TANMENET. Biológia. 8. osztály. Az ember szervezete és egészsége. (55 óra)

Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása postai cím: 6640 Csongrád Kossuth tér 7. telefon: +36 (63) 571-946 web: www.csongradikisterseg.hu

TÁMOP-3.1.4/08/2 –2008-0136 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap támogatásával valósul meg

A

KOM PE T E N C I A I N T É ZMÉ N Y E I B E N

A L A PÚ

O KT A T Á S

B E V E ZE T É S E

A

C S ON GR Á D I

KI S T É RS É G

T ÖB B C É L Ú

TÁ R S U L Á S A

TANMENET Biológia 8. osztály Az ember szervezete és egészsége (55 óra)

MOZAIK KIADÓ – SZEGED, 2009 23

Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása postai cím: 6640 Csongrád Kossuth tér 7. telefon: +36 (63) 571-946 web: www.csongradikisterseg.hu


A

KOM PE T E N C I A I N T É ZMÉ N Y E I B E N

A L A PÚ

O KT A T Á S

B E V E ZE T É S E

A

C S ON GR Á D I

KI S T É RS É G

T ÖB B C É L Ú

TÁ R S U L Á S A

Készítette: JÁMBOR GYULÁN É Apáczai Csere János-díjas tanár

CS ÓKÁS I ANDRÁS NÉ szakvezető tanár, szakértő

FEHÉR ANDREA pszichológus

HORVÁTH ANDRÁS NÉ szakvezető tanár, szakértő

KISS NÉ GERA ÁGNES szakvezető tanár, szakértő

24


A KOM PE T E N C I A A L A PÚ OKT A T Á S B E V E ZE T É S E A C S ON GR Á D I K I S T É R S É G T ÖB B C É L Ú T Á R S U L Á S A I N T É ZMÉ N Y E I B E N

BEVEZETŐ A tanmenet a Biológia és egészségtan OKI 96 JGYBE 7–10. osztály tantervének „Az ember szervezete és egészs ége” c., valamint az Egészségtan modul 8. osztályos tananyagához és a Mozaik Kiadó által megjelentet ett tankönyvekhez, munkafüzetekhez és tudáss zintmérőhöz készült. Tökéletesen illeszkedik ezen kiadványok tananyagának tartalmához, logikai felépítéséhez és órafelosztás ához. Megjeleníti azokat a kulcskompetenciákat, kiemelt fejlesztési feladatokat, melyek megvalósítása a 8. évfolyam biológia tananyag tartalma leginkább l ehetőséget biztosít. Tartalmazza a az egyes t émakörök követelményeit, a tananyag előzményeit és a tantárgyak közti kapcsolódás lehetőségeit. Tanítási órákra bontva sorolja fel a legfontos abb ismereteket, (t ények, jellemzők, fogalmak, folyamatok, összefüggés ek, gyakorl atok). A fogalmak első megjel enését dőlt betűvel, ismétlődésüket (bővül és, alkalmazás) normál betűvel jelzi. A folyamatok, összefüggések közül csak a legfontosabbakat emeli ki. A tanulói képess égfejles ztés tevékenys égeit és eszközeit összekapcsolva jeleníti meg. Mivel a szövegfeldolgozás, ábra- és képel emzés, valamint a munkafüzeti feladatok elvégzése minden órán jellemző, csak ott van feltüntetve, ahol ez kiemelten hangsúlyossá válik. A tanmenet javaslatot tesz az egyes órákhoz kapcsolódó videofilmek és diaképek használatára, de mivel a helyi lehetőségek igen eltérőek, a konkrét válas ztást a szaktanárra bí zza. A tanmenet utolsó oszlopában m aradt hely az órán felhas ználható eszközök konkrét, iskolai katalógusszámának beírására. A tanulók s zámára ajánlott szakirodalom egés z tanévben használható. A tanmenet a tananyag órákra bontását 1,5 óra/hét (55) óras zámhoz adja. Javasl atot tesz a munkáltató és az ismétlésre felhasználható órákra is.

Az éves órakeret felosztása Ismétlés Ellenőrzés

Új ismeret feldolgozása

Munkáltatásra, gyakorlásra

Összóraszám:

3

–

–

3

II. Az emberi test felépítése

–

5

1

6

III. A bőr és a mozgás szervrendszere

3

4

2

9

IV. A szervezet anyagforgalma

2

11

2

15

V. Az életfolyamatok szabályozása és érzékelése

3

11

1

15

VI. Szaporodás és egyedfejlődés

1

6

–

7

VII. Év végi ismétlés

2

–

–

2

14

37

6

57

Témakör: I.

Év eleji ismétlés

Ajánlott irodalom: Chez Picthall: Az emberi test képekben. Lux Primó Kiadó, Budapest, 1992. Philip Whitfield: Megmagyarázzuk az emberi testet. Helikon Kiadó, Budapest, 1997. Az emberi test. Medicina Kiadó és Láng Kiadó, Budapest, 1992. David Burnie: Az emberi test kisenciklopédiája. Talentum, Budapest, 1996. Steve Parker: Az emberi test. Holló és Társa Könyvkiadó, 1997. Dr. Jellinek Harry: Egészségügyi ABC. Medicina Kiadó, Budapest, 1985. Dr. Gion Gábor: A serdülők egészségvédelme. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Bagdy Emőke–Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Thomas Gordon: Tanítsd gyermeked önfegyelemre. Gordon könyvek, Budapest, 2003. Ranschburg Jenő: A nő és a férfi. Typofot Gmk, Budapest, 1998. Tibor Ágnes–Grúber Cecília: Kamasznak lenni... Ki vagyok én? Műszaki Kiadó, Budapest, 2000.

Jelmagyarázat 47



: : : : : : mB:

m3D

l n s

: : : : : : : : :

vizsgálódás, megfigyelések anyagai diakép eszközök a vizsgálódáshoz, kísérletezéshez folyamatok Faliképsorozat a Természetismeret, valamint a Biológia és egészségtan tanításához (Comenius Kiadó Kft., Pomáz, 1996.) modell mozaBook: interaktív táblára készült program, megjeleníti a tankönyv kép- és ábraanyagát. Folyamatosan bővülő kiegészítő képekkel, animációkkal, tanítási segédletekkel járulnak hozzá a sikeres tanításhoz, tanuláshoz. 3 dimenziós modellek segítségével betekintést nyerhetünk a természet világába, az emberi test felépítésébe. munkafüzet összefüggések preparátum (szárított, tartósított készítmények) a tankönyv ábrái, képei Transzparenssorozat a 7., 8. osztályos Biológia tanításához (OOK. Veszprém 1982–83) videofilm munkáltató óra ismétlésre, ellenőrzésre felhasznált óra kiegészítő anyag

48



TANMENET AZ EMBER SZERVEZETE ÉS EGÉSZSÉGE Cél: A tananyag tudásrendszerének felhasználásával a tanulók aktív tevékenykedtetése során fejleszteni a kulcskompetenciához tartozó készségeket, képességeket, megvalósítani a kiemelt fejlesztési feladatokat. Kulcskompetenciák Nyelvi kompetencia – A hallott vagy olvasott információkban levő gondolatok, tények, fogalmak, jelens égek, összefüggés ek értelmezése, megfogalmazása, szóbeli kifejtése vagy leírás a. – A bizonyítás, érvelés, cáfol at technikájának elsaj átítása.

M atematikai kompetencia – Az emberi test méreteinek, arányainak, a szervezetükben előforduló anyagok mennyiségének viszonyítása, az élet folyam atok, életszakaszok időtartam ának reális becslése. – A rész és egész felismerése, ábrázolás a. – Grafikonok, diagrammok leolvasása, értelmezése. – Táblázatok adatainak összevetése, egyszerű táblázatok készítése.

Természettudományos kompetencia – Az emberi szervezetben zajló változások, kölcsönhatások, folyamatok megértése, a változás okainak feltárása. – Az emberi szervezet felépítés ének és működésének megismerése. A szerzett ismeretek, képességek felhasználása a mindennapi életben, az egyén életvitelének kialakításában. – A megismerési algoritmusok használata az ismeretek elsaj átítása, rögzítése és felelevenítése során. – A környezet- szervezet- él etmód, a szervezet-működés összefüggéseinek feltárás a. – Mérések, kísérletek végzése, tapaszt alatok összegzése, a balesetmentes eszközhas ználat elsajátítása. – A meglévő ismeretek rendszerezés e és alkalmazás a. – Az egészs égkárosító hatások felismertet ése a megelőzés módjainak tudatosítása. – A testi és lelki változások megfigyelés e, okainak feltárás a.

Digitális kompetencia – Az információs társadalom technológiájának (internet, CD-ROM) magabi ztos és kritikus használata, az inform áció keresése és feldolgozása során.

Gondolkodási kompetencia – – – – – – – – – –

A gondolkodási műveletek gyakoroltatása. A gondolkodási képességek (konvertáló, rendszerező, kombinatív, prediktív) fejles ztése. Tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, magyarázata, indoklása, értékelése. Lényeges és lényegt elen elkülönítése. A meglevő tudás átalakítása, az ábrázol ási módok egymásba alakítása. Ábrák, táblázatok, grafikonok elemzése, következtet ések levonása. Analógiák keres ése. A tantárgyi ismeretek és a mindennapi élet kapcsolatának felismert etése és hasznosítás a. Megismerési módszerek tervezése, megvalósítása, végrehajtás a. Megfigyelési, vizsgálódási szempontok tervezés e, alternatív megoldások keresés e. 49



– Tények, fogalmak, folyam atok, összefüggések közötti kapcsolatok felismerés e, hasznosítása. – Problémafelismerés, alternatív megoldások keresése.

Szociális és állampolgári kompetencia – A fizikai és mentális egészség megőrzéséhez szükséges ismeretek elsajátítás a, az egészs éges életvitel szokásrends zerének gyakoroltatása. – Felelősségvállalás az egyén életvitelének kial akításában, a közös célok magvalósításában. Döntések felvállalás a, kritikus elemzése. – Problémák felismerése, együttműködés azok megoldásában. – Alkotó részvétel páros, csoport és projektmunkában.

Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia – Tervek készítése, kivitelezés e. Egyéni szervezőkés zség, tapasztalatok értékelés e. – Önálló tanulás szervezése, értékelése.

és

csapatmunkában

történő

munkavégzés,

irányítás,

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség – Az emberi test felépítésében és harmonikus működésében rejlő szépség megláttatása. – Az emberi test tudományos és művészeti ábrázolásának összevet ése. – A művészetek szerepe a lelki egészs ég megőrzésében, a személyiség fejlődés ében.

Tanulási kompetencia – A hatékony, önálló tanulás képességeinek megalapozása, folyamatos fejlesztés e, tanulni tudás elsajátítása: – írásos, grafikus és képi információk fokozatos önállósággal történő feldolgozása – a természettudományokban alkalmazott tanulási technikák elsajátítása, gyakorlása – a tanulás tervezése, az idővel történő hatékony gazdálkodás gyakoroltatása – saját tanulási stratégia kialakítása, az eredmények értékelése

Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret – A teljesítmények rendszeres, sokoldalú mérés ével, értékelésével reális kép kialakítás a a tanulók tudásáról, készségeiről, képességeiről, közösségben el foglalt helyükről. – A reális ön- és társismeret fontosságának megláttatás a. A kamaszkori konfliktusok és feloldási lehetőségeinek megismerése. A veszélyhelyzetek és elkerül ési módjainak bemutatása.

Testi- lelki egészség – Az egészs éges életvitelhez szükséges ismeret ek elsajátítása, magatartás formák, szokások kialakítása, gyakoroltatása. – Az egészs ég, mint megőrzendő érték, felismertet ése. A betegségek megelőzési, módjainak tudatosítása. – A növényi, állati eredetű anyagok és a gombák táplálkozás ában betöltött szerepének megláttatása. – A biológiai, a társadalmi és szociális érettség különbségeinek felismertetés e, következmények levonás a. – Az értékes emberi kapcsolatok létesítése iránti igény felkeltése. – A betegségekkel, idősekkel szembeni empátiakészség erősítés e. – A tanulók alkalmassá tétele az elsősegélynyújtás, betegápolás ismereteinek has ználat ára. – Tevékeny részvét el az egés zségvédelmi programokban.

Hon és népismeret – A magyarságtudat elmélyítése, világhírű tudósaink, orvosaink munkásságának bemutatásával.

Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra – Az orvostudomány eredményeinek bemutatás ával megl áttatni, miként változtatja a tudomány az emberiség életét. 50



Gazdasági nevelés – A munkához, az értékteremtéshez kötődő pozitív attitűd kialakítása.

Környezettudatosságra nevelés – A természetes és mesterséges környezet hatás ainak felismerése, a környezet és egés zség kapcsolatának tudatosítása. – Aktív részvétel az ért ékmegőrző, értékteremtő tevékenys égekben, közvetlen környezetünk szépítés ében, rendbetét elében.

Tanulás tanítása – Az önművelődés igényének és szokásrendszerének kialakítása, a tanulás tanítása. – A természettudományos megismerési módszerek elsajátítása és gyakorlás a. – A tanulói képességek sokoldalú fejles ztése.

51



Év eleji ismétlés Óra Tananyag 1.-2- Amit már 3. tudunk testi és lelki egészségünkről

Amiről tanulunk ebben az évben

A felépítés, működés jellemzői

Fogalmak

Folyamatok, összefüggések

Testalkat, testtájak. Az emberi életszakaszok legjellemzőbb testi és lelki változásai. A bőr rétegei, főbb alkotói és kamaszkori változásai. A tisztálkodás és bőrápolás elemi ismeretei. A kamaszkori mozgásszervrendszer jellemzői. A mozgásszervek egészségének megőrzése. A kamaszkori tápcsatorna és működése. Az egészséges táplálkozás tudnivalói. A nemi szervek fejlődése és működésének változásai 1014 éves korban. A reális ön- és társismeret szerepe a konfliktusok megelőzésében és feloldásában. Szenvedélyek, veszélyhelyzetek elkerülésének lehetőségei. A csodálatos emberi test

testtáj, életszakasz, kamaszkor, táplálkozás, tápanyag, emésztés, felszívódás, pollúció, menstruáció, szenvedély, szenvedélybetegség, elsősegélynyújtás

: Szervek, szervrendszerek felépítése – működése Fejlődési különbségek – időleges elváltozások – tennivalók Testi-szellemilelki változások – konfliktusok Egészséges életvitel – egészség Veszélyhelyzetek elkerülése – baráti kör, család

A képességfejlesztés tevékenységei eszközei Szervek, szervrendszerek felépítése, működésük jellemzése. Oksági összefüggések magyarázata, példával történő bizonyítása. Megnevezés. Csoportosítás. Indoklás. Bizonyítás. Összehasonlítás. Felsorolás.

DVD

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Követelmény: A tanulók – ismerjék a szerveződési szintek nevét, fogalmát, egymáshoz való viszonyát a, szervezetben betöltött szerepét, – legyenek képes ek a szövetek felismerésére és csoportosítására, – tudják a szerkezet – működés – testbeni hely összefüggés eit példákkal bizonyítani, – értsék, hogy az emberi szervezet egységes egés z, melynek részei összehangoltan működnek, – szerezzenek megfelelő jártasságot a szövetek vizsgálatában, a mikroszkóp kezel ésében, – legyenek képes ek – elemi szinten – ábrázolni a mikroszkópban látottakat, – ismerjék a sejtkutatással foglalkozó tudósok (R. Hook, Leeuwenhoek) munkásságának lényegét.

Előzmény, kapcsolódás: Egészs égtan modul 6.: Testtájak, testarányok a kamaszkorban; a test felépítéssel kapcsolatos ismeretek. Biológia 7.: Az egysejtű állatok részei, működésük. Kémia 7.: Energiaforrások és testünk építőanyagai.

52



Óra Tananyag 4-5- Az 6. egységes egész

Testünk „ építőkövei”

A külső és belső testfelszín eken


Fogalmak


Testünket felépítő anyagok aránya. A fér fi és a női testalkat különbségei. Kétoldali szimmetria. Testszerveződés: sejt, szövet, szerv, szervrendszer.

sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet

: Rész (sejt, szövet, szerv, szervrendszer) – egész viszonya Testarányok – testalkati különbségek – nemiség

A sejtek mérete, alakja. A sejt alkotói: sejthártya, sejtplazma, sejtmag, maghártya, sejtszervecskék (mitokondriumok, endoplazmatikus retikulum, riboszómák, Golgi apparátus). Örökítő anyag. A sejtalkotók szerepe. A sejt életjelenségei.

sejt, életjelenségek: anyagcsere, mozgás, ingerlékenység, szaporodás, szervezet

A hámszövetek közös jellemzői. Az egyrétegű, többrétegű (elszarusodó, el nem szarusodó) hám helye, felépítésének és működésének jellemzői. Specializálódott hámok: mirigy (egy és többsejtű) érzéksejt. A hámszövet védelme.

sejt, szövet, érzéksejt, mirigysejt

A képességfejlesztés tevékenységei eszközei

Az emberi szervezet és más : élőlények hasonlóságainak : és különbségeinek : megfigyelése. mB A női és férfi testalkat összehasonlítása. Összefüggések felismerése. Elemzés, elkülönítés, általánosítás, szabályalkotás. : Megnevezés, sorrendmegállapítás, bizonyítás. : A sejtek A sejtek, sejtalkotók : alakja – jellemzőinek megfigyelése, : elhelyezkedése, felépítésük és működésük : működése összefüggéseinek felismerése. A sejtalkotók Egysejtű, többsejtű egy felépítése, sejtjének összehasonlítása. helyzete – működése A sejt fogalmának magyarázata, bizonyítása. Egysejtű, mB többsejtű élőlény Felismerés, megnevezés, csoportosítás, felsorolás. élete : : A sejt életjelenségei : A hámok felépítése – testbeni helye – működése A hmszövet sokrétű funkciója – védelmének fontossága Egészségtelen életmód – hámkárosodás

A hámszövet jellemzőinek : megfigyelése, közös : tulajdonságaik felsorolása. : Hámok összehasonlítása. : Felépítésük és működésük hámszövetek összefüggéseinek felis: merése. mikroszkóp Felismerés, elkülönítés, bizonyítás, felsorolás, csoportosítás.

mB

: 7-8- A test A kötő- és támasztó-szövetek sejt, 9 mélyebb közös jellemzői. szövet, rétegeiben Kötőszövet: laza rostos-, ín-, nyálkahártya zsírszövet. A nyálkahártya helye – jellemzői. Támasztószövet: porccsontszövet testbeni helye, sejtjeinek, sejtközötti állományának jellemzői, működésük.

: A szövetek testbeni helye – szerepe A sejtek vérellátása – a sejtek újraképződése

A mozgás Izomszövetek közös sejt, szövet szolgála- sajátosságai. tában A sima-, a váz-, és a szívizom felépítése, testbeni helye, működésük hasonlóságai és különbségei. Az zom felépítése, vérellátása.

: Mozgás

A szövetek sejtjeinek, sejtközötti állományának megfigyelése, összehasonlítása, leírása. Oksági összefüggések felismerése, magyarázata. A valóság és a képi ábrázolás összevetése. Felismerés, elkülönítés, kiegészítés, csoportosítás.

: : : mB : támasztó- és kötőszövetek :

Az izomszöveteket felépítő : izomsejt, izomrost : megfigyelése, elemzése. : Az izomszövet Az izomszövetek összeha: testbeni helye – sonlítása. felépítése – Összefüggések : mikroszműködése magyarázata, bizonyítása. kóp Az izomszövetek Megismert fogalmak

53



Óra Tananyag


Fogalmak

Izomterhelés.

Folyamatok, összefüggések energiaigénye – vérellátása Izomcsoportok – izomerő

Sejtek, Szövetek vizsgálata. szövetek mikroszkópi vizsgálata

A képességfejlesztés tevékenységei eszközei értelmezése. Felismerés, megnevezés, ábrázolás, kiegészítés, csoportosítás.

: izomszövetek

Feladatértelmezés. Vizsgálódási sorrend betartása. P robléma-felismerés, -megoldás. Vizsgálódás tapasztalatainak értelmezése. A mikroszkópi kép ábrázolása.

a kiválasztott vizsgálódáshoz szükséges eszközök, anyagok

:

: :

A BŐR ÉS A MOZGÁSSZERVRENDSZER Követelmény: A tanulók – – – – – –

tudják, hogy a bőr szervezetük első védelmi vonala, s e feladatot milyen szerkezettel végzi, ismerjék meg a bőr leggyakoribb kamaszkori elváltozás ait és a tennivalókat, sajátítsák el a bőrápolás és az egészséges öltözködés ismereteit, ismerjék meg a mozgás szervrendszerének szerveit és a szervek szervrends zerben betöltött szerepét, értsék a mozgás során az izomzatban bekövetkező energiaváltozást, lássák a sport, a rendszeres mozgás és a megfelelő idejű és formájú pihenés jelentőségét a szervrendszer és az egés z szervezet egészségének megőrzésében, – tudják, milyen az egészséges testtartás, s ez váljék személyiségük jellemzőjévé, – ismerjék meg a leggyakoribb mozgásrendszeri elváltozások okait, és igyekezzenek ezeket életvitelük során kiküszöbölni, – sajátítsák el e két szervrendszerrel kapcsolatos elsősegély-nyújtási alapismereteket.

Előzmény, kapcsolódás: Egészségtan modul 6.: A bőr működése, kamaszkori változásai; bőrápolás és kozmetika a kamaszkorban; a kamaszkori mozgásszervrendszer; a helyes testtartás. Biológia és egés zségtan 8.: A támasztó- és kötőszövetek. Izomszövet és hámszövet. Háztartás tan 3.: A család egészsége: ápolt külső, személyi higiénia. Napirend, hetirend. Óra Tananyag 101112.

A szervezet és a környezet határán

A felépítés, működés jellemzői A bőr mérete, szerepe. A bőr rétegei: a hám, irha, bőralja szöveti felépítése, alkotói, függelékei. A hám és az irha kapcsolódása. A bőr védő, hőszabályozó, kiválasztó és érzékelő funkciója.

Fogalmak sejt, szövet, szerv, szervrendszer

Folyamatok, összefüggések : A hám sejtjeinek újraképződése, színváltozásai – a bőr hőszabályozása


A bőrt felépítő szövetek jellemzőinek ismertetése, felépítésük és működésük összefüggéseinek bizonyítása. A bőr rétegeinek összehasonlítása. : A bőr A felépítés-működés szöveti felépítése oksági összefüggéseinek – működése – a magyarázata. hám-irha tapadási Szövettani ismeretek felületének alkalmazása. nagysága – Kiegészítés, indoklás, kapcsolódás felsorolás, rendszerezés.

: : :bőr hm. : mikroszkóp : hám – irha kapcsolata, szőrszál, szőrtüsző

54



Óra Tananyag


Fogalmak



Szerkezeti változás – működésváltozás, pl.: vérér átmérője – hőleadás l

Bőrelváltozások, bőrsérülések és tennivaló k

Kamaszkori bőrelváltozások. Bőrkeményedés, fokozott izzadás, mitesszer, pattanás. Bőrelváltozások megelőzése, kezelése. Bőrsérülések. A sebellátás alapjai: égés, forrázás, savak, lúgok hatása a bőrre, és az elsősegélynyújtás formái.

sejt, szövet, szerv, szervrendszer

: A bőralkotók működésváltozása – bőrelváltozások. A bőrelváltozások oka – kezelési mód. Egészséges életmód – megelőzés.

mB :

A felépítés – működés, bőrelváltozás – tennivalók összefüggéseinek magyarázata. Felismerés. Megnevezés. Felsorolás. Csoportosítás. Indoklás. Sebellátás gyakorlatai.

: bőr hm. : bőrápolási anyagok, eszközök mB

: .

Mozgásszervrendszerünk A csontváz

A mozgásszervrend-szer szervei. A csontok alakja, nagysága. Csontkapcsolatok: összenövés, varrat, porcos kapcsolódás, ízület. A testtájak legfontosabb csontjai. Fej: arc, agykoponya. Nyak: csigolyák. Törzs: gerinc, mellcsont, bordák. Végtagok: függesztő övek és szűkületek. A csontok változásai.

mozgás szövet, szerv, szervrendszer

: Mozgás

A csontok alakjának, méretének megfigyelése, : A csontok testtájak szerinti testbeni helye, elkülönítése. kapcsolódása – a A csontkapcsolódások mozgásban összehasonlítása, betöltött szerepe ábrázolása. A felépítés – működés A csontok építőanyagainak, összefüggéseinek bizonyítása. szerkezetének Felismerés, megnevezés, változása – példák életvitel gyűjtése.

: : :

: 14 : csontváz, csípőízület, izomember mB :

13- A csont és A csont anyagai és 14- a vázizom tulajdonságai. 15. A csöves és lapos csontok szerkezete. Az inak helye, szerepe. A vázizom felépítése, működése. A feszítő és hajlító izmok működése. Az izom energiaigénye. Izomláz. A mozgás szerepe (edzés) a mozgásszervek egészséges működésében.

Mozgás, pihenés, egészség

Az intenzív testmozgás hatása a testi és lelki folyamatokra. A pihenés formái: alvás, relaxáció.

szövet, szerv, izomláz

: A feszítő, hajlító izmok működése – izomláz – bemelegítés : A csontok felépítése, testbeni helye – működése Az izmok működése – energiaigény – edzés Bemelegítés – izomláz A szervek terhelése – egészséges fejlődése

mozgás, alvás, relaxáció, alvásszükséglet

: Terhelés – szervrendszer fejlődése – a szervezet egészségi állapota Mozgás –

A csontok szerkezetének : megfigyelése, összehasonlítása. : Oksági összefüggések magyarázata, példákkal : való bizonyítása. csontcsiszolat Analizálás, szintetizálás, szabályalkotás a fogalom kialakítása során. Felismerés, megnevezés, mB összehasonlítás.

:

Ábraelemzés. P roblémafel ismerés, megoldás. Leírás. Összehasonlítás, csoportosítás.

:

55



Óra Tananyag


Fogalmak



szervrendszerek működése. Testi folyamatok – lelki egyensúly. Életkor – alvásigény – egészség. 161718. n

Az emberi test felépítése. A bőr és a mozgásszervrend -szer

Az emberi testet felépítő anyagok, sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek. Az emberi test szövettípusainak jellemzői. A bőr felépítése, működése, kamaszkori változásai. A mozgásszervrend-szer és működése, gyakori elváltozásai. Elsősegélynyújtás.

: Szövetek, szervek felépítése, testbeni helye – működése A szervezet egészsége – életmód – időbeni orvoshoz fordulás – eredményesebb, gyorsabb gyógyulás A szervek használata (edzés) – egészséges fejlődés

: mB

A szövetek, szervek felismerése, jellemzésük, összehasonlításuk. Oksági összefüggések magyarázata, példákkal való bizonyítása. Felismerés, megnevezés, magyarázatkészítés, ábrázolás, rendszerezés, indoklás.

: mB

:

A SZERVEZET ANYAGFORGALMA Követelmény: A tanulók – ismerjék a legfontos abb tápanyagokat, azok tulajdonságait és a szervezetben betöltött szerepüket, – legyenek tisztában különböző népek (magyar, mediterrán) étkezési kultúrájával, étrendjével, – értsék az étrendben tervezett változtatások fontosságát, – sajátítsák el az egészséges táplálkozás szokás ait, – ismerjék az anyag- és energiaforgalom lebonyolításában rés zt vevő s zervrendszerek felépítését és működését, – lássák a szervrendszerek összehangolt – a szervezet mindenkori igényének megfelelő – működésének fontosságát, – értsék az építő és l ebontó folyamatok elválaszthatatlanságát, s arányaik meghatározó szerepét a szervezet állapotában, – tudják példákkal bizonyítani a szerkezet-működés oksági összefüggés eit, – ismerjék a rendszeres mozgás (sport) és a s zervrendszerek „edzésének” fontosságát a betegségek megelőzés ében, – legyenek képes ek ellenállni az alkohol és a cigaretta csábítás ának, – tudják a vizsgálataik, kísérleteik során nyert tapasztalatokat értelmezni és ábrázolni (grafikon, diagram).

Előzmény, kapcsolódás: Kémia 7., 8.: Táplálékok, tápanyagok; oldat, oldódás; néhány elem szerepe az élő szervezetben. Biológia és egés zségtan 8.: A sejt anyagai; az emberi test szövetei. Fizi ka 8.: A nyomás. Társadalomismeret 6.: Konyhakultúra, étkezési szokások. Társadalomismeret 8.: Egészségügyi ellátás; a mentők munkája. Háztartás tan 8.: Táplálkozás, ételkészítés. Óra Tananyag

A felépítés, működés

Fogalmak

Folyamatok,

A képességfejlesztés

56



jellemzői 19- Táplálé20- kok, 21. tápanyago k

l

.

Helyes táplálkozás

A szájnyílás tól a belekig

A táplálék összetevői: tápanyagok, salakanyagok. A legfontosabb szerves (fehérjék, szénhidrátok, zsírszerű anyagok) és szervetlen tápanyagok (víz, ásványi anyagok) tulajdonságai, a szervezetben betöltött szerepük. A járulékos tápanyagok egészséghatása.

A táplálkozás szerepe, az egészséges táplálkozás ismérvei. A szervezet energia- és tápanyagszükséglete. A helyes tápanyagarányok és mennyiségek. Az ésszerű táplálkozási ritmus. A helytelen táplálkozási szokások kerülése. Táplálkozási, higiéniai tanácsok.

Az emésztőrendszer részei, a tápcsatorna egymást követő szakaszai a belekig. A szervek testbeli és szervrendszerbeli helye. A legfontosabb szervek felépítése és működése, a tápcsatornában lejátszódó folyamatok. A táplálék átalakulása a tápcsatorna egyes szakaszaiban.

élelmiszer, táplálék, tápanyag, salakanyag, építőanyag, fűtőanyag, járulékos tápanyag

táplálkozás, táplálék, élelmiszer, tápanyag, energiaigény, tápanyagszükséglet

táplálkozás, szervrendszer, szerv, szövet, nyálkahártya, emésztés, emésztőnedv

összefüggések

tevékenységei

eszközei

:A tápanyagok jellemzői – szerepük a szervezetben (pl. a víz halmazállapota – szállítóközeg, oldószer) A sejtek anyagai a szervezet tápanyagai A vitaminok oldódása – raktározódása – felvételük gyakorisága A vitaminok szervezetbeni mennyisége, aránya – egészség, betegség

A sejt anyagainak felidézése. A tápanyagok csoportosítása, összehasonlítása, szerepük leírása. Képelemzés. Az élelmiszerek csoportosítása vitamintartalom alapján. Felismerés, megnevezés, hibakutatás, azonosítás.

: különféle tápanyagokat (vitaminokat) tartalmazó élelmiszerek :

:A tápanyagok energiatartalma – tápanyagszükségl et, tápanyagarányok Életkor – fehérjeigény A tápanyagok mennyisége, arányuk – testtömeg Változatos táplálkozás – megfelelő tápanyagarányok – helyes táplálkozási ritmus – egészség Helytelen tápanyagarányok – betegség

Az energia- és tápanyagszükségletet befolyásoló tényezők felismerése. Az élelmiszerpiramis értelmezése. Ábrák megfigyelése, lényegkiemelés. A változatos és kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságának indoklása. Összefüggések megértése. Kiegészítés, rendszerezés, hibakeresés.

mB

:

Viszonyfelismerés (részegész). A szervek szervezetbeni :A helyének megfigyelése. szervrendszer A szervek szempontok szerveinek szerinti jellemzése. egymásutánisága Részfolyamatok elemzése, – a folyamatok folyamatok összefüggő visszafordíthatatla értelmezése. nsága Összefüggések magyarázata, bizonyítása A szervek példákkal. felépítése – Azonosítás, elkülönítés, működése Fogtípusok alakja megnevezés. – szerepük A táplálék felaprózódása –

:

:

mB :

: A rágás, nyelés, emésztés

: : : emberi torzó és szervei, fog, fogtípusok, nyelv, fejmetszet : : mB

57



Óra Tananyag


Fogalmak

Folyamatok, összefüggések nagyobb felület – jobb emésztés Táplálék + emésztőnedv keveredése – emésztés hatékonysága Emésztőnedv (pl. gyomornedv) összetevői – szerepük

22- A belek 23- „ alagút24. jain”

.

A légzőrendszer

A bélcsatorna elhelyezkedése, szakaszai, a részek jellemzői. A belekben lejátszódó folyamatok. A béltartalom minőségének és mennyiségének megváltozása. A máj helye és szerepe a szervezetben.

A légzés lényege, jelentősége. A légzőrendszer egymást követő részei, elhelyezkedésük a szervezetben. A szervek felépítése és működése. A hangadás. A gázcsere fizikai és biológiai alapjai.

tápanyag, salakanyag, széklet, emésztés, felszívódás

légzés, légzőfelület, gázcsere, szervrendszer, szerv, szövet, nyálkahártya

: Emésztés, felszívódás :A bélcsatorna hosszúsága – elhelyezkedése a hasüregben Folyamatos epetermelés, szakaszos táplálkozás – az epe tárolódása A zsírok aprózódása – könnyebb lebontás A szervek felépítése – működése A bélmozgás sebessége – a béltartalom szervezetben töltött időtartama Bélmozgások – tökéletesebb emésztés, felszívódás

A képességfejlesztés tevékenységei eszközei :

:

„ Tájékozódás” a : hasüregben. : Összehasonlítások (bélsza: emberi kaszok, emésztőnedvek, torzó és mirigyek, folyamatok). szervei A szervek szervrendszerként való együttműködésének felismerése. Folyamatok, összefüggések értelmezése. A béltartalom változásának felismerése. Szakkifejezések helyes használata. Szortírozás, hasonlóságok, : különbségek keresése. mB

:

:A hangképzés és a gázcsere

Viszonyfelismerés (rész: egész). A szervek elhelyezkedésének megfigyelése. : : Környezet – Ábraelemzés. Folyamatok, összefüggések szervezet (pl. értelmezése. oxigén tartalmú légkör – oxigénes Szervrendszerek : tápanyaglebontás) együttműködésének felismerése. csontváz, A szervek Szortírozás, megnevezés, emberi torzó, felépítése – bizonyítás. fejmetszet, működése (pl. gége, tüdő porcvázú, nyitott légutak – : akadálytalan levegőáramlás) mB Szervek egymást követő sorrendje : – folyamatok sorrendje

58



Óra Tananyag


Fogalmak



Légzési gázok nyomáskülönbség e – gázcsere A légzés és az egészség

25- A vér 2627.

A légzésben részt vevő szervek, szerepük. A légzőmozgások, a be- és a kilégzés. A légzés megváltozása izommunka esetén. A rendszeres testedzés kedvező hatása a légzőrendszerre. A légszennyező anyagok és a dohányzás hatása a légzőrendszerre.

légzés, légzőfelület, egészség, betegség

: A be- és kilégzés

A vérkeringési rendszer jellemzői. A vér mennyisége, tulajdonságai, alkotórészei. A vérnedv összetétele, szerepe. A vérsejtek száma, tulajdonsága, keletkezési helye, feladata. Vércsoportok. A vérátömlesztés lehetőségei, jelentősége.

keringési rendszer, zárt keringési rendszer, belső védelmi vonal, antigén, ellenanyag

: Az anyagszállítás, ellenanyagtermelés, véralvadás

szívciklus, verőér, gyűjtőér, hajszálér, pulzus, vérkör, vérkeringés, nyirokrendszer, nyirok, szövetnedv

: A szívciklus A szív részeinek szakaszai megfigyelése, működésének elemzése. : A szív és az Értípusok összehasonlítása. erek felépítése – A szervek működése együttműködésének megláttatása. A keringési A kis- és nagyvérkör szervek helye, útjának elemzése, felépítése – a szerepének magyarázata. szervezetben betöltött szerepe Vérkörök rajzolása.

Keringési A szív elhelyezkedése, rendszer felépítése, részei. A szív működése. Az erek típusai, jellemzői, szerepük. A pulzus lényege, normálértéke felnőtt korban. A vérkör alkotórészei. A kis- és nagyvérkör útja a szervezetben. Anyagkicserélődés a vér és a

:

Régi és új ismeretek : szintetizálása. A légzés részfolyamatainak : A mellhártya összekapcsolása. elhelyezkedése, Szervrendszerek együtt : csontváz felépítése – működésének észrevétele. szerepe. Oksági összefüggések : meglátása. A rekeszizom helyzetváltozása Rajzolvasás. Sorrend megállapítása, : – a mellüreg térfogatváltozása ismeretalkalma zás, – nyomásváltozás kiegészítés. : a tüdőben NyomáskülönbmB ség – levegőáramlás – : nyomáskiegyenlítődés Izommunka – oxigénszükséglet Edzettség – a légzés gazdaságossága Légszennyező anyagok, dohányzás – betegségek A zárt keringési rendszer : jellemzőinek elkülönítése. A véralkotók megfigyelése, összehasonlítása. Folyamatok leírása, :A összefüggések felismerése. : vörösvérsejtek Csoportosítás, felismerés, felületnagysága – kiegészítés, a sorrend oxigénszállítás megállapítása. : emberi A falósejtek torzó, szív önálló mozgása – kórokozók mB felkutatása – kórokozók : bekebelezése Ellenanyagtermelés – védelem A vércsoport :

: :

59



Óra Tananyag


Fogalmak

szervezet sejtjei, valamint a vér és a tüdő léghólyagjai között. A nyirokrendszer felépítése és működése.

Védekezés

Belső környezet viszonylagos állandósága. A külső és belső védelmi rendszer felépítésének, működésének különbségei. A védettség formái. A védőoltások jelentősége.

kórokozók, fertőzés, fertőző betegség, külső és belső védelmi rendszer, ellenanyag, immunrendszer, természetes és mesterséges, aktív és passzív védettség



:A nyirokkeringés A nyirok összetétele – útja a szervezetben

A vér- és nyirokkeringés mB összehasonlítása. : A felépítés – működés összefüggésének felismerése, példákkal való illusztrálása. Analízis, szintézis műveletének gyakorlása. Ábramagyarázat.

: A belső környezet viszonylagos állandósága – szabályozás

A védővonalak : felépítésének és működésének elemzése, mB összehasonlítása. Az oksági összefüggések felismerése, magyarázata. Immunitás (aktív, passzív) elkülönítése. Felismerés, megnevezés, ábra- és szövegértelmezés.

: Fertőzés, a megfelelő nyiroksejtek aktiválódása, immunválasz létrejötte

:

: A falósejtek mozgékonysága – kórokozók felfedezése – bekebelezés – emésztés Védőoltás – a betegség megelőzése 28- Vigyázz a 29- szívedre! 30. l

A vérkeringési rendszer gyakori betegségeinek (szívinfarktus, érelmeszesedés, trombózis) jellemző tünetei és következményei. A szívinfarktus feltételeinek kialakulását elősegítő kockázati tényezők okai, megelőzésük lehetőségei.

A cigarettafüst károsító anyagai. A dohányzás okai és következményei. A legfontosabb elváltozások jellemzői. A passzív dohányzás veszélyei. Megfigyel ések, vizsgálódások

szervrendszer, szerv, szövet, kockázati tényező (rizikófaktor) vérnyomás

: Szervi elváltozások – betegségek

Egészségtelen életmód – kockázati tényezők növekedése – betegség A betegség időbeni felismerése – gyógyulás függőség, passzív : A nikotin, a dohányzás szén-monoxid mérgező hatása – szervezeti elváltozások Dohányzás – betegségek

Betegségtünetek, : összefüggések felismerése, jellemzése, magyarázata. : Megnevezés, csoportosítás, elkülönítés. mB

A kátrány kimutatása, eredmények elemzése, magyarázata. „ Mondj nemet a dohányzásra” megvitatása, példákkal történő illusztrálása, bizonyítása. Felsorolás, kiegészítés, megnevezés, elkülönítés.

a kiválasztott vizsgálatokhoz szükséges anyagok, eszközök :

Feladatértelmezés, probléma felismerés, megoldás. Vizsgálódások tapasztalatainak értelmezése,

:a kiválasztott feladatok anyagai, eszközei

60



Óra Tananyag


Fogalmak


A képességfejlesztés tevékenységei eszközei következtetések megfogalmazása. Jegyzőkönyvkészítés. Balesetmentes eszközhasználat.

A A kiválasztás lényege, a kiválasztá kiválasztórendszer szervei. s A szervek száma, elhelyezkedése, felépítése, működése. A szűrlet és a vizelet keletkezése. A kiválasztás és a belső környezet állandósága. A vízháztartás egyensúlya.

31- Az 32- anyag33. csere

A szervezet és a környezet kapcsolata, az anyag- és energiaforgalom. A sejtanyagcsere útjai. Az építő és lebontó anyagcsere legfontosabb jellemzői, jelentőségük, egymásrautaltságuk. Az anyagcsere és az energiaforgalom összefüggése.

A A táplálék összetevői, a szervezet tápanyagok szerepe a

kiválasztás, bomlástermék, szűrlet, vizelet, a vízháztartás egyensúlya

: A vizelet kialakulása, elvezetése, tárolása, leadása

A szervrendszer testbeni : helyének megfigyelése. Viszonyfelismerés (rész – : egész). Szöveg- és ábraértelme zés. : A folyamatok : Nyomáskülönbsé sorrendjének, csontváz, g (hajszálerek – egymásutániságának torzó, vese tok) – szűrés felismerése. Az érgomolyagok Az ok-okozati kapcsolatok száma – az bizonyítása. átáramló vér Felismerés, megnevezés, mennyisége + a elkülönítés. : szűrőfelület nagysága – a : szűrlet mennyisége mB Elvezetőcsatornák + hajszálerek – anyagáramlás A szervek felépítése – működése : Nyomásnövekedé s – vizelet összetételének változása A szervezet állapota – a vizelet mennyisége

táplálkozás, légzés, anyagszállítás, kiválasztás, anyag-, energiaforgalom, építő és lebontó anyagcsere

: Építő, lebontó anyagcsere

Környezet – szervezet elválaszthatatlanságának bizonyítása. Az építő és lebontó : Táplálkozás folyamatok összehasonlí– építő tása, egymásrautaltságuk folyamatok felismerése. Összefüggések Légzés, magyarázata. kiválasztás – Szöveg-, ábraértelmezés. lebontó Kiegészítés, jellemzés. folyamatok Molekulaméret – energiatartalom – (energianyerés) Az anyagátalakítás iránya – az energiaváltozás iránya Az építő, lebontó anyagcsere aránya – mennyiségi változások :A táplálkozás,

Szövetek, szervek felismerése, felépítésük,

:

: mB

:

az eddig használt

61



Óra Tananyag n


Fogalmak

anyagforg szervezetben. alma Az egészséges táplálkozás ismérvei. Az emésztő- és a légzőrendszer, valamint a keringési és a kiválasztórendszer felépítése, működése. A vér és a nyirok jellemzői. A szervezet anyag- és energiaforgalma, a sejtanyagcsere.



légzés, anyagszállítás, kiválasztás, sejtanyagcsere

működésük jellemzése. Ok-okozati összefüggések magyarázata. Szakkifejezések használata. : A szövetek, Feladatmegoldás. szervek felépítéseműködése A szervek testbeni helye – a folyamatok sorrendje Életvitel – egészségi állapot Testedzés, helyes táplálkozás – betegségmegelőzé s

eszközökből válogatva

AZ ÉLETFOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA ÉS AZ ÉRZÉKELÉS Követelmény: A tanulók – ismerjék az idegrendszer szerveződését, fő részeit: központi, környéki szerveit; helyüket és felépítésüket, – értsék az ingerül et keletkezésének, vezetésének és átadásának menetét, – legyenek képes ek – az idegélettani folyamatoknál – a fi zikai, kémiai ismereteiket alkalmazni, – tudják a reflexív részeit, a feltétlen és a feltételes reflexek hasonlóságait és különbségeit, – ismerjék a szabályozás alapelveit, – tudják, hogy az akaratlagos működések szabályozását az agykéreg végzi, – ismerjék a hormonális szabályozást végző mirigyek működését, – lássák a hormonális és az idegi szabályozás különbségeit, – értsék a s zabályozás s zerepét az alkalmazkodásban és a belső környezet viszonyl agos állandós ágának fenntart ásában, – ismerjék az érzékszervek felépítését és a bennük lejátszódó érzékel ési folyam atokat, – legyenek képes ek az érzéks zervi csalódások felismerés ére, – ismerjék az élvezeti és kábítószerek káros élettani hatását, s tudjanak ezek csábításainak ellenállni, – törekedjenek pszichés egés zségük megőrzésére, – ismerjék Pavlov munkásságának lényegét.

Előzmény, kapcsolódás: Termés zetismeret 6.: Fény, optikai eszközök, a szem. Biológia és egés zségtan 8.: Az emberi test szerveződési szintjei: idegsejt, idegszövet, szerv, szervrendszer. Fizi ka 7.: Elektrosztatikai alapjelenségek; feszültség. Háztartás tan 8.: Napirend, hetirend. Óra Tananyag


34- Az 35- idegsejtek 36. felépítése és működése

Az ingerlékenység alapvető életjelenség. Az idegrendszer alapegysége az idegsejt, részei, működése. Nyugalmi és ingerületi állapot, az ingerület vezetése, átadása.

Fogalmak inger, ingerület, ingerlékenység, idegrost, idegszövet

Folyamatok, összefüggések : Az ingerület keletkezése, vezetése és átadása : Az idegsejt alakja, felépítése

A képességfejlesztés tevékenységei eszközei Az idegsejt mikroszkópos vizsgálata. A nyúlványok különbségeinek megfigye-lése. A nyugalmi és az ingerületi állapot modellezése. Oksági összefüggések

:

: :

62



Óra Tananyag


Fogalmak

Az idegsejtek típusai: érző, mozgató, átkapcsoló. Idegszövetek szerveződése.

Az idegrends zer felépítése és működése

A vegetatív idegrends zer

A központi és a környéki idegrendszer szervei. A gerincvelő és az agyvelő részeinek (agytörzs, kisagy, köztiagy, nagyagy) helye, szerkezete és működése. Az idegek csoportosítása: érző, mozgató, kevert. Agy- és gerincvelőidegek.

A vegetatív idegrendszer felépítése és működése. A szervek kettős beidegzése. A szimpatikus és paraszimpatikus hatás. A szívműködés szabályozása.

37- A velünk A reflexív részei, helyük a 38- született fájdalom- és a vegetatív 39. reflexek reflexeknél. A feltétlen reflexek közös jellemzői.

központi és környéki idegrendszer, receptor, dúcok, idegek, fehérállomány, szürkeállo-mány, agykéreg

dúc, ideg, agykéreg, lebontó anyagcsere, építő anyagcsere, szinuszcsomó

reflex, inger, receptor, ingerület, érzet



– működése Az ionösszetétel változása – feszültségváltozás Magas energiaigény – raktározásra képtelen sejt – állandó vérellátás

feltárása. Elemzés, általánosítás, szabályalkotás. Megnevezés felismerés, ábrázolás.

: Az agyvelő, a gerincvelő szerkezete – működése Agytekervények – nagy felület – az idegsejtek száma Érzékszerv – érzőközpont – érzet Mozgatóközpont – akaratlagos mozgás Az agykéreg felépítése – gondolkodás, alkotó tevékenység

Ábraelemzés. A központi és a környéki idegrendszer összehasonlítása. Az agyvelő és a gerincvelő hasonlóságainak és különbségei-nek megállapítása. Az idegek csoportosítása. Összefüggések feltárása. Rendszerezés, felismerés, megnevezés.

: Szimpatikus hatás – a szervezet erőinek mozgósítása P araszimpatikus hatás – a szervezet erőinek tartalékolása Kettős beidegzés – a szervezet alkalmazkodása Tudat – a belső szervek működése

A szimpatikus, paraszimpatikus túlsúly elemzése az egyes életszituációkban. Logikai sorok összeállítása. Összefüggések magyarázata. Felismerés, megnevezés, rendszerezés.

:A fájdalomreflex, gyomor működését szabályozó reflex

Ábraelemzés. A fájdalom- és vegetatív reflexek összehasonlítása. Analízis, szintézis, szabályalkotás. Oksági összefüggések magyarázata, bizonyítása. Reflexív ábrázolása, felismerés, megnevezés.

: Károsító hatások – védekező reflex Vegetatív reflex – belső környezet állandósága A reflexközpont helye – az ingerület tudatosulása

:

mB : : : : : agyvelő, gerincvelő

:

:

: : :

: szív :

: : : : : gerincvelői reflex

:

63



Óra Tananyag A tanult reflexek

A felépítés, működés jellemzői A feltételes reflex kialakulása, idegrendszeri alapja. A feltételes reflexek jellemzői, jelentőségük. P avlov munkássága.

Fogalmak reflex, érzékelés

Mondj Az alkohol egészségkárosító nemet a hatásai. drogokra! A kipróbálástól a függőségig. A lágy és kemény drogok legismertebb fajtái, hatásuk az ember szervezetére, személyiségére. A megelőzés módjai.

40- Kama41- szok, 42. kapcsolat ok és kockázato k

.

A hallás és az egyensúly érzékelés

Másokkal való kapcsolataink jelentősége. Önmagunk és mások elfogadása. A kockázatok felismerése és elkerülésének módjai.

Az érzékszervek felépítése és működése. A külső, a középső és a belső fül részei, szerepük a hallás folyamatában. A csiga és a félkörös ívjáratok szerkezete,

Önérvényesítő viselkedés – ismétlés! serdülőkori depresszió



:A nyálelválasztás feltétlen reflexe, látás, ingertársítás, a feltételes reflex

Kiselőadás: P avlov élete és munkássága. Ábraelemzés. A feltétlen és feltételes reflexek összehasonlítása. Következtetés. Idegrendszeri : A feltétlen alapismeretek alkalmazása. reflex – érzékelés Ábrázolás, rendszerezés. – feltételes reflex Környezet – feltételes reflex Tapasztalatok – tanulás

: : : :

: Környezet – drogfogyasztás – a szervezet egészsége Drogfogyasztás – személyiségtorzulás – bűnözés Drogkereskedele m – egyéni és társadalmi veszélyessége Alkohol – szervezet károsodása A döntéshozatali folyamat megismerése Szerepjáték: drogok visszautasítása

Szövegértelmezés, válogató és kritikai olvasás. Vélemények, esetek megvitatása. Következtetés, bizonyítás, cáfolás. Csoportosítás, rendszerezés. Drogellenes kiállítás szervezése. A drogambulancia munkájának megismerése.

:

: Igazi barátok – tiszteletben tartják egymás igényeit Barátok közötti feloldódás, elfogadás iránti vágy vagy feltűnési vágy – veszélyes, meggondolatlan cselekedetek Kölcsönös megértésen és odafigyelésen alapuló kapcsolatok – megóvnak a kockázatoktól

Felkészülés veszélyes helyzetek kezelésére. Szerepjáték. Önérvényesítő viselkedés fejlesztése problémamegoldással, okozati összefüggések tudatosításával. Empátiafejlesztő gyakorlat, kommunikációs játék páros megbeszéléssel.

:

érzékszerv, : A hallás, Ábraelemzés. érzékelés, egyensúlyérzékel Összefüggések feltárása, segédberendezés, és magyarázata. receptor, : A hallószerv Bizonyítás, következtetés. érzőideg szerkezete – Felismerés, megnevezés, rendszerezés. működése Folyadék

:

: :

:

: : : : : fül :

64



Óra Tananyag


Fogalmak

működése. A fülkürt jelentősége. Hallás és egyensúlyérzékelés.

A szem és A szem felépítése és a látás védőkészülékei. A szem alkalmazkodása a változó fényviszonyokhoz és a tárgyak távolságához. A térlátás okai. Az agy szerepe a látás folyamatában.

43- A nyelv, 44- az orr és a 45. bőr mint érzékszervek

.

Megfigyel ések, vizsgálódások

.

A hormonrendszer

Vegyi érzékszervek: nyelv, orr. Receptoraik ingere, helyük, csoportosulásuk (szaglóhám, ízlelőszemölcsök, ízlelőbimbó). A bőr a nyomás-, hő- és fájdalomérzékelés szerve.



elmozdulása – ingerület keletkezése a receptorsejtekben Fülkürt – nyomáskiegyenlít ődés érzékszerv, érzékelés, érzőideg, receptor

: A látás

A szem szerkezeti : felépítésének megfigyelése. : : Áttetsző Az ideghártya alkotók, fénytörő mikroszkópos vizsgálata. : közegek – Vázlatkészítés. fényáteresztés, Összefüggések feltárása, mikroszkóp fókuszálás indoklás, magyarázat. : szem A tárgyak Következtetés. távolsága – a felismerés, megnevezés, ábrázolás. lencse domborúsága – képélesség : Fénymennyiség – a pupilla tágassága A receptorsejtek száma, helye – képalkotás Binokuláris látás – térérzékelés

érzékszerv, érzékelés, érzőideg, receptor, idegvégződés

: A szaglás, ízérzékelés, hő-, nyomás- és fájdalomérzékelés

Ábraelemzés. Vegyi érzékszervek hasonlóságainak és különbségeinek megállapítása. : A receptor Érzékelési folyamatok alakja, helye – megfigyelése, elemzése, ingerfelvétel magyarázata. Összefüggések bizonyítása. Az inger információtartalm Felismerés, megnevezés, hibakutatás. a – jelentősége Szaglás – ízérzékelés – táplálkozás Feladatértelmezés, probléma felismerés, megoldás. Vizsgálódások tapasztalatainak értelmezése, következtetések megfogalmazása. Jegyzőkönyvkészítés. Balesetmentes eszközhasználat.

A belső elválasztású mirigyek belső elválasztású mirigyek és hormonok sajátosságai. Az agyalapi mirigy, pajzsmirigy, ivarmirigyek, hasnyálmirigy és mellékvese testbeni helye, jellemző hormonjaik, hatásuk. A leggyakoribb hormonális rendellenességek okai,

:A pajzsmirigy hormonterme lésének szabályozása visszajelentéses körfolyamattal

Ábraelemzés. Belső elválasztású mirigyek felismerése, jellemzése. Analízis, szintézis, szabályalkotás. Az idegi és hormonális hatás összehasonlítása. : Idegrendszer Az idegrendszer és a hormonrendszer

: : : : : nyelv

: :a kiválasztott feladatok anyagai, eszközei

: : : : : : agyvelő :

65



Óra Tananyag

A felépítés, működés jellemzői tünetei.

46- Az életfo47- lyamatok 48. szabályozása és az érzékelés

Az idegrendszer, a hormonrendszer és az érzékszervek szerkezete és működése, szerepe a szabályozás folyamatában.

Fogalmak

Folyamatok, összefüggések – hormonrendszer Hormon – hormonhatás Csökkent vagy fokozott hormontermelés – elváltozások Adrenalin – szimpatikus idegrendszer – a teljesítőképesség fokozása : A szervek felépítése, testbeni helye – működése A szervezet egészsége – életmód

A képességfejlesztés tevékenységei eszközei összefüggéseinek feltárása, mB bizonyítása.

A szervek felismerése, jellemzése, összehasonlítása. Az oksági összefüggések magyarázata, példákkal való bizonyítása. Ábrázolás, rendszerezés, indoklás.

:

:

A SZAPORODÁS ÉS AZ EGYEDFEJLŐDÉS Követelmény: A tanulók – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

ismerjék a férfi és a női szaporító szervrendszer részeit, felépítés ét, értsék a szabályozó és a szaporító szervrendszer működésének kapcsolatát, tudják, miben hasonlít és miben különbözik a két nem szaporító szervrendszerének működése, ismerjék fel a másodlagos nemi bélyegeket a női és a férfi szervezetben, lássák a nemi élet jelentőségét az ember életében, s alakuljon ki bennük megfelelő fel elősségtudat, lássák a túl korai nemi élet veszélyeit, tudják, miként lehet elkerülni a leggyakoribb nemi úton terjedő betegségeket, sajátítsák el a személyi szexuális higiéné ismereteit, szokásait, ismerjék az emberi élet méhen belüli és kívüli szakaszait, jellemzőit, ismerjék az egyes egyedfejlődési s zakas zokat, kiemelten a magzati él et fejlődés ét káros an befolyásoló környezeti és életmódbeli hatásokat, alakuljon ki bennük megfelelő empátia a segítségre szoruló korosztályok (gyerekek, öregek) iránt, értsék a mennyiségi (növekedés) és a minőségi (fejlődés ) változások különbségét, ismerjék Semmelweis Ignác munkásságának lényegét, lássák a földi élet fenyegetettségét, a környezetvédel em szükségességét, legyenek aktív részesei környezetvédelmi programoknak, tudják a környezet, az életvitel és a szervezet közötti összefüggéseket, ismerjék a férfi és a női szerepeket, azok kialakulás ának folyam atát, valamint helyesen értékeljék a két nem közötti különbségeket, értsék a személyiség és az önazonosság fogalmait, valamint a reális énkép jelentőségét és kialakításának lehetőségeit, megtapasztalják az önismeret jelentőségét, és kialakításának néhány lehetséges útját, fejlődjön empátiás készségük saját korosztályuk és szüleik irányában is, ismerjék fel saját igényeiket, és azokat igyekezzenek építő és hatékony módon kifejezni, lássák, hogy felnövekedve tetteikért felelősséget kell, hogy vállaljanak, és számoljanak tetteik következményeivel, lássák az el fogadás iránti igény, az irigység és bűntudatkeltés veszélyeit, 66



– – – –

tudják, hogyan alkalmazkodjanak a hatékony kommunikáció eszközeit kapcsolat aik alakításában, sajátítsák el az önérvényesítő viselkedés és a konfliktusmegoldás hatékony módját, ismerjék fel, hogy személyiségükön és kapcsolataik tudatosan alakíthatnak, ismerjék fel a serdülőkor depress zió jeleit.

Előzmény, kapcsolódás: Termés zetismeret 6.: A serdülők szaporító szerveinek felépítés e és működés e; a szexuális személyi higiéné alapelem ei; az emberi élet szakas zai; a kamaszkor és a második gyermekkor jellemzői. Biológia és egés zségtan 8.: Hormonális szabályozás, belső elválasztású mirigyek. Emberismeret 8.: Empátia, tolerancia; az életkorok jellemzői. Óra Tananyag 49- A fér fi 5051.

.

A nő


Fogalmak


Az önfenntartó, fajfenntartó életjelenségek lényege. Az elsődleges, másodlagos nemi jellegek ismérvei. A fér fi külső és belső nemi szerveinek, valamint a hímivarsejtnek a felépítése, működése. A fér fias testalkat jellemzői. Egészségügyi tudnivalók.

szaporodás, ivaros szaporodás, megtermékenyítés, magömlés, ondó, hormon, elsődleges, másodlagos nemi jelleg, biológiai nem

: Megtermékenyülé s, nemi érés, nemi szerep, azonosságtudat kialakulása

A női szervezet szaporodásban betöltött szerepe. A női nemi szervek helye, felépítése, működése. A női nemi ciklus folyamata. A nőies testalkat, hang ismérvei. Higiénés tudni- és tennivalók.

megtermékenyítés, menstruáció, elsődleges női nemi jellegek, másodlagos női nemi jellegek, hormon

: A szaporító szervek helye – felépítése – funkciója Hímivarsejt szerkezete – mozgása Nemi hormonok termelődése – nemi szervek normális fejlődése, működése – fér fias testalkat, hang

A képességfejlesztés tevékenységei eszközei A szaporító szervek felépítésének megfigyelése, működésük jellemzése. Szerv – szerv-rendszer viszonyának felismertetése. Nemi jellegek elkülönítése. Összefüggések felismerése, magyarázata. Elemzés, általánosítás, szabályalkotás. Megnevezés, felismerés, kiegészítés.

:

:

: mB

: A nemi érés, A szaporítószervek : női nemi ciklus jellemzése, felépítésük és működésük : A női összefüggéseinek szaporító szervek felismerése, bizonyítása. helye – funkciója A fér fi és női nemi szervek Serkentőhormon közti párhuzamosság – a petefészek és felismerése. Az ismeretek alkalmazása, mB méh szakaszos vonalas ábrázolása. változásai : Nemi hormonok Megnevezés, jellemzés, ábrakiegészítés. termelődése – a nemi szervek normális fejlődése és működése – másodlagos nemi jellegek kialakulása Menstruáció – fokozott higiéné Szilárd nemi azonosságtudat magabiztos személyi kép. Szülői viselkedés - gyermeki nemi

67



Óra Tananyag


Fogalmak



szerepek és viselkedések. .

A A szexualitás szerepe az szexualitá ember életében. s Az önkielégítés. A szerelem mint az egymás iránti szeretet, tisztelet, felelősségvállalás kiteljesedése. A testi és lelki érettség egyensúlyának fontossága. A művi vetélés veszélyei. A fogamzásgátlás.

52- Nemi 53- úton 54. terjedő betegségek

A megtermé kenyítéstől a születésig

szexualitás, abortusz, fogamzásgátlás

Az AIDS és az egyéb nemi nemi úton terjedő betegségek úton terjedő betegségek kórokozója, tünetei, következményei, megelőzése. A HIV fertőzés forrása, terjedése.

A megtermékenyítés feltételei. Az emberi egyedfejlődés méhen belüli szakaszai és jellemzői. A méhen belüli élet mennyiségi és minőségi változásai. A szülés főbb mozzanatai.

A A méhen kívüli élet főbb születéstő szakaszainak időtartama, az l a halálig egyed testi és szellemi fejlődésének jellemzői. Az emberi szervezet szerkezeti és működésbeni változásai.

zigóta, fejlődés, egyedfejlődés, növekedés, terhesség, magzat

nemi érés, klimax, egyedfejlődés, növekedés, fejlődés

: Testi fejlettség – érzelmi, szellemi fejlettség A művi vetélés ideje – anya személyi felelőssége A fogamzásgátló módszerek használata – az egyén veszélyeztetettsége

A női és férfi szexualitás különbségeinek felismertetése. Elemzés, elkülönítés, szabályalkotás. Összefüggések megbeszélése, példákkal történő bizonyítása. Véleménykülönbségek megvitatása. Felismerés, csoportosítás, meghatározás.

:

: A HIV szervezetbe jutása – a tünetek megjelenése Tartós párkapcsolat, gumióvszer – a nemi úton terjedő betegségek megelőzése Megfelelő gyógykezelés – gyógyulás

Nemi úton terjedő betegségekkel kapcsolatos ismeretek átadása, megvitatása. A megelőzés lehetséges módjainak a megbeszélése. Összefüggések felismerése. Hiedelmek, téves ismeretek korrigálása.

:

:

:

:

Egészségügyi kiadványok.

Az osztódás fázisainak összehasonlítása. A mennyiségi és minőségi változások elkülönítése. A magzat elhelyezkedésének, védelmének, : Mennyiségi táplálkozásának változás – megismerése. minőségi változás A feltárt összefüggések magyarázata, bizonyítása. Magzatvíz – védelem, szülés Képelemzés, a A köldökzsinóron barázdálódás folyamatának ábrázolása. keresztüli táplálkozás – a magzat veszélyeztetettség e (gyógyszer, alkohol, nikotin)

:

: Egyedfejlődés a születéstől a halálig

:

: Megtermékenyülé s, egyedfejlődés, növekedés, fejlődés, szülés

: Az egyes életszakaszok szervezeti változásai – a testarányok, életfolyamatok, szellemi tevékenység megváltozása

Az életszakaszok elkülönítése, jellemzőik megfigyelése, összehasonlítása. Oksági összefüggések magyarázata. megértése, példákkal történő bizonyítása. Az életkorhoz illő magatartás fontosságának a felismerése. Megnevezés, elkülönítés, jellemzés.

:

:

:

68



Óra Tananyag


Fogalmak



Testi, szellemi változás – a magatartás megváltozása 55-. 5657. n

.

A szaporodá s és az egyedfejlődés

A hím és a női szaporító szervek felépítése és működése. Másodlagos nemi jellegek a női és férfi szervezetben. A szexualitás lényege. Az emberi egyedfejlődés szakaszai a megtermékenyítéstől a halálig.

: A szervek felépítése – működése A szervrendszer egészsége – életmód Az egyedfejlődés mennyiségi, minőségi változásai – az életszakaszok jellemzői Születésszabályozás – fogamzásgátló módszerek

Év végi ismétlés

A földi élet feltételeinek romlása és ennek megelőzése. Az emberi test felépítése. A bőr és a mozgásszervrendszer. A szervezet anyagforgalma. Az életfolyamatok szabályozása és az érzékelés. A szaporodás és az egyedfejlődés. A személyiség alakulása serdülőkorban. Viselkedésmódok nehéz helyzetekben.

Fogyasztói társadalom – anyag- és energiaválság – környezetszennye zés. Hatékony kommunikáció – egészséges kapcsolatok – egészséges személyiségfejlőd és.

Szervek, életszakaszok felismerése, jellemzése, összehasonlítása. P árhuzamosság felismerése a női és fér fi nemi szervek működésében. Oksági összefüggések magyarázata, bizonyítása. A fogamzásgátlás szerepének megláttatása.

TANMENET Kecskés Andrásné–Rozgonyi Jánosné: Kémia 7. című, NT-00777-es raktári számú tankönyvéhez készült.

Adaptálta: Ötvösné Szeri Erzsébet – szaktanár 2009/2010. A kémia tantárgy tantárgytömbösített oktatásához. A tankönyv átdolgozásának szempontjai

69



2003. szeptemberétől az iskolák a 7. évfolyamon is a kerettantervek szerint taníthatnak. Igaz, hogy a kerettanterv nem kötelező, mégis s zámos tényezője alapvetően befolyásolja a természettudományok tanítását. Elsősorban azért, mert az iskolák többs ége a dokumentumait, illetve a helyi tanterveit a kerettant ervhez igazította. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy – megváltozott a 6. osztályos természetismeret tartalma, és ezzel megs zűnt a fizika és a kémia számára az eddigi alapozó jellege, – megváltozott a természettudományok óras záma és fel építése, valamint – új követelmények jelentek meg, amelyek ugyan elsősorban a kerettantervhez kötődnek, jelentőségük azonban sokkal nagyobb és által ánosabb, semhogy a kerettant erv kötelező jellegének feloldásával mellőzhetők lennének. A felsorolt tények egyenként is szükségessé tennék az átdolgozást, együttesen azonban nagyobb mértékű és mélyrehatóbb változtatás ra késztetik a tankönyvek szerzőit. A 7. osztályban belépő kémia ismeretanyagát és szemléletét az eddigiekben a 6. osztályos természetismeret tantárgy fizikai alapismeret ei előkészítették, illetve megal apozták. A kémia s zempontjából alapvető és a továbbiakban hiányzó előismeret ek: – az anyag részecsketermészete; – a halmazállapotok és halmazállapot-változások értelmezése az anyag rés zecsketerm észet e alapján; – a termikus energia, amelynek ismeretében a folyam atokat kísérő energiaváltozásokat ért elmezni lehetett; – az elektroszt atikai al apismeretek (töltés, vonzás, taszítás), amelyek m egalapozták az elemi atomszerkezeti ismeretek tanítását; – az elektromos vezetés jelensége (a fémek szerkezetének értelmezéséhez). Ehhez még hozzátehetjük, hogy a fizika és kémia kerettantervi tananyaga egymástól gyakorl atilag függetlenül épül fel, így az eddigiekben megszokott összehangoltság, egymás ra épülés is hiányzik a kémia szám ára. Az átdolgozás egyik legfontosabb szempontja tehát a fi zikai megal apozás pótlás a, a kémia tananyagának fizikai alapismeret ekkel való kiegészítése, illetve a tananyag sorrendj ében a fizikához való igazítása. Az újbóli átdolgozás szükségess égének további tényezőj e, hogy míg az eddigiekben számos iskolában a természettudományokat heti két órában tanították, a továbbiakban a heti másfél óra általánossá válik. Nyilvánvaló, hogy a kisebb időkeret más fajta és egys zerűbb tartalom feldolgozását teszi lehetővé. Nem kerülhető el tehát a tananyagnak az időkerethez való igazítás a, szűkítése horizont álisan és vertikálisan egyaránt. Nemcsak a csökkenő időkeret, hanem számos más tényező (például a motiváltság, a tanulási kedv rohamos csökkenés e) is indokolja, hogy a mindenki számára kötelező tananyag a l ehetőség s zerint gyakorlatiasabb legyen, hogy az elméleti ismeretek háttérbe szoruljanak. Napjaink pedagógi ájának egyik legfontosabb elem e a képességfejlesztés alapvető fontosságának hangsúlyozása. Mindannyiunk szám ára nyilvánvaló, hogy senkit nem lehet élet re szóló ismeretekkel felruházni. Ennek nemcsak az s zab hat árt, hogy az általunk fontosnak t artott ismeretek mennyisége rohamosan nő, a feldolgozásukra fordítható időkeret pedig nem változik (vagy csökken). Ennél még fontosabb, hogy senki sem gondolhatja, hogy élete végéig el egendő mindaz, amit az iskolában tanult. Ez az iskolázottság minden s zintjére igaz. Új ismereteket befogadni, ha kell, új szakmát tanulni, a világban rugalmasan eligazodni és a változó lehetőségekhez alkalmazkodni csak az tud, aki kimunkált képességekkel rendelkezik. A tankönyv, illetve a munkafüzet átdolgozás ának harmadik l ényeges szempontja az, hogy feladatrendszerével a képességfejlesztés, a cselekedt ető tanítás-tanulás folyamatát segítse. Az alábbiakban vegyük sorra, hogy az átdolgozás előbb említett szempontjai hogyan valósulnak meg az új Kémia 7. könyvben. Fizi kai megalapozás 1. Az anyag részecsketermés zete a kémia szám ára alapvető fontosságú tény. A kémiai (és a fi zikai-kémiai) változások mindegyike a rés zecskék között, a részecskékkel történik. A részecsket ermés zet felismerés ét néhány közismert jelenségen keresztül (illatok terjedés e, keverés nélküli oldódás) most a kémiában kell bemutatnunk. A cél az, hogy az anyag – eleinte termés zetes, és m ég sokáig kísértő – folytonosságának elképzelését megtörjük, és a részecskeszemlél etet a kémiatanulás során fokozatosan kiépítsük és megerősítsük. 2. Az fizikai energiafogalom hiánya miatt teljesen elveszítettük azt a lehetőséget, hogy a kémiában a folyamatokat kísérő energiaváltozást kéttényezős jelens égként (a rendszeren belül nő, kívül, a környezetben csökken, vagy fordítva) tárgyaljuk. Arról nem kívánunk lemondani, hogy a látványos energi aváltozásokról (fény, hő, hang) már a tananyag elejétől fogva említést tegyünk. Áthidalásként úgy gondoljuk, hogy az első témakörben csak a köznapi szinten is jól értelmezhető hőváltozásra hívjuk fel a figyelmet, vagyis a folyamatok hőterm elő (melegítő hat ású, exoterm) és hőelnyelő (hűtő hat ású, endoterm) jellegét mutatnánk 70



be. Az által ánosabban értelmezhető energiaváltozásra a kémiai reakciók témakörében térnénk vissza, amikor már (a közben előrehaladó fizika energiafogalma alapján) értelmezni és érteni lehet a belső energiát. 3. Elemi atomszerkezeti ismeretek nélkül ma már a világon sehol sem tanítanak kémiát. Az atom felépítés éhez pedig elengedhetetlen a töltés, annak két féle j ellege, val amint a közöttük fellépő köl csönhatások (vonzás– taszítás) ismerete. A kémiára marad az alapvető dörzsel ektromos jelenségek (üvegrúd, ebonitrúd dörzsölése, elektroszkópra vagy bodzabélgolyókra vitt töltéseik vonzása, ill. taszítása) bemutatás a. Fontos tudnunk, hogy a jelenségekhez egy sor „keresztelő” tartozik. Megállapodás ugyanis, hogy a dörzsölt testek állapotát elektromos állapotnak, hogy ennek okát töltésnek nevezzük, valamint hogy az „üvegelektromosságot” pozitív, az „ebonitelektromosságot” negatív töltésnek „keres zteljük” el. Az egés z el ektrosztatikai ját ékból tehát csak azt kell továbbvinnünk, hogy van elektromosság, és hogy kétféle van belőle, és milyen nevek (pozitív, negatív) tartoznak hozzájuk. Ennél tovább nem kell és nem is érdemes mennünk, a kémia szám ára (alapszinten) ennyi a szükséges és az elégséges a továbbhaladáshoz. 4. A halmazállapotok és a halmazállapot-változások jelenség szintű ismerete (7. osztályban, kémiából) elegendő. Az érdeklődők szám ára azonban – olvasmányban – értelmezzük a részecskék rendeződése, illetve rendezetlensége al apján a halmazállapotokat és a halmazállapot-változásokat, mint az anyag alapvető fizikai tulajdonságainak, illetve fizikai változásainak egyikét. A 7. osztály vége felé a fizika is fogl alkozik ezzel a témával, így a 8. osztályban a s zervetlen kémiában tanult anyagokhoz m ár a fizikában tanultakat is felhasználhatjuk.

Időkeret Részben a csökkenő órakeret, részben pedig a fizikai ismeret ek pótlásának szüks égessége miatt elkerülhetetlen a tananyag szűkítése, illetve átrendezése. Megoldásunkban ez elsősorban a III. és a IV. témakört érinti. A 7. osztályos tananyag nagy témakörei közül az atomszerkezeti alapismereteket követően az atomok kapcsolódása, a molekulák, és különösen a kristályrácsok kialakulás a az egyik legnehezebb téma. Ezért a témakör eredeti célját (az anyagok halmazszerkezetének, ezen belül a rácstípusok rendszerének bemutat ása) redukáltuk, és a fémkristály, illetve az atomkristály fogalmát a 8. osztályos tananyagba csoportosítottuk át. Az elektromos áramkör, a fémek áramvezetés e a 8. osztályos fizika tananyaga, ezért a fém es szerkezetet a 8. osztályos fizikához igazodva a szervetlen kémiai témakörben, a fémek által ános jellemzés e kapcsán érdemes tárgyalni. A gyémánt és a grafit s zerkezete a 8. oszt ályos tananyag nem fém es elem ek témakörében mindenképpen szerepel, ezért ezt a témát – és vele az atomkristály fogalmát is – elhagytuk a 7. osztályos tananyagból, és csak a 8. osztályban foglalkozunk vele. Az átrendezéssel a III. témakör lényegesen egyszerűbbé válik. A témakör Elemek és vegyületek címmel a fém ek és nem fémek jelens égszintű (külső megjelenés, köznapi szinten is érthető vezet – nem vezet) csoportosítását, az eddig is tanított elemi gázok és molekulavegyületek, valamint néhány ionvegyület (NaCl, CaCl2 ) bemutatását tartalmazza. A szilárd halmazok (kristályrácsok) teljes rendszere pedig a szervetlen kémia tananyagának lezárásakor kerül összefoglalás ra. A IV. témakörben az elméleti ismeretek háttérbe kerülése j elenti a tananyag szűkítését. A kémiai reakciók közül a redoxi folyamatok el ektronátmenetként való általános ért elmezését olvasmányba tettük, és alapismeretként csak az oxigénfelvét el és -elvonás marad meg. A változt atás összhangban van azzal, hogy gyakorlati szempontból is ez a legfontosabb redoxi folyam at. Az elméleti ismeretek rés zbeni elhagyása, illetve olvasmányként való feldolgozása (kémiai kötések, elemmolekulák, illetve vegyül etmolekulák kial akulása, a redoxireakciók és a sav-bázis reakciók tágabb értelmezése) azzal jár, hogy a jelenségek mélyebb ért elmezés e elmarad a mindenki számára kötelező alaptananyagból. A gyerekek egy rés zének ez nyilvánvaló könnyítést jelent, az érdeklődő, a magyarázatok iránt fogékonyak számára pedig rendelkezésre állnak az olvasmányok (szándékunk szerint) világos magyarázatokkal, amelyből akár néhány perces kiselőadást is tarthatnak – színesítvén az órát anélkül, hogy a többieknek ezt meg kellene tanulniuk.

Az egyes témakörök súlyponti kérdései I. témakör (Mindennapi anyagaink) A témakör legfontos abb „üzenetének” a kémia iránti érdeklődés felkeltését, a rends zerezési képesség fejlesztését és a s zemélyes fel elősség előtérbe állítását tartjuk. Az előző kettő nyilvánvaló, az utóbbihoz annyit tennénk hozzá, hogy a környezeti kérdés ek nem oldhatók meg úgy (sem szűkebb sem tágabb közösségi szinten), ha a probléma és a megoldás nem válik személyessé. Amíg a szemetet eldobjuk és nem szedjük (szedetjük) fel, amíg 71



nyakra-főre fűtünk, amíg nem javíttatjuk meg a füstölgő motort, cs ak ha megbüntetnek, amíg nem csináltatjuk meg a csöpögő ví zcsapot – és a sort tovább -tovább folytathatnánk –, valamint, hogy mindennek az elhagyását nem érezzük fel előtlenségnek, addig nincs remény arra, hogy megállítsuk a környezeti katasztrófát. Ha valaki akár csak egyetlen parányi dolgot is tesz a ránk bízott szellemi és természeti értékek megőrzés éért, már t ett valamit mindnyájunkért és a jövőnkért is. És ha minden kémiatanár akár csak egy tanítványában is felébres zti ezt a tudatosságot és felelősséget, már mindnyájunk javára értéket sikerült továbbadnia. Már a kémiatanulás kezdetén, az első tém akörben m egjelennek a kís érletek, a kémiai reakciók – am elyek tanítványaink számára a kémiatanulás élményét adják. Minden reakciónak ismerjük a kiindulási és a kel etkezett anyagait, így lehetőségünk van az ún. szóegyenletek felírás ára. Tegyük ezt következetesen, hiszen a „miből mi lesz?” tudása, a folyamatok anyagainak a megnevezése j elenti az a minimális ismeretet, amit a kémiai reakciók kapcsán mindenkitől elvárhatunk. Az I. témakörben az ismert témák mellett az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kap az égés jelens ége, valamint a tűzoltás szabályainak ismertetés e. II. témakör (Atomok és elemek) A témakörben világképi jelentőségű dolgokra kell ráirányítanunk a figyelmet. Az al aptananyag nem s zokott gondot okozni, az azonban igen, hogy milyen képzetek alakulnak ki a gyerekekben az atomi méretű részecskékről. A rés zecskék elképzelhetetlenül parányi voltát minél több hasonlattal érzékeltessük! Ne legyen olyan gyerek – legal ább a kémiatanulás végén – aki úgy gondolja, hogy egy pohár ví zben 3, 18, vagyis néhány megszámlálható részecske van. Ez a világkép éppolyan fontos, mint az, hogy nem a Föld az Univerzum középpontja, de még a Naprendszeré sem. Érdemes tudatosítani magunkban, hogy a t ermés zettudományos világkép nem azonos a világnézettel, és hogy a világnézet nem tudományos kérdés. A tudomány, a hit vagy akár a művészet mást vizsgál, mást lát, másról alkot képet az emberben. A felnőtté vál ás–érés folyamat ának döntő lépés e a világnézet, a világlátás kialakítása– kialakulása. A mi feladatunk a természettudományok által megismert és el fogadott (változó és fejlődő, örökösen kiegészülő vagy módosuló) világkép továbbadása tanítványainknak. III. témakör (Elemek és vegyületek) A lényeges en leegyszerűsödött témakörben az elemek és a vegyületek alaptípusaival ismerkednek meg a gyerekek. Ehhez kapcsolódva – a vegyjelek után – az összetett jelrendszer, a képletek felépítése kezdődik meg. A képletírás szabályai ugyancsak hordoznak a kémián túlmutató, világképi jelentőségű dolgokat: az anyagok összességükben s emlegesek, a töltések egym ást kiegyenlítik, a vegyületek meghatározott arányban tartalmazzák alkotórészeiket stb. A részecskék modelljeinek összerakása és vizsgál ata kapcs án szót kell ejtenünk a modell és a valóság kapcsolatáról, a modell szerepéről a világ megismerésének folyamat ában. IV. témakör (Kémiai reakciók) A témakörbe épül be az energi aváltozás által ános értelmezése, és itt jelennek meg a 7. osztályos tananyag legkevésbé sikeres témái, az egyenl etírás és a kémiai számítások. Feltétlenül fontosnak t artjuk megjegyezni, hogy az ezekben való jártass ág nem feltétele a továbbhaladásnak. Különösen nem várható el, hogy a 7. osztály végére kial akuljon az általános egyenletírási vagy számolási kés zség. Mindezt figyel embe véve, a témák bemutatása ut án legfeljebb egy-egy gyakorló órát szánjunk arra, hogy a megszerzett ismeret ek a gyerekek egy részében rögzüljenek. A többieknek arra van szüks ége, hogy folyamatosan, minden órán vagy házi feladatként megjelenjen egy-egy egyenlet, egy-egy egyszerű, s zinte fejben m egoldható s zámítás, hogy az elmélyülés, a megértés fokozatosan megtörténhess en. A reakciótípusok tanításánál mozgósítsuk a gyerekek köznapi tapasztalat ait, így nemcsak érdekesebb, hanem sikeresebb is lesz a téma tanítás a. A redoxireakcióknál alaps zinten elégedjünk meg az oxidáció és a redukció köznapi értelmezésével. A sav-bázis t émakör kapcs án javasoljuk, hogy alapvető indikátorként az univerzális indikátort használjuk. Ezzel elkerülhetjük a „milyen színűből milyen színű lesz” problémáját, és csak a közeghez kötött színt kell a kémhatással azonosítani.

A tankönyvi leckék felépítése Az átdolgozás számos változása mellett az egyes témák megfogalmazása és feldolgozása az eddigi, bevált hagyománynak megfelelő. Minden lecke azonos elemekből épül fel, így – ahogy haladunk előre a tananyagban – a tankönyv szövegének szerkezet e egyre ismerősebb lesz a gyerekek számára. 72



A bevez etés a köznapi ismereteket mozgósítja, vagy a tudománytörténetből idéz fel érdekességeket. A gazdagon illusztrált tananyag részletes en fejti ki és magyarázza meg a tanulnivalót, az ismeret eket, az összefüggés eket. A tananyagot színes foltban megjelenő kísérl etek és kiegészítések tagolják kisebb egységekre. A témához tartozó kísérleteket, vizsgálatokat színes fényképek illusztrálják. A kísérlet leírása mindig probléma felvetés ével indul, és tartalmazza a végrehajtás módját, valamint a tapasztalatokat is. Ez a felépítés a tanárok és a tanulók által is elvégezhető kísérletekre egyaránt érvényes, a tankönyvben nem különböztettük meg őket. A tananyaghoz kiegészítések, érdekességek is tartoznak, ezek a fő szövegtől elkülönülten, zöld foltban jelennek m eg. A bennük fogl altakat természetesen nem kell megtanulni, elolvasni (elolvastatni!) azonban érdemes. Minden leckét összefoglalással zárunk. Az összefoglalások már csak a t anulnivaló lényegét rögzítik, magyarázatokat nem tartalmaznak. Az összefoglal ásoknak nemcs ak a tanulnivaló rögzítésében, hanem az óra vezetés ében is szerepe lehet. Sok tanár szám ára gondot jelent, ha a lecke címétől az összefoglalás végéig nem sikerül mindent elmondaniuk az órán. Mivel a tananyag legfontosabb részét az összefoglal ások tartalmazzák, merjünk bátran erre építeni, és a tananyag többi rés zéből azt hozzát enni, ami ennek megért ését, megjegyzés ét, megtanulását segíti. A továbbiakat akár m ég az órán elolvastathatjuk, kérdéseket t ehetünk fel rájuk, a gyerekek kérdezhetnek arról, ami a leírt szövegben nem volt világos. Akármennyire is nehéz, de előbb-utóbb biztosan fel kell hagynunk azzal az igénnyel, hogy minden információt közvetlenül mi adjunk át. Többet teszünk tanítványainkért, ha megtanítjuk őket arra, hogy az információt felvegyék, megértsék, esetleg értékeljék, vagyis gondolkozzanak róla. Igaz, hogy ez időigényes, de biztos, hogy az erre fordított idő megtérül abban, hogy óráinkon s zívesebben, aktívabban vesznek részt a gyerekek, ezáltal még talán arra a kémiai inform ációra is fogékonyabbak lesznek, amit mi feltétlenül meg szeretnénk tanítani nekik. A megtanul ás és m egért és ellenőrzés ét a leckéket követő kérdések és feladatok segítik, és egyben az órai számonkérés alapjául is s zolgálhatnak. Nagyon hasznos lehet, ha a számonkérés kérdés eit a gyerekek fogalmazzák meg. Sokuk számára ez ki fejezetten nehéz feladatot jelent. Új elemként egyes leckékhez megfigyelés ek, vizsgálatok is tartoznak. Ezek olyan egyszerű, otthon elvégezhető kísérleteket jelent enek, amelyek új ismeretre, új összefüggésre világítanak rá, köznapi jel enségeket hoznak kapcsolatba a tananyaggal, ezáltal érdekes ebbé válhat maga a tanulnivaló. A leckéken kívül a tankönyvb en számos olvasmány is szerepel. Amint az előzőekben ut altunk is rá, az olvasmányok egy részében a tananyaghoz kapcsolódó, a tananyagot mélyebben magyarázó elméleti ismeretek szerepelnek. Néhány olvasmányban – t alán s zokatlan módon – a nehéz témák (egyenletírás, számítások) nehezebb feladat ai jelennek meg. Ezek ki fejezetten az érdeklődő, tehetséges gyerekek számára jel entenek (otthoni) programot, és megoldásukat nem a gyakorlóórákra szántuk. Más olvasmányok tudománytörténeti vonatkozásúak, vagy a t ananyagban nem szereplő jelens égekről (például radioaktivitás) szólnak. Az olvasmányok alapján tartott kiselőadás jó alkalom lehet arra, hogy a diákok – és nemcs ak a legkiválóbbak – sikeresen szerepeljenek társaik előtt. Reményünk szerint az átdolgozott, és m egújult külsővel megjelenő t ankönyv számos új el eme ellenére változatlanul ismerős és jól, eredményesen tanítható lesz tanárkollégáink számára.

TANMENET KÉMIA 7. o. Bevezet és (3 óra) Óraszám 1. 2. 3.

Téma Új tantárgyat tanulunk. A tankönyv használat a, jelölésrendszere Tanulókísérlet: Hogyan kísérletezzünk? Ismerkedés a kémiával

Új fogalmak

Kísérletek

természettudomány, cink és kénpor kémia reakciója

Mindennapi anyagaink (17 óra) Óraszám

Téma

Új fogalmak

Kísérletek

73



4. 5. 6.

Az anyag tulajdonságai és változásai Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok

A levegő

7. 8–9.

A levegő szennyezés e és védelme

savas eső, üvegházhatás, szmog, ózonpajzs gyors égés, lassú égés, gyulladási hőmérséklet desztillált víz

Az égés és a tűzoltás

10. 11. 12.

fi zikai változás, kémiai változás egyesülés, bomlás, exoterm folyamat, endoterm folyamat összetett anyag, keverék, oxigén, nitrogén, nemesgázok

A víz

Oldatok

Keverékek és oldatok szétválas ztása

oldat, oldószer, oldott anyag, exoterm és endoterm oldódás szűrés, ülepítés, desztillálás, bepárlás, kristályosítás

13. 14. 15.

Tanulókísérlet: Szétválaszt ási műveletek Az oldatok töménysége

16.

Gyakorlás: Feladatok az oldatok tömegszázal ékos összetételének kiszámítására A víz alkotórészei hidrogén, durranógáz, vegyület, bomlás, egyesülés

Óraszám 17. 18. 19.

20.

Téma

tömegszázalékos összetétel

jód szublimációja, alumínium égése magnézium égése, cukor bomlása oxigén mennyisége a levegőben, oxigén előállítása, égés tiszta oxigénben

az égés feltét elei, égésterm ékek kimutatása, égő benzin oltása csapvíz bepárlása, csapvíz desztillálása jód oldódása, kálium-nitrát, NaOH-pasztilla oldódása szűrés

konyhasóból telítetlen és telített oldat készítése

víz elektromos bontása, hidrogén égése, durranógáz égése

Új fogalmak

Kísérletek

Új fogalmak

Kísérletek

Tanulókísérlet: A hidrogén és az oxigén előállítása és kimutatása Gyakorlás: Az anyagok és a reakciók csoportosítása Összefoglalás I. témazáró

Atomok és elemek (10 óra) Óra-

Téma

74



szám 21. 22.

Az elem és az atom Az anyagmennyiség

23. 24. 25.

26. 27. 28.

29. 30.

egyszerű anyag, higany-oxid elem, atom, vegyjel bomlása anyagmennyiség, mól

Gyakorlás: Feladatok az anyagmennyis ég, tömeg és részecskeszám összefüggésére Az atom fel építése atommag, elektronburok, elemi részecskék, rendszám Az elektronburok elektronhéj, külső elektronok Gyakorlás: Az első 20 elem atomjának elektronszerkezete Az atomok és elemek „térképe”: a periódusos rendszer periódus, (fő)csoport, nemesgázszerkezet Gyakorlás: Tájékozódás a periódusos rendszerben Összefoglalás II. témazáró

75



Elemek és vegyületek (7 óra) Óraszám 31. 32. 33.

Téma Fémek és nemfémek

fémes elem, nem fémes elem molekula, képlet

Elemmolekulák

Vegyületek – vegyületmolekulák

34. 35. 36.

37.

Új fogalmak

Ionok és ionvegyületek

Kísérletek áramvezet és vizsgálata hidrogén előállítása és tulajdonságai, klór előállítása és tulajdonságai víz keletkezés e hidrogénből, HCl-gáz és NH3 tulajdonságai

vegyület, molekulavegyület, víz, szén-dioxid, hidrogén-klorid, ammónia ion, ionvegyület, nátrium és klór ionkristály, ionrács egyesülése, konyhasóoldat áramvezet ése

Gyakorlás: Az anyagok csoportosítása; elemek és vegyület ek; képletszerkesztés Összefoglalás III. témazáró

Kémiai reakciók (15 óra) Óraszám 38. 39.

40. 41. 42.

43. 44. 45.

Téma

Új fogalmak

Kísérletek

A kémiai reakció

kémiai reakció, tömegmegmaradás

hypó és sósav reakciója, a tömegmegmaradás igazolása

A kémiai egyenlet

kémiai egyenlet

Gyakorlás: Az egyenletírás lépései Kémiai számítások

Gyakorlás: Egyszerű számítási feladatok megoldása Oxidáció és redukció

Tanulókísérlet: Egyszerű redoxi reakciók vizsgálata Savak – savas kémhatás

kén-dioxid előállítása, alumínium és jód reakciója

oxidáció, redukció, réz oxidációja, oxidálószer, Mg égése szénredukálószer dioxidban

oxóniumion, sav, savanyú anyagok indikátor, pH-skála, kémhatásának savas kémhatás vizsgálata, HClszökőkút, a sósav kémhatása, savak pH-ja

76



77



Óraszám 46. 47. 48.

49. 50. 51.

52. 53– 56.

Téma

Új fogalmak

Bázisok – lúgos kémhatás

hidroxidion, bázis, lúgos kémhatás, nátrium-hidroxid, szalmiákszes z

Közömbösítés

közömbösítés

Kísérletek ammóniaoldat kémhatása, NH3 szökőkút, NaOHoldat kémhatása, pH-ja nátrium-hidroxidoldat közömbösítése, NaCl-oldat kémhatása

Tanulókísérlet: Az oldatok kémhatásának vizsgál ata Gyakorlás: Redoxi és sav-bázis reakciók felírása és elemzése Gyakorlás: Az anyagok és reakciók jelölése és csoportosítása Összefoglalás IV. témazáró Év végi ismétlés, rendszerezés

Az éves órakeret felosztása Téma

Óras zám 30 10 4 8 4 56

Új ismeretek feldolgozására Helyi kiegészítő ismeretekre és/vagy gyakorlásra Tanulói kísérletekre Összefoglal ásra, rendszerezés re, ismétlésre Témazáró dolgozat megírására Összesen

Az éves órakeret témánkénti feloszt ása

Fő fejezetek I. Mindennapi anyagaink II. Atomok és elemek III. Elemek és vegyületek IV. Kémiai reakciók Év végi összefoglalás

Óras zám új anyag tan. kís. gyakorlás összefogl.

témazáró



13 5

3 –

2 3

1 1

1 1

20 10

4

–

1

1

1

7

7

2

4

1

1

15

–

–

–

4

–

4

78



29

5

10

8

4

56

TANMENET Kecskés Andrásné–Kiss Zsuzsanna– Rozgonyi Jánosné: Kémia 8. című, NT-00877-es raktári számú tankönyvéhez készült.

Adaptálta: Ötvösné Szeri Erzsébet – szaktanár 2009/2010. A kémia tantárgy tantárgytömbösített oktatásához.

Az átdolgozás s zempontjai Az átdolgozott és a 2003 szeptemberétől már az iskolákban lévő hetedik osztályos színes „kék könyv” után 2004 szeptemberétől a nyolcadik oszt ályban is megújult formában vehetik kézbe kollégáink és tanítványaink a „zöld” tankönyv átdolgozott, színes változatát. Az átdolgozott könyv – külső megújulása mellett – tartalmilag is igazodik a s zínes hetedikes tankönyvhöz, és folytatja azt a törekvést, hogy az általános iskolai kémia tananyag minél kevésbé legyen elméleti jellegű, és amennyire lehet, érdekesen és sok irányba kitekintő módon hívja fel a gyerekek figyelmét a kémiának a mindennapi életben s zinte mindenütt jelenvaló voltára, szükségess égére, nélkülözhetetlenségére. A nyolcadikos tankönyv mindemellett igazodik a kerettantervhez, amely ugyan nem kötelező, de ennek a tankönyvcsaládnak a programja és követelményei a kerettantervre épülnek. És végül e tankönyv – mélységében és mennyiségében – úgy igyekszik felkínálni a hétköznapi kémia legfontosabb anyagainak megismerés ét, hogy a (képt elenül kevés) heti más fél órában ízelítőt kaphassanak t anítványaink a kémia szépségeiből. Tartalmi változások 1. Az átdolgozás alapvető szempontja az, hogy az elméleti ismeretek a tananyag fő vonalából háttérbe kerüljenek. Tisztában vagyunk vele, hogy ez egyrészt számos problém át vet fel, másrés zt nem tes zi lehetővé, hogy a teljes rendszer szépségét bemutassuk tanítványainknak, vagy legalábbis tanítványaink többségének. Mindnyájan tudjuk azonban, hogy ez az elméleti rends zer cs ak néhány, már ebben a korban is az elvont gondolkodás birtokában lévő gyerek szám ára jelent szellemi élményt. A többieknek sokkal inkább az ismerethalmaz újabb elemeit jelenti, és nem a látszólag egymástól független ismeretek el rendezés ét segíti. A gyerekek többsége szám ára a rends zerezés helye és ideje a 9. osztály lesz, amikor lehetőség nyílik a teljes rends zer bemutat ására, és az általános kémiában összefoglalható mindaz, amit itt egyenként ismernek meg a gyerekek. Mivel az érdeklődő, a miérteket kutató gyerekek s zámára is készült a könyv, a nehezebb ismeretek is benne vannak, csak háttérbe kerültek. Ennek két módját választottuk, éppúgy, mint a hetedikes tankönyv esetében: a j elenségek magyarázata az al apszöveg mellett zöld foltban vagy önálló olvasmányként jel enik meg.

79



2. A redoxireakciók értelmezése az elmélet háttérbe szorításának egyik – nem kevés problémát okozó – eleme. A mindenki számára felkínált tananyagban első szinten (a hetedikes könyvben) a redoxireakciók oxigén felvételét és leadását jelentették. A fém ek előállítása, valamint az úgynevezett redukálósor bemutatása során azonban a fogalmat (s zükségszerűen) bővítettük. Ahogyan a redoxireakciók egyik alapesete, a fém-oxidból az oxigén elvonása a tiszta fém előállítását, kiválását, megjelenés ét jelenti, ennek mintájára mindenfajta fémvegyületből (nem csak az oxidokból) a fém kinyerését a redoxi reakciók körébe soroljuk. Változatlanul háttérben marad és zöld foltban jelenik meg a redoxireakciók elektronátadásként való értelmezés e. A teljes általánosítás, az oxidációs állapotban bekövetkező változás bemutatás a ugyancsak a 9. osztály témája l esz. A fogalom fokozatos bővülése azonban jól nyomon követhető. 3. A hetedikes tankönyv tananyagából – az ionrács kivételével – a kristályrácstípusok bemutatása kimaradt. Nyolcadikos könyv megfel elő témáiban fokozatosan kiegészül a rendszer. A jég kapcs án a molekularács; a szén módosulatai témájában az atomkristály, atomrács; a fémek tulajdonságainak ért elmezése során pedig a fémkristály kerül szóba. A „kristály” és a „rács” elnevezéseket egymás mellett, felváltva, mintegy szinonimaként használjuk, mivel a kristályosság, a részecskék makroszkopikus rendje közvetlenül is megfigyelhető, míg a „rács” igen elvont fogalmához akár m ég tévképzetek is társulhatnak (lásd a nem létező elekt ronhéjon mozgó elektronokat!). Az általános iskola s zintjén a kristályrácstípusok megnevezés eket, és nem besorolásra alkalmas fogalmakat jelentenek. 4. Az anyagok tulajdonságainak bemutatás ánál számos helyen s zűkítettünk, több ismerős tulajdonság (például a minden savra vagy lúgra érvényes közömbösítésnek, a kalcium néhány reakciójának a) bemutatása kimaradt. Mivel ezek többs ége egyszerűen megt apaszt alható tulajdonság, a tanulókísérleti órák alkalmat adnak mindezek megvizsgálására. 5.

A kerettant ervhez igazodás (és főként a szűk időkeret) miatt néhány szép tém a olvasmányba került. Így a halogénelem ek minden érdekess ége, a szén szerves vegyületeinek felvillantása, a fémek korróziója háttérként bővíti az eddig is ismert olvasmányokat.

Módszertani javaslatok a tankönyvcsalád tanításához Nincs olyan kémiatanár, akinek ne az lenne a legfőbb célja, hogy tanítványai minél többet tudjanak mindabból, amit tanít. Az eredményességnek azonban számos feltétele van, és ezek a feltét elek az utóbbi időben jelentősen változtak. Bár a „tudás alapú társadalomról” sok szó esik manapság, mégis egyre többen tapasztaljuk, hogy a gyerekek tanulás iránti motiváltsága, az erőfeszítés, a szorgalom értékként való elfogadás a egyre inkább alábbhagy. Ebben a szituációban a kémiaórák (és persze által ában a tanítás ) nem lehet csupán a bármilyen érdekes és értékes magyarázatnak, előadásnak a színtere. Bármily kevés is az időnk, az órán nem csupán a megértésnek kell teret engedjünk (ez nyilvánvaló), hanem a tanulásnak, az ismeretek rögzítésének is. Ugyancsak pedagógiai közhelyszámba megy, hogy az ismeretcentrikus oktatást a képességfejles ztő tanításnak kell felváltani a. Anélkül, hogy részleteiben el emeznénk ezt az így nehezen értelmezhető m egállapítást, mindenképpen meg kell jegyeznünk: ismeretek nélkül nincs képességfejleszt és, ugyanakkor az ismeretek önmagukban működésképtelenek, csak kimunkált képességekkel összekapcsolódva alkothatnak tudást. Az külön nehézs ége a megfelelő mértékű ismereteken alapuló, képességfejlesztő tanításnak, hogy lényegesen időigényesebb, mint az ismereteknek önmagukban történő listázás a és akár rögzítés e. Mit tehetünk? 1. Az első, és tal án a l egfontosabb, hogy a gyerekek rácsodálkozhassanak a természet, és ezen belül a kémia szépségeire, hogy a legelső kémiaórán megs zeressék a kémiát, és érdeklődésüket, tantárgyszeretetüket újabb és újabb „varázsl atokkal” fenntartsuk. Nyilvánvaló, hogy ennek kézenfekvő és kiem elkedően fontos módja a kísérl etezés. (Nincs még egy tant árgy, amelyik ilyen l ehetőséggel rendelkezik!) Mindnyájan tudjuk, hogy egészen más az osztály légköre már az óra első pillanatától kezdve, ha a t erembe akár csupán két kémcsővel és néhány anyaggal lépünk be, mintha csak a naplót szorongatnánk a hónunk alatt. A várakozás i zgalmát, a kís érletek látványának örömét felhasználva joggal remélhetjük, hogy a kísérletek örömfonala mentén fontos, kémiai tárgyú „üzenetünk” is a fejekbe jut. S hogy mindezek ellenére a kísérletek szám a fájdalmasan csökken, az nem csupán a tanári megfáradásnak – hogy egyéb nehezítő külső tényezőt ne is említsünk – a következménye. Sokunk számára szinte kudarcélményt jelent, hogy a kísérleti órák után a tudás szintjén alig jelenik meg valami. Ne felejtsük el azonban: nem véletlen, hogy a kémia gondolatilag a legnehezebb, legelvontabb tantárgyak közé tartozik. Ha 80



megelégednénk azzal, amit látunk (buborékol, színes les z, feloldódik, kiválik stb.) könnyebb lenne a dolgunk, de ez a lényegtől nagyon messze van. A lényeg azonban nem látható: a változásban rés zt vevő részecskék létére csak következtethetünk a l átható tapasztalatokból, s mindezt mintegy m egfej eli a kémiai jelrendszer használata, ami a láthatatlanokat jelekkel szimbolizálja, sőt, köztük a jelek szintjén még mennyiségi összefüggéseket is feltár. Ne csodáljuk, ha kevés gyerek van, aki ezt a fáradságos logikai ut at szellemi élményként követi végig. Mindez azonban nem vonj a, nem vonhatja vissza azt az örömet, amit a kísérl etek elvégzése jelent, ami önmagában is számos alapvető, nem csupán a kémiában szükséges és felhasználható képess éget fejleszt. A pontos, fegyelmezett munka, az utasítások (recept ek) pontos betartása, a kivitelezés ügyes, balesetment es manuális végrehajtása, a bal eset-megelőzési s zabályok ismerete és alkalmazása, a társ akkal való együttműködés, a látottak pontos megfigyelése és megnevezés e, írásban vagy raj zban rögzítése, szavakban történő elmondása és (feltehetőleg közös munkában) kémiai jelekre való átváltás a – mindez csak néhány képességfejlesztő mozzanat felsorolását jelenti. Kevés olyan iskolai, tanórai esemény van, amely ennyire gazdag kínál atát nyújtja a képess égek fejlesztés ének, mégpedig olyan képességekének, am elyek kialakítása és birtoklása messze nem csupán a kémiaórákon kamatoztatható. Legyen külön sikerélmény a tanár számára, ha mindez a kémiatudást is erősíti, de akkor se csüggedjünk, ha eleinte ez csak néhány gyerekben jelenik meg. Joggal bízhatunk abban, hogy a következetes munka a két év során mind többükben gyümölcsöt terem. Természetesen nem csupán a tanulókísérleti órák ünnepi pillanatai az értékesek. A tanári, az úgynevezett bemutató kísérlet is a közös munka terepe lehet. A vegyszerek adagolás a, kémcsőbe töltése, a borszeszégő meggyújtása, a melegítés, a kémhatás kimutatása – és még hosszan sorolhatnánk a tanári kísérlet elemi mozzanatait – mind-mind olyan művelet, amelyet csupán időnyerés céljából végzünk mi magunk. Az idő nyereségénél azonban lényegesen fontosabb a figyelem, az érdeklődés fenntart ása például azzal is, hogy a gyerek a tanári munkában – mintegy jutalomként – rés zt vehet. Ha a het edik osztály első órájától van erre figyelmünk, akkor ez a nyolcadik osztályban is működni fog. 2. Akármennyire is megpróbál a nyolcadikos tankönyv az egy-egy tanórára szánt ismeretek mennyiségét és mélységét illetően mértéktartó lenni, mégsem biztos, hogy ez minden osztályban lehetőséget ad a t ananyag lényegének az órai megtanulás ára is. Egy-egy óra tervezésekor mindenképpen érdem es az öss zefogl alásból kiindulni, hiszen az abban foglaltak képezik a megt anulandó ismeret ek magját. Ehhez érdemes választani a kísérleteket és a munkafüzeti feladatokat. Igaz, hogy így esetleg nem minden tankönyvben szereplő kísérlet, tulajdonság, egyenlet bemutatására, elmondására lesz időnk, de a kevesebb többoldalú rögzítése mégis eredményesebb lehet. Minden, akár az alaps zövegből kimaradt vagy a zöld foltban m egjelenő rész kitűnő alkalom arra, hogy a következő órán néhány percre a szorgalmasoké l egyen a szó. Minél több ilyen külön munkát (gyűjtést, utánaolvasást, internetes böngészést, kiegészítő ismeretekben való tájékozódást) adjunk a gyerekeknek, és gazdagon jutalmazzunk! Ne feledjük a régi bölcs ességet: szidással még senkit sem sikerült megváltoztatni, erre csupán a (megérdemelt) dicséret az alkalmas. A mi dolgunk, hogy a leggyengébbeknek is adjunk lehetőséget a dicséretre. 3. A tudás órai megszerzésének jó módja, ha az összefoglalás al apján kiválasztott rövid témát néhány eligazító szó (esetleg s zempont) után a gyerekek a tankönyvből elolvassák. Az egy-két bekezdésnyi szöveg feldolgozás a többféleképpen is történhet. a) Néhány kérdés alapján közös en tisztázzuk az olvasottak lényegét, így ellenőrizhető, mennyire értették meg a gyerekek a szöveget, szükség van-e további magyarázatra. Az ide illő munkafüzeti feladatokkal rögzítjük azt a kicsi részt, amit így megtanultunk. b) A tanári kérdés ek megválas zolását nem a l eggyorsabb gyerekekre bízzuk, hanem megengedjük, hogy csoportonként maguk között megbeszéljék a helyes vál aszt. Ez vitát, győzködést is kiválthat, de ettől a dolog csak érdekes ebb lesz. A ráfordított idő bőven megtérül abban, hogy az adott témarés zt a többség nemcsak megért ette, hanem már rögzítette is az órán. c) A s zövegfeldolgozásnak másik módja, ha az elolvasott szöveget a gyerekeknek kell egy-két mondatban összefoglalniuk. Különösen eleinte ez is inkább közös munkára való. d) Lényeges elem lehet, hogy az elolvasott részben azonnal rá tudjanak kérdezni a gyerekek arra, ami nem egészen érthető. (A jó kérdésért mindig jutalom jár!) Az új fogalmak kiemelés e is hozzátartozik a szöveg megértés éhez. A sor tetszés szerint folytatható, csupán néhány lehetőséget villantottunk fel arra, hogy mi lehet a módja az órai tanulásnak. A munkafüzet feladatai között is találunk olyanokat, amelyek ezt a fajta tanulást segítik. Nyilvánvaló, hogy a tananyag ily módon való feldolgozás a időigényesebb, mint ha magunk mondanánk el a lényeget. Amikor azonban magyarázunk, abban bízunk, hogy mindenki megfeszített figyelemmel ránk

81



koncentrál. És ha nem? .... A közös munka időigénye egyébként a begyakorlottsággal arányosan csökken; a nagyobb eredményesség pedig joggal remélhető. 4. Házi feladatként az adott téma megtanulásán túl érdem es felkínálnunk, hogy a gyerekek készítsék el néhány vázlatpontban a szóbeli felel et tervét. Még nehezebb a feladat, ha már a tanórán néhány kérdést fogalmaztatunk meg a következő órai felelő számára. Aki ezeket az akadályokat ves zi, az bizonyára átlátja egy-egy t éma lényegét. Az értékelésbe pedig azért is érdem es bevonnunk őket, mert ezzel önmaguk felkészültségét is igazolhatják, val amint a gyengébb teljesítmény, esetleg képesség el fogadását, ért ékelés ét is megtanulhatják. 5. A „Mit gondoltok?” „Mi a véleményetek?” típusú kérdésfeltevés nem csupán érdekesebb, hanem arról is szól, hogy környezeti, kémiai, majd rövidesen társadalmi kérdés ekben is legyen gondolatuk, véleményük tanítványainknak. Négy-öt év múlva velünk egyenrangú és egyenjogú szavazópolgárai lesznek az országnak, s hozzánk hasonlóan dönthetnek nemcsak a maguk, hanem mindnyájunk jövőjéről. A jó döntéshez, a tájékozódás i ránti igény felkeltéséhez, a mérl egeléshez, az ezekhez szüks éges képesség fejlesztés éhez a kémia „ürügyén” is hozzájárulhatunk. Nem vitás, hogy a tanulók önálló munkáltatására, a tanulásra épülő óra tervezés e és szervezés e sok időt és készülést igényel. A feladatok, a kérdések megtervezése, a tananyag résztém ákra bontása, a hozzá tartozó munkafüzeti fel adatok kiválogatás a, a kísérletek előkés zítése, a kiadható egyéni munkák megtervezése nem megy egyik pillanatról a másikra. De mi áll ezzel szemben? A tanári kudarc, a gyermeki kedvetlenség, a kémia tantárgy nemszeretem volta! Tanár és diák egyaránt a jó hangulatú, eredményes kémiaórákat szereti. Szeretnénk, ha a nyolcadikos tankönyv, illetve tankönyvcsalád hozzáj árulhatna ahhoz, hogy öröm forrás legyen minden diák számára a kémiatanulás, így nekünk, tanároknak is „jó dolgunk legyen” a kémiaórán! TANMENET 8.o. Ismétlés, rendszerezés (4 óra) Óraszám 1. 2. 3. 4.

Téma Anyagok Kémiai részecskék

Új fogalmak

Kísérletek

egyszerű ion, összetett ion

Anyagi változások I. témazáró

Nemfémes elemek és vegyületei k (19 óra) Óraszám 5. 6.

7. 8. 9.

Téma

Új fogalmak

A hidrogén A víz

molekularács

A klór

fém-klorid

A sósav

savmaradék, só, kloridok (a sósav sói)

Kísérletek réz-oxid redukálás a a víz és a jég térfogat ának összehasonlítása Cl2 előállítása, tulajdonságai, fehérítő hatása, Cl2 + fém HCl + fémek, HCl + fém-oxid, közömbösítés, vízkő feloldás a (mészkő azonosítása)

82



10. 11. 12.

13. 14. 15. 16.

Óraszám 17. 18.

Az oxigén

ózon

A kén és vegyületei

kén, fém-s zufid, kén-hidrogén, kén-dioxid, kén-trioxid

A kénsav

kénsav, szulfátion, szulfátok (a kénsav sói), katalizátor

Gyakorlás: a VII. és a VI. főcsoport elemei és vegyületei Tanulókísérlet: A sósav és a kénsav reakciói fémekkel, közömbösítésük Összefoglalás II. témazáró A nitrogén és vegyületei

A szén vegyületei

19. 20. 21.

22. 23.

oxosav nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid, szalmiáksó, salétromsav, nitrátion, választóvíz

Téma A foszfor és vegyületei

A szilícium és vegyületei

vas égése oxigénben kén olvasztása, kén + fém, H2 S előállítása, SO2 színtelenítő hatása a kénsav vízmegkötő hatása, hígítása, a cukor elszenesítés e, reakció fémekkel

Új fogalmak fos zfor, fehér fos zfor, vörös foszfor, fos zfor-pentaoxid, fos zfors av, fos zfátok atomkristály (atomrács), fullerén, faszén, koksz, szén-monoxid, szénsav, karbonátok félvezető anyag, kvarcüveg, üveg, szilikátok

szalmiáksó keletkezése, HNO3 kémhatása, HNO3 + fémek

Kísérletek fehér fos zfor tárolása, fehér és vörös foszfor égése

CO2 kimutatása, szódavíz készítés e

Tanulókísérlet: A szén-dioxid kimutatása; a sósav (foszforsav, ecets av) és a szénsav erőss égének összehasonlítása (vízkőoldás) Gyakorlás: Nem fémes elem ek és vegyületeik (összetét el, tulajdonságok) Összefoglalás III. témazáró

A fémes elemek és vegyületeik (19 óra) 83



Óra-s zám 24. A fém es elemek 25. tulajdonságai 26.

Téma

A fém ek redukálósora

27. 28– 29.

Tanulókísérlet: Fémek és fémvegyületek redoxireakciói A nátrium és vegyületei

A kalcium és vegyületei

Új fogalmak nehézfém, könnyűfém, fémkristály, ötvözet a fémek redukálósora

nátrium, nátrium-klorid, nátrium- hidroxid, nátrium-karbonát, szóda, sziksó kalcium, kalcium-karbonát, mészkő, márvány, kalcium-oxid, égetett mész, oltott mész, mésztej, meszes víz, gipsz kemény víz, vízkő, vízlágyítás

30.

A víz keménysége és a vízlágyítás

31.

Tanulókísérlet: A Na és a Ca reakciói, a víz keménységének vizsgálata, vízlágyítás

32. 33. 34.

Gyakorlás: Az alkáli- és alkáli földfémek reakciói, vegyületeik összetétel e Az alumínium alumínium-oxid, védő oxidréteg, alumíniumhidroxid A vas

35– 36. 37.

38. 39.

A fém ek előállítása

Tanulókísérlet: az Al és a Fe reakciói A fémek korróziója Nehézfém ek, színesfémek, nemes fémek

40. 41.

vas(II)-klorid, vas(III)-klorid, rozsda, vasérc, vas(III)-oxid, öntöttvas, acél bauxit, timföld, elektrolízis, nyersvas, acél

Kísérletek

Fe + CuSO4 , Fe+ HCl, Cu + HCl

Na + víz, NaOH-pasztilla vízmegkötése, karbonátosodás a kalcium égése, mészkő oldódása sósavban, „mészégetés” (tojáshéjjal), mészoltás, gipszminta készítése kemény és lágy víz + szappan, vízkő képződés e, vízlágyítás

Al lassú oxidációja, Al + víz, Al, Al2 O3, Al(OH)3 + HCl, ill. NaOH vas + sósav, vas(II)-klorid + klóros víz, vaspor égése

korrózió, korrózióvédelem színes fém, nemes fém, arany, ezüst, réz, patina, sárgaréz

Gyakorlás: Ipari szempontból fontos fémek 84



42.

Összefoglalás IV. témazáró

Hétköznapi kémia (14 óra) Óraszám 43. 44– 45.

Téma

Új fogalmak

Energiaforrásaink

megújuló, meg nem újuló energiaforrások, kőolaj, földgáz, kőszén zsírok, szénhidrátok, szőlő- gyümölcs-, répacukor, keményítő, cellulóz, fehérje

Tápanyagok

46. 47. 48.

Tanulókísérlet: Tápanyagok elemi összetételének vizsgál ata Építőanyagok

Porcelán, finomkerámia, üveg

Óraszám 49. 50. 51. 52.

Téma

Kísérletek

műanyag, kaucsuk, gumi, polietilén, PVC, bakelit, aminoplaszt mosószer, szappan, hypó, festék, színezék

Háztartási vegyszerek

53. 54– 55.

elemi összetétel, zsír, olaj, szénhidrátok oldódása, fehérjék kicsapódása

vályog, kő, fa, tégla, vakolat, habarcs, cement, beton, vasbeton agyag, kerámia, porcelán

Új fogalmak

Műanyagok

Kísérletek

Gyakorlás: A mindennapi életben előforduló fontosabb el emek és vegyületek tulajdonsága Összefoglalás V. témazáró Év végi ismétlés, rendszerezés

Az éves órakeret felosztása Téma Új ismeretek feldolgozására Helyi kiegészítő ismeretekre és/vagy gyakorlásra Tanulói kísérletekre Összefoglal ásra, rendszerezés re, ismétlésre

Óras zám 29 6 6 10

85



Témazáró dolgozat megírására

5 56

Összesen Az éves órakeret témánkénti felosztása

Fő fejezetek I. Ismétlés, rendszerezés (7. osztály) II. Nem fémes elemek és vegyületek III. Fémes elemek és vegyületek IV. Hétköznapi kémia Év végi összefoglalás

Óras zám gyakorlás

összefogl. témazár ó



új anyag

tan. kís.

–

–

–

3

1

4

11

2

2

2

2

19

11

3

3

1

1

19

7

1

1

1

1

11

–

–

–

3

–

3

29

6

6

10

5

56

86



Tanmenet

Fizika 7. osztály Mechanika, hőtan

MOZAIK KIADÓ ADAPTÁCIÓ 87



A tantárgyi tananyag feldolgozásának tervezésekor és javasolt ütemezésekor – a fizikai is meretek elsajátítására, a megis merőtevékenység szempontjából alapvető kompetenciák fejlesztésére, a problém afelismerő és problém amegoldó képességek és készségek megerős ítésére és formálására helyeztük a hangsúlyt; – a tanulói és tanári kísérletek elvégzésére, illetve bemutatására alapoztunk; – a rendelkezésre álló éves órakereten belül igyekeztünk megteremteni a gyakorlás, ellenőrzés lehetőségeit is; – szem előtt tartottuk a kiegészítő tananyagrészek, az általános műveltséghez szükséges, egészséges életmód, környezetvédelm i, technikai, művelődéstörténeti kiegészítések feldolgozási lehetőségének megteremtését is.

A tantervi célok és követelmények közül az alábbiakat tartjuk hangsúlyozottan fontosnak: – Felkeltsük a tanulók érdeklődését a természet jelenségei iránt. – Megis mertessük a tanulókkal az élettelen anyagok legfontosabb érzékelhető és mérhető tulajdonságait, az anyagi világ változásainak törvényszerűségeit. – A megis merést, az értelmezést, az elsajátítást segítő kom petenciáikat kialakításuk és fejlesszük, az irányított és az önálló természettudományos ismeretszerzés módszereit alkalmazzuk. – Hozzásegítsük a tanulókat ahhoz, hogy környezetük természeti és ember alkotta értékeit felismerjék, védjék, törekedjenek a környezeti károk megelőzésére.

Általános célok, feladatok: – Egyszerű mechanikai és hőtani jelenségek megfigyelése, a tapasztalatok önálló, szóbeli összefoglalása (ökológiai, anyanyelvi, tanulás-módszertani kompetencia fejlesztése). – A hétköznapi életben is használt fizikai szakszavak tartalmi pontosítása, az új szakkifejezések szabatos használata. Mindennapi eszközökkel, házilag elvégezhető egyszerű mechanikai és hőtani kísérletek összeállítása, tervezése, bemutatása és értelmezése egyéni vagy csoportmunkában. Összefüggések felismerése egyszerű mechanikai és hőtani kísérletekben. A bevezetett fizikai mennyiségek SI-beli jeleinek, mér tékegységeinek is merete (technikai, matematikai, anyanyelvi, társas kompetenciák fejlesztése). – Egyszerű mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése (matematikai, természettudományos, digitális írási kompetenciák fejlesztése). – Út- és időmérésen alapuló átlagsebesség-meghatározás elvégzése csoportos formában (technikai, társas kompetenciák fejlesztése) A tanult mechanikai és hőtani alapfogalmak és a mindennapi gyakor lat jelenségeinek összekapcsolása, egyszerű jelenségek magyarázata (természettudományos és technikai kompetenciák fejlesztése). – Elemi számítások elvégzése lineáris fizikai összefüggések alapján (matematikai kompetenciák fejlesztése). – Aktuális egészség- és környezetvédelmi, fizikatörténeti ismeretek megszerzése a tananyag feldolgozása során (ökológiai, kulturális és informatikai kompetenciák fejlesztése).

88



Használandó oktatási segédletek: – MS-2867 Munkafüzet 7. Mechanika, hőtan (mf.) – MS-2745 Tudásszintmérő feladatlapok Fizika 7./A,B (tszm.) – MS-2431 Fizikai kísérletek és feladatok (Fk.) – MS-2401 Hogyan oldjunk meg fizikai feladatokat? (Fm.) – MS-2201 Fizikai feladatok gyűjteménye (Fgy.) – MS-2669 Kézikönyv a fizika és természetismeret oktatásához (Kk.) valamint a tananyag feldolgozását segítő: – m ozaWeb internetes oktatási anyag (mW), – m ozaBook interaktív táblai anyag (mB). A hetedik tanévben az évi óraszám: 56 (1,5 óra/hét)

A tananyag szerkezeti felépítése: Anyagi tulajdonságok, kölcsönhatások – Az anyag szerkezete – Mérhető tulajdonságok (kiegészítő anyag) – Mechanikai, ter mikus, mágneses, elektromos, gravitációs kölcsönhatások – Keresd a megoldást! Mozgások – Viszonylagosság (kiegészítő anyag) – Egyenes vonalú egyenletes mozgás – A változó mozgás – Egyenletesen változó mozgás, gyorsulás – Keresd a megoldást! A dinamika alapjai – Tehetetlenség, tömeg – Sűrűség – Erőhatások, erő – Súrlódás, közegellenállás – Forgatónyomaték – Keresd a megoldást! Nyomás – Szilárd, folyékony, légnemű anyagok nyomása – Közlekedőedények, hajszálcsövek – Arkhimédész törvénye, felhajtóerő – Úszás, lebegés, merülés – Keresd a megoldást! Energia, energiaváltozások – Energia, energiaváltozások – Munka – Teljesítmény – Hatásfok – Egyszerű gépek – Belső energia – Az égés (kiegészítő anyag) 89



– Keresd a megoldást! Hőjelenségek – Hőterjedési módok – Hőtágulás – Halmazállapot-változások – Az oldódás nem olvadás ! (kiegészítő anyag) – Hőerőgépek (kiegészítő anyag) – Keresd a megoldást!

A tananyag-feldolgozást tömbösített órák keretében dolgozzuk fel a TÁMOP 3.1.4 pályázatban előírt feltételrendszer szerint. I. Témakör: Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Oktatási célok, feladatok: – Néhány egyszerű, hétköznapi változás megfigyelése, vizsgálata. – Felismertetni és tudatos ítani, hogy változás csak kölcsönhatás közben jöhet létre. Különféle kölcsönhatások elemi szintű megismertetése tanulókísérletekkel. – Az anyag két fajtájának (a részecskeszerkezetű, ill. a mező típusú anyag) bemutatása, modellezése. A mérés jelentőségének megmutatása, az anyagok különféle tulajdonságainak mennyiségi jellemzése mérések alapján.

Óra 13.

Tananyag, fogalmak Be vezető óra: Mié rt tanulunk fizikát? Az anyag be lső sze rkezete . Korpuszkula, diffúzió, Brownmozgás.

A te stek néhány mé rhe tő tulajdonsága és ezek jellemz ő mennyisé gei. (Kiegészítő anyag) Hosszúság, terület, térfogat, hőmérséklet, idő mérése, mértékegységeik.

Kompe tenciafe jlesztés, te vékenységek, eszköz ök (feladatok) Motiváció, környezet- és balesetvédelem (mW) Modellezés. (Kk. 1.2; 1.3) Szappanhártyás kísérletek, a málnaszörp diffúziója (Kk. 1.4). (Ökölógiai kp. fejl.) (Kk. 1.6; 1.7) T anulókísérleti mérések. Mértékegységváltások (mf.). (Matematikai, technikai, társas kp. fejl.) (Kk. 3. 1-2-3-4)

Koordinációs lehe tősé gek T ermészetismeret Biológia: mikroszkóp, diffúzió a természetben, vizek szennyezése, légszennyezés. Matematika, geometria, technika.

90



Óra

Tananyag, fogalmak

46.

Te rmikus és mechanikai kölcsönhatások. Kölcsönhatás, termikus, mechanikai kölcs.h., mozgásállapot, erőhatás, sebesség.

Mágneses, elektromos és gravitációs kölcsönhatás. Mágneses mező, mágneses kh., mágneses pólus, vonzás, taszítás, elektromos kh., elektromos mező, elektromos állapot, gravitációs kh., gravitációs mező.

Kompe tenciafe jlesztés, te vékenységek, eszköz ök (feladatok)

Koordinációs lehe tősé gek

Hőmérsékletmérések kh. közben, matematikai és grafikus kapcsolatteremtés két mennyiség között. Kölcsönhatásokra épülő szemléletmód alapozása. Balesetvédelem. (matematikai, anyanyelvi, természettudományos kp. fejl.) (Kk. 4.1; 4.2 ) T anulókísérletek mágnesekkel, megfigyelések iránytűvel, elektromos állapot létrehozása dörzsöléssel, szabadesések vizsgálata. Balesetvédelem. (technikai kp., társas kp. fejl.) (Kk. 5.1-2-8.) (Kk. 18.1-2-3) (Kk. 17.6) Feladatmegoldások a tk. szerint. (T anuláselméleti kp., matematikai kp. fejl.)

T ermészetismeret: időjárás, évszakok. Matematika: grafikus ábrázolás. T estnevelés: 100 m-es síkfutás. Földrajz: földi mágnesség, iránytű, tájékozódás. T echnika: az elektromos eszközök használata. Biológia, kémia: a víz körforgása, jelentősége az élet ben maradáshoz

Ke resd a megoldást! 79.

Össze foglalás Ellenőrzés

T ankönyvi táblázat szerint T émazáró

91



II. Témakör: A testek mozgása Oktatási célok, feladatok: – Értelmezni és alkalmazni a „viszonylagosság” fogalmát különböző mozgásoknál. – Bemutatni és kísérletekkel vizsgálni a haladómozgásokat, mérések alapján, algebrai és grafikus úton kialakítani a sebesség, átlagsebesség, gyorsulás fogalmakat. – Egyszerű feladatok megoldása a sebességgel kapcsolatban. Kompe tenciafe jlesztés, te vékenységek, eszköz ök (feladatok)


A hely és mozgás visz onylagos. 10- (Kiegészítő anyag) 12. Egyene s vonalú egyenletes mozgás, pálya, út, elmozdulás, sebesség és e gységei. Feladatmegoldás (v, s, t) Változó moz gás. Az egyenletesen változ ó mozgás. Pillanatnyi sebesség, átlagsebesség, gyorsulás, szabadesés. Ke resd a megoldást!

Mozgásfajták megkülönböztetése. Mikola-cső, metronóm. (Kk. 17.1) (technikai, matematikai kp. fejl.) Kis kocsi gyorsulása, lejtőn mozgó test gyorsulása, (Kk. 17.2) ejtőzsinor, (Kk. 17.6) Közlekedésbiztonság, környezetvédelem. (technikai, matematikai, ökológiai kulturális kp. fejl.) Se bességmérések. Mérőszalag, időmérő. (technikai, társas, matematikai, tanulás-módszertani kp. fejl.)

Matematika: koordinátarendszerek, technika: eszközhasználat. Matematika T ermészetismeret, technika, földrajz, közlekedési ismeretek. Fizikatörténet. T echnika, közlekedési ismeretek, matematika.

13- Össze foglalás 15. Ellenőrzés

T ankönyvi táblázat alapján. T émazáró

Óra

Tananyag, fogalmak

92



III. Témakör: A dinamika alapjai Oktatási célok, feladatok: – A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások kísérleti vizsgálata, a tömeg fogalmának dinamikai és sztatikai értelmezése, mértékegységének meghatározása. – A sűrűség fogalmának kialakítása mérések segítségével. – Az erőhatás, erő fogalmának kialakítása, az iránymennyiség értelmezése. Az erő mértékegysége, különféle erőhatások, erőábrázolások. Az erő forgató hatása. – A hatás–ellenhatás törvényének felismertetése, az erő–ellenerő fogalmának bevezetése. Az egy kölcsönhatásban fellépő és az egy testet érő erők megkülönböztetése néhány egyszerű köznapi jelenség alapján. Több erőhatás együttes eredménye. – A súrlódás és közegellenállás mint a mozgásokat befolyásoló tényező. – Sűrűséggel és forgatónyomatékkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.

Óra

Tananyag, fogalmak

16- A tehe tetlenség törvénye . 18.

A tömeg T ehetetlenség, tömeg és mértékegységei. Tömeg- és té rfogatmé rés

A sűrűsé g Sűrűség és mértékegységei

19- Az erő fogalma 21. Erőhatás, erő és mértékegysége, iránymennyiség, támadáspont, hatásvonal. Le gisme rte bb erőfajták Gravitációs erő, súlyerő, rugalmas erő, súlytalanság. Az erőmé rés. Erő–ellenerő. Több e rőhatás együttes e re dménye Rugós erőmérő, erő–ellenerő, egyensúly.



Mennyiség megadása, becslés, illetve mérés alapján. Golyók szétlövése, karosmérleg, mérőtestek, (Kk. 12.1; 12.2) (technikai, matematikai, kulturális, anyanyelvi kp. fejl.) Vízben nem oldódó testek (fa-, vas-, rézhengerek) tömegének, térfogatának mérése, karosmérleg, mérőtestek, mérőhenger, víz. (Kk. 12.4; 3.3) (matematikai, társas, technikai kp. fejl.) Sűrűségmeghatározások az előző órai mérések alapján. Feladatmegoldás. (matematikai, technikai, informatikai kp. fejl.) (Kk. 12.4)

Matematika: mértékegységek átváltása. Fizikatörténet. A tehetetlenség szerepe a közlekedésben. T ermészetismeret, matematika. Kémia. T echnika: különféle anyagfajták tulajdonságai. Matematika: a hányados változásai. Biológia: testtömeg index, ozmózis

Erőábrázolások. (matematikai, kulturális, informatikai kp. fejl.) (Kk. 11.1) Különböző erőábrázolások (matematikai, technikai kp. fejl.) Erőmérések, erőábrázolások, rugós erőmérők, nehezékek. (matematikai, technikai, kulturális, informatikai kp. fejl.) (Kk. 11.2; 11.3)

Fizikatörténet. Matematika. Matematika, geometria, földrajz, űrhajózás technika. Matematika, technika, fizikatörténet.

93





22- A súrlódási és a közegellenállási 24. e rő Csúszási, tapadási, súrlódási erő, gördülési, ellenállási erő, közegellenállási erő. A forgatónyomaték Erőkar, forgatónyomaték és mértékegysége. Ke resd a megoldást!

Súrlódási erők mérése, mozgatható hasáb, erőmérő, nehezékek. (technikai, természettudományi, társas kp. fejl.) Erő forgatóhatásának meghatározása az erőkarok függvényében, emelő, nehezékek, erőmérők, karosmérleg. (matematikai, technikai kp. fejl.) (Kk. 15.1; 15.2)

T echnika, környezetvédelem, testnevelés, sport. Matematika, technika Matematika


T ankönyvi táblázat III. T émazáró

Óra

Tananyag, fogalmak

94



IV. Témakör: A nyomás Oktatási célok, feladatok: – A nyomóerő, a nyomott felület és a nyomás fogalmának bevezetése kísérletek alapján. A nyomás mértékegysége. – Folyadékok és gázok nyomásának értelmezése, anyagszerkezeti alapokon történő magyarázata. – Arkhimédész törvényének megismertetése kísérletek alapján, a felhajtóerő kvalitatív és kvantitatív értelmezése. – Az úszás, merülés, lebegés jelenségének sűrűségviszonyokkal történő elemzése. – Hajszálcsövesség, közlekedőedények szerepe az élő- és élettelen világban, ill. a környezetvédelemBen.

Óra

Tananyag, fogalmak


Nyomóhatás megfigyelése porózus 28- A nyomás fogalma Nyomóerő, nyomott felület, nyomás felületen, azonos alakú fa-, vas-, 30. és mértékegysége. rézhengerek, liszt felület. (matematikai, technikai, társas, informatikai kp. fejl.) (Kk. 16.1; 16.2) A folyadékok nyomása Különböző anyagú és magasságú Hidrosztatikai nyomás, folyadékoszlopok nyomásának nyomásmérők. megfigyelése, gumihártyás üveghengerek. (Kk. 16.3-4-5-6-7) (ökológiai, technikai, társas kp. fejl.) Légnyomás szemléltetése pohár A gázok nyomása vízzel, Torricelli kísérlete, Légnyomás, gázok nyomása zárt nyomáskülönbségen alapuló eszközök térben. működésének vizsgálata, pohár, víz, papírlap, Hg, üvegcső, szemcseppentő, pumpa, fecskendő, pipetta. (Kk. 16.1314-15) (technikai, ökológiai, informatikai kp. fejl.) 31- Közleke dőe dények, hajszálcsövek 33. Közlekedőedény, hajszálcső, hajszálcsövesség. Fe lhajtóe rő, Arkhimé dész törvé nye . A te stek úsz ása, le begé se és elme rülése Felhajtóerő, lebegés, úszás, merülés feltételei. Ke resd a megoldást!

Közlekedőedények, hajszálcsövesség megfigyelése, modellek, üvegcsövek, színes víz, gumicső.(ökológiai, anyanyelvi, informatikai kp. fejl.) (Kk. 16.8; 16.10) Arkhimédészi hengerpár, erőmérők, folyadékok, üvegkád, különböző sűrűsé gű tömör és üreges testek (technikai, informatikai, matematikai kp. fejl.) (Kk. 16.17; 16.18; 16.19)

Koordinációs lehe tősé gek Fizikatörténet, technika, matematika. Biológia, technika Fizikatörténet, technika, biológia. Kémia

Biológia, környezetvédelem, technika. Fizikatörténet, biológia, földrajz, technika. Matematika

95



Óra

Tananyag, fogalmak




T ankönyvi táblázat IV. T émazáró

V. Témakör: Energia, energiaváltozások Oktatási célok, feladatok: – A testek változtató-képességének jellemzése kísérletek alapján. Az energia fogalma, mértékegysége. Az energia-megmaradás törvényének érvényesülése a hétköznapi élet különböző folyamataiban, például egyszerű gépek alkalmazásakor. – A munka, teljesítmény, hatásfok fogalma, mértékegysége és kiszámítási módja. – Az energia és energiaváltozás fogalmának kiterjesztése a hőjelenségekre, alkalmazása az állapot és az állapotváltozás mennyiségi jellemzésére, a belső energia és a fajhő fogalmának bevezetése. – A tanulók figyelmének felhívása a témakörrel kapcsolatos egészségvédelmi, környezetvédelmi és energiatakarékossági vonatkozásokra.

Óra

Tananyag, fogalmak

37- Az energia fogalma 39. Változtató-képesség, energia és fajtái, energiamegmaradás. A munkavé gzés é s a munka Fizikai munka és mértékegysége. Fe ladatmegoldások



Belsőenergia-változások megfigyelése termikus kölcsönhatás közben, üvegpoharak, hőmérők, hőforrás. (technikai, matematikai, ökológiai kp. fejl.) (Kk. 13.1-2; ) Energiaváltozás súrlódási munka közben, hőmérő, filcdarab. (technikai, matematikai, informatikai kp. fejl.) (Kk. 13.4)

Földrajz: Nap-, szél-, vízenergia. T echnika, közlekedés, sport. Fizikatörténet Matematika: egyenes arányosság. T echnika Matematika: műveletek, átszámítások.

96



Óra

Tananyag, fogalmak


Erőmérések emelő- és lejtőtípusú egyszerű gépek esetén, emelők, csiga, lejtő, erőmérő, henger nehezék. (Kk. 15.3; 15.4; 15.5) (technikai, matematikai, társas, kp. fejl.) A te stek belső energiája. A fajhő. Különböző anyagok azonos mértékű Az égés (kiegészítő anyag). melegítése, hőmérsékletmérés, Hőmennyiség, hőfelvétel, hőleadás, kémcsövek, alkohol, víz, higany, fajhő és mértékegysége. hőmérők, filces korong. (Kk. 6.1;6.2; A teljesítmény. A hatásfok 6.3) T eljesítmény és mértékegysége, (technikai, matematikai kp. fejl.) hasznos energia, befektetett energia, Melegítés különböző módokon, hatásfok. üvegpoharak, víz, merülőforraló, borszeszégő, vasháromláb. (Kk. 14.1Ke resd a megoldást! 2) (technikai, matematikai, anyanyelvi, informatikai kp. fejl.)

40- Egyszerű gé pek 42. Emelők, lejtő, csavar.


Koordinációs lehe tősé gek T echnika, matematika, közlekedés. T udománytörténet, biológia. Kémia: egészséges táplálkozás, környezetvédelem, egészségvédelem, tüzelőanyagok, tűzoltás, dohányzás. T udománytörténet, technika, matematika, energiagazdálkodás, környezetvédelem.

T ankönyvi táblázat V. T émazáró

VI. Témakör: Hőjelenségek Oktatási célok, feladatok: – Hőjelenségek kísérleti vizsgálata és értelmezése különböző halmazállapotok esetén, az anyagszerkezeti ismeretek felhasználásával. – Különféle halmazállapot-változások megfigyelése, értelmezése és mennyiségi jellemzése a megfelelő fizikai mennyiségek segítségével (olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, fagyáshő, forráshő, párolgáshő). – A halmazállapot-változás közben bekövetkező energiaváltozások meghatározása algebrai és grafikai úton. – Különféle hőerőgépek működési alapelvének megismerése. – Ter mészeti, technikai jelenségeknél lejátszódó hőtani folyamatok elemzése környezetvédelmi szempontokból.

Óra

Tananyag, fogalmak



97



Óra



Hőáramlás megfigyelése, üveglomBik, víz, kálium-permanganát, hőforrás. Hővezetés megfigyelése különböző fémek esetén, réz-, vas-, alumíniumpálcák, szögek, viasz, borszeszégő. Hősugárzás megfigyelése. Kormozott és fényes fémlapok, viaszolt szögekkel, hőforrás. Modellezés. (Kk. 8.1-2-3-4-5-6-7-8-9-11-12) (természettudományi, technikai kp. fejl.) Hőtágulások megfigyelése különböző halmazállapotoknál, pirométer, spiritusz, fecskendő, folyadékos hőmérő, lomBik, hőforrás, vízfürdő. (Kk. 9.1-2-3-4-5-6-7) (technikai, ökológiai kp. fejl.)

Földrajz: áramlatok a levegőben és a vizekben. Biológia: napozás. T echnika: hőszigetelés, fűtés. T echnika: közlekedés. Biológia: környezetvédelem.

A szalol olvadásának és fagyásának megfigyelése, lomBik, vízfürdő, szalol, hőmérő, hőforrás. (Kk. 10.1-2-3-4) (technikai, ökológiai, matematikai kp. fejl.) Alkohol párolgásának megfigyelése, Halmazállapot-változások: hőmérő, alkohol, vattapamacs. Víz Párolgás, forrás, lecsapódás forrásának megfigyelése, forráspont Párolgás, páratartalom, párolgási mérése, lomBik, hőmérő, víz. sebesség, forrás, forráspont, (Kk. 10.5-6-7-8-9-10-11-12) forráshő, lecsapódás. Az oldódás nem olvadás (kiegészítő (technikai, ökológiai komp. fejl.) anyag)

Matematika: grafikon készítése és leolvasása. T ermészetismeret, földrajz, biológia, technika: a jég felszínformálása, fagyveszély, a tavak növény- és állatvilága. Élelmiszerek fagyasztása. Biológia, kémia: az élő szervezet akklimatizálódása, a hőháztartás szabályozása párologtatással, Földrajz: a víz körforgása. Csapadékképződés. Matematika

Tananyag, fogalmak

46- A hőte rje dé s 48. Hőáramlás, hővezetés, hősugárzás.

A hőtágulás Hőtágulás, Celsius-skála.

49- Halmazállapot-változások: Az 51. olvadás. A fagyás. A víz sajátos viselke dése Olvadáshő, olvadáspont, fagyáspont, fagyáshő.

Ke resd a megoldást!

Hőerőgépek. Hőerőgépek és a környezetvédelem (Kiegészítő anyag) 52- Össze foglalás 54. Ellenőrzés

T echnikatörténet. Környezetvédelem.

T echnika

Videofelvételek, tankönyvi táblázat. VI. T émazáró

98



Óra

Tananyag, fogalmak



55– Év vé gi rendszerezés, összefoglalás 56.

Tanmenet

Fizika 8. osztály Elektromosság, fénytan

MOZAIK KIADÓ ADAPTÁCIÓ 99



A tantárgyi tananyag feldolgoz ásának tervezésekor és ütemezésekor – a fizikai ismeretek elsajátítására, a megismerőtevékenység szempontjából alapvető kompetenciák kialakítására és fejlesztésére, a problém afelismerő és problém amegoldó képességek és készségek megerősítésére és formálására helyeztük a hangsúlyt; – a tanulói és tanári kísérletek elvégzésére, illetve bemutatására alapoztunk; – a rendelkezésre álló éves órakereten belül igyekeztünk megteremteni a gyakorlás, ellenőrzés lehetőségeit is; – szem előtt tartottuk a kiegészítő tananyagrészek, az általános m űveltséghez szükséges egészséges életm ód, környezetvédelm i, technikai, művelődéstörténeti kiegészítések feldolgozási lehetőségének megteremtését is. A tante rvi célok és köve telmények közül az alábbiakat tartjuk hangsúlyozottan fontosnak: – Motiválni a tanulókat arra, hogy a természet jelenségeire, változásaira odafigyeljenek, igyekezzenek megis merni és hasznosítani ezeket; – Fejlesszük a megis merést és értelmezést segítő ok-okozati tényezőket feltáró képességeiket; – Megis mertessük a tanulókkal az élettelen anyagok legfontosabb érzékelhető és mérhető tulajdonságait, az anyagi világ változásainak törvényszerűségeit. – A megis merést, az értelmezést, az elsajátítást segítő kompetenciáikat kialakítsuk és fejlesszük, az irányított és az önálló természettudományos ismeretszerzés módszereit alkalmazzuk. – Környezetük természet, illetve ember alkotta értékeit felismerjék, védjék, törekedjenek a környezeti károk megelőzésére.

Általános célok, feladatok: – Az anyag fogalmának további bővítése, különös tekintettel az elektromos mező vizsgálatára. (természettudományi, ökológiai, technikai, tanuláselméleti kompetenciák fejlesztése) – Kialakítani az elektromos töltés, áram, feszültség, ellenállás, elektromos munka és teljes ítmény fogalmakat, ezekkel kapcsolatos összefüggéseket, többségükben kvalitatív megközelítésben, esetenként mennyiségi vonatkozásokban is. (matematikai, természettudományi, anyanyelvi, technikai kompetenciák fejlesztése) – Jártasságokat kialakítani egyszerű elektromos kapcsolások készítésében, elektromos mérőműszerek használatában, feladatok megoldásában. (technikai, társas, matematikai kompetenciák fejlesztése) – Egyszerű mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. (matematikai, informatikai kompetenciák fejlesztése) – A tanult alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, egyszerű elektromos jelenségek értelmezése. (technikai, ökológiai, anyanyelvi kompetenciák fejlesztése) – Erős íteni a kémia és a technika tantárgyak keretében tanultakat az elektromos kölcsönhatás értelmezésével. (természettudományi és kulturális kompetenciák fejlesztése) – Aktuális környezetvédelmi és fizikatörténeti ismeretek feldolgozása. (kulturális, informatikai, ökológiai kompetencia fejlesztése)

100



– A fény anyagiságának tudatosítása, kölcsönható képességének vizsgálata, az élethez való nélkülözhetetlen volta. (természettudományi és társas kompetenciák fejlesztése) – Kísérleti alapon is mereteket kialakítani a fényforrásokról, a fény terjedési tulajdonságairól, elektromágneses hullám voltáról. (technikai, matematikai, anyanyelvi kompetencia fejlesztése) – Kapcsolatteremtés a földrajz, a biológia, a környezet- és egészségvédelem területén tanultakkal. (természettudományi, kulturális, informatikai kompetencia fejlesztése)

Használandó oktatási segédleteket: – MS-2868 Munkafüzet 8. Elektromosságtan, fénytan. (mf.) – MS-2746 Tudásszintmérő feladatlapok Fizika 8./A,B. (tszm.) – MS-2431 Fizikai kísérletek és feladatok (Fk.) – MS-2401 Hogyan oldjunk meg fizikai feladatokat? (Fm.) – MS-2201 Fizikai feladatok gyűjteménye (Fgy.) – MS-2669 Kézikönyv a fizika és természetismeret oktatásához (Kk.), valamint a tananyag feldolgozását segítő – m ozaWeb – internetes oktatási segédanyag (mW.) – m ozaBook – interaktív táblai anyag (mB.).

A tananyag szerkezeti felépítése: Elektromos alapjelenségek. Áramerősség, feszültség – Az anyag részecskéinek szerkezete – A testek elektromos állapota – Az elektromos áram. Az áramerősség – Az elektromos áramkör – A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása – Az elektromos feszültség Az elektromos ellenállás. Az egyenáram hatásai – Az elektromos ellenállás. Ohm törvénye – A vezetékek elektromos ellenállása – Több fogyasztó az áramkörben – Az egyenáram hatásai – Az elektromos munka és teljesítmény Az elektromágneses indukció. A váltakozó áram – Az elektromágneses indukció – A váltakozó áram – A transzformátor – Az elektromos távvezetékrendszer – Az elektromos áram hatásainak néhány gyakorlati alkalmazása Fénytan – A fény tulajdonságai – Fényvisszaverődés síktükörről – Gömbtükrök 101



– – – –

Fénytörés Fénytani lencsék Optikai eszközök A színek

102



A tananyag-feldolgozást tömbösített órák keretében dolgozzuk fel a TÁMOP 3.1.4 pályázatban előírt feltételrendszer szerint. I. témakör: ELEKTROMOS ALAPJELENSÉGEK. ÁRAMERŐSSÉG, FESZÜLTS ÉG Oktatási célok, feladatok – Kísérletek és közlések alapján elképzeltetni az atomok szerkezetét, atommodellek bemutatását. – Tudatos ítani, hogy az elektromos mező kölcsönhatásra képes. – A tanulók tudjanak különbséget tenni a környezetükben lévő elektromosan vezető és szigetelőanyagok között. – Tudják, hogy az elektromos tulajdonságú részecskék rendezett mozgását az elektromos mező hozza létre, s ezt mennyiségileg az áramerősséggel jellemezzük. – Is merjenek egyszerű kapcsolási jeleket, tudjanak kapcsolási rajzzal megadni áramköröket. – Is merjék fel, hogy az elektromos mező munkát képes végezni, melyet a feszültséggel jellemzünk. – Rendelkezzenek jártassággal az áramerősség- és feszültségmérés területén. – Tudjanak feladatokat megoldani az áramerősség és feszültség témakörében.

Óra 13.

Tananyag, fogalmak Be vezető óra: Emlékez tető az elektromos és mágneses kölcsönhatásról tanultakra. Az anyag része cskéinek sze rkezete . Elektron, proton, neutron, ion. A te stek elektromos állapota, elektromos töltés.

Kompe tenciafe jlesztés, te vékenységek, eszköz ök (feladatok) Motiváció. Környezet- és balesetvédelem. Modellezés. (Kk. 1.2) (tanulás-módszertani, természettudományi komp. fejl.) T anulókísérlet. (Kk. 18.1-2-3-4). Coulomb munkássága. (társas, kulturális, informatikai, technikai komp. fejl.)

Koordinációs lehe tősé gek T ermészetismeret, kémia. Kémia, technika. T echnika, kémia.

103



Óra

Tananyag, fogalmak

46.

Elektromos áram. Az áramerőssé g. Elektromos vezetők, szigetelők, földelés, villámhárító, áram, áramerőség és mértékegysége. Elektromos áramkör. Fogyasztó, elem, pólus, áramirány, ampermérő, méréshatár. Gyakorló óra

79.

Fogyasz tók soros és párhuzamos kapcsolása. Soros és párhuzamos kapcsolás, csomópont, főág, mellékág. Gyakorló óra Az elektromos feszültség. Elektromos munka, feszültség és mértékegysége, telep.



Vezetők és szigetelők a gyakorlatban. (Kk. 19.1) A villámlás mint természeti jelenség. Balesetvédelem. Ampere és Franklin munkássága. (Kk. 18.7; 18.8; ) (ökológiai, technikai, matematikai kompetencia fejl.) Áramforrások a gyakorlatban. (Kk. 19.2-3-4) Veszélyes áramforrások. Környezetvédelmi vonatkozások. A kapcsolási jelek mint információhordozók. A mérés mint összehasonlítás. (Kk. 19.6) (társas, technikai, matematikai komp. fejl.) Számításos feladatok, az I, Q meghatározása. Egyszerű áramkörök összeállítása, az ampermérő használata. (Kk. 19.7-8) (technikai, társas, matematikai komp. fejl.)

T ermészetismeret: időjárás, évszakok. T echnika: elektromos eszközök használata. Matematika: a hányados változásai. T echnika: kapcsolási rajzok értelmezése, mérőműszer típusok, egyszerű kapcsolások tanulókísérlettel. T echnika, matematika: mérőműszerek méréshatára, skálabeosztása.

T anulókísérlet. (Kk. 19.7-8 más-más izzókkal) (technika, matematikai komp. fejl.) Áramerősség mérése és kiszámítása soros és párhuzamos körök esetén. (technikai, társas komp. fejl.) Az el. mező munkavégzése (Kk. 19.9) El. munka függése Q és Utól. (Kk. 19.10) T anulókísérlet: feszültségmérés. (Kk. 19.11) Volta munkássága. (technikai, természettudományi, ökológiai, informatikai és társas komp. fejl.)

T echnika: áramköri kapcsolások a gyakorlatban. T echnika. Kémia: elektromos áram T echnika, biológia. Elektromos eszközök használatának szabályai, különböző feszültségtartományok a gyakorlatban.

104





10- Fe ladatmegoldás 12. Gyakorló óra Össze foglalás

Kvalitatív és kvantitatív feladatok megoldása. U és I mérések és számítások saját kapcsolások alapján. (technikai, matematikai komp. fejl.) T anulókísérleti mérések és számítások. (természettudományi és matematikai komp. fejl.) T ankönyvi táblázat.

Matematika: arányos következtetések, szorzat és hányados változásai. Matematika, technika.

13- Ellenőrző óra 15. Ellenőrző óra

Szóbeli ellenőrzés. I. témazáró.

Óra

Tananyag, fogalmak

105



II. Témakör: AZ ELEKTROMOS ELLENÁLLÁS. AZ EGYENÁRAM HATÁSAI Oktatási célok és feladatok: – Kísérletek alapján megértetni, hogy a vezetők helyhez kötött részecskéi akadályozzák a szabad elektronok egyirányú mozgását. – Bemutatni, hogy különböző fogyasztóknak különböző lehet az ellenállása. – Is merjék meg Ohm törvényét, és legyenek jártasak annak alkalmazásában. – Szerezzenek jártasságot az elektromos áram hatásainak kísérleti vizsgálatában, elemzésében. – Tudják értelmezni egyes, az elektromos áram hatásain alapuló gyakorlati eszközök működését. – A baleset-megelőzési szabályok értelmi alapon történő elfogadtatása. – Tudjanak elektromos munkát és teljes ítményt számolni. – Tudják, hogyan lehet takarékoskodni az elektromos árammal.

Óra

Tananyag, fogalmak

16- Az elektromos ellenállás. Ohm 18. törvé nye . Elektromos ellenállás és mértékegysége, Ohm törvénye, A veze tékek elektromos ellenállása. R függése a hossztól, keresztmetszettől, anyagi minőségtől, hőmérséklettől. Fe ladatok megoldása. R, U, I kisz ámolása következtetéssel és képlettel.



Az ellenállás mint az anyag egy tulajdonsága; mint fizikai mennyiség; mint eszköz. (Kk. 19.13, 19.14) Ohm munkássága. (természettudományi, matematikai, technikai és informatikai komp. fejl.) Az ellenállás modellezése, meghatározás, függése anyagi tényezőktől. (Kk. 19.15) (technikai, természettudományi komp.fejl.) T áblázat használata. (társas, matematikai, technikai komp. fejl.)

Matematika: az egyenesen arányos mennyiségek hányadosa állandó. Grafikonkészítés, elemzés. T echnika: az ellenállás szerepe a technikában. Kémia: anyagszerkezet, anyagfajták, fajlagos ellenállás. Matematika: egyenes és fordított arányosság, grafikus ábrázolás.

106



Óra

Tananyag, fogalmak


19- Több fogyasztó az áramkörben. 21. Eredő ellenállás.

Az eredő vagy helyettesítő ellenállás jelentősége, meghatározása mérések segítségével. T anulókísérlet. (Kk. 19.16-17) (technika, természettudományi, matematikai Gyakorló óra komp. fejl.) Eredő ellenállás meghatározása méréssel és számolással. (technikai és matematikai komp. fejl.) Az egyenáram hatásai. Hőhatás, kémiai hatás, elektróda, anód, katód, Galvánelemek a gyakorlatban. elektrolit, élettani hatás, mágneses Környezetvédelmi vonatkozások, hatás, vasmag. környezetszennyezés. Balesetvédelem. (Kk. 19.18-19-20-21-22-23) (ökológiai, technikai, társas, anyanyelvi komp. fejl.)

22- Az elektromos munka és 24. teljesítmény kiszámolása. Az elektromos energia, munka és teljesítmény, mértékegységeik. Névleges feszültség, névleges teljesítmény. Fe ladatmegoldó óra Gyakorló óra 25- Össze foglalás 27. Sz óbeli ellenőrző óra Írásbeli ellenőrz ő óra

Koordinációs lehe tősé gek T echnika: Fogyasztók a háztartásban, a technikában. Matematika, technika. Különféle elemek, akkumulátorok a gyakorlatban, a technikában. Biológia: az elektromos áram hatása az élő szervezetekre.

Elektromos fogyasztásmérő működési Matematika, technika. elvének értelmezése, elektromos Matematika: energiával való takarékoskodás következtetés, képlet. jelentősége. (ökológiai, technikai, matematikai komp. fejl.) W és P kiszámolása mért és megadott adatok alapján. (technikai és matematikai komp. fejl.) A tankönyvi táblázat használata. II. témazáró

III. témakör: AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ. A VÁLTAKOZÓ ÁRAM Oktatási célok és feladatok: – Az elektromos és mágneses mező kölcsönhatásának vizsgálata. – Az elektromágneses indukció megvalósulásának feltételei. – Váltakozó áram létrehozásának technikai megoldásai. – Tudják megnevezni a váltakozó áram hatásait és előnyeit. – Is merjék az elektromágneses indukció leggyakrabban használt alkalmazásait, a transzformátor felépítését, működését, a távvezetékrendszereket. – Is merjék az elektromos áram szerepét a környezetben.

107



Óra

Tananyag, fogalmak


Kísérletileg igazolni, hogy a mágneses mező változásakor elektromos mező keletkezik. (Kk. 20.1-2-3) Lenz törvénye és az energiamegmaradás. Faraday élete és munkássága. A váltakozó áram. Váltakozó áram (technikai, természettudományi, és hatásai, generátor. kulturális komp. fejl.) Váltakozó áram létrehozása kísérlettel (Kk. 20.4) Jedlik Ányos élete és munkássága, a dinamó. Elsősegélynyújtás elektromos áram A transz formátor. Primer és okozta baleseteknél (technikai, szekunder tekercs, le- és kulturális, ökológiai komp. fejl.) feltranszformálás. Energiamegmaradás a transzformátornál. Transzformátorok teljesítménye, hatásfoka. (Kk. 20.5-6) (technikai, természettudományi, matematikai komp. fejl.)


28- Az elektromágneses indukció. 30. Indukált feszültség, indukált áram.

T ermészetismeret. T echnika. Biológia, technika: elektromos eszközök a háztartásban. Matematika: arányos összefüggések. T echnika: transzformátorok a gyakorlatban.

31- Fe ladatmegoldó óra 33.

Matematika: következtetés, aránypár. T echnika: energiagazdálkodás fontossága. T echnika.

Kvantitatív feladatok transzformátorokra. (technikai és matematikai komp. fejl.) Az elektromos távveze tékrendsze r Az el. energia szállításának kísérleti modellezése Elektrovarián. (Kk. 20.7) Déri, Bláthy, Zipernowsky munkássága. (technikai, ökológiai, természettudományi komp. fejl.) A váltakozó áram hatásainak néhány gyakorlati alkalmazása I. Hőhatáson alapuló eszközök és kapcsolási rajzuk. Edison és Bródy Imre élete és munkássága. (technikai, informat ikai komp. fejl.)

34- A váltakozó áram hatásainak A mágneses hatáson alapuló eszközök T echnika. és kapcsolási rajzuk néhány gyakorlati alkalmazása II. 36. (technikai, természettudományi komp. Gyakorló óra fejl.) T ankönyvi táblázat. 37 Össze foglaló óra 39. Ellenőrző óra

II. témazáró.

108



109



IV. témakör: FÉNYTAN Oktatási célok, feladatok: – Annak tudatosítása, hogy a fény anyag, kölcsönhatásra képes, az élethez nélkülözhetetlen. – A fény terjedési tulajdonságainak is mertetése. – Árnyékjelenségek; a Nap- és Holdfogyatkozás értelmezése. – A fényvis szaverődés és fénytörés jelenségeinek és törvényeinek bemutatása és értelmezése. – Egyszerű optikai eszközök működésének ismertetése. – Az emberi szem képalkotása, szemhibák és korrigálásuk modellezése, értelmezése. – A folytonos színkép kísérleti bemutatása, a testek színének magyarázata.

Óra

Tananyag, fogalmak


40- A fény tulajdonságai. Fénytani 42. sűrűsé g, visszaverődés, törés, fénysebesség.

A fény kölcsönhatásainak és egyenes vonalú terjedésének igazolása. (Kk. 21.1-2-5-6) fénysebesség, árnyékjelenségek. (Kk. 21.3 ) (anyanyelvi, természettudományi, ökológiai, kulturális komp. fejl.) Fé nyvissz ave rődé s síktükörről. Látszólagos kép, képszerkesztésének Beesési szög, beesési merőleges, bemutatása, szerkesztése. (Kk. 21,6-7; visszaverődési szög, képpont, 21.9) látszólagos kép, kép- és (technikai, matematikai komp.fejl.) tárgytávolság, képpont. A periszkóp. Gömbtükrök nevezetes elemeinek Fé nyvissz ave rődé s gömbtükörről. bemutatása, nevezetes sugármenetek Homorú és domború gömbtükör, vizsgálata, képszerkesztések. nevezetes elemeik. (Kk. 21.8) (technikai, matematikai komp.fejl.)

43- Fé nytörés. Megtört fénysugár, 45. prizma.

Fé nytani lencsék. Gyűjtő- és szórólencsék, fénytani lencsék nevezetes elemei, sugármenetek. Gyakorló óra

Fénytörések vizsgálata, értelmezése optikai sűrűségekkel. (Kk. 21.11-12) (technikai, ökológiai, kulturális komp. fejl.) Fénytani lencsék nevezetes elemeinek bemutatása, sugármenetek vizsgálata, képszerkesztések. (Kk. 21.13) (technikai, kulturális, informatikai komp. fejl.) Képszerkesztések

Koordinációs lehe tősé gek Földrajz: Nap- és Holdfogyatkozás, fényév. Biológia. Geometria, technika. T echnika: közlekedés, visszapillantó tükrök, geometria.

Csillagászat. Fénytörések a természetben. Geometria.

110



Óra

Tananyag, fogalmak

46- O ptikai eszköz ök. Emberi szem, 48. szemlencse, pupilla, ideghártya, rövid- és távollátás, dioptria, vetítőgép, mikroszkóp, távcsövek.

A színek Gyakorló óra

49- Össze foglaló óra 51. Ellenőrzés Hiánypótlás

Kompe tenciafe jlesztés, te vékenységek, eszköz ök (feladatok) Az emberi szem, a fényképezőgép, a diavetítő, a mikroszkóp, a távcsövek működésének modellezése optikai padon. T udománytörténeti vonatkozások (Kk. 21.14-14-16) (ökológiai, biológiai, informatikai, kulturális komp. fejl.) A fehér fény összetett fény. A szivárvány keletkezésének modellezése, testek színének magyarázata. (Kk. 21.17-18) (természettudományi, ökológiai, kulturális, informatikai komp. fejl.)

Koordinációs lehe tősé gek T echnika, biológia. Rajz: színelmélet. Csillagászat.

T ankönyvi táblázat, videofelvétel. IV. témazáró.

52– Év vé gi össze foglalás 56.

111



Technika és életvitel 7. évfolyam Évi óraszám: 37 2 óra/ciklus Cél  A környezetbarát technika jelentőségének megértetése.  A környezet átalakításába való aktív bekapcsolódás.  T udjanak lakókörnyezetük rendszereiben otthonosan tájékozódni, legyenek képesek a problémák megfogalmazására és megoldására.  Fejlődjenek tervezési képességeik.  Legyenek képesek a közlekedési helyzetek helyes és gyors felmérésére.  T estüket, ruházatukat igényesen ápolják.  T udatosan és helyesen táplálkozzanak. Követelmény A tanulók:  Ismerjék a technikatörténet főbb korszakait, a lényeges találmányokat.  Ismerjék fel a szükségletek és a lehetőségek közötti összefüggéseket.  Ismerjék fel az információs rendszerek egységeit.  Legyenek gyakorlottak a műszaki ábrázolás alapjaiban.  T udjanak gyártási folyamatokat elemezni.  Ismerjék az energiaforrások főbb jellemzőit.  T udják az egyszerű szerszámokat és eszközöket kiválasztani, szakszerűen és balesetmentesen használni.  A közlekedésben kulturált magatartást tanúsítsanak. Óraterv Téma Kommunikációs rendszerek Anyag és energia Tervezés, építés, géprendszerek Közlekedés Háztartástan Pályaorientáció

Óraszám 4 10 10 4 8 1

Belépő tevékenységformák Az ember és környezete Nyersanyag és energiahordozók. Energiatermelő technológiák. Az erőművek működésének összehasonlítása. Az alternatív energiahasznosítás egy formájának bemutatása pl. egyszerű napkollektor összeállítása vízmelegítésre. Órakeret: 4 óra

Tartalom Az energia előállítása és felhasználása. Az erőművek működése. Hulladékégetők. Az erőművek és a bányászat környezetkárosító hatásai. Az üvegháztartás és az ózonlyuk változásának feltételezett okai. Környezetkímélő technológiák, környezetkímélő és alternatív energiaforrások. A napenergiák, a 112



szélenergia, a földkéreg melege és a biomassza, mint energia forrás. Kommunikációs rendszerek Az egyszerű érzékelők ismerete és használata. A jel és a kód fogalmának alkalmazása. Rádióadás-vétel, telefonhasználat. M űszaki rajzi szabványok készítése. Egyszerűbb metszeti ábrázolás készítése. Órakeret: 4 óra Anyagok és átalakításuk Tapasztalatok, ismeretek szerzése az anyagtudományról, a technológiai átalakításról és megóvó technológiákról. Az anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok A fémek technológiai tulajdonságai és alkalmazásaik. A fémek vizsgálata, pl. hajlíthatóság, szilárdság, forgácsolhatóság, keménység szempontjából. Anyagkiválasztás az összetétel, tulajdonság és funkció alapján. A helyettesíthetőség és cserélhetőség szempontjainak megállapítása az anyag tulajdonságainak és a kívánt funkciónak megfelelően. Órakeret: 6 óra Tervezés, építés A gép mint technikai rendszer A gépek szerepe az ember életében. A gépek és a géprendszerek fejlődésének tanulmányozása. A gépek működésnek bemutatása. M echanikai transzformátorok, egyszerű mechanizmusok tervezése és modellezése. A kerékpár történetének, szerkezetének tanulmányozása. A karbantartás alapjainak bemutatása. A dugattyús gőzgép szerkezete és működésének tanulmányozása. Órakeret: 10 óra Közlekedési ismeretek A közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés szabályainak elemzése. A kerékpáros közlekedés szabályainak

Információszerzés és –feldolgozás. Információs rendszer. Információforrás. Kódolás. Információs csatorna. Információtárolás. A forráskódoló csatorna dekódoló-nyelő lánc bemutatása. A hasonlóság, mint az információszerzés egyik lehetséges formája. A műszaki rajz kommunikációja. A technológia fogalma. Anyagtudomány és technológiai átalakítás, állapotmegóvás. Anyagforrások, a fémek eléfordulása. Anyagvizsgálatok. Az anyag szerkezetének és tulajdonságainak kapcsolata. Az anyagok helyettesíthetősége és cserélhetősége. A környezetet-szennyező anyagok újrahasznosítása. A gépek környezetünkben. Az ember és a gép kapcsolata.

A gépek általános jellemzői. A géprendszerek és részeik. Gépegységek tervezése és modellezése. A kerékpár mint összetett gép. Erőgépek. A dugattyús gézgép működése. Fejlesztés, szabadalom.

Közlekedéstörténet. A közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés rendszere. A kerékpáros közlekedés. 113



kiterjesztése. A közlekedési eszközök környezetkímélő használata. Órakeret: 4 óra Életvitel, háztartástan A család egészsége Személyi higiéné a pubertás korban, egészségrontó hatások elemzése. A tiszta öltözet és a környezeti tisztaság figyelembevétele.

Következetes testápolás, tudatos higiénés magatartás.

Táplálkozás és konyhatechnikai eljárások Az egészséges táplálkozás szabályai szerinti ételsor tervezése. Tápanyagtartalom kiszámítása. A konyhai gépek használata. Élelmiszervásárolási szempontok: ár és minőség összevetése.

A mai táplálkozási szokások eredete. Tápanyagtartalom. Az élelmiszerek tárolása. A hűtőgép működése és helyes használata. Anyag-átalakítások a konyhában. Élelmiszer alapanyagok mezőgazdasági eléállítása, a nagyüzemi és háztáji mezőgazdasági termelés jellegzetességei. Biotechnológia az élelmiszerkészítésben.

A lakókörnyezet tervezése A lakás különböző helyiségeinek kialakítása. Közművesítés tervezése. A lakás villany-, víz- és földgáz vezetékeinek megkülönböztetése. A lakás ésszerű és ötletes berendezése. Az átlagos háztartás gépeinek szakszerű, energiatakarékos működtetése.

Az infrastruktúra elemei. A lakás energiaellátása. Energiatakarékos világítás és fűtés. M egfelelő hőszigetelés.

Ruházkodás A textíliák alapanyaga és felhasználása. A textíliák csoportosítása. A ruházat gondozása, javítása. Varrási gyakorlat.

Textíliák alapanyaga. Gépi varrás.

Háztartási munkák M unkafolyamatok megfigyelése, elemzése (idő és út mérése). Napi, heti és havi munka tervezése pl. nagytakarítás szervezési feladatai. Tisztítási és mosási eljárások alkalmazása, gépi mosás gyakorlása (a mosó- és tisztítószerek használati utasításainak figyelembevételével). Vendéglátás tervezése és gyakorlati szervezése.

A háztartási munkák megszervezésének célszerű módjai. A munkák napi, heti, havi tervezése. Nagytakarítás. Tisztítás, mosás. Vegyszerek szakszerű, biztonságos használata. Vendéglátás.

Háztartási jövedelmek és kiadások

Költségvetés készítése. 114



A piaci kínálat megítélése és minősítése. Ésszerű döntéshozatal az árak és a minőség összehasonlítása alapján. Költségvetés készítése. A fogyasztói érdekvédelem lehetőségeinek kihasználása. Órakeret: 8 óra .

Piac és kereskedelmi szolgáltató környezet, a piaci árak összehasonlítása.

Pályaorientáció Egyes foglalkozások és képességek összevetése. Pályaválasztási alapfogalmak összegyűjtése. Személyes igények meghatározása. Az ismeretek, tapasztalatok, élmények hatása a pályacélok kitűzésében. Órakeret: 1 óra

Az eredményes munkavégzés összetevői. A tanulás szerepe a sikerben Pályaismeret

.

Fogalmak Az ember és környezete: energia előállítása, energia felhasználása, ásványi és megújuló energiahordozók, erőművek, üvegházhatás, ózonlyuk, alternatív energiaforrások, napenergia, biomassza. Kommunikációs rendszerek: információs rendszerek, információforrás, kódolás, információs csatorna, információtárolás, műszaki rajz kommunikációja. Anyagok és átalakításuk: technológia, technológiai átalakítás, anyagtudomány, anyagforrások, az anyag szerkezete, helyettesíthetőség, cserélhetőség, energiahordozók, állapotmegóvás, anyagvizsgálatok, szakító, hajlító, nyíró- és fárasztó vizsgálatok. Tervezés, építés: gépek, géprendszerek, munkagép, közlőmű, mechanikai transzformátorok, egyszerű mechanizmusok, gépelemek, kerékpár szerkezete, karbantartása, dugattyús gőzgép. Közlekedési ismeretek: közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés rendszere, úthálózat, vasúthálózat, kerékpáros magatartás. Életvitel, háztartástan: tisztaság, ápoltság, öltözködés szabályai, környezet-higiéné, tápanyagaink, élelmiszer alapanyagok, komplettálás, konyhatechnikai eljárások (előkészítő, elkészítő, kiegészítő műveletek), ételkészítés, ételsor, fogyasztói érdekvédelem, infrastruktúra, energiatakarékosság, háztartási munkák tervezése, piaci árak, háztartási jövedelmek, háztartások kiadásai, takarékosság. Kertgazdálkodás alapjai: talajvizsgálatok, tápanyag-utánpótlás, tápanyagfajták, növényszaporítás, növényápolás. Pályaorientáció: önismeret, pályaismeret, foglalkozási ágak, pályaelképzelés, érdeklődési területek. A továbbhaladáshoz szükséges tevékenységek A technika társadalomra és természetre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Véleményalkotás a fenntartható fejlődésről. A lehetséges környezetkímélő nyersanyag és energiaforrások bemutatása és elemzése a felhasználhatóság szempontjából. Információs rendszerek és csatornák, illetve egyszerű érzékelők megismerése konkrét példákon. Egy konkrét egyszerű gyártási folyamat bemutatása. Az erőműtípusok egyszerű összehasonlítása. Az alternatív energiaforrások és a környezetkímélő technológiák áttekintése. Gépek működésének 115



bemutatása, modellezése. A gépek általános jellemzőinek ismerete. Erőgépek működése. Jelentős magyar és külföldi találmányok és feltalálók azonosítása. A közúti, a légi, a vízi, a vasúti közlekedés rendszereinek elemzése. Kultúrált közlekedési magatartása alkalmazása. A korszerű táplálkozás módszereinek használata. Korszerű ételsor önálló összeállítása. Egyszerű háztartási gépek használata. Az infrastruktúra elemeinek ismerete. A fogyasztói érdekvédelem lehetőségeinek felismerése. A takarékosság alkalmazása. Pályaválasztási alapfogalmak gyűjtése. Értékelés Tervezési, rajzolási feladatok értékelése. M odellek, munkadarabok osztályozása a megadott szempontok szerint. Elméleti ismeretek szóbeli, írásbeli számonkérése.

116



117



118



Technika és életvitel Tanmenet 8. évfolyam Általános célok, feladatok: A Technika és életvitel tantárgy célja a mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése, az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. További célja a civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelős, környezettudatos, toleráns beállítottság kifejlesztése, a fenntartható fejlődés megértése. Technika és életvitel tantárgy komplexitásában mutatja be a társadalom, az ökoszisztémák és technikai rendszerek együttlétezését. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak pl. a háztartástan, a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a kertgazdálkodás. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés és a közlekedési szabályok ismerete is. A Technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. A munkafolyamatok és egyes szakmák bemutatása, megismerése a pályaorientációt alapozza meg. A problémák megoldása, a konfliktusok kezelése segít rátalálni az identitásra, kialakítani a helyes önértékelést, a fejlődőképes autonom személyiséget. A tantárgy tanításának feladata felkészíteni a mesterséges környezetben való tájékozódása, megismertetni az ember alkotta környezet legfontosabb jellemzőivel. Segítse, hogy a megszerzett ismeretek alapján a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási mintává váljon a környezet és a természet védelme, az egyéni életük biztonságát is szem előtt tartva. . Használandó oktatási segédletek: ISBN 963 19 3917 0 Technika és életvitel tankönyv mozaWeb-internetes oktatási segédanyag mozaBook-interaktív táblai anyag Évi óraszám:37 2 óra/ciklus A tananyag feldolgozása tömbösített órák keretében történik a TÁM OP 3.1.4 pályázat előírásainak megfelelően. Cél A kulturáltan használt technika előnyeinek felismerése. A modellezés fontosságának megértése. Tudja a környezet tárgyait egyértelműen ábrázolni. Alakuljon ki az algoritmizálás képessége. Tudja a szakmai könyvtárakat tudatosan használni. A közlekedés szabályait ismerje, és jól alkalmazza a gyakorlatban. Tudja ruházatát gondozni, javítani. Követelmény 119



A tanulók: Képesek legyenek környezetbarát rendszerekben gondolkodni. Tudják a rendszerek irányításának alapjait. Ismerjék a gépek funkcionális és szerkezeti elemzési eljárásait. Ismerjék a számítógépek fejlődéstörténetét és felépítését. Tudják használni a számítógépet. Ismerjék környezetük munkahelyeit és a foglalkozásokat. Óraterv Anyag és energia 10 Tervezés, építés 10 Kommunikációs rendszerek 4 Közlekedés 4 Háztartástan 6 Pályaorientáció 2 Összefoglalás, ellenőrzés 1 Anyag és energia A villamos energia Az elektromos áram útjának bemutatása az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek helyes használata. A technikai újdonságok befogadása. Villamos energia rendszerek. A lakás elektromos hálózata. Villamos berendezések a lakásban. A fogyasztók és névleges teljesítményük. Teendők áramütéskor és elektromos tűz esetén. A villanyvilágítás története. Órakeret: 4 óra A jövő energiaforrásai Az alternatív energiaforrások lehetőségeinek bemutatása. Kísérletek környezetkímélő energiaforrásokkal és közlekedésben. Beszámolók, ismeretterjesztő filmek az űrállomásokról. A természet kizsákmányolása a fenntartható fejlődés. Környezetkímélő energiaforrások. Kísérletek a napenergia közvetlen felhasználására. Üzemanyagcellák, mint űreszközök. Órakeret: 2 óra A modern építészet anyagai A fa, a vályog, az agyag és a kő hagyományos építkezésben betöltött szerepének felismerése. A hagyományos építőanyagok felhasználása határainak felvázolása. Építőanyagok: a vályog, a kő, a cement, a beton. Szerkezeti anyagok: a fa, az acél, és a kompozit anyagok. M agyar népi építészeti jellegzetességek bemutatása. Órakeret: 2 óra Korszerű épületek Véleményalkotás az építészeti, esztétikai környezetszennyezésről. A különféle lakókörnyezetek előnyeinek és hátrányainak bemutatása. A családi ház, a társasház és a lakótelep építésének összehasonlítása. Az épített környezet és a z életvitel. Órakeret: 2 óra Tervezés, építés Vezérlések és szabályozások a gyakorlatban A vezérlés fogalmának elmélyítése programkapcsolós áramkörök tervezésével, pl. automata mosógép program modellezésével. Jelfogós áramkör építése. Számítógéppel vezérelt 120



rendszerek, robotok, CNC, rugalmas gyártórendszerek bemutatása. A korszerű technológiák összehasonlítása és a közös vonások kiemelése. Önműködő rendszerek. A vezérlés és a szabályozás lényegének bemutatása. Számítógéppel vezérelt rendszerek. Automatizált rendszerek. Órakeret: 6 óra Közművek Különböző korok vízvezeték és fűtés- rendszereinek bemutatása és összehasonlítása. A csáposkutak, a víztározók és a víztornyok funkciójának ismertetése. A közlekedő edények elvén alapuló modellek építése. A csatornahálózat jelentőségeinek bemutatása. Nagyüzemi szennyvíztisztítás szemléltetése. Egyedi, központi és távfűtés elemzése. Hőközpontok, fűtőművek, fűtőerőművek szerepe a távfűtésben. Közműrendszerek létrehozása és működtetése. Vízvezetékrendszerek. A települések és a lakások vízvezeték és csatornahálózata. Fűtési rendszerek. Energiatakarékosság és a környezet megóvása. Órakeret: 4 óra Kommunikációs rendszerek Az információs rendszerek működése. Világméretű információs hálózatok bemutatása. Eletroakusztikus átalakítók (mikrofon, hangszórók) működtetése. Hanghordozó és lejátszó eszközök (magnetofon, lemezjátszó, CD lejátszó) használata. M űszaki ábrázolás készítése (jelképes és metszeti ábrázolás). Korszerű információs rendszerek. Világméretű információs hálózatok. Távirányítás, távvezérlés. Elektromágneses hullámok. Korszerű érzékelők. M űszaki ábrázolás. Órakeret: 4 óra Biztonságkultúra Az egyéni és társadalmi létet veszélyeztető tényezők felismerése. Az egyén felelőssége a vészhelyzetek kialakulásában, kialakításában. Katasztrófavédelem (tűz és polgári védelem), tervezés, megelőzés, beavatkozás, értékelés. Órakeret: 2 óra Közlekedési ismeretek A motorizáció előnyeinek, hátrányainak és veszélyeinek felismerése, azonosítása. A gépkocsi és a motorkerékpár működésének tanulmányozása. A közvetlen lakókörnyezet közlekedési szerkezetének tanulmányozása. A közúti közlekedés szabályainak és pozitív magatartásformáinak tudatosítása. A közlekedés káros környezeti hatásai, pl. levegőszennyezés, zajártalom A gépjárművek szerkezete, története. A városi és a vidéki közlekedés. A közúti közlekedés szabályai. M ilyen lesz a jövő hazai közlekedése? Órakeret: 4 óra Életvitel, háztartástan Élet a családban A felnőtté érés folyamatának és a jó társas kapcsolatoknak a megbeszélése. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők, és a káros szenvedélyek veszélyeinek elemzése. Korszerű táplálkozási szokások megbeszélése, bemutatása. Szabadidőkultúra. A jó családi környezet. Az egészségmegőrzés kultúrája. Káros szenvedélyek veszélyei. Egészséges táplálkozás. Konyhatechnikai eljárások

121



A befőzés, a konzerválás, a hús füstölése, az aszalás és a fagyasztás technológiájának összehasonlítása. Az anyagcsere és a táplálkozás. Étrend, heti étrend tervezése. Az élelmiszerek tárolása. Élelmiszerek tartósítása, tartósítási módok. Egészségügyi és takarékossági szempontok. Étrend. Lakás, lakókörnyezet Energiafelhasználás arányai a háztartásban. Energiafelhasználási szokások elemzése. Példák gyűjtése az ésszerű energiafelhasználásról. Szemét- és hulladékgyűjtés, tárolás és ártalmatlanítás. A háztartás gépeinek üzemeltetése, csoportosítása. Energiamegtakarítási lehetőségek a háztartásban. Környezetvédő szemétkezelési eljárások. A háztartás gépesítése. Órakeret: 2 óra Ruházkodás Alkalmi, az egyéniséghez illő öltözék összeállítása. Személyiségnek, egyéni stílusnak megfelelő öltözködés. Munkaszervezés M unkamegosztás a családban régen és ma. A munkafolyamat elemzése. Környezetbarát munkavégzés. A háztartási munka hatékonysága Órakeret: 2 óra Gazdálkodás A fogyasztói érdekvédelem érvényesítése a gyakorlatban. A család létfenntartási költségeinek megismerése. Családi gazdálkodási modellek készítése. Takarékossági lehetőségek, takarékossági formák a háztartásban. Háztartási napló vezetése. A fogyasztói társadalom és a reklám. A család pénzgazdálkodása, a családi jövedelem kezelése, takarékossági lehetőségek, takarékossági formák a háztartásban. Háztartási napló. Órakeret: 2 óra Pályaorientáció Önjellemzés megadott szempontok szerint. Pályák, szakmák, foglalkozási ágak megnevezése. Önismeret összekapcsolása a pályaismerettel. Álláskeresési technikák. Önismeret. Pályaismeret, pályaártalmak. M unkaerőpiac. A folyamatos fejlődés lehetősége és szükségessége Órakeret: 2 óra A témakörökhöz kapcsolódó fogalmak Ember és környezete: villamos energia rendszerek, villamos energiahálózat, villanyáram, biztosíték, érintésvédelem, fázisvezeték, fogyasztó, fosszilis energiahordozók, földelés védőföldelés, környezetkímélő energiaforrások, környezetszennyezés, központi energiaelosztó, nagyfeszültség, napelem, névleges teljesítmény, nullavezeték, szállítás, szerkezeti anyag, szigetelés, kettős szigetelés, törpefeszültség, távvezeték, transzformátor, űrállomás, üzemanyag cella. Tervezés, építés: Önműködő rendszerek, vezérlés, szabályozás, visszacsatolás, jelfogós áramkör, CNC (computer numerical control), robotok, közművek, csáposkút, víztározó, víztorony, vízvezetékrendszer, fűtési rendszer, fűtő-erőmű, hőközpont. Kommunikációs rendszerek: elektroakusztikus átalakítók, elektromágneses hullám, távirányítás, világháló, műszaki ábrázolás.

122



Biztonságkultúra: katasztrófavédelem (tűz- és polgári védelem, tervezés, megelőzés, beavatkozás, értékelés). Közlekedési ismeretek: gépjármű, levegőszennyezés, ózonlyuk, zajártalom, üvegházhatás, elsősegélynyújtás. Életvitel, háztartástan: családi hagyományok, családtörténet, szabadidő, káros szenvedélyek: dohányzás, alkohol, kábítószer fogyasztás, táplálkozási szokások, étrend, tartósítás, anyagcsere, élelmiszerek tárolása, energia-megtakarítás, háztartási gépek, ergonómia, reklám, háztartási munka hatékonysága, költségvetés, költség, források, haszon, elosztás, befektetés, háztartási napló, növényvédelem, termesztési rendszerek. Pályaorientáció : önismeret, pályaismeret, pályaártalmak, munkaerőpiac, foglalkozási ágak. A továbbhaladás feltételei A villamos áram útjának ismerete az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek. A vezérlés és szabályzás működésnek megismerése, áramkörök készítése. A közművek (vízvezeték és fűtésrendszere) működésének ismerete. Ismerje az információs rendszereket. A fenntartható fejlődés problémájának megismerése. A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerése és elhárítása. Tudja, az egészséget fenyegető veszélyeket elkerülni, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol és a kábítószerfogyasztás veszélyeire. Ismerje az egészséges táplálkozás szabályait. Értékelés Tevékenységek megfigyelése és szóbeli megbeszélése. M odellek, munkadarabok, gyűjtemények, szerelések értékelése az előre megadott szempontok szerint.

123

TANMENET. Biológia. 8. osztály. Az ember szervezete és egészsége. (55 óra)

Recommend Documents