NATO ismertetése
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április 4én alapítottak Washingtonban. A szövetség célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Hivatalos nyelvei az angol és a francia.
A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat, jelenleg afganisztáni missziójának kibővítésén tevékenykedik.
Alapító tagok (1949) • • • • • • • • • • • •
Amerikai Egyesült Államok Belgium Dánia Egyesült Királyság Franciaország Hollandia Izland Kanada Luxemburg Norvégia Olaszország Portugália
Később csatlakozott államok • • • • •
1952 – Görögország, Törökország 1955 – NSZK 1982 – Spanyolország 1999 – Csehország, Lengyelország, Magyarország 2004 – Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia • 2009 – Albánia, Horvátország
MAGYARORSZÁG kapcsolata a NATO-val Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999ben vált a szövetség tagjává. Magyarország csatlakozása az Észak-Atlanti Szerződéshez, vagyis belépése a NATO-ba, hosszadalmas folyamat volt. A tárgyalások erről évekig zajlottak, míg aztán 14 évvel ezelőtt a köztársasági elnök aláírta a csatlakozási okiratot.
Csatlakozásra váró államok • Macedónia • Ukrajna • Grúzia Macedónia a Görögországgal mindeddig nem rendezett névvitája miatt 2008. április 3-án nem kapott meghívást. Ukrajna és Grúzia meghívása egyelőre szintén elmaradt. • Ukrajna és Grúzia csatlakozása ugyanis fordulópontot jelentene a NATO tagsági politikájában. Szerbiának, Montenegrónak és Bosznia és Hercegovinának békepartnerséget ajánlott a NATO 2007-ben.
Semleges országok Európában Nemzetközi jogi értelemben semleges országok: • Svájc • Ausztria A következő országok semlegességét nem támasztja alá semmilyen nemzetközi jogi garancia. • Svédország • Finnország • Írország
██ Tagországok
██ Tárgyalások
██ Belépés előtt álló folyamatban országok ██ A tagság nem cél ██ Jövőbeli tagok ██ Egyéb országok
Legfontosabb Intézményei
Észak-atlanti Tanács Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti („állandó képviselők”), külügyminiszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik. A döntések érvényessége nem függ a szinttől. Az üléseken (szinttől függetlenül) a főtitkár elnököl. Az állandó képviselők hetente többször üléseznek Brüsszelben. A Tanács munkáját a Nemzetközi Titkárság, a Nemzetközi Katonai Törzs és bizottságok segítik.
Védelmi Tervező Bizottság Állandó képviselők részvételével ülésezik. Védelmi kérdésekkel foglalkozik. Irányelveket ad ki a NATO tagországainak. A bizottságot egy 2010 júniusában lezajlott reform során megszüntették, funkcióit pedig az Észak-atlanti Tanács vette át.
Nukleáris Tervező Csoport
Rendszeresen ülésezik, védelmi miniszterek részvételével. Nukleáris erőkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdések megvitatása
Főtitkár, Titkárság
A főtitkár felelős a szövetségen belül a döntéshozatali folyamat segítségében. Irányítja a nemzetközi Titkárság munkáját, elnököl a Tanács ülésein.
Anders Rasmussen NATO-főtitkár
Katonai Bizottság • A NATO legfelső katonai szerve. Tagjai a tagállamok vezérkari főnökei. Feladatuk katonai stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása. Javaslatokat dolgoz ki a Tanács számára katonai kérdésekben. • A Katonai Bizottság feladatai: 1. javaslatokat tesz a NATO politikai vezetése számára olyan intézkedések megtételére, amelyeket a NATO területének közös védelme szempontjából szükségesnek ítélnek 2. ellátja a vezetési funkciókat a katonapolitikai és stratégiai kérdésekben 3. katonai kérdésekben irányelveket ad ki a NATO stratégiai parancsnokainak, akik feladataik végrehajtása során a Katonai Bizottságnak tartoznak felelősséggel.
• A Katonai Bizottság az állandó képviselők részvételével hetente legalább egy alkalommal ülésezik, de szükség esetén bármikor összehívható. • Ezen kívül évente három alkalommal a vezérkari főnökök szintjén tanácskoznak. Kettőt ezek közül Brüsszelben és egyet, pedig rotációs alapon valamelyik NATO országban. • A Katonai Bizottság elnökét a tagállamok vezérkari főnökei három éves hivatali időszakra választják meg, hatáskörét a Katonai Bizottság határozza meg, amelynek feladatai végrehajtása során minden tekintetben felelősséggel tartozik. • A Katonai Bizottság tevékenységét a tagországok katonai szakértőiből álló munkacsoportok, és a Nemzetközi Katonai Törzs támogatja.
Bizottságok és ügynökségek • A Szövetség munkaszervei, meghatározott feladatkörben döntéseket készítenek elő.
Parancsnokságok • A csapatok felkészítését, a hadműveletek tervezését látják el.
Euro-atlanti Partnerségi Tanács • Évente kétszer külügyminiszteri szinten ülésezik, havonta nagyköveti szinten.
A NATO bővítése
• 1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez 1999-ben. 2004-ben csatlakozott további öt, 2004.május 1. óta az Európai Unió tagállama (Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia), továbbá Bulgária és Románia. A 2008as bukaresti csúcstalálkozón meghívták a Szövetségbe Albániát és Horvátországot, melyek 2009-ben csatlakoztak a NATO-hoz.
A NATO főtitkárai
Hastings Lionel Ismay
Javier Solana
Paul-Henri Spaak
Jaap de Hoop Scheffer
Manfred Wörner
Anders Fogh Rasmussen
1.
Hastings Lionel Ismay
Egyesült Királyság
1952. április 4-étől
1957. május 16-áig
2.
Paul-Henri Spaak
Belgium
1957. május 16-ától
1961. április 21-éig,
3.
Dirk Stikker
Hollandia
1961. április 21-étől
1964. augusztus 1jéig,
4.
Manlio Brosio
Olaszország
1964. augusztus 1-jétől
1971. október 1-jéig,
5.
Joseph Marie Antoine Luns
Hollandia
1971.október 1-jétől
1984. június 25-éig,
6.
Peter Carrington, 6th Baron Carrington
Egyesült Királyság
1984. június 25-étől
1988. július 1-jéig,
7.
Manfred Wörner
NSZK/Németország
1988. július 1-jétől
1994. augusztus 13áig,
8.
Sergio Balanzino
Olaszország
1994. augusztus 13-ától
1994. október 17-éig
9.
Willy Claes
Belgium
1994. október 17-étől
1995. október 20-áig
10.
Sergio Balanzino
Olaszország
1995. október 20-ától
1995. december 5-éig
11.
Javier Solana
Spanyolország
1995. december 5-étől
1999. október 6-áig
12.
George Robertson
Egyesült Királyság
1999. október 14-étől
2004. január 1-jéig
13.
Jaap de Hoop Scheffer
Hollandia
2004. január 1-jétől
2009. július 31-éig
14.
Anders Fogh Rasmussen
Dánia
2009. augusztus 1-jétől
NATO csúcstalálkozók
Értekezlet neve
Dátum
Fogadó ország, helyszín
1.
1957-es párizsi NATO-csúcstalálkozó
1957. december 16–19.
Párizs, Franciaország
2.
1974-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó
1974. június 26.
Brüsszel, Belgium
3.
1975-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó
1975. május 29–30.
Brüsszel, Belgium
4.
1977-es londoni NATO-csúcstalálkozó
1977. május 10–11.
London, Egyesült Királyság
5.
1978-as washingtoni NATO-csúcstalálkozó
1978. május 30–31.
Washington, Amerikai Egyesült Államok
6.
1982-es bonni NATO-csúcstalálkozó
1982. június 10.
Bonn, NSZK
7.
1985-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó
1985. november 21.
Brüsszel, Belgium
8.
1988-as brüsszeli NATO-csúcstalálkozó
1988. március 2–3.
Brüsszel, Belgium
9.
1989 májusi brüsszeli NATOcsúcstalálkozó
1989. május 29–30.
Brüsszel, Belgium
10.
1989 decemberi brüsszeli NATOcsúcstalálkozó
1989. december 4.
Brüsszel, Belgium
11.
1990-es londoni NATO-csúcstalálkozó
1990. július 5–6.
London, Egyesült Királyság
12.
1991-es római NATO-csúcstalálkozó
1991. november 7–8.
Róma, Olaszország
13.
1994-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó
1994. január 10–11.
Brüsszel, Belgium
14.
1997-es párizsi NATO-csúcstalálkozó
1997. május 27.
Párizs, Franciaország
15.
1997-es madridi NATO-csúcstalálkozó
1997. július 8–9.
Madrid, Spanyolország
Megjegyzések
Értekezlet neve
Dátum
Fogadó ország, helyszín
Megjegyzések
16.
1999-es washingtoni NATOcsúcstalálkozó
1999. április 23–25.
Washington, Amerikai Egyesült Államok
17.
2001-es NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó
2001. április 23–25.
NATO Főparancsnokság, Belgium
18.
2002-es római NATO– Oroszország-csúcstalálkozó
2002. május 28.
Róma, Olaszország
A NATO–Oroszország Tanács értekezlete (brossúra).
19.
2002-es prágai NATOcsúcstalálkozó
2002. november 21–22.
Prága, Csehország
Ez az első csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Varsói Szerződés területén szerveztek.
20.
2004-es isztambuli NATOcsúcstalálkozó
2004. június 28–29.
Isztambul, Törökország
21.
2005-ös NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó
2005. február 22.
NATO Főparancsnokság Brüsszel, Belgium
22.
2006-os rigai NATO-csúcstalálkozó
2006. november 28–29.
Riga, Lettország
Az első NATO-csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Szovjetunió területén szerveztek.
A NATO 50. évfordulója alkalmából.
23.
2008-as bukaresti NATOcsúcstalálkozó
2008. április 2–4.
Bukarest, Románia
Horvátország és Albánia meghívást kapott a Szövetségbe. Macedónia viszont nem, nevének Görögországgal való tisztázatlansága miatt. Döntés született Grúzia és Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása ügyében, melyet a NATOtagsági ütemtervben (NATO Membership Action Plan) tettek közzé még ez év decemberében.
24.
2009-es strasbourg–kehli NATOcsúcstalálkozó
2009. április 3–4.
Strasbourg, Franciaország– Kehl, Németország
A NATO 60. évfordulója alkalmából.
25.
2010-es lisszaboni NATOcsúcstalálkozó
2010. november 19–20.
Lisszabon, Portugália
