = % ' E / ' & G = 2
) " F % '
B& ' / / ' B ) % "
F
CG2
) B& ) / )F ( F ' =% / = % / B = =) " % / ' " % F/ '
B%
'
= % '
%
'
F=
% F 9/ '
/ %
' /
< /B F :
3& '/
' B <" F % ' / / & / % ) = = F '
F " /
/
" &
'
% "
'
' )
%
& ' )F '
% &
@6
&)
Belouszov, 2000. pp. 383-385. Zagorulko, 2005. pp. 18-19.
81
! /" : /"
/ B ' = ) '
/ #
&B
F % ' B& ) F ' B ' ' = / % ' ' < " )% B $ & % % / " % % F " /) / ' " / /" % / = / / ' B& / F% ' % " /" & / ( / / & /" " ' % / / & ) ' ) & ) /" ' % ' & = F / % & " F% % )F % ' = / / / B& F % ' ' /" ) ) ) @, * % / ) / ' / ' '/ F B& / /" = & / & / = B <' & % F " % / " F % F +,@. / / ) / ' ' B " '
& ( ' / "
! 1
' " % ) / % )
29 30
'
U ., pp. 19-20. Hromov, 2005. pp. 32-33.
82
'
&)
= )F F% '
B& /
= ; F ) % ' F
F
/ / /
" E '
=
/"
/
( B& F % '
/ F '
/ F ( F 7-
" F % '
" /
=
/"
% (
+,@-
"
#
= = B F
' )/ % B
/ : /"
=
#
F
"
/
@7
% : /" "
'
' = / ' F ) F = ' = & ' F ' * % " ' % % ' '<" B& & ) F =/ ) F / & ' % % F % % / ( " % & % H 3* '9 P / / / F % '
$ & ) ) & '
& < /" / F B ) '
&
F %
<
)
) ) %/
F .
" / )& E
/
' / ' ' = ( ' / (
'
F '
)
/
B&
&
' F? B F F / ' ==
)
7+
= '
&
) F =
=
"
'
'
%
= /
F
% ) " B = ' /" % & F % E ' ' / ' $ % / F% ' = / / % == ' <" F ) / ) / / " 0 ' & / / H /" " +,@5 / ! ) % / # = & " F ' = ) F '( F1 F( D " : /" 3( / % " % ' % / ) & ' ) +,@8 J = & / = = / 97@ ( <" ' / " % % F " +,@5 +,@8 H ' ) ' / = % ' F ' F% ' = B 77 " ( B& ) ' % % F / % " % & B ' < B ( = ' / % " & ) / < & ) " +,@7 6 * = C &) G 2 / F ' & = F E ) / ' E% ' / & B ' ( /" ' / = / E F / = R /% / / ' % % ( B& / / / % ' = +,@7?+,@8 & ' : /" ' B& 32 F C F F 9 F ' " ) = / ' F / / & & ) / & ( CG2 ) A /
'
(
/ & "
H
B '
= "
' <' B & )& / / ' F B F = )
(% ' = % ) B
F% '? / ' % ' '
& " F
=
&
/"
31
U ., pp. 11-12. Erre részletesen ld. Siskin, 2000. pp.,182-210. 33 Zagorulko, 2005. p. 14. 32
83
C " / F +,@8 ) C " / +,@4 / ) 75 / $/ " ' B& % F / B& '/ % ) F CG2F F ' /F / == = & B ' = /F b ; /B 2 3 O:G?1A 09 A F ' & CG2 78 *' / / % E F % ' F CG2 1A 0 / ' ' / ) = ' == / % % " & ) < F bG3 9 G2 " 3 B 9% F ) ) % ' " / * '= / / F% ' 2& / ' & ' / 7. ) " / ( = " / +,@5 / @4 ' %/ F ' / )" / * = % ' F ( ; / ( %/ E " % ( ) & ' !; / # & / & = ' / % ' / 74 ( " +,@8 "< +" ( = F% ' = = / = " : /" = F ) ) & " % & % ' F / B E ) / )F " = % E ( ) / == E % ' / F / % % = & / F < B " ' C F% ' % ' / == " ' B F % ) F )F % / ' B& & ) % F/ ' )/ % F < / )/ B F / ) ' < %/ 76 / % F & % < '< " ( %/ B ' / = = F G == ) " ( & ) +,@7 +. ) / F% ' ; / )F P G % F ' @4 % " E ' == / & F +@ E/ ( G == / &) E / & F 34
Hromov, 2005. pp. 95–101. Mozohin–Jampolszkij, 2002. pp. 102–103. 36 Hromov, 2005. p. 20. 37 U ., pp. 21–22. 38 A dokumentum az NKVD utódszervének, a Föderációs Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) az archívumából került el . Teljes szövegét ld. Mozohin–Jampolszkij, 2002. pp. 103–107. 35
84
/ 3!e #9 : /" B
' % B
7,
F % ' /
'
% &
%
' '
/
)
/
) ' @- d E % ) F
( & B '% < 'F % ' '
<
) " )" F5+ % ' % ' % ( : /" = = ) < * % & %/ F / '" / F & F B F +,@6 <" ) / ' /) ) F% ' /" % & F/ ' B F ' ( & B 58 & % / = 2 : : " /F / )" F BB ' = % ' E / & +,7- & " =/ ) / / )& " ( +,@, % ) /" F % ) +,@6 & ' / ' +,@, +,7) / / = = / / % /% = ' / F% ' / // / / / % "
!A
'
/ %
&
)
F / ' ) " E )F ' ? ) ) B & " F / F
G ==
* % /" F % ' & & ) ==
?
5@ % )/ " / +,@6 +. = / . = = )=
:) F
)
) * =
' <" F
/ B "
/
" F57 F55 )
) /
#
/ 5- *
%
'
&
" /
F
' +,7- & @8 % * % +,@, +,7- & ' / /" F ? &) = & & ' ' B / & / / / ' ' ' E /" / / / ) ) % % ) F % ' / % "
'
"
) = F
=
" "
B B /
" /"
F "
'
F '
? F +,@6 % ' ( +,@4 ) / ' ' "
= '
'< *
39
Zagorulko, 2005. pp. 590-591. Belouszov, 2000. pp. 381-382. 41 Zagorulko, 2005. p. 590. 42 Orlov, I. B.: Vossztanovlenyie promislennosztyi. In: Rosszija nepovszkaja. Red.: Pavljucsenkov, Sz. A.. Moszkva, 2002. (Rosszija XX vek. Isszledovanyija.) pp. 140-141. 43 Hromov, 2005. p. 24. 44 Zagorulko, 2005. p. 21. 45 Hromov, 2005. p. 33. 40
85
F "
F
" "
/
/) F
' :
=
7F8
&) I ? )
" ' & 6F8
7F4 ( ' % / / & '
= )
= E < 3 B& ) F " 9 / / ( ! ' # % ' % & H +,77 F J / / ) ) " F ' = ? @+ d F +,@, / % = F =
5.
= ' )F / / F B& ' = = % ' ' " I= / F '% / ' ) / % @-?78 d / & ' ' &
E B ) / ( +,7-
/
+,74 " + / : /" B CG2 F 5, ( % / F ' " = ) %
<
<
( /B +,@4 +,@6 ) B&
'/ 58F7 "
/
) +,@. +,@4
"
/B % ' ) ( F
% ) F )
54
+,7+
/
)
& ' +,@,?+,77 ) % & / % )% F ) ( F & ) == ( % I= % ) / F /" =
% -F5 d
/ 74F +,75
& '
H CG2 & F +8F56 8 ' E ) / / +5 B & ' / / & B ' GB * = / F % ' & H: : L / < '/ F% ' )/ E ) +,55 & F8; ( 2 / 3* '9 P / 8+ F +,5. ' E F% ' ' : /" " B ( /" = / ' 4 646 / F F/ ' & = -F84 d F = = 0 ' / " % ' F % = B / " H +,@5 +,@8 -F@ dF +,@8 +,@. -F7 dF ( ' / / /
F
46 Werth, N.: Isztorija szovjetszkovo goszudarsztva 1900-1991. 2-e iszpravlennoe izdanyie. Moszkva, 2003. pp. 220–223. 47 Belouszov, 2000. p. 387. 48 Hromov, Sz. Sz.: Inosztrannie koncesszii v SZSZSZR. Isztoricseszkij ocserk. Dokumenti. Csaszty II. Moszkva, 2006. pp. 85-87, 92-95. 49 Hromov, 2005. p. 102. 50 Uo. 51 Belouszov, 2000. p. 387.
86
& " H +,@8?+,@.
% 2
3 ++F8 %
/
F " / 9 F +,@. +,@4 +.F+ F% '= +,@. +,@4
B
F
'
=
& '
%
" / ++F6 d F
5- d F B ) ' ' = B " -F4 d B& =
" B
B +- d /
/ -F8 d S ' +,@@ +,@4 @-?7- d F
'
: /" E F 56F8 d
'
'
3+,@. +,@4 9 +,@6 +,@, B B 74 ( /
.@F@ d = = F
) F
; C
B& "
)
E
/
" /
" & '
% F )
"
/ /
(
B
/
F
"
= ) "
E
E
'B =
F
& ' )
)" /
!<" =
E F/ ' / ' B
F
" = # 3* 9 % )/ F% ' B
/ +,@-
' ' /
/" )&
F =
'B ) / ( +,@+ F '
E = ' F=
" '/ F% ' ' F & B ' * ) &B = % / ' B / % " / % % / ( B & " / = F % ) F % < ' F 'E B F F : /" / ' B ) ' &) % / ' / ) & B ' " ( ' / / = F % ' B& ) )/ E ) / B /" F = B ' B & % B F / B & & " ) ' / " : /" ( / / ' B % ' +,@, ) ) & B /" F /" & ) / ' / = / / ( : /" = " ) & F BF % ' % ) % " / & ) % " % F/ ' ' /" % = " B ' = / F B /
87
MAGYARORSZÁG ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE
89
'
! #!
P MP !3 3 /
' 2 L
+.6.
F 2 &
&
/ ) F $ '
3
%
!/
/ & ' F+ F % ' % % & ' %
/ % ' & ) E )% ) % / = (L 2 = " ' '& & C= 3+.5- +4-89 F ' ' / / ') ) / F% ' <" / & = = 3 < ' / Z3 9 " F / & & % / = =" % ' B ) F ? / ' F F = F E/ ) ? % " ' = / & E ' % B F % " E = F ' ' F " $ % / FA F2 F && & E/ / & & '/ / / F% ' / F & = F " ) & / & $ ' C ) F B B / / @ ( B F ' ' " % / G % C= . (3 K " F % ' '<" " / ( A 3/ ' / B A 9 $ ' ' (G % C= / / & " F = . (3 7 4 (Q E 8-' / +.66 "< +.6, / ) B ( )" G % D J =% G =&& / % / & / B / F ) / = EF / ) / " / / / / )" ( 3 ' ' B ' )" == $ ' G F/ ' G % C= ') <"% ' =B = / 9 / ' 0 / L F 0 / G O % 0 / G / ) ) &) % / 1 A Bécs (1683) török támadása után meginduló harcoknak b séges irodalmából ld. Eickhoff, Ekkehard: Venedig, Wien und die Osmanen Umbruch in Südosteuropa 1645-1700. Stuttgart 1988. XI. fejezet; Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában. Bp. 1986.; Szakály Ferenc: Hungaria eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól. 1683-1718. Bp. 1986.; Parvev, Ivan: Habsburgs und Ottomans between Vienna and Belgrade 1683-1739. New York, 1995. 2 R. Várkonyi Ágnes: Europica varietas–Hungarica varietas. Budapest, 1994. 193-194. pp. 3 Varga J. János-Kalmár János: A Magyar Királyság berendezésének m ve. (Századok füzetek 1.) Budapest, 1993.; Varga J. János: Kollonich Lipót és az „Einrichtungswerk des Königreichs Ungarn”. Századok, 1991. 5-6. 449-488. és 500–516. pp.; Varga J. János: Berendezkedési tervek Magyarországon a török ki zésének id szakában. Az Einrichtungswerk. Magyar Történelmi Társulat, Századok Füzetek, 1993. 1. sz. 30-40. pp.; Kalmár János: A Kollonics–féle Einrichtungswerk és a 18. századi bánsági berendezkedés. Századok (125) 1991. 489-499. pp.
(
.
= 3$
=
9 =
(3 B
K
/ < ' / F ' =/
!
#
!
= F
&
# 3$ f= &
9
= =
% F
F
/ F ( +.66 . %/ ' &) % ' 3+.6+ +4+79 : % ' A' ' 3+.68 +.,89 / / = / & " F ' / F 5 ( ) ' &) =/ " / % % ' = $ ' / ' / F % ' % & ' / % & / / ' & / F / % = / % " / % " D ( A F 2 ) E F +4-+ & " ' F % ' % $ ' L 8 & ) ' / ) " / ' F ' & '/ / / F B / F 'E E / . ' < / ' E& " " & ) ) HC D $ 3 ' C= ' ' $ & +.,, " @. @8 / 9 / )F L 2 % " ) ' F <" % B " F4 ' / / '
4
Iványi Emma: Esterházy Pál nádor és a magyar rendek tervezete az ország új berendezkedésével kapcsolatban. Levéltári Közlemények (42) 1971. 137–162. pp. A pozsonyi rendi bizottság tervezete. Az ún. „magyar Einrichtungswerk”. (Jegyzetek Soós István és Varga J. János) Századok (125) 1991. 500-516. pp. 5 Tüzes Gábor emlékirata Magyarország kormányzásáról. Történelmi Tár. 1900. 219-263. pp; Szántay Antal: Könyvtárosok és történetírók. Angelo Gabriele kormányzati tervezetét l II. József reformjaiig. Történelmi Szemle (38) 1996/1. 45-61. pp. 6 Jászay Magda: Párhuzamok és keresztez dések. A magyar-olasz kapcsolatok történetéb l. Budapest, 2000. 307308. pp. 7 Marsili, Luigi Ferdinando: Relazioni dei confini della Croazia e della Transilvania a Sua Maestá Cesarea (16991701). A cura di Raffaella Gherardi. Modena, 1986.
91
(
B '%
E C
D
$
3+.86 +47-96 / ' = ' '< 3+.4, +.6-9 +.6@ " C= / ( % / % ' & %
92
'
?
/
/
B B
&
) % " %< F / & '
% '
) " F % '
% F ' )
" &
& ' / /
= F
/
' $
=
)
&) E/ "
F /
F F
L ' F
'
'E"
/ ' / =
/
'
"
& '
/
=
F
' ' F % ' = F
+8
(
F % ' $ )
= /
& = " =
$ F " ( O && =/ )/ ' F ' $ = & % A : && &9 X % / : % F % = X % / L +. = B S' ' % B < F / H ! 3 #9 <" % / F ' < 'F = % ) $ F " / F h $ = h h $ f= hB ) ' / = & ' / ( = C= / =" ' / F = & ' L / ' = / " +6 & ' ( " B & & " F / % ' " '<" % ) % ' F " H `!& 1 8 1 ; : #+, ( / ' $ ' F ) <" / & B ' % &)" / / % % =
/ & 3$ f= " % = "
B 9
F F < ' / L J % 2 % F
3 3J %
9 <" 3 " /
/ %
/ /
" B
&
F
B) '
% = H F/ '
'
+4
/
" "
F F
' % ) ' L '
= '
'
& ' F '
= ' ' /
E
'
15
Bene Sándor: Acta Pacis-Béke a muzulmánokkal. Luigi Ferdinando Marsili terve a karlócai béke iratainak kiadására. In: Hadtörténelmi Közlemények. 119/2. 2006. június 351-352. pp. 16 Nagy Levente: Rebellis barbárok és nagylelk h sök. Luigi Ferdinando Marsili nézetei a Habsburg és az Oszmán Birodalomról. In: Hadtörténelmi Közlemények. 119/2. 2006. június. 319-320. pp. 17 A bécsi udvar szellemi-politikai életér l ld. Gherardi, Raffaella: Potere e costituzione a Vienna fra Sei e Settecento. Il „buonordine” di Luigi Ferdinando Marsigli. Mulino ed. Bologna, 1980. 57-69. pp.; Nagy L., 2006. 318-324. pp. és Hubert Ch. Ehalt: La Corte di Vienna tra Sei e Settecento. Roma, 1984. 18 Raffaella Gherardi: Introduzione In: Marsili, 1986. p. 19. 19 Szita László-Gerhard Seewann: A karlócai béke és Európa. Dokumentumok a karlócai béke történetéhez.16981699. Pécs, 1999. 220. p.
93
= &
<% F % < / / =% $B
" ' /
/ F E
%
& /
B
) $
/ /
&
"
&
& F $ F = " B J % @O% 3+.47 +4@+9 % ' E 'E" = " " ) ) B = =" B " / ' =/ ) = F ? % '$ = " ? ' B F% %E / F / " / % % " C= / = " F % ' % ' ' F % ' & = F % = / = / " / F% ' ' % < 'F % ' = % B S ' <" & B F & % / / % F ' % = F / ' % ')& H! ( 1 0 " # ( % ' B % ' B H ? B F $ G % ' B / ' 3 ' = ) ) 9 % % F/ <" & L / : / % = = F &) == " / B ) =B F 1 3 8 @+ 1 $ = = F % %E ' & " %% ' ) " % B & ( = & " ) =B / B ) & ' F ) F % % " B == 3 / E 9F ) F % / ' ' @@ $ / " C= $ F% ' " & ) F & & V88 V F '% ' = B @7 ( / ?& " " )H ' & F 20
)
<" '
A Marsigli és Müller által készített térképeket Deák Antal András dolgozta fel. Deák Antal András: Ki rajzolta Luigi Ferdinando Marsigli Duna-térképeit? In: Cartographica Hungarica n. 3. 1993; u : Johann Christoph Müller határmenti térképei. In: Cartographica Hungarica n.4. 1994; u : Luigi Ferdinando Marsigli Duna és Magyarország térképeinek nürnbergi készít i. In: Cartographica Hungarica n.5.,1996. Valamint ezen térképek legújabb feldolgozása CD-n . U : Térképek a félhold árnyékából. Vízügyi Múzeum és Könyvgy jtemény. Bp. 2005. 21 Marsigli a császárnak írt 8. jelentéséhez (Szluin, 1699. július 15.) csatolt H jel magyarázata, mely a Korana folyótól a hármas határig tartó szakasz térképének magyarázataként szolgál. Marsili, 1986. 135. p. 22 Szita i.m. 214–216. pp. Ezekben a cikkelyben egyrészt a Maros, a Tisza és a Duna, másrészt a Száva szabad hajózhatóságát biztosítják. 23 Korábban, 1689-ben már készített egy tervezetet Progetto del possibile commercio fra ambedue gli Imperii címmel. Ez az elemzett a császárnak írt 10. jelentéséhez (Dresnik, 1699. szeptember 11.) csatolt E jel függelék. Marsili, 1986. pp. 185–200., ld. továbbá Marsigli-Deák, 2004. 29-30. pp. Itt látható a térkép másolata is. Ld. még Stoye, 1994. pp. 195–197.
94
/
" %<
F = % )% ' )% ' ? $ ' % ' % < C ' $ ' % " % ' = ] & : 2% G
) / % ) / ' F %
F &
@8
(
F &
%
3 " /
" ( 1
9F F%
/
2 =
" / '
%
/
?
'
B ' / =
' F $
" F% '
(
/) C / F " / " F % ' " % ' & " / " ' / % F % ' = % F ) / (% = ' & ' = " F / " % )B $ " / " F% ' ) ' / %< / F < = ) " / ' % / % % % && @. / ) F +4-' % & / " B % & F / = 2 : /
P
/
' = "
D <"/
(
' '
%
%
/
F )
) "
' ' /
) F
/ /
F B ' % ' ) )F
' / F
& /
=
F
24
Marsili, 1986. p. 188. Marsigli 26. jelentésének: Jakovar, 1700. augusztus 20. C jel melléklete: Articoli, discorsi e propositi circa le scale, strade e altri affari li quali, giusto in questa forma, furono notificati al felicissimo Halil Pascia e quando verranno le risposte saranno conclusi. Marsigli, 1986. pp. 383-384. 26 Marsigli 20. jelentésének (Sziszek, 1700. április 4.) csatolt A mellékletében fejti ki nézeteit: Progetto per difendere la frontiera della linea cisdanubiale dal pericolo della peste címmel. Marsili, 1986. pp. 317-320. 25
95
: $
%
/ F % ) " / ' % F / ! = % = " / ' % / ' 2 <" F +4+7 @8-B ? F ' ' < ' / != & #F ' ) )
/ % ) ' / % " / "
B ' < F % B)
& '
'
" %
& @4
S' " F ) #F
' ' ( % = " / ' ?
' &
$ B '
@6
( $ =
<""
" '
% % / F $ ' FL / ( ( = " 2 F % 9 2" 3 $ ' G ' F 'F $ / F % 9 = F / = % % F 'O = F\ F2 D "
F
'/
"
% / /) / BF 2 3 D )? ' L / & / % ' F/ :
)/
=
@,
(
=/ ) &
'
F "
= &
/
&
& '
/
/ F7- ' $ F 'F )
F /
i
= /
&
B
)
& F% '
/ =
B 1
B /
F
% ' $ N E% % / % F /
/ < &
)
"
27
%
= & / %
E/
' %
B
/ " %<
% ' &
= /
( =
/ ) "
% O
'
F /
( F 3/ ' 3 F% '
" /
/ ' %
B F /
'
%
2 F/ '
% ' 3 9 % / ' E & & B '
'
B
% )
/
F
"
" i ) " /
)= /
&
"
$ f= % /" / / " F )
%
$ /
/
F /
BF %
&
)
' 7+
Marsili, 1986. p. 392. Zöllner, Erich: Ausztria története. Budapest, 2000. 212. p. 29 Marsigli 21. sz. jelentésének (Globovatz, 1700. május 8.) F melléklete (Peilok per istituire e bene ordinare le poste dell’Ungaria insino al Mar Adriatico és istruzioni a’mastri di poste) Marsili, 1986. pp. 329-333. és MarsigliDeák, 2004. 30. p. Itt látható az említett postatérkép másolata. 30 A béke X. cikkelyének megfogalmazása szerint: "confiniorum tranquillitas et subditorum quies perturbari queat:" 31 Marsigli 16. sz. jelentése, Bielovaz, 1699 december 29. In: Marsili, 1986. pp. 249–265. 28
96
(
/
%
/ '
) %
" '
B
)F
' & & ' / F $ / = (
' " ' "
" F H = & '/
/
=
& ' F
& F
)
)
F )
BB ' %
% '
(
'
=
/ " & /) ; F )
% F & '/
" / % F
77
3
) (
/ 7@
: /
/
" <"
E
= '?
' ) '
3 B '
F
B
9
B
"
'
=
'/ % ' % F " F % ' " B B ' ( / % ' 3G F C F C== F O F G F 2 F 2 F \ ' 9 $ & ' B / ' B / F F % ' = % B ) % % 75 ( % ' ) +6 ' " F% ' % " F / ) F ) ' / " / 'F = ' F% '! ( 1 1 ( 1 1 1 3 # 78 ( / / = =" " B % ) B / H ' $ / & /) ) / F / & % < ' ' %< % 7. $ / " B / ) ' =" % ) % / % " ) <" % / F ) B B / % B ' = / " & " / / F ( / ' & = EF = % ' & /) ) F ) ' ' / % F & " / ) = ? = B ' ? & 'B ' 74 ) F / % )/ / / ' % / ' = ' / / / / $ / & ) F ' " F / ' ) ' % = F !4 1 /
'
32 Marsigli ötödik erdélyi jelentése, Lugos, 1700. december 27. In: Marsili, 1986, p. 456. A bécsi Udvari Haditanács által kidolgozott felterjesztést ld.: Tervezet a békekötés utáni magyarországi katonai berendezkedésr l, a hader nagyságáról, a várak és er dítmények lerombolásáról, illetve meger sítésér l. In: Szita, 1999. 145–158. pp. 33 Marsili, 1986. p. 102. 34 Szita ,1999. 214–215. pp. 35 U ., 1999. 222. p. 36 Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17–18. század fordulóján. In: Századok, 2006. 6. 1450. p. 37 Uo.
97
(
(
'
( $ '
'
F
/ )
F &
'
B
'
:
3 '
/
&
B (
' F/ ' / %
F F F
'
/ /
% '
$
& / '
$/ )
'
'
31 F% ' " E% /
/ "
%
) )
%
&
76
$ )
F & (
' <"
E
F %
L / $ =
"
" / & / = = % ' '
' /
# F B ' F $ ' $ % ) = " ' ' F ) F / % )/ 9 / B ' EF )
/
F&
F
%
7,
B %
<" % ' F / % )/ F % ' & / F ' ) / % F ' $ &F ) ?/ ' / F
% ' & ' L / ' F / % ' B & % < % F ' & = E & )/ '<" (/ / % ' / = F ' ' ' '<" $ & % " / " F % ' % ) <" & / % < ' = F% ' '% " 'B < 'F % ' % < /B ) ' ' F B % % ' ' )) ) F % F ' ' = / ' / ( % ' ) % = / H & ) ' E E/ % ) & ' ' = & / % ' F & / % % ' & ) ' F / / & & '/ / & B/ ) ' % ' / ) / & / / = / " % 'B 5) ' % ' & % ' F < 'F % ' " ) B % ( & / % % ' / F % ' " / F % / % = ) = & %< < F< '% ' % ' ? /B F % ' ) / / B F?= B & ) / '<" ' ' ) = ) & / ?
B
& /
)
9 /
/
38 Magyarország története tíz kötetben. 4/1. 1686-1790. Szerk.: Ember Gy z és Heckenast Gusztáv. Budapest, 1989. 95. p. 39 Marsigli 16. jelentéséhez csatolt M jel irata Discorso sopra i militari proposti villaggi címmel, 419r-421v. Marsili, 1986. pp. 269-270. 40 Marsili, 1986. p. 270.
98
b
% '
<'
B F = % = F
/ '
'
A
& ?&
% ) F & 0
\
A@
= '
/
% % ' " / /
'
& ' / '
/
=
'
& ' % / / F
/
F ==
/
$
&
( /
3
'
/
F E/ 5@ 0 ' ' $ % F / " <" % & ) < 'F % ' % )/
/ = /
5+
F%
) ' /
/ ) == / %
%
/
/ B ( L /
/
< / /
F% '
/
G ) % J &
%& F ' &
9
"
"
& " /
F /
/
F
' 55
/
F
&
1 L ) =
// " /
" %
2 2 <" /
/
F
41 Az igazgatásra, gazdaságra, adórendszerre, valláspolitikára és a magyar hader felszámolására ld. Magyarország története 4/1. , 1989. 94–98. pp. , valamint H. Pállfy Ilona: A kamarai igazgatás bevezetése a törökt l visszafoglalt területeken. In: Emlékkönyv Domanovszky Sándor születésének hatvanadik évfordulójára. Bp., 1937. 474–487. pp. 42 Szántay, 1996. 51. p. 43 Wessely, L. Kurt: Neordnung der ungarischen Grenzen nach dem grossen Türkenkrieg. In: Die k.k. Militärgrenze. Beiträge zu ihrer Geschichte. Wien, 1973. pp. 29–93.; Rothenberg, Günther Erich: The Austrian military border in Croatia: 1522–1747. Illinois, 1960. 44 A horvát–szlavón határ rségr l, a Maros–tiszai, a székely, a román és a bánsági határ rség kialakításáról ld. Magyarország története. 4/1., 1989. 489–491. pp.
99
() ) & &
#!
( +6 " = &
F $ & / B)L
" / F /
4 J )
56 " F % ' 'B /
)
' B
% ' <" <" * ' ' C
1
= %
)
L & /
) ' / ?% ' F &
& /
" /
= F & /
/ =
F /
/ ' /E9 ' E/ ) ( <" / F ' ) ' % F +46- +46@ ; $ ' / $ ' ') = EF ' ' / ) +4.4 B = ' F % 2 $ ' + ' & ' '/ /) & ' % & / )F = B +6 ' / F " / ( 2 & ' & / % B& @ & " F F ' / / % ) " ) F B F% ; ' 3+447 +444 9 F % / ' B / '% F ' / / ' ' ! % % # 7F ' % : % ' = E ) " F ' = & / F <" 5 ( ' F " ! / # B
;
$ '
' " B / " F % ' = F = ' $ ' 9 " & /
!
%
'
"
/!
%
)
& ")
1
&
F 2
> &1 J /
3
) ' ' /E = % F +46- / /& ' ) / '
)
3
N/
F
3
Bél Mátyás – 1684-1749 között élt felvilágosult szellem polihisztor, a pozsonyi evangélikus líceum újjászervez je, a Nova Posoniensia cím latin nyelv újság (1721-22) szerkeszt je, a hazai leíró statisztika els neves képvisel je. F m ve Magyarország történeti-földrajzi leírása; „Notitia Hungariae Novae” címmel. 2 Kókay György (szerk.): Magyar Hírmondó. Az els magyar nyelv újság. Válogatás. Budapest, Gondolat, 1981, 18. p. (Kókay 1981) 3 Schlözer, August Ludwig von – 1735-1809 között élt német történész és publicista, az összehasonlító nyelvészet és a forráskritikán alapuló történeti kutatás egyik úttör je, 1769-1804 között a göttingai egyetemen államtant adott el , kiadásában jelent meg 1776-1782 között a „Briefwechsel, meist historischen und politischen Inhalts” és 1789-1793 között a „Staatsanzeigen” cím folyóirat. 4 Kókay 1981. 19. p.
100
' = &
' 8F % ' ; A ' ' / =
F / F
) %
/ =
'
& /
%
/
% ' '<"
B = ' /E =F $ & %/
D R \ = " +44, "< +"
. 1 3 <" ( / ' L ' / B ' )? = / F% ' ' ' /E <" . ? % ' < / +44, ' $ ' L F / = / +46- " + F = ) " ) <" ( )& ) = % F ) +44, <" 3 F ' / / ) / % & F ; & <" = " F ) ) ( ) ' ' /E <" ; / & F % % " ' F &E F ' & ' % ' = ; / = '% = / F B= % )F ) &B % < F % F ' F F ' / & " B ' = E =" ' ' /E '/ F ' ' / '/F / F / ' ' ; = ) <" / ' " ) = " ' /<" & ") F % B& & & ) <" / F & " F G ' 4 " ' / +46@ F% / % ' & / B ; $ ' <" ') / & = & ' / = ' & F % = ) / ' F = = %< 0 ) +467 $ ' F = / F )& ) F % ' // ) <" ) / S' = )" +467 +465 " ;/ $ = F / ' / )F = ' ) ;/ $ <" = " +465 " +" F+ % F / <" ) = ' & " ' * = / / % 2 ' A' ' ' / E/ ) = " ? ( ( ( ( 3 ( 3 ( 1( &
/
5 Fried István: Göttinga és a magyarok. Széljegyzetek Futaky István és Kristin Schwamm bibliográfiájához. In: Magyar Könyvszemle 1988. 217-220. pp. (Fried 1988); Kókay György: Göttinga és a magyar újságírás kezdetei. In: Magyar Könyvszemle 1965, 141-150. pp. (Kókay 1965); Kókay György: Göttinga, Rát Mátyás és felvilágosodás kori irodalmunk kezdetei. In: A Magyar Tudományos Akadémia I. Osztályának Közleményei 1966, 121-145. pp. (Kókay 1966) 6 Kókay 1981. 22. p 7 Kókay György – Buzinkay Géza – Murányi Gábor: A magyar sajtó története. (Szerk.: Földes Anna, Bajnai Zsolt.) Bp., 2001, 31-32. pp. (Kókay 2001)
101
1 B ! ' / E/ ;/
1 ' F &)
# ; ? '
8 <"
'
%
/
/ )
/
( =
6
/
F '
" +465 = & % '
F / F
' J
;/ ! " #F F/ ? & % % /
,
" % ' $ ' #F
% / ) "
F
B F / ' & " 9 / )F 'F ' ( +465 +46. F : ' / J & = " %/ F ) &) & F /B B/ :) F / / % ? & & : / ' F % ' ) = ' & & F '/ / +46. = = / = / ) F " ) = = G ' / " ) F ' +466 & /& ' = % " % % < F / G ' ' ' ) ( % % E F " // F+// $ ' $ ) % B ) F 8
&
/ F +46" = " ' F / & )? !& / / " ' ?F / 3 ' / < ' ' " ) <: / ': / ' / ' $ ' L ) " & / F ( " ) & F !" & " # / ) = J & " = % ? ' / ) / ' & / ' F &B B ' $ / " )" 2 & : / ' % ' 2 & / : / ' /<" / F ' /<" F% ' = &) = & " / ' /B ' ' F ' F ' / = )F 0 " ' +464 /& ' " ' : $ / " = / : )F ' / ' / : / '& $ ' ? < " / ? & & " ' ) = *' / % E F +466 6 " = ' $ ' $ +46, " <" < / / & <" F ' / & 'E ) & & / ' ' ' /E J
= ! <" & <"F !"
# &
#
Magyar Hírmondó 1784. január 1. 1. szám el tt, 1-16. pp. Kókay 2001. 32. p. A Helytartótanács abbéli reményében, hogy közelségének és szoros felügyeletének köszönhet en a cenzúra hatékonysága ezzel n , ha már a pozsonyi magisztrátus azt érvényesíteni egyre kevéssé volt képes. Kókay 2001. 32. p. 9
10
102
== ++F %
/ /
" F
B &
F % ' B
#!
"
/
= /
=
1
56
! >GH@
3 (
/
' '
1
3
3
/ (
& / ( !
/ ) +44, "< ! 1 =
F '
3 =
3
1
; / = " ( +6 F < ' $ +.F F % +6 ( , +. = '
& = & " F
= %
F
=<
%
) '
< &) )
F
3 1 ( 1 % +7 L / '
( 1 F 8 =A
( "
/
F +. =
%
E
=
= " =
/
' =
=/ ) = \ F
F@-
/
F =
)
X
/ %E & "
/ &
=
+,
B& = % & %
&) 1
' /
# L
F
/
83
% $ '
= . +4 #9 +@
)
( 5 3 #F % ' % H : 5
?
/
(
( !
+44, !
& " F
8 "
&
/ )
/ '
88
/ 3 1 & (!
F
#9F 1
1 1 % )F
)& $ ' % ) ( / % " (
"
# =
1 3
/ +
% = / +4F / / / H B& ! / # " ) F %/ & = ' %
% %
/ (
) )
+8
; / ; F / F /
=
11
Magyar Kurír (1786-tól); Hadi és Más Nevezetes Történetek (1789-t l) Közli: Kókay 1981. 41-50. pp. Közli: U . 1981. 41. 14 Uo. 15 Magyarországon kiadott, magyar nyelv hírlapra kapott Patzkó, mint kiadó kizárólagosságot. 16 Minden Levél (lapszám) egy nyolcadrét meghajtott árkusnak formájában nyomtatott fél árkus – azaz 8 oldal. 17 Minden héten kétszer, szerdán és szombaton, tehát egy évben összesen 104 Levél jelenik meg. 18 Egy évre vidékieknek 8 német forint, amely tartalmazza a postaköltséget – a terjesztést a pozsonyi királyi postahivatal végzi, pozsonyiaknak csupán 6 német forint az el fizetés, ebb l következ en az éves postaköltség 2 német forintra rúgott. 19 Közli: Kókay 1981. 45. p. 20 „… minden nemzetnek tulajdon írásaikból és hírlel leveleikb l” Közli: Kókay 1981. 45. p. 12 13
103
' H & / %
' F ' =
F/ ( '
'/ % %
/ % )"
" F
'
' / ( % ) F &) == / B F< '
% & '
F F
/
F
F
' '/ '
H; E3
F
E F
/ @+
&
'% B " (
'
F
' F ' F " ' ' F% ' B % 'B ) F /
)9 ' F
% F "
H ; '
/
' /
= B B #
'< = F/
" % = F F / ! F ' =" ' / % B / ( ' ! / # 3 B& ? & % 9 B " % F < &) =" B / F < ' !( G G F % ' ! # " ? ' % %#@@ P = ? F % " % ) H . 3 ( 1 ] 1 ^1 ( 8 %%% @7 / % / & F= < F ' & ( / % ' / H & 0 ? 8 8 -3 1 1 %. ( %0 F 8 8 3 %G& ( ]3 ^ 1 1 % ? 1 ( % 0 8 1 ( 1 8 ( 8 1 1 1 %4 1 5 ( 5 ( % @5 ( +46- / " /& ' & ) B& % / / )F ' B ? ' ' C / 8- 4-d B& (% " / / % / % / F % ' +46)F / ( ) % & $ % ' C/ " ' % < = F ' ' = % / / & " F " ( % ' F ? F & = & ? < <" % / & ) F ' ) / " = " / F ) / / :) F / / % '% ' ' & F % ) " / /
)/ &
21 Ennek köszönhet en a lap – több korabeli lappal egyetemben – a magyar éghajlattörténeti kutatás egyik fontos forrása, hiszen áttekintést ad az ország nagy területeinek id járási-környezeti viszonyairól. Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. Szeged, JGYF Kiadó, 2001. 32. p. (Rácz 2001) 22 Közli: Kókay 1981. 48. p. 23 Közli: Kókay 1981. 48. p. 24 Közli: Kókay 1981. 48-49. p.
104
' / ( 7+ ' ; H .
= $ ( ( % >B (% / " & / = 3
(
& ( 3
5
.3
% "
$
% ' % )H & ;
& ' F ' = ' F ' ' / ( " F 1$ 1 & 1
$
1 & 8 (
8
<
F '
= +,
C/
=
"
1 $ /
F
" '
% ' % % )
1
F
% '
% "
!& ' ( (
#
) $
1 1
4 : >C ( <" F ( % ' E ) % ' H 0 $ >D 7 .3 5 ' - 3 Y ) 3 3 1 ; ( ( ( $ 1 : 0 & =B 1 ( 3 1 ( ( $1( ( 1 % >E G & & " & & F / O = ' & B <" F % F <" % ) <" ) $ F & = / F / F / ?= ( G ?F & = / ?2 F2 F FL F / F D F F : F D ? = F B % F % F / F/ ' ) )" / G & D F / F / F ' & * F C" ' = B ' / P / B B B& )? " ' / ?" F & / ' / % ) ' < = / F * < % " 2 " D F* 'G F$ J & ( B& % ) = % F % ' &) % < % = '% = " F ' ' % F / ' F O = ' <" / ' ' / / ? ' / ; ' E& " $ ' ? " & B F % % < " 25
Magyar Hírmondó, 1780. évfolyam, 242. p. (MH 1780) MH 1780. 244. p. 27 A szövegben el forduló belga kifejezésen a hollandokat kell érteni. 28 MH 1780 77. p. 26
105
=
F
' HG
& 1
=
/
)H ? >_ 1 ) ' E ; F H & & 5 5 $ ( 1 8 1 %0 ( $ 1 $ 5 % @X B ) ' % &) 3/ )9 " = F / ' = / F / ? = % ( "< 0 / & B & " ' ' / ' B = $
( ( ( 3 ( ( (% / C/ & / / ' / F C/ ; B = )F '/ ( %% % '
'
'
5 ( %
< % " 8
&) ;(
58
5
/
" 0 / '
8 =
F /
&
F ) /& ( '/
/& ' ' & " A ( / 29
%6 ( +467+ ? ' " 85 7@F
F/ F / < %
'E" ' ) : C/ ' B / F2 J & ' ' " F <" F / 2 ) J & ' & & ) 75 / / @8 F ,8 C/ ,. C/ 2 ) J & 78 2 ) J & 3+45- +6+59 ' F / B F / / $ ' L F ) /& ' ' " 7. ' = % / = = " F% '; & = ' /E '/ = F == F % ' & = & ' F% ' /E '/ F ' F/ B ' E/ ? = G R " " H # 1 1 G [ 3 [ $8 % @DF 2 : / / ) " H 0 %7 -1 Q 1 3
B
F
=
77
47
@,
% F B& (
, '
' / F
F '
F /
' F & )" F ' +46'/ " F % ' F / +46- / '; % ' ' / J * ;3 = $ 1
MH 1780. 177. p. MH 1780. 181. p. 31 A Pázmány Péter által 1635-ben Nagyszombaton alapított egyetem Budára való áttelepítésére Mária Terézia rendelete következtében került sor 1777-ben. 32 MH 1780. 433-440. pp. 33 MH 1780. 296. p., 300. p. 34 MH 1780. 589-592. p. 35 MH 1780. 765-770. pp., 773-776. pp. 36 Közli: Kókay 1981. 469-492. pp. 37 MH 1780. 12-13. pp. 30
106
8
?I
/ 0 '
% B& ' &<
' '/ D
/
% &
(
= / ' / =
B& G F
5-
( 0 1 % A=
1
(%
% %
F
'
/
C
/ )
'
)F F % &
'
' %
< %
( &
L F
2
@ /
B & / =
/ )F % / &
F 57
" F )
' % ) ) % "
F"
F F
+,
2 ' 76+8
F
=
&
' B ( 8 1
% / +-5 C /
F /
% ' ' E /
)" '/
2
+46-
'
)
)F '
=
E
=
F
"
"
/
F ' "
B&
P
. C/ / ) ' = ' +44, = % ' 6 % / & 5-4 % F 75-6 / ' ' )" " F ' = / )F & )F / / & ' & ' F / (
) (
% B
5@
%
,
' & F ' F : & / J &7, = " ]& 8 1
F/
'
"
'/ /
' ) / 1 : 6 $
$
/
' = " % " F % ' ) ; F L
" B
' /E % )
==< 'F <"
" :
51 F% F
/
@E
;
" % ' " ' % ) 1 $ [(
55
& $8
/B F % = < ' H
) /
= & % )
( ( 5 %0 ( 1 8 % AB
(
F
F
F % % )
<
'
" F % ( F $
&B % ) F ( P.
8 $ 1
3
38
MH 1780. 23-24. pp. Sófalvi József – 1745-1794 között élt, a kolozsvári református kollégium tanára. 40 Sulzer, Johann Georg – 1720-1779 között élt berlini tanár, filozófus, több jelent s esztétikai m szerz je. 41 MH 1780. 395-399. pp. 42 MH 1780. 118. p. 43 FF. Misericordiae Ordinis S. Joannis de Deo 44 MH 1780. 65. p., 162. p., 168. p., 372. p., 384. p., 466. p. 45 MH 1780. 19. p. 39
107
S
$ ' = / )/ 2
B
%< " F
=
F
F
'
' ! =
' )F / % F ' =
% # % '
F& <'
F% ' F%
B)
' /
%
I= D
&
) %
% <
F &
!" & " #F & <" F <" < % = " & F ' 5. 2 ' <" / ) F )% " F G < " 54F / ' F '; & 56
(
< = & ' ' / F / & = F '% " 5,F '% ' 8-F / = & " )F < ' G ' % ' ' ) ' )F / = ' F ' / ) % 8+ /B B & ' " ' 3 F 'F " F B & % F 9F = = ' & +, F +8 C/ ' H * 5 >E` @@ >@` >> =C % B> ( " ' F / =/ ) ) / F 87F % ' / ' = = % & ( = B ' % F = / % F ' = " = ' < / 3 ' )F ' F 859F % ' = / ! #F / / % F ' ' = % '" ) B ] 88F 8.F % & " ' B % / ' ' 2% 84F / ' ' G J = ' B ' ) < / F ' O' ' / L B = ' F ! #86 / % = ' F / ) / F / )F B ) B = ) F ' ' " ) % B " %
46
'
MH 1780. 30. p. Uo. MH 1780. 152. p. 49 MH 1780. 31. p. 50 MH 1780. 158-159. pp. 51 MH 1780. 566-567. p. 52 MH 1780. 117. p. 53 Néhány Rát által közölt 1780. évi ár tájékoztatásul: A csuka fontja 24 krajcár, a pontyé 21 krajcár, 2 tojás 1 garasba kerül, 1 akó soproni bor pedig 24 n. forintért kel el. A Magyar Hírmondó el fizetése 1 évre 8 n. forint, egy Levele 2 garas. 54 MH 1780. 88. p., 96. p. 55 MH 1780. 247. p. 56 MH 1780. 116-117. p. 57 MH 1780. 254-255. pp. 58 MH 1780. 132-133. pp. 47 48
108
"
)
$
F %
/
' /
F
'
8,F
/
'
= =
B
)
.-
G& " /B / /
=
G & /
F '
"
; &
'
& 1( (
1 1 ( 8 $ 5 %&( .8 C / ' % B ' F = ; H C>
( 1 +@ F F '
/ 8
/ 8
(
H7( " F &
/ B&
.7F
/
F ' )
"
) =
..F
% C/
& /
F
%
.4
; F /B "
+46-
/
' 9
"
% = (& / <
"
&
' ' H
% ( 8 F
F 0 1
' !
% # F
&<
J F
C=
'
/ $
' H 5
$ Y
F
< " 3 1
& F
/
'
H CA " % $ ' L '/ )
=
'/
%
F
F % ' [ $8 1
F
( % =& < ) % F% ' ) 3
%
'
# ?
' ') / "
' & " 3 1
$
%
10 (8 $ F ?
%
5.
F "
&
G 8$
)/ =
$
&
"
/ F %
= /
/
P / BF = .8F & %/ ! <" =
=
) ( % ?
3
(
F /
' = ' +46' F $ & " ?
'
? " % 0 1 &
% ) % % / & /
= /
% + & F % ' +46' =
'% 4
"< /
F
% !
# B
3
(& F
59
MH 1780. 786-797. p., 807-814. pp., 836-837. pp., 841. p., 847. p. MH 1780. 336-338. pp. MH 1780. 39. p. 62 MH 1780. 532. p. 63 MH 1780. 384. p. 64 MH 1780. 572. p. 65 MH 1780. 16. p., 424. p. 66 MH 1780. 245-247. pp. 67 MH 1780. 376. p. 60 61
109
C ; b
3
/
&
F
!
#
/ & = & / ' $ ' L
F & ' ' )F
/ )
= ?
'
&
' // ?/ F % ' '/
" & % & / / )& ) )& )
' )= /
" F /
" =
E ;/
B
/ /
)"
L
& '
#
/ = 3 F
8 ; $ ' '
% DX +46@ /
'/
& / F % ' ; " ) / +46.4F / & /
%
F
' /<" +46/& ' ' / & " F/ ' E ' ' ' / F = B 5 5 8 8 5 / /
# F
%
% " ) F
+46/ .6F % "
!
= '= %
BF % B F
B
$ ' <" B /
= % " F% '; $ ' = " = / %
&
/ /
= F
' F% B ' ; / % ' ' ., ( : 8 1
;
F
/ /
F% ' /<" " F b " ; H 1 5
)F G
'4+F
L "
'4@
67 A lap els évfolyamának 322 el fizet i címszalagja fennmaradt. Magyarország és Erdély minden részébe járt a lap, mintegy 20 példány pedig külföldre, f képp Ausztriába, és kisebb részt Németországba. Az el fizet k foglalkozás szerinti statisztikái: 27 udvari méltóságot visel f úr, 60 tisztvisel , 33 földbirtokos, 59 pap, szerzetes és egyházi méltóság, 11 tanár, tanító, kántor, 2 egyetemi tanár, 1 levéltáros, 11 katonatiszt, 4 orvos, 18 ügyvéd, 4 diák, 10 jószágigazgató, gazdasági tisztvisel és titkár, 4 keresked , 2 kávés, 1 inas, és 37 foglalkozást fel nem tüntet személy, 26 f ként közrangú n , 9 hivatal és 1 gimnázium. Közli: Goriupp Alisz: Az els magyar újság el fizet i. In: Magyar Bibliophil Szemle 1925. 98. p. 68 Apponyi, Bartsay, Batthyány, Bethlen, Csáky, Cziráky, Festetics, Haller, Horányi, Kazinczy, Kemény, Kossuth, Nádasdy, Ráday, Révai, Teleki. Közli: Goriupp 1925. 98. p. 69 1. Az at-et deverbális névszóképz vel alkotva: arányzat, pompázat, kötet. 2. Új f nevek ság-ség képz vel: népesség, mindenség. 3. Névszókból alkotott igék: becsesít, házal, népesedik, nehezbedik, következtet. 4. Új összetételek: alvezér, árvaház, csodagyermek, közgy lés, közköltség, mesejáték, postatiszt, postatisztség, remekírás, vakbuzgó, végveszedelem, végszó, villámhárító. Vö: Simai Ödön: A „Magyar Hírmondó” újításai Bartzafalvi el tt. In: Magyar Nyelv 1911. 249-259. p. 70 Simai 1911. 254. p. 71 „Rath in Raab liess seinen Sohn Socrates taufen.” {Ráth Gy rben fogja a fiát, Szókratészt megkereszteltetni.}Kazinczy Ferenc levele Hajnóczy Józsefhez, {Regmec?}, 1794. július 24. (Sk. Eredeti: O.L. Vertr. A. 52. fasc. 20. köteg) Közli: Benda K.: A magyar jakobinusok iratai. I. kötet. (kiadta Benda Kálmán) Bp., 1952. 1060-1063. p. 72 „Rath ist auch schon zurück gekommen, ich habe Ihn aber noch nicht gesprochen, obgleich er schon seit einer Woche da ist, mithin weiss ich nocht nicht seine Staatsgeheimnisse.” {Rát is visszatért már, de még nem beszéltem vele – noha már egy hete itt van – tehát még nem tudok az államtitkairól.} Hajnóczy József levele Szecsanacz Jakab
110
/
)
) ) ? '
/ 3 / +6+G
/ F
/ &)
= F
F E/
'
" F%
'
F
' 9 %
' D / H7
G 1(
( 8
1
J
F
8 %-
/ ( (
8
? % '
B)
% O (( %
F ' /E
F%
' ; : & ( 0 W
$ '
%
: )
D@
kamarai titkárhoz, Buda, 1793. június 22. (Sk. eredeti: O.L. Vertr. A. 53. fasc. Ad A 51. köteg) Közli: Benda 1952. I. kötet. 888-889. pp. 73 Közli: Szinnyei József, id.: Rát Mátyás (1749-1810). In: Figyel 1880. 8. köt. 294. p.
111
#
*
&, %.
) (
1
'
&
J
!
! !# %#6 L 1
' & '
? Y
/ F
% & =
/ ) & ? & '
' F
& &
' ' &
$ ' (/ /
" B
" F
B
?%
=
" F /
' F
F
F '
'
= /
& '
" ?
' /
& ' ?
" ="
'
' =) = ' ) F F ) %
"
F
O /
'
?
&
G
= F =
F
= '
/
" F
0 ( I
'
"
F
'
B
B (
& ' /
/ %
) / <"
F '
:
( Y
' J
/
"
) %
F
F% '
/ /
=
) ' ' "
"
%
& )
/ 1
%/
/
( <" F =
'
@F
& ' F 2" J &F ( &( 3 = '% E 4 '
)B / "
"
<" '
/ % E& " F / '
< ' '
& ") F ' F " (
=
% /
% =
%
E /
' )
%
" & B ' ' ' / &
( /
' ="
) =
& ' /
" F 0 3
&H 0 %/
" " F/ '
&
"
&( 3 ' D
' $ % 'F / & ' " % ( =
' +F
&
'
+
F I
3 &
(& ' ' F ' +67= ' = E '
< &
& F
<"
Magyar utazók lexikona. Szerk: Balázs Dénes, Panoráma Kiadó, Budapest, 1993. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, Budapest, 1891-1914. 2
112
(Y
%
& "
' '<" B&
F
) F / ' E/
F
"
/ ' ) F &)
) F <
"
/ '
< +676 ' / /
) F % '
" )
/
'E"
' / & &( 3 '/ * -1
( O '/ / F / "
= = & ' "
< /
/
" &
( &
& '
=
<"
'
'
F
)
&) /
' F% '
/
&
% ' % (
/
F '
'<
/
"
* ' /
' ) '
( " "
'
" & ' P ) F '
&) = %
" F
& F
F:
'C
( = / / ' & ' / F +65- / %( "
B&
?
F 2" )
* ' / %
F ' ' B '
F " =
<" % Y
7
)
O
$?
* -1 % ' F B ' & ' L " ' F / F% < / & % = F ) F ) % " C % B ) ) ) /
F1
/
' ' F % ' <" <" ) ) % / ' & B = / ) & )& ) B = ( ) = E B =A 'J F =" = ) / F 6--- D $ A ' B ' J ' F ' % ' = = / & F = / / % B = ' ( = O * -1 ( "B ' H !` : 1 O 3( : N3 1 #? ' ?F !5 ( 8 ( 1 51 1 #5 $ F ' &) =F A ' ( +65+ 7+ = ' / G F / L ' F% ' < ' < = ! 8 8 ( # % = F ' 'E <"/ " = ' = %
3 4
A magyar sajtó története I. 1705-1848. Szerk.: Szabolcsi Miklós, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979. 545-552. pp. Uo. 591-608. pp.
113
( <"
/ = +65@ " + L " F F % / " F / ) O 1 EE 1 ' / == % 1% ' J ' / = ) F F % ' & / F '= B" / +655 " + A ' J & = / " % F & ' F ' / / ' / / % ) / <" = +655 ) & = F / " F ' J / ( = 'F / & B% F ? ' / / " ? ' / =% +655 % <" ) O * -1 ( " ' F ) F % ' B = % / F / " / F % ' " F = S' & ' * -1 / % ' F ' < ' / " F/ " / "< ' / F % / % )& : F +658 = " $ +658 "< ' J ' = % F = / =" % ' & F % ' " / ( * -1 +656 = ' " ' J F / ' / ( / & F " < ' F % " / = " +677 O $? F1 / " ( = / E / / %
/& ' / ' B /
F * = /
' E/
' =
W
'
%
& F
'/
1
=
F / /
114
& E E/ ( GB &
F F
=) '
' ) & & ) B ?< ' ? / % % & ") +657 ? ' / %< " 'F ) % ' 'E F & B & / & A ' % +657 & ' = / F E % ' " B F ) / <" " B& % / F % " = E )< = F< / ( ; ) / = < ' L = & )" F ) F F G '
<
B& / = )F%
$ &
%
=
1
F
: % /
/ F <"
=
=
E/
F
? E F <" D E ) / ' F F %
'F
/ % =" % = <" % H F < F ! = #/ ( & ' /& ' / / ) = ) H ( D ' ) 2 $ " " ? K -1 Q 6 ( F[ [ E = " 8F / " 7 ' W 4 8 . F " ' E " ?%`% O ( ' & " 4 / Y ( 1 & 4 1 O ' % " / & " 6 /B $ ' B& - Y E = " L 0 & 8 E F / = B ' & ' / E/ , / (; ) " ' / ) F +1 0 ( F ) G < / J /E ) % +++F G/ ` 1 #1 < = / ' + +@ = " " = F ' +7F '/ " " . ` = " * +5 * ( & / ) " % ' = & ") * ' F% ' ' B& F ' = ' F % ' = = = / ( = '% ' ' & F F % ' = ) % < ' = = E= % ' / L M ' 2 $ Y " H !) : ( 3 Y 7 3 1 3 8 1 ? 8 ( 1 1 1 1 #+8 == " / B & ) = F % ' ! 3 1 1 1 8 5 Figyelmez az egyetemes literatura’ körében. Szerk.: Schedel, Vörösmarty, Bajza, 1837. augusztus 15. és 1838. június 19. 6 Figyelmez , 1840. október 20. 7 Monarchie, Landstände und Bundesverfassung in Deutschland, nach der historischen Entwicklung und auf den gegenwärtigen Standpunkt der Staaten- und Bundesgesetzgebung, in: Figyelmez , 1837. február 7. 8 Staatsrecht der konstitutionellen Monarchie. Ein Handbuch für Geschaeftsleute, studirende Jünglinge und Gebildete Bürger, in: Figyelmez , 1840. február 18. 9 Figyelmez , 1839. május 14. 10 Regél Pesti Divatlap, szerk: Garay János, 1842. január 22. 11 Regél Pesti Divatlap, 1842. március 26 és május 5. 12 Regél Pesti Divatlap, 1842. június 2. 13 Regél Pesti Divatlap, 1843. december 10. 14 Regél Pesti Divatlap, 1843. december 21. 15 Figyelmez , 1837. augusztus 15 és 1838. június 19.
115
1 #+. ' ' )F % 'H !? K ( 3 ( / 5 ( 3 F( ( %#+4 ( " = % H !. 3 ( 1 ( 1 F1 F ( 1 ( ( 1 1 ( 1 1 %#+6 % " = F % ' $ ' / " ' F ' / F ) ' ' / " +, : 2 [ GB & E " / = Y =XA " E F ' : % " !& 3 8 1 1 %4 8 1 1 :. 1 1 : : 0 ( 5 1 %& ( ; ( ( 8 %4 ( ( P& 1 ( 3 3 1 1 #@A / / F ; ) G/ '< = E ) & / % = H !J ( 8 3 ; 83 ( ( ( 8 3 % #8 3 3 ( % / ) F ( 1 : #@+ A / B) & ) F% ' &" / ' F / F% ' % & ) B = : < ' " )F % ' & ' = " / F F & ) / ' / F ' ' ! ( ( 8 ( 3 ( # D / ) / = F % F < ' ' ' % " A / ' F '/ F % ' & ) BF / ' % ( % F ' ' '/ ) @@ ( '/ % / ) = H !& 1( 3 F1 3 1 3 5 1 5 3 3 :# ' F % % ' ' / / '/ / ( '/ % % ' " " 2 " ' F " 16
Uo. Uo. 18 Uo. 19 Figyelmez , Vörösmarty, Bajza, 1840. október 20. 20 Uo. 21 Regél Pesti Divatlap, 1842. március 26 és május 5. 22 Regél Pesti Divatlap, 1843. december 10. 17
116
< F % ' '/ 'E" ' % ' ' ' ) F ) % & ' < B& = E ' " F ' = = E ' ( F & & F & ' % " " ' F ' $ ' = " ( ' F ' <" & % & L M ' / = ' H !0 ( 3 ( &8 ( % 0 3 1 1 : ( 1 1 % & 1%# @7? ) L M ' F% ' = ' ' /% ' / % F % % = ' / $ B ) F% ' ' " ) ' I= ? % ' ?% & F ' % 'F / ' " % X ? = ) ? " F F/ / F% ' ' ' % / ( ' ' / % ) % A / / F ' % ' " ) & ' ' / ) / F H !1 3 5( 1 ( 1 3 3 ( 1 ( 1 H- ( 8 1 1 ( 3 8 $ 1 ( 1 1 ( $ ( : #@5 J % " & )F / ) (Y F0 8 3 E / - Y E =J $ & 8 E E/ ) " F ' E = ' & ") )H ! 3 1 5 ( 8 3 ( .3 ( 1 # ( = +6@8 7'E % ( )" ? : D ? & H L 8 G ( PG 3 7 P$ % ' / ) B E % ( B " ' E/ & ") G/ == $B % " $B % E ' E/ " " H !. ( 1 F1 8 85 1 11 %# " B % % & B <" C/ $B % ) @8 ( / 2 / 2 = % / = E H ! F1 1 3 : P # ( ' = ) E/ % 23
Figyelmez , 1837. augusztus 15 és 1838. június 19. Uo. 25 Regél Pesti Divatlap, 1842. január 22. 24
117
F
E/
' & ! ( 1
( / /) (
B
"
8
;[
/ ' A '= 1
(
( <"
%
4
% #
' % " H
' 1 (
3 1
; ' ( <"
%
1
4 / G
F " "< &
G* ( [
' F !
$
F
( P # @. % / &
3 8 3
/
"
: "
% '
" ' F & B & FA % F: % E/ ) / = F <" H !? 3 48 3 4 " [ % <" % ' F ' ' E/ %H#@4 / ) $B % / ' & " / H !4 0 ( ( 1 8 P #@6 % B ' % = F F% F ' ' %/ F ) &)/ / ' A E )" F ' " = = " ' F & ' % % ' H !& ( ( ( 3 3 ( : ( ( ( %# B 'H ! 8 F1 ( 1 =X F1 % ) F ( 1 8 % %@, % ' / / ' E/ = " % " E H !& F1 F 8 1 : @X ( ` ( 3 ( 8 ( 0 0 H# ( = = % = & & E/ )F = E ) )F F& L M ' = & E/ ) H! F 8 1 [ 1 [ [ (F 1 [ (%0 F ( 3 1 : 3( 8 1 : 3 5 ;1 #7+ % = B ) E/ B ' ( = " L
26
Uo. Uo. 28 Uo. 29 Uo. 30 Uo. 31 Figyelmez , Vörösmarty, Bajza, 1837. augusztus 15 és 1838. június 19. 27
118
F % '
&
[
"
'
( E
(
)F 8 #7@ =
% '
H !
H !&
( 8
1 : -
( 1
:
51 % & %GN
: %&
3 % & F
1 (
1 %#77 ' ' % ' '
F
/
=
F
) $
% F
/
: / 8
%
1 )
& / /
%
/
)
/ '
(
F % ' ! 5 " !
1# [ : /
8 ) (
/
!6 8 F
8 #F
" F / / F ' & ' (
3 /
' B
& !. 3
( & 3
C 2 E J O% D % 8 ( 38
* F% '! [
% F
= & ' B F% ' F ' % " F F / ' B ) ) * : / ) )" ' F * : /
"
; ( # 78
* = ) '
'
F & F
' =" =
( [ 1
;
1 )/
3 8
1
?=
& 1 # ( 1
1
/ ? % ) & " LA ; % F " ( ) " ) " F H ! 3 8 1 3 #75F ' <" F& ' /
' [
(
F
8 3 G & (
= Y ' / E
' F
*
(
) '
' F & / / B <
/
( # 7. ? "
) E
f & G / ( )
32
Uo. Regél Pesti Divatlap, 1843. december 21. 34 Monarchie, Landstände und Bundesverfassung in Deutschland, nach der historischen Entwicklung und auf den gegenwärtigen Standpunkt der Staaten- und Bundesgesetzgebung, in: Figyelmez , 1837. február 7. 35 Uo. 36 Staatsrecht der konstitutionellen Monarchie. Ein Handbuch für Geschaeftsleute, studirende Jünglinge und Gebildete Bürger, in: Figyelmez , 1840. február 18. 33
119
G
F % ' ' !1 / F
& 3
/ # '
& / 38
: )F
/ ' $
1
Y F &
&
F% ' = =/ B )
( (
( ' %
F B) =
&
= (O = & / ' "
: & '
R ! % )
'
/
% '
%#74 "
' B H !6 3 %#76 F / <' /
%
7,
'
<
)
< F F
/
% '" % ( " ( " F
1 * = & ' = =/
F
" / & ' ' / ) & ' / = % / ) ' = % ' = & ' F ' // ' / F % <' / & & ) / ' % ) " ' % F / '
) '
F /
37
% " =
"
Y E
& '<
'
F <"
/ &
+,
8
) =B /
'
3
!= # / " F% ' ) '% = F% F= / =/ % / % < 1 ( ( [ 1 !#"% + ' " ) '/ ' : /
% ' =/
% F B % F
& ' ' F %
(
1 : 1 & &
"
) &
H !&
5
7
% / F % ' /
' B&
( = =/ / & / ' ' & ) & = E= = % )F/ ' '& ") ) '/ % F % ' = 'F F % ' # F F & ' &
%
=
' &
& ' /
' B& = = ) ) /
)F
' F % )
)
Uo. Uo. 39 Erd dy Gábor: A 19. századi német liberalizmus, in: Dénes Iván Zoltán: Szabadság és nemzet, Gondolat Kiadó, Budapest, 1993. 58. p. 38
120
!+ N
0
1/ "
( "
' / < = / / (/ < = " $ / /
/ < ( / < / < = " %< % '
" B = / /
%) (/ =
F
<" / /
"
N
N 3+6.. +6479+ ' / / < & / B F B ' % %<
' / "
&
B B /
"
F ' <"F ) H
B F " / ( / / ' & / = / < =B ( / < F / ) ' ' F ' B F% /B F = / = " / / H@ = / & F <" F / '& " ) / F $ / % ' ' ' % +64/ F& ' / / ' <"
(/ < ' = " : $ ' G < / / ' &)/ % % ( $ ' G < = ) +6., $ ' /
/
=
' & ' / % ' ( =/ ) / F % / ' : / ( / B : '& F
=
F
' ) ' / =/ ) B B / & ' ' G / L / " : ' / % '2 =" = F = F $ ) )/ / ( & < '& ' = =B % 7 ' B ' $ B ) / ) ' / < = a ' ( . ' ' +6.6 C / ' +6.6 . ( / ' )
1 Ebben az id szakban épült ki az Els Erdélyi Vasút és a Magyar Keleti Vasút, amely vonalak a mai napig az erdélyi vasúthálózat f bb artériáját képezik. 2 Andrea Giuntini: Downtown by the train: the impact of railways on Italian cities in the nineteenth century – case studies. In.: Ralf Roth-Marie Noëlle Polino: The City and the Railway in Europe. Aldershot: Ashgate, 2003. p. 121. 3 Román Állami Levéltár Marosvásárhelyi Kirendeltsége (továbbiakban: Á.L.Mv.) Fond 4. Nr. Inv. 318. 1867-794.
121
+ $
/
(
'
@ 9 9 9 9 A'
( ' &)/ * '/ G / &)/ A &)/ G G= &)/ / & % / / <= '
% '
( / ' 2 F / / ' & & B /
* '
/ =
'/ < )
&)/
F
/
'/
A' '
& % / F <"
'/ / ) H / : / 2 / ) &)/ 5 / $ / % ' / * ' / ) '/ A' & % / / ) ' ( 8 '/
= )
F % ' G / / % ') $ . = ' / ' < F ' " =/ ) ) F ' '$ &) % / 4 ( = * '/ G / & F / G / 2 / F % ' " / % " & +64@ ++ ( = % % %/ / / = ' % " / F ' % ' ( ' ' & / / (/ & " / ( ' ' '/ B = ( / % ' '/ F ( D % F GB B ) / ' F $ & / * / $ B ) ' % B '/ $ $ / % ' /B / < ' & / " % =B H $ ' & / F$ < *' ) ( &)/ % / % '/ ' = F $ $ / % ' " B 3+6., / +, @7 9 ( = % % ' ( / % ' % B / = 6 / < & /) L % " / ) / < B ' B " $ / % ' % ' % % ' 78 " F B ) , ( / @8 " & ' % F / / & ' / ' ) & B F & 'B ' ( / % ' % ' ' < " F " ' ( " B /B <" B 2 / " B ) / ' ) '
A' ' /
)"
$ (
4 Az eredeti terven a kormány beleegyezésével a vasútépít társaság változtatást eszközölt és a marosvásárhelyi szárnyvonal kiindulási pontját Gerendr l Székelykocsárdra helyezte át. 5 Lukács Béla: A magyar keleti vasút. Kolozsvár, 1870. 16. p. 6 Uo. 7 Pogány Mária: Vállalkozók, mérnökök, munkások a magyar vasútépítés h skorában (1845-1873). Budapest, 1980. 42. p. 8 Székely Hírlap, I. évf. 1869. november 27. 94. sz. 9 Székely Hírlap, II. évf. 1870. március 12. 21. sz.
122
&
'
(X F $ ' &
/ +64@ ' & " )
/ < &
B
' F /
&
) %
/ ( G '& / =B ) / < % F/ $ ) ) & ' ) & B '& ' & ( '& / = & % & +@ (
& ' +64" (
$ / = / ) & '
) B '
) '
' %
%
< +6.,
/ =
)" J % $ )
' G
"
=
=/
+-
" F % ' ) %
++
( ' /
% '
"
( =
= ' % &
%
F '
'
'
= /
( $ F '
' '
= & )
% '
& =B
!
/ ) ' +-- / ) &E 1 #
/ ( *'
' ) +7
= '
$ $ F ' (
= " ' ' < ' G / * '/ 2 (G / $ / % ' ' & $ / % / % ' F " : =
(
" 11
B ' ( 3 %
/ ) +64- / ) ' / < ) B / <% = F / / % ' & & " (% ' = % ' = 7-$ $ ' & / B ) / &)/ % / = ) / =/ ) B & B F +64- & " 'E F F % ' / % ' '/ A ) : ' F % ' / & /) B +64" $ ' G / ' ' +5 ' ' / = % ' ( ' " F% ' $ / % ' ' = % F / / B * '/ /
=B
10
Á.L.Mv. Marosvásárhely város politikai iratai. Fond 9. Nr. Inv. 107. 1870-1043. Á.L.Mv. Marosvásárhely város politikai iratai. Fond 9. Nr. Inv. 107. 1872-948. 12 Székely Hírlap, II. évf. 1870. április 27. 34. sz. 13 Székely Hírlap, II. évf. 1870. április 2. 27. sz. 14 Á.L.Mv. Marosvásárhely város képvisel testületének jegyz könyve. 1870. február 23. 50. csomó. 15 Kolozsvári Közlöny, 1870. szeptember 7. 110. sz. 11
123
( / < / < = ) / ) B
& / )
" & /) % '
= / =
B '
/ $ F
) =
/ & / " ' F
% ' E F% ' < ; / ' ) F =
E & '/ ) ( /
3
=
'$
' +64+ &
F =B
@4 ' & / 1# &
!
' ' & / /
/ < = 1'
' F 8 1 8
) " F ' / /) '
' F
"
(
/ & %
/
F% '
' '
=
<
$
% =/ ' F ' / = B ' / < =
=
D
F/ G
/
( X &
) B /
($ '
B '
' (
1
3(
+64+ & @. = ' = % ' & / % & /) / < / % F / < = ) % ' ' " % B & ) $ ' G ) " & ) B # ( 8 3 8 8
%#+. (
+64+ 6 = = % # +4 ( X $ 6 J $ % / < = " F % ' ' ) & . B ' / / < ' / & ) / X 'C % ' ' ' ) " ' )? % ' ' / ' ) % ( ' X ' C % +6 L ' ) % /) ( +64+ '/ B GB B '& / ! L = &) )" ; =% ' G ' +64+ 6( 8( 3 8 1 1 ,: / 1 ( 8( % L(
)"
'
16
/ '
124
/ < &
'&) / F
"
'
&
/
" S' H !j
% F % '
"
( ' ) ) +64+ /) % & = 1 # = 8
$ '
/
) = & B ' )" ? +5 J J & % 7 $
/
% ' / ) % ') 3 8 1 8
8 1
Á.L.Mv. Marosszék. Hivatalos iratok. Fond 23. Nr. Inv. 136. 1871–711. Uo. 18 Á.L.Mv. Marosszék. Hivatalos iratok. Fond 23. Nr. Inv. 136. 1871–1003. 17
F% '
!
1
% ' :
' 1 %
1 5 3
3
%#+,(
' ! 1 # ' % " E F '/ +64@ / ' / < = ) ' = 5. & =B @& ' ' E& ' / ($ ' G < & ) X = / & ' / < = ( / % ' & F ' X @+ ( / E & = B ' / B +64+ ) = ' & / F @ & ) '<" ' F " D 1 2 / 7& / < ) / ' & " " % @@ S ' +64+ ' F / % ' '/ <" F ' F % ' / B & A' & % / )/ G G $ / % ' / ( / / % / ) " = % B < /
19
Székely Hírlap, III. évf. 1871. április 15. 30. sz. Székely Hírlap, IV. évf. 1872. március 13. 21. sz. Képessy, i.m. 65. p. 22 Kövér György: A felhalmozás íve. Társadalom és gazdaságtörténeti tanulmányok. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest, 2002. 208. p. Sándor V.-Kolossa T.: Magyarország államkölcsöneinek történetéb l. In.: Századok 84. évf. 1950. 1-4. sz. 23 Székely Hírlap, III. évf. 1871. november 1. 87. sz. 24 Sipos Kamilló: Vasutak történetének vázlata Erdélyben. Kolozsvár, 1911. 24. p. 25 U . 25. p. 20 21
125
N G
' =
?
B :
'&
= / F '
/
( '
% / ' &) '/ F
/ = % ' F
=/ = %
F %
= &
( / ( /
) '
'/ % /
? = ( $ ' F /
% F % ' "
/ *' ' EF / ' ' / < = F & '
/ F* ' 2 $ / % ' & = ( +6., = / +@ .46 &) @. ( / & H@4 ) / H @4+ & ) 'F 7-@ F 847 &) = H +@58 = F +56, F @475 &) G H @45 )F @54 F 8@+ &) ( 44+F % / @74 / ) F / ) = ' F ' ' = / F " / ' ' " ) R ' % ' = F / ' / / ' /) =B ( / " ) = ' 2 % J & ' ( +6., = / / ) ' E H + &) F 8 ' F + ) / ' ) F8 )/ F + &E F @ / % @6 ( +6., $ / % ' / +56. =B F ) ,=B F +7,. =B F =B ,,F 5+.. '% ,F-6F@, ' 7- ( & @F4@ " E F% ' ' / /
26
G
Székely Hírlap, II. évf. 1870. február 12. sz. 13. Pál Judit: Városfejl dés a Székelyföldön 1750-1914. Csíkszereda, 2003. 643-644. pp. Székely Hírlap, II. évf. 1870. március 23. 24. sz. 29 A székelyföldi városokban, egy házban átlag 6,52 személy, Erdélyben 4,92 személy lakott. A székely városok épületeinek 5,1%-a volt emeletes, az összes épület 4,83%-a pedig középület, Marosvásárhelyt ez az arány 6,05%. Pál Judit, i.m. 437. p. 30 Pál Judit, i.m. 642. p. 31 Á.L.Mv. Marosvásárhely város politikai anyaga. Fond. 9. Nr. Inv. 107. 1869–363. 32 Á.L.Mv. Küküll vármegye hivatalos iratai. Fond. 82. Nr. Inv. 371. 1868-226144. 27 28
126
"
F
' % '
) /
' F " =
F & % (/ < = '& = " = / =
G F % +64&
'
77
F % ' ' /
/ + ) G
' " /)
$ /
2 / /
/ F
4-
/
/
& '
" % ' = '
)
F"
A' % $ / % ' '& F +6475 ( / < & ' = +64+ / @, & E ) = ' /
/ ( F %
( / < % & ") / / $ / % ' " ) B / ) 78 ( / E ' / % ' ) = ' : / ' C" ' / % " ' ( 7. +6 E F ' (/ < " ) % ' / ' (/ < " / = < < ) % ( % ' <" " ) F % ' / < & ' B ) / % : 1 ( 3 1 1 ( ( ( 3 1 3 F ( % @D G / % ' ) " $ / % ' : F / '% ' " ( & F & / & 76 G / ' B F% ') " = B / ' " +64@ 2 ' C $ / % ' : / 7,( / = ) ' " ' " B ' ' " = F / & F F/ " E ' $ / % '/ +6., +64+ E F / ' ) =B B ) E ( 33
Uo. A kés bbi évtizedekben több alkalommal felmerül egy vasútvonal kiépítése Marosvásárhely és Parajd között, ami végül 1915-ben valósul meg részben, mikorra megépül a Marosvásárhely-Nyárádt -Szováta keskenyvágányú vasút. 34 Székely Hírlap, II. évf. 1870. április 13. 30. sz. 35 Á.L.Mv. Marosvásárhely város képvisel testületének jegyz könyve. 1871. november 14. 50. csomó 36 A bérkocsik a következ személyek tulajdonában voltak: 1. Puhman Márton, 2. Török Elek, 3. Pungur Béni, 4. Gondy János, 5. Gyujtó Péter, 6. Görög Gyöngyn , 7. Guthman Márton, 8. Márkus János, 9. Mosner Ferentz, 10. Guthman Márton, 11. Kontz János, 12. Puskás György, 13. Szabó András, 14. Török Elek, 15. Orbán Lajos, 16. Török Elek de saját nyilatkozata szerint kocsiját eladván tavaszig nem állítja be. 17. Puskás György, 18. Nemes János. Á. L. Mv. Marosvásárhely város politikai iratai. Nr. Fond 9. Nr. Inv. 107. 1871-786. 37 Székely Hírlap, IV. évf. 1872. január 10. 3. sz. 38 Székely Hírlap, IV. évf. 1872. január 27. 8. sz. 39 Székely Hírlap, IV. évf. 1872. március 23. 24. sz.
127
)
"
) L = +6., ) E % ( / % % & B ) & 0 ' % ' F = & / B / ' / % ) (/ < <" !j
! 5- ( % ' & ' F %
'/ =A
8 F F
' ) & /
E
F "
B '
/
= ' 8
3
/
1
(1
/ '
<"
F
" ) )F
/ 456 &)/
5@
(
" / ' 57
'
/ <
3 & /
/
F
% ' % '
'
128
%
AA
<" B&
G "
)/ / '
& /
F% ' = / < '<" ) ' " / ' / " 1 8 8 1 1 8 1 ( 3 ( ( H? 8 / ' F H AB C % F % ' % ' / < = F / ' & % F F / < B & ' /
& B F% ' F
/ F% '
(% ' F
/
F
Székely Hírlap, I. évf. 1869. január 30. 8. sz. Székely Hírlap, III. évf. 1871. szeptember 2. 70. sz. 42 Á.L.Mv. Marosvásárhely város politikai iratai. Fond 9. Nr. Inv. 107. 1870-1347. 43 Kozma Ferencz: Székelyföld közgazdasági és közmível dési állapota. Budapest, 1879. 71. 44 Székely Hírlap, V. évf. 1873. augusztus 26. 67. sz. 45 Székely Hírlap, II. évf. 1870. június 8. 46. sz. 41
(% ' F % ' % #$
" ' 1 3
1 % ' /
% =
/
F % '
/
40
% F B ' F ' / F
( 3 F% ' /
L / )& (/ < = & ) % / < ' / : 8 1 1 ( - ( 1 5 3 & / & & & " ' < ' " ( / & & % /" ' % ' "
%
& ' / % F / < )/ / 5+ ( B '
F
F
'
F % ' /" = F ( B BB ' +6., +645 ) % ' ' / < = & "
'
'
' ' F ) F
#? " : ' F B
/ %
F '
"
/
F/ )
F )
'
' "
"
/ < '
)
'
&
/
/
/ '
5.
: &)"
'
F
)
& 'B (/ < =
" / &
F
E
!
1 3
1
3 1
H0 1 8 5 1 133
3 8 1
,: / (
3 /
E
8
F% ' F ' ' / &) / / F % ' ' F B )= % ' F ' / " & / ) <" $ " F% " U( : ' L ( 8 8 1 H? 1 5 ( H0 3 ( 3 ( 3 13 8 3 1 3 ) " / F
3 H,: /
8 PAD ( / &
3 &) /
(
%
( / % F % ' +6.+ / ) / 'E % F % = " & (% @7F / * / ) & / = % = 4 8@ (/ < = / % &)/ ' / / $ / % ' F8+ $ 'D F/ 'J = /
/ % /
(8
)
/
/
/ /
+4,8 ""
'
=
5,
=
F F / " =
H /
F
: ' % ' " / F " & ' = +6., / / ' /) +6+ / = 5-) G J & E % / @4. = F ) % )= 8 8 : = F F ) 5 F " / , ) % " 4,
$
8@
F % ' &)/ 8
& & 133 8 1
' '
) & / ' / =/
' G
%
B@ (
/
56
% ) / < D
) 1
/
&
( % ' '
'
/
'
$
' &
' "< ( +647
' 3 '" =
46
Székely Hírlap, III. évf. 1871. március 4. 18. sz. Székely Hírlap, IV. évf. 1872. április 10. 28. sz. 48 Pál Judit, i.m. 426. p. 49 Uo. 50 Á.L.Mv. Marosvásárhely város képvisel testületének jegyz könyve. 1869. november 30. 50. csomó 51 Székely Hírlap, IV. évf. 1872. március 23. 24. sz. 52 Székely Hírlap, IV. évf. 1872. március 23. 24. sz. 53 Székely Hírlap, IV. évf. 1872. február 17. 14. sz. 47
129
) / (% / /
'
/
/ ( & / ' / $ ( ( <"
8 (
/
'
$ F
' /
A'
/
/ / =
<"
F % '
1
/ < %
F /
<
$
/ / % ' / / < ) ' ' '
'
= /<
' "
F
/
/ )
' F% '
/
%
(
F F / < (/ < F % / G / F '"
/
% ' % / % ' %
% '/ < ) / < F % ' %
' F
' F BF % ' / ) & ' / <
/
L
' /
Székely Hírlap, V. évf. 1873. október 22. 83. sz. Székely Hírlap, IV. évf.1872. április 6. 27. sz. Kelet, II. évf. 1872. január 18. 13. sz. 57 Uo. 58 Á.L.Mv. Marosvásárhely város politikai iratai. Fond 9. Nr. Inv. 107. 1869-376.
130
% '
/ < ' <"
F )
/ ' /
56
/ <
"
(% ' % / ' ' ) / ' & ' &)
55
/
(
% ' /
'& /
54
" ' / "
8 1 3 1 1 8 3 1 ( 3 % Q (51 3 15 1 6 ( 53 = <" % % F +647 % BB ( / ' / / < /) ' /
( : / %
'
/ % ' = 1
!&
3 1 15
F85
B % '
86
B B E
F ( ' (
(
/
% ' / < ' ) ) / % ) ' '/ ' E & ( E ) ' ' 4/ = ) / = = / <" B (/ < " $ / % ' " / F = ( / = / ) / <" & ") ' B +66. F =B $ / % ': % ' E/
%
'
/
' F / < )
131
, <9)
%
/ 1 =F"
K
/
/! % -
# ( 1 ' & "
$ ' /
$ %
%
%
& B=
= " '
& " (
" (
?
/ F
'
& " B
& '
' = ' /
$
'
&
'
L
) %
/) % )
%
( +6.4 H 0 1 1
1 3 1
F
&
L /
2 / / BB ' / ' F ' = 1 3
C8 1 3 1 3 ( ` D b c$ 1
1
&
'B
F '
/ F % ' =/ F & % F '
/ ) / ) == 3 8 1 3 3
11
8
1 $ % ' ' '
' = I=
" /
" =
) = / ( % ' a = =
&) ) ;
/ ' A'
BB ' ) & & 3
' 9
= $
%
E
F % ' ( B F
( / / / / % / ( I= ' / ) =
"
1 => 8 1 /1
/ '
/ / G
a
% '
3 = 8 1 , 3 1 D b c$ ( % 4 1 1 ( 9 ($0 1 1 ( % ( / ) ' B% (
/ F I=
B
( =
8
' ) +654
/
3 `
? )
B
( & "
1
4
'
= =
& /
%
E
& "
B /
/
0
3 )) J
% 1 1 ( 5
" @
B= ' % '
$
5
& % ' B= =
*' = B
' /B %
=
= F
/ / =
( 1
Oka [okka]: a balkáni országokban használt régi török mértékegység. 1 Oka=1282 gramm. Magyar Országos Levéltár (MOL.). K. 168. (Földm velés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, elnöki iratok) 26. cs. 129. 2
132
"
/
F ' % / ( +64@ = O3 ( 1 8( 1 1 0 &3 O3 8 ( ( ' ) % 5 ( +64+ & ' B ' F% ' ' & " F / / % ' F. % ' % / ( E$ '
= H
) % )
&
7
& 3
(
1
(
1 1
'
% )F % ' & E/
< /
& ' F
/
/ %/ =< / " & 6
'
'%
=/ '% F
) '
& / '" /
4
) / % ) "
/
F
F = ' 8( +6./ ) ' ( )
)
' &
/&
F F
% ' +6.6 +64+ " '
( 'B ' ' / / ' F < ' $ % F < ' ' % ' +- ( '% & / F / B F ' =/ )% & F / F / '% = ) & F BF% ' ' B / F/ B '% =/ ++ ' ' / F ' ' ) & / B +64+ ++ ' & E/ F = B ' ' ' 9 0 # / F ' ; / ) / ' ' ) +@ R = " =" / / ' ( ' BB ' / / F F % ' /B / ' F % ' & ) ( = F % ' ) ; " F+7 " == ' BB ' ' & " ,
BB '
3 Diószegi István: Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája 1867-1918. Budapest: Vince Kiadó, 2001. (a továbbiakban: Diószegi István) 60. p. 4 MOL. K. 168. 36. cs. 8. 5 MOL. K. 168. 26. cs. 14.; 138. cs. 414. 6 Lásd. Proektu pentru administra ia v milor Principateor-Unite Moldavia i Valahia. Bucure ti: Tipografia Colegiului Na ional din Sf. Sava, 1860. 7 Értékvám: a szállított áru megállapított összértékének százalékban kirótt vámja 8 Lásd. Tarifu pentru percep iunea drepturilor de vam la esporta iune i lista produsurilor aperate de plata acestor drepturi. Bucure ci: Imprimeria Statului, Hotelul erban-Vod , 1871. 9 MOL. K. 168. 26. cs. 125. 10 MOL. K. 168. 26. cs. 23. 11 MOL. K. 168. 26. cs. 4. 12 MOL. K. 168. 138. cs. 348. 13 MOL. K. 168. 138. cs. 265.
133
+647 ) B
' '
'
/
' /
)
'
F F
< '
B
'F
'
) % )
&
F )
F
= (
/ O B
2
'
'% /
'
= /
F+5 (
+8
+64@ & /
/ ) F% ' ) / / & &B ' /
&
)
F
' = +647
+ +645 = / ' ( ) F / ) " < ' " F% ' = % ) " ) . -3 ` ( 3 F ' 4 $ # 0 +4 & ` 3 . ' '% F % ' / B % / " $ & ) ' ' = & = < F ' ' & " ) 'J =/ ) & E/ F = B ' % +6 ( / = B ) ' ' F% ' " < & &B ' ' / 'F ' / ' F % == / '% B ;/ +, ; / ' ) / / ) ' =& F ' / ( ) " / 3 9 +645 "< @@>"< 5 @@+ ( 2 % = BB ' ' B / " / ' ' F % ' / ) / / F = " ) ) & B% ) ) 2 @@ ( B 'F % ' = ' ' ' =" / F ' ) '& )& F 8 / ' 1 1 $ / = ' = F ' / F / ' B / / F ) = ' 8 F 1 = = F/ ' / 5$ 1 1 F 831 B F 3 1 3 F 8 ( -3 +.
14
MOL. K. 27. (Minisztertanácsi jegyz könyvek). 1872.09.06./ 7. napirendi pont (a továbbiakban: np.). MOL. K. 168. 96. cs. 204-210. 16 Láng Lajos: A vámpolitika az utolsó száz esztend ben. Budapest, 1902. (a továbbiakban: Láng Lajos.) 239. p. 17 MOL. K. 168. 96. cs. 8.; 98.; MOL. K. 27. 1874.08.08./ 1. np. 18 Nagy Iván [szerk.]: Az 1872-ik évi szeptember 1-re hirdetett Országgy lés Képvisel házának Naplója. Buda: Magyar Királyi Államnyomda, 1874. 11. kötet. 324. p. 19 MOL. K. 27. 1874.08.20./ 3. np.; 1874.09.02./ 2. np. 20 Eltérés a Romániában használt régi ortodox naptár miatt. 21 MOL. K. 168. 138. cs. 478-491. 22 MOL. K. 255.(Pénzügyminisztérium, elnöki iratok) 117. cs. 44. 15
134
1 =
/
<
/
E
( " & '
" %
/ B
;
<
/ & ' : %M & ' I " = ( = & F % & = : 8 9 ' ' / / $ % =" % ' % " / /
/ <
' %
/ "
<" " / ' /
(
/
/
%
&
@7
' F@5
O F
%
) ' & & % & &B
' '
+ @8
(
@8
(
' B
/ BB ' '
' B 2 = F% ' ' B ' ( / B ' F %% & % F % ' / / ) / =" ' & < ] " & ' = <" / @. ( ' "< @@ F@4 / ) B % ) " ) : C" F & E/ F B ' F% ' " & / '% ) = / ' ( E % = % B F / / F % % ) " = ( = / $ E & / ) % ) B ) = % % ) " = B ' 3#%$#"% 9 ( % )/ = ( $ ' F % ' ; ' " < @6 ' F ) = / / 3&%/ ( / / 3'%/ 8 9 / / % 'F F % ' / / B F / / ( / / ' / = ' % ' F ) ' ( / E & ( / / ' E 3N%/ 8 9F F = % D ' " 3!##%$!"##% 9 ( / $ % * ) % ( & ' = B F % = F % ' ' ' ' F % ' ' 3!!#% 9 ( ' ; E / F % / )/ " = &
& '
' F
" =
2
'
23
MOL. K. 255. 117. cs. 49. MOL. K. 168. 138. cs. 847. 25 MOL. K. 27. 1875.05.04./ 9. np. 26 MOL. K. 27. 1875.05.29./ 2. np. 27 MOL. K. 168. 138. cs. 865. 28 Láng Lajos., 240. p. 24
135
( ) "< + F % '
@, +64. "< @4 % / ' & 7- ( = ' ; / / & ' ' /) / ' <' =< ' / F ' ' % ) / EF / & ( ) ) F & '/ ' 3 I9 " $ ) ) ' F +64. @5 F BB ' ' ' F ' & E/ F = B ' $ / : ' F7+ = B ' = ( ' 7@ ( / ' ' ) ' & = / ( & %% F % ' / E ' ' B" F F ' ' F / B / ( & '< & ' = & = % ' F &B ) F % ' = ' ' ) B 77F / ' = % ) % B / 75 ( ' / = ' F ' ' & & ) E ) ) B ) < = ( =/ ) = / F % ' &) = % / / ) % F ; " / / F $ % B ( ' " 48 @8-d = F 4d & " % ' ++ @.d / ' / ( ' B % ' " ' 4d / = F 78 B / B F ' ) B ' F %/ F / ' ) & ' B ($ % / ) % ) / F ' ' / B +68B ) / ' =" & ' / = F% ' / B ) ' & = & ' / / ( ' ) & == / ( ' & / F % ' & ) = B / ) % ' = / ( = / ) / / " = / B / % / )/ " / % F % ' ' / % ( ) / ) = " F $ % ) = ) = ' ( % % % /
29
'
=
1876. évi XIX. törvénycikk Pénzügyi Közlöny, 1876. 29. sz. 528-530. pp. 31 MOL. K. 255. 137. cs. 10. 32 MOL. K. 168. 138. cs. 662. 33 Ipari szükségletre vámmentes volt a szerz dés értelmében. 34 MOL. K. 27. 1876.09.18./ 2. np. 35 MOL. K. 168. 138. cs. 122-131. 30
136
= B
) =
% F
'
I=
*
& D
F /
'
'
=
= ( &
) (
=
/ =
) "
C
/ k O
=
/ /
' F ' / % / F / ) = / ' E/ = F% '? * & ? I & ' ; (" ; = ' 7. ( ' ' = " ) ; ' " ) $ F G ' / ) == & $ +648 " @.>"< 4 B H ! O ( 1 1 8 8 #74 ( ' & " F / B $ / L / & +68, ' B= ' ' &B / / ( +64/ " $ % ) = ' ' % ) '< B = <" % ( $ % ; ' = " " ' ' ' & % " <" ' & = F = / ) ' / ) F ' ' <" ) " ) / % B < = ; F B F )& '% / F B = ' " E / ( +648 ) / 3 '% % F% '; " &B 55 76 " ( $ % 31 ' 'B 9 & B F ' / ' / 7, ( $ : : & / & B % /) = ; = / F ' ' ( / ' ; " F% ' B / $ % / ' F % ' +667 ; % / % 5- ( ) <" %/ ' ; % ' ' ) & F $ % = = B % ( & ' ' ) / F % ' $ % & B = 4/ / / = ( )
$
36 Tiberian Ioan: Leg turile economice dintre România i Transilvania în perioada 1876-1886; aplicarea conven iei comerciale din 1875. Studii. Revist de istorie, 1969., 5. sz. pp. 925-926. 37 C. Botez – I. Saizu : Ac iuni ale României dup r zboiul de independen . (De la Plevna politic la Plevna economic ). Ia i : Editura Junimea, 1988. (a továbbiakban: C. Botez – I. Saizu.) p. 33. 38 A berlini kongresszus szerz désének 44. cikkelye Románia számára el írta, hogy polgárai egyenl k és megilleti ket minden polgári és politikai jog, vallásra tekintet nélkül. 39 Nicolae Ciachir: R zboiul de independen a României în contextul european (1875-1878). Bucure ti: Editura tiin ific i enciclopedic , 1977. p. 277. 40 Diószegi István. 81. p.
137
/
= %
/
/ F % ' ' )
%
' %
=
/
'
% =
"
$
%
) '
) & (
' )
"
= F ]&) ) 5+ ( +647 0 ' / ' ) & B / / %
' 2 % ' = & = / / ' +64, * = $ % / ' / % D 1 %% % $ ' / ' & ' / ' ' ' )F % ' = " /) 5@ +648 / ' ' ' ' ' / / <" ' = B / )/ B ' ) " F ' ' / 57 ' ) % $ % / / = = / / F% % / % 1 ; ) ( / = ' / B ' / ) = F +66@ / & 55 = / = / / ; = % == " +648 ' /) / / / % / ' 'F / F B ' ' = = % / ' F ' / ) % ' / +66@ +- +5 " l . O ` 4 3F ' = F =/ ) / & " % '; = E& ") B & ' 1 $ ' $ % / 58 ( ' ' <" E ) ' % = / (; % ' ' " E < / F // ( E / % F % & F & F% ; F% ' < B% / B R ' ' F / ) / & ) ( % % / ; )F % ' ' B ' & E F $ ' % ' F ' / " = / ' % / " / 5. ( ' '
)
'
F ' / "
41 Palotás Emil: Célok és realitás. Osztrák-magyar gazdasági törekvések a Balkánon a berlini kongresszus id szakában. Századok, 1979. 6. sz. 987. p. 42 Matlekovits Sándor: Közös vámterület és a gazdasági elválás Ausztriától. Budapest, 1905. 106. p. 43 Lásd: Széll Kálmán pénzügyminiszter zárbeszéde a vámügyben a képvisel ház 1878. február 15-ki ülésér l. 44 1882. évi. XVI törvénycikk. 45 C. Botez – I. Saizu. p. 57. 46 MOL. K. 27. 1886.01.16./ 1. np..
138
=
"
= / / & ' ' ( & &)/ / & _ ) ) = $ / : =/ ' ' ' ) F ' B ' ' 54 % ) ) +66. " +4 B 2 $ BB '" F% ' ' ) / % 2 F " % "/ F % ' = B = / F % ( ' == = / ' G = " F% ' ) % ' <& ) % ' " E 2 F % / ' P ' <" ' ' % &)/ F 56 ( / ' 2 = F / ' 2 & ' % ' %% % ) ' 2 " F5, +66. = +,> " + ( ' ) =" <' B & ( / = ' / ' / F ' B = E F / ' & )F ' / / F% ' %% / / ' % " ) F/ B = ' ( ' B ) ; / ' B ' F ' " B ( ' B & <"" / ' / F / F % ' & %% F % ' ) & % ' 8( ' % B ' B B ' ) ' F / % F / / ) / F ' / ' " = / ( B & " F% ' % ' / / % / / % F $ % 8+ ( =/ ) ' / ' / ) F % ' ' 13 F / & / 8@ ( ) ' ' / & F B & " F ' " / F / ' / / ' 87 ( / ) B ; '<" =) 85 / " / ' '/ ; )F F
'
47
MOL. K. 255. 276. cs. 41. MOL. K. 27. 1886.03.11./ 6. np. 49 MOL. K. 27. 1886.03.26./ 6. np. 50 Conférences pour la conclusion d’un traité de commerce entre la Roumanie et L’Autriche-Hongrie. Bucharest: Imprimerie Charles Göbl. Procés-verbal No. 1. Séance du 19. avril/1. mai 1886. 3-4. 51 Procés-verbal No. 3. Séance du 21. avril/3. mai 1886. 2-4. 52 Procés-verbal No. 4. Séance du 22. avril/4. mai 1886. 2. 53 Procés-verbal No. 5. Séance du 23. avril/5. mai 1886. 4. 54 Liste des produits Roumains pour lesquels le Roumanie demande l’entrée en franchise de tous droits en AustroHongrie. Bucharest: Imprimerie Charles Göbl. 1. : általában gabonanem ek; búza és rozsliszt; száraz gyümölcsök; 48
139
' B & F F ; F % ' ' ' / ' ' ( & / F / E % & ' ( ' & / % / % ) F " F% ' / 88 / ' ' ' " = ' F 8. ( ' B / / / ' & % ) ' ' " BB ' F % ' % " ' / B ' %/ " ) ( & & ' / ' / 84 ' ' F ' / ' $ % ) / & " =) = % / " E = ( ' ' / & % & E/ F = B ' F% ' 2 B) ' / " / " / & 86 ( B ) " E 3+66@ / / ' F 7 m9 = % ' F ' = B ' " @@ % / = B ' F ' ; ) F & & B 7-d = / * % 'F &) / B / % ' F ' / & = ( +66. "< + ) = F8, +6,+ 1 ( 5 " ( ' / ) % H ; = ) ' F ' / F / & ]< ' F ' 'E E = % = ] ' = ) ' /) = % = /B ' " E )& / % H% < ; / 2 B +646 2 G F &B / 2 L / I " / ' = & B F = B ' B / / F ' ) / / ' ( +66. // F / % < % F <" = B ' ' ( ' ' < " / ' = F & F% ' / ' % " " F ' / '% ( ) ' & / ' F % ' % ; F F ' % I= % '
' / ' /
/
(
"
mindenféle olajos magvak; él állatok: szarvasmarha, juh, sertés; nyersb rök; gyapjú; friss és szárított hal; nyers és finomított k olaj. 55 Procés-verbal No. 6. Séance du 24. avril/6. mai 1886. 2. 56 Procés-verbal No. 7. Séance du 25. avril/7. mai 1886. 2. 57 MOL. K. 27. 1886.05.09./ 1. np.. 58 MOL. K. 27. 1886.05.16./ 1. np. 59 MOL. K. 255. 276. cs. 109-110.; Pénzügyi Közlöny, 1886. 20. sz. 239-243. pp.; 25. sz. 295. p.
140
*
)
/
.-
(
B '
F " / % F % ' % " F $ ' F % ' % % " % / B ) F.+ .@ ( % ' / ' B ' ' ? & / / / ? / ' & F / / F% ' .7 B ' / " / * % '= / ) .5 = ) E ) ' <" & / i 6- ,/ & " B% ) = B ' / F% ' ; ) I= / / / ' ( $ % ; ) % ' = +6,+ & ' B E ( / = % / ' B )F = ' / ' = = '%B / = % )= ( BB ' & % ) F % ' ' ' ' )= / ) F ; ' B = / ) ( F% '; ' & ' " ' F " /) / F ' ' ' <' / F % $ % % ) F % ' ) / ) = B" ( BB ' <" & = / ) <" +66, / " ' F " F % ' ' ' & / ) ' / ' / ' = ' ( ' ' F / ' / = F & / F % ' B ' & % ' .8 / ( / ) / " ' ) & 'F % ' ) " ' % ) ' ' +6,+ "< + ) =" F ' / & = " / F ' & % F% " )= B ' ' = 2 A B ' / F 9 ` . F . ` . F 9 .. # F F% ' ' ' = +6,- & +@ B & E/ B ' = B ' B ' B / / F % % F% '; / ' ) / ) F% / & / & F ' "
%
%%
'
60
MOL. K. 27. 1886.12.11. 2./ np. MOL. K. 27. 1886.12.15./ 3. np. 62 MOL. K. 27. 1886.12.25./ 5. np. 63 MOL. K. 168. 352. cs. 17. 64 MOL. K. 27. 1888.02.22./ 2. np. 65 MOL. K. 27. 1889.11.09./ 13. np. 66 MOL. K. 255. 327. cs. (4.). 2. 61
141
'
)
) = / & /
'
F
" =
.4 ( ' ) ( BB '
"
<"
&B / ' / & B ' / '% +6,+ / & $ % / = )= " "<
&
/ % ;
= /
B '
' F% ' ; $ % / /
/
& " F = % / / / F ) / ) F +66. &
+66. ++ /
%
' P/ ' /
/
' =
& ' '
/ % '
; & ' ) F
' '
) = ? / F * / F
/
' F% '= % ; /
/ '
'
;
& ' / / ( "
" F
' ' '
* ) =
' '"
( = BB '
?
' /
"
4-
( / $ % % ' ' "
F
) ' & F% ' ' " ) F / '& 4@ ( / F % ' $ % % " F % '%
F
*
47
' F % '
' & /
% / / $ = B ' % % ' F ' / F ' ( / ' =" ) ' / F / ) ' 67
.6
'F
4+
' (
)
( &
.,
( & ' ' ;
= F
'
'
= / '<" <' ) B / ' F ' ; F ' 3/ F = 9 = B / +6 " F% ' % ' ' / ' 45 ( +6,7 " @@ F 2 & ' / / % B) = $ ' F
B < % ) = % '
F
%
F & ' ' F
/
/
' ' &
MOL. K. 255. 327. cs. (12.). 3-6. MOL. K. 255. 341. cs. 441. 629., Lakos. Lakos Lajos (szerk.): A Szapáry-és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyz könyvei. 1890. március 16.-1895. január 13. Budapest: Magyar Országos Levéltár, 1999. (a továbbiakban: Lakos). 549. 1891.07.10./ 5. np. 69 Pénzügyi Közlöny, 1891. 16. sz. 435. p., 17. sz. 459. p. 70 Lakos. 716. 1892.07.14./ 12. np. 71 Lakos. 740. 1892.09.23./ 8. np. 72 Lakos. 779. 1892.10.28./ 24. np.; 795-796. pp. 1892.11.28./ 12. np. 73 Lakos. 807. 1892.12.18./ 12. np. 74 Lakos. 818-819. 1893.01.07./ 13. np. 68
142
BB ' % '
' ' <
& '
/
' / & 1 B )
" (
/ / /
B /B B / /
' '
' '
'
/ /
"
&
' F
L
==
:
' ' / F ( H !. 8 1 3 ( 3 O F % ' = / 4. ( " % / ' / " % " % B ' / ' ' / B +6,7 ) / "< +5 ' = / / ' B / " / / % ( ) =" = = % =) % ( B ) < ' / ( = %
' F % ' ; " F = / ' ) = = B % ; ' % & / b == / ' / F = B ' ( #48 ( ' < / % " & %< / B ' ' ' ' 'F 44 ( ) = ' ' ) 46 @+ F ' 4, / ' ) ' / & ( ' = '% F 1 $ ' $ % ; ' ' / & B= = /)F B / F = % % ' % F / = F / )
/
F F % ' " " B ' F
/) '/ B $ % F/ / B <" = ' & &
< )
' = B ' & '
75
MOL. K. 255. 372. cs. 111-120. Lakos. 829. 1893.02.13./ 17. np. Lakos. 835. 1893.02.22./ 1. np. 78 Lakos. 899. 1893.07.22./ 2. np. 79 1894. évi XIV. törvénycikk. 76 77
143
-! /N/
)
>H?A
)
1/ \
=
'
/ % < ) $ ' B ' D / = % ' F = & E ) % < ? +.?F %% = / % ) ' / ( ' % G = 3 ' % 9F ' = " " % ' +F ' / L F : " F ) % G ' / ' ' E % & F C F 0 C & ' % = 0 ' / ' ' % % ' / ' % F ' / ' ' " : " <"% ' R= / ' = " F ) ( / +@.+ ) F / / = / % "L ' " '& " = " $ : " <"% ' / ) @ ( J & = % ) F 5-@7 &) =B 7 )& ) D ' " B F " .7+)/ ( / ) = % / +68F " ' & ) +684 ( % = [email protected] / .6++ &) / 5 ( ' / ) / % = : " <"% ' = / ) == H +6., ,,5.F [email protected] +6,+7-+4F +,-+.4+@F +,+= +,46- &) 8 ( / = % F % ' : " <"% ' ' = = F " < H ' % ' / /) " % ' BF ' B = & ' ( % F % ' & ' ' ' / = F ' =)F % ' / 3+6,, 9: " <"% ' '
1 Ma a Magyarországhoz tartozó déli részét Zempléni-hegységnek, míg a szlovákiai északi részét Eperjesihegységnek hívják. 2 A népszámlálás megkülönböztetett tényleges és jogi népességet. Ez utóbbi 4037 f volt, amelyb l levonták a távollév ket (36 személy), ellenben hozzáadták a jelenlév 22 idegent. Az els Magyarországi népszámlálás (1784-1787). Szerk: Danyi Dezs és Dávid Zoltán, Bp. 1960. 280. p. 3 Fényes Elek: Magyarországnak ’s a’ hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben, III. kötet, Pest, 1836-1840. 420. p. 4 Az 1850. és 1857. évi népszámlálás. Bp., 1993. 155. p. 5 Az adatok a jelenlév polgári népességre vonatkoznak. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 1. A népesség f bb adatai. (MStK 42. kötet) Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp. 1912. 826. p.
144
( G:L
+,-+,+/ = = / '% 3 / ' 7+ " ) / = : " <"% ' /
9 /
F
' (
/ '
' =
/
"
) 4F
.
" B F% '
/ / B ' 3 B
F
( B " ' B /
F < B
E =
" & '
E
6 Teljesen más úton, az 1828-asadóösszeírás alapján, Bácskai Vera és Nagy Lajos már megvizsgálta a városok vonzáskörzetét. Ténylegesen városnak tekintették azokat a piacközpontokat, amelyeket legalább egy másik település (falu) lakossága a kizárólagos eladó vagy vásárhelye volt. A több mint 700 szabad királyi és mez városból, így összesen 138 funkcionális város maradt. Sátoraljaújhely a tiszta körzet nagysága lapján az országos lista 47. helyét foglalta el. Lakosságszáma a szerz k által is felhasznált Ludovicus Nagy statisztikája szerint akkor 6548 f volt, kerekítve 24500 f s tiszta körzettel és 56000 f s megosztott körzettel. A saját megyéb l a csupán 2666 lélekszámú Homonna így megel zte Újhelyet (21. hely), mivel majd 60000 f s tiszta körzettel rendelkezett és még 28 ezer f s megosztott körzettel. Tiszta körzettel rendelkezett Zemplénb l mellettük még Sztropkó, Varannó, Gálszécs és Tállya is. Bácskai Vera – Nagy L.: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban, Budapest, Akadémiai, 1984. 45. p. 7 Magyarországon a polgári anyakönyvezés 1895. október 1-jén indult meg. 8 A polgári anyakönyvezés használatát az indokolja, hogy Sátoraljaújhelyen több felekezet élt, így a polgári anyakönyvezés el tt csak az egyháziakat tudtuk volna felhasználni, amelyek viszont a különböz gyakorlat miatt nem tudtak volna egységes adatokkal szolgálni.
145
%<
? % &) B b
% B &) '
B ( )
&
'
'/ / = % ' % / F % +5+6 B % ' % : " <"% ' F ' = / F% '/ @5- / F
& % ' = B
(
F % ' % +8 +. / B " +-d / & F / ' / ' .- /
+6,. =B
) '
=
<
) GB % '
:
=
=
E '
7B
=
' ' ) 1 $ ' $ ' &) 2 )F G & 6 &)9 ( '
A (
/
B) F B) = 5F8dF ' +F4d9 B E $ ' /B F / F % B & / " / B F / ( B% : " <"% ' / ) B) ' % ) " F ' ' &) L / F ' & " ) 3 = B +.F ' B < B) & % / F 35 &)9 ' /B / F = B H 8 &) ' B )F B F ) / X J & ' B / B $ % /B F ' &) $ % ' B F F ' &) G &) $ / B) % / " F = % " F ' / = " F ' F B )" A < 3@n@ &)9 '% = F ' ' < & " / ( ) / % ) = B ' B % ! '# / 3 ' B H ' F / 9F ' B 3
. &) 1 & < /
= ( ( A
B& =
B
BB ' L B& B % ' ' $ % ' : " <"% ' B ( / / ' ' % P F% ' ' F/ = ( B) B % ' ) = / / ' / " <"% ' B EF F % & ' / B F % ' ' / ( ..6 = B +54 3@@F-d9F 48+6,. B B % ' ( + < = , % ' " B F ' ' ' / +- ( = B / E
= %
F % '
= F ' B @-5 3@4F@d9 ' B ' F% ': " <"% '
9 Forrás: BAZML XXXIII.-2 Sátoraljaújhely, Zemplén megye kerületi anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gy jteménye 1895-2004. Sátoraljaújhely születési anyakönyve (1896) 10 A térképen a tágabban értelmezett Északkelet-Magyarországot ábrázoltuk, mivel úgy találtuk, hogy ekkora területen érdemes bemutatni Sátoraljaújhely „vonzóképességét”. A kimaradó vármegyékb l senki, ill. elvétve került
146
'
/
=
( %
% / ( B) /
) '
" F
' " " '
& "
F
'& =
/
= H L / / " <"% ' / % ' ) / % B : " <"% ' F / " % ' / = F / ' % / = ' = ( =) E % F % ' =B ' = " % 'F % ( <" % ' F B / '% G ' ) % ' G +8 = ++ ' ' % ' ( / H : = 3@59F L 3+.9F $ 3+@9F *' '% 3+@9F 2 = 3++9 $ 3+- &)9 0 / 3,9 $ " H G / 369F * ' % ' 369F 2 349F $ 349F 3.9F A ' 3.9F $ ) : = 389F 2 & F A F * ' ) )F : : 359F = " 379F F $ F: 3@9F * '/ ' 3+9 / B : 3-9 / / F ) ) % ' 37 9 & =B F +6 )/ : = ) ) % ' / E & " ) / F L / F ' / = " ( ' ) / ' % ' ) = " % ' ' F ' ) / ' % ' F / '/ ' & < % 2 = = % ' % ++ \ = )/ : " <"% ' / = 2 F / " " / ) & /) * ' % ' A " =B / / '" % ) ) / : E )F % ' : ) ' = " EF % ' % : ) " % & ") F / F% / F " & % & ; ) % = F$ / F : " <"% ' ' / & ' % )F % ' & & ) '& / : " <"% ' % 'B ( & E ) = $ \ = B) 2 ' / ++ & & ? / B / < ? F B = ' )F / < / ( =" $ ' = " E ( ' =B G / F % F ["% ' / ' /
egy-egy f a zempléni megyeszékhelyre. Egy darab 1 milliméteres kör egy f t jelent, majd a növekv terület körök arányosan több betelepül t jelentenek.
147
7
148
=E_C$
1
1. sz. térkép Az 1896-ban Sátoraljaújhelyen született gyermekek szüleinek születési helyének megoszlása
: ( <" % ( : =% ) "
" <"% ' ' / / <" =B '
'
/
/ = F% '\ = ' +667 3 9 $ & " / ' %
= = )F G
/
)F D ) ' =B = / ) ' ( <"F : = / G F \ = * ' = " 0 / ' 2 ) " == ( % ' '/ ' : " <"% ' 8+8 = % ' % % ) ' % $ & ' ' / E F% ' B ' B % ' )F ' ' F% ' % @8- ' 38 / 9 B +4 36d9 : " <"% ' B ( +6,. % ' B 7@@ 3.@F8d9 B % ' ( @- / & B B @+8 &) % ' BB ! # .. ' 37-F4d9 B ' % ' ' ) ' B % ' ) / ' % " F % ' ' % ' % ' = / 3B 19% ( ' '/ B % ' '/ ' ) F " ' / % / F % ' F B % ' F & F B " / F / B) / F % ' & +6,. : " <"% ' ++. % F ' ) " )" F % ' % / / ' ' " <"% ' @@ / " <"% ' 3@-d9 O / +@ ( & " ' % = F ' ' " / ) ) 3 ( ' =" 9 \ = = " % +7 ( % / ' ' E/ = ( ++. % = " / / @, ' & " F % ' B 3@8d9F 75 % ' B & +5F 37-d9 G B = ++ % =B ) = & ' +6,. 58 3 ++. % 76F6d 9 ' % : " <"% ' F ' " ' % ' F B 11 H gye István: Zemplén vármegye területi és közigazgatási változásai 1711-1950. In: A Felvidék történetiföldrajza szerk: Frisnyák Sándor, Nyíregyháza, 1998. 531-532. pp 12 Mindez a kor szokását híven tükrözi: az esküv t általában a menyasszony szülei rendezik. 13 Glück Ben , aki az Abaúj-Torna megyei Hernádcsány településen volt földbérl és a Bereg megyei Tiszaszalkán született, házasságot kötött Klein Rebeca, Tiszabüdön született debreceni lakossal, akinek apja ráadásul a Bihar megyei Hosszúpályiban élt. 14 Ezek megoszlása: négy római katolikus, négy izraelita, egy görög katolikus és két vegyes házasság. E két utóbbi házasság közös jellemz je egyrészt az, hogy katolikusok (görög és római) között jött létre, másrészt, hogy a menyasszony mindkét esetben id sebb volt öt, ill. kilenc évvel.
149
GALÍCIA SÁROS
SZEPES UNG
ABAÚJ-TORNA BEREG
SZABOLCS
BORSOD B
1 ( +6,. 7
7
&
(% " / '
& BF ' =
% / = /
F
: " <"% ' 5( =E_C$ (
)
:
/ F
'
" <"% '
B
SZATMÁR =B % '
1
/ = ' F
' &
% '
= ' ' % F% ' = / "
=C
% =
& " /
)
= % /
/
(
15 Jelmagyarázat: A térképen sötét körökkel jelöltük azokat a településeket, ahonnan egy személy származott el Sátoraljaújhelyre. A sötét körökkel megegyez nagyságú szürke körök két elhalálozott személyt jelöl. Majd az egyre növekv szürke körök arányosan egyre több elhalálozott személyt ábrázolnak. 16 Forrás: BAZML XXXIII.-2 Zemplén megye kerületi anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gy jteménye 18952004. Sátoraljaújhely halálozási anyakönyve (1896)
150
=
/ )
: = B \
: : '
=
'
B
A
/ /
=
= / 3@6d9F
%
= :
B
% '
/ ' %
'
H @,
%
)F % ' ' ' : " <"% ' B H +7 / % ' F B ' % ' /B =" < ' E F <" & & < ' =B F % ' ' / & B F % 3 ) ) ' / % '% 9 & % ' / ? F F & ? =/ ) )& / ' % ( / % ' &)/ =/ : " <"% ' (% % & & ' / % / < ' ' & / H ) % & / <& " / L ' / / =/ ) ' !) % # ' % ' F ' " F% ' % / & " ' B % ' F % / ' '% 3 B ' : " <"% ' 9 L % ' & F = " = / F% / ' ' & & B %E ' % & & ' / & B ( / & " = & & / ( / & / ' % ) \ = ' ' / % H L G G ' D ' F / / & B ' ) / L / B +67, F % / ' C $% ' / F B 1/ $ F : " <"% ' ' / " / _ ( F G " ' B +654 ( : " <"% ' ' / F B 57 & & 5, ) % ' @4 % " 3 % % .-d F / ' % % / ' % 3,@9 5-d 9F / ' +. & & 374d9 @+ ) = % /
!< '
#% ' = @7 =B ) ' % ' /
/ G BB
/ <
% )"
151
' %
B & ( " <"% ' & % =/ ) % / ) F % ' ) " / = ' & / < % " ' % F ["% ' B (= / ' / F / / ' == P F% ' & & " & B / )F & / E H & ' ' )B & "% " & & ( % ' % = " ' % ' F / +6 & " +, & % G B 4 % " 3 % 5-d F I % .-d 9 ( & " B % B % ' 3+.d9F & B = % 37-d9F B ' ' % / ' ' % " F " +4 ( ' ["% ' F % B ( & " & E B & / 3++ F .-d9F B ' &) B % ' F < ) 3 & B ' = F ) = F *' 2 ' )F / 2 ) 9 / % F % ' & " 3 9 % = & ' ( ' ' / 'F % & F & = / 3+8d9 % % " F % % )F !/ & ' # & & ( F % ' & " / F / " % = F % B % ( / ' % ) ' == ! # = & ' ( & = < @. / H & "F O $% ' ( B F& F & F; $ / F " % ' F $ ) B F ["% ' B % ' * ' % == / ) & " P / ! & #= " / / B / G : " <"% ' = F G B +658 " +7 B & B / / ' $% / $% ' F +654 = 7 B ( % % = ) / H ( J & )) F % F B +677 @7 F % L ( / F O ) B +67. " @+ (% % ) % % B % ! % ' #& ' ( / ) & % ' ' = / F '& ' * % ) / / = / F ' '/ F =" < ' E F ["% ' / ' == B / / ) 17 Hamaza Mihály 1873-ban született vasúti szertáros feleségül vette egy helyi földm ves leányát, Csákó Annát, aki 1875-ben született.
152
GALÍCIA iz
SÁROS Homonna
Ladomér
SZEPES Kassa
UNG
ABAÚJ-TORNA
Víly
Munkács
BEREG
Encs
Baj a
ef -r
Békés
zód As
st Pe
BORSOD C
1 ( +6,. / <& & 7
Nagyszalonta
Sajószentpéter
Tur c-U goc sa Tis iz zaú jlak -U goc sa iz Br as só -r ef
SZABOLCS
:
% B =E_C$ (
NY
" <"% '
& % '
SZATMÁR
% ' 1
="
+6
=_
18 Jelmagyarázat: A szürke körök a református férjek születési helyét jelöli, nyíllal az elköltözés irányát, ami rendszerint Sátoraljaújhely volt. Egy nyíl egy f mozgását jelenti. Ha valaki mégsem a megyeszékhelyre költözött, akkor az új lakhelyét szürke háromszöggel ábrázoltuk. A fekete négyszögek az izraelita férjek születési helyét, a fekete körök az új lakhelyüket jelöli. Ha egy településnek csak a nevét írtuk be, akkor az illet a születési helyér l nem költözött el. A reformátusok közül mindenki szerepel a térképen, az izraeliták közül viszont négy férj is hiányzik a térképr l, k Fogaras, Szatmár, Bereg és Bács-Bodrog megyékben születtek. 19 Forrás: BAZML XXXIII.-2 Zemplén megye kerületi anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gy jteménye 18952004. Sátoraljaújhely halálozási anyakönyve (1896)
153
Összes
Nem sátoraljaújhelyi születés
Vegyes házasság
Felekezetek
Férj
Feleség
Férj
Férj%
Feleség
Feleség%
Férjek
Férjek%
Baptista
1
1
1
100
1
100
1
100
Evangélikus
3
2
3
100
2
100
3
100
Görög kat.
18
19
13
72,2
12
63,2
11
61,1
Izraelita
29
29
23
79,3
8
27,6
0
0
Református
22
16
18
81,8
11
68,8
13
59,1
Római kat.
43
49
29
67,4
39
79,6
16
37,2
116
116
75
72
62
44
37,9
Összesen:
>
87
( +6,.
:
" <"% ' (
7 ( :
" <"% '
% 1
%
% E % / & & " F ) ' % ' & & / / ( & " / ' B )F P $ ' F ) ' / % " ( @% % " ) = ( / ' ' % ' / ) & / F B = / ' ) ' )F ) / 3O % F A F *' F : F : = F ( <" F: F: F & ) H A') F : = F = F F 2 2 9 ( / ' & ' ) & / F / " / % & ' % )F % ' / & 2 ) 0 $ & ' % ) & " & B ' F% ' ' / \ = ' B F & " ' ) 32 0 9 < )
'
=
>X
= '
F
"
'
B
==
/
F
' /
=)
; : " <"% ' & ") ) / /) ' = ' +,6. @+F ' @.@ / " " ) / F )
& / /
( H
' 4.-
'/ '
'
=" B
5,6 =
B
% '
' = " <"% ' % / ' /
20 BAZML XXXIII.-2 Zemplén megye kerületi anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gy jteménye 1895-2004. Sátoraljaújhely házassági anyakönyve (1896) 21
A születéseknél levonva az utólagos bejegyzéseket, míg a halálozásoknál nem vettük figyelembe a más településr l származó közkórházban elhunytakat, a vízbefulladt azonosíthatatlan hullákat és egyéb hasonló okok miatt elhunytakat.
154
=
% ) H ' % ' ) = F / ) : " <"% ' " / F / A * ' % ' " ' ) / = : = F B / % ) / = ' % 9 ( ' % ' = ) : = " " =B / F / A & / F % / % % " L = ' % F ) 0 ' 3 & = / ( <" ' F ' G : : = ' F &) % =B % B $ = ( 5 1 1 ) : " " & ' % ' / F ' ' % = =B / * / F = / % ) (: " = : " <"% ' ) $ % ' '/ =" " % )F % ' &B F% ' / & $ / = F /
B
/
F
B)
2
' / *' =) & 3 %
)
"
E
= / * ' % ' " / 0 / ' 9F & F / / = & / F% ' / ) ( = = % ) " '< % % ' /
B /
% ' F /
' "
B ' =
' /
F % $
="
155
./
0. !
PP
!6
( ( ; 1 O 1 1 ( 1 5 1
1
%. %%% 7 5 ( %# ( `
%%% 1 % & 1
/ % " %
(
1
%
%%% #
1
%%%
1
8
1 ( 3 = +6,+ '
( ' " '
' ' ' B& 35- 8- &)
/ ) EF " / ( / " & F ' B F " % ' B ' B ' % F : ' A' ' ' ' ' ' ' ' / / ( E ' ' ' B & " F ) / = F ' / F / / ' ' 9 / / / = ' ' E % A' ' / % ' 2 ' ' " ) ) $ % J F / ' ' ] / & A' ' +6.@ = ) +644 "< ; / C A' F . % < % " " F% '$ % J +6@, B = ' % % / / ' ' 1
/
B&
(
%.1
8 4 ' ' H " % F
'3
'3
1
' ' )
3 $ 1
( 3
3
8
3
%%% &3
(
(
7+
+
F %
')
" /
'
< 9@
/ F% '
&&
'
=
/
2 % ' ( ' ' &E
/
( =& )
( 'E &
% ' F
' ' /
/
B& 3% '
' '
E
/
F% '
:
& ] ' '
/ / )F ' ' ' ' )" E ; F / & ' +644 46 7 $ % / $ "% ' " L % ' ) / +684 F 5 ' 1/
Gyógyszerészi Közlöny, 1891, 44. sz. (okt. 31.), 710. p. [Bolgár Farmaceutikái Újság], 1900, 21. sz. (máj. 15.), p. II.. Egyetértés, 1877, 174. sz. (jul. 15). 4 SOTE-levéltár. Gyógyszerész mesteri oklevél könyv, 1.f.3., 722. p. ( 2242); Protocol der pharmaceutischen streugen, 7.d.1. ( 6, 46). 2 3
156
G
"
/ % G
" F
F /
/ F % = '
2
%
" / B
"
( +6.,
' /
H ' ' ( ' )
%
/B <
/
' ' 2" B : ' A' ' ' F) F: " +645 "< ; o*( N3 ? d `%7 d O 3 (3 # // F % +,5, : ' A' ' ' ' ' 1/ F ' F $ % J F / E / /& ' F ' // ) F +686 ' / " ]@8 / / F % = // & / $ % $ & " ' ' F: ' A' ' % ] " +6./ " & " F B / / & F 2 F ( 1 % 1 ' / & = ' " / 2 B F % '% = = % F % o , / # & ?1" % / F : 3: 9 ( ' ' ' / ' "E )B ? % ) ' / & B] ' / F% & F $% ' =" " +,-+ / ) 8 ( ' ' % / F ' ) ' ' / / % B / A' ' % &E ) ) " /B : ' A' ' / ' / ' ' / +6,7 / = B ' / = . 2 : ' * * / $% ' ' ' : ' A' ' ) ) / ( B F% * / ' ' ( +64/ )& F % 'G ( F B 1 ' /
5 6 7 8 9
. #$-% #$-% #$-% #$-%
, . ! &' . (. 570. &' . (. 570. &' . (. 570. &' . (. 570.
' F
, " . . 41. . 14. . 14. . e. 8.
. . " , 2005, . 34. . 1-4. . 1-2. . 1-2. . 1-2.
,
157
' / / % '$ F % ' / % ' ' 3+66. 9 $/ &&
"
" F& D % )F A' ' : ' ' ' F / < ' % ! / ' # / ? ' & " ) G F ' $ B& ' / B ) ) F++ ' 2 ' ' +64, +667 F / = ' 2 = F G / G ' F % / ' / C/ $ 2 G ; / / ' B / % / F% ' % < +646 / 2 ) / F / ' B ' ' / '% & " F % < % F +@ $ & " F ' ' ( ' " / ' /
' ' '
" ' ' '
9F+-
=" ' F%
1
% )F % ' & F % ' = J +6./ 2 /
" / ' F "
10 Abban azt mondja, hogy katonai kötelesség alól felmentetett és tovább folytatta egyetemi tanulmányait. Az 1868. évi XL. Törvénycíkk értelmében a gyógyszerészek egy évi önkéntes szolgálatot katonai gyógyszertárakban teljesítik. A honvédelmi minisztérium 1869. évi 5144. számú rendelete az egy évi önkéntesekkel való elbánás szabályozása tárgyában azt írja, hogy az önkéntes katonai szolgálatot kitölthetik a magisteri fokozat elnyerése el tt vagy azután. Ezek szerint Muzsa Gyula a katonai szolgálatát a magisteri fokozata elnyerése el tt töltötte. Muzsa laboransként dolgozott a katonai hivatalnokok felügyelete alatt katonai gyógyszertárban éspedig (ahogy a leveléb l látszik) Szarvason. 11 Péter H. Mária: Az Erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai, Koloszvár, 2002, 418. p. 12 Muzsa Gyula kés bb is meglátogatta az országot – talán 1892-ben az Els Plovdivi Ipari kiállításkor. Tíz éves külföldi tartozkodása idejében tudosításokat írt a Gyógyszerészi Közlönyben: f leg a nemzetközi gyógyszerészi kongresszusokat, valamint a nemzetközi iparkiállításokon bemutatott gyógyszerészi gyártmányokat kísérte figyelemmel. Bulgária szereplését, fejl dését is figyelte: 1894-ben, az antwerpeni nemzetközi kiállításról írt cíkkében szeretettel és szimpátával említette „azt a kis országot, mely rövid tizenöt évi függetlensége alatt óriási haladást tett”. (Lsd. Gyógyszerészi Közlöny, 42. sz., 668. p.) 13 SOTE-levéltár. Gyógyszerész mesteri oklevél könyv, 1.f.3., 750. p., 1.f.d., 788. p.; Protocol der pharmaceutischen streugen, 7.d.1. ( 45, 64), 7.d.2. ( 66). 14 Magyar- és Erdélyország összes gyógyszerészeinek névtára. Szerk.: Illés László. Vácz, 1874, 18. p. (484. és 669. számúak a regiszterben). 15 Egyetértés, 1877, 323. sz. (dec. 12.).
158
+642 &
/ / D" 2
)
/
<"" 3 ( & " = F % ' ( 1 2 +6.- +64/ / % " & & = ] == ' B ' / ( ) % ' = = = B ' & ) 1 2 / % " & B " F / = +. ( +6.@ ) 3&) & 9 E / / / & ' ' ' ' ' ' ' & F / ' " == / ' ' ' / F ' ' / ) ' ' ' ' % +4 2 & B 'F / ' ' ) & +6.8 " / ' / ( ' F / B ' 3 ' ' / 9 / ' B& = H +64, F +666 / ' = = ] ' 3 9 / 3 ' ) F / ) / ' & ' B ) & / 9 +6 ( B & ' ' F ' ' '<" % ) / 2 F ' / " F % ' $ ' % = ' ' F = ' = / / ' % / % F " % ' B D E )F % ' F 2 )& ' ' ' & " ) / / H 2 % ' ) B& / ' E / ' ' 3&) F F F % 9F ) F / / & ) = B F % = / P / H G / F B % ' ) F % " % ' %/ 3 % = F " / / 9F B / % ' B ' F F ) (% ' == F = F % ' ) ' F ' " P ' 'E * / $% ' / / F % ' ' 9
F
%
'
<
="
16 St. Rosental: Foreigners and Municipal Reform in Istanbul 1855-1865. – International Journal of Middle East Studies, Vol. 11, N 2 (Apr. 1980), pp. 227-245; E. K. Unat, Ottoman Medical Societies. – In: History of Medicine, Pharmacology, Veterinary Medicine in Anatolia and Turcic Cultures. Ed. Prof. Dr. Nil Sari. Istanbul, 2002, pp. 167184. 17 Réglament sur l’Exercice de la Pharmacie Civile, 17/20 Nov. 1862. – In: P. Apéry: Annuaire Orientale de Médicine et de Pharmacie. 1-ére année 1892. Constantinople, 1892, pp. 329-338. 18 . : ) * . +., 1980, pp. 71-78; , . : * ) . . .. – *: # . . +., 2001, pp. 147-179; . : 1878-1939. /. 0, +., 2005, pp. 43-60.
159
! A' ' 8 1 $ C
1 / 3+6.4 +6.,9 # L ' / / ' '
#F
!
1 F "
%
# +, : ' !
'
F / F:
' % /
/ /
) F/
"
H /
' ' ] < ' % '" @/ / ) = % " ' ' ' ( ' ' ' % & % F B = : ' $ & F " % F* / ? % = & / F % B = ' = ) "B ( B / / ' = " % &< : ' F% ' ' ?= " ? ' B ) )B ' 3 % % ' ' = B 9 S' = ' ' ' % : ' / ! 1 #F @+ C / $ % " = = F = & ( / F ' / ' ' ' 3 ' ' ' " % ' ' / F % % = ? / / < = / ' % 9 @@ ( % ! # % & 3 % % 9/ H % '* / $% ' : ' !? 8 3 ( ( 8 1 8 / ' % % ' ( 8 ( 8 8 ( # @7 % ) * / < ' ' F % ' ' ' ' F% ' = ' ' ' ' F ) % F ' / F / F = ' F B )/ / @5 ( F% ' ' / " F % '% / ' ' ' 1 2 B F : ' A' ' ' ' " %% B / F ' " / & ? = ' & )& < / ' ' F ( ' ' ' ' F ' ) / =" 3( ' : ' / E ' = " =" 9 $ / ' = / ' % F % ' ' % " " ) / " &) ' " F % ' ) ' " " 19
#$-% &' . (. 570. . 14. . 1. #$-% &' . (. 570. . e. 13. . 1. #$-% &' . (. 570. . e. 15. . 1. 22 Bulgáriában ilyenek voltak a felszabadulás el tt Ruszcsuk – a Dunai vilajet központja, a nagyobb dunai városok, ahol kik t k és konzulátusok m ködtek – Vidin, Szilisztra, Lom, az ország belsejében Phillipopolis – az európai Törökország egyik legnagyobb városa, a felszabadulás után ezekhez csatlakozott Szófia is, amely Bulgária f városa lévén gyors fejl désnek indult. 23 #$-% &' . (. 570. . 14. . 2. 24 Úo. 20 21
160
' ' ( / ' ' / / ( "< +7 #F@. ' '
) % ' " F$ ' ' / % " ' . /
:
1 3
1
' A' @8
' : /
1 ' ' /
O E ( N
E % "
=
"
F : ' A' ' ?& ' ' % H +6.. / '/
' +645 "< @@ ' / F% ': ' " 2 B F / % % ' " / +645 % F! =X% = && / /E ( ( " / ) == H !& (3 88 3 [ 3 1 : # @4 ( ' ' &) / ' &) F = % '/ & F ' ' ' / F / = & F % ' = ' B/ F( ) ' $ % J F ) / " 3 M-3 1 % / =" F B ) ) ' '
" $ ' % ' <" F % ' @6 = = : ' ' ' % / " / % ( " / = F +644 +646 % ' ' & ") / 'B " / ' F % ' % ' B& / " < % / & ' % / ' ' ( B ' % / * / $% ' " / F! 3 1 ( 1 " = ' ' ' ' E / = / * / &) F / ) " H! I 13 1 3 & g 13 1 1 ( 13 1 ( 1 1 $ F / & ' % ' ' ' F B = ] / ) ' '
/ ' )
" F
= F
( ' '
/ ' ' "
' ) % = = ' ' )
/ /
F
' ' / F % ' +646 ) ' '
F % ' 8 / )
#F ! # @, ; / p ' ' e f%%% 8
4 $ I
%%%
# "
( = '
E < '
! # 7' +6,-
25
#$-% &' . (. 570. . e. 40. . 1. #$-% &' . (. 570. . e. 40. . 6. 27 #$-% &' . (. 570. . e. 3. . 7-10. 28 *. !" 00, 1866, 60. sz. (marc. 27.). 29 % &' . (. 570. . 14. . 1. 30 Úo. 26
161
L
'
=
( / F " ? /
' =
' ' /
;
) # 7+ /
) 1 1
8
(5 ( %%% '3 ` 1 8 ( %%% 1 3 5 ( %%%#7@ = F 5- = F ' ' /
( ' ' G
" : ' A' ' = / +645 ) ) / F & / / : ' / B % ' )/ (% ' : ' F ' ' " / F ' % < F / ' = H !` 1 F 1 3 ; ( 1 ( %0 ( 8 F(1 8 1 3 ( '3 ` 8 '3 ( / ' H : ' = F = B 6- = = % = F % / / / / = B " % F 'B 'B / / " F % = = / ' F B / / +645 " " F % ' ) & ) ) )
B ' ' ) )" B !3 ( " & '
F 1
1 3 %%% % ' '
=
/ ' ' / / P % / B B ' ' / B / : ' A' ' & % / &B ) F / ' = F / ! 31 # F 77 / * ' = " ' ' %
% &' - #$. (. 570. . . 3. . 10. % &' - #$. (. 570. . . 3. . 7-10. 33 #$-% &' . (. 570. . e. 3. . 5. 34 Egyetértés, 1877, 174. sz. (jul. 15). 32
162
"B
/ =
=B = ' (% < / / : ' A' ' ' ' % ' / ' % ) H +644 & / " F : ' A' ' " / ' " / 'B % ' / B J F % < / & ? / " / " % ' " % ? F% ' ' ' & / / ! # / F ' ' ' F ) 78 ( ) ' % B ' & & F% '/ " & B ) ' ' " " F ' / ' & / ' ' ' ' ' ; F ' = & F : ' A' ' / 7. $ / / ) % ' / " F % ' / ' / F ' ' <" F % B <" ' $ ' ' " ) " ' ) '/ 74 ( / ) / H ' ' ? +8 & F = " / ? @-- & F ' ' ? +-- & F ' ' / F ) " / ? 85-- & F = ? +---- & F / ' +86+8 & = " ( ' ' ' E ' 3+64,9 ( ' ' ' ' F ' / " =B ) ' ' ( <" ' / ' % ' ' ' 1/ ) ' B 76 : ' A' ' ' ' / ' L ' ' E % ' ) / F ' ' < %/ F ' ' & " ( +66, ' B ' : ' ' ' " " 7, ) F% ' F 5- : ' ! ( 3 3 #/ F% !8 F1 # & B ' " ' ' & F $% ' / F +6,4 " 2 A' ' / % % & ' F5+ " =" 2 B & ( % / / ' ' & F 'B / ( ) +6,+ ' / H ': " /E ' <% / = : ' ' ' B ) ' ' / % / ] / / : ' A' ' ) = < ' ' 35
% &' - #$. (. 570. . . 43. . 1-1. Politikai Újdonságok, 1878 (jún. 5.), 277. p. 37 % &' - #$. (. 570. . . 40. . 8. 38 !. " :1 . ) 39 % &' - #$. (. 570. . . 40. . 10. 40 #. $ % :' . ) 41 Op. Cit., p. 290. 36
.. +., 1977, pp. 9-11. .. +., 1929, p. 187.
163
: : /
"
= ' <
) B
' )
% ' F (
&
:
' '
/ )
F% '
)
'
/
" / / F% '
( ' ' " /
)
/
&
= /
" =" = ' & /
"
="
42
' & F
/
F
& ) == %/ " F "
=
% &' - #$. (. 570. . . 40. . 11-12.
164
=
(D ) / ) % / F " / +4 " / " )F % ' ) '/ #F & ' ' F / ' F % % "B " ' ) '/ / F / ' ' & ") 5@
B
" /
= = /
" +645
'
= & ' %
"
/
'
%
B
( =
1/ BF % ' / : ' F "
! '
F / % ) E )
% ' 2 % F% ' % ) F % ? % ' : ' ' F / & ? ' ' !
'
B
' "
&
B ) ' A' =
&
'
'
? F /
#
)
F
% /
/
! . &1
#
1! >?4B@
(= '% = ( /
3 '
/ '
" '
/
!/
%
) / %
+, ( &E ) ) !
/ +6,-
% F O ' # =
B ' +6,8 " ( ' ' < " ) '% & ' / +6,. +,+6 ) ' = = + ( = & " E ' " B = '% / ) / & I F / ' = = / % ' ' E ) ' = = = = % '< / ' " = " / / ' " ( = " " F % ' = " = < " F " = & F " / / / = & O ' ( +6,- & " ! ' B )# ) & R +665 @ ( = / <" / % < F & % ' F ) ' = B B ' / ' '/ / ( ' '% / & % " = ' / % " :) F '% & " % % " B ' C = = +6,- "< 7 D J & / & " F% ' ? % / )? = = % "% " / ; =B = ' ' ' F % ' 1 1 &)= = & = / F ' ' == B F ' % ' / ' % ' / = O '" / F% ' / ' % ' )/ ' '/ F ' ' / = / ' % F &B B F % ' ' & * ==
1 Lásd b vebben: Csáky, M.: Der Kulturkampf in Ungarn. Die kirchenpolitische Gesetzgebung der Jahre 1894/95. Graz-Wien-Köln, 1967.; Salacz G.: A magyar kultúrharc története. 1890-1895. Pécs, 1938.; Salacz G.: Egyház és állam Magyarországon a dualizmus korában. 1867-1918. München, 1974. 2 Mann M.: Trefort Ágoston élete és m ködése. Bp., 1982. 127-138. pp.
165
'
&
$ 1
% ( 1 %&
' '/ F : = ' A' /) +6.6 / C / ' / ' +@ = & 8 1 1 1 7
'
1 (
( & & ) / )
F % '
B %
'
?
G / $ '
/
/ ' / ? / '
' = & &
F
= ?
/
% ' "
(
% %
/ /E / ' / / & % " / '" /
E = ) = /
= B E & & '=
5 '
/ ' F
H & 1 1 % ' /
/ 9 /
&
)
' S' ' /
# / / & ' =
F
/
' / '
3 (
/ /
= 'B X
&
&
!
'%
) ==
' ) ' = = ( % ' ' F % ' ' % " F % % " ) ) ? & B ' / F ' / ' % F % " / I& '% " ? ' < B / S' / ' % ' = F% ' ' / '% " % /
'
=
/ /
'% 3 ) ' / ' ?
/
%
=
+6,@ / =/ ) / / / : / F 9 = / = " "
' % 5 +6,) %/ ' " % ' / F / ' F & ) ' '/ = % / 9 / / '% % ) ) = X : '&) "
'
! '
: ' ) ? % ' =) = # ? = " & " / ' / " / ) ' '/ / % " I ? / ' / ' / 'B ? C = = = '
B ' 3 " ( F
3 Márkus D. (szerk.): Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvényczikkek. Bp., 1896. 507. p. 4 Az egyházpolitikai vitákról b vebben: Hanák P.: Társadalmi és politikai küzdelmek az 1890-es évek els felében. In: Mucsi F. (szerk.): Magyarország története. 1890-1918. Els kötet. Bp., 1988. 73-107. pp.
166
& '
%
%
' = =
) ?
'
=
/ 'E
' 'E / B
B% &)= = (/ & & " / / ' +6,7 = = "
?
( '% &) = " ) = / = " /E '% = " F ' F % '
= '" / ' "
% '
"
'
) D <' / ?
/ %
& = = '
/ / /
%
& %/ / F &) %
?
F %/ C +6,7 & " / ' = = F% ' ' ' = = / ( / ' ( ' = ' ) / ; & " " F % ' " : ? % = = " / " /
E / ) D '% ' 'E F ' & ? ?" " ) ' / / % " & ) % ' " & % H B ) % / =B = " ( % ' / ' & ) (= : & BF / ' B / ? / F ' ? '% B )? / ' (= ? +64/ " ? / / ' =< = / ) ' % ' = &B / = = 8 $ = F '% = ' = ( ' '/ ( a = +6.6 / / '/ " / ( ' '/ %/ / )/ ' '/ / & ' " ? ) / / /E ' '/ = % " / ( '= '% = % ' % / / = / / / = & / 'B E % ) / G 'B E ' / = B ?/ = ? D / ) F % ' ' % B ' F /
5
O '% =
? J
'% = (
/ "
B / 'E =/ ) / ' = = % & / ' % % ( ' ? ) & / % ) ( =/ ) F ' F % ' ' % " E = =
Boros Zs. - Szabó D.: Parlamentarizmus Magyarországon. 1867-1944. Bp., 1999. 49-58. pp.
167
= " (
% ' / B
/ =
'B =
E
)F / '
B
)
% " /E
'% ' &) % * ' F F 'B % ) ) >/ ' % / ( =B = "B &) ' ' L &)% F \ %'F 2 %' 'F % 'F X % (== ' " ( = = = / = 3 ' L %' = ' ) !< = ' # % ) ) " 9 / %/ F = :) F = / F * == ' &) / )/ & = = ' / = ' ? / ' F & " / ' ) " / =" ? / = F ) % % % % = / '& ) & '% / ( ) % '% = / '. / = ) / / $ +6,8 = F E )= / '% = / '4 % ' = =/ ( * == +6,8 " @6 2 = % '= ( = & = & 'B E % ( = % / % " = % ' ? & " =" 3( '9 ? " = & " 6 B = & = = & E ? '% %/ = " / % ? '% = / ' / " ? ' ? / , ( = ' =/ F = = = " / ' = = ( * == / ) ' = " / ' F " ' = F / ' = = ( ( ' = $ ' R F $ ' * = =F L F G / ' G = C= == = = / = E ( * == ? ' ? ' &)= = 2 =B = = / F &)= = ? & ? * % ' ' =B = = / B / " %/
6 1894. évi XXXI. törvénycikk (A házassági jogról). 1894. évi XXXII. törvénycikk (A gyermekek vallásáról). 1894. évi XXXIII. törvénycikk (Az állami anyakönyvekr l). In: Márkus D. (szerk.): Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1894-1895. évi törvényczikkek. Bp., 1897. 174-214. pp. 7 1895. évi XLII. törvénycikk (Az izraelita vallásról). 1895. évi XLIII. törvénycikk (A vallás szabad gyakorlásáról). In: Márkus D. (szerk.): Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1894-1895. évi törvényczikkek. Bp., 1897. 305315. pp. 8 Mérei Gy. - Pölöskei F. (szerk.): Magyarországi pártprogramok. 1867-1919. Bp., 2003. 164-166. pp. 9 Mérei Gy. (szerk.): A magyar polgári pártok programjai. 1867-1918. Bp., 1971. 148-162. pp.
168
3:
& % / 9F \ ( = / / \ %' J (= % 3= = % 3 = = " = 3 ( 8 8 =/ ) F2 F ( 1 : +@ $ * == = C % / / $ J / )
' < = = S' = $ 3A') 9 / ' : % == A' ' 3; \ %' * / F & ' F \ %' ( F % '$ $ = = F B F = F % 9F F = F 9 " % ' E & " 1 0 ( % ++ P D % ' \ %' ( ( 8 1 / ?
=
= ' = / +6,8 &
F /
'
=
& %/ " ' B F / * == *
% '
F /
' " 'E
' ) % ' ?
/
: DB = ' 9 +" / ; / ' / = B '% \ %' * H . 3 " " )H &
' 1
1
F /
'
=
/ ) D ' (
% /
" ? % 3 / ) B & B
" ) F +6,8 "< ? L " = F % ' ) B F " " / % ) " ) " / ! ' % ' F / % ) / +6,8 ' / =) ? ' B B * == = " ($ * == K E < )" ' / F % / ' / % ' ' / % ) ) = ' == +7 D / < (/ = / / S' % = * == / ) " =
F
'
' B =
/
'
/ = F /F ' ? ' F / F / ' F / 9 ) " ' / = / / ;
E
=
E
% " /" '
/ ( #H
) /
?
= % '
" '
B
:
/E
= " * == $ =
? K J " & F
= = ' L ' / / ( &B
B =
' /
D &) =
)
/
%
"
( /
'B
10
Szabó D.: A Néppárt megalakulása. Történelmi Szemle, 1977. 2. sz. 169-208. pp. Idézi: Csapodi Cs.: Zichy Nándor élete és politikája. Bp., 1993. 114. p. 12 Bonitz F.: Gróf Zichy Nándor. Élet- és jellemrajz. Bp., 1912. 329. p. 13 Szabó D.: A Néppárt az 1896. évi országgy lési választásokon. Századok, 1978. 730-756. pp. 11
169
=
F % ' / = ? = $ +6,5 % / ' E $ ' F +6,. ) % b % H ? ' " / ? &B ' / ' B B F / B / F ' ' / = / / ' & ' F E B ? ) & / / / F = '/ )& = / / = " = & +6,6 G G 1 3 ' ) G ' B : / / E 9 $ * == ? ) ' = = B / ' % % & =B ) = ' & ' = ? / +5 G / % / B ' / 'E / * / ' = = I F " " & ? / ' ? % ' " / F / = (" '/ ' % / ' % = " = ' = =/ )" / +6,. +,-+ ( " ' ?% % ? +,-. * == F '% F ' / % =
B =
/
& &
" 1
'
=
/ ? ' B % % / F E ( ' " E / F / ? : / E +6,. / % " * == = =/
F ' ( 'E B '
% FQJ
+6,. +,-+ +,-8 +,-. +,+-
>
( * ==
+,+-
" /
'
'E
5F7. .F-8 .F-8 4F,, 7F+5
/
'
' 3+6,. +,+-9+8
'
=
=
F
' " / % ' +,+14
+6 @8 @8 77 +7
+.
$
? A ? &
M
: ?
/ / %
=
==
"
/ & " * ==
F ? = =
' /
F "
/ /
Pesti S.: Az újkori magyar parlament. Bp., 2002. 278. p. Dobszay T. – Estók J. – Salamon K. – Szerencsés K. – Tombor L.: Tisztelt Ház! A magyar országgy lések története. 1848-1998. Bp., 1998. 76-105. pp. 16 Gergely J.: A politikai katolicizmus Magyarországon. 1890-1950. Bp., 1977. 11-92. pp.; Gergely J.: A keresztényszocializmus Magyarországon. 1903-1923. Bp., 1977. 22-63. pp. 15
170
= ' '% =
*
$
/ : %% = F % ' " ?% ' = B & / ? / = E & ' F B " / / ( * == = ( == =/ ) = & / E & B F ' ' % / % ' " S' = & %/ & ' =/ )% B / /" ' B ' F & / / E ) = / ? ' = 3 / / &) / = ) 9 * == / 'B ' ) ? / ' ' B ' ( == /= / ' ) B ' $ J ' = " / H : % +4 +6,6 & +. =/ )% $ J = B ' % G / F% ' F% ' ' &) ? " / '/ ' %/ / ? ' % ' / ' ( E / ) ) ' / ' /E / )F ' B = / / / ( == =/ ) ? 2 ' / F / %/ / ? F % ' ? / ? / " / $ J % ' % '= Q 1 8 8 ( 1 ( $8 1 3 : +6 ' % ) ? & @7 ? = B ' % & =/ )% = & ) / / $ F & +@ ? % == / / ' /E ) ) ? /E F ' ' = " " &) " A " 'A ; % '= =/ ) / ( ' ) / F ) / " / ' $ < '/ F% ' ' ' / * == = ' / <' F ' ' ) " ) : 1 1 ( ( 5( 3 % 0 H0 ( 3 % +, & 3 1 10 ?/ & $ J ?F ( 3 5 ( 1 F 1 ( 1 1 1 / '
=
/
17 Az 1896. évi november hó 23-ára hirdetett országgy lés képvisel házának naplója. Tizenharmadik kötet. Hiteles kiadás. Bp., 1898. 144. p. 18 Uo. 48. p. 19 Uo. 143. p.
171
1
H @- ( F & /
/ /
/ '
% "B /
" < /
/
) ' )
* == ==
/ B ) / / / / " F $ F% ' = F " E " F ? & ? ( 1 8 I @+ $ J +6,6 @. / /" ' = & =/ )% 1' / ' & & F % ' / /" ' ' " ' F =" = )?/ ' ' ? = ' '% ( = = =/ ) = B ) ? &) F % * == ) / ?F = / / = ) ) *' F F 'F G F: = = ' = & * == / ' % ' / / ) ) / F % / ) % % & ( 8 ( ( 1 1 8 ( 1 F 3 ( %( ( 8 ( % @@ ( ' = ? * == ? = / $ J / /" ' = / / F ' " ? % '& ? / F ( 5 @7 1 8 1 +6,4 "< +8 ; / ' / == =/ ) ' % ' B ' / & %/ ' & ' = ) F% ' B ' & ) / ' F < ' ' B " ' / " & / F % ' ' ) F / / F ) % * = F % ' " ' ) = ' ) / J 1 8 8 G& ; / 'G ( 1 11 % @5 ; / ' / & & F/ ) / ' )" = % / C = = ? ; / 20
Uo. 143. p. Uo. 144. p. 22 Az 1896. évi november hó 23-ára hirdetett országgy lés képvisel házának naplója. Tizennegyedik kötet. Hiteles kiadás. Bp., 1898. 304. p. 23 Uo. 305. p. 24 Az 1896. évi november hó 23-ára hirdetett országgy lés képvisel házának naplója. Nyolczadik kötet. Hiteles kiadás. Bp., 1897. 234. p. 21
172
E =
? (
1
3 1
8
3 (
5 3
&
'
8 8 83
8
8F 1 ;
8
1
* ==
=
=
1
D Q '/ R %/ =
'
(
/
=/
<
)%
( * == =/ ) ' ? '% & " ) B '/ ' / / ? / ' =/ )" " / 3 F%/ b " = " @6 'B % & B ' / / = F ' ? / /
"
& , 11 1 % +@ @6 +@ 7@ 6 5 5 -
% 7-F@ @-F+ @.F@ -F. 7F@ ,F8 -F. +F@ -F.
2
B
?
&
F & & %
& +,-8
' @.
?
'E = = == = & '
/ /)
F % / '
/
' " / )
(
== =/ ) & F & / ? = % = F ' '
' & 9
/ ) % "B =
@4
F
'
(
'
'
F& '%
= & =
% F
( <
= =
= '
= '
1 " F % ' ' / F '
= =
'
[" :
1
@8
'% /
(
3 3
%
1 3
( ( 1 5
5
(
?
1
3 1 % J
( '
J (
=
=/ '
?
/ )
25
Uo. 234. p. Boros Zs. – Szabó D.: i. m. 349. p.; A Szövetkezett Balpárt arczképcsarnoka. 1905. január 26. Bp., 1905. 203-230. pp. 27 Vö. Pap J.: „Két választás Magyarországon” Az országgy lési képvisel k társadalmi összetétele a 20. század els éveiben. Aetas, 2007. 1. sz. 5-31. pp. 28 Vö. Török G.: Ahol a bal (volt?) a jobb. A skandináv pártrendszer a komparatisztika tükrében. I-II. Politikatudományi Szemle, 1991. 2. sz. 105-118. pp. és 3. sz. 145-168. pp. 26
173
/ @, " 3% 9 $ ' * == +6,. / = = '
/ /
=/
)
% F
= +,+6
' ( $ ' =
"
? = / = = ? ' *' / / / 3 9 ' = ( ' = " F % ' = " =/ ) / " ' / ' % / ' B & ?
== F
/
) % ) '
/ %
3 ' =
+6,/ / ' ) / ) = ) =
=
& ' % "
)/
' F / ?
F /
D / & " = = & ' $ ) ) ? 3 F / % / 9 & H / F ' " * == / ' % % = ' / ) / ( '% = / ' / /9 " F =
29 Miklós P.: A katolicizmus és a politikum kapcsolatának eszmetörténeti hátteréhez. In: Békési I. (szerk.): Hatvan. Tandi Lajos köszöntése. Szeged, 2007. 202-208. pp.
174
. 1 9 >?
&
!
6#!%
1
R
!
)
! &
( % '
'
I (
& ' %E
/
=
'
F
) I %
=
/ '
I E
F
% " /
=%
)
B F F
' F
=
'
( F % '
/
(
/
+, ( =
%
"
/
F
< "
( =
/
/ B
&
)
=
"
" )
% /
%
F
@F
F 7
/ )"
F < I= B / ` `% B
(&
' `% &
'
/ /
)
F
'
'F
( & "
% ' ' / &
'F
' F
/ " "
B
% ' ) ' /
B
' F= =
= = F
&
/ '
& /
/ B
/
= )
& / )
=
&) & /
<"
= " ' + / % % '
/)F = "
=
' F
% '
/ /
%
F
% " F
?
&
% &B / '
E &)/ 'B &
/
/
' / < '
/
? F
F= < "
I=
I % )
&B
+,55
'
3 3
F
&) == / & B ) = " ) & ' `F `" ` = F " % ' ') ) I
& & " F ) % /
5
1 Katz, Jacob: Kifelé a gettóból. A zsidó emancipáció évszázada 1770-1870. Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995.; U .: Jewish Emancipation and Self-Emancipation Philadelphia: The Jewish Publication Society, 1986. 2 Lásd Kossuth felszólalását az 1847-48. évi országgy lés alsó tábláján: Kossuth Lajos beszédei. I. kötet. 1832-49. Budapest: Atheneum, 1905, 68-70. pp. 3 Pietsch, Walter: A zsidók bevándorlása Galíciából és a magyarországi zsidóság. In: U : Reform és ortodoxia. A magyar zsidóság belépése a modern világba. Budapest: Múlt és Jöv , 1999, 18-35. pp. 4 A szakadás történetére lásd: Katz, Jakov: A végzetes szakadás. Az ortodoxia kiválása a zsidó hitközségekb l Magyarországon és Németországban. Budapest: Múlt és Jöv , 1999.; Pietsch, Walter: i. m.
175
(
& &
/ '
= F I
' '
+, )
= = ( <" F % ' ' / F / ' / / " / / ) 8( ' / <" / ) )= I F " / / / % ' ') / ' & . : " / ' / ' / F / = / & &B F I ' & / F = " / ' / / F ' 4( = I /= F & B F% ' = " ' / <" / / /E / " % / / 0 ' / ' I % F / / = B ( +, = < & F = < < " = & = / F % ' ' & ' " F = F ' = ' %/ ' & H ' +, % <" ' ) G % : : F2 2 FA \ FG R F E 1 ; = ) = ' / , $E/ F ' % 5
= F / ' F ' / '
/ /
F 6
< F 2B % C" B F '
A hazai ortodoxia vezet i a 19. században egyenesen két zsidó vallásról beszéltek, a vallási-szertartási újításokat bevezet ket egy más vallás képvisel inek tekintve. Katz, Jakov: A végzetes szakadás. 237. p. Az ortodoxia öndefiníciója Josef ben Efraim Karo (1488-1575) törvénytárán, a Sulchán Áruch-on alapult, amely véglegesen szabályozta a zsidó hitéletet. 6 A neológia is a Sulchan Aruch szabályait tekintette mérvadónak, magát ugyancsak ortodoxként, azaz óhit ként definiálta, miközben több rituális újítást vezetett be. Ezek közül a legfontosabb az orgona és a kórus bevitele a zsinagógába, a tóraolvasó (bima) frigyszekrény elé helyezése, a zsinagógában való esketés, a templomi áhítat és az illedelmes viselkedés, a németül vagy magyarul elhangzó felemel szónoklat. Arra nézve, hogy Magyarországon – a német reformirányzatokkal ellentétben – miért nem történt meg a rituális újításoknak a zsidó jog általi, halachikus indoklása, azaz miért nem alakult ki önálló neológ teológia és halachikus retorika lásd: Katz, Jakov: A végzetes szakadás. 64-65. pp.; Vö.: Köves Slomó: Egység és szakadás - Hamburgtól Nagymihályig. PhD-disszertáció Kézirat. Debrecen. 2007. 7 Az ortodoxia m vei, interpretációi a nyelvi akadályok miatt kevéssé kerültek nyilvánosság elé. A politikai érdekképviselet szempontjából nem közömbös, hogy a képvisel háznak a dualizmus korában nem volt ortodox zsidó tagja. Ugyanakkor 1867-t l fenntartott magyar nyelv hetilapot. (Magyar Zsidó: 1867-1870, Zsidó Híradó: 1891-1906) A kérdést részletesebben lásd alább. 8 Katzburg, Nathaniel: A magyar-zsidó történetírás problémája. Miért nem volt magyar Dubnov, Zsidó Szekf ? Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport Értesít 12, 1995; Scheiber Sándor: A magyar zsidóság történetének kutatása. In: MIOK Évkönyv, 1971/72. 9 Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor: Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. Budapest: Magyar Zsidó Levéltár, 1997, (Magyar Zsidó Levéltári Füzetek. 2. szám, 1997, tél). A hazai zsidó történetírás asszimiláns tradíciója nem t nt el a korszakkal, s t, kimondottan apologikus jelleget öltött a két világháború között, amikor az antiszemitizmust a kurzus ideológiájának részévé tev rendszerben a zsidóság
176
' =
F
F
& "
)F "
F &
I / "
' "
< "< & "
&
I
F
% <"
= =
' / /
I
'F )
= " = F &
' " '
+-
( < ' = = / '% / '% B / F % & / /
/ /
= %
F B ' ?
' %
I < & / % " %
a +66' '/ % /
/ =
&
& ' ( +, ' ) & ' ) = " F 'F % ' " % +64I ' ' & / ' ' IF = % % % F ' ? BF ' '/ B <" ` `++ ( F /
'
&B
magyarságát megkérd jelez nézetekkel szemben a beilleszkedés tényeinek bemutatására koncentrált. Ennek jegyében született meg Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története (Budapest, 1922) cím összefoglalása. 10 $ +, @" / % ) / F / % % ' ' / =" ( < % & ' " F % ' / / " zt a néz pontot tükrözi újabban a Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon (Varga László (szerk.), Budapest: Pannonica: Habsburg Történeti Intézet, 2005) cím tanulmánykötet, amely a Holocaust fel l visszatekintve szelektált az elmúlt id szak kutatásaiból, s a szerkeszt szerint "kötetünknek akár ezt a címet is adhattuk volna, hogy az ' Asszimiláció kora." Szerkeszt i el szó, 8. p.; A zsidóság modernizációjának társadalomtörténeti összetev it sokoldalúan mutatják be Karády Viktor kutatásai. (Vö: Gyáni Gábor: Polgárosodás mint zsidó identitás. In: BUKSZ, 1997. sz, 266-276. pp.) Hasonló aspektusból vizsgálja a zsidóknak a magyar gazdaságban játszott szerepét a Michael K. Silber szerkesztésében megjelent tanulmánykötet: Jews in the Hungarian Economy 1760-1945. Jerusalem: The Magnes Press, 1992. Az ortodoxia álláspontjának bemutatására és az e gy jt fogalom alatt megjelen irányzatoknak a történettudomány tematikájába való beemeléséért az elmúlt évtizedekben izraeli történészek tettek legtöbbet, összefüggésben azzal, ahogy a Közép- és a Kelet-Európával kapcsolatos kutatások az izraeli nemzeti történetírás részévé váltak. A magyar ortodoxia iránt megnyilvánuló "küls " érdekl désben ugyanakkor sajátosan mutatkozik meg a közép- és a kelet-európai történetírásnak a közelmúltig érvényesül jellemz je az, hogy a holokauszt után a túlél európai zsidóság tömeges emigrációjával párhuzamosan a kutatás centrumai is áthelyez dtek az Egyesült Államokba és Izraelbe. Miközben térségünkben 1945 után az ún. zsidó tematika évtizedekre tabuvá vált, s a 80-as évekig legfeljebb a várostörténeti és az elitkutatások szintjén volt jelen – közülük a teljesség igénye nélkül leginkább Bácskai Vera, Lengyel György, William O. McCagg, Litván György és Ránki György munkái említend k –, els sorban Izraelben születtek meg azok a feldolgozások – Jakov Katz, Michael K. Silber és Nathaniel Katzburg munkássága révén (munkáikat lásd alább) –, amelyek horizontja az ortodoxiát is átfogta. Itthon a néprajztudomány fordított több figyelmet a témára, értékként jelenítve meg azt a társadalmi-kulturális közeget, amely saját intenciói és a korszak gazdasági-társadalmi folyamatai következtében ellenállt a küls modernizációs hatásoknak. Scheiber Sándor munkássága mellett Kríza Ildikó (szerk.): A hagyomány kötelékében. Tanulmányok a magyarországi zsidó folklór köréb l. Budapest: Akadémiai, 1990; Deáky Zita - Csoma Zsigmond Vörös Éva (szerk.): ... és hol a vidék zsidósága? ... Budapest, 1994; a Néprajzi Látóhatár, 2005. 3-4. szám: A magyar zsidó kultúra öröksége, él hagyománya c. kötetek emelend k ki. A vidéki házaló, kiskeresked zsidóság csak a közelmúltban keltette fel a történetírás figyelmét: Pietsch, Walter: A magyar vidéki zsidóság fejl désirányzatai a 19. század els felében. In: Múlt és Jöv , 2003/3, 75-82. pp.; U .: Küls és bels gettószituációk a 19. századi Magyar Királyságban. In: Múlt és Jöv , 2004/4, 48-57. pp.; Kövér Görgy: Performációk: I. "Zsidó társadalom" Tiszaeszláron a nagy per el estéjén. In: Korall, 2004. szeptember, 5-42. pp. 11 A kultuszminiszter 1885. évi rendelete (Az izraelita hitközségek ügyeinek és az anyakönyvi ügyhöz való viszonyuknak szabályozása tárgyában, 1924. eln. szám alatt) anyakönyvi kerületeket teremtett. In: Magyarországi
177
% ' /
'
%
' / &
F % ' /
% /
F
& F
'
+@
&
'
F
% '
= F
/ / I
=
% & ' =
' ' /
F % )
' "
= '
=
&B / '
= ) % "B '% F
F & '
"
) ' / & 2 '
'& & '
F
/ =
& C & " ' / F% ' +7 < <' / & &
+5
? ( +,
B = % )
1F =
)/ / / = ( I ' " / = ) H+8 % ' ' = E % ' F / B % " % %F & & " F" / = F ' E ) / F % & / $ " / F / ) J % F I %/ = ' & / " < ' ? % I +6.8 % ' % ' % / / F % ' % %E +. ?F F% ' % / / / = / = /
'
"
&
Rendeletek Tára. Budapest, 1885, 1988-2074. pp.; Az 1888. évi miniszteri rendelet (Az izraelita anyakönyvek vezetés tárgyában, 1191. eln. szám alatt) anyakönyvezési joggal felruházott az anyahitközségeket hozott létre, amely egyben állami ellen rzést is jelentett a hitközségek felett. Az utóbbi rendelet kimondta: "kétséget nem szenved, hogy úgy a kongresszusi, mint az orthodox és a status quo ante alapon álló izraelita hitközségek összevéve úgy állampolitikai szempontból, valamint a zsidóság álláspontjából is, egy és ugyanazon vallásfelekezethez tartozóknak tekintend k." In: Magyarországi Rendeletek Tára. Budapest, 1888, 1069-1077. pp. 12 Zeke Gyula: Szakadás után .... In: Lendvai L. Ferenc, Sohár Anikó, Horváth Pál (szerk.): Hét évtized a hazai zsidóság életében, Budapest: MTA Filozófiai Intézete, 1990, I. rész: 145-161. pp.; Az egyes irányzatokhoz tartozók számára vonatkozó bizonytalanságot a nyelvhasználattal kapcsolatos statisztikai felvételek sem csökkentik. A dualizmus kori népszámlások során ugyanis a jiddis nem szerepelt a választható nyelvek között, így a zsidó köznyelvet beszél ket a német nyelv népesség között regisztrálták és tüntették el. 13 Hanák Péter a századfordulóra a neológia kétharmados többségét feltételezte (Hanák Péter: A lezáratlan per. In: Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Budapest: Gondolat, 1984, 371. p.) Karády Viktor szerint a neológok aránya a zsidóság több, mint felére tehet . (Karády Viktor: A magyar zsidóság regionális és társadalmi rétegz désér l. In: U ., Zsidóság, modernizáció, polgárosodás. Budapest: Cserépfalvi, 1997, 271. p.) 14 Zeke Gyula: i.m. 15 Diaspora. In: Újvári Péter (szerk.) Zsidó Lexikon. Budapest: A Zsidó Lexikon Kiadása, 1919, 200-202. pp. 16 A nagymihályi határozatok formailag a rituális újításokat ? beleértve a más népek nyelvén folyó igehírdetést ? helyezték tilalom alá, közvetten azonban az ortodoxia széls séges válaszának tekinthet k a modernizáció elkerülend társadalmi hatásaira. Katzburg, Nathaniel: Pszák-bét-din sel Miháélovic, 5626, I. Etkes - J. Salamon (szerk.), Jeruzsálem, 1980.; Katz, Jakob: A végzetes szakadás. 110-121. pp.; Silber, Michael K.: The Emergence of Ultra-Orthodoxy: The Invention of a Tradition. In: Wertheimer, Jack (ed.): The Uses of Tradition. Jewish Continuity in the Modern Era. New York - Jerusalem: The Jewish Theological Seminary of America, 1992, pp. 23-84.; A nagymihályi határozatok születésének feldolgozását végezte el legújabban Köves Slomó: Egység és szakadás Hamburgtól Nagymihályig. PhD-disszertáció - Kézirat. Debrecen.
178
'
'
E
F =
F I
% %
F B
'
F /
F
/
(
/ &&
` B )` %/
F ' == % ' ') " ' = & +4 = ( % = < " / B = % ) ( = F / F " % / ' % ' & ' / & H =/ ) +4,- ) = % F ' = % ) +6 & '% / ' / ' " F / B ' % J % F % ' ' %/ <" +, +6 / ) $ ' " F ' = " B ' & ' B ' / ( %/ <" / / = / ' % =) ( & / ) & / & & F ' & ' @- ( : & $ F = ' &) / / / = / = " / )" F +67@ F B/ / '% / ' E/ & / F / / ' % ) : & & & ' / ' & % ) (= ' +65/ = F / / F '
' ) F / / B E F ) F
' = = = ' / F% '
=
17 Az urbanizáció és az iparosodás például megváltoztatta a társadalmi id fogalmát és szerkezetét, az id beosztás új kereteit alakította ki.(Granasztói Péter: Munkaid , szabadid , szórakozás. A társadalmi id k átalakulása a 19. században és a 20. század els felében. In: Fej s Zoltán: A megfoghatalan id . Tanulmányok. Budapest: Néprajzi Múzeum, 2000, 103-117. pp.) A szabad foglalkozásválasztás következtében számos foglalkozási ágban, a nagyiparban vagy a hivatalnoki állásokban akadályokba ütközött a szombat vagy az étkezési szabályok, a kasrut betartása. 18 Büchler Sándor: De Judaeis. In: IMIT Évkönyv, 1900. 286-304. pp; A zsidók folyamodványa az 1807-i országgy lés alkalmából. In: Magyar Zsidó Szemle, 1913. Kútf k, 316. sz. 66. p. 19 Silber, Michael K.: A német zsidóság történelmi tapasztalata és hatása a magyarországi zsidó felvilágosodásra és vallásreformra. In: Múlt és Jöv , 2006/4, 14-44. pp. 20 Ullmann Gábor, a pesti hitközség elnöke az 1832-36-os országgy lés megnyitása el tt bizottság felállítását javasolta, amely képviselte volna a zsidóságot az esetleges informális tárgyalásokon. (Groszmann Zsigmond: A magyar zsidók V. Ferdinánd alatt 1835-1848. Budapest, 1916. 5. p.) Az újítók a korabeli nyilvánosság fórumait is igénybe vették: Löw Lipót, a magyarosodásban élenjáró rabbi 1844-ben a Pesti Hírlapban sajtópolémiát folytatott Kossuthtal, s határozottan visszautasította a zsidóság kulturális beolvadásának sürgetését. (Kossuth Lajos: Válasz Fábián Gábornak. In: Pesti Hírlap, 1844. május 5.; Löw Lipót: Nyílt levél a zsidó emancipáció ügyében. In: Pesti Hírlap, 1844. június 2.) Löw rabbi 1844-ben Ben Chananja címmel saját folyóiratot alapított, amelyben nyíltan hitet tett a magyar nemzeti irány mellett. (Haraszti György: A Ben Chananja szerkeszt je, In: U .: Két világ határán. Budapest: Múlt és Jöv , 1997, 220-238. pp.)
179
& "
'
/
& (
< )
&
& = & = &B
/ '
' )
F $ < ) ( `/
' & ' & /
) % ' F B
/
J
&
' = &
= %<
21
I ' @@
E ) 1 8 8 I
/
I ) / % % &
/
J ' ( /
/ G
F
) &
B / /
I '
& I
" F / / F
' / % )
&
F % ' ' / @8F
" F
'
/ H / /
% '
' /E 0
F I
% F
' 1
L )
I % J
%
%
" / ' +8- %
E
=/
)%
F E
2 ' /E "
/ '
L ) %
$
% "
F /
&
@5
F /
( %V@7 $ & ) F = ' '
/ /B %
/
' % = ) / & )
% /
'
F % ' =
/
'
B
B
= F
F %
%
)" =
%
= / % &
' % '
'
'& ) F V( 1
/ (
)%
$
)%
F 'E
' F
%
=/
% & ' ) '
=/
'%
/
/
%
&
=
=
= F B&
+6.6
' /
F
% '
)=
B
F I " / '
`
) / /
F
& '
=
(
& )
'
)&
/
F
% F / % %
+6.4
' F )
/ /
F '
= I
& /
"
@+
F
F % ' '
& '
" '
'
/ %
"
Löw, Leopold: Zur neueren Geschichte der Juden in Ungarn. Budapest, 1874, p.150.; Katz, Jacob: Chátám Szófér életrajzához. In: Századok, 126, 1 (1992) 80-112. pp. 22 Katz, Jakov: Végzetes szakadás. 134-149., 242-252. pp. 23 A képvisel ház határozata, 1870, In: Magyar Zsidó Szemle, 1892, 74. p. 24 Dr. Groszmann Zsigmond: A magyarországi zsidó felekezeti hírlapirodalom bibliográfiai összeállítása, In: Egyenl ség (Jubileumi szám, 186-1911), 1911. június 1. 101-103. pp. 25 A törvényhozás 1868-ban (53. tc.) ideiglenesen szabályozta a keresztény felekezetek viszonosságát, s egyben kilátásba helyezte a vallás- és lelkiismereti szabadság törvényi garanciáinak megteremtését. Eötvös József kultuszminiszter 1870. április 7-én terjesztette a parlament elé a vallásszabadságról szóló törvénytervezetet, lásd: Zeller Árpád: Magyar egyházpolitika, Budapest, 1894, II. kötet, 545-553. pp.
180
%% F % '
%
'
" '
(
I /
=
' ' / +6,-
/ "
/
I % ) ' & = '
/ '
F ( < E % = : F /
= . '
( / /
F =
(
= ' % " / F (
@4
'B
) +6.4 6-
F =
<"
F% ' ' B
% )
F
@.
"
&" ' & " = F / & " / F +6,@ " =/ )/ % F% ' ' " '% = / ' % " ' ' = ) =/ ) " / '% = = / / / ' / = F / /) / / / B $ % / ) – & = B @.8 % F % % F 85 a % )F % / J % 7F5d F B ' " ) *' G / ( I 'B I/ F % (% ' 1 IG / F / ? ' / F = " / / % % ' ' @6 / %/ ( ' " F % ' ) ) / / & )F / ' & / ' F % ' $ ' <" '% ) ? / = " % $ " /
= / /
/
'
) ' H +@F4 d /
–
F +.. % ( = B & ' 58 I I 'B F $ F$ F = B ' / ) B )2 / F = F = F / ' / / ' ?F ' '
& F
/ / ? / $
' ' & ? IF =/
F /
= )=
26
A képvisel ház 1870. március 18-án hozott határozatot arról, hogy "míg a törvényhozás tüzetesebben intézkedik, az izr. kongresszus határozatainak végrehajtásánál a vallás- és közoktatási miniszter a vallásszabadsági elvekkel egyez leg járjon el." In: Hajnóczy R. József: A magyar zsidók közjoga. L cse, 1909, 193. p.; Az ortodox szervezeti szabályzatot 1871 szén szentesítette az uralkodó és hagyta jóvá a kultuszminiszter. Orthodox hitközségek szervez szabályai. In: Ibid. 261-266. pp. 27 A recepcióról szóló parlamenti viták részleteire lásd Prepuk Anikó: Miért éppen recepció? Az izraelita vallás egyenjogúsítása az 1890-es években, In: Angi János - Barta János (szerk.), Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa 70. születésnapjára, Debrecen: DUP, 2000, 263-281. pp. 28 A recepciós mozgalom részleteire lásd Prepuk Anikó: Egy felekezeti mozgalom kezdetei: a vidéki zsidóság részvétele az izraelita vallás recepciójáért indított mozgalomban, In: Néprajzi Látóhatár, 2005/3-4. 185-209.
181
= ' B $ ' & " " / / "
/
F@,
B
/
1
F
=
) /
) F
'
F ;
( /
&& / & (% ' ) E % /
F
/ &
F% ' '
/
% ==
= ' =
%
=
F F / ' F
F
' / ' " F
L
7-
) %
F
'
F &
=
=/ ) = & = / F '
/ ) $ '
=/ ) / ) / ' % ) = = & F / =/ F / =
(
7+
(
=
% /
( =
&B
7@
/ /
/
F ( /
& %
E
/
= /E
'
& )
%
/
' ' F '
F 6-
'
%
E '
'B =
& "
< <' F F
= "
=/ '
% % ' I
/ ' F ' = = F
=) % )
'
'
//
/ =
&) '
F
" =
/
/ "
F/ ' ' ( ' % F
F /
/ )
'
/
$
& /
/ )
+6,-
/
F E =
"
= B
E
= " =
< )=
/
/ / ' B /
( / = /
' "
/
=
B
& &1 ( +6,-
/
' B
29
3 /
=
% B
= )
) )
Nem sorolhatjuk ebbe a kategóriába a vallási irányzatok vezet testületeit, a kongresszusi-neológ szárny Országos Irodáját és az Ortodox Közvetít Bizottságot, annak ellenére, hogy egyházi képviseleti hatóságként érdekvédelmi feladatokat is ellátottak. Az ortodox bizottság ilyen jelleg tevékenységére lásd alább a vasárnapi munkaszünet módosításáért való fellépését. 30 Mendelsohn, Ezra: The Jews of East Central Europe between the World Wars. Bloomington: Indiana University Press, 1983. 107. p.; U : On Modern Jewish Politics. New York - Oxford: Oxford University Press, 1993. 31 Szabó Dániel: A magyar társadalom politikai szervez dése a dualizmus korában. In: Történelmi Szemle XXXIV (1992) 3-4. 199-230. pp.; Boros Zsuzsanna - Szabó Dániel, Parlamentarizmus Magyarországon, 1867-1944, Budapest: Korona, 1999. 32 Kovács András: A magyar zsidó politika a háború végét l a kommunista rendszer bukásáig. In: Múlt és Jöv , 2003/3, 5-39. pp.
182
/ ' ) %
& )
% B B
' %
B
F
(
% & ' B ' / ' F7. ) '
=" &) == B = < / F
/ 77
/ ' / / ' /
' = %
( E "
= & B ' =
' / )
< B
" '
B
F
)/ BF &
78
= B & / '
F %
) ) "<
F " % (/
)
% / '
F (
/ &
=
75
/ ' '
/ ' = B
%
)
' /
+6,+ = B % F '
/ ' F /
& ' / F
% '
& B
/ I
= =% ) =
= ( %
/ '
' = B ' B ( 1 IG / ) 2 / '" / =/ )% % F ' & 74 ( / = B / ' / / F% ' ' B / = ) B = ' / B = / / ' F / ' / ' / / ' ( %/ " ' % F =/ )% / & ' & 0 =/ ) / ' F ' / % / &B B & ( / '" / / B = / = % ) F ' F = / $ / '% " B & ' F 2 / % / % " ( I ' ' /E % =" F 2 ? & F B " / '
) B F '
' F / / )
'
' / '
/ % )F '%
B ' I
/
: = B / 76
1 /
IG /
)
/ &
33
1891: XIII. tc. Az ipari munkának vasárnapi szünetelésér l, In: Márkus Dezs (szerk.) Magyar törvénytár (a továbbiakban MT), 1889-91. évi törvénycikkek. Budapest: Franklin Társulat, 1897, 42. p.; 1891: XIV. tc. Az ipari és gyári alkalmazottak betegség esetén való segélyezésér l; Ibid., 392-410. pp.; 1893:XXVIII. tc. Az ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni védelmér l és az iparfelügyeletr l, In: MT, 1892-1893. évi törvénycikkek. 589-598. pp. 34 A magyar szociálpolitika értékelését lásd: Bódy Zsombor: A "szociális kérdés" kezelésének alternatívái a 19. század végén. Az 1891-es kötelez betegbiztosítási törvény keletkezése. In: Korall, 2001. 4-6. 72-93. pp.; Heller Farkas: Magyarország socialpolitikája. Budapest, 1923. 35 Az 1868: LIII. tc. A törvényesen bevett felekezetek viszonosságáról. In: MT, 1836-1868. évi törvénycikkek, 506508. pp.; 1872: VIII. tc. Ipartörvény. In: MT, 1872-1874. évi törvénycikkek, 22-32. pp.; 1884: XVII. tc. Ipartörvény. In: MT, 1884-1886. évi törvénycikkek, 59-93. pp. 36 Képvisel házi Napló, 1887-1892, XXXI. kötet: 369-424. pp. 37 MOL, K 231, 42. cs. 38 Képvisel házi Napló, 1887-1892, XXXI. kötet: 406-407. pp.; Lásd a törvény 3.§-át.
183
2 &)/
A
= =
B '
'E / % 5- ( ( %/ '
&
% )
/ F% ' / F
'
7,
= =
)
) &
= E/ )
/) / = ' / = ' F% ' / ' / F ) B
B &
" ' (
F
'
I
%%
/
/ %
/
'
= F / '
$
/ %/ / / % "
=
=
F
/
)/
41
& 8- =
B *
/
F F F ++ ( / % " '
%
=
' / <" ')
B
=/ ) ( +6,+ ' F / % )/ F
1
/
<
" 7-
/
&
F * '/ I
=
'/ "
/ %/
= '% FG
) %
55
( (
F 2
/ "
/ (
5. –
)
–
/
F
B ( 'F A') F : " <"% 'F A % ( =/ )" F G +6,@ "
54
/ F '
(
(
1
B
57
F58 (
<" 'B
F
"B "
) / % ' '/
+6,+ "< )
=
=
) 2
%
" F
IG / F
)
I
) & F
'
5@
)
) @ 745
+86 % ' / / ? / ' =
F
B '
= %
/ G / )
=
'
I &)
2
%
B =
/ &E
)
/
39 A vasárnapi munkaszünet, In: Zsidó Híradó, 1891. május 18. 2-4. pp.; A kérvényeket szatócsok, korcsmárosok, regálébérl k, mészárosok, szabók, cipészek, termény és vegyes keresked k írták alá. MOL, K 231, 41. cs. 40 Zsidó Híradó, 1891. június 4. 2-4. pp. 41 MOL, K 231, 42. cs. 42 A kereskedelemügyi miniszter rendelete 37 892 sz. alatt. In: Magyarországi Rendeletek Tára, Budapest, 1891, 651-657. pp. 43 A vasárnapi munkaszünet, In: Zsidó Híradó, 1891. július 23. 1-2. pp. 44 MOL, K 231, 42. cs. 45 A vasárnapi munkaszünet, In: Zsidó Híradó, 1891. december 17. 4. p. 46 A végrehajtási rendelettel szemben más szakmai csoportok is kifogást emeltek. MOL, K 231, 103., 116. cs. 47 Az emlékirat arra tett javaslatot, hogy a vasárnapi munkaszünet du. 1 órától, a 20 ezernél kevesebb lakosú helységekben du. 5 órától kezd djön, teljes felmentést kért az élelmiszerkeresked k, a szatócsok, liszt, f szer, gyarmat- és csemegeáru keresked k, valamint a zsidó gyárosok és m helytulajdonosok számára, akik nem azonnali árusításra, hanem megrendelésre dolgoznak. Országos értekezlet, In: Zsidó Híradó, 1891. augusztus 27. 1-7. pp.
184
=/ =/ /
)% )" <"
/
)
& '
' F %< / 2
F & % 5, ( +6,@ +@ B
8-
%
" /) ' ' % F % O ' ( ' F % ' ) = "
<"
% 2 '/
1 F
IG /
B ( / /
'= & ' ' / ( /
/ B I= +64) / / ' = / ( " =
=
& / '
/ = F
' ' & ' &
' = /
B =
& F
% ( % '/ '
% ' +6,@
56
% (
/
% / / '
/ % " / = ' / ) 2 B & % & / %< / '
F
B ' '
/ 'F % ' = ) F
/ F = "
B / '
/
) F % '
% )
F =
) =
F
'
& /
= ' % )
$ ) / & =/ )% 'E / & I " F F / ) +6,+ ,@ ' ' ' B H +64I B & / ' F ) " ) F +6,+ I / = = / " F ' ' <" " B% / S' F% ' ' )F ' // / % ' ' = == B / '% / % " B ( ' / F % ' ' ) ' '% = F '% / / ' 8+ : " % & & & =
48
Zsidó Híradó, 1892. január 28. 8. p. MOL, K 231, 116. csomó; Csáky Albin 1891-ben a szombat szentségét méltányolva mentette fel a zsidó tanoncokat a péntek esti és a szombati írás, számolás és rajzolás alól, s megengedte, hogy az izraelita tanulók szombati napokon az írásbeli érettségi vizsgák alól mentesüljenek. Iparos tanulók fölmentése az írás-, rajzolás- és számolástól. In: Hajnóczy R. József: i. m. 163. p. 50 A kereskedelemügyi miniszter körrendelete 14 837. szám alatt. In: Magyarországi Rendeletek Tára, Budapest 1892, 886-892. pp. 51 Erre jó példával szolgál az egyházpolitikai küzdelmek során a neológ zsidóság által indított recepciós mozgalom és a katolikus papság által az állam és az egyház szétválasztását célzó törvények ellen indított kampány azonos, negatív kormánypárti megítélése. A katolikusok az egyházpolitikai törvények, mindenekel tt a polgári házasság megakadályozására készültek, míg a zsidók fellépése az izraelita felekezet bevetté nyilvánítására, s egyben a liberális törvények támogatására irányult. A mer ben különböz célok ellenére a kormánypárti sajtóban a két kezdeményezés azonos min sítést kapott. A Nemzet c. lap a reverzális mozgalomként elhíresült katolikus akciót párhuzamba állította a recepciós mozgalommal, azt kifogásolva, hogy az Egyenl ség munkatársai a katolikusokhoz 49
185
/ B
&
% B
I /
F % ' F8@ =/ & "
=/ &
F
/ '% " / B
)%
'
87
(& / F % ' ?
/
% =
' / ' '
F '
'
"
% I/ & &
/ / ?
=
% ' =
% "
= ="
' /
% )
) F
% /
F
= ' ' / % = F
'
/
hasonlóan vallási motívumot kevernek a politikai küzdelmekbe. Budapest, január 7. In: Nemzet, 1892. január 8. Reggeli kiadás. 1. p.; Galántai József: Egyház és politika 1890-1918. Budapest: Kossuth Kiadó, 1960, 56. p. 52 Az 1892-97-es parlamenti ciklusban 10 izraelita képvisel foglalt helyet a képvisel házban, mindannyian neológok. Lásd A képvisel ház zsidó tagjai, In: Egyenl ség, 1892. június 10. Melléklet: 1-3. p.; Sturm Albert (szerk.) Országgy lési Almanach 1892-1897. Budapest: Pester Lloyd-Társulat Könyvnyomdája, 1892. 53 Káros irányba. In: Egyenl ség, 1891. augusztus 4. 1-3. p.
186
2 96
0
(
& )
/
( %
/ F =/ $ / )
%
'
/ F % '
=
! @448, 7--.7 [email protected] 774@75,+6
3D
H($ ' :
$
* = ' % /
)/ B =/ '
% ' / * = '
) / /) +656 / "
F
+64+ / +66% = )/ F2 9F $ & %
"
%
%
" % ' .# @76.7 @64-@ 75-.4 5@@8@ 54655
@+878 @57+, 7-5-6 5-677 5,+6@
% 1
7=B =
# @..76 7-7.7 78688 5..48656+
= G
=B ) B (
& ")
" @+45@ @.-,4 @6665 7886. 5-54.
" ) % '
% '
'
F % ' = 3= G / FG =/ %
>HA? >HH> >H?@ >?@@ >?>@
>
'
< = / ? / '
%
/
/ =/ F +,+4
& O
%
1
? &)
+
$
" = % )F = / $ J % A' & J % +665 ) % / '% F ' +6,@ /
" )
/
1
/
=
= =" @
! @44.. @,865 7-47, 758++ 76,,,
+6., +,+-
+,+- / * =
" ' 1 1
&) (
2
=
F +,+@ 9
F$ 'E
=/ 8 3(
)/
F 1 (
1 Makó 1860-tól ismételten a közigazgatási önállóságát visszakapott Csanád vármegye székhelye volt. Ezt megel z en 1853-1860 között Csanádot Békés megyéhez csatolták, kialakítva a Gyula központú Békés-Csanád vármegyét. Makó városa a provizórium idején elvesztett rendezett tanácsú városi jogállását 1870-ben nyerte vissza. Ezt követ en a város vezetése és a városi polgárság a dualizmus id szaka alatt több alkalommal fordult a belügyminiszterhez – adóügyi okok miatt – a rendezett tanácsú városi jogállás helyett nagyközségi jogállást kérelmezve. Err l b vebben Marjanucz László: Közigazgatás és városgazdálkodás. In: Makó története 1849-1920 (szerk. Szabó Ferenc). Makó, 2002. 109-149. pp. 2 Beluszky Pál-Gy ri Róbert: Magyar városhálózat a 20. század elején. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2005. Beluszky Pál megállapítása szerint Makó azon 11 megyeszékhely közé (Sepsiszentgyörgy, Fogaras, Csíkszereda, Szentes, Ipolyság, Dics szentmárton, Liptószentmiklós, Túrócszentmárton, Aranyosmarót, Nagysz l s, Magyaróvár, Alsókubin) tartozik, amely funkció és szerep alapján nem kerül a megyeközpontok közzé. 195. p.
187
1 F %
/ 7 ( +5-- @@-- &) ' = =
B ' 9F / ' = / = ) & = $ +6.+ % '
=
/) /
/
?
/ B
8 .d B B
'
)/ % 'E '
? = " % )F % = % /
= "
F 5
) < =/
& ' = '
"
F % '
' 8 .d ' ' & (/ "
'
"
)/
& /
/ / (& ' '=
B / B F% ' " / ' 3* ' 9F / %
=" '
' J
% A'
) /
'E
( +6.8
* / '
/ F /
"
.
=/ )" F / F
* / ' % ' / ) /
/ ?
+64@ / / =/ ) ( +64/ +648 F +646 +66+ : & % ' F ( ' % 3
/ (/ )
% )8
= & = D /
) = ?
/
' /
" &
=
' ) = " F ' 78d ( / = % = ? ' E % 32
/ B
=% = = A' ' ) "
$ ,
:
& D D
D F% ' " =/ ) ? +6,@ 4 ( +6., B 6 / C" / ) % / =/ )" F DB 'F " ) &
A törvény általában így rendelkezett a rendezett tanácsú városokkal kapcsolatban, de Makó egy f s parlamenti mandátuma a hasonló vagy kevesebb népesség , szintén rtv. joggal rendelkez Brassó, Nagyszeben vagy a 90-es évekig hasonló népesség Miskolc (1907-ben kapott tjv. jogot) és néhány hasonló méret törvényhatósági jogú város pl. Marosvásárhely, ill. a 90-es évekig hasonló népesség Kolozsvár két mandátuma mellet már komoly választásföldrajzi kérdéseket vethet fel. 4 Az 1910-es népszámlálás szerint Makón 1928 izraelita élt. A Magyar Szent Korona országainak 1910.évi népszámlálása I. Budapest, 1912. 342. pp. 5 Az 1910-es népszámlálás szerint az akkor Makón él 34918 f b l 7724 f a város külterületén és 3440 f a szintén küls területnek számító Honvéd kerületben élt. A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása I. Budapest, 1912. 607-608. pp. 6 Návay Tamás (1810-1879) az 1832-es és az 1839-es országgy lésen Csanád vármegye követe volt, majd 1842-t l alispán lett a megyében. 1848-49-ben f ispán és kormánybiztos volt, azt követ en perbe fogták, hosszú évekig rend ri megfigyelés alatt állt, birtokait elkobozták, de azt kés bb visszakapta. A 60-as években mint a Felirati Párt helyi vezet je lépett fel, majd 1867-t l ismét a megye f ispánja lett. MEK Életrajzi Lexikon. 7 Az 1875-el tti makói választásokról b vebben lásd Ruszoly József: Az országgy lési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében (1848-1875). In: Tanulmányok Csongrád Megye történetéb l (szerk. Farkas József). Szeged, 1978. 163-265. pp. 8 Dobsa Lajos (1824-1902) birtokos nemesi családból származó színész, drámaíró. A szabadságharc id szakában kormánybiztosként tevékenykedett, a kiegyezést követ en a Balközéppárt tagja volt. 9 A Makó története 1849-t l 1920-ig kötet Makó és a parlamenti pártok cím fejezetében (79. p.) a szerz Tóth Ferenc Széll Györgyöt tévesen csak két ciklusban jelöli képvisel ként. Ezt cáfolandó: „Makó, jún. 26. (Az Egyetértés tudósítójának távirata) Széll György függetlenségi egyhangúlag megválasztatott.” Egyetértés, 1881. június 27. 1. p. Képvisel -választások.
188
&
= =/ )/ F F ) = $ = ( +66/ " ' F " / = ' % " J % A' F +66+ / " ) 'E =/ ) ( 7+ / F += 56 / )" F ' & O ' 2 ' / B / 2 ' = " ' % ) F% +6.+ ) / / F ' ' 56 = B ( ' B ) .4 = & / F 56 " +,+/ / ( / ' ? ' = = B & ' ++ J / ?F +66+ "< % =/ )/ ' F &) == X ( & ? '= " " ? = B ' " :) ) = = / F ' /E = = ' " = == ) J % A' H " 8 3 1 3 ( 1 ( 1 ( 1 )/ & = / 8 1 ( % => ( J % = " = " ) / F ' % ( ' % = " B = = / F% X ? &) = ' /E " ? % < ' &) " / +7 J % +66+ & = = " F DB 56 ' ( = / ) B ' % ' G / & = ( " = < J % & & != # F% ' =/ / / & / ) B % <' = / ' & / F / / ' / % ' ( % ' F% ' " / " G / B / ' J % ) F +5 ( ) ' E X ( & " & '= E % ) = / ' / B 385-H5,-9+8F / +. & ' / ' % ' / &
10 Irányi Dániel 1881. június 2-án kelt levele Justh Gyulához. MOL Justh-hagyaték B.b.I/12. Irányi felkérése, a pártelnök nagy tájékozottságáról ad tanúbizonyságot, hiszen Justh nem csupán megbízható embere volt az ellenzéknek a battonyai járásban, hanem a térség egyik nagybirtokosa is. Így mindenesetre, részben saját birtokán valóban eséllyel nézett a választások elé. 11 Egyetértés 1881. június 9. Választási mozgalmak. 2. p., illetve Egyetértés 1881. június 19. Melléklet. Választási mozgalmak. 12 Egyetértés 1881. június 20. Választási mozgalmak.1. p. 13 Országgy lési almanach 1886 (szerk. Halász Sándor). Budapest, 1886. 198. p. 14 Egyetértés 1881. június 26. 2.p. ill. Egyetértés 1881. június 27. 1. p. 15 Választási jegyz könyv, Makó 1881. július 29. MOL Justh-hagyaték B.b.I/13. 16 Egyetértés 1881. június 24. Mellékelt. Választási mozgalmak.
189
G / B +66+ =/ )/ / ) ) B O ' " %/ / (% ' ' $ ' " B ) 56 =/ ) = % % ' ( = ' =/ ) : A' ' 3$ 9 2 J 3* ' 9 2 ' F / '% % ' = J % A' +4 & %/ ' / F / ' = % !/ +6 J % : B # = !& & # = & = F ' &) : F ( +66+ / '% / ' &B / )" ' = E )J % J EF % ' +665 +8 &) ) / +,F ) F % ' = +665 "< @- ( : A' ' % ' ) & " / ' =" ( ' ' H L3 ( `3 5 N ( % 0 ( 1 N 8 1 ( ( 3 U 9 8 1( G5 L3 (` 3 1 % ,: /% S 8 ( 1 %L ( ,: / @+ / / ) B ) J % ' @@ ( & ' $ ' C" DB / ( /E ' A ? ? ' ' / F% J % / B F % &B =/ )/ F = : A' ' F @7 ( / = % / ' A' = ' ) J % DB / F = / $ ' C" ? = ' % & $ ? 1 2 " @5 ( = / / ) J % F "B % <' F% ' : A' ' = " " / ( ' ' )H S 5 1 (1 4 3 ( + 17 Justh 1881-t l választásról-választásra bekerült a Csanád megyei törvényhatósági bizottságba, ill. több alkalommal a közigazgatási bizottságba, el bb a battonyai járás, majd a 80-as évek közepét l a makói II. vagy V. kerület képvisel jeként. A 80-as évek második felét l rendszeresen városi képvisel nek is megválasztották. Helyi képvisel i pozícióit országgy lési képvisel ségekor (szolnoki képvisel ségekor is!), s t az 1910-es években, elnöksége id szakában is hatékonyan látta el, a megye és a város testületeinek egyik legaktívabb tagja volt. 18 Makó története 81. p. 19 Arad és Vidéke 1884. március 18. 2. p. Március 15-dike Csanádmegyében. 20 Arad és Vidéke 1884. április 5. 1. p. Csanádmegye. 21 Arad és Vidéke 1884. április 19. 1. p. Justh Gyula. 22 Egyetértés 1884. április 7. 1. p. 23 A választási mozgalom elszántságát jellemzi, hogy Széllnek – aki korábban tizenkét éven keresztül volt ellenzéki képvisel – olyan kés bb megcáfolt kijelentést tulajdonítottak, miszerint elfogadhatóbbnak tartja a kormánypártári jelölt gy zelmét, mint Justh mandátumszerzését. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy Széll kampányában egyaránt hevesen támadta Mocsáry pártját és a kormánypártot is. Egyetértés 1884. április 21. 1. p., A városba látogató Verhovayt Gyulát, aki kiállt Széll programja mellett kitoloncolták Makóról. Egyetértés 1884. június 15. 1. p. ill. Egyetértés 1884 június 16. 1.p. 24 Egyetértés 1884. április 20. 1-2. pp.
190
11 ,: /
1
,: / 8 &B
B ' & C G/
/ ' B
/
F F /
/
' %
'= ')
( 8 1 ( %
/ /
& %
'
( (
( Y '
3D
0 ( @8 J / F ' % / % ' /
% = =
B ' % '
F @.
' & / " H N
% ' 1 %& $ ? : R 9 3/
/ F
$
( 1 % @4( / /" ' " / ' % ' ' '
9@6 &B ' (/ / ' ) H !=DC= 1 1 =AA_ L3 ( ` 3 8 EXA ` 1F BAC 7 ` 1 1 __ 1 % < ( L3 ( ` 3 8 1 @, J 1 % / = ' &B = = & F ' =/ ) (= " DB 56 ' / * '/ ' DB / ' B F J % ? &< ) / / ) = ? / ' & = J % )= = / F +664 / / ) B / F% '= " ) / " $ & = D) & < : A' ' / F / ) ( " < %< / ) = = % F ' DB F < = * '/ ' DB / ' ' +66/ = '= % ' ' ' " % = 3 % '= ) % B <9 E % ' F E )" / F% ' +664 / : /E " B F % " /) ' / J % / " ? ' 7-? % '
25
Egyetérts 1884. április 21. 1. p. Választási mozgalmak. Arad és Vidéke 1884. április 22. 1-2. pp. A makói függetlenségi párt értekezlete. 27 Egyetértés 1884. április 21.1. pp. Csanád megye megszüntetésének lehet sége nem volt teljesen alaptalan ui. néhány évvel kés bb az 1886-os megyerendezéskor az ország egyik legkisebb terület és legkisebb népesség megyéjeként vita folyt a törvényhatóság megszüntetésér l. 28 Egyetértés 1884. június 6. 2. p. 29 Egyetértés 1884. június 15. 2. p. A mai választások. 30 Egyetértés 1887. május 31. 1.p. Választási mozgalmak. 26
191
>X 1
8 8
8
= CD$
D1
% ' ( ,: / &3 ( ' =BXX
3 3 % 7+ 2 % <'H &
( 1
( ,: / & 1 8F % . 8 8
8 1 0 % * 3 ( ( 0 3 3 % 7@ (/ ? ' J % 4+7F : = 5,. / 'E" ? < 77 ( ' '< ') " B ' B " " ' F% 'J % +665 / % = " / / 'E" : " & * ' / / " )F / / = F% / / " = & / " / : )F ' 56 ' 56 =/ ) = & ' F ' / F % ' / / ' = '= / ( +6,@ / / ' % = O ' B ' '= ) B " F% ' // / 75 ( ' ! B # ' % / /E / ) $ : = F$ " $ = F/ ? / ) ! # % B ?O ' J ) = ' & = ) F / & ") / ' ( % ' = B $ $ L =/ &B = &) " (/ =/ ) / F " = ' / F &) = J %/ ($ L = / '& & = / H 0 ( 3 1 3 J % A' 9% 0 15 8 3 1 (5 %0 3 3 8 % /E " 0 5 ( % 78 ( : 7. $ ) B ' & A / F 74 " $ J & = % " F/ B '= & 8
31
8
Arad és Vidék 1887. május 30. Melléklet. Justh Gyula beszámoló beszédének részletes tartalma. Uo. Makó története 82. p. 34 A nagy csend ri er vel megtorolt 1891.május 1-i orosházi szegényparaszt tüntetést követ en június 21-én Battonyán történt hasonló megmozdulás, ahol a csend ri sort znek 5 halálos áldozata volt. Az agrárszocialista mozgalom regionális elterjedése miatt a térségben tartani lehetett az aratósztrájkok, a nagybirtokok ill. a hatóság elleni akciók megismétl dését l és kiszélesedését l. Ennek hatására Csanád megyében meger sítették a karhatalmi er ket. A meger sített csend rség és rend rség mellett Makóra egy század katonaság kivezénylését is elrendelték. A „viharsarki” agrárszocialista mozgalom az 1890-es évek elejét l több mint egy évtizeden keresztül a rendszeresen fellép megoldatlan társadalmi problémák közé tartozott. B vebben a témáról Szabó István: A magyar parasztság története. Budapest, 1940. és Simon Péter: A századforduló földmunkás- és szegényparaszt mozgalmai 1891-1907. Budapest, 1953. 35 Makói Hírlap 1892. január 31. 3.p. 36 Makói Hírlap 1892. január 10. 2. Választási mozgalom. 37 Makói Hírlap 1892. január 11. 1.p. A szabadelv párt jelöltje. 32 33
192
J
& (
/ H F / < /
=
" '
)/
= (
7,
(
&) / % F &)
F =
) ) F '
(F(1
=
76
<"
? / % " H & 3 1
% ' F
' % ' = '= ')
' = ? &) " L3 ( ` 3
5 ( 1 1 ( %#5- : " $ 'L / % G ' J % / F 5+ ( / &B = ) L : / =" % " F % ' J % ) & 5@ J % ' / F % ) ' E / / ) B = ' / %/ / G ' F / F ' < %/ / 57 ( &B = < % ' ' &) = ' ) ' J % &) % <' / = " 55 2 ' % % ' F @>7 L ) ) F 58 ( / / / ) F & / 5. P / 66-H6+5 ' / F % ' J % / +6,@ / +-+ / = F +664 ') / F ' ' / % ) / % )/ F% ' ) )/ / = ' '= " " / ( / / ) &B = '= 54 ( / / %/ / / / B ' F B & &B F =/ )% / / F 2 &&' ) ) % & % ? ' 56 ? " / ( +6,@ J % * '/ ' DB ' & / )" % =/ ) B $ / =" F % ' J % % = % ' 5, ( ' = / )/ J %F % / '
38 Arad és Vidéke 1892. január 18. 2. p. és Makói Hírlap 1892. január 20. Teleki József neve nem volt ismeretlen a makóiak el tt, hiszen hasonló nev nagybátyja 1827-1830 között a megye f ispánja volt. 39 Egyetértés 1892. január 18. 5. p. 40 Arad és Vidéke 1892. január 24. 2. p. 41 Mérey-Horváth Károly levele Justh Gyulának. 1892. január 5. MOL Justh-hagyaték B.b.I/77. 42 Marosvidék, 1928. december 25. H. Szabó Imre: Politikusok, írók, m vészek Akik Csanád megyéb l indultak el. 43 Eötvös Károly levele Justh Gyulához. 1892. január 14. MOL Justh-hagyaték B.b.I/83. 44 Makói Hírlap 1892. január 28. 2. p. Választási mozgalmak. 45 Makói Hírlap 1892. január 21. 1-2. pp. A függetlenségi párt napja. 46 Egyetértés 1892. január 29. 4. p 47 Egyetértés 1892. február 7. 2. p. Képvisel választások. 48 Arad és Vidéke 1892. március 6. A makói választáshoz. Makói Hírlap 1892. február 29. 2-3. pp. A makói mandátum. A dualizmus id szakában 1899-ig a képvisel ház feladata volt a választási bíráskodás elvégzése, majd túlnyomó részben átkerült a Kúria – mint független fórum – hatáskörébe. 49 Krausz József levele Justh Gyulának. 1892. január 31. MOL Justh-hagyaték B.b.I/85.
193
O / ' C" = =/ ) " B % 'G
') B ? / 8+ J % ( EF % " ) = / F % ' &B / ) +8 $ " "" ( +6,@ = '% = / < & =/
) /
/ * ' / * ' / / )
B = ' /
8-F
$
=
3( = B
) &
' F '
=
G G /
" F
8@
J
% = '
=
= E ?F
/
& "
) G
"
/ $ /E G 889
( ' H
? &) = % ) +6,. /
/ B
/
' D ' C" H O
= 87F
F : % ' D
)
)
=
"
"
/ )
:
/ = = E / % ' " F G % D 9 J F ' +6,.
F O / A') / ' / " ') )" J &/ &) & J % +6,. = ' ) ) / / F / = G % D = 'B " " &B " / F / B / % <' / B % ' = " = / / ' % ' / & ' ' & ( 3 ; 1 5 3 7 ( ' F &) / & F +8/ / % ' B ' % / % 86 J % = " 3+-58H.669 50
?
)
/ % F % :
J
&
B 85 +6,. / &B ) "
' A / ) B J % $
=/
: /
/ B
B
& B
=/ 3 G B
/
/
D ( &
F '
) F H O % ' / B
/ "
'
/ J
G ' F %
' '
1
3 ( 1 3 ( % ,: / =" % 8. ( / B % % &B / 84 ( /
Arad és Vidéke 1892. február 9. 1.o. A kett s kerületek. Víg Jen levele Justh Gyulának 1892. március 4. MOL Justh-hagyaték B.b/89. 52 K. Kiss Péter levele Justh Gyulának. 1892. február 6. MOL Justh-hagyaték B.b.I/86. 53 Egyetértés 1896. október 5. 2. p. Választási mozgalmak. 54 Egyetértés 1896. október 15. 2. p. Választási mozgalmak. 55 Országgyülési almanach 1897-1901(szerk. Sturm Albert). Budapest, 1897. 272., 362. p. 56 Makói Hírlap 1896. október 27. 1-2. pp. Makó város ünnepe. 57 Makói Hírlap 1896. november 1. 2. p. Választások a megyében. 58 Makói Hírlap 1896. október 28. Rendkívüli kiadás. és Makói Hírlap 1896. november 1. 2-3. pp. Választások a megyében. Ill. Jegyz könyv (megyeháza) 1896.október 28. MOL Justh-hagyaték B.b.II/49. 51
194
( +,-+ "
& /
) F
B < & G
)
J
B %D H !,: / 8 " / / : R9 8, %# ( ( &B .-F / B <"" / .+ ( & & % J % B / ' G = F ( = : A'
& J
/
% '
/ /
=
/E "
&
i 1
' 1 /
8 ( '
% F % " =
&B H !0 1 AE$
/
=
3 1 F / F %
)
' =/
/& ' )"
3( +,-+ / 2 ) %' R .@9 $ / % F % ) ) " F % 'H 1 8 = ' F B & ) ' .5 " ($ L =? ' ? ' J % (5 (53
/B /E "
/
F 1 '= 'E
% ') % "
/
(
/ !
% '
#.7 % " )
)/ =
1
1
( ( 1
1
( F 8
8 11
( e f " 1 %#.8 J % '= & '/ / F : G = B " F % ' ) = & : / ' F ' &B = / % =/ )% F B < & % / ' ( " /) / & / " / ' .. ( / / B " & ) &B ) " / +,-+ / = ' ( = % ) ) = ' ) ' ' = = $ B F% ) / = F F% ' / $:\ " G G ' ' F 8
F
,: /%. 1( ( 85
% ,: /.
59
Kossuth Ferenc levele Justh Gyulának. 1901. április 3. MOL Justh-hagyaték B.bII/63. Arad és Vidéke 1901. július 21.1.o. Justh Gyula az aradi függetlenségi párt szervezkedésér l. 61 Arad és Vidéke 1901. szeptember 15. 1.p. Az aradi függetlenségi párt jelölése. 62 Országgy lési almanach 1901-1906 (szerk. Sturm Albert). Budapest, 1901. 221, 352. p. 63 Egyetértés 1901. szeptember 27. 2. p. 64 Egyetértés 1901. október 1. 2. p. 65 Makói Hírlap 1901. szeptember 8. 1. p. 66 Makói Újság 1901. november 12. 1-3. pp. Justh Gyula beszámolója. 60
195
( +,-+ / ++4+ / 'E" ) J % ' '< ') .4 ( / F i 1 ' 1 / .@8 G G ' +7 / / ) ) J % i 1 ' & / F ') / ' ' ( ' &) / " J % H !6 1 1 >XX -[ 9 1 % & ,: / (1 @XX 1 % ( ,: / 1 BXX 1 %#.6 ( % / ) +,-8 / / J % $ F < ' " B / ( : /E &B B % % ' % ' = & " F / / '%
DB ' J
%
F % '
'
B
56 B
& +,+-
& ) 3 ' 9 DB = $ / / F / ; ' J &
/ = % F % = B / / (* $ = $ ' J % % ' / = ' / &B % ' ' % <' F &B % / " & / E J % / <' % ) ? % / ' = J % ' E/ F % ' ' ' F & / / & ( 3 %N 1 ( 1 3 % 3 3 1 3 3 %#4. J = " % / ' * 'G '?J % ' " ? " " F % ' $ = & = &B !R 1 ( 3 1 ,: / 3 ( DXX %# 44 ( / / ' J % & ' +.4-F ; ' 5.- / = 46 J % +,+/ ) ) ) F % = " / &B " $ = E = J % & ') ) " F ' < ' / = / 4,F 32 F : ' / % 'F $ F 2 = F 2 9 ( / ' )F J % = " 5+ 'E +,+- / / / $ ' F = =/ )/ ( &B ? J % =/ ) " / =/ )% = " / % <' ) & = ( " ) ? == J % = = / & / F ) % / ( F / &
)
' / B
F /
<" 56 = ' = '
% " " = F <
48
?
$ B = F &
F
1 % /
/ ' H 3
1 H J
% A' " ) / ' ' )
J
= % ' ( % A'
' / F % ' & ? J %
? B '
75
Egyetértés 1910. május 6. 2. p. Justh Gyula Makón. Makói Újság 1910. május 6. 2. p. 77 Nagy Károly levele Justh Gyulának. Makó, 1910. május 25. MOL Justh-hagyaték B.b.V/51. 78 Makói Hírlap 1910. június 2.1-2. pp. Justh gy zelme óriási többséggel. 79 Acél Ferenc levele Justh Gyulának 1910 június 4-én. MOL Justh-hagyaték B.b.V/58, illetve Dr. Horváth Károly levele Justh Gyulának 1910 június 4-én MOL Justh-hagyaték B.b.V/60. 76
197
? ) & B /
+6,@
= / % ' (== ' / / ) = ) F &B / =
> /E $ 'A
: * +665 +664 +6,@ +6,. +,-+ +,-8 +,-. +,+-
%
> = 85.
L
8 EEX J & .66 ' 1 / .@8
i 1
; ' J
& 5.-
" F
* '/ DB >DB L3 (` 3 L3 (` 3 J % A' L3 (` 3 L3 (` 3 L3 (` 3 L3 (` 3 L3 (` 3
B J
% ? =/ '
&B '
/ / ) % / F / F '
/ ? ' B F G ' F &) '
/ % D
=/
' )/ 6- J
% " " F
: : :
A' A' A'
F
) =
%
' ,, ' 5,. ' +4 G A
G
' +7 :
@@
/
)/
+665 +,+/ '
/
%
$:\
? % "
F % =
$ % '
=
(
56 EXA D=@ 6+5 =XBA ==D= =>DX , ( 51 =CDX
/ F
<' /
'
$
B
% <' E % /
F / '%
B = < /
' % F% '
'
=
' /E =
% )
80
Ennél több azonos kerületben megszerzett mandátumot csak néhányan mondhattak magukénak: pl. Apponyi Albert, Jászberény 1872-1931; Madarász József, Sárkeresztúr 1832-1910; Tisza Kálmán, Thaly Kálmán Debrecen, I. Nagyvárad 1875-1901.
198
3/ <" 1
%
1 =
0
/ "
< " / ' B
= /
/ !/S
=
" F
=
!
F '
= F " F " F ' E
& = F
) =
F %
' ' %
F / % =
'
" F
' ' E ) /
/ '
'
2 /
/
'= E "
F ' F
= F ?
= / " / F B ) / ( = = =/ / ' =/ ) &) = B % B ( ' 3 / " 9 / F / = ' ' B ' 3 % '/ ' ' F 9= / ' & / B / '= /F = / = " / ' /B % F / % / F ) / = & ' = % " / F ) B F % ' = % ' / ' / ) = = B ' = F ' B / % "B ' F% ' / = / % ( B / = = F % %< / ' / % F ) / ) = ' F% ' " % ' / F% ' / % & 2 = ' F = ) ' ' % "/ B ) / ' % F == % = F% ' ' B % ' / = % ) / / F = ) / F / F % ' / =/ ) ' / / F ' " / / 0 ' ' B ' = " % ' L E ' / B 3 B ) / B B F / U 9F F % / / ' & ' ' % B / " = F E ' ' / % / &) ) ' F % ' / = ' / ) / %
?
/
%% /
/
199
=
/ / )
F ' =
'
$ %
' /
&
%
==
B '
' B
F
'
=/ F %
) / % '
F% ' / ' % & & / B !& # &)/ = " F
/
'
/
=
% '
)=
%
/ /
'
' < F E F % " % ' B
/ /
)
/ &
/
' B
' F
=/
% '
" F
& " '
/
%
%
==
F /
$
= ==
&
= /
'
& B %
'= % '
"
B
% & %
(/
' F
/
& '
B
& '
B
'
F
= /
% 3$ '
B / & ' % ) '
=
B
/
== F
' =
) ' <" & /
F % / %
' 9 $ F ' = =/ % ' ' +,58 &)/ ' / +,@- 9 ' B $ = =/ = =" /) / ' F ) " ' 3 ) 9 / / (& = F % ' % / ' B ( ' / ? ' '" ' '" & ?/ / F " " =/ )" % / '% % = " F ' = " & ' % F% ' =/ " /B / B F % ' % " ' % F ' +9 ' % ' / = / / F % 1
F
= / E
F / =)
% "
' =
&
% B E
/
' '
"
F% ' '
=
F
'
"
= =/
%
)
% " F % ' ) L ' B F / '
/ )
') %
B '
F " % /E
= =
)
/
'
B
3
/
+656 +645 ) ' B
/ / F
3
F
)%
Csak egyetlen példa: Tisza István a selmecbányai pótválasztás el tti programbeszédében megígérte, hogy a választókerület érdekeit szívén fogja viselni, mivel a „jól felfogott helyi érdekek” szolgálata a közérdek szolgálatával egy. Tisza István Újbányán. Selmeczbányai Híradó, 1892. március 6., vasárnap, 2-3. pp.
200
F% ' & " C
F
B E
F% '
= (
F F / % '
' BB F % " / /
= =
=/
/ E & "
F F/ '
/
'
' )
/ F =/
F
P= '% ' F
== "
% )%
" F % ' ' U; ?
F ' F
$ = / ' ' ' / / /
F ' = 'F / F &)
F%
= ) = ' / = ' % ' " F / % = F F % ' % ' ' F " ' % ' ' = % / % F) ' " * =) % F % ) = =/ / ' & / " = =/ ) F ' / @ = / : % F% ' = ) B &B ) / "" %< % ' / )/ F F & = / F " / ) C % " % F% ' E ) ' B % ' / = =/ ' " % R ' " % ) (= % ) / / " F % ' & ' F F= % F B ' = ' / F F / ' ) = %% B = ) !<" # ( = = & / / / & == / " ) / F % ' = F B 'E =/ ) ' % F ' / / ' % ' B F F 7 0 ' & F % B F % ' / =/ ) &E / ' ' / ' %% / B % F % / B / / % " [ ' F / =/ ) ) = / $ ' / % ' = K ' = F / ) B = / F % B B / ' F $ % '%) K P % / B " ) B F ' " < 'F /
? F
% ' ) /
2 Nyáry Pál már 1848-ban felfigyelt rá, hogy „Magyarország ugyan eszmékben átalakult, de a valóságban még nem, köztünk csak ismeretes nevekre találni” – jelentette ki a pesti képvisel házban. Papp Dénes: A magyar nemzetgy lés Pesten 1848-ban. Pest, 1866, I. kötet, 107. p. Idézi: Ger András: Az elsöpr kisebbség. Népképviselet a monarchia Magyarországán. Budapest, 1988, 134. p. 3 Elegend most talán az id ben egyik legkorábbi, tudományos igénnyel készített munkára utalni: Lakatos Ern : A magyar politikai vezet réteg 1848-1918. Társadalomtörténeti tanulmány. Budapest, 1942.
201
% ' == F/ '= " / ' / K ( / B / & 'E =/ ) / ) = < '& / F ' = / % ' ' / ' F ' B % ' 'F ? +656 +6.8>.4 / ' / ? = / == " B ' % ' 5 ? '& " " % / / '& " / & & / % F% ' 'F F= F% / " ' )/ H +656 +645 / ' ' " / / / % 3 ' 9F )F & B 3&B / 9 ; ' / = ' ! " # & / B / F 3 / / " ' / 9/ E/ F% ' ' / % ' % / ) / 8 $ " % )F % ' ' B ' / ' B " ' & / ' F ) ' F ) = = / S' ' / B / F F F = % ' 'E =/ )/ = ' & F ' 'F % ' =/ ) & ' ( / % % < = / 'E =/ )/ ' +6.. +,+- F / ) / 3( +,+/ ) = / & 9 b 'E" / =/ ) " F % ' = % ' F ' / ' ' 3 <9 = / ' ' = / / & & &B ) F ' ) / B % / =/ ) ( ) = % ' 3 B /) =B ' 9 B F / B F " F / ' / " F/ ' / & ( F% ) / B / ' " ) / % F 7 = 4 Még évekkel az 1866-os uniót követ en is el fordult, hogy az erdélyi képvisel k külön tanácskozásokat tartottak, természetesen nem szeparatisztikus célok jegyében, hanem a speciális érdekek hatásosabb képviselete végett. Az erdélyi képvisel k értekezlete. Magyar Polgár, 1875. szeptember 3. 5 Ugyanakkor ezt nem is jelenthetjük ki teljes bizonyossággal. A korabeli választójogi gyakorlat értelmében ugyanis abban az esetben, ha valaki több cenzusnak is megfelelt, azaz többféle alapon is bekerülhetett a szavazók közé, dönthette el, melyik jogosultságát kéri felvezetni a szavazókat tartalmazó ívre. Így elképzelhet , hogy a régi jogon szavazó erdélyiek jó része csak hagyománytiszteletb l szerepeltette magát ebben a kategóriában. Vö.: Papp Zsigmond román származású képvisel 1872. február 23-i felszólalásában kijelentette: nem ellensége a nemességnek, hiszen 1869-ben is ezen jog alapján íratta be magát, holott más joga is lett volna. Az 1869-ik évi april 20-dikára hirdetett országgy lés képvisel házának naplója. Huszonegyedik kötet. Pest, 1872, Légrády Testvérek, 235. p.
202
/ F
' 5
'%
% ' F% '
/
'
'% ' !L
J $ 'E )
B
" $
#F % ' & % F(
& &B GB /
' / ' =/ ' ' / / / ( $ ' " / = % )
=
( % ' /
% % ' %
E/ " % ' % &
' ( F F
=/ / =
/ / 9 " & % ' %
= &
' %
% B F = ) )
'
/ "
) F
) B % F . 3* =/ )F = F
,6F4d /
' / B =/ ) & ' ' ( +656 / 'E % % ' ' & / F/ ' ' =/ ) B % F ' ' ' / F / B " / ) / F B % B ( % ' / ' F% ' )/ & ' F / ' B / B F% B / " ) / % F / " ' 4 ( +644 / ' ' / B F ' B " ) ( +646 <" & &) / " / F = ' ) % ' B & F ' F % ' / 6 B ' B ' ' / " % +64. ' ' ) ) 9 ) B / F% ' ) % ' / =/ ) ' / / % = ( ' 'E " > ( == ' = F % % ' )F < ' F< '/ ' " < / ' $ ' % F < ' / ' / ' = 2 $ ' ' ' ) B F & " B F% ' ' ) $ ' / F % ' = " B H 2 &&' 3+6,8 ,,9 B E C C 3+,+@ +79 ' ' / / / +644
F % ' / '
6 El kell ismernünk, hogy összegy jtött életrajzi adataink természetesen b víthet k, így egy-egy most „nem erdélyi” kategóriába sorolt politikusról utóbb kiderülhet még, hogy valamilyen köt déssel mégis rendelkezett. 7 Kelet, 1875. június 13., 524. 8 A régi és az új választókerületi struktúra összefüggéseire: Adalbert Tóth: Parteien und Reichstagswahlen in Ungarn 1848–1892. München, 1973, pp. 152-153.
203
% )/ F ' $ '
< / &B (% ' )/
)
23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
120
erdélyi
m agyarországi
100 80 60 40
1910
1906
1901
1905
1892
1896
1884
1887
1878
1881
1872
1875
1866
0
1869
1910
1906-1910
1905-1906
1901-1905
1896-1901
1892-1896
1887-1892
1884-1887
1881-1884
1878-1881
1875-1878
1872-1875
1869-1872
1866-1869
20
1. diagram. Az egyes országgy lési képvisel választási ciklusokban az erdélyi választókerületekben mandátumhoz jutott nem erdélyi politikusok száma 2. diagram. Az egyes választások során Erdélyben mandátumot szerzett országgy lési képvisel k, és közöttük a nem erdélyi politikusok száma
0 ' " = !
204
'
& / ) % F% =/ % )/ F % ' / " (B / ' 'E =/ ) B " C < ' % = ' / ' ' =/ ) ' +,+7-d F % % B ' ' = #
)
=
/
% ' F %
, ( D% 2 * 2 O D L L ' G GB B ) G G / %" $ $ / % ' %" / * ' GB B ) : : ( ' 0 / % '
5.F, +6F6 7@F,
?A0A +,F.
?A0? 77F5
I>0A ID0? ?B0@ GA0C ?I0A +8F, +-F, 5+F,
AA0> ?A0G
.FBXE B= X -F, ,F, -F8 5F5 @@F8 ,F8 @F5 6F. +F6 CDE BDD 8F7 +F5 @F,
5.F6 7-F7 +8F, @F5 G@0I @F8 A>0A @8F, 78F@ 5F4 +8F+F, +.F+ 7+F+ IB0A 7@F8 -F5
-
!
:
' '
: ' !$ ' # ' '
>HAAM >HGH @>66 @F@4d 8>+@+ 5F+7d @8>+4@ +5F87d @8>76+ 6F5-d
>HGHM >?>@ .8>@87 @8F.,d @@>+48 +@F84d 8,>74, +8F84d +5.>6-4 +6F-,d
>HAAM >?>@ .4>75+ +,F.8d @4>+,. +7F46d 65>88+ +8F@8d +46>++66 +5F,6d
1.táblázat. Az egyes törvényhatóságok választópolgárainak etnikai (=anyanyelv) összetétele9 2. táblázat. A három erdélyi régióban10 megválasztott magyarországi képvisel k aránya
L B ) ' / " F ' ' & " ' =/ ) 3( > ' / '% / = / +,+7 % "B 9 $ & ' % )F % ' ! ' # ' ' =/ ) ' & ' " / B ' / 3 % F % ' =/ ) F " / 9 ( & ' F % ' : '& +646 ) ' = ' ' '% % " 3+6,. 7.dF +,+' 57F8d9 ' ? ' ) " / ? % & % F% ' '/ % ' ' F ' ' ' ' % ' / ' %" ' 3 9 3C F % ' X 2 % 3* ' " F +6,.F +,-+9 / ' L D 31 F +6,.F +,-+F +,+-9 = '= 9 L ' "" & ' " / F ' ' F % ' " / = $ ' 9 Az érvényben lév választójogi szabályozás (1874:XXXIII. tc.) alapján 1913-ban összeírt választópolgárok nemzetiségi viszonyai (%) az erdélyi törvényhatóságokban. Az 1910. évi junius hó 21-ére hirdetett országgy lés képvisel házának irományai. XXIII. kötet. Hiteles kiadás. Budapest, 1913, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság 10 Három nagyobb történeti régió konstruálása segítségével igyekeztem a megyei és választókerületi szint adatoknál nagyobb, ezáltal könnyebben kezelhet adatokhoz jutni. A székely régióhoz Maros-Torda, Csík, Udvarhely és Háromszék vármegyéket, valamint Marosvásárhely thj. várost; a szász régióhoz Brassó, Szeben, Nagy-Küküll és Beszterce-Naszód vármegyéket soroltam, míg a „magyar” megyék elnevezés a többi vármegyét (Szolnok-Doboka, Kolozs, Torda-Aranyos, Alsó-Fehér, Hunyad, Fogaras, Kis-Küküll ) takarja, természetesen Kolozsvár thj. várossal együtt. Tisztában vagyok vele, hogy ezek a régiók messze nem tekinthet k homogénnek, hiszen pl. Beszterce-Naszód megyéb l a naszódi vidék kifejezetten román (határ ri) hátter , de általában is elmondható, hogy a szász megyékben az összlakosságon belül a románság etnikai többséget alkot. Ugyanakkor a választópolgárok között ezekben a megyékben a magukat német anyanyelv nek vallók voltak többségben. A „magyar” megyék esetében az idéz jel arra utal, hogy a régió elnevezését inkább a rendi hagyomány, mintsem az etnikai összetétel indokolta.
205
" @6F7d D = " ' +646 ) G '%
( D% ' +6.. +,+/ ' " ' F ' +646 7+F86d < +646 ') 78d / 'F O ' @6F5.d L ' +646 ) ' ' F +646 / / [email protected] = ' L % ' 0 / % ' ' H ') ' < / F / 7@F.,d < ( / " E * ' GB B ) ' F % @F7d " ' " ( / % / B " F % ' F ' & " ' ' / " / ' & ' % ) H +6.. +,++. / +@ ' = ' U( : ' : / / B F / ) +5 / % B ' " % [ ' & / = ' " : = ' ' H +. 6 ( <* ' = H +646 ++ / / ' ' = ' 34 9F / ' '= O ( ' % / !%E # / B ' F ' ' / % ' & &< / ( +646 ) ) 5 / = / & ' / / 86F +646 3 / U 9 = @. ' / B ) F B q F / '% ( C / / ' / / / ' ' / B " ' = ! ' # ' G '% < 0 ' & / H % ' / 5 % F ' ' ! B / / / F % ) = % /
206
%
F % ' ' =/ ) ) / ' [ ' E F ' / F ' = / ' = ' / ( ' =/ ) = &) % ' / / B " H 5 = ' ' / B G / F ' ' &)/ / B 7+ ') ' = 3+@F,-d9F F / F : / ' ' # 'E =/ ) 3( G / ' @4F6.d 9 $ % ' ) ' ' < ' ! %# '= = B
3. táblázat. A nem erdélyi képvisel k aránya az egyes régiók városi illetve vidéki választókerületeiben, ciklusonként
/ "
(
% q /
: B & = ' ! " =
/ =
' B
#/ 'K " / K ( % ' ' ' '= & / F B ) =/ ) .4 '= & % ' = H / 4+d / ) '= ') U3:) F 'B % F '% +,-. / ' / B & ' F% .4 '= F ' ) B) 'E =/ ) ' 93 D 9 P ' F % ' ' ' ) ' '= 3 I 9 ( = " % F / ' '= % / F / ' &B BF = == = " =/ $ '= /B ' ' / ]" )F % ' / ' '/ ) DB / ( '& ' = / ' / & '= F ' = .-d / = ( .4 '= = &) = ? &B B / ? ! ' # ' " / F % / 6-d = F : /E / ' * $ = " " $ ) / / F % ' $ ' = # =/ ) ' ' ' / '= " 3C 9 ( BF % ' / '= % ) F % ' % F " B $ ' !% ' # F% '/ ' ' / B " ) % :) F ! # / '/ '= ' F =/ ) '
'
'= !/ F % ' E
B = % "B F
207
4. táblázat. Az összes erdélyi képvisel választás eredménye ciklusok és pártok szerint, továbbá regionális bontásban szász megyék kormánypárt 48-asok 67-es ellenzék balközép szászok románok összesen
66 26 0 0 1 0 6 33
69 35 0 0 0 0 0 35
72 29 0 0 0 1 2 32
75 7 0 2 0 23 0 32
78 12 0 0 0 5 0 17
81 7 0 1 0 9 0 17
84 6 0 0 0 12 0 18
87 9 0 0 0 11 0 20
92 17 0 0 0 0 0 17
96 18 0 0 0 1 0 19
01 7 1 0 0 12 0 20
05 15 0 0 0 0 1 16
06 0 0 16 0 0 0 16
10 15 0 1 0 0 0 16
„magyar” megyék kormánypárt 48-asok 67-es ellenzék balközép szászok románok összesen
66
69
72
75
78
81
84
87
92
96
01
05
06
10
40 1 0 3 0 6 50
36 0 1 4 0 2 43
31 1 0 5 0 2 39
36 0 0 0 1 5 42
35 0 2 0 0 0 37
32 3 2 0 0 0 37
35 2 1 0 0 1 39
38 0 3 0 0 0 41
34 0 4 0 0 0 38
38 0 1 0 0 0 39
40 1 0 0 0 1 42
25 2 4 0 0 4 35
0 17 12 0 0 6 35
27 2 2 0 0 4 35
székely megyék kormánypárt 48-asok 67-es ellenzék balközép szászok románok összesen
66 19 0 0 2 0 0 21
69 24 1 0 4 0 0 29
72 7 1 0 12 0 0 20
75 19 2 0 0 0 0 21
78 18 2 5 0 0 0 25
81 19 5 3 0 0 0 27
84 13 7 6 0 0 0 26
87 17 3 4 0 0 0 24
92 16 6 4 0 0 0 26
96 20 3 2 0 0 0 25
01 19 8 1 0 0 0 28
05 3 17 4 0 0 0 24
06 0 24 0 0 0 0 24
10 11 11 1 0 0 0 23
Erdély összesen kormánypárt 48-asok 67-es ellenzék balközép szászok románok összesen
66
69
72
75
78
81
84
87
92
96
01
05
06
10
85 1 0 6 0 12 104
95 1 1 8 0 2 107
67 2 0 17 1 4 91
62 2 2 0 24 5 95
65 2 7 0 5 0 79
58 8 6 0 9 0 81
54 9 7 0 12 1 83
64 3 7 0 11 0 85
67 6 8 0 0 0 91
76 3 3 0 1 0 83
66 10 1 0 12 1 90
43 19 8 0 0 5 75
0 41 28 0 0 6 75
53 13 4 0 0 4 74
203 1 20 1 74 9 308
összesen 65,91% 0,32% 6,49% 0,32% 24,03% 2,92% 100%
összesen 447 29 32 12 1 31 552
205 90 30 18 0 0 343
80,98% 5,25% 5,80% 2,17% 0,18% 5,62% 100%
összesen 59,77% 26,24% 8,75% 5,25% 100% összesen
855 120 82 31 75 40 1203
71,07% 9,98% 6,82% 2,58% 6,23% 3,33% 100%
5. táblázat. Az erdélyi választásokon mandátumot szerzett magyarországi politikusok pártok és ciklusok szerint
Erdély együtt kormánypárt 48-asok 67-es ellenzék szászok Erdély összesen
66 1 1 0 0 2
69 5 0 0 0 5
$ & ) " P B
? = F G '& % F 3U 9 B F :
208
75 11 0 1 0 12
78 8 0 0 0 8
= F = ) F % ' 66d " '
& '
72 12 0 1 0 13
81 10 0 0 1 11
84 12 2 0 1 15
87 12 0 0 1 13
92 12 1 0 0 13
96 13 1 0 1 15
01 15 3 0 1 19
05 9 5 1 0 15
06 0 8 8 0 16
& ' ) 56
E/
; ?
/
& ' /
= &
F% ' =)
összesen 134 75,28% 26 14,61% 13 7,30% 5 2,81% 178 100%
S' "
B
10 14 5 2 0 21
F +6,@ ) *
'
'
' )
=/ '
= "
== ' F * '
'
< = =/
/
H
= )" 3+66+ 669
/ +664
+6,.
: L
/
F " +,-@ % : %M
b / "
% %
F % '
= " / ' % / / = B / / B +64- ) +66. ' =/
' / % " '
= &
& & = "
= ') %
&
'
B
) % "B B % L / = " F / F / ' ) = % ' B F / B 'B S' / B
=/
)
J % ! "
'= B = ' & ' '
F F $/ 'E =
#
' ' " F% ' '= E &
'
B =
) ' =/ )" G C F ' & / 3+664 ,@9F " ' F $ % G A / : = ' ' " 3+665 ,5 +6,. +,-89 ( / B " F% ' '= 3+6., 4@H : / // ' / '= & = F % ' 3+64+ ) +665 / '! ) ) #/ F % F ) / :
3+6,@ +,+-9 < = " F 2 =/ / % =/ )% = F 'A % : = ) % B F +64. 65H * F +665 64 ' & / 9 : / % C" F = / F &< &/ = ' ' ) / B / / 9F / / % =/ ) " $ F% ' ' 3 '= 9 = ' / ' / F )F F = ' " " F & = & ' F = &" ' F ( ' A' O / ' / F++ / ' = E ) ' B B F G +646 3: = ' ' ) ' % < 9F " +,-+ F % ) F ( ' / ( / / ' / % & ' F ' &B % ) % F% ' '
11
/E )"
Tisza István fellépésének kissé gúnyos fogadtatására: Ellenzék, 1886. október 5.
209
&
F
) F +,-. +,+56 : '& = = =/ +,-@ ) & ' & / B F ; % F ' < B :B F &B / / $ % F% ' ' " ' ) % F ' E & / ' = F % ' " ' % = / ' " < F ) : '& " E / F % = = / F ' ?$ ' = / % )/ / & ' H ' = 'F +,-8 ; * F < ! ' # ' ' E " ' / / & % 12 10 8
( / % '/ E " F G % D ') < ' +,-5 ) A' ' F
'
= ' R
' ')
%
<'
H
'
& '
F
/ = % R % ' / = ) / ' %
% ' ? '
/ '<
' = / B 5- //
Szász megyék
67-es ellenzék 48-asok kormánypárt
2
4 2
67-es ellenzék 48-asok kormánypárt
3. diagram. Az egyes régiókban megválasztott magyarországi jelöltek párthovatartozása országgy lési ciklusonként
1910
1905
"Magyar" megyék
1906
1896
1901
1887
1892
1884
1878
1881
1872
1875
1866
1869
1910
1906
1905
1901
1896
1892
1887
0
18 66 18 69 18 72 18 75 18 78 18 81 18 84 18 87 18 92 18 96 19 01 19 05 19 06 19 10
1884
1881
1878
1875
1872
1869
1866
1
11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
210
'
/
3
kormánypárt
6
0
'
HG
szászok
4
Székely megyék
48-asok
/
! 33
! !
6
1
L)
A & 2 &&' $ ' " B 1 $ ' $ % % " +647 7- F G / ( < F / / 2 &&' / / ' ' = " F % / = * / 2 &&' $ ( E/ ) ) 2 &&'F : '2 & $ % G = F +,-+ ) '= 'E =/ )" F / B =/ /E = 2 &&' ! # " / F% ' ' " ) % F ) / F F ' ' =" + $ = = 2 &&' % & = = +,-. G ' &) = " +,+/ / = B 2 &&' / = ' / F % <' & E/ ) = B F & = / ' & " F 2 &&' = & '< F / & " 2 &&' ' 0 / F 1 F% ' / " 0 ( 3 3 3 1 3 / F% ' @ ) ' % ( & 2 &&' ) ' E ) ) 2 % / ! ' # / = % ( / / 1$A +,-, / \ +,++, / ' 'E / F % / FG ' $% ' 2 % / & (/ ' 'E / ) / / / 2 % / F % ' ' / ++ 2 % F 2 &&'/ & / = ' 'E / $ / % ' F % / ' =/ ) ' %/ = / BF ' ( ( 1 7 ( 1 8 / <"F & F : ' : / ' / '& " ( / % ' 'E " 2 % & / F % ' %%% 1 1
Bánffy regényében lesújtó véleménnyel van a dualizmus korának belpolitikájáról, szerinte a magyar uralkodó osztály politikailag éretlen, gyakorlatilag cselekvésképtelen, egyedül az obstrukcióhoz ért, nem képes megmondani, mit akar, csak azt, hogy mit nem; a hadsereg magyar vezényleti nyelvén kívül semmiféle érve nincs, a munkásság érdekeit mell zi, a nemzetiségeket maga ellen vadítja, és a forradalmi mozgolódások ellen a kivándorlást tudja orvosságul. Ld. Bánffy Miklós: És hijjával találtattál. Polis Könyvkiadó. Kolozsvár, 2002. 155. p. 2 Hétf i Híradó. 1910. április. 25. Az újságpéldány megtalálható Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára a továbbiakban R. L. Bánffy Miklós iratai C/6. I/9. sz.-on. 3 Romsics Ignác: Gróf Bethlen István politikai pályája 1901-1921. Magvet Kiadó. Budapest, 1987. 83-84. pp.
211
1 3 F [" / / = 3 = ' / F = F = & " F / < % )/ 9 ' = " / " ( <" / " / '? / % " 2 &&' & & %/ ? %%% 1 1 ( 1 ( ( 8 1 % 8 +,+@ ) ) 2 &&' $ \ %' J & / B ' % F $ ' G ' 1= % = * : % &) 2 &&' )= ' ' == E = / (* : % 1= % & " / ' & " / 2 &&'F ' & ( 5 .F * : % % <" / E/ % " 2 &&' ' " " F ' B % 2 &&' L / : &) ) F " % 2 = F " ) F F " F B $ 'F % /" ) F A F ) = E <" = " H ( *' ' 2 &&' / / E % / ' % " 2 2 / % E = 3( & & '& F +,+4] ( <% / F +,+69 ( " 2 &&' $ / D J & + 2 &&' $ = / F% ' ' G ' E/ 2 &&' $ = / ) 2 < A' F A' ' FG G ' G 'C % J ) / $ ' = ) ( = E = ) / F ' = / F % ' ' % ' % O< % & F = = F= % < &B ' ( ' = '" ) " ' % < / ' 4 ( & = = = / ' F D J & =) G ' ' @5 ' = 3 B & 2 % / 9 6 ' ' 2 &&' / =) F ' " ' & = = ) ( G ' = & % ) / / ' 32 &&' 9 ' B = / F ' ' ' %
4
5
Székely Ellenzék. 1910. március. 13. Erdélyért. Bethlen István zászlóbontása. Dr. gróf Bánffy Miklós: Erdély közönségéhez. Székely Ellenzék, 1910. március. 15. 6 Illés Endre: Írók, színészek, dilettánsok. Magvet . Budapest, 1968. 657. p. 7 A koronázás körül dúló politikai viharokra ld. Vermes Gábor: Tisza István. Századvég Kiadó. Budapest, 1994. 400-403. pp. 8 Romsics Ignác: Bethlen István. Magyarságkutató Intézet. Budapest, 1991. 60. p. 5
212
% < = = / 8 1 N3
=
B
/
2 &&' / = ) F & ! # / 'E !< # J : 5 1 % " 1 ( % N3 8 ( % 3( % 4 % Y % . F 1 3 % & 8 8 ( 8 1 ( %& 8 %7 1 1 ( %&( ( ( 3 1 % 6( % & 1 1 % & 5 $ 1 1 %7 %: 1F %& $ 3 8 ( %%% 7 1 %6 ( ( 1 1 %%% & 1 % 4 % .8 (5 % .( 1% 4 8 8 % & ( 1 % :9 7 #1 ( 1 % , ( ' 'F G ' / / / 2 &&' $ +,+6 ) 2 % / & ' = = / =/ )" F / ' ' ' ) % & ' /B % ' J 1 / +7 +5 ' < ' F% ' :/ " / % ' +- 2 &&' $ 2 % 2 &&' +,+, +,@- & ' & % 2 &&' +,+, " G ' $% ' 2 % / B& = < 2 &&' < " " ' / ' & / ' % ' )F / F % ' ' = / ' ) ) ' % / $ ' / ) F F % ' ++ 2 &&' +,+, = / = ' ' E ' / ' ' F ' ' & ) % / ) % / F ' +@ 2 &&' $ % B ' +,+, ) $ ' G ' " = =/ )" ' = <" < ( <" / = '<" ' =
+7
+,@+ $ '
=
+5 BB '
') a
'
2 %
/ /
G
'
'% )
/
/ /
) % )
' /
F
2 &&' $ 2 % / ' F2 %
%%
9
Bánffy: Emlékeimb l. Révai Kiadó, Bp. 1943. 37-38. pp. Romsics: Bethlen István. 72-73. pp. Bánffy útjára ld. Barcza György: Diplomata emlékeim 1911-1945. Európa-História. Budapest, 1994. I. 124-125. pp. illetve. Bánffy: Emlékeimb l. 120-229. pp., valamint Romsics: Bethlen István. 75-77. pp. 12 A tárgyalások szerz déstervezeteit ld. R. L. Bánffy Miklós iratai C/6. II./9. sz.-on. A tárgyalásokra részletesen ld. Romsics: Gróf Bethlen István politikai pályája 1900-1921. 204-208. pp. és U . Bethlen koncepciója a független vagy autonóm Erdélyr l. In.: Magyarságkutatás. Budapest, 1987. 49-64. pp. Illetve, Romsics Ignác: Helyünk és sorsunk a Duna-medencében. Osiris Kiadó. Budapest, 1996. 142-159. pp. 13 Romsics: Bethlen István. 101-102. pp. illetve Bánffy Miklós: Huszonöt év. Budapest, 1991. Püski, 35-36. pp. 10 11
213
B=
+5 = % BB ' : < / = 2 &&' & B = ) % ' / / F% ' ' / F& ' B = / " = 3 'E =/ ) F &) = 9 = 3+,+, !: % # +,@<" 9/ F/ ' & ' 3R : % 9/ / ' F = = / / ' / = % ' ) ) F % ' = & / = 2 % / $ % " F % ' 2 &&' 2 % = = / " / 2 % ) / == BB ' ' F ' EF % ' ) & ' / 2 &&' BB ' / ' & ') / % ' ' BB ' / B F / F% ' = F = ') ) /B / % 2 &&' ! = B ' #C ; & = ' H & 2 &&' $ ? ? F1 % 0F1 : 1 : 6 8 3 : 5 ( % +8 ( = 2 &&' ' " / F ' ) " 2 &&' = ' / ) )F % 2 &&' & / F ' <' / % ' ' F & " / F F % F " +. / ' H 1 1 ( 2 &&' ' / = +,@+ " / ' ) / & %%% 8 ' 88 0 3 ( % 6 F1 ( 3 1 % %%% 1 1 3 % +4 2 &&' +,@+ " += I= " & / ' ) & % <' / E F " B& F % / ' 2 &&' & F % ' " / % " F H 6 5 3 3 3 % %%%0 ( %%% 1 1 8 % +6 2 &&' % <' F% ' ) / $ & ) / F ' " ' B= F = & ' ' % 2 &&' =
14
Romsics: Bethlen István. 127. p. Bethlen személyi politikájára ld. U ., 213-214. pp. Bánffyra és a magyar arisztokrácia diplomáciai szerepére ld. Pritz Pál: Magyar diplomácia a két világháború között. Magyar Történelmi Társulat. Budapest, 1995. 9-36. pp. 16 Ld. Mikó Imre: Bánffy Miklós emberközelben. In. Bánffy Miklós: Emlékeimb l - Huszonöt év. Polis Könyvkiadó. Kolozsvár, 2000. 341. p. 17 Nagy Magyarország 1921. április. 24. 2. Új Emberek, új remények c. (szerz nélkül). 18 Magyar Külpolitika. 1921. május. 15. 6. 15
214
B
%
/
' F !( #H ( %%% +, 2 % 2 &&' B = " +,@+ +,@@ '& " ' ! " # = " % "B ( ') '% ' * / 'B E % ) / @= ( F % ' $ ' ' ' / ' % " = " +,@+ " @7 $ ' & / * = / +,@+ "< @. / ' ) ( = / & / ' ' 2 &&' F )F @+ a ( = & 2 % / ' B= / % ) E = / ) % )F% ' % / ' ' ( +,@+ " O % / / & ' ' 2 &&' % F / / B F F ) $ ' / = 2 gF % / BB ' G C / ) / % " ' $ % / 2 &&' " 2 % F BB ' / 'B < ' / F % ' ' ' & " ' % F % $ ' ' < ' '& " % / & % B / ' B ) @@ ( 2 &&' $ / % % )F +,@@ ) & " ' % % F ) & % B ' * pc " / BB ' " / ' % / = F% ' J / % B F / ' $ ' = / F ' % = B / % ' % / $ ) 2 % ' & % / F gcF " / ) = BB ' / ' 2 % +,@+ / 2 &&' +,@@ = / % < = F ' ' = ' /E " / ' @7 % 2 &&' ' %/ BB ' 2 B ' " +,+, "< @& < ' F% ' $ ' 57+@ @ ' ' = / ( " ( +,@- & " ' % ' )F ' '% " ( 8
19
Az Est 1921. május. 12. 5. Bethlen és Bánffy Franciaország és Németország irányában folytatott politikájára ld. Romsics: Bethlen István: 127-128. illetve 140-141. pp. 21 Bánffy és Bethlen csatlakozás melletti érveire ld. Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945. Kossuth Könyvkiadó. Budapest, 1988. 80-81. pp. 22 R. L. Bánffy Miklós iratai. Huszonöt év. Gépirat. 26-33. pp. Illetve Romsics: Bethlen István. 128. p. 23 Romsics: Bethlen István. 139-140.pp. illetve. Bánffy: Huszonöt év. 47-50. pp. 20
215
& =
)
&
" / +,@+
$ "
/
'
/
/
" )"
'
' / /
" /
3
B
%
' F % ' % ' ' % )
' '
& B
( ' %
% =/
"
& '
) 2
/ .
F % ' : = 6 : = (/ = " F % ' ' / ) % ' & @5
/ ' = ' & F F ' F ) '
F =
'
'
' ' '
9 =" = 2 &&' ' ' ' " F ') ' 2 &&' / / F% ' %% = B& / ' % '% %/ $ ' ' " ( ' ( ' & % / = / )= F B= / / / / ' ) B ' " F ' %
'% 2 &&' $ BB ' ' ' F % ' = " ( / & ' ) 2 &&' & ' @8 2 &&' & ) ' O F /" BB ' = / F % ' : /" ' @. @8' % & 'F B % % ' = E / / F % ' @. ' % & ' B ' ( 2 &&' +,@@ ) = F/ / ' F% ' $ & ) / =" & ' ' = / / F / <" ') ) % ') '% F ( = = & ) = F ' 2 &&' ( ! = / )# ) 2 &&' / ! = # / F & % * = / / '= / " / H %%% 6 1 @4 ( ( = = = & ) +,@@ = , % & : F ' ' / )C ' A F = = &
216
'
! # <" B = % ' F / / +5 BB ' = 2 &&' " = = F BB ' F / == H & 3 1 8 1 % ? 5 @6 3( % 2 &&' ) < ' F % ' & 2 % / / ' & 2 &&' / ' F F% ' : 8 5 % . 3 ( % +( ( 1 ( 3 1 8 5 5 8 1 & 2 &&' & % @, ' = B +,7/ ) ' < % & % ' / ! / #% " / / F BF % ' & / F F% ' / F ' & ) ' / ' / $ ' / B ' / " 2 &&' +,@7& +,@7 ' / ) 2 &&' % F % ' / B )& " ' F 2 % & ( +,@. 2 &&' $ F F / ) ' 2 &&' % " ' / " ' ' F ; ) 3+,@49F D ' 2 " 3+,7+9 ' E " 3$ F +,75 F P % "" / F +,74 F +,5- F9F $ / E " +,@, 2 = 1 ' R= F O A' J & = / ( " & 7+ ' / ' / / 2 &&' &) / ' ' L = ' / 7@ ( / L ' F 'E" ) " / F = /E ' / F /E = / F ' % =/ ( / B F = E/ ' % / F / / / / F ' 77 ( % ' = / ) = " = " = " F ' & / / & 2 &&' $ / ) = 2 &&' & ' = / ' F / / +,@@ $ )
28
R.L. Bánffy Miklós iratai. C/6. A Magyar politika kritikája. IV/5. d. 3. p. R.L. Bánffy Miklós iratai. C/6. A Magyar politika kritikája. IV/ 5. d. 3. p. 30 Bánffy: Huszonöt év. 175-176. pp. 31 Pomogáts Béla: A romániai magyar irodalom. Bereményi Könyvkiadó. Budapest, 1992. 39-40. pp. 32 Bánffy anyagilag is tevékeny szerepet játszik az Erdélyi Helikon és Szépmíves Céh m ködésében. Saját költségén nyomdagépet vásárolva járul hozzá a Szépmíves Céh sikeres munkájához, amely fennállása során nem kevesebb, mint 164 könyvet adott ki. 33 Pomogáts Béla: A transzilvanizmus. Az Erdélyi Helikon ideológiája. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1983. 73. p. 29
217
& "
F/ = E/ ) B ' 75 / ' ' ' ' ) % F ' ) ' ' % ' / F F = / & F = F ) / ' ' = 78 ( ! / # / ' /E % ' ' (% ' G ( !( ' ' ' # E ' = F ! ' # " == F / F / F = F ' B ) % ' <' " ( ' F ' < B ' = / F " / +884 +8.6 ' / ' ( / ) % = ' 7. < " / / / 2 &&' $ / +,76 +,5+ / ) = <" = 2 &&' E F % <' & ' ( = = +,+, / 2 &&' 74 ( B B ' /F / ' / % " ) / = ( = ' / F / F % ' = " F '% / ' ' " /)"E % ( +,+, 2 &&' " F ) '= )/ ' ' ' % = % ) / 2 &&' ' = = & % / :/ " = 2 &&' " = ' / ' & ' = % &E ) ) " = % B / F% ' ) ' ' = F ) = 2 &&' +,76 ) $ ' * = / )" ( ' < / / $ ' * = / ) = % B E = 2 &&' ' = = / / ' / 'B E F = * * = / ) / F % ' ' " " & " F 2 &&' * * = " / % 3! ( 3 1 #9 76 2 &&' +,57 <" = & F 2 % +,57 "< F 2 ' 2 &&' ' ' =/ F ( " / F $ / BB ' ' F 2 % % &B ( %
34
F
/
&
F
=
U . 75-77. pp. Marosi Ildikó: A Helikon és az Erdélyi Szépmíves céh levelesládája 1924-1944. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1980. 21-22. pp. 36 Pomogáts: A romániai magyar irodalom. 42-45. pp. illetve. Pomogáts: A transzszilvanizmus. Az Erdélyi Helikon ideológiája. 80-81. pp. 37 Ld. Bánffy Miklós politikai írásait. R. L. Bánffy Miklós iratai. C/6. II. 9. sz. 38 „Du, Florian, de geh voran, du hast die grossen Stiefal an.” Mikó Imre: Bánffy Miklós emberközelben. 344. p. 35
218
%
' /
)
' %/
$
' E
' B
=
' '
/ 'B ' $
&
' %
E
F
/
" B /
'
F
" F %
' % ' / ;
% '
% F% $ ' F % ' 7, ( ' F ) F
'% "
" 2 &&' %
& '
" =/
'
)" 2 % / %
2 &&' '% ( / ( E / & / F F% ' " F 2 &&'
* $ / & ' ' $ B & " F % ' * / % ( ' F% ' & % < / = / F B/ / ( F% ' H% ' ' & ' F / '% F = & " = ' 5+ $ a $ & / )/ ' +,57 & & F % ' ' % / ' ' & B) F ' < = % ( ' = ' 5@ ( = ' / % / ' ) = ' ' 2 &&' $ = = " == / +,55 = L %'/ F % / L %' F % ' $ ' F ; = " " & '/ B L %' / & 2 &&' = " F ' < / L %' 2 &&' F % ' / ' & = C" % = /" / & '/ B F ' % F " ) F /" / 57 2 &&' = % & '/ B ' & / ' % / & )% F F% ' / ) / F ' / '% % 55 2 = +,58 / % / G / = <"" = F E/ 3( C9 " ' ' % B =
=
& ' F % ' & = "
F % ' /
< L %
' F % ' $ '
/
<"
5-
39
Ld. R.L. Bánffy Miklós iratai. A magyar politika kritikája. C/6. IV/5. d. 5. p. Ld. Csatári Dániel: Forgószélben. Magyar-román viszony 1940-1945. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1969. 247248. pp. 41 Ld. Romsics: Bethlen István. 292-293. pp. valamint R.L. Bánffy Miklós iratai. A magyar politika kritikája. C/6. IV/5. d. 3-6. pp., illetve Csatári Dániel: i. m. 240-251. pp. 42 C. A. Macartney: October fifteenth. A history of modern Hungary 1929-1945. II. University press. Edinburgh, 1957. p. 179. 43 R.L. Bánffy Miklós iratai. A Magyar politika kritikája. C/6. I/B. 6-8. pp. 44 Bánffy levelének másolata, amit br. Perényi Zsigmondnak a Fels ház Elnökének írt megtekinthet R. L. Bánffy Miklós iratai I/9. számon. 40
219
2E/
"
F /
/ <"
'
"
F % ' +,55 ) F ; +,55 ' 2 &&' " /) 2 &&'
' /
= = =
" / & 0
F
; ' % ' 2 % / B / 2 &&'K = ' "
/ ' 2 % *
F /
% (
< =
<" (%
$ ' <" 'B B F% & % @7 58 ( / F % ' % < / ) B )& "
" F / ' % ' / % % 2 &&' =
;
<
;
' & E / % & E/ F
<
) 2 &&' F '
= 2 &&' & ' < = F ==< ' % =" % F / ' / 2 &&' % / < % / ' " & & ' F ' &)%) ( '2 ! E/ #F F % ) ) " ' = / F E / / / ' = 2 % / 5. ' ' 2 &&' % = F = =/ % ' ' B 2 &&' $ =) =) = % ' ' & / / ' = F ' /F ) ) B F ' = < = F $ ' BB ' ' % = " / / ' = " % F ' ) F / F ' " ' ' / = 2 &&' ' <" F ) E/ % " 2 &&' $ = F/ ' = / F )/ ' = / ' " / % = F = = / % ( = 2 &&' $ % F% ' ' E ) F B )& " ' ' < & ' / " ' = <" / / % <
45 Az igazolások, többek között Balogh Edgár 1945. március 26-ai levele, hogy Bánffy Miklósnak nem voltak kapcsolatai a németekkel megtekinthet ek a R. L. Bánffy Miklós iratai C/6. I/5. számon. 46 Az Abády név és a regénybeli Abády Bálint életrajzi adatainak egy része, családjának története Bánffyra, más adatok Bethlen Istvánra utalnak. A Bethlen Istvánra vonatkozó utalásokra Ld. Romsics: Bethlen István. 27. p.
220
"
1
&
-! !
(
/
/
%
<
K
$ '
&
% '
F
& &
% F
'
' %
/
& F
F
= =
EF
+
B / '
F
=" % % F
'
@
(
"
' ' B "
%
= % F = "
) '
/ /
' F
F% ' (
N ))
&"< ' '
' ) " "
! # 3$1 9F P 3 G:\F 9
= F% ' / ' ) <" / F " % F % == / ' & / F% ' = & F ) ) " ' = = / " % % ' ' "
/ 7
/ /
& " B / /) ' B
F
" F % & '
) / % < ' ' F B ) F $ ' 1 ) $ ' ' B 3P$ 9 / ' <" = < / " F ' 5
' < ' )
' B : / B ' B
1 A numerus clausus törvényeket lásd Magyar Törvénytár. Szerk.: Térfy Gyula: Az 1920. évi törvénycikkek. Franklin, Budapest, 1921. 145-146. pp. ill. Az 1928. évi törvénycikkek. Franklin, Budapest, 1929. 330-332. pp. A törvényekre, illetve a zsidókérdésre vonatkozó szakirodalomból lásd Barta Róbert: A numerus clausus törvény módosítása 1928-ban. Történeti Tanulmányok I. Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae Series Historica XLV. 1992. 113-125. pp.; Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.; Haller István: Harc a numerus clausus körül. Budapest, 1926.; Karády Viktor: A numerus clausus és a zsidó értelmiség. In: K szeg Ferenc (szerk.): Vázsonyi Vilmos emlékezete. Emlékkonferencia Vázsonyi Vilmos életm vér l. AB Beszél , Budapest, 1995.; Katzburg, Nathaniel: Zsidópolitikai Magyarországon 1919-1943. Bábel Kiadó, Budapest, 1943.; Ladányi Andor: A numerus clausus-törvény 1928. évi módosításáról. Századok, 1996/6. 1117-1148. pp.; N. Szegvári Katalin: Numerus clausus rendelkezések az ellenforradalmi Magyarországon. A zsidó és n hallgatók f iskolai felvételér l. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 2 Ez annak ellenére is igaz, hogy az eredeti numerus clausus nem a zsidóság ellen irányult, és nem volt antiszemita éle, ezt csak a nemzetgy lési vita során toldották hozzá, amivel a törvényt beterjeszt Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter sem értett egyet, és ellene szavazott. Maga Haller a következ indoklással tárta a minisztertanács elé az egyetemi felvételeket szabályozó eredeti törvényjavaslatát: „a világháború okozta változások, valamint az elmúlt két forradalom tanulságai sürg sen követelik, hogy eddigi egyetemi politikánkat revízió alá vegyük, nevezetesen oly irányban, hogy a társadalom békéjét és az ország nyugodt fejl dését veszélyeztet szellemi proletariátus szaporodását lehet leg megakadályozzuk”. Magyar Országos Levéltár K27 Minisztertanácsi Jegyz könyvek [a továbbiakban MOL K27 Mt. Jkv.] 1920. július 21-i ülés, 35. szám 3 Lásd Ladányi Andor: Az egyetemi ifjúság az ellenforradalom els éveiben 1919-1921. Értekezések a történeti tudományok köréb l. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. 4 A bajtársi egyesületeknek két típusát különböztethetjük meg: f iskolai diákszervezetek és katonai vagy katonai irányultságú bajtársi szövetségek. E szervezetek jelent ségét jól mutatja az 1930-as évek közepén készült egyesületi statisztika, mely szerint csak a f városban a trianoni békeszerz dést megel z 10 évben (1911-1920 között) 28 bajtársi típusú egyesület jött létre, míg 1921-1930 között már 138. Dobrovits Sándor: Budapest egyesületei. Statisztikai Közlemények 74. kötet, 3. szám. Budapest, 1936. 40-44. pp.
221
/
' & ) ' $ ' ' \ ( 5 $ 1 ,: / 8 ( ( 8 ( " / ' / F ) % F = ' G % B ' % ' " / +,@. F ' ' % ) )F ' / & ' B / ( " ' B " ["/ ' & 5 58 ( 1 85 %. 8 =_=_$ ( =_=_ =_>= 1 8 ( ( 8 ( 1 ( 8 ( [ [ 5 %& 11 1 8 1 %. / " % ! " # = ' +,7/ & " 1 ( 5 3 1 1 3 8 3 1 % &
=
'
85
5% % 8
' B ' $ ' &
F )
% A
H
1 1
=_=E$ $ [
8 (
[ (
F
<" = < &"< / '
H & 8 (
( G / +,+, 3 (
=
B
"
3 = 9&
)
8 '
L /
/ "
E
S' B (
H
1 '
'
) ! "
+-
#, ( 3 /
B )
1
"
6
4
$
%
% 8
8 ' / "
' B
1
/ F
"
E % ' B
F &) '
F F
)
5 Magyary Zoltán: Emlékirat az egyetemi ifjúság szociális gondozásának megszervezése tárgyában. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1929. 118. p. 6 Újváry Gábor: Egyetemi ifjúság a „neobarokk társadalomban”. Bajtársi szövetségek, egyetemi és f iskolai egyesületek a két világháború közötti Magyarországon. In: Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Szerk.: Valuch Tibor. 1956-os Intézet – Osiris Kiadó, Bp. 1995. 453-459. pp. 7 A Turul világnézeti irányelvei és bajtársi útmutató. Szerk.: Kalotás Antal, Szendr dy Miklós. Turul Sajtóvállalat, Budapest, 1937. [A továbbiakban Bajtársi útmutató…] 3. 8 Ladányi Andor, i.m. 1979. 74-75. pp. 9 Ennek megfelel en a budapesti egyetemi karhatalmi alakulatokat a kormány anyagilag is támogatta. 1919 augusztusában a minisztertanács 600 ezer koronát szavazott meg számukra. MOL K27 Mt Jkv. 1919. augusztus 20-i ülés, 7. szám 10 Ezek abból fakadtak, hogy nemcsak a bajtársi egyesületek, hanem általában a széls jobboldal gondolkodásában gyökeret vert az a sztereotípia, hogy a kommunizmus a magyarországi zsidóság m ve volt. Kétségtelen tény, hogy a Tanácsköztársaság népbiztosai és helyetteseik között meglehet sen nagy arányban kaptak helyet zsidó származásúak. Azonban Nathaniel Katzburgot idézve „tevékenységüket nem zsidó származásuk befolyásolta, s nem
222
% '
F/ ' '
'
" (
) % ' ' B
'
9
/
= '
%
/ /
) ) )
F% ="
)
++
'
" & F +,+, +6 " $ ' ' D) 1 * ! # : / ) ) 2 F ' " / F % ' ' B / " ' ' % % L ' " % F ' & ! B# B / S' B = ' +,@- "< ++ ) ' " ' B F / & !( # % ' / 2 = / ) & ) ' % " " / B H E ' ' = < ' B L / F +,@+ " " ED F " +,@4 : / 2" : / F ' ) " ) E / F == ' B B +@ (% ' / F $1 P$ " ) ' B F % ) ! ' # ' ! / # / F F / / ' B F / : F/ * $ ; & = & ' " ' B / F ' F +7 % " E / ( " ' B % C ' ( < ' / F % ' 8 1 5 1 8 1 3 1 +5 C ' ) " +,@,>7/ 8 3 1 % 54F+d / " / ' " ' B F F / ' +,7/ & ' ) F ' +,5B
vették figyelembe a zsidó közösség érdekeit. Forradalmi munkájukat az általuk vallott baloldali eszmék szolgálatában végezték”. Azonban a zsidó származásúak túlzott aránya a Tanácsköztársaság vezet i között el segítette azt, hogy a kommunizmus bukása után hatalomra kerül jobboldali ellenforradalom ideológiájában a zsidóság legyen a vörös diktatúra kizárólagos felel se. Lásd Katzburg, Nathaniel, i.m. 2002. 34. p. ill. Gyurgyák János, i.m. 2001. 102-109. pp. 11 A trianoni béke ratifikálása miatt a magyar minisztertanács elhatározta a különböz karhatalmak, így a „legmegbízhatóbbaknak” bizonyuló egyetemi zászlóaljak feloszlatását is, ennek ellenére a kormány szükségesnek érezte, hogy ezek „valamilyen elfogadható formában továbbra is fenntartassanak”. Ezért a tagokat be akarták sorolni a különböz egyetemi sportegyesületekbe, internátusi elhelyezést kaptak, és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tervbe vette külön ösztöndíj folyósítását is. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az új típusú ifjúsági szervezetek, a bajtársi egyesületek megjelenhettek a magyar egyetemeken. MOL K27 Mt. Jkv. 1921. augusztus 5-i ülés, 28. szám. 12 Ladányi Andor, i.m. 1979. 94-95. pp., 100-103. pp. vö. Újváry Gábor, i.m. 1995. 456. p. 13 Dósa Rudolfné: A MOVE. Egy jellegzetes magyar fasiszta szervezet 1918-1944. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. 19-20. pp. Megjegyzend , hogy a bethleni konszolidációs politika els éveiben a kormányzatnak is szüksége volt a különböz jobboldali, irredenta ifjúsági és egyéb szervezetek támogatására. Épp emiatt az összefonódottság miatt is az egyetemi bajtársi egyesületek kulcsszerepet játszottak a korszakban, és tevékenységükr l, bels életükr l gyakran beszámoltak az egyes vitézi székkapitányok a minden hónapban írt „nemzetvédelmi” helyzetjelentéseikben. 14 Ladányi Andor, i.m. 1979. 107. p.
223
= = " / G& " =
/ ' F < F : / " F " ' B / !) / # !
5-
&)
"
)
+8
= " ' & "/
/ #&
& " F )F
"
==
'
'
)
"
/
"B (
F %
'
% '
" / F& % F % ' = F % ' " ' B F
= %
% '
) F% F '
!)
B
'
&"< " &"< % '
/ / / )
B /
= &B &
/ )/
,: /
8
11 5
%
' B !) / =/ )
F <
3
& ) B =/ #F
&
F ' / F =/ ) ' F & " &
8 1 85
1
:
) &E
[ &
) /
F
'
= ' &"< "
F % +4
F
/ " & &
$
/ )
/
) "
F
F "
) &
/ '
& / /
1 1[ F% '
%
F +6
8
8 % ) & F ==
F =
)F &E A' ( 5 ( 8 5 3 :
1 G
+.
/
<
8 1
11
5 8
% &
( 1
3
# &
(
<" = 8
15 Laky Dezs : A magyar egyetemi hallgatók statisztikája. Budapest, 1931. 40. p. ill. Erdélyi Ern : A mi utunk. A Turul Szövetség története, útja, célkit zései. K.n. Pécs, 1940. 16. p. [a továbbiakban Erdélyi: A mi utunk…]. Erdélyi Ern a Turul Szövetség pécsi tagszervezetének, a helyi jogászok Werb czy Bajtársi Egyesületének vezére volt. 16 Szekf Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Maecenas Kiadó, Budapest, 1989. [reprint] 445. p. 17 Ez magyarázza az egyetemi hallgatók részvételét a IV. Károly visszatérését megakadályozó budaörsi csatában a legitimisták ellen. Lásd Erdélyi: A mi utunk… 5-6. ill. Gratz Gusztáv: Magyarország a két háború között. Szerkesztette, a jegyzeteket és az utószót írta Paál Vince. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 108-110. pp. 18 Ezt jól példázza vitéz Bánsághy György és Végváry József életpályája. Bánsághy 1919-ben az egyetemi mozgalmak egyik irányítója, az egyetemi zászlóaljak egyik létrehozója volt. Orvostanhallgatóként tevékeny szerepet játszott a budapesti orvosi kar bajtársi szervezetének, a Csaba Bajtársi Egyesületnek a megalapításában. A tudományegyetemi bajtársi egyesületeket összefogó Turul Szövetség els országos vezére, kés bb örökös f vezére lett. Társelnöke volt a Társadalmi Egyesületek Szövetségének (TESZ). F ként az egyetemi zászlóaljak megszervezésében és tevékenységében végzett érdemeiért 1923-ban vitézzé avatták. Azok közé tartozott, akiket Gömbös emelt a kormánypártba annak átszervezésekor, miniszterelnöksége idején. Az 1935-ben a Nemzeti Egység Pártjának jelöltjeként választották meg képvisel nek Magyarkanizsán. Az új országgy lés ún. kérvényi és társadalompolitikai bizottságában kapott helyet. Végváry 1921 óta játszott jelent s szerepet az ifjúsági mozgalmakban. 1932 óta volt a Turul Szövetség f vezére, tevékeny munkáját jól mutatja, hogy 1932-1935 között 32 új bajtársi egyesület alapításában vállalt szerepet. A bajtársi szövetség mellett tagja volt a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének (MONE), illetve alelnöke lett a TESZ-nek. Az 1935-ös választásokon a kormánypárt, a Nemzeti
224
1 '
'
!) & / = &
+,
'
/
B
)
/ '
# "
F ' B =/
)
F
@-
$ =
"
/ F
!
'
& "/
# &
& B /
G '<
!& "/ # " (% ' / ' / F ' 5 1 1 E " F " , / 3 8 ' " / & / F % ' = = % F% ' ! ' ' ( 3 )" 9 / %% F % ' & ( # / F " / " = & ' B / ' & ' ) =B ' F =/ ) F = F / F F F @7 & ) ' / ' / % * F & F $ ' " 2" : / +,76 "
)
/ F F% ' ' / / F 8 =
)% ' 1 ! ' & "# ' & "% #F /
@@
( & F
' @+F
" 8 " & /
= / B B ' &"< ! ' & ' % )F % ' BF ' == ' = F / ' % " +,7/ B B F ' = & F% ' ' '
Egység Pártja jelöltjeként kapott mandátumot Nagylakon. Az országgy lés kérvényi és közigazgatási bizottságában kapott helyett. Mindkett jük életpályája jó példa arra, hogy milyen szerepet játszottak az egyetemi hallgatók, karhatalmi zászlóaljak és bajtársi egyesületek a Horthy-rendszer megszilárdításában, és a kés bbi politikaitársadalmi életben. Országgy lési Almanach az 1935-1940. évi Országgy lésr l. (Sturm-féle országgy lési almanach). Szerk.: Haeffler István. Magyar Távirati Iroda, Budapest, 1935. 190-192, 217, 396-397. pp. 19 Szekf Gyula, i.m. 1989. 445. p. 20 Pl. 1933 szeptemberében a Grieger Miklós vezetése alatt álló, legitimista jelleg Nemzeti Néppárt a debreceni Arany Bika Szállóban tartott „zászlóbontó” gy lését – a rend ri jelentés szerint – „f leg a f iskolai hallgatók kb. 150 f nyi csoportja Habsburg ellenes kiáltozással, a Himnusz folytonos éneklésével megzavarta s csak a tüntet knek rend rileg történt eltávolítása után folytathatták a kevés siker jegyében lezajlott gy lést, mely azután minden zavargás nélkül nyert befejezést”. Hasonló események zajlottak le ugyanitt 1935 szén is, szintén a Grieger-féle legitimista párt rendezvénye miatt. Ekkor az egyetemi hallgatók tüntetést rendeztek a gy lésnek helyet adó vendégl el tt, és b zbombákat hajigáltak a helyiség folyosójára. „Végül a tömegeket a rend rségnek kellett szétoszlatni, mely azután a Kossuth szoborhoz vonult, ahol szintén tüntetett a Habsburgok ellen. A tüntet k közül 21-et el állítottak”. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár [a továbbiakban HBML] IV.B.901/a [Hajdú vármegye és Debrecen F ispánjának elnöki iratai] 10. doboz, 246/1933. eln. A debreceni rend rkapitányság helyzetjelentése 1933 szeptemberér l, ill. HBML IV.B.901/a 12. d. 340/1935. eln. A vitézi székkapitány nemzetvédelmi helyzetjelentése 1935 szeptemberér l 21 Lásd részletesebben Szabó Miklós: Az újkonzervativizmus és a jobboldali radikalizmus (1867-1918). Új Mandátum, Budapest, 2003. 22 Erdélyi: A mi utunk… 9-12. pp. 23 Jól szemlélteti ezt az Erdélyi Ern által kiadott propagandakiadvány is: „A Turul Szövetség tagjaitól feltétlen keresztény erkölcsi érzést, faji öntudatot, hazafias szívet, teljes önfeláldozást kíván. (…) De ha csak szórakozni akarsz és az életet élvezni, ha lenézed a munkást, a parasztot, ha nem érdekel a fajtád sorsa és jöv je, ha zsidóbarát, ha pángermán, ha pánszláv vagy: a Turulhoz semmi közöd!” Erdélyi: A mi utunk… 14-15. pp.
225
H 0 / ')
1 B
E
'
'
/
1 3 ) " .3 / $ '
6
3 3 ( 8 3 1 8 F
1 =
:
"
)
=" F H
&
8 )
F% '
W " +,76 3 1 ' ' /
/ "
%( ,: /
1F
@5
' B '
/
'
%/
E
8
@8F
'&
% B F % ' @.9 / )F L ; % " F % & F /
/
/ 2 ' J / F ' ' ' % ( F% ' ' ) 3 B / 0 ' ) / / ' / $ ' ' / " B 3 @4 8F8d9 P== / " ' B % ' B " !& ' # $ ' 0 ' % " E = F ' BB ' ' F = ' B == ' B & ) ' = & ) L F ' F % F % F " 2
(
' =
%
3= F / B / U 9 =
% ' 8F+dF = "
'&
F /
'
) / F & ' P== =/ ) F 2 ' F = !& ' # & )
/ & ' F
@6
' = / = % ' '
==
& ' F ==
&
' ) "
' F '
F ' B
' /
'
=
& /
'
' E +,7. /
F % ' F ) &B !/ E# / L 2 /
F
24 HBML IV.B.901/a 15. d. 119/1938. eln. A debreceni rend rkapitányság jelentése a Turul Szövetség debreceni kerületének kulturális nagytáborozásáról. Debrecen, 1938. május 8. 25 Új Vetés, X. évf. 3. szám (1938. november). 26 Például a Volksbund debreceni szervezetének megalakulásakor, 1941 szén, tehát akkor, amikor Magyarország már bekapcsolódott a náci Németország mellé a Szovjetunió elleni támadásba (!), a helyi Turul Bajtársi Szövetség kijelentette, „hogy Debrecenben a Német Népszövetség megalakítását hazafiatlanságnak, s t hazaárulásnak tekinti.”. HBML IV.B.901/a 18. d. 44/1942. eln. A vitézi székkapitány nemzetvédelmi helyzetjelentése 1941 novemberér l 27 Történeti statisztikai id sorok 1867-1992. 1. kötet. Népesség – Népmozgalom. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1992. 24, 33. 28 A budapesti Bleyer-ellenes tüntetések 1933 tavaszán azután történtek, hogy az egykori miniszter, a Volksbildungsverein elnöke az országgy lésben bírálta a magyar kormány nemzetiségi politikáját, és követelte a magyarországi németek helyzetének további javítását. A tüntetések miatt a Pázmány Péter Tudományegyetemet két hétre be is kellett záratni. Pesti Napló, 1933. május 17-21. A Huss Richárd elleni debreceni fellépésekre lásd Kerepeszki Róbert: A Volksbund megalakulása Debrecenben. Kút. Az ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola Kiadványa, V. évf. 2006/4. 57-69. pp.
226
B ' &"<
%/
) ' U? G ;W $ ' * / / F F $ ' ' D) " / F L
' F 1 '
D) : / / $/ / / / % ' " . 8 ' 1 G /
&
' H :
F
V (
"
G
:=
'
' B /
' 3 8
&
F
/ L F
F
$ ' 1
@,
" E / % ) / " =
' B % / ) ' B = ' +,7. ) F% ' ( (
?
)
/ E "
2
' ' '
? / ) / <" % F % ' / F
' '
' / &) =
" ,: / 1
" L "
(
/ 2
8
"
G F
' '
' % /
3 5
( 3
= F
% ' /
1 8
+,74 B / B ' F ' H 41 3 3 3 33 1 5 8 3 18 3 3 33 1 ` & 18 ( 8 1 ( 3 G ) " ' B )" 7/ ) ==< ' / & "" ' / F ' (/ ) ' ' & F% ' = % = 'B G B F% '% / = ' / / '= = F B == / " / F = / ( ' " / ' ' EF ' ' B) ) / % )F ' " / F% ' " ' " ' B F B F % % % % F & ) ' = ' ' % ( " ' B ' B ' '<" B ) " F F % ' ' F )F ' / ' F " ' )" ) E/ ' < % = " F " F % ' ' ' ) / ) / F ' ' ) = " % ,%%%/41 3 % & .
29 A Magyar Nemzeti Diákszövetség Emlékirata, Budapest, 1936. december 23. In: Magyar Fels oktatás. Az 1936. évi (…) Országos Fels oktatási Kongresszus munkálatai. III. kötet. Bölcsészeti, orvosi és m szaki szakosztályok. Szerk. Martonffy Károly. K.n. Budapest, 1937. 403-404. pp. 30 HBML IV.B.901/a 13. d. 285/1936. eln. A vitézi székkapitány nemzetvédelmi helyzetjelentése 1936 novemberér l, ill. HBML VIII.1/b. [a debreceni Tisza István Tudományegyetem rektori hivatalának iratai] 57. d. 2213/1936-37. etsz. A Turul Szövetség debreceni kerületének 10 pontos memoranduma a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. Debrecen, 1937. március 18. ill. Erdélyi: A mi utunk… 12. p.
227
/ / /
B
( &)
A
% "
' "
' B
) =
/ % % ' F :
/
) &
'
%
" )
)
F F %
/ "
/ E F /
" /
%
/
& '
/ % * G
"
F ' '2 %
G
B
/
/
/ ( (
(
* % ' ?
" '
'
( (
/
F /
B
'
77
" ' B / ?
G '
%<
) '
F )
3 9
"
< ! " ! 1 (
8 1
1
)
)F ' " / F ' ' ' +,@6 ' ' $ / ' / ) = " ' B F ' ' ' F B = B E B ' & H & 1 ( 1 3 3 B
' ) #F /
=
F
3
( / &
/
B
/) '
"
7@
'
"
) ' B F ' < =" F
%
7+
' )
D " <
'
<
/ F
$ )
/
)" &
/ +,7=
F & " F / ' / % B
" F % '
" /
F% B
= "
% F % ! &"< & ' ( (
B '
% /B F #F +,7/ ) ( ) ' B # % H 1 1 8 3
31 Ezt több visszaemlékezés is alátámasztja. Lásd Fehér Lajos: Így történt. Tények és Tanúk. Magvet Kiadó, Bp. 1979. Emlékek, adatok az 1930-as évek haladó egyetemi ifjúsági mozgalmairól. Kutatási beszámoló. Szerk.: Pintér István. Fels oktatási Pedagógiai Kutatóközpont, H.n. 1978. ill. Tóth Pál Péter: Messiások. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. A Márciusi Frontról lásd Tóth Pál Péter: Metszéspontok. A Turultól a Márciusi Frontig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. Salamon Konrád: A Márciusi Front. Értekezések a történeti tanulmányok köréb l 92. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. ill. Pintér István: Haladó egyetemi diákmozgalmak és a Márciusi Front. In: A haladó egyetemi ifjúság mozgalmai Magyarországon, 1918-1945. F szerk.: Vass Henrik. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1978. 259-353. pp. 32 Erre jó példa Simon László életútja. Egyetemi hallgatóként az 1933/34-es tanévben alvezére, 1934 májusától az 1934/35-ös tanév végéig vezére volt a debreceni bölcsészek Árpád Bajtársi Egyesületének. Az 1940-es évek elején már a f ként baloldali entellektüeleket tömörít debreceni Ady Társaság tagjai között találjuk, melynek f titkára is lett. 1945 nyarán belépett a Szociáldemokrata Pártba, és az Ideiglenes Kormány kultuszminisztériumi államtitkára volt 1947-ig. SZDP tagságáról lásd Gábor Róbert: Az igazi szociáldemokrácia. Küzdelem a fasizmus és a kommunizmus ellen, 1944-1948. Századvég Kiadó, Budapest, 2001. 80. p. 33 Klebelsberg Kuno gróf levele Bethlen István grófhoz a numerus clausus ügyében várható külföldi támadások kivédésér l, 1926. november 3. Közli: Bethlen István titkos iratai. Az iratokat sajtó alá rendezte, a bevezet t és a magyarázatokat írta: Szinai Miklós - Sz cs László. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1972. 256-257. pp.
228
( 1
8 1
(
%&( 8 8 8
(
(
! ' #
85 1 1 8
/
8 ( B ) = /
75
)
/ B
/ '
' 2
) =
"
F
F : " F
H
/ ' F % ' F / ) F
" "
'
/
/
%% F F
)
'
)"
! " = / /) F
'% / <
/ ' B F % ' %
) /
F
B F % '% / ( ) /) / ) '
B /
/ E
/
& " " / F % F
)
/ F
== F F
'
/)
/ F
=B
'/# '# % F
' %
& %
&
& / " B F F ' / F % ' ' = E # B ) 78 ( ' B ! <# / ' ! " # / F ' / ) % F
!& ! ' ' 'E / ' F '
F % = %
'
F
'
)&
F % ' ) / ' F / B % ' ' / F/ ' ' & / ' ) / ) ) ' F% ' / ! " # = < B F $ " F % ' ' F ' " ' B % ' ) / ! '# &"< B E F == ' % 7. / )
F
34 MOL K27 Mt. Jkv. 1928. október 19-i ülés, 35. szám. A törvény módosítása miatt kirobbant tüntetések hátterér l, következményeir l és a közvélemény állásfoglalásáról lásd Kerepeszki Róbert: A numerus clausus 1928. évi módosításának hatása Debrecenben. Múltunk Politikatörténeti Folyóirat, 2005/4. 42-75. pp. 35 1928. október 20-án a f városban Az Est lapok kiadóvállalata ellen szabályos ostromot vezényeltek le a tüntet egyetemisták. A Pesti Napló tudósítása szerint „félkilós és kilós téglák repültek a nagy kirakatablakokba és az ablakok csörömpölve hullottak a kövezetre. Az Est tíz nagy kirakattábláját összetörték”. Pesti Napló, 1928. október 20. Hasonló események a többi egyetemi városban is el fordultak. Shvoy Kálmán tábornok 1930. november 11-i naplóbejegyzése szerint „egyetemi hallgatók k vel megtámadják a Délmagyarország kiadóhivatalát, mert az újság az egyetemi heccekr l mert írni”. Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1918-1945. Sajtó alá rendezte, a bevezet szöveget írta, magyarázó jegyzetekkel ellátta Perneki Mihály. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1983. [a továbbiakban Shvoy naplója…] 109. p. 36 Érdemes ezek tükrében olvasni Gömbös Gyula miniszterelnök beszédét, melyet 1934 tavaszán mondott a Turul Szövetség országos dísztáborán: „ szintén megmondom nektek, nekem els sorban er sebb rendszabályokat kellett volna életbe léptetni az elmúlt diákzavargások alkalmával. De türt ztettem magam, mert fiatal magyar testvéreimmel álltam szemben. (Éljenzés.) Én azonban csak egyszer türt ztetem magam. (Viharos éljenzés.) Másodszor már nem, mégpedig azért nem, mert aki ismeri múltamat, az jól tudja, mily ragaszkodó szeretettel viseltetem az egyetemi ifjúság iránt. De tudja azt is, hogy engem nem kell a nemzet, a jöv és az ifjúság iránti kötelességeimre ösztökélni. (Viharos éljenzés és taps.) Tudjátok jól rólam, hogy ugyannak a világnézetnek vagyok el harcosa, amelyért ti, a magyar ifjúság síkra szálltok, ismétlem, vagyok és nem voltam”. Gömbös Gyula
229
' F% '/ " & / BF /)/ ' % ' " F ' 8 / F H & %7 1 8 1
& /
'
/
F
/ '
/ / G
* % 3
(
" ( =
' F
= ( 1( =F
1
G
=/ 1 8
(/ /
)
& % 1
1 ( 1 %0 1
3
/
F
1 (
& '
8 3 ( 1 1 (1
(
74
) / % /
/
) F E&
)& F
)
/
% /
)
F +,@-
miniszterelnök beszéde a Turul Szövetség dísztáborán. Budapest, 1934. március 11. Közli: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások. Szerk. Vonyó József. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 596-600. pp. A vezet személyiségek „elnéz ” magatartását támasztja alá egy személyes konfliktus is, mely 1937. december 1-én történt a képvisel házban. Az esetet az 1935-1939 közötti NEP-képvisel sége miatt a politikában járatos Shvoy tábornok a következ kben örökítette meg naplójában: „Hóman és Eckhardt a Ház egyik utolsó padjában összeülnek tárgyalni. Hóman egyszerre hangosan és indulatosan Eckhardtra támad: »Ezt kikérem magamnak, miféle hang ez, kocsmában beszélnek így, hol vagyunk, nem a kocsmában« – és ezzel felugrott és el resietett a székébe. Nagy konsternáció. Amint Eckhardt nekem elmondta, az egyetemi diákságról s a tüntetésekr l beszéltek, s Hómannak megmondta, hogy az oka az iskolákban uralkodó nyilashangulatnak, mert t ri, a diáksággal pedig összejátszik. termeli ki a széls jobboldali propagandát és irányzatot az iskolákban. Erre Hóman dühös lett, mert találva érezte magát”. Az eset a képvisel ház naplójában is részletesen megtalálható. Hóman és Eckhardt összeveszése Boczonádi Szabó Imre NEP-képvisel interpellációja közben történt a december 1-i ülés végén. Az interpelláció után Hóman a Ház elé tárta, hogy Eckhardt az egyetemi nyilas-propaganda terjesztésével, elt résével vádolta meg, és ezt erélyesen visszautasította. Majd Eckhardt is szót kért, és a következ t mondta: „Meggy z désem azonban, hogy ha én azt mondom, hogy a kultuszminiszter úr a nyilas propagandát egy év óta csinálja, nem sértés, hanem állítás. (…) Miután azonban a kultuszminiszter úr felszólított arra, hogy a miniszter úr tárcája keretén belül folyó és hivatalosan tolerált nyilas-propagandáról adatokat bocsássak rendelkezésére, nem fogom elmulasztani, hogy ezeket az adatokat a legrövidebb id n belül a Háznak és az országnak tudomására hozzam”. Erre azonban nem került sor, ugyanis – Shvoy szerint – másnap Darányi miniszterelnök révén Hóman és Eckhardt „elsimították az ügyet”. Az eset végkifejletéhez tartozik, hogy Hóman és Eckhardt látványos összeveszése után két héttel Csoór Lajos, a Népakarat Párt egyetlen országgy lési képvisel je interpellált az ügyben (a Népakarat Párt nem összetévesztend a Szálasi-féle Nemzet Akaratának Pártjával, noha a két párt kapcsolatot tartott fenn egymással, és a korábban kisgazdapárti Csoór is széls jobboldali képvisel nek számított). Ez a felszólalás jó alkalmat adott Hómannak arra, hogy a Ház el tt is „kimosakodjon” Eckhardt vádjai alól. A bajtársi egyesületekre vonatkozóan a következ ket jegyezte meg beszédében: „A bajtársi szövetségek diáktagjaival szemben az egyetemi hatóságok az egyetemi fegyelmi szabályzat értelmében gyakorolják a fegyelmi ellen rzést és felügyelet jogát s amennyiben ezek e szabályokkal összeütközésbe jönnének a jöv ben is megteszik a jogszabályokban el írt fegyelmi intézkedéseket. Az egyetemi és f iskolai hallgatókon kívül az egyetemet és f iskolát végzetteket is magukban foglaló bajtársi szövetségek jóváhagyott alapszabályaik értelmében a belügyminiszter felügyeleti hatósága alá tartozván, az e szövetségek keretében állítólag észlelhet széls séges agitációk és izgatások tekintetében bejelentett panaszokat a belügyminiszter úr tudomására hozom, aki saját hatáskörében fog a törvény rendelkezéseinek minden esetben érvényt szerezni”. Hóman magyarázkodása ellenére – ismét Shvoyt idézve – „rajta maradt a Nyilas Pufi gúnynév, amellyel az ellenzék illette”. Lásd Shvoy naplója… 161. vö. Az 1935. évi április hó 27-ére hirdetett Országgy lés Képvisel házának Naplója XVI. kötet. Athenaeum, Budapest, 1938. A képvisel ház 258. ülése, 1937. december 1. 168-169. ill. A képvisel ház 265. ülése, 1937. december 15. 385-388. pp 37 Katzburg, Nathaniel, i.m. 2002. 49-50. pp
230
7-
/
& '
"
B
"
'
)
"
= /
/
B '
'
+,7@
/
/
&B "
&
F
F B
% ' &
/
: ' C" B F
) &)
1 ( 85 8 %& ( 8 85 13 3 ( 3 1 1 % Q 90#4. ,9 % 0 #% 4 F1 . /8 ( ( 1 11 11 ( 11 % ,: / 5 8 (1 1 3 11 1 1 8 %0 $ % 0 1 1 1 8 1 ( ( 1 1 ( 8 (( 1 11 8 8 % + 5 ( 1 3 $ 11 ( % & 85 1 8 1 1 11 1 8 1 1% ,: / & 90#4. 8 ( 1 8% 1 >A$ ( 1 ( 1 11% & 1 1 13 ( ( ( 1 % ,: /Y 1 8 1 ( 85 1 =>$ 8 1 % 61 =>$ @E 8 1 ( Y W 1 1 1 1 85 % "/ E F% ' / +5 $ 2 = & )/ " ) % ' ' / F / / +. ' / & < ) F ' ! ' # ' = F (O !< ' < = ' #F G(: = " 7, (
(
% H
1
38
A Debreceni Független Újság az említett vezércikkben többek között a következ ket írta: „A pesti egyetemeken néhány hete újból randalíroznak ezek a speciálisan magyar láthatatlan emberek, akik ellen már százegyszer ígértek be erélyes vizsgálatot az egyetemi hatóságok és akikkel már százegyszer nem azonosították magukat a bajtársi egyesületek, de k újból és újból hozzákezdenek a garázdálkodáshoz, huligán módra csoportosan támadnak egy-egy védtelen zsidó diákra (…) Eddig még nem sikerült nyakoncsípni egyetlenegyet sem a nemes daliák közül. Fütyülnek az erélyes vizsgálatra, fütyülnek a bajtársi vezérek elítél nyilatkozataira – akkor verekednek, amikor csak kedvük tartja. Úgy látszik nem kell félniök senkit l, mert k a láthatatlan emberek, sohasem lehet nyakoncsípni ket, sohasem lehet megfékezni és megbüntetni ket”. Debreceni Független Újság [DFÚ], 1932. november 12. 39 HBML IV.B.901/a 9. d. 258/1932. eln. Ságy Lajos rend rf tanácsos, a debreceni rend rkapitányság vezet jének jelentése a belügyminiszternek az egyetemi tüntetésekr l. Debrecen, 1932. november 23. A labdarúgó-mérk zést eltér hangvétellel kommentálta a helyi liberális orgánum, a Debreceni Független Újság, illetve város „keresztény irányú lapja”, a Debreceni Újság Hajdúföld. lásd DFÚ, 1932. november 17. ill. Debreceni Újság Hajdúföld [a továbbiakban DÚH], 1932. november 17.
231
G
F % ' : ' ' %
"
F
) &)
"
& &
' B "# 33 (
/
)
) = ! ' & '
( ( =$> 3 3 %0 " = " / F ' ' ' / "F ; ' ' F / +,@6 = ' / 5D F% ' % 2" : / / ) = H & 5
' ' F % '
"
( 1
F 3 &
1 F B )/ /
& %/ ==
$
'
8
3
" )
= ' B F / ) H ( %0 3 1 ( 3 %( % ' % F
O ) /
<
( ) ' /
B )
;
F F
' C
/
'
=
* 3 (
B '
)
=
% '
B
/
/ 8
+4
3
/
)
1 1
% &
8 1 ' B /
8 / (
% '
) / " % *% ' '%
%5+ ( = L == )
= 2
/
F% '
=
B ) / = /
1
%
40
/ F
F '
" F ' " B & % / F H 5( 1 F
' /
( ) 1
8 %'
(
5@
F
( 13
" ' ; G
'
& "
' F
% "
)
@-
/ F
&
/ 0'
% =
=> 1
&
& ( ( % 0
F 1
C$C
HBML VIII.1/b. 45. d. 1211/1932-33. etsz. A novemberi diáktüntetések iratai. A Rainer-ügy részleteire lásd Kerepeszki Róbert, i.m. 2005. 62-64. 41 HBML VIII.1/b. 45. d. 1211/1932-33. etsz. A Turul Szövetség vezérének parancsa. Debrecen, 1932. november 17. Ez az utasítás azért is különösen érdekes, mert a Turul akkori debreceni vezére, Liszt Nándor már az 1920-as években is az Ébred Magyarok Egyesülete helyi szervezetének egyik oszlopos tagja és tisztvisel je volt. Lásd Ébred Magyarok Almanachja 1925. Kiadja az Ébred Magyarok Egyesületének debreceni csoportja. Szerk. ifj. Dr. Liszt Nándor. Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadóvállalat, Debrecen, 1924. Liszt még ugyanezen a napon közleményt adott ki, melyet a Debreceni Újság Hajdúföld közölt, és amelynek legfontosabb kijelentése az volt, hogy a „Turul Szövetség elítéli a zsidó hallgatóság részér l történt provokatív megnyilatkozásokat, de ugyanakkor tagjait nyugodt magatartásra inti”. DÚH, 1932. november 18. 42 Uo. R. Kiss István rektor jelentése Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszternek. Debrecen, 1932. november 18. A keresztény egyetemi ifjúság memoranduma. Debrecen, 1932. november 28. A memorandumra lásd még Pesti Napló, 1932. november 29.
232
%. T
U
1
T '
// "
& H 7 ( ( 1 G
"
3
F
@A% 11
55
' B )
$8 % < ( ( 1 57 ( 1 ' / / / F% ' % B % ' = " ' " ( +,7@ ) A= ( 90#4. 8 % % 8% % 0 3 ( =$ 8 11 ( 3 11 % ? U
'F % ' +,7@ " & ) F% ) & /
% F % ' " ' B % ' /B )" ) B ) / ' &"< 9F & ) / ' & ) ' " F % ' ' / / " F ' / &" % % F % ' != / # % <"
/
"
' %
' ! % F %
'# ' %
/
' '
= '
3/
E
"
) "
% '
58
( ' / B '
B
F %
'
B &"< ) / F B
" F% ' = /
F / = / F% " ) ' F = F & )
<
"
" / F
/
F% ' '
5.
( / /)F /
)
43 Uo. A zsidó hallgatók memoranduma. Debrecen, 1932. november 20. A számok reálisnak t nnek, csakhogy az Újság cím politikai napilap tudni vélte, hogy az egyik ilyen párbajügyben éppen az egyetem rektorának fia volt a zsidó hallgatók által sértett fél. Az Újság, 1932. november 27. 44 Uo. Ságy Lajos rend rf tanácsos 15212/1932. számú jelentése R. Kiss István rektornak. Debrecen, 1932. december 31. 45 A különböz nemzetiszocialista pártok mindig er s bázist láttak az egyetemi hallgatóságban, és igyekeztek kihasználni az ifjúság fogékonyságát, befolyásolhatóságát, amihez hozzájárult az er s antiszemita közhangulat és a fiatal generációk egzisztenciális kilátástalansága. Ennek okai még a gazdasági válság idejére nyúlnak vissza, ugyanis ekkor egyre aggasztóbb méreteket öltött a diplomás munkanélküliség, amely f ként a friss diplomával rendelkez fiatalokat érintette, akiknek az egyetem elvégzése után esélyük sem volt állást találni. Ennek megoldására minden nemzetiszocialista párt a programjába foglalta a „tanult ifjúság méltó elhelyezésér l való gondoskodást”, vagy „produktív elhelyezését a gazdasági és kulturális élet minden ágában”, ezért országosan sok egyetemi hallgatót sikerült megnyerniük. Lásd Tóth Gábor: Ellenzéki politikai mozgalmak a Tiszántúlon a harmincas években, 1929-1939. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 285-288. pp. A nemzetiszocialista pártok az egyetemi ifjúság elhelyezésére vonatkozó követeléseit lásd: Magyarországi pártprogramok 1919-1944. Szerk.: Gergely Jen , Glatz Ferenc, Pölöskei Ferenc. ELTE – Eötvös Kiadó, Budapest, 2003. 234, 273, 305. pp. 46 A baloldali Debreceni Független Újság és a jobboldali Debreceni Újság Hajdúföld vezércikk-háborúját Thury Levente, a liberális lap felel s kiadójának írása indította el, melyben nyugalomra intette a tüntet „keresztény” fiatalokat, és egyúttal figyelmeztette ket: „Állásra, keresetre való kilátás nélkül kell majd kimenniük az életbe néhány év múlva s ebben az életben komolyabb problémák merednek majd Önök elé, mint az, hogy lesz-e zsidó vagy sem az el adáson. Künn majd meglátják, hogy nincs különbség, keresztyén és zsidó számára egyformán alig van kis darab kenyér ebben az országban. Addig zsidóverés helyett tessék alaposan felkészülni erre a keserves életre. Ezeket a kínos és értelmetlen hecceket pedig tessék abbahagyni”. Erre másnap érkezett a Hajdúföld vezércikk-írójának, valószín leg Kolozsváry-Borcsa Mihály f szerkeszt nek az aláírás nélküli válasza, melyben védelmébe vette a tüntet egyetemistákat, és felel sségre vonta a másik oldal sajtóját, amiért – véleménye szerint – az ifjúságra nézve „torzítva” állítja be és kommentálja az eseményeket. A két vezércikk-író a november 20-i lapszámokban csapott ismét össze, és lényegében érveiket megismételve vádolták egymást provokálással és az események „torzító” beállításával. DFÚ, 1932. november 18-20. ill. DÚH, 1932. november 19-20.
233
! " J
# &
=/
= L
)
B 2
=/
)%
%/
/ %
/
54
; ( +,7@ %
/
B ' / %
B " " / ' ' B ) E ( " / /
' F
'
/ ' B % !) / " / / F% & F ' )F ' B / ( ' / == / " / F / & ) F " / ) ' F ! ) !& ' # 9 ' % ' F % ' &) ' / F " F )F BB ? / ) / F ' / / < B % ' " / F % ' & F % ' E / " & & % F% F% ' F ! / & & B # ? / ? % ' % '<" / % % ) ' =
'
' " F% ' &
"
' F )& & / B = % F % ' # !& "/ # ) ' / F F 3 # & ) G =/ ) / ?
) ' " E ) "
" / <
' B /
' ) ' F )
47 Az egyetemi tanács ítéleteire HBML VIII.1/b. 45. d. 1211/1932-33. etsz. Kivonat az egyetemi tanács jegyz könyvének vonatkozó részeib l. Debrecen, 1932. november 16. Az üggyel kapcsolatos országgy lési vitára Az 1931. évi július hó 18-ára hirdetett Országgy lés Képvisel házának Naplója XI. kötet. Athenaeum, Budapest, 1932. A képvisel ház 130. ülése, 1932. november 29. 459-463. pp.
234
$ ( 4 ))
N )
F>?>H4>?CHJ
$
/ =
& /
F % ' %
% '
%
' = &
" / F
& =
"
/
)
+
"
B
B" " % < (
/ =
F F
D /
'
F :
: /
/ )
%
/
/ " % ) % )
= ="
&
$ ' +,+6
= & ) )
F ' '
B '
3 6#!
(D / =
/
+,+6 F &) '
'F
' '
3
H&
)
/
' ' =
% ( = /
= '
/ ) /
( H P = B
& & '
= " D /
& " & ? $ ' B ( +, ' ) F / B 9 / +,+6 / B %/ D P )
F
/ ?
% & +6.+
/ % @
/
)
&
$ ' D / 3G = : / / F $ ' '
" 9
F % ' +,+6 3= $ F 2 '9 7 C ' % % : / & ( B & ' F% ' ' ') / 'F ' % / % ' )" / " = F % ' % / / % / / B 3+,@7F +,@6F +,76F +,58F +,5,F +,.-F +,.6F +,,-F +,,.F @--59 ( = / ! & # +,,5 " 6 ? / ' ' ? ' 'E ) " " / % / F ' '! ' # % / '
1 Az újabb szakirodalomban – nem utolsó sorban az Európai Unió hatásának köszönhet en – már megfigyelhet k törekvések arra, hogy szlovák-magyar határ mindkét oldalát vizsgálják. Lásd: Hevesi Attila - Kocsis Károly: A magyar-szlovák határvidék földrajza. Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2003. 2 Szarka László: Szlovákok története. Bereményi Kiadó, Budapest, 1993. 3 Bakk Borbála: Magyarország történeti topográfiája. Példatár. História-MTA. Budapest, 1997. 19. p.
235
"
/ F
/
' &
+,,.
/ ?
/ / )
5
'
= ?$ p
"
(&
(
&B B E = & & / B / % < ) F ' B F F / % )F % ' ' 5-%
F '
#!
D"
E "
H &8 ( 8
=
( /
1 /
1 8 8
E/ ( (
' <" " F % " 3%E %N 5
% 9
' = ( % 8 (
' F % % F BF% ' " % F * % F % ' <" % / / ) B % ' / = ' )& ) " F / 'F % ' ) % / % & ! ' # / F / & % / % / ( . %/ ' : / G = " " ( / = / ' ' % ) & & " F / % " ( ' ' F% B / ' ' 3 & F F = F % / '9 ( & & =" @+8>+,+, < < & / ' F ' ' +8- 3 9F / @8- % 3/ ' H )F )9 & " %% " 6+>+,@< < / 'F ' % '" 3 F F = F ) ) F& B F % / & '/ ) " " 9 (
4 Tarics Péter: A tanácskozás teljes és hiteles jegyz könyve. In: Az önkormányzat az önrendelkezés alapja. A szlovákiai magyar választott képvisel k és polgármesterek országos nagygy lésének hiteles jegyz könyve. Komáromi Lapok – Szinnyei Kiadó, Komárom, 1995. 5 Machiavelli, N.: A fejedelem. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1991. 22. p. 6 Ivan Daxner, a Szlovenszkói Telepítési Szövetkezet elnökének 1924-es tanulmányában is Machiavelli szavai köszönnek vissza, mikor kijelenti, hogy a katonaság és az állami közigazgatás mellett a kolonizáció és a parcellázás „államunk létezésének egyik legfontosabb feltételei”. Popély Árpád: A kolonizáció területi vonatkozásai és etnikai következményei. In: Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2003/2. szám. 83-87. pp.
236
/ ' = ( /
' ' % " (
% )
/
F
/
&
4
)
F
/ F & ")
) = /
=< '
B E /
: / ' ' / B F / % )6 ( / % < ' & < / ' " / ' ) , ( % / & F % ' ! ' # B & % ' B & & & ) ( / ' =" ' / & 4,F74d / = = F @-F.7d B ' % / <' B 'F % ' & ' " ) & " E/ % ' & E/ ( % = = F / +,@4 + & ) 45F.d / F @@F4d %F +F4d F -F.d -F5 d ' / $ +,@+ = =" : / @+F4d / ' ' +( % / ' & & = & / % % : / F ' " ' ' / B & & ' / ( ' / / 3/ I 9 : / = % ) 8-- 6-! / E# ' F / 3J 2 " ++9 @5 +@' = / +@ ( / % F ' 77-/ = B F @' +7 = % ' ' % = " ' = = 3 F ) F 9 ' " ) " % B F / % ' F = E F <" = = B ( %/ < F % ' <" = / B & ' / / 'F F % ' ' F % & ) ) / ( & & % / ' % )/ = F & & ' G" % "B % F% ' & & / +,+6 ) F B
'
7 Simon Attila: Elképzelések és tervek Dél-Szlovákia szláv betelepítésére az els köztársaságban lezajlott földreform keretén belül. In: Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2003/2. szám. 108-109. pp. 8 A magyar földesúri réteg alkotta azt a réteget, amelyet – a Machiavelli-féle tanítás szerint – kockázat nélkül ki lehetett fosztani. A földreform végrehajtói nemzeti forradalomról beszéltek, mivel jogi érvekkel a vagyon elvételét nem tudták igazolni. 9 A két világháború közötti id szakban megtartott választások idején a magyar kisebbség jelent s része a földreform radikálisabb megvalósítását hirdet baloldali – szociáldemokrata és kommunista – pártokra adta le szavazatát. 1925ben például 5,16%-kal, 1935-ben pedig már 9,39%-kal haladta meg a kommunista pártra (CSKP) leadott magyar szavazatok aránya a csehszlovákiai szintet. Lásd b vebben: Jobbágy István: Etnikai (kisebbségi) pártok a két világháború közötti Csehszlovákiában a parlamenti választások eredményeinek tükrében. In: Egry Gábor – Feitl István: A Kárpát-medence népeinek együttélése a 19-20. században. Napvilág Kiadó, Budapest, 2005. 370. p. 10 Popély Árpád, i. m., 83-87. pp. 11 A mez gazdasági minisztérium „expozitúrájának” pozsonyi tanácsosa. 12 Az 1921-es népszámlálás szerint 650 597 személy vallotta magát magyar nemzetiség nek. 13 Simon Attila: A nemzetállami szempontok érvényesülése az els csehszlovák köztársaságban lezajlott földreform során (különös tekintettel a Dél-Szlovákiában lezajlott telepítésekre). In: Jobbágy István (szerk.): Válogatott tanulmányok Szlovákia gazdaságtörténetéhez. Pont Kutatóintézet, Komárom, 2004. 34. p.
237
=
<"
%
&
F
+,@, % '
/ ' / (
/ & 1 ?
3 18
(
%. / F /
(
)
" / <
/ 0:(
< F "
#!
(
/ =
= %
5,6 F% ' )
F %
= & / = / % % F R O % % &
14
& & = / % F ' " % ) ' '< / / E /
3+,@@ +,@.9 & 1
/ % ) -3
-3 3 % +5
&
& & +F@ % & /
& 3
3+,6 46. &)9F ' +@- ---9
/
+8
1 =
B
'
F % ' ) '
& !
% F
% / <" & L rF % / ) : / " = & 3 3 % & 8 F1 1 4 F 5( %&( 1 5 7 1
"
& 3
/ /
% 'B = % $
/
' +,+, = '
/
# " & / " / % )
%
/
'
= B
%
& F
( % ) = / / ) ' B 'F % ' = / +. ( 5.@>+,+, / < / ' F & %% " ++4>+,@@ < % & / &B B F % ' ) % / = ' & F% D %/ 3RDL9 % ' * / $ / C " / / RDL B ' F % = D) / < = % /) B /
%
)
%
/
=
= " ' 66 .67 ' '
F
' ' ' B ' "
== '
" +4
/ /
(
' E ( +,@@ '
)
" )
C
Venkov, 1919.március 2. Idézi: Simon, 2003. 111. p. Lubomír Lipták: Slovensko v 20. storo2í. Kalligram, Bratislava, 2000. 120. p. Simon Attila, 2004. 22. p. 17 A telepesek szaktudásával más tekintetben is voltak problémák, mivel az északi, hegyvidéki területekr l érkezett szlovák parasztok általában nem értettek az alföldi gazdálkodáshoz. 15 16
238
32 9F ; 3A ')= $ ' & / 9 3 : r+69 & B ( ) = & / = ' % "B ')= ( =B = " ' " =B F ' % ' =B 3 F % F 9 ) ' = @6 % F ' = % & % / < (% ' ) ' 58 %< % & F ' ) / < / & ( / = = % F '% F E % ' = F ' & = = ( % B F ' ' ' ' / < +, % ' 1 O % $
/ +,+6 " % ) % = ' 4-d F $ ' @- ( $ % = = = ( / ) $ = +,@+ O % ) & ' @+ ($ % = % " / = F = = B ( / = +,+7 / ( / % +@d @F4d F G = F ' ) /) % / &B ' +7-" B ( & ' : / / = % ) = ? &) %< / ? % ) % ' J C " @5 ' = & ' F F ( = = % " : / / (
' = @6d
E = =
=
–
=
@-d
?
<" B
7-dF = ' "
:
/
/ / ' % ' = ' +,@5 ' ' +,@/ +\ ' B ' ' ) F F
7--
@@
' =
.+d /
!
% '
# @7
% F% ' ' % ' / 3 F % / = = B '= 9 F % ' ' ' " /
L
F
/ ( F/ < % " =
18 Ma a szlovák-ukrán határvonal ukrán oldalán található a Tiszacserny -Csap vasútvonal mentén. Már elnevezése is jelezte, hogy a f feladata a magyar-csehszlovák határ rzése. 19 Simon Attila, 2004. 23. p. 20 Ezen belül a magyarországi papírgyártás 53,7%-a, a textilipar 33,6%-a, a b rfeldolgozás 27,75-a, a vasgyártás 26,9%-a került Csehszlovákia területére. 21 Rotschild, Joseph: Csehszlovákia története a két világháború között. A JATE Történész Diákkör, Szeged. 1995., 82. p. 22 Horváth Gyula (szerk.): Dél-Szlovákia. Dialóg Campus Kiadó, Pécs, 2004. 329. p. 23 Lásd például Szántó Tamás: Adalékok a két világháború közötti közép-európai gazdasági internacionalizmus és nacionalizmus kérdéséhez. In: Pont Társadalomtudományi Folyóirat, 2004/1. 55-59. pp. 24 Jócsik Lajos: A Közép-Duna-medence közgazdasága. Magyar Élet, Budapest, 1944.
239
:
/ ' = % / F %
+-dF O % 3. @-d@8 / : / /
5d / +-d9
/ @.
" / '
+-d
L & '
% ' B /
5-d F
( F % '
@4d ( ' ' & ' % ) ( % ) ' & ' ? = ' ' / ? / ' % ' / % ( +,@5 ) / 5d F ' ) / .F8d & ( / : / F / = +,+, / 74d F +8 < = = , = ( / < & < % " ) % ' / F / ' = +,@, / " +,@+ ' / % " 8-d / F +,7@ / & = <' F / = / ' +,7+ @4F7 & / & F <' % ) = ) B / ' = B L / % ' = )= F / = ' G !& / # / F ' \ G / < ' * % F% ' & = ' " % s / B ) : / ( / % & B % % ' ) ' & % ' F / 2 = = +,@4 < / ' ' < ) / F = % / E ( ' / / * ' & ' ) & = +,7/ ? &) & '/ ' ? & / B : / ( % / = / % % F % ) % ) / ) / ' 3$ ' F 9F *' / *' ' 3/ ' B 9= & % E = = % F ' ) / " @4 ( : / ! o ' <
25
Szlovákiában a nyereségadót még 30-40%-os pótlék is sújtotta. A szeszadó mértéke például duplája volt Szlovákiában. 27 A Vág menti beruházások a II. világháború utáni szocialista iparosítás (fegyvergyártás) és az 1990 utáni gépipar (autóipar) számára biztosítottak bázist. 26
240
/
'
&
' ( & =
) "
' " " F % ' +,76 @6 < ) & ) +,@/ / +,7/ ) +,58
/
) ) ) =
% ' =B F =
= /
= B
& ' )
' '
/ B / '
= ' = ) '
F ) &
=
=
/ & F
= ' = ( & & +,+, = +/ " =" 36 , 9 B / F % " ' ' /E = oF " / = / ' ' F ' < / '/ F ' ' = F/ +,@4>@6 = " 6 / @, ( ' ' /% ( % / % = ' B A $ ' = ( % / B F / ' = ' ' / – " ' F% ' ' /% F / = '/ = % F '= = ' % ' ) / = = / ( " =& < '! o =
9
"
/ '
F% '
3 '
%
% ) ) =< '
< %
/
F
% )
) %
/
' /
)
+7+ !
F %
' ' /E ' & ' / ) /) : / &
( @@.>+,@@ )
&
= ' / ' & " ' %
/ '
F
' +,@% ' / & " )" ) EF $ '
'
' / / ' & ) ( % / ' " ? =
= $
7-
%
=& < /
/
"
E
' /
B / '
' / '
E * /
= &
F o '
! ' /
% "
'
28 Sidó H. Zoltán: Szlovákia gazdaságának új sikerágazata, az autóipar. In: Jobbágy István (szerk.): Válogatott tanulmányok Szlovákia gazdaságtörténetéhez. Pont Kutatóintézet, Komárom, 2004. 76. p. 29 Gyönyör József : Terhes örökség. Madách-Posonium, Pozsony, 1994. 142. p. 30 T. G. Masaryk feljegyzése az 1920. évi csehszlovák nyelvtörvényr l. In: Szarka László: Duna-táji dilemmák. Ister, Budapest, 1998. 306. p.
241
)&
( '
F
'
/
( ' = 9 ,8F8d ' ' =& <
%
B
'
= '
F % '
/
% ' ( 458 +,@+>@@ F % / +-8 -86 " ( ' ' / ( / " ) +,74>76 ,4 7,6 &) 66F.8d ' +,@+ +,74 @7F+d +.F@d ' '" ' F ' /
/ ( / ) =
' /E ' E
'
" 3 =
' / ' ' /
( (
/ "
7+
=
' =
–
( / F
=& < +,@+>@@
% /
/
–
' 88-- &)
8754 &) / 0 ' +4 ) ++ " F % ' ' ' : / @,F6d +8F+d F 3 % / 9 5F8 / 7F+d = % +,@+>@@ +,7.>.4 ,@F8d 4,F+d ' ' /B ( & " +,7+ / " F ' ' = @F,d F & @F@d = +F8 % ' " ( ' " ' = / / F% ' & " ' 8d B B ' : / B ' & ) +,@@ B % / ( = ' ' ' F ' +,+5>+8 E +,+, / B F +444 = " +,@+>@@ // ( % / ' ' ' / B ' +,@+ +@-- % 35F@d9 F +,74 646 37F@d9 & ) ' " ' ' / 7@ ( ' & = ' F ' " =" % / ' / " ( ' / +7@ =" F / ' / ) & ) 3=t ut v= 9 (! & ) o & " ' % = ( < B F '/ 57->+,+, < / 'F / .-4>+,+, < / % % ' / ' / % H 5-77 ' / ' % ' /E '/ = (% ' = ) & )& < ' ' E ' B / % " ' 31
Gyönyör József [1994]: Terhes örökség. Madách-Posonium, Pozsony. 165. p. U . 184. p. 33 Ha nem volt meg a 400 kisebbségi személy, de a község lakosságának 10%-a valamely kisebbséghez tartozó volt, akkor több községnek kellett egy könyvtárat létrehozni. 32
242
(
' " F
/ %
% /
< %
=
' '
&
B "
F
/ '
)
E " "
/ 78
' B&
/
' =
'
/
%
'B
'
" <
'
3
75F
'
/ =
'
(
/ =
/
" ' (
/
'F
&)
$ /
'
/
)9 = / $ + B '
% " +,7+ '
( $ ' ( ' F
= =
; ( F )
' )
& == B / F
& F
/ & ! /
/
" E 9=
3
)
' " <' &
&
#/ "
"
+,+6 " ' / '
B = %
B ) % = & % ' " % & % ' ' / '
& B
F ) 'F % '
0 ' = ( +,@3+,76 /
/
) @9 F % E / – )–% 3( ' & ' % +,58 +,56 ? 2 g =" ? " & & 3 & 9F ' /% < E / " =" & ' == & " ) 9 ( / % < & & % ' +,,/ / < ) & % / F / / = & ' / B / =B / % ' / F %F / ' / ( % ) +,@/ : / % ' F ' ) = ) & ) F = B ' F & % ' / / ( +,7/ ) : / <" = F ' ) / : / & ' / ) +,58 F / ' = & % 74 B 7.F / = / B ( & < & ' % ) / % < F / % < = ' % ' F3 = ' $ %
/
=
34
Hivatalos elnevezése: Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és M vészeti Társaság. Borsody István (szerk.): Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938. Méry Ratio, Somorja, 2002. 125. p. Természetesen egy-két kivétel mindig akadt. Ellenpéldaként a komáromi hajógyárat lehetne említeni. 37 A magyar nyelvterület peremére telepítettek ipari üzemeket, illetve nagyszámú szlovák lakosságot hoztak a magyar tömbterületek megbontására. 35 36
243
%
76
& B
= '% 9 ( +,,F &)
% / %
7,F
& ' < <"
&
+,+6
" '
( –
)
' F% '
'
38
)
' '
3= &
%
/ <
'/ %
B &
' B
5-
( =
<"" =
' &
! E/ = % ' )
& '
& '
& % ) %< /
=
/
F
(
' &
/
' ' /E F
' #
' /E @--5
F =" = 9F
'
+,,'%
/ ' ?
B
B <""
Itt els sorban a vallásos magyar lakosság esztergomi bazilikába való átjárását kívánták megnehezíteni. 1945 el tt 47 híd szolgálta az Ipolyon való átkelést. A 2007-ig tervezett újjáépítési munkák megvalósulása után is csak 12 híd fogja segíteni a folyó mellett él lakosságot. (www.dunatv. hu) 40 Az autópálya építésben a sokkal költségesebb északi, hegyvidéki (tisztán szlovákok lakta) pályaszakaszt támogatta a mindenkori szlovák kormány. Ezzel párhuzamosan a 2006-ig tervezett déli gyorsforgalmi út lekerült a napirendr l. A forráselosztás terén a 2006-ban hatalomra jutott Fico-kormány a hosszabb és hidegebb télre hivatkozva forrásokat csoportosított át a – sokszor az országos átlagnál is fejletlenebb – déli régiókból az északi területekre. 39
244
"
94 8-:.&
"
#
! &
( " &
))
2
3
+6
/
=
% '
F/ '
F
+,
' '
H
>HC@ ) ) & ' '
&
B
( ' " <
>HB@
/
= % &
3
'
<
! 3 (# & %
F
= ' & B
/ F /
<
! 3 #
'
' )/ % ) + $ % & ' F % '= ) % ' F ' ' F B ) % F ' / ' < % B 2 ) < " / F % ' & ' ( ) ' F ' ' % / ' F ' / % < ' / E ) ( / F & / B / B ' F BB ) 2 F ' / / = " %% F % ' ' % ( = ( +6 +, & " & % ' & @ % / " " / F= / 1 F / ' +6@/ " = ( F " = &B & = % $ % 3+6-6 +6769 ' / 2 = / / F– & +6-5 ) F / & – / & B = % F ( & / % * & " F% ' = '% B ' F% & / / F% ' * = ' / / F ' = )/ & ' % F ' ' ) ( 2 ' & ) " ) 1 2 / F ' * '2 / ( = ) ) / 7 & & F & F ' 5 % % " & =& )"
1
Quataert, Donald (2001): The Ottoman Empire, 1700-1922. Cambridge University Press, Camebridge, p. 68. Örökölhet nagybirtok Hansard, T. C. (1820): Parliamentary Debates, vol. V., Pater-noster-row Press, London, p. 1225. (a továbbiakban: Debates) 4 Debates, vol. VII.,1822. July 15., p. 1649. 2 3
246
* '2 & = / )< / <" = = =
& % ( )
" %
/
$ ' &
) +, %
i /
%
"
"
=
+,
F% '
$ ="
8
' F
/ " (
'
= = ) ' / )
" i
' B
2 =
/ ' %
2
"
% %
/
$ / ' &
F
' F
F / ' /% ) & /
/ +6
F 1&&
=
&
" ) < F =
) =
(
D G "
/ <
F
% =
F
' '
' +,
)
&
)&
&
+,
' &
/) (
=
'
) &
/ * '2 ' <' ' % / ' )F
& "
+,
/
= I
F
= B % = = ) ( +, /
5 Bailey, Frank E. (1942): British Policy and the Turkish Reform Movement. [Harvard Historical Studies, vol. LI.] Oxford University Press, London, pp. 72-79. 6 Karpat, Kemal H. (1972): The Transformation of the Ottoman State, 1789-1908. = Middle East Studies vol. 3. (1972), pp. 243-281. 7 Miller, William (1966): The Ottoman Empire and its Successors 1801-1927. Frank Cass Co. and Ltd., London and Edinburgh, p. 12.
247
'
) F ' =/ F % ' =
+6@5 $ L "
&
C/
F
'O
= '
)
& /
"
"
F
" /
& )
$
E /
)
/ /
F
) /
% " ( ) F / & ' % % ( " / ) (
8
= '
)
D
F
"
)
" )
) /
&
/ % = B & ) ) F % ' / ( +6@8 / B & 'O = '/ F % ( & E F% ' % /F % ) ) & " F ' B E & ) F% % F E / / &
E / '
F % ) ) & ' L F % % < ' ) &B F ' =/ )" F ' / ' ; C/ * '2 6 ( E / % ' ' / / ) & ' ' % / F% = ' / F E ' % = =/ ) F / ) / " F ' ' / / % , = ' % / ' & ' % % ' % = / ) % F % ' ) & ' % ) / ' B +/ ) " F / ' / ) )= ' ' ' = " F % ' ' ) 2 F % ) / ' " <" = ' '
" &
E F%
/ / '/ % ) E +6@8 /
/" = L
% =/ ) F% ' =
( ' B ' " =
'
F =
% F
"
Bailey, pp. 118-119. és Miller, pp. 12-13. Hughes, R. Thomas (1851): Treaties Agreements and Engagements Between the Honorable East India Company and the Native Princes, Chiefs and States, in Western India; the Red Sea; the Persian Gulf & also Between Her Britannic Majesty’s Government and Persia, Portugal and Turkey. Bombay, 1805. december 13-i megállapodás az egyes termékek tarifáiról Charles Arbuthnot és Ahmed Vassif reis effendi között, pp. 838-842. 10 U ., pp. 843-845. 1799. október 30-i egyezmény például a Fekete-tengerre vonatkozóan a többi baráti hatalommal azonos jogokat szerzett a brit kereskedelem számára, és amely egyezményt 1802-ben a reis effendi meger sített. 9
248
2
'
++H
R1
9) )
1
T ,
4 ! + -4, .4+ w + +-5 6,4 w + -46 ,@- w 5@7 +8+ w + 7,5 866 w @ 458 4@7 w
+6@8 +6@. +6@4 +6@6 +6@, +67-
( % % ' '
E = ' '
F% ' F
/F
,
9) ) !
4 + @-4 +4@ w 6+6 8+. w 8,6 .8- w 47+ ,57 w 57+ -.@ w 4@. -.8 w
+6@8 " /
)F &)
' % )
/
' /
+@4 8-+w @6. 76+ w 56- @4- w 7-6 4,@ w ,.7 8@. w @ -+, .86 w
&
) F
F% / -F-@@ )
/ '
/) / B F * '2 -F-64 F / '
$
F & = +467 +@F F +6@, & % @F, & / / & F ) " *' / / % F% ' 2 = ) % & ' ' % F F % ' ( & ' ) ' ' /) & +6@5 6-& ( F ) 7-6 & = ' ' F & / & +6@8 <" & F ) @7@ & = F % % " ' & / ( & '/ ( ) +7 ( ' = ) " / ) / & % +, " & B % ' B& ' '< ( % = % B = & / / F / ' = ) F ' ' ' F ' B & B F ' ' / ' & B F % & % / ) ' % F / ' )F B & == == F / ) ( ' & ' ' F ' = % / = F ) E ' % ' F 5F5
11
Bailey, p. 74. Karpat, p. 246. 13 Hrisztoforosz, Athanasziusz (1994): Az újkori Görögország története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 34. p. illetve Miller, p. 86. 12
249
/ / (*
&
)
% ' & < $ % % " = F )& & +8 B = 0 ' = = = " FD % / & &E & '/ ' ) ) & % & " = % % / )" ) & " F ( ' / = / / & / F % ' ' ' % / % +6-5 ( B % / % / F% ' / % / F " % %E +. )) # / L ) 2 % ) & % ' ' ) " B F/ % & ' $ % = &) F& ( % = = +6@+ F & & =" +6 % " +, " & % / " ' / F ) ' " 14
=
'F
'
'
'
&
+5
B &
%
<
) %< / / = = '
F
%
%
%
& %
' ="<& ' B
' & "
F (
)
' ="< =% %x
( '
/ " F ' L < / /% ' % <' = % < ' / % <$ % ' +6-4 % $ % / +6-6 <" F / ' !<"
%/ / '/ ( "
F %
" '= %
<
% &
/
= F +6-6
' %
E
/ =
= &
" '
/ % %
F " 5-.5-- &) B) = +,
" / % / F % " (: " F '
+4
=" % ) B &) / % ) < % ' / ) +6@8 = +-&) / %/ F " &
Fényes Elek (1854): A Török Birodalom leírása, történeti, statisztikai és geographiai tekintetben. Hackenast Gusztáv, Pest, 199-205. pp. Clark, Edward C. (1974): The Ottoman Industrial Revolution. = Middle East Studies vol. 5. (1974) p. 65-76. 16 Sugar, Peter (1997): Some thoughts on the pre-conditions of modernization and their applicability to the European provinces of Ottoman Empire. Variorum Press, Hampshire, pp. 76-101. 17 Karpat, p. 253. A kés bbi szeparatista mozgalmak egyik alapját ezek az er k képezték. Quataert, p. 62. 18 Eszerint a gyalogság 113.400 f janicsárból, 16.000 f lövegkezel b l (topadgis), 2.000 f nyi tüzérségb l, 12.000 f bostangisból és mintegy 20.000 f nyi irreguláris csapatból áll, ami összesen 163.400 f a cikk írója szerint. Ehhez társul 50.000 f tengerész, 6.000 f moldva-havasalföldi katona és ugyanennyi táborver . A lovasság 132.000 f ziámet- és tímárbirtokosból, 10.000 szpáhiból, ugyanennyi teherhordóból (miklagi) és önkéntes könny lovasságból valamint 19.000 f fegyverkovácsból áll. The Times, 1821.04.14. 19 Bailey, p. 25. 15
250
) / ) / F @-/ % ' = " F & BF & / " ) B
J / % & % ("
+, ) )
" 5-" = % % B / & / / % (
/ "
'
/
= = % F
//
"
( $ % " &
& / / F % ' <" ' & F F ' ) % ' ( +6@. "< +8 " ' F $ % L = / / & " (& @- ( % " E & " == F & " ) % ' " F % ' +6@6 +6@, % <& ' ' B " ' / % ' %% % " F % ' $ % +6@. & ' ) @+ ) )/ (% & " $ % & / F ' & = / % " ( ' " F & / -1 F ' ( / " H '/ F && 3/ ' " % 9F = F < & F / " @@ D ' / & % ' '/ ' & F/ ' / % ( ' % ' &) B )F / F F ' F ' $ % " ' %/ ( & / % " / F " / = @7 / ) )F / / (/ / ' / F B B / ' F H B / = % ( B %/ F F ' / )F =)F & F = F F F ' F 20
Bailey, pp. 34-35. A török mozgósításra utalnak 1827-b l nem meger sített hírek a The Timesban, emellett biztos forrásból is meger södtek ezek a híreszteláések: Csapatokat vontak össze Drinápoly köré. The Times, 1827.07.26., Szemlinb l április 17-i hír szerint Travenik pasája minden hadra fogható ziámet és tímár-birtokost besorozott Boszniában és Törökország európai részén. Az így gy jtött közel százezer embert, amelyb l csak 40 ezer reguláris, a Dunához küldik. 1828.05.03. A shumlai és Sizebolinál lejátszódó ütközetekr l beszámolva a Times megjegyzi, az események menete alapján kit nik, hogy a hatalmas orosz seregek létszáma ellenére sem olyan sikeresek, mint azt el ször várták, mivel a török csapatok nagyon h siesen szálltak szembe az oroszokkal. 1829.06.19. 22 Bailey, p. 11. 23 Az oszmán szolgálatban álló A. de Juchereau de St. Denys ezredes, aki évekig élt a birodalomban, visszaemlékezéseiben szintén kitért az ulemák mindenható befolyására, azonban az véleménye az volt, hogy a törökök szoktatták rá az alattvalóikat, hogy minden vallási kérdésben és hivatali ügy kapcsán az ulemák és a muftik szolgálataira hagyatkozzanak. Egy id után már nem csupán tanácsokat adtak, de megfellebbezhetetlen befolyással rendelkeztek a miniszterek és f hivatalnokok kinevezésére vonatkozóan. A 18. század végén a janicsárokkal együtt szembeszálltak a szultánok reformjaival, s t aktívan részt vettek a trónváltások szervezésében is. The Times, 1821.08.31. 21
251
& =/
)F /
E/
F
%
< =
%
"
F '
H
'
= F F %
F
= &)
F "
@5
$ %
< & %
% /
&
=
' '
/ % ' ' / +6@/
= &
/
B
/
/ =
F '
/
( % '
= F
' " F
/
F ' )F
/ % $ %
& &
( /
% <
/ %<
= && = F
/
( +6@, @8
(
) " $ % ' / ' ' B = F % & ' / " ' +6@+ = B 1 3D 9 ' = ' / % ( B 1 $ % B / '/ B BB ' F " +675 = B & B / F % +, & ' B = = )/ ' % F % ' / '% / F / / ' B ' B * '2 ' = / F +6@/ / / F % ' ' E 2 & / ' E ) / " ( = / & / % & / BF & / ' / B ( F = " ' ( = / = / ) & < " =/ ) $ L % F= =/ ) ' / F% ' & ' F ( /) = " / F % ' '= F &
24
Fejadó szempontjából három csoportba oszlottak: edna, akik 10 piasztert, evsat, akik 6 piasztert és az als, akik 3 piasztert fizettek. A földadó a termés 1/10-t jelentette, amit az államnak fizettek a parasztok, de a teljes bevétel harmada, fele adóba mehetett. Mivel mez gazdasággal a lakosok 90%-a foglalkozott, ezért az állami bevételek jelent s hányada is a fej- és földadóból tev dött össze. A városok nem mez gazdasággal foglalkozó rétegei nouzli és avariz nev adót fizettek, a külkereskedelmen 3% vám volt, emellett voltak külön fogyasztási adók a l poron, boron, dohányon, valamint közvetett adók (ichitisab) és az ilitzam, a birtokadó. A vámrendszer els sorban a behozott termékekre nézve volt kedvez , mert a Portának szüksége volt a nyugati iparcikkekre, ugyanakkor egyes belföldi termékeket nagyon olcsón vittek ki. Az adóterhek magasak voltak, de a legsúlyosabb probléma mégis az adóbérleti rendszerb l eredt, az kapta ugyanis meg az adóbeszedés jogát, aki a legtöbbet ígérte érte és ezt az összeget valamint saját profitját a lakosságból sajtolta ki. Bailey, pp. 3-38. Az adózáshoz lásd b vebben: McGowan, Bruce (1981): Economic life in Ottoman Empire. Taxation, trade and the struggle for land, 1600-1800. Cambridge University Press, Cambridge 25 Quataert, p. 65.
252
& & =
% " & ' '
= ) F %
E % ) ' F
% " % F
' = ) ' ( = / '
<' = = = +6@6 "
'
"
)
F
'
/ F
& &
/
/
3+6@. 7+ &
=
&
F /
" %
B %
"
"
$ %
'
% +6@. B '
) % =
& "
% ') '
) / @,
% ' F
% '
'
/ =
(
( ' F
4 1
=
/
=
"
F
F % ' /
F
( F
&
/ &
% )
) '
% &
' "
/ /
F
% "
' F F ' D" = F /
' =
/ F
. 9F B
&
" /
F
)
3+6@4 "< ( = :
/
B %
'
@6
' 3$ 9 F / ' /
"
$ % F% ' /
"
'/
=
'
" % < & ' ) ' )
$ '
'% " ' )
59 /
&
B
2 " G / / / % "
' <" % F % '
"
'
/ & B " / % ' / % ' & ' ' ( %
)
% @4
/
E
F %
BF
'
@.
=
' & ' = " % = % ' ' / ' &
)
" (
/
& ' " ' ) '/ % "
B
F
' '
%
=
'%B +6@4 "< F =
'/
B
' " ' )
( F/ '
" E
&
F .
H
" =
'
= " ' ) / =
'
= %
/
F '
=
/
&
'% F % ' % '/ F % / ' / '
"
&
"
"
&
26
U ., vol. XV. 1271-75. A korábbi orosz-török konfliktusokat lezáró békék (1774: Kücsük- Kainardzsa, 1792: Ia i, 1812: Bukarest) során szerezték meg ezen jogaikat. Lásd b vebben az alábbi munkák megfelel fejezeteit: Jelavich; Bodnár Erzsébet (2003): A keleti kérdés az orosz külpolitikában a 19. század elején. In: Takács, Péter (szerk.): Történelmi tanulmányok XI. [Acta Universitas Debreceniensis Series Historica sorozat LV.] Debrecen; Quataert, pp. 54-56., 28 Debates, vol. XVIII., pp. 86-93. 29 Marriott, J. A. R. (1918): The Eastern Question. Clarendon Press, London, p. 183. 27
253
'
'F F % '
/ / % " ' ) '/ = " & 7- * " ' F % ' C/ ' / & = " ' ) '// ' ) " / % ) F % ' 2 B & ) '= F '$ % / % / % & " F & " % ' )/ / " ( +6@6 % < F7+ ? ' & / '% ' ' "E & ' ? = ' +6@, = +5 F ' & ' 2 F & " : = ( 1 2 B % " G = " ( ) ' / )% " ) ( B % F ) ( $ " ) % " F '% F% ' $ B ' % 7@
(
+6@,
2 $ '
" % F
"
B ' (
& /
&
$ / ' <" = 2
( %= '
%
% '
F '
&
' /
77
30 Lásd az eredetit: „Immediately after the signature of the present additional article, the high contracting powers will, consequently, transmit to the admirals commanding their respective squadrons in the Levant, conditional instructions in conformity to the arrangements above declared.” In: Debates, vol. XVIII., pp. 91-92. 31 Az orosz-török háború Anglia minden diplomáciai er feszítése ellenére akár a Török Birodalom végét is jelenthette volna, ennek a félelmnek adott hangot De Lacy Evans ezredes. Oroszország 1829-ben szabadon eldönthette, hogy meg akarja e dönteni az Török Birodalmat az európai területeken, de ez az eshet ség nem kap nagyobb figyelmet a perzsiai események miatt. Ha az oroszok megszerzik a Hellészposztoszt, Angliának nem célszer fenyeget en fellépnie, hacsak nincs veszélyeztetve a kapcsolattartás a Brit Indiákkal. Oroszországra vonatkozóan megjegyzi, hogy a lakosság 50 millió f az európai területeken és a legalacsonyabb becslések szerint is 1,28 millióval gyarapszik évente, ami 15 év alatt további 18 millió f , ehhez járul még a ruméliai 5 millió és a Dunai Fejedelemségek lakossága, vagyis együttesen 73 millió f lesz hamarosan az európai Oroszország lakossága. Anatólia jó részét meg kell hódítania védelmi szempontból, már csak azért is, mert gazdasága gyorsabb ütemben fejl dik, mint a francia és ez els sorban a déli területeiknek és a kormányzat ipartámogató politikájának köszönhet . Ha bármi ellenségeskedés kipattan, mérlegelniük kell, hogy a Rajna elégséges korlát lesz e ha megindulnak a seregeik Varsóból, Szerbiából a Fels -Dunától, és a 30-40 milliónyi német ellent tud e állni, akiknek gyenge és oroszok által befolyásolt uraik vannak. És vajon a franciák fel bírják-e venni a versenyt a 100 milliónyi orosz-német népesség er forrásaival. Ha orosz zászló lobogna Konstantinápoly felett, megdönthetetlenné tenné az orosz befolyást a német tartományok felett. A Márvány-, Fekete- és Azovi-tengerek b velkednek mindabban, ami a hajókhoz és a tengerészek kineveléséhez szükségeltetik. Ezáltal eszközei megnövekednek és nem csupán defenzív háborúban válnak félelmetessé. Anglia és Franciaország számára is ajánlatos lenne most megakadályozni az oroszok eszközeinek b vülését és visszacsapni ket saját vonalaikra, miel tt az eszközeik merülnének ki. De ha megszereznék az oroszok a Fekete-tenger bejáratát, akkor a kapcsolat Indiával tarthatatlanná válna Anglia számára és költségessé, ha az oroszok kiépítenek egy bázist az Aral-tó mellett. A gazdaságra nagyon nagy befolyással van az orosz terjeszkedés, emiatt fontos bizonyos rendeletek elfogadása, amelyeket a nemzet érdeke kíván meg.The Times, 1828.08.22. 32 Ormos Mária-Majoros István (1998): Európa a nemzetközi küzd téren, Osiris Kiadó, Bp., 51-52. pp. 33 The Times, 1829.05.14.
254
(
= " / =
F
/
2
B
"
/ B '
'=
&
% " /
'
F % ' =
'
& ' & '
% (
'
/ =
&
F
/ = = / '
'
B 75
/
& '
% % & '
F
%
' /E & ' F &"
'
'
B
78
(= & ' B ' F +67- = @ F B '% = / J % ; / ' 7-& " B +6@, ' B 7. %% F % ' % < / " : ) % F % ' ( %% & % F % % ' " / F = F% ' % ( % / $ % % &)/ F ' )/ ' ; ( / $ % ( / && F BB ' % '/ F ) / F% ' % ' ' $ % & " " F % ' G = ' = ' = 74 ( % ) F% ' % / B & ) F ' % F% ' / ' % / % ' 2 ' = F % " " " F / % / ) ' B F ' F <" F <" & '/ ' B % F 2 = & ") F / ( 2 +6@+67/ " ' E ) ' / $ % / % " & ' +6@/ / = / / % ) / F ' ' ) / & / & * '2 ) % = ) ' ) F ' & & = $ F = )/ = F ' ) "F % ' = & ) & / /) 34 Pontosan így szólt: „The only effectual security which Greece and England could have, would be, to give to the former such a territory and such boundaries as would render any aggression very unpromising.” in: Debates, p. 561. 35 Uo., 1830.01.11. 36 Uo., 1828.04.10, illetve 1828.10.01. 37 Uo., 1830.04.19.
255
= /
%
i
2 & / % " (= / = ' ) & B/ $ % ) & " ) F F % '
256
'
" ' ) /
% "
/
'/ $
/
"
F
F
% ) " '
F
%%
/ /
'
F
'
'
F ) ' * '2
2 &
* '2 '% & '
B
'
'i F
'
F
) '
% %
&
= ) /
' F
' /
" /
= /
' <'
& ) +6@/
/ / =
' B /
#! 1
>?
!
F"
/JU
Z&
5 ;
(
1
1
8 1
(
1 % %%% &
1( 1
(3
8
8 8 51
% 0 (
( ( %Y+ +, ' &
2 " / =
/
(
2
=
/ " 2
/ /B
$ ' & ' (:
= ' $
>_ (
= "
/
( '
<
&
%%% F G ' 2 = F ' ) ) / / '
% = = ' = B ' ' ' ' ( B & / % F ' ' G / ' J ' F B & / ( % = / " 2 ' & ' B : " ' )
= &B c ' %
1 5 8
8 1
% %
'
( 8
=/
+,--
F DB
/ I
'%
= ) / ' F & '
J ) / ' 1 /
(
+, & '2 / & 2 /
'
)FJ
=:
= ' )F
B
F
'
"
)
@
/ " ' '
)
'
/ ) / F : / ' G ' F/
L
/
% ) /
' " /
= '
'
'% / F% ' & ")
)
B / B
G /
/
' / ' / B G '2 F
( +,,-
1
' '
'= = '
F = ) (
G
'
* A tanulmány az OTKA 47333 sz. kutatási projekt keretében készült. 1 A mohammedánság helyzete Boszniában. Budapesti Szemle, 1900, 103. kötet, 285. szám, 470-471. pp. 2 Terzi&, Slavenko: Projekt “austrougarskog Balkana” u Bosni Hercegovini. O ideološkim osnovama nau2nih istraživanja I nau2ne propagande. In: U . (ed.): Bosna i Hercegovina od srednjeg veka do novijeg vremena. Beograd 1995. pp. 407-423.
257
2
/
% % / " "
(% '% = =
F
' = / ' =
= '
) " ' % < F & /
B ) &)= == %
=/
B 7
F% G )F %
&
B
& '
F
'
"B <"
'
& E
'
F
) = '
1 =
$ ' % <
/ $
& % F
)
B '
& %
/
F '
% &
/ =
/ / )
% / (/ %
F
%
' / &
= 2
/ < "
B '
F % ' ' /B = % ( % F % 2 % % F % / % % / ( / 2 % / F / % % % F B / % / ' " % ' F % = ) & '% " '< = E/ ' B ' & " '% 1 2 ) / ' F " ) < = / ' E / & = / ( ' '% B " F &) & )/ E (" ) '% / ' ) / & =B = % ' ( = $ % % " '% % % E ) = '% B% )& = % % = ( F % ' 1 $ ' $ % F = ' % & % ' ( I ' F & ) = = '% / B " 2 '% & / F ' & 'B = ' ( +,
B
F
/
) ) / = 1
L ' %
1 2
)
F
'
' ( & " F ' '
" /
B& & '% = / / B
%
'% '% ) F % & =
% " &
=
3 Grijak, Zoran: Politi2ka djelatnost vrhbosanskog nadbiskupa Josipa Stadlera. Zagreb, 2001.; U .: Benjamin Kállay i vrhbosanski nadbiskup Josip Stadler. Problemi katolicizma u BiH. Prilozi, 33, Sarajevo, 2004., pp. 101-133.
258
= )
= '
$
%
B
/ " '
/
'
% / (
F '%
'% ) =B =
" = )J ' F 2
% F
/
'
'
/
/ " F % / =J ": '
/ ' F
&
= % " /
% ( ) "
'
)"
L / B ' F
/
/
/
=B = % % &
F % /
"
E
" & ' ) / / F % ' & ' '% ' ' % '% % / E '% G ' / = =
% / F : J = : B F <" % 8 '% G ' " & / ' ) '% = " = = = . / ) /
=
"
== /
/ G
) ' =/ /
F
$ " F
% '
& = = ' ) ) % / =
/ A ' ' /B / = '% / ( " / & % = ' / B F ' / / : " F% ' =
/ =/ % '
' F % ' / B
/
5
"
B ' L / / % / " : % / & /
/ :
/
'
G % ' =B = " % ( % % / =% "
) =B = $ % ' =
"
' '
=
'%
/
(
/
=
F
%/ ' B %
/
2
/
/ /
=B =
E '
F
=B =
=/
2
=
( ' / " / = = ( <" / / & % E
) * %
/ '
=
'
)
'
" /
'
F
&
'
G
=B = =
F
= '
/
% / "E
"
=
&
'
&
'
=
'
B
F ' " <"
4
/
&
'% E/
/
&
'
&
4 Vranki3, Petar: Religion und Politik in Bosnien und der Herzegowina (1878-1918). Padernborn-München-WienZürich, 1998. 390-475. 5 Grijak 2001., i. m. 85-90. 6 U.o. 257-278. 7 Grijak 2001., i. m. 126-137. Vranki3 i. m. 540-551.
259
B
/E
' / '
F
&
E
C '
F
= '
="
=
E
& /
'
=
F
/ ) F% '
B
'
<
) ' B ( &
"
% %
= & )
'
)
) / 'B '
F ' +6,'%
/B "
F ' 3+6.6 87 = ="
B / ' /
&
' ' )
& &/
/ %
'
&)= = & ' '
F%
B
B '
F &
' (
"
FG " ' R '
/ % / % ' ( '
' /
&
% /
) / & =
' '
? " /
/
E
" G ' % ' '
) )F /
" =
F
/ * %
=
/
' 9 / "
F
) (
&
)
B
% ' ' /
6
'
' & F
&
/ %
& ==
E/
&
/ %
F )
)
/
' $ %
) =B =
& F '% (
= % ' F = F B= & & % ' ' ' " ' ' / / I / ) B F ' ' / / : 1 ( & I '% = = " / ' F% = ' = '% ' "E % / B I =B = = ' = F / B " & '% % ( I '% = = " F ' ' " +6.6 / / ' I 2 '% / & = " & B % / I " / F ' =B = / " / F / %/ '% & ' F B ' '% " / & % % )
'% " G & /)
% '
8 Džaja, Sre&ko M.: Bosnien-Herzegowina in der österreichisch-ungarischen Epoche (1878-1918). Die Inteligentsia zwischen Tradition und Ideologie. München, 1994. pp. 75-79.
260
%
'%
' / '% +66-
=
(L
% = ' '
/
@6 ' BB ' '&) / / ' % ) ( ' ' / ' '% E ) ' I=B = / / = & ' '% ' ' =" = ' =B = / F / ( =B = " ' ' / ' % = B ' " ) ' / % B ' & L " " = & ' $ % ' =B +% ' " % '% = " F ' &) E / ' '% % % '% ) / = ( = B '
'
% )/ F , '2 ' ) " B " & / )" F B ' ) &B ) G
=
( '
= =
= /
&E / ' & = ' =
(
/ (= =B =
=
" / = ==
%/
' %
"
&
( I '%
=
&
' B '
/
/
"
&B )
I "
+66@ "< / = * c
F D % F
/c
'< F % ' ' /
'%
/
'% /
% %
= / F $ & )
" '
<
B
&
++
/
'
(
" / = ' F ' 2 ' /) =B =
'
G ' ' F% '
'
=" '% =/
E % /
=B = " B/
& '%
"
'
' 1 < '
' F = ' (
"
'
'
/
' L
' '
& ' ' = /
=B = & " '
/
% "
= =
= '
B $
=
F '
F (= / %
'% = & / / % /
)/
'
%/ <"
) &
& % B
" /
F
% F % '
B
9 Kállay 1879. december 11-i utasítását a konstintinápolyi pátriárkáva tárgyaló Gustav Kosjek követanácsosnak kiadta Vranki& i. m. pp. 773-775. 10 Vranki& i. m.pp. 127-131. 11 Kralja'i&, Tomislav: Kalajev režim u Bosni i Hercegovini 1882-1903. Sarajevo, 1987. p. 202.
261
%
B =
%/
/ / )
: <" %
/) = ' =
'B % % =B =
'
=
/ B
'
/
/
) ' /
'% / B / )
F %
<
' / F% ' /B
%<
&
)/
& ' B
/
' ) %
H( '% /
/ ' L ( " ' " / '% F = '% & B ' F ' % % ' E ; / / ) ' / GB / " =B = +66) & : / G / cF G ' & == ' %/ ) " F : /' J &" / / F+@ %/ '% ' ) & ' ) / ' / ( % % ' "E = ' '" F ( % &)% / F B ' 2 " ' ' +7 = +667 " ' / = / '% = <" %/ & & I= = F / = ' = / / ( =B = % % < ' / ( = F / & ' ) / = : " / ' " )G '% / $ =B = & " F % ' '% = " " & +5 ' " < / ' ( " / =B = & / G ' ) ' '% = / & F ' & ) = F " / ( / ) B ( / &B F & ) / / =/ ) F% 'G ' / 2 ) ' +8 $ < = = / / / & ) ) =B = % ' % ' B F % ' ' B +.F '% = " G ' " B E ( ' = ' ) = Z% / F = = Y / )= F +4 ( ' / ' F '% = " Z YF Z I Y '% =
12
" %
Vranki& i. m. p. 142. Allmayer-Beck, Johann Christoph: Der stumme Reiter. Erzherzog Albrecht. Der Feldherr „Gesamtösterreichs”.Graz, Wien, Köln, 1997. p. 286. 14 Vranki& i. m. p. 148-152. 15 Stenographische Sitzungs-Protokolle der Delegation des Reichsrathes. Achtzehnte Session. 3. Sitzung, 1883. novemer 12. Wien 1883. pp. 68-69. 16 Vranki& i. m. pp.153-162. 17 Grijak 2001. i. m. p. 233. 13
262
"
)
/
"
E / )) % /
E B
"
G / c && / ) G ' / F % ' '% % ) = " " / " ( / ) / " % / / '% F " <" & B ' ' ) / & B ' % )/ F % ' / " =B '% ' ( '% / = " ' & ) = : " / ; " / % F = = )" ( E " ) / ' B & ' '% ' ( E ) " / I =B = / / ' ( ' / =B = % / ( ) &) " $ % /B / / ( / +@ % & / % ) ' =B = % " / F & / ) ' ' ( ' / ' +6 ( F % ' ' ' = % " & ' " = = ' ) = " B ' F F% ' = = = ' % ' / F BB % % +, / ' '% ( +66' ' B I =B = " / ' '% / = =" = ) =B = I < / / ( '% & & ' < =B = ' '% % ) " ( ' / '% / G ' ' /
% )F % ' "
&
18
Kralja'i& i.m.p. 339. és Vranki& i. m. p. 147. . Vranki& i. m. p. 222. 20 U ., p. 148. 19
263
"
) & )
=
/ /
' ' /
F ( '% =
" ) = '/ < /
/ ) / / E
%/ ' $ ' % / " '%
/B %
' / & / = ( F ( = % )/ 2 ' : " / '
21
& '% ' = /
Kralja'i& i.m. p. 339-341 Vranki& i. m. pp. 194-199. 23 Kralja'i& i.m. p. 258. 22
264
/
G G
' /) /
'
'
I F% ' % ' ' % / = F ' / F )F /
)
/ / ':
=
F
F% ( ' < & ' & % /
'
% ' F % +46 / '
'
)
'/ '%
& ' & B ' < &
& '
$
F
'B
)
$ ' &
/
'/ B
'
F "
@@
'
% ( '
'
/ '
/ )F <"
=B 2 I '% = 2 " C %% F % '
/
(
/
=
"
B
' 'B " G '
I (
@+
/
E
/
<" =
= '
/B (/ '%
' '
G %
) '%
/ & / &
' & / ' %
& <" =B =
="
/
" '%
<' =B
' ' / %
(
=
% 2
' " )F ' / ' " ( & ) / < " ( & 2 E F " F% ' = ' <" ' ( & '% ' ' ( ' / F % / B = / ' &)/ F ' +7d ' B & ' = & ' =& < '% ' = ) '% I ) ' = ' "B " & /
%
= 1
F
/ ' ' I ( B " @7
( +64, % '
@5
B % =
(
'% &
% ) /
&E
: '
' =
"
( % &
F
'%
'%
& ' <'
<
B & ' ( ) ' 1
`3 (
0
& ") F )
B = = ( /
F &
'%
1
7 1 1h 4 1 + 3
%
%
/ '
' < == % '
)
B ' B )
/ % % '
'& ) "
&
/ =
% '
/ / &
'
'
% / F
%
% '
/
& F
% ' % '
"
/ '
@. ( " = = ' / " ' / '% / ' ) / F % ' / B & '% F '% E ' &) '% = E F & ) = = /
.d
= ' ( % / '
'% =
( &
'
( /
'
' +6,7
& = & &B
'
' 1 3 (1 5 0 %%%& 3 %Y@8 & " ' / <
&
)
B )
%&
h
& '
/
/
F
' % '
%
G
(
"
%
/
7 & 1 0 i9 2 1 2 1 '
"
P== '
)" ) f 3 1 T
/ E/ ) )
% ' F
F
1 U
7 4
'
%
/
" /
&
B = & == e( 1
)
%
' F
'
3
= F
/ )) ) =
<
0 1
( &
/
'/ &
T
7
B)
& ' &
1
3
' &
'"
1
1
/
B
1
%0
=& <
) F
&
U % &
' ' B
G
( G
H Z& %&
1
" / F
G / F
24
Papi&, Mitar: Istorija srpskih škola u Bosni i Hercegovini. Sarajevo, 1978. pp. 168-170. Idézi Džaja i. m. p. 198. 26 Kralja'i& i.m. pp. 248-251., 258. 25
265
/
'%
&
=
==< ' * % = ' / ' ) B & ' ) / = / % / % E/ )
=
( "
= % ) '% '
"
/ &B
&)% / %
' &/ ' "
' ' '
F <
&
%
"
' G
'
< / / &/ ' ' % F / G ' ) & ' ' / ) G
' E E/ /
% E/
%
'
'
/ ( +,-,
'
F %
G = % /
E
/
/
& & ' '% &
F % '
/ "
% )
P
)F &) / = ' 9 ' G F / ( /
'
' % ' ' / & "
& " & B ' % / =
/
' / &
(/
'
/
B
'
'%
3
'
(
/ ' =B =
B
' % /
& B ' '
F
(
F
"
/
F
@6
<"
F
&
@4
/
& %
/ <
/
' % G
) F
'
&
" '
%
F
% <"
E /
'% 9
&
/
E
) / '
&
& B ' / &
"
F & =
% =
F
/
B
0 % ( = / ' / ' F )= B ' / / / =) / '
& '
/
' 2
F
'% &) 3; " $ /
/
% )/ F % ' F ' & '
(
@,
= '%
' '
& F
'
E $ /
'
%/
F
/
"
G
'
27 Hauptman, Ferdinand: Die Mohammedaner in Bosnien-Hercegovina. In: Adam Wandruszka und Peter Urbanitsch (hrsg.), Die Habsburgermonarchie 1948-1918. Band II. Die Konfessionen. Wien, 1985. pp. 681-694. 28 Hauptmann Ferdo: Borba Muslimana Bosne i Hercegovine za vjersku vakusko-mearifsku autonomiju. Sarajevo, 1967. 29 Džaja i. m. pp. 58-68.
266
'% =
"
& / &) =B
: '% &
F
=
& F
&
%
&B
I ) /
@/ "
'
'
)
&
)
'% = &
)"
267
(0 K( 8 K 8 K( K ( (
3( ( & K 8 ( K 3 ( K ( (8 ( ( 3 ( ( 3 ( ( % # 4 ' I 8 & 3 ? 3 1 % +
#
N( K (( 73 ( ( 3 8 (&
+ 1 4(
#" & 3/N ) )
(
&"< +6.- 4-
%/ !
?& ' / /
'
7
& / F ' F% '
B
F
& /
'
F % / B
/ E )
F
(
) +66, "<
=
1
/
H
%
(
F
/
" / ' '
"" G @ ' F ( % O/
(
@
? =
= / %
/
'
< % '
"
B L
=
B ' & '
+64.
) .
9
%
/ / # / F ' / F / H 3 = 9
'
'
&"< /
B //
/
' &
/
/ $ =
F>HH?4>?@HJ
' /
M 3+646 +,-69 ) ' <' ' ) 3% / = /
= ' F ' ? F F $ % ;l
5
(
8
F
/ ? (
4
y%
:%B z
6
Ramsaur, Ernest E.: The Young Turks: Prelude to the Revolution of 1908. Princeton, 1957, Princeton Univ. Press. p. 72. 2 Bilge, Reha: Die jungtürkische Reformbewegung in der osmanischen Türkei. Wien, 1979, Phil. Diss. pp. 88-91. illetve p. 100. 3 Hanioglu, M. (ükrü: The Young Turks in Opposition. New York, 1995, Oxford Univ. Press. p. 28. 4 Hanioglu: The Young Turks in Opposition. 1995. p. 32. 5 Bilge: Die jungtürkische Reformbewegung in der osmanischen Türkei. 1979. pp. 134-136. 6 „A Szeráj mellett, a modernista tisztek elleni fellépésre és magának a h ségnek a biztosítására maradt még egy kiút, mégpedig azon muszlim társadalmak felfegyverzése, amelyek nem voltak tudatában törzsi [értsd. nemzeti] hovatartozásuknak. A szultán mint az iszlám vallás képvisel je és védelmez je a törzsekre katonai kötelezettségeket rótt. Ezek a törzsek albánok, kaukázusi cserkeszek és Arábia különböz területeir l való népek voltak, akik a törzsi kapcsolataikat fent akarták tartani. k képezték a Szeráj er szakhatalmának legfontosabb fegyveres támogatóit.” Bilge: Die jungtürkische Reformbewegung in der osmanischen Türkei. 1979. pp. 137-138. A muszlim uralkodó (kalifa) és. a nép (millet) és a bürokrácia kapcsolatáról lásd Simon Róbert: A történelemtudomány felfedezése: Ibn Khaldún és az Al-Muqaddima. valamint. A dinasztiák. A királyi hatalom (3. fejezet). In: Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe. Budapest, 1995, Osiris. 22-37. pp. ill. 168-334. pp. 7 „None of the founders of the CUP was of Turkish origin, and they represented the important Muslim groups in which a strong sense of nationalism was yet to develop – Albanians, Kurds, and Circassians.” Hanioglu: The Young Turks in Opposition. 1995. p. 168. 8 Hanioglu: The Young Turks in Opposition. 1995. p. 71.
268
!1 '
' &) ' /
# 3j ( $k9 3 / '
%
lN
/
/
F / B ) '
*(
.
+-
/
F
' '
& / '
"
{
) =
$ %
/ & "
) E/
/ "
= % '
"
' ( ' /
= = =
B
++
+@
+6,% = ) L % ' =/
& & "
= '
3= = / 1 ) & 3 3 ] ' " /
=
/
& '
/ " 9 ( )
F A &F G
= 3 ? A & 39 H ' 9F G +6,8 G F <"
)
/
(
/
/ F
/
= )
) #
<
H
= 9 ? F% ' ' % ) F / '
+5
" &)/ 2 %
6-i "
'
) / ! ' " % ' % F % ' ? " % +7 ( / '
/ /) H =
' &
/ ,
%
L
% = ( %
F
'
F
9 B /
&B
/
&
/ % ; 9 ( / ) F ) / E
(% B
B
=
" &
&)/ (
)
% / F % ' =
) F
'
$
" F
F
9 '% "
= '%
9
'
/ =
&
3
& = ' %
/
' B& B ) )
/ = 9 " = " 9F+8 9+. ' % /
'/
= % ' 3( % F
&"< F %/ ' F % ' ' ) B 30 m1 H & B )
F
<"
" =
9
Kaleshi, Hasan: Dr. Ibrahim Temo. In: Südost-Forschungen 1976. (35.) p. 116. U ., p. 117. Bilge: Die jungtürkische Reformbewegung in der osmanischen Türkei. 1979. p. 140. 12 A francia nyelv írásokhoz való hozzáférést az albán Sami Frashëri által 1883-tól 4 kiadásban megjelentetett francia-török ill. török-francia szótárok tették lehet vé. Prifti, Kristaq: Koncepti i Sami Frashërit për lirinë dhe pavarësinë e Shqiperisë (Sami Frashëri elképzelései Albánia szabadságáról és függetlenségér l). In: Studime Historike 2000/1-2. pp. 72-85. 13 Kaleshi: Dr. Ibrahim Temo. In: Südost-Forschungen 1976. (35.) pp. 118-120. 14 Bartl, Peter: Albanien. München, 1995, Pustet. p. 110. 15 A svájci ifjútörök és albán diaszpóra kapcsolathoz lásd. Blumi, Isa: Rethinking the Late Ottoman Empire. Istanbul, 2003, Isis Press. pp. 123-131. 16 Bilge: Die jungtürkische Reformbewegung in der osmanischen Türkei. 1979. p. 143. 10 11
269
=
F /B ) " / " ( = = B ' % F / '% = % F% ' ' +4 +6,8 " +,-@ F ' = / " F = / ? = ' & / ) ? ) (% ; = ( ; = " 0 m1 & ' /E = / F " ! ' L 1 2 # 39 k j( 1 N 9 +6 D % <' F% ' "" = " =/ ) 3/ 9 F = / +, = F B " ( & ) ) / / ' ) ( = '= &"< / ( / / ' " F % ' > ' & / = @" ? % ) % ( ' 3= " ) 9 @+F & / ' ' %/ 3 { 9 " % <' & 2 & F % % F = ' ' &"< $ ' 2 & / ' F ( ? F ? / % L / ' / ) @@ ( = = %/ / % = ; B F ' F% ' )" &"< @7 ' / / H / % L / 'B ' / &"< / F % ' < @5 = " / ' ' &"< @8 & E ( &"< " ) ' / F % ' +,-+ ' " F (% : % % 3+644 +,569 % " : % " /)" ? (% ; = @. ( % / ? ' &"< ) ' & " +,-@ & " ( %
17
&"<
F% '
'& "
&
= F
= /
"
Hanioglu: The Young Turks in Opposition. 1995. pp. 75-76. U ., p. 74. és pp. 77-78. Bilge: Die jungtürkische Reformbewegung in der osmanischen Türkei. 1979. p. 150. 20 Hanioglu: The Young Turks in Opposition. 1995. p. 81. ill. 165-167. 21 U ., p. 122. 22 U ., p. 121. 23 Kaleshi: Dr. Ibrahim Temo. In: Südost-Forschungen 1976. (35.). p. 127. 24 U ., p. 128. Az albániai ifjútörök szervezetekr l lásd. Historia e Popullit Shqiptar II. (Az albán nép története) Red. Prifti, Kristaq. Tiranë, 2002, Toena. p. 372. 25 Hacısaliho)lu: Die Jungtürken und die Mazedonische Frage. München, 2003, Oldenbourg. pp. 91-92. és Historia e Popullit Shqiptar II. 2002. p. 373. 26 Hanioglu, M. (ükrü: Preparation for a revolution – The Young Turks 1902-1908. Oxford, 2002, Univ. Press. p. 4. 18 19
270
/ '
B
& '
L ! G % L / !
= =
( = /
% 3 '
/
2
E
54
B
@4
(
& !
/ & ' @6 ( % ' <" / 'E" ) / { : % % / / !: ' # 3 m $ m(l1 $ 9 = ! # (% ; !2 ' # 3 1j( 9 F ' '= @, ( ! / & # = " '% B ' F ' F 7= ' ' % ' ] # B ) / " /) ' = 7+ ( & % ' '% ' F %/ & &"< 3 9 ' / 3 9F ' ( B L " B ( & / ) <" = = F ' { " ( / / / % E F ' 7@ +,-@ / ) &"< / ' & ' ' / B = & ) F77 +,-@ +,-8 <" = F &B / 75 F ' % ' ' " / +,-8 +,-4 3( F D = / F 9& '/ % &"< ( +,-. & ' / / " / / ) +,-. ' ' ) ' " ) ' F 78 ( = & F / ) ) &"< = ' / ' B < ( = / / / & ) H ' = / / 9 = % / 7. B ' F ' = ) ' 1 # ' F
H
) / /) /
#
27 A küldöttek arab, albán, cserkesz, görög, kurd, örmény, török és zsidó nemzetiség ek voltak. Fikret, Adanir: Die makedonische Frage. München, 1979, Oldenbourg. p. 239. Ibrahim Temo nem vett részt a konferencián. 28 A szakadásról lásd. Hanioglu: The Young Turks in Opposition. 1995. p. 197. 29 Hacısaliho)lu: Die Jungtürken und die Mazedonische Frage. 2003. p.100. 30 Sabaheddinék fontosnak tartották a birodalom népei közötti konszenzuskeresést ill. egyfajta szövetségi állammá való átalakulás szükségességét is. Az oktatási reformokra szintén nagy hangsúlyt fektettek. Bilge: Die jungtürkische Reformbewegung in der osmanischen Türkei. 1979. pp.173-179. 31 Kaleshi: Dr. Ibrahim Temo. In: Südost-Forschungen 1976. (35.). p. 129. 32 Hanioglu: Preparation for a revolution – The Young Turks 1902-1908. 2002. p. 14. illetve a többség politikai nézeteir l és reformelképzeléseir l: pp. 34-47. 33 Bilge: Die jungtürkische Reformbewegung in der osmanischen Türkei. 1979. p. 182. 34 Hanioglu: Preparation for a revolution – The Young Turks 1902-1908. 2002. pp.76-77. 35 U ., p. 5., p. 219. és p. 313. Ebben az évben alakult meg a szaloniki „Oszmán Szabadságbizottság”, amely török válasz volt a macedóniai nacionalista szervezetekre. Az új bizottság a mozgalom radikális szárnyához csatlakozott. 36 Bilge: Die jungtürkische Reformbewegung in der osmanischen Türkei. 1979. p. 152.
271
(& / ' % $ ' % % ' / /
B
+,-4
' F%
= =
'
=/
/ = +,-6
76
&
&"<
= '
' = &"<
/ ]& ? B& 5-
% & =
/ "
D " ? &
% %
&
'
/ " B
< F% '? /
<
'
&
/ )
=/ ) " % '
< & " / ' ) % / ' ? / & " ' " % / ' G / H B & = %/
/
'B &
&"< ) * /
'
' % ' B " / / ' /
'
/
E
/ ' 9 &
% ' 9
& " F
7,
3
37
% F /
/
=
/
&"<
B (
&"<
J
/ & B 74
F
% ( +,-@ =
) &"<
)
2
< & % '
/
%
E
= )F & ' /B % ' F % ( / ] = ' &
& / 3 / "
& / / % ) =
% (
'%
= E / F% '
&
' /
$ /
F '
= 5+
"
/ 5@
=
"
57
Hanioglu: Preparation for a Revolution – The Young Turks 1902-1908. 2002. p. 5. Bilge: Die jungtürkische Reformbewegung in der osmanischen Türkei. 1979. pp. 184-188. „Fiatal tisztek és hivatalnokok, akik a macedóniai tartományokban tevékenykedtek és nap mint nap érintkezésbe kerültek a forradalmi bolgár, görög és szerb szervezetek következményeivel, éretlenül úgy képzelték, hogy egy, a magasztos Osmanlılık (értsd. törökösítés) eszméjének nevében végrehajtott ellenakció török oldalról elegend lenne, hogy minden elégedetlenked és decentralizálásra ható elemet az oszmán állami gondolat mágikus búrája alatt egyesítsenek.” Vlora, Ekrem: Lebenserinnerungen. Bd.1. München, 1968, Oldenbourg. p. 188. 40 Kansu, Aykut: Elusive Transformation: The Revolution of 1908 in Turkey. Leiden, 1997, Brill. pp. 86-90.o. 41 A századfordulót követ en a nagyhatalmi diplomácia kívülr l is más dimenziókba helyezte az albán kérdést. Ausztria-Magyarország és Olaszország egyre nyíltabb riválisokká váltak az Adria keleti partvidékének „megszerzését” illet en. A macedón-kérdés ifjútörök-albán viszonyra gyakorolt hatásáról lásd. Hanioglu: Preparation for a revolution – The Young Turks 1902-1908. 2002. p. 54. 42 Krause, Albert, G.: Das Problem der albanischen Unabhängigkeit in den Jahren 1908-14. Wien, 1970, Phil. Diss. pp. 40-41. 43 Ennek egyik jól vizsgálható tünete az albán nyelv fejlesztésével kapcsolatos álláspontok alakulása. 1878 és 1908 között az albánság akkor állt el a saját anyanyelvi oktatási rendszer iránti igénnyel, amikor a birodalom a modernizálás jegyében el ször a muszlim felekezeti iskolatípusok, majd az összes birodalmi iskola európai mintájú egységesítésére határozta el magát. Somel, Selcuk A.: The Modernisation of Public Education in the Ottoman Empire 1839-1908. Leiden, 2001, Brill. pp. 207-216. 38 39
272
b
= % ?%
)
F % ' /
= / ?&
F " ) F% ' ' = " B ' / (& ) +,-4 ' & ( I F ' BB ' / < = " " F58 2 &B / " <" & 5. = & '% / ( &"< / ) / ' B ' / & = $ ( = F % % F ' =B / & ? 1% 3D % \/ F $ % D %| F * I% = 9 & < / $ " ) 8+ ' ( & / / / &"< / ) & S F% ' ' & &
&"< 'B E
55
& B
="
/ /
& ) F ( % )
+,-6 %
"
/ F % ' % F54 / ) 56 ( B % F Q B F $ ? )
/
) = 5,
F : )
8-
' B / B& '
) /
% )/ F % ' & '/ B&
F8@
44 Hanioglu: The Young Turks in Opposition. 1995. 198.o. ill. Hanioglu: Preparation for a revolution – The Young Turks 1902-1908. 2002. pp. 15-22., 51-53. 45 Bridge, Francis R.: Aehrenthal und die Reaktivierung der österreichisch-ungarischen politik 1906-1908. In: Die Habsburgermonarchie 1848-1918. Bd. VI/1. Wien, 1989, Akad. Verlag. p. 313. 46 Hacısaliho)lu: Die Jungtürken und die Mazedonische Frage. 2003. pp. 232-240. 47 Az ifjútörök városi szervezetek albán tagsága egyben az ottani albán klub tagja is volt. Hacısaliho)lu: Die Jungtürken und die Mazedonische Frage. 2003. p. 154. 48 A jól szervezett, évek óta sikeresen tevékenyked és könnyen mobilizálható toszk bandák hasznos szövetségesnek igérkeztek. Hanioglu: Preparation for a revolution – The Young Turks 1902-1908. 2002. p. 225. és 257. ill. Historia e Popullit Shqiptar II. 2002. p. 375. 49 Hanioglu: Preparation for a revolution – The Young Turks 1902-1908. 2002. p. 315. 50 U ., p. 230. és 255. 51 „Az ifjútörök propaganda különösen az albán tisztek és katonák között terjedt el. Megtagadták, hogy a honfitársaik elleni büntet akciókban részt vegyenek. A forradalmi tisztek többsége (Koszovó vilajetben a tisztek ¾-e volt az ifjútörök párt tagja) albán nemzetiség volt és a Macedóniában és Koszovóban állomásozó III. Hadsereghez tartoztak.” Bartl: Die albanischen Muslime. 1968. pp. 154-155. Az albán katonatisztek részvételére – függetlenül a helyismeretükb l, helyi kapcsolataikból stb. származó el nyökt l ill. attól, hogy a III. hadsereg tisztikarának a többségét adták – praktikus okokból is szükség volt: az albán legénység túlnyomó többsége nem beszélt törökül (márpedig a III. macedón hadsereg vezet inek háborús cselekményekre is fel kellett készülniük). Somel: The Modernisation of Public Education in the Ottoman Empire 1839-1908. 2001. p. 216. és Hacısaliho)lu: Die Jungtürken und die Mazedonische Frage. 2003. p. 154. 52 „Az, hogy az ifjútörökök megígérték ennek a veszélyesnek tartott külföldi intervenciónak a megállítását és kilátásba helyezték, hogy a [jelenlev ] külföldi er ket, mindenek el tt a reformereket, kikapcsolják, valószínüleg a legfontosabb szerepet játszotta abban, hogy az ifjútörökök megnyerték az albán muszlimok támogatását.” Hacısaliho)lu: Die Jungtürken und die Mazedonische Frage. 2003. p. 167. és Kemal, Ismail: The Memoirs Ismail Kemal Bey. London, 1920, Constable. (Reprint 1997). p. 365.
273
F '
/
F
=
87
/ ? 85 % ' / / F F % 88 $ F 2 L / I " / " < = " H +,-6 ' 2 " ' 7- --- & '/ 'E D " F8. % ' B 84 '% = " ( = ' $ % :% / = F % ' &) " ? B B !2 ' L # &"< / / ? B D " & ) % ' :% / = / % & F% ' ' & '/ 86H & & " / 3+,-6 8, "< @- 9 +64. '/ (& +,-6 ' &"< / / ') F ' +,-. / B / ( & / ) / <" ' &"< = ( % " <" ' B F / / ( +,+- ) & < F ' " = & ( +,+@ / & " ') H = ' & ' +@ = / % ( ) / =) / ) = ) % <" 1 2 (%
+,-6 ' *'
= %/ ' ) '
)
?
) @-%/ %
&
%/
" /
%) /
'
53 Ismail Qemali, Faik Konica és Fan Noli ortodox püspök (1882-1965) konkrét kultúrális és nyelvi jogokról is tárgyaltak volna, amibe az ifjútörök vezet k azonban nem mentek bele. Hanioglu: Preparation for a revolution – The Young Turks 1902-1908. 2002. p. 256. 54 Az albán katonák közül a fizetések elmaradása ill. a muszlim lakosság elleni bevetések elkerülése miatt már 1907 vége óta több százan dezertáltak. Kansu: Elusive Transformation: The Revolution of 1908 in Turkey. 1997. p. 82. 55 Bartl: Die albanischen Muslime. 1968. p. 155. 56 A ferizaji albán gy lésr l lásd. Murati, Adem: Kuvendi i Ferizajit dhe revolucioni xhonturk më 1908 (A ferizaji gy lés és az 1908-as ifjútörök forradalom). In: Gjurmime Albanologjike (seria e shkencave historike) 1996/26. pp. 85-96. és Pllana, Shevqet: Kuvendi i Ferizajit më 1908 sipas disa bashkëkohësve. (Az 1908-as ferizaji gy lés néhány kortárs alapján) In: Gjurmime Albanologjike (seria e shkencave historike) 1996/26. pp. 97-113. 57 Kansu: Elusive Transformation: The Revolution of 1908 in Turkey. 1997. pp. 91-92. 58 „The Albanians were completely unorganized, but amongst them was a certain Hacı (aban Efendi, a supporter of the CUP. He took charge of the disorganized rabble and harnessed it into a demonstration in favour of the constitution. The result was the demand for the constitution and the ultimatum to the Sultan.” Ahmad, Feroz: The Young Turks. The Committee of Union and Progress in Turkish politics 1908-1914. Oxford, 1969, Clarendon Press. pp. 11. és Bilge: Die jungtürkische Reformbewegung in der osmanischen Türkei. 1979. p. 205. 59 Bartl: Albanien. 1995. p. 112.
274
( 5
N
3
1
( ' " +646 ' % ) % < / ' &
F% ' : : & / F ? /
/ F
% '
F>?@H4>?>BJ B=
F
' &) % ' '% & <" F /
' % ' & F /
)
/ / +F ? / (
"
F
/ (
B F
=
) & / '
/
H
'& 9F % ' ' 'E F ' & / = F % F % ' & " <" 2 = / 2 = % ' $ = / ' F & & / S' = F B '/ ( '% & ' ? ' ) / –/ 2 = / F% = 2 / ( B ) = ' / / F = / / F % ' %
=)
F
3 B
/ 2
"
O B
' /
B
& / '
% )
'@ <' % % '
B= ) '% 2 ' & =
' =/ ; '
F E = '$
F % & ' = = " % B% / F I H* ' / F %
/
F /F * =
/
'% )= " /9F
B= '
& ) "
1 Paounovsky, V.: The Bulgarian Policy on the Balkan Countries and National Minorities 1878-1912. In: Construction and Deconstruction of National Histories in Slavic Eurasia. Hokkaido, 2002. p. 332. 2 A bolgár alkotmány lehetetlenné tette az uralkodó hatalmának meger södését, s ez a pártpolitikának kedvezett. Az alkotmányhoz való viszonyulás kezdetben valóban meghatározta a pártok identitását. Mind az alkotmányt támadó Konzervatív Nemzeti Párt, mind az alkotmányt véd Liberális Párt élete az alkotmány módosításával vette kezdetét, de az utóbbi több frakcióra szakadt. Az el bbiek viszont az alkotmányról így vélekedtek: „angol szellem alkotmány – angol polgárok nélkül, de orosz elektorokkal.” Idézi Wagner, H.: With the victorious Bulgarians. London, Constable, 1913. pp. 44-45.
275
L ' ' =
/ =
B
% F
F / / / 6-
=
% ' '/
/
=
' F /) = = ' +,-6 " +48 =/ ) ) +8-F % F / ) = / A / : / B % F =/ ) B " F / 4, / / 5 =/ ) F % ' = ' F ' / ' % < % / % F / " / " F % ' " E !
K $ / = " F% / / +,++ F 7 / /
=) + /
F %
7
/
/< D
)
/
'
'# (/
)F % ' = ' =
/ =
3
= '
( =
' &
'=
"
'E ?
')
=) = %
/
)
/ $ / / & '/ F =%
& " (
F
% ' (= &B / ' / / / ' B ) B & &B )/ = % / = )F
' ' =
= " F
%
F '
% " F% '
= =
<" /
! ) % ? '=
/
=)
#
" &
) ? ? =
'&) S ' B K " 2 % / B F %% / ) ) B& ) ' / G *' = / = / 'D F% '( / ' " ) % / ) & & ' / F " / F B ) B& F% ' & / )& ' & % F = == ' = F ' ) & F $/ 2 / " / B == ' F
$/ B 4
F
' & "
<" / B ' ( " F
F/
F F )
/ = ) F
2 /
$/ = = F
& F '
5
/
3
( F '
E 'F B
'
"
'
9
/ / % " )
%% F
/ = &
% "<
=
B= %
' & '/
F " &
!= a ') % ) F ' /
i /
# /
The Balkan Wars. The War Correspondence of Leon Trotsky, New York, Pathfinder, 2001. (Trotsky) p. 78. Uo., pp. 80-82.
276
" B&
( F % '
' = / / / ' F B F " " F % < / ' = / ) F = / / =" ( = B= / F 'F ' / & $ F ( / ) % " "B B= / = L <' F % ' B & = ' ' F% ' = F )/ 'B / ' '= ' % ' ' ' E / 3 F F 'F >& '/ 9 " ? ' ' / ? ) B= ' / F ' ) " / ' ' " ) E +,+@ = H 2 & B= " F '% % F = = &B / ' D & " / : /F A / * / 3 / / 9 = % " F : / % " ' ; * / ' ' & B ' : / / 'B E ) F% ' F / $ " / = 2 / F $ % & " 2 O = ' ( = % ' ? & * '2 F % ' : / ? % ' ' ) : / : / D / ' / / / ' / : /F +6,4 / " '&)F * / BB ' FA / = B ' F ) ; / / / % ' = ' ( / / ? / & ? = & ' 1 & (: % / ' / / / / % F ' / " ; /] & / ]O / G / / ( k ; / / F : /F : /= & 3/ ' == 9F $ B / ' % ) B : / ' H +6,8 & 1 / & F +6,4 / = : / $/ ' % =B = % F +6,4 % < " == : // F ' : / +6,, A /; / / / F $ I ' / = % ' B G / / % H !& 5 0 7 '3 6i 1 # P = ' +,-+ ) / = = % / _ / / / F & '/ C && BB '
277
/
'&) &
F /
'
+,-7
9
' +,-5 ' F
" )
/ ) ) F
& "
3 F % '
% '
/ +,-.
/
!
#&
/ /
/
/
=
<"
'
'
/
2 "
2
&
'
"
E
/
F; '
//
/ L ' F : / /
F
< * / F% +,-7 : / ) & F% ' " ' & B F 2 : & / / / ( % ' / ' ) % ' : / / F * / B / F = ') " 0 ' ' 2 / $ ) % = % +,-. : / / % F / $ [ ' ' B B 'B / 2 / / F / / /
'
&
/
% / ) F / % '% E F%
%
)
8
$/
'% ! & # % ) ) F :
F ' B
F =
&
/ ' / ; / / ' F == $ % / % ' F % $ % " /
% ) : : / / ( "
/
F ' (
$
% / / /
% /
<"
=
"% B
& ' ' /
% B ' F
+,-6
? B $
$
% B
/
(
% F
/
a
/ B
% F
/ '
/ F
= '/
$
H / /
% ) 2
/ $
' F% '
I = " F
% ) $ F =
( I
D
5
" / / F ' ) ) ) . = / % ) < ' / F 2 2 ' F ' % ) 2 F ' = / $ F & F % ' F
'
%
/
B %<
4
I
%
+,-5 +,-. B& /
'<"
: / & & ' 2
= /
)
F )
" " F/ ' % / /
Wagner, H. pp. 22-66. A bolgárokra nagy hatással volt az olasz Risorgimento Mazzini által képviselt eszméje, az öner b l történ egyesülés. 7 Radev, Sz.: Konferencijata v Bukurest i bukurestkijat mir ot 1913g. Szofija, Tinapresz, 1992.., 86. p. 6
278
/ /
' " : / /
"
]
F
6
%
:
/
1
'
'
' F D
,
(
/
)
'
/ " =
& D
$
/
/
B =
' '/ ) % F '
' 2
B D / ' = $ ' F % ' +,+@ "< & " 2 % F % ' & D " F % '2 / " ( '7 &) <* ' ( % " / : ? / ? ' ' & F / F % ' * '( " : += % ' ( " % F G / / D / F % ' : ' ' B " F % / < ' 2 ++ ' " F% ' / ) ) / F A /F ) BB ' ) = +@ [ ' / F % ' / % < ' / F ' / ' ) F % ' ' % < '% / B 3 / ) / & B 9F " % 2 % / & 1 F % ' ' '% / & ( ' ' ' B / F % ' +,++ & / ) F% ' / BF % ) % / = 2 // % < ( = % < ) / 2 & & / / (
=
/ / & "
F% '
) B / / ' ' +,+@ ' B 2 : / F ' F ' )
8 Vlahov, T., Otnosenijata mezsdu B lgarija i Centralnite Szili po vreme na vojnite 1912-1918g. Szofia, BKP, D rzsavno Izdatelsztvo, 1957. p. 30. 9 Österreich-Ungarns Aussenpolitik. Eds.: Bittner, L. - Pribram, A. F. - Übersberger, H. Wien, 1930. (Ö-U.A.) VI. Nr. 7837. Nr. 7838. és Vlahov, T., p. 33. A bolgárok emlékeztek arra, hogy 1885-1887 között, a törökkel feszült volt a viszony, a szerbek hátba támadták ket, és az oroszok sem támogatták Bulgáriát. Ezt most el akarták kerülni, tehát kellett a szerbek támogatása is. Mivel az utóbbiak ellenséges viszonyban voltak a Monarchiával, aligha volt várható, hogy egy Monarchia és Bulgária közötti szövetség esetén a szerbek egy törökellenes háborúban a bolgárokat támogatnák, és semlegességük is kérdéses volt, hiszen Oroszország – a szerbek egyértelm támogatója – kikapcsolhatta volna a Monarchiát a háborúból, s akkor Bulgária a török és szerb sereg közé szorul. Éppen ezért a Monarchiával való szövetség nem volt igazi alternatíva. Sokkal jobb szituációt kínált Szerbia és rajta keresztül Oroszország támogatásának megszerzése, hiszen Ferdinánd arra számított, hogy a Monarchia egyébként sem fog tiltakozni Bulgária területnövekedése ellen, amit katonailag nem is akadályozhatott meg, nem lévén határos Bulgáriával. Ferdinánd azt remélte, hogy a románokat az oroszok ki tudják kapcsolni. De az oroszok számára a Monarchiával és Oroszországgal egyaránt határos Románia geopolitikailag fontosabb volt, mint Bulgária. 10 Ö-U.A. IV. Nr. 3549. 1912. június 1. „… Ein kulturfähiges Volk von 3 Millionen.” 11 Vlahov, T., p. 32. 12 Genadiev, N.: Recs ot Genadiev m-r na v nsnite raboti i na izpovjadanijata proizneszena na 8. IX. 1913g. v gradszkoto kazino v Szofija. Szofija. s.n. 1913. pp. 7-10.
279
= B ' !4 1 8 3 (
/ R
/F
/
F/ /
/
:
F ' ' ) F
B : 1
/ (
1 %0
/ / = <$ % / $ '= 3* % ' & F / ( (
& F ' & H %#+7 / / % ' ) ( / F : /F / F / / : & / A /F 2 / / 9" F
F A
" ;
'
G )
%
H !=_XE$=_X_$
5 1 8
( 8 1 %#+5 / % / = ? 2 : / ) " ? " / & F / B B = O % < % / F < '/ F% ' ) F % ' & '/ " / " / G" F % ' / +,-, %
13
Idézi Wagner H.: With the victorious Bulgarians, London, Constable, 1913. p. 7. Idézi u ., p. 8. 15 U ., p. 9. 16 Idézi u ., p. 10. 14
280
G 1 5 %#+4 ; /< '
(
1
G
3
F% '
' F
&
$ =
/ & ' B=
' / ?
&
F '
/ &
;
& F
' "
'
2
/
%
B
F% = F% ' ' "
)
= = & F% '? ' 2
/
/
/
)
&
' F % '
' B
/ ;
'3 =
2
? B
(
F
'
F
'
? & /
') %
F
'
; F
/ "
H /
/
/ " % < ' B ' & F % ' 2
' ( F %
" (
/
'
'
/
F % '
/
F% 2 =
< F
' /
17
Idézi u ., p. 11. Gesovot aggasztották a török csapatösszevonások a határ közelében. 1911 végén a bolgár sereg nemhogy a támadásra nem állt készen, de egyenesen támadástól tartott. Nyeratov, az orosz külügyminiszter-helyettes is úgy vélte, hogy a nagyhatalmaknak kell beavatkozni Bulgária biztonsága érdekében, nehogy Törökország megtámadja. Bár a külpolitikai szituáció 1911. október 14-én - a Balkán Szövetség létét leszámítva - ugyanolyan volt, mint egy évvel kés bb, Bulgária ekkor mégsem mert lépni. Ezért mindenképpen jelent s lépés volt a szövetség létrejötte. 19 U ., pp. 25-26. 18
281
/
/ 'B = % ) / F % ' % < '<" % )
"
P
=
<
%< F " B % ' / F % ' % % < " 2 F% =" F / F % ' / " ( & ' = 2 " F % ' % F % 1 @- ( = % < % ' 2 < '/ F% ' B ' D J & & / = F < %% F % ' % < ' F $ % 1 2 " / B B & ' % < F ' @+ @7 /
20
&
F %
& ;
Albertini, L.: The Origins of the War 1914, I. London, Oxford University Press, 1952. p. 371. Tukin, C.: Die politischen Beziehungen zwischen Österreich-Ungarn und Bulgarien von 1908 bis zum Bukarester Frieden. Hamburg, H. Christian, 1936. p. 106. Valona olasz birtoklása a Monarchiát az Adriai-tenger lezárása miatt szükségszer en Szaloniki felé vezette volna, ami ellentétben állt a bolgár törekvésekkel. 22 Bogitschewitsch, I. Nr. 182. Spalajkovi3, Szófia, 1912. augusztus 10. Mindegyik állam érdeke az olasz-török háború folytatása volt, még a törököké is, úgy vélve, hogy Itália sikertelensége ráébreszti a nagyhatalmakat a beavatkozás szükségességére. 23 Documents diplomatiques français, 1871-1914. Ed: Costes, A. Paris, Imprimerie Nationale, L’Europe Nouvelle, 1933- (DDF.) IV. Nr. 39. Panafieu Poincarénak, 1912. október 3. 24 Diplomatische Aktenstücke betreffend die Ereignisse am Balkan 13. aug. 1912.- 6. nov. 1913. Wien, K.u.K. Ministerium des Aussern. 1914. XXXIV. Nr. 1. 1912. augusztus 13. (DAB) és Mezsdunarodnie otnosenyija v epohu imperializma. Dokumenti iz arhivov carszkovo i vremennovo pravityelsztvo 1878-1917. 2. XVIII-XX. Eds.: Bolsemennyikov, A. P. – Jeruszalimszkij, A. S. – Mogiljevics, A. A. - Rothstein, F. A. Moszkva, Goszpolizdat. 21
282
2 % /% /
% ' /
( % F % B F "
$ ' '
+7 ! BB '
&
%
@8
1 L ( /
" '
)
' " # B F % ' % =% $ % / / / F% " (
' % "
( & ' < ' / F F% '
/
F
" " '
% < )F / $ % 9 F
%
"
"
F
'
"
& " / F BB ' / ' ' &
/ %
2 % / G
% /
"
'
@6
"
'
&
/ F % '
% ' %
F
%
<
&& 7+
" % / 9F &
F
/ = %
? F
'
: / &
&
' (
@,
"
' /
/)F / /
' /
(
@4
F% /
& %
'
@.
'% F% '
%
) * '( 2 F ' " /
F
:
=
F
+6
F /
'
% <" % / F % 'F % " " 3 F %
/ ' # * '( &
(
% '
? % /
/ " '
% ?F % '
"
/ (
$ /
( '% BB ' ( ! : " F
'
'
F 3
2
F
/
& '%
' ==
( & =
/ < F% &
&
) FA = " 2 % G % < & ' B) F ' G " B F '% " B
7-
Komisszija po izdanyiju dokumentov epohi imperializma. 1938. (MO). XX-2. Nr. 517. Romanovszkij Danyilovnak, 1912. augusztus 20. 25 British Documents on the Origin of the War. Vols. V., IX. Eds.: Gooch, G. P. - Temperley, H., London, His Majesty’s Stationery Office. 1926. (BD.). IX-1. Nr. 647. Vaughan to Grey, 1912. augusztus 21.; Nr. 648. Buchanan to Grey, 1912. augusztus 22. 26 G.P. XXXIII. Nr. 12132. v. Pourtalés an Bethmann-Hollweg, 1912. augusztus 30., Ö-U.A. IV. Nr. 3709. 1912. augusztus 18. Thurn, és uo. IV. Nr. 3698. 1912. augusztus 16. Sz gyény és Kondis, B.: Greece and Albania 19081914. Thessaloniki, Institute for Balkan Studies, 1976. p. 80. 27 Ö-U.A. IV. Nr. 3687. 1912. augusztus 13. 28 Uo. IV. Nr. 3766. 1912. szeptember 5. Pallavicini. 29 Uo. IX-1. Nr. 650. Goschen to Grey, 1912. augusztus 23. és uo. IX-1. Nr. 659. Paget to Grey, 1912. augusztus 26. 30 Swire, J.: Albania. The Rise of a Kingdom. London, Williams és Norgate Ltd. 1929. pp. 123-124. 31 Kondis, B., pp. 80-82.
283
=
/
= B
' A F
F
F / & ?F % A H / ' ' F %
7@
? '
A % ' ( '%
%
$ ' < ' & '
F
2 %
F / ' & A : / B 3
F
/) /
') F 77
"
% ' ' 2 '% ' & = 3 / E 9 F% ' % % = % / " F % ' " = 'B E F & = H : ( F ( ( 75 ` ( 1 1 # % * / F% ' '% = ' )/ & F % ' ' ' F ' " ' % ) $ = F% ' = / ') ) / F% ' & % F % / & F &B / ' ? / " = '% / = % 9 (
/
' /
F
' %
=
" " $ % : / )" = 4 & /
F % ' " '
78
$/ ' B ' ' F / / +,+@ = ') F % ' B% %
Schurman, J. G.: The Balkan Wars: 1912-1913. www.gutenberg.org/etext/11676 1914 Venizelos, E.: The Vindication of Greek Policy 1912-1917. London, 1918. pp. 66-68. Venizelosz parlamenti beszéde 1913. július 4-én. 34 BD. IX-1. Nr. 738.; Lásd még: Gibbons, H. A., pp. 248-250. 35 Mir, Nr. 3659. 1912. szeptember 19. (október 2.) 33
284
( < '
8 9 ' 3 Z3 $ 1 F % ' <" ' !O A 74 '
8
1 (
%#7. ( $ =
%/
1:( ( ( 1 % 1
5 / "
8 3 1 ) = / "
I# F% '
%/ F / ' % ' ' ' = ' & ) 76 ( ' / ' ' < H / F% ' = ' 'E B 7, ( & / )F a ) B $/ '% ' & / / ' % / ? / % < / ' F ? & / % " " &B ( '% & ) ' E % " ' '% " ' & !j 8 ' 7 1 : . .3 1 %#51 +7 2 : / / $ % 1 " ' F / F " / F % ' B B / F / F% ' & F % % = B / '% 2 / / & ' '% ( ' = = !7 ` '3 3 1 3 1 1 1 1 1 8 1 ( 8 C ( %#5+ ( / / / ? ' " / 7 ? '% H 3+9 =< ] 3@9 ' & ) / / '% ]379 ' / ' = / ]359 ' ' " < % ]389 D ' F % ' = / / ' / ]3.9 ' % ' F / ' ) ' 349 ( <"" / / " ' = / " 369 :/ " / / = / '% " / 3,9 ' ' ) % % '/ & / % " 5@ ( ( '% & B ' ) ' / / / F% ' / ' & F% / & / ' E ( B ' 36
Idézi Gueshoff, I. E.: The Balkan League. London, Murray, 1915. p. 52. DAB, Nr. 9. Berchtold Bécs, 1912. augusztus 29. Uo., Nr. 17. 1912. szeptember 19. Ezt viszont a kisállamok is felhasználták saját követeléseiknél! 39 Ö-U.A. IV. Nr. 3744. 1912. augusztus 29. Tarnowski 40 * +., 568. o) 1 a.e. 741 . 48-52. és HHStA PA I. Balkan-konflagration, Kt. 493. Liasse XLV/4. fol. 283. és G.P. XXXIII. Nr. 12235. 41 Idézi Gibbons, H. A.: The New Map of Europe, London, Constable, 1914., p. 254. 42 Dokumenti o spoljnoj politici Kraljevine Srbije, Kniga V-VI. Ed.: Vojvodi&, M. Beograd, SANU, 1985. (DSPKS) V/2. Nr. 541. október 3.; DAB, Nr. 44. Ugron an Berchtold, 1912. október 13. 37 38
285
= ' ?
"
/
)
&
%
/ ' /
)
/ &)
"
8
%%% '3 '
"
8 '
/
@, BF? '
( 3 F % ? ' & / ' " F
% ' )
%
G
/
/ F
; & ) F ' F
'
!'3 1 P #57 ( ' % /
F '%
& ' =
=/ 2 $ " '
B
F: B
) '<"
%
/
" / ( ( %
"
/ F% ' '
BF
'% " /
( = / F"
–
/ = % % < ) / 1 +8 A / '% F G % ? & / )H B ' F 2 = / F / G & " % +8 / ) & (% A : F /
43
% )
F
(
% ?
O /
%/
'
) '
C
$
?
F%
(
/ :
F
'
'
/
/
" '
55
'? % ) ( = < =
) L ' ) ' " ? F% ' & % ' F ( % A F = " 58 ( F 1 +6 2 F '
Mir, Nr. 3664. 1912. szeptember 25. (október 8.) „… Balgarija iszka reformi i avtonomija bez turszka vlada…” Ö-U.A. IV. Nr. 4199. 1912. október 29. Pallavicini. 45 Ennek el zménye az volt, hogy a görög kormányzat azt javasolta a hatalmaknak a török-olasz békét illet en, hogy a Szporádok (Dodekanészosz) kapjanak autonómiát, mint Szamosz vagy Libanon egy keresztény kormányzó vezetése alatt. BD. IX-1. Nr. 760. Grey to Beaumont, 1912. szeptember 30. Görögország nélkül a Balkán Szövetség nem életképes, hiszen a görög flotta nélkül Törökországot semmi nem gátolná az ázsiai és afrikai csapatok gyors átszállításában. 44
286
#
$ 6 ! K1
( '
/
>?B@4
)/
% < < ) 2 $ ' '& % / ' E E F% ' <" B= E H ) ) " / ' ) E & B/ F / " + ( < ) &B = )/ ' F B= % ' )F / = " F = F / B= & ' %/ ' ) P ' = / $ ' 2 % ' F / % / B= F / ) & ' = ) (/ = " B ' ' ' E/ ) J % A' H !3$ ' ) / ' ? 0 1 L%9 G = = B F ) = " ' #@ %% = G A / " " % ' ) +,@F % 'H !$ ' B= % ' % < / / " F 2 F )F % ' ) % #7 $ " % " % ' % 'B /B < ' B ' B / % < F " ' % ' F " ) B & ' % ) G / B $ ' % ' / ) / F & ' / / F % ' < 5 ( & / <' B = / & F % ' ' ' ' = = (/ % < / & BF $ ' B +,+6 / ) +,+, ' / % E/ & ' F " = 8 $ $ ' '
1 Fülöp Mihály – Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a XX. században. Budapest, Aula Kiadó, 1998., 82. p. Lalkov, Milcso: Mezsdu dve parizski mirni konferencii: Balgarija, Balkanite i Evropa (1919-1946). In: Novi ocserci po balgarszka isztorija. Szerk.: Trifonov, Sztajko – Lalkov, Milcso – Radeva, Marija – Ognjanov, Ljubomir – Dimitrov, Ilcso, Szófia, Vek-22, 1994., p. 67. 2 Juhász, Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945. Harmadik átdolgozott kiadás. Budapest, Kossuth Kiadó, 1988., 69. p. 3 Gardev, Kosztadin: Balgarija i Ungarija 1923-1941. Szófia, Nauka i izkusztvo, 1988., 5. p. 4 A világháborús emberveszteség terén – a halottakat és rokkantakat együttvéve – Bulgária 250.000 f t veszített, ami az ország lakosságának 4-7 %-a. Ezzel szemben az Osztrák-Magyar Monarchia 4.820.000 f t veszített, ami lakosságának 9-10 %-át tette ki. A területi veszteségeket illet en, Bulgáriától összesen 11.500 km2-t csatoltak el (480.000 lakossal), ami után az ország területe 102.700 km2 lett. Magyarország viszont 325.400 km2-r l (Horvátországgal együtt) 93.000 km2-re zsugorodott. Az ország 20.886.500 lakosából (ebb l 10.050.600 magyar) 7.615.100 maradt az új államhatárokon belül. Pándi, Lajos: Köztes-Európa 1763-1993 (Térképgy jtemény), Budapest, Osiris Kiadó, 1997., 258. p. (112./a térkép), 374. p. (169. térkép), 414. p. (189. térkép) 5 Fülöp M. – Sipos P., 66. p.
287
% ) / ) (
/
% ' F =
" / 2 % ' "
/ 'B / B & %
"
=
)
/ )/
/ '
B=
$
( <
' /
/ %
F
'
'
" ?
/ / '
'
2 / $ ' / ( ) / E i i? $ ' ? ' ' B = ( / F "
'
$ ' / " /
% (
% " /
/
& F% '2 % / '
= B % A
%E/ = / '
? =
)
% / /
/
/
9F
( ' 2
%
F
; /
/
'
'.
/
2 F
=
/
)
% 0 '
B
%
B )"B <" '
: /" )
/
F 2
2
% ' =
'
J
"
/ '
D
)F ;
'
3( % /
2
) B
?
=
/
%
F /
/ B F ' % ' ' ' 2
' 2 %
" ' ?
4
/ B / = % ' & " ) = )/ % < ) = " / 7- d < L $ % / E <' / ' = ) ( /) & " )= / ? % ' ) 2 % / = & " )F = " / / ? = % ( & " ) )F " E ) 3 B = / % < '9 B % / ' ' F ' / B= & ' / F B F% B / / 0 ' = /B B % ' ' J & F B) = % % % ' % = B = , % $ ' ? % ) < & " % ) ? / B = = " F % ' % = & " / = = / ' % " & % $ ' / / G / B )6 ( / %
6
Fülöp M. – Sipos P., 141. p. Isztorija na Balgarija. Szerk.: Bozsilov, Ivan – Mutafcsieva, Vera – Koszev, Konsztantin – Pantev, Andrej – Grancsarov, Sztojcso, Szófia, Izdatelszka kasta „Hriszto Botev”, 1993., pp. 572-575. 8 Kövér György: Iparosodás agrárországban. Budapest, Gondolat Kiadó, 1982., 226. p. 9 Romsics Ignác: 218-219. pp. 7
288
%
&
$ = L
&
) )& ' $ ' H
/
O % = =
F % ?
"
/
F ;
J
/ F
%
+-
B % +,@5
% ' B& 9 = B ' & " " / D
%
? ) % =
' F
3@8-
' E* = / ++ * ' 2 1 < ( $ ' B ' F <' = & ' ( ' < '= % ) " = / = B F ' B % B 2 A' ' ' / F H # 1 =_=E$ ( 5 1 1 + O ( 4 a ( O 8 F 1 % => 2 / ) % ) F / ' C 6- d & = &) E= ) & = F ' ) = +7 ( & ' '% '= +,-" 2 '= +,++ H +8 66. &) ' = ' & ' ' % / +5 ( = & ") ) F +,+@ ? % < " < % ) ? / ' B +,@@ ' F / = ) = = ' % ) +,++ % = ( / % < / ) / ' ) " = = = & " F / )/ / ) = & ' = " ) & ") +,@, = ' 6-d F +,+8 F ' ) & ' ' ' B % ) " ) ' 2 = & " $ ' F / F % ' 'E = & B % = 3/ = F = ' F/ '= 9& ") ' =) " +8 ' B ' 2 ' ) E ' B / %% F % ' & ) & % % ( & ' " ' " % = H & ( : 8 (1 ( : . 8 8 : N3 10
Fülöp M. – Sipos P., 141. p. Romsics, I., 222-225. pp. 12 Idézi: Nemeskürty István: Búcsúpillantás. Budapest, Szabad Tér Kiadó, 1995., 57. p. 13 Berivói (Boér) Ferenc: Bulgária. Budapest, a Szociáldemokrata Párt kiadása, 1941., 5-6. pp. Berend Iván: Válságos évtizedek. Közép- és Kelet-Európa a két világháború között. Budapest, Gondolat, 1982., 222. p. 14 Berend Iván – Ránki György: Európa gazdasága a 19. században., 636-637. pp. 15 Berend Iván, 222. pp., 228. p. 11
289
(
(
5(
,/ 8 1 $ ' ' / % $ ' ' '%
1 8 3 %&( 1 ( ) F2 B ' =
1 =
= B
3 11
1
" &
/
%
2 2
" +,@.
% '
(
' "
)
= ( ') /
'
% '
"
F " F ( <"
'
/ /
F = ) " '
=
)/ =
G
( =
"
"
" / '
(
/
) & '
%
/
)
%
/ F
+6
E
%
%/
=
: / $ ' " B $ / ' / <& ' : / $ ' / A &G G #1 8 ( 4 1 8
'
G = ) ' E F& 5
&
= )
%
/ 1
&E / %
=
" & % ( = =
%
B
&
= )
:
F '
=
8
+4
= %
)
1
8 1 H +. ' F % '
( " %
1
/ %/
' = F ( <"F / / -3 $
:
/ H 7
3 3 ( /
( <" = +,@- +,@+ * '= = & ' B= ) L %' $ % " & F & " 2 % / % ' != # / 16
1 & ' B=
' ' F '
B '
3( % +, / F &) ' ( %/ / F & & '/ ) ' = ) B= F %
@-
) & '
/ / /
3+,@+ = E /
Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium, Politikai Osztály K63-1928-5/5-83 Isztorija na Balgarija, p. 617. Fülöp M. – Sipos P., 82-83. pp., 113. p. 19 Fülöp M. – Sipos P., 113. pp., Romsics I., 264. p. 20 Fülöp M. – Sipos P., 85. p. 17 18
290
@+ 9F ! )# ' F % ' !"
' ' & = ' B= / / BB ' ' / / / ) < / B& &
)# / %
'
/
2 %
)&
= "
F B
/
' ' /
/ = =
+,@@ +,@7 = = ' B : ' '
% & ' / B
' 3
:\9
) '& B '
/ /
@+
2
=
? $ ' % = ? ' ) ) % / * ' ! # / / ) B ? & " / & ( / % < / ! = " # @@ ( & 3+6469 &) E / / B ' % ) / +644 +646 % : : & 3+646 79 = = % * '2 / F ' '% & " +646
F /
<
@7
(
'
& '
' "
2 F
B =
&
/ <"
%
/ < /
)2
%
–
)
% –
'
/B =
B
( )/ ' / / " % % < 2 < ) A = % < ( 2 3+,+79 / / )2 ; " / F / / % ' @5 ) & 2 F +,+8 / = )/ % < F <" <' / % / / ) = / / F % ' & ' / B= / % / % F <" & % ' B= / / +,+, ) / F ' % = / =B H = " F * = / F " / ' @8 ( = " " F% '2 ' / ) " /) = % ' / / = % ' & ) / & ' ;
F % '
$ % ' D 2 % B & " $ F / ) 2 ) / : % <
3+,+@9 " : &
21
Romsics I., 165. p., 188. p. MOL Küm. Pol. K63-1932-132: Bulgária háború utáni történetének összefoglalása. Lalkov, M., p. 65. 24 Vaszilev, Nikolaj: Triumfite i katasztrofite na balgarszkata diplomacija. Szófia, Izdatelsztvo Lice, 1999. pp. 54-69. 25 MOL Küm. Pol. K63-1930-5-4277 22 23
291
'% ' ' * = % )
' $ F % ' " ) / = F '
)
/
' % ) % 2
/
? " ' * =
) '
" /
/
' /
/ /
) 'B
)
E
/ ) +, F
) '
% %
/
) /
F
'
" / % '
/ * =
"
/
/
"
%
B
%
% " &
&
@.
( F %
/ '
=
%
' (
(
/ ) =
/ %
B= ) % < " / % F = ) B % ' ) % <' ( B / F % / % E F B % ' @4 2 / B= ) ) ) 3 9 = = $ ' % = % ) / & % B ( / ) B / / " ) ' " ( +,@/ & ' " B ' / / = = % / F +,7/ " ) ' <" ' ' B " / /B F +,@/ / % ) " ) / 3= H 1 "F " (' : / +,@6 9F ' = " !& @6 # ) 2 / '& < / % < & & ' ) E / '% ' B B= ' ; ' : & / F "/ / / B= / F '" % ' H : ( L3 1 ( 1 ( 51 1 '3 % ( ( 3 8 8 8 1 3 ( 1 %7 5( 3 % @, ; ' B= % / )H & ( 8 1 5 (3 ( 8 %. 3 3 3 ( 5 % & ( 3 % # 7% /
26
Milcso, L., p. 66., MOL Küm. Pol. K63-1932-5-283 Isztorija na Balgarija., pp. 571-572. MOL Küm. Pol. K63-1928-5/1-540, Lalkov, M.. p. 65. 29 MOL Küm. Pol. K63-1932-5-283 30 MOL Küm. Pol. K63-1932-5-283 27 28
292
( ' / < '/ F% '2 / )& F % ' B= =" B ' / ' H & 8 8 '3 ( ( % 7+ C / B = = ' B= " & ) ? / ) = = ? = % B $ ' ) = " % ' / F 2 ( +,@/ ' < = ? F " 2 % / BB ' 2 &&' $ ? ' B= '/ ( % ' & ) ) ' & " = " & ' & ( $ F 8 1 % & 7@ % G& " 2 % / ( 1 $ ' $ % & / <" $ ' = = BF " B ($ % BB ' 2 % = / F ' & BB ' ' ? F B& /) / =B F/ == ' ? 1 G " B C % ' GB B ' == / % ( % / F $ ' / = F ) BB ' ' $ % ) = /B ) ' / F % = ' / = = ) " ( ' BB ' ' % % / E 77 / E ) B= ( ' B= =/ ) ' 2 B= " / F% ' ) ' < / / / & % ( F ' % F% ' ) / " '% F / / ) ( F ' B F% '$ ' ) / % / / % == '% 3 9 = F 75 BF% ' ' < ( ' = <" ) ) * & ) '% = / / % 2 % " ' H 6 ( ( 8 . ' 1 1 ( % : 1 3 1 6 ( % 78 ( B= / ? ) A /: BB ' ? F +,7/ " / & / & 3 " = 9 / ) E $ ' 31
MOL Küm. Pol. K63-1932-5-283 Romsics I., 188. p. Fülöp, M. – Sipos, P., 95-102. pp. 34 Romsics I. 165. p., Fülöp M. – Sipos P.: 84. p. 35 Romsics I. 186. p. 32 33
293
%
F
% '
"
/
'B
) (
" & (
'
) B=
/ ! '% ? ' $ ' % / F / F% ' ' ' BB ' / B B B) F F % ' J / / / ' ; / / / ' % O % / ( F% ' B $ ) % ' & ) 2 = " ) % ' " B= % 2 F / 2 F % ; ? % 2 8- .- d !_ = 2 " ) % )/ = F ) 2 ) $ D : ;/ " 1 " 9 ? ' ' ' '
1
= / //
% =
%
F % '
7.
/ #
F (
= <
1
D
F
/
/ % ' /
'
( / )
"
= ' "
/
/ '
/
?
F
"
$ '
=
F <
74
< / ( /
/ = & / " ' / ? %/ # +,@. +,7+ ( " C" = / ' ( BB ' & ' ) ' 2 $;1 3 $ 1 / ? ) " % ' / B=
"
& ' : & 2
/
' +646 &
F / F BB ' '
76
( = ' $
& 9 (
% '
F % ' ' /
36
' % '
" / F
'
B= / ' 9 ) ) 9 ( F
+,+6 F
=
'< $ 3+,+,H ' +,+, ) $;1 " %
/ / F
% ) B= 3 % E
F / /
/ F & '
) F % 9 (
/ B=
/B % '/ ) 3+,+7H
& % 7, <' 2 B= & '/ % " / 2 3 & $;1 = & ' / ' %
U ., 227. p. Juhász Gy., 99-100. pp., Fülöp M. – Sipos P., 142-143. pp. MOL Küm. Pol. K63-1930-5/23-891 39 Trifonov, Sztajko: Balgarszkijat nacionalen vaprosz (1919-1944). In: Novi ocserci po balgarszka isztorija. pp. 610. 37 38
294
/
A
' %/
3 = I
%/ J & % /
& & / ? $ 9 )& F % ' ' J / $;1 &
' =
/ / = (
( +,75 F /
& ' ' "
% " H &
<
:
%
/
% +,55 )
/ '
) & '
A F
5-
<"
) =
=
= )"
%
B= ' ; ': 3+,7@ "
' & /
9
/ )
( %: &
% ;
'
F
) &
B ? B
1
1
1
3 (
1
8 F
5+
'
/ / % ' B= ' ' / ? & ) = % = # % & $ F BB ' 2 ) & & B = " H '3 1 ( 53 % 5@
= (
F
! BF ) )
/ /
' / '
'
/ = " / ' = F % ' 2
# ?F !
2 = '
'& < % ) ( (
< F '
/ ,=_@>$
/
)
/
40
Isztorija na Balgarija, p. 579., 619. MOL Küm. Pol. K63-1932-283 42 MOL Küm. Pol. K63-1932-283 41
295
5
21
& % )) T (
4/ ) /
%
/ % / F ) ' ' & F " / % & F / % ' ) % / " / / % < ) ( " B 65,5 ' / ++7576 % " F $ ' +7,66 84575 % " b % @@56@ / / +4-64@ % + " ) @.,' / J / 3@. -6. % 9F 4+@@ " / = +58-. % & @ E/ F % ' $ ' B F % / / F% = < F< / / % / & "B % 'B G % / F % ' ) / % ' / B B % F / F % ' ) ' & ) ' '% " & " & F F ' $ ' : L / : / G ' & % ( '% " % " ) % ' B ' R = %" F % B % ' E ' ' / = " & " " < & E/ % = ' ' ' \ ' +,+, / F ' ) ' / ' B % < /) F =" )& < ' % = / ' F & ' = B % / ' 7 ' F +,@+ ' ' &) " ' / / % )/ % +5 / B ) % = % ' E = ) ) % = %
= "
N
&
* A tanulmány az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíj támogatásával az OTKA 62052 kutatási projekt keretében készült. 1 Az országgy lés képvisel házának 233. ülése 1934. január 17-én, Kóródi Katona János interpellációja. 2 Vagyis, míg a jugoszláv kett sbirtokosok átlag 2 hold birtokkal rendelkeztek, addig a magyarok esetében nagyjából 10 holdas birtokokról volt szó. Ismeretlen szerz által készített feljegyzés a kett sbirtokosság intézményér l. MOL K69–135–1934–I–O–10. A jugoszláv adatok szerint 4465 jugoszláv kett sbirtokos 7844 hold tulajdonosa volt Magyarországon, míg Jugoszláviában 1931 magyar állampolgár tulajdonában 9572 hold volt. Dr. V. Malan2ec parlamenti felszólalása. Idézi Gojko Malovi&: Optanti iz Ma4arske kao dvovlasnici. Beograd, 2006. Doktori kézirat. 3 Bencsik Péter: Az útlevélkérdés története Magyarországon a törvényi szabályozástól a második világháborúig. Doktori (PhD) disszertáció kézirata. Pécs, 1999. 51. p. 4 Bencsik i.m. 52. p.
296
G
" '
/ B ' /
/ F =
' BB )
(
F " J
F / '
) E/ %
&
"B ' = +,@5 "< =
= F
$ ' ) = =/ % B ' +" O 7 % =" =B =% % < ' F BB 8 D // F E/ % < & /) ) 2 = <" ) F ' @ = % = / ' / B ) F % / = ) = ' ' 0 ' ) ) & & " F% ' & &B % & " . % 'F3 9 B ' / ' ( % < /< ' / / +,@. "< @5 2 $ ' J / ) F ' !(# ) ( ) & " E/ % B / /% ' B ) > % 'B ) & "B / >F / ' F ' % /) & "B F / % % 'B ( % B ' F % & % F F ' +' L & < / ' / H B % / ' 3 ) F ) F/ " 9]% / ' & % ' =) ' 3= / 9F / 7 = < = B ) ' B ) ( % = F ' % % = : ' < / '< < % = % ] '< / ' % / ' F '< < / ' ) ' % ' ( ' B % =% % F F% / / ) " < ( / ' ) F / & < 4 % < / ' B % % / ' % 3 % E/ ) & B & B 9 6 = B / / = = % " / A = / J / ' ' ' +,@, = & F & ' +,@, / 6 F / " / %/ ' / " 3 @89 = F / ' ' )
'"
5 Az egész éves határátlépési igazolvány mellett 6 hónapra szóló speciális pásztorigazolványt is kialakítottak, s id szaki munkások részére a birtokos felel sségére a munkavégzés id tartamára munkásigazolványt is ki lehetett állítani, ami azonban csak a tulajdonos/bérl igazolványával és jelenlétével együtt jogosította fel ket a határátlépésre. Ezekhez az igazolványokhoz fénykép is kellett, s csak napközben és csak az igazolványban meghatározott utakon lehetett átlépni a határt. Bencsik. i.m.52. p. 6 Bencsik i.m. 53. p. 7 MOL K69-670-1930-16/7.
297
' /
+,7-
% ) / +, " +6 / ( % = = ( / '
/
%
' '
( " ' ) '/ '% ' / ' & " % / ' ' +,@6 7+ F = ' '@ 6
) F / 2 % & < " " ' )
' 2 '/ +5 =
+,@, &
% /
= %
B +
/ )
F% ' ( /
+,@6 +,7@
' " ' ) '/ % < " / ' % F = % 7 ==
/ & +8 & " % ) '< = =% % :B ) ! < = # % F ' / ' 7 = = ) % % / , ( % ) )F " ' ) '/ % ' & F ' ) % ' / % F % ' +% % / B" % " % " / ) ' F % ' / B " F % & ) F = F % ' ++ ' B ' & +,7+ & ' F % ' ) / " " F EE " ' / & ' ' BB ' = " / / ) ) " / = +,7+ " " ' / " ' & " / BB ' % F & / F % ' " / % / " +,@, + 2 ) ' ' ( = '< / H ) % =) / ' " ) ]% B = = ] ' % = / ] % ' / ) ' % % / D ' F B ) ) < " / % F 2 " ' " ' ( " / B ' & : / 2 / H " " = " F ' ' F 3 1 ( 0 ( 8 % 3G ) ? L R9 '< " % ' / ) ' " ' ' = " F +@ % ' ) = / % ' % /
8
+
Gojko Malovi&, i.m. MOL K69 1934-676-I.o-10 ismeretlen szerz feljegyzése a kett sbirtokosság intézményér l. 10 MOL K69-675-1934-I-6-H. 11 A prelogi járási elöljáróságnak éves kerete határjárásra, helyszíni vizsgálatokra, útiköltségre, stb. 7000 dinár volt, ami nagyon kevés a 60 km-es szakaszon 13 községben több mint 2000 kett sbirtokossal bíró határ felügyeletét ellátó szerv jó m ködéséhez. Hrvatski Državni Arhiv,(HDA) Savska Banovina, F 144 kutija 89. Pov. Broj. 78/1931. 12 HDA. Savska Banovina F144 kutija 89. 34/1931. 9
298
+,7-
/
=
) B ( = ( =/ ) & " / H +9 ' F +,+- " + ) B F = F ' % B B ' / B 3 ) = / ) 9 " = ? / ' = / ? " / F ' +,+- " + ) % @9 & / B 3 = / ) 9 = % ' " / F ' ' / / ' & " B ) ( F +,+- " + B F = F '% B F % O % " / = F % %% +7 $ = = " / % " J / B $ ' / ' / F = " E / ' % F2 '& ' F & ) ) / (" / BB ' / F % ' ' = F $ ' " / = F / ]/ F % ' " / = & ' ' / ' F B& = " / B F / ) ( ' / & F% ' +5 ' & % " BF % '% = & % " / (" / = < F / F ) =" J / " / = F ) ' % ( ' ' % B % " F +,7- / ' +8 ) F % ' ' ) F % ' J / ' F % = " / ' F% ' " / B" % & +. ( / ' F ! & } # ' ' & % H = % F / F % ' / ) / '& " +,7@ +4 ( " " +6 / ' +,7+ @7 " / / " / F == = / )
13 A jugoszláv külügyminisztérium fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az els esetben az optálás a trianoni békeszerz dés hatályba lépését l, nem pedig az err l kiállított okmány napjától érvényes, amit csak az állampolgárságról való lemondás procedúrájával lehet visszavonni. A második csoport esetében éppen fordítva volt. Nem az optálási kérvény benyújtásának napja volt a dönt , hanem annak az elfogadása. Vagyis, amíg az nem történt meg, az illet külföldi állampolgárnak min sült. 14 A korábbi hangos lépések, nevezetesen a november elején kiutasított magyar optánsok esete, amikor meglehet sen nagy csinnadrattával toloncolták ki ket az országból, csak válasz volt a magyarok hasonló lépéseire, nevezetesen jugoszláv optánsok kiutasítására. HDA Savska Banovina, F 144, kutija 88, pov I. Br. 40733 1930. november 24. 15 Ez alól csak nagyon indokolt esetben tett kivételt, súlyos betegségre vagy nagyon id s korra való tekintettel, de akkor is csak 1931. február 15-ig, illetve április 1-ig. 16 A budapesti jugoszláv követség jegyzéke 1931. július 8. MOL K69-1934-I-0-10. 17 A magyar hatóságok által 1930. november 1-jei határid vel távozásra felszólított, jószerivel kitoloncolt optánsok számára a magyar kormány semmiképp sem akarta megadni a kett sbirtokosi kedvezményeket, és határátlépésüket minden lehetséges adminisztratív eszközzel (tartózkodási engedély id tartamának csökkentése, kett sbirtokosi igazolványaik elkobzása, különböz illetékek kirovása, stb.) igyekezett megnehezíteni. Gojko Malovi&, i.m.
299
" /
F
/
'
%
' /
F% '
/ +,
"
"
/ % '
/ / % '
/ '
' /
'
F )
"
/
&
%/
) /
/
'
<
/
'
+,7@
>& )
' ) % >< / > & ( ' / F % ' % 'B / '/ % ' & / ' +,7@ " +6 / ' " F / ' ( ) ' % ' / / / / " ) = ) +4 / "
" &
% '
' % F % ' F
F
/ %/ % /
/ ) / "
+,7@ /
(
F / ' ' +8
%
$ ' %
% )
+,@8
&
/ =
'
B ' & & B
/
&
%
" %
/ '
< ' / ' & %
) > ?
' &
/
= )
F "
/ ( = & / ' ' /
) ) /
/ "
/ % 3 ' F
" ' / /
F %
$ )
( /
/
% )
"
+,
% F
=
F% ' E
"
+6 " %
+6
' '
/ ' F / F % '
' %
&
1
F < ' ' F% ' ' " / B /) & "B = / F / % ' ' F / / ' 1 F / ) ) ' & "B ) / F " % F % / ) / <' ' % ' E % ' F % F / F % ' ' '< < % F ( +,7@ " +6 / F / ) ' F % ' '< / < /% ' F ' ) / ' % / ) ' & '
18 A budapesti jugoszláv követség 906-os számú jegyzéke. MOL K69-1934-I-0-10. A két kormány között 1931 nyarán jött létre ideiglenes megállapodás, amely szerint az optáns kett sbirtokosokat, akik a határzónában ingatlannal rendelkeznek, a reciprocitás alapján hat hét id tartamra megilletik a kett sbirtokosi kedvezmények. A jugoszláv külügyminisztériumnak a pécsi jugoszláv konzulátusra küldött 1931. június 4-i tájékoztatója szerint a jugoszláv kormány célja az volt, hogy ezt a jogot határozatlan idej re változtassák, aminek érdekében tárgyalásokat folytatnak a magyar kormánnyal. A jelentést idézi Gojko Malovi&, i.m. 19 MOL K69-1934-I-0-10.
300
/ < B) $ 2 / " F
,
'
)
' "
/ /
% '
' % " /
%
=
' /
) /
)
=
' / )" ) % )= # = ( +,@+ +,@@ & ' " 7 % " = E F " / B ' / / = /
/
% ' & $ '
"
B '
" "
$ % +--
/ '
%
B
F % ' F
%
F
'
= = % / % "
= % $
F 2 <" /
=
/
% & F "
/ /
B "
% "
%
' $ ' / F +,7+ ) ) &B B " F ' / ) ) F
/
B
% '
&
'" /% / % ) < B F % ' % L ' ' % " + ( ' / ' " % = " = = /
/ '
" E KL )
'
&
B) J / / !
)
BB ' /
"
& (
F % '
@-
%
/
F
% ' ' ) / B 6 ( 1 ( 0 @+ ' / / ' % % " % ' % ' / F ' %
/ % " )" / ) F B
@@
!
= % '
#
" /
" F +,7@ )
/ ' / / /
)" " F @7
$
/ (
" % /
' '
"
/
/ ' $ '
/
' %
20
MOL K69 1934-676-I-0-10 ismeretlen szerz feljegyzése a kett sbirtokosság intézményér l. AJ. 334-95 Pov. Br. 31182/31 1931. szeptember 1. AJ. 334-95 Pov. Br. 31182/31 1931. szeptember 1. Ennek megfelel en 1931 végére a határmentén mindenütt kialakították a 3-5 vagy helyenként 10 méteres korridort, kivéve a muraszombati körzetet. Mindezt a jugoszláv külügyminisztériumban is helyeselték, azzal a megjegyzéssel, hogy miután a Hadügyminisztérium meger sített helyeket kíván építeni a határ mentén, a 3 méteres korridor nem lesz elegend . AJ. 334-95 Pov. Broj. 378. A Jugoszláv Külügyminisztérium Határmegállapító Irodájának feljegyzése. 1931. december 30. 23 Különösen Légrád és 5elekovec falvakban látszott súlyosnak a helyzet, ahol a Sokol mozgalom (össz-szláv összefogást hirdet tornaegyesületek szervezeti formája, amelynek jelent sége, els sorban a szláv nemzeti tudat er sítésében különösen az etnikailag vegyes területeken volt nagy – H. Á.) nagyon nehezen tudott teret nyerni. A Sokol térnyerése különösen nehézkessé vált azt követ en, hogy egy zsidó származású tanító, bizonyos Bankira Vajs (Weis) érkezett a faluba, aki mindennek tetejében még kett sbirtokos is volt. (Az el z tanítót állítólag azért váltották le, mert túlzottan nacionalista volt.) A jelentéstev nek az sem fért a fejébe, hogyan lehet egy zsidó kett sbirtokost kinevezni tanítónak, akinek egyik feladata éppen az, hogy a Sokol és a nemzeti ideológia jegyében nevelje az ifjúságot. Értesülései szerint Vajs jó kapcsolatokat ápolt a magyarokkal, akik engedélyezték részére a 21 22
301
H) % & '/ F < & F / = / B $ ' $ ) B 6 +-
" / ' " / ) B F F % F % ' J / ' % / = % F '& ' / F / F % ' J / & F $ % ( % " ) " / / = B ) (% ' % ) ' C F~ / / G / " = / )" F A / p @5 " / / " % ' / F% ' % ) = & G '% ' / % ) F% ' / ' % ) ) F & ) / $ / ') ) / ' F / % ) = F% ' = ' F ' / % = F ' B @8 $ % / / F% = = ' " F " " ) & % ) F @. J / ( % ' & $ $ / @8+. " / 5-+ ' ) / (G " $% " " ) % / 44+ " / ) / $ ' F 576 ' = J / 7@64 " / 67, ' F 5+@. ) ( L " ) +-." / 46. ' ) / F / F/ L % %< ) ( % ' F " / = F $ / $ / F / / F ' B ' ) = % = = L %% % " F ' / 58 ) F/ ' ' +8--') / F / F B / ' = " $ ' F F " / ') ) ' /B ' & ' / @4 beutazást Magyarországra, annak ellenére, hogy a Sokol mozgalom képvisel je is volt. Lehetségesnek tartotta, hogy a kett sbirtokosok tartották a kapcsolatot a Légrádtól mindössze 10 kilométerre lév Jankapusztán megbújó usztasákkal. A Dráva mentén valamivel jobbnak látta a helyzetet. Ott kevesebb volt a kett sbirtokos, így kevésbé érz dött a magyarok befolyása, emellett kevesebb volt a határon átvezet út is, ezért az ellen rzés is érezhet en jobb volt. Barcs irányában pedig érzékelhet volt az ott kialakított líkai és hercegovinai telepes falvak nemzeti szempontból üdvös hatása. A magyar-jugoszláv határmegállapító bizottság jugoszláv vezet jének zárójelentése. AJ 334-95 Pov. Broj. 305. 1932. november 1. 24 Úgy vélte, hogy a muraközi kett sbirtokosok komoly támogatói bázist jelentettek az usztasáknak. „Per'ec tudta, hol kell kialakítani banditafészkét.” Uo. 25 AJ 334-95 Pov. Broj. 305. 1932. november 1. 26 Figyelemreméltónak tartotta, hogy a román határtól az osztrák hármas határig nincs egyetlen meger sített vagy épül magyar objektum sem. A magyar utakat viszont els osztályúnak min sítette, amelyek fenntartására nagy gondot fordítanak, útkarbantartókat alkalmaznak, akik folyton ellen rzik az utakat. Úgy vélte, a magyarok útjaik min ségével kívántak kit nni a külföldiek el tt. (a kés bbiekben azonban felsorolt néhány olyan utat is, amelyek csak nyáron voltak használhatók az autós forgalom számára) AJ 334-95 Pov. Broj. 305. 1932. november 1. 27 Problematikusnak ítélték azt is, hogy nemzeti értelemben ezek a népek nem voltak kell en felvilágosodottak, miután azt tartották magukról, hogy nemzetileg muraköziek s csak 1918-ban lettek horvátok. Nagyon hajlottak a
302
' / F / ' '
$ F% ' 3:
F: ) / ' & /) & " @6 J % < ' 2 / F % ' $ ' % & / F% ' ( 2 ) F ( % <" % ' ) ' F ' F % '
"
& '
E
%
"
B
/
'
E
/
"
F
=
/ F %
/
)
=
J
/ ?/ ' %
: 9 ( '/
F F &
E 2
H $ (" / ) F
' / & '
) "
"
& & / / " $% " %< % < B / <
)
"
' %
/
/ /) &
F
) / (% ' ) F "
/) '= * / = " /
@,
) /
% ) / )" +,7@ "< @- " & " % ' F ' F % ' ) " & " % F / & " F & 2 / H ' ' & ' F = $ F % ) B / !? 3 ( ( 3 ( 5 3 ( #? : B ) F ' B
7-
F
magyarok felé, akik ezt kihasználták, és tömték a fülüket mindenféle mesével, brossúrakkal és röplapokkal látták el ket, amelyben a Jugoszláviában uralkodó áldatlan állapotokról írtak. Sokan hitték azt, hogy a Muraköz el fog szakadni Jugoszláviától és Magyarországhoz fog csatlakozni. A hatóságok irányában sem voltak szinték, ugyanakkor féltek t lük. Politikai értelemben sem t ntek megbízhatónak, mivel vagy Radi3 pártiak voltak vagy független demokrata pártiak. AJ. 334-94. 1932. június 6. A 9. zsandár ezred Csáktornyai szakasza parancsnokának jelentése. 28 A legjelent sebb érték a magánterm , vad és oltatlan sz l b l készült bor, az úgynevezett „Direktor” volt, amelynek árusítását Jugoszláviában törvény tiltotta mintegy 250 vagon (2,5 millió liter) kb. 2,5 millió dinár értékben. Különböz gyümölcsök: 70 vagon, kb. 1 millió dinár értékben. Gabonafélék, kb. 12 vagon, 400000 dinár érték (vagyis szinte elhanyagolható mennyiség - H. Á.) Emellett a kett sbirtokosok szénát, t zifát, krumplit, babot és egyebet szállítottak a határon át vámmentesen kb. 1 millió dinár értékben, vagyis a kett sbirtokosok birtokainak éves jövedelme ezen a határszakaszon nem haladta meg az 5 millió dinárt. AJ. 334-94. Pov. Broj. 105. 1932. július 20. 29 AJ 334-95 Pov. Broj. 305. 1932. november 1. 30 A muraközi kett sbirtokosok nagyon szegények voltak, nem voltak sem családi szövetkezeteik, sem nagyobb összefügg birtokaik. Gyakran az összesen három hold birtok 3-4 vagy akár öt helyen volt szétszórva. Legtöbbször kukoricát vagy ritkábban rozst termesztettek, sz l skertjeikben nagyon kevés volt a nemes sz l . „F leg nohát termesztenek, aminek bora nagyon ártalmas, valóságos méreg, de mégis nagyon sokat isznak bel le. Házaik szegényesek, nagyon rendetlenek és jellemz tisztaság hiánya, ami számos betegség okozója. Különösen sok közöttük a trachomás és a bujakórban szenved .”… „Vallási tekintetben valamennyien katolikusak, nagyon vallásosak, különösen a n k, akik szinte már fanatikusak. Ennek ellenére mégis nagyon erkölcstelenek, sok a vadházasság.” A 9. zsandár ezred Csáktornyai szakasza parancsnokának jelentése. AJ 334-94. 1932. június 6.
303
% '
B
'
(
'
)& C /
%/ / F ) &B ) '/ =
'
2
F
'
%
)
% '
/ '
' '
F R % B H ' /
% "% F2 = = / &B ) ' ' % 3 " / F / % ' ' = % 9F / B " / = % = / ' ( / / ' 2r cF " / BB ' % ' ( % ' / & ' +,75 " , H J / ) &B ) / % = F F % ' / == / " ( ' / ) ) ' % = / )" // " & ( ) % = / F ' +----F ' F " / = 3 ' E ? L R9 = 7@ 0 ' / % F F% ' ' & ' / % & F % % / / = / c H " / / " F % ' ) " 77 P B ' ) ,--- % F " / 4--- % & / F ' & ' % F / " S 'F F% ) B " F ' % F% ' & B " ' H ' // & F % ' ' ' / ' B " / " F% ' / " ) F / ' ) " 75 / == = % F ' ' F 78 % 'A & +,75 " +@ ' ' * = / ' 7. $ " /% " / ) / < = '
31
/
' 7+
" B
"
% ' /B ' <' % '
"
AJ. 334-94. pov. Broj. 105. 1932. július 20. A kett sbirtokosok nemzetiségi összetételér l nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok. Amit biztosan lehet tudni: a Muravidéken és a Muraközben dönt en szlávok voltak (azaz horvátok és vendek). A többi határszakaszon egy 1932-ben készült jugoszláv külügyminiszteri feljegyzés szerint f leg a magyar és a német kisebbséghez tartozók, illetve sokácok és bunyevácok, valamint „pravoszláv szerbek és mások” rendelkeztek magyarországi földbirtokkal. AJ-334, MIP KJ-Biro za razgrani2enje sa susednim zemljema, F-94. Idézi: Gojko Malovi&, i.m. 33 A birtokok kicserélését „ösztönz ” jugoszláv politika eredményesnek t nt. A gyékényesi rend rségi kirendeltség jelentése szerint a hatósági területén lév 242 birtokból 165 cseréje már lezajlott. MOL K70, 225 csomó. 47/4/1935. sz. jelenés. Idézi Bencsik. i.m. 55. p. 34 MOL K69–671–1934–I–O–10 1481/pol. 35 Hory, Vuk2evi3 követtel 1934 május 15-én folytatott beszélgetésében megjegyezte, hogy valóban Puri3 Althnak tett említett kijelentése indította a magyar kormányt arra a lépésre, hogy Genfhez forduljon. MOL K63-131-193416/7 1561/1934 számjeltávirat. 36 1930. február 5. és 1933. október 20. között 20 komolyabb és 9 halálos áldozattal járó fegyveres incidens történt a határon, amelynek áldozatai magyarok vagy magyar nemzetiség jugoszláv állampolgárok voltak. 32
304
F % ' "
H
F % &
% ' (
= ' /
* =
/ F % ' 74
%
F ') ) F )
E
" / % " F % '
"
') ) F % ' = / " " B F = " = B" ' F ' ' ' = " F% '2 = & B B / * ' ) / $ ) = / F ' ' ) % " / ) / == / % $ = @. " ' " / / F % ' " = F ' " / " ' & F B S F % ' F 3 ' 9 / ' / F B )" & ) & " / F 76 % ' F% ' " $ ' J / / ' ' & / ' F % ' = +,75 " / F % ' ' ' / ) = $ ' * = / % & & +,75 " @@ J / = / F p/ c & L '( ' BB ' % ' % F% ' ' '/ " / A & '<" 7, L ' / % " F % ' = < ' % / F % ' " E B ' / ( = / ' / / ' % ) H % ) B 2 ' = F ' " ' ) % / / F/ ' % ' " +,7@ " +6 ) = %% / == F = L ' p/ c F ) = ' % +> ' % / ' " / % ) +8 / " / @> '" " % " ' ) '/ % % F ' " / B ) ' $ ' / / = / " ) % ' F% " /% '% % ) & '/ % p/ c / ' D ' L 'H% ' ' / " / = F ) = & F ' % / & E ) F ' = " $ ' / 5) F ' ) / ' ' 37
Kánya Kálmán külügyminiszter expozéja a külügyi bizottság el tt. MOL K63-129-1934-16/4 A politikai menedékjog alkalmazásához azonban a továbbiakban is ragaszkodtak. Minderr l a budapesti jugoszláv követségen elismeréssel nyilatkoztak. MOL K69-670-1934-g 3 39 A jugoszláv külügyminisztériumban úgy vélték, Magyarország ezzel kívánta Jugoszláviát úgy beállítani, mint a béke akadályozóját, aki mindig viszálykodik a szomszédaival. „Magyarország átvette az albán kacsákok és a bolgár komitácsik szerepét. A magyar kormány vélhet en ily módon reméli felvetni a határok revízióját, rámutatva arra, hogy a jelenlegi határ nem természetes és veszélyes.” AJ. 341-1934-I. Pov. Br. 10310. 1934. május 14. Jevti3 külügyminiszter számjeltávirata a londoni jugoszláv követségre. 40 Azt azért hozzátette, utalva a magyar kormány kifogására, hogy a magyar kormány által javasoltak elfogadása azt a látszatot keltené, mintha a jugoszláv kormány nyomás alatt cselekedne. Napijelentés Vuk2evi3-Hory beszélgetésr l MOL K63-131-1934-16/7 1655/1934.; A jugoszláv kormány állandó genfi képvisel je, Kostantin 38
305
B '
'%
" /
)
'
/ /
& 5+
'
' B
'
/ '% / B F
/ " ' & % ' " / ) & B) ' / 'F ' ) ' 5@ / / F ' ' = % F ( ' / & = / ' ' ) B " " ' 'F B F " / ' / F B ' / ' 57 ( ' &) F % ' " / ' % ' B F / B / F ' ' ' ) = = ' 55 ( / / ' ' / & = ) ' ) ' F% ' / & ' '= ) ' " / % <' F / " / / & ' J / <' ) % F ) % / ( ' ' / / = " F +,75 "< @+ 2 F ' / 58 ( ' ' B ( ' / E F = " / / != <# % % % G ' / ' / ' ' = 3, % ' 77
F % '
(
Foti3 direkt fenyegetéssel próbálkozott. Magyar kollégájának, Baranyai Zoltánnak megjegyezte, hogy amennyiben a magyar kormány visszautasítja Jugoszlávia közvetlen tárgyalásokra vonatkozó felajánlását, szeptemberben botrányt fognak csapni, és olyan t rhetetlen állapotokat fognak teremteni a magyar-jugoszláv határon, hogy 400000 ember lesz kénytelen kivándorolni. MOL K63-131-1934-16/7 41 Különösen Franciaország, és személy szerint Barthou külügyminiszter vállalt aktív szerepet, aki a magyar kormánynak azt javasolta, hogy a kétoldalú tárgyalásokon vessenek fel minden függ kérdést. 42 MOL K63-131-1934-16/7 1974/pol/1934. Feljegyzés az 1934. június 14-én tartott tárcaközi értekezletr l. 43 A tájékoztató tartalmát a hivatalvezet k beszélgetéseikben is felhasználhatták, de kizárólag olyan módon, hogy azok ne t njenek kérkedésnek a jugoszláv kormánnyal szemben elért sikerrel. MOL K63-131-1934-16/7 2563/1934 1934. július 30. 44 A belgrádi magyar követ, Alth Waldemár, úgy értékelte, hogy a tárgyalások során összes kívánságaiknak mintegy 75%-át sikerült elérni. MOL K63-130-1934-16/7 1479/1934. Alth távirata 1934. július 7. 45 MOL K63-131-1934-16/7 2563/1934 1934. július 30.
306
* &
!
1
N
3
" &
$ /
=
/ '
% F /B % / / +,,/
' % F % F / F = /
' & >
/=
/ " = /
B
F 2
"
/ 9 < " % / ) ' % % /)
' = = = "
=
%
&
[ '/
& / F '
F <"
/ E F% ' /
= '
%
"
%
( % ' =
/ ' %
L / = F (
" / (
%
/
'
F 1
: ) /
/
/
& ' % ) ' % % : (
/
% $
=
&E ) ) F *'
D & '
% F / 9 +,@B : <" " F % ' <" " = F / F = F ' / F % % ' " <" / F <" F < / ( ? ) " ? / % < ') // ) F /B / ) ' / % A' & ' ' F & / B < F = / = : / B ) F / %
>> & ( &
%
/ &B = % / '
3% /
" / /
) ' B " ) : % "B *' = A g * p " 3 & F : ) ) =
F %
1 )
2 '
'
% F 9 % "
' '/ ' % % '
' = ' %
= F F
307
= : :
L / !
F = /
B
B F )
/
=
' '
P
= )
))
) J
"
D
:
"
% 1 %
<
( F F %
% /
" '
== " $ '
1 ( ) ( 1 " $ ' $ / L %
%
/
/
=
( 1 G • •/ c G • •/ c = F ' / % < ) F & F % < F " ) / %
' / "
s gc F
2 : ' F
( /c 1 %
" :
F
=
/
= /
= J
/#
1
F
& ' % % % ) = " +,-5 F : '
$ /
/c * % / F '
F
"
>B & (
/ % =
1 ' ( "
F / ' B
/ '
$ '
" ' ' " 9F / F % < && / / / #F 9F
< (
B
/
' / F (
' 3
B / B
' =/
!" ) )
( 'F % % / %
F
$
" /
% F % ' =
J = =
=
3= O) " / %
/ " B
<
=
F
&
/
/ "
=/ & B ' "
% /
&
&
L
' ) F /
F
' /
=
&
F
& / ' ) (/ B %
308
) "
/
< '
'
%
F & ' % )
( F
% < ' < ' E F % ' <"" F
F F '
/ J
' / F% ' 3 / '
)
' ' " <"
<'
9
'<" '
' = ' B F % ' ' ) /
F F% ' F +,5+
= % < ( % E F% ' B '2 D / ( / & B &9 !
< / & " % F ' ' J
= F +,57 F% ' " % / ) " J / = / /
/
' %
/ '
% =
/ F
% %
= "
/
:)
/
F % ' "
/
F /
% ) ' (&
* B=
/
G
/" F
' 9 ( : /"
"
/ % F% ' = F "
K1
/ /
H < ' E " = /
/F
/ F% ' / F %
/
<
< ' E F % ' %
B
B> & (
'
% /) /
" ' F % ' F F
*
F
'
/
G
& '
%
E % ) & " / F/ )= ) B= "
M
( F ) /
' <
#!
' ' B +,7F
B & % ' F & / $ ' / % F B % ) ' & % 3 & F ) 0:( = / & F B +,88 F % /B ) ' %
< / B=
'
& " < ) * F
& /
)
/ = / " % < & ' ' % ' ) / / % ) F
F
/ (
= / / F ) " / % <& ' I= / & " ( 2 D " % ) + 0 ' '% ' * B ' ' % / ' % &
) B /
( % )
* /
) F
/
2 D & " " / B & F F% 'J / " B F " = / E // / %% F % ' H " / B= F / / F% / & %
1 1944. aug.usztus 12. Tito Churchill-lel tárgyal Nápolyban (17-én számol be err l az ideiglenes kormánynak). A tárgyaláson Churchill kérdésére adott válasza jellemezte kapcsolatát Bulgáriával. Tito kifejtette, hogy baráti a kapcsolata a bolgár kommunistákkal, de nem tekinti ket egyenrangúaknak, tekintve, hogy sokkal kisebb hader vel rendelkeznek. Lásd, Petranovi&, B., 1991. p. 75.
309
BB &
1
( = " )" ) / & " " % <' = <
< / = & B
F
( ' J ( : /" /
"
(
) ' )
J
F % ' <" C& (2 D $ +,@-
B ')
' J
/ !
/
'
(
<"
F% /
" )
$ J
/ "
B
/
B ="
F
)
#! % F
I
&
B
/ 5 = / F ' +,75 E ( '% ' F & ' ) % " J / /c * = = ) = & / = = ) +,5+ " 8 ( J / & G ' <" % ' (% < " $% /c / F% ' = % F F F +,55 'B E ) ' $ % // ( ) E " ( ")F /" B B ' F " / ' ' B " / $ A / @. . ( / % < " = / F " / ' F/ & / ( & % ) ' B & % ' 4 0 ' +,5+ / @. 2
/ / ) # $ <" % ' % F F % % %%
F
%
& )
& =
/
/ /
'
% = )" /
B '
/
@%
F7
<
"
@
' = "
@8 F
&
F %
+,5+ r
/ % ' ) / c' ' +,5+ ' & 'F = 2 / < ' E " /
1934-ben megsz nik a kommunista pártok balkáni föderációjának munkája. (Cvetkovi&, S., 1996. pp. 46-50. ) 1920. január 15. Szófiában azt a feladatot kapták a kommunista pártok a Kommunista Internacionálétól, hogy szervezzék és koordinálják a Duna-mente és a Balkán kommunista pártjainak munkáját. (Cvetkovi&, S., 1996. p. 46.) 4 Ekkor még pártszövetségében gondolkodtak, amelyb l egy szovjet típusú szövetségi állam n tt volna ki. Kés bb Jugoszlávia megtámadása el tt tárgyaltak a két ország kommunista vezet i a majdani szövetségi államról. (Uo.) Röviden fejti ki a Köztes-Európa 1763-1993. 582-583 pp. 271. térképér l (Integrációs tervek Köztes-Európában 1944-1948). A kommunista elképzelésekkel párhuzamosan felmerültek hasonló elképzelések Mihailovi3 ill. a menekült kormány köreiben is. (Cvetkovi&, S., 1996. p. 47. ) 5 U ., p. 47. 6 Petranovi&, B., 1991. p. 26. 7 Már 1944. december 31-én átfogó katonai, gazdasági szerz dést kötnek, amelyben azonban a „testvéri egységet” is kimondják (Sporazum o pliti2koj, vojnoj i ekonomskoj saradnji i Bratskom jedinstvu naroda Jugoslavije i Bugarske). Petranovi&, B., Ze'evi&, M., 1987. II. pp. 253-254. 3
310
'
'
=%
&
F
/
" (
= /c
2
'
/ F% '
6
=&
,
G
+-
'
&
/
' F / ) < ' "
% = ' B
' & : /" ( 2 = " /
D &
"< " ' F / +,57
/ % ' F % ' & "
F 2 '
% F
/ ' 2
< / D " '<"
/ % =
"
2
% "
/
F % '
)
/ '
: /"
+@
+,55 )
=
/ F% 'J /
'
'
/ /
/
" % F '% % '
/
F
C> &
1
'%
B F 'J
'B & ' / ( 0:(
%
: /" / F2
E
/ (
)
F
&
' /
) %
2
B"
F% '/ &
== $
F % " @( " / & F% '
++
+7
(
F D
'&
:/
"
+,57
) /
&
)
+,5@ / /F
3
9
E
) /
"
F B
/
"
$
F 'B
& F +8
0
% =
/ " +,5@ "
F
'%
=
& F+. " /
F
F '
/
F"
/ ) : & =
= &
F F
+5
%
/
" /
& "
F % ' F % ' +8 * ' 2 ) ) / ' / ) /
8
Cvetkovi&, S., 1996. p. 47. Petranovi&, B., 1991. p. 52. 10 U ., p. 58. 11 U ., p. 47. 12 Cvetkovi&, S., 1996. p. 48. 13 A megbeszélések egyik sarkalatos pontja a macedón kérdés volt. Megoldásként Macedóniát/Makedóniát a majdani föderáció egyik alkotóelemének tekintették. 1944. július 28. Dimitrov levelében a macedóniai kérdés megoldását indítványozza Titónak. 1944. okt. 28-én viszont azt kéri, hogy a Jugoszláv részr l egyel re ne vessék fel a macedón kérdést, mert az majd akkor lesz aktuális, ha az új határok ki lesznek jelölve. 14 „Felfogásának lényege az volt, hogy ne ijesszük meg az angolokat. […] Nem a forma a lényeg, hanem a végeredmény” (,ilas, M., 1989. 68. p.) 15 Petranovi&, B., 1991. p. 134. 16 1944. dec. 5. Anthony Eden kijelenti, hogy a britek számára elfogadhatatlan Bulgária és Jugoszlávia egyesülése. Petranovi&, B., 1991. p. 132. 9
311
2 A
D
(2
F ) ; / 2 ( % ' / /
J %
D
EF 2 " %
/
"
/
' B =
=
/ ' ( ' ( ' )F F
:
' ' ;
1
'
<" % '
B 2 = ) ( F =" % ) ! ) / % <# == " F % / " / B ' / = F ' B / %< = 2 +,5, ' B " F = = " ' B / = " F ' B " /) $ 2 ' F " / ' = " ' / " J / F & ") % ) G / / F ( ) & F ' B G / ( % ) / +4 $ & ' & : & F / F % ' ' / J / ' % ' +,55 / " F % ' +,5. FA = % < F+6 / ' F / F% '2 / & ' = ) F / " / 3 /9 ' ( & / : F $ ' / B /
F ( B
K
= B " '
1
3 /
' F % ' %
'
F@= :
=
% '
'
/
F
1
, (
=
)
BF
D& +,55
F
K &
' =
/ $
/ &
/
/
CB & (
/B (
F
' /
F+, +,55 %
2 G G " /
8 " & =
" "
E +,55 /
17 1944. október 5-én jelentette A. Rankovi3 Titónak, hogy a görögök arra törekszenek, hogy szétverjék a macedónokat. 1944. okt. 11-én Napoleon Zervasz csapatai macedón falvakat támadnak Görögországban. 1944. október 26-án Tempo arról értesíti Titót, hogy a görögök azzal vádolják a macedónokat, hogy nem engedelmeskednek a görög kommunistáknak. A görögök tartózkodóak voltak. Petranovi&, B., 1991. p. 58. 18 Majd 1947. szeptember 12-én a görög KP KB érettnek tartja a helyzetet egy független kormány létrehozására a felszabadított területeken. 19 Neškovi3 szerint már ezt is Dimitrov inspirálta. Neškovi&, B., 1979. p. 36. 20 Petranovi&, B., 1991. p. 118.
312
& ) " / ' F +,55 O% % : / ' F $ /" / G " F E = $ E ' A (:*1$F@+ F % ' ' <" % ' F % / ' * '$ " ( & F % ' ( % ' / ) & F % : '" / & J =: = F% ' " 2 ' F ' : ( = % ' G / = F ' /c = / @@ ( ) ' & " ' / +,55 " / = F ) F@7 % ) = B= & = & F / = " % % ' ( = & " ) F < / B (% = % ' ( 5 = B= F ' B ) ( . = F % ' / % ) F F % ' & " / ' / % ) B & ( ) & " / ' 3G " " / " / 9 ( /B / ' B )F ) / +,55 / ' & ' F@5 % ' " ) F ' / ' ' / & * 2 % < / F & F% ' " / & & / " P $ +,58 " " " /& = = / )F 2 ' & / ' / 2 = F J / 2 ' < " ' ) @8 & (J / & +,58 " 8 <" / F % ' % ) ' B F % ' F = 'B E ) ( = & /% F $ g " / ' F % =& % < ' " / /$ / / F % ' & / F @. +,58 " % ' " & " " // ) ( " 21
Petranovi&, B., 1991. p. 114. U ., p. 99. 1944. decemberében Kardelj Szófiában tárgyalt A bolgár kormány részletes tervet dolgoz ki a remélt egyesülésr l, a hónap végén aláírt egyezmény jóval kevesebb konkrétumot tartalmaz. 1944. december 25. A felek megállapodnak a majdani szerz dés szövegében. 1944. december 31. Belgrádban aláírják: Sporazum o politi2koj, vojnoj i ekonomskoj saradnji i Bratskom jedinstvu naroda Jugoslavije i Bugarske. Petranovi&, B., 1991. p. 123. 24 Petranovi3 Josip Smodlaka naplójára hivatkozik. Petranovi&, B., 1991. p. 122, 123. és 126. 25 U ., p. 128. 26 U ., p. 9. 22 23
313
L
$ '
" "
@@ @6 / ) = & " "
=
F
' \
/
7-
% " )= "
' F@4 ) / %
B
/ F% ' &
F " ( % & /
3++
//
9F % ' /" ) F ' $ @, +,58 " @4 ) F +,58 & ' / ) )= < ' $ F &
+,58 F% ' / $ g " +,58 ' B
/ $ +4 % /
7+
(
" / ') $ * F % '
@. B 2
/
+,58 %
/
& B
' /
/
= 1
/
'
= 6 / / % ' +,58 / % C / & ' F % ' ' $ / F % / % F F% '$ ' / F % / / $ C / ' B / F ' " / F % ' F = / ' F F % ' &B " "" 3 / B / : & " /F G % / 9F7@ " ' ' ' % F %
+,5. : /" / & ' +,5. "< 7/ * G / p/ c & ' / " F % ' = $ ' B $ G J / B / = & 3/ ' & F % ' 2 ' ' " B 9 R +,5. , 2 G = J / / ) ' ' ) F75 2 % ' F% ' / = B ' & B +,5. = @+ G G2 ) ) F ++ A p/ % / 78 :/ := =
27
/
F
/
77
F " % "
/ =
/ ' % / '%B <"
:
="
F
U ., p. 130. U ., p. 123. 29 1945. január 26. A britek hivatalosan is közölték a bolgárokkal, hogy nem tudják elfogadni a két ország egyesülését. 1945. március 3-án a USA is közzé teszi, hogy ellenzi az egyesülést. 30 Petranovi&, B., 1991. p. 131. 31 ,ilas, M., 1989. p. 107. 32 1946-ban Pastuhov és Lulcsev a párizsi békekonferenciának Lazancsev dokumentumához hasonlatos beadványt juttattak el. 6k kapcsolatban voltak Vancsa Mihailovval aki Milan Grollal m ködött együtt. 1946. január 20-án a görög és bolgár kommunisták Petricsben találkoztak, és abban egyeztek meg (egyezményük 6. pontja), hogy az egyesített Macedónia független állam kell, hogy legyen. 33 1946. január 16-án Nikola Kova2evi3 arról értesíti a jugoszláv pártvezetést, hogy a bolgár és a szovjet vezetés tárgyalt és Sztálin halogatja a föderáció ügyét. 34 Neškovi&, B., 1979. p. 30. 35 Petranovi&, B., 1991. p. 179. 28
314
+,54
+,54 & 2 $ % ! / #F % $ % / F +,54 = / $ G & = % " / = ' / $ @. & ' ' ' F % ' +,54 "< 7+ B 2 F ' / ) %/ J / / ' F / = ( + & ' 'B : F ' B )F " & <" " $ ' ' 3 9F ) F / B % ) " BB ' +,54 8 B / " / ' +,54 / @4 'B E 74 +,54 7+ ( / / % = % ' < ' E F% ' ' B ) F & ' " = F = " F = +,56 : " / ) € " / F$ \% F / ' / = +,56 " @+ / 2 & F ' / 7, +,56 " : ) @5 B ! /# / /% F X 3 ' D = / F & / " @6 / @, / " $ / : & +F 5+ / : % " / ~ F 2 c G "F / // G // G // F /" = / / ' F5@ & 2 / F( 57 ( & / ' ' 2 +,56 + ) / &
< ' E F " =
)
:
& & <" "
=
"
= "
& "
7.
"<
% (
/ &)
( % 2
/
) F
/ 3( ' ' 9G ) F ) = ' ) F / ' B ' 3
: 9F F76 % ' < F :
/ 9
/
/ / < / / JG '
5-
F ) '
G =
36 1947. augusztus 27-én ratifikálják a nagyhatalmak a békeszerz dést Bulgáriával. Ezért a bledi egyezményt titokban tartják (Neškovi&, B., 1979. p. 32.). 1947. szeptemberében ratifikálják a bledi szerz dést, miután a nagyhatalmak ratifikálják a békeszerz dést Bulgáriával. 37 Egyesek várnai egyezménynek mondják. Valóban, Evksinograd közel van Várnához, de elkülönül a két település. 38 ,ilas, M., 1989. p. 153. 39 1948. január 30-án Szuszlov közli Titóval Sztálin Dimitrovnak mondott kritikáját. 40 ,ilas, M., 1989. p. 157. 41 Neškovi&, B., 1979. p. 168. 42 Milovan 5ilas szerint Sztálin ezt mondta: „El reszaladt mint egy komszomolista kölyök. Meg akarta hökkenteni a világot, mintha még maga volna a Komintern titkára. Maga meg a jugoszlávok senkivel sem közlik mit csinálnak, mit csinálnak, az utcán kell megtudnunk mindent…” (,ilas, M., 1989. 163. p.) 43 1948. február 21-én Tito fogadta Zahariadiszt és Ioannidiszt a görög kommunisták vezet it.
315
/ $ +@
: / F B
"
/
55
= "
'
+,5,
(
F +,56 "< % / / G / ;" = ) F & ) 9 / / / B = B ' ' ' 5. ( " / : /" 'B E F +,58 = ' & ' 54 +,5. ' = C 5, +,54 " // ' / )& F% ' /
B ' F <' + ' < & / / / F % ' % 3 +,5, +7 & (" / & 'B " " " / +,58 J / ' F +,58 & @" / 7J / / L I 3L 9 ) F56 +,5. & ' : & ' '" / ) = 2 D / / % ( " = 8G / / = ' ) 8+ +,54 % / JG G2 " F % ' ( = 8@ " F% & & " ( +,54 ) ( ' & ' / +4 " / % ' 85 " / ' ' B $ " ( 88 ( G B ' B 8. & / F +,56 58
2 "
+,5,
/
/
F : "
'
$ G" & )
=
F G / & BF @+ "
/ F +,56 F % '
87
' B /
44 Milovan 5ilas fogalmazza meg a válaszlevelet az IB-nek, amiben példátlan módon kioktatta a szovjet kommunistákat és Sztálint. 45 Neškovi&, B., 1979. p. 189. 46 Február 14. és 22-e között tartózkodott az az Albán küldöttség Jugoszláviában. Katonai tervezetr l is tárgyaltak, de nincs róla megmaradt okmány. (Petranovi&, B., 1991. p. 98. ) 47 Petranovi&, B., 1991. p. 142. Ezek után 1945. június 12-én Milovan 5ilas az albán és a jugoszláv kommunista pártok direkt kapcsolattartását szorgalmazta. 1948 februárjában Hoxa azt javasolja, hogy Tito kapjon funkciót az albán kommunista pártban. 48 1946. június 23-július 2. Enver Hoxa Belgrádban tárgyalt barátsági szerz désr l. 1946. július 1. Aláírják a jugoszláv-albán gazdasági szerz dést. 1946. július 9. Aláírják a jugoszláv-albán barátsági szerz dést. 1946. novemberében egyezményt kötnek a gazdasági tervek és a vámok egyeztetésér l. 49 Petranovi&, B., 1991. p. 163. 50 1947. áprilisában Kardelj Moszkvában tárgyalt. Vélhet en arról volt szó, hogy Albánia lenne a 7. tagköztársaság, de Koszovót megkapná. 51 1947. júliusában Enver Hoxa moszkvai látogatása után gazdasági segítséget próbált szerezni Jugoszláviától. 52 „Bennünket Albánia nem érdekel különösképpen, nincs kifogásunk ellene, ha Jugoszlávia lenyeli!...” ,ilas, M., 1989. p. 132. 53 1947. szept. 24. Hoxa levele arról a jugoszláv vezetésnek, hogy Markosz generális Albániába érkezett. 54 Kuprešanin, Žuti3, lásd: Petranovi&, B., 1991. p. 168. 55 „Maguk nem beszélték meg velünk, hogy a hadseregük benyomul Albániába.” Mondta Sztálin rosszallóan a jugoszláv küldöttségnek, amikor a szakítás el tti utolsó alkalommal tárgyaltak egymással1948 februárjában. ,ilas, M., 1989. p. 164. 56 1948. február 26-március 8. Az albán KP KB támadása Nako Szpiru ellen, aki nem sokkal ez el tt hunyt el tisztázatlan körülmények között (játszott a pisztolyával 1947. novemberében). 5ilas szerint öngyilkos lett (,ilas, M., 1989. p. 124.).
316
/
"
F % ' % '" / F% ' ) & / &B
J
I ") ( J
F84
+,56
J
/
/ '
/ F ' / ( % D
/ " F%
(
=
F E
% /
" ' B / = F / F% ' E
% '
/ & F B ) / = %/ /
/ ) : B
/
F
F
2 F '
/ $ F F
F
F ) <" D "
B
/ F F
/&
) B &B ( F <" % ' <" % ' % B /
& '
( 2 F% ' / F /
)
= (= /
=
F% ' F
#!
/
& %<
'%
'
' <"F '
% )
@7
')
/ G
&
" = /
M
' F = "
& "
(
/" F
' N1 1h 7 1 3 H g" / " & " +,55 +,56 5. 8- == ^ 2 = / 3\ p = 9 / " F2 F +,,. * + 3 9H G = +4.7 +,,7 = 'E" ' 1 F 2 = F +,,4 * 1h ' 2 g1h 0 g H J / " +,+6>+,66 3 9 / p " !; #F +,66 * 1h ' 2 g1h 0 g H J / D F " / 3 9 / 2 F +,64 * 1h ' H2 & " +,57 +,56 2 F +,,+ 6 i 1h 7 H 2 = F / +,54 A >s G " F \ F +,4, n 0 1 H : $ / ) F 2 = F +,6, o 1h #hH L " / J = 2 I= F 2 F +,46
57
Petranovi&, B., 1991. p. 169.
317
3 1%
:
" / G
F
2
' '
"
( " /
F
: &
9H
•‚ƒ„…†‡F ˆH ‰Š†‚‹Œ•‚•„Ž‚† ‚••‹†‚•…‚† •Š„Ž•‘„…’‘‡† “•‹‘‹‘„”•‚•’‹…’‘‡„‚† Ž„‚••‹†‚•…‹”‹Š•‚„‚••‹Š‹‚’Œ•–•Œ„Ž†‚‹—3+,55 +,5,9 ˜…•ƒ†„‡ƒŠ•ŽF +,,, ™•’Œ•…†‡F šH ˜•…ƒ•Š ›ƒ†’…•‡’Œ‹ •†…‹‘‹œ„’Œ‹ †‘‚†•„‚‹—+,55 +,58 ž F +,6, ™‹Ÿ‹‘Š†‡F šH ™‚„‡‚‹Œ+,77 +,5, ž F +,,6 •…Œ†‡F – H “‘‚•Ž„¡Ž•Œ¢Ÿ Š•”†œ•Š†‡•‚‹„ £Ž„—‘•”•¤„Ž„Š••‹—‘•‡˜•…Œ•‚’Œ‹— ›ƒ†‹”‘†Œ3+,55 +,56 ƒ9 ž F +,,7 –‹œ„‡F ™ H–•Œ„Ž†‚’Œ‹—‘ ‡¢•Š†’ ‹ ¥¢…ƒ•Š† ›ƒ†’…•‡’Œ‹‘„ †‘‚†•„‚‹— , ’„•‘„Ÿ‡Š‹ +,55 +,5, ž F +,,5 ˜•„‡•F £ ¦•…‹‚†‡•F § H ž…„Ž‡†„‚‚†‘† Ž„’„‘‹…„‘‹„ ‚• ¥¢…ƒ•Š’Œ•‘• ‡¢‚•‚• •†…‹‘‹Œ•3+,55 +,889 ž F @--7 –•‚œ„‡F ¦ŠH ¨••‹†‚•…‚‹—‘‡¢•Š†’‚•˜•…Œ•‚‹‘„F ž F +,,8
318
6!
! "
( 2 ' / G /
% <"
<
! /
F>?>HM>??>J
/ )
= G /
F
% '
L /
:
< ( @" F ( +,+6 ? $ / 'B ? ) / : /)
% :
& " G '
/
B )" %
<
& ' :
F
/ F B B =
' /
9
0
G / +,@7 % : =
J B & " / 48d9 + G / / B F /
>
(
:
' &)
B /
" L / : 2
L
/
: $ :\L:\ G
'
( % ' = % ' ' )
' &) ) 3: / %
'
% '
" /
9
' ' +67-F, +@,,F, +5.@F4 ,4@F5 4@6F5 .58F. 8+-F777F+-75F-
B %< / ' B "
/
9
F B B &
'
/ +5.dF & ' "
3
/
3> G "
'
/ ? / J
/
" / +.-dF '"
+,@7 $ d = d +@@@F. ,-F6 +85,F+ 7+4F7 @7.@F@ +48F8 8@8F6 +-4F4 +.+4F8 +@-F@ .--F4 +@7F+--.F+ 45F4 66@F, +6-F, ++68F8 66F+ @@@F4 58F. ,.,F+ 4@F- 756F+ 4+F7 ,8.F@ 4+F- @,F, .F+ .@6F7 5.F4 +8F. 7F@ +75.F@ +-- 566F@ +--
& % )F /
B &
)
' & /
/
" d +44F+ +@8F4 +5+F8 ,5F4-F5 .@F5 5,F7 7@F@ +--
/
/
%
=
b 5.-@F. 5+64F6 7.6-F6 @6.+F7 @+7.F. +,.@F4 +5,.F@ ,4.F, @6.6F5
d +.-F8 +5.F+@6F7 ,,F6 45F8 .6F5 8@F@ 75F+ +--
'
/
(/
' F % /
= %<
% F G
%
'
/
1
Jakir, Aleksandar: Dalmatien zwischen den Weltkriegen. Agrarische und urbane Lebenswelt und das Scheitern der jugoslawischen Integration. München, 1999. pp. 141–142. Jakir az 1938-as árakat vette figyelembe. Ld. még: Staji&, Stevan: Nacionalni dohodak Jugoslavije 1923–1939. u stalnim i teku3im cenama. Beograd, 1959.
319
=
% '
' '
/
?
/
% ) ( " ) F 57, = F / /
/
"
B
&) ) )
E
( ?
&) ==
'& < = % )F ' 4- / +,@+?7+ / = @7 F +,7. +4 / +,8- ) / @8?7' J / " / 3 ) 2 L / $ / % / 9F +,4/ ) % " / F ' ,?+) . B ' +,6/ = ( &) ) / & F ) ' % ) & ) 3+,@+ 8F4+ &)F +,6+ .F,@ &)9F / ( " / ' @ % ) / 8F+ &) ) 7F. &) +,@+ +,6+ ( < % ' ' = " / ( / = 6.d ) F = ' 8d F ' @dF 7 = 5d / ( / % < / = & G / F <" ) /B % ' " F ' / ( = ' & ") % ) / " ) / B ( +,6/ & = ' 377d9 % ) 3@4d9 *) F 5 ( % ' ' & & ' F J / B G / / ' = ( % = ' E = / ) ) ' +,,/ ) @--5 " 7.d F ,-6 ) / ' & ) % 3 " 98 ( ) /B = ' F & ) & ( G / B / J / B ( " / ) = % ' E B F ' F ' ) / % < " $ % = ' /E " F ' ) ( ' J / ) = / +,-5 / / 'F ' ' /E ' ( < ' < % ' F & ' & ") F / ' / / <" / ' L / +,@, 8 = / ' ) ' / F & G / ' / 3: / / / ' % 9 G / ' & & ) ' = 78d " 2 Simeunovi&, Vladimir: Stanovništvo Jugoslavije i socijalisti2kih republika 1921–1961. Beograd, 1964. p. 44.; Rogi&, Veljko: Regionalna geografija Jugoslavije. Zagreb, 1990. p. 183.; Jugoslavija 1918–1988. Statisti2ki godišnjak. Ured.: Grupkovi&, Dragutin. Beograd, 1989. p. 43. 3 Tasi&, Dragoljub J.: Socijalno-demografska slika Jugoslavije. In: Socijalni arhiv, VI. 1940/4–6. pp. 65–89. 4 Jugoslavija 1918–1988. p. 51. 5 Kosovo in figures 2005. A Koszovói Statisztikai Hivatal honlapján (www.ks-gov.net/esk).
320
( G / & 75F8d 3& & .@dF ) @8d9 / B F +,@+ / = : / % '
/ /
+,7+ ( /
=/ %
,5F8d <
% '
.
(
= ' & F ( +,8/ ) & ) ' ' F = B ' +,87 +- / & 4+d / = F ' +,6+ @6d / +,6+ 4?+- / ' ,8d F ++?+5 / 64d " ( ' &) == =& < " F = +,6+ +- / & B +4d 'F 75d ' ' / F =& < +8d B 3 " / @8d / 9 ( ' ' +,56 +,6+ 4 @--7 = +8 / & 6F+d .@d +6d 6 / 3 & & 7F5d F ) +@F8d 9 ( % / / F = % ) ( ' J / / ) ) / % = & " / F ' / / & ' ( % F % ' G / " " % F / G / & ( ) " / / ) & < ' +,+@ ) B F / = ' ) B ( ' J / = / ' F ' = & " F % / / " ) b G / / / ) & ( % < J / & ) 8d ' : 3$ =/ / / < & " +,7+ =B G / 'B 9 , ( : G / / ) / g ?G / = " += F/ +,7. G / )F 6+ G / " ? c ( ' ' < " G / & / +,+, B & E F & % " ') : ' B ' / ) % ' +,7+ = / ' & G / & = F = & ) E * G / / = F % " : / ( ' / % ' ' =
/
G
%
<
/
/
6 Bíró László: Oktatáspolitika és regionális különbségek egy 1918-ban létrejött államban. Világtörténet, 2003. tavasz–nyár, pp. 3–35. 7 Yugoslavia 1945–1985. Statistical review. Beograd, 1986. p. 198., 217. 8 Kosovo in figures 2005. A Koszovói Statisztikai Hivatal honlapján (www.ks-gov.net/esk). 9 Statistika industrije Kraljevine Jugoslavije sa adresarom industrijskih preduze3a. Beograd, 1941. 10 Lazi&, Milan: Investiciona politika Kraljevine Jugoslavije u železni2kom i drumskom saobra3aju 1919–1941. In: Piljevi&, ,or-e O. (ured.): Jugoslovenska država 1918–1998. Beograd, 1999. pp. 375–387.
321
&
'
G
/
/ $
' +5
= ( % G &
B / (
=
& " & " / / /
'
' &) / / / / % = '
& " / &
B B : / L / : " G / $ 2 L $ J /
(
% F F 8-?.G
<
) +,8-
(
% G G /
/
% & &
/
F F
F =
/
) J / ' +@+F4 +-6F7 ,5F5 +-@F5 46F7 6-F8 ,@F4 46F6 +--
&
$
/ /
/
"
=B ) (
++
/ % / ' J / = B ' = F$
B &
7-d 3 % /
B
/ F +,6/ & +,54?+,,9( / " / ( %
+,6/ J / P @4+ -.7 @.F, +6. 4.. 74F7 +84 7,4 76F7 +86 458 7+F++, 58. 8@F+ +@6 78+ 8@F+ +58 ,6. 55F4 +++ 754 76F@ +47 ,.8 7.F.
& DB ) 47F7 .-F8+F@ 85F5 @.F+ 87F56F5 84F+ 85F@
/ &&
G
=
% '
/
'& < = F & ' ) ) +,.8 L / F$
% = / / ) B & B H2 ( A* ) = % 8-d / " / +,.-?4/ F P
( % &)
/
'H /
3 "
( 86F+ 74F4 7+F. @,F5 +.F7@F6 +6F8 5-F+ 77F.
B
%
=
&
9 (
/ /
/
" / /
&
& ) <" =
/ =
11
/
F E/ /
( %
/ 3B " ( /
/
& ' 9 +@ ( +,6? / = " )
% &
' B )
/
F
F ) )
)
" ' / ?
+,6-
' / )
G
% /
Leki&, Bogdan: Agrarna politika i kolonizacija u Jugoslaviji 1918–1941. Beograd, 2002. A táblázat magában foglalja a jugoszláv átlaghoz képest a személyi jövedelmeket (1984-ben, %), egy munkás átlagos tiszta jövedelmét (1987, dinár), egy átlagos háztartás bevételének élelemre költött arányát (1987, %), a fürd szobával ellátott lakások arányát (1984, %), az autók számát száz háztartásra nézve (1987, db). A táblázatokban a Szerbiánál szerepl adatok a tartományok nélküli területre vonatkoznak. Yugoslavia 1945–1985. Statistical review. p. 216.; Jugoslavija 1918–1988. Statisti2ki godišnjak. p. 77., pp. 113–114. 12
322
B B '
%
"
/
%
/
%
(
/
'
" /
/
F
"
)
)= '
)
(
'
B & ") * / * +,54 5F+.7 5F+-5 7F. +-5F+-+F. 5, @F, 6. @F, ,5 7F7 47F8 +--
B : / L / : " G / 2 L $ $ J /
/
"
" F
F
) "
" / +,,@-+ +@4 +-8 +@@ @@ .4 4@ .5 +--
'
B F " F% ' % = % ' J / & ) ' / @@d / FC / G / % +,54?+,,A / / 5d 3 FL / F: F2 L / B
+,8@ @@6 ++4 ,+ 6, +6 677 8@ +--
) +,,@-, +77 68 +++ 75 6+ +6 .. +--
' +4,F6 +@-F,.F+ +-4F. 57F7 45F+ +-+F+ 48F. +--
L +6F, +4F@ +6F@ +,F5 6F6 +5F5 +-F@ +8F, +4F-
!S & '
B
" %
"
(
+7
L B B " % " == ' % / / B & " F% ) +,,F &) " " / G / " " / ) J+5 ( & ") < / F ' / / 5F8d / J / FG ' / : / $ " / ' 5F7dF $ 5F@d / 9 +8 C
8.d B " /
F
( '
(
13
A statisztikusok kiszámították az egy f re jutó nemzeti jövedelem megoszlását nemzetiségek szerint. A jugoszláv átlaghoz (100) képest az országban a következ kép mutatkozik. Szlovének 177, magyarok 131, horvátok 118, szerbek 95, montenegróiak 90, macedónok 71, bosnyákok 67, albánok 38. 1981-ben az egy f re jutó nemzeti jövedelem Koszovóban a szerbek körében 35 ezer, az albánok körében 28 ezer dinár volt. Mihailovi&, Kosta: Regionalna stvarnost Jugoslavije. Beograd, 1990. p. 153. 14 Mihajlovi&, Kosta: Privreda Jugoslavije 1920–1990. In: Piljevi3, 5or4e O. (ured.): Jugoslovenska država 1918– 1998. Beograd, 1999. pp. 119–123.; Miljkovi&, Dušan–Nikoli&, Miograd: Razvoj republika SFR Jugoslavije 1947– 1990. godine. Beograd, 1996. pp. 9–10. A táblázat a következ ket tartalmazza: az egy f re jutó GDP-növekedés 1947–90 között (%) éves átlagban, a nemzeti jövedelem és a termel eszközök aránya a jugoszláv átlaghoz (100) képest adott id pontokban területenként, a nemzeti vagyon aránya a jugoszláv átlaghoz (100) képest 1975-ben, valamint a 100 dinár befektetésre jutó hozam 1952–90 között az 1972-es árakon. Miljkovi&–Nikoli&: i. m. p. 21., 24., 35., 38. 15 Miljkovi&–Nikoli&: i. m. p. 21.
323
=
'
/
& ' )
= /
"
+.
'
G
B
)
G
( B
2
%
< F G
:
F "
G / F / ' & & '
/
( +4?+6 /
= & '
/
B )
)
$
F /
(
F ' F
"
F
@-
F
B
' % %< ( +,@+ F % ) ( 3
F
/ "
'
) %/
= = '
/ @4d ' '
3(
?
9
( +,..4d '
%
&
& =
@' = = B )
/
/
(
" (
..d 9 ( &
' "
/
F
G F = +,.+
/
57,
&) @.d
= 6d ' F / =
( ' &)9F / ) / " ) = G / = % F B ' 67dF ++d 3 B F / & & ' F / ' = 9+4 ( " / = & ) " % ' ? ' ' = B / ' )/ % ' ? ' / ) +6 G / / " / / = / % G =/ ) +,@+ = * = / % F ' ) == % /) ' / 3 F / / / = /
/
=
3,.5 +,,+
'
%" B "
%
( +,,, / (
/ "
9F & '/ +,@5
16 A korszak és terület történetér l már hatalmas irodalom született. A felhasználtak közül a következ kre utalnánk. Petranovi&, Branko: Istorija Jugoslavije. I–III. Beograd, 1988; Ili&, ,or-e; Samar-i&, Radovan (ured.): Kosovo i Metohija u srpskoj istoriji. Beograd, 1989; Popovi&, Nikola (ured.): Kosovo i Metohija u velikoalbanskim planovima 1878–2000. Beograd, 2001; Karamata, Stevan (ured.): Srbi na Kosovu i Metohiji. Beograd, 2006; Mihailovi&, Kosta (ured.): Kosovo i Metohija. Prošlost, sadašnost, budu3nost. Beograd, 2007; Prifti, Kristaq (ed.): The truth on Kosova. Tirana, 1993; Lampe, John: Yugoslavia as history. Twice there was a country. Cambridge, 1996; Ramet, Sabrina P.: Nationalism and federalism in Yugoslavia. Bloomington, 1992; Vicker, Miranda: Between Serb and Albanian. A history of Kosovo. London, 1988; Dragnich, Alex; Todorovich, Slavko: The saga of Kosovo. Focus on serbian–albanian relations. New York, 1984; Beckmann-Petey, Monika: Der jugoslawische Föderalismus. München, 1990; Clewing, Konrad; Reuter, Jens (Hgg.): Der Kosovo-Konflikt. Ursachen, Akteure, Verlauf. München, 2000. 17 A statisztikai adatokat összegy jtve: Vu'kovi&, Milan; Nikoli&, Goran: Stanovništva Kosova u razdoblju od 1918 do 1991 godine. München, 1996. 18 Napjainkban a koszovói statisztikai hivatal által összesen 2,5 milliósra becsült országrészben az albánok aránya 88-90%-ot tesz ki, a szerbek aránya 7% körüli, rajtuk kívül élnek még Koszovóban bosnyákok (2%), romák (1%), törökök (1%). A helyben lakók számát viszont csak 2,1 millióban határozza meg a hivatal, ezen belül az albánok aránya 92%, a szerbeké 5,3%, az egyéb nemzetiségek összesen 2,7%-ot tesznek ki. Kosovo in figures. General statistics. A Koszovói Statisztikai Hivatal honlapján (www.ks-gov.net/esk).
324
F
& '/
=
)
% " (
/
B ' )\
?/ /
" G
/ F
/ ' "
F
'
B
' /
' ( +,74
' ' ( '% F '
' (
' G
' '
%/ / / ' " / " F ' ' / "
" +,7' ©
/
' /
= %
/ =
=
/ %
C
%
" ' '% '
/
F
' B %
/ B F r 3+,@+F +,7+9
G
/ +,5+
' J (
*
/ '
% ' /E =
"
4( G
'
/ '
/
= / ' '
)
/
( '
F
++ ' =/ ("
"
)
/ ' / 2
B
/
B G
' 1
<
( % '
=
F
(
/
/
/ /
%
' F
1 % )/ F % ' ' "
" F
/ ,-d
) * '( ) = ( % & '
" / =
/ & ' 3+,7@ 9(
B9
/
( '
3
' ' /E
" "
G
F
" "
=
)
" ' ' /
/ ' '
F
/
'
F = / / :
" / F '
B '
/
"
/c )
B
?
/ ' = F% ' % $ G / %
gcF
/
=
' =
)
*
& "
F
(
B
F
" F %<
/
& ) / B 3< C 9 ( % F = %/ ( ) :: / B G / F &) == = +-!) #9 / = / ' / F / =& ' = / ) ? 1 3
% B B F '
% %
B /
& B
'
F
*
" /
"
F +,57
'
/
%
E & =
+,5+?55
3
) F +,57 = F B F 5 L3 1
" ( ? 1 +,58
325
&
" % (
=
B
=
&
G
/
J / H +,58 G G /
= / $ %
E <" J & : '
/
' & '
/ ( +,45 ? / '%
3 % ' %
% "
' /
=/ B
%
$ < g G & '
B ' F
(
' J
/ / /
' F / '%
&)
&
)
/ "
/ '
/ /
B
F 9
3++5. /
/ '
%
% (
% ' / /
(
9 (
=B ( ' B " / ' " G / F @-. ' " ' /E = = F
= /
" /
' =
&
"
' " +,.+. % ' +4F6d
F
"
F
/
= %
F "
&)
"
/ /
==
/ E "
)
+,8( +,6( ' / / F
/ "
+,.4?+,4+
'
%
( " )
' +,.7 B
" ' ? '
" /
& F /
G F
"
/ /
/
=B /
B
F /
/ %
== % &
"
)
/ F
B
)
' /
< / /
= / ( % ' (
/ +,.. F ; /c / B
/
(
= / /) +,.6 ? ' ) % / ' " / " ) ) ) B & )F % ' G / " 'B % ' / " F % ) " / / / F " / ( / < ' F% " / ) = F " ( / / ' B <" 3( ' ' / ) $ %" F G / " = " " % G & / < / F +,6+ ? = / G / ( ' " == ) F % ' ++ = g ' F% ' ' &) ( % = / / " ) ? ' % % / 3 F g F 1 cF p F G / $ 0 g/ 9 ( B ' " ? = " ?
326
/ F ' ) 9
/
? F ++
=B @84
+.
B F ' % F ( B ) % <' F% ') " / F / G / ( " / = % ) & / ( ' ' ) ' ' = @ " / /B = / G / F / / B ' F ' % ' 3G E / ) ) / 9 ( %/ = F & F / F% ' J / B ( / ) / = % B / )F & " B )F ( / ) & / / / +,.6 ! ' / # " ' & = F / ( +,6/ & / %/ = " / ) % / / " / & ( / % / & F : ' <' / " / & BF ! % ' # / ( / / ' < ' F == % F % ' +,45 / / '& : F % B ( ) F +,,' H : ' % & ( B / ' +,66 ) G / " & & ) = G / %/ ' / 3( F +,6, " = g ? +,6+ ? G / / 9 +,6, @6 ) B/ / = / ' " ' / 'F & / ' ) F B 'F F = B ' % ' ) ( +,,= ' ? ' ) & &B ?" / / 3( " / ' ) " F 'F & F / B 9 ? / / % / &B / ? +6- &) / / '% ++5 " < ' % F % ' G / : F ' : / B / / '% " F = 3 9 / ( = % = F : &B /F B ' B / +,,+ = " = / / &B G / 1 +, G / &B F G / ( / / ' ( & ' % B
327
* / / 9 +,,@ F
/ = %
/ F= 3 = %
& (
<
F /
=
F
" "
)
)
/ %
/ <% ' /
F
& B '
= '
F !/ % : = /
% / = F% ' / "
/
)
'
)
#
G
&
/
'
) % ' '& " / ( G / F )/
B TTT
( "
/
"
B "
B
G / F < 'F % ' ' / / & +,4< ( H
% F '& '
'
G )
/ ?
/
' /
)
/ '
G
=
=
( % ( B F '
'
'
=
9
' /
=
/
/ /
' =/
' /
$
/ $
"
/
"
F " &B
% G = " 3
/
/ = F ' = " F 3 ' ) % ) ' ' 9 ( ) F " / " ) = " F% ' / ' % ' % ' % ( % " D % / F = F ' ' F =" / / & " ) ' / '/ ' / ') % / ' B ) ( / = ' / ) ? % ' / ' ? % % & 1 ( 1 %& G 1G 1 ( 1 ( 4 1 #+, &
/ /
&
"
=
/
'B
%/
' =" F
<
19 Pavlovi&, Mom'ilo: Albanci u Srbiji i Jugoslaviji 1944–1991. In: Kosovo i Metohija u velikoalbanskim planovima. p. 134.
328
! /
"
4
!1
/ &
%
' % '
/" % ' /
/ F / F% ' / +,8.
F / '
J F )/ F /
( /"
)
+,.6 / ! ' '
'
( / ( ( ] 9 / B = / " " ) / 7 J F % ' /" / ) B) = = = F% E :) F % % =
/
+,8. ' / +,6- 6+ % <' F < # & F / # /
) " F
/ %
>?H>4
+,.6 = / ( % # / F ! / B : /" ! + $ ' & " B F % ' / ' @ ) = " ) B E F : /" / ) / F # / F +,6+ / B B B F% ' / & / " % ) +,8. +,6+
!
%
$ / 8
F
' /
/
= % % /
>?IA4
%
' ) " %
=
% H 9
1 ] 9 ! '$ / % 8 ' =/ ) % / / F = " / B / " % / F ] 9
<' ' ' F B ' # 1 3 1F '
& F / ' /
1
1968 novemberében a Lengyel Egyesült Munkáspárt V. kongresszusán elmondott Brezsnyev beszéd pillanatától egy nyugati újságíró Brezsnyev-doktrínára keresztelte a „korlátozott szuverenitás” elvét. Ám érdemes megjegyezni, hogy a nagyhatalmak többsége már jóval korábban élt ilyen politikával. Ilyen volt az 1917-es forradalmi SzovjetOroszország elleni katonai intervenció, a náci Németország Ausztriával, Csehszlovákiával végül Magyarországgal szemben folytatott politikája vagy Egyesült Államok máig képviselt közel-keleti politikája. Ez utóbbit ma divatos szóval „jogos biztonságpolitikai érdeknek” hívják, melyet az európai országok többsége is támogat. Az 1945 utáni „jaltai rendszer” gyakorlatilag szabad kezet adott a nagyhatalmaknak, els sorban az USA-nak és a Szovjetuniónak a kisebb államok szuverenitásának korlátozására a status quo érdekében. 2 1956-ról lásd: Rainer M. János: Szovjet döntéshozatal Magyarországról 1956-ban. In: Évkönyv II. 1993. Budapest, 1956-os Intézet, 1993. 19-38. pp. (a továbbiakban: Rainer, 1993.), Az 1956-os magyar forradalom a világpolitikában. Nemzetközi konferencia, Budapest, 1996. szeptember 26-29. In: Évkönyv V. 1996/1997. Budapest, 1956-os Intézet, 1997. 35-92. pp.; Békés Csaba: Szovjet döntéshozatal és az 1956-os magyar forradalom. In: Békés Csaba: Európából Európába. Magyarország konfliktusok kereszttüzében, 1945-1990. Budapest, Gondolat Kiadó, 2004. 162-170. pp. (a továbbiakban: Békés, 2004.); Dobos Gábor: A szovjet katonai intervenció okai az SZKP Elnökségének dokumentumaiban. In: Eszmélet 18. (2006. tél) 72. sz. 39-56. pp. (a továbbiakban: Dobos, 2006.). 1968-ról: Pihoja, R. G.: Csehszlovákia, 1968. Moszkvai néz pontból, az SZKP dokumentumai alapján. Múltunk, XLIII. (1998) 1. sz. 3-41. pp.; Huszár Tibor: 1968: Prága, Budapest, Moszkva. Budapest, Szabad Tér Kiadó, 1998. 1981-r l Paczkowski, Andrzej: Droga do „mniejszego zła”. Strategia i taktyka obozu władzy lipiec 1980-stycze7 1982. Kraków, Wydawnictwo Literackie, 2004. (a továbbiakban: Paczkowski, 2004.); Muszatov, Valerij: A Szovjetunió álláspontja az 1980-1981. évi válság idején. Múltunk, XL. (1995) 3. sz. 99-122. pp. 3 Rainer, 1993. 33. p. Rainer szerint elég volt akár csak egyetlen pillér megrendülése a politikai beavatkozáshoz, ám tünetegyüttes esetén ez katonai formát is öltött. Illetve Békés Csaba: Párhuzamos látlelet: 1956-1968. Az 1956-os magyar forradalom és az 1968-as prágai tavasz nemzetközi háttere. In: Békés, 2004. 230. p.
329
F % ' F/ & S' % ' % % /
' '<
) ( I /" /
F
& '/ B
/ B & F " ) / ) = F% )/ = & F % ' ! = H B ) / B ) / / #5 ( < 'F % ' /" / C ' F = / p
B F * ' F
& " /
'= % & " F
% % J
)
B
&
% )
: % +,8. ' = * ' =
' = "
&
& / L
+,8. /
'B " /" /
/
'
' =
' /
& )
;
/ $ ' F ' "
F "
+,6'
% +,87
% ) <" '= ) / / % = +,88 ) F / / ' % = F % ' <" $ / G = = " 8( F% ': % /" / " % % " ) ' = ( +,88 " L / $ / % & 3$ /F G / F /9F ; / B% = F " % ' % == ) F $ // L / " / % F ; % ' % / F == = " . * ' B% / = " F = ; /" ) = S' / ) /" = % " F % ' ; ' / " F* ' ? /B ? & S' )F % = " ' ) /" = F ' ' F $ / % ( = / F $ ' % ) F % ' & B) = O% A %% % ? = F?% '* ' / $ " H 1 (1 8 Vj W 1 1 G ( 3 G 8 ( 1 % 4
4
U . 223-224. pp. Békés Csaba: A magyar semlegesség 1956-ban. In: Békés, 2004. 149. p. Gati, Charles: Vesztett illúziók. Moszkva, Washington, Budapest és az 1956-os forradalom. Budapest, Osiris Kiadó, 2006. 138. p. (a továbbiakban: Gati, 2006.) 7 U .. 154. p. 5 6
330
(
' ' ) ) C ' @8 // ) ' F / ' %% % ' ) = ' ( /" / ) / / B = / ) / F ) ' F = & : /" F B/ & A ª M A = +- / B ' C ' : " /" / F +,4. " / F % ' ' / ( ' / = ' % ' / % )/ ( " ' B / ) ' ) " % = H ) / % ' ' ) ' ] +,8. = «F +,4F / +,4. " / ] % / / & ) = = ] ) ' ' ) '% F / ' = = ' / F ' " ) ) ' ] ' /" F / ] ' 'B ) / F ' ) = ( = < / / = = F % ' ' % / F% F ) I F ' ) ) % ) F B )F / F % ' = : /" % " F ' ' & ' F '/ ' / & 2 C ' ' B $ = 3C $ 9 ' / B F = F 6 ( E = / /= =/ % F% ' / " / ' F % ' +,8. +,.6 ' % / & / ) F% = / ' / / ' = / % ) ( ) ) 2 $ / " F A F : & 1 M : ªM G ª F &) = +,6= " / ) , ( = : ªM G ' X " % J =/ / B == / F = / / = " / % $ ' 3 O % / 9 = / ' % " & FC ' / / /" / % ) "
8 Lásd err l részletesen: Duraczy.ski, Eugeniusz: PZPR w kryzysie – kryzys w PZPR (lato 1980-lato 1981). Dzieje Najnowsze, XXIX. (1997) 4. sz. pp. 73-91. 9 Dokumentumokat lásd err l: Tajne dokumenty Biura Politycznego. PZPR a „Solidarno83”. Szerk.: Włodek, Zbigniew, Londyn, ANEKS, 1992. (a továbbiakban: Tajne dokumenty, 1992.); Mitrovits Miklós: A lengyel válság és a szovjet pártvezetés az MSZMP dokumentumaiban. KÚT V. (2006) 1. sz. 79-116. pp, Rosszijszkij Goszudarsztvennij Arhiv Novejsej Isztorii (RGANI) 89.f. 66.p. 3.gy. 1-11.l. A szovjet vezetés a politikai megoldást preferáló Kaniát és Jaruzelskit centristának tartotta, jobboldalra f leg a nem is PB tag Mieczysław F. Rakowski miniszterelnök-helyettest sorolták, aki szerintük „jugoszláv szellemben” szerette volna Lengyelországot átalakítani.
331
& P
/ ' $
"
F % ' % ' " /
%
10
'
/ ' <' / ' = %
!
# / %
F % ' +,8. @7 B ) & % F ' % ' % ' / / 5 B% / +- ( / ' @4 % ' " F R L & F " F " ) " = F & '/ % F & ) ' % = & / $ " F% ' )= % B % = / ( ( F 8 F " = F 8 3 $% : /F " +,6- 6+ / ) = " ' ' F +,8. 7:\G B / ' %/ / / ' & = ' = / ) / % F = = = ' " & = & & ) F ) & = ) / / % ) F% ' ' % & ) 1 ( F1 % ++ ( /" = % ' = F ! / F% ' ' $ ' % ' #+@ 1 7B ' F ' ! " ' " < F B F &B / F ' B ' / / # / = / : /" +7 L = $ ' / % ' * ' / & F " F % ' / " = F G / ' E ' F % ' ! B ' # / / ' B [ ' E F ' ) 'B / +5 C G = " / F % ' ) % B% / '/ ) B
< ' E /" % "
/" %
/
/
Békés Csaba: Szovjet döntéshozatal. In: Békés, 2004. 164-165. pp. E döntés azonban még nem a magyar helyzet menthetetlensége miatt következett be, hanem a Hruscsov azon félelméb l következett, amit a sztálinista ellenzéke jelentett számára a hatalom megtartásában. Egyszer en nem kockáztathatta meg Magyarország elvesztését. Lásd: Dobos, 2006. 47. p. 11 Mikojan és Szuszlov jelentése Budapestr l, 1956. október 30. In: Döntés a Kremlben, 1956: a szovjet pártelnökség vitái Magyarországról. Szerk.: Szereda, Vjacseszlav, Rainer M. János. Budapest, 1956-os Intézet, 1996. 198-199. pp. (a továbbiakban: Döntés a Kremlben, 1996.) 12 Uo. 199. p. 13 Szovjet kormánynyilatkozat. 1956. október 30. In: Döntés a Kremlben, 1996. 200. p. 14 Gati, 2006. 212. p.
332
)
+,6- +,6+ F
C
' B
= /
'
/ %
/ % ' =
/" G
/ F
' = / ) $ = ' F % ' % == F )/ ') +,8. « F +,4A « A ' E F / / F +,4. ! = # ) ) / / F " ! # & *' / / F % ' $ / F% ' ' = = < % ' X " %J % / /" F % ' ' % ' ! # & ' $ / $ / F% 'C ' : &B / F ' ' / F % ' = ' ' =/ )" F ) = ' & / ) = )" ) < 'F % ' = % ' = / % / % F % = < B / +8 = / ' = % ' * % / % F% & ' " /" = / ' % ' ) % +,6+ & +. / % = / D E ) F % ' % / ' % / ' F /" = / / / ' B ' = F %< % % % = : 3 = / ' % = F ' & = = % 9 ( B ' ' ' F% ' ' ' B " = F & ' " ) ' C ' : /" F% ' / & " ' ' &E ) ' +4 ( : ) B ' B / +. % =" UG < G = )
15
Lásd err l: Paczkowski, 2004. p. 37. Paczkowski, 2004. p. 122. 17 A források szerint összesen kb. 4,5 milliárd amerikai dollárra tehet a szovjetek által nyújtott segítség. 16
333
: / )F 2 ' / ' % == F ( = / // < +6 = / +,6- / / / )F ) %L F ) " / F% ' : ) / ) +, / C ' % ' 8 B $ / ( ' / ' ') ! / #F % ' C ' = % ) % ' P G : F / F% ' ' " ) 13 " / F/ / ! 3 ( 1 F 3 1 F / + 1 % @G = ' F % ' C ' / ' ! B ' # L = / ' B F / /) F % ' ( 7 1 3 1 1 1 % Vj W + 1 @+ 1 ( ( % = % L / ' E ' F ! = # % & +,87 & = / H ! p / +,.6 F 2 B ' B ( p ') F % ' O % / & F <" L ' ) F ' " + 1 / 8 1 ( 1 3 ( #@@ A L O % / G 3O:G 9 ) % / ' / = % H 3 8 + 3 8 3 N ( 1 %0 =_CE$ 3 8 ( 3 ( 8 % @7 ( F % ' ' / = ' +@ // % / ' = % = F +,6+ & ++ G L ( ) B % / ' & % / = ' ( +,.6 @/ % " / %/ / ' F % = +,6+ +7 / H F 1 1 ( 8 1 ( 5 %
18
Brezsnyev életének utolsó éveiben már betegsége miatt inkább csak protokolláris szerepet játszott az állami életben. Lásd: Sz. Bíró Zoltán: Politikatörténeti vázlat a kés i Szovjetunióról. In: Peresztrojka és tulajdonáthelyezés. Tanulmányok és dokumentumok a rendszerváltás történetéb l a Szovjetunióban 1985-1991. Szerk.: Krausz Tamás, Sz. Bíró Zoltán. Budapest, MRI, 2003. 19 Ez a találkozó nem hivatalos PTT ülés volt, a lengyeleken és a szovjeteken kívül a magyar, a csehszlovák, a román és a bolgár vezetés volt jelen. 20 Archiwum Akt Nowych (AAN), PZPR Sygn., XI A/1252. 28. A Szolidaritás valóban elismerte a „kommunista párt szerepét az államban”, de nem úgy, ahogy az az Alkotmányban szerepelt, vagyis a „párt vezet szerepét” nem „a társadalomban a szocializmus építésében,” csupán az állami életben ismerte el. Ez a lengyel ellenzék egyik jelent s sikere volt, hiszen éppen az volt a céljuk, hogy a társadalmat k szervezzék, ne a párt. 21 AAN, PZPR Sygn., XI A/1252. 63-64. 22 AAN, PZPR Sygn., XI A/1252. 79. 23 AAN, PZPR Sygn., XI A/1252. 84.
334
8
1
( (
1
1 e: f ( 1 N ( 1 =_CE% 3 3 3 >=$ ( % @5 ' * F +,8. % F% ' / / G G & 2 = (% ' L ' / % ' = )
% ' F +,
+,6+ % / F G ' / )
%
@8
' /
%
) %
) '
/ G
== ' %
=
' / ( =
& / ) /" /
' ' B ) ' /
' / %
8
3
( ( G F ' / E G2 % / " ' $ " '/
7-
' )
%
F %
L %
F
/& (
/" F% ' (/
" /
= +,6+ G )
@.
'
=
') +5
F '
F % '
% &
%/
/
) C $ L !
%
' /
%
% 3 1
" ' % ' = / % %
O =
(
2
%
F $ /
/"
"
%&
1 1
F G
F% ' "
« J
/
'
F
F 3
% / F ( ( 1 ( ( ( %0 1 8 1 Vj W" 8 1 1 % @4 ' ) F % ' G = / % " / ' ' ' $ / F ' / ) " G & / / ' / )/ = :\G G2 ' / @6 F ' = =" ' / % @, ( / C $ < = O:G G = 2 ) # / "< /B = ) F '/ B = = / % " G +6 B $ / / ) G / / )
24
AAN, PZPR Sygn., XI A/1255. 64. A találkozóról készült jegyz könyvet Tischler János közli: www.archivnet.hu. A tárgyaláshoz készült lengyel téziseket és egyéb dokumentumok: AAN, PZPR Sygn., XI A/1256. 26 Erre utal 1981. június 6-án a LEMP PB ülésén Olszowski közbeszólása is Kádár tanácsairól: „náluk teljesen más volt a helyzet, intervenció után.” Lásd: Tajne dokumenty, 1992. 391. 27 AAN, PZPR Sygn., XI A/1257. 19. 28 1981. június 5. ANN, PZPR Sygn., XI A/1264. 1-7. 29 1981. június 22. ANN, PZPR Sygn., XI A/1263. 1-8. 30 Kaniával szemben Moszkva ugyanolyan kivárásra helyezked politikát folytatott, mint 1956. október 26-a után Nagy Imrével szemben. Akkor elfogadta a szovjet vezetés a Nagy-féle „kibontakozási forgatókönyvet” egyidej leg jelezve, hogy további engedményeket nem lehet tenni. Lásd: Rainer, 1993. 32. p. Nagy különbség volt azonban, hogy Kania helyére találtak a szovjetek megfelel en er skez vezet t, Jaruzelski tábornok személyében, míg Nagy Imre mögött nem állt ilyen „használható” er . 25
335
' = " +,87 $ ' B ' / /
/
J %
=
/
2 " F % ' ; +,6+ ( !
)
F
P ; ' B /
=
F F
J B ' %
/
=
# / F %
/ / ' '
' / F /
%
' +,8. ' " $ / F % ' B ) ' = / F ' ' % ) F% '/ ! " # % ' $ / ' / F % ' ' ' " = % " / ( ' / ) ' % " F ' F % ' / / ( / E F % ' % = / == / F% J ' / F 2 '/ F A F = / $ ' Xª : M F 'B / % )/ F % ' +,6+ ) % ' / 7+ /" J 7@ % ) F% ' +,8. F +,.6 / ' / ) F $ / % ' 3 / 9 / / ! B ' #F / ) B / * ' F = & / < %/ F ' % / = / )" p % & B +,.6 77 J / B F '/ = / ( / < ' E F % ' +,6- 6+ / /" = % ' F ( / ' & F " % % ' % F 8. ) / / ( ' / = = < F ' 3 / 9 / ) ' ' = / F / & = F / % )/ %
31 Muszatov, Valerij: Predvesztnyiki buri. Polityicseszkije kriziszi v Vosztocsnoj Jevrope (1956-1981). Moszkva, Naucsnaja Knyiga, 1996. p. 239. Molczyk 1962 óta a hadsereg Sziléziai Körzetének parancsnokhelyettese, illetve 1972-t l honvédelmi miniszter-helyettes volt, bekerült a hadiállapot bevezetésekor létrehozott Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsába (WRON). Sawczuk Moszkvában végezte katonai tanulmányait, parancsnokhelyettesként részt vett a csehszlovákiai katonai intervencióban. 1980-ig szintén Jaruzelski helyettese volt a Honvédelmi Minisztériumban, illetve a Lengyel Hadsereg Politikai F osztályát vezette. Jaruzelski váltotta le minden pozíciójából. 1981-ben a KB-ból is kikerült. 32 Mitrovits Miklós: A lengyelországi hadiállapot bevezetésének el estéje, 1981. december. Egy történelmi dokumentum: Viktor Anoskin altábornagy „munkafüzete.” Eszmélet 18. (2006. tél) 72. sz. 100-110. pp. 33 Fejt Ferenc: A népi demokráciák története. II. köt. Budapest, Magvet Kiadó, 1991. (a továbbiakban: Fejt , 1991.) 220. p.
336
.
1
A'
/ /" /"
%
F % ' C /
/
F
' '
=
F S' ) ( / F
= /
B F &
/ F
& % / ' = / ) " $ / % F G ' = % % ( =/ ) /" / / / / 8. ' & .6 = / ' )F % ) / J )F % ' % ' F % / & F ' % F % ' 8. / /" % $ ' F * ' ' = : ) ) ' / $ " F% ' " % = F% /" ) B F /% ) ' ' 75 ' / ) " / F ' /" / +,.6 / '= % )B /" )F ' % = /" / & ") F ' +,6- +,6+ <' = ' B ' = % / / " '< / +,.7 .5 = ' <" % $ ' == +,.6 " +" / <" ' F : /" % & = L / & // ( G / % &E ) ) & = / 3% 9 / ' / / / ' )F ' " +,4- 78 ( <" ) F /% 5-d <" & E / / ( <" & % 7. ( = / ' / = ' % ( O:G ! = " # )" = < / ) = = F $ )" & < " " = 74 ( = ' ' '< / & ) /" & S' " ) = " F % 8. % F ' ' 2 ( % / / F +,., = 76 :\G / / & ' = ) ' &
34
Lásd err l: Békés Csaba: A magyar semlegesség 1956-ban. In: Békés, 2004. 142-161. pp. A reformról részletesen lásd: Barszenkov, A. Sz. – Vdovin, A. I.: Isztorija Rosszii 1938-2002. Moszkva, Aszpekt Pressz, 2003. pp. 243-248. 36 U k. P. 247. 37 Fejt , 1991. 221-222. pp. 38 R. G. Pihoja: Szovjetszkij Szojuz: Isztorija Vlasztyi 1945-1991. Novoszibirszk, Szibirszkij Hronograf, 2000. (a továbbiakban: Pihoja, 2000.) p. 331. 35
337
J & / % )
) % & " & <" F '
)B / /"
F B (% /
/ " I= "
) / "
&
) /
/
( %
/ ) % '
&
: /" '
<'
/ F % ' : /" " ) )
'
=
/ =
"
" &
"&B )/ / F B 7, ( ) ) B $% A /F :\G G2 +,6+ "< +. & " ' " / < ' F % ' ) 1 Vj WF 1 % 5-d /)F 8F ' +,6+ / F /" 5+ * & / F % ' +,4, % ' ( G F G & /" = 5@ G B =
) & ) / F 2 ' / % ' ) A :\:\G B ( ( ' 'E" 5- S ' " " B 5+F5d = <" & B F % ' / % ' ' ( " / / = " F = ( : /" ) C ' $ ' &B B & F / C ' +,6+ @. @4 ( : /" % ' / F % / / / / ' <" % ( ' / / / = " ' % ' ' = " / = ( : /" " / = / F & " 1 O% F / ' " ( ) "/ 2 $ I F ; = " 57 ( ' / = B ' &B / F / F % ' $ ' / % =% 3 $D9 G / F% 'C ' % ' ) ( ' /" < F +,6+ 55 2 ' / / '< ' ' 'F % ' /" F% ' ) B / ' 58 % 39
.-
' ' %
' F
F ' % ' B ' * E
' +,4, E/ % +5 ' " =
U . p. 332. RGANI, 89.f. 42.p. 45.d. 3.l. 41 Pihoja, 2000. pp. 332-333. 42 U . p. 333. 43 Fejt , 1991. 334. p. 44 AAN, PZPR Sygn., XI A/1257. 20. 45 Kádár János is szóba hozta a krími találkozón, hogy Magyarország csatlakozni akar az IMF-hez és a Valutaalaphoz. Brezsnyev nem emelt kifogást ellene. 40
338
.6 ) " +,6+ ' % = F / / ; ; ) ' / ( /" & ' = / +,65. / = B ' &B <' : ) %
& C ' /
: /"
& ' ' " ( / / B=
=
/ / &
' !
/" %/
# =
( : /" ' F% ' F/ : /" ' ' " ' ' ' & = $ / ' " F % ' : /" / / F / F% ' " C / F / ' " /)" +,8. ' = " = F +,.6 F == & & ' / ) +,6+ = == +,.6 = % ' % B ) / $ = % " F % ' & ' = B= ' ) " ' & F % = +,6- 6+ F : /" / " = = %% = ) % / ) B < ! ) # C '= F %
/
+,6) '
"
& % &B = F % ' / ' ' /
F
/" / /
& / & F% ' ' F
' /
46 Err l részletesen lásd: Békés Csaba: Miért nem lett „második hidegháború” Európában? A magyar pártvezetés és az 1979. évi afganisztáni szovjet intervenció. In: Békés, 2004.
339
,78 &94 8-:.&
+ ,
1
O 1
3
!
/ >G
71
+ 1 81 1 $1 ' D ' 3+6@5 +,-49F ' +656 % = 'F / = F : /E 3+66, +,-89F $ ' ' ( / ) " F 1= % * : % 3+648 +6689 / = = +658 : % F ? & & &) " ' ' / ? = ' ) ( = = / % F F % ' ' & ' &) ! / # :/ &)/ & F ' 2 F / 'C / / % ) = / = ! B # ' / = " % F % ' & ) & ' / ' = = " / :/ F / ? '/ 'B ? ' ) / ! ' # = / ' ) C < / F +6@, " F ' :/ F / ! / & % ' / F F ' ) & ') & % "" /) & " ) ) B ' F ) E ) & % / ) #@ / = ) ' @/ ) F % $ 3+6,6 +,459 / F ' " F ! = # '/ B ) $ $ " ' !0 11 3 +6./ ? )9 1 8 1 1 5 %6 ( 38 #7 +, " = / ' ' @+ ' &B % ) & % F % ' :/ ' " (G ) / $ ' F % ' ' / E )F = ' E ! )# " / ' % F% :/ $ = & BH + " / +, ' & ' ) F% ' :/ " = = " K @ L ' / F / / F ' ' :/ = / K
1
Báró Podmaniczky Frigyes: Úti naplómból. Irodalmi Intézet, Pesten, 1853. 88. p. Lassú István: A svécziai és norvégiai, s a dániai királyságoknak statistikai, geographiai és históriai leírások. Budán, A Magyar Királyi Universitas bet ivel, 1829. 10. p. 3 Moberg, Vilhelm: Népem története (Svédország a középkorban). Gondolat, Bp. 1984. 262. p. 2
342
( ! ' /
'#
F
'
2 :/
=
F )
%
' &)
;
"
@++ '
F2 F: / 1 / +,+7 / :/ F ) / F := ' F 1
% ' A $ G
% +68-
+8 % ' ) 5 :) F 1 +64- / ) :/ F ' ' , % ' = ) 3.6- ¬9 '
& "
B
F +. = F
F D '
1
$ ' 3 ' B
& " = F :/ " F 2 F L F * F D 9 / 3 * / 9 < & B / ( +68/ 3@++ ¬9 " ) = 3@67 ¬9F B +64/ /) :/ ) / / & F ' +,-' = F " )/ % < ' % 3+5. ¬9F ' / +6834@ ¬9 L &B & ' % B F % :/ & " ' = 32 F ' B G ' F D F L F * 9 / / "B :/ +64/ /) 3+44 ¬F / @45 ¬9 [email protected] ¬9F +6,- <" %< // ) 3@4- ¬9 / F B & ' & " F% ' ' &) " / F :/ +,+7 +88 & " ' = F E " F +68" ) / 3+44 ¬9 ' " F % ' :/ = ' & / & " " / ' % " = F% / ' ' = / % " ( ' B G ' :/ / ' F " ' ' F ' = = ( +68" ) 3@54 ¬9 +64) 376@ ¬9 +66- ? & % ) / B / ? ) 3744 ¬9F +6,<" 5@, / ) ' E ) :/ F +,+7 F @68 $ " F% ' / +6,- % = " ) F +,+7 / / ' / F +683@54 ¬9 ' :/ ' B G ' % / ' / / ' ) '
4 Paul Bairoch adatait közli: Berend T. Iván-Ránki György: Európa gazdasága a 19. században, 1780-1914. Gondolat, Bp. 1987. 660. p. Minden alább közölt számítás ezen a táblázaton alapszik és 1960-as USA dollárban értend . Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy egy ország gazdasági fejlettségének meghatározását nem lehet az egy f re jutó bruttó társadalmi termék mérésére sz kíteni, mivel azt komplex (gazdasági, társadalmi, kulturális) tényez k együttese határozza meg. Mégis úgy vélem, hogy ha a gazdasági fejlettséget egyetlen adattal akarjuk kifejezni, akkor ez a mutató erre az egyik legalkalmasabb.
343
+68- +,+7 ' & L F ( * F / ) <" % ' %
F
+,+7 )
' +66)
E " / +5B
)/ % < F +68- ,4 = +6,- % =
' $ B '
' (
@-
)
&
E
=F % :/ ,4 F
+,-) %
F%
* +64( ' B G ' % +68 / ( / ' .7 / F * / ' /
/ +6-
/ "B
% F / ) +7 / ' ' F / F F :/ &
% '
F % :/ D / B +68- +@@ +64- +,+ / ) B & ' = % F ' ' 3+66+.+ ¬F +6,+8, ¬F +,-+8- ¬9 +,-/ ) / ' & ' ' ' F % ' +,+7 , / B D " / = " F % ' ) / % < / :/ ' D ' E / & " " F% / & " = / % " ( $ ' = " 1 $ ' $ % < F% ' / +6,/ F " B % ' % ( 1 O ) ' +684@ / F +66- +@F " +6,8 = +,-:/ / 5F +,+7 " ) F +6@ / L & ' % B :/ / ) / =" F% ' % ' / / F +66/ / 1 4. ) ' 3+6.-9 +66- 6 / F :/ ) ' = +,+7 @7, ( & ' % < '/ F% ' & % ' E ' " F % ' +,+5 & " :/ ' E & = / F & " = % ' B ( ' E F% ' & ) ) ) / % < ) ) / ' & ) & " ' / F / F % ' ' +, ' ) " = / & ) F / / ' 8 ( / / < ' $ ' F % ' ' ! ' #F / ) ") ' ) = +, @& " B / S / F% ' & " / /
5 Jörberg, Lennart: Az ipari forradalom Skandináviában. In: Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában. Szerk. Berend T. Iván-Ránki György. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1979.; Berend T. Iván-Ránki György: Az utolsó sikeres kés n jöv : Skandinávia. In: Berend T. Iván-Ránki György: Európa gazdasága a 19. században, 1780-1914. Gondolat, Bp. 1987. 299-356. pp.
344
/ = I = ' % ' ' '% $ ' & % ' F ' " )
B % F "
'
F
' )
+,
/ '
% =
"
) %
!%
< +4
=B % / =
/ #& '
/ "
F /
.
& ) = F% ' 4 = & " F + :/ = / & '% = / 'B " % < K / " F% ' % < / & ' & = " / = " F & ' )" / / % < / & = * F / % ' / ! ' #F +4 +6 ") ) ' ) / % )F % ' +, / ? B ) ? = / ) % ) = % :/ +. % ? A / 3+8@7 .-9 ' ? B= F B& % F '% & ' = F % / F ' " / ) / " ) / )F ) ' = F % / / F ' ) " <" = % ) F % ' * C/ L / / ) % / C ' F % ' 1 2 ( ' )F " ) :/ ' B F % ' & ' % < F % ' " ' ) / % < & " F / ) / = ' ' = = / ' F ' % / ' & ' & ") = " ( !% < +4 #& ' / % & / & H + $ = ' / ) / @ $ = 7 ( +4 '
F
/ /
' /
' /
/
/
B
/ =
/
/
& '
'
6 A svéd nagyhatlamiság id szakának a 16. század középs harmada és az 1721, vagyis a Nagy Északi Háborút (1700-1721) lezáró nystadti béke közötti id szakot szokás érteni. 7 1570-ben Svédország lakossága 900 000 f körül mozoghatott Finnország nélkül. Sweden. Its People and its Industry. Historical and Statistical Handbook. Government Printing Office-P.A. Norstedt and Söner, Stockholm, 1904. 96. p.
345
= ) B" G
/ % ' & A
" ) F % ' :/ F &) % <'
/ / =
)"
)
& "
F
/ /
'
= / ) (I 6 1I / & /( & 3+.++ +.7@9 %% F % ' / & " I= ' & ) ;/ 3 9 ; ' / B F B / ) / / F / (% F / ' D% B % ) ' A /( & " / I= / & / F ' / ' F / / / = ' ( ' / ) = " / ) ( / ' +.@. +.@, / / F & % B ( / % / / = F ( L / ( B B F % ' +.@, +.78 ' I= ' & ) & F " / ) / ) / % / " ) ' " F% ' ) / & , % ' @-d % / % <& ' ( F/ ' / / / ) / = F ( " ) :/ +- ( / ' % % / ' ' :/ ' = / F/ ' ' % ' F ' ' & ' ' ) / $ A / ' ' ' = / / / F +84/ ) = G ' ' = / / F / ' / / = B ) = B G / / ' / % " ) / % ) " / ) = / & & / B " % ' :/ F G ' / ' ) & ' ( ' :/ B ) ' ' B / & % 8
/ A
The Cambridge Economic History of Europe. Volume V. The Economic Organization of Early Modern Europe. Cambridge University Press, Cambridge, 1978. p. 228. 9 Wallerstein, Immanuel: The Modern World-System II. Mercantilism and the Consolidation of the European World-Economy 1600-1750. Academic Press, New York, 1980. p. 208. 10 A rezet nagyon sokféle célra használták a korban (lepárlókészülékek, f z üstök, konyhai edények, tet fedés), de a hajózásban (a vasnál kevésbé rozsdásodott) és a fegyvergyártásban (bronz ágyúk) játszott szerepe különösen fontos volt. 1600 és 1620 között a svéd réztermelés ötszörösére n tt, s a Falun melletti Stora Kopparberg (Nagy Rézhegy) bányáinak éves termelése a 2000 tonnát is elérte ekkoriban. The Cambridge Economic History of Europe i. m. 1978. p. 245.; Hildebrand, Karl-Gustaf: Natural Resources. Preindustrial Society and Industrialisation in Scandinavia. (kézirat) p. 6.
346
:/
F
= 1
1
!
F% ' +.+, "< /
/
@5
= / " ( / 3" = F ? )
%
/ & "
<
9 / ( / = & 1& 8 8
% `3 8
( / ' ' /
%
) & & /
)
& F % ' '& " ) 37+7--/ +@
I= % ) ( / =
/
F % )
? '
/
9 65
)
< ;
="
/ !& (
& ")
E/ ' F% ' /
&
'
1
'
/
G & ' &
=
B ' <
' ) ) )
" /
'
=
"
&
F = /
F
8 1 =
? & ")
= '
/( / "
G
)
(
&
:/
/ ( F % % B / / / ( ( G
%
/
8 A )
= ) &
B
3 # ++
(
71 = '
F / ' )F =
' +4+. +4@& ' / % & ' )= ' ( / / % ' F % " / %
/
( F
= " '
% '
' )/ ) '
' ) +.8' ' F / '
' & ")
/ /
( X :/
+7
% B/ / / % "
F = " '" ) ( < = " F ) / & ' / +--B F +6 +5 ( +6 " ) = F +8 * % ' ' =" / :/ '& " = / = =/ / /B / ' % / $ F " F
11
Eli Heckschert idézi Immanuel Wallerstein, i. m. 1980. p. 210. Wallerstein, i. m. 1980. p. 206.; Roos, Hans-Edvard: Origin of Swedish Capitalism. Economy and History, 1976/1. p. 65. 13 Wallerstein, i. m. 1980. p. 206. 14 The Cambridge Economic History of Europe. Volume V. i. m. p. 495. 15 A vas olcsóbb volt, mint a réz és a vasból készült edényeket könnyebb volt tisztítani és a rézedényekkel ellentétben, nem befolyásolták az ételek ízét sem. A 17. század elejét l a vaságyúk fokozatosan kiszorították a bronzágyúkat. Az el bbiek ugyan nehezebbek és tökéletlenebbek, viszont sokkal olcsóbbak voltak. A svéd ágyúgyártás II. Gusztáv Adolf korában már képes volt olyan vaságyúk el állítására, melyek mozgatásához két ló is elegend volt. A kor szokásaival ellentétben, a svéd hadseregben ezer katonára nem egy, hanem 5-12 ágyú jutott, és a gyalogság t zfegyver ellátottsága is felülmúlta a kortárs európai hadseregekét. Ráadásul, a svéd fegyverek t zgyorsasága is jobb volt. A hagyományos kézifegyverek és a mellvértek is vasból készültek, vagyis a svéd hader vasigénye nagyon fontos szerepet játszott a svéd vasfeldolgozó ipar fejl désében. The Cambridge Economic History of Europe. Volume V. i. m. p. 243. 12
347
/ ' :/ /
+6 = /B F ) = / = '
" & F F
=
) F
'
/
&
=/ '
/ ' ' / ) / / /
)
) F
%
/ ' =B
F B / &
& "
) ? = = <"
B F
/B F & & %
B& / = = & ") 1 8
#
/
%
16
/
)
% & ' / /
'
= & <" & / = A " F
F
( " F
C
)F
' I =
( & F B " ) = / ! =D%
=
/ /
/
<"
/ 8
F 71
3 & ") B&
'
/
F +4
& & = F % ' % +.@+4@@4--B F +47, = 8+--) = < / 4--F +.5+ F +8--= L / / / ( / ( / / = @d F G ' 3+.,4 +4+69 F ' ') / =
&
/
/ [email protected]/ % ( +6 = :/ 78d ( / / / F ' +.@( +4 " & I= = F " = +6 " ) ' / @6d / / % 6-d :/ +6 ( / B 5-d " I= (
/
( +4
/ % = ) = " = " C +.@4 :/ F % " '
& 'B
< / /
/
%
% ' ) F
/
B& ( +.
:/ F /
3
:/
% ) /
?
G +4
"
/ %
% ) "B
& (
( /
F
( '
" G
& =
' /
%
' '
F
&
'
F / &
/ =
" &
)
= (
& " / % B& / ( / =
F %
+.
<"
&)
F
/ & ' % "
/
/ +.8= %
B ) /
" A
'
&
=
+. % '
&
% % ' &<"
< =
I= ' ' ( %
/
/
+4@-
'
Wallerstein, i. m. 1980. pp. 208-209. The Cambridge Economic History of Europe. Volume V. i. m. p. 545. 18 Kan, A. Sz.: A skandináv országok története. Kossuth, Bp. 1976. 81. p., The Cambridge Economic History of Europe. Volume V. i. m. p. 545., p. 504. 17
348
/ F % ? (
' )
= %
/ & B ? )" / ) / " ) = ' F / = & ! / 'E E )# % F ' ' )& ' F%
F
' /
'
=
' / ) ( / ' / / = " :/ & B & '/ ' & % ) = F I = F " ' F % ' / ' ' / ' / / F& F 'F / 6- ,-d =/ ( ) / ' % ' " " / ) ) ) '% & ' / ) B ? <" 3+.7@ +.859 = & ' 3+8.-9 .7d =/ ) / B / ) ' / ' < ) F ' ' &B =/ ) & ") " ( ' & ' ( % = & B / / & % &
& ")
) = / B F / I= " ( +. / ) ' " ) / / ) < ) F % " & F '< ( / = " )F " = 3& = F % " ' F ' ) = 9 " $ I= ' +4 / ' & < 3 F / F ' / F 9" F F / ' " &
F
"
+,
/ " ) =
F
' &
/
/ /
G
/
% +.
'
' / / / ) &B ) / F ' @8F8d [email protected] @6F@d 3+8.-9 / ? ) ' /B ' = F ' G ' ) " < = " F ) % / ( ' @@F5d )F 'E 3+.859@+ ( / = = / F +4 / ' / = " F ' /B B ( " F / & " = % " %% F % ' / = = / ' )/ F / ' / / F ' 'E = $ / ) =% ' ) % =" % F ' EF % ' / & E ) " ) " / / " " / F / ' / / / = F ' ' '/ ) / " F % = /
19
Kan, i. m. 1976. 81. p. Miskimin, Harry A.: The Economy of Later Renaissance Europe 1460-1600. Cambridge University Press, Cambridge, 1977. p. 67. 21 Wallerstein, i. m. 1980. p. 213. 20
349
& " ' B/ F & '
F ' E & & ) ) F ) " ) /
&
<
% B&
F /
'
F % ' %
B& = /
) " /
/ / % E = " = % ) F +6 = " ) )/ / / = = ( / = ' = / / ) / = ( / = " '% & F ' / ( & & // % < ' % / F 1 ) = / / ( / " F % ' :/ ' B % ) % )& : B & X = & %% F % ' ' B / F % ' ! ' % < ' " :/ F := ' = ' % < " H ' ' )F ' / ' " ' )& " F ) ' % F % ' / # @@ $ / / F / ) / ' := ' % / B ! # / F :/ B F / B ' F% & = " / +4 & ' / / X !71 7 * 3 %. 8 3 # X = )& & = & / % F % ' :/ ! =D% 8 : 3 ' 3 8 @7 ( 8 ( $3 1 1 # :% B ' X & & / " / F ' F % ' :/ % < " F " F ' = =/ % ) F & ) / & ' = ' ) & ") B = = ( ' F% ' " ' % $ +, " F 6- ,-d ) / @5 [ ' / & / ' +6.4@d F % ' +. +4 & ") & ' / ) =% ' +6 +, F = & F ' & = = / 22
&
/
=
& ")
U ., p. 244. Uo., Wallerstein meghatározása szerint a félperifériák „egyszerre több dimenzió mentén is a centrum és a periféria között helyezkednek el. Így a gazdasági tevékenység komplexitásának foka, az államgépezet erejének nagysága, a kulturális integritás mértéke stb. szempontjából egyaránt köztes helyet foglalnak el”. Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása (A t kés mez gazdaság és az európai világgazdaság eredete a 16. században). Gondolat, Bp. 1983. 679. p. 24 Berend-Ránki, i. m. 1987. 301. p. 23
350
&
:% /
F
! '
/
2 /
#
B
/
351
& ))
-
3
( %
= % "
F % '
F 3/
F
"
== ' '
/ '
' '/ ' B F % F ( ! ' / / ' / 3!
= E
4
' % B '
8 1
1 1
( D ' %
F '& D F
)
/ % "B / &) % ) / ! & #F & / ! & % #F < % F = F F/ ' % F ' B " ) E3 9 ' F / ' '/ :% F ' " / # E F ' % " F < ' ' % F ' / F ' ) & ' = = / % E/ ' ) / ; # G ' & B F ' ? ) & ) % F & " & #9 ? ' / F ' / ( ? ' ? % F( $ =E>= 3 30 =E>= != " # ' % & < ' ) ! ' /# ! #H
/
+6@+9
'
F
/
!
:
9
& % F
< ' '
'
)
F '
F! F& = ) F
( 8
1% + < F
#
) )/ F +6-49 F %
3# O
:
' /
=
%
0 ) '
" H
( 3 &
1
( 3 7( 1 1
3
1
%
(1
Manzoni, Alessandro: Liriche e tragedie, Milano, 1979, p. 57.; Madarász Imre: Manzoni, Budapest, 1995, 23–24. pp.; Madarász Imre: Olasz váteszek. Alfieri, Manzoni, Mazzini, Budapest, 1996, 147. p.
352
( GB
'%
& %
"
" !; & " ' =B / 3 / B ! # B '
&
; " '
3 F L (& F
!=
;
# 1 #F / #
!; ! &
) = ! " / F & % &
% '
'F
U$ ; # ) ) % 9 % "
F <""
# P@ '< ' B
=
/ F% '% < F " " /) L F !/ # ( ? & / H ' ' #& ' % / ' F / F % / B 3 9F ; F <"" B
F
! # = &I ) 3 9 = 3 1 9?
< ; F
%
' ' & ; (! ( ! ) # ' B 3! #9 ( ; & " ' # " ) ; 9 / <"% ' '& F <" / 7 := 3 != #" ) =/ )" ) ) #5 ) ) % 8 ! # ' " F 0 '3 3 3' 3 7 " +46, F F ' & ) = #. ( ! # B = ' F ;= = % %
) 9 BF ! '
F
9 " =
H
% '< ( &
4
$ !& 0 N 1
* = 3
; # +4,. = 1 3 '3 3 7 5 8 3 (
) ,
= (
& 'H 1
PW
8
: Y %
6
2 Foscolo, Ugo: I sepolcri, Torino, 1967, pp. 30–32.; Az olasz irodalom antológiája (szerk.: Madarász Imre), Budapest, 1996, 416. p. Berzeli Anzelm Károly fordítása.; Madarász Imre: Az Alpokon innen és túl… A francia forradalom hatása az olasz irodalomra, Budapest, 1995, 51–62. pp. 3 Madarász Imre: „Örök megújhodások”. Születés, újjászületés, feltámadás az olasz irodalomban, Budapest, 2003, 7–10. pp. 4 Croce, Benedetto: Poesia e non poesia, Roma–Bari, 1974. p. 2.; Spadolini, Giovanni: Gli uomini che fecero l’Italia, Milano, 1993, p. XXX.; Madarász Imre: Vittorio Alfieri életm ve felvilágosodás és Risorgimento, klasszicizmus és romantika között, Budapest, 2004, 101–105. pp. 5 Alfieri, Vittorio: Gli Epigrammi, le Satire, il Misogallo, Torino, 1903, p. 123.; Madarász: Vittorio Alfieri életm ve, 402–403. pp. 6 Alfieri, Vittorio: Le Tragedie, Milano, 1957, p. 867. ; Vittorio Alfieri: Saul – Második Brutus, Budapest, 2002, 120–121. pp.; Madarász: Vittorio Alfieri életm ve, 337–346. pp. 7 Madarász Imre: Halhatatlan Vittorio. Alfieri utóélete: kultusz és kritika, Budapest, 2006, 17–19. pp. 8 Madarász: Az Alpokon innen és túl…, 18. p.
353
(& E " ' <
" / F
/ ' F / )/ 3*3 3
&"< A E / 9
p( ( P 0 1 ( 0 ( & 8 1 & 0 ? ( " P 4 (1 $ (
< =
/
# 9
( 3& [ # )
F +6+69 " % " H
; $ ( % ( 1
G H
( P 1P 1[ F H#,
'" ' " /) H % / ' & % & ? &) == 2 ' & ( #% & ( ##% G '2 2 ? 3 ' 7 E / ?F " = F % ' ) F % & !& '/ / # ! = +/ # / ) % ) ( ; ' %/ F % F F B ) F ' F% ' ' F &B F 1 F F % ' !% #F <" ; ) )? = '? (! &# A & 31 # F +6579 E / ' 3! % #9 ' ; == ' ' " = F = ' & ' / H !# 1 1 3 # .3 81 1 O 1 1 8 8 1 ( ( %0 O 1 11 (1 F1 3 F1 1 8 3 F8 %& 1 3 ( 1 ( 3 $ 1 % 1 ( 5
9
) "
C = " 3#
%
Leopardi, Giacomo: Canti, Milano, 1974, p. 41.; Az olasz irodalom antológiája, 420. p. Radó Antal fordítása. Madarász, Imre: Romanitas alfieriana e altri saggi sulla letteratura italiana e sui rapporti letterari italo-ungheresi, Roma, 2006, pp. 40–50. 10
354
1 1 '
; &)/
A
3 F
= F % !(= #& ' H !O 1 ( ( O
== $ =
E 1 3
.1
*
" <'
=F 1
1 8
1
1 1
9+&72 6J*
1 7
.
#
%0
1
( ?
.3
8
%#+@
(
)
;
; =
( (
1
6
( +6.-9
[ 3
1
% .
/ 1
1
0
5
( #
3
= 3-
( # N
3
%#++
'
' #F
"
= F /
=
F
=
"
' F
'
!
= " : / 1 1 5
% : 1
HO , 7 " 7 1 1 1 (1 ' ' = = ' / / ( ) #F %
&
5 1 / ,& /" 1
8
'
( 3
1 F
' / F
1 1
' #F ! = / H !O 3 1
7 %#+7 ? (
%O 8F
/
/
& F
B F% ' ; F ;/ < $ F % == ! " " /) ' & / F ? / / ) / ? / ' & +656 /
& ! " / F )
< #
" F ==
/ F E
F
+,.6
11 Gioberti, Vincenzo: Del primato morale e civile degli Italiani, Milano, 1938–1939, I. kötet, p. 47.; Az olasz irodalom antológiája, 490–491. pp. Somogyi Judit fordítása.; Madarász Imre: „Titus íve alatt”. Az antik Róma öröksége az olasz felvilágosodás és romantika irodalmában, Budapest, 1998, 47–51. pp. 12 Mazzini, Giuseppe: Dei doveri dell’uomo – Fede e avvenire, Milano, 1984, pp. 65–66. ; Az olasz irodalom antológiája, 497. p.; Madarász Imre: Mazzini, Az Apostol, Budapest, 1992, 38–63. pp.; Madarász: Olasz váteszek, 210–219. pp. 13 Il libro della Patria, Roma, 1917, p. 837.
355
,
# -! , #
#! & '
( (
"
=
PP ' &
= =/ F ' / = " & % / &
'
/ F "
& B " % ' &
H "
=
/
%% = B F% '
& /
#
& /
' & = = %
,
/
/
F
& ' ' '
/ %
B
%
F
'
B (!
/ '&
=
#
&
$ % 2
=
%
&
%
"
/ %
F /
% / "
<" ?
&
= '
F
% ' ' '
F% ' =
/
=
F
"
' (
&
( F %
@
=
= F
'
& '
=
F
" )
F %
(
&
"
= ! = #F " % '
"
' / F / + ( =
/
) =/ )
)
'
B ? %
= ==
/ %
% F ' "
" H
' ' ' <"& "
" =
&
( !) # % )
" )
= %% B % ' F % B / &
)
<'
L ' (
" F
=" =
/ = '
/) F
( " &
/ )
= ' <"
F 7
=
1 Hroch, Miloslav: Social Preconditions of National Revival in Europe. Cambridge University Press, 1985. A Hroch átal használt hármas tagolás alapvet en megfelel a nacionalizmus tematikus értelezésének. 2 Példaként említhetjük, hogy a svéd nemzettudatban a XVIII. század végén lezajló fogalmi változások során a korábban használt legitimációs sémák fokozatosan kiszorulnak a használatból, s a nemzet és az állam egységet alkotva jelennek meg a politikai retorikában. Ihalainen, Pasi: The Conception of Fatherland and Nation in Swedish State Sermons from the Late Age of Absolutism to the Accession of Gustavus III., Scandinavian Juornal of History Vol. 28, No. 1, 2003. pp. 37-58. 3 Liikanen, Ilkka: Fennomania ja kansa, Joukkojärjestäytymisen läpimurto ja Suomalaisen puolueen synty. Historiallisia Tutkimuksia. no. 191. Helsinki 1996.
356
= &
&
=
/ =
'
% F
" F % '
'
="
'
% +6.- +66-
=" ' &
% & '
#!
( ) & '
& /
#
)
= 1#
/ 5 <' (
%
A A
%
F &
/ F % ' " F
F
F B &
=
"
& '
'
( &
(
%
/ & ' 9
3 F 3
% "
F % =/
A
K$ ' & ' A
=
E " & F % 'B / / "
F % =B
/ '
&
F / =
' B
(
F
&
/
9 ) / F '%
= " F% ' ! F =#F ( %/ B 3 = " /
"
/
'
'
/
F
$
<
<
)
)
& B )
'
8
/
=" K
A '
" )
)
%
= /
/
= % '
/ &
/ =
) =
B
/ B
=
F % ' F
$ /
F
'
==
"
= = '
' " F ' &
B ) E ( %/ ' // F ' ' =" 9F < F ' / (
4 Gellner, Ernest: Nations and Nationalism. Ithaca, 1983 U . A nacionalizmus és a komplex társadalmak kétfele kohézios formája. In: Nacionalizmus Eszmék a politikában. Szerk.: Bretter Zoltán és Deák Àgnes. Pécs, 1995.; U . A nacionalizmus kialakulása: A nemzet és az osztály mítoszai In: Nacionalizmuselméletek. Szerk.: Kántor Zoltán. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004. Gellner munkássága számos monográfiát és tematikus tanulmányt foglal magába, de jelen dolgozat kérdéseinek tisztázásához a fent említett munkák is elenegd ek a módszertani és az elméleti keretek tisztázásához. A modernizációs iskola képvisel i közül a következ szerz ket lehet még kiemelni a: Greenfeld, Liah: Nationalism: Five Road to Modernity. Cambridge. 1992.; U (1996) Nationalism and Modernity Social Research. Vol. 63. pp. 3-40. Magyarul: In: Nacionalizmuselméletek; Taylor, Charles (1994): Nationalism and Modernity. Magyarul: Világosság, 1995. 8-9. 5-27. pp. 5 A modernizációs iskola elméleti kereteinek a teljes kibontása jelen dolgozat keretein belül nem lehetséges, ezért alapvet en az Ernest Gellner által jegyzett munkákra, illetve Benedict Andersson, Charles Taylor és Liah Greenfelt gondolataira támaszkodom.
357
= /
F
& =
' /
"
/ ) == E
F '
"
)
"
& &
F
(
= A
F
& '
/ % "
( =
F / /
) <" & F / %% % " & 4 : E & = F / & F % ' ' / / % 6 : E = ' & F & " G ' / F ' F % ' ' = % = % = % = " & F ' " ( = <" & ' H % F % % / %E 3& 9& " F '= ' " F = 3 L 9 =/ % F F = = " = F =" " ,$ & & : E = F ' = E = % / F ) " % & & / ( <" = 3 / 9 B )& % = % = F ' " / F " F % / : E F % ' / ) & B / % ) $ & F % = / =/ ) % = % +& = 2 ( % F ' ' / ' ( F = 3 9 ++ ( & B & ' = F % ' " " ' % ' ' F % F BF % ' " " ( = B '/ ' " % = " ( & " ' ' % / / ' : E & &
/ J )
.
/
#
&
/ %
F != F F/
%
6 Jussila mutatott rá a finn “állam” fogalommal foglalkozó elemzésében erre a fontos jellemz re. Jussila, Osmo: Maakunnasta valtioksi Juva, 1987. 7 Sz cs Jen : Nemzet és történelem. Budapest, Gondolat, 1974. 8 Itt szeretnék utalni Aira Kemiläinen korábban megjelent könyvére, amely a „nemzet” és „nacionalizmus” fogalmi tisztázását adta: Kemiläinen, Aira: Nationalism: Problems Concerning the Word, the Concept and Classification Jyväskylä, 1964. 9 Sz cs, 1974 10 Kemiläinen, 1964 11 Anderson, Benedict: Imagined Communities: Reflections on the Origin and Spread of Nationalism. London. 1991.
358
)
" F ;/
& ' &
/
' %
B
/
= %
'
"
)" F % '
/ F & ' F <" ) " % '
=
B
=
'
% B F
'
'
' F %)
& / % ' F % ) F / B
F
/
) (
( '
% '
/ F
"
(
* "
/
'
"
F
F
' /
)F
/ F
' %
/ &
#!
3
#
(&
'% =
/
=
= ( &
F
= B
F % ' ' F
=
/
=
&
F
B '
F F
<
/
B /
=% / S' &
' "
% ' F (& F% ' = 0 '
"
)
& %
' (& ! = /
= = !
&
=
/ ' '
( = F %
&
=F ?
#3
3 'E
&
&
'
% ) 9& :
(
/
=
%
/ &
+@
= %
( &
'
$ % '
E/ =
' F %
&
&
) = )&
F
=
) % F
&
(&
' < <#+7 <
) / ' / '
& ") ' < %
F
/ & '% ' .-
% & ' <"& " " F % ' ' & & = F < +5 ? % +6-, = ) = " ! &
/
' = < " = F
12 Az európai ”kis” nemzetek nemztei ébredését Miloslav Hroch vizsgálta. Munkájában a nemzeti értelmiség szerepét, jellemz it és a nemzeti mozgalmakban betöltött szerepét elemzi, amit kiegészít a nemzeti mozgalmak tematizálásával. Eszerint három nagy szakaszt lehet elkülöníteni egymástól a nemzeti mozgalmakban. Hroch, i.m. 13 Koskinen, 1904-06, 14 Smith, Anthony, D.: Az “aranykor” és a nemzeti újjáéledés. Café Babel, pp.1995.
359
# 3! ' " % " +67/ = " & & ) +4 0 ' " / / = = 9 +65/ " ' & / ' & ' / ) % B +6 ( F =/ ) F B ' F
= &
= +65+
) )/B
"
/
3
3
3 &
= & L F D * '% HJ J F+. / J : & = ) = F % = )/ ' 3 B= F 8/ / = B ' ! & # " = F = / ) '
" /
'
/ / ' ' ' < 3 / " " ) / / & ' &) = =
==
15
B ) / F
( +6.-
%
( &
= @- (
9+, ) %
(
&
=
) F
"
@+
+64-
/ ) /
:
9 %
&E =
)
F
& " F
&
&
& =
& /
( &
3/ &
#9 +8 ( &
&
/ & =
= "
= = %
( /
& '
=
& = " ) & ") & / " F% & '
( F F%
/ "F /
A finn „nép” nemzettéválásának kezdetét persze nem ez jelentette. A kortársak számára vajmi csekély jelent séggel bírt ez a mondat. Igazán csak az 1830-40-es években lezajlott – akkor szintén a közvéleményt és a nyilvánosságt elkerülve – állam-elméleti vitákban kerültek el a porvói rendi-gy lésen elhagzott szavak. Jelent sége csak a politikai retorikában való megjelenése után növekedett, az 1860-as években. A kérdésr l b vebben lásd: Kemiläinen, Aira: Korotettuna kansakuntien joukkoon – 1809–1899. Historiallinen Aikakauskirja 1999/2. pp. 102113. Tommila, Päiviö: Kansakunnaksi kansakuntien joukkoon – Suomen autonomian taustasta. Historian Opettajien Vuosikirja V: Helsinki, 1963. 16 Manninen, Juha: Valoa valtion yössä. Historiallinen Aikakauskirja Vol. No. pp. 228-247.; U . (2003) Miten oppi modernista valtiosta syntyi Suomessa. Oulu 17 J. V. Snellman: Valtio-oppi. In: Kootut teokset. Porvoo. 18 Punttila L. A.: Yleisen mielipiteen muodostuminen Suomessa 1860-luvulla Historiallinen Arkisto Vol. 52. SHS, Helsinki, 1947. pp. 456-521.; Rommi-Pohls: Poliittisen fennomanian synty ja nousu. In: Herää Suomi Suomalaisuusliikkeen historia. Szerk.: Tommila, Päiviö, Jyväskylä 1989. Gazdaságra vonatkozóan: Zetterberg, Seppo – Pulma, Panu: Autonominen suuriruhtinaskunta. In: Suomen historian pikkujättiläinen. SKS, Helsinki, 1997. p. 428.; Suomen taloushistoria I. Agraarinen Suomi. Szerk. Eino Jutikkala. Helsinki, Tammi, 1980. 19 Jussila, Osmo: Suomen Suuoriruhtinaskunta 1809-1917. WSOY, Helsinki, 2004. 20 Uo. 21 Klinge, Matti: Keisarin Suomi Juva, 1997. Az orosz és a finn vámhatár eltörlése ekkor még az orosz gabonaexportnak kedvezett. Kés bb, az 1870-es évekt l a finn fa-, és tejipar orosz piacon való könny meger södését segítette.
360
F
/ ' / ' /
F
' '
+64/ ' ' & &
<
/ =
/ " '
F '%
B = '
% /
( / ( &
=
F
' /
'
/
%%
'
(
"
&
F
=
(
F
/
+6.@ & ' " " & ) 3 = / % F = = & ' $ä ä 9 =
0 ' % B F
= & ") B ( F
F
/ F E
%
"
= ' %
+6.4 .6 %
' % F
& & ' +68.
3 : 9F & )
/
F
L
% &
=) /
D ' = = ' F % "B & E )F A ( : % /
%
=
%
F @@
% ' )
/
/ = '
F
&
%/ 3+6.79 / " (& ' " )= " ' / % ' F / / / ' /E ' / F %/ 3 = & / & & !< # / 9 = / / ' /E = = " F/ F ) / = ( & ' / ' " ' / F ' ' ' F ! / #F '& " & <" = (& ' /E = E ' +6./ ) F L ' = / / ' // % F +,7/ / ' / / ) ' / ( ' = & F = ' & B / ' EF % ' ' & ' /E ( & / & ' /F < F % ' ' F F E/ ' <" F " = / & / & / ' J = * = E/ ) 3G / : ? +6459F ' = %/ ' ) &B B = ' < =" ( = & = / " = ' % = 3+6.7 'E 9 ( ' /% F ' /
/ & ' /E / F % ' = F B D & & ' /E = "
22
F
/ < Lf = & ' / & = = ' ' ' $ = '
%
(&
' F
&
' / %/
Yrjö-Koskinen, 1904
361
% F D /
< % =
= % / 3+67+9 '
/ )
' @7
/ (&
F 3
' / % 9 & = " 3 = / %/ 9 (& ' / = " ) & B ) = " * & F ' / & = " / =/ 2 / F & = / = " F = =/ F ' ' & B ) = % " F ' = & = % " $ % ' F % ' ' / '< = P B = I % ( = = " '% 3( 9 ) " " ( = % = / F / ( &" " ) % F / / = %/ @5 '% F (= & F ' = =" F & & " / F ' ' " / = =/ / " " (& " ' = " ( & ' / " ) / % % <' F B / % ' F / % ' / 3+67+F +688F +6.79 $ / D * '% = / / / 3 ' F F F% ' = % %/ D * '% 9F & ' / = ( F ' ) F % " / / & ' = " / / ' ) (= " = & % & =" " / / " ) F / ' ( & = & % " F% = F & ' / ) & ") ) ( ) = ( " / % F ' & & = & ' % ) @8 ( ) ' " ( ) 23 Ebben a folyamatban a kulturális és a politikai nacionalizmus egymástól való elválasztása indokolt. A század elején jelentkez kulturális nacionalizmus, amely a német romantika hagyományait követte, eszmei-ideológiai hátteret adva a finn nemzeti eszme, a kultúra és az irodalom, a nyelv felfedezéséhez, majd meger sítéséhez. A század második felében a politikai képviselet kérdésével a nép, mint legitimációs alap, a pártpolitika eszközévé vált. Liikanen, 1996. A Finn Irodalmi Társaság m ködésér l: Sulkunen, Irma: Suomalainen Kirjallisuuden Seura 18311892. Helsinki, 2004. 24 Peltonen, Matti: Aatelisto ja eliittin muodomuutos. IN: Talous, valta ja valtio. Tutkimuksia 1800-luvun Suomesta. Szerk. Pertti Haapala. Tampere. 1990. pp. 87-103. 25 Rommi-Pohls, i.m.
362
! /
'B
F @.
& ! # = F ' / &
%
F " %/
= % =
% & = ) ' ' ' (
B
F $
!:
# "
/
/
=
"
/
% %/
= &
& /
&
%
=
' ' &
#&
%
) /
/
/
/ 3& %
9 ( &
& B
& = ( +6-,
38 ' = / 'E " ' & ' / ) = ' F% '/ == ' @4 D = '% / F% ' & / ' F ' / / 'B / ' % ' F & ' / =" F " ' E & ' % '% ' B F " +6./ ) / 'E F +6@+ +6., 'E / ' ) ) & : : " '% &) ' / / ( & 'E E / '% = B ' / ' B ( & & ' / ' /E F & ' / / ' & " 3 ' / < ' F " ) ' /" && 9 F ' E " F % ' ( & & " F B = F B ) " / = & ' /E = F = " 3 * '% )= =" F ' & ' E F / ' /E / F % / & ' /E = <" & / F % F ) 9 @6 * ( '/ ' = < = =" B ) & F F B B 3\ = F A \ N" G F C 9 ( < & ) / " = % & ' / ( ' " F % <' & " F = % = F ' ) & & = ) F / %) / F ' < ' & & / 0 '
F
' & '
D 9F
B
* '% "
26
Jussila, 2004 i.m. Jussila, Osmo: Maakunnasta valtioksi Juva, 1987. 28 Langren, Lars: Kieli ja aate - politisoituva sanomalehdistö 1860-1889. IN: Suomen lehdistön historia I. Sanomalehdistön vaiheet vuoteen 1905. Szerk. Päiviö Tommila. Kuopio, 1988. 27
363
= / @,
(
'
&
; ( /
& %
/
' ' &
(
) ' F % 'B "
"
F =
<" & % &
& B % E
29
& ' =
' F B
F
% ) = / F
$
"
(
)
/ <" F/ '
( <" &
/ ) " F % '
= =
F F =
F /
'
& '
F %
=
7-
/
/
3
) = %
( & B 9
'
B
Ahtiainen, Pekka – Tervonen, Jukka (1996) Menneisyyden tutkijat ja metodien varttijat. SHS, Helsinki, 1996. A század els harmadában a herderi fejl dés-gondolat, az 1830-as évekt l J. W. F. Hegel állam-elmélete. Az 1860-as években megjelen darwinizmus, majd szociáldarwinizmus is ezeket képviselték. 30
364
. 11 &3 # (
3 /
=
< +,
"
' )F ' )
B = ( =
/
F B '
%
& ' /
' F = F = <' F%
& & & F % ' = & F " ) $ ' ' / ) +,,/ ' % ' ' =B ) F/ ' E & = / + ) = & " " F % ' < ) = % B +,
) " F EF ) )
/ ) " '
) = 'E 5 ++ (
%
"
% "
" )
/
" / ) / &B ) F % '
F "
+46, "< +4 / F @ ( / / =/ +46, " /) %E " +4,7 "< +4 / ' E ( F / ' ' / ( / " <' / 2 / " / +- 7-d
7
( +46, / ' / ' ) ) ' F ' " / / 7 / '% & 3= 9 E F B 5 ( / ) ' / F % ' ! G / == " / " 3 ' F I / / '% B / = &) ) ) )
'
F &B /
B
' /
)" &
F )
3 9
/
F +46,
'
= B +4,- "< +, / ' % F ' ' # % F ) &F & F ' 9 / % % +4,+ @F & / = ( +4,@ " +, / ' ) ) 8
1 Mayer, Arno J.: Az uralkodó osztályok Európában (A burzsoázia behódol). In: Gyáni Gábor válogatta és szerkesztette: „Változás és folytonosság.” Tanulmányok Európa XIX. századi társadalmáról. Történelmi Figyel 3. KLTE, Debrecen, 1992., Kontler László válogatta: Túlél k. Elitek és társadalmi változás az újkori Európában. Válogatás a nemzetközi történeti irodalomból. Budapest, 1993. 2 Chaussinand-Nogaret, Guy: La noblesse au XVIIIe siècle. De la féodalité aux lumières. Paris, 1976. p. 228. 3 Garaud, Marcel: La révolution et la propriété foncière (de 1789 à 1804). Paris, 1958. pp. 112-116. 4 Texier, Alain: Qu’est-ce que la noblesse? Paris, 1988. p. 95. 5 Bartillat, Christian de: Histoire de la noblesse française 1789-1989. t. I, Les aristocrates de la Révolution au Second Empire. Paris, 1988. p. 66.
365
(/
( +4,@ = &
+- ! ' B
= & ' &
F '
/ = # )
! F
% ' ) %
% "
" '
=
F = "
/ ) F /
+4,@ ) & F
=
F / " / ' " 7-
#
= 'H
/ 'E
B (
&
"& =
% " +4,@
/ "
F ' / / .
&
( %/ / '
(
/ / / / = / ( % = " & %/ / / +46, ' +4,5 G % +4,@ +4,5 ' " 4 ( +8&) ( 7&) 75' F ' &) S ' 5-d
/
2
& F/ '
$ ( +6-@-d = 6F6d / ( 68d & & / F )
6
(&
' F % / / ' ,
+4,@ & +4,@
= " /
(& = 3
)
' /
=
) B/
' %
)
% "
/
/
/
@ " / ' / F% F / / % ) / : / " / 9 & / +- ( " /
F ( '
F
" /
)
" "
)F/
/ "
, ( (
/ ' % & (
' /
,
/ ' / ' / /
F '
%
( '
( F % ' % % '
&
F
F )
'
E "
'
& B
/
+4,+ )
' '
"
< '% ' % ' % ' % ( @ / / ' +8 @-d % B 5d /) ' : % ' :
6 Texier, Alain: Le régime politique applicable aux nobles pendant la Révolution ou la dialectique de l’égalité et de la répression. In: Noblesse et Révolution. Cahiers de Cammarque. Le Bugue, 1991. p. 114. 7 Bartillat, Ch. de, i. m. 1988. pp. 112-114. 8 Chevé, Joëlle: Approche méthodologique et bibliographique de problème de l’émigration en Périgord. In: Noblesse et révolution: i. m. p. 99. 9 Garaud, M., i. m. 1958. pp. 317-318. 10 Béaur, Gérard: Histoire agraire de la France au XVIIIe siècle. Paris, 2000. p. 53.
366
A
"
" / &
@6d
/
*
(
E" /
(
% /
)
F
" %
F / /
F & '
& " "
/ '
'
++
/
/
E/
B B
/
' (
F
%
/ F / ' & / ' ) / ) ( / % +@ / " / F % ' ( & & ) +4,/ & ( & / ' %/ +4--- / F ' ) +48+ F 8-= = / ( / % +7F@d / F/ ' = F / = B ' % 3+F@d9 = / <" ( = F % ' & 'B 8--/ & / ( 8--- &) " & B B F / ' & '/ F / ' = / & / : 8--% / ' / ) ( 7---'B % 5---+7 <" / ' & ( = F & '/ / & & / $ E F& / F = = ( +46, ) ' % )F B B) <" B H +4,@ ) ' ' % E F B ( / / / % / % ' " ) F % ' " F ' & " / (/ ' / F E (& ' ( % / 3+4,@ +4,59 / / % ) F % ' " <" " / = F ' & ' +5 % ( / 3+4,8 +4,,9 B 1' = = B % F ' / ) / & 'B E % ) 2 ' i ( F +4,8 ' / ' )" < ' & F% ' ! ) ) #3 H ' 9 =" <" ' ) ) '
F
11 Béaur, Gérard: La noblesse et immobilier:le cas d’Aix-en-Provence entre 1700 et 1800. In: Brelot, ClaudeIsabelle, textes réunies et présentés par: Noblesse et ville (1780-1950). Actes du colloque de Tours 17-19 mars 1994. Tours, 1995. p. 83. 12 Fiette, Suzanne: La noblesse française des lumières à la belle époque. Psichologies d’une adaptation. Paris, 1997. p. 139. 13 Bartillat, Ch., i. m. 1988. p. 142. 14 Chaussinand-Nogaret, Guy, recueil de textes présentés et commentés: Une histoire des élites 1700-1848. Paris-Le Haye, 1975. p. 213.
367
/ ' "
F
E/ F
F
+8
(
/
& "
% )
% 'F = 9 ) ' +4,4 "< +4,, / , += 3+6-5 ) 9 / ' =/ ) / / ' ) +46, F / ' ' 2 +6 +6-= +8--! E
#F F
B ( %
%
/ (
G (& &
( % / '
/ E / )
+6-5
'
"
C" ) = / /
" (
)
' & F %
F
% +4,/ % ' F % % = & '/ & D / ' % / / +6-@
"
* = 3
* =
<" ' / ' / F% ' " "
% ' F
<"" '
/ ) /
/
' &
/
'
=
* = F ) % D F = ' !& = %# ( / ) ( & ) % % & F/ "
F 3
B )
# BB '
F * =
( / / ( * =
!
' / B '
F O% = )= &
a 9
( ' FO ' B ' F$
F% ' ' %/ ' F % " 3$ : |F ' / ( )& ( ) F " & / F ' ' <" / ) ' ! ) ) # & % % F / ( +8---(/ ) B / & ' ( F B F = +. = % / ' F $ / F # : & H !%%% ' / & B == ' ' / ( / " ( / % ) = ' +4 % F% ' ' B F / ' B } = = ' O% = ® I $ / / ( B '
15 Chaussinand-Nogaret, G., i. m. 1975. p. 217.; Tulard, Jean: Napóleon. Ford. Holiub Krisztina, szerk. Hahner Péter. Budapest, 1997. 285. p. 16 Fiette, S., i. m. 1997. p. 145. 17 Carré, Henri: La noblesse de France et l’opinion publique au XVIIIe siècle. Paris, 1920. p. 565.
368
F 2
$
' 3+6+79 +46, ) = / / ( / '% % ' = H % ' ' 'E ' =/ ) B $ O 2 % ( / / * = ( = F = / / ' F * = ' & : / % F O% = ' F C ; % & == % F O% O% = / / ' = % ' <" = & / F % ' B % ( % ' F &) / ' O
B ' %
C" /
F
+6
& F C
C' B
S' F ( C <
/ +6+% /" ) =B /
+,
(
'
"
'
* =
/ (
F
2
' "B H +46, " % / E F / ' '
)
)F /
" ( /
/
%
" I = ' 3A = %
= % ' F " " /
" / / '
* =
' )
%
* = )
%
' %/
/ &) ) & ' % ( " ' '
'
/
/
&"< F % '
& (&
"
%/ /
+6-6 F% '
I B
E '
<" %/ = / / ' F
B
(
/
F &
/ ( % '
/ (/ /
' % F B
< ' " % ' / F /
@-
F
'
/ )
'
'
)
" / B F F * =
B
/ / ) / %% F % ' / " ' ' 3$ F $ % i ( / F 1 9 ' O¯ * ' 32 9 & ) ' / @+ ( / ' ' 9 ) / ' / ' / ' / ) = F % '/ ' ' ' F ' B ( % C" ' " '= ) * = " & @@ ) F ' / /
18
Carré, H., i. m.1920. pp. 562-563. U ., pp. 576-578. 20 Mayer, A. J., i. m. 1992. p. 14.; Bergeron, Louis: Permanence et consolidation de l’ancienne noblesse. In: Chaussinand-Nogaret, G., i. m. 1975. pp. 243-245. 21 Tulard, J., i.m. 1997. 220. p. 22 Bergeron, L., i. m. 1975. p. 243. 19
369
+46, & ' '= / = +7- 3+7d9 &
&
) = ' &
/
'
&
)/ ' (
* =
) " / F % '
'
'= B B F* ' F % & / ' ' ) : '} ' & = ( ' / ' & & ) ) 77, 377F,d9 I F +55 3+5F5d9 " ' ) & < " F +4 3+F4d9 ' <= / ' / )/ (
F
'
+6-6 '
= F F 74- 374d9 /
@7
(
% /
" =
%
H F
% / / ( +6-6 % * =
& =B =
F = & B / F% ' " @5 '< ; B
/ + "
)& / ( * =
" / +6-6 +6+5 F +88- &) +4d / = & %/
/
+6-. %
" &) F
F
&) '/
F <"
" F
'
" F % &
F
F
=
" &
/ )
/
) ) % )
'
'
" /
/ @--
' /
F
"
% % & F % '
( / )
( &) / ) " / & 7-
= F "
" / F
+8 & =
/ % F
B +6-@ ( /
F F
)%
& ' F F %
B / ' F "
( % 7 % ' & /
& = %
@8
788- &) = H 8-- &) % & F +8-- &) ( 8,d F @@d / )F & )= F @d F E/ / ( / 86d F / ' 3@@d9 / ( ' F / = % ( @-d ' = ) B F =" @. ( ) ' & ) E ( '% % & +46, ) " / $ / +F@ FG * ' / 7-- 7-& " / (& ' / F ' ) &B ( F " O } & 58& < ( = : A
23
/
Chabert, A.: Contours sociaux de l’aristocratie foncière. In: Chaussinand-Nogaret, G., i. m. 1975. p. 237. Tulard, Jean: Les notables imperiaux. In: Chaussinand-Nogaret, G.: i. m. 1975. pp. 255-256. 25 Durye, Pierre: La création d’une nouvelle noblesse. In: Chaussinand-Nogaret, G., i.m. 1975. pp. 255-256. 26 Tulard, J., i. m. 1975. p. 230. 24
370
'
) +,7 O = % ' 3= O% & & B " / ( B /) / ' & ( = ) = ' % F B ) & %
= FO 5-- 8-/
B
: * = & F1 / & " / F
=
E/
/ ) ' F 2 ) 2 B /
B
/
F %/ /
%
& % " /
+--
@4
"
'/ (
B F /
/ )
+46,
<"
# %
& /
" / 3
@6
F
@,
(/ (%
++ 89 B ' %
( " ' ) IF A && % F C & F ; 'F +& / ' 3 / (& & ) )= / F L = ( B / < ' * = ++. @, 3@8d9 = % =
% B
/
E )
F ! F% ' " ) <" = F 9 B 9 / B /
F
=
&) " / C' %
/ '
) = 3= O% = % " /
/ ' ' / ( 9F % % & <" ) ) % F ' % ' % 3= 2 9F B B ) +6-- +6.%< +5. % 7' 34F8d9 / / ' F / ' ) ) " ( ° 3O% ' 9 F ' +67- 5/ ( O% & ' = " & /) / F ' ' =B ( <" / FL / F & ' = " =B & ( / F & )/ E F = / =B ( & )/ / / F & / ' & ' / F ' '
7+
* = / 'B F
= / & "
% % '
& ' * B "
/
F +6+5 +8 )
%"
3+6+5 +67-9 / +46, )
F F
'
= & "
&
)
E
27
Bergeron, L., i. m. 1975. pp. 247-248. Daumard, Adeline: Noblesse et aristocratie en France au XIXe siècle. In: Les noblesse européennes au XIXe siècle. Actes du colloque, Rome 21-13 novembre 1985. École Française de Rome, 1988. p. 82. 29 Bruguière, Michel: L’aristocratique descendance des affairistes de la Révolution. In: Les noblesses européennes... p. 119. 30 Tudesq, André-Jean: Élargissement de la noblesse en France dans la première moitié du XIXe siècle. In: les noblesses européennes au XIXe sècle... p. 123. 31 Balzac, Honoré de: Elveszett illúziók. Ford. Benedek Marcell. Budapest, 1960. 31. p. 28
371
/
F &
' =
<
F
' %
)
D ) 2 / ( E (
" '%) F $
E & F
)" 7@ ( " / ) / = ' & ' / IF F O i ( +46, / " 6@+67= 5-, / ( 5- / 8-F+7d / ( I +,-" 8--D F +46, .6--- 77 C " +6+5 / F = / % ( = <" / F = % F % ' ' C" G ' @--- &) 3 9 ' F ' ) F 75 < ' ' ( / ) / = % / / B / ( =/ ' = F & % / ) ( = % % " F % ' / F % / 7F & @F & +& " / ( +46, ) = / < F C" / ' = +6+8 @+-F +67765 = / ( =/ )% ' = F <' " ) / +6+. 76+ =/ ) ) +4. 35.F@d9 +46, ) F 6 3@F+d9 = / ( ' ' 5-d =/ )% ( F 86d F +6@+ / 78 ( D ' / B H ; % F C $ F $ ' C/ F O F F O% F }F / ' B / C" G ' ( ,- =B = / F B B 4- 344F4d9 / ( ' ) ' / +6@8 / % ' 7+d ) ( &) / ' H +6+5 +67/ 67d ( = ' / = < 7. ( % ' % / / * = ) ) & ' F = ) ) ' / = ( / +., = & ++6 3.,F6d9F 87. = & @+, 35-F6d9 % ( = &
32
)/ ' F
Balzac, Honoré de: A völgy lilioma. Ford.: Benedek Marcell. Budapest, 1964. 744-745. pp. Figeac, Michel: La noblesse bordelaise, une noblesse évanouie. In: Noblesse et Révolution, 1991. p. 152.; Texier, A., i. m. 1988. p. 136. 34 Daumard, A., i. m. 1988. pp. 82-84. 35 Lhomme, Jean: Le triomphe de l’aristocratie foncière. In: Chaussinand-Nogaret, G., i. m. 1975. p. 269. 36 Serman, William: La noblesse dans l’armée française au XIXe siècle (1814-1900). In: les noblesses européennes...1988. pp. 551-555. 33
372
=/ / ( = = & & ' ( = 2 a +, / ' / ' 58F +68= / ' (
B ( O% ' 2 +8 +.--- &) = / F % +46, ) C & F / ' B ) 'B * = F = / ) = ( / [email protected] +6@8 47F +674@d ) / 74 <' ' = ' / ' B F ' = % ' / = &)& B ' ) +6-- +6.@4@ &)& B ' ) F B B +@5 358d9 / * ' B & ) ) % ' ) &) ) ) % = = 76
B ' / D '
< +8
' <' +-& 76d ( " ) '= / ' ' = =
& / ( +6+5 / & ( 7-d %
% % '
* = (
2 a 7-d
% / / '
% / ' ( &
" F
' "
= D 8- 4-d & % &
' ' +6@, % / F
& =
7,
% )/ & " ( +6@8 = @4 / ' F " / F = ( = 48d / F ' +4,=" = ( % / 7d " % S' 5" / & 7d = " & " ( 66. & 3! " #9 = @+--- " F / " ' ' 5@ & ) " F ' / [email protected] & " % ( +@4 = 8+7+-7-& F ' / 7d " +87,7-, & / D" ' ' = 77 / / +@+@- & = ( = B ' / B F 1 % " / 7.& " / ' / / % ' & ( ' ' / " / F ' 5+ B% = ( % " / / ' " % D ) % = " H / / / ' = ( ) < ' & H & / ) " / / ' ) " /
37 Baury, Roger: Bourges, ville de noblesse, du consulat aux Trois glorieuses. In: Brelot, Cl.-I., i. m. 1995. pp. 325326. 38 Pinaud, François: Solidarités familiales et endogamies: Une stratégie pour l’ascension aux fonctions de comptables supérieurs du Trésor publique, 1800-1865. In: Les noblesses européennes...1988. pp. 380-384. 39 Plessis, A., i. m. 1988. pp. 262-264. 40 Fiette, S., i. m. 1997. p. 156. 41 Daumard, A. i. m. 1988. p. 95.
373
(&
) E F ( & ¯
& D '
( & =
/
)
)
%
= &
& 2 ' & " % ' "
) )
'
& '
5@
F )
N C
' %
E L /
F O% '
( 3$ %
F A = 957 ( ' <" % ( ' +6@. " ' 8-- & / % +d F / & @,d ( ' '" ' ) ' '= +658@+ ' & 8--- & F B B @76 358F4d9 / ( 55 6--- & & ) 3+@. &)9 .8F6d / +6@. @,d % = ' ' = " / ' ' % " % ' +46, ) C / ' % ' / / O% F C O% F C F C F : ¯ C F $ C F C & F F : $ F F : 1 ' " / % C ' % ' ' " 3L F ( F F L A 9 / " ) O% ' B 4-d & F C / ' ' " % 8-d " F% ' / & 7- 78d / C O% ' %< / +--% & B F % 8-- +--- % F % / ) +-- 8-- % 58 ' ( <" ' ' % ' : % ' * ' ) & & +6@@ +67, 45, & & F ) 8@4 ' = = ( ) ) / ' & E * = " " % +658-& " % / " ' / F ' ) @8& % (% & & B ' '% / )" / 5. ( / ' = " / ' ( ' / / / F B = / / %" / B ) " ' = ) (% ' ' & ) ' ' F / / / ) (& " / ) ' / %< / / ' / * = ) / ' & ' ) & H 42 Guillemin, Alain: Rente, famille, innovation. Contribution à la sociologie du grand domaine noble au XIXe siècle. In: Annales E. S.C., No 1, 1985. pp. 56-57. 43 Bécu, Édouard: Mathieu de Dombasle, sa vie et ses oeuvres. Paris-Nancy, 1872. p. 12. 44 Tudesq, A.-J., i. m. 1988. p. 126. 45 Dupeux, Georges: La société française 1789-1960. Paris, 1964. pp. 119-120. 46 Postel-Vinay, Gilles: Les domaines nobles et les recours au crédit (France, deux premiers tiers du XIXe siècle. In: Les noblesses européennes...1988. p. 205. és 220.
374
/ %
/
/ " " ) ( / " /
( /
)"
F
/
' "
&
F
<" B
& F % ) /
/
(
<" '
)
' &
/ H
F
/
<
"
' "
& &
/
/ /
54
(& E == ( & /
/ ( % F= < F )/ / ' /
'
% F F = E & '
/
= /
&
/
& &
=
&
F ) / ' / )=
" / & <"
" /
"
)
)
%" &) F ' = +67-
=
" % )/ / % ) / F
56
47
Brelot, Claude-Isabelle: Itinérances nobles: la noblesse et la maîtrise de l’espace, entre ville et château au XIXe. In: Brelot, Cl.-I., i. m. 1995. pp. 96-99. 48 Mayer, A. J., i. m. 1992. p. 32.
375
2 (
V
(
M 1
3
) & (&
= &
=
% %
="
)F F
" E
F B
/
F '
<
6
=
( =
&
=
%
'
" ( /
F / & / )
<" J / /
=
% &
/ ( / % ' " / / F %
) ( &
% / / / %
" B) = / / ) ) B a ( A F+ L C J % O% % &$ %7F ' / % ( = % < = F < ' % / ) ( % B F / ) ' % ) B ' & +4-/ / )% / / & 5 ( % < B % % % ' 8 & / /% / +6-. = F * ' D ') % / ( ' '% & = ' B B E /
F '
= % B
F
/ (
" B
/ h ( / '
F
& % ) F @F
'
)/
)F
% / / ( ' ' )/ / & '/ 'F % ' " / F / ' )/ F /F % / / ) ' / ' / F / % & F % / F & / '
" / F
F )
( = F % G
% &
1 Jacques-Antoine de Guibert (1743-1790): Francia tábornok, katonai író. Rajongott a porosz katonai drillért és Nagy Frigyesért. A porosz katonát állította példaként a francia tisztek elé. F m vei: Journal d' un voyage en Allemagne; Défense du système de guerre moderne. 2 Henri de Latour d' Auvergne Vicomte de Turenne (1611-1675): Henri de La Tour d' Auvergne, Turenne vicomte-ja. Els sikereit a harmincéves háborúban aratta, 1643-ban marsallá nevezték ki. A Fronde idején el ször a király ellen harcolt, de oldalt váltva hamarosan egykori fegyvertársát, a Nagy Condét zte el Párizs alól. 1660-ban f rmarsalli címet kapott. A holland háború során egy ágyúgolyó oltotta ki az életét. 3 John Churchill of Marlborough (1650-1722): A brit hadsereg f parancsnoka a spanyol örökösödési háborúban, a Térdszalagrend lovagja, királyi titkos tanácsos. Sokan tartják a valaha élt legnagyobb brit katonai géniusznak. 4 Ferrero, Guglielmo: Kaland – Bonaparte Itáliában 1796-1797, Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 82. p. 5 Hahner Péter: A régi rend alkonya, Panem Kiadó, Budapest, 2006. 21. p.
376
( = ' =E " (% * ' D ' " " F % / B % < & ' ' < & " ( % < F % ( F F / ( % / " ) / ) B B F B & / .(% B / B (
)
/
+6-. F F F B
) % / & '
(& F
' "
) ' ' * = B //
"
%
"
/
(
'E& '/ E = F ' / & = = F B ( & '/ / ( " F = B F % '
(
&
/
E
& (& ( * = / "
" F &
L & '/ =
4
- 3
M
3
!& 1 1 ( &
5
#6 / <"
%
& % " % ' B (
1 5 1
(
'
F
/ '
(& % & ' F
,
'& " &
/B & 9
) ' <"
/ " /)"
F /
5,76---9F
F F
%
3884&
/ "
F
B ,457--& 374
<"
'
&
F
/ /
F ' )
D /
& @644F +5+ < B H
6 Habár a franciák elég korszer tlen puskákkal harcoltak, 1777-es típusúakkal. Ezek 1,53 m hosszúak voltak, a szurony hozzá pedig 40 cm hosszú, szúrásra való. A harctéren ezek a fegyverek 300 méteres távolságra is elhordtak, ám pontosan csak 110 méterig lehetett velük l ni. Es s id ben a zár és a gyutacs elázhatott, ami lehetetlenné tette a puska használatát. In.: Niederhauser Emil: Borogyino, 1812, Móra Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. 73. p. 7 Keegan, John: A hadviselés története, Corvina Kiadó,Budapest, 2002. 345. p. 8 Hardenberg jegyzete a reformok szükségességér l. In: Diószegi István: Egyetemes történeti szöveggy jtemény 1789-1914. Korona Kiadó. Budapest, 2001. 69. p. 9 Napóleon bevezette a kontinentális zárlatot, ami a porosz gazdaságra katasztrofális eredményeket hozott. Nem tudta eladni a fát, a gyapjút. A hajógyártás is visszaesett. Ezt az iparágat a zárlat jelent s bevételt l fosztotta meg.
377
& ' " = " / ' <" = " % +' % ) F % <"" (* = & % < % / = % / / % % / / ' % = / F % ' = % E ( & ) ( F% = & / F / HG ++ L % D % G : +@ : +6-4 +6-6 ( L F L = / ' ( = & B / +6-. +6+7 ) % "B ( & = F F % & ") 3 " ' F & < / ' F F 9 : L < H !6 3 1 3 (1 5 ( %#+7 (& // < ' % ' F% ' % & F F = ( " ' ) % F ' B E & ") +5 * = " & ( & / ! # F % / % / ( = " % " : / F% ' % = & B / F ' = / ; / F / " ) / ' & " / ( = & % ' %/ % F % F = & % ( & / / = & ' ' % ) = & % F ' " F / ' F ' B B ( & B <" ( +6-. " / D ' 9 3 ' F ' / & ' )F < ' / )F B ) ( '" F% ' " % F / ( ' / % <"" / )F & B
10 Stübig, Heinz: Scharnhorst – Die Reform des preußischen Heeres 1988, Muster – Schmidt, Göttingen, Zürich, p. 35. 11 Hardenberg 1790-ben lépett ansbachi szolgálatba, majd miután az Ansbach-Bayreuthi 6rgrófság 1791-ben egyesült Poroszországgal, t is átvették, és végül 1807 nyaráig porosz külügyminiszter volt. Maga Napóleon kényszerítette ki a tilsiti béke megkötése el tt Hardenberg lemondását, mivel – tévesen – legeltökéltebb ellenfelének tartotta. 12 Stein egyáltalán nem volt a demokratikus eszmék híve. Birodalmi lovagnak érezte magát, s hatalmáról nehezen akaródzott lemondania. A rendi képviseletek pártján állott, de ugyanakkor támogatta a nyugat-európai felvilágosodás követelte szabadságjogokat is. 13 Diószegi István: Egyetemes történeti szöveggy jtemény 1789-1914. Korona Kiadó. Budapest, 2001. 69. p. 14 A hadseregnél fedezhet fel ez a fajta régimódi szokás, miszerint rangjuktól függ en kerülhettek a fiatal nemesek a tiszti állományba. A tehetség nem számított, csak a rang.
378
"
( % ' B F & ) / /B % ' % 'B +6-. +( * % / A / * = = & B F % B F J ( ) B % (= = ' " / = 3 C ' B & /)9 A / / _ ' = % % F ' % F ' = ' / B ' % " % ' ) F = B ) B ( / & ) = / <" % / F / = % ) 'E& '/ E = F ) < F / <" / / B ( & F / / A +6-4 +6+'B & ' +8F / <" = ' / N ) & / ) ) % $ ' / / " F % ' +6-4 / ? & ) = " F$ F* * ± FJ ( ? '%
379
% " & /
( +6+7 % < ) * = F % ' " /
% " & & = % & +. % B D ( ) B CB F / 2 / ') % F ) ' & ( " / % " = F & '/ B F ' +6+7 "< 5 / / ) = & % F% ' = = F = B & B F B & ' %
+,
/
& " / 2B % "
3
( <" +6-4 "< @8 ( A / 2 +6-4 "< % & "
0 \$O ' & M ' ( ' =_ =
3$;G9 : %
= & " F
'
F B
) & (
&
"
/
& '
) @=
& C '
=
/
< (
= =
F 1
$;G # %
) B
/
% 19
=
( /
)
&
/
F
%
= I /
"
5@--- &) ) F% '
' H !0 =
" ) F 7/ '8 = F
=
"
/ (
& '/
8 8 & & H !0 % /
' /
F
)F
B& % ' E ) = B
& "
"
& @+
=
=
( % =
N F
F
=
%
( 1 ( < ' F% '
& & %
' B
" / F
' (
= ==
F
F
& F
"
/
/ F
" $;G
=
%
)
$ "
%/ '
& # 4 '
$ / '
'
Ebben a csapatban szolgált és járta meg Oroszországot Clausewitz is. Az eddigi sorozás II. Frigyes elvei alapján történt. A kanton (kerület) rendszernek nevezett toborzás lényege: egy kantonnagyság kb. 5000 és 7000 t zhelyre (családra) oszlott. Minden regiment egy vagy több kantonból állt, amelyek az újoncot adták mind a gyalogos, mind a lovas ezredekbe. Minden férfi lakos a kantonban,? mindegy, hogy belföldi, külföldi ? felírta nevét a (Regiment Stammrolle) regiment törzsére. A papok fontos feladata volt, bejegyezni a templom évkönyvébe a férfiak és fiatal fiúk nevét. A kantonok lakói többségében parasztok voltak. Nem élveztek szabadságot és kiszolgáltatott helyzetben éltek uraiktól. A földesurak ítélkeztek felettük, sokszor igazságtalanul. 1752. november 20-án Nagy Frigyes megváltoztatta a kantonok lakosainak jogi helyzetét. Az, aki beállt a hadsereg sorába és szolgált, mentesült a földesúr ítélkezése alól. A veteránok egy kis földet kaptak a szolgálati id letelte után. Ugyanakkor gazdasági krízist is el idézhetett, ha a földesurak parasztjai beálltak katonának. Egy kantonista szolgálati ideje a kiképzéssel együtt nem tartott tovább hat-nyolc hétnél egy évben. A kiképzés alatt viszont nem kapott zsoldot. 21 „Póttartalékos rendszer” 20
380
<"
%/ '
@@
(=
B %
/
( & '/ & / ' F
= & '/ & " / %/ &
( '
" %
=
" ) 8-
=" F +6-. F @@ ) F
+68 B F
/ ' ( %
/ %
) '
' F
/
= F )
' $ * F % / " F % % ' ' & ' " ) F & " F E / * " & F% = % F% ' % & % F F% ' & / / / '% ' B ) : ' / " / ' +6-, +5@ +4 / ' " F 6. / / / O = B / ' =/ ) B H 2B % 668 / / F = F 865 % 'B % .-., & ) +5+ 7,@5 / / +865 / / & &
= R "
= F
&
& %
/
@7
= ( / '
<
= ) & F
=
F
)
% )/ =
=
%
%
/
"
( %/ =
% F
% = %
/ "
@5
(
= %
E
B ( 1
( 1 $ % / & !& ( 5 F1 % ) " / F / (% < ' " F
= ) O M / & ( / F% '! ( 1 ( 5 5 ( 5 1 ( @8 1 # ( = / <" E * ' < % )% )& / # E '/ F" & = & & % ' ( " " 'F % F = ) % ' " )% ' F / L = = & B ') = F )
22 A védköteles ifjuságot egy aránylag gyorsított módozat mellett s r turnusokban kiképezte és aztán béke idejére szabadságolta (Krümper-System). A Franciaország ellen viselt felszabadító háborukban (1813-15) a porosz állandó hadsereg mellett ezekb l alakultak az els Landwehr csapatok, melyekkel a porosz hadsereg 3-4-szer akkora lett, mint amelyre I. Napoleon és a többi államok becsülték. Az intézmény kés bb állandósíttatott és 1866 után a többi német államra is kiterjesztetett. A Landwehr-kötelezettség Németországban az ujabb katonai törvény szerint a sorhadi és tartalékos szolgálati kötelezettség lerovása után még 12 évig tart (27-t l a 39 éves korig). In: A Pallas nagy Lexikon – Honvédség címszó 23 Kitchen, Martin: A Military History of Germany from the eighteenth century to the present day, Weidenfeld and Nicolson, London, 1975. p. 41. 24 Ferrero: i.m. 82-83. pp. 25 Keegan, John: i.m., 346. p.
381
& ' =
F
=
/
2 F1
+6+F
F
& +6+- "< E 3 F F %
& '/ % '
B) = B
/
& =
/
/ F
/ "
(
)
/
B
F% '
( = : & & )/
) = F
/
/ "
= F = &
( 5 =
/ % E/ F / 0 '
F B
& 9 " E/ ' F ) ' " F " % / D F% ' % ' : % % H !W %# % / = B % ) ( % ' % & B = ' ( & ' / % ' = ' & & " H F ) % / F F B F ' B ) F F / % ' / F 3 F ' & ? = / F (`( 3+6-. / F / ( % 3 % B & B ' H: FG )
F / E
( %
F
B
(
F!
) F
1 (
@.
( ) =
8
&
7
=
# (
&
"
4
= / +4,. = 9 ' " F = & B ' ? = 9 & = = / F 4 1K @4 *' (= % ) ) = = % / % ' / & " G / ' & ' B = )/ F ) = / * = / " % ' / ' % @6 ( < ') & = ( / F E )/ (
=
= =
' %
)
(
' B
=
/ F%
'
B
/
F
'
26 A tiszt létfontosságú egy hadseregben, képviseli a rendet és a fegyelmet, utasítást, parancsot ad. A hadsereg antitézise a tömeg, emberek gyülekezete, amelyet nem a fegyelem, hanem saját hangulata, az ingatag és esetleg ragályos érzelmek játéka irányít, s ha ez elharapódzik, az végzetes hatással van a sereg alárendeltségi viszonyainak. Egy hadsereg tömeggé válhat akkor is, ha nem kap parancsot, nincs vezet je, aki irányítaná. Lásd: John Keegan: A csata arca. Aquila Kiadó, Budapest, 2000. 204. p. 27 Von Jany, Curt: Band 4: Die Preußische Armee und das Deutsche Reichsheer 1807 bis 1914. Nach Akten bearbeitet. 1933. VIII. p.398. 28 http://zrinyi.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2004/2/2004-2-8.html
382
=
/ "
%
(
= =
/
/
F
( %
% " & & / F
G% / %
)
F
<"
&
/ ="
&
E / %
'E& '/ F '
' B
=
=
=
<
//
( F % ' % ' F / % F/ " = " ( ' ' = F ' " ( / ( B / =
'
& "
B ' =
(
" % B
%
F& F = : % % / % = / B )F % ' ' & 9 EF ) ' " " & " : % %
[ ' B F
) & &
F /
/ 'F 'E& '/ E ' (" = & % " % < F = 7+ ( = ' F = / 'E / F % = F " / 2 ' %E E ' (C M% % ' / ( 'E& '/ E = / ' F & B F )% ' & F% F " F 'B & = "
@,
F & '
F & '/ /
F% ' +4,. )/ : % =
F %
) F % B F% ' % ' B < / F % / = " B% B B / '% F % ' / B F ' / " ' F ' / " = F/ FB ( & & = % ' " F % !( #7-F ) / G = F % / ' = )F % / E <' /
=% (% /
' '
'
%
)
)/
F
)
%
/
/
/
= B 3( & / =
' &
=
)
/
=
)
)
%
<
) B
' '
' '
F ="
'E& '/
E
(
F F =
29
Keegan, i.m.: 222. p. Engelmann, Bernt: Poroszország – A lehet ségek hazája, Gondolat kiadó, Budapest, 1986. 181. p. 31 Hahlweg, Werner: Preußische Reformzeit und revolutionärer Krieg, Verlag E. S. Mittler und Sohn, Frankfurt am Main, 1962. p. 59. 30
383
(
& (
=/ ) %
F % ' / )F % ' F
' F
) % %
<
= B F
F F
"
// & /
( '
"
' F / / & ( ' F < ) /) B ' !&( 5 1 3 1 13 3 ( 3 1 3 3 %4 1 1 ( ( #7@ / <" % ) B I % F B & / F ) ' B ( = &B ' & ) & % $ % F / = / ' ; / B & F % ' " % " ( B = ) ) ' / ' ' F % % ) 77 ' F " )" : % % " " / ) = F ) F ) !& 1 1 8 1 ( ( % 1 3 %#75 ( / & & F% ' & " % )% ' ) 78 0 ' % L &) ) % F / F/ ' & F / / B % @-)& F & ! 1 ( 1 %0 1 1 1 3 % 7 3( 1 3 8 1 8 % & ( ( 3 % 0 1 1 F 1 8 #7. ( F% ' / / F ) ) / / C/ ) BF % ' / & ' % <'F ) ) / ( (
V
0>H>C
&
% F
M 32
p.
1
A4H F
= B
'
/
( C
M% 'F
&
<"
B
A hadm vészet középkori és újkori klasszikusai. Szerk: Rázsó Gyula. Zrínyi Katonai Kiadó. Budapest, 1974. 526.
33
Von Jany, Curt: Band 4: Die Preußische Armee und das Deutsche Reichsheer 1807 bis 1914. Nach Akten bearbeitet. 1933. VIII. p. 370. 34 Rázsó Gyula (szerk.), 511. p. 35 „A milícia feladatai: gyakorlatozás, puskahasználat, a folyók, fontos pozíciók védelme és a kettévágott területek esetén a kapcsoltak fenntartása a vonalcsapatokkal és szolgálat a könny csapatoknál.” In: Stübig, Heinz: Scharnhorst – Die Reform des preußischen Heeres 1988, Muster – Schmidt, Göttingen, Zürich, p. 85. 36 Stübig, Heinz, i.m . pp. 94-95.
384
(2 ) 5& /) =B % =" &)/ F2 / & ( " B = % 2B M = /) 5---- = * ' 4---- &) & F F ' / = / ( B & ) Y ( 5 F / ' &)/ & B ' < / / ') = " % * = " +6+7 = / F% ' ' & / / F ) ' B " F % ' &)/ / % ( & % % / " / 1 ` F $ * = 2 A / / % / % / * ' / B ' ' _ +3 3 & / F 2B % " & ) S' / % / F ' % / F / " ) ) B S' / %/ * ' / " F % ' ) & ' F = 7 . ( " = / $ / B F " F % ' : %M = ' * ' % 1 F;' 2 % (= = ' / 2B M F ) " ' ( B = F / = F )/ * ' ' ( ' ) =B F O ( F 7 (3 F L - K B )& ( = = / 2B M &)/ / ) = ( " / & F ' ' & / (C M% ' B " & & = C M% / ' % % L & " % / ( = & / F & "/ B F ' C M% / F ) ' ( & = $ = 2 / ( )% ' ' ') : /E = / % ' M & % $ 2B M = % 74 ' F ' ) & = ( '< & ' C M% ) / ' & M ( B = = & )% ( = % / " ( &)/ F B 2 ' ) B F % " = ) ( & = / F / % % ' ' B B '% 1 ' B (& / ' F% '* ' 1 76 * ' F / B / 37 38
http://www.napoleongames.com/FourLostBattles_HistNotes.html 2007. június http://napoleonistyka.atspace.com/Battle_of_Dennewitz.htm 2007. június
385
% ' = (= ') F ' B / ' ( M B & % = %
386
<"
= 4 ,--- &) / / F2 = '& = F !/
/
)
B
% (
%
%
F =
)
(
" /
' % )F
' # %
/ ' &
# !1
, V7
P P4PP
3
!/
* M N / " ) = % < 3+6.+ +6.89 & ' / $ & " ) ? )F = ' F & F E = = I ? ' EF % ' / " / ) F * M N / / / +645 = I= .+d * M N )" B ' F )/ ) 0:( =) / F F F % EF ) ' ) * MN / % B (L ;/ & /) / / & )" F ' B R % / ( / & F * MN +,+= 8-d " = + * MN B / ' / / ' ' ' '< / F = ) +,-/ '/ B = C ) * MN ( / = % < & ' / F / ' % / ' +64* MN B 3/ ' $ % 9 ,5@ @,@ +,-' * M N 7 574 @-@F +,+8 8 -54 @@+ F & ") ( +,@= @7 8 .@- -56 & & F ) ' ' / ( F % ' / B " ' &) / ( ' @+ +7- 548 & & F ) ' ' B R B& +665 +,+, ( / B % / ) +. * MN = +,-4 / F +@ * M N ( = +,@$ % F / ) 2 ' 5 / ( / " / / ( +64) / ' / ) " H @@6 6@5 / B = = ( / ' % ' ' = E F % 1 FC ' 1 $ ' $ % ) / F/ / G = = B )/ ) $ ' / / =)F % ' M'
1 Rischin, Moses: The Promised City. New York, 1962., p. 5, 6; valamint Kessner, Thomas: The Golden Door. New York, 1977, p. 9. 2 Rosenwaike, Ira: Population History of New York City. Syracuse, 1972. p. 72, 133. 3 A tízévenkénti cenzusok adatai megtalálhatóak továbbá: Lankevich, George J.: New York City – A short history. New York, 2002, p. 263. 4 U.S. Department of Labor, Reports of the Commissioner General of Immigration, Appendix G, Arrival of Immigrants at the Principal Ports of the United States, 1884-1919; Rosenwaike, p. 133.
387
+6,% 2' $
/ F
O% F
!
% %
/
2
M F $
' / M'
)
F
D/ =B 2I ' F '2 %/ ( B / % / F C ' / J ; ' < ' " F % F ' )F % / ' ' % ; / & ' / 3 3 #. J F% ' ' 1 ' " ! = # / F ' % ( & " B / F % ' F % " & " / ' & " % B F % < ' % =
C : / ' $
'
'
' ' /E
8
% B ' ' ' ) / ' " F% ' <& ( F! = # = B B = "
%
% & " & % ( *' % F ) ) O % (2I / F 2 E ( ) < / ' / / ' E ( / ' & ' C ' $ ' % / ( F% " / F & / F % ' / % 1 G L / ' ) = / F = &) 1 : G ) 2 I F 2 ' ) ' 3* /' N 9F / X E / ' " / & / ' B = ( ' " ) / F % ' B & ' = F ' ' % F ' /E = = 4
( < ' " / 'B % % ' ' < '& ' % ' ) 5 1 (= & ' /
"
)
'/ / " = ' / ; & ' ( % <& ' / " / ' ; & & 'E B ' ) ' (O ' ' = & ( 58 1 F F 1 1 % 6 +6,F +,-4 F +,++,+. = F ' = " / ' <" %
+66C
/
C
' )%
F F
M
5 Cities Census Commission, Statistical Sources for Demographic Studies of Greater New York, 1920 (Washington D.C. 1920), xxiii, xxv, valamint U.S. Bureau of the Census, Statistical Abstract of the United States: Foreign Born and Foreign Stock in New York City, 1910. Washington D.C. 1910., p. 55. 6 Riis, Jacob: How the Other Half Lives. New York, 1957, p. 43, 47. 7 Mangano, Antonio: The Italian Colonies of New York City. M.A. thesis, Columbia University, 1903, p. 7, 38, 42. 8 Kraut, Allen: The Huddled Masses: Immigrants in American Society. Arlington, 1982, pp. 109-110.
388
'
(
( : ' * MN O '# F % +,-8 +,-. 8+ 8 ' ) ,@ U( ' F% B / / / F '/ / % = 5+ 4 / & & 57 8 / ) H 85 8 / / & & F 8. 6 / ) ( ) / B ( B ' & " / : 3 * : / 9F / 5 % / 2 / F : F : A' * MN G % ( & ) F ' B ' B % % E"B F % ' % / % ( % F ' * MN / : = ) % F ' B & % / A 1 ) ' B ( ( +64- ) +668 & 0:( " ) ' " E & ( " == B ' / F ) ' F% '+7 / < ' & " ( = / ) F ' " / =B % / ( +64/ ' = " ) < / ' F ' = ;/ % ) <& % % = F +7 =B B G L %
F ! && F% '
&0 / /
O ' F
' )F
C %
/ %
+,+5
= & ")
H
, C '
9
Stella, Antonio: Effects of Urban Congestion on the Italians in New York City, a szerz tanulmányát a Természettudományi Múzeumnak a népesség zsúfoltságáról tartott konferenciáján mutatta be 1908. március 10-i el adásában New York Cityben. Az idézettek a 12. és 14. oldalon találhatóak. 10 Kraut: Huddled Masses, pp. 110-111, 126. 11 A szerz déses szolgaság (indentured servants) azt jelentette, hogy a kivándorlók utazási költségeit átvállalta egy vállalkozó, a kivándorlók ezért cserébe vállalták, hogy 3-5 évig neki dolgoznak. A kikötött id lejárta után elbocsátották ket, és némi pénzt illetve földet is kaptak. Kimutatható, hogy az újkori rabszolgaság többek között azért nem nyert teret az Unió északi részén, mert a szerz déses szolgaság megoldotta a munkaer kérdését. 12 Nelli, Humbert S.: The Italian Padrone System in the United States, Labor History, V. Spring 1964, pp. 153-167. 13 Orsi, Robert: Madonna of 115th Street. New Haven, 1985, p. 14.
389
( * MN / ' * = ' F ? / % = / ) % " N +664 ' " &B )/ / ' % ' F =B ) F !/ / * MN % * M N E/ 2 1 "
= ) " / & G ) ! %
= * % ' A / ' / * = ' ' / 1
1
/ F% < F +68* M F % ' * = ' & &F ) ( (
+5
=
'
)
F % '
=
/
(
= B
=
F F
%
& * MN
+66' 5 ) 7 ( < = " F = F )& / ' == (& ' B% / F% ' ' " H ' $ / ) = +,-8 = & ) '< / % H +6,87 / F +,-8 5@ ' +- // ) & ") ' ' / H ' @+F & = +. (& & ) ' <" / / F ' / = ) " ' : % = H +,++ +@ ' = : BB ' ' F % / % +8 ( ' / / ! B # ( &< = & % '" )/ F = / / & F $ ' / F * % / &B % = : E/ ' F ' = / ' ( / = ' / / ) N3 1 ( 1 1 1 % +. : ' % F +64+ % ' = ' = / B B (%/ 14 Cordasco, Francisco - Bucchioni, Eugene: The Italians: Social Background of an American Group. Clifton, N.J., 1974, p. 26. 15 Mangano: Colonies, p. 42; Kessner: Golden Door, pp. 52-53. 16 Kessner, Thomas - Caroli, Betty Boyd: New Immigrant Woman at Work: Italians and Jews in New York City, 1880-1905, Journal of Ethnic Studies. Winter 1978, pp. 19-32.
390
)& )=
" '
B '
% =
/ / ' " )
/ ' * /
' / ) '
( & ' '
B
=
( H
(
/
1
B 3@, = ' ' = '
8 1
/
"
<%/
+4
% B)
'
& 1
1
1 &
B) =
F E/
'
/
/ '
'
"
+6
/ =
F
/ '<" % ) * % ' ) ' F ( = " ) S' F% ' ' B / " F F F % '
' / B (
)
3 5
=
'
"
'
1 8
B) '
F
" E
=
/ /
F
' )
/ /
/
& % "
' ( +,8& & 7+ F +,@8 ) / ) F% ' % /
+,@8 +,55 B '/ ' ' = / ( ' ' +9F / B / ) +, & & ( ) / & ' / < & ' % / (= / / = / ) B& / 2& ' % ) <" " & F ' ' &) % F ' / '% ( & < E% ' B & " % ( ) = E B ) ] / " F % ' ' % = E = $ / F % & % ' F% ' ["/ B & " .
@-
G
'
/
= ' '
' F ' B
F
%% F % '
( 'F
) '
) % "
F
'
' !
/ F ' ) % ' / / = % / ' '
#F ' < " /
=
< ( F
F
/ '
& " )
/
:) F
17
Gambino, Richard: Blood of My Blood: Dilemma of Italian Americans. Garden City, N.Y., 1974, p. 32. Varbero, Richard: Philadelphia’s South Italians in the 1920’s, In: Davis, Allen (szerk.): The Peoples of Philadelphia. Philadelphia, 1943, pp. 255-274. 19 Cohen, Miriam: Changing Economic Strategies among Immigrant Generations: Italians in Comparative Perspective. Journal of Social History, 15. Spring 1982, pp. 446-448. 20 Berrol, Selma: Immigrants at School. New York, 1978, pp. 149, 153, 176. 18
391
/
B
/ / /
/ %
'
= / /)
' / '
/ = " %
%
=
& /
' '
= '
DB
$ %
F =
&
/
'B 6
) ) '
F
/ B F F% '
%% / ' / ) @@ / / / ) E % ) +6,6 2 ' ' = &< F ' ' O = ) / ' $ % 2 I X O F X % $ L %: % (6 ' ' % ) = < / & )& < ) ) / O & % O ' & * M N L * O / $ ) D @7 ( ' ) ) F ' +65@ = ( / ' <"" / ' = % )/ / F / /) = / ' B / / ' <" / " F % ' G = <" ) % % ) F ' * M N & ") % )/ ' ' < E/ & & ) " % / F % / = " / % & % G = @F8 / +64- +,@* MN F < ) " < ' B / $ * MN B& B E ) / ) ( <" ) % ' ) F ' B& / / ) % ' / ) F % ) / * M N ( <" / / ' % ) / F / BB ) ; * M N =B / F % = % B " ( @ 7 < / <" " G L +66/ F ' 8 < & /) % B G B CM : & / F == ' ' / F ' / % / ( / CM : ' ' ) $ % & " / % ' <" ) % F / F % ' =
% ) & "
/ b % '
B) F% '
B
)
/
) =
@+
EF % '
&
/ '
21 Berrol, Selma: Education and Upward Mobility. American Jewish Historical Quarterly, LXV. March 1976, 3, pp. 260-261, 263. 22 U ., pp. 260-261, 263. 23 Berrol: Immigrants, p. 146.
392
% CM
( :
F +,+-
* % 58- --+66-
)
' B 6- ----
L
@5
: =
!= %# & " % %% F % ' % ' G ( +64/ " / '= C/ 3 1 ' ' / 9F % C ' 3 1 9F = = / 1 ] 5- --/ % / % B ) _ = )& / @-- ---F : ' 3+66-9 / ) ) ' ' < F 7-- --- &) F +6,/ B +,-+,+5 +F8 % ' @8 1 FC ' A $ & / ) = F ' % ' = G = ) 8 F ' C ' G ' / +6+8 F C ' ( B @8 = / F C/ C ' 2 0 " $ / " ( B +6-+ &) / F +665 ' = / F % ' & & & % = F % ' ' B" @8 / % < < F ' ' ' ) / F @. & ) ( C ' G ' /B ' / ' F / ( ' / / F % ' % % " " % ) E F B F ' = / +6,4 ' ' % = / % B @4 ( = / = % = = O ' % ) / = & / " ; & & 48 / / ' ' / / ' / ' ) " C ' G ' B F < B ) ' ² F 1 F / ( ) 3 C ' * BF % L / ' 2 % " 9 = " / ' ( B / F% ' ' @6 = / % ( = ) CM : % / <" ( B G % %/ F 24
Gurock, Jeffrey: When Harlem Was Jewish. New York, 1979, p. 36. Rischin: Promised City, p. 20, 23-24, 31. Rowland, Richard H.: Geographical Patterns of the Jewish Population in the Pale of Settlement of Late Nineteenth Century Russia. Jewish Social Studies, Summer/Fall 1986, pp. 207-234. 27 Kahan, Arcadius: Economic Oppurtunities and Some Pilgrim’s Progress: Jewish Immigrants from Eastern Europe in the United States, 1890-1914. Journal of Economic History, 38. March 1987, pp. 236-237. 28 Steinberg, Stephen: The Ethnic Myth. New York, 1981, p. 84; Golab, Caroline: Impact of the Industrial Experience on the Immigrant Family. In: Richard Erlich (szerk.), Immigrants in Industrial America, 1880-1920. Charlottesville, 1977, p. 16. 25 26
393
/ /)
' /
(CM (
/
' & ' / F ( +,-+ & ) =B :
8. 75 " % ' ( <&
&
F
' % / +%<
7
;
!J M M # 1 / ) % <& ' : =B ' +65/ % F% ' % ' ( <" = E = ' / / =B % / % % ' / ' ' " " F% '/ % " / 3= = 9 ( & ' = / CM =B ) F ' ' @/ ' ' B ) =B B )F ) % % %
@,
' '
_ "
J
%
F @-
/
/
% ' /
7
3 9F (
F
"
' '" /
& %
B /
%
F % '
F E
& F
'
F
' %
= % )/ % / 7. &
F/ ' ( )
7-
( <& % F = ' F F ' % =B : 3 % ' F ' < / / 9F % ' ' ) !/ # ( % ' = E F = < / : =B '% B & 7+ (& ) = ' % ) E% ' ( % ' ) ) 'B %% / F % ' % = / ' B ( & F ' " " % / ' %< % F % 1 % " & J " F E/ ' B & 1 8 % 7@ C ' = / ' F ) ' / ) = F & ' / ' ( = = ) 7 / * MN % 'F = & " / ( % = ) % & / B 77 G ;% ) : / +667 % / " ) " % *) $ : / F '" ) )/ /
29
„Tenement Times”, Lower East Side Tenement Museum, 1993. január, 1-2. More, Louise: Wage Earners’ Budgets: A Study of Standards and Cost of Living in New York City. New York, 1907, p. 124, 130. 31 „Tenement Times”, 3. 32 Kessner: Golden Door, p. 61. 33 A csúcsid szakokat visszaesések követték, ami átlagban igen alacsony, heti 6-10 dolláros bérrel járt együtt a férfiaknál, és 3-5 dollárral a n knél. 30
394
75 % = / ! # / F / 78 % ) =/ ( / = % " B ' & " % ' F / " ' 'E %% F % ' % & ' & % /" % ' +,++ @8 +54 & )% E F X % /) ' =B 6 , ( & ) " F ' / % ' (% ' ' F * MN 3 3 ( F +,+7 & ' ) / 7. % ) ' ( :% M E == ) ' +,++ M ' % / ) @, --% / / F / % ' 0 % + " % % F F 74 &) ' % ' / / ' % C % F% ' < % % ) &B B B / ) " / ( ) F ) F ' ) F% &) / = +,-' ' F F & ) B / = / ' F 6 ' / +,@% ' / / 76 ( @@ ) = F ) ) % < %% F % ' " B = F / F % 'B % ' ' % % ) - $9 7 3 8 1 ( 1 3 1 % 7, L % /B % ' * MN F / E & = / ' %% = F % +,@& " ' / / F & " /) = / % (& & = / '& = F ) ) % ' B F / " ) = * MN F " ) = ' / " / ) F ) % ' B ' : =% : F % ' & / F % ' = F% ' B% ' &B B ' ' E& ' F / 534
Az egyikre 1909-ben került sor az ing(blúz) készít k révén, a másik a gépkezel khöz kapcsolódik 1910-ben. New York Times, Out of Sweatshop: Struggle for Industrial Democracy. New York, 1977., p. 33. „Big Apple Newsletter” (Typescript), 1982. június, 3. 37 Felt, Jeremy: Hostages of Fortune. Syracuse, 1965, pp. 40-41. 38 Peiss, Kathy: Cheap Amusements. Philadelphia, 1986, p. 141; Strom, Sharon: Beyond the Typewriter. Urbana, 1992, pp. 273-275. 39 Kessner - Caroli: New Immigrant Women, p. 20. 40 Cohen, Miriam: From Workshop to Office. Ph.D. disszertáció, University of Michigan, 1978, p. 71; Kessner: Golden Door, p. 113; Steinberg: Myths, p. 78, 80; United States Congress, Senate, Immigration Commission, 35 36
395
( % ' L
F( ;/ ( <" / B = " / / ' F < & ")
) L F 2 I F " X B X =/ ) <" ' B B M' / / / ' * MN F ) "
' =
G
) / " = /
% N / F G $ % % ' 2 M / % < / / B) / // / = / BF % ' ) '
/
F
*' B F &) $ F <" / /
/
F
Abstract of the Report on the Occupations of First and Second Generations of Immigrants in the United States, 1911, p. 57; Berrol: „Education and Mobility”, p. 264.
396
-! & ( /
G % ( <
% =
"
/ /
% <"
'
&
F +
'
/ F% ' / / / ' F < %/ $ == F <" F F F B= F / ' = & F !< # / F % ' ' = " = = F / = = F ' / / / +,58 F % ' ' ' ) / ( 3/ / F = F * / = % ' ' / / / =
/
% %% % ' E ) / B ) %/ I= " 9 = ( ) /
%
F
B= 3A
#!F>?>HM >?DIJ
/
<
/
'
6.
< /
& / / G : / /
/ / 9/ F '
/ '@ 3 "
7
F ' ' ' +,@. " 5 ' ') /
== / 9 % +,@@ $ = = ) +@ /
/ / % ' ' F % < ') F <'
' F
/ 5
' / ) +,@. R : " : '2 M / ( " '
1 A témakör egyik legjobb ismer je, Robert Blake The Consevative Party from Peel to Thatcher cím m vében (Fontana Books London, 1985.) részletesen foglalkozik a két világháború közötti brit Konzervatív Párt történetével és jól használható bibliográfiát közöl. A könyv 2. kiadása (1998) 1997-ig tekinti át a párt történetét, The Conservative Party from Peel to Major címmel. Az újabb munkák közül a fontosabbak: Ball, Stuart: Baldwin and the Conservative Party: The Crisis of 1929-31, Yale University Press, London, 1988. Bentley, Michael - Stevenson, John, eds.: High and Low Politics in Modern Britain, Clarendon, Oxford, 1983. Campbell, Basil: The Iron Ladies. Why Do Women Vote Tory? Virago, London, 1987. Cowling, Michael ed.: Conservative Essays, Casell, London, 1978. Jessop, Blaise: Traditionalism, Conservativism and British Political Culture, George Allen and Unwin, London, 1974. McKibbin, Robert: The Ideologies of Class. Social Relations in Britain 1880-1950, Clarendon, Oxford, 1990. Peele, Gillian - Cook, Chris, eds.: The Politics of Reappraisal, 1918-1939, MacMillan, London, 1975. Wrigley, Charles: Lloyd George and the Challenge of Labour, Harvester, London, 1990. Clarke, Peter: Hope and Glory-Britain 1900-1990, Allen Lane- The Penquin Press, London 1996. Az újabb magyar nyelv szakirodalomból a témával kapcsolatosak: Barta Róbert: A brit Konzervatív Párt 1918 és 1945 között. Tanulmányok a konzervativizmus történetér l. Múltunk, XLVII. évf. Budapest, 2002. 3-4. 95-134. pp. Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika (XIX-XX. század). Századvég Kiadó, Budapest, 2005. 2 Egedy Gergely: i.m. 151. p 3 Az id szak bel-és külpolitikai viszonyairól b vebben: Close, David: Conservatives and Coalition of the First World War, Journal of Modern History, Vol. 45. 2. 1973. James, Robert Rhodes: Memoirs of a Conservative. J.C.C Davidson’s Memoirs and Papers. 1910-37. Weidenfeld and Nicolson, London, 1969. 4 McDonald, Geoffrey: The Defeat of the General Strike, In.: The politics of Reappraisal 1918-1939 Ed. by Gillian Peele and Chris Cook 1975., pp. 64-87. és James, Robert Rh.: i. m. pp. 226-261.
397
/
3 ' ' F & ( +,@) "
) B B
0 '
% % B &
O
> 0 O >9F " / / ( F % '
F ' '
"
=" +,@.
F
%
/
'
%
' " # 3O / O 5.-- &) F
=
" %
'
/ )
'; '
/ ' " '
C
8
& ' !
H
) M ( S'
F
) "
)
/ 9B ' F
/ F % ' (/ =
C /
B
< "
F
.
2 M
G
/ /
/
= / &
F % '% ' = " F /B F / ' / F ' & " !% & < / = / = = ' / F% ' 0 O/ ) % F % ' ) !$ & # E% ' = " / " ' / B B ( / '% " ' = / / %
' '<" F % ' "
"
/ '%
#F /
B
/ / = 2 M 'E / / # / % F ' ' & ) +,@. " 6 / F ' ' & % ' 0 O/ )/ F & " ' = " F % ' ' ' / & ( F % " % !
4
(
/
') %
F / <
'
/ '
"
&
/
E
& = $ " )/ F % ' / "
' /
)
% =
(
398
'
' ' % ) : #F
)/
"
F '
! '
R )
"
'
McDonald, Geoffrey, i.m., p. 70. U ., p. 74. 7 U ., p. 77. 6
' / / F '
' ' F % ) B F % '
% / /
=
% F / / / = " ( +,@, ) ) / = ( +,@, " 7' / / /
5
F % '
( " % %
=
=/ F/
/
=" / F
/
;
' $ % = 'F +,@5 G ' F= ) F / F % ' & /) / / /) B F '% & B F / % ' ' ( // B F% ' $ ' = % F <" / % ' = % G / / B ) ' / ' ) & F / )/ = %/ & <" ' = ( % ' % = +,-. +,+5 )/ % 6( / & ) / /= % ) '/ % " / D / * '2 / = = ' B F ' = & & ; +,7" = / F ' 2 M ' " 3 C 9F 2 / ; % )F ' ' % / ) / )/ = %/ E & ( '= % ' / < ] = / & ' / / ) ) 3O F 2/ 9 1M $ ' ) = / & = ) & % ( % ' / F ' B B & % = 3: J % : / )F L : %/ C ' A 9F % F ' = ) , $ " " F <' % ' 'B F ' ' & F ' % +,7+ " $ / / F / / ( <" % ' +,7+ / / F ' / / ') % F ' / / / F% ' = = " / / $ = & ( G / / = = / / B% ) F " / / F ' <" (= = " / +, / / / / O F 1 1 3 8 +' F +, 8 ( & / ' " ' " F % ' ' E & ' / F ' / / & F% '% <' % = ' ' ( )/ % < / / 'F / / / B F ' F % ' ++ 3 ( ( 1 51
8
A párt 1929-31 közötti történetér l b vebben: Ball, Stuart, i.m. és Bogdanor, Vernon: 1931 Reviseted. The Constitutional Aspect, Twentieth Century British History, Vol. 2. No. 1. 1991. pp. 1-25. 9 Bogdanor, V., i.m. p. 7. 10 Clarke, David: The Conservative Faith in Modern Age, London, Conservative Political Centre, 1947. 11 Clarke, David, i.m. In.: McKenzie, Robert ? Silver, Allan: Angels in Marble. Working Class Conservatives in Urban England, Heinemann, London, 1968. p. 7.
399
( ' ' " /) & % ' F ' <' F ' <' = % ' ) & ( / /
/ / / & % / +@ (
F F / /& )
) ) B / '
' P== F %
& F
F ' %
F 1 < ' " % F % '% F / % %E / / / %
+7
(
= '
<'
+5
' / " ) ' )F ' )" / % / ' ) F / ' % " " F " F % ' ' ' / F ' ' ' ) = ( % < / %% % F % ' / / / " ' F % ! ' #3 9 ' / / ' ' F / F% ' % & " % <' / ! / # / ( / / / = / ) " 3% ' < 9% <' " F / ( / / " B C L % = H & 1 1 ( ( 8 % . 3 8 3 03 %. 1 1 1 % +8 % = = = = = / F ' ' E F = E ) & % / /= F = = = / ( = = = % ' " / ( / / < = =" B & $ F ' I= F / : F $ A 3X X ( 9F A 3$ I ( 9 / F /B = $ % = % +. $ % O / / = / ) 2 ' " % % & = = " F 2 / &) ; % != %E #F / ) ' = ' < = =" 3 ' $ ? +,@+ +F8 = 'F +,7+F6 9 +4 ( ) / % < / / " $ / F " F L ( A/' : ' 2 M "
F% '
A konzervativizmusnak, az 1920-as években a szocializmusra adott válaszára a leginkább használható munka: David A. Jarvis: Stanley Baldwin and the Ideology of the Conservative Response to Socialism 1918-1931.Lancaster University, Ph.D. 1991. 12 Pickhthorn, Kenneth: Philosophy and Principles (of the Conservative Party) in the British Party System, ed.: Bailey, Stuart D., London, The Hansard Society, 1952. p. 50. 13 Smith, F. E. (Lord Birkenhead): Unionist policy, London, 1913. 14 McKenzie-Silver: i. m. p. 25. 15 Lord Hailsham (Quentin Hogg): The Conservative Case, London, 1953. 16 Ramsden, John A.: The Organization of the Conservative and Unionist Party in Britain 1910-1930. University of Oxford, Ph.D. 1975. p. 234. 17 Seymour-Ure, Colin: The Press and The Party System between the Wars, In.: The Politics of Reappraisal 19181939. Eds.: Peele, Gillian - Cook, Chris, 1975. p. 237.
400
" '= (
( +,@'
[" /
/
/ )
" " "
)O
! = 22O
# <" =
+6
/ / = = = = F < F / F " G '/ )% 3O N 2 FA $ F O = A 9 +,@7 = & = = 3 & 9 5. = ' & ' " F +,@6 = = +,F5 ) F & ' = 8-= ' +, ( / = ' " = = = / ' +,+6 / / = = " / = ' F = +,@, ,7 ) 3 5-= 9 @- ( F ) " / F % ' +,@8 ) G / / < X C ' F ' / /= ' ' B B ' F % % % " : ' 2 M 3!1 #F ! '#9 @+ ( 'E" ' F = / " L 31 % 9 E / ' = ) / F % =F / / &"< / B F ? % ' = / F/ ' ? 3= $ % : >( >F ' I& % / / / / ' / 9 ( = ' % & % = " = E F & +,@8 = = ' 'E )F / = = = " ) " = = +,@8 = / ) ' F = ' / 'E % ) % +,@8 = ) % & / ) F % F ' = % E F ' ' ' = E @@ & / ) ' / " & F ' " = / < ' = " / +,@. +,7G / / % ' " & B F B = = < ' ; D 3 D 9 G ) = & ' % F +,7" % O / / 0 D ( 3OD(9F ' +,7/ @7 & ) = (G / / B & ' & ) / ' ( +,+6 / " / ' / " ) +,@6 = " / " F % ) @+ / =
= F &)
18
Seymour-Ure, Colin, i.m. p. 252. National Union Executive Committee Minutes, Central Council Annual Reports, Conservative Party Archive, Bodleian Library, Oxford 20 Uo. 21 Ramsden, John A., i.m. pp. 228-230. 22 Hollins, Thomas J.: The Conservative Party and Film Propaganda between the Wars, English Historical Review, XCVI. évf. No. 379. 1981. pp. 359-369. 23 U ., pp. 367-369. 19
401
3!& == / =/ ) & ' F %
#9 @5 ( =
+,@F
/ =
) = /
' " < " =
%
< /< = & 'E F ' % " ) = = " F ' " A ML +,+6 H 7 1 8 PJ ( 8 1 H7 1 8 ( 1 %& 1 1 % @8 2 M // ) = F % ' = / & ) H 4 1 H0 PJ 8 1 ( ( 1 F H0 P. ( 8 3 8 ( ( % @. ( = +,@7 +,7B & ' ) 3L 9 = ' 3% / 59 +,@, @-) +,@6 ? ' / / @+ / & B ) / " a D % ( % ? L / F ' &) = )" =
24
The Electoral System in Britain, 1918-1951, Clarendon, Oxford, 1953. p. 172. Glasgow Herald, 1918. december 7. 26 Stanley Baldwin beszéde a Cambridge-i egyetem konzervatív szervezetében (Cambridge University Conservative Association) 1927. március 14-én. 27 “Pulling together” (Együttm ködés): Mrs. Maggs on Why She is a Conservative (Mrs. Maggs arról, hogy miért konzervatív), Home and Politics, No. 91. 1928. November, pp. 12-13. “Neither One Thing Nor the Other” (Sem egyiket, sem másikat): Mrs. Maggs on Liberal Policy (Mrs. Maggs a liberális politikáról) Home and Politics 1929. January, No. 95. pp. 9-10. “A Matter of Common-sense” (Józan ész kérdése): Mrs. Maggs on Safeguarding (Mrs. Maggs a biztonságról) Home and Politics, No. 95. 1929. March, p. 8. 25
402
/
'
%/ & & ' F % % F % ' /" ' ' " F % ' < F F / F / ' " : /" 1 F ' ) ' F / / @6 ' & F% '& ' ) H / % ) & = " % ) ( ! = #% / G / / / ) / & F% ' " / ' B ' ) '% " H 6 ( 3 ( ( 1 1 1 % 7( ( 1 ( 3 8 ( ? ( ? ( 3 %0 1 ( F 3 ( 0% N( 0%' K ( ( 1 %@, $ = < ' F% ' ) ?% ' B ) ? B ' F ! = # " / & ( / /& " / % 7& " " F 3 ' 9/ / / ) ) E& / C ' & ' F +, & / / = ' &) / / 7+ ( ) / % < = ' F % ' &) & $ = / / &) & " E ' / = " = " / )" F ' " ' =/ )" = & ( $ = !%E " # F ' = F ' " ( B $ = F / / E F / / " 7@ ( & ) F % ' = / ) " ) = " 3M '9F / /
28
CCO poster collection és különböz „útleírások” (L- Col. Assheton Powel: The Plain Truth About Russia Today) A teljes igazság napjaink Oroszországáról, An Up-To-Date Account (A legújabb események) 1924. 29 “Doorstep Politics” (Küszöbpolitika) Home and Politics, No. 76. 1927. aug. 14. 30 Az 1925-ös nyugdíjtörvény és az 1929-ben elfogadott „szegénytörvény” (Poor Law) ezeket a törekvéseket tükrözték. 31 A brit Konzervatív Párt munkássággal kapcsolatos politikájára: Lawrence, John: Class and Gender in the Making of Urban Torism, 1880-1914 English Historical Review, 1993. július., McKenzie - Silver, i.m. Nordlinger, Eric A.: The Working-Class Tories. Authority, Defence and Stable Democracy, University of California Press, Berkeley and Los Angeles, 1967. 32 Az 1924-es röpiratokból: “Why the Foreigner First?” (Miért el bb az idegen?) No. 2332. “The alien shall not steal your job” (Az idegen nem fogja elvenni a munkádat) No. 2500. Conservative Party Archive, Leaflets, Bodleian Library, Oxford.
403
=
=/ ) <
/ / @5
( +,@, / ' B R ( +,@, " 7% % = ' " % ( @66 < ' %
'
'
)
/
77
M '
)
%
'
' " < B )& F% ' = =
/ =
/ =% %
% / =
<'
F ( % ) ; ' $
' '=
= F / " ' " F % ' & ' / @./ / =/ ) ( / = ' ' / F ' ) " / / ' B ) = = B +,@5 = +F7 &) / B F +,7@ 77 = " B & ) / ) 75 ( & & F / F / ' ' / / / & B ' = / = F &) " $ +,7+ @7 / R & ' F ' ' ' / <" = = B ( &) ) / / ' & / " F & ) / ' = / & & ' / ' ' ) F / ' = I= F = ( ' / / = B ' 3* / O% 9 E / B = = F ' B % ' ) &B )/ ' & ' ' F = / '& % F = ' = ' B ' ( / ) 3O / : / 9 & F 78 $ % / ' & B " F ' < ' F % ' <" / / " % ' == EF ' ' E = / / & & % / = ( = & = ) = +,7@ & " O% = B ' " / ' = / / ' & F ' +-d / F /B ) = ( / / = = * & +,7@ ' / & ' 33
McKenzie – Silver, i.m. p. 41. Egedy Gergely: Nagy-Britannia története, Aula Kiadó, Budapest, 1998. 145. p. 35 Emiatt a haditengerészet egyik skóciai kiköt jében (Invergardon) 1931. szeptemberében kisebbfajta lázadás tört ki. 34
404
' / 3+,779F
' '% 7.
/ /
%
C
< L / / /
% /
/ %
F / 9F $ ' G
/ = &
3+@
<
'
'
&B * '2 +,77 /
B
9F
/
= / / /
& F
%
0:( / ) ') = / ) / & ( ' = E F % ' ) / % < 8d 7F8 d +,7. 6- ,& ' F / ' ) ' / F ' ' = = * % ' +,77 / % ) / 3" / & B = " % +,@, & ) ) +,7@ ) / 1M = " F % %< &) & / / " ' / / B F +,75 / ' ' % / ' &
)B +,74 ) F / & B= = B ' '
=
=
/ / /% ' 'F ) BB ' '& < O% F !
' < '& /
S:
% ' ' % / =
O% /
%E )
F
%
F (
= )
#74 %
' F% ' %
+,74 ' %
) % < " ) % " B ( <" / ' / ' = % < ' & '/ ' 3$ " 9 ? ;(D9 & " B F ' ) 3; ' ( D C < ' ? & / = = ?F % ' C & M && ) / +,7, =B ) = ' F ' ) ' ' ) F " ( ' & '/ 3A 9 ' 4 d 3* ' +,7. / @8 d / 9 & = " / / / O% = ' / ') ) / F % ' <" % < & " ' <" ' % B & F =/ / ' = & = " ( < / )/ % < ' F / * = / < & = )/ ( ! # " 3 U 9 %
$
B * / =
"
36
A sterling-zóna országai nemzeti valutáikat nem az arany és a dollár, hanem a font árfolyamához igazították. Apja után is Birmingham polgármestere volt. A külpolitikában is az üzleti tárgyalások, alkuk, engedmények szellemét, a józan érvek erejét próbálta érvényesíteni. Mindez Hitlerrel szemben súlyos tévedésnek bizonyult. 37
405
/ / 3* "< L %/ % BB 3 = / " O% %
=/ F 9/ # /
F =
= /
F
'%
"
%
76F
)
/ F ) ' = " +,78 & ' / / 3: & ' & U 9 : BB ' & ' ' ( ;" / 3+,7. 9 / / " 2 M B= / " ' ) H ' /B F 7, ( L B ) % ' / <" ' F ( % ' % ) == 9 & " 3 ' 9 % ' ( = ' % < " C ' %/ = ' " / F / ' ' ' / % ( & F % ' % < ) % A / C * / O% ' / ') ) / F % ' F ) / / / = G / / " ( * O% % E ' % ' " /) 5B % & F / B B L ' F
( % < / = " / " G / +,5" +=/ ) 3 = O% O% % O U 9" / / = " % % / ) / 3 2/ O ( % B ' ' F " ( = ( = 3= I 9 ' F +,5+ " " F % < %
' B= =
/ B
G ) /
B
/
/ /
B B ' F O% % %
B & "
B =
&
% )F / /
/ 'B 9
.. / / / F * * % % = O M
F!
# 3X F / '
& " <
& 9F = B
/ '
"
')
"
/ % %
<
) "
/
$
' =
( " ' )
% 3+,5-9 ( % =
)& " B
) / '
F '
& =" F
/ 'X % = )
=" 3+,7,9F & '
' "
A Church of England nevében Sheppard kanonok mintegy 80 ezer f s békemozgalmat szervezett. Clarke, Peter: i.m. p. 185. 40 Churchill szavai szerint: „Európának egy precízen kalkulált és id zített, lépésr l lépésre kibontakozó agresszióval kell szembenéznie.” Idézi: Egedy Gergely: i. m. 186. p. 39
406
+,5@ 2/ " / & " 'B
=/
&
)%
C X % ' ) / / % ' % < %
% ) ) 32 / = 9 ( 'F G F% ' B & / B F ) E & / L F ) / & 2 +,55 / ' F ' +8 / $ " F % ' / / F % < % " ( / ') F +,58 "< @. % ' / / ' * O% % G / / F &B & ' ) / / = ) ') / F < ' F% ' % < ') ) % = / ( ' F = $ = & ' ') % F .5- = % ' ) 7,7 / = O " / F ) ( % ' 5+ O% % / / % < )& % F % = / F ' % < / % = ( / / F / +,7/ / / = " / 'F % ' / ( " B = ' = )B $ = / $ = <" / % B F ' % = 'F % ' * ' 2 % < % / F '% <' ( +, &) %/ 3 = 9 / / = / 3 & 9 = ' = & )/ % < / / F +,58 / B )/
41
Blake, Robert, i.m. p. 419.
407
-
#*
& + '9&
K
/
%
& K ( B
=
=
/ E
& =
) & ' ' ' ( ' " ( / " % ) F ' & ' % )F % ' B : / @--- F : / & ' % ) +,,5 ; C ' F: / 2 / = % L / " B ' % 'F & ( < ' : / L !% ' 0 +8F ' / /
'
) F
%
' ! ' ' F
F
F %
& "
)= % / ;
' ' C : #
%
=" F % ' 2 '
'
=" % &
' /
" F '
=
/
F
O % / /)
%
% " F % ' +,,. ,4 & / ) ) = % "
F $ '
: )
/
F
"
& ' F %
=
'
0
' ="
' &
) ' % )F
2 0 +8 ' ;
@
( ) = ' O D (
F #
F
/
/ C
%
" ) % & B = = B O D (+ 0;1: ( =" +,,- @--7 ' / ' / ) / % ' i ,/ ) & ) / ( % ' / ' F ) &B ) 3O % ; +,,. F C ' +,,6 F 2 +,,79 G " / % +,,4 / ) $ ' ' E / B & 2 ' E ' <' & +,,4 ) ) ) '
' /
) /
' &
=" ( '
"
/
F ; ' & F
"
2
1 A CEFTA (Central European Free Trade Agreement) szerz dést 1992 decemberében kötötte Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország, kés bb Szlovénia (1995), Románia (1997) és Bulgária (1999) csatlakozott hozzá. Az ezredfoduló után Horvátországgal (2003) b vült, majd a tagok nagy részének EU-csatlakozásával szinte teljesen kiürült, napjainkban Horvátország mellett, Bosznia-Hercegovina és Macedónia a tagja. 2 Természetesen itt is vannak ett l eltér évek és országok (pl.: Lengyelország 1990-ben)
408
)
0 =
+8
' '
F
/ /) %
%
=
% 'F <' '
F 0
B
' & ' @---
3$
"
: )
/ 0 F
>
O %
B
$ '
B
'
3$
O0>
9
C
C
B
'
3$
O0>
9
'
'
'
O0>
9
409
D
:
/
B
'
3$
O0>
9
I
:
/
B
'
3$
O0>
9
A
;
410
B
'
3$
O0>
9
G
2 '
= B / &
0 %
:
B
'
/ FO % @--0
F
&
$ ' '
3$
& / E/ / F % ' F " /
/
D
/
O0>
%)
/ /
= ' 7 "B $ "
)
% G F
1/
=
F
9
B ) = 0
'
= /
"
(
/
/ 70 Bulgária
65
Csehország
60
Magyarország Lengyelország
55
Románia
50
Szlovákia
45
Szlovénia
40 1996
H
G
=
1997
=
1998
1999
)
2000
B =
2001
=
3
Az 1996 és 2001 közötti változásokat tekintjük át, egyrészt mert korábban már szóltunk a megel z id szakról, másrészt pedig, mert ekkortól érezhet intenzívebben az Európai Unió és részben a szomszédos országok megnövekv szerepe.
411
70 65
Bulgária
60
Csehország
55
Lengyelország
Magyarország Románia
50
Szlovákia Szlovénia
45 40 1996
?
G
( 6 "
, )
=
'
% I=
( F
F % ' I= F
2000
2001
B I=
=
=
' /
' $ &B )
F %
9
'
= =
' : I=
& < %
/
.8d 2 ( )
"
; =
75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 1996
>@ 412
) F% '
%
' ( ' C '
=
1999
)
= %
F '
&
1998
=
F
' ) 3 '
1997
1997
1998
1999
2000
Bulgária
Csehország
Magyarország
Románia
Szlovákia
Szlovénia
0 +8
2001 Lengyelország
=
80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30
1996
1997
1998
) % B O %
$ =
2000
Bulgária
Csehország
Magyarország
Románia
Szlovákia
Szlovénia
>> (
1999
0 +8
& ") & ' / ; : / F : / % " / /
2001 Lengyelország
I= /
'
)
/ < F
=
2
/
/
& ' / % (
<
% ( " ' I=
= 0 88 d & / / / % ' % %
+8
I=
@--+ F
2
:
/ (
' %
0 +8
=
= F "
%
110,0 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 1996
1998
1999
Bulgária
Csehország
Magyarország
Románia
Szlovákia
Szlovénia
>B ( '
1997
(
I=
%
F% '
%
2001
Lengyelország
=
B "
2000
'
' <' +,,. @--+
+@
F
2
413
B F F
'/ I=
' F
L
% )
) & '
R = J =
"
/
= % "B % B B J )
' % ( / ' E F% 9 1 F ( F / * L / " ' / ' F 2 A % < / % ) / ( 1 * " ( = F % ' 'B E % ) / / = ) F / O % & ' % ) ( = F " ) % " = F / / % = F% 'O % % " F % ' ! B " ' B $ ' ) C ' = L / ' = % * = / & B ' B R F 1 = % C ' * "
414
+,,6 +,,, / ' B
/ "
) % &
"
"
F
F% ' / /
'& ' ' % & ' F & ) ' ) = F I= " F
/ 3
) /
@--+
'
" $
= F '
' & '
/
( < )
/
F '& " ) " F % ' 1
F
= #
= &
< F
2 ) 1 &) == ) /
F
% '
+,,.
/ & ' % ) ' )" % % 1
& ' ( ) = = /
" &)
) = ' B R = '
% I=
:
& =
) " < = =
"
/ ' = ' "
F ' * " ) =
EF % ) %
E ) ) " (
% ' " % )
F
= &
B (
=
"
'
F =
=
= F "
(
I= '
( '
%
<
&B )
F% ' ) ' B
& ' % ) ;
<
%
* '2 / ' " ) 3 +,,4 / 0 " / / B ) F O D ( ; = D % ' / F & <" " % F ' / / ( / / & = : / < = / % " / % "B * ( F L / % = = " P F % ' $ ' / / = ( F 0 / : / ) O % " ) ) % * F ' " ) ( " F% 'C ' " O D ( " ) ' / % 1 % ' ' F / / ' ' = /
/
= G )F % ' * ' B = ' ) & ' % " 1 ' F ! ' /E# $ % / ' B = = % / E ) *
9
% 1
) % ' F )
F
=
== % ' I= F ')
"
'
/ "
L /
% / ' ' = =
=
= F
" : = )
/B
" " % F
)
)" % " / % ' ' F
/ = &B )
F
' /
415
416
& ";*
4"
9
.
* T
") 4"
$ '
/ =
) =
/
% (
< /
= B
+66=
% <"" = /
/
+,@6 F = F ' / % < ?( I F 2 " < F ( == F ( F 2 +,7/ F /"
#!
# +,54
/
+,74 ?
E
&
%
F
= /"
=
'/
/ F (% ' ?
' F ' = '
" B=
'
) &
/
'% = $ '
B
/ +,84
: /"
'
) / *:\
(
/
& ") ) /
)
' F
= % ) F % )
/ =
' ? +,.=
K1
'= ?
=
)
+,8/ $ ' − ( +,8. & ' % ! ' # = / / / % ) % = ! # (G '? % / ' − +,84 ) ) / F = ) ( ' " F % ' ' ' +,8. ' & ' % ) & " ' = " ) & ' F
B= = /
)
'=
' B= B = ) / % '
$ '
'
@
+,54
E
'< / + (
$ ' F
/
/
/
<
2 %
0>?IIM>?AI
= /
3 / ) = ( +,8/ / ?& ' & /
= % %
=
=
"
' = =
)/
F
1 Az 1882-ben megalakult Adria G zhajózási Társaság és a Budapesti Kereskedelmi Kamara a 20. század elejére már komoly érdekeltségekkel rendelkezett Egyiptomban és Tunéziában. 2 J. Nagy László: Az arab országok a magyar külkapcsolatokban (1947–1962) In: Külügyi Szemle, II. (1) 2003, 114. p.
418
+,8+ B= '/ & / ) ' ) ' <" F : /" = & ! #F & / ( ' F % ' G G / ") % )/ F % '< % ) *' G =/ ) &
"
&
= ( :
&
/
%
% *' =
/ /
F " G
G
" % F
=
= /
*' )
/ F S' B =/ " F / / = = . +,85
C
? "
/
' '
'
/
F /
' B
G
)
G &
<" =
& %
)
' % ' "
&
"
'/ % & &
= (
7
] & ") ) % ) '/ ' B
% ) 5
'
% & '
F =
G & =
)/ ' ) <" = 2 ' ' /
/
' =
G & / ' = / )
% F ) / )
' '
=/ ) = ) & ' = ' ) F ) / % $ ' J F % ' % ' " 8 O +,8+ & <" F
/
+,88 F % '
%
/ '
% ) H '
) F/ ' / = ?
=
F / '
= +,74
B :
/ /
/
3 Az 1951. októberében tartott Singapore Trade Conference-n a szovjetek els alkalommal vetették fel, hogy a Nyugat helyett a Szovjetunió lehetne az ázsiai export felvev piaca és az ipari termékek és berendezések szállítója. Az 1952. áprilisában Moszkvában tartott International Economic Conference-n a szovjetek és a kelet-európai küldöttek kifejezték szimpátiájukat a fejl d országok az iparosításra és a gazdasági függetlenség megteremtésére irányuló törekvéseivel. Egyenl feltételek között megvalósuló kereskedelmet ajánlottak fel, ahol az áruk ellenértékét hagyományos exporttermékekkel, illetve helyi valutában lehetett törleszteni, valamint felkínálták együttm ködésüket az egyes ipari vállalkozások megvalósításához. (Page, S.: The USSR and Arabia. London, The Central Asian Research Centre, 1971. p. 19.) 4 Saivetz, Carol L.: The Soviet Union and the Middle East. In: A Revolutionary Year, The Middle East in 1958. (ed.: Louis, Wm. R. – Owen, R.) London, I.B Tauris & Co. Ltd. 2002. pp. 222–224. 5 Diplomáciai kapcsolatok arab országokkal. 1954. június 14. MOL KÜM. Szíria 1945-64. XIX-J-1-k Admin 2. d. 5/f-01134/1954. 6 1954–1962. között teheráni magyar külképviseletet ügyviv vezette, mivel a kijelölt követ részére Irán nem adta meg az agrément-t. 1964. májusában a két fél külképviseleteit kölcsönösen nagyköveti szintre emelte. A két ország politikai kapcsolatai a sah 1966. szeptember 7–13. között tett látogatását megel z en formálisak voltak, kereskedelmi tárgyalásoktól eltekintve nem került sor államférfiak látogatására. Ez alkalommal külügyminiszteri szinten megállapodás született kulturális, m szaki-tudományos és légügyi egyezmény megkötésér l, valamint tárgyalások folytak olajvásárlási egyezményr l kötésér l is. (Irán bel- és külpolitikája, magyar–iráni kapcsolatok. MSZMP KB Külügyi Osztálya, 288. f./32. cs./16. .e./1969)
419
& ) & '/ % / F
& ) ' '
&)
= % B
= F
/
$ ' % )
( ' %
F 2 F/ '
)
2 ' % % < = " : < ( F J F% & +,85
"
/
' =
F
/
' & ' % F / '
/ ' '= +,8. = >
F
2
: < ( BB ' = & % ' 6 0 ' = = / % <' & = F ' BB ' +,87 = ) / = = = C F , : / F% ' & '= = )/B / = % / ) B = = = &B +,8. ' ): F " ' / = ' J = F = & / ) 0 ' +,8. ) ' ' B= / ' +=
F & /
F
G
/" &
' 4
F / ' / " /
&) G
F /
/
G H
(
& >?IA4 (
) '
K1
+,8. % M = "
'
& %
F = % " = ! ' & / ) & '
F
=" F
G
G %
=
'= F% ' )/
: '
B=
/ ) F % ' "
" )
F *:\ / =
++
F / ' +,84
#& / $ ' %
/= =
)
) % )
= / " *:\ '
/
7 B. S.-E.: The Middle East: Background to the Russian Intervention. The World Today, Vol. 11. No. 11. November 1955. pp. 463–471.; Way to Relaxation of Middle East Tension. International Affaires (Moscow), No. 5. 1956. pp. 135–137. 8 Diplomáciai kapcsolatok arab országokkal. 1954. július 9. MOL KÜM. Szíria 1945-64. XIX-J-1-k Admin 2. d. 5/f01134/1/1954. 9 Diplomáciai kapcsolat Libanonnal. 1955. november 25. MOL KÜM. Szíria 1945-64. XIX-J-1-k Admin 1. d. 4/bfsz.n./1955. 10 A magyar–egyiptomi kapcsolatokról 1947–1957. között részletesebben lásd: J. Nagy László: Magyarország és az arab térség. Szeged, JATEPress, 2006. 27–42. pp. 11 Hírünk a világban 1957. május 4. – május 15. MOL Küm. MSZMP KB Külügyi Osztálya. 288 f./32. cs./10. .e./1957.
420
'
'
' = & ' &B = &
=
%/
=
&
" ) B / $ '
%
F/ B
(
B= =
C
)
=
% < = %
* / '= F
% % ) % ) ? : &
$ & /
' = /
= & GB B ' ' D
" $ G / ' /
B
=/
&
3=
: < (
=
= /
=
/B
" &B F: < ( FJ ? ' +,.@ F $ / J
' E
)
0 =
% F < ' +5 )/ B=
/ % M
F F
F : '
F / /
" +7
&
'
& &
/
= A'
(
" F
& )
F % 9F ' /
/ +@
&
/
)& 3= J & (
F
&
/
% =
&
=
%
9
% ) )J
C
? B ) ? B
+,86 =
F & $ ' ") % ) <" = = " F % ' GB % / ' F ' ' % / ' ( ) ) ' " H & = % )B ' ? = " / = +8 '
+,8. < = F= " ) / = / ' / / & ' & G ' G = ) & ? B F " /
/ ' C ' & / ' % '
)
'
12 Az egyes követségek által kifejtett er feszítések hatékonyságának növelése érdekében Szarka Károly külügyminiszter „jószolgálati” küldöttség élén kereste fel ekkor a közel-keleti országokat, hogy személyesen tisztázza kormányf ikkel a kialakult helyzetet. Körútja alatt Egyiptom és Szíria kedvez en viszonyult a kérdéshez, amit mutatott az is, hogy el bbi esetében a diplomáciai kapcsolatokat követi szintr l nagyköveti szintre emelték, míg utóbbinál sikerült elérni, hogy 1957. szeptemberben a szír kormány agrément kért prágai követe számára. (Külpolitikai tevékenységünk 1956. novembert l 1957. novemberig. 1957. november 23. MOL Küm. Szíria 194564. Tük. XIX-J-1-j 3. doboz 4/ba – 00813/szig. titk./1957.) 13 Politikánk az arab országok felé. 1957. május 3. MOL Küm. Szíria 1945-64. Tük. XIX-J-1-j 3. doboz 4/bf – 002346/szig. titk./1957. 14 Ibid. 15 A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma követi értekezletének jegyz könyve, Budapest 1958. július 8– 11. MOL Küm. MSZMP KB Külügyi Osztálya. 288 f./32. cs./7. .e./1958.; Követi értekezlet jegyz könyve. (Az ázsiai–afrikai országokban m köd nagyköveteink, illetve követeink regionális értekezlete 1959. december 10-én.) MOL Küm. MSZMP KB Külügyi Osztálya. 288 f./32. cs./6. .e./1959.
421
(
/
% <" )
'
<
" ( ! /
B =
(
! '
/
'
E
F $ +,84 '=
E %
"
' $ ' : ' % F % ) % <" I= = " )/ / = & " / / F +. " = B '= F ' " 'B E / / =
)
% & F/ : %
' F % '
+4
1# /
/ / = <" BB ' ' E = % F / = % +,.8 " % ? * = G F / ' B ( = ' ' & ) ' & F / % ) & " +6 ( / & / / ) $ ' @7 <" ? F F " B 'F E ' 'B E F F ' ? & = ' = " F % ' $ ' & )F % = & % % % % F % '
= ( ? &
/ B 'F
+,8,?+,.-
&E
M # /
B G &
F /
*:\ E / )& E% " ' = ' ' % ' B / " ' F ' & F % )/ B F / /
/ G : / ' " /
F = & ")
=
= "
/ =
% / B ' ? ) I= " /
= <' H +,., & F +,
G /
16 Magyarország és az arab országok közötti kapcsolatok MOL Küm. MSZMP KB Külügyi Osztálya. 288 f./32. cs./9. .e./1959. 17 El terjesztés az MSZMP KB Politikai Bizottságának a Magyar Népköztársaság és az arab országok kapcsolatairól. MOL Küm. MSZMP KB Külügyi Osztálya. 288 f./32. cs./2. .e./1964. 18 A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3005/1965. sz. határozata a Magyar Népköztársaság és az arab országok kapcsolatairól. 1965. január 6. MOL Küm. Arab országok 1965. Tük. XIX-J-1-j 111. doboz 00349/3/szig. titk./1965. 19 A magyar külkereskedelemben az arab országokkal folytatott összforgalom értéke az 1960-as évek eleji 332 millió Dft-os értékr l 1967-re 846,8 millió Dft-ra emelkedett. A következ évben – a hatnapos háború egyik következményként – visszaesés mutatkozott a forgalomban, f leg az Egyesült Arab Köztársaság és Szíria viszonylatában. Az ekkor lebonyolított 651 Dft-os forgalom azonban még így a fejl d országokkal folytatott kereskedelem 30%-ának felelt meg, ami a teljes magyar külkereskedelmi összforgalom 2%-át jelentette. (Magyarország és az arab világ kapcsolatai. 1969. április 22. MOL Küm. MSZMP KB Külügyi Osztálya. 288 f./32. cs./16. .e./1969.; A fejl d országok legfontosabb problémái. Kétoldalú kapcsolataink ezekkel az országokkal. 1969. augusztus 19. MOL Küm. MSZMP KB Külügyi Osztálya. 288 f./32. cs./17. .e./1969.)
422
/ % ' $ '
& : )& C * =
F
/ %
/ )
' H +,.5?+,.6 C F $ F
=
+,.@
=
%
/ G / F J +,.4
' /
& ") G A' F " +,.. : "
( (
&
$ ' %
'
%
@-
' F J
@+
$ ' / / ' B ( G L :
& & ' B " G / F 2 =
=
@@
/
/ '
= B
' &) )
F /
F
/
@7
(
'B
= " '
=
(
&
& " = F
' $ E
"
F = %
%
= ' F
' %
"
/
'
F
@5
= =
" " = E/
E %
F /
=
&
' 2 ' &
/
' =
'
= //
%
'
@8
% )
GB B '
" /) &
/ &
?
20 El terjesztés az MSZMP KB Politikai Bizottságának a Magyar Népköztársaság és az arab országok kapcsolatairól. MOL Küm. MSZMP KB Külügyi Osztálya. 288 f./32. cs./2. .e./1964. 21 Az 1970. el tt függetlenedett 16 arab állam közül csak Szaúd-Arábiával nem sikerült diplomáciai kapcsolatot létesíteni. Ezt követ en a rendszerváltásig hazánk már csak a Palesztin Felszabadítási Szervezettel építette ki államközi kapcsolatait 1975-ben. A magyar–arab kapcsolatok b vülésér l részletesebben lásd: J. Nagy László: Magyarország és az arab térség. Szeged, JATEPress, 2006. pp. 73–81. 22 A magyar külpolitikai dokumentumai. 1966. június 30. MOL Küm. MSZMP KB Külügyi Osztálya. 288 f./32. cs./28. .e./1967.; Prantner Zoltán: Új fejezet kezdete? Az 1964. májusi magyar–jemeni tárgyalások el zményei, eseményei és eredményei. In: Acta Historica Tomus CXX, Hungaria, Szeged, 2005. 113–139. pp. 23 Az államközi egyezményeknek, valamint a különböz társadalmi szervezetek támogatásának köszönhet en jelent sen emelkedett az arab ösztöndíjasok száma: amíg 1964/1965-ben 160 f részesült fels oktatásban, illetve 133-an tudományos és szakmai továbbképzésben, addig 1969. els felében 303 egyetemi ösztöndíjas és 61 aspiráns végzett tanulmányokat Magyarországon. (El terjesztés az MSZMP KB Politikai Bizottságának a Magyar Népköztársaság és az arab országok kapcsolatairól. MOL Küm. MSZMP KB Külügyi Osztálya. 288 f./32. cs./2. .e./1964.; A Magyar Népköztársaság és az arab országok kapcsolatairól szóló P.B. határozat. 1965. október 6. MOL Küm. Arab országok 1965. Tük. XIX-J-1-j 111. doboz IV/71 – 00349/6/szig. titk./1965.; Magyarország és az arab világ kapcsolatai. 1969. április 22. MOL Küm. MSZMP KB Külügyi Osztálya. 288 f./32. cs./16. .e./1969.) 24 A fejl d országok felé irányuló kulturális propagandánk problémái. 1967. október 7. MOL Küm. MSZMP KB Külügyi Osztálya. 288 f./32. cs./29. .e./1967. 25 Magyarország arab ország szövetkezeti szervezetével – az Egyesült Arab Köztársaság Szociális Ügyek Minisztériumának Szövetkezeti Osztályával – el ször 1957-ben vette fel a kapcsolatot. Kés bb Algéria, Irak, Marokkó és Tunézia szakszervezeteivel sikerült személyes ismeretségen alapon viszonyt kialakítani. Az együttm ködés azonban alkalomszer volt ezekkel a szervezetekkel, aminek kiküszöbölésére rendszeressé kívánták tenni támogatásukat. (Magyarország és az arab országok kapcsolatai. 1964. július 27. MOL Küm. MSZMP KB Külügyi Osztálya. 288 f./32. cs./39. .e./1964.; A magyar és az arab országok tömegszervezetei közötti kapcsolatokról. 1965. november 27. MOL Küm. Arab országok 1965. Tük. XIX-J-1-j 111. doboz IV/14 – sz.n./szig. titk./1965.)
423
&
= / /
< ) (
' =
=/ %
'
%
<' = E
%
%
F F / /
/
' ' &
& b $ '
'
& =
" % :
F % ' = ' /
"
'B
% )
&& % < / F & F/ = = ; = ) ' F = " F / ' ' ' F / / / 'B E ( <" % ' ' % & =" F = B ' = ' '<" ") % ) ' = = ") % ) ) @. " ) &B / ' ' & ' / % ) ' / 'B E / B * ' = " / ' % ' " " )F " = / ) / ' F @4 F/ = = % " F % ' =/ ) B % ) = " +,8-?+,./ ( )F +,8. = = E = )& F ) " = = F F / ' " L <' = ?& ' = / F ) / & % )/ F % / ' F +,8. ' B= " F % ' / 'B B= $ / ' / F ' // B / ' & % "B +,.4 "< &B ?% <' E )
?
26 A Gazdasági Bizottság határozata alapján a fejl d világgal folytatott kereskedelem 70–80%-át 10–12 országra kívánták összpontosítani, amib l 6 volt arab állam. (A fejl d országok legfontosabb problémái. Kétoldalú kapcsolataink ezekkel az országokkal. 1969. augusztus 19. MOL Küm. MSZMP KB Külügyi Osztálya. 288 f./32. cs./17. .e./1969.) 27 Beszámoló a Magyar Népköztársaság külpolitikájának legfontosabb problémáiról. 1967. szeptember 20. MOL Küm. MSZMP KB Külügyi Osztálya. 288 f./32. cs./21. .e./1967.; Magyarország és az arab világ kapcsolatai. 1969. április 22. MOL Küm. MSZMP KB Külügyi Osztálya. 288 f./32. cs./16. .e./1969.; A fejl d országok legfontosabb problémái. Kétoldalú kapcsolataink ezekkel az országokkal. 1969. augusztus 19. MOL Küm. MSZMP KB Külügyi Osztálya. 288 f./32. cs./17. .e./1969.)
424
. & >?A?4
6
3
4 )
/
!1 K
/
% J +,., = ' & ? ' $ BB '
'
" F% ' +" ' = / ="
B & '
% " $ ' 1 ' =
% C/ '&
C / )% '
' B G =
' ' /
?
3 /
H $1C9 % F / = & B % GB B ' 3 / H GQ$ QG9 ' '<" F ' ) %/ 32 B F G F G F C F GB B ' +,., +,43$1C QG J + "9 ( B B " ' & ' < / ) / B C &B = = ) " ? B F B *:\ '
C ' Q ' G E ' = =/ ; 9 B " GQ$ CS2 ( +,.,>+,4%/ / F / ( / % % ' F ) ? +,54 & % ' ( / ) / '% ' / " $ * '2 F : /" / ' 1 " = B F = / ' ( *:\ / '% % +,5, / @+ ? / B ?% % C &B ) + ( &B ? +,8+ @5 ? " C ' B G ' &B F / F & / = E ) @ ( ' % < .@ / ' F 7 ' / =/ &B ( % / ' ' = E ) ( ' ' F ' /B E & % % ) ' ' "< B= L ) +,87 "< %< / / ) 'F ' =" " =
1 Az ENSZ a holland Adrian Pelt f titkár-helyettest delegálta, aki a szervezet hivatalos adminisztrátora lett a líbiai kérdésben. 2 1951-ben az ország területe 1 750 000 km2, a lakosság száma 1 150 000 f volt. 3 Az uralkodó teljes neve Szajed Mohammed Idrisz el-Madi esz-Szenusszi volt. A király a szenusszi vallási rend alapítójának unokájaként, az olaszok elleni harcban szerzett elismerést 1911-1912 után. A két világháború között egyiptomi szám zetéséb l szervezte az ellenállást, majd a második világháború idején angol csapatokkal tért vissza az országba. A jó szigetországi politikai kapcsolatai segítették t a korona megszerzésében.
425
/ /
& " &
% '
<
"
% &
/ (
'
&
' // ' = B % )/ F% ' F X% D & '
' =
) %
)
)
=
) 5)
&
' )
/ '
' &
( C
F
& /
5
/ @F48
' B R +,85 ' %< ' B R
;/
'<"
(
"
8
)
&
' "
'
=
/ /
= C
' = / = % /
%< & F %% F % '
/
(
C F '
'
#
%)
/
/
= ) ' ' & ") / % F ( +,8@ '= / & = = ( % / / '= & & ") & F
<"
B E ( " &
' "
)
=
" )
+,8@ & &
') ' <" "
= '= ' ' =
F % ' / B <" &
'
' /
'= & )
B
E
) &B
' " % (
) B
'
'
&B % & ' ) /
.
(
' /
/
$
'= &
'= '=
& " )
=
(
F
"
=
/
& / "
/
%
=
&
F% '
(
"=
&
B "
= I ( B% 4
/ /
3 (G9 ' ' ' / B =
/ ="
& G
B
== ' (
"
) "
&
/
C
) '
&
/) C
'
F
'
/ & B
(
' & ") ) %
' B ( /)
&
) &
F% 'C
F /
Nagy-Britannia katonai támaszpontokat tarthatott fent Tripoliban, Bengháziban és El-Ademben. Az összeget az 1958 és 1963 közötti id szakban 3,25 millió angol font/évre emelték. 6 Az Egyiptomban végbement társadalom-átalakítási kísérletet nasszerizmus névvel is szokták illetni. 5
426
F
'
' &
% = / & '
F '
' "
& '
(
'
'
'
' /
=
B=
" =
F
' ( =
F
'
& ") ) " 'F
( / /&
=
/ "
"
<
) / )
F
)
'
'
F
'
) '
'
&
F / E '
F ' ' '
'
&
B)
)
"
4
)
B) =
F =
/
' )
)
) & B ' F% ' B & ' ' B +,.4 / / < = / ' F % ' = / F F % % ) ' B R / (GF / G G
' ) '
%
)
'
/
/
% '
&
% )
&E ) ) F )
=
B * '2 '
*
&3 ( +,., = " F /
= :
+" /E / 6(
'
%
% "
/ ' '
C : = 3D 9 D ( :
( 6
# (
& )/ 'F " ) ) D)= & % & <" &E &
) ' "
( L
<'
F/ &
F $ D
=
' "
F
&
% &
F /
)
G
& <" D '/
F
) G % &
@. /
5
%/ "
= "
F
D =
"
G % & / " / H !: F ' F = ' B F ( ' " % = ' & " / F ' B& & ' / B / ) F, % % ' )F
7
Idrisz király már 1952-ben betiltott minden politikai pártot. Kadhafi az államcsíny el tti órákban még százados volt, csak hajnalban léptette el magát, ? hogy méltó legyen példaképéhez (Nasszerhez) ?, ezredessé. 9 A Forradalmi Parancsnoki Tanács délután 14 órakor kérte fel a diplomáciai testület doyen-jét az értekezlet megszervezésére, azonban az algíri nagykövet szabadságon volt. A sorrendben következ szaud-arábiai nagykövet pedig „privát embernek” mondta magát és nem vállalta a diplomaták értesítését, így a csehszlovák nagykövet intézte a találkozó megszervezését. 8
427
"
F % ' =
F =
% / F
(& ) = '=
C B=
(
G =
<" /
F *:\
)
&
' '
' =
B& &
/ "
'
% %/
(
/
'
=
= =
/
& ( <" & '
" : = " L
/
) =
/ (G
" ) <'
/ '<" =
' ) " F
F ' ( G % & / C ( & / ' ' )" / / ( " F % '
%
B
:
' '
= % G
/ '
)
' )
F
1 ( D
(G
= B '
=
/ '
= = '
=
% ' =
" % <'F =/ F
? B= = ?F % ' * / % " & +,4/ , < " " ) E B (GF C : / % % / 'B E ' ' F ' " = E ) = (D = / ' & ' ' '% = =/ ) / F / == ' B R ' / / F = % & ' BB ' F / M% & & '/ F / = $ ( )= % = ' /B & F ' ' F B= ) E / ' " F % ' / " <" = / ) F % = ) B % F ' ' / / ' ' / *( 1 & = F ' & = = ( & E " ' ) / F ' & / & ' ( "= / ) & ' % & ' ) F / / ) 3 I$ ( 3 8 8 8 8 $ 3 F )
428
" "
' )
/
'
) ' / '
=
&3
/
F
/ )
/
C ' & " P % ) F = ) / " ( $ ' ' A' F & = % ( & ' ' ) B
" )% ' F & " % ' ' F *( 1 & F = F % ' : C / ' " / F B = / = % ) ' " ) F B % ' ' % / < / F / " * = ' / )F ' GB B ' B " ) ) )/ ' " ) F & =
"
)
%
/
'
%
*' % D / & &
F B '/ /) E F % ' ' % B /
F % ' & +,., = " +,4+,4- "< 7- %
=
=
/
(
= 7+
3 % ' == ) ) % ' B R 9 $ % = ' ' F 2 ( & O = & ' +,.6 ) F ' =" / ' +78 & % = / / ?F & '& F / % " & 2 = F% ' B" F ' " ' ' F ? @-% ?F C D & ' & '/ / ' 3 H ) 9F = F ' " % % F / / E & % ( '/ % = & % F ) I= / ) / " ) / % /
C ' B '
) = $ / ' C / ' B/
% ?
) '
' '
&
= ' /
'
/ /
' < 4
L M $
F % "
= " %
(G /
= / C
(% (G
429
:
/ " )=
"
) (
G
/ ' B
F /
' "
)
G % & <
B
(
F% ' ' / / F% ' = % ' % ) [ '/ F% ' B/ % /) = ' F ' & & = ( ' F % ' L M % / = " G % & ) / / / F / / % " / & ! / # / " ) )F * % % % " & ( ' %< = % ' ') ) & C & <" & ' B= % ' &) % <' % ' = F ' ' 'B % F 3 / / " 9 = / ' P % )/ / ) F ) / & % / = % F ' ) / ' ' F = = / & & '/ / " = = & % 2 ) ' ' / F % ' ' F = = / F ) = F B ) & / B& & / ( C D " & '/ / ' % 3$ / =B ) = / 9F ' ) ) * MN +, F & % / * ' +- ( '% ' 2 / & % F '% & ' & D & & ' / = " ' " ) " C ( G & " / ' ++ ( & " / / & " " F % ' & B )= F '& = ! '$ % # % " F ' & ) ) = )/ / % F ' B= " / !% # = " ) +@ / $ ' F % ' * '2 = C D / / F ? " ) ' / / 10
& '
F
"
Az Egyesült Államok kormánya hivatalosan tiltakozott Franciaországnál a fegyvervásárlási-tárgyalások miatt. Franciaország is rendelkezett a líbiai Fezzán területén-anyagi ellenszolgáltatás fejében-katonai bázissal a második világháború közepét l 1963-ig. 12 Franciaország 1956-ban és 1962-ben adta fel három észak-afrikai gyarmatát, melyek közül Tunézia és Algéria határos volt Líbiával, így érthet , hogy némi nosztalgiával tekintettek az új észak-afrikai köztársaságra. 11
430
?F % ' B ) ) ' < ) B % / F% ' ($ ' * = & ' & G E ) = @7 " / % " #
=
% )
&
B
" %
% ' C /B
/ ' /
F =/ BB '
B
(
/
F " / FO =/
) / % ( =
=
) *:\G
'
/
*
"
(
"/
% ' * % " B& *:\G B
F
=
B
C ==
<" &
& ' @F7 ( ' % ' E )
' ' )
/
' F% '
B& <" /
% ' ) ?%
' 3*:\G9 ' ' F
B '
" "
= '
=
& '
' 5-d ) " = $ / F '
B
G E
/
' /
'
: / / )
&
" B ( *:\G / @@. % ) )=
I= C
EF
/
C ( /
( ? +,., *:\G
C
' B
F '
D
&B ) = )" ? L ! %
/
/
F % ' " $
' ) F
% ) ) F = %
/
F % ' " A (G %
F
+7
?
& = E ( *:\G = / & / = /B +5 ! = / & = " / / #F / *( 1 ' <" ' B / ( % ' &B " = = *:\G < % / & ' = " +8 'B *:\G & & ' /B % ' ' / = / F F B ) : /" = F = " " / % ( ' / ' / F% ' ) F% ' /" " " C ' F % = &
13 1969 szeptemberében a forradalmi kormány vezet i még nem fogalmazták meg nyíltan az olajkoncessziókkal kapcsolatos elképzeléseiket. Erre csak 1969 decemberében, 1970 januárjában került sor. 14 A dokumentumban példának hozzák fel a dolog katonai jelent ségét, például üzemanyaghiány. 15 Jellemz en a CSU támadta az SPD által irányított minisztériumokat.
431
(
/ / =
'
'
/ 8
" /) $
/ ( 1
8 1 8
8 +
* ( (
&
1 F
"
=
= & &
' "
= % &
/
= % '
F % ' <
%
8 3 (
% .
% . 6724
8 6724 5 1
* F
%#+.
% ' / =
'
" / & ")
.3
1
' " %
(
%Y 1
1
&
/ 3* G9
F % " 3 1 * 3
*:\G =
& F '/
' ' F% ' * )
/
/B / *:\G
% G
B <" +4 'B E ' & B F % ' : * G/ F ' E = / ) ( *:\G = ' F B F % )
"
C F % ' ' ' / F % ' %
% $
) " : = $ ' &
?
" ' = +-
B F% ' C ( 7 * B ' == O % / C '
* = +7
% ' G F( (& BB '
GB B ' /
( R
:
J '
& '
16
'
<" &
= B '
' / # ' / "
)
& =
(
D
G
? G 3* G9 F ) 2 FG : /" & " %/ = " ( = ++ B F ' %/ &)/ F ' ' ' F % ' = C % B ) ' B ) % == = % J " " E " ! *( 1 / %
F% ' " ) =
' "
< )
+6
F% ' &
F % ' +,., / B / *( 1 <"
' = '
"
Az Egyesült Államok meglátásuk szerint máshol volt lekötve és ezt is figyelembe kellett venni. 1969-ig a királyság nem ismerte el az NDK-t, így diplomáciai kapcsolatot sem létesített az országgal, mindössze egy kereskedelmi kirendeltség felállítását engedélyezte Tripoliban. 18 Az új köztársasági rendszert az arab országok közül szeptember 10-ig Irak, az EAK, Szíria, Szudán és a két Jemen ismerte el. 17
432
( ; )
/ %
= " /)
" = =
/
*'
% / ( & )/
' F % '
& '
F " ' %%
F / ' & F C "& / /) = *:\G = /" " F
=
B
'
=
" / ' B
F
' C =
= D # /
/
/ S' & B & F % ' & / ) *' <" ' F? '/ / )
&
% B
" / BF /
/
B & B &) 1 " ' &) : /" = = 'B ' <" % ' ' "
F
!<" $
)
"
(
" ) =
/
F
B
'
) ' )
B
E/
*' %
' )
% %
/
B F % '
J
% ' B ( '# /
' F% 'C F " % / ' / ) ' ) & " '/ = / (G / %
=
/
' F B
' =
& ' B
/
'
/ %
) /)
" '&
&
) ) ( ; <" B=
'
?F
"
' !& =
/ F % ' ' / ' E
/ &
= "
" )
F % ' E = " /
/ F R
F % '
& &
"= & +,
(
'
=
=
' /
&
%
B) '
/ (
F F ' % ' &
= '
F / 1 ( " ' ' " & % ) % '
) / "
B F
' '
% ' " F %
& %
' )"
19
/
/
==& '
' " F " F
)/ & ! E
F
'
/ # ( = F
B F ' '% " B
1969-ben a Líbiában lév 38 külföldi olajtársaság közül 24 amerikai érdekeltség volt.
433
%
/ ' B &
$ <
$/ /
B) &
)
' E % )F % ' 0 ' " & " =
/
' & %
& / "
% ' /
'
/
F % '
/ / &
F E
)
N !
( /
' '
E B
F% ' ) )& F1
" 3D & ( )
9 $ & %
%
' F % ' '
<" E = <"
F G /
)
" /
% ' ' ' &)
) B
% ' %
&
'
Ilyen volt például Tunézia, mely a líbiai forradalmat az els perct l kezdve ellenszenvvel fogadta.
434
%
@-
<" / "
/ '
' "
&
B )/ F% ' =
' '
/
( ' /
'
= /
20
'
&
B =
F '
'
&
! /4
( /
/"
&
% / ) /"
4 &
1
1#
) ) F = % ( +,54 \
1
K G
G
&
8-i /
/ =" / ' % ) =" G G ( <" :\G ( ' B ) & / / B F & / B / ' ' " ) " = <" B ) + ( +,./ = ? % & " F ) " ' ( .-i / " E / " B= " (% % < / ' & F / = / = % ( : /" ) ) ) ' & B F & ' / & ( F% B E & '/ & F ' $ / % & '/ F '& % E " % / G G $ / =" & B ' / : % % ' %/ F ' 4/ / /" / ' '< = " ( / ) &B B % / ? ' /" '= / ' ' / / ? ' " $ / & ' " = F $ / & '/ / F ' ' ? % <" ( ' B R $ / / /) & ' ' ' )" = /" F ' % ' & % ) (& =" = % F% ' ' B $ / & ' 4/ / ) " F B & F <" & % & & ( F % ' 'F / / & ) & ' F F / ? " '% & ' B / ( & ' B R $ / = " ' / ' ( = < )/ ' " 1
J. Nagy László: Magyarország és az arab térség. Jatepress, Szeged, 2006.
435
+,44 : /"
+ &
: /" " F ' '
' B
R &
' '
( F
= F / / B ' / ( : /" ' / *:\ 2 @5@ % @ " F '% =/ ) / % $ / / / % % ? % < B )F % = " F / & B &B ( ' ! " # @5@ & " < = = 7 = / = B / $ / & = % &E ) ) / ' % ' / ' ' ' (% ' A &5 = ) F < ' /" / ' % <' = F / / = = & <" & ' / % F% ' ? = X % '/ ': J ?F ' & %/ F $ / & / +,54 & = B / ( / F8 / & ) / ) : /" ' = = % ' & = F A & %/ B . ) ( % % < '%B 4-i / F $ / ' B) = " G G F % ' q = " B < ( & F % ' ' & & = / & % F '% ' = & % % < F F% ' = & (= ./ = ' E/ ) F % F " <" " ? ' 4/ ) & " ( / ' = % = / ' ( /" = = 2 Az ENSZ BT által 1967. november 22-én, a harmadik arab–izraeli háború utáni rendezés érdekében kiadott rendelete, amely elrendeli az izraeli csapatok által a háború során elfoglalt területek visszaadását, továbbá kimondja minden állam jogát a biztonságos határok kialakítására. Súlyos hiányossága pont ebb l a kétértelm ségéb l fakad. A biztonságos határok jogára hivatkozva Izrael megtagadta a rendelet minden megszállt területre vonatkozó érvényességét. 3 „The Soviet Union In The Middle East”, In: The Middle East Journal, Winter, 1978. 4 Az 1977-t l ismét aktuálissá váló, mindenkit tárgyalóasztalhoz ültet megoldás el zményeként az 1973-ban ugyanezen célból összehívott genfi konferenciát tekinthetjük. A jom-kipurri háború lezárultával Kissinger konferenciát hívott össze a két nagyhatalom elnökletével Genfbe, a közel-keleti helyzet rendezése érdekében. A találkozó sikertelenül végz dött. Szíria nem jelent meg, mert a PFSZ nem szerepelt a meghívottak listáján. A konferenciát így elnapolták. 5 Az 1947. november 29-én elfogadott ENSZ-határozat szerint Palesztina területét egy arab és egy zsidó országrészre osztották volna, megtartva a gazdasági uniót. A tervezet szerint Jeruzsálem nemzetközi fennhatóság alatt maradt volna. Az Arab Liga 1947. decemberi ülésén elutasította a határozatot. 6 Galia, Golan: Soviet Policies in the Middle East. Cambridge University Press, 1990. p. 105.
436
&
%%
=
= " ) = %
& 4-i F
= " / F
& '/ F % &E ) ) / ) ) /" = " ' < '/ ' /" &
/ / ) ' B R / '
= =
/
= = = / ( +,.6 = F % % < / ' (% ' )
' "
/ =
F
"
E
/ ( " = ' ( / / (% < ' B R
%
<
/ ) ) ) F /" = &
/
F% '= & % ' =
/ '
B '=
' BF % ' 6 +,47 " & " =
=)
4
& (= &
)
F
/
/ B
/
=
& " <'
/
/ ' B
/"
=
=
) /" D:\ $ / /" /
/ F
B ' & ( = % F 3&)
% " = :
1' 9F % ' "
/ D:\ = / +8 % / 2 ' / = & F ) % / , +,45 ) %/ ! " # / " = F / = +/ & & $ / ' = B F % = / F ++ / ) & / ( & = = %< F ' = / ' / " ( / B ) ) / ' F ' <' +@ ( " B % = ' = ' " = /" ' ($ / / A *:\ G 'E @4 B ' B / ! 3 ( ( 1 .672 % Q F ( ( 1 ( ( 1% 4 3 7
„The Soviet Union In The Middle East”, In: The Middle East Journal, Winter, 1978. Malik, Hafeez: Domestic Determinants of Soviet Foreign Policy. McMillan Press, London, 1990. p. 35. 9 Rubinstein, Alvin Z.: Red Star on tthe Nile. Princeton University Press, 1977. p. 315. 10 1974-ben a szovjet vezetés engedélyt adott egy palesztin iroda megnyitására Moszkvában, amelyre azonban csak 1976 szén került sor. 1981-ben diplomáciai státuszt kap. 11 Rubinstein, p. 322. 12 Az 1974 júliusában, Yasser Arafat els moszkvai látogatása napján megjelent cikkb l in: Karpat, Kemal H.: Political and Social Thought in the Contemporary Middle East. Praeger, 1982. p. 282. 8
437
1
#+7 (
/"
=
F '
B
1 '= ' /" =
" " /) ' < ' ' ' =
" % ' ) = % & '= = & " % & '/ / +,88
'
=
/ &
/
)
& ' ( * % ) & % ' " *
%
' ' ) F % ' " F
' "
) F/ '
' ( +,4-
G
/
' %
F % '
= / / /) B :
%
/ = =
/" 'B 3
1
(
.
& ' / ( ' BB ' " = & 4
/ / F
'
8
3
8 %
F & %F 3 ' 9 ' ) = I & F ) ' " ' F '= /" % / ? / " / & ) /" ( 4 ( 1
' %
'= &
F
6
8 1 #+.
13
+8
"
/ " /
= ' F
" B F
/
'
!0
:
& /
'
/
( <" ' / F B ' " ' +,4+ / %
&
"
)
&
'= $
=
: (
=
+5
B & '
}
1#
& =
F %
'
1 3 (
3
.&4
1
/" % " F % & F ' B R & ( ' E & '/ " / F $ : G ! '= 7 13 .
( = = '
=
= / '
' = ="
//
%
< /
B
+,4- +,4@ / ? & / 1 #
/ % # +,4@ "< !& 1 ( 1 (
F 5
5
„The Palestinian Resistance Movement: A Soviet View”, In: The New Middle East, December 1972. „Two Years After Nasser”, in: The New Middle East, december, 1972. Kanet, Roger E.: The Soviet Union and the Developing Nations. Johnson Hopkins University Press, London, 1974. 16 MOL KÜM EAK 1971 TÜK XIX-J-1-j doboz, 36-142 0013/85-1 EAK és a szocialista országok viszonya 14 15
438
#+4 ( % / = '=
/ =
&
/ " ) % ' +,4. : & ) ( ' & % ' = $ / F% ( /B ) F M % % " F % ( ' % < / ) G = F '% ' B R ( +,46 F O = / / = F " +,4, ) $ / & ' % '= F $ / =
+,4+ = /
= )
"
) )
G FJ
/ %
/ 'O '=
/
B :
=
/
= ( = F / / '
+6
/
= /
) " ' F
% /
@+
/
" )
=
' =
' '
=
E
("
" B
'
=
%
<
" ( = @-
'
" 8
+,
' F ' B )
(
1
= "
/
' +,48 1 3 %
' '
G
( D:\
( B = ' & &E ) ) /
"
: '
E"
& B F & . (
B (
& % )/ :
" &
/ "
% / BB ' " ) 1 ( %. ( / )F G ' = = '= X % % ' B R / = : ' / '= F ( & : / & '= ' = &B % / (G
/"
&
/ G B % //
D:\ 2 F% '( &
F % ' ( & = %
F &
/B /
F
= = B / )/ / F% '( & G F ' / F % ' D:\ / & " '= ( '= = / ' = '= / ' / D ) " / = F / B / / F% ' = ) F% ' /
F = ' ( F
17 Eltér források alapján a kiutasítottak száma 5-25000 közé tehet . Több száz katonai koordinátor maradt azonban az országban. Hosmer, Stephen T.: Soviet Policy and Practice toward Third World Conflicts. Lexington Books, 1983 18 Malik, pp. 280-287 19 MOL KÜM EAK 1975 TÜK XIX-J-1-j 54. doboz, 36-1 002049 palesztin –egyiptomi viszony 20 Ezzel esett egy id be az a nem meger sített hír, hogy a széls séges palesztin szervezetek halállal fenyegették meg Szadatot, ha a palesztinok rovására egyezkedik Kisingerrel. Uo. 21 MOL KÜM EAK 1975 TÜK XIX-J-1-j 54. doboz, 36-1 002049 palesztin-egyiptomi viszony
439
) B &B B <" = " B ( D:\ " 'F / ' ' / / % ' F% ' / % " )F = % / ' '% $ ' BB ' & = " D:\ (G / ' " / ) '= : ' ) = = & F / : F( / (G ' @@ ) +,44 +,4, ) / & ' ) F '= / ( C +,48 ) : ' $ F * = A'E / F % ' & ) & = " / / : G /) = F ' ' ' '= = '/ % ' )F F % ' '= % / ) = F : +,4. = / ' / F BB ' " +,44 / '= ( ( # (
@= (
8 = B ' " F )F
/B & ' F
/ D:\ : / F
= (= ' ' )
' F
F " F
/ =/ ) &
F =
'
" "
22 23
' / ' )
=
$ ' /
B :
G /
' : ) '=
G "
'
% == F M % %
)
'
& % 7 1 ( F ' = = '& = F% ' / & = "
8 @7
/ % ) (
:
=/ ) /
(=
=" B
F
'
'
)
=
/
F % /
/
%
MOL KÜM EAK 1975 TÜK XIX-J-1-j 54. doboz, 36-1 002049/5 palesztin-egyiptomi viszony Lugosi Gy z (szerk): Dokumentumok a Közel-Kelet XX. századi történetéhez, L’Harmattan, 2007. 463. p.
440
(
%
' & " ) / F ) %/ " = .4 % < / B 3: & 9 ' "E ' / '% ' & / ' / ( = : & = / & / ' (: & ' = / ) F% ' ' " = " /)" ) ( / '
= (
) "
" &
= /
=
F
F % ' = F
= E %
"
& )= ( L
/ / / & "
/
="
G B
&
@5
B
'%B
' G
( G / =
/ =
/
B
%
F % ' ) / ' E $ / ' B= / )F ' = & & % ) ( & = $ ' '= = = +,@6 / % ) / +,@6 A ; '/ F " +,77 $ ' '= / ' F@8 = '= & & ") @. * ' / E ) +,./ % B ( = = " E / F ' = " ) = % '= % " " ' +,4+ "< B & ' )H ! 5 F 5 1 4 8 1 1 3 % & 1 3 1 3 8 8 F 1 % 0 ( F 3 ( 3 5 1 1 %# A = % / / " ) ' & G & ' / ' / % < " < = / " ( =" &
F = / '= < i 8.
E
F %
") / B
@4
( +,4(
=
/ < 7- 78d
/ )
/)
I=
B /
="
= ' ) .F8 ' ' = F / .-d == ; / F
) " @- @8d ( ' ( ) ' " E
' / & ' )F
( / /
@7F8
)
% ) ) / % ' ) +,.@
( )
=
'=
& ' I= ' F 'B
+-
" )
' E &
24
Radu, Michael: Eastern Europe and the Third World. Praeger, pp. 170-234. J. Nagy, 19. p. 26 MOL KÜM EAK 1971 TÜK XIX-J-1-j doboz, 36-13 002076/49/ M Riad miniszterelnök-helyettes hivatalos látogatása 1971. július 8-12./ 1. melléklet 27 MOL KÜM EAK 1971 TÜK XIX-J-1-j doboz, 36-13 002076/49/ M Riad miniszterelnök-helyettes hivatalos látogatása 1971. július 8-12 25
441
+,4-
%
== " &B ) % ' & /) $ ' = ( / ' "
@@F8
B = /
B ) <" ' <
&
/
+,.4 ) '
/ '
' / '
= +,4& " F ( '
: /" /
)
=
/
@,
4F8 /
@6
" F% % +,4+
F F% ' = F
/
)
7-
'=
)
= )
)& E &
9F
/
'B
= ( B % /
/ (
B
"
=
' @-d (G B )
&
/ ) = = &
/
F
F3 ' ) / B
F <
'
& I=
B
' / / =
/
' = )F % F +,4-
7+
%
/ ' / = = F
=
" / F
F (G % )
'
) " / ' ' ) = " +,4- )
&
% +,4. =
'
% B / ' / / = / 7@ A = % / ' = / B $ / G / " F ' ' ' / F % ' / % <' '= F: FC ( /" ) & / = " % = % F ' $ " J & / ) & !. 3 ( 1$ 1 3 %&0 6 ( 8 3 1 8 %Q ( ( 1 % . F 1 1 3 3 F 1 ( 8 3 #77 '= = = F / B = % / / ' B ' ( D:\ % / / " ) ) ) ) " ( * +,45 B ' E & = ' !. ? %
F
)
) )
'
/
28 MOL KÜM EAK 1971 TÜK XIX-J-1-j doboz, 36-13 002076/49/ M Riad miniszterelnök-helyettes hivatalos látogatása 1971. július 8-12./ 1. melléklet 29 A harmadik arab-izraeli háború után még a Kelet Európának szánt fegyverzet nagy része is a Közel Keleten került felhasználásra. 30 Dawisha, Adeed: The Soviet Union in the Middle East. Holms and Meier Publishers, New York, 1982. pp. 63-70. 31 Radu, p. 184. 32 MOL KÜM EAK 1975 TÜK XIX-J-1-j, 55.doboz 36-5 003562 magyar-egyiptomi gazdasági kapcsolatok 33 MOL KÜM EAK 1976 TÜK XIX-J-1-j, 50. doboz 36-01 002775 magyar-egyiptomi kapcsolatok
442
1 8 *Y72 7 1 3 ( $ '
?
1
%#75 =
/ ) / R
%
% '
+,45
B
1 (%+
( F
7
=
F% !&
3 *
'
+@ +5 ( & ( $:\$ G2 / F % ' D:\ =/ ' ' & ' = ( 1 1 ' ( D:\ / $ '
/
=
) 1 .672 4
( ( F ' B
&) (
1 3
1 F %#78 / / $ ' " & ' ' = F ' ' $ ' = = % / !. ( 1 1 F ( 7. % & & " ) =
/ B '
/ *Y72 *Y72 #
%
34
MOL KÜM Palesztina 1974 TÜK XIX-J-1-j, 94. doboz 120-107 001619/8 a palesztin ügy perspektívái MOL KÜM EAK 1971 TÜK XIX-J-1-j, doboz 36-142 0013/85-1 Palesztin probléma MOL KÜM Palesztina 1974 TÜK XIX-J-1-j, 94. doboz 120-11 004940/1 A PFSZ budapesti képviseletével kapcsolatos kérdések. Az irodát 1975. április 9-én nyitották meg. Tagjai diplomáciai mentességet élveztek, annak küls megnyilvánulásai nélkül. 35 36
443
