TANTÁRGYLEÍRÁS
I. Intézmény neve Kar Szak
Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Művészeti Kar Zenepedagógia
Tantárgy megnevezése
A tantárgy típusa DF DD DS DC X
Formatan
II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter 5.
Kreditek száma 3
III. Tantárgy besorolása (x–el jelölni) IV. Vezetéknév, keresztnév Intézmény
Előadás
Szeminárium
Gyakorlat
1 Kötelező X
Projekt
1 opcionális
Tantárgy oktatója Előadás szeminárium Boros-Konrád Erzsébet Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Zeneművészeti Doktor Docens Főállású
fakultatív
gyakorlat Boros-Konrád Erzsébet Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Zeneművészeti Doktor Docens Főállású
projekt
Tanszék/Intézet Tudományos fokozat Didaktikai fokozat Besorolás (főállású /társult) 62 62 Életkor V. A tantárgy célkitűzései Általános célkitűzések: A zenei formák megismerése, elemző kompetenciák kialakítása. Kognitív kompetenciák: A zenei formák valamint a hangszeres és vokális műfajok elméleti és hangzó megismerése a zenetörténet jelentősebb stíluskorszakaiból. Szakmai kompetenciák: Elemző készségek elmélyítése a zeneművek alkotóelemeinek, zenei anyagának, azok szerepének és összefüggéseinek feltárása révén. Érzelmi és érték-kompetenciák: A zene iránti emocionális hozzáállás (érezni és megérteni); differenciált zenei hallás.
VI. Tantárgy tartalma VI.1. Előadások
1. hét
2. hét
Óraszám
III./1. félév Téma: VIII. Szonátaformák *A szonáta a bécsi klasszikusok többtételes, egy vagy két hangszerre szánt műfaja, amelyikben egy vagy több tétel formája az ú.n. szonátaforma. * A szonátaformák = két vagy több téma visszatérésén alapuló formák. *A változatok közös tulajdonságai. * A monotematikus Scarlatti-szonáta. *A kéttagú Scarlatti-szonáta. * Pergolesi triószonátái – a háromtagú szonátaszerkezet. 1 Kulcsszavak: sonata da cantar, sonata da sonar=szonáta, sonata da chiesa, sonata da camera Bibliográfia: Gárdonyi Zoltán: A zenei formák világa, 84, 87, 90 old. Gárdonyi Zoltán: Elemző formatan. A bécsi klasszikusok formavilága, 73-74 v Herman, Vasile: Formele muzicale ale clasicilor vienezi, 118-120 l old. Herman, Vasile: Originile şi dezvoltarea formelor muzicale, 95-98 old. Boros-Konrád Erzsébet: Formatan, 74-78 v Boros-Konrád Erzsébet: Zenei szöveggyűjtemény a formatani elemzéshez, 92-99 old. Boros-Konrád Erzsébet: Hangzó anyag a formatani elemzéshez, CD Téma: VIII. Szonátaformák VIII. 1. Normál-szonátaforma I.Az expozíció * A bécsi klasszikus szonátaforma alaptípusa a többtételes művek gyors tempójú első tételének jellemző formája. a) A főtéma („fej”-téma) az expozíció kezdetén a főhangnemben megszólaltatott anyag, melyet ritmikus, melodikus, és figurációs anyagok különféle kombinációi jellemzik. b) Az átvezetőrész az első téma anyagából vagy új anyagból épült rész, melynek harmóniai funkciója előkészíteni a melléktéma hangnemét, a mellékhangnemet. c) A melléktéma az expozíciónak téma-jellegű anyaga, amelyik a mellékhangnemben kerül bemutatásra. d) A zárótéma a mellékhangnemet erősíti és visszautal a főtéma kezdetére. Záradék szokta követni, melyhez visszavezetés/átvezetés csatlakozik. 1 Kulcsszavak: főtéma, melléktéma, átvezetés, főhangnem, mellékhangnem. Bibliográfia: Gárdonyi Zoltán: A zenei formák világa, 90-91 old. Gárdonyi Zoltán: Elemző formatan. A bécsi klasszikusok formavilága, 75-79 old. Herman, Vasile: Formele muzicale ale clasicilor vienezi, 125-151 v Herman, Vasile: Originile şi dezvoltarea formelor muzicale, 99-108 v Timaru, Valentin: Analiza muzicală între conştiinţa de Gen şi conştiinţa de Formă [Zenei elemzés a műfaji és formai tudat között], 224-227 old. Boros-Konrád Erzsébet: Formatan, 78-83 lv Boros-Konrád Erzsébet: Zenei szöveggyűjtemény a formatani elemzéshez, 99-133 old. Boros-Konrád Erzsébet: Hangzó anyag a formatani elemzéshez, CD
3. hét
4. hét
Téma: VIII. Szonátaformák VIII. 1. Normál-szonátaforma II.A feldolgozási rész Az expozíció témáinak feldolgozásából, vagy új anyagból szőtt moduláló rész. III.A repríz az expozíció módosított visszatérése. Célja a hangnemi feszültséget feloldani: a főtéma, a mellék- és zárótéma is a főhangnemben tér vissza. Bővítménye az egész tételt lezáró kóda. VIII. 2. Rendhagyó szonátaformák Kulcsszavak: moduláció, szekvencia, hídszerkezet – tükrös repríz. Bibliográfia: Gárdonyi Zoltán: A zenei formák világa, 92-96 old. 1 Gárdonyi Zoltán: Elemző formatan. A bécsi klasszikusok formavilága, 80-83 old. Herman, Vasile: Formele muzicale ale clasicilor vienezi, 151-162 old. Herman, Vasile: Originile şi dezvoltarea formelor muzicale, 108-113 v Timaru, Valentin: Analiza muzicală între conştiinţa de Gen şi conştiinţa de Formă [Zenei elemzés a műfaji és formai tudat között], 227-230 old. Boros-Konrád Erzsébet: Formatan, 83-87 old. Boros-Konrád Erzsébet: Zenei szöveggyűjtemény a formatani elemzéshez, 133-143 old. Boros-Konrád Erzsébet: Hangzó anyag a formatani elemzéshez, CD Téma: VIII. Szonátaformák VIII. 2. A. Bővített szonátaformák Kettős expozíció – versenyművek szonáta-formájú I. tételének gyakran két, egymástól eltérő expozíciója (zenekar, szólóhangszer sorrendben). Lassú introdukció – szimfóniák, nyitányok és kamarazene-művek gyors nyitó, ill. záró tételét gyakran lassú tempójú, kötetlen formájú bevezetőrész készíti elő. Kulcsszavak: saját főtéma, hangnem-rend, hangnemi rokonság. Bibliográfia: 1 Gárdonyi Zoltán: Elemző formatan. A bécsi klasszikusok formavilága, 83-84 old. Herman, Vasile: Formele muzicale ale clasicilor vienezi, 163-167 old. Boros-Konrád Erzsébet: Formatan, 87-88 v Boros-Konrád Erzsébet: Zenei szöveggyűjtemény a formatani elemzéshez, 144-152, 160-175 old. Boros-Konrád Erzsébet: Hangzó anyag a formatani elemzéshez, CD
5. hét
6. hét
Téma: VIII. Szonátaformák VIII. 2. B.Szonáta-rondó Szonátaformájú tételekben az expozíció hagyományos megismétlése során rondószerűen újra a főtéma hangzik el; A szonáta-rondó sajátossága – a tétel középső részét kitevő nagy intermédium anyagában és terjedelmében jóval igényesebb, mint egytémás rondók epizódjai. Transzpozíciós rondó – a melléktéma formai funkcióját gyakran a főtéma anyagát variáló rész tölti be. Kulcsszavak: szonáta-szerkezet, rondó-szerkezet, szonátaszerű repríz, rondószerű repríz, tükrös repríz. Bibliográfia: Gárdonyi Zoltán: A zenei formák világa, 96-97 old. Gárdonyi Zoltán: Elemző formatan. A bécsi klasszikusok formavilága, 85-88 old. Herman, Vasile: Formele muzicale ale clasicilor vienezi, 176-178 old. Timaru, Valentin: Analiza muzicală între conştiinţa de Gen şi conştiinţa de Formă [Zenei elemzés a műfaji és formai tudat között], 264-266 old. Boros-Konrád Erzsébet: Formatan, 88-91 old. Boros-Konrád Erzsébet: Zenei szöveggyűjtemény a formatani elemzéshez, 152-159, 176-196 old. Boros-Konrád Erzsébet: Hangzó anyag a formatani elemzéshez, CD Téma: IX. Egyéb formák 1. Ciklikus formák A tételek hangnemi összetartozása a barokk szvit-irodalomban. A bécsi klasszikusok ciklikus műveiben a közbülső lassú tétel gyakran a triós formánál megismert egyéb hangnemek valamelyikében áll. A tételek közötti formahatár áthidalása: az egyik tétel félzáradékos végéhez „attacca” csatlakozó másik tétel. Vokális ciklusok: opera, oratórium, mise. Kulcsszavak: metamorfózis-elv, hangnemi összetartozás, központi hangnem. Bibliográfia: Gárdonyi Zoltán: A zenei formák világa, 101-104 old. Gárdonyi Zoltán: Elemző formatan. A bécsi klasszikusok formavilága, 93-95 old. Weiner Leó: A hangszeres zene formái, 77-81 old. Herman, Vasile: Originile şi dezvoltarea formelor muzicale, 133-142 old. Boros-Konrád Erzsébet: Formatan, 92-98 old. Boros-Konrád Erzsébet: Hangzó anyag a formatani elemzéshez, CD
1
1
7. hét
8. hét
9. hét
Téma: IX. Egyéb formák 2.Szabadabb formák Fantázia - akkordikus közjátékokkal átszőtt hangszeres darab/műfaj (16-17. század), - erős affektusokat ábrázoló, improvizációs jellegű darab (Ph. E. Bach után), - formailag kötetlen, dalszerű, festői elemekkel bővülő lírai darab (romantika). Szimfonikus költemény - A 19. századi szimfonikus forma programzenei elv alapján különbözik a kimondott program nélküli szimfonikus irodalomtól. - Megteremti a modern zenekari nyelvet az expresszív elemek előtérbe állításával (motívikus formálásmód megreformálása, az irodalmi, képzőművészeti, drámai elemek fokozott bevonása). Kulcsszavak: improvizáció, program, motívikus formálásmód, vezérmotívum. Bibliográfia: Gárdonyi Zoltán: A zenei formák világa, 99-100 old. Herman, Vasile: Originile şi dezvoltarea formelor muzicale, 113-115, 129-131 old. Boros-Konrád Erzsébet: Formatan, 98-102 old. Boros-Konrád Erzsébet: Zenei szöveggyűjtemény a formatani elemzéshez, 197 old. Boros-Konrád Erzsébet: Hangzó anyag a formatani elemzéshez, CD Téma: X. Korábban megismert zenei formák újraértékelődése a 20. század zeneszerzőinek alkotásaiban X. 1. Az atonalizmusban - Az atonalizmus átfogó, általános fogalom – az oktávot kitöltő tizenkét fok mindenikét egyenlő fontosságúként kezeli. - Az egészhangú skála az oktávot 6 egyenlő távolságra lévő fokkal tölti ki. X. 2. Szérializmus - Az atonalizmus egyik irányzata, a széria tartalmazza mind a tizenkét fokot. Kulcsszavak: alaphangsor, rák, tükör, rák-tükör. Bibliográfia: Boros-Konrád Erzsébet: Formatan, 103-105 old. Boros-Konrád Erzsébet: Zenei szöveggyűjtemény a formatani elemzéshez, 198-199 old. Téma: X. Korábban megismert zenei formák újraértékelődése a 20. század zeneszerzőinek alkotásaiban X. 3. Korlátoltan transzponálható moduszok tükrében - A moduszok az oktávot szimmetrikus szeletekre osztják, félhang-távolságokban mérve: 6x2, 4x3, 3x4, 2x6; enharmonikusan is értelmezhetők. - A transzpozíciók korlátozott száma összefügg a szeletek szerkezetével és félhangokban mért terjedelmével. Kulcsszavak: tonalitás – lebegő tonalitás, transzponálhatóság, konjunkt – disjunkt. Bibliográfia: Boros-Konrád Erzsébet: Formatan, 105-107 old. Boros-Konrád Erzsébet: Zenei szöveggyűjtemény a formatani elemzéshez, 199 old.
1
1
1
1011. hét
12. hét
Téma: X. Korábban megismert zenei formák újraértékelődése a 20. század zeneszerzőinek alkotásaiban X. 4. Bartók tonális-modális rendszerében - Bartók zenéje nem atonális, hanem egy saját maga kidolgozta tizenkétfokú rendszer, amelyben a tonális viszonyokat az oktávot felosztó tengelyek köré csoportosítja – tengelyrendszer. - Az akusztikus hangsor. - Az aranymetszés. - A népi ihletésű dallamelemeket kiragadott részletek alapján is meg lehet figyelni, míg az aranymetszést és a tengelyrendszert csak az egész művek vagy tételek elemzése hozza felszínre. Kulcsszavak: pólus – ellenpólus, aranymetszés, szimmetria, integrált rendszer. Bibliográfia: Boros-Konrád Erzsébet: Formatan, 107-111 old. Boros-Konrád Erzsébet: Zenei szöveggyűjtemény a formatani elemzéshez, 200-201 old. Téma: Ismétlés A zenei műalkotás alkotóelemei: az alkotóelemek egymáshoz való viszonya, a kapcsolódások törvényszerűségei, az alkotóelemeknek a mű egészében betöltött szerepe. Két- és háromtagúság a barokk és klasszikus stílusban. Variációs-, rondó- és imitációs formák. Szonátaformák: normál-, bővített- és rondó-szonáta. Ciklikus és szabadabb formák. Zeneszerzői technikák a 20. században – Bartók tonális-modális hangrendszere. Bibliográfia: az eddig felhasznált kötetek
2
1
VI.2. VI. B. Gyakorlat 1. hét
2. hét
3. hét
4. hét
Téma: VIII. Szonátaformák A hallgató feladatai: *szolmizálni, elemezni a VIII/1-3 kottapéldákat, *az alkotóelemek felismerése szolmizáció és audíció útján. Téma: VIII. Szonátaformák VIII. 1. Normál-szonátaforma I. Expozíció A hallgató feladatai: *szolmizálni, elemezni a VIII/4-9 kottapéldákat, *az alkotóelemek felismerése szolmizáció és audíció útján. Téma: VIII. Szonátaformák VIII. 1. Normál-szonátaforma II.A feldolgozási rész III.A repríz VIII. 2. Rendhagyó szonátaformák A hallgató feladatai: *szolmizálni, elemezni a VIII/10 kottapéldákat, *az alkotóelemek felismerése szolmizáció és audíció útján. Téma: VIII. Szonátaformák VIII. 2. A. Bővített szonátaformák A hallgató feladatai: *szolmizálni, elemezni a VIII/11a, 12-13 kottapéldákat, *az alkotóelemek felismerése szolmizáció és audíció útján.
ÓraSzá m 1
1
1
1
Téma: VIII. Szonátaformák VIII. 2. B.Szonáta-rondó A hallgató feladatai: *szolmizálni, elemezni a VIII/11b, 14-15 kottapéldákat, *az alkotóelemek felismerése szolmizáció és audíció útján. 6. Téma: IX. Egyéb formák 1. Ciklikus formák hét A hallgató feladatai: *az alkotóelemek felismerése audíció útján – CD IX/1-8. 7. Téma: IX. Egyéb formák 2.Szabadabb formák hét A hallgató feladatai: *szolmizálni, elemezni a IX/1a,b,c,d,e, *az alkotóelemek felismerése szolmizáció és audíció útján – CD IX/1. 8. Téma: X. Korábban megismert zenei formák újraértékelődése a 20. század hét zeneszerzőinek alkotásaiban * X. 1. Atonalizmusban * X. 2. Szérializmusban A hallgató feladatai: *szolmizálni, elemezni a X/1-4 kottapéldákat. 9. Téma: X. Korábban megismert zenei formák újraértékelődése a 20. század hét zeneszerzőinek alkotásaiban X. 3. Korlátoltan transzponálható moduszok tükrében A hallgató feladatai: *szolmizálni, elemezni a X/5-6 kottapéldákat. 10- Téma: X. Korábban megismert zenei formák újraértékelődése a 20. század 11. zeneszerzőinek alkotásaiban hét X. 4. Bartók tonális-modális rendszerében A hallgató feladatai: *szolmizálni, elemezni a X/7-11 kottapéldákat. 12. Téma:Ismétlés hét Válogatás az audíciós anyagból. VII. Általános bibliográfia 5. hét
1
1
1
1
1
2
1
a)Kötelező könyvészet Boros-Konrád Erzsébet: Formatan. Editura Universităţii din Oradea, 2010 Boros-Konrád Erzsébet: Zenei szöveggyűjtemény a formatani elemzéshez. Editura Universităţii din Oradea, 2010 Boros-Konrád Erzsébet: Hangzó anyag a formatani elemzéshez. Editura Universităţii din Oradea, 2010 Gárdonyi Zoltán: A zenei formák világa. Zeneműkiadó, Budapest, 1949 Gárdonyi Zoltán: Elemző formatan. A bécsi klasszikusok formavilága. Zeneműkiadó, Budapest, 1979 b) Ajánlott könyvészet Herman, Vasile: Formele muzicale ale clasicilor vienezi [A bécsi klasszikusok zenei formái]. Conservatorul de Muzică „G. Dima”, Cluj, 1973 Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III [Lexic muzical I-III]. Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1965 Rosen, Charles: A klasszikus stílus – Haydn, Mozart, Beethoven. Zeneműkiadó, Budapest, 1977 Timaru, Valentin: Analiza muzicală între conştiinţa de Gen şi conştiinţa de Formă Editura Universităţii din Oradea, 2003 Weiner Leó: A hangszeres zene formái [Formele muzicii instrumentale]. Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1955 VIII. Tevékenységi formák Előadás Szeminárium IX. Értékelés formája
Vizsga Gyakorlat
Didaktikai módszerek Bemutatás, előadás, heurisztikus párbeszéd, bemutatás szolmizálással és/vagy hangfelvételek segítségével, kapcsolódó zenei szövegek elemzése. Értékelés (írásbeli, írásbeli és szóbeli, szóbeli, teszt, gyakorlat, egyéb) Teszt
Százalék az érdemjegyből 50%
Egy-egy zenemű elemzésének évközi 50% évközi bemutatása a félév folyamán megismert tevékenység formatípusokból.
Egyéb pontosítások: Dátum 2015. augusztus 13.
Tantárgy oktatója, dr. Boros-Konrád Erzsébet egyetemi docens
