AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Á r a 8 korona

II.

VASÁRNAPI ÚJSÁG,

344

MZAM. 11)15. 6 9 . ÍVFOLYAM.

*J2J*C-

f r S r l Most jelent meg!

Jókai Mór munkái £ ff ff ff ff ff ff ff ff ff

Egy-egy szám 1 korona

Népszerű kiadás

i 1 i l

i. A varchoniták. 2. Fortunatus Imre.— Shirin. 3. Kalóz király. 4. Sonkoly Gergely. 5-9. Törökvilig Magyar­ országon. 10. A bűntárs. 11-12. A kétszarvú ember. 13. Koronát szerelem­ ért. 14. Petki Farkas leányai. 15. Regék. 16. Carinus. 17-20. Erdély aranykora. 21-23. Csataképek 1848— 1849-bol 24. Bujdosó naplója. 25-26. A fehér rózsa. 27. Magyarhon szépségei.

GUBÁNYI KÁROLY

28-29. 30-36. 37-43. 44-48. 49-55. 56-58. 59-63. 64-65. 66-67. 68-71. 72-73. 74-75. 76-82. 83. 84-88. 89. 90-93. 94. 95-97.

Szomorú napok. Kárpáthy Zoltán. Egy magyar nábob. Uj földesúr. Szegény gazdagok. Hétköznapok. A régi jó táblabírák. Délvirágok. Milyenek a nők ? Véres könyv. A magyar nép élce. Árnyképek. A kőszívű ember fiai. Milyenek a férfiak ? Politikai divatok. A serfőző. Mire megvénülünk. Óceánia. Az elátkozott család.

liszt r ál ia

A

98-99. Felfordult világ. 100. Elbeszélések. 101-112. Dekameron. 113. Egy asszonyi hajszál. 114-119. Névtelen vár. 120-121. Népvilág. 122-124. Szélcsend alatt. 125-131. Egy az Isten. 132. A debreceni lunátikus. '33-J34- Egy ember, a ki mindent tud. 135-136. Asszonyt kísér — Istent kisért. 137-138. A janicsárok végnapjai. 139-140. A magyar elő­ adókból 141. Az életből ellesve. 142. Észak hónából. 143-151- Színművek.

16 műmelléklettel, iá térképpel és íoo ábrával. Díszesen kötve ára 9 korona.

E könyv őaerxője hét évet töl­ tött Auáatráliában éá munká­ jának minden réászlete ott, eredeti megfigyeléáek alapján kéázült. Auáztrália történetét, föld- éá néprajxát, táráadalmi viáaonyait átb. iámerteti áok alapoáóággal éá Méretettél.

Megrendelhető:

Szerkesztőségi iroda : IV. Vármegye-utoza 11. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-ntcza 4.

HOITSY Egyes szám ára 40 fillér.

Elönzetésil^^ feltételek: | Negyedévre

PÁL. . 30 korona. A . VíídjícroniJrd»-val . 10 korona, negyedévenként 1 koronával S korona. több.

BUDAPEST, MÁJUS 30. Külföldi előfizetésekhez a postailag meg­ határozott viteldíj is csatolandó.

Megrendelhető :

LAMPEL R. könyvkereskedése (Wodianer F, és Fiai) r.-f.

LAMPEL R. KÖNYVKERESKEDÉSE (Wodianer F. és Fiai) részvénytársaságnál

Budapest, Yl,, Andrássy-út 21. sz. és minden hazai könyvkereskedésben.

BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 21. és minden könyvkereskedésben.

^^ü^^i^üü^^iü^ii^üüiüüü IHUill

SZEBKESZTŐ

22. SZ. 1915. (62. ÉVFOLYAM.)

!INI!ll!!lll!lí!!llll!!!lllllllllllllillllll!IHt!lllll!l

NIMRÓD

•iiiiiiiiiiniiiiiiiiiMtiiiniiiiiiiiuiiiiiim^

(RENDELÉSNÉL SZÍVESKEDJÉK LAPUNKRA HIVATKOZNI; iHniillllllllSIIIIIIIIIIIIINIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIW

:

Képes vadászati és versenysport újság. SzerKeszti: S z a b ó K á l m á n .

•

lüiíiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiíiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiie

ialJlKJIiiUS

Női

Minden számában sok érde­ kes vadászati fénykép-felvéte­ leket közöl. Szakszerű czikkeit ismert Íróink irják. Rovataiban minden vadászati ügyben fel­ világosítást kap az olvasó és

A Pozsonyi Kereskedelmi é t Iparkamará­ u l fentartott nyilvános, három évfolyamú

FELSŐ KEBESKEDELMI ISKOLA POZSONYBAN.

Érettségi vizsgalat. Állásközvetítés. Internátus. I Értesítőt kívánatra küld u Igazgatóság.

Mutatványszámot

az összes bérbeadó vadász­ területek árverésének idejét közli. A díszesen kiállított lap ha­ vonként háromszor jelenik meg ós előfizetési ára félévre 6 kor.

a kiadóhivatal

szívesen

küld

Budapest, IV. ker., Egyetem-utcza 4. sz. (Franklin-Társulat.)

M é h n e r V i l m o s kőnyvkiadóhivatalában ( F r a n k l i n - T á r s u l a t ) Budapest, IV. ker., Egyetem-ntcza 4. szám (földsz.) és minden hazai könyvkereskedésben megrendelhető •

MADÁCH

LAGERLÖF ZELMA

IMRE

örökbecsű drámai költeménye

QÖST1 I l I i H Q Regény két kötetben Fordította

BENEDEK

MARCELL

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA

Á r a 8 korona

LAGERLÖF ZELMA

CSÁSZÁR

E R N Ő bevezetésével é s jegyzeteivel

megjelent a Magyar Könyvtárban. Ára 60 fillér.

12 INTIKilSZTO Megrendelhető:

Lampel R. könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) r.-t.-nál Budapest, VI., Andrássy-út 2 1 .

Regény k é t k ö t e t b e n

Fordította POGÁNY KÁZMÉR Ára 6 korona

A Dunajecz könyöke, a hol csapataink áttörték az orosz frontot. A a 402-es domb, orosz állásokkal, a melyeket összelődöztek a mi ágyúink. B a mi lövészárkaink, amelynek átjönnek a Dunajeczen félkörben az innenső oldalra egész C-ig. Az előtérben D major, a hova az oroszok és a mi előörseink is eljártak ivovizért.

*=>13 Franklin-Társulat

i j c n - i é j s , EccíT.eí.t, IV., Egyetem-nteu 4. u .

G O R L l C Z É T Ő L - J A R O S Z L A U I G . — BaloghRudolf,aharcztérrekiküldöttmunkatársunkfölvétele..

BZAM. 1915. 22. SZÁM. 1915.

VASÁENAPIUJSÁOh

346

R E G É N Y . IRTA S Z E M E R E GYÖRGY. Edus csudálkozott, hogy barátja a lelkébe látott. — Igen, —mondta, — rágondoltam, mikor kértem. Láttam ma Miczit, — magyarázta ki magát, — és igen haloványnak találtam; meg­ esett a szívem. Miért nem közölted velem, hogy beteg? — kérdezte szelíden szemrehányó hangon. — Átmeneti baj, majd elmúlik, — dörmögte a medve. — Lehet, tette hozzá — hogy épen en­ nek a virágnak illata fogja meggyógyítani. Edus hallgatagon nézte a rejtelmes embert. Mit akart ezzel mondani? A túlzás nem a ter­ mészete. Egyet gondolt. — Ottó, átadom neked a csokrot, mint akko­ riban, vidd el Miczinek. Tormássy megrázta fejét. — Nem, most te vidd el neki. Mikor viszed el? — Holnap. — Miért nem ma? Hervad a virág. — A virág hervad, — mondta Edus elmé­ lázva, — de majd ápolni fogom; ma nem tudok Belényessyékhez e l j u t n i . . . Isten tudja miért, ingadozom, — talán a séance izgatott fel, — össze kell szednem magamat. A férfiak újból elhallgattak. És ismét Ottó törte meg a hallgatást. — Hiszel te a sirdarnak? A szellemeinek? — A sirdar becsületes ember, neki hiszek. A szellemei létezésében azonban csak akkor fogok hinni, ha képes leszek őket magam is felidézni, tehát alighanem soha. — Felsőbb lények vannak, — vélte Ottó, — a kérdés csak az, szóba állanak-e velünk alsóbb­ rendű teremtésekkel. És még akkor is kérdés, hogy titkaikat közlik-e velünk, a nagy misz­ tériumba, a jövőbe betekintést engednek-e nekünk. Ebben nem hiszek, ebben hinni nem lehet. A virág megjelenítése a bűvészet kő­ iébe vág. Edus gondolkozott, mielőtt barátja szavaira reflektált volna. A következőket mondta: — Én hinni fogok, ha egy a sirdar útján köz­ vetített jóslásuk beteljesedik. Kivette tárczájából a magyarra fordított szanszkrit irást s átnyújtotta Ottónak. — A sirdarnak — jegyezte meg, — fogalma sem lehetett róla, hová czélzok kérdéseimmel, a melyekre íme ezt a feleletet kaptam és mégis vág a felelet, belehatol a lényegbe, mintha csak magát a kialakult turáni eszmét vetettem volna fel. Tormássy elolvasta a kijelentést, aztán vissza­ adta barátjának. — Nem tudom, — mondta, — hogy talál­ hatta el, de abban biztos vagyok, hogy ez a jóslat így nem fog teljesülni. — Magam is úgy hiszem, — vallotta be Morvay, — bár beösmerem, ez a csudálatos intuiczió, a mely ebben az írásban megnyilat­ kozik, kissé megbolygatott. Képzeld ma reg­ gelig kerestem a vak prófétát. Csak ma reggel kezdtem szégyenkezni, de akkor aztán el ishatároztam egyben, hogy nem hajszolom to­ vább a csudát, munkába állok, mert az emberi energiában lappang az egyedüli igazi csuda. — S hinni fogsz mégis a szellemeknek, ha a vak ember előkerül? í — Akkor mit tehetek egyebet ? A mindensé­ get azért mert nem látok bele minden zugába, csak meg nem tagadhatom. — Barátom jelentette ki Ottó határozot­ tan, — nem kell annak a jóslatnak teljesednie sem, te már ma hivőbb theosophus vagy, mint a* mestered maga. Edus pártját fogta a herczegnek. — Csak nem akarod ezzel azt mondani, hogy a sirdar ámító? — Nem — mondotta Ottó, —' én csak rólad mondottam véleményt. Az automobil megtorpant a Bristol előtt. Aztán továbbrobogott a gazdájával, miután Edus kiszállott belőle.

Juana szinte odaröpült Edushoz, midőn a csudacsokrot meglátta az ölében. — Ah ismét az a gyönyörű, rejtelmes virág. Honnan kapta most? Óh be gyönyörű, oh mily üde. — Ismét a sirdar útján kaptam, — válaszolt Edus kurtán. [— Tegye vízbe, Juana, vigyáz­ zon rá, hogy friss maradjon holnapig. — Kinek szánta? — kérdezte a leány szo­ morúan. — Az Ottó gróf menyasszonyának. — Ismét neki? — s felsóhajtott Juana. — Másnak szánta s én ápoljam? — tette hozzá inkább lesújtottan, mint irigyen. Morvay az asztalhoz lépett. Egy vázában rózsák állottak rajta. Edus kivette az edényből a régi virágot, megtöltötte friss vízzel s az új virágot tette bele. Közben beszélt. — Juana, maga még sokkal távolabb van az igazi, a jobbik énjétől, mintsem gondoltam. Juana, magának megvan a maga virágja, rózsák teremnek megújult lelkében, az arczán, egész lénye egy virágzó rózsatő. Holott vannak leányok, tiszták, szépek, szentek, a kik úgyszól­ ván azt sem tudják, mi a virágzás s maga irigyli tőlük, ha közömbös kézből pár szál virághoz jutnak. Juana, ezt a telhetetlenséget le kell győznie. A leány elpirult. Kivette a csokrot a férfi ke­ zéből s a vázában maga rendezte el. Sírva fakadt közben. — Igaza van, mon ami, oly boldog lehetnék, ha végleg föl tudnék magához emelkedni, de csak mindig vissza - visszasülyedek régi - ma­ gamhoz. — Bitkán, — vigasztalta a férfi, — mind ritkábban. A leány elkészülvén a virágápolással, hoszszan kinyújtotta karját. — Ápolni fogom a grófnő virágját, — fo­ gadta, — nem irigylem tőle s azon leszek, hogy az eszmét soha többé ne tévesszem szem elől. A férfi megdicsérte a leányt, mint a gyermeket. — Ügy jó Juana, kis Juana, be kell tetőznie a második énjét, akkor aztán majd jön a harma­ dik, a még boldogítóbb, még tökéletesebb . . . Jó kis Juana — mesélte — tudja-e, hogy sze­ gény Miczi beteg; arcza halovány, büszke kis feje lekonyult, mint a hervadt virág. Megszánná, ha látná. — Szeretném — mondta a leány, — még sohasem láttam. — Maga nem akarta, —jegyezte meg Edus, — bár «akkor» igaza volt. — Igen, azóta sok minden megváltozott. A férfi önkénytelen sóhajtását mintha tudo­ másul sem vette volna Juana. — Megtörténhetik, — kérdezte, — hogy megismerkedhetem vele? — Meg, Juana, — állította a férfi határo­ zottan. Most már magam is szólhatok neki. Juana kitüntetésnek vette az Edus ajánlatát. — Ügy gondolja, mon Edouard, hogy most már hozzá méltónak érezhetem magamat? — Ügy, Juana, teljesen úgy. — S ha visszautasít — aggódott a leány, — mint én visszautasítottam akkor? — Akkor az eszme fogja magukat összehozni, az ideál, a mi minden ellentétet kiegyenlít. — Az eszme, az eszme — ismételgette Juana, mintha örökre agyába akarná vésni a nagy szót. Aztán fogott egy porlasztó csövet és beper­ metezte vele a Miczi virágjait... ' Edus korán lefeküdt ezen a napon. De nem tudott egyhamar elaludni a lelkére nehezedő benyomások súlyától. Képzeletben megismétel­ hette riapi élményeit. Ügy ítélte, hogy az egy­ másnak ellentmondó érzéseknek annyi viharja, mint az utolsó tizenkét órában, évek óta nem érte őt. Ázsiai misszió útjának az eszméje, spon­ tán elhatározása, hogy túlad a birtokán, a Miczi viszontlátása, az Ottó rejtelmes viselkedése, a Gauri-Singa virágvarázslata s jelentőségtel­

62.

VASÁENAPI ÚJSÁG.

62. ÉVFOLYAM.

ÉVFOLYAM.

(Folytatás.)

jes szavai, Juana megtért lelkének megható megnyilatkozásai csakugyan külön-külön is elégségesek lettek volna arra, hogy egy nyug­ talan lelkű embernek napi mérlegét _ összeku­ szálják, keresztülhúzzák s új kombináczókra ösztönözzenek. Holott Edusnak épen az volt a karaktere, hogy azon, a mit egyszer feldolgo­ zott az agya, nem szeretett változtatni; inkább megvédelmezte a tételeit, ha kellett rabulisztikával, erőszakosan. Valósággal belefáradt ebbe a védelembe. Mert ha öntudatlanul is, egyebet sem csinált egész napon. Halálosan ragaszkodott ázsiai expedicziójának eszméjéhez, ha nem talált helytálló, elképzelt magának fölmerülhető aka­ dályokat, hogy ugyancsak képzeletben le­ győzze azokat is. Szabad teret akart maga előtt látni. S ez egyetlen pontig sikerült is neki. A Miczi-problémával azonban nem boldogult. Nem tudott megszabadulni a leány halvány arczától, ezer felelősségérzet akadott a szívébe; ha egytől megmenekült. S a mi legjobban nyugta­ lanította: nem tudta okát lelni ennek az érzésé­ nek. (Hiszen most már tulaj donképen semmi köze a leányhoz. Ott vannak neki a gondos szülei, szerető vőlegénye, ő nem segíthetne rajta még ha akarna sem. Még ha nem is lenne a beavatkozása ízléstelen tolakodásnál egyéb) . . . Izzó feje alatt átfült a párnája, míg nagy­ sokára sikerült elaludnia. De az alvása sem volt nyugodt. Kusza álmok bolygatták az agyát tudattalan állapotában is. Egyebek közt azt álmodta, hogy Miczi összetett kézzel könyör­ gött neki, majd letérdelt előtte, hogy vigye őt magával Ázsiába. Arra ébredt, hogy a nevén szólítja valaki, Kiugrott ágyából s ajtót nyitott. Ottó állott előtte. Ismét Ottó! Eleinte azt hitte Edus, hogy barátja ismét turáni ügyben kereste fel ily korán. Ezt jobb szerette volna, mert ösztön­ szerűleg tartott tőle, hogy Micziről fog valami rossz hírt hallani. Nem egészen úgy történt, de azért vonatko­ zásban volt Miczivel a Tormássy látogatása . . . — Miczinek megmondtam, hogy még ma vi­ rágot viszel neki; nagyon örült. Csak ezért jöttél? — csudálkozott magában a még mindig álmos férfi, miután látogatója hirtelen elhallgatott. — Parancsolsz egy csésze teát, vagy valami egyebet? — Köszönöm, nem kérek . . . Sajnálom, hogy felköltöttelek. — Az nem baj — biztosította barátját Edus, mialatt figyelmesen szemlélte annak arczvonásait, — de te — mondta, — rossz színben vagy. Mi bajod? — Semmi — ódozkodott Ottó a nyilt fele­ lettől. — Elkészült a kastélyom, most át kell vennem az építésztől, unom az efféle dolgokat. Aztán meg — tette hozzá — egy időre el kell válnom Miczitől. — Hogy hogy. — Belényessyék hazamennek a hét végén s én egyebütt leszek elfoglalva. — Hol? — Uradalmaim számadásait kell revideál­ nom a helyszínén. Nem akarok rendezetlen vi­ szonyokat hátrahagyni. — Hátrahagyni? ! — Ügy értsd, — magyarázta ki magát Ottó zavartan, — hogy mindent rendbe akarok hozni az esküvő előtt, hogy azután hosszú időre megpihenhessek. Énnek már volt értelme. Az Edus aggályai szétoszlottak. Azért valamennyire még mindig nyugtalanította barátja rejtelmes magaviselete és fakó arczszine. Azt hiszem — mondotta, — rászorulsz a pi­ henésre már az esküvő előtt, az a bizonytalan állapot, az egy évi vőlegénység megviselt. — Igen, kissé — hagyta helyben Tormássy, — de majd jobban leszek hamarosan . . . Igen, —

mondta sebesen, mintha akkor jutott volna eszébe, — egy kérésem is lenne hozzád: Láto­ gass meg, mielőtt Ázsiába mennél, esküvőmig a kiskastélyban maradok. — Az úgy is szándékomban volt — mondta Edus, — hiszen át kell adnom, ha megveszed, a birtokomat. — Lám, igaz — mondta Ottó örvendezve, — arra nem is gondoltam. Tehát biztosan eljö«z? Edus bólintott. — Amúgy is elbúcsúztam volna tőletek. — Köszönöm édes, legjobb barátom — ér­ zékenykedett szokása ellenére a medve, aztán talpra állt és elczammogott. Morvay fejcsóválva nézett utána; most nem annyira a szavak nyugtalanították, mint in­ kább az a tény, hogy barátja két nap alatt háromszor kereste fel s mindig menyasszonyára terelte a szót. Mintha nagy érdeke lett volna, hogy ő találkozzék vele. Hiszen elmegy hozzá délután. Majd akkor megtudja azt is, mi lappang a vőlegény rejtel­ mes magatartása mögött. S a Miczi egészségi állapota felől is tájékozva lesz. A nyugtalanító bizonytalanság után bizonyára megnyugtatólag fog rá hatni a bizonyosság, még ha kedve­ zőtlen is. Morvay, mire elkövetkezett a Belényessyéknél teendő látogatásának az ideje, teljesen visszanyerte régi lelki egyensúlyát. Csak akkor fogódott el ismét egy pillanatra, midőn szembe­ került Miczivel. A leány nem volt annyira rossz szinben, mint gondolta. Sötéten ítélte meg a kinézését az ablaküvegen át. Kissé ványadtabbnak tetszett, mint mikor Belényesen utoljára látta, de nem volt kedvetlenebb. Egy új vonást fedezett fel benne Morvay: bizonyos asszonyos szeretetreméltóságot, kötelességszerű kedveskedési készséget, a mit (Edus szerint) alighanem menyasszonysága váltott ki a lelkéből, mert addig nem volt benne a jellemében; inkább an­ nak az ellenkezője: bizonyos szuverén feszte­ lenség, bátor bizalmasság különböztette meg más rangjabeli leányoktól. Morvay nem hozta magával a neki szánt

347

csudavirágot, de a leány vőlegénye értesítéséhez elhervad, megpréselem s éltem fogytáig tarto­ tartva magát, mindjárt azon kezdte, hogy meg­ gatom. köszönte neki a <szép figyelmet, a mire nem szol­ — De Miczi, Miczi! — riadt fel újra az anyja, gált rá». Midőn köszöntötte, két kézre fogta kit most már okkal nyugtalanított leánya unokatestvére kezét, mint egy nagynéni, a ki szinte természetellenes extázisa. rég nem látta beczézett unokaöcscsét. A leány elkaczagta magát, üdén, gondtalanul, — Hogy vagy. édes Edus? Oly rég nem lát­ boldogan. talak, te rossz, rossz fiú. — Ne szidj, mama. Megmondom én azt Ottó­ £ Edus nem tartotta egész természetesnek nak is. És Ottó nem féltékeny a virágra, ő ismer unokahuga modorát, de annál megnyugtatóbb- engem és azt is megmondta nekem, hogy igenis nak. (Semmi baja a leánynak! Egy kis ideges- becsüljem meg ezt a virágot, mert a ki adta, ség, egy kis negély, a mi bár szokatlan nála, de itthagy bennünket sok-sok időre, még a gondo­ majd elmúlik az is, ha egyszer férjhez ment.) lata sem fog hozzánk jutni, egyéb, dicsőbb Bezzeg meglepődött, a midőn az inas behozta a dolga lesz. virágját. Miczi, mintha kicserélték volna, für­ Áh, ezt nem tudta a mama. Mindjárt ért­ gén, mint egy evetke, felszökött székéből, ki­ hetőbbnek találta leánya rajongását. vette a csokrot az inas kezéből, kebléhez ölelte — El szándékozol utazni, Edus? síró nevetéssel örült neki. — El, kis néni. — Hiszen ez ugyanolyan, mint a milyet el­ — Hova és mennyi időre? jegyzésem napján kaptam tőled — ujjongta, — — Ázsiába, bizonytalan időre. ez az a bizonyos csudavirág, a mit nem föld Most már a mama is megbecsülte az öcscse termett, nem emberkéz szakított, az égből való. virágját. Megnézte közelről, igazított rajta a — Ugyan, ugyan — intette szelíden, jelenlévő vázában. anyja, — kissé túlzó a rajongásod, Miczi. — Csak vigyázz magadra, Eduskám, hogy Egyben elnézést kért Edustól a szemével, ne valami baj ne érjen . . . Csudálatos virág! Hol venné rossz néven anyai intelmét. szerezted? A fiatal ember most'nem figyelt oda. Miczit — Egy indiai embertől kaptam, — vála­ nézte. Gyönyörködött benne, de nem tudta ma­ szolt Morvay odavetőleg, hogy elkerülje a to­ gának megmagyarázni a leány kitörő örömét. vábbi kérdezősködést. Akkor — először — könyed szívességgel köszönte — Mikor mégy Edus? — kérdezte a leány meg neki rendkívüli ajándékát, alig vette több mosolyogva, de a keble, az viharosan emel­ figyelembe, mint akármilyen más virágot; még kedett. nem is vigyázott rá, hiszen eltűnt a szobájából — Körülbelül egy hónap múlva . . . Addig mindjárt a második napon. És most?!. . . még látlak benneteket falun, a kiskastélyba — Erre már jobban fogok vigyázni, mint az szállok . . . Ottó ugyanis meg fogja venni a bir­ elsőre, — fogadta Miczi, mintha kitalálta volna tokomat — magyarázta, — meg kell írnunk a az Edus gondolatát. szerződést s át kell neki adnom a kulcsokat. Mindjárt virágtartóba tette a csokrot, meg­ Ezt már Miczi sem tudta. permetezte, megsimogatta finom ujjaival. — Ah, eladod? — kérdezte akadozva. — És — Ottó már értesített, hogy csokrot kapok,— Ottó veszi meg? mondta halkan, mintha magában beszélne, — — Jobb hogy ő, mint más, — vélte a grófné, — megmondta Ottó, de azt nem, hogy ilyen lesz. ha már meg kell lennie. Mikor a másik elveszett — folytatta, — meg­ — Igen, jobb, jobb — hagyta helyben Miczi fogadtam, csak még egy ilyen csokrot kapjak és hirtelen elborult. életemben, de megápolom, de megőrzöm, ha (Folytatása következik.)

GRÓF TISZA ISTVÁN MINISZTERELNÖK A FŐHADISZÁLLÁSON.(AminiszterelnöktőlbalraFrigyesfőherczegtábornagy,jobbraHötzendorfiConradvezérkarifőnök,báróMoórvezérkariezredes és Károly Ferencz József főherczeg trónörökös.) Jelfy Gyula, a harcztérre kiküldött munkatársunk fölvétele.

2. SZÁM. 1915. 62. ÉVFOLYAM. 2. SZÁM. 1915. 6 2 . ÉVFOLYAM.

A NÉMET GÁRDAHADTEST POSTAKOCSIJA.

A NÉMET GÁRDAHADTEST TÜZÉREI MEGÉRKEZNEK A DUNAJECZHEZ.

GORLICZÉTŐL- JAROSZLAUIG. -

Balogh Rudolf,aharcztérrekiküldöttmunkatársunkfölvétele.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

349

GORLICZÉTŐL- JAROSZLAUIG. (A MEGFIGYELŐ LÉGGÖMB.) - BaloghRudolf,.harcztérrekiküldött munkatársunk fölvételei.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

1. A léghajó töltéséhez szükséges anyagok előkészítése. - 2. A gázfejlesztő készülék.:- 3. A léghajó töltése. - 4. A léghajó a magasba száll.

34S

22. SZAM. 1915. 62. ÉVFOLYAM.

350

VASÁBNAPI ÜJSÁfl.

H Á B O R Ú S HULLÁMOK. — Sacro egoismo. — II sacro egoismo di patriotismo, ez magyar szóban azt jelenti: a hazafiság szent önzése. Erkölcsi értelmében pedig nem jelent semmi ujat. Minden hazafiság önző abban az értelemben^ hogy mindazt, a mi szép, a mi jó, a mi hasznos, nemes és dicsőséges: a maga hazájá­ nak kivánja. Viszont mindazt, a mi csúnya, a mi gonosz, a mi nemtelen és becstelen, távol űzi a hazája egyéniségétől. Különben ez az egoizmus természetesen nem lehet sacro. Nem lehet szent, akármennyire maga felé hajlik a keze. Salandra olasz miniszterelnök, a ki ezt a parole-t a hazafiság szent önzéséről megfogal­ mazta, egészen haszontalan munkát végezett, noha nyilván nem kis fáradságába keiült, mert mint publiczistáról tudták róla, hogy igen szé­ pen, de igen nehezen ir. Verejtékezve csiszol­ gatta a mondatait. Valószinüleg ezt is keser­ ves vajúdással szülte annak idején. De igen nagy és kényszerítő oka volt rá. Hogy meg ckolja vagy lehetséges köntösbe öltse azt, a mit nem tett meg és a mire készült, ehhez valami egészen ujat kellett produkálnia. Ezt, hogy: «Azt fogjuk tenni, a mit a becsület paran­ csok vagy: «Azt fogjuk tenni, a mit a kötelesség és a józan ész parancsol* vagy: «Azt fogjuk tenni, a mit írott szerződésünk és élő érdekeink parancsolnak.» Mindezt nem mondhatta. Nem hivatkozhatott se a tisztességre, se a hűségre, se a méltó­ ságra, mikor cselekedetei és szándékai posztamensét kereste. Az erkölcs egész frazeológiájá­ ban nem talált egy szót, a melynek hasznát vehette volna. Kénytelen volt tehát egy másik szótárhoz fordulni, hogy kikeresse a legenyhébb minősítést és hozzácsatolja a legdíszesebb jel­ zőt. Az önzést elnevezte szentnek és hogy meg­ tompítsa e párosítás furcsaságát, az egészet elnevezte hazafiságnak. Az idők fejlődésével és a fölfogások átala­

22. s z i l i . 1915.

kulásával együtt jár az erkölcsök revíziója: féle géné attól, hogy ne csak e'kövesse a tör­ egy uj értékelés. De semmiféle ilyen revízió ténelem legnagyobb erkölcstelenségét, hanem nem volt és nem lesz képes az erkölcs lénye­ egész lélekkel ünnepelje is. Megfizetett ügynö­ gének átforgatására. A hűséget semmiféle uj kök együtt rajongó diákokkal, naplopók, együtt kódex nem fogja gazságnak és a hűtlenséget akadémikusokkal. Ferrero az igazán kitűnő törerénynek minősíteni. Az a tétel, hogy hagyd ténetiró versenyt üvöltözött és gyújtogatott cserben a szövetségesedet, mikor küzdeni megy D'Annunzióval. Nyilvánvaló, hogy ez a nép az és rabold ki, a mikor a háza teteje ég, soha erkölcsi érzék bizonyos tompultságával terhelt. Ez se lesz benne semmiféle morálban és nincs az az érzéktelenség, ez a morális bénultság különös a parlament vagy szenátus, a mely ezt a pa­ és nagyon gondolkodóba ejtő jelenségek egész tömegében mutatja be magát különböző fölü­ ragrafust szentté szavazhatja. Semmi kétség: Salandra olasz miniszterelnök leteken. Az olasz nép a műveltség legősibb ezt éppen ugy tudja — legfölebb csak kevésbbé földjén él, de az analfabéták arányszáma ez érzi — mint a becsületes emberek. Ha ez a országban csaknem az, a mi a czári biroda­ politikus, a maga most elárult gondolkodásával lomban. Közel negyven millió olasz könyv­ képes volt a mi szövetségesünk lenni, semmi szükséglete nem ád annyi kenyeret a szépiróiokunk sincs csodálkozni rajta, ha szerződés és nak, a mennyit négy mi'lió dán a maga belbecsület ellenére képes ellenségeink sorába ál­ letristáinak. Imádják a zenét és nagyon mulani. A min ennél többen csodálkoznak bizo­ zsikálisok, de képtelenek arra, hogy tisztességgel, nyára az, hogy Salandra ma inkább az egész csöndben hallgassák végig akár a világ legszebb Itália, mint volt bármikor. A szoczialisták elvi operáját. Földjüket valósággal elborítják az ellenségei minden háborúnak. Serao Matild meg­ építő-művészet legszebb remekei, de évszázadok írta a lapjában a nápolyi «MaíÍMZó>ban, hogy során egy lirát nem áldoztak e csodás mű­ «a világ legnagyobb gyalázatcssága lenne, ha alkotások megóvására vagy karbantartására. mi most megtámadnék azokat, a kikkel har- Csak az odaözönlő idegenek szakadatlan figyel­ mincz esztendeje szövetségben élünk». Gioliiti meztetésének és szemrehányásának valóságos állítólag a parlament többségével a háta mö­ ostroma birta rá őket a legutóbbi évtizedek­ gött szintén ezen a nézeten volt: de huszon­ ben, hogy ezzel is törődjenek valamit, mert négy óra alatt a szoczialisták szétbomolták, a különben busás jövedelmi források dugulnak <sMaitino», miután a nyomdáját szétromboltak, be a pusztulással. Német és angol tudósok bocsánatot kért, hogy élhessen és Giolitti rémül­ agitácziójának gyümölcse lett a Lex Pacca, a ten szállt le a politika szinpadjáról a sülyesz- mely végül gátat vetett az olasz műkincsek tőbe. Bizonyos, ez a terror műve volt. De széthurczolásának. Német tudósok ösztönzése hogy a terror győzhessen, ehhez tömeg kell, indította meg és vezette a régi Eóma grandió­ egy hatalmas néphangulat ereje és ugyanez zus és megható emlékeinek föltárását. Az ola­ erő hiányának érzése a másik oldalon. Nyu­ szoktól ugyan máig is a föld alatt maradtak godjunk bele: Itália népe inkább Salandráé és volna. — Az olasz bandita, mielőtt rabolni és D'Annunzióé, mint Giolittié és Serao Matildé. gyilkolni indul, áhítatos imában kéri a szent Semmi okunk, hogy másképpen ítéljük meg Szűz segedelmét ehhez az üzleti vállalkozásá­ hoz. A mint hogy most is komponáltak egy őket, nagyon szép imát hős katonáik számára, a kik És a ki alaposabban ismeri e népet: csodál­ elindulnak, hogy hátba támadják ellenségektől kozni se feg. Hogy érzésük soha se volt szö­ körüllángolt — szövetségeseiket. Ez valóban vetségeseiké, ezt nemcsak ezek tudják. De az egészen: olaszul van. Ez az ő erkölcsük. És a angolok se rajonganak az oroszokért, az oro­ milyen a vállalkozásuk erkölcse, hittel hisszük, szok se az angolokért. A kötést mégis állják. olyan lesz az eiedménye is. Szöllősi Zsigmond. Csak Olaszországot nem tartotta vissza semmi­

AZ ELSŐ NÉMET CSAPATOK MEGÉRKEZÉSE ZAKLICZINBE.

GORLICZÉTŐL-JAROSZLAUIG. -

BaloghRudolf,aharcztérrekiküldöttmunkatársunkfölvétele.

351

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

62. ÉVÍOLTAM.

A tarnovi állomás váltóállító készüléke, melyet egy bomba kifordított a helyéből

GORLICZÉTŐL JAROSZLAUIG. Mult nyáron, mikor megkezdődött ez a ret­ tenetes háború, bátrak voltunk fölhívni a leg­ főbb hadvezetőség figyelmét arra a tényre, hogy a mostani küzdelmeket és azok egyes jeleneteit sokkal hűbb módon lehet megörökí­ teni a történet számára, mint a hogy az eddig történhetett. Eámutattunk azokra a lehetősé­ gekre, melyeket a fotografáló gép pillanatföl­ vétele megenged, a mely eljárás a mult hábo­ rúinak korában még nem volt ismeretes. Fel­ hoztuk példa gyanánt, hogy mily tanulságos lenne a hadtörténet részére, ha Napóleon ide­ jében le lehetett volna fotografálni az egyes csaták jeleneteit s szükségesnek mondottuk megőrizni az utókor részére a jelen háború ilyen momentumait. S mindezek folytán elő­ adtuk abbeli kérésünket, hogy a hareztérre küldött fényképész munkatársainknak engedjék meg necsak a sajtóhadiszálláson való tartóz­ kodást, hanem bocsássák őket oda is, a hol közvetlen közelből láthatják a meleg való­ ságot. Munkatársaink azóta sokszor voltak abban a helyzetben, hegy szemtanúi lehettek a nagy küzdelmeknek. Ennek köszönhettük azt, hogy a folyó há­

A tarnovi vasúti hidfő őrháza, a hol az oroszok megfigyelő állomása volt.

ború egyes fázisairól oly jeleneteket mutathat­ tunk be olvasóinknak, a melyek történelmi dokumentumok lesznek a késő korszakokban is s a minőkhöz foghatókat semmi előbbi harczokról nem őrzött meg a história. Sőt a nél­ kül, hogy a szerénység ellen vétenénk, kijelent­ hetjük azt is, hogy a művelt nemzetek összes illusztrált lapjai között, (a mennyire alkalmunk volt erről meggyőződést szerezni) egy sem volt, a mely a «Vasárnapi Ujság»-nál közvetlenebb módon ismertette volna háborút. Abban az óriási arányú előrenyomulásban, melyet Gorhczétől Jaroslauig most tettek meg csapataink s mely párja nélkül áll a háborúk történetében, részt vehetett mindkét kiküldöt­ tünk, magukkal a küzdő csapatokkal. Mai és következő számainkban mutatjuk be olvasóinknak az ő fölvételeiknek egy részét. Természetesen csak egy részét, mert hisz annyi megörökíteni méltó részletet rögzítettek meg, a mennyinek közlésére nincs elég helyünk. E fel­ vételek kiterjednek az áttörés előkészítésére, annak végbevitelére és a csapatok előnyomulására a Dunajecztől a Szán folyóig. Az előkészületek már április közepén kez­ dődtek meg, mikor csapataink oldalán s azok nem kicsiny meglepetésére a porosz gárda meg­ jelent. Velük együtt s közvetlenül ő utánuk

egymás után érkezett a sok mindenféle régi és új ágyú s a hozzájok való municzió. A negyvenkettesek mellett, melyeket már ja­ nuárban felállítottak Tarnow-vals zemben, elhe­ lyeztek igen régi typusu ütegeket is a nehe­ zekből, mig a könnyű tábori ágyúkat előre vitték csaknem a lövész-árkokig. Aztán kicse­ rélték a legénységet. A népfölkelőket vissza­ vonták az elsŐ sorokból s helyüket a tiroli vadászok s a magyar 62. és 82. gyalogezredek és a 24-es (budapesti) vadász zászlóalj foglal­ ták el. Kizárólag magyar és német ajkú csa­ patok. A trén meghozta az óriási mennyiségű élelmiszert s hátrább a csapatok mögött fog­ lalt helyet. A hidászok ácsai kifaragták a hi­ dakhoz szükséges gerendákat s teherautomobilokra rakták a kész alkatrészeket. Aztán meg­ érkeztek az utászok (komáromiak), a kik a leg­ veszélyesebb munkát fogják elvégezni: elvag­ dossák az ellenség árkai előtt levő drótsövé­ nyeket. Három nappal a tervbe vett roham előtt minden ágyú és puska elhallgatott, mig aztán május 2-án reggeli 5 órakor valamennyi üteg egyszerre kezdte okádni a pusztító tüzet. Leg­ hevesebben arra a magaslati pontra, melyet a Dunajecz könyökénél tartottak megszállva az oroszok s melyet lapunk első oldalán láthat az olvasó.

ZAKLICZIN FŐTERE AZ ELŐNYOMULÁST MEGELŐZŐ NAPOKBAN.

G O R L I C Z É T Ő L — J A R O S Z L A U I G . — BaloghRudolf,aharcztérrekiküldöttmunkatársunkfölvétele.

352

VASÁENAPIUJSÁG.

2. SZIM. 1915. 62. ÉVFOLYAM.

22. 8ZAM. 1915. 62. ÉVFOLYAM.

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

A JAROSZLAUI CSATATÉR 1915 MÁJUS 15-ÉN REGGEL. A NÉMET GÁRDAEZRED KATONÁI BEVONULNAK JAROSZLAUBA 1915 MÁJUS 16-ÁN REGGEL.

A GORLICZE—TARNOVI VONALON EJTETT OROSZ HADIFOGLYOK TÖMEGE PILZNÓ FŐTERÉN.

G O R L I C Z É T Ö L - J A R O S Z L A U I G . — Jelfy Gyula, aharcztérrekiküldöttmunkatársunkfölvételei.

A 3-IK GYALOGEZRED BEVONULÁSA KROSZNÓBA.

G O R L I C Z É T Ö L — J A R O S Z L A U I G . — Jelfy Gyula, aharcztérrekiküldött munkatársunk fölvételei.

353

22. SZÁM. 1915. 62. ÉVFOLYAM.

VASÁENAPI ÚJSÁG.

354 AZ OLASZ KATONA. Állapítsuk meg azt a történelmi tényt, hogy itáliai hadsereg, hosszú ezerötszáz esztendő fo­ lyamán, sohase kelt át az Alpeseken az európai kontinensre. Csak a régi Kómának volt meg az az ereje és bátorsága, hogy Európa közepén hódításokra vállalkozzék; — annak is csak abban az idő­ ben, mikor hatalma tetőpontján állott. És mi­ alatt a császárok egész az Eufrátesig vezették győzelmes csapataikat, addig a mai Német és Magyarország területét egészen meg nem tud­ ták hódítani soha. Augustus légiói csak a Du­ náig jutottak, Traján elfoglalta ugyan Dácziát, de az Alföldön sohasem járt római katona. A római császárság bukása után egészen a legújabb korig sohasem alakult Itáliában oly hatalom, mely tekintélyes hadsereget tudott volna kiállítani. Még védeni sem tudta magát az olasz nép. Szabad prédája volt minden harczos fajnak. A népvándorlás minden számosabb csoportja végig rabolta s végig dúlta. A gótok urak gyanánt települtek meg térségein, a lon­ gobárdok által Itáliában alapított államok és államocskák évszázadokig tartották magukat, sőt még a normanok és a mórok is el tudtak hódítani egyes területeket. Az olasz kar és az olasz sziv sohasem tudta megvédelmezni a hazát. Sőt az apró olasz ál lamok egymás közötti háborúit is rendszerint idegen katonaság küzdötte végig s döntötte el. A Condottierik, az egyes fejedelmek és vá­ rosok szolgálatában álló zsoldos kapitányok idegen földön toborozták össze fegyvereseiket. Volt köztük angol és magyar is, valamint spa­ nyol és franczia, de legnagyobb részöket a né­ metek képezték. A legtöbb belviszály idején pedig behívták — az idegent, hogy aztán évszázadokon át sirán­ kozzanak az elnyomás fölött. Mintha az nem természetes folyománya lett volna a saját cse­ lekedeteiknek s mintha a német, a franczia és a spanyol elnyomók nem olasz hívásra szállot­ ták volna meg Itáliát.

A 42-es hatása a Sacré Coeur kolostorban Tarnov mellett, a hol az orosz vezérkar állomásozott.

A római nép már a császárság utolsó ide­ jében megszokta, hogy idegenek harczoljanak és dolgozzanak helyette. A légiókat a barbá­ rok között toborozták ; s a gabonát a lybiai szérűkről (quidquid de lybicis, verritur areis) hordták az öblös hajók, mikor fölhangzott a «panem et circenses» követelés. És egész az utolsó időkig folytatódott ez az állapot; az itáliai nép évszázadokon át az idegenekből élt, abból, a mit a pápaság révén a zarándokok s a látnivalók révén az utazók hoztak az or­ szágba. Hol vegye ilyen nemzet azt az erkölcsi erőt, a mely katonát s hadsereget nevel ?

Igaz, Itália a legújabb korig nem volt egy­ séges s erős nemzeti érzés, a nagy elhatározá­ soknak ez a leglényegesebb feltétele tehát ki sem alakulhatott. Annál kevésbé fejlődhettek ki azok a polgári erények, melyek a nemzeti nagyságnak alapjai. De az egység Itáliában máig sem hozta létre azt a belső egybeolvadást, melyet máshol. Az egyes olasz vidékek népe nagyon különbözik egymástól származásra, szokásra és nyelvre nézve. Az egész félsziget sok vízválasztó által apró folyammedenczékre van tagolva, melyek­ nek népe nehezen és csak kis mértékben ke­ veredett egymással, mert a vízválasztókon át, nagyon hiányos és nehéz az érintkezés. E folyainmedenczék mindegyikében más erkölcsök és szokások terjedtek el, mások a történeti hagyományok — mert hisz az egész nemzet sohasem élt egységes állami életet — és azon­ kívül idegen tájszólások lettek úrrá. A külön­ böző vidékeken lakó olasz nem érti meg egy­ más nyelvét. A genuai csak tolmács utján értetheti meg magát a rómaival s a nápolyi, ha Velenczében van dolga a hatósággal, magával viszi a fordítót. Létezik ugyan irodalmi nyelv, de azt a köznép csak Toscanában érti. És még kiváló olasz írók is, ha valamely más vidék­ nek a szülöttei, elmennek koronként Firenze tájékára, hogy közvetlenül hasson reájuk en­ nek a nyelvnek a szelleme. Ily körülmények között az olasz nép csak külsőleg egységes ma is. Se belső érzések me­ lege nem hevíti közös tettekre, se közös czélok nem buzdítják egységes elhatározásokra, se pedig nagy polgári erények közössége nem oltja szivükbe a kötelességnek mindenek fölé való helyezését. Váljon lehet e félni attól a hadseregtől, melynek ilyen a szelleme, melynek nincsenek történelmi tradicziói, melynek ősei; nem harczoltak másfélezer esztendeig s a mely most a tripoliszi «fényes» eredmények után féleurópa meghódítására vállalkozik ?

VIRÁGOS KERT FEDEZÉKEINKBEN, A DUNAJECZ PARTJÁN.

G O R L I C Z É T Ő L - J A R O S Z L A U I G . — Balogh Budolf,aharcztérrekiküldöttmunkatársunkfölvételei.

SZÁM. 1915.

62. ÉVFOLYAM.

355

VASÁENAPI ÚJSÁG.

EGY BOMBA T Ö R T É N E T E . Lengyel regény az 1905-iki lengyel forradalmi mozgalmak idejéből. Irta S T R U G

(Folytatás.)

ANDRÁS.

Oraviecz felállt a fűből és szólt: — Te, elvtárs, és ti többi elvtársak! Mon­ dani fogok most valamit új emberek felvételé­ ről a szövetségbe. Huszonnyolczan vagyunk itt az öregebbek közül és nem messze innen az erdőben még tizenhármán várnak, a kik közénk kívánkoznak. Szükséges itt mindenekelőtt meg­ mondani, mit tud közülük bármelyik. Válo­ gatott emberek, meg vannak rostálva, mint a tiszta búza. Valamennyi jóravaló ember. Mert rossz nekünk nem kell. De mégis mind­ egyikről még egyszer szavazni kell és mindenki mondja meg, a mi mondanivalója van . . . Mintegy egy óra múlva Oraviecz ünnepélye­ sen odavezetett egy kis csapat parasztot a tisz­ tásra. Kíváncsian jöttek, előrehajtott nyakkal és fénylő szemekkel, mintha azt várták volna, hogy valami rendkívülit látnak. Derék legények voltak, fiatalok, de nem túlságosan fiatalok, kü­ lönböző ruhába voltak öltözve, de valamennyi csizmában, tiszta ingben volt és meg voltak mosakodva, mint vasárnap. A harczi társak két sorban felálltak. A szélén állott egy ember a zászlóval, mellette Marék. Valamennyien rajta kívül elővették fegyverü­ ket. Az új emberek külön állottak fel és Ora­ viecz parancsára kalaplevéve köszöntötték a zászlót. Marék kilépett a tisztás közepére, élesen szemükbe nézett az új embereknek és elkezdte: — A mit most tesztek, fontos pillanata éle­ teteknek. Mert mostantól fogva mindegyiketek a legszentebb kötelezettségbe lépett, méltósá­ gos és nehéz szolgálatába az egész népnek. Magatoknak szolgáltok, mert ti vagytok a nép. Ha elestek, a magatok ügyéért estek el. Mert ti vagytok a nép. Elesni pedig könnyen lehet ná­ lunk. És jutalom nincs más, mint a teljesített kötelesség tiszta öntudata. Gazdagságot nem fogtok szerezni, azon a tisztességen kivül, hogy életeteket és egészségteket adjátok oda a fel­ szabadítás ügyéért. Nagy, nehéz, véres harczot kezdtünk. A fa­ lukban és a városokon. Az urak, a papok, a kereskedők, a gyárosok, minden, a mi gazdag <és hatalmas és az emberi munkából él, mind visszavonultak ettől a harcztól és csak mi ma­ radtunk az ügynél, munkások ós parasztok. Szövetséget kötöttünk életre és halálra, kezet nyújtottunk egymásnak és meg kell történnie annak, a mit mi akarunk. — Mi harczi társak jutunk az első tűzbe. Mi vagyunk a legelülsők, a legnehezebb munká­ iban. Nekünk jutott a nagy háborút előkészí­ teni és siettetni, a mely nekünk a becsületes szabadságot meghódítsa, megkönnyebbülést a város és a falu dolgozó népe számára. A vérünk Jog folyni és folynia kell, máskép az ellenség nem tágít. Nyomor és boldogtalanság lesz, de az a háború joga. E nélkül nem lesz győzelem, nem lesz boldogság. Azt mondjátok, készek vagytok. Elhiszem. De legyetek készek a rosszabbra és nem a jobbra. A halál csak egyszer jön. De különféle. Az •egyiket a harczban találja el a golyó. A másik a kényszermunkában hordja a lánczokat és rácsos ablakok között kell meghalnia. A másik­ nak halálraítélten egyedül kell ülnie és meg­ várnia utolsó óráját. Ismerek olyanokat, a kik tízszer megmenekültek és olyanokat, a kiket az első alkalommal elfogtak és akasztófára jut­ tattak. A közös ügynek ez mindegy. Mindenki halála megszámoltatik és minden elesett egy­ formán drága neki, mint az anyának meghalt gyermeke. Az egyes embernek azonban nem mindegy — de hát senki sem választhatja meg a halálát. A harczban elesni könnyű. A börtönben várni a halálra — egészen más. Ekkor az embernek össze kell rzedni minden erejét, hogy a hitvány félelmet távol tartsa magától, mert ennél a félelemnél fognak a gazemberek megfogni, meg fognak kisérteni: légy Júdás és életben maradsz. Adunk harmincz ezüst pénzt, áruld el a tieidet. Ezért fontoljátok meg idején és készüljetek előre. Sok bátorságra van szüksége a harczosnak, sok lélekre. Többre, mint a nyilt harczban az ágyúk előtt, a hol százezrek küzdenek egy-

((MOBILES ZAHNÄRZTLICHES FELDAMBULATORIUM». (Mozgó tábori fogorvosi ambulatorium.) A Z É S Z A K I H A R C Z T É R R Ő L . — Balogh Budolf,aharcztérrekiküldöttmunkatársunkfölvétele.

mással és holttestekkel födik el a mezőt. Az egyik azt fogja mondani: ott voltam a háborúban. Én azonban azt mondom nektek, hogy semmi­ féle háborúban nincs anniyi bátorságra szük­ ség, mint nálunk a harcz csoportban. És ha valaki azt mondhatja: ott voltam a harczi csoportban, akkor ez többet fog jelenteni, mintha végigcsinálta volna az egész japán háborút. Mert ott csak puskák és ágyúk lőt­ tek — mi ránk azonban nemcsak a gyilkos fegyver czéloz, hanem az embertelen hadbíró­ ság ós a kényszermunka, a bitófa és a rágalom és a hitvány árulás és a júdás-pénz is. Nálunk nem tesznek esküt az engedelmességre, hűségre, a titok megtartására. Semmiféle eskü és ha a legszentebbre esküszik is, nem ér semmit, ha az ember nem tiszteli lelkében az Ígéretet. De ettől a pillanattól fogva közületek mindenki­ nek tudnia kell és meg kell emlékeznie róla, hogy minden parancsnak engedelmeskednie Kell. Ha bevesznek katonának, akkor a pofontól való félelemből engedelmeskedtek. Itt azonban en­ gedelmeskedjél, mert a te dolgodról van szó. Engedelmeskedjél okosságból és szeretetből. Ez itt — ezzel Oravieczre mutatott — a ti vezetőtök. A legöregebbek választották őt és a párt helybenhagyta. A mit ő parancsol, az szent: ha azt mondja, üsd, — akkor ütni kell; ha azt mondja, át kell adni a fegyvert, akkor add át; ha azt mondja, ülj veszteg, akkor vesz­ teg kell maradni. Ha azt mondja, a veszélybe kell menni, — akkor eredj! Nem idegen, hanem olyan, a kit ismertek, a ki a szemetek előtt van, a ki köztetek ül. Senkinek sincs arra joga, bár­ mit is parancsolni a harcz ügyében, csak neki magának. . . Most hát megmondtam mindent, a mi szük­ séges volt. A többit mondja hozzá saját ember­ séges eszetek és lelkiismeretetek. Adjátok ki nekik a fegyvereket! * Három kosárban állottak a fegyverek és töl­ tények. A vezető mindegyiknek adott egy browningot, három magazint és száz töltényt. Ezenkívül egy tokot szíjjon, tisztogató-bőrt, olajat és mindent, a mi kell. A parasztok oda­ rohantak a fegyverekhez, tolongtak a kosarak körül, mintha attól félnének, hogy kevés van bennük. Megindultan nézték a fekete, borzal­ mas eszközt és Oraviecz megparancsolta nekik, hogy vasárnap délután ugyanazon a helyen jöjjenek össze a tanulásra. — A kinek csomagjából akkor csak egy töl­ tény is hiányzik, az büntetést kap és minden hiányzó töltényért egy hónapra elveszszük tőle a fegyvert. Úgy vigyázzatok. Marék is még egyszer szót emelt a fegyverek dolgában. — Vigyázzatok a fegyverekre! Tartsátok tisztán! Eejtsétek el jól, biztos helyre! Mert

szegény emberek hozzájárulásából vettük, a kik a szájuktól vonták el a fegyverekre való pénzt, vagy zsákmányolt kormány-pénzből vet­ tük, a melyre nem egy emberélet ment rá. A fegyvert kímélni annyit tesz, mint csak az ellenség ellen használni. A ki azonban személyes ügyben használja, hogy bosszúból vagy másvalami okból megöljön vele valakit, az meg­ gyalázza a forradalmi fegyvert és erre súlyos büntetés van nálunk . . . Oraviecz az új emberek egyikét ököllel ol­ dalba lökte és suttogva rendre utasította. — Kielza! Vigyázz arra, a mit az elvtárs mond! Majd megnézheted később is a pisztolyo­ dat. Úgy áll itt, mint a gyerek, a ki elbámész­ kodik a vásáron, a játékszerek k ö z ö t t . . . Azután csapatokban mentek a keskeny erdei úton vissza. Marék a parasztok közt ment és beszélgetett velük mindenféléről. Jól érezte magát. Az embereknek nevetett a szeme. És derült beszélgetés támadt és az a lélekből fa­ kadó, hivő, jó várakozás. Kisértetek és árnyak mentek velük együtt. Fától-fáig suhanva rejtőzködött a félelem. Va­ lahol mögöttük húzta a földön lánczait a rab­ szolgaság, a száműzetés. De előttük ment a csábító remény, szépen, mint egy nyári nap. És ezek az emberi lelkek csak ő belé voltak elmerülve. VIII. Hol kinyúlik az idő, hol összezsugorodik. Nagyon különös dolgok történnek az idővel s az emberrel. Nehéz eligazodni rajta. De egy-egy pillanatban hirtelen az egész hosszú élet vilá­ gosan áll itt, mintha egy perez volna. Ilyenkor ez a sok évi idő úgy összehúzódhatik, hogy úgy tűnik, mintha az ember csak tegnap született volna. Csak tegnap lehetett, hogy ő a barmai után ment és verést kapott az okozott kárért. Csak tegnap volt, hogy megházasodott és az udvarán ült. Tegnap volt a háború. Csak tegnap lépett be a pártba és tegnap adták kezébe a fegyvert. Mindez belefórt egy napba . . . De a fehér keze! Milyen sima, milyen ki­ pihent ! És aztán megint kinyúlik az idő, mint a kátrány, egy nap a másik után, hónap hónap után. Oh, milyen régen, milyen réges-régen 1 Akkor épen a krumpli-földön dolgoztak és hat hét múlva kellett volna kapálni. Csak épen az év nem telik ki az időből — hirtelen megszakad. Néha ez is megtörténik. Igen, az ítéletnél egészen megszakad az idő. Mikor is volt ez az ítélet? Négy napja. És úgy tűnik, mintha nagyon messze volna, valahol a világ kezdetekor. Halljad, Kielza Vojtek, mondd csak, boldog­ talan paraszt, micsoda dolog az emberi idő?

i<2. SZÍV.

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

356

IGY UTAZIK A HADI-FÉNYKÉPÉSZ.

AZ ÉSZAKI

HARCZTÉRRŐL.

— Balogh Rudolf,aharcztérrekiküldöttmunkatársunkfölvétele.

Mit jelent? És mit jelent ez a rövid emberi élet? És mi tulaj donképen ez az egész széles világ minden emberekkel, városokkal, falukkal, idegen országokkal, folyókkal, hegyekkel, a forrada­ lommal, a pártokkal, a szoczializmussal, ezzel a Lengyelországgal és a czári uralommal? De miért tűnik úgy nekem, hogy nincs többé semmi, csak csupán ez a keskeny czella meszelt falaival és az egész többi világból csak ez az egy ember van meg, a ki magamagával beszél, sóhajtozik és mindezt maga hallja? A folyosón csendőrök, katonák jönnek-men­ nek, jöhet a felügyelő, egy tábornok, egy orvos. Az ablak mögött emberi lármát hallani, kato­ nák énekét, trombita- és dobszót — a valóság­ ban pedig úgy tűnik, mintha árnyékok volnának és n e m emberek. Minden úgy van, mintha aludnék az ember. Furcsa. A folytonos csodálkozás kínozta Kielza Vojteket, kínozta az a töprengés, a mely már sen­ kinek sem lehetett hasznára; neki sem. Más­ különben a régi erőt érezte magában, csak a feje volt teljesen kimerülve. A szeme mintegy magától lehunyódott, az álom elnyomta — így h á t aludt. Reggel fölkelt, megitta teáját, megette zsem­ lyéjét, az ablakhoz ment és kinézett egy darabig. L á t t a , a " m i t mindig látott: egy ablaknélküli falat és elkezdett gondolkozni. Gondolkozott, sóhajtott néhányszor és lefeküdt aludni. Aztán felébresztették «sétára». Ment, visszajött és megint aludt. Behozták ebédjét, megette és aludt t o v á b b . A hányszor felébredt, mindig ugyanaz a gon­ dolata tért vissza: mért van ez így és mit je­ lent ez? Máskor emlékezett arra, mit álmodott és gondolkozott rajta. Egyszer azt álmodta, hogy idegen tehenek törtek be földjére, összerombol­ ták, felfalták és széttaposták a krumplit, ló­ herét és rozsot. Sok tehén, pásztor nélkül, ö ott állt az udvarán, a kerítés mögött és nézte. Ki a k a r t rohanni, de a lába a földbe nőtt, a keze megmerevedett; még kiáltani sem t u d o t t , mert valami fojtogatta. A leghevesebb erőfeszíté­ seket t e t t e , hogy mozdulni tudjon, úgy hogy elöntötte a verejték és omlottak a könnyei a borzasztó kár m i a t t . Mellette állt a kutyája és az is mozdulatlanul t ű r t e . Ott állt, reszketett, csak vinnyogott az erőlködéstől, mert ő se t u d o t t mozdulni. í g y kínozták egymást köl­ csönösen és közben a tehenek mindent letapos­ t a k és folyton zabáltak és mind többen lettek, mintha szemlátomást borjaznának . . . Máskor a bíróságról álmodott. Mindenki be­ szél, de ő nem ért belőle semmit. Beszél az ügy­ védje, tisztek, őrök, t a n ú k ujjal mutogatnak ő rá. Messze hátul a teremben ül a felesége és sír. Minden úgy megy, mint a bíróságnál. A ke­ rítés mögött, mellette ülnek Tatarek, Gruchala, Sztrichovszki, a kovács, Matyevicz még meg nem gyógyult kéz-sebével és az az ártatlan

Biziák, az uradalmi erdőőr. Mind mintha él­ nének — úgy megy a dolog, mint a valóságban. Ekkor megnyílik a falban az a hely, a hol a czár arczképe függ a bírák felett. Egy ajtó nyílik meg ott, egy katona áll meg köpönyeg­ ben, sapka és fegyver nélkül; a bal szeme fölött piros lyuk van és az arcza felére vér ömlik. Az öve alatt is van a köpönyegén egy véres folt. Kielza megismeri. Ugyanaz a katona ez, a kire ő kétszer rálőtt és a ki a második lövésre elesett. A törvényszéki teremben van még több katona, csak ez az egy hiányzik. Úgy látszik tehát, halott. A katona ott áll, moz­ dulatlanul, mintha halott volna. Mit bámészkodsz úgy, gondolta Kielza, te is lőttél, ón is lőttem. Az én szerencsém, hogy t e l n e m találtál el. A te károd, hogy ón oda­ rohantam. Mit akarsz tőlem? Ellenem akarsz ta­ núskodni? Szólj! Nekem úgyis biztos a halálom. De a katona hallgat. Csak áll itt. Mit a k a r ? Kérdi Kielza a szorosan mellette ülő Tatareket. Kicsoda? — H á t nézz oda! Az a katona a falon. — De hiszen a falon az egész Serbienicze falu látható: a tó, a kunyhók, a ludak a tóban, a fák a gyümölcsös kertekben, az egén pedig felhők vonulnak. Egészen az előtérben áll ásó­ val a kezében a serbeniczei harczi csoport ve­ zére, Oraviecz — mintha krumplit menne szedni. Igazán Oraviecz ez, vagy c^ak a festett képe? Csodálatos. A kép mozog. Oraviecz a homlokára teszi a kezét, mintha a nap ellen védené a sze­ mét, lenéz a vádlottak kerítésére, a hol a pa­ rasztjai ülnek. Maga elé néz, a bírákra . . . A mellébe nyúl, előveszi pisztolyát, áthajol a fakerítésen, alacsonyan maga elé czéloz és lő. De csönd van, nem hallani semmit. Először azt találja, a ki épen beszél — a tisztet, a ki oldalt áll asztalkája mellett, aztán azt a kövéret, a ki középütt ül a hosszú asztal­ nál, a z t á n . . . Vojtek felébredt nagy örömében. Magához tért, felült és imát mondott az elvtársért, a kit szorosan mellette lőtt le egy kozák: a kozák lövöldözés közben elesett lova holttestéből csi­ nált magának fedezéket és nem engedte magához közel az embereket. Ah, ez az a l v á s . . . jöhetnek az álmok, a milyenek akarnak! Csak nem gondolkozni! Csak nem kínozni magát. És nem lehet nem kínozni magát, mert az ember sajnálja az asszonyt, a gyermekeket, a gazdaságot. Kínozza magát, mert mindez túl­ ságosan különös egy emberi fejnek. Könnyebb volt, mikor három hónapig a pajtásaival ült együtt. Még egyszer fogja látni őket! Bizonyo­ san együtt fogják őket kivinni. így j o b b lesz. Leginkább azonban az emésztette, hogy csak oly rövid ideig tartozott az ügyhöz, hogy oly keveset t e t t érte. Csak tudta volna, hogy oly hamar vége l e s z ! . . . Nem maradt volna az egész kerületben egyetlen csendőr életben! Másrészt vigasztalása volt az, hogy küzdött,

1915. 6 1 ÉVFOLYAM.

hogy nem félt semmitől, hogy valamennyiükért védelmezte magát és hogy mint a harczi-csoport tagját fel fogják akasztani, úgy, mint sok más derék bajtársat, a kikről a párt xijságja fekete keretes búcsúztatóban szólt. A haláltól nem félt, a minthogy egyáltalában semmitől sem félt. Csak ez a szokatlan gondolkodás kínozta. . Már negyednapja aludt csaknem estig. Mikor álmából felriadt: m á r sötét volt, m e r t a k a t o n a még nem hozta be a mécset. Úgy t ű n t neki, mintha valaki ülne az asztalka mellett és czigarettázna. A czigaretta parázslott a sötétben és megvilágította egy idegen arcznak egy kis ré­ szét. Mint az álomban. Kielza megtapogatta magát és meggyőződött, hogy már nem alszik. *£-— K i v a n i t t ? — kérdezte, nem t u d v a bizonyosan, fog-e kapni egyáltalán feleletet. — É n vagyok. — Ki az? — Beeresztettek ide magához holnap reggelig. Nincs hely, megint új embereket hoztak. — És mi lesz holnap? — kérdezte Kielza és végigfutott a testén a hideg. Mert ha rossz volt egyedül ülni, akkor még borzasztóbb olyannal együtt, a kit holnap ki fognak végezni. — Holnap engem kibocsátanak. — Ugyan! Kielza nagyon megörült. — Milyen pártból való m a g a ? — kérdezte. — Vagy igazságtalanul fogták el? Felelet helyett az ismeretlen elkezdett fütyülni. Mikor behozták a világosságot, Kielza látta, hogy körülbelül tizenkilencz éves legény, rongyos ruhában. A hosszú haja az arczába csapzott, a szeme nagy, fényes, nyilt tekintetű volt és ártatlan, mint egy nagy gyermeké. Kielza még nem látott ilyen szemet. — A városból való maga, vagy a faluról? — A nagyvilágból való vagyok. Idevaló is vagyok, odavaló is. — Úgy látom, jól elbántak magával azok a gazemberek. Nem sok hús m a r a d t a testén. Akar enni? Van kolbászom és sajtom. H a be­ hozzák a teát, egyen valamit. — J ó . E n n i fogok. Köszönöm. — Hol ü l t ? Mert a míg együtt voltunk a bajtársaimmal, mindenfelé kopogtunk. A ré­ giebbek közül csaknem mindenkit ismerek. — Odaát ültem a Visztulánál. — Kivel? — Azok nincsenek többé. H á r m a n voltunk. Kettőjüket az éjjel elvitték és felakasztották. Ezek voltak a pajtásaim. Kielza sóhajtott. . — Akkor nyilván a mi pártunkból valók. Mert másokat nem végeznek ki. Mi t e h á t együvé tartozunk. — Aligha. — É n a lengyel párt harczi csoportjába tar­ tozom. Kedden ítéltek el. — Akkor holnap éjjel fogják felakasztani vagy holnapután. — Igen, én is azt gondolom — felelt Kielza megdöbbenve azon, hogy a legény nem is csudálkozik és másvalaki haláláról mint valami köznapi dologról beszél. És magában azt gon­ dolta, biztosan valami bandita. Persze, ban­ ditának kissé furcsa. A kiejtése is különös. — Lengyel m a g a ? — kérdezte. — Idegenszerűén beszél. — Nem vagyok én se lengyel, se más. E m b e r vagyok és Varsóban születtem. Aztán néhány évig Amerikában voltam és más országokban, a hol más nyelveken beszélnek. — Úgy, úgy . . . De Amerikában a mieink­ nek jól megy a dolguk? — Kinek hogy. Ugyanaz az igazságtalanság van mindenütt a világon. — Amerika gazdag, szabad ország. Mindenki azt teszi ott, a mit akar . . . — Igen, mindenki, a ki gazdag. Épen úgy, mint minálunk. — Ez csak szóbeszéd. Ott nincs czári uralom, hanem köztársaság. — Ott a pénz uralkodik. — A pénz mindenütt úr, de van ezzel szem­ ben igazságosság, iskola, rendes bíróságok, általános választójog, sok szabad föld . . . — Ott vásárolnak és eladják magukat. A vá­ lasztó és a képviselő és az elnök és a szocziáíisták v e z e t ő i . . . — Ez rágalom! Szocziálista képviselőt még.

357

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

SZAM. 1915. 62. ÉVÍOLYAM.

senki sem vesztegetett meg! Nem vagyok én olyan buta, á m b á r még nem voltam a határon túl. Maga bolondokat beszél. H a ismerné a szocziálistákat, akkor t u d n á . . . — Mit tudja, mit ismerek én? — Azt hiszem, nem sokat, mert a ki a szoczialistákat szidja, az vagy t u d a t l a n vagy a burzsoával és a nemességgel t a r t . — Maga úgy beszél, a hogy tanították. Van­ nak jobb emberek is, mint a szocziálisták. Olyanok, a kik igazán a dolgozó nép j a v á t akarják és a kik igazán át fogják alakítani az egész világot. — Úgy-úgy . . . Hiszen maga úgylátszik, na­ gyon okos! Mondja meg hát, ki az, hogy én szamár is tanuljak valamit! — Nem akarok ezzel vesződni. Mit is hasz­ nálna, ha m a g á t kitanítom, mikor holnap már nem is lesz? — Ez igaz. Mirevaló az nekem? Kielza ismét rávetette magát az ágyra, a fal felé fordult és elaludt. A czellatárs felébresztette. — Keljen fel, együnk. — Nincs kedvem. Egyen maga, váljék egész­ ségére. Mit nekem az evés — én már halott vagyok. — Furcsa ember! Holnap vagy holnapután akasztani fogják és most már nem akar enni! Szegy élje m a g á t ! Erre Kielza fölkelt az ágyról. De mérges volt. Mi köze ehhez akárkinek is?

500 oroszt elfogtak. A Nyementől délre előnyo­ muló oroszokat teljesen megverték Gryskabuda— Szintovty—Szakinál; véres veszteségeik igen sú­ lyosak, ezért a hadifoglyok száma csak 2200. A nyugati harcztéren a németek a Loretto-magaslaton kissé előbbre haladtak. Ablainnál éjjeli tá­ madást szuronynyal visszavertek, a Maas és Mosel közt heves égyúharcz volt, Aillytól keletre széles arczvonalú franczia támadást részben szurony nyal visszavertek. Május 21. Közép-Galicziában a harczok még tartanak : a San szakaszon Sieniavától lefelé a balparton még megmaradt orosz osztagokat a folyón túlra vetettük vissza, Jaroslautól keletre nagyobb orosz előretöréseket visszavetettünk, Drohobicztől keletre éjszakai harczokban roham­ mal bevettünk egy orosz állást, elfoglaltuk Neudorf községet, 1800 oroszt elfogtunk. Kelet-Galicziában az oroszoknak a Dnyeszteren át intézett ellenoffenziváját a Pruth-vonalon megállítottuk, Kolomeánál az ellenség áttörési kisérletei meg­ hiúsultak, minden támadást visszavertünk. A kiéierei hegyvidéken folyt harczokban eddig, 4000 foglyot ejtettünk. Május 2-ika óta az orosz fog­ lyok száma 194,000. A németek keleti hadszin­ terén Szavlenál csak kisebb harczok, a Dubisszánál a német támadás Betygoláig jutott. 1500 oroszt elfogtak, Miloszajcziétől és Zemigolától keletre az oroszokat a folyón túlra vetették viszsza. A Nyementől délre megvert oroszok Kovno felé futnak. A nyugati harcztéren Yperntől északra szines francziák éjjeli támadása ellen a csatorná­ tól keletre még harczolnak, Neuve-Chapelletől délre egy angol támadás összeomlott, az Ailly erdőben egy franczia támadás meghiúsult.

(Folytatása következik.)

Május 22. Az eddigi harczokban elfoglalt tere­ pet az orosz ellentámadásokkal szemben tartjuk, napról-napra tért nyerünk. A Pruth-vonalon nyu­ galom van, Bojánnál meghiúsult az oroszok kísér­ lete, hogy a Pruthon átkeljenek. A kielczei hegy­ vidéken az oroszok északkelet felé hátrálnak. A németek a Windautól nyugatra Schavdiny vi­ dékén lovassági harczokban megsemmisítettek egy orosz lovas dandárt, Szavlenál és a Dubissza men­ tén az oroszok éjjeli támadásait visszaverték. A nyugati harcztéren az exlaires—la-basséei út és Arras közt ujabb összeütközések támadtak, NeuveChapelletől délnyugatra angol támadásokat vissza­ vertek, Givenchynél még harczolnak. A Lorettomagaslaton, Ablainnél és Neuvillenél franczia támadások összeomlottak. Az arczvonal többi ré­ szén csak tüzérségi harczok voltak.

A HÁBORU NAPJAI. Május 20. Jaroslautól keletre és Sieniavánál erős orosz támadásokat visszavertünk, kelet és délkelet felé tért nyertünk. A Felső-Dnyeszter menti harczokban további 5600 oroszt fogtunk el. Sambortól északra az egyik szakaszon az oroszo­ kat kivertük: fővédelmi állásukból, Moscziskától 10 kilométernyire délnyugatra egy helységet ro­ hammal bevettünk. Kolomeától északra rövid ellentámadásunk révén 1400 oroszt elfogtunk. A németek keleten a Dubissza mentén orosz táma­ dásokat visszavertek, 900 foglyot ejtettek. Podubistól északra elfoglalták a 105. sz. magaslatot,

^oihDrt Sándor Diana Fegyver atelier

A . Joa. Deconrny, H e r s t a l és A . , Lene & Co. L i é g e (Viotoria Hammerles), vüághirü és leg­ első rangú galamblövő és Szombathely mellett. vadászfegyvereinek egye­ (Tas megye.) • düli és kizárólagos képviselete. E . B e m a r d & Co. A . D e f o u r n y - S e v r i n lnznsfegvvereinek ál­ landó nagy raktára. Mannlicher-Sohönaiier Antieorro- Antinltesövn, Mignon távosövel szerelt fegyve­ reknek állandó raktára. Vadászfegyverek 160 koronától, ejectorosak 260 kor.-tól, Antieorro- és Antinitcsövü fegyverek 400 kor.-tól minden árban. A k o n t i n e n s leggazdagabb luxnsfegyverralttára. Minden mi­ nőség állandó nagy készletben. Teljes garanezia. Minden fegyver pontosan belőve. Legjobb minőség.

Herény,

Szakszerűen készített utazási felszerelések

Legolcsóbb gyári árak. Utolérhetlen olcsó. Árjegyzéket tessék

itt, tásk?k, szekrény- i\ kalapbQrOndlk, BUBssiirek

kérni.

mEgöiziiaió előnyösen beszerEzhelök az általá­ nosan ismert

TWT^f^nwi

Május 23. A háború új fordulatot nyer : Olasz­ ország, évtizedes szövetséges viszonyunkat meg­ szegve, ellenünk fordul és megizeni AusztriaMagyarországnak a háborút. Ferencz József császár és király kiáltványnyal fordul népeihez. — Galicziában Jaroslautól keletre és a Felső-Dnyeszter mentén orosz támadásokat visszavertünk, Boján­ nál újra meghiúsult az oroszok kísérlete a Pruthon való átkelésre. A kielczei hegyvidékben egy üt­ közetben 1800 oroszt fogtunk el. A németek Szavle vidékén megverték az orosz északi szár­ nyat, 1600 foglyot ejtettek, a Dubissza mentén otosz támadásokat visszavertek, hasonlókép a Nyementől délre Pilzviszkitől északra. A nyugati harcztéren Givenchynél a szuronyharczok a néme­ tekre kedvezően folynak. A Bethun—Lensi-útoD és a Loretto-magaslaton franczia támadásokat visszavertek, Ablaintől északra a francziák a né­ metek legelői levő árkának kis részében megve­ tették lábukat. Ncuv illetői délre a nénietek némi tért nyertek. Május 24. Közép-Galicziában a harczok foly­ nak. A kielczei hegyvidéken 6800 oroszt elfog­ tunk. A helyzet különben, hasonlókép a németek keleti hadszinterén változatlan. A nyugati haicztéren Neuve-Chapelle és Givenchy közt az ango­ lok, a Loretto-magaslat északi lejtőjén a francziák támadásait visszaverték. A Maas és Mosel közt tüzérségi harczok folynak. Az olasz háború meg­ kezdődik : a tiroli határ egyes pontjain kisebb harczok kezdődtek, a partvidéki határterületen Strassaldónál olasz lovasság mutatkozott. Flottánk május 28-ról 24-ére virradó éjjel akcziót kezdett a Velencze és Barletta közti olasz keleti part­ vidék ellen s katonailag fontos helyeket ered­ ménynyel ágyúzott. Tengeri haderőnk repülő­ gépei bombákat vetettek a Chiaravalle melletti balloncsarnokra, anconai katonai épületekre és a velenczei arzenálra. Május 25. A Sieniavától a Felső-Dnyeszterig terjedő egész arczvonalon nagy orosz erőket meg­ támadtunk. Mackensen hadserege, melyben a mi 6-ik hadtestünk harczol,' elfoglalta Radimnót s innen keletre és délkeletre előnyomult. Az ellen­ ség ellentámadásait mindenütt visszaverték, 21,000 hadifoglyot ejtettek, 89 ágyút és több mint 40 gépfegyvert zsákmányoltak a szövetséges csapatok. A Puhallo és Böhm-Ermolli hadseregek, melyek Przemysltől délkeletre törnek előre, elkeseredett harczok közt tért nyertek és visszavetették az el­ lenséget a Polania-mélyedésen keresztül. A táma­ dást az egész arczvonalon folytatjuk. A németek

Gyermekeknek legbiztosabb szer váltó­ láz, hideglelés és sza­ márköhögés ellen a ma­ gyar orvosok által 40 arannyal jutalmazott

Bozsnyay világhírű

Chininczukorkája la

Chinincsokoládéja Nem keserű és igy gyér; mekek szívesen veszik. Milléniumi nagy érem­ mel Kitüntetve és törvé­ nyesen védve. A val5d készítmény csomagoló- Kapható minden gyógyszertár­ papirosán Rozsnyay M. ban. — Készíti a feltaláló: névaláírása látható. 1 drb ára 12 fill. 25 drb Bozsnyay látyás gyógysz. egy dobozban 3 korona. Aradon, Szabadság-tér 8. szám. H 11 I . • J 11 U 11 . . . J . • 11 • I J 1 . 11 • . I

IUI

I I 11II

A ki egyszer a rendkívül természetes és hygienikus szempontból épenséggel elengedhetlen shampoonálást a

í „Shampoon a fekete fejjel" végezte, óvakodni fog, hogy egyéb felkínált készítményt használjon. ÁRJEGYZÉK INGYEN

HELLER böröndös

Tábori íényiértépi" •Liliputi ÍO k o r o n a . •Icarette. 64—300 K-ig

czégnél

Budapest. IV., Kossuth Lajos u. 21. (Astoria szálloda épületében) A czég üzlete 2 0 évig Károlykóruton ( H u s z á r - h á z ) volt. .

* Figyeljünk ezen védjegyre!

* Figyeljünk ezen védjegyre!

Csomag ára 30 fillér

Csomag ára 30 fillér

Mindenütt kap­ hatói

Mindenütt kap­ ható!

* Bendelésnél szívesked­ jék lapunkra hivatkozni

„Shampoon a fekete fejjel" mindenütt ibolyaillattal, kamillával (szőkék­ nek,!, kátránnyal (erős korpaképződésnél), tojással (gyér hajzatnál) kapható. Magyarországi vezérképviselő: Faisztl Ferenc, Budapest VI, Mozsár utca 12 • " í m Egyedüli gyáros: Hans Schwarzkopf Q. m. b. fi, Berlin N. 37. n i r f i i

358

I!

I!

22. MJJJJJHB. 62- *™**±

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

a Dubissza mellett Eossinietól keletre n a g y orosz erőket megvertek, 2240 oroszt elfogtak, az Eiragola irányából intézett orosz t á m a d á s t m e g h i ú s í t o t t a k . A n y u g a t i harcztéren a németek Y p e r n i r á n y á b a n folytatták előrehaladásukat: elfoglalták Vlaminghe m a j o r t , a Wieltjétől északra fekvő kastélyt, Bellewaarde majort s közelebb j u t o t t a k Hoogehez. Armentiérestől délre t ö b b t á m a d á s t visszavertek. A délnyugati (olasz) harcztéren a tiroli és k a r i n t i a i h a t á r o n átlépett kisebb ellenséges osztagok, a m i n t állásainkra b u k k a n t a k , visszafordultak. Május 26. Przemyslnél t a r t a csata. Mackensen vezérezredes hadserege t á m a d v a a S a n m i n d k é t oldalán, délkeleti i r á n y b a n sikeresen n y o m u l előre. R a d y m n ó t ó l keletre a Sanon való átkelést kiküzdöttük. A 6. osztrák -magyar h a d t e s t r o h a m m a l elfoglalta a zagrodi-i hidfőt, e várostól keletre. Przemysltől délre és délkeletre hadseregeink a z oroszok erős részben betonozott állásai ellen lassan előrehaladó t á m a d á s b a n v a n n a k . Az u t ó b b i k é t n a p harczaiban beszállított foglyok száma 25.000-re emelkedett. H a d i a n y a g b a n 54 k ö n n y ű , 10 nehéz á g y ú t , 64 gép­ fegyvert és 14 lőszerkocsit zsákmányoltunk. A Dnyesztertői délre és Orosz-Lengyelországban az álta­ lános helyzet változatlan. A "Visztulától északra egy ü t k ö z e t b e n 998 oroszt fogtunk el. A n é m e ­ tek keleti harczterükön gyenge t á m a d á s o k a t vissza­ vertek. A n y u g a t i harcztéren t ö b b angol t á m a d á s t visszautasítottak. L i e v i n és a L o r e t t o magaslatok közt n a g y , mélybe tagozott franczia t á m a d á s tel­ jesen meghiúsult. Souchevnél, a Bois de P r e t r e b e n is a n é m e t e k r e sikeres harczok voltak. A törökök a szaroszi öbölben torpedóval elsülyesztették a «Triumph» angol pánczéloshajót. Tirolban egy el­ lenséges különítmény bevonult Condinóba (Judicaria) P a d o n szorosnál a Marmolatától észak­ keletre az olaszok az első lövésekre m e g f u t a m o d t a k , A k a r i n t h i a i h a t á r o n csapataink t ö b b t á m a d á s t az olaszok jelentékeny veszteségei mellett visszavertek. A p a r t vidéki határterületen eddig m é g n e m fej­ lődtek ki harczok.

8ZAM. 1915. 6 2 . ÉVFOLYAM.

SAKKJÁTÉK.

HALÁLOZÁSOK. L

2954. szánra feladvány 0. E. Lindquisttól, Stooksundban. Hősi halált haltak : Balassagyarmati B A I N T N E R S Á N D O R , a 6. huszárezred k a p i t á n y a , a ki a háború a l a t t rangemelést és kitüntetést k a p o t t , az északi harcztéren, Galicziában Bieniassovicénél. — M O L -

A Magyar Királyi Államvasutak nyári menetrendje.

D A U E R H E N R I K , a 89. gyalogezred századosa a kár­ p á t i h a r c z o k b a n . — K R A N C S U K J Á N O S , 3 2 . gyalog­

ezredben főhadnagy, a hadidiszítményes katonai érdemkereszt és a német vaskereszt tulajdonosa, a harcztéren szerzett betegségben huszonhat éves k o r á b a n , a brzetkói j á r v á n y k ó r h á z b a n . — M A R T I N É K B É L A , a szegedi 5. honvédgyalogezred h a d n a g y a . — BOSSÁNYI

Nagybossányi

zászlóalj

hadnagya

ISTVÁN,

a galicziai

a

31.

Uscie

Délelőtt

vadász­

Zermickie

í> 93

fekvő m a g a s l a t n á l . — F Ö L D E S L A J O S , a 24. t á b o r i

CSABA

mérnök, néhai

ban. — Nemestóthi

Mattauovich

Világos indul és a harmadik lépésre mattot ad.

SZABÓ A L B E R T dr. ü g y v é d , a

Vilmos huszárezred tiszthelyettese, Polenánál.

KÉPTALÁNY.

E l h u n y t a k m é g a közelebbi n a p o k b a n : P L A T Z F E R E N C Z , M á v . felügyelő 80 éves k o r á b a n , B u d a ­ pesten. — Szilasi B É M Y B E R Z E N K O V I C H E M I L O T T Ó ,

nyűg. I . oszt. fóT.onzul 80 éves korában, Abbázia- • ban. — Faji F Á Y B É L A CS. és kir. kamarás, 72 éves korában, Budapesten.

— Kibédi B I A S I N I S Á N D O R ,

n y ű g . kereskedő 80 éves korában, Kolozsvárott. — B A C H R A C H E M I L , a Magyar

Leszámítoló

és P é n z ­

v á l t ó B a n k főtisztviselője, Budapesten. — Korom­ házi és r u t t k a i K O R D A G Y U L A , a budapesti ítélő­ tábla irodafőtisztje, 57 éves korában, B u d a p e s t e n . — M U S I T S S Á N D O R A N Z E L M , m i n o r i t a rendi

és oki. népisk.

áldozópap

tanító 52 éves korában,

czon. — D R . F I Ó K K Á R O L Y , a debreczeni

Miskolreformá-'

t u s kollégium bülcsészeti a k a d é m i á j á n a k n y ű g . t a n á r a , a Kisfaludy-Társaség tagja, 58 éves korá­ ban, Debreczenben. ö z v . P E T I J Ó Z S E F N É , szül. Vali Mária 75 éves

Dalos madár. Nem jól dalol. Hiába. Irodalmilag művelt ember munkája, de nem igazi művészé, — a gondolat és a kifejezés magával ragadó ereje hiányzik belőle. Szántanak. Csinos vers, de mi most csak kivételesen közlünk verseket 8 akkor is a legjelentékenyebbjét vá­ lasztjuk ki. ••

| ^ § • I I g = |

Felső-Ausztria

_

^

_

_

A legrégibb és kiváló gyógyilóerejü jódforrás Európában. Kiválóan ajáníaios rheuma, ischias báctalmaknál, női betérségeknél, kiütéseknél, idolt gyoladásoknál, utöérelmeszedssnél, gorvély, syphilis bajoknál, szerzett és öröklött betegségeknél stb. Évad májastól októberig. Felvilágosítást <s tájékoztatót ad Bad Hall országos gyógyintézet igazgatósága. ::::::

| Dr. G c r s t e l

szanatórium

1 télen is nyitva.

^mamSKmamunmaamanamuaaata

Csízfíirdő

a gyermekek és serdülők fürdője

megnyílt.

;IIII.II[IIIL

:M'ÍI;:I;!r

IIMÍ'i;,:i'illi r 11 n:i.11.1:

ÜILII II,n:l!ÍII.Ü:;MÍII;ÍI:,I:|!:M;I Í Í M I Í I Í

:

i

T A főváros első X és legrégibb • cslpketlltltó. • . aixx J.

• fK R O N F U S Z ) f X I I GYÁR és F Ö Ü Z L E T : ! m w» M «t m.m *

Fiókok: I I . Fó ! ? ' I V - Elkü-ut6, J Kecskeméti-u.14.1 V.Harmincad-u.4. S

1 l'V / «

1 VtII.,Baross-n.85. t w.Ttf*-H«*w|

* » • Andrássy-ut 1 6 . * • kelmefestő J gyári Intézete. • T e l e f o n : József 2 - 3 7 . • Vlll.lózsef-krt2. ? • • • • • • • • • • • • • • • ••••••••••••••*••••••••••••

KENDÖVEI..

E l ő n y e l : Bárminő fémlárgy gyors és egyszerű keze­ lésben hónepokig tartó thkörfényt nyer. Minden eddigi tűzveszélyes folyékony fémtisztitót fölülmúl. Sohasem szárad ki, nem koptat, nem horzsol, olcsó és azdaságos. n r a 3 6 lill., 60 líll., és 1 kor. Mindenütt apható.— Kereskedőjénél kérjen i n g y e n mintát. FO B AKT A B : F O E S 1 N E E JÓZSEF G Y A E 8 S N A L BUDA­ PEST, I V .. KER., REÁLTANO DA-UTC2A 4. S S .

f

Gyártja Földes Kelemen laboratóriuma Aradon.

1

Szv. Újvidék, Sarajevo » Szombatbefy, Wien » Fiume, Osijek Szv. Gödöllő Gyv. Fehring, Graz, Sopron B Wien, Zürich, Basel Arad, Bukarest Szv. Hatvan Bicske Péczel Szolnok (Szabadka, Gyv. \Sarajevo Indjija, » Tapolcza Szv. Paks Komárom Miskolcz Gödöllő Nagykáta, Szolnok Rullka, Oderberg Kolozsvár, Brassó Péczel Bicske, Trlest Hatvan Kunszentmiklós-Tass Nagykáta, Szolnok Győr . Gödöllő Kassa,- Csorba Szabadka. Brod Pécs, Dalj Győr, Graz Arad, Brassó ÍKassa, Lawoczne, Vv. \Homonna, Körösmező Szv. Fiume, Tapolcza, Brod Szombathely, Wien Vv. Butlka, Poprád-Felka SZT. Debreczen Szv. Bicske

417 339 645 309 1905 609 909 17 423 11 1007 315 513 317 319 21 1309 1513 911 519 1005 .13 913 307 409

412 Vv. 522 5^2 Tvsz. 522 Szv. 522 512 5395

6°

610 Vv. 625 Szv. 645 705 Szv. 720 730 740 745

8°° 1S

8 8 20 8 35 900 Gyv. 915 Szv. 925 935 102O

honnan

!l

honnan Bártfa, Kassa Huttka Szolnok Hatvan Osijek Brassó, Arad Zimonyi szállások Komárom Bátyú Wien Fiume, Zagreb Gödöllő Brassó, Kolozsvár Gödöllő Hatvan Paks, Bicske Graz, Felinng Csorba, Bárlfa, Kassa Brod, Szabadka Szolnok Tapolcza, Balatonfüred Győr Szabadka Oderberg, Rullka Miskolcz

7 601 1201 1 325 1501 521 327 329 511 15 1705 907 607 1109 305 25 1009 405

9 1511 1001 331 27 303 '.105 1303 525 3

Szv. Bicske Uyv. Bukarest, Arad (Sarajevo, Indjija, \Szabadka Basel, Zürich, Wien Szv. Hatvan Gyv. Poprnd-Fcika, Kassa Szv. Péczel Nagykáta Gödöllő Bukarest, Debreczen Bruck-Királyhida Debreczen Zimonyi szállások Bukarest, Arad Tapolcza, Balatonfüred Rullka Bicske Fiume, Brod (Munkács.Sátontljaújhely IKőrösmezö, Wien, Szombathely 82! Kassa ftí 9 2 8yv, Fiume, Pécs 912 Péczel 9P" Szv. Bicske Berlin, .Butlka 9 Gw. Brod, Újvidék losa Graz, Triest 10Í2 Szv. Szolnok 1042 Gyv. Wien, Sopron 1112 !25 J30 140 210 220 340 435 525 622 6^2 700 72U 7^2 740 745 750 822 822

LAMPEL R. könyvkereskedése (Wodianer P. és Fiai) r.-t.-nál Budapest, VI., Andrássy-ut 21. és minden könyvkereskedésben megrendelhető :

MIKSZÁTH KÁLMÁN ÉLETRAJZA Irta VÁRDAI BÉLA A nagynevű iró egyetlen részletesebb élet­ rajza. Mikszáth arczképével díszített csinos kartonkötésben. Ára 2 korona 5 0

fillér.

•

A vonatok é r k e z é s e Budapest-Józsefvárosra.

A Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamará­ ttíl fentartott nyilvános, három évfolyamu

Délelőtt.

FELSŐ KEBESKEDELMI ISKOLA

') Nagykátálól Szolnokig csak szombalon és ünnep előtti köznapokon közlekedik.

POZSONYBAN.

9176/6 6

17

Szv.

Kunszentmiklós-Tass

< Érettsági vizsgálat Állásközvetítés. Internátus. ! Értesítőt kívánatra küld az Igazgatáság.

'

•••••••••

I LOHR MARIA

Női ra

Ismertetőt küld a fürdőigazgatóság. I ' : •nim.ll,•!!!••

FÉMTISZT1TÓ

Kapható mindezt gyógytárban, illatszer- és drogua-üzle tben

914 122o 10 1230 1008 1245 316 1 25 1304 1 4 0 4 2°5 604 210 318 225 26 2 30 320 2 30 518 24o 1202 245 1902 255 1016 330 18 430 410 510 324 520 522>) 540 308 555 514 6 i 2 326 6*6 28 622 328 642 920 7: 5241) 7. 16 7 | o 332 7S2 1514 822 910 822 1908 812 1308 915 610 922 482 10Í2 1010 1022 12 1022 338 1122 614 U2fi 14a 1122

f!

— ö z v . alsókáldi K Á L D Y GYTJ-

tegyen egy kísérletet az uj szab. amerikai impregnált • •

a főrangú hölgyek kedvencz szépítő szere, az egész világon el van terjedve. P ratlan hatása szerencsés összeállításában rejlik, a bőr azonnal felveszi és kiváló hatása már pár óra lefolyása alatt észlelhető. Mivel a Margit-crémet utá­ nozzák és hamisítják, tessék eredeti védjegygyei lezárt do­ bozt elfogadni.mert csak ilyen készitmé,. H i ( nyert vállal a készítő mindennemű fele- u maryu- lőssaWt. A Margit-créme ártalmatlan • • • ' a l t szappan zsírtalan vegytiszta készítmény, amely a poudep 7 0 fillér külföldön nagy feltűnést keltett Ara I K. 1 K 20 f.

hová

LÁNÉ. szül. Peregi Lujza 71 éves korában, Kaidon. — R Á T H J Á N O S N É , szül. keresztesi Szende A n t a 57 A «Vasárnapi Ujság» 17-dik s z á m á b a n megjelent éves korában, Budapesten. — ö z v . H O R T O V Á N Y I k é p t a l á n y megfejtése: Tengeralattjáró. J Ó Z S E F N É , szül. L o n k a y Irén 56 éves k o r á b a n , Bu^ d a p e s t e n . — ö z v . svábóczi és tótfalvi S V Á B Y S Á N DORNÉ, szül. adorjáni és nagyráthonyi B á t h o n y i Felelős szerkesztő: Hoitsy Pál Borbála 51 éves korában, Kökényesden. — P A T A K Szerkesztőségi iroda : Budapest, IV.. Vármegye-ntcza 11. A R T U R N É , szül. Nászay Mariska 3 4 éves k o r á b a n , Budapesten. Lapkiadó tulajdonos Franklin-Társulat 17. Egyetem-ntom 4.

Saját érdekében

MARGITCRÉME

vonatok é r k e z é s e Budapest keleti p.-u.-ra. Érvényes 1015 m á j u s h ó 1-től.

7> O ,

912 1222 Szv. Zimonyi szállások Bicske' 8 6io 302 6 235 Gyv. Kuttka, Berlin 1110 6 ° Szv. Balatonfüred, Tapolcza 1502 6 4 5 Gyv. J
vadászzászlóalj hadapródja, Földes János erdőigaz­ gató fia, huszonhárom éve3 korában Tuchow előtt. — Adolf volt pancsovai polgármester fia, a K á r p á t o k ­

s£

hová

II

Délután

í

Délelőtt

É r v é n y e s 1»15 m á j u s h ó 1-től.

a 17. gyalogezred főhadnagya a Laborczfő mellett

MATTANOVICH

Délután

A vonatok i n d u l á s a Budapest keleti p.-u.-ról.

községnél 21 éves k o r á b a n . — S C H I L L I N G E R M I H Á L Y ,

korában, Lőrintén.

Szerkesztői üzenetek.

359

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

Legczélszerübb

NIMRÓD

egy levelezőlap által sür­ gősen meghozatni

euman

Képes vadászati és versenysport újság.

uj nyári minta gyűjteményét mely gazdag választék­ ban tartalmazza grenadin, creppe, eponzs, svájezi hímzés, nyaraló és k e r t i ­ ruhakelmék, zefirek stb. m o s ó c z i k k e k szebbnél­ szebb válfajait.

Összegyűjtött mnnkái. Emlék­ kiadás 12 kötetben, 8-rét alakban, félbőrkötésben 160 kor.

SzerKeszti: Szabó Kálmán.

női divatházának

Budapest, IV., Kálvin-tér 2.

Arany János

Minden számában sok érde­ kes vadászati fénykép-felvéte­ leket közöl. Szakszerű czikkeit ismert iróink irják. Rovataiban minden vadászati ügyben fel­ világosítást kap az olvasó és Mutatványszámot

az összes bérbeadó vadász­ területek árverésének idejét közli. A díszesen kiállított lap ha­ vonként háromszor jelenik meg ós előfizetési ára félévre 6 kor.

a kiadóhivatal

szívesen

küld

Budapest, IV. ker., Egyetem-utcza 4. sz. (Franklin-Társulat.)

Különleges választékot n y ú j t u n k p u p l i n , bengalin, papilon, f u l a r d i n nyers­ selyem, pepita- és egyéb divatkelmékben, melyek

osztályunkban felhalmo. zott újdonságaink meg­ tekintését igen ajánljuk m. t. vevőinknek.

K i s e b b k ö l t e m é n y e i . i6-rét alak­ ban. Vászonkötésben 7 kor. 5 0 fill. — Ugyanaz. Kis 8-rét alakban. Dísz­ kötésben 8 kor. 5 0 fill. — Ugyanaz. Nagy 8-rét alakban. Dísz­ kötésben 10 kor. — Ugyanaz. Kis 8 rét alakban. Elzevir gvémántkiadás, merített papiroson. Két kötet Diszkötésben 12 kor.

Ő s z i k é k . Elzevir gyémántkiadás, merí­ tett papiroson. Második kiadás. Dísz3 kor. 6 0 fill. kötésben K i b e s z é l ő k ö l t e m é n y e k . Diszkötés­ ben 11 kor. — Ugyanaz. Elegyes darabok. Díszkötésben 11 kor. Prózai

dolgozatok.

Diszkötésben 11 kor.

Shakespeare-fordítások. tésben

Diszkö­ 10 kor.

A r i s t o p h a n e s v í g j á t é k a i . Két kötet Díszkötésben 2 0 kor. H á t r a h a g y o t t v e r s e i . Diszkötésben 12 kor.

16 rét alakban. Vá­ 7 kor 5 0 fill.

Hátrahagyott prózai dolgozatai. Diszkötésben 12 kor.

— Ugyanaz. Kis 8-rét alakban. Dísz­ kötésben 9 kor-

L e v e l e z é s e i r ó b a r á t a i v a l 2 kötet Diszkötésben 21 kor.

Megrendelhető:

OiSSili

Lampel R. könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) r.-t.-nál, Budapest, VI. ker., Andrássy-ut a j . szám.

bennfoglaltatnak.

Confectió-

Ö s s z e g y ű j t ö t t m u n k á i . Kisebb alak. Hét kötetbe kötve 5 8 kor. M ü v e i . Uj kiadás hat kötetben, i6-rét alakban, vászon kötésben 4 5 kor.

Toldi-trflögia. szonkötésben

mintagyüjteményünkben szintén

Ö s s z e s m u n k á i , hátrahagyott iratai, levelezése. Első teljes kiadás. Élet­ rajzzal és jegyzetekkel. 12 kötet Díszkötésben ' 130 kor.

T o l d i - t r i l ó g i a . Nagy 8-rét alakban. Díszkötésben 12 kor.

RENDELÉSNÉL SZÍVESKEDJÉK LAPUNKRA HIVATKOZNI

• M H H M

22

VASÁBNAPI ÜJSÁG.

360

SZÍM. 1915. 62. ÉVFOLYAM.

Katonák

Családok

Nagy öröme

tőidbe ásott odúikban ezer bajnak vannak kitéve, ka

hD f e l e s é g — jó g y e r m e k soha ne feledjék harctéren küzdő övéiknek

a k a t o n á n a k , ha csomagot kan hazul­ ról, de még nagyobb az öröme, ha

23. SZ. 1915. (62. ÉVFOLYAM.)

DIANA sósborszeszt

Diana sósborszesz

Szerkesztőségi iroda : IV. Vármegye-utcza 11. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utcza 4.

Diana sósborszesz készletük elfogyott. A gondos katona i d e j é b e n r e n d e l Dianát, hogy min­ den kiilsö é s b e l s ő f á j d a l m á t r ö g ­ tön csillapíthassa.

Ápolók

és ápolónőknek nélkülözhetetlen kisegítője a

Diana sósborszesz Áldásos hatása a harctéren érvényesül.

Uditö

hatása ebben a hőségben a lövész­ árokban küzdő katonáinkra csak a

DIANA sósborszesznek van. A b e d ö r z s ö l é s e k fel­ f r i s s í t i k az i d e g e k e t és könnyen elviselhetővé teszik a kimerültségtől fáradt hősök sorsát.

is

küldeni, mert ez a l e g e r ő s e b b f e g y ­ v e r a láthatatlan ellenség, s o k g y ö t r ő kór l e k ü z d é s é r e .

is van benne, amit b e l s ö l e g - k ü l s ö l e g egyaránt eredménnyel használ­ h a t m i n d e n bajnál.

Orvosok

Csodaszere

nagy mennyiségben és állandóan használják a

DIANA sósborszeszt sebesültek és más betegek f á j ­ dalmainak borogatásokkal és bedörzsölésekkel való megszün­ tetésére.

Előfizetési [ Egészévre t a •# i ? \ Félévre _ feltételek: \ Negyedévr«

A tVilágkrónikái-vál 30 korona. . 10 korona, negyedévenként 1 koronával 6 korona. több.

BUDAPEST, JÚNIUS 6. Külföldi előfizetésekhez a postailag meg­ határozott viteldíj is csatolandó.

Diana sósborszesz

ital gyanánt egy pár csepp hámisitatlan

a Diana sósborszesz.

DIANA sósborszesz

M a s s z í r o z á s alatt a lábak, karok elernyedt izmait rugalmassá vará­ zsolja és az ö s s z e s f á j d a l m a k a t megszünteti.

Eredeti üveg ára . . . . 60 fill. Közép üveg á r a • . I kor. 50 fill. Nagy üveg á r a . . . . . 3 kor.

Egyes szám ára 40 fillér.

PÁL.

harcis ka'onáinkat gyógyítja ki a s o k g y ö t r ő b e t e g s é g b ő l , f e r t ő t l e n í t és uj életre kelti a szenvedi ket.

Fájdalomcsillapító

i Diana sósborszesz alapárai 1915 május 15-töl:

HOITSY

KorunKnaK a 42-esés30V2-es,mert örökre kigyógyítja ellenségeinket. Viszont a

HUsitő

pohárba öntve künn a t á b o r b a n épp ugy használ mint itthon.

SZERKESZTŐ

Diana Kereskedelmi R.-T. Budapest, V., Nádor-utca 6.

Útravaló

ideális fertőtlenítő­ szer a kipróbált

DIANA sósborszesz. Megvédi harctérre induló katonáinkat a vaggonokban és más mindenütt előforduló baci us suUos következ­ ményeitől.

Állásaink a Patkó nevű hegyen. A előretolt állásaink, B az oroszok állása , C egy 30·5 centiméteres bombánk telibe talál egy gyümölcsöskertben elásott erős orosz csapatot. G O R L I C Z É T Ő L J A R O S Z L A U I G . — Balogh Rudolf,aharcztérrekiküldöttmunkatársunkfölvétele.