Tanfelügyelet és minősítés Az Oktatási Hivatal szerepe és feladatai a köznevelési rendszer megújításában
2013. augusztus 22.
Pósfai Péter Oktatási Hivatal elnök
Köznevelésfejlesztési projektek az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán
TÁMOP 3.1.1. XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz A Köznevelési Információs Rendszer megújítása Az új köznevelési rendszerhez kapcsolódó jogalkotási feladatok közoktatás-szakmai támogatása A Nemzeti Köznevelési Akkreditációs Központ kialakítása Köznevelési Információs és Közösségi Portál kialakítása A közoktatási konstrukciókban kifejlesztett szolgáltatások és termékek egyenletesen magas minőségi szintjének biztosítása
2
Köznevelésfejlesztési projektek az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán
TÁMOP 3.1.10. Helyi oktatásirányítás fejlesztése
A köznevelési intézmények komplex helyzetfelmérése Komplex helyzetelemzés, javaslatok megfogalmazása az optimális köznevelési intézményszerkezet kialakítására Megyei képviseletek felállítása és működtetése Az intézményrendszer átszervezési, átalakítási folyamatának szakmai támogatása A megvalósult átszervezés hatásainak elemzése
3
Köznevelésfejlesztési projektek az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán
TÁMOP 3.1.8. Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban A tanulói teljesítménymérés rendszerének továbbfejlesztése a közoktatásban Az intézményi önértékelés és külső értékelés rendszerének fejlesztése a közoktatásban Információmenedzsment, visszacsatolás Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak fejlesztési célú támogatása A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése
4
Köznevelésfejlesztési projektek az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán
TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzés támogatása Új, egységes pedagógus-továbbképzési koncepció kidolgozása és javaslattétel a pedagógus-továbbképzés jogszabályi környezetének átalakítására A pedagógus-életpályamodell fokozataihoz kapcsolódó képzési és minősítési rendszer kidolgozása A pedagógusok szakmai előmenetelét támogató szaktanácsadói szolgáltatások megújítása
5
A) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet
Köznevelési rendszerünkben hosszú ideje nem működik egységes, nyilvános szempontrendszer alapján kialakított, rendszeres külső szakmai ellenőrzés és értékelés. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kereteinek kidolgozásakor e hiány megszüntetése volt a cél, olyan módon, hogy a köznevelésben korábban már használt ellenőrzési elemeket – pl. a belső önértékelést, az elégedettségmérést – beépítették a tanfelügyeleti ellenőrzés folyamatába.
6
Tanfelügyelet – jogszabályi háttér
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről (78.§ (1) f); 86-87.§; 82.§)
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 145.§: - a tanfelügyeleti ellenőrzés célja, „hogy a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.”
7
Tanfelügyelet – jogszabályi háttér A cél: - a pedagógus, - az intézményvezető - és az intézmény ellenőrzésén és értékelésén keresztül a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása; - a nevelő-oktató munka egységes és nyilvános standardok alapján történő ellenőrzése; a pedagógiai értékek megmutatása; a jó gyakorlatok elterjesztése; egységesen jó szakmai színvonalú köznevelés biztosítása.
8
Tanfelügyelet – jogszabályi háttér
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről (78.§ (1) f); 86-87.§; 82.§)
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben az a köznevelési szakértő vehet részt, aki a külön jogszabályban előírt továbbképzés követelményeit teljesítette. A köznevelési intézményben a szakmai ellenőrzést végző személynek nincs döntési, intézkedési jogköre. A köznevelési intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredményét figyelembe kell venni. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredménye és az azt megalapozó dokumentumok a fenntartó számára nyilvánosak. 9
Tanfelügyelet – menetrend, jellemzők 20/2012. (VIII. 31.) EMMI 145-156.§
A kormányhivatal minden év május 31-éig elkészíti a következő tanévre szóló megyei ellenőrzési tervet; a nevelési-oktatási intézmények által beküldött adatoknak megfelelően ezt augusztus 31-éig felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja; ellenőrzések 5 évente legalább egyszer; egy pedagógust és egy vezetőt 2-2 szakértő, egy intézményt 3-5 szakértő ellenőriz.
10
Tanfelügyelet - jellemzők
Intézménytől, fenntartótól független külső értékelés
- Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést az Oktatási Hivatal szervezi a kormányhivatalok közreműködésével. - Az értékelést független, külső szakértők végzik a megyei kormányhivatalok megbízásából.
Rögzített, nyilvános standardok
- Az értékelés eljárásrendje, területei, a feladatellátás típusának megfelelő eszközrendszere és módszertana adott a pedagógus, a vezető és az intézmény esetében is. - A fenti standardok a készülő tanfelügyeleti kézikönyvekben minden érintett számára elérhetővé válnak. 11
A pedagógusok ellenőrzésének területei 1. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése 2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 3. Módszertani felkészültség 4. A pedagógiai folyamat tervezése 5. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése 7. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás 8. Az autonómia és a felelősségvállalás
12
A pedagógusok ellenőrzésének eszközei
Dokumentumelemzés Óra-/foglalkozáslátogatás Interjúk
Portfólió
13
A vezetők ellenőrzésének területei
1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása
14
A vezetők ellenőrzésének eszközei
Dokumentumelemzés Interjúk Óra- /foglalkozáslátogatás Portfólió Kérdőíves felmérés (pedagógusok, szülők, fenntartó)
15
Az intézmény ellenőrzésének területei
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A pedagógiai folyamatok irányítása Személyiség- és közösségfejlesztés Eredmények Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Az intézmény külső kapcsolatai A pedagógiai működés feltételei Központi elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés
16
Az intézmény ellenőrzésének eszközei
Dokumentumelemzés Interjúk (a vezetővel, a pedagógusok és a szülők képviselőivel, a fenntartóval) A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos megfigyeléssel A pedagógusellenőrzés értékelőlapjainak összegző adatlapja
17
A TÁMOP 3.1.8 projekt eddigi eredményei és feladatai
2013. január 31. A tanfelügyeleti eljárásrendek és eszközök, valamint a szakértői képzés tesztverzióinak elkészítése
2013. március-június: tesztelés; 98 szakértő, 52 intézmény, 44 intézményvezető, 744 pedagógus részvételével 2013. szeptemberben várható eredmények: A standardok véglegesítése A szakértői képzés anyagának véglegesítése A szakértők kiválasztásához szempontrendszer meghatározása
18
B)
A minősítés szerepe
A minősítés a pedagógusok előmeneteli rendszerének standard értékelési eleme, ily módon egyaránt szolgálja • az objektív, nyitott, mindenki számára megismerhető, standardok alapján kifejlesztett értékelési, előmeneteli rendszer működtetését, • egy kiszámítható, tervezhető és átlátható életpályaút lehetőségének biztosítását, és ezzel együtt • a pályán lévő pedagógusok munkájának elismerését,
• valamint a fiatalok pedagóguspályára vonzását és megtartását. 19
Minősítési fokozatok
Gyakornok Pedagógus I. Pedagógus II.
Mesterpedagógus Kutatótanár
2 év után 60 %-os eredmény Leghamarabb 6, legkésőbb 9 év után 75 %-os eredmény
Kötelező minősítések – az első alkalommal a pedagógus számára díjmentes, a költségeket az állam vállalja. A megismételt eljárások önköltségesek.
Leghamarabb 6 év után 85 %-os eredmény
Nem kötelező minősítések – önköltségesek.
20
Minősítési terv Miniszter o közzéteszi a minősítési keretszámot (február utolsó napjáig) o meghatározza a minősítési tervbe bekerülők körét (április 30-ig) Oktatási Hivatal o április folyamán javaslatot tesz a minősítési tervre o a kormányhivatalok beszámolói alapján jelentést készít a miniszter részére, amelyben javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására is (július 31-ig)
21
Határidő
Felelős
Minősítési keretszámok és különös feltételek közzététele
február 28-ig
Miniszter
Jelentkezés a minősítési eljárásra, portfólió feltöltése
március 31-ig
Pedagógus Kormányhivatal
Minősítési tervhez javaslat készítése
április 10-ig döntést megelőzően
Minősítési terv készítése, döntés a minősítésben résztvevő pedagógusokról, a kormányhivatalok értesítése a minősítési tervről
április 30-ig
Miniszter
május 31-ig
Miniszter
június 30-ig
Kormányhivatal
július 31-ig
Kormányhivatal
július 31-ig
Oktatási Hivatal
folyamatos
Oktatási Hivatal
folyamatos
Minősítőbizottság
Ütemezés a pedagógusok számára
A jelentkezések továbbítása az OH-ba
A pedagógus és a munkáltató értesítése Beszámoló készítése az OH részére az előző év minősítési eljárásairól és vizsgáiról, amely tartalmazza a pedagógusi elégedettségi kérdőívek értékelésének összesítését A minősítő bizottságok tagjainak felkérése a következő év eljárásaira Jelentés készítése a miniszter részére az előző év minősítési eljárásairól és vizsgáiról, amely tartalmazza a minőségbiztosítási szakértők szakvéleményének összesítését A minősítési terv és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési terv birtokában minőségbiztosítási szakértők kijelölése A gyakornoki minősítővizsga és minősítési eljárás lefolytatása, az összegző értékelés feltöltése
Oktatási Hivatal
22
A pedagógus feladata Felkészülés Jelentkezés E-portfólió feltöltése Óra/foglalkozás megtartása Felkészülés az e-portfólió védésére
E-portfólió védése Magasabb fokozatba lépés a minősítést követő év január 1-jén
23
Mit vizsgál a bizottság?
Áttekinti valamint értékeli • a pedagógus által feltöltött, a védés alkalmával megvitatott portfóliót, • az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, • az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző
értékelését, • az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat. • Foglalkozást, illetve foglalkozásokat látogat és értékel. 24
A portfólió elemei szakmai önéletrajz a nevelő-oktató munka dokumentumai, különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óraterve a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, annak dokumentumai önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, annak dokumentumai a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása a szakmai életút értékelése
25
A vizsgált pedagógus kompetenciák 1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3. A tanulás támogatása 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. Folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 26
Kik végzik a minősítést?
Minősítővizsga esetén: • Elnökként a megyei kormányhivatal által delegált, felkészített, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő szakértő; • a pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója /gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt, felkészített alkalmazottja; • a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező alkalmazott. 27
Kik végzik a minősítést? Minősítő eljárás esetén: • Elnökként a megyei kormányhivatal által delegált, felkészített, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő szakértő; • a kormányhivatal által delegált köznevelési szakértő;
• a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője.
28
Kit nem kell minősíteni? Azt a pedagógus munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottat, aki a 2013. szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt. és a 138/1992. (X.8.) Korm. rendeletnek a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben ezek alapján a gyakornok „megfelelt” minősítést kap, őt a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.
29
2013 – 2014. várható eseményei A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást. A pedagógus-szakvizsgával, és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus 2014. április 30-ig kérelmezheti ideiglenesen a Pedagógus II. fokozatba 2015. január 1-jével történő besorolását.
20.000 portfólió tartalmi áttekintése után az érintett pedagógusok visszaigazolást kapnak. 400 gyakornok és 1200 pedagógus próba minősítésen esik át.
30
2015. várható eseményei A 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus legkésőbb 2018. december 31-éig a minősítési eljárásban köteles részt venni. A 2015. december 31-éig Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítővizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vagy a szaktanácsadói feladatok ellátásában (ha megfelel az egyéb jogszabályi feltételeknek).
31
C) Kik végzik az ellenőrzéseket és a minősítéseket? Olyan szakértők, akik: nagy pedagógusi és pedagógiai-értékelési tapasztalattal rendelkeznek, elvégzik a felkészítő 2x30 órás képzést, majd a tanúsítvány birtokában jelentkeznek a szakértői névjegyzék pedagógiai-szakmai ellenőrzés és minősítés szakterület megfelelő szakirányára, a megyei kormányhivataloktól az ellenőrzési tervek alapján felkérést kapnak.
32
Kedvezmények
Az a Mesterpedagógus (vagy 2015. december 31-éig Pedagógus I. v. Pedagógus II.) fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítővizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül:
neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti tizennyolc óránál (óvodapedagógus esetén huszonöt óránál), tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell.
33
A köznevelés információs rendszerének (KIR) megújítási folyamata a tanfelügyelet és a minősítés informatikai támogatása Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések lebonyolítását támogató informatikai rendszer a teljes ellenőrzési folyamatot támogatni fogja. - Az informatikai rendszer a KIR intézménytörzsi és személyi nyilvántartására fog épülni, valamint az országos szakértői névjegyzékkel is összekötésre kerül. - A cél, hogy az ellenőrzések adminisztrációs munkái egyszerűen elvégezhetőek legyenek a rendszer segítségével, s a rendszer minden szereplőt hatékonyan segítsen, legyen szó kormányhivatalról, intézményről, ellenőrzött pedagógusról, illetve az ellenőrzésben részt vevő szakértőről. A pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése szükségessé teszi, hogy a KIR központi nyilvántartásai támogassák az előmeneteli rendszer nyilvántartási feladatait, illetve a minősítési eljárások is a KIR-ben rögzített adatokra támaszkodva kerüljenek lebonyolításra a jövőben. - Ennek megfelelően a KIR személyi nyilvántartásában a 2013/2014. tanévtől kezdve rögzíteni kell a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez szükséges alap- és besorolási adatokat. - Az Oktatási Hivatal megkezdte a minősítési eljárásokban kiemelt fontosságú elektronikus portfólió felület (e-portfólió) kialakítását, mely szoros szimbiózisban fog működni a KIR személyi nyilvántartásával.
34
Az értékelési rendszerek kapcsolata
Önértékelés Tanfelügyeleti értékelés Pedagógus minősítés
35
Az értékelési rendszerek kapcsolata
36
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
37
