Tanári kézikönyv. Élõ környezetem Az ember szervezete és egészsége. 8. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Tanári kézikönyv Élõ környezetem Az ember szervezete és egészsége 8. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária

Tartalom

Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes

Bevezetõ gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 A nemzeti alaptanterv és a biológiai ismeretek rendszerének összefüggése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Nyomdai elõkészítés: Nagy László

A tankönyv és munkafüzet felépítése, tanmenetajánlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Tanmenet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Javaslatok a tanítási órák feldolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal

Néhány egyszerû kísérlet a munkáltató órákhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

A Kiadó minden jogot fenntart!

Fogalomgyûjtemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

Raktári szám: PK-00588

Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: 414-0363, Fax: 414-0246

Bevezetõ gondolatok Kedves biológia szakos Kollégák! Öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy munkájukhoz a Dinasztia tankönyvkiadó „Élõ környezetem – Az ember szervezete és egészsége” c. tankönyvét választották, amely a 8. osztályosok számára íródott. A módszertani kínálatban hosszú évek óta nem szerepel ilyen jellegû tankönyv, amely felépítését tekintve deduktív szerkezetû. A tankönyvhöz most megjelenõ tanári kézikönyv reményeink és szándékaink szerint segítséget nyújt a kollégáknak szakmai és módszertani tekintetben egyaránt. A módszertani ajánlások és a tanmenetjavaslat csupán iránymutatók. ezeket ki-ki tetszése szerint használhatja: részben vagy egészben, módosítva és kiegészítve, a helyi pedagógiai programokhoz, a lehetõségekhez és a körülményekhez igazítva. A tankönyvhöz tartozó „Témazáró feladatlapok” megoldásait is megtalálják a kézikönyvben, bízva abban, hogy ezzel is segítjük munkájukat. Hasonló módon ezzel a céllal készült a „Fogalomgyûjtemény” és a „Szakirodalom-ajánlás” is. Reményeink szerint mindenki számára hasznos kézikönyvet adunk közre. A legjobb szándék és akarat mellett is adódhatnak azonban észrevétlen hibák a tankönyvben és a munkafüzetben egyaránt. Ezért köszönettel fogadjuk, ha megosztják velünk a felhasználás során szerzett tapasztalataikat, amelyeket a kiadó címére kérünk továbbítani: Dinasztia Tankönyvkiadó Kft. 1155 Budapest, Tóth István u. 97. Szakmai örömökben és sikerekben is gazdag, eredményes oktató–nevelõ munkát kívánunk! Szarvas-Ballér Judit ügyvezetõ igazgató

Szombatiné Kovács Margit szerzõ

5

A nemzeti alaptanterv és a biológiai ismeretek rendszerének összefüggése A Nemzeti Alaptanterv az „Ember és természet” mûveltségi területtel kapcsolatos feladatokat és követelményeket a célkitûzéseibõl eredõen határozza meg, amelyek a sokoldalúan fejlett személyiség kialakulását állítják a középpontba. Természetismeret 1–6. Feladata: az elemi természettudományos nevelés, vagyis a megfigyelõképesség, az önálló ismeretszerzés, a logikus és kreatív gondolkodás fejlesztése: az életkornak megfelelõ megismerési módszerek és azok folyamatos gyakorlása által. A 7. évfolyamtól az ismeretek rendszere fizikára, kémiára, biológiára és egészségtanra tagolódik. Biológia és egészségtan 7–10. Feladata: – a természetismeret tanulása során megismert fajok, fogalmak tudatosítása, az ismeretek bõvítése, – a természettudományos gondolkodás és alapmûveltség elsajátításán túl a továbbtanulók számára különösen fontos a minél szélesebb körû biológiai mûveltség elsajátítása (a differenciált anyagkezelés éppen ezért fontos a minél szélesebb körû biológiai mûveltség elsajátítása (a differenciált anyagkezelés éppen ezért fontos eszköz a tanár kezében!). A biológia és egészségtan tanulmányozása során a tanulók megismerik: – az élõ és élettelen természet szoros kapcsolatát, – az élõvilág egységét és fejlõdését, – az élõlények állandóságát és változékonyságát, – az élõlények testfelépítése és életmódjuk közötti összefüggéseket. A biológiai ismeretanyag feldolgozása: 1. Alakítja a tanulókban a természet ismeretén és szeretetén alapuló, meggyõzõdésbõl fakadó tudatos és aktív természetvédelem igényét. 2. Bemutatja: az ember és a környezet szoros kapcsolatát. 3. Az emberi szervezet felépítésének és mûködésének megismerésével a tanulók tudatosan alkalmazhatják az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat. A 8. évfolyam egészségtananyaga a 6. évfolyamig elsajátított mentálhigiénés ismeretekre épülve bõvíti a tanulók ismereteit és tudatosítja a tanulókban az emberi szervezet felépítésének és mûködésének egységét, az egészséget megõrzõ szokásokat. BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN 8. – TANTERVAJÁNLÁS (DINASZTIA NAT-konform tantervek: Ember és természet 58. oldal) Összeállította: Szombatiné Kovács Margit

7

Az ember szervezete és egészsége Cél A tantárgyszakasz célja az emberi szervezet felépítésének és mûködésének, valamint az egyes szervek és szervrendszerek leggyakoribb elváltozásainak és betegségeinek megtanítása. Ezen ismeretek birtokában az egészséges életmód szabályainak tudatos alkalmazása az Általános egészségtan c. tantárgyszakasz tanításának megalapozása. Fontos az ok-okozati összefüggések felismertetése és megfelelõ módszerekkel történõ megismertetése. Tudják a tanulók a megtanult ismereteiket a gyakorlatban alkotó módon és tudatosan alkalmazni. Legyenek képesek önálló ismeretszerzésre és taneszköz használatra, ábra- és grafikonelemzésre. Szerezzenek jártasságot az egyszerûbb kvantitatív és kvalitatív kísérletek elvégzésében, azok eredményeinek rögzítésében és értékelésében. Követelmény A célként megfogalmazott ismeretelemek elsajátítása, azaz: Az emberi test felépítésének és mûködésének megismerése révén legyen képes felismerni az élõlények testfelépítése és életmódja közötti összefüggéseket, az ember és a környezet szoros kapcsolatát. Az emberi szervezet egyes szervrendszereinek és szerveinek elváltozásait, megbetegedéseit megismerve jusson el az egészséges életmód szabályainak tudatos alkalmazásához. Ismerje azokat a lehetõségeket, amelyek segítségével ezek a betegségek megelõzhetõek. Elméleti és gyakorlati ismereteinek birtokában lássa be, hogy az egészség érték, és legyen képes fizikai és pszichés egészségének, az egészséges környezetnek a megõrzésére. Ismerje az emberi szervezetet veszélyeztetõ anyagok hatását, tartózkodjék a különbözõ élvezeti és kábítószerek használatától. Legyen képes egyszerûbb (kvalitatív és kvantitatív) kísérleteket elvégezni a vizsgálat és a kísérlet eredményeit a célnak megfelelõ módon rögzíteni és értelmezni. Legyen jártas abban, hogy a testével, életmûködésével, egészségével kapcsolatos ismereteket a népszerûsítõ mûvekbõl is miképp tudja megszerezni. Ismerje az ember testfelépítésének, mûködésének, betegségeinek megismerésében szerepet játszó kutatók (Vesalius, Harvey, Pavlov, Szent-Györgyi) munkásságát. Elõzmény A tanulók a „Természetismeret” keretében a 4. évfolyam végére megismerték a 6–10 éves gyermek életmûködéseinek (mozgás, táplálkozás, légzés) fõbb jellemzõit, élettani igényeit (pihenés, hõ háztartás, tápanyagok) és leggyakoribb betegségeit. A 6. évfolyam befejeztével ezen ismeretek tovább bõvültek a 10–14 éves gyermek életmûködéseinek jellemzõivel, élettani igényeivel és leggyakoribb betegségeivel. Megismerték továbbá: 1. A serdülés folyamatát és annak megnyilvánulásait (a bõr elváltozásai, mozgás, hangmagasság, másodlagos nemi jellegek, stb.). 2. A személyi higiéniát a kamaszkorban. 3. Az elsõsegélynyújtást. 4. A betegápolást a családban. R észei Az emberi test szervezõdése A kültakaró és a mozgás Az ember anyagcseréje A szabályozás A szaporodás és az egyedfejlõdés Értékelés A biológia szakmódszertanából ismert értékelési lehetõségek a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve alkalmazhatók: 8

– a fogalmak pontos ismerete és értelmezése, – az ok-okozati összefüggések felismerése, – az összefüggõ témák önálló kifejtése szóban vagy írásban, – egyszerû kvantitatív és kvalitatív kísérletek végzése jártasság szinten, – gyûjtõmunka, kiselõadás, – vetélkedõkben való részvétel, – témazáró írásbeli dolgozat, – önálló taneszköz használat, – ajánlott irodalom feldolgozása és alkalmazása – ábra- és grafikonelemzés, – a munkafüzet feladatainak önálló megoldása, – híres kutatók, tudósok munkásságának feldolgozása, megismerése. Feltételek A tanórák megtartására javasolt a szaktanterem, amennyiben rendelkezésre áll. Egyéb szükséges eszközök: emberi csontváz, emberi torzó, vizuális szemléltetõeszközök, például diaképek, videó filmek, írásvetítõ stb., transzparensek, faliképek, rajzok, CD-számítógépes programok, modellek, például a bõr, a szem, a fül stb.

Az emberi test szervezõdése Cél Tudatosítsuk, hogy az élõlények szervezõdési szintjeinek alapja a sejtes szervezõdés. Ismertessük meg az emberi test sejtjeinek közös jellemzõit, a legfontosabb sejtalkotókat és azok jellemzõit, a testünket felépítõ szöveteket és azok típusait, mûködésüket. A kísérletezés módszerének gyakorlására tervezzünk munkáltató órákat a sejtet felépítõ szerves és szervetlen vegyületek kimutatására, a különbözõ típusú szövetek felismerésére. Ismertessük meg a tanulókkal a mikroszkóp történetét, felépítését és mûködését. Vizsgáljunk meg mikroszkóppal egyszerûbb metszeteket, gyakoroltassuk a látottak lerajzolását. A kísérletek, vizsgálódások alkalmával mindig ügyeljünk az eredmények megfelelõ módon történõ rögzítésére és értelmezésére. Követelmény Ismerje meg a tanuló az élõvilág és az emberi test szervezõdési szintjeit, értse meg ezek összehangolt mûködésének lényegét (sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezetek, populációk, életközösségek és a bioszféra). Tudja az ember helyét és szerepét a bioszférában, felelõsségét a környezet dinamikus egyensúlyának megtartásában. Az egyed feletti szervezõdési szintek (populációk, életközösségek, bioszféra) részletes ismerete nem követelmény. A rendszerben való elhelyezésük viszont fontos a késõbb (9–10. osztály) tanítandó életközösségek miatt. A célkitûzések és követelmények ismeretében a fogalmak pontos definiálása és értelmezése, az ember és a környezete, a bioszférában elfoglalt helyének és szerepének megértése szintén fontos. Tartalom Lásd a tankönyvben. Értékelés A fogalmak definitív ismerete. Jártasság az egyes szövettípusok felismerésében és jellemzésükben. A munkafüzet kapcsolódó feladatainak megoldása. Feltételek Metszetek, diaképek használata az emberi testet felépítõ sejtek, szövetek bemutatására, mikroszkóp. 9

A kültakaró és a mozgás Cél A bõr felépítése és mûködése, a bõr betegségei és ápolása, megismertetése. A mozgás szervrendszer aktív és passzív részeinek felépítése és mûködése, a szervrendszer leggyakoribb betegségei, sérülései és megelõzésük. Követelmény: Ismertessük meg a tanulókkal a bõr rétegeit, fõ jellemzõit és a bõrfüggelékeket. Érjük el, hogy megértsék a bõr ápolásának és tisztán tartásának fontosságát, alkalmazzák tudatosan az erre vonatkozó ismereteiket. Ismerjék a leggyakoribb bõrelváltozásokat, a megelõzés módjait az egyes bõrbetegségek esetén. A mozgás szervrendszer aktív és passzív részeinek tanításánál emeljük ki a felépítés és mûködés egységét, a csontváz és izomzat együttmûködését. Ismerjék a tanulók példákkal együtt a csontok kapcsolódásának típusait. Értsék meg az összehasonlító példákon át az életmód és a mozgás szervrendszer fejlõdését az evolúció során. Tudatosítsuk a leggyakoribb mozgásszervi elváltozások és betegségek, valamint sérülések megelõzésének módjait. Tartalom Lásd a tankönyvben. Értékelés A fogalmak és az összefüggések rendszeres ellenõrzése, azok definitív ismerete, az e témához kapcsolódó munkafüzeti feladatok megoldása. A felépítés és mûködés egységének pontos ismerete. A tanultak gyakorlatban történõ alkalmazásának képessége, Témazáró feladatlap a fejezet végén. Feltételek A bõr felépítését bemutató modell használata, valamint a csontváz és emberi torzó. Diaképek, videó filmek, számítógépes programok.

Az ember anyagcseréje Cél A táplálkozás, légzés, keringés és kiválasztás szervrendszerének felépítése és mûködése, betegségeik és azok megelõzése. Egyszerûbb élettani kísérletek végzése. Ismerjék meg azokat a híres tudósokat, akiknek munkássága kapcsolható a tananyaghoz. Követelmény Az anyagcsere folyamatainak tanításánál legfontosabb feladatunk, hogy értse meg a tanuló ezek kapcsolatát, élettani, mûködésbeli egységét (lebontó, építõ folyamatok). Fizikai és kémiai ismereteire alapozva értse meg az anyagcsere és a mozgás kapcsolatát. A táplálkozás szervrendszere: Tanítsuk meg a szervrendszer részeit és azok mûködését. Ismerjék meg a tanulók ezek részvételét az emésztés folyamatában és az anyagfelvételben. Fontos a fogápolás jelentõségének tudatosítása, az egészséges táplálkozás fontosságának hangsúlyozása. A vitaminok emberi táplálkozásban betöltött szerepét feltétlenül meg kell ismertetnünk. Fontos képzési cél a szervrendszer betegségeinek és azok megelõzési módjainak megismertetése.

10

A kiválasztás szervrendszere: A szervrendszer részeinek és mûködésének megismertetésén túl tudatosítsuk a tanulókban, hogy a lebontó folyamatokban termelõdõ fölösleges anyagokat minden szervezet kiválasztja magából. A vese és a húgy-utak betegségeinek ismerete minimális követelmény. A légzés szervrendszere: A légzés folyamatainak tanítása során ismerje meg a tanuló az ember légzõ szervrendszerének felépítését, a ki- és a belégzés mechanizmusát, a hangképzés módját. Fontos a szervrendszer betegségeinek ismerete, azok megelõzésének tudatosítása, a légzõ felületet csökkentõ hatások következményeinek megismertetése. A keringés szervrendszere: A szervrendszer részeinek és azok mûködésének megismertetésén túl fontos didaktikai feladat: 1. A vér anyagszállításának és védõ mûködésének tudatosítása (gázok, tápanyagok, bomlástermékek és hormonszállítás, belsõ védekezés, véralvadás). 2. Ok-okozati összefüggések felismertetése, logikus gondolkodásra nevelés az egészséges életmód és a keringési rendszer betegségeinek ismeretében. Kiegészítõ anyagként javasolt tárgyalni a nyirokkeringési rendszert. Munkáltató óra keretében ajánlott a különbözõ számítások, vizsgálódások beiktatása, a sejtanyagcsere felépítõ és lebontó folyamatai összefüggéseinek megismertetése. Tartalom Lásd a tankönyvben. Értékelés Az értékelés legfontosabb szempontja, hogy mennyire értette meg a tanuló az anyagcsere részfolyamatainak összefüggéseit, az egyes szervrendszerek felépítését és mûködését, valamint azok megbetegedéseinek megelõzését. Tudja az egyes szervek szervezetben elfoglalt helyét. Fontos, hogy folyamatosan ellenõrizzük a tanulók ezen ismereteit mind szóban, mind pedig írásban, valamint a rögzítésre használjuk a munkafüzet feladatait. A témakört feladatlappal fejezzük be. Feltételek Legyenek a témát jól szemléltetõ videó filmek, diaképek, esetleg mûködõ modellek, szakkönyvek, transzparensek. Mindezek mellett legfontosabb a tanári magyarázat és közlés.

A szabályozás Cél Az idegrendszer felépítése és mûködése, a belsõ elválasztású mirigyek és mûködésük, az érzékszervek és mûködésük megtanítása. A szabályozó szervrendszer és betegségei, azok megelõzése. Az élvezeti és kábítószerek hatása az idegrendszerre. Vizsgálatok és kísérletek. A fejezet tanításának célja továbbá annak megértetése, hogy a szabályozás által lehetséges a szervezet belsõ egyensúlyának fenntartása és egyben a környezet változásaihoz való alkalmazkodás. Követelmény Ismertetnünk kell a tanulókkal, az idegrendszer fõbb részeit, mûködésüket, a belsõ elválasztású mirigyeket és azok mûködését. Ismerje az idegsejt felépítését, a központi idegrendszer fõ részeit. Tudja, hogy az agykéreg elsõsorban az akaratlagos szabályozás központja, tudjon erre példát mondani. Tudja, hogy az ember szervezetében hol termelõdnek és hogyan hatnak a különbözõ hormonok. Ismerje az ember érzékszerveinek felépítését 11

és mûködését. Az érzékszervek, a szabályozás megbetegedéseinek ismerete, az idegrendszer mûködését befolyásoló élvezeti és kábítószerek megismertetése rendkívül fontos egészségnevelési szempont. Tartalom Lásd a tankönyvben. Értékelés A cél- és követelményrendszerben foglaltaknak megfelelõen a fogalmak és összefüggések pontos ismerete és alkotó módon történõ alkalmazása. A témakört témazáró feladatlappal értékeljük, illetve folyamatosan biztosítjuk a munkafüzet feladatai révén a rögzítést. Feltételek A témakör tanítása, illetve annak a tanulók részérõl történõ elsajátítása nehézségénél fogva több problémát okoz, mint az egyéb tananyagoké. Ezért igen fontos a tanári magyarázat és a megfelelõ vizuális szemléltetés alkalmazása: Videó filmek a témához kapcsolódóan, valamint szakkönyvek használata, szükség szerint táblai rajz.

A szaporodás és egyedfejlõdés Cél A férfi és a nõi szaporító szervrendszer részeinek és azok mûködésének, a szervrendszer leggyakoribb betegségeinek, valamint az egyedfejlõdés szakaszainak megtanítása. Tudatosuljon a tanulóban, hogy szervrendszere nem azonos ütemben fejlõdik a többi szervrendszerével, a korai szexuális élet ártalmas lehet, az önmegtartóztatás viszont egyáltalán nem káros. Értse meg, hogy az egyes emberek egyedfejlõdése különbözõ ütemû, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentõs fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyen toleráns a retardált fejlõdésû és fogyatékos társaival szemben. Követelmény A tudatos és tervszerû családtervezés, a nemi betegségek és ezek megelõzési módjainak megismertetése. Ismerjék a férfi és nõi ivarsejt közötti különbséget, a megtermékenyítés folyamatát, a menstruációs ciklust, az egyedfejlõdés szakaszait és azok jellemzõ élettani sajátosságait, a mennyiségi és minõségi változásokat. Legyenek képesek a grafikonok és ábrák elemzésére. A szaporodás kromoszomális alapjainak ismerete csupán kiegészítõ anyag, mivel részletes tárgyalására a 10. osz­tályban (Az öröklõdés alapjai) kerül sor. A kromoszóma fogalmának megtanítása és az utód nemének meghatározásában való szerepe (ivari kromoszóma) kapcsolódik érdemben a jelen tananyaghoz, ezért javasolt itt ismertetni. Tartalom Lásd a tankönyvben. Értékelés A cél- és követelményrendszerben megfogalmazottak alapján: a tanult fogalmak, ismeretek alkotó módon történõ, tudatos alkalmazása. Az ábraelemzõ és grafikon olvasási képesség életkori sajátosságoknak megfelelõ szintû elsajátítása. Az egyes témák összefüggõ, logikus, önálló kifejtése írásban vagy szóban. A témakör végén témazáró feladatlap. Feltételek Biztosítandók olyan vizuális szemléltetõeszközök, amelyek az anyag megértését szolgálják például a videó film, diaképek. Ezen túl a legfontosabb a tanári magyarázat és közlés, mint módszer. Javasolt a különbözõ szakirodalom használata, a grafikonok és ábrák elemzésének gyakorlása. 12

A tankönyv és munkafüzet felépítése, tanmenetajánlás A tankönyv „Az ember szervezete és egészsége” c. tankönyv is az „Élõ környezetem” tankönyvcsalád tagja, amelyet munkafüzet és témazáró feladatlap egészít ki. A tankönyv felépítését tekintve deduktív szerkezetû. Ez a típusú tankönyv régóta nem szerepelt a módszertani kínálatban. A deduktív módszer lehetõvé teszi az empirikusan nyert szabály alkalmazását (szabály – példa – szabály). Mégis sokan inkább kedvelik az induktív módszert, mondván, hogy lényegesen hatékonyabb a deduktív eljárásnál, amely viszont sok egyéni munkát kíván az otthoni tanulás során a tanulótól. A tanár személyiségétõl is függ, hogy melyik módszert tartja eredményesebbnek. Kétségtelenül a deduktív módszer a kreatív, intellektuális óravezetést kedvelõ kollégának kedvez. A deduktív módszer hatékony az elsajátított ismeretek alkotó módon történõ felhasználásában és a logikus gondolkodás fejlesztésében egyaránt. A 8. osztályos tankönyv szövegterjedelme megfelel az adott korosztály teljesítõképességének. A tankönyv nem tagolódik logikai egységekre, nem jelzõdik benne, mikor kell elvégezni a munkafüzet feladatait. Jellegébõl adódóan ugyanis a tanulók munkáját a pedagógus irányítja, összehangolva a tankönyv és a munkafüzet anyagát. A megadott feladatokon túl az egyéni elképzelések és bevált módszerek is alkalmazhatók tetszés szerint a tanítási órákon a gyakorlásra, rögzítésre stb. A hagyományosnak számító összefoglaló kérdések a leckék végén könnyítik az önellenõrzést, a lényegkiemelést és a rögzítést. Természetesen ezek mellett (vagy akár helyettük) más kérdések – több vagy kevesebb – is alkalmazhatók. A tankönyv ismereteinek elsajátítása egyáltalán nem jelenti a szöveg szerinti leckefelmondást. A tanulóknak az elsajátított ismeretanyag megértésérõl, az ok-okozati összefüggések felismerésérõl, a logikus gondolkodásról és az ismeretek gyakorlatban való alkalmazásának képességérõl kell tanúbizonyságot tenni. Nagyon fontos, hogy a továbbtanulók számára biztosítsuk azokat a többletismereteket, amelyek a késõbbiekben fontosak lehetnek számukra. Mindezeket differenciálással, önálló munkáltatással, az órákon történõ jegyzeteléssel (lényegkiemelés gyakorlása) stb. biztosíthatjuk. A tankönyv színes ábraanyaga jól egészíti ki a szövegben megfogalmazott ismereteket és azok feliratai, magyarázatai sokszor új információkkal bõvítik a tanultakat. Minden egyes leckében kiemelten (vastagon szedve) szerepelnek a megtanítandó fogalmak. A tankönyv teljes felépítése követi az egyes anyagrészek tárgyalása során a felépítés–mûködés egységének bemutatását.

A munkafüzet A munkafüzet a jól ismert hagyományos elemekre épülõ: rajzos feladatokkal, ábrákkal, grafikonokkal. A feladatok mennyisége egy-egy órára méretezett, megoldásuk bár nem kötelezõ, mégis ajánlott, hiszen ezek segítik a lényegkiemelést és az ismeretek rögzítését. A nehezebb feladatokat használhatjuk a differenciálásra is. Semmiképpen nem javaslom a munkafüzet feladatainak otthoni megoldatását, hiszen ez által elveszítené eredeti funkcióját. Feltétlenül fontos, hogy a feladatokat a megoldás után kontrolláljuk és javíttassuk. Követeljük meg a tanulóktól, hogy a munkafüzet megoldásai szakmailag és a helyesírás szempontjából egyaránt hibátlanok, külalakjukat tekintve esztétikusak legyenek. Ahogyan a tankönyvcsaládhoz tartozó munkafüzetekre általában, úgy erre is jellemzõ a feladatok melletti oldalon található „Ezt tanultam!” c. összefoglaló részek. Ezek a leckék legfontosabb ismereteit, fogalmait rögzítik rajzban vagy szövegben, megkönnyítendõ ezzel is az otthoni tanulást. 13

Tanmenet

Témazáró feladatlapok Valamennyi fejezethez témazáró feladatlap készült, minden esetben „A” és „B” variációban. A feladatok mindkét esetben hasonlóak, nehézségüket és a megoldásukra fordítandó idõtartamot tekintve is. A megadott értékelési rendszer segíti a kollégák munkáját. Hasonló céllal adtam meg a feladatlapok megoldásait is a kézikönyvben. FONTOS! A tankönyv mégoly színes és szép ábraanyaga és a munkafüzet sem pótolhatják a szemléltetést. A tananyag jellegébõl adódóan modellek, emberi csontváz, emberi torzó, diaképek, applikációs képek, mikroszkóp, preparátumok, metszetek, szakkönyvek, illetve az emberi test mûködésérõl készült különbözõ videó filmek, esetleg CD számítógépes programok segíthetik a tanár munkáját, hiszen itt élõ szemléltetésre szinte alig van lehetõség.

Tematikus összesített óraterv Témakörök Az emberi test szervezõdése A kültakaró és a mozgás Az ember anyagcseréje



Témakör A tanítási óra anyaga

2. Év eleji ismétlés

7

Ismert fogalmak

Az emberi test szervezôdése Ember és a bioszféra

Ismerd meg a mikroszkópot!

Ismerkedés a tankönyvvel és a munkafüzettel. A tanév munkájának elôkészítése, megszervezése.

A „Természetismeret” 6. „Testünk és életmûködéseink” címû anyagban tanultak felelevenítése: Az ember testfelépítése, életmûködései Az egészség feltételei (mozgás, táplálkozás, stb.) Személyi higiénia a kamaszkorban, Egészséget károsító szokások.

A szervezôdési szintek (egyed alatti és feletti) megismertetése. Az élet elterjedésének területe: a bioszféra, amelynek az ember is tagja, vele kölcsönhatásban él.

Összetett nagyító. Részei: állvány, tárgyasztal, tükör, tubus, tárcsa, szemlencse, finom- és durva beállító csavar. Vizsgálható vele: kenet, metszet, nyúzat.

A tankönyv jelrendszere A mikroszkóp részei (állvány, tárgyasztal, tükör, tubus, tárcsa, szemlencse, finom- és durva beállító csavar), kenet, metszet, nyúzat

12

Ismétlõ, összefoglaló órák

6

Szabadon felhasználható órák

4

Új fogalmak

54 Össze­függés, folyamat

Megjegyzés

4.

Mit tanultál eddig az emberrôl?

11

A szaporodás és az egyedfejlõdés

3.

Mirôl tanulsz az idén?

7

Szemléltetés, koncentráció

14

1.

Óraszám

7

Összesen

Óraszám

s z e p tembe r

Munkaés tananyag

A szabályozás

Munkáltató órák

Hónap

Az ember és a környezet kölcsönhatása. tankönyv, munkafüzet

A tanév során felhasználható, a tankönyvben ajánlottakból néhány könyv bemutatása.

Képes Usborne Enciklo­pédia (Novo­ trade, Bp. 1990.)

Gyûjtött, olvasott könyvek, folyóiratok idevonatkozó cikkei.

Mikroszkóp, tárgylemez, fedôlemez, preparátum.

R. T. Dasman: Óvjuk bolygónkat (Gondolat, Bp. 1975)

Aliverti-CiccioliLandi: Élet a mik­ roszkóp alatt (Móra, Bp. 1976)

15

Hónap Óraszám

Hónap

o k tóbe r 5.

6.

7.

8.

Munkaés tananyag

Ismert fogalmak

Új fogalmak

A testünket felépítô sejtek közös jellemzôi

Testünk szövetei

A bôr – szervezetünk elsô védelmi vonala

Bôrünk egészsége

A sejt fogalma, a legfontosabb sejtalkotók (sejthártya, sejtplazma, sejtmag, sejtszervecskék). A sejt mûködése.

A szövet fogalma, a legfontosabb szövettípusok (hám-, kötô-, támasztó-, izom- és idegszövet), felépítésük és mûködésük, elôfordulásuk az emberi testben

A bôr szervezetünk elsô védelmi vonala. Rétegei: hám, irha, bôralja. Az egyes rétegek szöveti felépítése, mûködése. A verejték- és faggyúmirigyek felépítése és mûködése. A hám szaruképzôdményei: köröm, szôr-, illetve hajszál.

A dermatológia fogalma. A bôr különbözô elváltozásai és betegségei. A bôr tisztántartása és ápolása (test, arc, láb, köröm, haj, ruházat), a napozás fontossága és veszélyei

egysejtû és soksejtû élôlények

sejthártya, sejtfal, sejt közötti állomány

hámszövet, szaruréteg, faggyú- és verejtékmirigy, laza rostos kötôszövet, zsírszövet

sejthártya, sejtplazma, sejtmag, sejtszervecskék, kromoszóma, DNS

hám-, kötô-, támasztó-, izomszövetek, idegszövet

védelmi vonal, hámréteg, irharéteg, bôralja, külsô elválasztású mirigy

bôrbetegségek

A bôrben (hámréteg) lévô festékanyag és a fényelnyelés közötti összefüggés. Az izzadás kiválasztás és hôszabályozás is egyben: a verejtékmirigyek mûködése és a környezet hômérséklete közti összefüggés.

A környezeti tényezôk hatása a bôrre.

emberi bôr modellje, tankönyv képei, diaképek, fóliák, applikáció

az emberi bôr modellje

Össze­függés, folyamat

Tankönyv képei, ábrái, mikroszkópi Szemléltetés, képek sejtrôl (növényi koncentráció állati és emberi sejt összehasonlítása), sejtmodell

Tankönyv képei, ábrái, mikroszkópi képek egyes szövetekrôl, fóliák

M. Aszpiz: A láthatatlan látható (Móra, Bp. 1984)

Képes Usborne Enciklopédia (Novotrade, Bp. 1990) Vígh H.B.-Kondics: Ös�szehasonlító szövettan (Tankönyvkiadó, Bp. 1989)

Megjegyzés

16

9.

10.

11.

12.

13.

Témakör

Témakör A tanítási óra anyaga

Óraszám

n o v embe r

A csontváz – a mozgás passzív szervrendszere

A vázizomzat – a mozgás szervrendszer aktív része

A mozgásszervek elváltozásai és betegségei

Ismétlô-, összefoglaló óra

A vízizmok felépítése, funkciója és mûködése. Az izmok a táplálék kémiai energiáját mozgási energiává alakítják.

Testtartás és gerincelváltozások.

Munkaés tananyag

A mozgás fogalma. A mozgás szervrendszer passzív és aktív részei. A csontok típusai, funkcióik és felépítésük. A csontok kapcsolódási típusai. Az emberi csontváz legfontosabb csontjai.

Az emberi test szervezôdése – A kültakaró és a mozgás címû fejezetben tanultak összefoglalása és gyakorlása.

Ismert fogalmak

csontváz, koponya, törzs, gerincoszlop, végtagok, vállöv, medenceöv, ízület

izomsejt, izomszövet, izomrost

gerincoszlop, végtagok

vázizom, ín, ínhüvely, izomláz

angolkór, izomgörcs, bokasül�lyedés, lúdtalp, rándulás, ficam

Új fogalmak

aktív és passzív szervrendszer, összenövés, varrat, lapos- és csöves csont, csonthártya, velôüreg, tömör és szivacsos csontállomány, vörös és sárga csontvelô, agy- és arckoponya, állkapocs, keresztcsont, medencecsont, kulcscsont, lapockacsont.

Össze­függés, folyamat

A csontok összetétele, szerkezete, valamint rugalmassága és szilárdsága közötti ös�szefüggés.

A tanítási óra anyaga

emberi csontváz, a tankönyv ábrái, fiziSzemléltetés, ka (egykarú emelô), koncentráció dekalcinált és égetett csontok.

Ann Kramer: Képes gyermekenciklopédia (Park, Bp. 1992) Megjegyzés

Témazáró felmérés

A mozgásszervek egészsége és az életmód közötti összefüggés. Fizika: energia megmaradás törvénye. Emberi torzó, diaképek, fóliák, a tankönyv ábrái

emberi csontváz, tankönyv ábrái.

az eddig használt eszközök válogatva, munkafüzet feladatai

Takács L.: Sport a családban (Sport, Bp. 1973) Dr. Berend M.: Szabadidô könyv (Sport, Bp. 1983)

17

Hónap Óraszám

de c embe r 14.

15.

Hónap 16.

Témakör A táplálkozás szervrendszere

Az emésztés folyamata

A testünket felépítô tápanyagok

Munkaés tananyag

Az anyagcsere fogalma. A táplálkozás fogalma. Az emésztô szervrendszer szakaszai és felépítése. A fog részei

Az emésztés fogalma és folyamata. Az emésztônedvek termelôdése és hatása.

Táplálék, szerves és szervetlen tápanyag, salakanyagok.

bélcsatorna, fogtípusok

fehérje, szénhidrát, zsírok, víz

szerves és szervetlen tápanyagok

táplálkozás, tápanyag, a fog részei, garat, gégefedô, nyelôcsô, gyomor, vékonybél és szakaszai, vastagbél, vakbél, végbél

gyomornedv, epe, máj, hasnyál, bélnedv, bélboholy

nukleinsavak, salakanyagok

Új fogalmak

Össze­függés, folyamat Szemléltetés, koncentráció

Megjegyzés

Óraszám

Munkaés tananyag

dr. Obál Ferenc: Az emberi test (Gondolat, Bp. 1982)

Ismert fogalmak

Új fogalmak Kémia 8–10. osztály

fogmodell, fogtípusok, gégemodell, tankönyv ábrái, fóliák

A tanítási óra anyaga

Az életmód, a táplálkozás és az egészség összefüggése

Az ember emésztô szervrendszere (fólia), emberi torzó, fogmodell, K: Az állatok táplálkozása

18.

19.

20.

A vitaminok

A tápcsatorna és az anyagcsere betegségei

A táplálkozással kapcsolatos számítások

A kiválasztás szervrendszere

A vitaminok szerepe és jelentôsége. A legfontosabb vitaminok elôfordulása és hiányukban kialakuló betegségek

A száj, a gyomor és a bélcsatorna betegségei, rendellenességei.

A tápanyag átalakulása az életmûködéshez szükséges energiává. Az energia felhasználása, a felhasználás hatékonysága.

A kiválasztás fogalma. A vizeletkiválasztó szervrendszer részei. A vese felépítése és mûködése.

tápanyag

fogszuvasodás, foglepedék, fogkô

C-vitamin, nyál, epe, cukor, zsír

sejthártya

A-vitamin, B1- vitamin, B12- vitamin, C-vitamin, D-vitamin, E-vitamin, K-vitamin

herpesz, száj- és gyomorrák, májsorvadás, hepatitisz, hasmenés, székrekedés, vakbélgyulladás, bélelzáródás, bélférgesség

napi energiaszükséglet

hajszálér gomolyag, szûrlet, kanyarulatos csatorna, vese részei, vízháztartás

energia, energiaváltozások (fizika)

A táplálék minôsége és az egészség összefüggése

Kémia (katalizátorok)

tankönyv ábrái

Munkafüzet feladatai

Szent-Györgyi A.: Válogatott tanulmányok (Gondolat, Bp. 1983)

J. McLain: A táplálkozás és az egészséged (Soros Fundation, New York, 1992)

Rózsahegyi M.Wajand J.: 575 kísérlet a kémia tanításához; dr. Lénárd G.: Biológiai laboratóriumi vizsgálatok (gimn. tankönyv)

Össze­függés, folyamat Szent-Györgyi A.: Az élet jellege (Gondolat, Bp. 1973)

Szemléltetés, koncentráció

Megjegyzés

18

17.

Témakör

A tanítási óra anyaga

Ismert fogalmak

j a n u á r

Kémia (oldatok), fizika (párolgás), tankönyv ábrái, fóliák, vesemodell

19

Hónap Óraszám

f eb r u á r 21.

22.

Hónap 23.

24.

Témakör A tanítási óra anyaga

Munkaés tananyag

A kiválasztó szervek betegségei

A légzés szervrendszere

A hangadás. A légzôszervek betegségei

A vér – szervezetünk második védelmi vonala

A kiválasztó szervek leggyakoribb betegségei. A mûvese.

A gázcsere lényege. Az ember légzô szervrendszerének részei. A be- és kilégzés folyamata.

A hangképzés lényege és zavarai. Légzôszervi megbetegedések. A levegô­ szennyezés, a dohányzás károsító hatásai.

A vér szövettípusa, összetétele, véralkotók.

mellkas, légzô felület, tüdô

gége, gégefedô, nikotin, kátrány, passzív dohányzás

kötôszövet, sejt, sejt közötti állomány, oxigén, széndioxid, vörös csontvelô

gázcsere, mellhártya, rekeszizom, léghólyagok, hörgôk, hörgôcskék

Új fogalmak

Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés

25.

26.

27.

28.

29.

Témakör

Ismert fogalmak

Össze­függés, folyamat

Óraszám

f eb r u á r

napi folyadékfogyasztás fontossága

tüdôrák, tüdô- és mellhártyagyulladás, hangszalagok, hangképzés

A vér- és a nyirokkeringés

A vérkeringés betegségei

A vérkeringéssel és a légzéssel kapcsolatos számítások, vizsgálatok

Ismétlô-, összefoglaló óra

A szív felépítése és mûködése. A pulzus. A kis és nagy vérkör. A nyirokrendszer felépítése

A vérkeringés leggyakoribb betegségei.

A vérkeringéssel és a légzéssel kapcsolatos számítások, vizsgálatok, grafikonelemzés gyakorlása.

Az ember anyagcseréjérôl tanultak összefoglalása (táplálkozás, légzés, kiválasztás, vérkeringés).

keringési rendszer, pulzus

vérnyomás

pulzus, légzésszám, szén-dioxid

nyirok, nyirokszervek, kis és nagy vérkör, billentyûk, szisztolés és diaszisztolés nyomás

leukémia, agyvérzés, embólia, infarktus, visszértágulat, vészes vérszegénység, szervátültetés

tüdôtérfogat

A pulzusszám változása fokozott munkavégzéskor

Az életmód és a keringési rendszer betegségei közötti összefüggés

anyagszállítás Szemléltetés, az állatokban, koncentráció tankönyv ábrái, szívmodell

tankönyv ábrái, EKG-diagramm, vérnyomásmérés

A tanítási óra anyaga

Munkaés tananyag

vörös- és fehérvérsejtek, vérnedv, vérlemezkék, belsô védelmi vonal, véralvadás, véradás, vérátömlesztés, vércsoportok (A, B, AB, 0)

Ismert fogalmak

Új fogalmak

A tüdô mûködése és a mellkas mozgása közötti különbség. tüdômodell, kísérletek, fizika (légnyomás)

gégemodell, tankönyv ábrái

mikroszkóp: emberi vér, csirkevér (kémcsôben), tankönyv ábrái

Össze­függés, folyamat

matematika (térfogat számítások), kémia

Témazáró felmérés

az eddig használt eszközök válogatva, munkafüzet feladatai

Megjegyzés

20

21

Hónap Óraszám

m á r c i u s 30.

31.

Hónap 32.

33.

Témakör A tanítási óra anyaga

Új fogalmak

Az életfolyamatok szabályozása

Az idegrendszer

A feltétlen és a feltételes reflex

A hormonrendszer

A szabályozás fogalma és alapelvei.

Az idegsejt felépítése, az idegrendszer részei. Szimpatikus és paraszimpatikus rendszer. Emlékezés, alvás, intelligencia.

A reflex fogalma. A reflexkör (-ív). A feltételes és feltétlen reflexek mûködése.

Az élôvilág két fontos szabályozó rendszere (idegrendszer, hormonrendszer). Hormonok fogalma

környezeti tényezôk

sejt, szövet, szervrendszer

szabályozás

mirigyek, kiválasztás, hasnyálmirigy

szabályozás, inger, ingerület, receptor, érzôés mozgató idegsejt

idegsejt, idegrost, felvevô és leadó nyúlvány, központi és környéki idegrendszer és részei, emlékezet, intelligencia

reflex, reflexkör, feltételes és feltétlen reflex, elsô és második jelzôrendszer, tudat, gondolkodás

belsô elválasztású mirigyek (agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékvese), hormonok (tiroxin, adrenalin) A szabályozás; Az ember emésztô szervrendszere

Össze­függés, folyamat táblai rajz, tankönyv Szemléltetés, ábrái, fóliák koncentráció

Megjegyzés

22

34.

35.

36.

37.

Témakör

Munkaés tananyag

Ismert fogalmak

Óraszám

m á j u s

Csaba Gy.: Biológiai szabályozás

emberi agy modellje, csontváz (gerincoszlop), tankönyv ábrái, fóliák

tankönyv ábrái, térdreflexkísérlet bemutatása

A tanítási óra anyaga

A szabályozás zavarai és betegségei

A szem: a látás szerve

Mechanikai és vegyi érzékszervek

Vizsgálódások az érzékszervekkel

A leggyakoribb idegrendszeri és hormonális megbetegedések.

A szem felépítése, mûködésének bemutatása. A leggyakoribb szemhibák és betegségek.

Mechanikai (fül, bôr) és vegyi (orr, nyelv) érzékszervek felépítése és mûködése.

Közeli és távoli tárgyak vizsgálata. A pupilla tágasságának változása fény hatására. Hideg- és melegpontok száma a bôrben. A középfül ürege és a számüreg kapcsolata.

napirend, életmód

fény, inger, ingerület, receptor, érzet, érzékelés

inger, ingerület, érzet, érzékelés

struma, golyva, Basedow-kór, kretenizmus, acromegalia, óriás- és törpenövekedés, elmebajok

érzékszerv, ideghártya, látóideg, látóközpont, szivárványhártya, szaruhártya, pupilla, szemlencse, szemhéj, szemgolyó, csapok, pálcikák

külsô, közép-, belsô fül és részei (csiga, hallóideg, hallósejtek, félkörös ívjárat, dobhártya), ízlelôbimbók és – szemölcsök, szaglóhám

Természetismeret 6. Szemléltetés, osztály koncentráció

a szem modellje, tankönyv ábrái, fóliák, fizika (fény)

fülmodell, tankönyv ábrái, fóliák, citromlé, konyhasó és cukoroldat

Megjegyzés

L. Schneidl: Hogyan érzékelünk? (Móra, Bp. 1976)

Munkaés tananyag

Ismert fogalmak

Új fogalmak

Össze­függés, folyamat Egészségügyi ABC (Medicina, Bp. 1968)

A kísérletek változtathatók egyéni elképzelés szerint

23

Hónap Óraszám

á p r i l i s 38.

39.

Hónap 40.

41.

Témakör A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak

Új fogalmak

42.

43.

44.

45.

Témakör Ismétlô-, összefoglaló óra A szabályozásról tanultak

Témazáró felmérés

A férfi nemi szervek

A nôi nemi szervek

A külsô és belsô férfi nemi szervek felépítése és mûködése

A külsô és belsô nôi nemi szervek felépítése és mûködése

pubertás

serdülôkor, szervrendszerek, menstruáció

hímvesszô, makk, fityma, herezacskó, herék, dülmirigy, ondóhólyag, ondó

elsôdleges és másodlagos nemi jellegek, szeméremtest, hüvely, méh (méhtest, méhszoros, méhnyak) petefészek, petevezeték, tüszôhormon, sárgatest hormon

Össze­függés, folyamat Szemléltetés, koncentráció

Óraszám

á p r i l i s

tankönyv ábrái, emberi torzó

A tanítási óra anyaga

Munkaés tananyag

Ismert fogalmak

Új fogalmak

Megjegyzés

A nemi hormonok

A szaporodás kro­ mo­szomális alapjai

Az ember szaporodása

Az ember nemi élete

A nemi hormonok mûködése. Terhesség – szülés – fogamzásgátlás. Klimaxkor

Az ember nemét meghatározó tényezô, az ivarsejtek keletkezése, számfelezô osztódás (meózis), uralkodó, lappangó génváltozatok, kromoszómatérképezés.

A szaporodás fogalma és folyamata, a megtermékenyítés.

A születésszabályozás lényege, a leggyakoribb nemi betegségek.

serdülôkor, hormonok, here, petefészek, tüszô- és sárgatest hormon

kromoszóma, mitózis

magömlés, menstruáció, terhesség

fogamzásgátlás

terhesség, szülés, klimaxkor, fogamzásgátlás

ivari kromoszómák, meiózis, diploid és haploid kromoszómakészlet, homozigóta, heterozigóta, genotípus, fenotípus, vérzékenység, kromoszóma térképezés

megtermékenyítés, szedercsíra, hólyagcsíra, bélcsíra, zigóta, csírahólyag

vérbaj, kankó, Trichomonas fertôzés

Össze­függés, folyamat Szemléltetés, koncentráció

Serdülôkori változások (Természetismeret 6. osztály)

Megjegyzés

24

25

Hónap Óraszám

m á j u s 46.

47.

Hónap 48.

49.

Témakör

50.

51.

jú n i u s 52.

53–54.

Fertôzések és járványok

Az ember felelôssége az életért

Év végi összefoglalás

A fertôzés és járvány fogalma. Természetes és mesterséges védettség. Leggyakoribb gyermekkori betegségek.

Az alkoholizmus, a dohányzás és a kábítószer élvezet hatása. Túlzott gyógyszerfogyasztás. Az ember felelôsségének hangsúlyozása a bioszféra, a környezet védelméért.

A tanult ismeretek összefoglalása, a tanultak rögzítése

aktív és passzív védôoltás, természetes és mesterséges védettség

nikotin, kátrány

Ismert fogalmak

Új fogalmak

AIDS, Lyme-kór, salmonella

kábítószerek

Össze­függés, folyamat

Az egészséges életmód és a betegségek gyakorisága közötti összefüggés

Szemléltetés, koncentráció

Egészség, betegség (Természetismeret 6. osztály), fotók, rajzok, mentôláda, applikáció)

Témakör

A tanítási óra anyaga

Az ember egyedfejlôdésének szakaszai

Az ember növekedése, testi és szellemi fejlôdése.

Grafikonok elemzése

Ismétlô-, összefoglaló óra

Munkaés tananyag

Az egyedfejlôdés fogalma és szakaszai, a születés elôtti egyedfejlôdés: zigóta, embrió, magzat

A születés utáni fejlôdés fôbb állomásai és jellemzôi

A grafikonok elemeinek és készítésének gyakorlása a munkafüzet feladatai alapján.

A Szaporodás és egyedfejlôdés címû fejezet összefoglalása, a hiányok pótlása.

Ismert fogalmak

zigóta, egyedfejlôdés, magzat

Új fogalmak

egy- és többpetéjû ikrek, magzatvíz, magzatburok, köldökzsinór, kitolási szakasz, gyermekágyi láz

Össze­függés, folyamat Az emberi fejlôdése Szemléltetés, (Természetismeret koncentráció 6. osztály), Semmelweis élete és munkája Megjegyzés

Óraszám

m á j u s

Serdülôkori változások. Az ember fejlôdése (Természetismeret 6. osztály)

A tanítási óra anyaga

Munkaés tananyag

Témazáró felmérés

Természetismeret 6. osztály

Megjegyzés

26

27

Javaslatok a tanítási órák feldolgozásához A kézikönyv összeállításakor nagyon sokat gondolkodtam azon, vajon a megszokott tanári kézikönyvek részletes óratervezeteit kövessem-e ebben a fejezetben, vagy inkább néhány ötlettel, javaslattal segítsem a kollégák munkáját. Végül is ez utóbbi mellett döntöttem, kevésbé kereteket szabva a kollégák elképzeléseinek és kreativitásának. Észrevételeiket, a tankönyvet és a kézikönyvet illetõen örömmel fogadom, amelyeket a következõ kiadásban már módom lesz figyelembe venni. Elõre is megköszönöm megtisztelõ bizalmukat! A tanári kézikönyvem e fejezetét az alábbiak szerint állítottam össze: 1. Valamennyi tanítási óra esetében feltüntettem az oktatási, nevelési, képzési feladatokat. 2. Jelöltem a legfontosabb szemléltetõeszközöket. Természetesen az iskolák sok más eszközzel is rendelkezhetnek és használhatják ezeket saját elképzeléseik szerint. 3. Az egyes tanítási óráknál nem jelöltem következetesen az óra eleji számon kérést vagy a munkafüzet feladatainak megoldását. Esetenként – ahol úgy ítéltem meg – ezekre is találnak javaslatot, ötleteket. 4. Igyekeztem néhány – tapasztalatom szerint a tanulók körében népszerû – didaktikai (oktató) játékot leírni, amely talán ötletet ad újabbakhoz, színesíti, érdekesebbé teheti a tananyag feldolgozását, az ismeretek rögzítését. Valamennyi tananyagrész feldolgozásánál követendõ szempontnak tartom: a) A fogalmak pontos, értõ ismeretét és annak alkalmazását készségszinten. b) Az ember szervezete és egészsége megelõzi a növények és állatok testfelépítése és mûködése anyagrészek tanítását, amelyekre a 9. osztályban kerül sor. Ezért is fontos, hogy kellõen megalapozzuk ezeknek az ismereteknek tanítását. c) Az anyag jellegébõl adódóan a teljes évi munkánkban hangsúlyozottan kell a felépítés–mûködés egységét hangsúlyoznunk.

28

1. óra: Mirõl tanulsz az idén? Oktatási feladat: A biológia helyes tanulási módszereinek fejlesztése. Nevelési feladat: Az érdeklõdés felkeltése az ember szervezete és az egészséges életmód iránt. Tervszerû és tudatos munkára nevelés. Képzési feladat: A lényegkiemelés fejlesztése. Javaslatok a feldolgozáshoz: 1. Ismerkedés a tankönyvvel és a munkafüzettel – a tankönyv és a munkafüzet felépítése, a jelrendszerek megismerése. 2. A tanév munkájának elõkészítése és megszervezése. Ismertessük: – a tanítási órákra történõ felkészülés módját, a helyes tanulási módszereket (lényegkiemelés, ok-okozati összefüggések, a felépítés és mûködés egységének hangsúlyozása) – a szükséges eszközöket (tankönyv, munkafüzet, esetleg külön jegyzetfüzet) – a tanév során felhasználható ajánlott irodalomból néhánynak a bemutatása – elvárásainkat a munkafüzet vezetésével kapcsolatban (pl. javítás, ábrák színezése, stb.) – az értékelés és ellenõrzés rendjét és módját. Szemléltetés: tankönyv, munkafüzet, néhány a bemutatandó könyvekbõl. Következõ órára: Ismételjék át, amit az emberrõl a 6. osztály végéig megtanultak!

2. óra: Mit tanultál eddig az emberrõl? Oktatási feladat: A 6. osztály végéig elsajátított ismeretek felelevenítése. Nevelési feladat: Az életmód és az egészség összefüggésének hangsúlyozása. Képzési feladat: Az ok-okozati összefüggések felismerési készségének fejlesztése. Javaslatok az óra feldolgozásához: 1. Az óra indításához – motivációként – felhasználhatjuk a munkafüzet 5. feladatát (keresztrejtvény, megfejtés: egészség). 2. Beszélgessünk arról, melyek az ember egészségének legfontosabb – az eddigi tanulmányaik során már megismert – feltételei: – mozgás – táplálkozás – személyi higiénia a kamaszkorban – egészséget károsító szokások. Szemléltetés: emberi csontváz, a tankönyv ábrái, munkafüzet. Következõ órára: „Az ember felelõssége a Föld és az élet megõrzésében. Mit tehetek saját környezetemért? Ezt a feladatot többféleképpen is feldolgozhatjuk, így pl.: – kiselõadásként néhány tanuló bevonásával – a természet – és környezetvédelemmel kapcsolatos újság –, illetve szakcikkek gyûjtésével – szituációs játékként az egész osztály bevonásával, pl. választunk egy környezetvédelmi minisztert, akihez intézhetik a „képviselõk” hozzászólásaikat. A kialakuló vita jó alkalmat teremt a tanulók kommunikációs készségének fejlesztésére.

29

Munkafüzet 5/5. feladat megfejtése:

2.

4.

A

K

L

8.

1.

F

E

H

É

R

J

E

I

S

G

Y

E

R

M

E

K

K

3.

V

É

D

Õ

O

L

T

Á

S

V

Á

S

5.

Z

Ö

L

D

S

É

G

E

K

6.

S

E

R

D

Ü

L

Õ

K

O

7.

R

É

T

E

G

E

S

F

O

G

M

O

S

Á

S

O

R

R

1. Az egyik fontos tápanyagunk 2. Az ember fejlõdésének 1 évtõl 6 éves korig terjedõ szakasza 3. A betegségek megelõzésének egyik módja 4. A pihenés egyik formája 5. Ha egészségesen táplálkozol, sokat fogyasztasz belõle 6. Ebben a fejlõdési korban vagy most 7. Az egészséges öltözködés egyik jellemzõje 8. Reggel és este az egyik legfontosabb teendõd

3. óra: Az ember és a bioszféra Oktatási feladat: A különbözõ szervezõdési szintek fogalmának megismertetése. Nevelési feladat: Az ember és a bioszféra kapcsolatának hangsúlyozása, az ember felelõsségének hangsúlyozása a Föld és az élet megõrzéséért. Képzési feladat: Az ismeretalkalmazás képességének fejlesztése. Szemléltetés: – Balogh János: A megsebzett bolygó c. videó film, illetve könyvének egy-egy részlete – az egyes szervezõdési szintek bemutatása rajzban, illetve képen – sejtmodell és szövettani képek – applikációs képek a szervezõdési szintek bemutatásához. Javaslatok az óra feldolgozásához: Az elõzõ órán adott elõzetes feladat alapján tetszés szerinti módon dolgozhatjuk fel az anyagot. Nagyon fontos: az élõvilág egységének és változékonyságának hangsúlyozása, valamint a pontos fogalomalkotás. Következõ órára: Kiselõadás – a mikroszkóp története.

4. óra: Ismerd meg a mikroszkópot! Oktatási feladat: A mikroszkóp részeinek és kezelésének megismerése. Nevelési feladat: Az önálló ismeretszerzés iránti érdeklõdés felkeltése. Híres tudósok és felfedezéseik jelentõsége. Képzési feladat: A mikroszkóp használatának jártasságszintû elsajátítása. Szemléltetés: mikroszkóp, metszetek, nyúzatok, preparátumok, valamint az ajánlott könyvek (lásd: irodalomajánlat, illetve tanmenet) 30

Javaslatok az óra feldolgozásához: A mikroszkóp megismertetése kiegészítõ anyag, s bár ismerete hasznos és fontos, feldolgozása csak akkor célszerû, ha elegendõ mikroszkóp áll rendelkezésünkre. Módszerként javasolt a csoportmunka. Logikai egységek: 1. A mikroszkóp története – kiselõadás. 2. Tanári demonstráció: a mikroszkóp részeinek bemutatása. 3. A munkafüzet ábrája, illetve a bemutatottak alapján a tanulók azonosítsák a mikroszkóp részeit. 4. A munkafüzet leírása, illetve tanári magyarázat segítségével a mikroszkóp használatának bemutatása (tükör beállítása, tárgylemez elhelyezése). 5. Végül egy mikroszkópi metszet, vagy nyúzat vizsgálata és annak lerajzolása.

Az emberi test szervezõdése. A kültakaró és a mozgás címû fejezet Ebben a fejezetben az emberi test felépítésében részt vevõ sejtek és szövettípusok felépítésével kezdjük a tananyag tárgyalását. Ezek fontos alapot jelentenek a késõbbi ismeretekhez, hiszen a szöveti felépítés valamennyi szervrendszer esetében újra elõkerülõ fogalom. Fontos, hogy az alapvetõ szövettípusokat felismerjék a tanulók, ennek gyakorlására fordítsunk gondot. A kültakaró valamennyi élõlényre jellemzõ. Ez alkalommal csak az ember kültakarója, vagyis a bõr felépítése és mûködése kerül tárgyalásra, de utalhatunk (tárgyon belüli koncentráció) a 9. osztályban sorra kerülõ növények és állatok kültakarójára is. Fontos, hogy olyan szilárd ismeretek birtokába kerüljenek a tanulók, amelyek részben késõbbi tanulmányaik alapján jelentik, részben a bõr és a mozgás szervrendszer egészségének védelme, tudatos ápolása szempontjából fontosak. A mozgás életjelenség – ezzel kezdjük a mozgás szervrendszer tárgyalását –, amely valamennyi élõlény jellemzõ sajátja. Az ember mozgás szervrendszerének passzív és aktív részei, a csontváz és a harántcsíkolt izomzat feldolgozása során is a felépítés és a mûködés egységének hangsúlyozása az egyik legfontosabb feladatunk. Az egészséges életmód és a szervrendszerek (bõr, mozgás) elváltozásainak és betegségeinek összefüggése felismerésére ugyancsak gondot kell fordítanunk.

5. óra: A testünket felépítõ sejtek közös jellemzõi Oktatási feladat: Az emberi (állati) sejt legfontosabb alkotórészeinek megismertetése. Nevelési feladat: Az élõvilág egységének hangsúlyozása. Képzési feladat: A tanult ismeretek alkotó módon való, tudatos alkalmazása (az alkalmazási készség fejlesztése). Szemléltetés: Az emberi (állati) sejt felépítése – modell, illetve rajz, a DNS kettõs spirál modellje, illetve képe – tankönyvi ábrák. Javaslatok az óra feldolgozásához: 1. Tekintsük át ismétlésként az egyes szervezõdési szinteket! Ennek lehetõségei: – frontális osztálymunka – „szólánc” – egyéni szóbeli feleltetés – applikáció – képrejtvény. 2. Olvassuk el a tankönyv 1. bekezdését! Beszéljük meg: Mi jellemzõ sejtjeink alakjára, felépítésére, az egyes alkotórészekre? 3. A 9. osztály anyagához elõzetes ismereteket adhatunk, ha az emberi (állati) sejt felépítését összehasonlítjuk a növényi sejt felépítésével modellen vagy rajzon. 31

4. A DNS és a kromoszóma, valamint a mitózis megtanítása nem kötelezõ tananyag a 8. osztályban. Ennek részletes tanítására a 10. osztályban kerül csak sor. Elemi szintû ismerete viszont jól segíti a szaporodás témakörének megértését.

6. óra: Testünk szövetei Oktatási feladat: A testünket felépítõ alapvetõ szövettípusok megismertetése. Nevelési feladat: A felépítés és mûködés egységének érzékeltetése. Képzési feladat: A logikus gondolkodás képességének fejlesztése. A szövetfelismerés jártasságszintû fejlesztése. Szemléltetés: – tankönyv ábraanyaga (a leckében és a hátsó borítólapon), – mikroszkópi metszetek, – Vígh–Kondics: Összehasonlító szövettan c. könyv, – táblai rajz, – transzparensek. Javaslatok az óra feldolgozásához: A szövetek tanításához a tanulók elõzetes ismeretekkel nem rendelkeznek, hiszen az állati és a növényi szövetek tanítására csak a 9. osztályban kerül sor. Ily módon itt alapozhatjuk meg ennek tanítását: a szövet fogalmának, illetve az emberi (állati) alapszöveteknek a megtanításával. Ez a lecke alkalmat ad ismét arra, hogy hangsúlyozzuk a felépítés és mûködés egységét: a hasonló mûködés valamennyi élõlénycsoportban hasonló struktúrával történik. Az anyag feldolgozásához javaslom a szövettípusok összehasonlítását feldolgozó táblázatot. Ez segíti a lényegkiemelést, az egyes szövettípusok jellemzését és felismerését. Logikai egységek: 1. A szövet fogalmának felelevenítése. 2. A legfontosabb szövettípusok: – hámszövetek – kötõszövetek – támasztószövetek – izomszövetek – idegszövet. A szövettípusok tárgyalásának szempontjai: a) felépítése b) mûködése c) típusai d) elõfordulása Párhuzamosan az egyes szövettípusok szemléltetése, az összehasonlító táblázat kitöltése, a munkafüzet feladatainak megoldása. (óra végi összefoglalásnál is jól használhatók). – Az egyes szövettípusok felismerésének gyakorlására használhatjuk azok mikroszkópi képét. – Alkalmazhatunk didaktikai játékokat a szövetek jellemzõ tulajdonságainak felhasználásával, összeállítva, így pl.: – szólánc – keresztrejtvény – képkirakó – barkochba

32

7. óra: A bõr – szervezetünk elsõ védelmi vonala Oktatási feladat: Az emberi bõr felépítésének és mûködésének megismertetése. A kültakaró és a külsõ elválasztású mirigy fogalmának kialakítása. Nevelési feladat: A felépítés és mûködés egységének érzékeltetése. Képzési feladat: A logikus gondolkodás képességének fejlesztése. Szemléltetés: – az emberi bõr modellje – transzparens az emberi bõr felépítésérõl – a tankönyv ábraanyaga. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: 1. A bõr és függelékei szervrendszert alkotnak: határozzuk meg a szervrendszer fogalmát! 2. A bõr szervezetünk elsõ védelmi vonala. Ennek kapcsán: – Határozzuk meg a kültakaró fogalmát! – Gyûjtsük össze a tanulók eddigi ismereteit és tapasztalatait, amelyet a bõrrel kapcsolatban megtanultak! 3. Az emberi bõr modelljének segítségével magyarázzuk el a bõr felépítését (hámréteg, irharéteg, bõralja)! Szempontok az egyes rétegek megbeszéléséhez: a) szövettani felépítése, b) legfontosabb jellemzõi, c) mûködése, d) a külsõ elválasztású mirigy fogalma, e) a faggyú- és verejtékmirigyek felépítése és mûködése. A munkafüzet feladatait használjuk a részösszefoglalásoknál! Óra végi összefoglalásra használhatjuk a tankönyv kérdéseit, az összefoglaló „szóláncot” (lásd: 29. oldal) vagy applikációt az egyes szövettani képekkel, amelyek a bõr felépítésében részt vesznek. Ez kiváló lehetõség az egyes szövettípusokról tanultak folyamatos ismétlésére is. A verejték- és faggyú mirigy jellemzõi Mirigy

Váladéka

Szerepe

Helye

verejték

hûtés (hõszabályozás)

irha + (hám)

irha

faggyú

véd az erõs kiszáradástól, puhává teszi a bõrt, vízlepergetés

Verejtékmirigy:

Faggyúmirigy:

33

Óravégi összefoglaló „szólánc” 1. Miért nevezzük a bõrt szervezetünk elsõ védelmi vonalának? a) – csökkenti a hõsugárzást – véd a külsõ mechanikai hatásoktól 2. Nevezd meg bõrünk rétegeit! b) a faggyúmirigyek a szõrtüszõkbe nyílnak 3. Sorold fel a hám jellemzõit és szaruképzõdményeit! c) a hámrétegben lévõ festékanyag 4. Mi a szõrzet szerepe? d) a bõrnek ez a rétege az irha 5. Hová nyílnak a faggyúmirigyek? e) – felépítését tekintve kötõszövet – véd a lehûléstõl 6. Mi a faggyú szerepe? f) – hám – irha – bõralja 7. Melyik rétege ez a bõrnek? „Laza rostos kötõszövet alkotja, amelyet dús érhálózat szõ át.” g) Mert véd: – a fertõzéstõl, sérülésektõl – mechanikai hatásoktól – lehûléstõl, túlmelegedéstõl – az erõs napsugárzástól 8. Mi a verejtékmirigy szerepe? h) – védi a bõrt az erõs kiszáradástól (puhává teszi) – vízlepergetés 9. Mi a jellemzõ a bõraljára? i) – szerepe van a hõszabályozásban, a vízháztartásban, bizonyos mértékig a bomlástermékek kiválasztásában 10. Véd a káros sugaraktól, mi ez? j) – többrétegû – nincsenek benne erek – legbelsõ sejtsora állandóan osztódik, a külsõ elszarusodik – szaruképzõdményei: köröm, szõr, hajszál Összetartozó válaszok: 1. – g) 6. – h) 2. – f) 7. – d) 3. – j) 8. – i) 4. – a) 9. – e) 5. – b) 10. – c) 34

8. óra: Bõrünk egészsége Oktatási feladat: A bõr leggyakoribb elváltozásainak és betegségeinek megismertetése. Nevelési feladat: A bõr, mint a szervezet elsõ védelmi vonala, épségének fontossága, megóvása. A bõr ápolása és tisztán tartása. Képzési feladat: Az önálló tanulási készség fejlesztése. Szemléltetés: – az emberi bõr modellje – a tankönyv ábraanyaga. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: 1. Az óra elsõ részében tekintsük át az emberi bõr felépítésérõl és mûködésérõl tanultakat! Erre többféle lehetõség is kínálkozik, mint pl.: frontális osztálymunka, szimultán számon kérés, didaktikai játék, stb. 2. A tanulók eddigi ismeretei (lásd: Természetismeret 6. osztály) és tapasztalatai alapján a tankönyvben ismertetett elváltozások és betegségek megbeszélése, párhuzamosan a lehetséges és rendelkezésre álló szemléltetéssel. 3. Az óra végi összefoglalásra használhatjuk a tankönyv kérdéseit vagy saját magunk által szerkesztett feladatlapot a témával kapcsolatban.

9. óra: A csontváz – a mozgás passzív szervrendszere. Oktatási feladat: Az ember csontvázának legfontosabb csontjai, a lapos és csöves csontok szerkezete. A csontok kapcsolódási módjai. Nevelési feladat: A mozgás, mint életjelenség értelmezése. Képzési feladat: Az összehasonlítási és alkalmazási képesség fejlesztése. Szemléltetés: – emberi csontváz – a tankönyv ábraanyaga – csöves és lapos csont szerkezete – csontszövet. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: 1. Elevenítsük fel, milyen életmûködésekrõl tanultak eddig a tanulók a Természetismeret keretében! 2. Határozzuk meg a mozgás fogalmát! 3. A tankönyv ábraanyagának segítségével önálló munkával ismerjék meg a tanulók az ember legfontosabb csontjait. Ismételjük át a csontszövetrõl tanultakat! 4. Közösen mutassuk meg ezeket az emberi csontvázon! 5. Figyeltessük meg a csontok sokféleségét, majd magyarázzuk el a lapos és csöves csontok felépítését! 6. A csontok különbözõ kapcsolódási módjainak megértéséhez használjuk – a szemléltetéssel párhuzamosan – a tankönyv szövegét és a munkafüzetet. Az óra végi összefoglalásra részben a tankönyv kérdései vagy az alábbi játék alapján, illetve a tanultakat a csontvázon megmutatva kerülhet sor. 1. Igaz vagy hamis? (Írd oda a betûjelet a szám elé! Fólián kivetítve, de feladatlapként is használható). H. 1. A mozgás: hely vagy helyzetváltoztatást eredményezõ szervrendszer. (Helyes: életjelenség) I. 2. A csontváz szilárdítja, támasztja szervezetünket, védi belsõ szerveinket. I. 3. A csontok alakjukat tekintve lapos és csöves csontok lehetnek. H. 4. A csontok rugalmasságát szervetlen vegyületek biztosítják. (Helyes: szerves vegyületek) H. 5. A sárga csontvelõ a vérsejtképzés legfontosabb helye. (Helyes: a vörös csontvelõ) I. 6. A csontok összenõhetnek, varratokkal vagy ízületekkel kapcsolódhatnak egymáshoz. I. 7. A csontokhoz az izmokat inak kapcsolják. I. 8. A koponya egyetlen mozgatható csontja az állkapocs. 35

H. 9. A gerincoszlopot 25–30 csigolya alkotja. (Helyes: 32–33) H. 10. A hátcsigolyákhoz kapcsolódó 12 pár borda és a mellcsont alkotja a medenceövet. (Helyes: a mellkast) I. 11. Felsõ végtagunk a vállövvel, alsó végtagunk a medenceövvel kapcsolódik a törzshöz. H. 12. A csigolya részei: – csigolyatest – csigolyalyuk – csigolyaív – keresztcsont (Helyes: tövisnyúlvány a keresztcsont helyett)

10. óra: A vázizomzat – a mozgás szervrendszer aktív része. Oktatási feladat: A vázizomzat funkciója, az izom-, az ín-, és a porcszövet fogalmának megerõsítése. Nevelési feladat: Ok-okozati összefüggések megláttatása. Képzési feladat: A logikus gondolkodás fejlesztése. Szemléltetés: – emberi torzó – emberi csontváz – szövettani képek. Javaslatok az óra feldolgozásához: 1. A vázizomzat funkciójának megbeszélése (feldolgozható önálló tankönyvi munkával) 2. Legfontosabb izmaink: az emberi torzó és a tankönyv ábrájának egybevetése révén. 3. A harántcsíkolt izomszövet felépítése és mûködése. (A szövet fogalmának felelevenítése, megerõsítése: izom-, ín-, porcszövet.) 4. A vázizomzat és a csontváz együttmûködésével létrejövõ életjelenség, a mozgás fogalmának tudatosítása. A munkafüzet feladatai segítik az ismeretek rögzítését! A 4. feladattal elõkészítjük az állatok mozgásának tanítását, egyben fejlesztjük az összehasonlítási képességüket, a felépítés–mûködés egységének felismertetését. Óra végi összefoglalásra, illetve gyakorlásra alkalmazható: – didaktikai játékok – fólia – applikáció.

11. óra: A mozgásszervek elváltozásai és betegségei Oktatási feladat: A mozgásszervek leggyakoribb elváltozásainak és betegségeinek megismertetése. Nevelési feladat: Az életmód szerepe a mozgásszervi megbetegedések megelõzésében. Képzési feladat: Ok-okozati összefüggések megláttatása. Szemléltetés: tankönyvi ábrák, diaképek. Javaslatok az óra feldolgozásához: 1. Az óra elején javaslom, tekintsük át a mozgás szervrendszerrõl tanultakat, pl. frontális beszélgetés, egyéni szóbeli feleltetés, keresztrejtvény, szólánc, stb. 2. Ezek után gyûjtsük össze azokat az ismereteket, amelyeket a 6. osztály végéig ebben a témában szereztek a tanulók. Használjuk fel személyes tapasztalataikat is, hiszen sokaknak van gerincferdülése, volt már rándulása, ficamai, vagy van a családban, aki valamilyen mozgásszervi betegségben szenved. 3. Az óra további részében fordítsunk kellõ hangsúlyt arra, hogyan (milyen életmóddal) elõzhetõk meg vagy késleltethetõk ezek a mozgásszervi elváltozások. A munkafüzet feladatait értelem szerint az óra megfelelõ logikai egységeinél vagy az óra végi összefoglalásnál használhatjuk. 36

12. óra: Ismétlés: a tudás kulcsa! Ismétlõ –rendszerezõ óra. „Az emberi test szervezõdése. A kültakaró és a mozgás” c. fejezethez. Oktatási feladat: Az eddig megtanult fogalmak, összefüggések elmélyítése, rögzítése. Nevelési feladat: Logikus gondolkodásra nevelés. A biológiai szemléletmód fejlesztése. Képzési feladat: Az ismeretalkalmazási és kommunikációs készség fejlesztése. Szemléltetés: válogatva, a témakör tanulása során eddig használt szemléltetõeszközökbõl. Javaslatok az óra feldolgozásához: Az órán, jellegébõl adódóan, az eddig megtanult ismeretek, a közöttük lévõ összefüggések, kapcsolatok felelevenítésére, elmélyítésére, rögzítésére kerül sor. Ez többféle módon is megvalósítható: 1. Frontális munka keretében, a leckék végén található összefoglaló kérdések segítségével, természetesen mindenütt szemléltetve a tanultakat, ahol erre mód és lehetõség kínálkozik. 2. A munkafüzet feladatainak megoldása által. 3. Végül az egyes szervezõdési szintek szerint haladva: – sejtek (fogalmak, jellemzõi, mûködése) – szövetek (fogalma, típusai, jellemzõi, mûködése) – szervek (csont, izom, felépítés, mûködés) – szervrendszerek (bõr: felépítés, mûködés, elváltozásai, betegségei, tisztán tartása, mozgás: fogalma, a mozgás szervrendszer felépítése és mûködése, elváltozásai, betegségei). Minden esetben fogalmak pontos meghatározásából induljunk ki! Pótoljuk a szükséges hiányzó ismereteket! Szemléltessünk minden esetben, ahol erre lehetõség van!

13. óra: Témazáró feladatlap

Testünk anyagcseréje címû fejezet A témakör tanítása számtalan lehetõséget biztosít arra, hogy tovább erõsítsük a felépítés–mûködés egységének szemléletét. Most csak az ember anyagcseréjének tanítására kerül sor, megelõzve a 9. osztály hasonló témakörét a növényekre és állatokra vonatkozóan. Az anyagcsere részfolyamatait: táplálkozás, kiválasztás, vérkeringés, légzés – bár külön-külön tárgyaljuk, feltétlenül komplexitásukban kell láttatnunk ezeket az életjelenségeket. A közöttük lévõ kapcsolatrendszer, illetve ezek tudatos keresése fontos része a biológiai szemléletmód formálásának. A témakör bevezetõ óráján a tankönyv 19. oldalán található kérdések adhatják a motivációját.

14. óra: A táplálkozás szervrendszere Oktatási feladat: Az anyagcsere és a táplálkozás fogalma. A táplálkozás szervrendszerének felépítése. Nevelési feladat: A rész és az egész (szervek, szervrendszerek) együttmûködésének megfigyeltetése. Képzési feladat: Az emberi szervezeten való tájékozódási készség fejlesztése. Szemléltetés: emberi torzó, emberi koponya, az emberi fog metszetének modellje, a tankönyv ábrái. Javaslatok az óra feldolgozásához: 1. Idézzük fel a tanulók táplálkozással kapcsolatos elõzetes ismereteit, amelyet a Természetismeret keretében a 6. osztály végéig megtanultak! 2. Elevenítsük fel az anyagcsere fogalmát! 3. Miért kell ennünk? – problémafelvetés. 4. A táplálkozás és az emésztõ szervrendszer fogalmának megbeszélése. 37

5. Végül a táplálkozás szervrendszerének felépítése: – szemléltessük az ismereteket az emberi torzó, a tankönyv ábrái, diaképek segítségével. Összefoglalásra használhatjuk a tankönyv kérdéseit és a munkafüzet feladatait, didaktikai játékokat.

15. óra: Az emésztés folyamata Oktatási feladat: Az emésztés fogalma, fizikai és kémiai folyamatának megbeszélése. Nevelési feladat: A biológiai folyamatok összetettségének érzékeltetése. Képzési feladat: Az ismeretalkalmazási készség fejlesztése. Szemléltetés: emberi torzó, tankönyv ábrái, diaképek, az ember fogtípusai. Javaslatok az óra feldolgozásához: 1. Tekintsük át az emésztõ szervrendszer felépítésérõl tanultakat! (egyéni szóbeli, szimultán, számon kérés, stb.) 2. Motiváció: keresztrejtvény (megfejtés: emésztés) 3. Az emésztés fogalmának megbeszélése. 4. Az emésztés folyamatának feldolgozása a tankönyv szövege és a munkafüzet 26. oldal feladatai alapján. (párhuzamosan a szemléltetéssel!)

16. óra: A testünket felépítõ tápanyagok Oktatási feladat: A tápanyag, táplálék, salakanyag fogalmának áttekintése, a szerves és szervetlen tápanyagok és jellemzõik. Nevelési feladat: Az egészséges, változatos táplálkozás jelentõsége. Az élõvilág egységének hangsúlyozása. Képzési feladat: Az ismeretek alkalmazási készségének fejlesztése. Szemléltetés: a különbözõ élelmiszerek dobozai, plakátok, nyers zöldségek és gyümölcsök (ezek egy részét óra végén kioszthatjuk „jutalomként”), tej, tojás, stb. Javaslatok az óra feldolgozásához: 1. Tekintsük át az anyagcsere lényegét és az emésztés folyamatát. (frontális beszélgetés, egyéni, szóbeli feleltetéssel). 2. Gyûjtsük össze a tanulók eddigi ismereteit ebben a témakörben, amelyeket a Természetismeret keretében megtanultak. 3. Tanári magyarázat: a legfontosabb tápanyagok és jellemzõik, jelentõségük. 4. Óra végi összefoglalás: a) Rendezzünk kis „piacot” a rendelkezésünkre álló szemléltetõeszközökbõl – zöldség, gyümölcs, stb. Szólítsunk ki néhány tanulót, akik ezekbõl vásárolva megindokolják választásukat, miközben a tanultakat, így mód nyílik rögzíteni. b) Használhatjuk összefoglalva a munkafüzet 28. oldal 3. feladatát is.

Keresztrejtvény: Ha a számozott négyzetekben lévõ betûket összeolvasod, megfejtésül egy folyamat nevét kapod! 1. 2.

1

T

Á

E

L 2

P

L

Á

L

Õ

B

É

L

M

Á

N

C

K

3

O

Z

Á

S

É

T

E

G

3.

Z

O

4.

D

E

N

T

I

N

5.

N

Y

E

L

Õ

C

S

Õ

S

I

M

A

I

Z

O

M

S

Z

Ö

V

E

É

G

B

É

L

S

N

Y

Á

L

M

I

R

I

G

Y

6.

4

7.

V

8.

H

7

A

8

5

R

6

T

Megfejtés: 1

E

2

M

3

É

4

S

5

Z

6

T

7

É

8

S

1. Életjelenség, amelynek során az anyagcseréhez szükséges táplálék (tápanyagok) felvétele történik. 2. Az ember emésztõkészülékének 1. szakasza. 3. A fogkoronát borító kemény réteg neve. 4. A fog különleges csontszövetének tudományos neve. 5. Izmos falú csõ, amely a táplálékot a gyomor felé továbbítja. 6. A gyomor falát felépítõ szövetféleség. 7. A vastagbél utolsó szakasza. 8. Egyik emésztõmirigyünk neve. 38

17. óra: A vitaminok Oktatási feladat: A vitamin fogalma, a legfontosabb vitaminok és tulajdonságaik. Jelentõségük a szervezet mûködésében. Nevelési feladat: Az egészséges táplálkozás fontosságának hangsúlyozása. Képzési feladat: Ok-okozati összefüggések felismerési készségének fejlesztése. Szemléltetés: a tankönyv ábrái, illetve táblázata, a vitaminok dobozai, plakátok, zöldségek, gyümölcsök, diaképek. Javaslatok az óra feldolgozásához: 1. Ismételjük át az elõzõ órán tanultakat! 2. Folytassuk az órát a vitaminok felfedezésének történeteibõl vett kiselõadással vagy felolvasással, de alkalmazhatunk ráhangolásként keresztrejtvényt, stb. is. 3. Határozzuk meg a vitamin fogalmát! 4. A tankönyv 26. oldal táblázata segítségével beszéljük meg az egyes vitaminok jellemzõit, a hiányuk okozta problémákat. 5. Szent-Györgyi Albert munkásságáról feltétlenül ejtsünk szót a C-vitamin megbeszélése során (elõzõ órán kijelölve erre egy tanulót, kiselõadásként is meghallgathatjuk). 6. A munkafüzet feladatai és a tankönyv kérdései segítik az összefoglalást az óra végén vagy az alábbi táblázat kitöltése (sokszorosítva osszuk ki). Ellenõrzésre használjunk írásvetítõt! 1.

Hiányában vészes vérszegénység alakulhat ki.

B12

2.

Idegvédõ vitamin

B1

3.

A hõ hatására nagy része elbomlik, a sejtek energiatermeléséhez szükséges

C

4.

Csontvédõ vitamin, hiányában az ásványi anyagok nem épülnek be a csontba

D

5.

Hiányában: károsodik a hám, farkasvakság alakulhat ki

A

6.

Normális bélflóra mellett a bélben képzõdik

K

7.

Fontos szerepet tulajdonítanak e vitaminnak a rák elleni védekezésben

E

39

8.

Elsõsorban a barna és rozskenyér, valamint élesztõ, máj, búzacsíra tartalmazza

B1

9.

Az ultraibolya sugarak hatására alakul ki elõ-anyagából

D

Hiányában csökken a szervezet védekezõképessége

C

10.

18. óra: A tápcsatorna és az anyagcsere betegségei Oktatási feladat: A tápcsatorna és anyagcsere leggyakoribb elváltozásainak és betegségeinek megbeszélése. Nevelési feladat: Az egészséges életmód fontosságának hangsúlyozása. Képzési feladat: Az ok-okozati összefüggések felismerési és az alkalmazási készség fejlesztése. Szemléltetés: a tankönyv ábrái, diaképek, fogkrémek dobozai, fogápolással kapcsolatos cikkek (ezek gyûjtésére elõzõ órán is adhatunk feladatot a tanulóknak). Javaslatok az óra feldolgozásához: 1. Tekintsük át röviden (frontális beszélgetés) – a táplálkozás szervrendszerének szakaszait, – a legfontosabb tápanyagokat és azok jellemzõit. 2. A továbbiakban többféle módon is szervezhetjük az órát: a) Induljunk ki a tanulók tapasztalataiból, hiszen velük is elõfordultak már ilyen megbetegedések! Önállóan oldják meg a munkafüzet kijelölt feladatait! b) A tankönyv szövege és a munkafüzet segítségével önállóan dolgozzák fel a szájüreg, a gyomor, a máj, a hasnyálmirigy, stb. betegségeit. Beszéljük meg közösen, majd ellenõrizzük a munkafüzet feladatait. Óra végi összefoglalásként a tankönyv kérdései használhatók.

19. óra: A táplálkozással kapcsolatos számítások Oktatási feladat: Az ember napi energiaszükséglete, táplálkozásunk napi megoszlása. Nevelési feladat: A tudatos és egészséges táplálkozás iránti igény megerõsítése. A táplálkozási kultúra fontosságának hangsúlyozása, az egyes nemzetek táplálkozási szokásai. Képzési feladat: A számolási, a megfigyelõkészség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Javaslatok az óra feldolgozásához: Javasolt szervezeti forma: a csoportmunka. Elõzetes feladatok: 1. A szükséges eszközök tálcán való elõkészítése csoportonként. 2. A csoportok, illetve azok munkahelyeinek kialakítása. Az óra elsõ részében frontális beszélgetés keretében elevenítsük fel az elméleti ismereteket, mint pl.: – Miért szükséges táplálkoznunk? – Hogyan történik a tápanyagokban lévõ energia felszabadítása? – Mitõl függ, mennyi energiára van szüksége az embernek? stb. 3. A bevezetés után adjuk meg a munkára fordítható idõt és az értékelés szempontjait a tanulóknak. Az értékelés egyik szempontja lehet a feladatok végrehajtásának pontossága, szakmailag megfelelõ indoklása, a fegyelmezett munka, stb. 4. A csoportok beszámolója, a feladatok megbeszélése. 5. Értékelés. 6. Eszközök rendbetétele.

40

20. óra: A kiválasztás szervrendszere Oktatási feladat: A kiválasztás fogalma. Az ember kiválasztó szervrendszerének felépítése. Nevelési feladat: A kiválasztó szervrendszer fontosságának tudatosítása. Képzési feladat: A saját szervezetén való tájékozódás képességének fejlesztése. Szemléltetés: emberi csontváz és torzó, a tankönyv ábrái, röntgenkép a vesérõl, diaképek, fólia, ha megoldható, élõ szemléltetés: sertésvese. Javaslatok az óra feldolgozásához: 1. A kiválasztás, mint szervrendszer fogalmának meghatározása. (munkafüzet 30. oldal 4. feladat). 2. Az ember kiválasztó szervrendszerének részei. 3. Az ember kiválasztó szervrendszerének részei: a vese felépítése és elhelyezkedése a testben, párhuzamos szemléltetéssel. Saját testükön is mutassák meg a tanulók, hol található kb. a vese. Összefoglalás: a tankönyv kérdései, a munkafüzet feladatai segítségével. Megjegyzés: a vizelet keletkezésével itt részletesen nem foglalkozunk, de a továbbtanulók esetében többletinformációként ismertethetjük.

21. óra: A kiválasztó szervek betegségei Oktatási feladat: A kiválasztó szervek leggyakoribb betegségei és elváltozásai, megelõzésük módja. A mûvese fogalma és mûködése. Nevelési feladat: A szervek szervrendszerként való együttmûködésének megismertetése. Képzési feladat: Tájékozódási készség fejlesztése az emberi szervezeten. Szemléltetés: emberi csontváz és torzó, a tankönyv ábrái. Javaslatok az óra feldolgozásához: Az új anyag szorosan kapcsolódik az elõzõ órán tanultakhoz. Ennek felelevenítése (szóbeli feleltetés, frontális beszélgetés, stb.) feltétlenül fontos az óra bevezetéseként. (Munkafüzet 38. oldal, 1. és 2. feladat.) 41

1. felelõ: pl.: a kiválasztás fogalma, szervrendszerének részei. 2. felelõ: a vese rajza, részei és mûködése – írásban. 3. Motivációként a jól ismert didaktikai játékokat használhatjuk. 4. A leggyakoribb megbetegedések feldolgozása: önállóan, a tankönyv és a munkafüzet segítségével, illetve tanári közléssel – a mûvese fogalma, veseátültetés. 5. Összefoglaló kérdések és/vagy szóláncot javaslok az óra végi összefoglalásra.

Belégzés Kilégzés a) 7 a) 4 b) 1 b) 8 c) 5 c) 2 d) 3 d) 6

Keresztrejtvény 1.

Z

Á

5.

R

H

Ó

I

Z

O

M

2.

S

Z

Û

R

L

E

T

3.

V

I

Z

E

L

4.

V

E

S

É

K

Á

L

Ú

G

Y

C

S

Õ

6.

K

É

R

E

G

L

E

O

T

M

Á

N

Y

1. A húgyhólyag, illetve a húgycsõ határán található izom neve. 2. A hajszálér gomolyagból a kanyarulatos csatornába kerülõ „folyadék”. 3. A vesemedencébe kerülõ folyadék. 4. A gerincoszlop jobb és bal oldalán elhelyezkedõ, vörösesbarna színû, bab alakú szervek. 5. A külvilágba juttatja a vizeletet. 6. A vese egyik része. Megfejtés: Mûvese

22. óra: A légzés szervrendszere Oktatási feladat: A gázcsere fogalma. Az ember légzõ szervrendszerének részei. A ki- és a belélegzés lényege, légzéstípusok. Nevelési feladat: Az egészséges légzés lényege, jelentõségének megértetése. Képzési feladat: Az összefüggések felismerési készségének, valamint az ábraelemzés készségének fejlesztése. Szemléltetés: emberi torzó, csontváz, gégemodell, tankönyvi ábrák. Javaslatok a tanítási óra feldolgozásához: 1. A gázcsere fogalma, az anyagcsere folyamatok összefüggéseinek hangsúlyozása. 2. A légzõ szervrendszer részei (a tankönyv ábrái, emberi torzó, stb.) – a levegõ útja a léghólyagokig, – az egyes szervek szöveti felépítésének áttekintése (nyálkahártya, csillóhám, porcszövet, kötõszövet). 3. A ki- és a belégzés lényege (tankönyv ábrái, munkafüzet 3., 4., 5. feladata). 4. óra végi összefoglalás: a tankönyv kérdései, vagy önálló feladatmegoldás a munkafüzetben, illetve az itt javasolt feladatokkal: A be- és kilégzés helyes sorrendjének megfelelõen írd a számokat a betûk mellé! 1. A mellkas és a tüdõ térfogata nõ 2. A tüdõben a levegõ nyomása nõ 3. A levegõ a tüdõbe áramlik 42

4. A légzõ izmok elernyednek 5. A tüdõben a levegõ nyomása csökken 6. A tüdõbõl a környezetbe áramlik a levegõ 7. A légzõ izmok összehúzódnak 8. A mellkas és a tüdõ térfogata csökken

23. óra: A hangadás. A légzõszervek betegségei Oktatási feladat: A hangadás lényege, annak zavarai. A leggyakoribb légzõszervi megbetegedések. Nevelési feladat: Az egészséget károsító különbözõ hatások veszélyeinek hangsúlyozása (dohányzás, füst, kátrány, stb.). Képzési feladat: A megfigyelõkészség fejlesztése. Szemléltetés: a tankönyv ábrái, gégemodell. Javaslatok az óra feldolgozásához: 1. Az elõzõ óra anyagának rövid áttekintése: frontális beszélgetés és egyéni szóbeli feleltetés által: a) felelõ: a légzõ szervrendszer részei és jellemzõik, b) felelõ: a be- és a kilégzés folyamatának ismertetése. 2. Motivációként alkalmazhatjuk egy szép énekszám meghallgatását, amelyhez kapcsolódhat a beszélgetés: Vajon mi teszi lehetõvé a beszéd és az énekhang létrejöttét? Tanári magyarázat: a gége felépítése. Szemléltetés: az emberi gége modellje. 3. A hangadás zavarainak és leggyakoribb betegségeinek feldolgozása a tankönyv segítségével, építve a 6. osztályban tanultakat! Összefoglalás: tankönyv kérdései alapján.

24. óra: A vér – szervezetünk második védelmi vonala Oktatási feladat: A vér alkotórészeinek és mûködésének megismertetése. Nevelési feladat: A vér: szervezetünk második védelmi vonala. Képzési feladat: A lényeg kiemelési, összehasonlító és megfigyelõkészség fejlesztése. Szemléltetés: emberi vérkenet, szövettani képek (kötõ- és támasztószövetek), esetleg tyúkvér. Javaslatok az óra feldolgozásához: 1. Az óra anyagának tanítását a szövettani ismeretek felelevenítésével javasolt kezdeni, hogy eljussunk a vérhez, mint szövethez. Hasonlítsuk össze a vért a kötõ- és támasztószövetek típusaival! 2. Tanári magyarázat (szemléltetéssel) a vér felépítésérõl és azok mûködésérõl. 3. A véradás és várátömlesztés jelentõsége – kiselõadásként vagy az órán önálló tanulói munkával, a tankönyv segítségével feldolgozható. Az óra végi összefoglalásra a munkafüzet összehasonlító táblázata használható, valamint a tankönyv kérdései.

43

25. óra: A vér- és a nyirokkeringés Oktatási feladat: Az emberi szív felépítése, a kis és a nagy vérkör. A nyirokkeringés. Nevelési feladat: Az anyagcsere részfolyamatai közötti összefüggések érzékeltetése. Képzési feladat: A biológiai szemléletmód fejlesztése. Szemléltetés: emberi torzó, diaképek, transzparensek, a tankönyv ábrái, sertésszív hosszmetszete. Javaslatok az óra feldolgozásához: 1. A vérrõl tanultak áttekintése. (egyéni szóbeli feleltetés) 2. Tanári magyarázat: – a szív elhelyezkedése a szervezetben, – felépítése (szívizom, a szövetrõl tanultak áttekintése), – a szív mûködése. 3. A kis és a nagy vérkör részei – szemléltetéssel. Kövessék nyomon a tanulók a vérköröket szemléltetõ ábrán egy vörösvértest útját. 4. Nyirokkeringés – önálló munkával feldolgozható a tankönyv szövege segítségével. 5. Alkalmazás: a munkafüzet 5. és 6. feladata. Óra végi összefoglalásra a tankönyv kérdései használhatók.

2.

K

O

5.

1.

P

I

T

V

A

S

Z

O

R

U

E

R

E

K

3.

B

I

L

L

E

N

T

Y

4.

S

Z

Í

V

M

A

N

D

U

L

Á

K

6.

H

A

J

S

Z

Á

L

1. A szív részei 2. A szív táplálását végzõ saját erek neve 3. A vér egyirányú áramlását biztosítják 4. A vérkeringés rendszerének központja 5. A garatban található nyirokszervek neve 6. Ezen erek falán át, cserélõdnek ki az anyagok Megfejtés: Pulzus

E

Az emberi vér alkotórészeinek összehasonlítása Szempontok mennyisége (felnõttben)

O

Û

K

R

E

K

fehérvérsejtek

vérlemezkék

vérnedv

4–5 millió/mm3

6–8 ezer/mm3

150–300 ezer/mm3

4,5–5 liter

középen belapult korong

gömb

ovális vagy csillag

–

alakja folyékony

színe sejtmag keletkezési helye élettartama

R

vörösvérsejtek

feladata

piros (hemoglobin)

színtelen

színtelen

színtelen vagy enyhén sárga

nincs

van

nincs

–

vörös csontvelõ

vörös csontvelõ + nyirokszervek

vörös csontvelõ

–

100–120 nap

10–15 nap

7–14 nap

–

O2 és CO2 szállítása

belsõ védekezés

véralvadás

tápanyagok, bomlástermékek és CO2 szállítása

Sejtes alkotóelemek

K

Sejt közötti állomány

26. óra: A vérkeringés betegségei Oktatási feladat: A leggyakoribb keringési megbetegedések és azok megelõzése. Nevelési feladat: A rendszeres és kiegyensúlyozott életmód fontosságának hangsúlyozása. Képzési feladat: Az összefüggések felismerési képességének fejlesztése. Szemléltetés: vérnyomásmérõ, EKG-görbe. Javaslatok az óra feldolgozásához: 1. Számon kérés: szimultán – a szív szövettani felépítése és részei – szóban, – a szív mûködése, a vérkörök – (applikációs) táblán rajzolva és feliratozva, – nyirokkeringés – feladatlap, amelyet az ellenõrzés megkönnyítésére ajánlott fóliára írni. 2. A vérkeringés betegségeinek feldolgozása – frontális beszélgetés, építve a tanulók saját környezetbõl vett tapasztalataiból. 3. A tankönyv összefoglaló kérdései és a munkafüzet feladatainak megoldása, ellenõrzése használható az óra anyagának áttekintésére.

27. óra: A vérkeringéssel és légzéssel kapcsolatos számítások, vizsgálódások Oktatási feladat: A vérkeringéssel és a légzéssel kapcsolatos ismeretek megerõsítése, alkalmazása a gya­ korlatban. Nevelési feladat: Az elmélet és a gyakorlat egységének erõsítése. Képzési feladat: A megfigyelõ-, kísérletezõ- és számolási készség fejlesztése. Javaslatok a tanítási óra feldolgozásához: 1. A munka szervezése csoportmunkaként javasolt. 2. Tanári feladatok: – a csoportok, illetve a munkahelyek kijelölése 44

45

– eszközök, anyagok elõkészítése – a munkára fordítható idõ meghatározása – az értékelés szempontjainak ismertetése. A csoportok feladatai: – a feladatok és számítások megoldása, a kísérletek elvégzése – jegyzet készítése. 3. Az eredmények megbeszélése, következtetések, indoklással. 4. A csoportok munkájának értékelése.

A munkafüzet 52. oldal táblázat megoldása:

28. óra: Ismétlés: a tudás kulcsa! Ismétlõ –rendszerezõ óra a „Testünk anyagcseréje” címû feje-

Anyagcsere

Részfolyamatok

építõ anyagcsere

lebontó anyagcsere

anyag és energia

táplálkozás

légzés

felvétele

táplálék

oxigén

zethez.

Oktatási feladat: Az anyagcserérõl tanultak áttekintése. Nevelési feladat: A felépítés és mûködés egységének tudatosítása, az ok-okozati összefüggések felismertetése. Képzési feladat: A szintetizáló képesség fejlesztése. Szemléltetés: válogatva az eddigi szemléltetõeszközökbõl. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: Az ismétlést–rendszerezést szolgáló óra többféle módon is szervezhetõ, így pl.: 1. A munkafüzet feladatainak felhasználásával (az 1. feladat a részfolyamatok összefüggéseit szemlélteti, a 2. feladat a keringési rendszerrel kapcsolatos, a 3. feladat pedig a logikus gondolkodást, az összefüggések felismerését és megértését hivatott segíteni). 2. Csoportmunka: a) csoport: a táplálkozás b) csoport: a légzés c) csoport: a kiválasztás d) csoport: a vér- és nyirokkeringés.

tápanyagok

salakanyagok

szerves

szervetlen

a) fehérjék

a) víz

b) szénhidrátok

b) ásványi anyagok

c) zsírok

Szempontok a csoportok munkájához: A fogalmak meghatározása az adott szervrendszerrel kapcsolatban (elõzõleg ezeket állítsuk össze). Az adott szervrendszer felépítése és mûködése. A szervrendszer leggyakoribb betegségei és megelõzésük módja. átalakítása a sejtekben A csoportok beszámolóit segíti, ha a feladatokat elõzetesen fóliára írjuk. Fontos a csoportok munkájának megbeszélése és értékelése. A csoportmunkát követheti a munkafüzet 1. feladatának megoldása. A következõ – 29. óra – a témazáró feladatlap írása.

emésztés, felszívódás

lassú égés

felszívódás

energiafelszabadulás

(életfolyamatokhoz)

CO2, víz és egyéb bomlástermékek leadása

46

kiválasztás

47

A szabályozás címû fejezet Ebben a témakörben elõzetes ismeretekkel nem rendelkeznek a tanulók, így ezek elsajátítása – nehézségénél fogva is – több problémát okoz. Éppen ezért nagyon fontos: 1. A tanári magyarázat és a szemléltetés lehetõség szerint alkalmazása. 2. A rendszeres és folyamatos rögzítés és ellenõrzés. 3. Fontos annak tudatosítása, hogy az idegi és hormonális szabályozás a belsõ környezet viszonylagos egyensúlyának fenntartása által lehetõvé teszi számunkra, hogy alkalmazkodjunk a külsõ környezeti változásokhoz. 4. A fogalmak definitív ismerete és alkotó módon való alkalmazása, az ok-okozati összefüggésekre történõ figyelemfelhívás elengedhetetlen. A tanulók önálló munkavégzésére különös hangsúlyt kell helyeznünk, amely egyaránt fontos azok számára, akik továbbtanulnak és azoknak is, akik nem folytatják tanulmányaikat ilyen téren. Mindkét esetben fontos ugyanis, hogy legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre, a megszerzett tudás bõvítésére szak­ könyvekbõl, illetve szakirodalomból. Könyvajánlásaink ily módon fontos szerephez jutnak, hiszen az ismeretszerzés egyik eszközét jelentik.

30. óra: Az életfolyamatok szabályozása Oktatási feladat: A szabályozás fogalma, alapelveinek ismertetése. Nevelési feladat: A belsõ környezet viszonylagos állandósága jelentõségének tudatosítása. Képzési feladat: Az összefüggések és a lényeg kiemelési készség fejlesztése. Szemléltetés: az emberi idegrendszer rajza – tankönyvábra. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: 1. Az emberi szervezet felépítésérõl és mûködésérõl tanultak képezik alapját a Szabályozás c. fejezet eredményes feldolgozásának. Szükséges emellett a továbbhaladáshoz a különbözõ szervezõdési szintek ismerete is. Frontális beszélgetés keretében tekintsük át röviden az óra elsõ részében a legfontosabb fogalmakat (szervezõdési szintek, anyagcsere: fogalma, szervrendszerei és folyamata, stb.). 2. Problémafelvetéssel folytathatjuk: Mi szükséges az élõlények életben maradásához? Hogyan alkalmazkodnak az élõlények a környezet változásaihoz? Válaszként jussunk el a környezet és az élõlények állandó szoros kapcsolatához, amelyet példákkal is megerõsítünk. Minél többet gyûjtsünk össze a tanulók segítségével. 3. Határozzuk meg a szabályozás és a belsõ környezet fogalmát! (tanári közlés) 4. Az inger útja, illetve a szabályozás alapelveinek megismertetése tanári magyarázat által történjen, példákkal szemléltetve. Az ismeretrögzítésre a munkafüzet feladatait, az óra végi összefoglalásra pedig a tankönyv kérdéseit használhatjuk.

31. óra: Az idegrendszer Oktatási feladat: Az idegrendszer, mint az életfolyamatokat szabályozó rendszer felépítése és részei. Nevelési feladat: Az idegrendszer szabályozó tevékenysége, fontosságának hangsúlyozása. Képzési feladat: A lényeg kiemelési és szövegelemzési készség fejlesztése. Szemléltetés: az emberi agy, illetve annak hosszmetszeti modellje, emberi torzó, a tankönyv ábrái, táblai rajz – az idegsejt felépítése. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: 1. Az idegrendszer felépítésének ismertetése elõtt kerülhet sor az elõzõ órai ismeretek ellenõrzésére. 48

2. Az ellenõrzés anyagához kapcsolódva beszéljük meg, hogy a receptorok mûködése az idegsejthez, illetve az idegsejtekbõl felépülõ idegrendszerhez kapcsolódik (szemléltetés – idegsejt felépítése). Elevenítsük fel az idegszövetrõl tanultakat is! 3. Az idegrendszer felépítése: az agy részeit szemléltethetjük az emberi agy modelljén és a tankönyv ábráján. Hasonlíttassuk össze az agy-, illetve a gerincvelõ felépítését (a nagyagyban a gerincvelõhöz képest fordított az idegsejtek, illetve idegrostok elhelyezkedése). Az idegrost: az idegsejt hosszú nyúlványa, az idegek pedig a kötegekbe rendezõdött idegrostok. Fontos, hogy az idegrendszer felosztása csak didaktikai szempontból indokolt, egyébként egységes egészet alkot. 4. Önálló tankönyvi munkával olvastassuk el a szimpatikus, paraszimpatikus hatás, az emlékezés, az intelligencia szövegrészeket, majd beszéljük meg azokat. 5. Használjuk rögzítésre a munkafüzet feladatait és a tankönyv kérdéseit.

32. óra: A feltétlen és a feltételes reflex Oktatási feladat: A reflex, a feltételes és a feltétlen reflex fogalmának megismertetése. Nevelési feladat: Az ok-okozati összefüggések megláttatása. Képzési feladat: Az elemzõ- és összehasonlító készség fejlesztése. Szemléltetés: térdreflex bemutatása, tankönyv ábrái, táblai rajz. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: 1. Az új ismereteket az elõzõ óra anyagára kell építenünk, ezért ellenõrzéssel javasolt az órát kezdeni: – az elsõ felelõ ismertesse rajzban az idegsejtrõl tanultakat, – a második felelõ hasonlítsa össze az agy-, illetve gerincvelõ felépítését, – a harmadik felelõ a vegetatív idegrendszer jellemzõit. 2. Az óra következõ részében magyarázzuk el példával illusztrálva reflexkör mûködését. Határozzuk meg a feltétlen reflex fogalmát és erõsítsük meg azt! Hozzunk példákat a tanulók tapasztalataiból arra, hogyan válaszol a szervezetünk különbözõ ingerekre, pl. ha erõs fény éri a szemünket, ha valami hirtelen és váratlanul az arcunk elõtt és közel hozzá repül el, ha viharban homokot fúj a szél a szemünkbe, arcunkba, stb. 3. A következõ fogalom a feltételes reflex, amelyet meghatározunk, majd a tankönyv és a munkafüzet segítségével, példával is illusztrálunk. Tudatosítsuk, hogy az ember feltételes reflexeit kiváltó ingerek között leglényegesebb a beszéd. 4. Oldjuk meg a munkafüzet feladatait, és a tankönyv kérdéseire válaszolva foglaljuk össze az órán tanultakat.

33. óra: A hormonrendszer Oktatási feladat: A belsõ elválasztású mirigyek és mûködésük. A hormon fogalma. Nevelési feladat: A felépítés és mûködés egységének tudatosítása. Képzési feladat: Összefüggések felismerési készségének fejlesztése. Szemléltetés: emberi torzó, a tankönyv ábrái. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: 1. Ismételjük át az elõzõ órán tanultakat – pl. az elõzõ óra összefoglaló kérdései alapján – hangoljunk rá a tanulókat az órára! Tervezhetünk egyéni ellenõrzést is a feltételes és feltétlen reflexrõl tanultak ismertetésébõl. 2. Az új anyag esetében nagyon fontos hangsúlyoznunk a hormonrendszer és az idegrendszer kapcsolatát, amelyek együtt biztosítják az ember (és az állatok) viszonylagos belsõ egyensúlyát. Megemlíthetjük, hogy léteznek növényi hormonok is! 49

3. Határozzuk meg a belsõ elválasztású mirigy és a hormon fogalmát! 4. Beszéljük meg a legfontosabb belsõ elválasztású mirigyek jellemzõit, mûködésüket! Jelentõségénél fogva külön is hangsúlyozzuk az agyalapi mirigy fontosságát: – a hormonrendszer központja – serkentõhormonjai hatására fokozódik a többi belsõ elválasztású mirigy hormontermelése – kapcsolatot létesít a két szabályozórendszer között. 5. Összefoglalásra a tankönyv kérdéseit, didaktikai játékokat alkalmazhatunk. A munkafüzet 2. feladatának megoldása: A-b, B-c, C-a.

34. óra: A szabályozás zavarai és betegségei Oktatási feladat: Az ideg- és a hormonrendszer leggyakoribb megbetegedései és mûködési zavarai. Az aktív pihenés lényege. Nevelési feladat: Az alvás, az egészséges életmód, a megfelelõ pihenési mód és az idegrendszer egészséges mûködése közötti kapcsolat tudatosítása. Képzési feladat: A lényeg kiemelési és ismeretalkalmazási készség fejlesztése. Szemléltetés: a tankönyv ábrái, szakkönyvek képei. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: 1. Az óra elsõ részében tekintsük át az idegrendszer és a hormonrendszer kapcsolatát és a szabályozás lényegét (egyéni számon kéréssel és frontális beszélgetéssel is megoldható). 2. Gyûjtsük össze a tanulók tapasztalatait a témával kapcsolatban! Beszéljük meg, miért fontos a rendszeres életmód, a megfelelõ pihenés, az alvás, a napirend, stb. Feladatként adhatjuk elõzetesen, hogy mindenki írja le a saját napirendjét! A környezetükben elõforduló ilyen jellegû megbetegedésekrõl is érdeklõdhetünk. Beszéljük meg együtt ezeket! 3. A tankönyv kérdéseit és a munkafüzet feladatait használjuk az óra végi összefoglalásra.

Didaktikai játék az óra végi összefoglaláshoz: Döntsd el az állítás helyességét! Ennek megfelelõen karikázd be a megfelelõ oszlopban található betût! A bekarikázott betûket összeolvasva megfejtésül egy szemhez kapcsolódó nevet kapsz! Igaz

Hamis

1. Az érzet az érzékszervekben alakul ki

P

S

2. Az ingerület a sejtekben inger hatására kialakuló anyagcsere-változás

Á

L

3. A vakfolton receptor hiányában nincs képalkotás

R

A

4. Az ideghártyán fordított állású kicsinyített kép keletkezik

G

I

5. A szem színe a szivárvány-hártyában található pigment sejtek számától függ

A

L

6. A szürke hályog: a szem belsõ nyomásának megnövekedése

E

F

7. A színvakság veleszületett betegség (elváltozás)

O

M

8. Érzet: az inger tudatosulása az agykéregben

Z

L

9. Az ideghártyában találhatók a szem receptor sejtjei (csapok, pálcikák)

T

S

Megfejtés: Sárgafolt (az éleslátás helye) A bekarikázatlan betûket helyes sorrendbe rakva a szem egyik segédszervének nevét kapod! Fontos! Mindenütt, ahol hamis az állítás, indokoltassuk szóban az ellenõrzés alkalmával és kérjük a helyes választ!

35. óra: Az érzékszervek. A szem: a látás szerve Oktatási feladat: Az érzékszerv fogalma. A szem felépítése, mûködése és a leggyakoribb betegségei. Nevelési feladat: Annak tudatosítása, hogy a szem (érzékszervek), a környezet és a szervezet közötti kapcsolat kialakításában rendkívül fontos. Képzési feladat: A lényeglátás készségének fejlesztése. Szemléltetés: a szem modellje, applikáció, tankönyvi ábrák. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: 1. Az óra elsõ részében ellenõrizzük az életfolyamatok szabályozásáról tanultakat (inger, ingerület, receptor, belsõ környezet, stb.)! Tudatosítsuk, hogy a belsõ környezet viszonylagos állandóságának biztosításához feltétlenül szükséges, hogy érzékeljük mind a külsõ környezetbõl származó ingereket, mind pedig a belsõ környezet állapotát jelzõ hatásokat. 2. Határozzuk meg az érzékszerv fogalmát! Sorolják fel a tanulók a legfontosabb érzékszerveinket! 3. Az óra célkitûzése után beszéljük meg a szem felépítését és mûködését, szemléltetve a szemmodell és a tankönyv ábrája segítségével. Rögzítsük a tanultakat a munkafüzet feladatainak felhasználásával! 4. Beszéljük meg a leggyakoribb szemhibákat és betegségeket (itt is építsünk a tanulók saját ismereteire). 5. Vajon a különbözõ szólások, közmondások a szemrõl, illetve azzal kapcsolatosan mit fejeznek ki? Beszéljük meg! 6. Rögzítsük a tanultakat az óra végén a munkafüzet feladatai és a tankönyv kérdései segítségével, vagy az ajánlott didaktikai játékkal (lásd: 48. oldal)!

50

36. óra: Mechanikai és vegyi érzékszervek Oktatási feladat: A hallás, az egyensúlyozás, az íz- és szagérzékelés, a bõr, mint érzékszerv felépítése és mûködése. Nevelési feladat: A felépítés és mûködés egységének hangsúlyozása. Képzési feladat: Az ábraelemzési és önálló tanulási készség fejlesztése. Szemléltetés: a fül és az emberi bõr modellje, a tankönyv ábrái. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: 1. Ellenõrzés: egyéni szóbeli feleltetéssel a) felelõ: az érzékelés folyamatának ismertetése b) felelõ: a szem felépítése, mûködése c) felelõ: a szemhibák és betegségek ismertetése. Az ellenõrzés történhet szimultán módon is, ha fólián vagy applikáció felhasználásával oldjuk meg. 2. A tankönyv sorrendjét követve beszéljük meg az egyes érzékszervek felépítését és mûködését, a meg­ felelõ szemléltetést alkalmazva. A munkafüzet feladatai segítik a tanult ismeretek rögzítését. 3. Az óra végi összefoglalás során gyõzõdjünk meg arról, hogy helyes képzetei alakultak-e ki a tanulóknak az érzékelésrõl, értik-e és helyesen alkalmazzák-e a különbözõ szakkifejezéseket.

51

37. óra: Vizsgálódások az érzékszervekkel Oktatási feladat: Az érzékszervekrõl tanultak gyakorlati alkalmazása. Nevelési feladat: Az elmélet és a gyakorlat egységének fontossága. Képzési feladat: A megfigyelési, kísérletezési és ismeretalkalmazási készség fejlesztése. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: Ennek a munkáltató órának a keretében az ismeretek gyakorlati alkalmazására kerül sor. 1. Tekintsük át az érzékszervekrõl tanultakat! 2. Beszéljük meg az órán folyó munka menetét! 3. Fontos, hogy: minden tanuló egyénileg elvégezze a vizsgálódásokat, megfigyeléseirõl, észrevételeirõl készítsen feljegyzést. 4. Gyõzõdjünk meg arról, hogy helyesek-e a tanulók következtetései, közös elemzéssel térjünk ki a problémákra.

A szaporodás és az egyedfejlõdés címû fejezet

Értékeljük a tanulók munkáját!

38. óra: Ismétlés: a tudás kulcsa. Ismétlõ –rendszerezõ óra a „Szabályozás” c. fejezethez. Oktatási feladat: A szabályozásról és az érzékszervekrõl tanultak átismétlése, rögzítése. Nevelési feladat: A biológiai szemléletmód formálása, annak tudatosítása, hogy a környezet változásaihoz való alkalmazkodás a különbözõ szervek, szervrendszerek mûködésének idegi és hormonális szabályozása által lehetséges. Képzési feladat: A szintetizáló- és elemzõ készség fejlesztése. Szemléltetés: válogatva szükség szerint a fejezet tanítása során alkalmazott szemléltetõeszközökbõl. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: 1. Az ismétlés–rendszerezés egyik lehetõségét a munkafüzet feladatsora biztosíthatja a 68–69. oldalon. Ennek alapján áttekinthetõ a tanult ismeretanyag, visszajelzést kaphatunk a tanulók tudásáról, esetleges hiányos ismereteirõl, megértési problémáiról. A feladatokat részben önállóan, részben pedig közösen oldhatjuk meg. 2. Ha más megoldást szeretnénk, akkor csoportosíthatjuk az összefoglalást az idegi és a hormonális szabályozás köré is. Ehhez készítsünk önállóan feladatsort, fólián alkalmazható folyamatábrákat, stb. 3. Használhatjuk a 49. oldalon javasolt keresztrejtvényt is! Ne felejtsük el felhívni a tanulók figyelmét, hogy a következõ órán témazáró felmérést írunk! (39. óra)

2.

K

5.

1.

S

Z

Ü

R

K

E

Ö

Z

T

I

A

G

Y

3.

A

G

Y

V

E

L

Õ

4.

B

E

L

S

Õ

K

Ö

V

Á

L

A

S

Z

6.

L

É

G

Z

É

7.

I

N

G

E

R

L

É

K

E

N

Y

S

É

G

8.

G

E

R

I

N

C

C

S

A

T

O

R

N

A

9.

A

G

Y

T

Ö

R

Z

S

10. H

O

S

S

Z

Ú

T

Á

V

Ú

11.

I

D

E

G

S

E

J

52

1. A nagyagy legkülsõ rétege 2. Az agyvelõnek közvetlenül az agytörzs feletti szakasza 3. Az idegrendszer legmagasabb rendû központja 4. Így nevezzük a szervezet szöveteinek, szerveinek fizikai és kémiai állapotát együttesen 5. A mozgató idegsejten keresztül jut el a megfelelõ szervhez 6. Agytörzsi központ 7. Az ember alkalmazkodásának élettani alapja 8. Benne fut a hosszú, kötélszerû idegrendszeri központ 9. Életfontosságú életmûködések központja 10. Az emlékezet azon típusa, amely által késõbb is felidézhetõk a dolgok 11. Az idegrendszer alapegysége

S

Á

L

R

L

N

O

Y

M

E

Á

Z

N

E

Y

T

A témakör keretében az ember szaporító szervrendszerének felépítését és mûködését, a nemi hormonok szerepét, jelentõségét ismertetjük meg. Az elõzõ fejezetben az életfolyamatok szabályozásáról tanultak fontos szerepet kapnak az összefüggések felismerésében. A NAT ebben a fejezetben most lényegesen sokoldalúbb és részletesebb ismeretközlést biztosít a témáról, mint az volt a korábbiakban. Ez nagy felelõsséget jelent a pedagógus számára. Tartalmi munkánk a 6. osztályban a Természetismeret keretében szerzett elõzetes ismeretekre épül (nemi érés, menstruáció, a kamaszkor higiénés problémái, stb.). A szexualitást, illetve annak funkcióit természetes biológiai jelenségként kell elfogadtatnunk, így: – fajfenntartási (növényekre és állatokra is igaz) – örömszerzési – személyiségfejlesztõ (szocializáló) funkció – kommunikatív (érzelmek kifejezése, egymás megismerése, megértése). A témakör szerves része lehet a családi életre nevelésnek, fontos, hogy felkeltse az érdeklõdést a boldog, kiegyensúlyozott családi élet iránt. Az egyedfejlõdés a növekedési és fejlõdési folyamatok szabályos váltakozása, mennyiségi és minõségi változások dialektikus kölcsönhatása. El kell fogadtatnunk, hogy az öregedés és a halál természetes biológiai folyamatok, az ember életének velejárói. Feltétlenül építsünk a tanulók ismereteire és tapasztalataira az egyes életszakaszok tárgyalásánál. (Pl. szívesen hoznak be fotókat magukról, testvérrõl, stb., amelyek jól szemléltethetik a változásokat).

40–41. óra: A férfi nemi szervek. A nõi nemi szervek Oktatási feladat: A férfi és a nõi nemi szervek felépítése és mûködése. Nevelési feladat: Érzelmi nevelés, felelõsségérzet önmagukkal és társukkal szemben. Képzési feladat: Ok-okozati összefüggések felismerési készségének fejlesztése. Szemléltetés: emberi torzó, applikációs képek, diaképek, pete-, illetve hím ivarsejt mikroszkópi képe. A tankönyvben két önálló óra itt csak didaktikai okokból került együtt tárgyalásra. Elvileg nincs akadálya, hogy a gyakorlatban is együtt tanítsuk a két anyagot két órában oly módon, hogy elsõ órán a nemi szervek felépítését (összehasonlítva) tanítjuk, míg a második órán azok mûködését ugyancsak párhuzamosan. Javaslatok az óra anyagának feldolgozására: Bármelyik módot is alkalmazzuk a fentiek közül, a tankönyv és a munkafüzet feladatait, szövegét és kérdéseit javaslom felhasználni megfelelõ szemléltetés mellett.

T

53

42. óra: A nemi hormonok Oktatási feladat: A nõi és férfi nemi hormonok és mûködésük. Nevelési feladat: A higiénés igények a nemi szervek tisztán tartására. Képzési feladat: A felépítés és mûködés kölcsönhatásának elemzése. Szemléltetés: emberi torzó, transzparensek, tankönyvi ábrák, diaképek, táblai rajz. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: Az óra anyagának feldolgozása részben az elõzõ órák, másrészt pedig a hormonrendszerrõl tanultakhoz kapcsolódik. Ezért: a) Ellenõrizzük a férfi és a nõi nemi szervek felépítésérõl és mûködésérõl tanultakat (akár a teljes osztály írásbeli feladatlapon történõ számon kérésével). b) Elevenítsük fel a hormon fogalmát, a hormonrendszer szerepét, kiemelve az agyalapi mirigyet. Ezután kerülhet sor a nemi hormonok tárgyalására, amelynél fontos módszerként a tanári magyarázatot javaslom alkalmazni. c) A tankönyv kérdéseinek segítségével foglaljuk össze a tanultakat!

43. óra: A szaporodás kromoszomális alapjai Oktatási feladat: A szaporodás kromoszomális alapjainak megismertetése. Az ivari kromoszóma, a számfelezõ sejtosztódás, a geno- és fenotípus, a hetero- és a homozigóta fogalmak. Nevelési feladat: Szemléletformálás az ember szaporodásával kapcsolatban. Képzési feladat: Logikus gondolkodásra nevelés. Szemléltetés: a tankönyv ábrái, táblai rajz, applikáció, fólia. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: Az órán tanítandó ismeretek kiegészítõ anyagként szerepelnek, megelõzve a genetika tanítását a 10. osztályban. Elsõsorban a továbbtanulók számára jelentenek fontos információkat, de fontosak azok számára is, akik nem tanulnak tovább, így itt kapnak némi ismeretet a témáról. Az óra nehézségénél és elvont ismereteinél fogva elsõsorban a tanári magyarázatra építsünk, lehetõség szerint szemléltessünk, ahol mód van rá. A feldolgozás menetét az osztály összetétele, tudásszintje alapján szervezzük meg. Az összefoglalásra a tankönyv kérdéseit alkalmazhatjuk.

44–45. óra Oktatási feladat: A szaporodás fogalma, formái (ivaros, ivartalan). Megtermékenyítés, terhesség, szülés, fogamzásgátlás. Nevelési feladat: A kiegyensúlyozott családi élet iránti igény felkeltése. Képzési feladat: A kommunikációs készség fejlesztése. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: Az itt tanítandó ismeretek szorosan kapcsolódnak az elõzõ órák anyagához és egymáshoz. Ezért célszerû feleleveníteni a férfi és a nõi nemi szervekrõl tanultakat, a nemi hormonokról szerzett ismereteket. A 43. és a 44. óra külön-külön anyagként, de jellegébõl adódóan egy órában is feldolgozható. Ez utóbbi esetben a fennmaradó órát szabadon felhasználhatjuk. A tanulók meglévõ ismereteire feltétlenül építsünk, és pontosítsuk azokat. Hangsúlyozzuk a nemi betegségek kapcsán az ember felelõsségét önmagával és a társával szemben.

46–47. óra: Az ember egyedfejlõdésének szakaszai Oktatási feladat: Az egyedfejlõdés fogalma, a születés elõtti és utáni fejlõdés szakaszai, jellemzõi. Semmelweis munkássága. Nevelési feladat: Lényeg kiemelési és összehasonlítási készség fejlesztése. Szemléltetés: a tankönyv ábrái, videó film (Az emberi test c. sorozat). Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: Az anyag feldolgozására két órában kerül sor, ezt a tanulókkal is tudatosítsuk. A feldolgozás során: 1. Határozzuk meg az egyedfejlõdés fogalmát és soroljuk fel szakaszait. Hangsúlyozzuk a növekedés és a fejlõdés mennyiségi és minõségi változásainak fontosságát és jellemzõit. Dolgozzák fel a tanulók önállóan a tankönyv szövege segítségével, valamint a munkafüzet 1j. és 2. feladata alapján az embrionális fejlõdésrõl szóló ismereteket. 2. Tanári magyarázattal kísérjük a szülés folyamatát. 3. Tudatosítsuk, a terhesség nem betegség, a terhes nõ tisztelete pedig fontos erkölcsi kérdés is. Beszélhetünk arról, mit jelent a magyar nyelv sokszínû, árnyalt kifejezése erre az állapotra, pl. áldott állapotban van, terhes nõ, kismama, stb. 4. A munkafüzet 84/4. feladatával az összehasonlítási készség fejleszthetõ. 5. Összefoglalásra alkalmazható a tankönyv kérdéssora. Az ember növekedése, testi és szellemi fejlõdése címû lecke képezi ezen ismeretek második részét. A tankönyv táblázata, a munkafüzet feladatai és az összefoglaló kérdések önálló feldolgozásra alkalmassá teszik ezt az anyagot. Gyûjtsük össze a tanulók egyes életkorokról meglévõ ismereteit is, és gyõzõdjünk meg frontális beszélgetés keretében azok pontos elsajátításáról.

48. óra: Grafikonok elemzése Oktatási feladat: Grafikonok elemzése és ábrázolása. Nevelési feladat: Matematikai módszerek és az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása. Képzési feladat: Grafikonolvasási és -készítési készség fejlesztése. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: 1. Kezdjük az órát frontális beszélgetéssel! Hol és miért van szükségünk a grafikonos ábrázolásra (jelentõsége, készítési menete, formái, adatgyûjtés, felmérések, stb.)? Mutassunk be néhány egyszerûbb grafikont! 2. A munkafüzetben szereplõ grafikonokat önállóan – jegyzetet készítve – végezhetik el a tanulók. Beszéljük meg ezeket, értékeljük, illetve indokoljuk állításaikat! 3. Az önálló grafikonkészítéshez szükséges adatokat – a tanulók testméretei – a táblára írjuk fel. Ezek segítségével tetszõleges grafikont készíthetnek, amelynek eredményét közösen beszéljük meg, vonjuk le a következtetést. Egy gyorsabban dolgozó, jó képességû osztályban elõfordulhat, hogy a feladatsor kevésnek bizonyul, célszerû ezért néhány tartalék feladatot is elõkészíteni.

49. óra: Ismétlés: a tudás kulcsa! Ismétlõ –rendszerezõ óra: „A szaporodás és az egyedfejlõdés” címû fejezethez

Oktatási feladat: A szaporodásról és az egyedfejlõdésrõl tanultak áttekintése és rendszerezése, gyakorlása. Nevelési feladat: A teljesítményképes tudás iránti igény kialakítása. 54

55

Képzési feladat: Az ok-okozati összefüggések felismerési készségének fejlesztése. Szemléltetés: az egyes órákon eddig alkalmazott szemléltetõeszközök szükség szerinti összeállításban. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: 1. A szaporodás és az egyedfejlõdés fogalmának felelevenítése után a munkafüzet feladatainak sorrendjében haladva tekintsük át a tanultakat! A felépítés mellett minden esetben tekintsük át és hangsúlyozzuk a mûködést, illetve ezek egységét. 2. Alkalmazhatjuk a már korábban megismert didaktikai játékok valamelyikét úgyszintén! 3. Az ismétlés–rendszerezés a hiányos ismeretek pótlását is szolgálja, ezért adjunk lehetõséget a kérdések feltevésére, gyõzõdjünk meg arról is, mennyire értették meg a tanultakat, milyen mértékben tudják azokat alkalmazni.

53–54. óra: év végi összefoglalás Az év végi összefoglalásra két óra áll rendelkezésünkre, így igen hatékony szervezéssel érhetjük el, hogy valóban képet kapjunk a tanulók tudásáról, illetve áttekintsük az emberi test felépítésérõl és mûködésérõl tanultakat. Ne részletekbe menõ, aprólékos ismétlésre törekedjünk – ezt a rendelkezésre álló idõ sem tenné lehetõ­vé –, hanem az átfogó, a lényeglátást, az ok-okozati összefüggések felismerését, a teljesítményképes tudást és az ismeretek gyakorlati alkalmazását tartsuk szem elõtt. Hangsúlyozzuk a rész és az egész – a struktúra és a funkció –, valamint az élõvilág egységét. Akkor dolgoztunk jól, ha elértük, hogy a tudás nem cél, hanem eszköz tanítványaink kezében a „miértek” és „mikéntek” megválaszolásához. Ehhez hasonló didaktikai játékok is színesíthetik az órákat!

A következõ (50.) órán témazáró feladatlap írására kerül sor!

51. óra: A fertõzések és a járványok Oktatási feladat: A fertõzés és a járvány fogalma. Nevelési feladat: A személyi és környezeti higiénia fontosságának tudatosítása a betegségek meg­elõ­zésé­ben. Képzési feladat: Az ismeretek gyakorlati alkalmazási készségének fejlesztése. Szemléltetés: a tankönyv ábrái, applikációs képek, diaképek. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: 1. Tanári közlés: a fertõzés és a járvány fogalma, a kettõ közötti különbség. 2. Hogyan védekezhetünk a különbözõ fertõzésekkel szemben? (immunitás, aktív és passzív védettség). 3. A leggyakoribb fertõzések és ezek okozói (élõsködõk, kórokozók). Hangsúlyozzuk, hogy a fertõzések és járványok megelõzésében fontos szerepe van környezetünk tisztaságának és a személyi higiéniának. 4. Tudatosítsuk az összefüggéseket, a fertõzés–járvány, a fertõzés–betegség, a betegség–immunitás, a védõoltás–immunitás között. 5. Az ismeretek rögzítésére ez esetben is a munkafüzet feladatai és a tankönyv kérdései használhatók.

52. óra: Az ember felelõssége az életért Oktatási feladat: Az ember szervezetét és környezetét károsító tényezõk és anyagok, valamint ezek hatása. Nevelési feladat: Az egészséges életmód és az erkölcsi értékek fontosságának hangsúlyozása az ember életében. Képzési feladat: A lényeglátás képességének fejlesztése. Javaslatok az óra anyagának feldolgozásához: 1. A tanulók számára adhatunk elõzetes feladatokat a témával kapcsolatban, hiszen a dohányzás, az alkoholizmus vagy az egyre jobban terjedõ kábítószerekrõl és ezek egészségkárosító hatásáról kiselõadás keretében is beszámolhatnak, elmondhatják tapasztalataikat. 2. Jól fejlesztheti a kommunikációs és vitakészségüket, ha fórumot szervezünk, és ennek keretében dolgozzuk fel a kiegészítõ tananyagot. 3. Fontos, hogy eljussunk az ember felelõsségének hangsúlyozásához (mint azt a lecke címe is jelzi), hiszen nemcsak önmagunk, családunk embertársaink életéért, egészségéért vagyunk felelõsek, hanem egyúttal az egész Föld jövõjéért, a következõ generációkért is. A tolerancia egymás iránt, a tapintat, az önfegyelem, az értelmes lét fontosságának megértetése talán segíthet abban, hogy ne az alkohol, a gyógyszerek után nyúljunk. Beszélgessünk ezekrõl tanítványainkkal, mondják el véleményüket, észrevételeiket és jövõjükrõl alkotott elképzeléseiket!

56

Lottó 1. Ennyi pár bordája van az embernek 2. Ennyi liter az ember tüdejének össz térfogata 3. Ennyi foga van az embernek 4. Ennyi hét után válik teljesen emberszerûvé, magzattá az embrió 5. Ennyi naponként érik meg egy petesejt a petefészekben JOKER: Ennyi az ember szemfogainak száma az alsó fogsorban Megfejtés: 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

JOKER száma: 2

57

Néhány egyszerû kísérlet a munkáltató órákhoz Az enzimek – biokatalizátorok

Nehézfémsók hatása a fehérjékre Probléma: Miért nem szabad az ételben benne hagyni evõeszközt hosszabb idõre? Eszközök és anyagok: Fõzõpohár, kémcsövek, Tojásfehérje, vatta, tej, réz(II)-szulfátoldat (CuSO4), (esetleg ólom-nitrát, ólom-acetát).

Probléma: Az enzimek biokatalizátorok. Jellemzõ rájuk, hogy csak meghatározott folyamatot képesek katalizálni. Vizsgáljuk meg az amiláz enzim mûködését! A hasnyálmirigyben termelõdik legnagyobb mennyiségben, és a keményítõ lebontását katalizálja a szervezetben. A nyál is tartalmaz amilázt, tehát már a szájban elkezdõdik a szénhidrát tartalmú ételek emésztése. Ennek befolyásolóit fogjuk megvizsgálni.

Vizsgálat: Tojásfehérjét hígítsunk vízzel kb. négyszeres térfogatra, és szûrjük át vattán. Az így kapott oldattal töltsünk meg félig négy kémcsövet. Fél kémcsõnyi hígított tojásfehérjébe és fél kémcsõnyi tejbe öntsünk réz(II)szulfátoldatot. Mindkét esetben csapadék képzõdik. Ugyanezt elvégezhetjük más nehézfémsókkal is, pl.: Pb(NO3)2, Pb(CH3COO)2

Eszközök és anyagok: Kémcsövek, cseppentõ, fõzõpohár, hõmérõ, háztartási keményítõ, nyál, ammónium-klorid, jódoldat, sósavoldat, nátrium-karbonát, jég, konyhasó (NaCl), réz(II)-szulfát (CuSO4).

Magyarázat: A nehézfémsók visszafordíthatatlan módon kicsapják, mûködésképtelenné teszik a fehérjéket. Emiatt mér­­ gezõek. Mivel a nehézfémsók nem ürülnek ki a szervezetbõl, ezért a tápláléklánc során a csúcsragadozókban halmozódnak fel, ami pusztulásukhoz vezet.

Vizsgálat: Híg keményítõ oldattal töltsünk meg félig két kémcsövet. Mindkét kémcsõbe tegyünk késhegynyi ammónium-kloridot. Az egyik kémcsövet állítsuk olvadó jéggel telt pohárba, a másikat kb. 37 ˚C-os vízbe. Ha a kémcsövek tartalma felvette a vízfürdõ hõmérsékletét, keverjünk a kémcsövekben lévõ oldatokhoz 1–1 ml nyáloldatot (szánk belsejét egy kevés vízzel kiöblítjük). A kémcsöveket hagyjuk 10–15 percig a vízfürdõben, majd mutassuk ki a keményítõ jelenlétét jódreakcióval: Vegyünk ki a kémcsövek tartalmából egy-két cseppet, és adjunk hozzájuk 1–1 csepp jódoldatot. Ha a jódtól megkékül az oldat, akkor még tartalmaz keményítõt, ha pedig megmarad a jód sárga színe, akkor már nem tartalmaz keményítõt az oldat. Ha mindkét kémcsõ tartalmaz keményítõt, ismételjük meg a jódreakciót 5 perc múlva. Melyik kémcsõben bomlik el hamarabb? Tegyünk három kémcsõbe híg keményítõoldatot. Az egyikbe cseppentsünk egy csepp sósavoldatot, így a kémhatása savas lesz. A másik kémcsõbe egy kristályka nátrium-karbonátot tegyünk, amitõl lúgos lesz. A harmadik kémcsõ tartalma semleges kémhatású marad. Mindháromba tegyünk 1–1 ml nyáloldatot, és jól rázzuk össze õket. Mindegyiket rakjuk 37 ˚C-os vízfürdõbe. Kétpercenként vegyünk ki 1–2 cseppet a kémcsövek tartalmából és végezzük el a jódreakciót. Figyeljük meg, melyikben bomlik el leghamarabb a keményítõ! Ismét tegyünk három kémcsõbe keményítõoldatot. Az egyikhez adjunk mákszemnyi (!) konyhasót, a másodikhoz mákszemnyi réz(II)-szulfátot, a harmadikat pedig hagyjuk változatlanul. Mindháromhoz adjunk 1–1 cm3 nyáloldatot, tegyük õket 37 ˚C-os vízfürdõbe, és 2 percenként végezzünk velük jódreakciót. Figyeljük meg, milyen sorrendben bomlik el a kémcsövekben a keményítõ! Keményítõoldat készítése: A keményítõt kevés vízzel csomómentesre keverjük, majd állandó keverés közben forrásban lévõ vízbe csurgatjuk. Híg (kb. 1%-os) oldat kell, tehát ha 200 cm3 oldatot készítünk, akkor 2 g (késhegynyi) keményítõt oldjunk benne. Hideg helyen tároljuk.

Könnyûfémsók hatása a fehérjékre Probléma: Miért kívánunk sok vizet inni, ha sós ételt eszünk? Eszközök és anyagok: Fõzõpohár. Tojásfehérje, konyhasó (NaCl), [esetleg ammónium-szulfát (NH4)2SO4, ammónium-nitrát (NH4NO3)] Vizsgálat: Hígított tojásfehérje oldatba szórjunk konyhasót, míg csapadékképzõdést nem észlelünk. Ezután hígítsuk fel az oldatot vízzel – a keletkezett csapadék feloldódik. A kísérletet elvégezhetjük ammónium-szulfáttal vagy ammónium-nitráttal is, ezekkel a vegyszerekkel még szembetûnõbb a reakció. Magyarázat: A könnyûfémsók (pl.: Na+-, K+-, NH4+-sók) – a nehézfémsókhoz hasonlóan – kicsapják a fehérjéket. Életbevágóan fontos különbség azonban, hogy míg a nehézfémsókkal való kicsapás visszafordíthatatlan, addig a könnyûfémsók által kicsapott fehérjékhez vizet adva újra feloldódnak. Mivel a nehézfémsók nem ürülnek ki a szervezetbõl, ezért a tápláléklánc során a csúcsragadozókban halmozódnak fel, ami pusztulásukhoz vezet.

Magyarázat: Az amiláz enzim a jeges víz hõmérsékletén nem tudja kifejteni hatását, a testhõmérsékletû oldat keményítõ tartalmát viszont szõlõcukorrá bontja. A semleges kémhatású közegben fejti ki hatását legjobban. A kloridionok (NaCl) elõsegítik az amiláz mûködését, a rézionok (CuSO4) viszont megakadályozzák. Az enzimek mûködése függ a hõmérséklettõl, a kémhatástól, a jelen lévõ ionoktól és még sok más körülménytõl. 58

59

Élelmiszerek keményítõtartalmának kimutatása Eszközök és anyagok: Kémcsövek, kés, Bunsen-égõ, cseppentõ Burgonya, liszt, rizs, alma, jódtinktúra Vizsgálat: Vágjunk ketté egy burgonyát és cseppentsünk rá jódtinktúrát. A frissen vágott felület hamarosan megkékül. Vízzel egynegyed részig megtöltött kémcsõbe dobjunk kevés burgonyareszeléket, s forraljuk fel. Kihûlés után cseppentsünk bele jódoldatot. Az oldat megkékül. Ismételjük meg a kísérletet liszttel, rizzsel, kenyérmorzsával. Itt is megkékül az oldat. Vágjunk fel egy érett és egy éretlen (zöld) almát, cseppentsünk a vágási felületekre jódoldatot. Az éretlen megkékül, az érett nem. Magyarázat: A növényi sejtekben lévõ keményítõ a jóddal kék színezõdést ad. A burgonya, a liszt, a rizs, keményítõt tartalmaz, amely forró vízzel a sejtekbõl kioldható. Az éretlen alma is tartalmaz keményítõt, amely az érés során vízfelvétellel szõlõcukorrá alakul. Ezért az érett almában már nincs keményítõ.

A sejtek nitrogéntartalma Probléma: Minden élõ szervezet tartalmaz nitrogént. Mutassuk ki belõlük kémiai reakcióval. Eszközök és anyagok: Kémcsövek, Bunsen-égõ, kémcsõfogó Túró, hús, tojás, tejpor, tömény szódaoldat (Na2CO3), lakmuszpapír Vizsgálat: Kémcsövekbe kevés túrót, húst, keményre fõtt tojásfehérjét vagy tejport teszünk. Ezután tömény szódaoldatot öntünk a kémcsövekbe, annyit, hogy elfedje a vizsgált anyagokat. A kémcsöveket sorra melegítjük nagyon óvatosan, a szájukat mindig arrafelé tartva, amerre senki sem áll! A melegítés során ammóniagáz szabadul fel. Ha a kémcsõ szájához vizes lakmuszpapírt tartunk, akkor megpirosodva mutatja az ammónia keletkezését. Magyarázat: Minden sejtben vannak fehérjék, ezekbõl képzõdik ammónia a fenti reakciókban.

Kén a szervezetben Eszközök és anyagok: Befõttesüveg Réz-szulfát (CuSO4), fehérjetartalmú élelmiszer (tojás, hal, borsó) Vizsgálat: A vizsgálandó anyagot hagyjuk vízben állni meleg helyen kb. egy hétig. Egy hét múlva már érezni fogjuk a keletkezõ kén-hidrogént (H2S). Kimutatható, ha a rothadó anyagról leöntött oldathoz réz-szulfát oldatot öntünk – az oldat megbarnul. H2S + CuS4 = CuS + H2SO4 60

Magyarázat: A fehérjék – amelyek az élõ szervezetek legfontosabb alkotói – mindig tartalmaznak ként is. Rothadáskor kéntartalmuk nagyon kellemetlen szagú és mérgezõ gázzá, kén-hidrogénné alakul. A záptojás szagát is ez a gáz okozza.

C-vitamin kimutatása Eszközök és anyagok: Kémcsövek, kémcsõfogó facsipesz, Bunsen-égõ, cseppentõ Friss citromlé, C-vitamin tabletta, jódtinktúra vagy kálium-jodidos jódoldat (lugol), híg keményítõoldat, metil-narancs oldat, híg kálium-bromát oldat (0,01 mol/dm3), tömény sósav. Vizsgálat: Egy kémcsõbe 2 cm3 citromlevet öntünk, adunk hozzá 1 cm3 keményítõoldatot, majd jódoldatot csepegtetünk hozzá. Figyeljük meg, hogy a kék színezõdés egy ideig eltûnik, majd csak jelentõsebb mennyiségû jódoldat hozzáadása után marad meg. Ugyanezt elvégezhetjük vízben feloldott C-vitamin tablettával is. Öntsünk a kémcsõbe 5 cm3 frissen kicsavart citromlevet, adjunk hozzá ugyanannyi tömény sósavat és 4–5 csepp metil-narancs indikátort. Az így kapott piros oldatot melegítsük fel 40–50 ˚C-ra, majd csöpögtessünk hozzá kálium-bromát oldatot. Figyeljük meg, hogy a piros oldat elhalványodik, majd elszíntelenedik. Magyarázat: A C-vitamint Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar tudós azonosította elõször az aszkorbinsavval, amelynek a tapasztalati képlete: C6H8O6. Erõsen redukáló tulajdonságú vegyület. A levegõn nem stabilis, mert a levegõ oxigénje is oxidálja. Az elemi jódot jodidionná redukálja, ezért a jódkeményítõ okozta kék színezõdés, csak akkor jelenik meg mindkét esetben, ha az aszkorbinsav már teljes egészében átalakult. A második kísérletben a kálium-bromát oxidálja az aszkorbinsavat.

A hajlékony csirkecsont Probléma: Mitõl olyan strapabírók a csontjaink, hogy csak nehezen törnek el? Eszközök és anyagok: Pohár. Csirkecsont, 20%-os ételecet Vizsgálat: Egy csirkecomb csontját húsától alaposan megtisztítjuk, és 20%-os ételecettel teli pohárba tesszük. Hagyjuk benne állni. Néhány nap után vegyük ki a csontot és öblítsük le: a csont teljesen hajlíthatóvá válik. Magyarázat: CaCO3 + 2 CH3COOH = Ca2+ + CO2 + 2 CH3COO + H2O Az ecetsav a fenti folyamat szerint kioldotta a csont CaCo3 tartalmát, amelynek a szilárdságot köszönhette.

61

A tojás és az ecet Probléma: Mitõl kemény a tojáshéj?

Az ember légzésének vizsgálata Probléma: Hogyan lehet kimutatni, hogy az ember légzési folyamatában szén-dioxidot termel, és oxigént fogyaszt? Mennyi az ember légzési száma és légzési térfogata normál körülmények között? Vizsgáljuk meg ezeket a kérdéseket néhány egyszerû kísérlet segítségével!

Eszközök és anyagok: Pohár. Tojás, 20%-os ételecet Vizsgálat: Öntsünk pohárba 20%-os ételecetet, tegyünk bele egy tojást. Buborékképzõdést észlelünk, és rövid idõ alatt a tojáshéj teljesen megpuhul. Magyarázat: CaCO3 + 2 CH3COH = Ca2+ + CO2 + 2 CH3COO + H2O A tojáshéj nagy része CaCO3-ból áll (meszes héj). Az ecetsav a fenti folyamat szerint kioldotta a CaCO3 tartalmát, amelynek a szilárdságot köszönhette, ezért egészen lágy lett.

Fehérjék kimutatása Probléma: Hogyan lehet megállapítani, van-e egy anyagban fehérje? Eszközök és anyagok: Kémcsövek, óraüvegek Tojásfehérje, túró, babszem, tömény salétromsav, 2 mol/dm3 NaOH, híg réz-szulfát (CuSO4 rézgálic) Vizsgálat: Töltsünk egy kémcsõbe hígított tojásfehérje oldatot. Óraüvegre tegyünk borsónyi darab túrót, egy másikra kettévágott babszemet. Mindegyik anyagra öntsünk tömény salétromsavat. (Vigyázzunk, marásveszély!) Mindhárom anyag megsárgul. Ezt a reakciót xantoprotein-reakciónak nevezzük. Csaknem mindenfajta fehérjére jellemzõ reakció (xantos < gör. fehérjére jellemzõ reakció (xantos < gör. > = sárga). Megjegyzés: Bõrünk is megsárgul, ha elég tömény salétromsav kerül rá. A sárga szín akkor jön létre, ha a fehérje felépítésében a tirozin vagy a triptofán nevû aminosav részt vesz. A tojásfehérjében sok albumin található, melynek felépítésében mind a tirozinnak, mind a triptofánnak fontos szerepe van.

Eszközök és anyagok: Erlenmeyer-lombik, üvegcsõ, szívópalack, gumicsõ, szorító, gumidugók, égõ, stopperóra, 3–5 l-es konzerves üveg, nagyobb mûanyag tál, hurkapálca. Meszes víz, víz, zsírkréta. Vizsgálat: Kisméretû Erlenmeyer-lombikba tegyünk 2–3 ml friss meszes vizet. Hosszabb üvegcsövön keresztül óvatosan fújjunk bele levegõt. Vigyázzunk, a meszes víz, maró folyadék! Szívópalack tetejét zárjuk le légmentesen gumidugóval. Oldalcsövéhez kössünk gumicsövet, és azon keresztül csak a palackból lélegezzünk. Néhány perc után zárjuk le szorítóval a gumicsövet, és a lombikba dugjunk egy égõ hurkapálcát. Nyugalomban ülõ társunkon számoljuk meg a percenkénti légvételek számát. Most végeztessünk vele 10 térdhajlítást, majd újra mérjük meg a légzésszámát. Készítsünk a kilélegzett és belélegzett levegõ mennyiségének meghatározására szolgáló készüléket. Nagyobb konzerves üvegen jelöljünk meg félliterenként pontos beosztást. A beosztás vízálló legyen. Az üveget szájával lefelé fordítva, peremével egy nagyobb mûanyag tál aljára helyezett három széles gumidugóra tes�szük. Az üvegbe alulról egy hosszabb üvegcsövet dugunk, amelynek egyik végérõl gumicsõ vezet a szájunkhoz. A mûanyag tálba vizet öntünk. Ezután a gumicsövön keresztül lélegzünk az üveg levegõjébõl. Feladat: 1. Magyarázzuk meg, min alapszik az oxigén és a szén-dioxid kimutatása! 2. Hogyan hat a légzésszámra a munkavégzés? 3. Mérjük meg egy normális belégzés és kilégzés után a légzési térfogatunkat! 4. Mérjük meg egy maximális belégzés és kilégzés után a légzési térfogatunkat! 5. Mit tapasztalunk, ha sokáig lélegzünk az üveg levegõjébõl?

Felhasznált irodalom: 1. Dr. Lénárd Gábor: Biológiai laboratóriumi vizsgálatok 2. Rózsahegyi Márta – Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához

Egy kémcsõbe töltsünk hígított tojásfehérje oldatot. Adjunk hozzá kb. 1 cm3 2 mol/dm3 töménységû NaOH oldatot. A meglúgosított oldatba, cseppentsünk 1–2 csepp híg CuSO4 oldatot. A kémcsõ tartalmát rázzuk ös�sze. Lila színezõdést látunk. Ezt a reakciót biuret-reakciónak nevezzük. Megjegyzés: A biuret lúgos közegben CuSO4-tal lila színû komplexet képez. Nem szabad sok CuSO4-ot használni, mert a feleslegben keletkezõ Cu(OH)2 színe (kék csapadék) megzavarja az észlelést.

62

63

Fogalomgyûjtemény

13. Építõ anyagcsere: kis energiájú szervetlen, illetve szerves anyagokból energia felhasználásával képzõdnek a sejtek zömmel nagy energiatartalmú szerves anyagai. 14. Evolúció (általános): az anyagi világ állandó fejlõdése, egymást követõ minõségi változása.

1. Aktív immunitás: a szervezet immunválaszát legyengített vagy elölt kórokozókkal váltják ki. 15. Érzet: ingerület tudatosulása az agykéregben. 2. Anyagcsere: a legáltalánosabb életjelenség, amelynek során anyag és energia felvétele, átalakítása és leadása történik. 3. Belsõ elválasztású mirigy: nincs kivezetõ csöve, váladékát, a hormont a vér szállítja. 4. Belsõ környezet: a szervezet sejtjeit körülvevõ közeg (testfolyadék, szomszédos sejtek), melynek fizikai és kémiai állapota viszonylagosan állandó. 5. Bioritmus: az élõ szervezet ritmusos jelenségei (kb. azonos idõszakban, közel azonos módon ismétlõdõ jelenségek). 6. Bioszféra: a földrajzi burok (víz-, levegõ-, kõzetburok) azon része, ahol élet létezik. A legmagasabb szervezõdési szint.

16. Érzékelés: az inger felvételének, az ingerület keletkezésének, vezetésének és tudatosulásának folyamata. 17. Érzékszerv: receptorokból, segédberendezésekbõl (segédkészülék) felépülõ szerv, melyben megfelelõ inger hatására ingerület keletkezik. 18. Érzõideg-sejt: ingerületet továbbít a receptoroktól a központ felé (sejtteste a központon kívül van). 19. Fehérállomány: idegrostok tömege az idegrendszer központi szerveiben. 20. Fejlõdés: minõségi változások sorozatából álló életjelenség, amelynek során új sejtek, szövetek, szervek és/vagy mûködések jelennek meg. 21. Felszívódás: a megemésztett vagy kis molekulájú tápanyagok bejutása a testfolyadékba.

7. Egyedfejlõdés: a megtermékenyítéstõl az egyed haláláig tartó mennyiségi és minõségi változások sorozata. 8. Embrió (állat, ember): a zigótából folyamatos osztódás és fejlõdés következtében kialakuló fiatal szervezet (emberben a megtermékenyítéstõl számított 12. hétig). 9. Elsõdleges nemi jelleg: külsõ és belsõ nemi szervekre jellemzõ felépítés és mûködés, amely a két nemet megkülönböztetõ módon jellemzi.

22. Feltételes reflex: az egyed élete folyamán ingertársítás során megtanult, bármilyen ingerre kialakítható ingerválasz. 23. Feltétlen reflex: meghatározott ingerre, mindig változatlan egyformasággal bekövetkezõ, velünk született ingerválasz. 24. Fenotípus: az egyeden megfigyelhetõ (felépítésben és mûködésben megnyilvánuló) tulajdonságok ös�szessége, amelyeket a genotípus és a környezet együttesen alakítanak ki.

10. Elválasztás: a szervezet mûködéséhez nélkülözhetetlen váladék termelése. 25. Fertõzés: a kórokozók élõ szervezetbe jutása és elszaporodása. 11. Embrionális fejlõdés: az egyedfejlõdés kezdeti szakasza, amely a megtermékenyítéstõl a petébõl való kibújásig, a tojásból való kikelésig, illetve a születésig tartó folyamatok összessége. Szakaszai: – Barázdálódás: a zigóta többszöri számtartó osztódása következtében kialakul a szedercsíra, majd a hólyagcsíra. – Szedercsíra: gömb alakú laza sejthalmaz. – Hólyagcsíra: sejtjei egy rétegben gömbfelületen helyezkednek el. – Bélcsíra képzõdés: a sejtek vándorlásaikkal csíralemezeket hoznak létre, majd szövetekké differenciálódnak, szervképzõdmények képzõdnek. – Bélcsíra: két vagy három csíralemezbõl álló embrió, amely fejlettebb formáiban szövetek differenciálódnak, szervképzõdmények képzõdnek. 12. Emésztés: az összetett szerves tápanyagok emésztõnedvek hatására alapegységekre válnak szét. 64

26. Gén: az örökítõ anyag (DNS) azon szakasza, amely egy meghatározott fehérje felépítésére vonatkozó utasítást tartalmaz. 27. Genotípus: valamely sejtben vagy élõlényben lévõ gének összessége. 28. Génváltozatok: egy adott gén eltérõ megjelenési formái (kromoszómapárokat tartalmazó sejtekben a kromoszómapárok tagjainak azonos helyén találhatók). 29. Heterozigóta: egy adott tulajdonságra nézve a kromoszómapár tagjain, azonos helyen, eltérõ génváltozatot tartalmazó sejt vagy élõlény. 30. Homozigóta: egy adott tulajdonságra nézve a kromoszómapár tagjain, azonos helyen, azonos génváltozatot tartalmazó sejt vagy élõlény. 31. Hormon: (általában) belsõ elválasztású mirigyek által termelt sejtanyagcserét szabályozó kémiai anyag. 32. Ideg: idegrost köteg a központi szerveken kívül, kötõszöveti tokkal körülvéve. 65



Mûködés szerint: – Érzõ: ingerületet szállít a központi szervekbe. – Mozgató: a végrehajtó szervekhez visz ingerületet. – Kevert: érzõrostjain a központok felé, mozgató rostjain a központokból szállít ingerületet.

51. Megtermékenyítés: a hím és nõi ivarsejt összeolvadása (maganyagának egyesülése). 52. Menstruáció: megtermékenyítés hiányában a méhnyálkahártya vérzéssel kísért leválása, szakaszosan ismétlõdõ folyamat.

33. Idegrost: az idegsejt hosszú nyúlványa velõshüvellyel.

53. Mirigy: váladékot termelõ sejt vagy sejtcsoport.

34. Inger: külsõ és belsõ (szervezeti) hatások, állapotváltozások.

54. Mozgás: hely-, vagy helyzetváltoztatást eredményezõ életjelenség.

35. Ingerület: sejtekben inger hatására kialakuló anyagcsere változás.

55. Mesterséges védettség: védõoltással kialakult védettség (aktív, passzív)

36. Ivaros szaporodás: az utód általában két egyed különnemû ivarsejtjeinek összeolvadásával jön létre.

56. Mozgató idegsejt: ingerületet szállít a központi szervekbõl a végrehajtó szervekhez (sejtteste a központi szervekben, dúcokban van).

37. Járvány: valamely kórokozó által ugyanazon idõben, körülhatárolható helyen elõidézett tömeges fertõzés. 38. Kiválasztás: életjelenség, a bomlástermékek és a felesleges anyagok elkülönítése és eltávolítása.

57. Növekedés: életjelenség, tömeggyarapodással, méretnövekedéssel járó, meg nem fordítható mennyiségi változások összessége.

39. Kültakaró: az élõlények (állat, ember) legkülsõ része, elhatárol, véd és összeköttetést biztosít a környezettel.

58. Nyálkahártya: üreges szerveket bélel, el nem szarusodó, mirigyekben gazdag, hámból és dús érhálózatú kötõszövetbõl áll.

40. Kórokozó: vírusok, baktériumok, gombák, egysejtûek (mikroorganizmusok), amelyek más élõlényeket képesek megbetegíteni.

59. Passzív immunitás: állatokban termelõdött ellenanyagok szervezetbe juttatásával alakítják ki a védettséget.

41. Környezeti változékonyság: a populációk egyedeiben megjelenõ ideiglenes feno-típus módosulás a külsõ környezet megváltozásának hatására.

60. Populáció: a faj azon egyedeinek összessége, amelyek adott idõben és helyen együtt élnek és tagjai egymással ténylegesen szaporodási közösséget alkotnak.

42. Közbeiktatott idegsejt: az idegrendszer központi szerveinek sejttípusa, kapcsolatot létesít az idegsejtek között.

61. Pulzus: a nagy verõerek lüktetése a szív (kamrák) ritmikus összehúzódásának és elernyedésének megfelelõen.

43. Kromoszóma: örökítõ anyagot (DNS) tartalmazó jellegzetes alakú „testecske” a sejtben.

62. Receptor: inger felvételére és ingerület képzésére specializálódott sejt vagy idegvégzõdés.

44. Kromoszómapár: két hasonló nagyságú, alakú és génösszetételû kromoszóma, egyik tagja apai, a másik anyai eredetû.

63. Reflex: olyan idegrendszeri folyamat, amelynek során a szervezet ingerekre szervtevékenységgel válaszol. 64. Reflexkör: a reflex idegpályája, amely az ingerfelvétel helyétõl a válaszreakciókig halad.

45. Kromoszómaszám: a kromoszómák sejtenkénti száma, nemzedékrõl nemzedékre változatlan, fajra jellemzõ érték (általában szaporítósejtekben egyszeres (n), zigótában, testi sejtekben kétszeres (2n) mennyiség van).

65. Salakanyag: a táplálék meg nem emésztett, fel nem szívódott része. 66. Segédberendezés: az érzékszervi ingerválogató, inger átalakító, védõ és mozgató részei.

46. Lebontó anyagcsere: nagy energiatartalmú szerves anyagok egyszerûbb anyagokra való lebontása a sejtekben, energia felszabadulás kíséretében. 47. Légzés: életjelenség, oxigén felvétele és szén-dioxid leadása.

67. Sejt: az élõlények legkisebb szervezõdési szintje, alaki és mûködési egység. 68. Szabályozás: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek mûködését visszajelentéses körfolyamatokkal irányító élettevékenység.

48. Légzõ felület: a gázcsere helye, általában a légzõszerv vékony hámréteggel borított része. 69. Szaporodás: fajfenntartó életjelenség, az élõlény önmagához hasonló utódot hoz létre. 49. Magzat: emberben a méhen belül fejlõdõ utód neve a 12. héttõl a megszületésig. 50. Másodlagos nemi jelleg: meghatározott életkorban (serdülõkor) nemi hormonok hatására kialakuló, a két nemet egymástól megkülönböztetõ szervezeti sajátosságok összessége. 66

70. Számfelezõ osztódás: sejtosztódási forma, a megduplázódott örökítõ anyag két egymást követõ osztódás során négy sejtbe osztódik el, ezekben az osztódó sejthez képest feleannyi számú és eltérõ felépítésû (a génkicserélõdés és a kromoszómák szabad kombinálódása miatt) kromoszóma található. 67

71. Számtartó osztódás: sejtosztódási forma, a megkettõzõdött örökítõ anyag két utódsejtbe osztódik el, ezekben az osztódó sejttel azonos számú és felépítésû kromoszóma található.

Szakirodalom ajánlat

72. Szerv: szervezõdési szint, jellegzetes alakú mûködési egység, amely meghatározott szövetekbõl épült fel.

1. Ábrahám–Bende–Megyeri: Anatómia, élettan – Tankönyvkiadó, Budapest 1971. 2. Ádám György–Fehér Ottó: Összehasonlító élettan – Tankönyvkiadó, Budapest, 1975. 3. Ádám György–Fehér Ottó: Élettan biológusoknak I–II. – Tankönyvkiadó Budapest, 1988. 4. Alföldy Ferenc: A csodálatos emberi test – Móra Kiadó, Budapest, 1985 5. Anthon Smith: Testünk titkai – Kossuth Kiadó, Budapest, 1970. 6. Barry Baker–Janice Storr: Az emberi test – Medicina, Láng Kiadó, Budapest, 1992. 7. Bálint Péter: Orvosi élettan I–II. – Medicina Kiadó, Budapest, 1972. 8. Dr. Benjamin Spoch: Tinédzserek könyve – Medicina Kiadó, Budapest, 1973. 9. Cicciolii–Landi: Élet a mikroszkóp alatt – Móra Kiadó, Budapest, 1976. 10. David Attenborough: Élet a Földön – Novotrade, 1988. 11. Dr. Donáth Tibor: Anatómia – élettan – Medicina Kiadó, Budapest, 1983. 12. Dr. Donáth Tibor: Anatómia atlasz – Medicina Kiadó, Budapest, 1983. 13. Dr. Dési Illés: A titokzatos agy – Medicina Kiadó, Budapest, 1968. 14. Egészségügyi ABC – Medicina Kiadó, Budapest, 1974. 15. Dr. Hollósi Gábor: Funkcionális állatanatómia I-II. Kézirat – Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. 16. Imreh Sz. István: A kromoszóma – Kriterion, Bukarest, 1986. 17. James D. Watson: A gén molekuláris biológiája – Medicina Kiadó, Budapest, 1982. 18. Janice Van Cleave: Biológia – 101 könnyû és látványos kísérlet a biológia játékos tanításához – SpringerVerlag, Budapest, 1995. 19. Kiss–Szentágothai: Az ember anatómiájának atlasza III. – Medicina Kiadó, Budapest, 1974. 20. Dr. Lénárd Gábor: biológiai laboratóriumi vizsgálatok – Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. 21. Leo Schneider: Hogyan érzékelünk? – Budapest, 1976. 22. Mohay Jolán: Genetikai kislexikon – Natura, 1986. 23. Nagy József: A tudástechnológia elméleti alapjai – Pannon Nyomda, Veszprém, 1985. 24. Dr. Németh Endre: Biológiai összefüggések, logikai vázlatok – Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1991. 25. Dr. Németh Endre–Szécsi Szilveszter: Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok – Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1990. 26. Obál Ferenc szerk.: Az emberi test I-II. – Gondolat Kiadó, Budapest, 1982. 27. K. Seelmann: Gólya hozza…? – Gondolat Kiadó, Budapest, 1981. 28. Dr. Széky Pál: Korunk környezetbiológiája – Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. 29. Dr. Kövesné Terstyánszki Edit szerk.: Gyógyító tudósok – Minerva Kiadó, Budapest, 1982. 30. Temesi Ida: Környezetvédelmi ABC – Lgs Kiadóvállalat, Budapest, 1980. 31. Vigh Béla: Hogyan lesz a petesejtbõl ember? – Gondolat Kiadó, Budapest, 1981. 32. Vida Gábor: Az élet keletkezése – Gondolat Kiadó, Budapest, 1981. 33. Vigh H. Borbála–Kondics Lajos: Összehasonlító szövettan – Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.

73. Szervezet: egységes egész, amelynek részei összehangoltan mûködnek. 74. Szervrendszer: meghatározott szervekbõl álló szervezõdési szint, szervei együttmûködnek egy életjelenség lebonyolítására. 75. Szövet: szervezõdési szint, azonos mûködésû, hasonló alakú és felépítésû sejtek csoportja. 76. Szürkeállomány: az idegsejtek sejttesteinek csoportosulása a központi idegrendszerben. 77. Tápanyag: az életfolyamatokhoz nélkülözhetetlen, a táplálkozás során felvett szervetlen és szerves anyagok összessége. 78. Táplálék: tápanyagok + salakanyagok. 79. Táplálkozás: életjelenség, az anyagcseréhez szükséges táplálék (tápanyag) megszerzése, felvétele (tágabb értelemben az emésztés, felszívódás és a salakanyag ürítés folyamata is beletartozik). 80. Testfolyadék: keringési rendszerben áramló folyadék, amely anyagokat szállít, biztosítja a sejtek belsõ környezetét. 81. Természetes védettség: velünk született vagy fertõzést követõen kialakult védettség. 82. Uralkodó tulajdonság: homo- és heterozigóta formában egyaránt megjelenõ tulajdonság a fenotípusban. 83. Védettség (immunitás): az élõ szervezet, védekezési képessége a kórokozók ellen. 84. Vérzékenység: az X kromoszómához kötött emberi betegség, véralvadási zavar.

68

69