Marketing és Turizmus Intézet
2016/2017. tanév 1. félév
Tantárgyi tematika Turizmus – vendéglátás alapszak II. éves hallgatóinak Tantárgy neve: Tantárgy Neptun kódja: GTTUR101B TURISZTIKAI ERŐFORRÁSOK Tantárgy jellege: K Tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Dankó László, egyetemi docens Oktatásba bevont oktatók neve, beosztása: NAGY KATALIN, egyetemi tanársegéd Javasolt félév: 3 Ő Tárgyfelvétel előtanulmányi feltétele: nincs Óraszám (ea+gy): 2+1/hét Számonkérés módja: a+gyj Kreditpont: 4 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: A tárgy bemutatja a turizmus természet-, társadalom,- gazdaság-, közlekedés-földrajzi alapjait, valamint kulturális és infrastrukturális feltételrendszerét. A tantárgy célja, hogy a hallgatók megértsék ezen elemek mélyebb összefüggéseit, egymásra hatásuk mechanizmusát, és képesnek kell lenniük arra, hogy e hatások következményeit felismerjék. A gyakorlatok során áttekintésre kerül Magyarország turizmusföldrajza, a foglalkozások célja, hogy a hallgatók a félév végére összeállítsák az ország turisztikai erőforrás-térképét, ismerjék az egyes turisztikai régiók, kiemelt települések turisztikai adottságait – ez képezi az alapját a következő félév „Turisztikai termékfejlesztés” tárgyának. A végzett hallgatók ismerik a turisztikai vállalkozások működését befolyásoló földrajzi, kulturális, természeti és jogi vonatkozásokat, a turizmussal kapcsolatos közösségi és nonprofit tevékenységeket, államigazgatási, önkormányzati, területfejlesztési, kulturális kapcsolódásukat, a turizmus hazai és nemzetközi intézményrendszerét. Tantárgy tematikus leírása: Hét
1.
2.
3.
4.
Dátum
Előadás témája
Gyakorlat témája
Bevezetés, a követelmények ismertetése. szeptember Feladatkiosztás A turisztikai erőforrások fogalma, 8. értelmezése, típusai, elhelyezésük a turizmus rendszerében Oktatásmódszertani megoldások: Tájékoztatás – Bevezető előadás – Feladatkiosztás, egyeztetés, hallgatói vállalások A területi szemlélet fontossága. A Magyarország természetföldrajzi adottságai. A szeptember tér, mint erőforrás. A turizmus 15. turizmus földrajzi környezete. földrajzi terei. Oktatásmódszertani megoldások: Bevezető előadás – térképhasználat – hallgatói közreműködés: a magyar nagytájak jellemzői szeptember Térspecifikus turisztikai termékek. 22.
Magyarország turisztikai régiói. Kiemelt turisztikai fogadóterületek, települések. A térorientált turisztikai termékek földrajzi sajátosságai
Oktatásmódszertani megoldások: Bevezető előadás – hallgatói feladatok: a magyar turisztikai régiók általános jellemzői Természeti erőforrások és Magyarország vizei és azok turisztikai szeptember attrakciók szerepe, jelentősége, és 29. hasznosítása turisztikai hasznosítása
5.
6.
7.
Oktatásmódszertani megoldások: Bevezető előadás – hallgatói prezentációk – aktuális hírelemzés (Balaton) – kvízjáték Védett területek, nemzeti parkok Védett természeti területek. október 6. Magyarországon – hallgatói feladat Ökoturizmus. Oktatásmódszertani megoldások: Bevezető előadás – Meghívott vendégelőadó: Bükki vagy Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának vezetője vagy turisztikai referense Az egyes turisztikai régiók kulturális Kulturális értékek és erőforrások október 13. erőforrásai – hallgatói feladat turisztikai hasznosítása Oktatásmódszertani megoldások: Bevezető előadás – hallgatói prezentációk október 20. Örökségattrakciók, világörökségek
Világörökségek Magyarországon – hallgatói feladat
Oktatásmódszertani megoldások: Bevezető előadás – kvízjáték, rejtvény megoldása (világörökségek témában) – hallgatói prezentációk – hírelemzés (örökségek veszélyben a nagyvilágban – háborúk, konfliktusok) Alternatíva: tanulmányút egy közeli világörökségi helyszínre (Aggtelek, Tokaj, Hollókő, Hortobágy) 8.
október 27. Infrastrukturális erőforrások
A közlekedés jelentősége a turizmusban. Fő közlekedési irányok, központok és módok
Oktatásmódszertani megoldások: Bevezető előadás – hallgatói prezentációk – aktuális hírelemzés (infrastrukturális beruházások, projektek a turizmus szolgálatában) 9.
november 3.
Humán és pénzügyi erőforrások
Az együttműködések lehetséges formái a turizmusban (klaszterek, civil szervezetek, stb.) A turizmus fejlesztésének pénzügyi forrásai. Hazai és EU támogatások
Oktatásmódszertani megoldások: Bevezető előadás – Meghívott vendégelőadó: Egészségturisztikai vagy várklaszter képviselője (humán erőforrások) VAGY a megyei fejlesztési ügynökség munkatársa (pénzügyi erőforrások) Választott település turisztikai vonzerőleltárának elkészítése – hallgatói feladat
november 10.
Vonzerők, vonzerőleltár*
11.
november 17.
Oktatásmódszertani megoldások: Bevezető előadás – esettanulmány feldolgozása (Cserehát térsége) – hallgatói prezentációk Dékáni szünet – Közgazdász Szakmai Napok, SAP Napok
12.
november 24.
ZH
10.
Az építészet és a művészet története – hallgatói feladat
Oktatásmódszertani megoldások: Írásbeli dolgozat – Hallgatói prezentációk 13. december 1. Világvallások Pót ZH Oktatásmódszertani megoldások: Bevezető előadás – Meghívott előadó a világvallások témájában (egy helyi egyházi vezető) A fenntartható fejlődés fogalma és 14. december 8. Prezentációk pótlása jelentősége a turizmusban Oktatásmódszertani megoldások: Esetlegesen elmaradt prezentációk pótlása – a félév, tárgy, egyéni teljesítmények értékelése – Visszacsatolás * Videofelvételre javasolt
Egyéni hallgatói feladatok: Órai prezentációk készítése a következő témakörökben: védett területek, nemzeti parkok Magyarországon; az egyes turisztikai régiók kulturális erőforrásai; Világörökségek Magyarországon; a turizmus fejlesztésének pénzügyi forrásai, hazai és EU támogatások; az építészet és a művészet története. A félév végére beadandó dolgozat formájában össze kell állítani Magyarország turisztikai erőforrás-térképét, régiók szerint.
Ismeretátadási, oktatási módszerek: vetített előadás, gyakorlatokon közös témafeldolgozás, önálló feladatmegoldás, prezentációk, beadvány készítése. Számonkérés módja: Az aláírás megszerzése: Előadásokon és gyakorlatokon való részvétel min. 70 %-ban. A számonkérés módja írásbeli és szóbeli: Zárthelyi dolgozat (félév végén, javítás megoldó-kulcs alapján); az egyes, fent megadott témakörökben prezentációk tartása a gyakorlatokon, félév eleji beosztás alapján; a megadott határidőig a beadvány elkészítése, megadott tartalmi elemekkel. ZH értékelése: ötfokozatú skála (1-5), 61 %-tól elégséges, 71 %-tól közepes, 81 %-tól jó és 90 %-tól jeles. Amennyiben óralátogatás elmulasztása miatt nem sikerül aláírást szerezni, az (és így a gyakorlati jegy) nem pótolható. A vizsgára bocsájtás feltétele: Az aláírás megszerzése. Gyakorlati jegy/kollokvium teljesítésének módja, értékelési szempontjai: A ZH eredménye (40 %), a gyakorlatokon való feladatismertetés/prezentáció (30 %), valamint a beadvány (30 %) figyelembe vételével kerül megállapításra a gyakorlati jegy. Mind az írásbeli (ZH) mind pedig a szóbeli számonkérésből érvényes eredménnyel (legalább elégséges) kell rendelkezni. Kötelező irodalom: 1. Dávid L. (szerk).: Turisztikai erőforrások GLOBUS-GlobálisBSc. Tankönyv Perfekt Kiadó Zrt. Budapest, 2007. ISBN 978-963-394-679-4 2. Gyuricza L. (2008): A turizmus nemzetközi földrajza. Dialóg-Campus Kiadó, Bp. 3. Michalkó G. (2007): Magyarország modern turizmusföldrajza. Dialóg-Campus Kiadó, Bp. 4. A táj turisztikai vonatkozásai. In: Michalkó, G. – Rácz, T. (Szerk.) (2009): A tér vonzásában: a turisztikai termékfejlesztés térspecifikus vonásai. KJF, Székesfehérvár, pp. 214-280. 5. Az előadó és szemináriumvezető által kiadott gyakorlati tananyag, ajánlott weboldalak Ajánlott irodalom: 1. Przeclawski, K.:Tourism as the Subject of Interdisciplinary Research; In: D.G. Pearce - R.W. Butler eds.: Tourism Research. Critiques and Challenges; Routledge, London, UK, pp.9-9, 1993 2. Schaffer M.: A fenntartható turizmusfejlesztés modellje. A multidiszciplináris turizmustudomány felelőssége. Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból, BGF-KVIF Idegenforgalmi Szakkönyvtár, Budapest, 2004/4 3. Magyar Néprajzi Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 4. Turizmus Bulletin, a Magyart Turizmus Rt. szakmai folyóirata A féléves beadvány követelményei: Magyarország egy régiójának turisztikai erőforrásai Tartalmi követelmények: 1. A régió általános bemutatása (10 pont) ̶ Érintett megyék ̶ Elhelyezkedés és megközelíthetőség (közút, vasút, vizi út – ha van -, legközelebbi repülőtér)
2. Természeti erőforrások és vonzerők (20 pont) ̶ felszíni és felszín alatti vizek, domborzat, éghajlat, barlangok növényvilág, állatvilág… (röviden, általánosan bemutatva, hogy milyen erőforrásokkal rendelkezik a terület) ̶ természeti vonzerők (konkrétan, fotókkal, kiemelve a különleges, egyedi adottságokat) ̶ ezekre építhető turisztikai termékek 3. Kulturális és társadalmi erőforrások és vonzerők (20 pont) ̶ műemlékek, kultúrtörténeti és gazdaságtörténeti értékek, rendezvény kínálat, komplex értékek, hagyományok (ismét először általánosan) ̶ ember alkotta vonzerők (konkrétan, fotókkal, kiemelve a különleges, egyedi adottságokat) ̶ ezekre építhető turisztikai termékek 4. Legendák, híres személyiségek, ha vannak (10 pont) 5. Turisztikai szuprastruktúra bemutatása (20 pont) ̶ szálláshelyek kínálata, kiemelve, ha van valami különleges ̶ vendéglátóhelyek kínálata, kiemelve, ha van valami különleges 6. A régió turizmusfejlesztési elképzelései (stratégia alapján) (10 pont) 7. Saját véleményük a turizmusfejlesztés lehetőségeiről, az adottságok trendeknek való megfeleléséről, saját ötletek és gondolatok! (10 pont) Formai követelmények: Times New Roman, 12 p, 1-es sortávolság, sorkizárt, címlappal, a minta szerinti fejezetekre tagolva. Terjedelem: minimum 10, maximum 30 oldal. Irodalomjegyzék (végére, 8. fejezetként) és szövegközi hivatkozás (amennyiben van) szükséges! Formátum: kizárólag WORD fogadható el. Határidő: november 30. Küldés:
[email protected] e.mail címre. Értékelés: Pontozással alapján ötfokozatú skála (lásd a fenti tartalmi követelményekben). Ponthatárok: 0-50 pont: elégtelen (1) 51-61 pont: elégséges (2) 62-73 pont: közepes (3) 74-86 pont: jó (4) 87-100 pont: jeles (5). Hasznos tanácsok órai prezentációk készítéséhez: A prezentáció küllemének meghatározása: A szöveges rész legyen jól látható a háttér színéhez képest! Mellőzzük az élénk színek használatát! Ne használjunk egyszerre több szöveg-kiemelési formát, valamint egy dián lehetőleg csak egyfajta betűtípust! A színek kiválasztáskor ügyeljünk, hogy a háttér és a betű színei között nagy kontraszt legyen. 2. PowerPoint előadását mindig a hátsó sorban ülő nézőknek készítse! Álljon 3 m távolságra a számítógép monitorjától. Ha a PowerPoint diák szövege még innen is jól látszik a betűk megfelelő méretűek. Ha 3 méterről nézve a mondatok összemosódnak, a betűk túl kicsik. 3. Az egyszerű betűtípusok jobban látszanak! Használjon olyan betűket, amelyek körvonalai egyértelműek! 4. Csak a lényeget vetítse ki! Ne írja föl az előadás teljes anyagát a diáira! Ne vonja el a hallgatóság figyelmét azzal, hogy olvasásra kényszeríti őket. Inkább támassza alá a mondanivalóját képekkel, grafikonokkal vagy egy-egy kiemelt és kivetített gondolattal! 5. Egy dia, egy gondolat! A prezentáció célja, hogy egy üzenet könnyen olvasható és jól érthető legyen. Egy diára ne írjon sokat, mert a nézők nem tudják majd elolvasni a mondatait! Legyen minden gondolat külön oldalon, hiszen a diák korlátlan mennyiségben állnak az Ön rendelkezésére! 6. Amit úgyis elmondanánk szóban, azt a diákon legfeljebb kulcsszavakkal jelöljük. Amit nem tudunk szóban elmondani (és itt van igazán szerepe a vetítésnek), azok ábrák, fényképek, táblázatok. Ezeket áttekinthetően, magyar feliratokkal mutassuk be, kihagyva mindent, ami felesleges információ és csak az érthetőséget rontja. 7. Forduljon szembe hallgatóival és az előadás során tartson végig szemkontaktust velük!! 8. A megjelenésünk, testtartásunk az első üzenethordozó, ezért az előadás során kényelmes, stabil testtartást vegyünk fel. Javasolt a kis terpeszállás, kezek mozdulatra készen. 9. Hangosan, tagoltan, dallamosan beszéljen, a hallgatóság tudásához illeszkedő szavakat használjon. Rövid mondatokban beszéljen, és éljen a humor lehetőségével. Egy nevetés ezer mondattal felér! 10. Az előadó akkor tekintheti magát felkészültnek az előadásra, ha azt a diasorozata nélkül is meg tudná tartani. TEHÁT A FELOLVASÁS KERÜLENDŐ !! 11. Az előadónak mindig tudni kell, mit tartalmaz a következő diája és még mielőtt odaléptetné a prezentációját, már el kell kezdeni annak tartalmát bevezetni, ráépítve az épp aktuális diára. 1.
12. Ne animáljunk feleslegesen, pusztán díszítésből. 13. Célszerű feltüntetni a diaszámot, leginkább dia/összdiaszám formában. Igazán jó egy előadás, ha ÁLTALÁNOSSÁGBAN annyi dia, ahány perc, és semmi esetre sem több, tehát egy általános, 10 perces előadás felépítése a következő: 1. dia: a téma címe (készítője, dátum) * 2. dia: vázlat (rövid előadásnál nem feltétlenül szükséges, még a címdiánál pár mondatban elmondhatjuk, miről fogunk beszélni) * 3-9 dia: a téma kifejtése * 10. dia: összefoglalás. A legutolsó dián gyakran szerepeltetjük a „Köszönöm a figyelmet” vagy hasonló tartalmú feliratot. Amennyiben egy témáról átfogóbban, hosszabban kell beszélni, a DIASZÁM SZABÁLYA: ahány perc, annak a fele a diák száma + a címdia, vázlat és az elköszönés. Forrás: http://www.nemessuli.hu/informatika/dokument/mitoljo.pdf; http://pszk.nyme.hu/attachments/309_ Prezentacio%20keszitese.pdf Olvasásra javasolt továbbá: Haszon Magazin – A sikeres prezentáció (http://www.haszon.hu/hasznos-tipp/316a_sikeres_prezentacio.html)
