AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCffiA FEGYVERE S E REJÉNEK
S Z E RV E Z E T E.
217 1 . A védkötelezettség fogalma. Meddig tart a szolgálati kötelezett· ség ? /Népfelkelés. A hadseregbe vagy a honvédséghez való belépés feltételei.
A védli.ötelezettség. mlel}tpflic9t
általános és minden állampolgárra kiterjed, magában foglalja a I
I
I
népfölkelő kötelezett séget 2anbftur1l1l1fUdjt
szolgálati kötelezettséget IDienftpffidjt tartama a
I hadsereg bm
{3
évi g sor hadban a) 7 évig tar talékban b) 10 évig p ót tartalékban
I
I
I
honvédségnél
hadi tengerészetben
12
vagy póttartalékában év a honvédséghez felavatottakra, év a hadsereg ből athelyezettekre.
4 évig a sor hadban 5 évig a tar talékban évig a ten gervédhen
38-42
2
3
lb-42
mely mindazon éves állam polgárra kiterjed, ki sem a had seregbe (hadi tengerészet), sem a honvédségbe nem tartozik. I l. osztály 19-37 évesek. Il osztály évesek.
Minden védköteles annak idején a hivatott bizottság előtt megjelenni, s az általa hozott határozatnak a védképesség tekintetében magát alávetni tartozik. Az állitási kötelezettség azon év januárius l-vel kezdődik, melybell a védköteles élte 21. évét betölti. A hadseregbe (haditengerészet) v. honvédségbe való belépés feltételei a) honpolgári jog, bJ . szellemi és testi képesség, ej 155 (153) cm. testmagasság és dJ a 'betöltött 17. életév. 2. A fegyveres erőnek tagozása. A fegyveres erő egyes részeinek hivatása es kiegészitése. Állitási kötelezettség : I5tellungs, pffidjt
:
A fegyveres erőt �ellJaffnete mac9t I
hads. haditeng.
I
képezik a
honvédség
I
m. kir. cs. kir. h ivatása a monarchia mindkét államát kiil a fegyveres erő egy részét ellenség ellen megvé képezvén, hivatása a h ad den i s a belső rendet sereg támogatása, beIvé és biztonságot fentar- delom, rend és biztonság tani. fentartása. Kiegészittetik : Kiegészittetik : a) állit ás, a) állitás, ·b) a hadsereg tart. és lJ) a képző inté póttart. áthelyez., ci zetek növendé keinek beso- � e) a képző intézetek � :;; '" növend. besoroI'ozása, zása, e) önkéntes be d) önkéntes belépés lépés
I a hadsereg és honv.
p óttartaléka
a Jiiányok fedezésére h áboru idején hivat. Kiegészittetik : a) papnövendék, b) tanitók és la nitój elöltek, e) öröklött mező gazdaság . tu- . � '" I aj donosal, d) családfentart., :;; e) kevésbé aIkal masok, f) rólös számmal besorozott ak
I
népfelkelés
m.
kir.
cs. kir.
hivatása a hadse reg és honvédség támogatása, kiegészi tése. Önalló alakulá sok.
218
3. Hadkiegészitő hatóságok. Ujonczállitás.
A
felülvizsgáló bizottság elé vezettetnek :
Hadkiegészitő hatóságoli. ®tgiin3ung!!H8e�örbel1. I
1. -s6 (oku
hadkiegészitö, kiegészitö parancsnokság, j árási-, törvényhatóság.
I I
2-od (oku
tel'iileti (kerületi) parancsnoksig, politikai-, törvényhatóság.
I
3-ad (oku
badiigy miniszter, hon védelmi -mi niszter.
Ujonczállitás
Korosztály és sorszám ren dén kivül büntetésképen állittatnak
l
Előmunkálatok : Az anyakönyvvezetők az állitást megelőző év október havában mindazon férfinembeli egyénről, ki a következő naptári évben 2 1 . ( 1 9.) életévét betöltendi, községenkint külön kivonatokat készitenek s e kivonatokat a községi előljáróságnak beküldik. Ugyanezen év november havában mindazok, kik a következő állitásra kötelezettek, az illetékes községi előljáróságnál j elent kezni tartoznak. Az anyakönyvi kivonatok, valamint az állitáskötelesek jelentkezése alapján a községi előljáróság lajstl'omokat készit és azokat deczember lO-ig a ját'ási tisztvisel6höz küldi. be. Fölülvizsgálat után a lajstromok egy példánya kihirdetés czéljából a községi előljáróságnak küldetik meg. A sorshuzás azon sorrendet állapitja meg, mely szerint a besorozottak korosztályukon belül ajánltatnak.
Ál1itás és besorozás. A (6sorozások minden év márczius l-től április végeig ejtetnek meg az illető bizottságok által. Naponként, az ujonczállitás befejezte után a besorozottak felesketése történik. Minden besorozott « ajánlati-jegy. -gyel láttatik el.
4. Utóállitások_ Felülvizsgálat. Korosztály és sorszám rendén kivüli állitás. Azok, kik a fősorozásról bármi okból elmaradtak, utóállittatnak .
a) Azon állitásra kötelezettek, kik bár katonai rész
ről be nem soroztattak, a polgári hatóság kép viselője által alkalmasoknak nyilvánittatnak. b) kik a tényleges szolgálatbalépés alkalmával szol gálatképteleneknek találtatnak.
aj a hadköteles szökevények, b) a ki magát a védkötelezettség alól ravasz fon dorlatokkal kivonni szándékozik,
c) az öncsonkitók.
5. Ö nkéntes belépés. Az egyévi önkéntesi intézmény Az egyévi tényleges szolgálat kedvezménye.
6teUung.
Általánosak : Egy és ugyanazon év január l -t/H deczember 3 1 -ig született férfinembeli egyének egy korosztályt képeznek. Az ujonczállitásra évenként 3 korosztály (a 2 1, 22 és 23 évesek) hivatik fel.
2 19
czélja.
Önkéntes belépésre minden -honpolgár (a kiskoru csak atyjának vagy gyámjának engedélyével) jogosult. I .I .1 mmt
a
hadapród
mmt
törvényes szolgálati időre egyévi önkéntes a vizsga letétele és be �i\lja9rig,\jteiroillige\' . vagy háboru tartamára.
soroztatása csetén. IWbet.
Az egyévi önkéntesi intézménynek az a czéja, hogy a magasabb tudományokban magukat kiképezni szándékozó ifjak 3 évi szolgálat által tanulmányaik folytatásában ne akadályoztassanak s hogy e művelt elem soraiból gyakorlatilag használható tartalékos tisztek kiképez tessenek_ Belföldiek, kik erkölcsi minősitéssel birnak, a hadseregbe (honvéd ségbe) önként beléphetnek s békében már egyévi tényleges szolgálat után a tartalékba helyeztetnek, ha tudományos képzettségüket valamely
{6gimnasium, (6reáliskola, ezekkel egyenjogositott tanintézet bizonyitványával kimu
tatják, vagy ha képzettségüket megfeleW vizsgával bebizonyitják. A felsorolt feltételek által megszerzett e jog a sorozás időpontjához kötve nincsen, de legkésőbb azon fősorozásnál jelentendő be, melyen az illető megjelenni tartozik.
A szolgálat betölthető a
katonai állo mányban. €5olbatenftanb.
I I
I
mint orvosnövendéki és orvosi gyógyszerészek \l:nebicinet m i nőségben. és állatorvosok 1/� év \p�annace\lt, lBeterinnt
A csapattest szabadon katonai állományban legkésöbb 25-ik életév ápr. i-én kezdendő választható. A tényleges szolgálat 1/� év megkezdése a 24-ik élet mint segédorvos-helyettes évig elhalasztható Ol'vostlldol'i oklevelének megszer zése után.
a gyógyszel'észmestel'i illetőleg állatol'vosi oklevél elnyerése után.
221
220 Egyévi önkéntesek, kik tartalékos katona-élelmezési, vagy katona épitészeti számvevőségi hivatalnokká óhajtanak kineveztetni, kérel mükre 8 heti katonai kiképeztetésük után az ezen szolgálati ágnak megfelelő kiképzésben részesithetők. A tényleges szolgálati év végén minden egyévi önkéntes a tarta lékos tisztté való kinevezéshez megkivántató képzettséget elméleti és gyakorlati tekintetben vizsga letétele által igazolni tartozik. A kik a vizsgán ál meg nem felelnek, de különben jó magaviseletet és szorgalmat tanusitottak, a vizsgáló bizottság határozata szerint a tartalékba helyezhetők, különben pedig még egy évi szolgálatra uta sittatnak.
A szol gálat i id ő kezdet e.
az állománybavétel napján
I
a tényleges szolgálati kötelezettség alóli mentesség I
p óttart. nyilvántartásában
I
azon önkénteseknél, kik a tényleges szolgaJatot legkésőbb azon évben kezdik meg, a melyben 20. életévüket betöltlk. a)
az állami tisztviselők, a felséges uralkodóház javainak hivatalnokai, 3. közalapok hivatalnokai, 4. megyeijárásif1 t"isztvisel. városi törvényhat. " yi'1v. tanmtezetek } tanárai d. tanitói 1. 2.
I
a póttart. való
beosztással tanitók, tanitójelöltek, való vezetés mellett : örökölt mezőgaz fölszentelt papok lel daságok tulajdo készek, papjelöltek és nosal, növendékek d) családfentartók. (!;uíbena· ber (!;rí. \Ref.
Ueberfe�ung
mozgósitás esetén a bevonu lás kötelezettsége alól fel ulentetnek :
(!;ría�,\Reíerue
a) b) c)
6.
n f.
rf:i�t
vasutihajózási
.
'
Az
elbocsátás
bekövetkezhetik (!;ntlaííung
•
hivatalnokok
a többi önkénteseknél.
azon év deczember 3 1 -vel történik ,'a mely ben az illető szolgálati kötelezettségének eleget tett.
\
gálati kötelezettségük teljesltés e utan a tartalekba helyeztetnek.
e) Tartalékos tisztek és hadapródok a non:védség
ténylege s állományába még ha,dBer,egb �h szol gálati kötelezettségük letelte előtt lS athelyez hetők.
a) a szolgálati kötelezettség teljes betöltése után decz. 3 1 -én, b) kivándorlás czéljából, e) törvényellenes besorozás esetén, d) elhárithatatlan szolgálatképtelenség miatt.
8. Bosznia és Herczegovina számára alkotott védtörvény alap vonalai.
Az állitási köteleze ttség azon év j anuárius l -vel kezdődik a melyben az illető 20. életévét betölti. A véd képesség feltétel ei :
.
Az állománybavétel �im:eiljung
A
foganatositható I
]
a sorhadból a tartalékba, a ,hadsereg tart. a honv�dseghez, a h �ds�reg . pottart. a honyedseg pottar talekába.
I
A védköt elezetts ég minden polgárra kiterjed.
7. A besorozottak állománykezelése. A szolg4lati idő kezdete és vége. A sorhadból a tartalékha való áthelyezés. Athelyezés a honvéd séghez. Elbocsátás.
I az állitási év október 1-s6 napján jan. i-től szept. 30, ig sorozottaha nézve.
j
.
az áll-itási (21..) év okt. 1.-jén
b) Az egyévi önkéntesek k �zv�tlenül :ényleges � zol
Áthelyezés I
I
a sorozási év október l-ső napján
vezmények.
I
egyévi önkénteseknél
I
6. A szolgálati kötelezettség teljesitése tekintetében engedett ked
Kedvezmények
I
I
általában
I
a sorozás napján
okt. i-je után, a korosztaly és sOl'számon kivül az önkénteseknéI.
}
besol'ozottaknál
{
}
testikép esség szellemi1 55 cm. testmagasság.
szolgálati kötelezettség tartama : 3 év a sQrhadban, 9
A kiegész ités a) önkéntes belépés
év a tartalékban.
b) rendes ujonczállitás (4 korosztály)
által } tört�nik.
A helyettesit és bizonyos feltételek mellett meg van engedve.
222
223
9. A lóállomány beszer zése és kiegé szitése
béke idején I
I
pót-Zóavató bizottságok
bevásárlása utján
hábor u idején
a
9'temonten,�fjentcommifjionen
I
csapatok
kézi bevasArlása utján.
lókisajátitás utján
�linden lótulajdonos köttles hadi szol gálatra alkalmas lovait megfele pótlás mellett az államnak hadilő kár ezélokra átengedni.
Kinc stári lovak kiadása. A lovasság harczképességének érdeké ben
szüksé ges, hogy megfelelő idomi tott lóállományny al rendelkezzék. N ehogy azonban e szerfe lett nagy állomá ny élelmezése a kincstárnak nagymérvü kiadást okozz on, az idomitott lovak egy része vállalkozóknak adatik ki. E lovak mozgósitás esetén 24 óra alatt hadi szolgálatra alkalmas állapotban visszaadandÓk.
1 1. Mozgositás. Leszerelés.
A fegyveres erőnek menetelét
ft a
mozgósitásnak nevezzük. lmoóUifietung 1 - --,1 .-----'---
részletes általános A mozgósitás a szabadságolt .. é.� t �rtalékos egyének, valamint a Póttartalékosok behivása által eszkozoltetlk. A hadi állományból a békelétszámra való a' tmenet leszerelésnek neveztetik. (�emoóilifierung.)
A cs. és Idr. közös hadsereg. St unb f: gemeinfamei3 S)eer.
12. A gyalogság. Tagozása, elnevezése. Békelétszám.
1 02 10. A tiszt. Állása és hivatása.
A tiszt legfelsőbb kötelmeinek egyike, hogy az alája rendelt legény ségből férfiakat nevelje n, kik mint emberek és harczosok egyaránt kiválók legjenek. Tudatában kell lennie annak, hogy a hadsereg a népek azon nagy iskoláját képezi, melynek benyomásai alatt az if ju talán holtiglan ' megmarad. Visszatérvén szülőföldHre terjeszt eni fogja azt, a mit látott, gyako rolt, elsajátitott. Másrészt azonban válódi harczossá kell nevelnie a férfiut. Szivébe a kötelességérzetet, akaraterőt és becsületessége t, mint a valódi katonajellemet képező erényeket beoltsa. A tisztikartól, mint a hadsereg tulajdo nképen i támasz ától függ a hadsereg értéke. Az ő szellemük az egész fegyveres erő szelleme. Az ő példáju k, vezetésük, kitartásuk, odaadásuk, állhatatosságuk és az ő áldozatkész ségük a tömegek magatartására határozó. A tiszt ne tekintse magát egy egyes embernek, mert hiszen ő a feje a küzdők azon összegé nek, a kiknek parancsolnillo, a kiket vezetnie kell. Feddhetlen magaviseletével biztositsa a polgárság minden rétegé nek a tisztikar iránti azon bizalmát, me ly a jelenkor néphadai iránt támasztott követelmények eredménydús és dicstelj es megold ásához fel tétlenül szükség es.
békeállományról hadi állományra való át-
gyalogezred
�nfanterie,megiment. melyek l -től l02-ig terjedő folyó számok�al . s az időleges vagy örökös , időre kinevezett ezredtulajdonos nevével Jelolvek. Minden ezred áll :*
1
az ez"edtörzsböl 9'tegimentftaó
I
I
4 tábori zászlóaljból �e!b,lBataiUon
1.-t61 4.ig, 4-4 tábori századdal �e[b,.re01ll1lngnie
1.-1.6.
a következő
létszámm al :
szabvá- fel nyos emelt békelétszám
I
És pedig Tisztek százados alantos tiszt tiszthelyettes puska badaprbd őrmester fővaiI nélkül szám vivő altisztász � .", szakaszvezető '" >. tIzedes alvadász " őrvezető jarörvezető .'" ával � gyalogos vadász '" t'� százaukiirtös -' , dobos puska { nélkiil ' tiszti szolga
{
!
*A
hadi
t 3 1 1
. 2 6
1
3 1� 8
r-r --g70
,
Összesen I al aku lások a mozgositási utasitásban foglaltatnak.
1
t
97
�:
t
,,
2!1!5
224 és l
!��l�
pótzászlóalj- keret és a póttestek rendeltetése. Fegyverzet
14. Csapat-v onat. A gyalogság elhelyezése.
A vonat :trnin az élelmező tiszt parancsnoksdga alatt t az élelmi a nélkülözhetlen szolgálati és magánpodgyászt, valamin ik : tagozód zőképen követke és szállitja részét s szerek bizonyo
Pótzászlóalj -keret ®tf a�,�ntniUons-�nbre.
I
I
feladata
aj
I
békében
ütközetvonat @ejedjtstrain
mint pótzász/óalj
ten helyezt etnek el, melyből kiegészitésüket nyerik. , illetőleg A szükséghez képest azonba n saját hadkiegészitő legalább esetben mely zhetők, elhelye is kivül tükön 'kerüle hadtest elhekell yén székhel kerület észitő hadkieg a egy zászlóaljnak lyezve lennie.
�e11lnffnung
I
I
aj
tisztek bj liszthel yettesek, cj szolgálatvezető őrmesterek. dj ezred-kiirtösök zászlóalj- ((
a)
I
15, A vadászc sapatok tagozása.
I
,
I
szurony- gyalogsági utaszkard : nélküli altiszti aj zászlóalj-do Werndl kard : bos, puska : aj számvivő-al b) század-do
szakaszvezetők tizedesek, hajtókatonák. őrvezetők, gyaloO'osok, száza8-kürtös, bj számvivő segédmunkás ej törzsvezető.
és lőszer.
�tígertruvve összeállitása : I a tiroli császárvadászok �iroler Stailer�:;sage�
4 ezredet i-4.,
alakitanak, melyek mindegyike áll: az ezredtörzsből, 4 tábori zászlóalj ból i-4., 4-4 tábo1'i századdal i-i6., a pótzászlóalj-keretből.
\lnunition
I
fegyverenkint
altisztek számára ntászok
I
iOO darab
őrvezető számára gyalogos sz. kiirtös «
I 30 darab
a forgópisztoly és Werndl-puskához.
{Ezen felül minden század egy 7 rakaszban foglalt 9450 töltény t tartalmazó kétfogatu századlőszerkocsi (Kompagnie-Munitions-Wagen M. 1 886) felett rendelkezik.)
Létszám. póttestek. Fegyverzet
Vadászcsapatoki<:
bos, tisztek, ej sebesiiltvivők bj puskamiives, és gyógy ej ezredzene legénysége dj szolgák, hajtókatonák
Lőszer
I 40 darab
az ezredkocsimester alatt : málha- esetleg 9 mel lékkocsiból (2 fogatu).
azon katonai kerüle Elhely ezés. A gyalogcsapatok békébe n elvileg
Fegyverzet gyalogtiszti szuro n yos k3;rd és forgó- ismétlő plsztolylyal : puska ;
I
nlalhavonat !Bagagetrain
9
6
az ujonczok kiképzése póttartalékosok kiképzése A tábori csapatok emberlétszámában beállott fogyatékok pótlása.
I
,
egy törzsvezető alatt áll : tartalék hátas lóból, 2 markotányos-kocsiból (2 fog.), (( •« 17 eleség(( 1 szerszám 2 szerszámozatlan tart. hámos lóbóJ.
h aboruban , I
Az ezred nem tény leges személyeinek nyilvántartása, bj a föanyakönyv veze tése, cj a pótraktári készlet kezelése, dj a vonatanyag kezelése.
I
I
I
a táb'o l"i vadá szok \)'eíb,:;sager
26 önálló zászlóalj
a következő folyószámokkal : 19.-25.
1. 2.
16. 17. 28.-32.
4.-13.
Minden zászlóalj all :
a zászlóalj-törzsből, 4 tábori századból, a pótszázad-keretből. ával megegyez.
A vadász század létszám a egy gyalogszázad létszám pótiesteinek feladatápótte stek. Ezeknek feladata a gyalogság
val azonos.
l. Fegyverzet és lőszer mint a gyalogságná *
A hadi alakulások a mozgósit ási utasitásban foglaltatnak.
Ált. Ism.' Tám.
II.
15
!26 16. A lovasság tagozása és megnevezése. Hogy tagozódik egy lovas ezred ? Az alosztályok létszáma békében és háboruban,
42
lovas ezred
i 7. A póttestek rendeltetése. Fegyverzet és lőszer. Csapatvonat. A lovasság elhelyezése és beosztása.
(2;avaUerie,:Regiment. és pedig : I I 16 huszár-
I 15 dragonyosSDragoner,
I, 11 ulanus-
1-15.
1 - 1 5.
I
I
rt
I
I
2 lovas osztályra SDioijionen
táviró járó1"1'el
3-3 századdal @:scabronen 1--6.
5!:e[egr.,jjlatrouH.
(mozgósitás �setén még állit)
1 törzslovas
szakaszt
@;ao.,@5taó�3u9·
"1 1 utász-
szakaszra jjlionnieer,,8ug mely az eZl'edtörzs höz vagy egy lovas századhoz van csa tolva. Legénysége és lovai béke Idején a századok létszám ából vétetnek.
,
pót-keret
I
1 potkeretI'e @:ría�'@;abre
@ S o>
É s p e d i g
� �
1_ 2.1.
százados főhadnagy h adna�y őrmester
számvivő altiszt
szakaszvezető tizedes
..,
.",
"' >. " .'" .., '" """
I
trombitás
őrvezető dragonyos huszár ulánus
..Q
kincst. tulajdo
1
számvivő altiszt
}-----
-
;-;
.... :;;; c
:s
Összesen Egyben
13
U. 1
'2 törzs-lovas
szakasz) �ao.,@5taó�3u9· 1 pótszázad, @:rja�,@:jc.
1 tartalékszázad �lejeroe'@:lc.
}
nyilvántartása
pótlovak idomitása, a tábori osztagoknál beállott legénységi- és lófogyatékának pótlása.
Fegyverzet és lőszer.
@ S o>
..Q
és
a7. összes legénység
Jl
fOl'gópisztoly
30 2
töltén a málhásló me é ren delt nem lov, kat.
I I1
I
I
forgópisztoly
50 töltény f dragonyosok köz- l hllszál'ok
ismétl6 karabély
30
töltény altisztek, törzslovasszak, leg. a táviró j ál'őr
ulánusok,
ó
�= - � ----
-
--
-
--- -- 1 -----1171 149 7 171 150 I 1 1 171 156 171 I 161
Csapatvonat. I
I
ütközetvonat
}
tartalék hátas lovak, mar o.tányOS k � csi elesegl (két fo"atll) " sZel'szám i málhásló tartalék hámos ló,
1 20 7 4
�
7
'i
I
} (2
málhavonat málhaesetl�g mellek-
kocsi fogatu) .
terü Elhelyezés. A lovas ezredek békében rendszerint azon katonai
leten helyeztetnek el, a melyből legénységük kiegészité sét nyeri. Szükséghe z képest a területen kivül is elhelyezhe tők.
= ��
5� 1
utász-karel
kincst. tulajd.
I
�3
I
I
I
lovassági kal'd
Hadiállomány
I
--1-
pótszázad
a legénység felszerelése, a tal'tásra kiadott lovak átvétele, uj onczok k I' k'epzese, . tartalékosok
(mozgósitás esetén)
1 1 3 3 osztályu 2 2 4 2 2 2 -- 2 -2--2- � --42 2 2 2 2 1 -1 -4 -4-1--4- 4 -12- � ----r2 ----r2 - ----r2 ' u; - 1 1 1- --1 '" " --4- -4 4 4 -=OS -- -l-=-122 122 , - 122 1�2 osztaIyu
}-----
tizedes dragonyos huszár ulánus tiszti szolga gyógykovács szijgyártó
I ó
}
feladata : a nem tényleges személyek a tartasra kiadott lovak a lovak kiadása és időszerinti megvizsgálása, a pótraktár készlet kezelése.
Egy lovasszázad állománya a következő ' Békeállomány
I
háborúban
békében
1-8. és 1 1-13.
Minden lovas ezred az időleges, esetleg örökös ezredtulajdonos nevét viseli. Minden ezred tagozódik : az ezred törzsre
póttestek. I
Beosztás.
A lovasság békében dandárokba és lovashadosztályokba van beosztva. Háborúban részint mint önálló lovashad osztályok, részint pedig mint hadosztály- és hadtestlovas ság alkalmaztatik. 1 5*
228
229
18. Tábori tüzérség. A hadtest és hadosztály.tüzérezred tagozása. Békebeosztás.
19. A lőszertelep·keretek és póttár·keretek alakitásai. A lőszertelep összeállitása. P6ttár.
A lőszertelep-keret
Tábori tüzérség
:munioioni3,\)3atf,(§;abre alakitja a
%elb,mrtiHerie áll :1� had tes t-tüz. ·ezr. �orpM�1:rt.,íJtgmt.
I
1 -14. melyek még az ezredtulajdo nos nevét viselik.
�
42 hadosztály-lüz.-ezr. hegyi üteg-oszt.·ból :i!)ioifionM�1:rt.,íJtgmt. @ebirgs,!Battetie,:i!)ioifion. 1 -42.
következőképen tagozódik : I
4 ütegre !Balterie 1 -4.
I
hadosztály tüzér ezrednél
a hadosztály lőszertele pet SDioifions,IDCuniöions'\l}arf
a hadtest lőszertelepet �orpil,IDCuni3ions,\l}arf az ezred szám ával.
Minden lőszertelep áll :
Minden hadtest-O és hadosztály-tüzér-ezred ezredtörzsre
I
I
hadtest tüzér ezrednél
I
I " ] oszertelepIDCunitionsparr,
I 1 lovagló üteg-
I
1 hegyi üteg
keretre <;I:abre.
IDCun!öioDS'\l}arl I
\
�
a parancs okságból <;I:ommanbo.
I
osztálytörzs
SDioifionilftao
I
:1 lovas hados tály 16szerwn.,IDCuniiions'�olollne .
:1 gyalogsági 16szer· 2 tüzérs. 16szer. " (Csak azon � t. ezred loszel'�tbIDCun.,<;I:ol. :;Snft. ílRuniöionil'�o!. telep keretei altal álhttattk, a
oszlopból
(2 szakasszal)
oszlopból
oszlo ból
�
melyeknek keretébe lovaglóiitegosztályok tartoznak.)
1-_.
póttár-li.eret- ből
' kere t re melynek közvetlen kö- egy második, a 3-ik Ht. po' ttar t. ezred által azonl!an 2 @rfa�,:i!)epot telékébe tartoznak.
alakul
az ezred póttára @rfa�,SDepot
hegyi üteg állítható fel.
Tagozása :
�
\
mely a mozgósitás befejezte után 2 alo'ltályt képez :
I
2 lovagló üteg
I
I
reilmbe !Battenen 1-91.
I
tárosztag
. pótüteg
@rla�,SDepot.
@rla\)'!Batterie.
Beosztás.
a) Minden hadtestben (a 15. kiv.) egy tüzér dandárt képez, mely a a hadtest �üzér. e� red és , 3 hadosztaly tuzel' ezred hadtest szamával van megjelölve.
}
20. A hegyi ütegosztály tagozása.
A hégyi ütegosztály
b) A hadrakelt seregnél : A ha�te8t t �zér eZl'edek a
}
�adtest.tüzérséget képezik,
{
}
a hadosztaly {1.l,zer ezredek mmt hadosztály·tüzér· gyalOg. had lóvagló ütegosztályok ség alkalmaztatnak a lovas oszt. A hegyi üteg osztály (a hegyi harezra rendelt seregtesteknél.) A 16szertelepek azon seregtesteknél, melyeknél saját csapattestük osztatott be. Az alosztályokat törlszámokkal és a következő betük odaillesztésével jelöljük meg : Ht. e. = h adtest· tuzer ezred. H. e. = hadosztály . G. D. = hegyi üteg osztály Gebil·gs·Batterie·Division.
}..
@ef>irgi3,matterie,�itJi\ion áll
�
I
a póttár-keretből @rla�,SDepob�abre
az osztál törzsből 3 hegyi dtegből
1, 3, 5. számmal mozgó· sitás esetén még 2, 4, 6. számmal.
mozgósítás esetén
I
I
az osztály póttára 4 kesk. vágányu tábort Üte.g I
idjmallpurige llelb,!Batterie. alakul
21 . A tábori tüzérség alosztályainak állománya.
Üte g )Baiterie
I
kocsizófalJrenbe,
I
békében
4 löveg (9 cm.) 2 lőszerkocsi
105 ember
I
L
lov lóreitenbe' I
háboru ban 8 löveg R lőszerkocsi 200 ember
I békében 6 löveg (9 CIP.) 2 lőszerkocsi 127 ember
I
I
I háboruban 6 löveg 6 lőszerkocsi 192 ember
A lövegek és lőszerkocsik (utóbbiak csak háboruban) hatfogatuak. A lovagló üteg 2 lőszerkocsija már béke idején van 6·os előfogattal ellátva.
I
I
kesk.vágányu jdjmalfpurlge
hegyi@evirg5�
I a Ht. ezrednél
I
békében
I
I
I
háborub.
4 - löveg - 4 7 cm. 62 - ember - 1 1 3
4--9 cm. löveg
I a hegyi üteg oszt.
I
l
A
4 - lőszerkocsi 106 ember 108
löveg és lőszer kocsi négyfogatll.
I
békében háborub. 4 - löveg - 4 7 cm. 94 - ember - 101)
A löveg ek, valamint a lőszerkészlet is
málhás állatokon továbbittatnak.
A tábori tüzérség alosztályainak békelétszáma.
231
(A hadilétszám a mozgósitási utasitásban foglaltatik.) I
kOCSizó-I lovagló
Nevezetesen
Tisztek
I "" ..,
: ::;
....
:ol
"
'" "'"
cn
" ""
cn
,.,
százados ({lauptmann) fő hadnagy (DbetIieutenant) hadnagy (�ieutenant) hadapród tiszthelyettes tűzmester (\)'euetroetfet) számvivő altiszt szakaszvezető tizedes (�tjlotal) lövegirányzó (®e[djü�DOtm.) ütegtrombitás (\Batt.'�tOmpetet) trombitás (főtiizél') irányzó (jBotmei[tet) fő- (obet') � ::-.. .� al- (unt er,) " fohajtó- :� g (falJt) � al-
I
fő-
"
-
"" .,
.. .. .'"
-;;J
" ""
I
"""
.... "
'"
" ""
•
' I
Csak háboru idején áIJitt"tik
fel.
teg
I
1
1 3
4
1
1
e.
HI. 1
1
I
-i<
""
2i
>.. �:=
] � ·c � .��
G. D.
-", ,, -
1
1
�
---
!�
1
3
r-y-
1
'il 1 1 --I�-l 1 3 3 'il 4 � � --5 li -4 6 1
'il
r
3 5
6
4
1
l'
1
1'i!
�
��-
1
34 1'il --
16
8
---
37
'il3
3'il
'il'il 15 15
19
16
1
6
-- 17 � � 17 6
4
cs
altiizér főI h aJto ' , alI tizedes sebesült. " --fo :5 ViVO al-"- I tüzér :ol tiszti szolga gyógy kovács {luffdj. � mester- kovácsemberek nyerges- I aitüzér nyerges- I p.-val összesen tulaj don hátas ló tisztikincstári I alföhátasló legénységi I I igás nehéz tal'talék I I'o hegyi hátasr málhá3 állat tartalék málh, összesen 7 cm. löveg Lövegek cm. löveg Jármüvek 99 cm. lőszerkocsi személyek Föösszeg lovak jármüvek
..,
Ü
hegyi üteg
I�
� (1 )
---
4
'il
5
4
1
1
1 . _
1
r-..:... .106(108)
(1 )
1
1
1I-y--I--
_ _
I
105
l'il7
6'il
94
1
6
1
1
4
5
11
12
3
'il
1
1 --.:...
54
�
��- ��-
38
'il4 -3
'il 5 4 4 --8 1 'il--I--'il - l
�-
44 4
116
-6
'il
'il
105
l'il7
44
4/'il
� 19
1 16 6/'il
14 4
46 -4
---
4
6'il
94
19
14
4
4
106
46
-W
233
232 Különleges alakulások :
22. Fegyverzet és lőszer. A tábori tüzérség csapatvonata. Fegyverzet
I
I
.
lovassági tisztikard
I
l
puska szurony nélk.
tisztek hadapr. tiszthelyettes
g'" a csapatvonat a hadtest } lőszer- 1l hadosztály tele� � könnyű lovassági lov. hadosztály ló- -� szeroszlop kard A lovagló üle�ek összes legénysege.
le�ényséJ; a löveg,t:nyz ?tó,1 lefelé. egyi lItepeknél szakaszvezetot. lef. utász kard
a) Mozgó ostt'omló ütegcsop01'tok (mobile �e(agetungs,� attetiegtuppen) meghatározott számu ostromló ütegből és a hozzájuk tartozó mozgó ostromló lőszertelepekből áll. b) Ostromló tüzértelepek. (�e{agetungs,\l!tti{[etie,�atf5.) c) Fogatszakaszok e/'össégek számára (fBefpannungs3üg e fÜt fefte :j.llü�e.)
"Egy vártüzérRzázad állománya a következő ;
És pedig
lovassági kard
a többi altisztek.
Lőszer : hajtó lövegenkinL
«
lovagló hegyi
«
__
_
._
__ _
_
_
124 1 18
112
}
lövés
Csapat-vonat
I
az élelmező tiszt p arancsnoksága alatt áll I
az ütközetvonatból
tart. hátasló 1 mar�o.tányoS-} o) �oga tu } kocsi 12 eleseool4 szereYék- 4 fogatu
'!
3
4
M
I
a málhavonatból
tartalék- (2 fog�tU)} kOCSI. málhás- 4 fogatu
. 1 tartalék- } 2 } 2 málhás- 4 fogatu kOCSI.
a lovagló ütegosztálynál
}
12 tart. hatasló 1 markotányos- } 2 fogatu 8 elesé -: kocsi 4 szerefek- 4 fogatu 8 tart. hámos ló
23. Vártüzérség. Tagozása. Különleges alakulások. Századállo� ány. A vártüzéJ'ség jleftungMlIrtilIene
6 vártüzé
� ezred re
1-6-ig e mellett az ezredtulajdonos nevét viselik és következőképen osztatnak be ; I 1. 2. 3. ezred áll
azI
ezredtörzsböl
I
J
zászlóaljból
I
I
4. 5. 6. ez/'ed áll
az
ezred· törzsböl
I
d
zászlóalj· ból
-=
I
I
�I� I
3 vártüzér zászlóaljra zászláaljpótszázadkeret törzs 4 század.
1
3 1
1
5 1
2
6
4
8
1
1
5
16
18
30
35
97
1
27
4 102
2
73
6 246
* A mozgó ostromló ütegcsoportok fölállítására kijelölt századok állományához tartoznak még ; 7 fő· 1 1 al.
tagozódik I
Tisztek százados alantos tIszt hadapród-tiszthelyettes tiizmester (jleuemerfer) számvivő altiszt -.,..,'" szakaszvezetö ,.., tizedes -., század·trombitás ., irányzó (lnormeif!er) ..;l főtüzér altiszti szolga összesen
Tábori-szazad békében* háboruban
}
.. ér, tuz
2 tiszti. ' ' t 1"ol aItlSZ
16 hámos·
} }
2 tartalék·
,
hátasio , ló.
235
�34
"' .,. .... '
,,
"'"
0
.. .... ;
I
--
3
� = � �, � '" [fl N :::: .... N 1'1, �, co '" '" N '" co
O: .§ � � '6= � �
'" '" .... ..
öl
0'
...
3
"" ....
!':::: g; o
�
�
S' ::r e
3 � �' ,. .... p0'
....
"" ,. - , -
3
�. �
0'
a� � �� e; g�
��!- lJ _ " :r '"
�� '" ",. -----
�. �. 0. 3 ��
3 ",, '"
�.� �
§ e: � �.
�
::- < "' ''C ::r � ... O � Q.. Ul � _� p.. � � f' I "
::r o; .. p- c..
I
-
e; e-
",.
:r e '"
�.
..., "
-"
_.
' � � ,.
::r
,.
�
... '" .. "', '"
1f 3 o
tr
� " o
� ::-
.. ....
-g.
,.,
�'
-"
�
;> N I'l 0+-
P'-
N o '" P' 'cl P' � '"
� �
""
!" 8 � OQ o N p>al
l"
cll
�
-o � :: . � . !:; ..c � S � ., � ",-a.� c ..., ..le � ij) '" ..., . .. /pl
;:j dl
,p ... ..o.
·c ;C � � ..c ��
o ..o. -dl
,<:l
a>
;:j I'l '"' "' �
'"'
..o lD
""
� p
o-'
dl ..o ID -dl
o-'
I>t
""
P
� �
o
""
o-' ,.,
I'l � l"
�
'"'
'"
..o. ... o
,<:l � 0 _ 1>.0 dl
dl '-< 8 to
��
' '0
"' -o
... .� � 'cl -
-
-dl I'l -
'" P=l � rod . �
... P N ID
"' ....
'" dl 'O l>... dl .�
-dl '" _ ID '"' "' -
"IV
.&
:a� �I'l dl '"
p. P=l
�
� 00 ,� !s 0� �
�
-�� ...,
...,
I ;.:;.
� 'c
] .�
I
..>t! �
��
c::s �C � Q,oI "-
� /pl e;>
:c; ..c
..., ., ... .,
-tl ..le 'c �
- -
-O
:c � ..c
-'<::1 '"
'"
GI':>
I � ., ...
-� '"
�
;.:;.
�
;i
..c
�
'"
'c ...,
ci,
I GI':>
. ..
I
�
I ... ...
ob
"c ", "c CN ..
;l 'cd
'"
I
..,.. ..,..
237
236 26. Az egészségügyi csapat rendeltetése. háboruban. Pegyverzete.
Tagozása békében és
Rendeltetése az egészségügyi segédszolgálat teljesítése béké ben és háboruban. A betegek és sebesültek ápolása.
Tagozása I
�
I
bék ben
I
egészségügyi csapat parancs nokf ág 6anitatl!�Sl:ruvpen� �ommanbo
-
�
hábo uban
az egészségügyi osztagok mint póttestek állitják :
I 26 egészségügyi
a tá ori
I a tartalék
egészségügyi osztály
egészségüg.yi osztály
1.-26-ig
(a helyőrségi kórhá. zakhoz beosztva)
I
I
I
torzsosztag
tanosztag
6tam�atbt§.
3nftrucbatbtlj.
I
�
osztag
f5anitatikatbt�ei!ung
lReferoe'
�elb�
f5anitatíl�atbtlJ·
f5QlIltat�,atbtI;eilung.
Fegyve�'zet : Gyalogsági tiszti kard : tisztek, hadapr6dok, tiszt helyettesek, utász kard : legénység. 27. A vonatcsapat rendeltetése. Tagozása békében és háboruban.
A vonatcsapat rendeltetése
I
Sl:rain�Sl:ruppe
aj tisztekből :ill6 törzs kiképzése aj magasabb I parancs« altisztekből » II nokságok, törzsek tá vonat-katonákból álló törzs bori felszerelésének kiké{lzése bj hadoszt. egészségügyi bj helJI fuvarozás. intézetek SDil1.,6an.� atnftalten ej hadihid készletek .1triegsbrütten��qui> pagen
dj utász szertartalék \)1iolllliet'.8eugi3� lRefenue
e)
hadtáp élelmező vo natok
�tapen�metpf[egl!� Sl:taln
hadtest- I �tpl!� vonattelepek hadsereg- Sl:rain�\)1arr at:rmee� lógyógytelepek feláIlitása
I
SDepot fŰt mat. \)1fetbe.
�39
238
31 . Magasabb parancsnokságok.
28. A bosznia-herczegovinai csapatok tagozása.
aj dandárparancsnokság békében. bJ hadosztály-parancsnokság békében.
A bosznia-herczegovinai csapatok �o�niíd),�eraegotliniíd)e �ruppen
tagozódnak
aj Dandár
melyek mindegyike áll :
�rigabe
4 gyalog ezredre és 1 vadász zászlóaljra 1-4-ig, I
I
I
4 tábori
az eZl'edtöl'zsb61
I
pótzászlóalj kel'etb61.
zászlóaljból 1-4-ig 4 - 4 tábol'i századdal 1-16-ig.
I
1 vonat állomány osztály
í!:rain,€5tanbe�' �bt�i{ung.
I 64 gyalog-
(6- 9
I
I a monarchiában
I
�eer 105
6
3 esik
I
Rendeltetés :
a hadi tengerészetl'e ej .!triegMInarine
ezekből
I a meg szállott tm'iilelen 4
a badkiegészitő iigyeknek foganatositása, b) a hadsereg és haditengerészet személyeinek nyilvántartása, mozgositás esetén az állomány ki.egészítésében való közreműködés. a)
I
31 gyalog- .. 5 lovas
Összeállitása : I
I hadosztálytöl'ZS
I
I
2 kivételesen 3 gyalogdandár
hadosztálypal'ancsnok altábornagy.
I
I
vezérkari osztály
a vezérkari főnök vezetése alatt.
@eneralftaóM2{ót�.
I
hadosztály hadbiztosság
hadoszt.-orvosf6nök
SDiniíiol*:;Sntenbana·
SDioiíiol1s!,��efar3t.
32. Hadtestparancsnokság. Hadügyministerium.
Hadtestparancsnokság �otVíl,�ommanbo
I
I
3 a tiroli
1 2 a gyalogezl'.
vegyes fegyverllemből.
bJ Hadosztály
I
van
a hadseregre
I 6 hegyi1 - 3- ig ; 6-S-ig
t hadtest tüzél'ezredböl. 3 hadosztál y
í!:ruppen,SDiniíion�,€5taó
@;rganoungíl,�eoirt
I
I
14 tüzér-
í!:ruppen,�ioiíion
Hadkiegészitő kerület
melyekből
18 lovas-
zászlóalj ból). (3 Iovasezredböl).
29. Hány hadkiegészitö kerületre van a monarchia és a meg szállott terület beosztva ? A hadkiegészitö kerületi parancsnokságok rendeltetése.
1.08
I
I
császál' vadászokat egésziti ki.
katonai osztály 9.nilitar,&btf)eHung
vezetőj e a vezérkarl főnök
30. Katonai területi beosztás.
A monarchia 15 katonai területre van beosztva
I
összeállitása :
I
I épitészeti osztály
hadtest hadbiztosság �rp6<"\ntenballo'
9.nilitaT'�au, &bt9·
@enera{rtab�'�gef·
IDU(itar,í!:eTtitorial,�eoirte
és pedig :
I
14 hadtest-területre (Eorpil,�eoirt
hadtest parancsnoksággal,
melynek élén a
« hadtest pal'ancsnok és vezényUí tábol'nok» áll ( �ommanbant beil x,ten �otVil u. com' manbierenber @eneml oli 9t.
I
I 1 kat. parancsn. területre 9.niIitar,(í:ommal1bo,�eoid
katonai parancsnoksággal,
melynek élén
3
I segédközegek
tiizér dandál'paranesnok, igazsá�iigyi előadó, egészsegiigyi főnök, katonai plébános, a vonates. legl'angid. tisztje, építészeti igazgató. �ilfilorgane
Hadügyministerium @emeinfameil ftriegsminifterium
mint legmagasabb katonai hatóság áll : I --.-
I 4 ügycsoportból
a tengm'észeti szakosztályból
l!5ec!ionm
9.narine'€5ection.
;-_ _ _ _ _ _
«katonai parancsnok» áll
az elnöki irodából
9.niIitar,�mmal1bant.
jj1raíibia{,�llreau.
15
I
_ _ __ _ _ _ __ �
ügyosztálylyal
&bt§eiCungen.
240
241
3�. Csapatfőfelügyelők. Legfelsőbb parancsadás. Különleges törzsek és segédközegek.
Ő Fel ségének felelősek. Ök a hedsereg kiképzését ellenőrzik és a na· gyobb h adgyakorlatokat vezetik.
A. csapat főlelügyelő.k (@enera['%tUllllen,�nívector) közvetlenül A.
A magyar kh�. honvédség. 34. Csapatok. a) Gyalogság.
legfelsőbb parancsadást (mnel'l)öd)fter Dóerbefel)() Ő cs. és ap.
28 gyalog ezred
kir. Felsége mint az osztrák-magyar monarchia összes fegyveres erejének legfelsőbb hadura (Dbetftet,Sttiegi3l)err) vezeti.
1-28-ig, ezen!0.vül a törzsállomással megjelölve. Minden ezred áll :
A. legfelsőbb elhatározásnak fentartvák :
A. tábornokok
törzstisztek főtisztek orvosok hadbirók kinevezése és előléptetése. csapatszámvivők hadbiztosok tisztviselők a VIII·ik dijosztálytól felfelé A. tábornokok és törzstisztek szolgálati beosztása. A. szolgálati szabványok szentesitése és a kegyelmi ügyek.
Különleges törzsel{ és segédliözegeli.
I
I
3 HU 4
a
eZl'edtöl'zsb61
a következő állománynyal :
És pedig Tisztek
6veciaH5tabe l,
a vezerkar �enetu[ftaó
a háborura vonatkozó elő· munkálatokat vezeti és végrehajtja.
I
a vezérkari testület
I
I
a beosztott tisz/ek, �enera(,l6taM, a vezényelt tisztek. (!;orpil. Összeállitása : A. vezérkar élén áll a vezérkar főnöke. �ljei beil �enetulftalieil.
Neki alárendelvék : A. vasuti és távíró ezred, . a hadi iskola, a hadi levéltár, a kat. földrajzi intézet.
I
hadmérnöktörzs. �enie,l6taó.
'il " ..
I (6hadsegédek �enetaf,lllbjutant
szárnysegédek \1!üge(,mbjutant
személyi segédtiszt, !petjona(,mbjutant,
pat'anes6rtisztek, Dtbonanö'Dificiet.
a p6tzászl6alj· kel'etb6l.
tábori zászl6aljb61 1-3·ig, illetőleg 1-4·ig 4-4 tábori századdal 1-12·ig, illetőleg 1-16-ig
"" .." '" .,.., " .., "" ., '""
-;:i
" "'-
Ri ... .'" .-'4 '" " "'"' "" . " ", O!l " .., ",- "
százados
alantos tiszt hadapród tiszthelyettes órmester számvivő altiszt szakaszvezető tizedes őrvezető közhonvéd századkürtös századdobo!> tisztiszolga Összesen
Béke- I állomány 1
3 1
1
1 2
3
3
35 1
4
55
A. zászlóaljak háboru idején esetleg szükséges szaporitására egyes ezredeknél tartalékkeretek (összesen 10) vannak.
HábOl'uqán telál/ittatnak : aj A pótzászlóalj a pótzászlóaljkeretből, b) törzsszázadok minden ezred által egy, mely az ezred szá· mával van megjelölve. e) tartalékcsapatok a tartalékkeretek által. Ált. Ism. Tám. II.
tő
243
2 42 Elhelyezés. Az ezredtörzs és a zászlóaljak az ezred kiegészitő terü
letén állandóan helyeztetnek el.
Fegyverzet-, lőszer- és csapatvonat mint a os. és kir. gyalog
ságnál.
A cs. kir. Landwehl�. 37. Csapatok. Gyalogság.
35. Honvéd lovasság.
A cs. kir. Landwehr gyalogság I 36 2anb11lelir'3njanterie \Regiment
l -tO-ig folyószámokkal és törzsállomásaik szerint jelöltetnek meg. Minden ezred áll békében :
I
I
I
2 osztályból 1. és II. 3- 3 századdal
az ez?'edtörzsb61
ezek még a törzs állomás nevét viselik.
Háboruban : I
ezredtÖt'ZS
I
utászszakasz
I
táv. ját'61'.
I 2 osztály
6 szcízaddal
Minden ezred áll : I 1 pót-
század
I 1 törzslovas-
szakasz.
I
l
, 7
lovasdandár kerületi parancsnokság áll a �ifttictM�ommanbo
honvéd lovassági felügyelő, honvéd főparancsnokság, honvédelmi miniszterium.
!
katonai osztályból gazd �szati « . « népfolkelő segédközegekből,
I
a pótzászlóaljkel'etből.
1.-3-ig,
4-4 tábori századdal
1.-1.2-ig.
36. Magasabb honvédparanosnokságok.
4
I
3 tábori zászlóalj ból
az ezredtörzsb61
Fegyverzet, lőszer mint a os. és kir. lovasságllál.
14 honvéd gyalogdandár
I 2 ilanb�ld)ü�en,\Regiment
Ot'szágos lövészezred 1.-2-ig, melyek még a törzsállo más nevével vannak meg jelölve.
Landwehr-gyalogezred 1.-36,
I a pótke,.etböl.
1.-6-ig.
I
I
áll :
10 honvéd huszárezred
Egy század állománya a következő :
I
És ped ig Tisztek :iD " '"
�
'" ""-
bO
..,
,... " ..,
...
bO
., ....
�
�
I
I
'" ""-
százados alantos tiszt hadapród tiszthelyettes örme�ter (fövadász)
1 2
1
1
s7.ámvivö aliiszI
1
szakaszvezetö
2
tizedes (alvadász)
4
őrvezető (j:il'örsvezetö) gyalogos (országos lövész) századkiirtös
p. n.
Béke állomány
4
40 1
századdobos Összesen
57
\
1 6*
245
244 38. A cs. kir. lovasitott landwehrcsapatok.
A
Berittene Landwehr-Truppen
2lrmee im �elbe.
lovasitott landwehrcsapatok. I
I
6 Landwehr-Uhlanen Regiment I I I I
eZ1'edtö1'ZS 2 osztálytÖt'ZS az utász szakasz 6 század ke1'ettel
I
I
lovasitott tiroli o1'szá gos lövészosztály.
pótkeret
I
IDioij. betitt. 5tiro{er \law b�jdJü� I
osztály törzs
h adralieit seI·eg.
lovasitott dalmát orsz. lövészszázad.
41. A hadrakelt sereg általában. Dandárok.
A hadsereg vezetésére valamint szükségleteinek fedezetére, me lyek a mozgósitás által fokozott mértékben növekednek, uj intézetek felállitása és a magasabb parancsnokságok, valamint a meglevő inté zetek kibővitése válik szükségessé. A hadrakelt sereg három egymásba nyuló
I
testből
2 század
39. Magasabb landwehr-parancsnokságok. 11 landwehr gyalog dandár parancsnokság, Landwehr parancsnokságok (.It. f. �anbroe�r,G:ommctnbo in N.)
A birod. tanácsban képviselt országok katonai területi parancsnokságok képezik egyszersmind a landwehr-parancsnokságokat is. Ezek mellé egy altábornagy (�anbroe�r,�iuifionür) lesz beosztva. Lovassági felügyelő (�anb1Ue�t,G:auar[erie,:;'ln\llectOt). I .andwehr főparancsnokság. Honvédelmi miniszterium (IJJHnifterium für �anbe5tlett�ei,
I
a parancsnokságokból �ont111anben
E csoportok összevonása magasabb rendü sereg testekbe, u. m. :
bigung).
40.
beosztása I
cs. csentMrség I
8 szárll�- és 28 14 országos csendörparancsnok csendórkerület 1 -7. ncsnok összesen 47 szárnyparancs ság és 1 különitmény Pói ában szakasz-pal'a ságga!. 109 osztag- és 342 járás-parancsnoksággal, melyek : c) 1 18 szakaszra és 1 tiszti noksággal és 2508 öl'ssel. különitményre tagozódnak dj és 1630 gyalogosra 44 10vasra 6 vegyesre oszlanak ej 41 1 járásparancsnokság fj 1 anyagraktár (Bndapest),
aj bj
7*
I
, I
boszma-het'czeg. csend6rség
tagozás
I
I az intézetekb61
5truppen
'llnftaUen
állittatik össze.
dandárokba hadosztályokba hadtestekbe hadscrc[J ckbe
l
a hadrend (.\ttieg!J,))rbre be �atame) altal állapit tatik meg.
tekintet nélkül arra, hogy a hadsereg vagy honvédség által állíttattak fel, folytatólagos folyó számokkal jelöltetnek meg
A csendőrség
m. kir. csend{Jrség
l
I
I
csapatokból
A dandárok
A csendőrség beosztása és tagozása.
I hir.
a
I
* 1 907, május felállittatik : 1 kerületi parancsnokság (Debreczen). 4 szárny és 8 pót szárny, továbbá 8 szakasz 100 örsse!.
I
gyalog-
r---
6-O zászlóalj
I
I I dandártörzs
I lovas-
I
I 2 lovas-ezred
íBtigabe'6tab
áll : dandárpar. : tábornok dandár vezérkari tiszt, parancsőrtiszt. Önálló müködésre rendelt dandárok a szükséghez képest, tartalék inté7.etekkel láttatnak el.
246 42. A gyaloghadosztály oBszeállitása.
qyalog hadosztály. :;'5nfanterie,%ruppen,;niuifion. Alapegység hadtestek és hadseregek összeállitásánál. 18,000 ember, 3500 ló, 1000 jármű, 14,000 450 lovas, 32 löveg, I
I
hadosztály-törzshadiszállás 5Divifion�,l6tabíiquattiet
hadosztályparancsnok ; altábornagy. Közvetlen rendelkezésére áll ; 2 dandár parancsnok ; tábornok, a hadosztály vezél'kari főnök
I
továbbá :
I
vezérkari osztály
@enetalftabMilbtljcllung
4 vezérkari tiszt, . { tolmács 7 altIszt irnok 2 legény, valamint
4 parancsőrtiszt tábori csendőrosztag, hadosztály élelmező tiszt, az egyesftett málhavonat parancsnoka, hadoszt. törzshad szállás vonatparancsnoka .;,p törzscsapatok, .l:l � törzshadiszállás élelmező tisztje, o d szállásszabályozó, � � csapat-számvivő, � � markotányos, % mészárosok, �1i� tábori fogház, '" tábori posta-küldöttség.
I
hadosztály hadbiz.
I
segédközegek
hadoszt. tüzér par. utászszázad par. (esetleg) hadoszt. vonat par. orvosfőnök, « katonai törvényszék, « lelkészet.
o
I
csapatok
(f3-f6 zászlóalj) gyalogdandár hadoszt. lovasság 3-4 század « tüzérség (had oszt. tüzérezred) miíszaki csapatok (szükséghez képest f vo nat század
2
I i-ső szakasz
törzshadi szállás málh, tábori posta egészségügyi jármü.
l
h
2- -ik szakasz
gyalog élelmező oszlop.
I
intézetek
hadosztály lőszertelep, 5Div.,\Jnuni3ionMj.tarf gyalog hadoszt. egészségügyi intézet, :;jnft·'5Div.'l6anitatll,li.{nftart, gy. élelmező-oszlop, :;jnft.,j8eqJfIeg�,(í;olonne.
43. A lovashadosztály összeállitása.
Lovas hadosztály <&atJa[[etie,;.r:tuppen,�itJifion. 8200 ember, 6500 ló, 800 j ármű. 1 800 gyalogos (vadász), 3500-4000 lovas, 12 löveg
I I csapatok
I
hadosztály t Ö'I'zshadiszállás mint a gyalog hadosztálynál némi eltérésseL
I
intézetek
2 1ovasdandár, lovas hadosztály lőszer·oszlop, hadosztály tüzérség (lovas ütegosztály) egészségügyi intézet, vadász zászlóaljak, élelmező-oszlop. lovas táviró-osztag, vonat század •
I
1. -ső szakasz törzshadíszállás málh., egészségügyi járművek, távíró
I
I
2---{j-ik szakasz lovas élelmező-oszlop.
44. A hadtest összeállitása.
A hadtest �OtVS három hadosztálylyal élelmezési létszám 57,000 ember, 1 3,000 ló, 3500 jármü ütközet 40,000 gyalog, 1 400 lovas, 128 löveg I
I
hadtest főhadiszállás �Ot:p6,�auptquatt!et
Hadtestparancsnok : táborszernagy (lovassági tábornok), vezérkari főnök : vezérkari ezredes
I
vezérkari osztály
I
I
I
segédközegek
hadtest hadbiztosság a hadmíveleti pénztárral.
I
1-ső szakasz hadtestfőhadiszállás részére tábori posta táviró osztag
I
I
csapatok 2-3 gyalog hadosztály hadtest tüzérség (haütest tüzér ezred) utász századok (szükséghez képest) 1 könnyü hadihidkészlet (szabványos hadikészlet szüks. képest) 1 hadtest táviró osztag 1 telefon-osztag 1 vonat-század
I
intézetek I.
hadtest lőszertelep, sánczszeroszlop, hadtest vonattelep, hadtest élelmező oszlop. II.
tábori kórházak, gyengélkedő házak. élelmező raktárak, sütő intézetek, vágómarha-telep, lógyógytelepek.
2-6-ik szakasz hadtest élelmező-oszlop.
249
Tartalék-intézeteli.
45. Tüzérségi tartalék-intézetek.
lőszerpótlása.
A gyalogság lőszerkészlete és
rv; rv--, r rv-yv-' �Harczvonal, minden embernél üt- 120 drb. : közet előtt minden ember még 20 i i i i : : : az altisztek a közbonvéd számára i i i i rendszeresített tölténymennyiség: i i : gel látandók el. 1111 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Század lőszerkocsik a zászlóalj -
\"
D.M.P.
"
:
tartalék mögött 9450 drb töltény Fegyverenként 40 drb. " Jelzés : nappal vörös zászló, éjjel " zöld lámpás. ", Lőszerpótlás : A kiüritett kocsik a , : badosztály·lőszertelepbez visszai bajtatnak, ott az üres rakaszok , i telt rakaszokkal kicseréltetnek, \i mire a kocsik visszatérnek. \i � Hadosztály-Iőszertelep 86 jár � IDioifionil,\J)htniaioníl,�arf műveL 57 drb. áll a I I I parancsnokságból 2 tüzét'ségi lőszer-oszlopból
i ; i
_
/
t
I
� �
_
_
jármű.
_
_
50
jármű
�orp9.,\mun.,�afl
hasonló tagozással mint a badoszt. lőszerlelep 1 8 drb. Lőszerpótlás a bad sereg lőszertelepből. Hadsereg lőszertelep 26 drb. -
M. P.
.�
Jelzés : kék-vörös zászló. Lőszerpótlás : a badtest-Iőszertelep ből a kocsik kicserélése utján. Hadtest lőszer.te]ep 86 j árművel
t
�l/C. �I .
_
1 gy. lőszer-oszlopból 34
I:%J C. M. P. -I-
_
.
-
-
áll
\llfmee,\mun4�atf
�
telep-paf'a csnokság �arf,�ommanbo
II
�
tart. s; roszlop \Rer.'.8eugíl,�oL
tartalék lőszeroszlopok.
(minden hadtest részére egy) \Rel .,\mun.'�ol.
Minden oszlop áll :
�
32 személyből, 97 kincst. j árműből. Lőszerp ótTás a hadsereg tábori lőszertárból.
� A.M.F.D. Hadsereg tábori lőszertár
I
/\
\lltmee:llRunla!oníl'tJt1b,:i)epot
_
_
További lőszerpótlás a monarcbia fölszerelő belyeiről való után küldés által foganatosittatik.
25
drb.
25 1
250 46. A csapatok egészségügyi intézkedései és a tábori egészségügyi intézetek. Alapelv : A sebesültek és betegek nagy területre való szétosztása. .!ol
•
•
t ,'
.
,
.
.P
�
]
�
� O
\ .
47. Tábori élelmező intézetek.
Gyalog- és lovas-élelmező oszlop ()Betpfl.,�olonne) 7 napi
élelmezési készlettel, áll
5 lépcsőből
A sebesült vivők fölkeresik a sebesül-
teket s azokat a sebkötöző csomag anyagával vagy más kötelékkel ellátva . a segélyhelyre viszik. A gyógyszolgák az orvosok rendelkezésére állanak. 9 segélyhely ({>ilfi3vla�) ; már itt nyernek a sebesültek álland6 kötést. 2 kötözőhely ()Berbanbpla�) : a sebesültek gyüjtőhelye, melyek innen is lehetőleg gyorsan szállitand6k a hátul levő egész ségügyi intézetekbe.
(6taffel)
tott csapatok és intézetek részére. főparancsnokságok részére.
Tábori . élelmező raktárak (�elb,)BetvfL,W1aga3in) a csa
patokat élelemmel közvetlenül ellátják. Tagozás
élelmezési osztag
material,�eferue), gyógyszer- és kötőszer készletekkel.
. .: o
� ....
I
I
1 egészségügyi anyagtartalék (6an.,
I
táJ:)ori egész
(�elb,6anitiiti3,�ol. bes beutfdjen �itterorbens) a mozgó ápol dánál van beosztva. Tábori kórházak (�elb,6vital) 600 beteg vagy sebesült számára szükséges férhely lyel 3-3 szakaszra tagoz6dnak. Minden tábori k6rháznál van : 1. tábori gyógyszertár, a varas kereszt egylet egy sebesült szállitó-oszlopa. Tábori gyöngélkedő házak (�elb,ma, robe�aui3) a könnyü betegek és lábbadoz6k számára. - Minden hadtest után egy 500 beteg felvételére alkalmas gyengél kedőház számittatik. Mozgó tartalék-kórházak (mobile,�e, ferne,6vitiiler) 3-3 egységgel összesen 600 beteg felvételére. Beteg-nyugvó-állomások (S\:ranlen�alf, ftationen) rövid pihenőül vagy hál6-helyül szolgálhatn ak. Egészségügyi vasutvonatok (§;ifen, ba�n,6anitiiti3öüge) a nehézbetegek tova szállitására vannak berendezve. A betegszállitó vonatok (Shanlenöüge) csak könnyíibetegek részére. Hajó-ápoldák (6djiffi3ambulanö) az egész ségügyi vasutvonat rendeltetésével. Betegszállitó vonatot (stranlen,:trani3, vorti3,�onuoii3) 2-3 haj6ápolda képez.
napi tal'talék-élelemadaggal.
Élelmező vonat ()Bervflegs,:train) a hadsereg- és hadsereg
tovaszállitását eszközli.
oszlopa
3
Hadtest élelmező oszlop a hadosztályokba be nem osz
1 mozgó ápoida (2(mbulanö) a sebesültek
ségügyi
I 1. tartalék-lépcső \Referue,e;tafftl
egy-egy napi utánszálJitott élelemadaggal.
1-2 könnyü sebesültállomás.
A német lovagrend
I
I 4 lépcső \Ra�f�ubrtaffe{
Az
I
1.2 lépcső 1-t napi ntánszállitott élelemadaggal.
oszlop-
és
I
3 lépcs6 3-3 napi tartalék-
élelemadaggal.
tábori-élelmező
raktár
napi készletet tartalma� minden csapat számára. Tábori sülő-intézetek (�elb,!Biicfetei) 3 szakaszszal, 60,000 ember után 6 napi lisztkészletet szállitanak. Vágómarha telepek (6djla�tlJie�bevot) 3 . szakaszszal, ma gukkal viszik 60,000 ember után a 4, napl vágómarhát. Hadtáp élelmező vonatok (§;tavem.,)Bervflegi3,Xrain) éleimi készletnek a vasuti állomásokt61 a mozg6 tábo él. intéze tekhez való elszállítására szolgálnak. 14
Állandó tábori élelm. intéz.
élelmező
I vonatosztag áll Hl raktárlépcsöből.
Tartalék élelmező raktárak és tartalék vágómarha telepek. Rendeltetésük : nagyobb éleimi készletek össze·
gyíijtése.
Tartalék sütő-intézetek vas- és rakott-kemenczékkel.
48. Élelmezés háború idején.
Háboruban a hadsereg kötelékébe é s kiséretéhez tartozó valamennyi egyént egy kenyér, élelem és dohányMl álló hadi élelemadag .!trItgil,lBetVf(egMJlortion
illeti meg
I --,-------� I --------L '
teljes hadi élelem-adag vone JtriegMBerpf(.'\llortion
a hadsereg felvonlIlAsa alatt és alon esetekben ba az éleImi ezikkek nehézségekbe nem iitközik.
I
utánszállitott élelmi-adag
\RQ�f�ub,\Berpft·,jJlortion
a hadmliveletek alatt.
I tartalék élelmi-adag \Referue'lBetVf(.'jJlottlon
esak szükség esetén (Con serv-élelmezés).
252
253 50.
Az adagok méretei. Teljes Utánadag szállitot adag grm.
É s p ed i �
kenyér főzelék (rizs, dara, hüvelyes vetemény, tal'honya) só bors vagy paprika levesconserv kávé czukor friss marhahús zsil' pálinka dohány szivar (beszerzési vagy leszállitott áron) _.
-
-
._-
��U
�-
.-
-
_.
-
--
-
...•
---
-
.-
--
-
-
-
--
_.
-
-
-
_.
..-
-
-
-
--
_.
-
-
--
'-
-
_
_
-
_.
-
-
_.
.-
-
-
--
-
-
-
_.
-
-
-
-
-
25 400 20
-
--
-
--
-
-
__o
cl.
17'8
6 db.
6 db.
3:)tja
9
-
A csapatok élelmezésére nézve a legfőbb elv : hogy szükségleteiket . a meddig csak lehet, a helyszinén szerezzék be. A beszerzés módja belföldön a bevásál'lás, ellenséges területen a hal'ácsolás. Ha ezen segélyforrások idejében igénybe nem vehetők, akkor a csapatok mozgó éleimi készületükhöz nyúlnak. Az elhasznált készlet haladéktalanul pótolandó, nehogy az élel mezés csak egy napra is kérdésessé vá.ljék. _
49.
_
vonatanyagát pótolják.
Utász-szertartalékok (�iollllier'3eug!HJlefer\le) a hadihid
anyag javitására szolgáló anyagot és hidak épitéséhez szükséges szerszámokat szállitják.
SánczszeroszlopOk (6í9an33eug,G;oTonne) nagyobb műszaki
munkák végbevitelére, várak megtámadásánál az első mun kák teljesitésére szükséges szerszámok szállitására, hiányzó szerszámok pótlására szolgálnak.
mozgó utászszertárak (mofj.,�ioll.,3eugi3bevot) szállit ják a hidépitésekhez és áthajózásokhoz szükséges anyagot és pótolj ák az utászcsapat felszerelési tárgyait.
A.z ostromló utásztelepek
(�elagerullg!3,�ioll.'�arf va lamely táborvárnak megtámadására szükséges eszközöket tartalmazzák.
Mozgó' sánczszertelepek (mofj.,6í9all03eug,�evot) nagyobb
mérvü tllbori és ideiglenes jellegü erőditések emelésére. .
a vonatcsapat ló- és
lógyógytelep ('ll ep ot für marobe �ferbe) megbetegedett lovak gyógykezelésére.
15
r®' A �
51.
hadsereg tábori vonattár (2(rmee'%taill,%erb,�ep ot) mindennemü vonatanyagnak pótlására van hivatva.
A hegyi dandár összeállitása. A. hegyi dandár @e6lrll�,!Brillabe
képezi hegyi háboruban a magasabb rendü alapegységet és áll I
a dandál' parancsnok ságb61
_
Utász tartalék intézetek.
A
15 hadtestvonattelep (G;orpi3,%raill,�arf)
G)" Mi>
-
....
-
_..
I
-
--
-
-
-
-'-.
-
-
'-
-
-
.-
-
-
-
-
-
-
700 (500) 1 40 100 50 30 0.5 36
Vonattartalék intézetek.
52.
I
I
4-5 gyalog- vadász-
zászlóaljból,
1. hegyi ütegból, lovasság é s műszaki csa pat szükséghez mérten, 1 hegyi vonat század.
Hegyi hadosztályok.
aj A hegyi hadosztály.lő· szertelep 1 vagy 2 osz lopa. b) Hegyi felszereléssel el látott gyalog hadosztály egészségügyi intézet 1 vagy 2 szakasza. ej a hegyi élelmező·oszlop egy része.
254 Gyalog hadosztály hegyi felszerelésse
3nft.·sttujlpen,�\)lf\On
I
mit
@eiitgoousriiftung
tagozása I
hadosztály törzshadiszállás
mint a gyaloghadosztálynál. Beosztva : 1-2 tábori távjelző· osztag.
I
intézetek
a) hegyi hadosztály 16szertelep, b) hegyi felszerelésü gyalog had· osztály egé3zségügyi intézet, c) 1. hegyi élelmez6-oszlop d) 1. hegyi hadosztály vonat/elep.
csapatok
3-4 hegyi dandá1', hadosztály lovasság
I
( 1 -2 század) hadosztály tüzérség, 1 -2 tábori vagy keskenyvágányu üteg mint tartaléktüzérség műszaki csapatok hegyi távir6 osztagok szükség szerint, 3-4 vonat vagy hegyi vonat század. Egészségügyi intézkedések. A sebesültvivők kétszeres számban. Segélyhelyeket a csapatok állitják fel (minden zlj. egyet). Gyalog hadosztály egészségügyi intézet hegyi felszereléssel áll : egy kötözőhelyből, egy mozg6 ápoldáb61, egészségügyi anyagtartalékból és a német lovagrend egy hegyi felszereléssel ellátott egészségügyi oszlopáb61.
F E GYVE R TAN.
I
B EVE Z E T E S. A) A fegyverek keletkezésének és fejlődésének rövid története.
A fegyverkezés kérdése minden időben, úgy az őskori népeknél, mint a mai művelt nemzeteknél, kiváló fontos szerepet játszott. Már a védőszervek nélkül teremtett ősember kénysze· rítve volt arra, hogy oly védőeszközök kieszelésén törje fejét, . melyeknek segélyével a vele egy földtekén lakó s többé kevésbbé félelmetes fogakkal, agyarakkal, karmokkal és egyéb kitünő védő, valamint támadó eszközökkel biró állatok táma dásait magától távoltartsa. Első fegyverei minden bizonnyal a fabuzogány és parittyakövek voltak. Ezt követték a kőkor -je paleolit periodusának pattintgatott kőeszközei, melyek, mint nevük is mutatja, akként készültek, hogy az ősember addig tördelt, illetve pattintgatott le egyes darabokat különösen a kova és obszidián kőzetekből, míg azok a kivánt formát meg nem nyerték. Habár ezek az eszközök úgy védő, mint támadó harcra alkalmasak, azok mégis inkább az ipari és mindennapi életszükségletre megkivántató szerszámoknak, mint tulajdonképeni fegyvereknek tekinthetők. Ezekből las sankint kialakul a tőr, a nyílhegy és lándzsavég még a paleolit korban, míg a neolit periodusban, t. i. mikor a szerszámok és fegyverek főkép csiszolás által készülnek, a -je-je
* A kőkor körülbelül az ember első felléptétől egészen addig terjed, amidőn már írott emlékek vagy legalább hagyományok álla nak a történetíró rendelkezésére. E kor két periodusra oszlik : a régibb (paleolit) és újabb (neolit) kőkorra. Az előbbi kor 222,000 évet tesz ki, tehát egymagában nagyobb időt ölel föl, mint az annak letünte óta elmult összes korszakok egészen napjainkig. A neolit kor 6400 évre tehető. Bár e számítás ma még alig tekinthető tudományos hozzá vetésnél egyébnek, arra mégis alkalmas, hogy tájékoztasson ezen kor hatalmas időbeli arányai tekintetében. ** Ebből a vulkáni üvegből voltak az amerikai benszülöttek fegy verei is készitve a felfedezés idején (149�). E kőzet hazánkban Tokaj, Hegyalja vidékén is előfordul üvegesláva, hiúzzafir elnevezés alatt. 17 Ált. Ism.
Tám .
TI.
259
258
fabuzogány átalakul fejszévé, csákánnyá és fokossá, melyeket kiegészítenek a szarvasagancsból készült tőrök, balták és kalapácsok. Ezekbez járul a fémkorszakban 'l a tőrből fejlő dött kard, nemkülönben a paizs, sisak és páncél, illetve vért. Igen valószínü azonban, bogy az utóbbi védőfegy verek eredete messzebb nyúlik vissza, de mivel az akkori időből ilyenek reánk nem maradtak, csak sejtjük, bogy azok legelőször romlandóbb anyagból, nevezetesen állati (bivaly, krokodilus) bőrökből készültek. Ebben a korban keletkeznek a hadigépek 2 is, melyek (részben egészen a XV. század végéig) neb�z kövek, gerenda szerű nyilak, gyujtó anyagok stb. vetésére vagy lövésére, vagy mint a « faltörő kos » , a várfala,k rombadöntésére szol gálnak. A középkorban a a vasipar élénk felvirágzása hatalmas lendületet adott kulturális élet fejlődésének s így természete sen a fegyvertechnika, mely eddig mondhatni csigalassúság gal haladt előre, most szintén rohamosan emelkedni kezd. S habár hadászati szempontból nem is készülnek még korszakalkotó fegyverek, mindazonáltal a már meglévő hadi fegyverek, különösen a XV. század derekán, oly tökéllyel és ízléssel készülnek, hogy azok még ma is a fegyveripar való ságos müromekeinek tekinthetők. Ezen századok hadi fegyverei a soknemű változás dacára fővonásukban megtartották az őskori j ellegüket. Védőfegyverekként még mindig : a paizs, a páncél, a sodronyingek, a sodronyból vagy vaslemezből készült fejtakarók (sisakok) és a kül önféle vértezetek (har cosra és lóra) használtatnak ; támadófegyverekként pedig : a 1 A fémek felfedezésével megkezdődik egy új korszak, melyet a használatban levő bronzmüvek sokasága után : bronzkornak neveztek el. Ennek kezdete, ha az általános tudományos feltevésnek hitelt adunk, más félezer évvel Krisztus születése előtti időre tehető. Utána következett az őskor művelődési haladásnak harmadik és utolsó korszaka : a vaskor, mely tulajdonképen Krisztus születése előtti századik évtől kezdődik. A réz- és vaskor közti átmeneti időt (néhány évszázadot) hallstadti időszaknak nevezzük, mivel ezen hallstadti leletből (Ausztriában lschl mellett) kerültek ki azok a fegyverek, melyeknek csak markolatj a van bronzból, míg pengéje már vasból készült. 2 Azokat a gépeket, melyek a kilőtt tárgyakat lapos ívalakú p ályán röpítették tova : «katapultáb -nak nevezték. Nyilt mezőn vívott csatákban körülbelül oly szerepet játszottak, mint az ágyúk. Mátyás király Bécs ostrománál még sikerrel használta ezen gépeket a « sokba kerülő és csakis morális hatása által a katapultáknál előnyösebb ágyúk helyett,) Ballisztáb -nak hívták azokat a hadigépeket, melyek erősen hajlított Ív alatt vetitettek. Ezek a mai mozsarakat pótolták. 3 A középkor a római birodalom bukásától, lCrisztus szül. után 487 -től kezdődik. .
•
távolrabató nyilazó kézi íjj és szerszám-íjj (arbalét-armbrust), valamint a botos parittyán kívül a közeli harcra alkalmazott kardok, pallósok, szablyák, lándzsák, dzsidák, alabárdok, kop ják, dárdák, vagy gerej ek és kelevézek, csákányok, harci vagy csatabárdok, harci kalapácsok, fokosok, buzogányok, csatacsillagok, tollas, gerezdes és láncos buzogányok, hadarók vagy csépek, páncél-szúró « hegyes tőröb , kard- vagy páncél törő kések stb . számtalan válfaj ai szerepelnek ; azonkívül, mint már felemlittetett, a hadigépek is élénk használatnak örvendenek, mert ama változások, melyeket a lőpor feltalá lása idézett elő, csak lassan érvényesülnek. Végre is a talá lékony emberi elme, már a XIV . században ismert és alkal mazásba vett, de igen nehéz kezelésü mozsa,rakat, bomba lövegeket és puskákat, vagyis a,z úgynezezett kézi ágyúkat az idők folyamán, nevezetesen a XIX. században a tökély azon fokára emeli, hogy azok a harcászatot teljesen újjáalakítják. Ezzel, tulajdonképen az ellenség megsemmisitésére szolgáló fegyver, a kulturának nemcsak egyik leghatalmasabb emel tyűjévé, hanem egyúttal annak biztosító eszközévé vált. E) Általános ismertetés a fegyverekről és lövésről.
A fegyvC1'tltn a katonai tudományok azon ága, mely a
hadi regyverek szerkezetével, gyártásával és hatásával foglal
kozik.
HarZi fegyverek alatt az egynemű szabályok szerint készitett és nagyobb tömegek által egyformán alkalmazott fegyvereket értjük. A hadi fegyverek két főcsoportra oszlanak : támadó és védő fegyverekre. A támadó- fegyverekkel az ellenség harco sait vagy harceszköz eit teszik ha,rcra alkalmatlann á, a védő fegyverekkel pedig az ellenség fegyvereinek hatása ellen óvják a harcósokat. A támadó- fegyverek ismét kétfélék : szálfegyverek, melyekkel csakis közvetlenül az előttünk lévő ellenséget sérthetjük meg vágás, szúrás vagy döfés által, azután távolrahatók, melyekkel a bizonyos távolságra levő ellenséget vagy annak harceszközeit sérthetjük meg. A szálfegyverek rendeltetésükhöz képest vagy ütő-, vagy vágó-, vagy döfőfegyverek. Ezen fegyverek közül azok, melye ket a katona külön hüvelyben az oldalán hord : oldalfegyver elnevezés alatt ismeretesek. A tál'olmható fegyvereket ama működés után, hogy valami robbanó készítmény a lövedéket távolba lövi : tűzi vagy lőfegyvereknek nevezzük.
260
A lőfegyvereket kézi lő{egyverekre és lövegekre osztjuk. Az előbbiek oly lőfegyverek, melyeket egy katona kezel het és hordhat. Ide soroltatnak a puskák, kU1'tályok, kara bélyok, pisztolyok és forgópisztolyok. A lövegek kezeléséhez több katona szükséges és csak nagyobb erő vagy külön segédeszközök igénybevétele mellett szállíthatók. Alkalmazásuk szerint megkülönböztetünk tábori-, hegyi-, vár-, mart- (v. parti) és hajó-Iövegeket. A lövegek egyik különleges nemét a szórólövegek képezik. A kézi lőfegyverek csövét röviden esőnek, a lövegekét lövegesőnek nevezzük. Aszerint, amint a töltetet előlről, tehát a torkolaton, vagy pedig hátulról vezetjük be a csőfúratba, megkülönböz tetünk elől- és hátultöltő esöveket és ennek megfelelőleg elől- és h átultöltő- Iőfegyvereket. A hátultöltők csöve egész hosszában át van fúrva. Hátsó részének elzárására a závár zat szolgál. Egy igen fontos alkatrész még a lobbantyú, mely a robbanó-, illetve lövőkészítmény meggyujtását eszközli. Mindezen alkatrészeket rendeltetésüknek megfelelő helyzetben a kézi lőfegyvereknél az ágy foglalja egybe. A lövegeknél az ágyat a talp helyettesíti. A felszerelési tárgyakat a kézi lőfegyvereknél szerelékeknek, a lövegeknél a közvetlen keze léshez szükségeseket lövegszerelékeknek, a többieket pedig lövegfelszerelési tárgyaknak nevezzük. A lőfegyverek használatánál először a töltetet, illetve töltény t a csőbe helyezzük, azután a csövet oly helyzetbe hozzuk, hogy a lövedék a csövön kívüli útjában a célt elta lálhassa, végül a csőben levő lőkészítményt meggyujtjuk, miáltal a hajtó erőt fejlesztjük. Az első műveletet töltésnek, a másodikat eélzásnak, a harmadikat elsütés, illetve elcsat trtntásnak nevezzük. Mindezen műveletek : lőfegyverkezelés kifej ezés alá foglalhatók. Lőni kifejezés alatt a lőfegyver működésbe hozatalát értjük, magát a műveletet lövésnek nevezzük. Lőfegyverek hatása alatt mindazon körülményeket értjük, melyek a lőfegyverek működtetése alkalmával mutatkoznak. Azon út, melyet a lövedék a fúratból való kilépése után a célig meghalad, lövedék-röppálya név alatt ismere tes. A röppálya homorú oldalával lefelé forduló görbe vonal ból áll (parabola). A görbület mérvéhez képest megkűlönböz tetünk lövést és hajítást, aszerint, amint álló vagy fekvő célok elleni hatásra törekszünk. A lövést tehát a lapos, nyúj tott, a hajítást pedig a meredek, erősen hajlott pálya j ellemzi.
A kézi lőfegyverek csakis lövésre valók, ellenben a lövegek és pedig : az ágyúk lövésre, �. �ozsara� csak �ají ., a tásra és a tarackok (rövid ágyúk) úgy lovesre, mmt hajItasr vannak berendezve. . . Azt a pontot, melyben a lövedékpálya a.. c�, ll �? ot ..en, találatpontnak, a céllap azon pontját pedig, mely ko:ul tobb lov� , t :-ladék romboló munkáj at óhaj tjuk összpontosítam. : sza1!'dekolt .r latpontnak nevezzük. Ha egy lőfegyverből több lövest teszunk, a lövedékek többé-kevésbbé eltérő lövedékpályán fognak mo zogni. E lövedékpályák összesége alkotja a szóráskú1! 0!' Minél kisebb a lőfegyver szórása, annál nagyobb a talalo képessége, vagy más szóval : a lős�a ? atos� ��a. A �őszabato � ságon és az egyes lövedékek hatasan klvul a lo,�yors(Jsag az, mely a célon kifejtett hatásra lén�e�es ? e �olyast. �ako rol. A lőgyorsaság annál nagyobb, mmel r��l�ebb Ido.. ke�l egy-egy lövéshez, vagyis minél kevesebb a loveshez szukseges műveletek száma. , g Ol Azon lövegek, melyek igen gyors tüz �lésre, tehat !. :� , töltésre is külön készíttetnek gyorstüzelo- vagy gyorstolto ' ágyúk-nak neveztetnek. . , , Igen nagy lőgyorsasagot tulajdonkepen csak a kezl. lőfegyvel'ektől várhatunk. A lőgyorsaság fokozása valame�y ismétlő-készülék alkalmazása által érhető el, mely gyo�'sas�g akkor fejleszthető a legmagasabb fokra, ha a fegyver onmu-, ködésre lesz berendezve. , , Az ismétlő-készülék olykép működik, hogy a zavarzat a töltény eket egy tárból egymá�után betolja � c�őbe,. úgy, h ?gy külön megtöltés nélkül annyIszor lehet lom, mmt ahany töltény van a fegyverrel összekötött tölténytárb �n. Az ily készülékkel ellátott kézi lőfegyverek u;met, !.o"�. v ��y többtöltetű vagy tárfegyverek-nek neveztetnek, megkulonboztetésül az egytöltetűektől, Az önműködőleg ismétlő fegyvereknel, a fegyver �u" �o.. déséhez szükséges összes fogásokat külön művezetékek v �gzlk, melyeket a gáznyomás hoz működésbe. Ez a rendszer J �len leg egyes ismétlő-fegyvereknél, ismétlő-pisztolyoknál es a legújabb szórólövegeknél van alkalmazva. .. ' E fejtegetések alapján jelen munka a kovetkezo,, feJezetekre osztatott : I. Robbanó készítmények. II. Lövedékek. III. Csövek. IV. Állványok. V. A lőfegyverek hatása, használata és alkalmazása. VI. A kézi lőfegyverek. :
262
263
VII. Lövegek. VIII A szálfegyverek. g:yon természetes, hogy ezen fejezetek a fegyvel'tan . Na Igen terjedelmes anyagát mintegy dióhéj ban ölelik fel. Rész letes adatokat e tárgyban az alábbi magyar művek nyujta nak : Bulyovszky K., Lankmayer N. és Marschner E. nyomán Müller H. által írt fegyvertanok . I. A) Robbanó l{észítmények.
Robbanó k ? sz �tI? ény alatt oly szert, illetve anyagot . " , �ely romuv ertunk �. . . l behatások, ú. m. lökés, ütés, dörzsölés vagy pedIg kozvet len , esetleg még vegyi (kémiai) " �ez �ébenhevítés behata' sok kovet rendkívül gyorsan bomlik és mely . ermekel - nagyobbrészt vagy egésze nek ?omlast n - gáz . nemuek. Ezen bomlástermékek (t. i. a gázok) az őket körülzál'ó fa� akra erős nyomást (úgynevezett gáznyomást) gyakorolnak ' mIáltal munkaképessé válnak. . �. gáznyomást rendesen légnyO"másokban (atmoszféra) -+C fejezzuk ki,. mely esetben közönséges számításokban egy lég. nyomást köbcentiméterenkint 1 kg.-nak vehetünk. � robb�nószerek ú�yszólván kivétel nélkül nitrogén tar ta�mu vegyul.etek vagy Ilyent tartalm azó keverékek, melyek ' Igen nagy, azonban valamennyit beoszth atjuk szama mar ha.t csoportba. Jelesen : I. A salétromtartalmú robbanó keve rékekre. (Lőpor.) II. A cellulózából készített robbanó vegyü letekre s ezt tartalmazó keverékekre. (Lőgyapot, Schult lőpor.) III. A cukorn�műekből készített robbanó vegyülze-féle etekre . eze�et tartalmaz o keverékehe. es (Robbanó cukor.) IV. Az aroma�Ikus szénhidrogénekből készített robbanó e tekre es . eze�et tart�ln;azó keverékekre. (Pikrinsav, vegyül ekrazi t.) .. V. A ghcermbol keszItett robbanó vegyületekre s ezeket ta;talmazó keverékekre. (Nitroglicerin, Nobel dinamit.) VI. Femtartalmú robbanó vegyületekre s ezeket tartalmazó keve rékekr e. (A durranó kéneső .) ro� banó készítmények közül azokat fogjuk röviden . Ezen megIsm ertetm, melyek hadi célokra alkalmaztatnak. * Légnyomás alatt a légköri levegő által az alatta levő területre gyakorolt nyomást értjük, mely 0° C. (Celsius) hőfok és 760 mm.. nyi légnyom ás mellett 1 cm.�-l'e 1 .0336 kg.
a) A fekete lőpor.
A fekete lőpor (mely salétrom, szén és kén keverékéből áll) túlnyomólag szemesPs alakban, de kivételesen lisztlőpot', vagy egyetlenegy darabban, vagyis lőporlepény alakj ában lesz gyártva. A szemcsék terjedelme különböző ; nagyságuk 0 '005250 gr. közt váltakozik. A finomabb szemcséjű porok kézi lőfegyvereknél, a dur vább szemcséjű lőporok (gömb-, henger·, kocka-, lepény vagy hasáb-alakban) pedig az ágyúknál használtatnak fel . A lőport ezenkívül a robbantásoknál is alkalmazták. Újabb időben majdnem az összes lőfegyvereknél a gyér {üstű lőport használják, mely a fekete lőport előreláthatólag teljesen ki fogja szorítani a használatból. A monarchiában a következő fekete lőpornemek vannak rendszel'esítve : 1 . 8 1 . mintájú puskapor. (Finom. 0 ' 57- 1 ' 5 mm.) 2. Közönséges löveglőpor. (Finom. 1 '2- 1 '5 mm.) 3. Kockalőpor. Ebből háromféle van, és pedig : a) 7 mm.-es kockalőpor. b) 1 3 e) 21
II
II
é. mint. hasáblőpor. (25 mm. magas, 40 mm. átmérővel biró szabályos hatoldalú hasáb, tengely irányú csatornával.) 5. 82. é. mint. barna hasáblőpol'. (Alakj ára nézve a 80. mintájúhoz hasonló, csakhogy színe világosbarna.) A fekete lőporhoz hasonló készítmény az ammon· lőpo1', melynek főalkatrészét az ammoniumnitrát (ammonsalétro n;) . képezi. Ez a lőpor a gyérfüstű lőpornemekkel versenyez es mérsékelt lobbanékonyság mellett nagy vetészeti hatóképes ség és csekély füstfejlesztés által tűnik ki. 4.
80.
' bj ;Jt Ufgyapot.
Lőgyapot alatt olyan nitrált -+c növényrostot (celluloze·t) értünk, melyet tiszta, zsírtalanított gyapotnak salétromsavval való kezelése által nyerünk. Legfontosabb sajátsága, bogy ütéstől, erősebb lökéstől * Nitrálásnak nevezik azokat a különféle vegyi hatásokat, ame· lyekkel a különbözö szén· (organikus) vegyületekből az ú. n. nitro· vegyületek készíthető�. Általában úgy .kép �ő�nek, ha az . illető szén . hidrogén koncentrált J6dvegyületeIt ezustmtnttel hozzuk ossze. .
265
264
vagy durranó kénesővel meggyujtva igen hevesen felrobban. Könnyen körülzárt vagy szabadon fekvő lőgyapot meggyujtva csendesen ég el. A tiszta lőgyapot a levegőn nem változik meg, a köz vetlen napfény kis mértékben megbontja. Ha nem volt töké letesen kimosva, gázokat �ejleszt. E bomlás következtében gyakran igen veszélyes robbanások következhetnek be. Ha tekintetbe vesszük, hogy fellobbanásakor a nagy mennyiBégq gázon kívül igen magas hőmérséklet (6000°) úgyszólván pil lanat alatt fejlődik, mely a képződött gázoknak óriási feszítő erőt kölcsönöz, megérthetjük azt a robbantó hatását, mely 4- 5-ször nagyobb a fekete lőporénál. E rendkívüli erélyes hatása miatt lőfegyverekben nem használják, mert azoknak anyagát idő előtt tönkre tenné. De annál nagyobb mérték ben alkalmazzák különösen tengeri aknák és torpedók meg töltésére, granátok robbantó töltetéül, robbantószerül és végül másféle robbanó-anyagok (dualin, robbanó gelatin) készítésé hez. Legújabban a gyél'füstű (füsttelen) lőpornemek előállítá sának nyers anyagát képezi. c) OA nitro g licerin. (Robbantó olaj.)
A nitroglicerin tömény kénsav és füstölgő salétromsav összekeveréséből állíttatik elő, melynek lehűtött elegyéhez lassacskán glicerint vegyítenek. A gyúszerekkel szemben körülbelül úgy viselkedik, mint a sűrített lőgyapot : közönséges módon szabadon meggyújtva rendesen ég el, de felrobban, ha szilárd körülzárásban van. A robbanás durranássá válik, ba meggyujtására durrantót használunk. Lobbanékonyság és hatóképesség tekintetében a lőgyapotot felülmúlja. Különösen könnyű gyulékonyságának kiküszöbölése végett egyéb anyagokkal, pl. kovafölddel, hegyi krétáva.l stb.-vel felszívatják. Ekként állíttatik elő a dinamit is, mely tulajdon képen glicerinnitráttal itatott kovaföld. A dinamit kizáró lagosan robbantó szer ; hadi célokra azonban robbantó szerül nálunk csak addig alkalmazzák, míg készlete tart. A dinamitok csoportjába tartozik a többek között a Nobel által feltalált robbantó fagyalék, mely oldható lőgya potnak, nitroglicerinnek és igen kevés kámfornak összekeve réséből van előállítva. Az osztrák-magyar monarchiában a következő dinamit robbantószerek vannak rendszeresítve : 100 gr.-os kereske delmi dinamittöltények, lőgyapotdinamit-gyujtótöltények és dinamit· gyujtótöltények.
d) OA gyérfüstz'i UJp 07'.
Az újabbkori ismétlőpuskák általános alkalmazása új lőkészítmények (lőporok) előállítását tette szükségessé, mert a fekete lőpor az iránta hadászati szempontból támasztott követelményeknek nem felelt meg. Végre is Nobel Alfréd egyenlő mennyiségű kollodiumgyapot és nitroglicerin össze vegyítése után föltalálta az úgynevezett Nobel-féle lőport. Ez a lőpor két főcsoportra oszlik : t. i. lőgyapot· lőporokra és lőgyapot-nitroglicerin lőporokra. Saj átságuk, hogy elégés alkalmával semmi maradékot nem hagynak és nagyon kevés, gyér füstöt fejlesztenek. E tulajdonság miatt nyerték a gyérfüstű (füsttelen) lő por elnevezést is. Ha a lőgyapotlőport szabadon vagy laza kürülzárásban közönséges módon meggyujtjuk, akkor a sűrített lőgyapothoz hasonlólag robbanás nélkül ég el ; szilárd körülzárásban pedig robbanásinódja nagy mértékben az alkalmazott kezdő robbanás mérvétől függ. Sok és kiváló előnyei miatt nagyon alkalmas a hadvisel�s céljaira s most már általáno san használják. A Nobel·féle lőporból a fekete lőpor meny nyiségének egy harmada elég hasonló hatás elöidézésére. Ezen lőpor anyaga néha hasáb, henger, fonal vagy csöve cske alakjába lesz sajtolva, grafitirozva és szárítva. Az osztrák· magyar haderőnel j elenleg a következő gyér füstű lőpornemek vannak rendszeresítve : 1 . 92. mint. p'uskapol' (lőgyapot-lőpor), mely kisded koron gocskákból álló szemecskékből áll. Hadi lőpor gyanánt alkal mazzák az ismétlő· fegyverek töltényeiben. 2. 93. mint. gyakorló-lőpm- (lőgyapot-lőpor), olyan mint az előbbi, de nincs grafitirozva. 3. 97. mint. gyakorló-lőpor (lőgyapot-lőpor), mely csak világosabb sZÍnére nézve tér el az előbbi lőportól. Különben a 93. mint. lőport fogja pótolni, ha abból a meglévő készlet elfogyott. 4. 93. mint. 2 mm.-es löveglőpor (lőgyapotos nitroglice rin lőpor), hengeralakú szemecskékkel. A 9 cm.-es tábori ágyúknál alkalmazzák. 5. 97. mint. gyakorló· lövegpor (nitrocelluloze-nitroglice rin-Iőpor) 5 mm. átmérőjű és 0 ' 1 5 mm. vastag korongocska alakú, barna szemcsékkel. 6. 95. mint. 2, 3 és· 5 mm.-es löveglőpor. A 93. mintá júval egyenlő összetételű, de lemezke alakú. Várlövegeknél talál alkalmazást. .
';](;7
266
(Német- és Olaszországban), filite (Olasz (Oroszországban), nitrocelluloze (Francia ilin x pyro. ) országban országban) és cOTdite (Angolországban) elnevezés alatt ism � retes gyérfüstű JőpoTok szintén a lőgyapotos robbantó olaJ lőporok (nitrocelluloze-Iőporok) csoportjába tartoznak. A ballislil
e) .IL pikrinsav és az ekrazit.
A pikrinsav háromszorosan nitrált benzolphenol (karbol sav). Ez a világossárga, fénylő lemezkékből álló test szaba don meggyujtva lassan elég, de hirtelen hevítésre elpuffan. Robbanásának hatása a nitroglicerinéhez hasonló. A tiszta pikrinsav robbanószerül szolgál. Franciaország ban (tMelinite » elnevezés alatt alkalmazzák. Az ekrazit pikrinsavkészítmény ; az osztrák· magyar mo narchiában aknák és ágyúlöve dékek robbantó töltelék éül használj ák fel. Mivel a légkör nedvessége, továbbá a lökés és ütés iránt nagyon közömbö s és egyéb kiváló tulaj don� ágai miatt is hadi robbantási célokra sokkal alkalmasabb, mmt a kovaföldes dinamit, mindinkább tért hódít. Az osztrák-m agyar monarchiában a következő ekrazit robbantószerek vannak rendBzere sítve : l ll!, 1 és ll! kg.-os robbantó ·szelencék ; ü' l kg.-os robbantó ·töltények ; 1 kg.-os lobbantást indító szelencék pillél'aknák számára. f) .IL gyúkészitmények.
A robbanó készitmények meggyujtására, akár lövő, akár robbantó töltet gyanánt alkalmaztassanak, rendszerint más készitmények csekély mennyiségeinek közvetítő robbanása szolgál. Ezeket a közvetítő vagy kezdő robbanásra használt készítményeket gyúkészítményeknek nevezzük. Két csoportot különböztetünk meg közöttük, aszerint. amint főalkatrés züket csak durranó a káliumklorát képezi, vagy a gyúkészít mény higany ból áll. Oly esetben, midőn nincs szükség nagy lobbanékony ságra, tehát főkép lőkészítmény meggyujtását kell eszközölni, többnyire a káliumklorát és kénantimon keveréke nyer alkal mazást. Ellenben a dut'ranrí higcmy a robbantó célokra szol gáló nitrovegyületek : Ú. m. lőgyapot, dinamit, pikrinsav és ekrazit meggyujtására, illetve feldurran lására használ tatik fel. E tulajdonság miatt a durranó higannyal megtöltött csappantyúkat : durrantóknak vagy durr'antó gyujtóknak nevezzük.
A tölteteket gyakran nem közvetlenül a tulajdonképeni gyúkészítménnyel gyujtjuk meg, hanem a meggyujtást a gyúkészítmény hatását fokozó kisegítő töltet által közvetítjük. Ily kisegítő töltet gyanánt a lőpornak ágyúkban és ágyú lövedékekben, gyutacs és lövedékgyujtó által való meggyuj · tás ára rendesen kisebb mennyiségű lőport alkalmazunk, me lyet durrantó töltetnek nevezünk. Durrantó töltetet alkalmazunk a robbantó készítmények meggyujtására is. Az e célra szolgáló és robbantó - csappan tyúval felszerelt durrantó töltetet gyujtó tölténYIlek nevezzük. A gyúkészítmény meggyujtásának bevezetése különféle ég attól függ, vajj on arra közvetlenül vagy csak bizonyos távolságról hatunk. A közvetlen hatás nemei a következők : 1 . Csappantás, ez a meggyujtásnak a kézi lőfegyverek töltényeiben és lövedékgyujtókban lévő durranó higannyal megtöltött csappantyúkra alkalmazott közönséges módja. Ezen gyúelegyek rendesen csappantó elegyeJ.-nek neveztetnek. 2. Dörzsölés, A meggyujtás ezen módját azon gyúkészít ményekre alkalmazzuk, melyeknek főalkatrészét káliumklorát képezi. Ilyen elegyeket dörzselegyeknek hívunk. A gyúkészítményeknek bizonyos távolságra való meg gyujtására többnyire villamo6ságot használunk, még pedig vagy a gyúkészítmény belsej ében átugró szikra, vagy galván áram alakj ában.
B)
A l'obbanó készítmények alkalmazása a fegyverszakban. .
a) .A. Zőfegyvel'ek töltényei.
A töltények burka vagy fémből, vagy szövetből készül. A kézi löfegyverek és gyorstüzelő ágyúk számára ma már kizárólagosan egységes tö ltényeket gyártanak, melyek éles löltényeknek is neveztetnek. A rendszer.int sárgarézből, ritkábban tombakból készült töltényhüvelyen megkülönböztetjük : a nyakat, a törzset és a hüvelyfeneket az üllővel. A hüvely feneke vagy peremmel, vagy körded hornyolatLal bír, E kétféle fémalaknak megfele lőleg megkülönböztetjük : a pe?'emes és kiúlló perem nélküli töltényeket. A töltényfenékbe helyeztetik el a csappanlyú akként, hogy a gyúelegy az üllőre támaszkodik. A gyorstüzelő lövegek számára a csappantyút l'endszerint külön gyúcsauarba helyezzük és ezt a töltényhüvely fenekébe csavarjuk.
269
268
A lőport a töltényhüvelybe töltjük és azután a lövedéket a hüvely nyakába sajtoljuk. Néha a lövedék és lőportöltet közé még külön dugasztót alkalmazzuk. A kézi lőfegyverek töltényei egyenként vagy csomagon ként (esetleg dobozonként) lesznek a fegyverekbe téve. Az egyenkénti töltésnél az egyes töltényeket rendszerint a töltényürbe vezetik be. A csomagonkénti töltésnél a töltényeket bizonyos számban (l'endesen 4-et vagy 5-öt) könnyű bádogkeretbe (tárba) foglalva, ezzel együtt a puska ismétlő művezetébe (szekrénybe) vezetik be és a tárt vagy a töltényekkel együtt az ismétlőművezetben hagyják, vagy pedig a bevezetés után a töltények nélkül kirántják. Az első műveletet csomagtöltésnek, a második a tulajdon képeni csomagonkénti töltésnek felel meg. A csomagtöltés a Mannlicher-, Mauser-féle ismétlő-puskánál stb., a csoma gonkénti töltés az olasz Vetterli-Vitali puskánál fordul elő. A tár vagy csak egy bizonyos helyzetben tolható a ismétlő művezetbe, mint pl. a Mannlicher-féle puskánál, vagy pedig ha az részarányos alakú (szimmetrikus), akkor bármelyik oldalával lefelé fordítva bevezethető, mint az a Mauser· féle puskánál történik. A lövegeknél a kisebb űrméretű vagy gyorstüzelő ágyú kat kivéve, többnyire megosztott töltények használtatnak, t. i. olyanok, melyeknél a lövedék és a lőkészítmény egymástól elkülönítve van és külön-külön vezettetik a töltényűrbe. A megosztott töltényeknél a töltet többnyire selyem- vagy vászonzacskóba van csomagolva. A lőszerfelszerelés egyszerű sítése végett a tábori lövegeknél kétrészű töltényeket mint lövőtöltényeket alkalmaznak. Ezeknél az egy-egy lövéshez szükséges, a lövőtöltényeknek megfelelő töltet két egyenlő l'észl'e osztva, két zacskóba van csomagolva, azaz egy zacskó a hajító töltény. -
bl Robbanó töltetek és gy"Úelegyek tüzérségi ürlövedéloek számára. .
A löveglövedéKek belső ürege azon célból, hogy a löve dék valamely szilárd tárgyon való felcsapódáskor vagy még repülés közben a pálya bizonyos pontján szétrobbanj on, rob bantó töltettel van megtöltve. Azon töltetet, mely a löve� dék biz.tos szétdarabolására még épen elégséges, legkisebb robbantó töltetnek, azon töltetet pedig, amelyet a lövedék általában befogadhat, legnagyob b 1"obbantó töltetnek nevezzük. Az ezen töltetről elnevezett lobbanó vagy robbantó lövedékek az osztrák-magyar monarchiában közönséges lövegporral, eset-
leg puskaponal, míg a nehéz, főképen a várharcban alkal mazandó lövedékek pikrinsav val, illetve ekrazittal vannak megtöltve. A gyúelegyek azonban salétrom, kén és lisztlőpor k eve rékből állanak. Ha ezen töltethez szerves anyag, minő a terpentinolaj , cukor, kender stb., lesz keverve, akkor a löve dék különösen alkalmassá válik tárgyak felgyujtására . Az ezen célra szolgáló gyúelegyeket tűzeleg�knek nevez .. Ezek lassan és heves lánggal égnek, még akkor is, ha zuk. a légköri levegő hozzájuk nem férkőzhetik . cl .Il gy"Úszerek.
A gyúszerek oly készülékek, melyek vagy a kézi lőfegy verek lőportölteteinek meggyujtására, vagy a lövedékekbe zárt robbantó töltet meggyujtás9.ra szolgálnak. Ezen utóbbi célt szolgálják az úgynevezett lövedék· gyujtók. A fémhüvelyes töltények lőportöltetének meggyujtására a csappantyú használatos. Mint már említtetett, a gyors tüzelő löv�gek töltényei egy külön ggúcsavarba helyezett csappantyuval vannak felszerelve. A gyúcsavar hátR Ó lapjába a csappantyú van besajtolva, mely az üllőn fekszik, az elől lévő részéb �n �edig a durranó töltet befogadására szolgáló . du-rrano, toUett kamara van. Ez a készülék különben egy kézi lőfegyver töltényéhez hasonlítható, melyből a lövedék hiányzik. A megosztott töltényekkel tüzelő lövegeknél a lőportöltet az ágyúcső gyúlyukán keresztül vezetett gyutacs által lesz meggyujtva. A gyutacsok kétfélék és pedig dörzs- vagy villa'mos gyutacs ok. Az osztrák-magyar monarchiában az 59. mint. dörzs gyutacs használatos. Ez egy rézből készült hüvely, melybe finom puskapor, e fölött pedig dörzselegyréteg fekszik, amin keresz.tül egy fogazott végű dörzssodrony van húzva. A hüvely alul vIasszal, fent a sodrony részére átlyukasztott fadugasszal van elzár�a. �a a dörzsodronyt egy rántózsineg segélyével gyorsan kJrántJuk, a dörzselegy a fogazott dörzsölő miatt meggyulad és az elegynek a puskapor által erősbített láng sugara a cső gyúlyukán keresztül a lőportöltet et meggyujtja. A gyúszel'ek közé tartoznak még a gyúszálak ; ezek salétromoldatban áztatott és lisztlőporból készült péppel b evont gyapotszálak. Rendszeresítve van azonkívül : a tapló,
27 1
270
a kanóc, a különleges gyúszer, a futó tüz, a robbantó csap pantyú, az angol gyúzsineg, az időzetgyujtó robbantó szelen cék számára, a durrantó gyúzsineg, a villamqs gyuj tás. II.
40
A lövedékek.
A) A lövedékek nagysága, alakja anyaga és súlya. Lövedék alatt a lövő fegyverekből kilőtt tárgyat értjük. Nagyságára nézve első sorban azon cső furatátmérője mérv adó, a melyből lőni akarunk . Mivel a furat átmérőjét 'ÍÍrméret nek (kaliber) nevezzük, a lőfegyvereket többnyire ürméretük szerint nevezzük el, p. o . « 8 mm-es ismétlő puska l) , « 9 cm-es tábori ágyú stb., stb . Az űrméreten kívül a lövedék nagy ságára nézve a löve dék külső alakja is mérvadó. A j elenleg általánosan alkalmazott lövedékek kizárólag csúcsos hossz lövedékek, azaz egyik végükün tojásdad alakú csúcsban vég ződő hengerből állanak. Ezen úgynevezett hengerlojásdad lövedékek csúcsa azon ban nem mindig egyforma ; van éles vagyis hegyes csúcsú (vértek áttörésére), letompított csúcsú (a gyujtó elhelyezése számára) és gömbalakú (a kézi lőfegyverek számára. ) A lövedék ek anyagául a Wolfram .je mutatkoznék , leg alkalmasabbnak, de alkalmazását még magas ára korlátozza. Ennélfogva a . kézi lőfegyverek lövedékei rendszerint kemé1iy (ólom-antimon). ritkább an lágy ólom (tiszta ólomból) gyár tatnak . Az ujabbkori kézi lőfegyverek lövedékeit, a.z eltor zulás megakadályozása végett nikkel-, nikkelacél-, réznikkel-, acél-burokzattal látják el, miért i s ily lövedék eket t'émburok zotú (fémpalástos) lövedékeknek nevezzük. A burokzat az ólomból készült lövedékmaggal erőművileg vagy vegyileg lesz egyesitve. Leginkább az előbbi eljárás dívik, mely szerint az ólommagot a fémburokzatba sajtolják és ezen utóbbinak a lövedék magfenekén tul kiálló szélét befelé hajlítják (hornyol.i�k). A vegyi egyesitésnél a fémburok az ólommaggal egy testté forrasztatik össze. Ezen lövedék kapcsolt lövedék név alatt ismeretes. * Elem. Kemény, merev, szűrkésszÍr1ű fém. A természetben szabad állapotban nem fordul el{í és ásványai is elég ritkák.
A lövegek lövedékei, figyelemmel arra, hogy ezek nagyon erős akadályok áttörésére stb. lesznek alkalmazva, nagyon kemény anyagot igényelnek. Ez okból a robbantó hatásra szolgáló löveglövedékek öntött vasból, az igen erős ellen állásu tárgyak ú. m. vasvértezetek, granitfalak stb. ellen alkalmazandó lövedékek pedig acélból és chromacélból ké szíttetnek, melynek keménysége minden más fémét vagy ötvözetét felülmúlja. , A lövedékek egyik különleges nemét azon apró, több nyire gömbalakulag öntött lövedékek képezik, melyek a hatás sokszorosítása végett nagyobb lövedékekbe töltetnek. Ezen ugynevezett töltő golyók, ólomból, ritkán horganyból vagy vasból készülnek. A lövedék súly nagyságára nézve elsősorban a szándé kolt romboló hatás, azután a lőfegyver mozgékonysága és könnyü kezelése mérvadó . A kézi lőfegyverekkel szemben támasztott azon követelmény, hogy 2000 m-ig terjedő távol ságokra is élő célokat harcképtelenné tegyen, ma már eléretett. E célra pedig a tapasztalat szerint t o - 15 g-nyi lövedéksúly teljesen elegendő. , A lövegek lövedékeinek súlya azonban már sokkal tágabb határok között mozog. Ugyanis a legyőzendő célok ellenálló képessége, a lövegek által megoldandó feladato k sokfélesége , valamint a lövegek részéről különböző harcszinhelyeken igényelt mozgékonyság, különböző súlyú és ennélfogva kü lönböző ürméretű lövedékek alkalmazását teszi szükségessé. Ezen irányban: a tapasztalat ekként alakult ki : a lövedék súly a hegyi lövegeknél 3-5, a tábori lövegeknél 6-t o kg. közt ' váltakozik, a várharcban alkalmazott lövegek súlya 1 00 kg-ot is eléri, sőt a partokért és a tengeren vivandó harcban 1 000 kg·nál súlyosabb lövedékek is szerepelnek. E) A lövedékek berendezése a találóképesség' biztosítására vonatkozólag.
A lőfegyverek találó képessége megköveteli, hogy egyenlő viszonyok között tett lövések lövedékei a csövet egy és ugyan azon irányban hagyják el. A találás valószínüségét pedig különösen két körülmény emeli. Az egyik az, hogy a . lövedék a csőben való mozgása alatt minél szorosabban simuljon a cső falaihoz, vagyis a huzagokba szorított lövedék és a cső falai között ne maradjon hézag, mert ekként a lőpor összes gázai a lövedékre gyakorol nak nyomást, a másik pedig az, hogy a csavarvonalat követő
272
273
huzagok a lövedéket saját tengelye körüli forgásba hoz�ák, miáltal a csövön kívüli pályája nyújtottabb lesz. A lövedékeknek ezen úgynevezett szO?'uló vezetésére való berendezése a szerint változik, amint a lövedék kézi lőfegy verek vagy lövegek számára alkalmazandó. A kézi lőfegyvereknél a lövedék vezető részének mérete akként van meghatározva, hogy a lőporgázok által a furatba szoritott lövedék azt teljesen kitöltse, vagyis, hogy a löve déken a furatnak megfelelő csavarorsó, az úgynevezett vezetó toldatok képződjenek. Mivel a furat beólmosodásának elke rülése végett a legujabb kézi lőfegyverek lövedékei számára vezeték gyanánt a lövedékkel egyesített fémburokzat szolgál, a vezetés ezen neme fémburokzatos vezetés, rövidebben témvezetés alatt ismeretes. Hogy a jelenlegi hátultöltő lövegek vasból készült löve dékei a szoruló vezetésre alkalmassá tétessenek ólom- vagy rézvezetéssel láttatnak el . Az előbbiből kétféle vezetés van : a vastag ólomburok, mely már alig van használatban és a vékony ólom burok, melyet azonban már a rézvezetés szintén ki kezd szorítani. A rézvezetésnek kétféle-neme ismeretes, tudniillik a réz soilrony- és a rézpántvezetés. A rézsodronyvezetésnél több, rendszerint 4 rézsodrony ból kéEzült gyűrüt alkalmaznak a lövedék vezető részére, míg a pántvezetésnél a rézsodronyt két, újabban pedig csak egy megfelelő szélességű vezető pánt helyettesíti.
Kizárólagosan cs�ppantó hatásra főképen csak a kézi lőfegyverek lövedékei szolgálnak. A lövegek lövedékeit rendesen üdövedékek gyanánt ké szítik, de belső berendezésük, az egyik vagy másik hatás elő térbe helyezése végett, különféle. Megkűlönböztetünk gm nátokat, shrapneleket és kartácsokat. a) .!1 g7'anát.
C) A lilvedékek berendezése a szándékolt hatásra vonatkozólag.
A lőfegyverek lövedékei az ellenséges harceszközöket többféle módon rombolhatják szét. Rendszerint a hatás kö vetkező nemeit különböztetjük meg : 1 . csappantó hatás, mely a lövedéknek a céltárgyba való behatolásából, esetleg annak keresztültörésóből áll. 2. Robbantó hatás után beköl'etkező csappantó lIatás sal ; a robbantó töltet a lövedéket a cél előtt és megfelelő pillanatban több apró részre osztja ; melyek a céltárgyra csappantó hatást gyakorolnak. 3. Csappantó hatás, utána következő robbantó hatás sal ; a lövedék a szilárd céltárgyba való behatolás vagy ennek áttörése után szétrobban. 4. Gyujtó hatás, ha szilárd céltárgyba történt behatolás után a lövedék azt felgyujtja.
•
A gran átok hengertojásdad alakuak, belsejük a robbantó töltet befogadására palackalakú üreggel bír. A robbantó töltet ezen üregbe a granát csucsán vagy a fenéldyukon át lesz betöltve. Teljes szerelése után a granát szájlyukába gyuj tót csavarnak, míg a fenéklyukat zárócsaval'ral elzárják. A granátok egyéb berendezése kizárólagosan a szándékoIt hatástól függ. Igy például 1. ka1'lácshatásra (vagyis, mikor a gran át a cél előtt a talajon felcsapódik, felrobban és a robbantékokat szóró kúp alakjában a cél felé hajtja) a gran át belső üregfalát hossz- és kerület irányú recékkel látják el, hogy a lövedék ezen osztó vonalaknál szétdaraboltassék. Ezen lövedékeket jelzett robbanló vonalas granátoknak nevezzük. Van azután olyan granát, mely kettős falazatú : a belső rész belfala sima, ellenben külső része szabályosan elosztott négyoldalú gulák kal van ellátva. A robbantó töltet a belső lövedéket a gulák közti barázdáknál, a külső falat pedig a gulák csucsai irányá ban veti szét. A gyürüs granát berendezése ugyanezen elméleten nyug szik. Szintén kettős falazatú ; de belső része nem egy darab ból, hanem egymás fölé helyezett gyűrükből áll, melyek le gömbölyített fogakkal vannak ellátva. A szegvényes gmnát belső fala ugyanily gyűl'ükből áll ; ezek azonban simák és sugárirányban több darabra vannak osztva. 2. Ha aknaszerű hatás céloztatik (azaz, h ogy a gran át bizonyos mélységre hatoljon a céltárgyban és azután szét robbanása által aknához hasonló hatást fejtsen ki), a granát mindig egyfalc�zatunak lesz készítve, robbantó töltetül pedig az ekrasitot alkalmazzák. Innen is nyerte, ekrasit gmnál elnevezését, megkülönböztetésül, a még szintén alkalmazott lőporos granáttól, melynek robbantó töltete közönséges lőpor ból áll. Azokat a granátokat, melyeket magas ívben a legerősebb ellenállásu, hadszerű tetőzetek áttörésére alkalmaznak, uom báknak, és amennyiben robbantó töItetük ekrasitból áll, ekrasil bombdknak nevezzük. Alt.
"'m.
Tár{/ . Il.
18
274 3. Midőn robbantó hatással egybekötött csappantó hatás elérése szándékoltatik (vagyis, hogy a lövedék a benne rejlő eleven erejénél fogva az erős vértet áttörve, keresztülhatolás után a vért mögötti gyámrétegben szétrobbanjon) a granát kiváló ellenálló képességű anyagból, acélból, ritkább an ke ményöntvényből) l�sz �észítv�. Ezen vérttörő, �ásk�pen acél illetve kem ény öntvenyu grana tok nak nevezett lovedekekhegyes csúcsa rendszerint még edzve is lesz. Robbantó töltetül lob banó puskaport használnak, mely töltet a lövedék felcsapó dásakor bekövetkezett rázkódtatás, valamint a behatolásból fejlődő magas hőfok követk�zté� en . �agátó� meggy�l. . A vérttörő granátok egyIk valfaJat a W�twOTth-fele grana tok képezik. Ezeket a lövedékeket azért, mivel lapos fejüek, illetve sekély gömbszegvényalakban végződnek, hogy a lyu kasztóvashoz hasonló hatást fejtsenek ki ; tompa- vagy lyu kasztógranátoknak is hivják. Ma már a légellenállás könnyebb legyőzése végett e lövedékeket fából készült csúcscsal �zere lik fel, mely felcsapódáskor anélkül, hogy a granát hatasára legcsekélyebb befolyással lenne, szétreped. 4. Midőn gyujtó hatást óhajtunk elérni, az egyfalazat� granátokba a lőporon kívül, még több henger- vagy kupalaku gyúelegydarabot teszünk, amelyek a I'obbantó töltet által meg gyuladnak és széjjel hajíttatnak, mikor a lövedék valamely szilárd testbe becsapódik. Nálunk még oly gyujtógranálot is használnak, mely egészen gyúelegygyel van megtöltve ; ennek meggy�ladását a lövedékgyujtó meghosszabbításában elhelyezett gYUJtvány ve zeti be, mire a. gyúelegy lángja a lövedék csúcsán lévő három gyújtószáj on kicsap. -
P) .J1. shrapneZ.
Ez alatt oly ürlövedéket értünk, mely a granáthoz ha sonló, de belső üregében a robbantó tölteten kívül n�gyobb mennyiségű -- kén között elhelyezett - ól0 D?-goly?. t I S tar� talmaz és arra szolgál, hogy a nagyobb tavolsagra. valo lövésnél hiányzó kartácslövést pótolja. Megkülönböztetünk kamrás-, csöves- és hüvely-shrapneleket. A kamrás- shrapnelnél a robbantó töltés a csúcsban vagy pedig a fenéken lévő kamarában van elhelyezve és arra szol gál, hogy a lövedékmagot és a tölteléket a r?ppálya meg felelő pontj ában szétvesse. A töltelékgolyó� es a ..r �? b�n�ó . töltet egymástól rendszerint vaslemezzel az u. n. lako-luka?' által van elválasztva. A csöves- shrapnelnél a robbantó töltet a száj ·lyuktól a
fenékig érö, tág rez- va.gy vascsőben van elhelyezve, melyet a töltelékgolyók vesznek körül. . A hüvelyszerű shrapnelnél a robbantó töltés épp úgy, mint a kamrás-shrapnelnél, a fenéken van elhelyezve és nem a mag szétrepesztésére, hanem csak a töltelékgolyók kilöké sére szolgál ; itt tehát a lövedékmag olyformán szerepel, mint a kézi lőfegyverek töJt.ényhüvelye. Van azután még csúcskamal'ás shrapnel, melynél a kamra a csúcsban fekszik. Shrapnelekkel lövik a sáncok belsejében álló csapatokat, födetlenül fekvő vagy lövészárkokban levő gyalogságot, a mély alakzatú csapatokat, továbbá csapat- és vonaloszlopokat. '() .J1. kartács.
Ez egy cinkbádogból készített hengeralakú szelence, mely antimónos ólomból öntött apró golyókkal (72- 1 20) van meg töltve, melyek kén között feküsznek. A szelencét hátul a lökőlemez zárja el. Lövés alkalmával a szelence még a cső ben reped szét és a töltelékgolyók - a vadászpuslm serét lövéséhez hasonlóan - a cél felé hajíttatnak. A megindítás alkalmával egymáshoz ütköző golyócskák különböző irányban repülnek ki az ágyú csövéből, úgy hogy egy oly kúpalaku térben mozognak, melynek csúcsát az ágyú torkolatában, alapját pedig az ellenségnél képzelhetjük. Ezt a hatásnemet k(/1'lúcshallÍsnrlk nevezzük. A kartácsokat rend szerint 600 lépésnél kisebb távolságra lévő ellenséges em bertömegekre lövik ki. o) .il Zövedékgyujták.
A lövedékgyújiók oly készülékek, melyek a granátok és shrapnelek robbantó töltetét megfelelő időpontban meggyujtják. Mivel a granátok robbantó töltete a felcsapódáskor gyúl meg, a granátgyújtókat csapódó gyu:jtóknak nevezzük, meg különböztetésül a shrapneleken alkalmazott időzelgyujióklól, melyek a robbantó töltetet a pálya valamely meghatározott pontján gyújtják fel. De van kellős vagy egyetemes gyujt ó is, mely az említett mindkét hatásmódra van berendezve azért, hogy az idözetgyujtó elcsettenése esetén, a lövedék legalább felcsapódáskor szétrobbanjon. A j elenlegi granátgyujtók kizárólagosan csappantó gyuj fók, melyeknél a gyujtóban lévő gyúelegy meggyuladása a le csapódás pillanatában egy, a gyujtóban la.zán ülő test ütése által következik be. A gyúkészítmény rendesen csappantyú ban, 1 8*
277
276 �
az úgynevezett gyúlabdacsban foglaltatik és az ütő reácsapó dásakor egy acél gyú tű nek a gyúlabdacsba való behatolása által gyulad meg, melynek lángja � . gyujtóhüvely ly�kán �e � resztül a robbantó töltete t meggyuJtJa. A csappanto gyuJto ütőjét mozgásában egy önműködő biztosító készülék által akként szokták korlátozni, hogy csakis a lövedékmozgás meg kezdésekor vagy felcsapódásakor csappan előre. ilyen beren dezésű a 75. mint. granátgyujtó. Mivel a szilárd tárgyak elleni aknahatásra szolgáló nehéz lövegek granátaiban a robbantó töltet meggyuladását kés leltetni kell mindaddig, míg azok eléggé mélyen behatoltak a céltárgyba, e lövedékeken gyujtó késleltető készüléket alk,al: maznak. Ez egy rövid, üres fahengerböl áll, mel! lassan e�o elegygyel van megtöltve. A lövedéknek behatolasa alkalma val a gyujtó működése után először a késleltet� ,d�ga �z elegye fog elégni es csak ezután gyulad meg a gyuJtokeszu lek és a robbantó töltet. A jelenleg használt shrapnelgyújtók vagy égőgyujtók lassan égő elegygyel (sajtolt liszt- vagy szemcsés lőpor vagy lisztlőpornak salétrommal, kénnel és szénnel való keveréké vel) töltetnek meg, mely a lövés pillanatában, tehát már a csőben meggyullad és lángja bizonyos idő mulva a r�bbantó töltethez harapódzik. Hogy a lövedék a röppálya bIzonyos pontján szétrobbanjon, annak gyujtóját időzíteni kell. A gyujtók kétfélék : oszlopos- és lcarikafJ.yujtók, aszerint amint a lassan égő gyúelegy csőbe, vagy karIka alakulag van egy fémkorong horonyába besajt?l va: A s.?�·,apnelgyujtók la� , san elégő gyúelegyének meggyuJtasara kulon , csappant?, ke szülék szolgál, melynek a tehetetlenség elven alapulo be rendezése szerint egy, csappantyúval ellátott ütő a löv,é s pjllanatában hátrafelé ütődik és a gyútűre ��ik. Erre a . csa� , . kI pantyú lángja a gyujtótest három csatornajan ker.esztul felé csap és a gyújtónyíláson át a gyúelegy�arlkát meg : gyújtja, melynek tűze egy gyúcsatornán, keresztul a durranto töltethez és ettől a robbantó töltethez Jut. A 75/85. mint. shrapnelgyujtó is ekként van beren dezve. A 91 . mint. kettős gyujtó, mint már említettük az i.dőzet gyújtó és a csapódógyujtó . cél�zerű egyesítésén al �p�zIk :, �z előbb említett shrapnelgyuJtótol tehat, csak abban kulonbozlk, hogy benne egy kis csappantó gyujtó van : . Ezen gyujtóknak időzítése 4800 lépéSIg, mIg a shrapne leknél 4500 lépésig terjed. A gyujtóknak időzítése újabban önműködő időzítő kulcs csal történik. -
Olyan shrapnelt, mely már előre valamely kis (600 lé pésen belüli) távolságra időzíttetett, előre időzített shTClpnel nek nevezzük. III.
A lőfegyverek csövei. A) A csövek anyaga, fémvastagsága s a mester séges fémszerkezet elve.
A lőfegyverek csöveinek erőseknek és tartósaknak kell lenni, hogy a fegyver veszélytelen kezelését biztosítsák. Ezért a csövek gyártására használandó anyagtól a kö vetkező tulajdonságokat követeljük meg : 1-ször nagymérvű rugalmasságot, 2-szol' nagy általános erősséget, 3-szor · szivósságot, 4-szer keménységet, 5-ször egyszerűséget és 6-szor vegyi állandóságot vagyis, hogy a cső férne a lőporgázok égési termékei által meg ne rongál tassék. Az összes kézi lőfegyverek csöveit jelenleg kovácsolt Bessemer-, chrom-, vagy tégely-acélból készítik. Miután a kovácsolt öntöttacél nagyon kemény és a mellett eléggé szivós is, kiválóan oly lövegcsövek gyártására alkalmazzák, melyeknek igen nagy gáznyomást kell legyőz niök. A csövek gyártására még használatos fémek közül, minő a bronz, öntöttvas és kovácsoltvas, csak a bronz érdemel figyelmet. Ezt az úgynevezett lövegbronzot vagy ágyúfémet azon ban csekély egyneműsége, vagyis egyenlőtlen erőssége és a lőporgázok lobbanó lángjával szemben való gyenge ellenálló képessége miatt, az acélbronz ., kiszorította a használatból. Noha ezen anyag kiváló csőanyagnak bizonyult, mindazon által ma már ez is veszített jelentőségéből, amennyiben újabb időben a Krupp·gyár puha öntöttacél és 2--1O % -nyi nikkel keverékből vagyis az úgynevezett nikkelacélból oly csöveket készített, melyek erősség és szivósság tekintetében minden eddig létező cső vet felülmulnak Kitünő cső anyagnak bizonyult a Wolframacél is, mely kevés (2 % ) Wolframot tartalmaz. * Uchatius altábornagy találmánya. Az acélbronz javított öntö eljárás által készül, mely azután külön erőművi megmunkálásnak lesz alávetve.
:l78
Végül siker koronázta kisérleteket tettek hydraulikus sajtóval erősen sürített papi1'ral is, melyet ágyúcsőre való alkalmazása végett vékony acél bélcsővel és külső bádog burokcsővel szereltek fel. Ha sikerül ezen csövek ellenálló képességét a kivánalmaknak megfelelően fokozni, akkor a sürített papir a csőanyagok netovábbját képezné. A lövegcsövek kétfélék : egyneműek vagyis egységesek és mesterségesen e�'ősbítettek. .Az egységes csövek azok, melyeket teljesen egynemü tömör öntvényböl kifurás által állítanak elő ; mesterségesen erősbített csövek pedig olyanok, melyeket vagy több öntvény egyesítése által, vagy az acélbronz módjára, különleges meg munkálás segélyével állitanak elő. A lőfegyverek csövei hátul vastagabb ak mint elől, mert ott a lőpor gázai a lövedék megindításáig kisebb térfogatra lévén összeszorítva, nagyobb feszítő erővel támadják meg a cső falait, mint akkor, amikor a lövedéket már előre tolták s következőleg már sokszorta nagyobb térfogatot töltenek be. A kézi lőfegyverek hosszabb csöveinél még a csövek el görbülése elleni biztosításra is tekintettel kell lenni. Ez okból a kisűrméretű lőfegyverek csövei aránylag nagyobb falvastag sággal készülnek, mint a nagyobb űrméretűek. Az aránylag csekély fémvastagságú lövegcsövok igen nagy gáznyomásokat csak akkor bírnak el telj es biztonsággal, ha a cső egyes rétegeit mesterségesen sűrítjük. A sűrítésnél a következő elj árások divno,k : 1 . Belső nyomás a furathoz legközelebb eső fémrétegre. Ezen nyomást oly módon fejtik ki, hogy a cső furatán ke resztül több, fokozatosan nagyobbodó átmérőjű acélkúpot sajtolnak át, miáltal a furat eredeti űrméretét fokozatosan megnagyobbítják, tehát a cső rétegeit belülről kifelé sűrítík. Külső nyomás, melyet oly módon gyakorolnak, hogy a furatot tartalmazó csőre, az úgynevezett bélesőTe gyűrüket vagy burokcsöveket húznak. A felhuzandó gyürük vagy burok csövek belső átmérője valamivel kisebb, mint a bélcső külső átmérőj e ; ezen okból előbbiek a felhuzás előtt megfelelő tágulás végett hevítendők. E gyűrük a felhúzás és kihülés után eredeti méreteikre visszatérni törekszenek, iniáltal a bélcsövet összeszorítják, de egyszersmind ezen csőnek ellen állása által ki is terjesztetnek, feszíttetnek. Egy csőre a körülményekhez képest három gyűrűréteg is fel lesz húzva. Az ezen eljárás szerint gyártott lövegcsöveket gyűrűzött vagy gyürűs csöveknek nevezzük. Ha a bélesőre befelé ható nyomással egyetlenegy burkot
279
húznak fel, mely a torkolatig vagy ehhez közel terjed, míg hátul a závárzat befogadására rendeztetik be, akkor az ily csövet but'kos esőnek hivjuk. Ha a burokra továJbbi erősítés végett, még egy vagy több gyürűréteget húzna.k, akkor gyűrűs burkos csövek keletkeznek. Ezeknek a többek közt az a kiváló előnyük, hogy a bélcső kicserélhető. Angliában, Oroszországban és Amerikában az acélsod ronyos szerkesztéssel is erősbítik a csöveket ; vagyis a bél csőre erős sodronyt orsóznak fel rétegenkint. Az így kelet kező sodronyburok azután ugyanazon hatást fejti ki, mint az igen vékony burokcsövek. B) A csövek bel ső berendezése. a) .11. furat, a huzagok alakja, mb'ete, száma, csavarzata és hossza.
A cső üregét furat- nak nevezzük. Középvonalát furat vagy esőtengelynek, a furat elől lévő nyílását torkolatnak végül oldalbatR,rlapjltit furat falak-nak hívjuk. A csőfurat a sima töltőűrre és a huzagolt részre oszlik. A huzagolt rész a lövedék vezetése végett csavarszerűen for duló barázdákkal, huzagokkal van ellátva. A csőnek ezen része huzagolt furat vagy öböl név alatt ismeretes. Ha az öblöt bármely részén a csőtengelyre merőlegesen átmetszük, akkor keresztmetszete egy úgynevezett huzagsok szöget mutat, amelybe (vagyis az ormózatok közti részbe) írbató legnagyobb kört szerkesztőkörnek, ennek átmérőjét pedig űrméret-nek vagy kaliber-nek nevezzük. A furatnak a buzagok közt kiemelkedő részeit ormóza loknak hívjuk. Azt a távolságot, mely egyik ormózatéltől a szomszédos ormózat éléig terjed huzagszélesség-nek, az ormózat két éle közti részt pedig ormózatszélesség-nek, végül a buzagalápnak a szerkesztőkörtől mért legnagyobb távolságát huzagmély ség nek nevezzük. A jelenleg használatos huzagszelvények közül legelter-. jedtebb a derékszögű, mely különösen a lövedékvezetés azon nemére alkalmas, melynél az ormózatoknak a vezető toldatok képződése végett a vezetőkbe kell vágódniok (ólom- és réz vezetés.). Az újabbkori kisürméretü, fémburokvezetésre berendezett ismétlő kézi lőfegyvereknél a központias alapú teknőalakú -
280
28 1
huza,gszelvény -je van alkalmazásban, mert ez, tekintettel arra, hogy a letompított élű ormózatok nem vágódnak bele a ve zeték anyagába, hanem arra oly nyomást gyakorolnak, hogy a lövedék a huzagokat teljesen kitölti, a lövedék legtökélete sebb vezetését biztosítj a. Ami a huzagok méreteit illeti, azokra nézve csak az jegyeztetik meg, hogy azok mélységé nek legalább akkorának kell lenni, hogy a lövedéknek a furatban való mozgása alatt a vezető toldatoknak a huza gokba fogódzását feltétlenül biztosítsák. A huzagok száma rendszerint az űrmérettől függ. A kis űrméretű kézi lőfegyvereknél többnyire 4, lövegeknél pedig 1 6-60, sőt ennél több huzagot alkalmaznak. A huzagok kanyarulatát csava/'zatnak, azt a hosszúságot pedig, amelyre a huzagok egy teljes fordulatot tesznek : csavarzathosszúság-nak nevezzük. A csavarzatot, aszerint, amint a huzagok balról felfelé és innét pedig jobbra és lefelé haladnak : jobbra forduló-nak, ellenkező esetben balra forduló nak hívjuk. Ugyanezen ma gyarázat szerint megkülönböztetünk job bra és balra {or duló huzagok-at. Elmélet szerint a huzagolt furat hossza akkora legyen, hogy a lőportöltet mozgató erejének teljes kihasználása épen azon pillanatban fejeztessék be, mikor a lövedék a torkolat ból kilép, A kevésbbé lobbanó hatású lőporok hosszabb csővet igényelnek, mint az erősebben lobbanó lőporok. A lövegek huzagolt furatának hossza gyakorlatias szem pontból rendesen akkor legcélszerűbb és legkedvezőbb, ha az a lőporkihasználás oly mértékéhez van szabva, melynél a cső megengedhető súlyára való tekintettel, a lövedéktől megköve telt sebességhez úgy a cső hossza, mint a lőportöltet mennyisége egyaránt alkalmazkodik. . Ehhez képest a lövegcsövek három nemét különböztetjük meg : ágyú-, mozsát:- és larackcsöveket. . .. Az ágyuk csövel leghosszabbak, a mozsarakel legrovldeb bek, míg a tarackok csövei az említett két lövegnem között álla.nak. S ez természetes is, mivel az ágyú vagy másként lapos pályáju löveg : lapos, nyújtott röppályával bíró lövedé kek lövésére (vízszintes tűzre) való, ellenben a mozsár, vagy más néven hajító löveg, meredek, erősen hajlított pályán hajítja lövedékeit, vagyis függélyes tűz által törekszik szét rombolni a hadi építményeket. A tarackok, pályáik termé-
..
* Az osztrák-magyar monarchia 8 mm.·es ismétlöfegyverei ezen huzagrendszerrel vannak ellátva.
szete szerint azon hézagot töltik be, mely a lapos és az erő sen hajlított röppályák közt támad ; ezért meredek pályájú lövegek-nek is neveztetnek. b) .il. tö ltöür .
A töltőür a töltet befoga.dására szolgál ; a lövedék akként fekszik benne, hogy a lövés alkalmával a huzagolt furatba lehetőleg központozottan nyomul be. Fémhüvelyekre berendezett lőfegyvel'ek töltő, illetve töl tényüre rendszerint sima, alakja pontosan a töltény külfelü letének felel meg, úgy hogy a t�mény a töltényűrt teljesen betölti. A lövedék a töltényhüvely gyengén kúpos alakja miatt, már a töltény bevezetésénél úgy fekszik, hogy tengelye a furat tengelyével egy irányba esik és ennélfogva lövés alkal mával lehetőleg központozottan lép a furatba át. Peremes töltények befogadására a töltényür perem ággyal bír. Fémhüvelyes töltények nélkül tüzelő lövegeknél a töltőűr két többnyire különböző méretű űrből és pedig : a töl tényűr-ből és lövedékűr-ből áll. A számos töltényűrszerkezetek közül eddig az úgyneve zett bővített töltőűr huzagolt lövedékűrrel bizonyult leg j obbnak. Ennél a bővített töltőűrt egy átmeneti kúp köti össze a huzagolt lövedékűrrel, mely utóbbit az ormózatok le reszelése által annyira bővítjük, amennyü'e a lövedék akadály talan bevezetéséhez szükséges. Ezen formánál a rézpántveze tésre szerkesztett löve dék annyira betolható, hogy hátsó vezető pántja a huzagolt furatot tökéletesen elzárja, miköz ben a lövedék tengelye is a furat tengelyével egybeesik. c) .il. csövek závárzatai.
A hátultöltő lőfegyverek furatát hátul mozgatható készü lékkel, a zává1'zat-tal zárjuk el. Töltés előtt a závárzatot kinyitjuk, a töltés befejezése után pedig bezá1juk, vagyis a furatot elzáró lapot, (lökőlapot) oly helyzetbe hozzuk, hogy a závárzat lövés alkalmával el ne tolódhassék. Mivel a lőfegyverek legfontosabb feltételét az képezi, hogy a furat gázhatlanul el legyen zárva, ennélfogva vagy a csövet, vagy a lőszert, vagy a závárzatot úgy kell szerkesz teni, hogy a gázkiömlés lehetetlenné váljék. A cső és závár zat közt lévő hézág tömítését clugasztás-nak, az erre szolgáló berendezéseket pedig dugasztószerek-nek nevezzük.
283
282
Minden závárzat az ütközőlapot tartalmazó zárolóból és az annak megmozgatására és rögzítésére szükséges alkat részekből áll Kézi lőfegyvereknél és szórólövegeknél a závárzat be fogadására mindig külön závárzattokot alkalmaznak, mely a csővel össze van csavarva. A lövegeknél a závárzat befogadására, a csőnek a töltőűrön túl hosszabbítolt része rendeztetik be. A kézi lőfegyverek závárzatait dugattyús-, csapó- vagy csukló-, � gerendely-�-'[. és törzsökzávárzatokra osztjuk. A j elenleg használatban lévő ismétlő lőfegyverek kizáró lagosan dugattyús-závárzattal vannak ellátva. A dugattyús závárzatot az jellemzi, hogy a hengeralakú zároló a závárzat többi alkatrészeivel együtt egy testben, a záró dugattyú- ban egyesíttetett, amely a szintén hengeralakú závárzattokban csakis a csőtengely irányában hátra és előre mozgatható. A záródugattyú vezetésére az oldalain levő vezető lécek és a závárzattokon az említett lécek alakjának megfelelő vezető horony ok szolgálnak. A závárzat kinyitása alkalmával a záródugattyú hátra mozgatásának mindig a határoló készülék- kel szabunk határt ; a töltények bevezetése a závárzattok hosszúkás kivágatán : a tölténymedencén keresztül törté�ik. A dugattyús závárzat elrekesztése kétféle módon eszkö zölhető. Az első módnál a zárolónak megfelelő alakú toldata, a závárzat bezárásakor, a závárzattoknak csak egy lapjára támaszkodik. (Mint a Kropatschek-féle ismétlő-puskán ál.) Az elrekesztés második módja oa zárolón lévő két rész arányosan fekvő toldat, az úgynevezett tám- vagy závárzat vagy zárószemölc..c;ök segélyével történik, melyek a · závárzat becsukása alkalmával a závárzattok megfelelő vájataiba fo gódzanak és ezáltal a zárolót rögzitik. (Mint a 95. mint. ismétlö-puskánál. ) Az elrekesztés első módját, mely már divatj át múlta, központon kivül (egyoldalulag) elrekesztő dugattyús závár zalnak, a második rendszert pedig központilag vagy rész arányosem elrekesztő dugattyús závc�rzat-nak nevezzük. . Ha a dugattyus závárzat kinyitása és becsukása csak egyenes irányú húzást, illetve betolást igényel, akkor azt egyenes húzású dugattyús závárzat - nak hívjuk ; ha azonban ezen kívül az elrekesztés céljából még a zárolónak vagy a * Wanzel-puska. ** Werndl-puska.
záródugattyú más részének önműködőleg történő vagy kézzel való forgatása is szükséges, akkor a závárzatot fogó du gattyús závárzatnak nevezzük. Lövés után a töltényt, a záródugattyúval összekötött töl tényvonóvat dobatjuk ki, mely célra rendszerint még egy külön hüvelylökő vagy kivetÓ is szükséges. A lövegcsövek závárzatai három csoportra oszthatók : dugctttyús-, csavar- és ékzávárzatok-ra . A lövegek dugattyús závárzatá-n!1k lényege abban áll, hogy a furat hátsó részébe egy hengeralakú dugattyut, mely kerülékalakú áttörettel bír, hátulról betolnak. Az áttörettel egy magasságban a cső is ki van fúrva. Ezen úgynevezett haránt- lyukon és a dugattyú áttöretén keresztül lesz dugva a haránt-henger, mely a záródugattyú hátramozdulását m eg gátolja. A csauarzávárzat-nál éles metszésű csavar lép a záró dugattyú helyébe. Miután azonban közönséges csavar alkal mazása mellett a be- és kicsavarás igen sok időt venne igénybe, azért úgy a dugattyú csavarmetszeteit, mÜlt a furat nőcsavarmetszeteit, több helyen hosszirányban lemetszik , mi által a megszakított vagy sO?'os csavart nyerik. Ezt a du gattyut tehát betolás után egy kissé meg kell forgatni, mire a kétféle csavar egymásba fogódzik s így a dugattyú a lövés számára rögzítve lesz. Az ékzávárzat-nál a zárolót ék képezi, mely a furat elzárása végett vagy a dugattyus závárzat haránthengere módjára, oldalról, vagy pedig függélyes irányban alulról fel felé a cső testébe tolatik. Ennek megfelelőleg megkülönböz tetünk vízSzintes- és függélyes mozgású ékzávárzcdokat. Utóbbiakat sülyedő ék- vagy reteszes závárzatok-nak is ne vezzük. Az ék závárzatok főnemei a gömb-ék- és lapos ékzávárzat aszerint, amint az ék hátsó felülete hengerfelületböl vagy sík lap ból áll. Mindkettő berendezésének lényege egy és ugyanaz. A vízszintesen mozgó ékzávárzatoknál, úgy az ék be szorítása, mint rögzítése, a hátsó éklap irányában ható csavar, a szorító csavar segélyével történik, melynek metszetei vagy közvetlenül a csőben lévő nőcsavarmetszetekbe, vagy pedig egy, külön a rögzítés számára alkalmazott nőcsavarreteszbe fogódzanak. Az első módot a tábori és hegyi lövegeknél, utóbbit a nehéz lövegeknél alkalmazzák. A gömb ékzávárzatok a Krupp-féle ágyukon nyernek alkal mazást, miért is elégségesnek tartjuk azt felemlíteni, hogy berendezésük a lapos ékzávárzathoz hasonló.
284
A tábori ágyúknál, alkalmazott 75. mint. lapos ékzá várzat leü·ását a következőkben adjuk : A záróék felső és alsó lapján egy-egy vezető léc van, mely a. cső éklyukának megfelelő alaku váj ataiba (horonyaiba) fogódzik. A felső vezető léc ki van egy bizonyos hosszuság ban váj va. Ebbe a mélyedésbe (határoló horony) belenyúlik felülről a cső falán keresztül érő végtámszeg, mely az ék mozgását akként határolja, hogy az ék csak annyira legyen kihuzható, mikép áttörete (a töltő nyilás) a csőfúrattal egy irányba essék. Az első éklap hengerded mélyedés ében fekszik 3, lökő lemez, mely az ék lövő helyzetében a töltőűrt elzárja. Ugyan csak az ékben fekszik az eltolható töltény szelence, mely ön működőleg töltő helyzetben szorosan a töltőürhöz simul. Az ékben fekszik továbbá a saját tengelye körül forgatható szo rító csavar is, melynek külső ágya a cső alakjának megfele lőleg hajlott fedőlemezben van, mely a záróék külső vég lapjára van felcsavarva. A szorító csavart egy forgattyú által forgatjuk . Az ék beszorítására és rögzítésére egy fél fordítás elegendő. Hogy azonban ezen elzárás feltétlenül biztos legyen, egy külön z(Írókészütéket is alkalmaznak. A nagyobb űrméretű lövegeknél a 80, mint. ostrom ágyúnál lapos ékzávárral van használatban. Ezen závárzat az ék külalakjára, az éknek az éklyukban való vezetésére, a mozgó töltőszelence stb. berendezésére nézve a 75. mint, tábori ágyú závárzathoz hasonló szerkezetű és ettől csak a csőcsavarral felszerelt szorító csavar szerkezete és a záró készülék hiánya által különbözik. A függélyesen mozgó ékzávárzatoknál, mint már említ tetett, a lapos ékből álló záró-éket alulról felfelé szorítják az éklyukba, melynek alsó nyilása valami vel nagyobb a felsőnél. A záróéknek az éklyukban való vezetése és mozgásán ak határolása azon pillanatban, midőn az ék a töltő helyzetbe kihúzatott, a leírt ékzávárzatokhoz hasonló módon történik. E rendszer egységes töltények bevezetését teszi lehetővé. Amint a fémtöltényekre berendezett lőfegyvereknél a tömítést-+< a töltényhüvely végzi, épp úgy a lövegeknél e célt az úgynevezett dugasztó szerel" szolgálják, melyek közül különösen a De Bange-féle (francia) « gomba» szerkezetű és az ékzávárzatú lövegeknél alkalmazott Broadwell·féle szerkezetű használatos. Minket közelebbről csak az utóbbi érdekel. * Tömités alatt azt értjük, ha a lövés pillanatában a cső úgy el lesz zárva, hogy gázkiömlés elő nem fordulhat.
28f)
Ez a Broadwell-féle acélból vagy rézből készült karika a töltényűr hátsó végében levő karikaá�yba� ��n el�elyezv� . , Sík hátlapja a dugasztó lapot kepezI, kuls � lapja p �dIg gömbfelület alakjáva.l bir. A závárzat becsukasa alkal lll:aval a tányérforma lökőlemez. dugasztó lapja o�y .�� or� san SImul a karika dugasztó lapJ ához, hogy a gazklOmles lehetetlenné válik. d) .!Lz elsütő m'Íivezetek.
Ezt az elnevezést viselik a lőfegyverekben lévő lőpor töltet meggyújtására szolgáló berendezések. A fémtöltények lőportöltete, a töltén� fe�ekére elhelye zett gyúszerre történt erős ütés ál,tal gyúJtatI�. meg. Az el.. sütés ezen nemét csappanto, elsutesnek nevezzuk. , A gyúszeg ütés ét az ütőrugó idézi elő. Eze� . �ugot a . lob banty1J, hozza működésbe, illetve azzal megfeszItJuk, egy másik külön műve zet, az ú, n. elcsatlantó készülék pedig a rugót a megfelelő pillanatban előre :ugt��j �. . Aszerint, amint a töltény fenekere utoszeg vagy li.akas gyakorol ütést, megkülönböztetünk ütős� eg- é� ka�a�: lobban tyú/wt. Előbbieket tekercsrugó-lobbantyuknak IS hIvJak. , l Kézi lőfegyvereknél az ütőszeg-lobbantyú (� t�ker� sru�ov � felszerelt ütőszeg) a dugattyús závárzat alkotó reszet kepezJ, mIg az elcsattantó készülék a závárzattokkal kapcsolatos. Az ütőszeg a zárolóban fekszik, és az ü,tőrúgó .�l �l és hátul a zároló fúratának végére tamaszkodJk. Az utoszeg végével a feszítő- vagy ütővas van összekötve, mell az elcs�t . tantó készülékkel a lobbantyú működésbe hoz�ta�ara sz ?lg�l. Az elcsattantó készülék egy forgathato �t l lentyt�-b ol, , Ct billentyü vagy elcsatta�ó- :�gó-ból �s � z el?s9' ttar::o cs �pbol alI. � . , Ha a závárzatot kmyltJuk, az utorugo on.mukodoleg meg� feszül · a závárzat becsukása alkalmával . pedIg az elcsattanto csap, � elyet a billentyű-rugó folyt�nosan fe�f� lé n'y 0m, � z . , . ütővasat megállítja, minek köve�kezt?ben az ;utorug ,o f� szult állapotban marad. Ha a billentyut mar. most � atra,fele ���zuk: az elcsattantó csapot lesülyesztjük, mIre a kll'ugodo, utorugo az ütőszeget előre csaptatja. A kakaslobbantyú képviselőjekén� az � sztrák- � agyar monarchiában a 73/77. mint. gyalog- �S vad�tszp�s�ak lob bantyúja szerepel. E rendszernél a bI�lentyu. �ls�tes alkal , mával az ú. n. agancs csapj át felfele nyo�Ja e� ez .altal annak orrát a feszítő nyugaszból (diófogból) kIemelI, mIre a kakas a gyúszegre csap. . , , .. A fémtöltényekre berendeze tt gyorstuzelo agyuknal SZIntén csappantó elsütést alkalmaznak. '"
286
287
Nem fémes töltényekkel tüzelő lövegeknél a dÖ1'zs- és villamos elsütés van divatban. Mindkettőnél a lángsugarakat a furatba nyiló tűzvezető ctlatornán keresztül vezetik a lőpor töltethez. Ha a gyujtás felülről a csőfalon keresztül a töltény. űrbe vezet, akkor azt egyszerü (első gyújtásnak, ha pedig a gyúlyukat a csőtengely irányában a závárzaton keresztül vezetjük, központi gyújtásnak nevezzük. Olyankor, mikor e két gyújtási nem oly módon van egyesülve, hogy a gyújtó csatorna ferde irányban a csövön és závárzaton keresztül a lökőfenék közepén a töltényűrbe torkollík, e gyújtás nemét központi felső gyújtásnak hívjuk. Nehogy a gyúlyuk idő előtt kiégjen, azt sohasem a cső fémbe, hanem az úgynevezett acélból vagy rézből készült gyúlyukcsapba fúrják. Jelenleg a gyúlyuk gázhatlan elzárására dugasztó gyuta csokat alkalmaznak, mely II gyutacshüvelyből és a dörzsölő készülékből áll . A gyutacs alsó részében van a duzzasztó töltet elhelyezve, melynek meggyújtása a dörzssodrony erős megrántása által történik. C) A csövek külső berendezése a lőfegyverek irányzása számára.
Hogy valamely lőfegYVel·t a cél biztos eltalálása végett a szándékolt találatpontra irányozhassunk, feltét)enül szük séges, miszerint irányzó vagy célzó szerkezettel legyen el látva. Ily szerkezetnek két pontból kell állania : az első és hátsó iránypontból, vagyis a célgömbtőkén ülő célgömbből és a rendszerint mozgatható irányzón levő nézőkéből. Megkülönböztetünk csapó- és keretirányzékokat. A pisz tolyok és forgópi�tolyokon azonban a csőre rögzített, az úgynevezett lörzsirányzékot alkalmazzák. A csapóirányzékoknál az irányzóval ellátoit irányzék csapó két irányzékpofa között egy szög körül forgatható és az irányzék fokozatának megfelelőleg rugó által beállítható. A keretirányzékok általában az irányzéktalpon forgat hatóan elhelyezett keretből állanak, melynek hosszában egy, nézőkével ellátott toló tolható el és a távolságnak megfele lően rögzíthető. A keretet az irányzékrugó segélyével fekvő vagy álló helyzetben tartjuk. Ha az irányzéktalp lépcsőzetes oldalfalakkal, po{ákkal bír, melyeken a lefektetett kereten lévő toló eltolható, az irányzékot lépcsőzetes ket'ctirányzéknak nevezzük.
Két egymásban eltolható keretet igen nagy lőtávolság nál szoktak alkalmazni. Ezeket kettős keretirányzéknak hívják. A lövegeknél az első iránypontot a kúpalakú célgömb csúcsa képezi, mely a cső ferriletének megfelelő helyén (rend szerint a középtájon vagy jobbról, vagy mindkét oldalról) be van csavarva. A lövegek irányzékai soha sincsenek a csővel állandóan összekapcsolva, hanem azzal csak szükség esetén köttetnek össze célszerű módon. A hátsó iránypont legmélyebb helyzetében a csőtengely től mindig ép oly táv01ságra van, mint az első iránypont. A lövegek irányzékai kizárólagosan pálcairányzékok, azaz egy fokoz attai ellátott irányzékpálcríból és a nézőke oldal eltolására szolgáló harántkarból állanak. Az irányzékpálcán rendesen a távolsági fokozaton kívül egy vonalfolcozat is szerepel, melynek egysége : a vonal, az irányzékvonal hosszának ezredrész ével egyenlő. A 75. mint. osztrák-magyar tábori ágyúk irányzék pálcáján a vonalfokozaton kívül látható távolságfokozatok közül a G. j elzetű a gránátok, az S. j elzetű pedig a shrap nelek számára való. A füstetlen lőpor rendszeresítésével a két lövedéknem egyenlő súlyúvá tétetvén, a 75. mintáj ú lövegirányzék i s módosulást szenvedett. Ezért a 75/92. é s 92. mint. lövegirányzékokon csak egy távolságfokozat és a vonalfokozat látható, azonkívül a 92. mint. irányzéknak hosszabb harántkara van, melynek beosztása a zéruspont jobb és bal oldalán 25 milliméternyire terj ed. Az osztrák magyar 80. mint. ostromlövegek irányzékai szilá,"d haránt karral és benne mozgatható nézőkével ellátott pálcairányzékok; távolságfokozatuk a tábori lövegekéhez hasonló, de szerke zetük már oly elmésen van készítve, hogy minden irányzék magasság számára a hozzá tartozó oldaleltolás a lőtáblázat b ól leolvasandó. A 75. mint. hegyi ágyúk irányzéka abban különbözik főleg az előbbiektől, hogy a nézők8vel ellátott harántkara az irányzékpálcán fel és le, vagyi,s merőleges irányban mozgat ható. Az irányzékpálca első lapján a különböző lövésnemek nek megfelelő távolságfokozatok és egy milliméter beosztás, a hátsó lapon pedig a lőtávolságfokozatnak a nagyobb lő távolságokra használandó folytatása látható. OlyankOl', mikor a cél a löveg felől egyáltalán nem, vagy igen nagy távolsága miatt nem eléggé tisztán látható, a közönséges irányzó-készülékeket nem alkalmazhatjuk. Ezért ily esetekben különleges irányzó szerkezetek (szögmérő mű-
288
289
szerek) szükségesek. E célra a libella negyedlőt használják , melynél a libella (szintező) egyik vége egy fokokra osztott negyedkör központjára esik, másik végére alkalmazott noniu sával pedig azt a szöget mutatja, melyet a cső tengelye a vízszintes iránnyal képez. A lövegcsöveknek rendszerint három ' fő részét külön böztetjük meg. melyeket helyzetük szerint előrész, középrész és hátsó- vagy fi/nékrésznek nevezünk. Az előrészen a torkolat mellett levő vastagítványt cs ő fejnek hívjuk. Azelőtt a csőfej aljában helyezték el a cél gömböt, újabban azonban a célgömböt a középrészen levő célgömbtoldatba csavarják be. A cső közepén vanIlak a csőcsapok, melyek a csőnek a lövegtalppal való összekapcsolására szolgálnak.
IV. A lőfegyverek állványai. a) A kézi lőfegyverek ágya.
A kézi lőfegyverek csövét különösen azért, hogy a fegy verek könnyen és biztosan legyenek kezelhetők, egy fa alkotmánnyal, az Ú. n. ággyal �apcsolják össze. Az ágy berendezése a puskák, karabélyok és kurtályok számára egyforma, míg a pisztolyok és forgópisztolyok szá mára az ágyat rendszerint egyszerű fogantyúval pótoljuk. . A rendszerint diófából készült ágyon megkülönböztetj ük az elő- és közép-ágyat, a tusanyakat és a tusát. Az előágy ban fekszik a cső ; fölszínének IUind a két oldalán teknő alakú vésetek : az ágyvájatok vannak. A középágy a závár zatot és a szekrényt fogadja be. Az újabb puskák csövét fedődggyal is beborítják. A csőnek; az ággyal való összekapcsol ása, a billentyű és némely ágyrész megóvá;sa, végül a szíj megerősítése vég�tt az ágyat különböző vasrészekkel, az Ú. n. foglalvánnyal Iat ják eL Ehhez tartoznak a puskalwrikák, melyek a csövet az előágy hoz, a hardntcsava1', mely a cső hátsó végét , vagy a závál'zattokot a középágyhoz kapcsolja, a sátorvas, mely a billentyűt és a tusaboríló, mely a tusa végét óvja, végül két szíjkengyel, az alsó és felső, melyek közül az előbbi a füles sínhez van erősítve.
b) A lövegtalpak.
A lövegtalpaknak az a rendeltetésük, hogy első sorban lőállványul szolgáljanak a lövegcsövek használatánál éí'l kezelésénél. A lövegek alkalmazása szerint a lövegtalpakat tábori-, hegyi-, vár-, mm;t- és hajólövegtalpakra. osztjuk. Mivel a tábori és hegyi lövegektől nagy mozgékony ságot követelünk, ennélfogva a talpak két nagy kerékkel vannak ellátva, hogy az összes fegyvernemeket követhessék. A hegyi ágyúk oly könnyűek, hogy egy-egy málhás állat hátán hordhatja a csövet, a másik a lövegtalpat s a harmadik a mozdonyt, ha hegyes vidéken és rossz utakon kell a löveget szállítani. Szekerekkel j árható terepen azonban ezeket a lövegeket szintén kocsi módjára vontatják. Az említett többi ágyúk talpain négy apró kerék csakis azért van alkalmazva, hogy az ágyú a gázoknak az ágyúra gyakorolt visszalökésé nek némileg engedhessen s így a talp ellenálló képessége módfelett igénybe ne vétessék. A várlövegeket, tekintettel a számukra kijelölt feladatok sokféles�gére : ágyúk-, tarackok- és mozsarakra. osztjuk. A mozsarak lőállványait rendesen szánoknák nevezzük. Az ágyú- és taracktalpak azon szempontból, hogy minő harcra alkalmaztatnak, különböző nevűek. Így vannak ütegsánc- vagy gátonylövegtalpak oly löve gek számára, melyeket lövegfedezékekbe (ütegsáncokba, gáto nyokba) állítunk és amelyek vagy mellvéden át (padról), vagy pedig csekély lőrésen keresztül tüzelnek. 2. Gát-lövegtalpak, melyeket az egyes erődítések fedetlen (nyilt) gátján alkalmazunk. Nálunk ezen célra főképen a vcir-lövegtalpnak és sülyesztő- lövegtalpnak nevezett löveg talpakat alkalmazzák. A sülyesztő-lövegtalp arra szolgál, hogy igen magas fekvésű erődművek gátján álló lövegek nagy sülyesztő szögek alatt tüzelhessenek. 3. Erődbolt - lövegtalpak, melyek arra valók, hogy a löve geket csekély magasságú, lőmentesen fedett helyiségekben, úgynevezett erődboltokban alkalmazhassuk. A lövegek tehát lőrés eken keresztül lőnek. 4. Mart-löuegtalpakat nehéz martlövegek számára alkal mazunk akkor, ha ezek állandó martgátonyok felszereléséhez tartoznak. Újabbkori erődítéseken a lövegeket egy kisebb vízszintes irányban forgatható vértkupolábitn akként állítják fel, hogy a vértes-kupola lőrés én keresztűl bármely szükséges emelék Ált,
Ism , Tú r'a, Il.
19
29 1
290
mellett lőhessen, mely alkalommal a hátralökés vért kupolára vitetik át. Ezeket a vértkupolákat vértes lövegtalpak nak is nevezzük. A szórólöveg felállítására szolgáló lő állványt szórólöveg állványnak, azt az állványt pedig, melyre közönséges ismétlő puskát helyezünk azon célból, hogy bizonyos meghatározott területet pásztázzunk, vagyis tüzünk hatáskörletében tarrtsunk és hogy a lőgyorsaság legmagasabb fokát biztosítsuk, puska talpnak nevezzük. Nehogy a várlövegek talpai, különösen nedves időjárás esetén, a talaj ba sülyedjenek s így a lövegek kezelése igen megnehezíttessék, a lövegeket talpaikkal együtt lövegaljaza tokra, röviden szólva, ágyazatokra szokták helyezni. Ezen ágyazatok rendszerint gerendából, újabban vasból készülnek és forgathatásuk végett görgőkkel vagy kerekekkel vannak ellátva, melyek ívalakú vassíneken járnak. A régibb lövegek talpai fából készültek, az újabbkoriak azonban immár teljesen vasból és acélból gyártatnak s szer kezetük szerint oldalas lövegtalpaknak neveztetnek, mert két talpoldalból állanak. A talp elől lévő részét a homlok, hátsó részét pedig a mozdonytusa alkotja. A talpoldalak vagy egy mással egyenközűek, vagy a mozdonytusa felé összehajlók. A lövegtalpakon a cső fektetésére az úgynevezett cs ő csapágyak vannak alkalmazva. A járművek gyanánt alkalmazandó lövegtalp akat, mivel tengellyel, kerékkel stb.·vel vannak ellátva : kerekes löveg lalpaknak nevezzük. Azon mozsárállványokat, melyeket lövésre kerekek nélkül alkalmazunk, mozsá'rszánoknak nevezzük, megkülönböztetésül a tengellyel és kerekekkel biró mozsártalpaktól. A vízszintes helyzetben levő cső torkolatának a talajtól vagy az ágyazattól számított távolságát a lövegtalp tüzelő magasságának nevezzük. A csövek magassági irányzása számára, minden löveg talpat irányzógéppel látunk el, melynek segítségével a cső fenékrészét emeljük vagy sülyesztjük, mi által a cső a csapok tengelye körül forgatható. Az irányzógépek vagy csavaros, vagy fogasíves irányzógépek. Előbbi egy függélyes lapos menetű csavarorsóból, t. i. az irányzócsavarból áll, mely fémből készült nőcsavarba fogód zik ; utóbbi a lövegtalp oldalaihoz erősített fémlemezbe (irányzógép-feszitékbe) van beeresztve. Az irányzócsavar az irányzókereszt fogantyú segélyével lesz fel- vagy lefelé for gatva, mely a cső fenékrészéhez támaAzkodik. Az újabbi lövegeknél, hogy az emelék változtatására a
szükséges időt l'övidítsék, kettős csavaros irányzógépet hasz nálnak. Nehéz martágyúknál, továbbá tarackok- és mozsaraknál pedig még előnyösebbnek bizonyult a fogasíves irányzógép alkalmazása, A lövés által előidézett hátralökésnek a lövegtalpra gya k?rolt kár? s hatását csökkentendő, a löveg hátrafutamának p��lanatn�l , I? egakadá!yozása vagy fékezése végett fékező kotelet.. lovest vagy hairafutamfékel vagy egyéb a hátrafuta mot csökkentő szerkezeteket (hátrafutam emésztőket) alkal maznak. A fékezőkötéllel a hegyi löveg ek kerekei akként lesznek megkötve, hogy forgásuk megakadályoztassék. Hátrafutamfékek gyanánt dörzsölőfékeket és víznyomású {ékeket használnak. A dörzsölő fékek segélyével a kocsikerék-fékekhez ha sonlóan vagy a kerékágyon, vagy a keréksínen akkora surló dás,t idézünk elő, mely a kerék forgását megakadályozza, Ez legmkább a tábori lövegeknél nyer alkalmazást. A dörzsfékek külön nemét az önműködő kötélfékek képezik. Újabban azon ban a használatból ezeket is a hátrafutam emésztők kezdik kiszorítani. A hátrafutam emésztők közé tartozik mindenekelőtt a :;a-:.kantyú, t. i. a lövegtalp mozdonytusáján megerősített eros kapa, mely a hátrafutam kezdetén a földbe hatol és ekként a további hátrafutamot megakadályozza. A sarkantyú val többnyi;e bizonyos számú erős rugók kapcsolatosak, melyek a hatrafutam alatt megfeszülvén, visszahatásukkal a löveg önműködő előremozgásához szükséges erőt szolgáltatják. Hasonlóképen működik a horgonyos fék is, ez a löveg t�p előr?sze alatt függő kapából áll, melynek huzó rúdj ával eros rugok kapcsolatosak ; eme a hátrafutam következtében megfeszülő rugók hatása a löveget lövés után megint előre huzza. mOzsa:,akon, hol a kis szánkón fekvő lövegcső az alsó . . A lpto , lovegt ;t �, fugge.tlenül moz?,ghat, a hátrafutamot víznyomá sos fek csok� entl, mely eros csavaros rugókat feszít meg, amelyeknek vIsszahatása a lövegcsövet megint visszavezeti a tüzelő állásba. A tábori és vár-Iövegek talpait tovaszálIításuk végett egy két�e:,ek.ű előállvány, t. i. az előkocsival vagy mozdonnyal valo osszekapcsolása által, négykerekű járművé alakítjuk át. Ezt az összekapcsolást felmozdonyozásnak, a kettőnek tüze lés végett való szétválasztását pedig lemozdonyozásnak nevezzük. 19*
293
292
Minden mozdony főalkatrészét a vasból készült mozdony állIlány képezi, mely megfelelő módon kerekekkel és tarto zékkal felszerelt vastengelyen ül és amelyhez a húzókészü· lékkel felszerelt rúd van erősítve. Az állványra a mozdony s::.ekrény lesz helyezve, mely a lőszer befogadására és a kezelő legénység egy részének szállítására szolgáL A lövegtalpnak a mozdonnyal való összekapcsolására vagy a mozdonyállványhoz erősített mozdonyhorog, vagy egy mozgó kanyarcsapszeg szolgáL A tábori ágyúkat mindig a mozdonyhoroggal kapcsolják össze, minélfogva a j árómű nagyon haj lékonnyá válik. A kanyarszeges kapcsolást a várlövegeknél alkalmazzák ; az erre berendezett mozdonyokat üteg sánc- vagy gátony mozdonyoknak nevezzük. A felmozdonyozott lövegeket lovakkal vontatjuk. A lova kat rendesen párosával fogjuk be s megkülönböztetünk kettős, négyes, hatos és nyolcas fogatokat. v.
A lőfegyverek hatása, használata és alkalmazása. . Emberek harcképtelenné tevés ére vagy tárgyak szét rombolására alkalmas tárgyaknak (lövedékeknek) valamely indító erő segítségével kisebb vagy nagyobb távolságra való hajítását lövésnek nevezzük. Hosszabb időtartamon át foly tatott . lövést tüzelésnek is nevezik. A lövedék útját, mely mindig az indulási irányból lefelé eltérő, tehát parabolához hasonló görbe vonal, löuedékpályának és ha e pálya igen . magasra emelkedő görbe vonal, akkor a lövést hajításnak vagy vetésnek nevezzük. A lövedékpálya alakjára több tényező gyakorol befolyást, Ú. m. a lőfegyvernek helyes irányítása (célzás), az indító erő nagysága, a lövedékre röpülése közben ható légáramlatok stb. Ezenkívül még a lövedék súlya sem felel meg mindig tel jesen a megállapított súlynak. Mind e tényezők hatása annál nagyobb, minél nagyobb távolságra repül a lövedék s követ kezőleg a találás valószínűsége annál csekélyebb, minél távolabb lévő céltárgyra lövünk vagy hajítunk. A hadsel'egünkben használt 1 888/90. évi ismétlő puska indulási sebessége 620 méter, a 90. és 95. mintájú karabélyé 580 méter. Mindkét fegyver legnagyobb hordképessége
5000-5500 lépés. Ha 2500 lépésre lövünk, akkor a lövedék pálya a 88/90. mint. puskánál 68'6, míg a karabélynál 56'5 méterre emelkedik a vízszintes földfelület fölé. Azt a tért, mely fölé a lövedék em bermagasságnál magasabbm nem emelkedik, pásztázott térnek mondják. Hadseregünk pus káival ha 600 1épésnyi vagy ennél kisebb távolságra álló ellenséget célbavesznek, a lövész és a célbavett ellenség közötti tér egész hosszában pásztázva lesz. A legpontosabb célbavevés mellett is, a töltetül használt lőpor s a J övedék minőségének és súlyának a szabványostól való - habár csekély - eltérései miatt, a lövedék néha a célpont mellett fog elhaladni, ezt szórásnak nevezik. A szórásnál fogva tehát a lövedék vagy a célpont fölött (magassúgszórás) vagy oldalt mellette (szélesség.szórás) repülnek el. Az ugyanazon pus kából a cső azonos fekvése (állványon) mellett kilőtt bizo nyos számú lövedékek pályái kúpidomú térben fekszenek, melyet a puska szórúskúpjának, az ennek közepén képzelt pályát pedig középső lövedékpályának és azt a pontot, mely · ben ez utóbbi a céllapon áthalad, középi;ó' találatpontnak nevezik. Ezer lépésnél nagyobb távolságokra a lövedékek szórása már oly tetemes, hogy csak egész osztagok lövése által (osztagtűz) és ekkor is csak azon esetben várható jó ered mény, ha alkalmas, nevezetesen a lőirányban eléggé kiter j edt (mély) célokra lőnek s ha a távolság legalább megkö zelítőleg ismeretes. Megkülönböztetünk csatár-, össz- és gyorstüzelést. Csatártüzelés közben a rajvonalban levő katona akkor lő, amikor valószínűnek tartja, hogy a célba vett ellenséget el is találj a. Ö ssztüzelést a sor· és rendben levő csapatosztagok vagy rajok, parancsnokuk vezénylésére alkalmaznak, ennek az az előnye, hogy a tüzelés iránya és gyorsasága a parancsnok által szabályozható és a hatás jobban megfigyelhető, ezért kis (egész 500 lépésig) és középső (500-1000 lépésig) távol ságokra, amikor csak lehetséges, nagy távolságokra pedig kizárólag össztüzelést alkalmaznak. A gyorstüzelést, melynél minden csatár lehetőleg sokszor lő (de mindig célozva), csakis döntő pillanatokban rendelik el, mert a csatárok nagymérvű izgatottsága a célzást meg nehezíti s ezenkívül a csatárok rövid idő alatt igen ki merülnek. A hadseregünkben használt 90. és 95. mint. ismétlő puskából kilőtt lövedék száraz fenyőfába 100x -re 72, 600x -re 35 cm-re, száraz tölgyfába 100x -re 36, 600x 're 1 9 cm-re,
294
laza, száraz kerti földbe 100x -re 5 1 , 600x -re 2 2 cm-re' döngölt száraz kerti földbe 100x -re 50, 600x -re 27 cm-re döngölt száraz agyagba 100x -re 50, 600x-re 29 cm-re, homok� ba 100x -re 20, 600x-re 7 cm-re, trágyán 100x-re 1 50, 300x -re 1 00. cm-re hatolnak be. Egy tégla vastagságú tégla fal ellen klsérl �tképen folytatott tüzelésnél meggyőződtek, hogy a 200x-nyI lőtávolságra kilőtt lövedékek azon át nem hatoltak, 40 puskával végrehajtott öt össztüzelés azonban a téglafalat annyira megrongálja, hogy azt a lövészek könnyen ledönthetik. Termésk�,ből épít�tt falakba lövedékeink a hézagokba 1 5, , magaba a kob e pedIg csak 3-4 cm. mély teknőalakú be nyomásokat okoznak. . Ha bárminő talajra, hó - vagy vízfelületre lecsapó löve déknek lövedékpályája s a felület közötti szög nem igen nagy, akkor a lövedékek nem akadnak meg, hanem a le csapódás után tovább repülnek ; - ezt gurulásnak nevezik. Lövedékek, melyek függőlegesen felállított vastag vaslemezre találnak, teljesen szétzúzódnak s a lövedékrészecskék sugár alakban mintegy 10-15x -nyi távolságra szétfröccsenek. Had seregünk gyalogosai egy perc alatt gyorstüzelés alkalmával kilencszer-tíZjlzer, össztüzeléssel pedig négyszer-hétszer lőnek célozva. A csapatokkal a harctérre vonuló tüzérség ágyúiból (9, 8 és 7 cm. űrméretűek) erős lőportöltéssel lőnek űrlöve dékeket szilárd tárgyak szétrombolására és 1000x -nél köze lebb levő ellenséges csapatokra és végre gyúj tó lövedékeket épületek, kazalok stb. meggyujtására. A tüzérség lövedékei 6000x-nyi távolságra hajíthatók, de csak kiterjedt célok ellen lőnek 3000x-nél nagyobb távolságokra. A tüzérség megkülönböztet : kis távolságot 1000 lépésig, középtávolságot 1000-2000 lépésig, nagy távolságot 2000 lépésen felül. Lövedékek hajítása 500-3500 lépésre alkalmazható. Födözékek m ögött levő ellenségre rendszerint shrapneleket vagy űrlövedékeket vetnek, illetve hajítanak ; 1 500 lépésnél nagyobb távolságokra azonban sokszor lőhetnek is, mert ekkor a lövedékpálya leszálló ága igen meredek. Gyujtó lövedékeket 500-2500 lépésig haj ítanak ; nagyobb távolságokra és ellentálló céltárgyakra pedig lőnek. A kartácsok hatása sík és kemény talaj on 600-700 lépésig terj ed. A gyujtólövedék csak akkor gyújt meg gyulékony tár gyakat, ha azokban megakad, vagy legalább egy ideig benn marad.
295
Az üdövedékek 1000 lépésre 9 1 cm. vastag téglafalon , athaladnak s e közben szétrobbannak ; a vékonyabb téglafalat átlyukasztják s azután robbannak szét. I?ö�gölt , földből készíte�t védőgátakba az 1 000 lépésről " t urlovedekek _ lot 1 ·4-2 meterre hatolnak be. A levegőben , szetrobbant shrapnel részei 900-1 000 lépés hosszú és 190- 280 lépés széles területre csapódnak le. Aszerint, amint az ágyúnak a lövés utáni hátrafutását m �gakadályozzák vagy nem, mely utóbbi esetben az ágyút mmden lövés után ismét előbbeni helyére vissza kell tolni, az ágyúval egy perc alatt négyszer, illetőleg háromszor lőhetnek. A lövegek tűzhatásának minél j obb kiaknázása végett, a lövegeket sohasem egyenkint, hanem mindig osztagokba vagyis ütegekbe egyesítve alkalmazzuk. Hadseregünkben a gyalogüteg 8, a lovagló üteg 6 tábori 9 centiméteres ágyú ból, a hegyi üteg pedig négy 7 cm-es hegyi ágyúból áll. Az üteg tűzharcában a tűz következő nemeit különböz tetjük meg : 1 . Az üteg tűz, ha az üteg lövegei, megfelelő szünetek betartása mellett sorrendjükben tüzelnek. Ez a tűznem a nem mozgó célok ellen lesz alkalmazva, amikor a tüzelés aránylag lassan folytatandó. 2. A {élütegtűz, ha a félüteghez tartozó lövegek, az üteg tű �höz hasonló módon tüzelnek. A félütegtűz akkor rendel tetIk el, ha nem mozgó célok ellen a tűz élénksége foko zandó. 3. Az össztűz, még pedig mint ütegössztüz, ha az üteg összes lövegei az ütegparancsnok vezényszavára, vagy mint félüteg-össztűz, ha a félütegek lövegei a tűzvezető szakasz parancsnok vezényszavára egyidejűleg süttetnek el. 4. Kilüzelő össztűz, ha az összes, lövésre kész lövegek vagy ezeknek egy része az ütegparancsnok figyelmeztetőjére azonnal elsüttetnek. 5. Egyes tűz, midőn minden egyes löveg. a töltés és irányzás bevégzése után, a lövegirányzó vezényszavára lő. Az ütegössztűz, kivált az ezred (ütegosztály) tűzharcában a lövések könnyebb megfigyelhetése végett, végül acélgranátok nak. vértezett céltárgyakra való lövésénél, a félütegössztűz pedIg csapatok csoportosításai, szorosok kijáratai és szilárd tárgyak elleni tüzelésnél minél nagyobb hatás elérése végett, esetleg belövés alkalmával a lövések biztosabbb megfigyel hetése céljából, végül az egyes tűz csak kartácsok vagy ezeket pótló shrapnelek lövésénél alkalmazandó.
297
296
VI.
Kézi lőfegyverek. A) A kézi lőfegyverek fejlődése történetének vázlata.
Puskaponal töltött lőfegyvereket csakis a XIII. század ban �ezdtek használni. Legrégibb nyomát egy a szt. -péter vári Azsia-muzeumban lévő, a XIII. század első feléből való arab kéziratban találták, melyben egy tudós arab a puska porral töltendő lőfegyvereket írja le. A történelem szerint is arabok használták fel először (1 273) a puskapor gázait kőből készített lövedékek hajítására. A XIV. század második felében már nemcsak ágyúkat, hanem puskákat is használtak. A legelsőkről 1 364. évben történik említés, midőn Perugia városa 500 rövid «puskát» készíttet. Ezeknek főrészét a körülbelül egy arasznyi hosszú ságú bronzcső képezte, melynek külső alakja az akkori löveg csövekéhez hasonlított, de végébe, mely üres hengerből állott, fogantyút képező ágy gyanánt, egyenes fadarab dugatott. Később a csöveket kovácsolt vasból készítették. A cső hátulsó elzárt végén gyujtólyuk volt, melyen át kanóccal gyujtották meg az ólomgolyó mögött lévő lőport. A gyujtó lyukon gyakran csappal ellátott kis fedő volt, hogy a ned vesség ne érj e a port ; a gyalog lö� észek többnyire a földbe szurt villa-állványra támasztva lőttek e puskákkal. 1424 körül már kigyós kanóctartóval és rövid idővel ezután sárkány- vagy kakasfej -idomú kalapáccsal -- a sár kánnyal vagy kakassal látták el a puskákat. Egy �illentyű megnyomására az égő kanócot tartó sárkány (kakas) úgy csapódott le, hogy az égő kanóc a gyujtólyukba ért. Ugyan ekkor alkalmaztak már célzókészülékeket s a lőpornak meg az ólomgolyónak a csőbe való belökésére szükséges töltő vesszőt is már az ágyba vájt váj úba dugták. Főleg kétféle nagyságú puskát használtak a XV. század ban : az egyszerű haquebuse-t (fél ktlompóst) és a főleg vár harcokban használt kettőst (kettős kampós és dupla kettős kampóst) ; az előbbinek csöve rövidebb (1 méter) volt, mint az utóbbié, melyet gyakran kerekes talpra is fektettek ; 1 1j'J,-2 méter hosszú csövéből 400-500 grammot nyomó ólyomgolyót lőttek. Alba herceg 1521 -ben a spanyol hadseregben a mus ké ldt honosította meg, melyet lövés céljából villára fektettek és mely a golyót már 300 lépésre lőtte. _
_.
A XVI. század elején találták fel a kerekes lobbanlyút, mellyel nem folytonosan égő kanóccal, hanem kovának acél laphoz való ütődésével előidézett szikrákkal gyujtották meg a lőport. A XVII. században a gyujtólyuk fölé alkalmazott serpe nyőnek tengely körül forgatható fedelére erősítették azt az acéllapot, mely a rugóval lecsapásra indított kakasnak ková jával a serpenyőben levő puskaport meggyujtotta. A le csapó kova ugyanis annyira felemelte a serpenyő fedelét, hogy a szikrák a serpenyőbe juthattak ; a kakasnak vissza huzása után pedig egy gyenge rugó a fedelet ismét a ser penyőre szorította. A puskák űrmérete eleinte igen nagy volt, hogy a golyó a vérteken is áthaladjon ; abban a mérv ben azonban, amint a harcosok mozgékonyabbá tevése miatt a vérteket mindinkább mellőzték, a puskák űrméreteit is kisebbítették s ezzel az egész puska súlyát is csökken tették. Itt nem lesz talán érdektelen felemlíteni, hogy a katona ságnál eleinte a csapatoknak csak egy csekély részét fegy verezték fel puskákkal. Amint a puskások számát szaporítot ták, mindinkább érezhetővé vált az a hátrány, hogy a végső összeütközés alatt, amikor ember ember ellen harcolt, a pus kásnak a puskát el kellett dobnia, hogy kardját kiránthassa és használhassa. E bajon úgy segítettek, hogy rohamkor vadászkést vagy erős, hosszú tőrt : szurony t, hengerded nyelé vel a cső végébe dugtak s az ekként lándzsává alakított puskával vívtak meg az ellenséggel ; később a XVII. század ban a szurony nyelét úgy alakították át, hogy a cső külső oldalához akként volt erősítve, hogy feltűzött szuronnyal lőni is lehessen. Ezentúl a törekvés főképen a lőgyorsaság fokozására irányult. A XVIII. század eleje óta a puskaagy hátulsó részének, a puskatusnak már az irányzáshoz megfelelőbb alakot adtak s ugyane század 30·as évében a csaták alatt nem elég tar tósnak bizonyult fatöltővesszők helyett vasból készítetteket adtak a katonáknak. E században a katonai puskákból 10 g. lőporral 28 g . ·os ólomgolyókat lőttek ki. Hogy gyorsan tölthessenek, a cső ürmérete nagyobb volt a golyó átmérőjénél, ami a találás valószinűségét igen csökkentette. Ha ráértek, akkor a golyót szöszszel vagy rongyokkal burkolták be, hogy a puskapor gázok egy része a csőfal és a golyó közötti hézagon át el ne illanhasson. Készítettek ugyan akkor is már huzagolt (vontcsövű) fegyvereket, de nem ismerték még a módot, mely-
298
lyel nagy erőmegfeszités és időveszteség nélkül a golyót a huzagokba szoríthatták volna. A huzagok alkalmazása által pedig két előnyt érünk el : az egyik az, hogy a huzagokba szoritott lövedék és puskacső falai között nem marad hézag s következőleg a puskapor összes gázai a lövedékre gyako rolnak nyomást, a másik pedig az, hogy a csavarvonalat követő huzagok a lövedéket saját tengelye körüli forgásba hozzák, miáltal a csövön kívüli pályája nyújtottabb lesz ; e két előny összeredménye az, hogy a lövedék nagyobb távol ságra l'epül és a cél eltalálása valószínübb lesz. A lövedéknek a huzagokba való szorítását eleinte azzal akarták elérni, hogy tojásdad alakú lövedékeket használtak (Delvigne és Thouverin-lövedékei) ; később (1849) Minie fran cia százados kupban végződő hengera.laku lövedékeket ön tetett. A henger fenekét kúpalakú mrlyedéssel látta el, melybe vasból készített éket tett, melyet a lőpor gázai mélyebben szorítottak a lövedékbe, ezzel az utóbbinak kitágulását s következőleg a huzagokba való behatolását idézve elő. Mihamar meggyőződtek azonban, hogy a vasék fölösle ges és hogy elégséges maga a kivájás is, mert az abba toluló lőporgázak maguk is képesek a lövedéket annyira kitágítani, hogy a huzagok betöltessenek. A kitáguló lövedékek alkalmazása ugyan nagy haladás volt, de mégsem oly fontos, mint annak a kérdésnek cél szerű megoldása, hogyan lehessen a lövedéket közvetlenül a cső hátulsó részébe tenni, anélkül, hogy a betevésre szüksé· ges nyílás s ennek elzárására szolgáló készülék között hézag maradjon, melybe a gázok behatolhatnának s feszítő erejük kel a zárókészüléket elronthatnák. E kérdés megoldása, bár azon már a XV. század óta folytonosan fáradoztak, csak a XIX. század elején sikerült. 1812-ben ugyanis I. Napoleon, Pauli puskaművesnek szaba daimat adott a hadicéloknak is igen jól megfelelő hátultöltő puskaszerkezetekre, melyet későbben még tökéletesbítve a. Lefaucheux puskáknál alkalmaztak. Pauli gyárában dolgozott Dreyse János Miklós, aki 1 836-ban a porosz hadsereg szá mára készítette az első hátultöltő úgynevezett ('gyutűS)) pus kákat, melyeket már nem gyujtólyukon át kellett elsütni, hanem a cső belsejében lévő gyúszernek felrobbantása gyuj totta meg a töltény lőporát. Már e század eleje óta ugyanis a kováspuskák lassankint gyutacsos (kapszlis) puskákkal pótol. tattak, melyeknél ütés álta.l felrobbanó szerrel megtöltött kis fémhengerkéket « csappa,ntyuk» -at tettek a gyúlyukcsapra. Elsütéskor egy erős rugó hatása következtében a kaka.s a
299
gyutacsra ütött s ezzel azt felrobbantotta, melynek szikrái a gyújtócsatornán át a lőporig hatolva, azt meggyujtották. Dreyse a lövedéket s a puskaport egy kemény papir hüvelybe helyezte, mely utóbbinak fenekére gyutacsot tett, melyet elsütéskor a töltény mögött fek�ő tekerc�rugó végére . alkalmazott acéltű keresztül szúrt s az e közbem súrlódassal a gyutacs róbbanószerét meggyujtotta. . . Ily gyutűs puskákkal vívták a poroszok az 1 86�-Ikl � s 1866-iki hadjáratokat s ezzel bebizonyították -- amIt addIg kétségbevontak - hogy a hátul töltő fegyverek hadicélokra is alkalmazhatók. Nevezetes haladást indítottak meg az ötvenes években az amerikaiak azzal, hogy a töltény három főalkatrészét : a lövedéket, a lőport és a gyutacsot egybefog�aló hüvely.�, nem papirból, hanem vékonyra hengerelt femlemezekbo� készítették. Az 1 866-iki hadjárat után valamennyi európaI hadsereg hátulról töltő fegyvereket gyártatott, vagy legalább egyelőre - a l'égi előltöltő fegyvereket, hátultöltőkké alakí tották át. Így Ausztriában a Wanzl-1'rendszerre alakították át a fegyvereket, melyek « 67 évi mint. puska (k�.rabély, kurtál�))). elnevezést nyertek. E fegyvereket hadseregunkben a 67. em mint. Werndl závaTzatu gyalog- és vadászpuskák követték. De mivel 70-71-iki háború tapasztalatai beigazolták, hogy e puskák sem felelnek meg a követelményeknek a 73-77. évi mint. gyalog- és vadászpuskák rendszeresíttettek. . E puskának berendezése a következő : a 1 1 mm.-es furat (j jobbraforduló, állandó csavarzatú huzaggal van ellátva, a csavarzat hossza 724 mm. Célzó készülék gyanánt a torko lathoz közel elhelyezett célgömbbel ellátott célgömbtőke és egy a III. fej. c) pontj,ában leírt : lépcső- és kettős keret irányzék szolgál. Závárzata a Werndl-féle gerendely· závárzat, melynek závárzattokja a cső hátsó végére csavartatik és a zárhenger befogadására, valamint ennek forgatására van berendezve. A záróhenger, egy a csövet majdnem párhuzamos tengely körül forgatható s oldalán vályualakú mélyedéssel van ellátva. E mélyedés (töltő-vályú) a záróhengernek bahól jobbra fordítása által a föl színre kerül és a cső hátsó végnyílását kitárja s ezzel a töltés végrehajtását lehetővé teszi. Az els� téskor a lobbantyú kakasának ütőlapja a gyuszegre csapódIk és ennek hegyét a záróhengerből ki, a töltény fenekében .
* Felfelé forgatható zárócsappal van ellátva, mely két csuklyójánál fogva a závárzattokkal kapcsoltatott ös.sze.
300
30 1
megerősített csa.ppantyúra taszítja, miáltal a gyujtóanyag s a lőpor meggyúlad. E puskához kard szurony tartozik. Németországban megmaradtak már a gyutűs puskánál alkalmazott dugattyús závárzat mellet, melyett j elenleg is kizárólagos an alkalmaznak. A 70-es években keletkezett dugattyús závárzat rend szerei (7 1 mint. Mauser, 71 mint. Beumont, 7 1 mint. Ber dán stb.) már meglehetősen nagy lőgyorsasággal rendelkeztek ; mindazonáltal harcászati tekintetből a lőgYOl'saságot fokozni kellett. Az erre való törekvések az ismétlőfegyverek szerkesz tésében nyilvánultak meg. A puskaművesek és tűz érek ugyan már a XV. század óta folytonosan tettek kisérleteket oly lőfegyverek szerkesz tésére, melyekből félbeszakítás nélkül többször egymásután lehessen lőni ; fáradozásuk azonban sikertelen volt addig, amíg fel nem találták az egységes töltény t. Amint ez meg történt, előbb ismétlő pisztolyokat (revolvereket) készítettek s miután ezek beváltak, eleinte ezek mintájára, később más szerkezetekkel - melyeket alább fogunk röviden ismertetni ismétlő puskákat is készítettek. Ezen puskák legelső képviselőjeként a Spencer-féle amerikai karabélyt említjük fel. Ezt a fegyvert azért, mivel a töltényeket befogadó tár a tusában volt elhelyezve, tusa tcírú ismétlő-fegyverek-nek nevezték. Habár e fegyverek későbben tökélyesbíttettek, mindazonáltal hátrányaik miatt hadicélokra csak korlátoltan alkalmaztattak. Ugyanis a többek között az volt a főhibájuk, illetve hátrányuk, hogy a závárzat meglehetősen bonyolult szerkezetű volt, továbbá hogy a tár kevés töltényt fogadott be s ezeknek a csőbe való adogatása a tusanyakon keresztül történt, mely ez által annyira meg gyengíttetett, hogy igen könnyen eltört. Az ismétlőpuskák második csoportjánál a tár a cső alatt az ágyban helyeztetett el ; ezen fegyverek előágytárú ismétlő· fegyverek nek neveztettek. Egy idetartozó, t. i. Henry-rend szerű puska, az 1 86 1 - 1 865 években lezajlott amerikai pol gárháboruban is szerepelt ; belőle későbben a Henry- Win c hester- és a Vetterli-rendszer fejlődött ki. Az európai államok közül Sváj c rendszeresítette először hadi fegyverül az ismétlő puskákat és pedig 1 869-ben, amidőn a Vetterli-rendszer elfogadása által az előltöltőtől az ismétlőpuskára majdnem közvetlenűl tért át. Az ismétlőpuskának Svájcban történt rendszeresítése azonban a többi államok fegyverzetére egyelőre befolyás nélkül maradt. -
-
Csak a mult század 70-es éveinek közepe felé, midőn a m. kir. csendőrség fölfegyverzésére a Fruwirth-féle ismétlő puskát rendszeresítették és a lovag Kropatsche� ak.kori tü �ér : százados szerkesztette ismétlőpuska a franCIa mdo-chmaJ háboruban alkalmazhatónak bizonyult és némely államban módosításokkal rendszeresíttetett is, - kezdtek az ismétlés behatóbban foglalkozni. Az erre vonatkozó, mindenütt foganatosított kisérleteke � azonban csak akkor siettették, miután az 1 877-1 878. éVI orosz-török háboruban a csak részben ismétlőpuskákkal föl · fegyverzett török gyalogság harca megmutatta volt azon előnyöket, melyeket helyes időben alkalmazott ismétlő-tűz kérdésével nyújt. Az összes előágytárú ismétlőpuskák közül minket köze lebbről a Kropatschek-féle ismétlőpuska érdekel, miért is azt röviden a következőkben i smertetjük meg : A célzókészülékkel ellátott csöve a 73 -77. é. m . Verndl féle puskához hasonlóan van berendezve ; a závárzat az egy oldalt elreteszelt forgó dugattyús závárzatok rendszeréhez tartozik. A záródugattyú a hengeralakú üreggel bíró, �ent és hátul nyilt závárzattokban előre és hátra tolható, mIalatt a záródugattyú felső részén levő fogantyúval ellátott vezetőléc a tok két pofája közt halad. A záródugattyú hátramozgását a határkorongnak a tok pofáin levő toldatokhoz való ütődése határolja. A záródugattyú alkatrészei : a zárófej, zároló, ütővas és zárkapcsolvány, ezen alkatrészeket az ütőrugóval felszerelt ütőszeg kapcsolj a össze. . . A zárófejben fekszik a hüvelylökő ; első lapj a a tolteny fenekének megfelelő vájattal bír, úgy hogy csukott .závárzat mellett a töltény fenekét átfogja és a csőhöz fekSZIk, mely alkalommal a hüvelylökő kamój a a töltény peremén át siklik. A zárolón van a fogantyúval felszerelt vezetékléc és a csavarral ráerősített határoló korong. A zároló a dugattyú egyetlen forgatható alkatrésze, mely saját maga: vezeté �én kivül még a lobbantyú feszítését és a závárzat el, Illetve kll'e teszelését közvetíti. Belső ürege az ütőszeges lobbantyú befo gadására szolgál. " a rajta levo Az ütővas az ütőszeg számára át van furva, tekinthető. ításának meghosszabb vezetékléc a zároló vezetékléce A záródugattyú összes részeinek összekapcsolására a zár kapcsolvány szolgál, melybe az ütőszeg hátsó vége kap csoltatott. .
.
"
302
A lobbantyú feszülése önmüködőleg a következő beren dezés által történik. A zárolónak hátsó végének felületén háromszögalakú kivágat van, melynek j obboldali lapja csa varfelület módjára metszetett. A zárolónak jobbra forgatása, vagyis a zárvárzat elreteszelése és az ezután történt elsütés után, ezen kivágatba az ütővas hasonalakú toldata kapasz kodik. Ha tehát a záró dugattyú hátrahúzhatása végett a zárolót balraforgatjuk, vagyis a závárzatot kireteszelj ük, akkor az ütővas ezen forgásában részt nem vevén, ennek háromszög alakú toldata a két csavarfelületnek egymásra való hatása által hátrafelé kinyomatik és ezáltal az ütővas hátratolatik. Miután az ütőszeg ezen hátramozgást követi, azért az ütőrugó megfeszül. Miután a závárzat alkatrészei a hátra- és előremozgatás alatt kölcsönös helyzeteikben megmaradnak, azért az ütőrugó kirugódása csak akkor következhetik be, ha a zárolót jobbra forgatjuk és azután a billentyüt elcsattantjuk. Ugyanis ekkor, mivel az ütővas az el csattantó csaphoz fekszik, utóbbinak lehúzása által az ütővas szabaddá válik, minek következtében előrecsaptat. A záródugattyú hátrahúzása alkalmával a hüvelylökő a töltényhüvelyt a töltényűrből kihúzza s mivel a hüvely az adogatón lévő kivető szemölcsbe ütődik, ennélfogva a hüvely hátrafelé kirepül. A feszült puska biztosítására a zárkapcsolvány szolgál, melyet e célból szárnyával j obbra forgatnak mindaddig, mig a lapj ából kiálló zárószemölcs a tokfark megfelelő kivágatába nem lép. Az ütővas tehát csak akkor válik szabaddá, ha a zárkapcsolványt megint balra forgatjuk. Az ismétlő művezet berendezését az alábbiakban ismer tetjük : A 8 töltény ic: befogadására szolgáló és az előágyban fekvő sárgarézből készült tárcsőböl a nyomógombbal felszerelt tárrugó a töltényeket hátrafelé szorítja. A tárból kilépő töl tényeket a kanálalaku adogató veszi fel és annyira emeli, hogy a záródugattyúval a töltényűrbe tolhatók. A kétkarú emeltyűként működő adogató oly módon forog tengelyén, hogy ha felső (töltő) helyzetben van, akkor az elő részén lévő nyújtványa akként fekszik a tár torkolata elé, hogy a töltényeknek kicsúszását megakadályozza, ha pedig alsó vagyis felvevő helyzetben van, akkor nyújtványa a tár* A hasonló szerkezetű, de kisebb méretü Kropatschek-féle . tár karabélynak tárcsövébe csak 6 töltény tölthető.
303
torkolata alatt fekszik és így a legutolsó töltény a tárrugó nyomása következtében az adogatóba csúszik. Az adogatónak a töltőhelyzetből a fekvőhelyzetbe való leszorítását a zároló eszközli és pedig oly módon, hogy ennek vezetékléce az adogatóba j obbfelől csavart felfelé álló kart az Ú. n. ismétlőrekesztőt s ez által közvetve az adogató elő részét lenyomja. Az adogatónak a töltőhelyzetbe való felfeléforgatását a záródugattyú eszközli, amennyiben ennek bátrahúzása a.lkal mával a zárófej horonyának határa az adogató hátsó karj á nak felhajló végébe ütközik, minek következtében előkarja a benne fekvő tölténnyel együtt fölemelkedik. Az adogató alatt fekszik a szintén kétkarú emeltyűként működő töltényrekesztő, melynek forgása az adogató mozgá sával egybefügg. Ugyanis az adogató alsó állásában a töltény rekesztő hátsó ágát lefelé nyomja, illetve ennek fogalaku másik ágát a tárban lévő töltény feneke elé emeli, miáltal ezen fog a töltenyeknek a tárból való kicsúszását addig, míg egy töltény az adogatóba fekszik, meggátolja, Ha a závárzat kinyításakor az adogató fölemelkedik, akkor a töltényrekesztő foga lesülyed s így a tárban levő töltény szabaddá válván, ezen töltény az adogató hasított nyúlványáig hátrafelé mozoghat. Ha a tár tölténykészletét visszatartani és a puskát egy töltetü gyanánt alkalmazni akarjuk, akkor az ismétlő-rekesz tőt előre forgatjuk. Ezáltal annak feje oly mélyre j ut, hogy a zároló j obbra forgatásánál a vezetékléc vájatainak elsejébe lépve, a zároló által le nem nyomatik, minek következtében az adogató felső helyzetében megmaradván, a kézzel beveze tendő töltény ek tölténymedencéj ét képezi. Az ismétlő művezet működésbe hozatala végett az ismét lés-rekesztőt feláUítjuk. A puska ágya közönséges szerkezetű. (A karabély-tusa alj a a tisztító vessző elhelyezésére ki van fúrva.) A nagyhatalmak közül a Német-birodalom volt az első, mely egész gyalogságának felfegyverzésére az előágytáru 7 1/S4 é. mint. ismétlő-puskát rendszeresítette, és ezáltal a többi hatalmakkal szemben magának nagy előnyt biztosított. Ezen Mauser-rendszerű puska szerkezetének elve a Kropatschek puskáéval azonos. A német gyalogságnak ismétlő-puskával történt új fel fegyverzése következtében az ismétlés kérdését az összes álla mokban komolyan kezdték tanulmányozni. A legtöbb állam arra törekedett, hogy a meglévő egytöltetü fegyvereket ismét- .
304
lőkké alakítsa át vagy külön berendezések segélyével a lőgyor saságot fokozza. A kísérletek egyík legfigyelemre méltóbb eredményét az ú. n. levehető vagy helyesebben felkapcsolhaló tárak feltalá lása képezte. Ezen több töltényt tartalmazó és ismétlő-műve zettel ellátott tárak olykép voltak szerkesztve, hogy egy fogás .sal a fegyverre erősíttettek. Az ismétlő-művezet működését a závárzat hozta mozgásba, mely alkalommal a töltények önműködőleg egymásután a töltényűrbe tolattak. Ezen rendszer első alkalmazható szerkezete az amerikai Leé-től eredt, (1 879), mely szerkezet azután irányadó szere pet vitt. A Manlicher-féle ismétlő szerkezet tulajdonképpen az előbb említett rendszer elmés tökélyesbítésének tekinthető. Ugyanis a különbség abban rejlik, hogy lovag Manlicher, a középágyban egy állandóan odaerősített tárt alkalmazott, mely az adogatóból és adogató-rugóból álló ismétlő-művezetet tar talmazza. A töltényeket egy bádogból készült tölténykapocs fog lalja össze, melyet hadseregünkben tár-nak neveznek. Ez a tár egy hátsó és két befelé rugódó oldalfallal bír. Utóbbiak felső és alsó részei ép annyira vannak behajtva, hogy a töltények kihullás át meggátolj ák. Az ekként keletke zett lölténycsomay egy fogással bevezethető a szekrénybe és a záródugattyú előre- és hátra mozgatása után mind az 5 töltény egymásután tölthető és kilőhető. . A csomagszerkezet az ismétlés kérdését egészen új irányba terelte, mely által a csomagtöltésü, állandó középágytárú ismétlő·puska irányadóvá lett. Idővel a csomagtöltésnek főképen két rendszere fejlődött ki. Az egyik rendszernél a töltények az őket körülvevő töltény kapocscsal együtt vezettetnek be a tárba (szekrénybe) és a kapocs az utolsó töltény töltése után a tár fenekén levő nyíláson keresztül a földre hull. A másik rendszernél a töl tények egy megfelelően hajlított bádogszalagba (töltőszalag) illesztetnek, mire tölténycsomag a tárba lesz nyomva, azután a závárzat becsukása eltávolítja a töltőszalagot. Mivel a gyakorlatban csakhamar bebizonyult, hogy az ismétlő-fegyver lőszerfogyasztása sokkal nagyobb, mint az egytöltetüeké, a hadi táskaiőszert is a lehetőséghez képest szaporítani kellett. Ez pedig a katona túlságos megterhelése nélkül csak akként volt élérhető, ba a töltény csekélyebb súllyal készíttetik. Miután a puskaporgázok feszítő erejének teljesebb felhasználása által a lövedék indulási sebességét már . sikerült fokozni, lehetővé vált a lövedék csökkentése s ezzel -
305
még tekintetbe véve azt is, hogy egyenlő 'súly mellett a hosszas hengeridomu lövedék átmérője kisebb a golyóénál a puskacső ürméretét is kisebbíteni s ezzel a fegyvernek súlyát i s csökkenteni lehetett. S míg a mult század elején a katonai puskák csövei 1 5 - 1 8 mm űiméretüek voltak, j elen leg már csak 6'5-8 mm űrméretű csöveket használnak. Az Északamerikai Egyesült-Államok haditengerészete pláne csak 5'94 mm·es űrméretű puskával van ellátva. Különben 5 mm-es lőfegyverekkel már nálunk is kisérleteznek ""ll az eredmények e fegyvereknek az eddigi szerkezetek fölötti fölényét kétség telenül beigazolták. Kevéssel az állandó középágytárú puskáknak a legtöbb hadseregben történt rendszeresítés e után csakhamar újabb törekvések nyilvanultak, melyek egyrészt az eddig elért lőgyorsaságnak még további fokozását célozták, másrészt oda irányultak, hogy a katona szellemi és testi ereje fegyverének használata alatt lehetőleg megkiméltessék. Ezen törekvések az önműködő kézi lőfegyverekben való. ' sultak meg. . Ily fegyverek alatt oly állandó középágytárú ismétlő fegyvereket értünk, melyek a fegyver használatához szüksé · gfls kezelést, a célzás, elsütés és a tár megtöltése kivételével önműködőleg végzik, még pedig az által, hogy bennük a lövés alkalmával fejlődő gáz nyomásának egy része erőművi munkává változik." Németországban 1 897-ben próbaképen négy gyalogzászló aljat szereltek fel Mauser-féle önműködő fegyverekkel, de a kisérletek nem végződtek kielégítő eredménnyel. A jelenleg ismeretes önműködő fegyverek közül neve zetesebbek : a Manlicher-féle önműködő fegyver, melynél a hátralökés a závárzatot és a csövet hátramozgatja, mely alkalommal a mindkE'ttőt összekapcsoló emeltyű a hátároló.hoz ütődvén, a kapcsoló emeltyű a závárzatot elereszti, amely ennélfogva a hátramozgást egyedül folytatja, míg a cső a határoló által rögzíttetik. A závárzat további hátramozgása alatt a töltényvonó a kilőtt töltényhüvelyt kihúzza és eltávo lítja. A závárzat hátramozgásának egy rekesztő szab határt, a závárzat azután nyítva marad. A fegyvernek a tüzelésre' való további előkészítése a billentyűre gyakorolt rövid nyomás által érhető el. ' A nyomás által a zároló mögött lévő tekercs rugó felszabadul és az adogató által felemelt töltériyt a závár. zat becsukása által a töltényűrbe tolja. A fegyver elsütése ezután a billentyüre gyakorolt újabb nyomás által érhető el. Ált.
*
Ezen eszmét Maxim Hiram S. vetette fel először . 1884·ben.
Tsm.
Tám.
20
II.
\
:106
Freddi gróf olasz őrnagy önműködő fegyverének szerke zete hasonló a Manlicher-féle szerkezethez, csakhogy a závár zat becsukása nem a billentyű megnyomása, hanem a závár zat hátsó végén lévő gömbre gyakorolt nyomás által érhető el. A Dm'mus-féle önműködő szerkezet a závárzatnak a hátralökés által előidézett hátramozgása által, Manlicher 1 894 mintáj u szel'kezete pedig a cső mozgása által készül el az újabb tüzelésre. Mindezektől lényegesen különbözik Cei Amerigo olasz százados önműködő puskája. Cei puskája csövén, a torkolat hoz közel oldalnyílás van, amelyen át a furat egy, a puska cső mellett és vele egyenközűen elhelyezett mellékcsővel közlekedik ; ebben hátra - előre tolható dugattyú van, mely rúdja által a zászlóval kapcsolatos úgy, hogy ezen utóbbi a dugattyúval egyirányú mozgást végez. A dugattyú mögött a mellékcsőben erős tekercsrugó van, melynek nyomása a dugaty tyút és a vele összekapcsolt zárolót folyton előre nyomj a, a závárzatot is ez által csukott helyzetben tartja. A fegyver elsütése után, miután a lövedék az oldalnyílás mellett elha ladt, a lőporgázok a mellékcsőbe hatolva, az ebben lévő dugattyút és a vele összekapcsolt zárolót hátrafelé taszítj ák. A hátrataszított zároló a többi önműködő fegyverekhez hason lólag a kilőtt töltényhüvelyt eltávolítja ; a zároló hátramoz gása által összenyomott csukórugó feszülése a zárolót és a mellékcső dugattyúját megint előre nyomja, ez alkalommal a tár legfelső töltényét a töltényűrbe bevezeti és a závárzatot becsukj a. Cei felkapcsolható tárt alkalmaz, amelyben 50 drb. töl tény két függélyes sorban egymás mellett fekszik. Az elcsat tantó-készülék azonos az 1 890 mintáju ismetlő-puska elcsat tantó készülékével. Említésre méltók még a Schlegemilch és Preddi-féle önműködő szerkezetek, melyeknél a závárzat működését egy kézifogás indítja meg. Noha e lőfegyverek ma még nem felelnek meg tökéletesen a hozzájuk fűzött követelményeknek. mindazonáltal általános alkalmazásuk az előjelekből ítélve, előbb-utóbb bekövetkezik. Az önműködő lőfegyverek fontos tökélyesbítését a lövés úWTanúsának kiküszöbölése képezi, melyre nézve különösen Humbert francia ezredes sikerűlt szerkezetet talált fel.
il07
B) Az osztrák-magyar haderőnél rendszeresített kézi lőfegyverek. .!Lz 1 888/90 és 1 89 0 . évi mint. ismétlő puska.*
Mindkét puska állandó középágytárral bitó s 5 töltény töltésre berendezett ismétlő fegyvel' ; az alkalmazott tölténykapocs (tár) Mannlicher 1'endszel'Ű. A 8 millimeteres űrméretű u. n. cső-acélból (chrom acél) készűlt cső előrészén van a célgömbtőke az oldalról betolt célgömbbel, hátsó részén pedig a két Í1'ányzékpofa. A furat négy teknő alakú huzaggal van ellátva. A 88/90. é. mint. irányzék a csapóirányzékok csoportjába tartozik. Az irányzék főrészei : i1'ányzékcsapó a tolóval, a két állító emeltyű és a két i1'ányzékpofa bOl'Ítólemez ; ezen al katrészek, ez utóbbiak kivételével az irányzékpofák közé van nak betéve. A borítólemezek az irányzékpofák-oldalait és hátrafelé hajló ferde lapjait födik. E lemezek felső lapj ain 200 lépés ről 200 lépésre való távolság beosztás van bevésve és pedig a baloldalin 600- 1 800 lépesig, a j obboldalin 2000-3000 lépésig. A távolságot jelző számjegyek a távolságnak meg felelő osztóvonás fölött állanak. Az irányzékcsapó egy csavarral az irányzékpofák között van forgathatóan megerősítve. Elől fel van hasítva, hátul pe dig egy fészekkel bír, a II. sz. nézőkével ellátott toló részére. Aljára két állító emeltyű van forgathatóan oda erősítve. Ezen állító emeltyűket a fogantyú részeikre gyakorolt nyomás által összenyomhatjuk, miáltal az irányzékcsapót fel- vagy lefelé forgathatjuk. Mivel pedig a két emeltyű közt egy rugó mű ködik, nagyon természetes, hogy az, az állító emeltyűk éleit az irányzékpofák belső oldalán kivájt rovatkáiba nyomja. Az alapirányzék állás 500x, a legmélyebb állás 300x• A 800 lépéstől 1 800 lépésig terjedő valamint a 2800 és ből álló csomag
-I< A két puska csak az irányzék alkot6 részeiben különbözik egy mást61. Ugyanis mikor 1890-ben a gyér füstü lőport rendszeresitették, mely a lövedék indul6sebességét 530 méterről 620 more s igy a hord távolságot 2500 lépésről 3000 lépésre emelte, az irányzékot is ennek megfelelően kellett m6dosítani . Az átalakitott fegyvereket 88/90 évi mintájunak nevezik. Az 1890 6ta gyártott puskákat, már az új irány zékkal látják el, vagyis a távolságvonások közvetlenül az irányzék pofákbr. vannak bevésve, eltérőleg a 88/90 mintájutól, melynél a vonások az irányzékpofákat födő borit61emezekbe vágattak be. 20*
308
3000 lépésre való irányzékállá9nál csak a baloldali, a 2 200 lépéstől 2600 lépésig terjedőknél azonban csak a jobboldali állító emeltyűt kell az illető távolságnak megfelelő rovatkába nyomni. A 2000 lépéstől 3000 lépésig terjedő távolságokra való irányzékállásoknál azonfelűl még a toló is teljesen ki huzandó. Utóbbi távolságok nál a puskakarikán levő oldal czélgömb s a már emlitett tolón látható nézőke szolgál irány pontúl. A 90. mint. ismétlő puska irányzélca a 88/90. mintáju tól abban kűlönbözik, hogy nincsenek bOl"Ítólemezei és a távolságvonások közvetlenül az irányzékpofákba vannak be· vésve. A závárzat központon kívűli elrekesztéssel ellátott, egyen neshúzású dugattyús závárzat. Az ütőszeges lobbantyú a záró dugattyúval, az elcsattantó készűlék pedig a závárzattokkal van egyesítve. A záródugattyú hátramozgásának a tok baloldali áttöre tén keresztűl nyuló határoló csap szab határt, amennyiben ez a dugattyu baloldali kivágatá ba kapaszkodik. A becsukott závárzat elrekesztése akként történik, hogy a záródugattyú alján lévő szeg körűl forgatható 1'etesz a dugattyú előretolása után a fogantyúrészen levő ék által a tok megfelelő kivá· gatba szoríttatik és ezen kivágat hátsó lapjára vagyis . az ellenfaka támaszkodva, a dugattyú hátramozgását megaka dályozza. A záródugattyú hátrahuzásánál az ék a reteszt annyira felemeli, hogy az a tok kivágatából teljesen kiemelkedik és azután a dugattyú hátramozgását (kizárolását) lehetővé teszi. Az ütőrúgó a závárzat kinyitása alkalmával az ütőszeg hátrahúzása által még a teljes kinyitás előtt önműködőleg feszíttetik meg, mely állapotban a dugattyú hátra- és előre mozgatása közben is megmarad és csak a závárzat elrekesz tése után rugódhatik előre ; ezen előre rúgódást az elcsat tantó készűlék a már ismertetett módon megakadályozza, minélfogva az csak a billentyű hátrahúzása után következhe tik be. A töltényvonó kamószerű fejjel ellátott rúgóból áll, mely a záródugattyú j obb oldalába van elhelyezve. A befélé rúgódó töltényvonó kamója a dugattyú hátrahúzásánál a töl tény peremét a tok baloldali falához nyomja, mi által a töl tényhüvely j obbra forgatásra indíttatik, minek következtében a hüvely, - a csőből történt kihúzása után, - jobbfelé kivettetik . A závárzat berendezése a következő : A tok közvetlenűl a cső mögött függélyes áttörettel az ú. n. tölténymedencével van ellátva. A jobboldali része azért,
309
hogy a töltény kilökés e akadálytalanul megtörténhessék, mé lyebbre van kivágva, mint a baloldali. A záró�ugattyú vezetésére szolgáló tok-középrész telje sen zárt ; az alsó lapján lévő véset ferde határlapj a a retesz e.l lenfctlál képezi és lövés alkalmával a hátmlökést fogja fel. A tok j obboldali falának belső lapja a töltényvopó befoga dása végett ki van váj va, hátul pedig a lokfarkban végződik, mely az elcsattantó csap részére van áttörve, továbbá az ütő szeg-nőcsavar vezetésére szolgáló horonnyal bír. A záródugattyú két egymással nem szilárdan összekap csolt részből t. i. a zár{eJje l ellátott zárolaból és a fogan tyú1'észből áll, mely utóbbi a zároló hátsó részébe van he . 1yezve. E két alkatrészt az ütőszeg kapcsolja össze akként, hogy annak végére csavart ütőszeg-nő csavar . a fogantyúrészre támaszkodik, mialatt az ütőszeg fejére ható ütőrúgó, mely a zároló belsejében fekszik, az ütőszeget folyton előre szorítja. A závárzat kinyitása végett a fogantyút megfogjuk és hátrahuzzuk. Eleinte egyedül a fogantyúrész enged, miután a töltényvonó a megrántás által a fogantyúrész mélyedékéből kimozdíttatott. A zároló mozdulatlan marad, mert retesz e az ellenfalra támaszkodik. Miután a fogantyúrész az ütőszeg-nő csavart is magával rántja az, ütőszeg is hátrahúzatik és fejé nek a zárolóban levő ütőrugó· fészek lépcsőjéhez való ütkö zése által a fogantyúré�z egyedül való hátramozgását ha tárolja. A fogantyúrésznek a zárolóban való hátramozgása a reteszt annyira emeli, hogy az, az ellenfal ferde lapja fölé emelkedik és ezáltal megszabadul, miért is a záródugattyút teljesen hátra húzhatjuk. Ha a hátrahúzás megszünik, akkor az ütőrugó az ütő szeget és ennek nőcsavara által a fogantyúrészt is előre nyomj a ; de mivel eközben az ék lépcsője a reteszhez ütő dik, nagyon természetes, hogy ennek következtében az ütő szeg előrecsaptatása meg van akadályozva. Ha a závárzat becsukása czéljából a fogantyút előretol juk, akkor annak üres alkatrészei, mindaddig előre mozog nak, míg a zárófej a csőhöz és a retesz hátsó éle az ellen fal alsó ferde lapj ához nem közeledik. Az előretolás folyta tásánál a retesz, az ék behatolásR következtében annyira le sülyed, hogy az az ellenfalra támaszkodik. Most már a fogantyúrész, miután a zároló a töltényt a töltőűrbe szorí totta, annyira hatol előre, hogy előlapj a a zároló hátsó üre gének előlapjához ütődik, a töltényvonó hátsó végén levő orr ekkor a fogantyúrész mélyedékébe fogódzik. Ezen moz-
310
gást az ütőszeg nem követheti, mert az elcsattantó készü lék elcsattantó csapja az ütőszeg-nőcSaVRl't visszatartja. Ennek következtében az ütőszeg hátrahúz ott, az ütőrugó pe dig feszült állapotban marad. Ha az elcsattantó csapot a billentyüre gyakorolt nyomással sülyesztj ük, akkor a kirugód.ó ütő rúgó az ütőszeget előre csaptatj a. Hogy az ütőszeg-nőcsa var szabályszerű helyzetéből ki ne mozdulhasson, ·az ütőszeg baloldala le van lapítva, melyhez a zárolóba csavart vezeték csavar támaszkodik. Az elcsattantócsap a billentyűrugó felfelé álló toldatát képezi ; utóbbi a tok csuklótoldatában a billentyűszeg körül forgatható és előrefelé nyúlvánnyal bír, mely a tok alsó lapjára támaszkodik, miből a rugó hátsó ágának rugó dó ha tása keletkezik. A billentyű a billentyűrugóba csuklószerűen van behe lyezve ; hátsó ágán dudorok vannak, melyek az elcsattantó csap sülyesztése alkalmával támpontokul szolgálnak. A puska biztosítására zárócsapó szolgál, mely a tok baloldalán becsavart szög- a zárócsapó csavar körül forgat ható. Ez egy recés fogantyú toldattal van ellátva. Ha becsukott závárzat és megfeszült ütőrugó mellett a zárócsapót jobbra forgatjuk, akkor az az ütőszeg-nőcsavara elé kerül, miáltal ennek előrecsaptatását megakadályo-zza még akkor is, ha a billentyűt megnyomjuk. Kinyitás végett a zárócsapót balra forgatjuk. A zárócsapót mindkét helyzetben a zárócsapó-rttgónak a zárócsapó-tengelyre ható nyomása rögzíti. Az isrnétlőművezet az állandó középágytárban van el helyezve, főrészei : a szekrény az adogatóval és a tártartó. A székrény a sátorvassal egy darabból van készítve és az áttört toknak mintegy folytatását képezi. A szekrény előrészét a tárfészekig a szekrény oldalai közé helyezett szekrényfenék zárj a el. A tárfészek alul nyitott, hogy a kiürült tár azon keresztül essék. A s� ekrén! belsejében, még pedig az előrészben, az ado , gatorugo fekSZIk, melynek egyik vége a szekrény előfalába van szorítva, másik vége pedig az adogató rövidebb karjára gyakorol oly nyomást, hogy annak. hosszabb karját felfelé szorítja. Az adogató az adogató-emeltyűből is az adogató lemezből áll, mely utóbbit az emeltyű re erősített támmgó folyton felfelé emeli.. A tál'tartó a tárfészek mögött a szekrénybe helyezett és a tartócsavar körül forgatható kétkarú emeltyű. Felső kamó s vége a tár orrát fogja át, miáltal a tár felemelkedését meg , akadalyozz!l. Alsó része pedig egy recés nyomattyú-b!ln vég-
311
ződik, melynek megnyomása által a felső rész fognyulványa hátrahúzódik s a tár felnyomatik. A puska megtöltése, t. i. a telt tár bevezetése végett, a závárzat kinyitása után a tárt akként nyomjuk be a szek rénybe, hogy annak orra a tártartó kamója alá kerülj ön, mert ekként úgy az adogató, mint a támrúgó megfeszűl. Ezen rugók hatása megakadályozza a tárnak a szek rényből való kiesését. Mivel ilyenkor a tár legfelső tölté,nyé nek pereme a záródugattyú alsó része elé esik, önként követ kezik, hogy ha a závárzatot becsukjuk, akkor a zárófej a töltényt előre tolja. Mihelyt e töltény a tárból kilép, az ado gató-rúgó hatása következtében felfelé csap, miáltal pereme a töltényvonó kamója és a zárófej közé jut, végre a töltény a töltőürbe nyomul. A többi töltény e közben az adogató emeltyű, illetve lemez által annyira emelkedik, hogy a leg felül fekvő töltény a zárófej alsó részéhez támaszkodik. Ekkor a puska meg van töltve. Ha már most a puskát elsütjük s a záródugattyút hátm húzzuk, akkor a töltényürben levő töltényhüvely kirepül és a t�r legfelső tölténye annyira felemelkedik a tárban, hogy pereme a zárófej elé jut. A závárzat ismételt becsukásakor e töltény, mint már előbb leiratott, a töltőűrbe vezettetik. Ezen eljárással, melyet ismétlésnek nevezünk, a tárnak mind az 5 tölténye, egymásután a töltőúrbe jut. Az 5. töl ténynél az üres tár a szekrény alsó nyilásán kiesik. A puska ágy, diófából készül. Az előágy mindkét olda lán vályúalakú véset van, a balkéz ujjainak befektetésére, közvetlenül a sátorvas mögött a tusa alján van a kéztám. A foglalvány részei a következők : három puskakarika" melynek középsője a felső sZÍ)kengyellel van ellátva, a füles sín az alsó szíj kengyellel, végül a tusaborító. Az alsó puska karika fel van hasítva és szorító csavarral ellátva ; előre csuszását egy elébe dugott sárgarézszeg akadályozza meg. Az 1 . sz. puskakarika bal oldalán a szuronyfoglalék, a cső alatt pedig a karikába csavart tüske van. A 2. sz. puskakarika jobboldali toldatában az oldal czél gömb látható. A végböl, hogy a puskát még akkor is átfoghassuk, ha a cső erősen átmelegedik, a csőre egy nemezzel bélelt vá burkot, az Ú. n. kézovót, erősítünk. A szerelékhez tartozik : a tisztítózsin ór favezetékével és {avezelő hüvelyéve l, a tisztító vessző a törlővel, a csavar huzó és a torkolatfedő. A 88/90. mint. ismétlő puskához a 88. é. mint. szurony tartozik.
312
313
Ez a tőrszuronyok esoportjcíba sorolható ; aczél pengéje mindkét oldalán homorulattal van ellátva ; fogantyúja a védő vas-ból és a markolat-ból áll. A védővas egyik vége hasított gyűrűalakban végződik, mely csavarral összehuzható ; másik vége egyenesen le van vágva, illetve az altiszti szuronyokon kamót alkot. A fogantyú a m arkolatkupakból, a pengenyakIJól és az erre szegecselt markolathéjakbót áll. A markolatkupak hosz szában T alakú vájattal bír, melybe belenyúlik a tekercs rúgóvat és nőcsavaI'ával felszerelt nyomattyú illetve ennek ékalakú toldata. A szuronyt a T alakú horonyával toljuk a szuronyfog lalékra, miközben a védő vas gyűrűalakú része egyszersmind a cső végét is körűlfogja. Mihelyt a nyomattyútoldat a szu ronyfoglalék alá kerül, a szurony szilárdan áll. Levétele czél j ából a nyomattyú nőcsavarára oly nyomást kell gyakorol nunk, hogy a toldat a horony ból kilépjen. A szuronyhüvely felső nyílásában rövid rúgó van be forrasztva, mely a rejtett pengét a hüvelyben rögzíti ; kül felületén a tartókamó, alsó végén pedig a gomb van. A 88/90. és 90. mint ismétlő puska lőszere 1893. évi mint. éles- és gyalw1'lótöltényekből áll . A lőportöltet az élestöltényekben 1892. évi mint. puska · porból, a gyakorlótöltényekben 1892. é. mint. d e 1 897 óta L897. évi mint. gyakorló töltény lőporból áll. Az 1 890. é. mint. tár az 1 888. évi mint. tártól annyiban különbözik, hogy előbbi lapj ai a súly könnyítése végett négy szögű kivágatokkal bírnak. .!lz 1 890. évi mint. ismétlő karabély .
Ezen karabély a 88/90. és 90. é. mint. ismétlő puskához hasonlólag, állandó középágytárral bíró 5 tólténnyel való cso magtöltésre berendezett ismétlő fegyver. Lőszere az ismétlő puskáéval egyenlő. . Csöve az ismétlő puskáétól csak annyiban különbözik, hogy rövidebb és hátsó végén nincs peremágy. Irányzéka csapóirányzék, beigazítása az ismétlő puska számára adott szabályok szerint történik. A závárzat egyeneshúzású dugattyús závárzat, de köz ponti elrekesztéssel. A závárzat elrekesztésére a zárófejen részarányosan el helyezett két ::;lÍ1'Ó szemölcs szolgál, melyek becsukott závár zat mellett a závárzattok megfelelő vájataiba kapaszkodnak és a záródugattyú hátramozgását megakadályozzák.
,
A závárzat kinyitása alkalmával. a zároló 90 fokos for gása következtében, a zárószemölcsök a tok vájataiból kiemel kednek és a toknak a záródugattyú vezetésére szolgáló hossz mélyedéseibe jutnak, a závárzat tehát felzároltatott és a záródugattyú hátra húzható. A závárzattok a 88/90. és 90-es mintájutól annyiban tér el, hogy belső, jobb- és baloldali lapja hosszában csa tornaszerüleg ki van vájva a záródugattyú vezetése végett. E két c�atorna közvetlenül a tok nőcsav3trmetszetei mö gött csavaralakban még pedig : a baloldali egy felfelé, a jobb oldali egy lefelé irányuló haránt váiatban végződik, melyekbe a závárzat rögzítése alkalmával a zarószemölcsök kapasz kodnak. A tokfark baloldalán egy kis mélyedés van, mely a záró csap ó nyugaszt képezi ; alsó lapján pedig két, több helyen áttört léc van, melyek között az elcsattantó készülék van elhelyezve. Az elcsattantó készülék a billentyűből, az elcsattantó csap ból, az elcsattantó rugóból és a kivetőből áll. A billentyű szögemeltyűt képez, két ága közül a lefelé- , nyúló hosszabb, a rövidebb kamóba,n végződik. A két ág egyesülésénél egy-egy fogalakú toldat, a végtámszeg van, melybe a záródugattyú hátrahúzása alkalmával bele ütközik. A zárdugattyú tehát a tokból akkor húzható ki, ha a billen tyűt s így a végtámszeget lehúzzuk. A billentyűszeg -körül forgatható elcsattantó emeltyű a tokfark lécei között van elhelyezve és annak elől · rézsutos szélű kiszögelése a fogantyúrész biztosító támszegét képezi, az elcsattantó emeltyű hátsó ékalakú vége pedig a billentyű rövidebb ágainak támaszául szolgál. Az emeltyű közepe az elcsattantó csap befogadására át van törve. Az elcsattantó csap forgatható an egy szeggel van az emeltyűhöz erősítve. Egy másik áttöret az elcsattantó / 'úgó befogadására szolgál. Az elcsattantó emeltyű elején a kivető fészke van, mely ben a kivető a kiuetőszeg körül korlátozva forgatható. Az elcsattantó csap két ágból áll ; a vízszintesen fekvő ágán ékalakú toldat van. Lefelé álló ágát az elcsattantó rugó folytonosan hátrafelé nyomja, minek következtében az ék alakú toldat felfelé emelkedik és feszült ütőrúgó mellett az ütőszeg nőcsavarszárnyának támaszát képezi. A kivető kétkarú emeltyű, mely az elcsattantó emeltyű fészkében egy szeg körül forgatható ; a tokba nyúló felső ága egy - hátrafelé - ferde toldattal az Ú. n. kivetővel van el-
314
3 15
látva, melyet az elcsattantó rugó nyomása a tök hasitékán keresztül mindig a tok üregébe nyom. A záródugattyú két egymásba nyúló részből t. i. a ::,á· rolóból és a foganltyúrészből áll, melyek a lobbantyú alkat részei és a töltényvonó befogadására szolgálnak és az ütő szegre csavart ütőszeg-nőcsavar álta� ö � szek,�pcsol�at? ak . .. · A zároló a fogantyúrészbe tolatlk es elol a zaroszemol csökkel ellátott zárófejjel bír. A zárószemölcsök elő- és hátsó határlapjai lassan emel kedő csavarlapokat képeznek. A zárófej elején a peremágy látható, melyet a kiálló szegély alkot. A szegélynélküli oldalon és a két zár6szemölcs között egy hasíték van a kivető részére, melye� u�ó�bi a záródu , gattyú hátramozgása alkalmaval keresztul sIklIk. A zároló hengeralakú és hátul a zároló csavarral elzárt ürege az ütőrugó és az ütőszeg befogadására szolgál. Ezen alkatrészek az ismétlő puska illető részeihez hasonl6k. Hátul a zároló a fogantyúrész csavarszerű léceinek megfelelően alakított két vájattal (horonnyal) bír. Ezek közepétől egye nest előre, illetve hátra egy-egy horony ágazik el és ezek a / öllényvonó nyugaszait képezik ; e nyugaszok . egymástól e�y körnegyednyire vannak s a töltényvonó lécemek befogada sára szolgálnak. A rugódó töltényvonó eleje, vagyis vastagabb része, a zárófejnek megfelelően vau kivágva és kamóban végződik vékonyabb részének végén pedig belül egy lécecske látbató. A fogantyúrész külső oldalán két vezetősín fut végig ; alsó részén megkülönböztetjük a két vezető lécet, hátsó részén pedig a biztosító toldatot : ugyancsak hátsó vastag végének ; obboldalán a fogantyú és gombja látható. A fogantyúrész belsejében két csavarszerűen haj lított léc van. A fogantyúrész üregét az ütőszeg vezetésére szolgáló vezetőhüvely két részré osztja ; az elől lévő a zároló befoga dására szolgál. E rész j obboldali falában vagyis a vezetősín belső lapján a töltényvonó fészke látható. A vezeWhüvelybe nyúló vezetőcsavar az ütőszeg for· gását akadályozza meg. A fogantyúrész hátsó ürege az ütőszeg -nőcsavar befogadására szolgál , Az ütőszeg-nőcsavar az ütőszegre van csavarva es hatul recés gombban végződik ; baloldalán a z �rócsapó �yulván!a számára kis vájat van, alsó részén pedig egy szarny lat· ható. A závárzat kinyitása végett a fogantyú gQmbját a j obb ,
kézzel megfogjuk és a foganiyúrészt egy erős megrántással kezdve annyira hátra húzzuk, amimnyire ezt a végtámszegek csak megengedik ; e közben az ütő rúgó is megfeszül . Ezen fogásnál a závárzat működésében egymást követő két mozgás különböztethető meg. Az első mozgás, melynél több erőt kell a hátrahuzásnál kifejteni a következő : A fogantyúrész hátrabúzása kezdetén, vagyis mikor a zároló szemölcs ei függélyesen állva még a tokban levő fész keikben vannak, csak a fogantyúrész egyedűl mozog hátra és a csavarszerű vezetőléceivel a zárolót balra forgatja. Mihelyt a forgás megkezdődött a töltényvonó lécecskéj e a zárolónak előre irányuló töltényvonó nyugaszából kinyo módik. A zároló forgása addig tart mig a zárószemölcsök a tok · ban levő fészkükből ki nem csavarodtak vagyis vízszintes állásba nem jutnak. Ebben a pillanatban a töltényvonó lécecskéje a zárolónak hátra irányuló tölt@nyvonónyugaszába ugrik. . A fogantyúrész bátrahuzásával egyidüejleg a kivető any nyira lenyomódik, hogy a biztosító toldat nyugasza - a ki vető dúc - fölötte átcsúszhatik. Minthogy a fogantyúrész az ütőszeg-nőcsavart az ütő szeggel együtt hátrafelé húzza, az ütőrugó az ütőszeg feje és a zárolócsavar közt összenyomódik, azaz megfeszül. A második mozgás, melynél már nagyon kevés erőki fejtés szükséges, a következő : A zároló szemölcs ei a tokban levő fészkekből már ki emelődvén, a második mozgásnál a zároló a fogántyúrésszel együtt csúszik hátra és pedig mindaddig, míg a fogantyúrész vezető léceinek hátsó végei a végtámszegekbe nem ütköznek. Ezen helyzetben a závárzat nyitva és az ütőrúgó feszítve van. A kivető felső ága a zárófej alján levő horonyba lépett és a záró fej fölé kiemelkedik. A závárzat becsukása végett a záródugattyút a fogantyú gombjának megtaszításával teljesen előre kell tolni. Űgy mint a kinyitásnál, ennél is két különböző mozgás történik. , Az első mozgásnál a fogantyúrész a zárolóval együtt mozog előre, mindaddig míg a zároló szemölcsei a tokban levő fészküknek határIapjaihoz nem ütköznek s az ütőszeg nőcsavar szárnya az elcsattantó csaphoz nem jut. A második mozgásnál, vagyis a további előretolásnál a fogantyúrész csak egyedül halad előre, mialatt csavarszerű . lécei a z;l.rolót jobbra forgatják. A zároló ezen forgásánál a
3 1 fi
töltényvonó lécecskéje a zároló hátra irányuló nyugaszából kinyomódik és a forgás megtörténtével a zároló előre irá· nyuló nyugaszába esik. A kivető felső ága a biztosító toldat nyugaszába lép. A zároló e közben, miután szemölcsei fész kükbe becsavarodtak, teljesen a cső hátsó végéhez szorúl. Az ütőszeg·nőcsavar szárnya az elcsattantó csaphoz támaszkodik és az ütőrúgót feszült állapotban tartja. A závárzat részeinek a kinyításnál és becsukásnál az előbbiekben külön-külön leirt mozgásai részint egyidejűleg történnek, részint közvetlenül egybe folynak. Az ütőrúgót akként is megfeszíthetjűk, ha az ütőszeg nő csavart recés fejénél fogva addig huzzuk, míg a nőcsavar szárnya az elcsattantó csap mögé kerül. Ha a szekrénybe telt tár van téve, akkor a závárzat becsukásával egyidejüleg a legfelső töltény a töltényűrbe tolatik, mely esetben a töltény feneke a zároló peremágyában helyezkedik el és a töltényvonó kamója a töltény peremébe kapaszkodik Ha a billentyű� lövés célj ából hátrahúzzuk, akkor rOVI debb ága befelé forog, miközben ez ágnak kamója az elcsat tantó emeltyű hátsó végére nyomást gyakorol és az emel tyű hátsó végét annak forgási tengelye t. i. az elcsattantó szeg körül lefelé forgatja. Ezáltal az elcsattantó csap any nyira lehúzatik, hogy az ütőszeg-nőcsavar fölötte elcsuszhatik és kiszabadúl, mire az ütőszeg előrecsaptat, a gyúszeg a töl lény csappantyújára üt és a lőportöltet meggyúlad. Ezzel egy idejüleg az elcsattantó emeltyűnek az elcsattantó szeg előtt levő része fölfelé forog, miáltal a biztosító támszeg a fo gantyúrész biztosító toldata mögé , kerül és ez utóbbi hátrá lását megakadályozza. Az elcsattantó emeltyű hátsó végeinek lefelé forgatása közben az elcsattantó rugó összenyomódik, mert a rúgó elő vége a kivetőre támaszkodik, hátsó végét pedig az elcsattantó csap nyomja előre. Az elcsattantás megtörténte után, a bil lentyűre gyakorolt nyomás megszünésével a billentyű vége, az elcsattantó rúgónak bekövetkező kiterjeszkedése miatt ismét fel fog emelkedni, miáltal az elcsattantó csap megint a tokfark kivágatába lép. Az elcsattantás és ezzel a lövés csak akkor lehetséges, ha a závárzat teljesen be van csukva ; ha ugyanis a fogan tyúrész nincs még teljesen előretolva é& a billentyűt hátra húzzuk, akkor miután a biztosító támszeg, a biztosító toldat alatt marad, az elcsattantó emeltyű forgatása és ennek kö vetkeztében az elcsattantó csapnak teljes lehuzása lehetet lenné van téve.
317
Ha lövéb után a závárzatot kinyitjuk, akkor a zároló nak ez esetben bekövetkező balraforgása és annak az ezen forgással egybekötött csekély hátramozgása a töltényhüvely meglazítását idézi elő. A záródugattyúnak további hátramoz gásánál a töltényvonó a töltényhüvelyt pereménél fogva a töltényűrből kihúzza. A záródugattyú hátramozgásának utolsó részében, a töltényhüvely feneke a kivetőnek - a kivetőhorony· ból kiálló - toldatába ütközik, minek következtében a töl tényhüvely j obbra előre kilöketik. A karabély biztosítása czélj ából a zárócsapót jobbra for gatjuk, azaz becsukjuk. Ha az ütőrúgó meg van feszűlve, akkor a zárócsapó elgömbölyített része alll ütőszeg-nőcsavar elé kerül és a nőcsavart, valamint az ütőszeget is az előre csap tatásban megakadályozza. Ezzel egyidejüleg a zárócsapó csap ' alakú része a tokfarkban levő zárócsapó-nyugaszba hatol és a závárzat kinyitását meggátolja. Ha az ütőszeg le van eresztve, akkor a zárócsapó jobbra forgatásával annak elgömbölyített része az ütőszeg-nőcsavar horonyába és a csapalakú része a tokfarkban levő zárócsapó nyugaszba hatol ; ez által az ütőrúgó megfeszítése és a zá· várzat kinyítása meg van gátolva. A zárócsapót kinyitá s végett balra kell forgatni. Az ismétlőművezet itt is a szekl'ényből, az adogalóból és a túrta1'tóból áll. A szekrény a sátorvass3,l együtt egy darabból készült, berendezése a 88/90. és 90. évi mint. ismétlő puska szek rényéhez hasonló ; két csavar köti az ágyhoz. Az adogató az adogató-emeltyüből és az adogató-rugó ból áll. Az előbbi az adogatószeg körül forgatható ékalakú emeltyű, melynek szabad vége lefelé van hajlítva ; forgás pontja elött az első lapján orr van, melyre az adogató-rugó . támaszkodik. Az adogató-rugó erős, kissé felfeléhajlított pántrugó, melyet a szekrény fenekén keresztül érő adogató rugócsavar a szekrényhez erősít ; szabad vége az adogató-emeltyű orrára támaszkodik és az emeltyűt folytonosan felfelé nyomja. A tartórugóval felszerelt tártartó, az i smétlő-puska illető részeivel egyenlő alakú, reczés nyomattyúja a sátorvas előlapj ából kiáll. Az ismétlő művezet működése ugyanolyan mint az ismétlő-puskánál. A karabélynak kivételesen egytöltetű gyanánt való hasz nálata végett az egyes töltényt nagyobb első felével a töltő ürbe helyezzük és a závárzatot hec8ukjuk. Az ismétlő-karabély ágy a az ismétlő-puskáéhoz hasonló,
319
318
melytől csak rövidebb volta által különbözik. A súlypont helyzetének szabályozása végett a tusában hengeralakú vájat van. A foglalvány a csavarszeggel ellátott karabélykariká ból, az első és hátsó szíjkengyelből, a fülesszegből és füles szeg-nőcsavarból, végül a tusaborítóból s ennek csavarai ból áll. A karabély szerelékéhez tartozik : a tisztító zsinóT a vez etőhüvely lyel együtt, a . tisztítóvessző a törlő-vel és a csu, varhúzó. A lőszer ugyanaz mint az ismétlő-puskánál. A 95. mint. ismétlő-fegyverek.
A 95. mint. ismétlő-fegyverekhez tartoznak : a 95. mint. ismétlő-puska, a 95. karabély és kurtály. a 95. A puska és a karabély a tartalékkészletek kiegészitésére és fokozatosan a 88/90. (90.) mint. ismétlő·puska és a 90. mint. ismétlő-karabély pótlására szolgálnak, a 95. mint. kurtály pedig a műszaki csapatok felfegyverzésér� szolgál. a) .Il 95. mint. ismétlő-pUJska.
Ezen puska a 88/90. (90.) mintájunál kisebb súlyu, t. i . csak 3'65 kg. ez utóbbi puska 4'4 kg.·jával szemben. A cse kélyebb súly az egyes alkatrészek célszerűbb szerkesztése által volt elérhető. A célgömb tőkéje egy külön célgömb-ka/'ikán ül, melyet a csőre tolnak és oldalról keresztüldugott szeggel helyzetében rögzítenek. Az i1'ányzék a keretes irányzék ok csoportjába tartozik ; oldali irányvonala nincsen. Az irányzék a csőre tolt és egy szeggel rögzített hüvely szerű irányzékta lpra van forrasztva. Az irányzéktalpon levő és a keret lefektetése után lát· ható nézőke az alapirányzék állásnak, vagyi s 500 lépésnek felel meg. A keret felállítása és az irányzéktoló teljes feltolása után, az irányzékkeret alsó harántkarán látható nézőke, a legmé lyeb b vagyis 300 lépéses irányzékállásnak felel meg. Végül a keret felső harántkarán lévő nézőke a legmagasabb, vagyis
2600 lépéses irányzékállásnak felel meg ; a 26-os számjegy a nézőke alatt van beverve. A keret baloldali karának a lövő felé forduló oldalán a 600-tól 2400 lépésig terjedő és 200-200 lépésenkint haladó távolságbeosztás van. A 6 - 24. terjedő számok j egyei a hoz zájuk tartozó osztóvonások fölött vannak beverve. A keret felső végében lévő tológátcsavar az irányzéktoló · nak a kereten való felcsúszását határolja. A toló oldalai recés ek ; a toló közepe a keret kivágatához hasonló alakú és egy nézőkével van ellátva, melyet a 600 tól 2400 lépésig terj edő távolságokra használunk. k" irányzéktolóval az irányzék-nyomattyúfa kapcsolatos, melynek fogát a nyomattyú 1'ug�ja állandóan balfelé és ez által a keret jobboldali oszlopán lévő megfelelő rovátkába szorítja. A závárzat némely kisebb mérvű, bár nem lényegtelen módosításokkal a 90. mint. ismétlőkarabélyéhoz hasonló. Nevezetesen a fogantyúrész nem szándékolt hátramoz · gásának megakadályozására a kivető alkalmaztatott. A fogantyúrész biztosító toldatának ezen célból vájata van, melybe a kivető a závárzat becsukása után fogódzik ; a kivető ezen alkalommal ezen vájat első falán, a kivető támfalán támaszt nyervén, ezáltal a fogantyúrész hátrafelé való kitérését megakadályozza. A zárócsapó célszerűbb és oly alakot nyert, hogy fogan tyúja ki nem áll ; az ütőszeg - nőcsavar recés feje, felfelé álló, hajlított és recézett fogantyúval pótoltatott. Az ismétlő-művezelben az U alakú adogatórugó egy erős pántrugóval pótoltatott, továbbá az adogató emeltyű az adogató lemezzel és a támrugóval együtt célszerűbb alakot és elhelyezést nyert, miáltal a szekrény alakja is kedvezőbbé vált. Az ágyban fekvő csővet a fából álló fedőágy majdnem egész hosszában fedi : úgy az alsó ágynak, mint a fedőágy nak első részein két párkány van, melyhez a {első és (�lsó l;al'ikn támaszkodik. A fedőágy rögzítésére az említett karikákon kívül az irányzéktalpon alkalmazott két léc szolgál, melyek alá a fedő ágy végét toljuk. Ezen helyzetben a fedőágy két végh>mezét az irányzék talpához csavart kapoc 3 borítja és tartja össze. A cső csak a felső karika és az irányzék táj án fekszik . az alsó ágyhoz és a fedőágyhoz. A {oglalványhoz tartozik : a {első karika, (lZ alsó ka rika, két szíjkengyel, a füles sín és a tusauorító. A felső karika baloldalán, átfúrt és nőcsavaros metsze tekkel ellátott vastagítvány van ; egy balfelől betolandó csa · varos szeg kapcsolj a ezen karikát az ágyhoz. -
321
3'!O
és bal A felső karika alsó lapján a szu?'onyfog lalék varva ; becsa lesz tüske a felén nőcsavaros metsz et van, melybe ál. szolg sára állítá a. a tüske a puskának guláb ágyhoz ; Az alsó karika csavaros szeg által kapcsoltatik az mege rő ngyel szíjke alsó lapján lyukas toldat van a felső sítésé re. haso nló, A 95. mint . szurony a 88. mintájú szuronyhoz keske je pengé ; sítva de könnyebb, csőkarikája nincs 9n felha pengéj e a nyeb b (22 mm). A szuro ny feltüzése után anna k fordul. fele cső a éle és ik feksz an síkjáb i cső arányosság
.
-
b) .11 95. mint. ismétlő-7cal'ab ély . *
egyenlő Ezen karabély a 95. mint. ismétlő-kurtállyal , hogy bözik külön n abba csak szerkezetű (lásd alább), melytől s toldatába, a felső szíjkengyel az alsó karabély karika lyuka fülesszeg ott átdug az alsó szíjkengyel pedig a tusanyak fejébe van erősítve. c) .11 95. mint. ismétlö-7cwl'tály . *
lyebb A z ismétlő-kurtály a puskánál rövidebb é s cseké súlyu. . A kurtály egyéb eltéré sei a következők : lolag a A célgömb a 90. mint. ismétlő-karabélyhoz hason csövön van ; célgömb karikája nincs. ló ; cső A szurony a 95. mint. puska szuronyához hason ése feltűz ny szuro a ak rikán csőka A karikája nincs felhasítva. a mely van, mb célgö dik máso egy n lapjá álló é után - felfel csövön lévő célgömbnél ma-gasabb. ismétlő A 95. mint . i smétlő-fegyverek lőszere a 8 mm.- es . tölté mint fegyverek számára általában rendszeresített 92. nyekből áll. A lovassági forgópisztoly.H
ssal hasz A lovas sági forgópi sztoly a félkezű célratartátartozik és közé k nálandó, úgynevezett rö" id kézi lőfegYl1ere sendőrség részér e rend· * Ugyanezen fegyver van a m. kir. lovasc
. . szeresi tve, még pedig döfősznronnyal. gc sendő rség felfegy ** Ugyanezen fegyverrel van a m. �Ir. gyalo . alatt van le1r ,a. pontJá : . verkezve. A fegyver szuronya c. VIII. fej . D/4 vannak ez Idő szenn t tisztek a al sztolly i forgóp mint. é. 98. A ***
főkép �n a lov�s �. továbbá lovasított tisztek és altisztek, végül szolgalatvezeto ormesterek stb. felfegyverzésére szolgál. A lova�sági forgópisztoly főalkatl'észei : a cső, a henger, a lobbantyu, az elcsattanló készülék ' az Összes részeket az á�yat .pótló lok foglalja össze, meiy hátul a fogantyúval vegződlk. . A . cső �elületén van a vele egy darabból készített cél. g ?. mbtoke es a .vastagítvány. A célgömb tőke fölül éles cél gomb bel van ellat va. A cső hátulján törzsirányzék van ' mely a célgömbbel célzásra szolgál. A 1 1 mm. űl'mEÍretű csőfurat - hátsó sima része kivé. telével 6 csa\7aralakulag forduló huzaggal van ellátva. A he!lg �r a t�k ��kőlemezébe csavart hengertengely körül . . forgat�ato es 6 toltourt tartalmaz, melyeknek mindegyike peremagygyal bír. A henge � hátsó részén gyűrűalakú vastagítvány, ennek . . . pedIg feluleten 6 szemölcs van, melyek a hengert lövés alatt rögzítik. A henger hátlapján hat foggal ellátott fogkoszo1'ú van, mely a lobbantyú-művel együtt a hengernek a tengelykörüli forgás át teszi lehetővé. A lökőlemezből és két oldallemezből álló tok a lobban tyú felv�tel�re, valamint a fo:gópisztoly egyes részeinek meg .. . . , erőSItesere es osszekapcsolasara szolgál. Hátul. a tok a ken gy�lsze:ű tokp á n t -ba megy át, mely a reáerősített két recés faagyreszszel a fogantyut alkotja. .. .. A h �nger t�� aszául szolgáló lökőlemez, roely a töltő Ul' ?ket � atul elzarJa, felső részében a kakas gyúszege szá m.a�� kl van. lyukasztva, oldalán pedig a töltőkivágat van, .. vegul kozepen a henger fogkoszorújának ágya látható, melytől b�lo� dalra hosszukás függélyes kivágat van a hengertoló reszere. A lökőlemezbe csavart tengely hosszának közepén van a tengelyrugó. A lo�b.��tyú a �o�gópisztoly elsütésére és a hengernek a tengely koruh forgatasara szolgál. A lobban tyú fő alkotó részei a következő� : � kakas a l �ncizz�l, az �tőrugó, a billentyű, , a kakasfeszzto, es hengertolo, a bzllentyu-rugó és a zárrugó. A kakas a kakascsavar körűl forgatható. A billentyű a
J
felfegyverezve. E forgópisztoly 8 mm úrmérettel bír és hengere 8 töltőúrrel van ellátva. A lőszer a 98. mint. éles és gyakorló töltény ekből áll. A füstetlen . lőporr a:l megtöltött, éles tölténybe acélburokzatú kemény ólomlövedék van sajtolva. Ált. Ism.
Tá ,·a. ll.
21
322
tok oldallemezei között a billentyiícsavm' � örül forog. � bil · , az akasz es egy lentyű felső részén az aganCSOt'1', a csor ferde kivácrat látható. A kétkarú billentyűrugó a t?kba van , betéve fel�ö hosszabbik ága a billentyű csőr�t nyomja , ezaltal , , pedig � billentyű alsó része előr� for?�ttatIk. A záTórugó a kakasnak a biztOSItO nyugaszba valo, alhtására szolgál. , Ha a kakast felhúzzuk, akkor a kakas aga az agancs orrot emeli és a billentyűt forgatja, miáltal II hengertoló a henger fogkoszorúj ára oly nyomást gyako�o�, hogy a he�ger jobbfelé fordul. Midőn a kakas á� a a , zaro�·ugó szem ?. lcse . . nett elhalad e szemölcs a kakas · ag ala kerul, mmek ko vet e tében a kakas előrecsaptatását megakadályozza . Ilyenkor a lobbantyú a biztosító nyugaszba van felhúzva. . .. Ha a kakast még tovább hátrahúzzuk, aHor a bIlI�nt,y� . és a henger is tovább for?g, a� . ütöru?ó és a �Il! entyurugo megfeszül, a zárórugó p edI � a bIlI �?tyu f�rde kIva�ata a, .Ital: melyhez a zárórugó masodIk szemolcse tamaB�k ? d�k, kIfele szoríttatik. Midőn a kakas ága az agancsorr f�le J utott, �z . utóbbi az ág feszítő nyugaszába kapaszkodl � es me?�kada. lyozza a kakas előrecsaptatását ; a labbantyu a {eszzto nyugaszbo huzatott fel. . Ezen helyzetben az akasz a tok véset�n keresztúl a henger , ozza , felé mozdult és a henger további fo �? asat ,?l e��kadal ! az által, hogy a henger kerületén lev? szeI?o��sok egyIke az akaszba ütközik. Miután a hengertolo egyIdeJuleg a henger visszafordulását is megakadályozza, a henger épen azon hely · zetben rögzíttetik, melyben egy töltőűr a csőfura� ��gbo� z , � tel e szabbításába esik. A zárórug? szemölcse a tok b�lseJ ebo , � �. sen kilépett és nem akadalyozza a kakas elol'ecsapodaE'a.t a forgópisztoly elsütésre kész. Elsütés végett, a billentyű a� só rés� ét ? átrahúzzuk, miáltal a billentyűt egy kissé , f�lfel� for��tJuk es �z agancs orrot a kakas feszítő nyugaszabol kiemeljuk ; az ezaHal meg szabaduló kakas az ütőrugó felfel� lódulá � a következt�ben . , fenekeben előre csapódik és gyúszegének csucsa a tolteny lévő csappantyúra üt. � . . uetJuk, ' .. a Midőn a billentyűrr gyakorol.t nyomá� meg�zun . . billentyű-rugó a billentyűt eredetI helyzetebe vIsszaforgatja minek következtében a lefelé sikló hengel'tartó a fogkoszoru. következő foga alá lép és a to�ba. v� sszasü�:yedt.akas� a henger forgását lehetővé teszi ; a zárorugo szem�lcsel pedIg a tokba. behatolnak. A forgópisztolyt nemcsak a kakas felhúzása által, hanem önfeszüléssel is elsüthetjük.
�:
323
.Ez azáltal következik be, hogy a billentyűre nyomást gyakorlunk s így ennek forgása következtében a kakasfeszítő a kakast mindaddig hátrafelé forgatja, míg csak alsó éle a billentyű csuklójának falába nem ütközik és a kakasfeszítő további forgását megakadályozza ; emiatt a kakasfeszítő a kakaskorong bevágatából kilép és a megszabadult kakas előre csapódik. A kakasfeszítő ezen módjánál a henger forgatása stb. stb. ugyanazon módon megy végbe, mint a kakasnak a kakasfark megnyomása által történő feszítés énél. A forgópisztoly foglalványához tartoz'ik : az ürítő-vessző a csuk?készülékkel, a csőcsavar, a sátorvas, az ágycsavar és a tartokarika. A m. kir. honvédségnél rendszeresített gyalogtiszti forgó pisztoly a hadseregéhez hasonló és csak méretei kisebbek. A forgópisztoly lőszere 1 882. é. mint. éles töltényekből és 1 882. é. mint. gyakorló töltényekből áll. A m. kir. csendőrségnél l'endszeresített forgópisztoly egyes lényegtelenebb változásoktól eltekintve, a leírt forgópisztoly hOlll hasonló szerkezetű. A szembetünő különbség az, hogy a csendőrségi forgópisztoly henger külsején mélyedések és fél teknő alakú vájatok, a szemölcsök helyett pedig kis beváj á sok vannak ; azonkívül egy tengelyzárral bír, mely a tokba helyezett hengertengely megerősítésére szolgál, végül hiány zik róla. a zárrugó és billentyűrug6. GJ A fontosabb külföldi h adseregek gyalogsági puskái.
Jelen munka kerete nem engedi meg, hogy a külföldi fegyvereket részletesebben megismertethessük. Ezért tájékozásul a különböző államokban rendszeresített gyalogsági puskákra vonatkozó fontosabb adatokat a tuloldali táblázatban foglaltuk össze.
21*
Állam
puska megjelölése A
,
-
.., ....
-<.)
S
.... ;::,
,
.
Závárzat
if>
� :<e ... ..., N hossza sulya .... c '
A
t
Ismétlő művezet
""Im Angolország
Le-Metfol'd 90. mint.
7.7
BelKium
Mauser 89. mint.
7.6
Bulgál'ia
)ranlicher 89. mint.
8
Francziaország
Lebel 8 6/93. mint.
Montenegro
II.
BordAn
f. f.
�
d. z. I.k.á.t.;CS.t.�0 töl énynyel;t.t' . k.a. I. ; cs. t. ;) tollenynyel ; t. k. d. z.
l'tl f.
8
d. z.
i II t
Röviditések :
f.
d. z.
=
e. á. I.
=
2'75 640 2'1
d. z.
k. á. t.; cs.t. 5 tölténynyel ; t.k.
12 9
3'9
300 k. ó. nikkel aczél b.
13 5 l. l.
2'13 620
123
3'8
450
k.
10'5 n. l.
2 '1
72C
129
4'5
200
k. Ó.
20
123
3·9
250 k.
125
4.3
200 k.
122
4'08
128
4.4
f.
d. z.
f. d.
z.
k. á. t.; cs. t. 5 tölténynyel ; t. k. e. á. t. 8 töIténynyel
e. h. f. d. z. (e. h. d.z.) k. á. t. ; cs. t.
forgó dugattyus závárzat «
�
előágytál'
k. á. t. = középáa:ytál'
I:
14.5 l. I.
e.h. d. z. = egyenes huzásu dug.závárzat
e. h.f. d.z. =
�.
16'5 n. l.
á. 1.; cs. t . 5 tölténynyel ; tar.
forgó dug. závárzat
j
lál·.
--
I
4
k. rézn ikkel b. . 2.<1 k.o. paplr b.
4:)0 k. ó. aczél b.
k. á. t. ; cs. t. 5 tölténynyel
8
620
m o n a r c h i á b a n
3.8
f. d. z.
8
67C
3
3'7
Szrrbia
95 . (88/90. v.90.) . mml.
2.4
129
k.
Murata
1
124
f. d. z.
g
���I
I I. n. I.
14-2 Hottweili-i 1.1.
..:l
k. á. t.; cs. t. 5 tölténynyel ; t. ke.
6.5
Osztr.-ma yar monarc ta
14
..:s
k. á. t.; cs. t. 6 lölténynyel ; t. ke.
Kosta Milovanovics 7.2 ismétlő és egytöltotö és 11
Japán
k. ó. aczélb.
91
d. z.
92. minI.
9.5
1
<100 k. ó. réznikkelb.
-) 1
:;
d.z.
Hománia
mint. Mausel'
!J(
�
"o
130
7.62
�� }
1: 74
3.9
.-
sulya
.., ..Q
134
(3 vonalas) 91. mint.
Törökország
4.25
n e m e
eo
� if> if>
egytöltetű
Oroszország
7.65
1
<
A lőpor sulya
a n y a g a
"c;. '"
"fu
lövedék
e. á. t.; 8 tölténynyel
f. f. f.
7.9
1;6
L7
A
f. d. z.
PI.
6.5
1 )
O s z t r á k-M a g y a r
Olaszország
mint.
I
10.6
Németbirodalom �lauser 88. mint.
puska
4-2
350
k.
t. k. = tölténykapocs t. ke.= tölténykeret t. t. = tölténytartó
Ó.
-
Ó. Ó.
375 k.
Ó.
l. k. á. t.= levehető középágytár cs. t. = csomagtöltés
Ó.
15
I
I. l.
22·2 fekete
aczél b.
aczél b.
2'7
l.
5
720
5
45C
réznikkel b.
13·8 Hottweili-i
2'65
papir b.
18'4 fekete l.
4'5
652 55ö
-
1
aczél b.
-
fekete I.
l.l.
15'8 l. l.
Ó. = kemény
k.
1
-
564
2.75 620
ólom
b. = burokzat l. l. = lőgya pot lőpor n. l. = nitroglycerin lőpor l. n.
l.
= lőgyapot-nitl'oglycerin löpor.
�25
VII.
A lövegek. A)
A
lövegügyfejlődés-történetének vázlata.
Miután kezdetben a lőfegyverek űrmérete majdnem egy forma volt, a lövegek legrégibb történetét a lőfegyverek álta lános történetétől kűlön sem választhatjuk, mivel a lőfegy verek kisebb űrméreténél fogva a kézi lőfegyverek és lövegek szerinti megkülönböztetés az akkori viszonyokra nem is alkal mazható. Csak azután, hogy az űrméret megnagyobbodott és várak, meg városok ostromlása alkalmával, azokba lőfegyverekből nehéz köveket kezdtek hajítani, -I< lehet helye a megkülönböz tetésnek. A puskaporral lövő lövegek eleinte (a XIII. században) fából készített mozsarak voltak, melyeket ((mádfaá •• -knak neveztek. A XIV. sz. közepe óta azonban már a spanyolországi mórok és utánuk a franciák, olaszok és németek is vasból és azután bronzból készítették az ágyukat és mozsarakat. Ezek a lövegek azonban igen drágák voltak; a csövek készí téséhez bizonyos szakismeret és gyakorlottság kellett és végre az akkori úthálózat még oly gyér volt, hogy eleinte felette súlyos lövegeknek, alkalmazásuk helyére való szállítása gyakran leküzdhetetlen akadályokba ütközött; ezenkívül a puskapor készítéséhez szükséges kénnek és salétromnak nagy mennyiségben való beszerzése is néha nem volt lehetséges, amiért is a hadseregek majdnem egy századon át az ágyukon és mozsarakon kívül még a régi ácsok által,készíthető, kevés költséget okozó hadigépeket is használtak. Igy pl. I. Mátyás királyunk is Bécs és egyéb várak és városok ostrománál használt ugyan ágyukat is, mozsarakat is, de a fősúlyt mégis a régi hadigép ekre fektette. Eleinte úgy, mint a régi hadigépekből, az ágyukból és mozsarakból is igen súlyos kőlövedékeket lőttek, amit csakis igen nagy lövegekből tehettek. Csak később győződtek meg, hogy kisebb súlyú, de nagyobb sebességgel megindított lövedékkel ugyanazt a hatást érhetik * 1323-ban Baza várát védelmező mórok már ágyukkal lőttek a granadai király seregére.
326
séggel kilőtt el, mint a nagy súlyú, de csekély indulási sebes lövedékkel. k, Az ágyuk eleinte elől és hátul is nyított csövek volta ; ték nevez -nak árdák bomb és tek töltöt melyeket hátulról t ráka kama y töltén későb b a cső hátsó végéhez illeszthető a csővel használtak, melyeket már megtöltve kapcsoltak összeá� nyo o: mázs 200 001 néha � a yeken amel Hegyes vidékeken, mal lok ostrom az volt, etlen lehet tása szállí ek löveg faltörő ott öntötték hás állatokon bronzt szállítottak a vár alá és darabokra ismét után álat haszn eket óriási lövegeiket, mely robbantottak, hogy a bronzt elszállíthassák. lövegek A XVII. sz. vége felé már tömörön öntötték a ágyuk régi A t. ürege belső a ki k fúrtá csöveit s csak azután században csöve i felesen hosszúk voltak s csakis a XVIII. sőben is ebb rövid l ? győződtek meg, hogy a puskapor sokka rövIdebbek s telj esen gázok ká ég el s következőleg a lövegek ezzel kevésbbé súlyosak is lehetnek. űrmé A mult századig minden államnak igen sokféle nevet ás más·m ének egyik mind ek retű lövegei voltak, mely stb. ne falko a , ettek amus az k, tarac a : adtak, minők ágyunak Idővel meggyőződtek, hogy a sokféle kaliberű űtkö ségbe nehéz sok sa ellátá való a szükséges lövedékekkel okban állam többi a b későb an, szágb ciaor Fran zik, amiért is is kevesbítették a lövegek faj ait. ezetek A jelenkori löveg -technika részben a régebbi szerk 0 40-5 nagy igen : pedig és za céloz sét emelé hatásfokának szer és y éksúl löved a cm. átmérőjű lövegek gyártása, továbbá egyezteté kezet, ágyucsőhossz és robbantó-hatás kellő össze esztésével szerk ek löveg ésű tüzel gyors pedig sével ; részben foglalkozik. rségi anya B) Az osztrák-magyar monarchia tüzé gának szerkezete. ágyuk szerkezete. 1 . .!l 75. (75/90.) mintáju 9 cm-es tábori
Hadse regünk tábori tüzérségének lövegfelszer elése a előb 75. , illetve 7 5/90. mint. 9 em.-es tábori ágyukból áll ; az re felsze ek üteg ó lovagl a iak biek a kocsizó ütegek, az utóbb lését képezik. A 75. mint. 9 em.-es tábori ágyu a csőből, a lövegtalp ból és a mozdony ból áll. A 9 em.-es acélbronzból készült cső 24 huzaggal bír és lapos ékzávárzattal van ellátva.
327
A kupalakú el? részen a fej. a középtáján jobb oldalról pedig .. a celgomb-toldat latható, melybe a célgömb van becsavarva. U�lancsak a cső középrésézn a csőcsaptoldatokkal ellá tott csocsapok vannak. A cső ��tsó részé � v�n az irányzóív lapja, az irány , csatorl aJ es , a vegtamszeg csatornája, mely utóbbi a zek } l} , fogadja be. , závarzat vegtamszeget A �nra� az öböl ből, a töltőűr-ből áll. Utóbbiban meg .. .. . kulonboztetJük a lövedékűrt és a töltényíirt. A t�ltényűr hátsó végébe rézbélés van sajtolva, melyből a 75 . . �mt. Broad�ell-gyűrü felvételére szolgáló gyűrű-ágy van kIvagva (III. fej. c. pont). . Av�gből, hogy a dugasztás legnagyobb mérve a gyér fu. �� u." , lopor alk�lm �zása után is biztosíttassék, a 75. mintájú g:yurut a 96. mmtáJú gyűrű pótolja. Az utóbbi gyűrű előb bItől csak abban különbözik, hogy méretei gyengébbek és csak egy körded barázdája van. A töltényűrbe a rézből álló gy ú ly u k- csapban kifurt , gyulyuk vezet. A cső a 75. mint. lapos ékzávárzattal van ellátva, mely nek szerkezete a III. fej. c. pontjában tárgyaltatott. A závárzat m��ödésével a gyúlyukzáró működése kap csolatos. Ennek celj a : hogy a gyúlyukat addig födje és a gy�tacs behelyezését addig megakadályozza, míg a závárzat telj esen becsukatott. A 75/90. mint. cső szerkezeti tekintetben az előbbivel egyenlő és tőle csak a fal vastagságának gyengébb volta által különbözik. mint. � c �.-es tábori lövegtalp két acélbádogból , .� 75. �eszult talpo ldal-bol alI, melyeknek erősbítés én szögletvasak, , oss� ek�pcsolasukra �s merevítésükre pedig több bádog és szög, tovabba a talpszek�eny és a mozdonytusaszaru szolgálnak. A tal� oldalaival a tengely, az iránygép, a talpszekrény , a talpfek es kapcsolatosak. � ten�,elynek a talp oldalai hoz való kapcsolására a ten gelyafJyfedokkel felszerelt tengelyágyak és tengelykapcsok szolgalnak. . Mindegyik tengelyhez két fából készült küllős kerék tar tozI k. A. ten,gely fölött két tengelyülés van, melyeken a kezelő , legenyseg ket embeve űlhet, Az irányzóg�p kettős csavaros iránygép. A ta!.p�zek!·el1y a lö,vegszerelék befogadására szolgál. . A kozonseges kocSIkerék fékekhez hasonlóan működő 75. mint. talpfék, a kerekeknek völgynek hajtás alkalmával való megkötésére szolgál. •
329
328 A hátrafutam-fék arra szolgál, hogy a 75. mint. !) cm.-es tábori ágyunak még a kerekek megkötése esetén is 2-3 m.-nyi hátl'afutamát kisebb mérvre szorítsuk. Ezen sarkantyus hálrafutam -fék rendszeréta 295 lapol dalon általánosan ismertettük. Előnye abban rejlik, hogy II hátrafutam csökkentése által a kezelést tetemesen könnyebbíti, a legénység testi erejét kevésbbé veszi igénybe és az ágyu előre vezetésére szükséges időt megtakarítja. Így aztán lehetővé lesz, hogy percenkint könnyen 6 jól irányzott löv�st tehetünk. A 75/90. mint. 9 em.-es tábori lövegtalp a . 75. mintá juhoz hasonló szerkezetű ; attól csak annyiban különbözik, hogy nincsen tengelyülésekkel ellátva. A 70. (75/90.) mint. 9 cm.-es mozdony a vas mozdony állvány ból, tengelyből, a vonókészülékkel felszerelt rúdból, a mozdonysz ekrényből és a lábszekrény ből áll. A talpnak a mozdonnyal való összekapcsolására a moz donyállvány hátsó részén lévő mozdonyszeg szolgál. Felmoz donyozás végett a talp mozdonyfülecsét ezen mozgó szegre helyezzük és a mozdonykulcsot a mozdonyszeg fej én levő lyukon keresztül dugj uk, miáltal a talpnak a mozdonytól mozgás közben való elválását megakadályozzuk. A mozdonyon levő kerekek a talp kerekeivel egyenlő nagyságuak. A mozdonyrúd előrészén a visszatartó készülék és az előfelhérc beakasztására szolgáló huzóhorog van. Huzókészülék gyanánt a vasból készült tengely-felhérc és hámfák szolgálnak A mozdonyszekrényen három kezelő tüzér szállíttatik, miért is fedele akként van berendezve, hogy arra ülővánkos csatolható. A mozdonyszekrény belseje lőszer és szerelék rakaszok befogadására szolgál. . A lábszekrényben a lövegszerel ékek tartatnak, fedelén, melynek előrésze a mozdony szekrényén ülő tüzérnek láb deszkául szolgál, a sáncszerszám, t. i. egy csákány és két lapát szállíttatik. . Minden 75. (75/90.) mint. 9 cm.-es tábori ágyuhoz egy 9 cm.-es üteg lőszerkocsi tartozik, mely a kocsi mozdonyá ból és a lőszet'kocsi hátrészé ből áll ; fogata a lövegével egyenlő (6 ló). A kocsi mozdonyának berendezése és málházása a löveg mozdonyéval egyenlő, ennélfogva ezen két mozdony, szükség esetén felcserélhető. -
A lőszerkocsi hátrésze a kocsi állványából és a kocs i -szekrényéből áll. Ebben szintén lőszer- és szerelék rakaszok tartatnak, szilárd fedelén pedig táborszerelékek és lótáp helyeztetnek el. A 75. (75/90.) mint. 9 cm.-es tábori ágyuk lőszere a következő : töltények, granátok, shrapnelek, gyutacs ok és ameddig a készlet még tart, kartácsok. . A töltény selyem töltényzacskóból és 93. mint. 2 mm.-es löveglőporból áll. A 75. mint. gránátok hengertojásdad alakúak és réz karikás vezetékkel vannak ellátva ; belső berendezésük szerint gyűrűs granátok, közönséges löveglőporból álló robbantó töl tettel ; a 12 gyűrű mindegyike rovátkák által 10-10 részre osztatott. A szájlyukba a 75. mint. granátgyujtó csavartatik (1. II. fej ezet A) pontját). A kocsizó üteg ek lövegei számára 9 cm.-es acél granátok is alkalmaztatnak. A 96/96a mint. shrapnel a granátok módjára rézkari kás vezetésre berendezett fenék-kamarás shrapne1. Robbantó töltete 1 20 g. súlyú ; tölteléke 250 darab 1 3 g.- os kemény ólom töltőgolyóból áll (1. Il. fej. B) pontját). A szájlyukba a 96/a mint. kettős gyujtó van becsavarva (1. II. fej. a) pontját. A 75. mint. 9 cm.-es kartács a II. fej. r) pontjában . leírt kartácshoz hasonló. Gyúszerül a 93. mint. gyutacs szolgál, melynek beren dezése az I. fej. B) pont c) alpontj ában leírt 59. mint. gyu tacséhoz hasonló. A kocsizó üteg 9 cm.-es tábori ágyujának lőszerfelszere lése 1 28 lövésből áll, melyekből a löveg és lőszerkocsi moz� donyában 34-34, a lőszerkocsi hátrészében pedig 60 lövés van málházva. A lovagló ütegek lövegmozdonyában csak 24 lövés mál háztatott el, minek következtében ezen ütegek lövegeinek lőszerfelszerelése csak 1 18 lövés. A lövegfelszerelési tárgyai közül az irányzószerek, t. i. a lövegirányzék, a 92. mintájú irányzó-ív, az iránypécek már az álta.lános részben tárgyaltattak (III. fejezet G) pont). A löveg többi felszerelési tárgyai vagy oly segédeszközök, melyek a löveg akadálytalan kezelésére szolgálnak, vagy pedig oly tárgyak, inelyek az anyag jókarban tartására és különböző kezelési műveletekre szükségeltetnek. Hadseregünkben legközelebb az 5-ös mintájú 8 cm. -es tábori ágyu is rendszeresítve lesz.
330
3:31
Ennek závárzata vízszintes ékzávárzat tolóforgattyuval . Az ék vízszintes bevágásába b �tolt elcsatt,a �tó kész �lé� el �sat tantó emeltyűjének a rántó� smegg.el va,lo Jobbr��,uzasa altal az ütőrugó t megfeszítjük mmdaddIg, mIg . a feszItoretesz foga a feszítőropant� nyugaszából .�i " nem ugrIk. , . .. Ebben a pIllanatban az uto rugó sz �b� dda ,válIk, a�, uto szeget előrelöki, mire ez hegyével a zavar�atek .. mellso la� jának lyukán kibúvik és a tö��ény gy.?-t� csara �t. H� � �r most a rántózsineget eleresztjuk, az uto.szeg vlsszahuzodlk ugyan, de némileg előfeszített helyzetbe Jut. , A gyutacs, illetve a lőportöltet fe�lo?b�nasa k?vet�� zte ben a lövedék kiröpíttetik. Erre az elso lovesl'e . a .�so a loveg, talppal együtt visszaf':lt. Az alsó l? ve��alpo�. levo sar�a �tyu a földbe vágódik s mmtegy oda 1'0gZItl a love� talpat ug�: hogy a többi lövéseknél mozdul�tlanul . mara� � s csak a cs� fut hátra a csősíneken. A csovet hatxafutasaban a felso lövegtalpon alkalmazott víznyomásos fék szabályozza, mel� az előrefu'tás utolsó részleténél is a r�górendszeren alapulo előrehozó készülékkel a csövet lassankmt nyugalomba hozz � . Természetes, hogy e rendszernek nagy f����ye van a :fi ar ismertetett 9 cm. tábori ágyúrendszere folott, amennYIb�n ennek percenkint leadható 4-6 lövésével szemben, most mar 1 4-20 lövés tehető. .. . , A lőszer egysége.s töltényekbol" aZZ : azaz, lovedek es tol tény egy egésszé vannak egyesítve. Megkülönböztetünk shrapnel- és granát-töltényeket. .. A shrapnel 3 1 6 drb 9 gr-os és 16 drb 1 3 gr.-os tol telékgolyót' továbbá egy 85 gr-os robbantótöltést tartalmaz. A lövedék kettős gyújtó val lesz időzítve. , A granát préselt acélhüvelyből van készítve es Ammonarobbantótöltéssel van ellátva. , a A töltés 530 gr. csöves lőpor, amely (selyemzacskob zve. ly elh összefoglalva) a töltényhüvelyben van � � . . A kúpalakú töltényh,üvelY,t sár.?are� bol saJtolJ ��, a fenekén peremmel van ellatva es a kozepen egy gYUJ tocsa varral és csappantyúval van felszerelve. " , . Irányzókészülékét kiegészíti a lövegtávcső es egy Iranyzo ív a lövegirányzékok felülvizsgálására. . " A taliga (mozdony) és üteglőszerkocsI (utóbbI. a losze: kocsitaligából és lőszerkocsifarból áll) általában a 9 cm. ta bori ágyúéhoz hasonló. A lövegtaligában 33, a lőszel'kocsitaligában 30, végül a lőszerkocsifarban 60 lövés van elmálházva. "
..
,
.
.
.
.
�. .il 75. 71'hint. 7 cm-es hegyi ágyú.
Ezen ágyú a hegyi ütegck felszerelésére szolgálván, a cső ből és talpból áll. A löveget vagy málhás állatokon vagy pedig jó utakon villás rúddal való ellátás után kocsiszerűen sz állitj uk. A 7 cm' es ágyúcső acélbronzból készült és lapos ékzávál' zattal van ellátva ; a cső belső és külső berendez ése a 75 . mint tábori ágyúcsövéhez hasonló. A főbb eltérések a következő k : a csövön két irányvona l van ; a felső és az oldali irányvonal. A závárzatnak záró készüléke nincsen és a závárzat . for gattyúj a akként van berendezve, hogy levehessük. A löveghip vasbádogból készült oldalfalas talp ; szöglet vasakkal erősbített oldalfalai között az iránygép feszítéke foglal helyet. A talp oldalai a vasból készült tengelyen nyugszanak, melyre a fából álló, küllős kerekek reá tolatnak. Felmálhá zás végett a kerekeket a tengelyről lehúzzuk és külön mál házzuk. A lövés alkalmával fellépő hátrafutam csökkent ése végett a kerekeket egy-egy fékező kötéllel a mozdony tusa talpa előtt az oldalakból kiálló szegh ez kötjük. Az iránygép egyszerű csavaros iránygép, melynek orsó ját iránykereszt segélyével forgatjuk. Lősz61'e : töltények, gmnátok, shrapnelek, kartács ok és gyutacsokból áll. A granátok, shrapnelek és kartácsok a 9 cm·es tábori ágyú ilynemű lövedékeihez hasonló berendezésűek. Gyúszerül az 59. mint. gyutacs szolgál. A hegyi ágyúnak az ütegnél szállított lőszerfelszerelése 1 1 2 lövésből áll. A lövegszerelékek és felszerelési szerek általában a tábori ágyú illető tárgyaihoz hasonló berendezésűek. A lőszer rakaszokb� lesz málházva, egy-egy rakasz 8 löve déket és 8 töltényt, valamint 10 gyutacsot tartalmaz ; e�y egy állatra két rakaszt málháznak. Újabban a 99. mintájú 7 cm . hegyi ágyú rendszeresít tetett. Ezen ágyú csöve és závárzata a 99. mintájú 10 mm. tábori tarackéhoz hasonló szerkezetű. A lövegtalp a tengellyel ellátott főtestből, a csavaros iránygépb ől, a levehető mozdonytusából és végül a két ke rékből áll.
333
332
A lövés alkalmával fellépő hátrafutam csökkentése, egy a kerekek közé helyezett bőrheveder által eszközöltetik, mely egy kötéllel rúgódóan a mozdonytus ához lesz erősítve. Lőszere fémtöltényekből, granátokból, shrapnelekből áll. A töltényben levő lőpor két egymástól elkülönített zacskó. ban van. A töltény kétféle : lövő és hajító töltény. A lövedékek berendezése ugyanolyan, mint a 9 cm. tábori ágyú lövedéke ié. Ezen hegyi ágyú granátjával 4000, időzített shrapneljé. vel 3000, előre időzített shrapneljével pedig 700 lépésre is hatásos lövést tehetünk. E hegyi ágyú tovaszállítására 3 állat elegendő, mert egy a csövet, és kettő a lövegtalprészeke t a kerekekkel. viszi. A lőszer rakaszokba lesz málházva, melyből kettőt·kettőt rak nak egy-egy állatra. .
a t�lt�,nykivető a töltényhűvelyt olykép veti ki amin t azt a ' . , lofegyverek tóltén keZl ykivetője eszközli. A hátrafutam d�r�sfékk �l és sarkantyúval lesz csökkentve . , l. kkent , mukO " �l �, m nt a tábori Utobb � ágyúkon lévő. � A lovegtalpra eroSltett uányzógép fogas ivébe a cső fogas kereke b?lekapaszkodván, ez által a cső emelhető illetve su ' lyeszthetó. A talpsz �kré�yben egyes szerelékek és a závárzat fon tosabb alkatreszem ek tartalékkészletei őrÍztetnek. A mozd on� egy egészen új, technikailag lénye gesen ' aví , ta szerm tott mm t készült. A. vaspléhből csinált és rekes ekre oszlott mozdonysz ekrény 18 lövéshez szükséges lőszer t fogad hat be. �ősze,rhez tartozik : a fémtöltényben lévő lőportöltet ' granatok es l?hrapnelek. A fémtöltény egy réz hüvelyből, ennek fenekébe csa vart gyuta csból és lőportöltetből áll mely utóbb 6 eg tól elkülönített zsákocskában van s �étosztva. Ezen l " yma� oporzsa _ . . " kocskák k ozu 'o l az �l erD! szánd ékolt lövedékha.tásnak megfelelő , s� a� lesz esetenkmt felhasználva (vagy is lövésnél több, t�s� al � evese ? b k ��l, de befolyást gyakorol a távols hají klvul meg a� IS, vaJJon gránáttal vagy shmpnellel lőnekágon -e ?) , shrapnelek A ��ana�o� es berendezése hasonló a tábori ,agyuk , loved ekelv el. A granátok 14 ' a shrapnelek 1 2 kgr. . neheze k. A t�bori tarac� ki;áló lő- és haj ítóképessége folytá n " , lk � el� orang u szerep et Jats tábori lövegek közt. Különös � , � lony? abban domborodIk kl, hogy közve tett lövéssel még , fedett Igen J ol csapatokat, falakat stb. megsemmisíthetünk S�rap� el� el �OO?, granáttal 5000 lépésre lőhetünk. Hatás � kepes sege t el egge J ellemZI. az a körülmény, hogy , granáttal � OOO l �pes, t�, volsa. gra, oly tábori födözék, mely két rendbeli e� pe?lg 15 es 20 cm. vastag gerendázaton nyug vó 1 m . , foldbo. i alI, keresz tültörhető. Lőgyor�asá�o� �lletőleg felemlítjük , hogy a tábori tarac k kal percen� mt ldozItett shrapnellel 6-9 lövés adhat ó le. . �gy ta �ol"l t!l'rack üteg 6 lövegből, 1 2 üteglőszer-kocsi , boI es egy elelmlszer-kocsiból áll. Az össze s J' ármüvek 6 fo , gatuak. �gy löveg, lősz �rkészlete 48 lövést tartalmaz mindkét uteglo szer-kocslba n es 1 8-at a tábori tarackmozdonyban. 00
;
'
3. A 99. mint. 1 0 cm. tábori tarack.
A 1 0 cm. ürméretű és 36 huzaggal ellátott cső általá ban a 9 cm. tábori ágyú csövéhez hasonló, csa.khogy rövi debb. Baloldalán a célgömb, közepetáján a csőcsapok a cső csaptoldatokkal, hátul a csavarzávárzat befogadására szol gáló závárzatkeret, ugyancsak hátsó részén felül az irányzóiv lapja s végűl balról az irányzógép fogasív és az irányzék csatornája látható. A sima töltőűr a töltény és lövedékűrt egyesíti ma gában. A závárzat a töltőűr elzárására szolgál és magában fog lalja a töltény elsütésére és kivetésére szolgáló készüléket. A tömítés akként lesz eszközölve, hogy a 1 80°-nál na gyobb mérvben csavarszerűleg forgatható závárzat neki szo ríttatik a fémtöltényhüvely fenekének. A kovácsolt bronzból készült závárzat az ütőrugóval fel szerelt ütőszegből, az elcsattantó kész\:ílékből, a tölténykivető ből és forgattyúból áll. A závárzat hatásmódja fővonásokban a következőkben foglalható össze : Ha a závárzat a forgattyúval jobbra fordíttatik, a löveg megtölthető. A lövedék és a fémtöltény bevezetése, továbbá a zároló balra fordítása, végül a rántózsineg beakasztása után a löveg lőkész helyzetben van. A zsineg elrántása által az ütőrúgó szabaddá válik, az ütőszeg a töltény gyutacsára üt és azt fellobbantja. Ha a lövés után a závárzat kinyittatik,
_
_
o
_
00
334
4. .Il vár- és pal'tvédő löveganya g általános ismertetése.
Várlövegeket erődített helyek ostromlás ában és védel mezésében alkalmazunk és ezen szempontból azokat ostromés védőlövegekTe osztjuk. . . . Ezen beosztás azonban nem zarJa kl, hogy az ostrom· lövegeket esetleg erődített hely . védelmében �s �lkalmazzuk. A védő lövegeknek azonban egesz sorozata leteZlk, mely az ostrom céljaira semmiképen nem alkalmazható. Ezen lövegeket, a hozzájuk tartozó lősz,err�l, �llvány�k : kal és egyéb tartozékokkal együtt ostromlo, Illetoleg vedo tüzérany agna1c nevezzük. Az erődített helyek ostromlására hivatott tüzérségi harc eszközök összességét ostTomló tüzéTtelepnek nevezzük. Ez több szakaszra tagozódik és a monarchia némely fel � szerelési helyein akként tartatik készen, hogy egyes szakasz� l a szükség beálltával minél rövidebb idő alatt az alkalma� as szinhelyére elszállíttathassanak ; ezen szállítás rendszermt vasuton történik. A végből, hogy valamely megtámadandó erődített hely elé érkezés után a harcot az ostromló tüzértelep bevárása nélkül nyomba,n megkezdeni lehessen, mindazon seregtestek hez, amelyeknek valamely erődített hely állhatja útj át, mozgó 08tromló iltegcsopo rto1c otlztatnak be. .. Mindegyik csoport több, 4-4 mozgékony o.stro��?ve� gel felszerelt ütegből áll, melynek szervezete a .�abofl . ut �ge hez hasonló, ezen csoportok a hadsereg hadmuvelet61tkov? tik és alkalmazt atásuk időpontjáig a hadsereg-parancsnoksRg rendelkezésére állanak. . Az osztrák·m agyar monarchiában a mozgó ostromlo tüzértelep felszerelésére a következő lövegek vannak rend· szeresítve : 80. mint. 1 2, 1 5 és 1 8 cm· es ostromágyúk ; 1 5 cm-es gátonytarack ; 80. mint. 1 5 és 2 1 cm-es ostrommozsár ; 75. mint. 9 cm-es tábori ágyú magas gátony lövegtalpon. A mozgó ostromló ütegek felszerelésére a 15 cm-es g dtony · t amck szolgál. Az erődített helyek védelme számá�a re ?� szere�ített lövegek részint legújabb szerkezetűek, részmt reglbb loveg rendszerb eliek. Ezen utóbbiakat azonban csak ott alkalmaz zák, hol a harc alárendelt céljaira szolgálnak. Az újabbkoTi védelmi lövegek a következők :
335
a) Vértes lövegta/pa1con alkalmazott /övegek, az ujabb kori erődítvények állandó felfegyverzése számára ; ezek a következők : A 80. é.<: 78. min t . 15 cm-8S vértes mozsár ; a 15 cm-es vé�,tes tarack és a 94. mint. 8 cm-es vértes ágy ú ; b) Legkisebb lörésíi lövegtalpakon alkalmazott lövegek, vértes tornyokkal és legkisebb lörésű védboltokkal ellátott erődítvények felfegyverzés e számára. Ide tartoznak : A 80. mi nt. legkise b b lörés'Ü 12 cm-es ágyú ; a 94. mint. legkisebb lörésíi 8 C/i l - es ágyú ; c) Védboltos erődítvények felfegyv erz éséTe szo lg á ló löve ge7f, ide tartoznak a 94 és 95. mint. 8 cm-es védőboliágyúk. d) Lövegek, melyek nyílt védőművekben és ütegsáncokban a távo li harc vivá sá�'a szolgálnak ; ide tartoznak : A 80. mint. 1 2 és 1 5 cm-es ágyúk ; a 1 5 cm-es gátonytarack ; a 80. és 78. mint. 1 5 cm-es mozsár és a 80. mint. 9 cm-es mozsár ; Régibb rendszerű lövegek közül a várak felfegyverzésére még a következők szolgálnak : 75. mint. 7 cm-es hegyi ágyú és 75. mint. 8 és 9 cm-es tábori ágyú/;, mind a három főleg mint kirohan ó lövegek, továbbá ideiglenes és táborszerű erődítések felfegyverzésére. V égül a várak felfegyverzéséhez tartoznak még : A 89. mint. (Maxin-rendszerű) 8 mm-es szórólöveg� és a 93. mint. (Károly Salvator főherceg, lovag Dormus alezredes rendszerű) 88 mm - es szórólöveg.H Pm'/védő löveg ekként pedig a következők szerepelnek : A 80. mint. 15 cm-es partvédő ágyú és a 73. min t . 24 cm-es Krupp-fé le partvédfí ágyú, mindkettő gyengébb vértes hajók elleni harcra ; továbbá a 22/H. 28 cm - es pa/'tvédő ág y ú , a 40/H 15 cln es gyorstüzű ágyú, a 35/H. 28 cm-es partvédő ágyú, a 35/II. 28 cm- es legkisebb lő/'ésű áJyú, mindezek újabb kori vérttörő lövegek gyanánt ; melyeket kiegészít még a 30.5 cm-es partvédő ágyú. ·
* A Maxim-IIirám-féle Bzól'ólövegből percenkint 600 lövés vagyis másodpercenkint 10 lövés tehető . Működésének gyorsasága egy varró gép működésével hasonlítható össze. ** A 93. mint. szórólöveg legnagyobb lőgyorsága percenkint átlag 300 lövés. :rvIindkét szóról öveg lőszere a 9,). vagy 95. mint. ismétlő fegy· verekével azonos.
337
336
ó lövegek a. következők : A parti védelemre szolg�ló ?ajít a 73. min t. 21 cm- es mOzt;ur es, a 80. 1nint. 21 cm- es mozsar.. , zav rzat 1. az el o" bb l' � � A mos t felsorolt lövegek csövel esbé-k vesb �egegyez ? töb � ével gek � löve . nos pontokban ismertetett kul s nal pak � en zo nek . Lényeges eltérés csak ft. löv �gtalmelyek az u . n., , P " zIk, gyorstüzelő lövegeknél mutatko a � agyucs o pon nyugosz nak . Ezeknél ugyanis resz nyes lövegtal e meg s gere hen , nem ninc s forgo csap okk al ella' tva, h. a . az a" i tentria me d felelő vezetékben köpenyben, . mm .. tébe yze hel si csove elyével párhuzamosan fut VIssza_ .viss a á a f eg a rős rugók hozzák vissza, . mel�ek egye e .e , s b , t n �m szíttetnek E lövegtalp-faj elonye yzéka szllar� , resz irán tó zha lma alka . yén pen ő k a y . hog , ' h ogy e köp..enyen konnyen el uevesz a visszafutasban es e ve az irán íegY lyezhető e �etl�g egy, fed�lap, mely a (t b y r alk almaz t tásnál az agyuval es kopennyel , tekb , en eltakarj. a. védernyő lövőrését tetszőleges mér "
�:
l
:
���:Z � �� ; �:: : a��
�� � ��
J,
haditengerészet W veg ei. 5 . .Az osztrák-magy ar
a) Acélbronzágyúk.
1 5 H. (L.) 7 cm-es ágyúi< 24 « « 9 ú 1 887 . sz. 35 H. (L.) a cm- es ágy « 2 1 (I 1 887 . CI 37 ft 1 880 . « 25 « ft 1 5 b ) Acélágyúk.
1880. sz. 35 H. 1 887 _ « 35 (I 1 880. II 35 « 1 886 . ft 35 « 25 H. (L.) 26 « 20 ft « « 22 « 20 ft « 22 « 1 886 . sz. 35 H . 1 880. « 35 CI
(L.) 1 2 cm- es ágyú (I 12 • 1 5 « (I 15 1 5 . cm-e s ágyú (I 15 21 « 24 24 26 . « (L ') 24 cm. -es ágyú « CI 30. 5
ágyú.
o. 15 ürméretnyi hosszú 7 em.- es * H. (L.) hosszúságú (Lange) p. -
c) Gyorstüzű ágyúk.
35 H. (L_) 1 2 cm-es gyorstüzű ágyú 35 « ft 1 5 '« Hotchkiss-féle 33 ft IC Ct 47 Skoda-féle 42 ft • 7 « « 1 893. mint. szórólöveg. Krupp-féle
d) Vaságyúk.
2 1 H. (L.) 1 5 cm. -es ágyú (öntöttvas) Armstrong-féle 1 8 H. (L.) 1 8 cm.-es ágyú « ft 1 7 ft « 23 A 7 cm-es ágyú mint partraszállóágyú is alkalmazható, míg a többi löveg kizárólagos an hajón alkalmazandó . Az ágyúk szerkezetére vonatkozólag a következőket em líthetjük fel röviden : A 7 és 9 centiméteres acélbronzágytík a hegyi, illetve tábori ágytíkhoz hasonló szerkezetűek ; lőszerük is ezekével azonos. A 1 2 és 1 5 cm-es acélbronzágyúk csöve nagyobb réz tartalmú béléscsővel van ellátva ; a lövedékűr kúpalakú és huzagolt ; a csavarzat fokozatos, de állandó végcsavarzattal. A lapos ékzávárzat központi gyúj�sra van berendezve. A lő szer öntöttvas-granátokból, acél granátokból, shrapnelekből, szegvényes shrapnelekből és barna hasáblóporraI töltött tölté nyek ből áll. A 1 2-30'5 cm-es acélágytík csövei gyürűs burokszer kezetüek, gömbék-závárzattal ; lövegtalpai hátrafutam fékek kel vannak ellátva. Lószerük a kisebb ürméretek számára csa.k acél- és öntött vas-granátokból, 'shrapnelekböl és töltényekből, a legnagyobb űrméretek számára csak acél- és gyújtós granátokból, vala mint töltényekböl áll. Az Armstrong-ágyúk csövei gyürűs szerkezetűek és elől töltők, lőszerük keményöntésü granátból, gyujtós granátból és töltényekből áll. VIII. Szálfegyverek. Az osztrák-magyar monarchia haderejénél rendszeresített szálfegyverek a következők : Ált. Tsm. Tá,·a. IT.
22
339
338
a) A közös hadseregnél :
1 . A 69. és 6 1 . é. mint. lovassági kardok ; �. a 7 7 . é. mint. könnyített lovassági kard ;
3. 4. 5. 6. 7.
a lovastiszti kard ; Ji 61. é. mint. gyalogsági kard ; a gyalogtiszti kard ; az utászkard ; a 88. és 95. é. mint. szuronyok ; 8. a kardszurony ; 9. a döfő szurony.
b) A
m.
kh·. honvéd�égnél és az osztrák Land wehrnél :
1 . A lovassági kard ; �. a lovastiszti kard ; 3. a gyalogsági kard ; 4. a gyalogtiszti kard ; 5. az utászkard ; 6. a 88. és 95. é. mint. szuronyok. e) A
m.
ldl'. és az osztrák népfelkelésnél :
Ugyanazon szálfegyverek, melyek a honvédségnél, illető leg Lundwehrnél rendszeresítve vannak és még a kard szurony azon csapatoknál, a melyek esetleg ismétlő puskák helyett még Werndl-puskákkal vannak ellátva. d) A
m.
kir. c sendőrségnél :
1 . A gyalogcsendőr kard ;
9t a lovas csendőr kard ;
3. a csendőrtiszti kard ; 4. a döfőszurony ; 5. a 95. é. mint. szurony (horv. szIv. csendőrségnél). e) A hadi tengerészetnél : 1 . hajós kard ; �. tengerész altiszti kard ; 3. tengerész tiszti kard. 1. A közös hadseregnél :
1 . A 69. mint. lovassági km'dnak vágásra és szúrásra berendezett jobboldali homorulattal ellátott pengéje van.
A markolat a fogantyú - ból , a hüvely -Iyel ellátott kosár ból és a kupak- ból áll. A fogantyú fából készült és halbőrrel vonatik be. A kosáron több kerek lyuk és két hosszúkás áttöret van ; mindkét oldalon domborlécek szegélyezik, melyek a hátsó végén lefelé hajlított hengeralakú gombbá egyesülnek. A kosárba forrasztott hüvely két karaja a pengetoldatot mindkét oldalon átfogja ; ez által a kosarat a nyaklyuk mel lett erősbíti és a pengének a markolattal való j obb össze kapcsolására szolgál. A kupak a fogantyú hátlapját és gömbjét födi és felső végében a nyak átdugása számára áttörettel bír ; a kupak gomb a nyak beszegecselt végének aljazatául szolgál. A kard hüvelye belül két faszilánkkal van bélelve és kívül a szájkarikával, a tartópántok-kal és a csusztató vas sal van ellátva. A szájkarikát két csavar tartja a hüvelyben ; felső vége a hüvely széleinek megóvására szolgál, míg a lefelé álló rugódó karaj ai a pengét a hüvelyben tartják. A tm'tókariká - val . ellátott tartópántok a hüvelyre fel· huzatnak. A 6t . mint. lovassági kard a 69. mintájútól főképen a penge erősebb görbülete által különbözik ; a kosár több át törettel bír a és fogantyú fája feketített borjúbőrrel vonatik be. �. A 77. mint könnyít ett lovassági km'd alkatrészei ugyanazok, mint a 69. mintáj ú kardnál, csakhogy könnyeb· bek ; a pengének kétoldalu homorulata van. A kosár hárító lapja keskenyebb és hátul a lefelé hajlí tott gombbal végződik. A hárítólap a kézi szíj E;1zámára csak egy hosszúkás áttörettel bir. 3. A lovastiszti kard, a 69. mintájú lovassági karddal egyenlő szerkezetű, összes alkatrészei azonban finomabban dolgoztattak ki és csiszoltattak, kosara arabeszkszerű áttöre tekkel bir és a fogantyufája ezüstözött sodronnyal fonatott át. 4. Az 1861. évi mintáju gyalogsági kard, vágásra és döfésr'e alkalmas fegyver. Főrészeí : a penge, a markolata és a hüvely. A nyak által a markolathoz erősített penge mérsékelten hajlított és mindkét oldalán homorulattal van ellátva ; csúcs része kétélű. A ma1'kolat a kard megfogására és kezelésére, valamint a kéz megóvására szolgál. A markolat alkatrészeit : a hárító lap, a ke ngyel-ből és gom b -ból álló kanikereszt, a fogantyú karikával felszerelt kupak, a fogantyú és a kupakgomb képezi. A hárítólap a penge toldata mellett egyenes, hátul pedig a lefelé hajló, hengeralakú gombba megy át. 22*
341
A felső végén szélesebb és közepén behajló kengyel a hárító lap előreforduló folytatását képezi. A kupak a fogantyúnak a pengenyakkal való erős össze · kapcsolására szolgál. A fából készült fogantyú fekete borjúbőrrel vonatott be, melynek varrása a fogantyú hátsó oldalán, t. i. a kupak alatt van. ' , A fogántyún lévő furat a pengenyak befogadására szolgaI. A kupakgomb a pengenyak leszegecselt fejének alapjául szolgál. , A hüvely a penge megóvására szolgál és ezen okbol a penge alakjához hasonló. .. , A tercbőrből készült hüvely akkent varratott ossz e, hogy a varrás a hüvely belső oldalának közepén legyen ; a hüvely vasazata a felső végét befogadó és óvó szájkarikából és az alsó végét óvó saru-ból áll. . A szájkarika a pengetoldat alakjahoz Idomitott vasbadog hüvelyből áll. A szájkarika külső oldalán levő tartógomb a kardkötőbe való beakasztásra szolgál. A saru a penge csúcsának alakja szerint idomított és golyóalakú gombbal végződik. 5. A gyalogtiszti kard szintén vágásra és döfésre a�kalmas szálfegyver. . , Ezen kard főalkatrészei : a penge, a markolat es a huvely. A penge a pengenyak által a mar�olath�z e :ősíttet�tt: A mérsékelten hajló penge a csucs kozeleben keteiu, többi része egész hosszában mindkét -oldalon homorulattal van ellátva. , . A markolat alkatrés zei ugyanaz ok, mint a gyalogsagl kardé. Eltérés csak abban mutatkozik, hogy a hárítólapnak a pengetoldat melletti rész.e mérsékelten haj �ó� a pe�ge �ö götti része pedig a kardbOjt oda hurkolhatasara, ket negyszögü áttörettel bir. . A hárítólap előre forduló folytatását a közepén behajló, mindinká.bb keskenyebb kengyel képezi. . A kupak, a pengenyak és a fogantyú, a fogantyúkanka pedig a kupak nak és a fogantyú alsó részének összekapcsolására szolgál. . A penge megóvására szolgáló hüvely annak alakjáho z . hasonló. A hüvely alsó vége a csusztatóvas-sal, fels,? �ege � sZ,aJkarikával van ellátva A hüvelyre feltolt felso es also pant a kardszíj beakasztására szolgál. A hüvely belseje két faszilánkkal van bélelve. A sz áj karika a hüvelyből és két rugóból áll i az előbbi ,
.
'
,
.
"
"
.
kardhüvely torkolatának megóvására, az utóbbiak a penge és a faszilánkok rögzítésére szolgálnak. A felső tartópánt, a test felé forduló oldalán hosszúkás kissé ferdén álló füleccsel van ellátva ; az afsó tartópántnak a kard hátsó oldalán kerülékálakú fülecse van. A faszilánkok a penge szélességi oldalán támadó üres tér kitöltésére, valamint a penge rögzítésére szolgálnak és a hüvely alsó végétől a szájkarika rugója alá terjednek. 6. Az utászkard pengéje rövid, egyenes és széles, csak vagasra alkalmas és jobb oldalán homorulattal van ellátva. A fog�n�yú alkatrész � i ; a markolat és a védvas, amely , pot alköt és a nyakat kupak a penge korul keskeny hantola szerűen átfogja. A markolat két bivalyszarv, ujabban pedig diófa·héjból áll, melyek a széles pengenyakra szegecseltetnek. A hűvely fából készült fölszíne feketített bőrrel van bevonva és fent a szájkarikával és ta1·tókannával, lent a saru· val van felszerelve. 7. 4 B8. és 95. évi 1}1,intájú szuronyok. Ezen szuronyo k . a VI. fejezet BJ 1 és 3/0.. pontjaiban irattak le . 8. A kardszurony a 73/77. vagy 67/77. évi mintájú gyalog- és vadászpu skával felszerelt csapatoknál kétféle mintá ban' létezik. lájú kardszurony gyengén görbített pengéje , , A 70;es min , vagasra szurasra van szerkesztve és mindkét oldalon homorulattal van ellátva. A pengére forrasztott védvas egyik ága a puskák gúlába , , hatása alll � �é�ett ka.mó,� z.erűen van hajlitva, másik ága fel hasltott kankaval vegzodlk , melynek karjai egy csavar segé lyével többé-kevésbbé összehúzhatók. A szurony feltűzése alkalmával ezen karika a cső felső végét fogja át és emlitett berendezésénél fogva a csőhöz illeszthető. A markolat kaucsukkeverékből készült két markolathéj ból és a markolathüvelyből áll, mely utóbbi egyszersmind a markolatgömböt képezi. A markolathéjak a nyakra szegecsel tetnek, a markolathüvely a nyakra van forrasztva. A markolatnak azon berendezé se, mely a szuronynak a csőre való erősítésére szolgál, a 88. mintájú szuronyhoz hasonló. .. �. ny?matt�urugó pántrugóból áll, mely a markolathüvely kulfelule ten lev o horonyban fekszik. A 73. mintájú kardszurony, a 70. mintájúnál könnyebb ; ezen utóbbitól még az által különbözik, hogy a 88. mintájú szuronyhoz hasonlólag, a pántrugót egy tekercsalakú nyomattyú rugó helyettesíti. a
342
A kardszuronyok megrongált markolathéjait pótlás ese tén a kaucsukkeverék helyett diófából készítik. Altis-zti ka!,dszuronyokon a kardbojt számára kis kengyel van. Mindkét mintájú kardszurony hüvelye aczélbádogból áll, belül két faszilánkkal, fent hordkamóval és lent gömb bel ellátva. A szájkarika helyett a hüvely szájába acélbádogból készült rugó illesztetett ; ezen rugó két rugódó karaj a a rejtett pen' gét megtartja. 9. A döfő szurony egyenes, négy bordával ellátott, fölfelé mindinkább vékonyodó pengéből áll, mely a szuronynyakkal és az üres markolattal együtt egy darabból készült. Az üres markolat, zárókarika segélyével erősíttetik a csőre. E célból az üres markolaton két karikaalakú párkány van, melyek között a zárókarika bizonyos, két toldíl:t által határolt mérvben forgatható ; az üres markolaton van továbbá a puskacsövön levő szuronyfoglalék befogadására egy csavar szerűen ferde kivágat, végül a markolat felső végén egy át· tört toldat. A zárókarika két karaja egy csavar segélyével szükeég szerint összehúzható, hogy: a karika járása szabályoztassék. A döfő szurony feltüzése vége�t, a zárókarika megfelelő állítása után, a markolatot akként helyezzük a csőre, hogy a szuronyfoglalék a hüvely.... ferde kivágatába ' lépjen ; ezután a hüvelyt lefelé toljuk és végül a zárókarikát olyformán oldalt forgatjuk, hogy a zárókarikának csavarral felszerelt hasíÚíka a szurony nyaka alá jusson. .- A hüvely puhafa-vázból áll, mely feketített borjubőrrel bevonva, fent a hordkamós szájkarikávat és lent saruval van ellátva. .
2.
A
m.
kir. honvédségnél és az osztrák Land wehrnél :
1 . A lovassági kard. A honvédségi lovassági kard a közös hadseregbeli lovassági kardhoz hasonló szerkezetű, de mind két oldalon homorulattal van ellátva. . Az osztrák Landwehr lovassági kardja a , közös hadsere. gével azonos. a fenti kardtól hasonlóképen külön tisztikard lovas 2. A bözik, mint a- közö·s hadsereg - lovas- tisztikardja a lovassági kardtól. : 3�6. Ezen szálfegyverek a közös hadsereg ' hasonnevű fegyvereivel azonos szerkezetűek.
\
343
3. A népfölkelésnél :
Ennek szálfegy erei a m. kir. honv , illetőleg osztrák L anJiwehr hasonnev�u, fegyvereivel azonédség os szerkezetűek. 4. A
m.
.�. A gyalogcsendőr-ka1'd a közö hadsereg gyalogsá i kardJa.t?, 1 csak lényegtele n részletekbens tél' Hüvelye azo � �an ma�, ne� bőrből, hanem bessemer aczélel.bádo gból készült es a szaJkanka két cS� varral van a hüvelybe erősí tve. , 2., � lov�scsendor-kard a közös hadsereg könn lov��sagl kardJ �val majdnem azon os szerkezetű : hüve yített felso h�rdpontJa �z ? nban úgy külső, mint belső lyének oldalán , hosszukas � ordkarlkaval van ellátva a külső hordkarikába gyalogszolgalatba? , a � ardkötő illető ; kamó ja akasztatik be. 3 . ,A csendortzsztz-kard a gyalog tisztikard dal os " szerkezetu. A csendőr járásőrmesterek kardJ·a'n a fe l so"azon h ord' t k'�vu··1 l. � el van látva fülecscsel, hogy pan a lovasszurony-huvelyta�ka n�elye bele húzható s így· abba a szuro nyhüvely . , a lovas csendo: modJara hordható legyen. . 4. A m. kIr. csendőrségnek a 95. mintájú kurtá ly illetve k �rabéllyal való �� felfeg.yver ezése köve tkezt ében VIII. fejez et. aj 9. pontjaban leírt döfő szuronyt is egy �javít ott �zerke zetu szurony váltotta fel, mely a pengéből , ve'd"ovas bo' l es markolatból áll. ' ,. �. s2íu;ony pengéje olyan, mint a régi döfőszuronyé, azzal a kulonbseggel: hogy két bordája a markolat ében mint egy 20 cm.-nyl�e �i van éles�tve ; a pengénekközel ' h átsó vége a , szolgaI és ezen rés·zé markol�t odaeroslt, esere t pengenyaknak . nevezzuk. . szuro�y markolata pedig megegyezik a 95. évi min , . , A uron taJu yeval, a kettp kÖ� t csak az a különb·ség, hogy a �� , vara valamivel alacs cs�?dorszurony nyomattyu, nocsa onyabb mlalt�l a szuronynak a karabélyról való levét ele meg va� neheZltve. H�velye �� sse���.acélbádogból készült. Rugódó karaj ok kal epatott � zaJka nkaJa a penge _ alakjának elelő áttöret tel bIr. A huvely alsó részé be parafadugó megf van illesztve a peng ehegy befogadása végett. 5 . . A �. kir. horvát-szlavon csendőrségnéf rendsz eresíte 95. mmtá JU szurony a közös hadsereg ' illető fegyverévettl azonos szerkezetű. kir . csen dt')rségnél :
_
\
·1
l
TE RE P TAN.
Tereptan. Útmutatás a térkép olvasáshoz, a térképen és azzal való tájékozáshoz. * Az általános szolgálati határozványok « Bevezetés )) 9. pontja, valamint a m. kir. honvédelmi miniszter úrnak 1 897. évi április hó 22-én 23 1 0/eln. szám alatt kelt rendelete meg hagyja, hogy a térképolvasás, valamint az azon és azzal való tájékozás az altiszti iskolákban, nemkülönben az örs ökön is taníttassék. E sorok czélja a csendőröknek e tekintetben némi út mutatással szolgálni. A térképolvasáshoz mindenekelőtt szükséges, hogy a tér képen berajzolt különböző terepidomokat, tereptárgyakat, vizeket, közlekedési vonalakat, mezőket stb. , illetve ezek jel zéseit és rajzát ismerjük, szükséges · tehát tudnunk, hogy a terepidomok stb. hogyan néznek ki a térképen és fogalmunk nak kell lenni arról, hogy ezen idomok s különböző terep tárgyak mily mód szerint lesznek térképre rarzolva. Ezen okoknM fogva czélszerűnek tartjuk első sorban röviden ezen ismeretekkel foglalkozni. Minden térkép a terepet rajzbelileg tünteti fel, magától értetődik, hogy a képmásolatok nem a valódi nagyságban, hanem kisebbítve vannak a térképen feltüntetve és pedig egy bizonyos meghatározott arányban, vagyis a földterület összes részei és tárgyai vízszintes kiterjedésükben egy és ugyanazon mértékben lesznek a térképen kisebbítve. A kisebbítés aránya mindig azon czéltól függ, mely vég ből egyik vagy másik térkép készíttetik. * Segédeszközök : «Tankönyv az egyévi önkéntesek számára» IV. rész. Tereptan és Terepábrázolás, továbbá Reitzner' s Terrainlehre és egyéb jegyzetek.
349
348
A kisebbítés foka minden térképen fel van tüntetve és pedig : vagy egy kisebbített mérleg által, mely vízszintes távol ságok megmérésére használható fel, vagy az arányszám által, végre az által, hogy egyenlőtlen mértékegységeket hozunk arányba. Az osztrák és magyar térképeknél többféle kisebbítések vannak rendsze resítve, mi azonban csak azokról emlékezünk meg, melyek a csendőrségnél használatban lévő térképen vannak alkalmazásban. 1. Az örskörletek térképe 1 : 75,000 arányú, vagyis min den tereptárgy ví�szintes kiterj edése és vízszintes távolsága egy másik tárgytól : 75 ezerszer kisebb, mint a természetben. E térképen 1 czm. egyenlő 750 méterrel, ez pedig egyenlő 1 000 lépésse l. E térképe t « részletes térkép » nek (Special-Karte) ne vezzük. 2. A szárnyak területét feltüntető térkép 1 : 200,000 arányú, vagyis ezen a térképen minden tereptárgy vízszintes kiterjed ése és vízszintes távolsága egy másik tárgytól : 200 ezerszer kisebb , mint a természetben. E térképen egy czentiméter egyenlő két kilométerrel, ez pedig egyenlő 2667 lépéssel. . E térképet « uj általános térkép » nek (neue General-Karte) nevezzük. Ezen két térkép egyúttal a hadsereg térképeit is képezi. 3. Magyarország térképe 1 : 900,000 arányú, e térképen tehát minden tárgy vízszintes kiterjedése és vízszintes távol sága egy másik tárgytó l : 900-eze rszer kisebb, mint a termé szetben. E térképen egy czentiméter egyenlő 9 kilométerrel, ez pedig egyenlő 1 2,000 lépéssel. A részletes és az általános térkép mértéke a következő : ·
-
Mérték. Részletes térkép 1 . 75.000 mértékken vagy 1 cm. O
I l i 11 1 1 1 1 1 1
1000x 500
1 : 2 km. 1
O
1111\11111I
I
looox
I
2000 x
200000 ; 1 cm
I
2
I
4
I
3OO0x
=
=
4000 x
I
m vagy 1.ooox
I
5000x
'
2 km.
I
6
I
8
I
10 km.
Említett térképeken a terep és tartozékainak feltünte tése az e czélra rendszeresített ábrázolási módok alapján történik. A részletes térképen a földegyenetlenségek ábrázolása rétegvonalak és hegycsíkok segélyével történik ; az uj általá n � s térké� en a földegyenetlenségek ép úgy ábrázoltatnak, , mmt a reszletes terképen s ezen térkép különben is nem e�yéb, mi�t a részletes t�rkép kisebbítése és pedig : e tér �epnek ,mmden egy,es lapja nyolcz részletes térképlapból van , , osszealhtva, e terkepen a terep barna, a vizek kék, az erdők zöld, végre a váz többi része fekete színben van feltüntetve . végr� Magyarország térképén a földegyenetlenségek sárgás � barnara vannak festve. Ez utóbbi térképen a szín- és jel magyarázat a térkép alján van feltüntetve, ennek segélyével tehát e térkép könnyen olvasható. A részletes térképen a földegyenetlenségek, a mint már említettük, rétegvonalak és hegycsíkok segélyével lesznek a térképre rajzolva. Mit nevezünk rétegvonalnak ? Gondoljuk a tereprészeket több egymástól egyenlő távol s �gban fekvő vízszintes lapok által szelve, minden metsző SIk ott, hol a terepegyenletlenség felületét átszeli, egy össze függő, tehát önmagába visszatérő vonalat fog képezni, s e vonalakat nevezzük « rétegvonalab -nak. Képzeljük, hogy A ábra egy hegyet ábrázol, úgy a mint az a természetben a szemlélő előtt állana. Fektessünk e hegyen keresztül képzeletben egymás fölé és egyforma ma ga� sá�ba� sík lapokat ab, cd, ef és gh, akkor e lapok elmé letI Vlzszmtes rétegeket fognak képezni, e rétegek körvonalai pedig képezik a rétegvonalakat. E magyarázatból és ábrából a� �övetke�ik tehát, hogy ugyanazon rétegvonal bármely reszen fekvo pontok egyforma magasságra vannak a tenger színe fölött. Minthogy a terepidomokat úgy a mint azok a termé szetben kinéznek, térképekre raj zolni nem lehet, ennek követ keztében a terepidomok és tereptárgyak vízszintes kiterjedé sükben lesznek a térképre vetítve. Az A ábrán jelzett hegy tehát a térképen vízszintes ki terj edésében rétegvonalak által ábrázolva, úgy nézne ki, a mint azt a B ábra mutatja. Ezen ábrán látjuk, hogy a rétegvonalak hol közelebb, hol távolabb feküsznek egymástól. Ha a B ábrát összebason lítjuk az A ábrával, azt fogjuk látni, hogy a rétegvonalak a B ábra azon részén állanak közelebb egymáshoz, a mely oldal az A ábrán meredekebb, tebát h, f, d és b-vel jelzett
350
részen, míg a túloldalon, a ho� a� A �brán az oldal kevés,bé meredek a rétegvonalak a B abran tavolabb esnek egymas tól. EbbŐl tehát az következik, hogy minél közeleb? ,esne� a rétegvonalak egymáshoz, annál merede ke? b , a talaj, es m � nél távolabbra esnek a rétegvonalak egymastol, annal szelldebb a lejt. , A rétegvonalak magukban a terepegyenetlensegeknek telj esen helyes képét nyujtj �k ugyan, �e .. a domborzatot, nem tüntetik fel elég szembetünoen, azonklvul az , egyes.. retegek közé eső részletek telj esen elesnek, ez okbol az osszetctt ábrázolási mód szerint lesznek a térképek csinálva.
35 1
Az A, illetve ]j ábra hegycsíkokkal rajzolva úgy nézne ki, a mint azt a C ábra mutatja. A hegycsíkok sZÍnfokozata alapján a katonai terepfelvé teleknél egy legnagyobb és egy legkisebb csíkfokozat van használatban. Lásd D ábrát. A legnagyobb csíkfokozat kiterjedett részletes idomok nélküli állandó lejteknél, a legkisebb csíkfokozat pedig a részletes idomoknál jön alkalmazásba. A magasság méretek számok, melyek az illető pont ma gasságát méterekben fejezik ki. A mi monarchiánkban össze ho,sonlítási síkul az adriai tenger színe Triesztnél vétetik. Egy pontnak a tenger színe 40 fokon fölötti merőleges mérete (t ál felüli talános maga sság » nak (ab lejtnél 1111111111111 mllll wml solut magasság) neveztetik. A térképeken számokkal 1111111111111 35 -40° ij�ml�1 I 1 feltüntetett magassági pon . 1111111111111 30-35° �lI1ml �1II1 I/ tok mind ily magasságot je leznek, a mi azt jelenti, hogy 1111111111111 25-30° 1I I I Wlll l lm a térképeken számokkal meg j elölt pontok, természetben lIlIIliliiiII 111 /1 1 1/1 1 1 1 1' �; annyi méter magasságban 1111111111111 feküsznek a tenger színe fö 111 1 1 1 1 1 1 1 1 10-15" lött, a hányat a szám jelez. � liliiiiilim Tekintsünk a mellékelt 5 -10° E ábrára , azon látni fogjuk, H lfllllllllll 5 fokon )Ill llll ml llll �ogy a Májos hegy 2 1 6, az aluli l! i 1 11111/ lejteknél Uj májos pusztától balra eső domb 1 85, e puszta, alatt az D ábra. országút 1 3 1, aíl Uj tanya 132 és végre az Uj tanyától balra az országút, a tégla-égető felett 122 méternyire fek szik a tenger színe fölött. Két pont magasság különbletét viszonylagos magasság nak (relativ ma,gasság) nevezzük. Például az E ábrán a Májos hegy 2 1 6 méter magas ságra fekszik, az Új májos pusztától balra eső domb pedig 1 85 méter magas ; a Májos hegynek e dombbal szemben viszonylagos magassága tehát 31 méter, más szóval : a Májos hegy 31 méterrel magasabb, mint a kérdéses domb. Röviden megemlékeztünk a fentiekben a terepidomok rajzmódjáról, most áttérünk a terepidomok főbb alakjainak ismertetésére. A terepen megkülönböztetünk emelkedéseket és rnélye déseket, ezek ho,tározott alak nélküli jelentéktelen lejtű terep-
]
� �
�
B
Ezen módnál a rétegvonalakon kívül, a mint m �r emlí tettük, a csikozás és a bejegyzett �ago,sságméretek IS használtatnak. . ' , A hegycsíkok a legrövidebb lej t lfanyaba� meghatarozott vastagságban és térk,özökbe� hu�ott v? nalkak, melyekn,ek hossza változó . A hegycslkok . szelessege e� eze� n�k eg�mas tóli távolsága a lejtfokozattól függ és pedIg . rumel szehdebb a lejt, annál vékonyabbak és ri�kábbak.. s mmél meredekebb az, annál vastagabbak és egymashoz kozelebb es�ek a h ?gy csíkok. A vízszintes lejt, vagy az úgynevezett lapaly, feheren hagyatik, azon tehát hegycsíkok nincsenek. .
,
� cll
� IJI I I I I I IIIIII !
jlmlll!lllll!
B ábra.
C ábra.
]
'
353 35�
is jelenték egyenetlenségek ; továbbá terephullámokat, ezek telen emelkedések. a. hegy Lásd F ábrát. A vonalak a «rétegvonalak))-at, elő. tik csíkok pedig a. terephullámokat tünte
E ábra.
méterig Ezután megkülönböztetünk domb okat, ezekt. 200 ábrá G Lásd sek. terje dő viszonylagos emelkedé
F ábra.
termé Ezen ábra egy hegyet úgy ábrázol, mintha az .. s az tor a rész, � szetben előttünk állana. Ezen a tető az abc es gh ac és df vonal között van, a hegy lába pedig a df vonalak között. , A hegy teteje lehet ; kúp, hát vagy lap, alakú. abraz ol. K ábra egy kúp ot, L ábr� pedi� ,egy hat-alakot a lap hogy , csak zaho J r p k a lít � hason � � A lap ala.krajza alaknál a vízszintes, tehát feher resz terjedelmesebb. ,
A legfelsőbb, többé vagy kevésbbé hosszúra nyúló kes keny terep boltozatok, melyek a hegyeket összekötik, gerin ceknek neveztetnek. Lásd Ll ábrát. Ml ábra egy metsződést, M" egy csorgát, Ms egy vz-í mosást ábrázol. A 200 méteren felüli emelkedéseket hegyeknek nevezzük. Lásd H ábrát. A hegycsoportozato kat végre hegység eknek ne vezzük. Minden emelkedésen következő fő alkatrészeket ' különböztetünk meg : a te G ábra. tőt, a hegytörzsöt és a hegylábat. Lásd I ábrát. Minden hegyoldalon különféle részletidomok for dulnak erő. Ezek közül csak a metsződéseket, melyek meder nélküli mélyedések, továbbá a csorgákat, lát ható mederrel és a víz mosásokat, mint a legfon tosabbakat említj ük meg. Két kúpot összekötő rész nyereg nek neveztetik. Lásd N. Nl és N" ábrákat. N ábra egy teljesen szabályos nyerget (a), az Nl ábra pedig egy szabály talan alakú nyerget (b) mu tat. N", ábrán pedig egy hosszúkás nyerget (c) lá tunk. A hegyoldalak - teH ábra. kintettel a lejtszögre és a meg-mászhatóságra, - lejtőnek, eresznek, meredélynek, szakadéknak, falnak, vagy függő falnak neveztetnek. Lásd O ábrát. Ezen ábrán látjuk, hogy a hegyoldalak, ha azok 10 fokig emelkednek, lejtőknek neveztetnek és kocsival is járhatók. 1 0-20 fokig - emelkedő lejtek ereszeknek neveztetnek és gya log még j árhatók ; 20 fokon felüli lejtek 40 fokig már csak megmászhatók, ily lejtek m eredélyeknek neveztetnek ; 40-45 Ált.
Ism. Tára. ll.
23
a55
354
fokig emelkedő lejten már csak kúszva lehet feljutni, mig a 45 fokon felüli lejtek többé meg nem mászhatók. 40-60 fokig a lejteket szakadékoknak nevezzük, azon felül pedig
� különböző domború lejtidomokat, - tekintve ho azok lsme :ete a csendőröknek nem föltétlen szüksé es' gy nem sorolJ uk fel.
g
1 ábra.
�.
ábra.
L ábra.
Ms ábra.
I
kúp
I
kúp
nyereg
I
I
gerinez
Ll ábra. Nl ábra.
falnak. Ha a fal 90 fokon túl hajlik, függő falnak nevezte tik. Ezen ábrából egyuttal a lejtszögek, illetve a hegyoldalak lejtjének fokokban kifejezett nagyságáról is némi fogalmat alkothatnak maguknak a csenclőrök.
.. Terj edelmes mélyedéseket a földfelület magaslatai között' volgyeknek nevezzük. Lásd P ábrát. Ezen ábrán a hegycsikozott rész a völgyszegély mely a .. volgy két szélén völgyszo,rulatot Ca és b), a közepén pedig 2 3*
::156 uO" l
�
a � irányá ?, an tá ulatot képe z. A völgyön kere sztül melybe a hegyekből jobbról és balról tobb
g ol g. , folyik
��ak l�lik. A �ölgytágulatban a folyó három kisebb-nagyobb ;szige tet képe z.
j
kú p
I
nyereg
357
jelekn között találják meg a csendőrök, ez okból ezekkel külön nem is foglalkozunk. Ezek előrebocsátása után áttérünk a térkép olvasásra. A térképolvasás tulajdonképen csak folytonos gyakorla tok alapján a szobában és a tel'epen sajátítható el, ez okból a térképolvasás - a midőn arra alkalom nyílik - az örsö kön is mindig gyakorlandó. A térképet, ha azon olvasni akarunk, mindig úgy tart suk · kézben, vagy fektessük asztalra, hogy az írás felénk legyen fektetve. A kezdők jegyezzenek meg maguknak egy-két terepido mot és egynéhány egyezményes jelet, ---: vagy ezeket maguk előtt tartsák és keressék fel e jegyeket, illetve idomokat a térképen.
�
kúp
N2 ábra.
P ábra.
o ábra.
az �on elő A folyó, valan;l.int az álló vizeknek, továbbámku.?lonbe � n , b � s ók gázl , � o � : forduló hidak, . révek, kom�. enyeknek , . öz killö nböz ő talaJ nem�knek, I?-0venyzet�e� , epltt;?- « Egyezmen yes levo n vege lekedéseknek stb. rajzát e kötet
:
Minden örsön az örs térképe rendelkezésre áll s mert a csendőrök .p,z örskörletet amugy is ismerik, az egyes ido:t;D.ok és egyezményes j eleket tehát könnyen fel fogják a térképen találni. Minden térképolvasási órán több és több idom és egyez ményes jel keresendő a térképen. Ha ebben m ár kellő gya korlatot értek el a csendőrök s az egyezményes jeleket is ismerik, kisebb feladatok oldandók meg, például : az örs állomástól a legközelebbi községbe vezető út milyen terüle ten vezet ke!esztül, - az út mentén mi látható, mily földek, .mily ültetvények, mily terepidomok, mily építmények stb. Ily és hasonló feladatok által . a csendőrök a térképen több és több áttekintést fognak idővel szerezni, különösen ha a térképet időközönkint a természettel is - összehason lítják. Ha a csendőrök ily kisebb feladatokat már megoldani . tudnak, egyes pontoknak a másiktól való távolságának meg-
359
358
' határozásában gyakorlandók. Kezdetben egyenes vonalak hossza, - melyek sík területeken, pl. lapályon, völgyeken vezetnek keresztül - határozandó meg. Leghelyesebb, ha ,a csendőrök a térkép mértékét egy darabka papirra lemáso�ják és ennek segélyével mérik meg a vonal hosszát. TudJ uk, ' hogy a részletes térképen egy czentiméter egyenlő 1000 lépés sel minden milliméter tehát 100 lépéssel, ha tehát a meg m ért vonal hossza például 3 czmt 8 mm. volna, ez termé szetben 3800 lépést tenne ki (egy lépés 75 czmt.) vagyis a megmért vonal 3800 lépés hosszú. Az új általános térképen 3 czmt. 8 mm. megfelel 76/10 kilométernek vagyis 10. 108 lépésnek' röviden mondva egy mértföldnek. Ha az egyenes vonalak megmérésében a csendőrök már jártasak' görbe vonalak megmérésében is gyakorlandók. Gya korlatul vehető egy út, mely egy községből a másikba vezet
·A Q ábra.
és nem egyenes. Ily vonalak megmérése oly formán történi� , hogy az egyenes vonalakat külön, a kanyarulatokat pedIg szintén külön mérj ük le, de ez utóbbiakat �önnyebb, lemér� s czéljából több rövid egyenes vonaira osztjuk, azutan pedIg a megmért összes vonalak hosszát öSRzegezzük. A Q ábra egy utat ábrázol, mely A-tól B·ig vezet. Az út A-tól a-ig egyenes, azután fordulatot képez d·ig, honnan megint egyenesen vezet B-ig. 4-z a-tól d �g terjedő �észt, h � rom egyenes vonaira oszthatjak be s Igy az egesz ut ot egyenes vonalból áll, melyek a már leírtak szerint lesznek lemérve. Ha , a cseD:dőrök mérték segélyével már kellő jártasságot sajátítottak el maguknak távolságok lemérésé� en, a s� e� mérték szerinti mérések is gyakorlandók, t. 1. szemmertek szerint határozandó meg, hogy egy pont a másiktól meny nyire esik. E mérés ugyan nem eléggé pontos, de tájékozás nak elegendő. E _mérések czélja, a mint látjuk, a távolságok meghatá-
•
rozása, illetve, hogy a térképről kiszámíthassuk, hogy egy pontról a másikra mily idő alatt juthatunk. Tudj uk, hogy a katona rendes menetben perczenkint 1 1 5 lépést tesz, a csendőr j árőr pedig portyázva , 80-85 lépést, természetesen mindketten sík terepen és rendes viszonyok és időjárá� között. Ha két pont egymás közötti távolságát ismer jük, könnyen kiszámíthatjuk, hogy a másik pontot mily idő alatt érjük el. Például : ha A pont B-től a részletes térképen 6 czmt. távolra esik, az a természetben egyenlő 6000 lépés sel, e távolság tehát rendes menetben pihenés nélkül körül belül 52 percz alatt, portyázva pedig 75-80 percz alatt tehétőmeg ; feltéve, ha az út nem vezet lejteken, hanem síkon. Lejteken vezető utak megmérése ugyanúgy történik, mint a síkon vezető utaké, de az ily utak bejárása sokkal több időt vesz igénybe, mint a síkon vezető utaké. Azt mindenki tudja, hogy minél meredekebb és hosszabb a lejt, annál las sabban haladhatunk azon fel, az idő kiszámítás tehát a lejt meredeksége által igen befolyásoltatik, annál inkább, mert ily utakon még a föltétlenül szükséges gyakori pihenők is nyujt j ák az időt. Minthogy a hegyek megmászásának idejét kiszá mítani csak sok tényező befolyásának összeegyeztetése által lehet, a számítás tehát igen komplikált, azzal nem is foglal kozunk, de szükségünk sincsen reá, mert a rendes utak, ha hegyeken is vezetnek keresztül, rendesen enyhe emelkedéssel birnak, azokon tehát, habár , lassabban, de fennakadás nélkül közlekedni lehet. A hegyeken keresztül vezető müutakon való menetelésnél rendes körülmény között 1 1/'1. annyi időt vehe tünk számításba, mint a vízszintes utaknál. Ha a csendőrök a távolságok megmérését már �rtik, a közlekedési vonalak fekvésének meghatározásához térhetnek át, t. i. annak a meghatározásához, hogy egy út hol emelke dik, hol vízszintes és hol esik. E közlemény kezdetén felemlítettük, hogy a terepegye netlenségek hegycsíkok által lesznek a részletes térképen fel tüntetve ; ott tehát, a hol hegycsík nincsen, a terep sík, ily területeken keresztül vezető utak, magától értetődik, szintén lejt nélküliek, vagyis vízszintesek. Ha egy út hegycsíkozott területen, tehát földegyenetlen ségeken vezet keresztül, - ott vagy emelkedik, vagy víz szintes vagy pedig esik az út. Emelkedik az út, ha a hegycsíkok az út felé, azon hala dóval szemben, rézsút esnek ; vízszintes az út, ha a hegy csíkok az út felé függőlegesen esnek, végre esik az út, ha a hegycsíkok, az azon haladó menete irányában, rézsút esnek az útra. Lásd R ábrát.
361
360
r '� Ezen ábra egy lejtőt ábrázol, a melyen A-tól B-ig egy út vezet. Ha valaki ezen az úton A-tól B-ig halad, az út A-tól d-ig emelkedik, mert itt a hegycsíkok vele szemben rézsút esnek, az út felé ; d-től c-ig az út vízszintes, mert a hegycsíkok az út felé függőleges en esnek, az út tehát a réteg vonal irányában vezet ; c-től B-ig végre lefelé fog haladni, mert itt az út esik, mivel a hegycsíkok a menet irányában rézsút esnek az útra. Magától értetődik, hogyha. valaki B-tőr halad A fe!� ; akkor B-től c-ig felfelé, c-től d-ig vízszintesen és d-től A-lg lefelé fog menni ez úton. Az S ábra szintén egy lej tőt ábrázol, melyen AB, CD és CE vonalak (utak) vannak húzva, C-től kiindulva, CE képezi a legmeredekebb irányt, a melyen a hegyen lejutha tunk, mert ezen vonal körülbelül a hegycsíkok irányával
R á.bra.
S á.bra.
egybeesik. CD vonal már nem oly meredek, mint CE vonal, mert CD-re a hegycsíkok rézsút esnek, míg az AB vonal vízszintes, mert erre a hegycsíkok függőlegesen esnek. Ezen két ábra és a magyarázat kellő útmutatást ad arra nézve, hogy a csendőrök a térképen az utak vagy más vona lak fekvését meghatározhassák. Elősorolt ismeretek elegendők, hogy a térképeken álta lánosságban eligazodhassunk, most tehát áttérünk a tájé kozásra. A térképek mindig úgy vannak ábrázolva, hogy ha ezek írással felénk vannak fektetve, a felső oldaluk északnak, jobb oldaluk keletnek, baloldaluk nyugatnak, alsó oldaluk pedig délnek felel meg. Minden térképet tehát úgy kell kezünkbe venni, hogy az azon levő írás felénk legyen fektetve. A tájékozás termé szetesen szabadban történik. A térkép pontos tájékozása. czéljából először iB saját
1
áUáspontunkat - ha azt ismerjük - a térképen megjelöl jük. Azután a terepen oly szembeötlő pontot választunk, mely a térképen is jól felismerhetően van megjelölve, például : egy torony vagy major stb. Most fordítsuk a térképet mind addig, míg a térképen megjelölt álláspontunkat és a válasz tott pontot összekötő egyenes vonal folytatása, a természetben választott pontot érinti. . Az itt leírt eljárás hasonlít a czélzáshoz. Alláspontunk a térképen helyettesíti az irányzékot, a választott pont a tér képen a czélgömböt, végre pedig a terepen választott pont a czélt. Ha tehát e három pont t. i. álláspontunk, továbbá a térképen választott pont és ennek megfelelő pont a termé szetben egy vonalba hozatott, a térkép tájékozva van. Ha a térkép táj ékozva van, akkor a rajta megjelölt különböző tárgyak ép oly arányban feküsznek a szemlélő körül a terepen, mint a térképen ; tehát könnyen feltalál hatók. A térképpel való tájékozást legkönnyebben begyakorol hatj uk, ha az örs térképével állomáshelyünk bármely végére a honnan kellő áttekintés nyílik a terepre - megyünk ; ismerve tehát álláspontunkat, az előttünk különben is isme retes terepen oly látható és kiemelkedő pontot vagy tárgyat választunk, a mely a térképen is meg van jelölve, például : a szomszéd falu tornyát. Erre aztán álláspontunkat, továbbá a térképen megjelölt kérdéses falu tornyát és a valódi tor nyot egy vonalba húzzuk, a térképet tehát a.ddig forgatjuk, míg az említett három pont egy vonalba esik, a midőn a térkép táj ékozva van. Nehezebb már a táj ékozás, ha. álláspontunkat a térké pen pontosan nem ismerjük. Ily esetben az . eljárás a kö vetkező : Tudjuk, hogy négy fővilágtáj van, t. i. Észak, Dél, Kelet és Nyugat ; de azt is tudjuk és a mint már előbb említettük, hogy a részletes és az általános térképek oldalai e világ tájaknak felelnek meg ; ha tehát a világtájak fekvését ismer jük, akkor forduljunk arczczal északnak és vegyük a térképet úgy kezünkbe, a mint azt az olvasásnál már mondottuk, t. i. írással felénk fektetve és a térkép a. világtájak szerint álta lánosan tájékozva. van. Ezen tájékozás azonban nem elegendő, mert ez által a térképet csak általánosságban hoztuk összhangba a termé szettel, tehát csa.k is az ily táj ékozás mellett nagy tévedések j öhetnének létre. Ez okból szükséges ily általános tájékozás után álláspontunkat is, a mennyire lehetséges, meghatározni. Ez a következőkép történik :
362
363
A terepen három jól kivehető pontot keresünk, a melyek a térképen is meg vannak jelölve. Húzzunk most képzeletben a terepen megjelölt három pont felől egyenes vonalakat a térképen levő hason három ponton keresztül, akkor ezen három vonal metsződési pontja ha világtájak szerint jól tájékoztuk a térképet -- megközelí tőleg álláspontunk lesz, melyet azután a közelebbi pontok összehasonlítása által ala,posabban határozhatunk meg. Ha az álláspont ily módon meg lett állapítva, össze kell hasonlítani a térképet több és távolabb fekvő ponttal is és mellette, úgy a térképen, mint a természetben, a terep mi neműségét kell figyelmesen összeegyeztetni. Ha ily módon járunk ,el, rövid idő alatt minden terepen és tájon könnyen fogunk a térképpel eligazodni. Az előadottakból kitűnik, kogy a térképpel és azon való tájékozáshoz föltétlenül szükséges, hogy tudjuk, hogy a világ tájak merre feküsznek és így természetesen merre fekszik Észak, mivel a térképek, ha azokat tájékozzuk felső szélük kel északra kell, hogy fordítva legyenek. A világtájak meghatározási módja igen sokféle ; ezek közül felsoroljuk a következőket : 1. Táj ékozás
a
delejtiivel.
A delejtű kék hegye mindig « Észak)) felé van fordítva, ez tehát a legbiztosabb s minden időben a legalkalmasabb tájékozási eszköz. Egy kis delejtű, mely különken csekélységbe kerül és mint függelék, az óra lánczán hordhp,tó, igen jó szolgálátot tenne a csendőröknek, ha egy ilyet szereznének be ; mert egy delejtű segélyével a világtájak fekvését mindig meghatá rozhatjuk és így azon irányt, a merre haladni akarunk, mindig pontosan tudjuk is. . Delej tűvel úgy tájékozzuk magunkat, hogy azt tenye rünkre fektetjük és arczczal arra fordulunk, a merre a tű kék hegye mutat, így tehát arczczal észak felé fordulva állunk. Ha arczczal «Észak)) felé fordulva állunk, akkor : hátunk mögött van Dél, jobbra Kelet és balra Nyugat. 2. Táj ékozás a zseb órával.
A delejtű után' legbiztosabb tájékoztató e�zköz a zseb óra. Minden óra delejtű gyanánt használható nappal, feltéve, ha a nap süt.
ú?y igazítj uk - számlapjával felfelé for , A-zsebórát· dltva hogy; az oramutató egyenesen a nap felé 'mutasson, akkor del, egesz pontosan az óramutató és a 1 2. óraszám �özött a közepén fekszik. Péld�?l, ha reggel 8 óra van s az óramutatót a nap fele, fo�dltJu�, a�kor �é� a tizes szám irányában van ; vagy �� a� .ora delutan 4 orat mutat s az óramutatót a nap felé IranyltJuk, akkor dél a kettős szám irányában van. Ismerjük merre van dél, �kkor a többi világtájak fekvését is tt:djuk, �ert arczczal Del fele, fordulva, hátunk megett van Eszak, Jobbra Nyugat és balra Kelet. 3. Tájékozás a nap után.
.. Ismt���tes, h?gy a nap márczius és szeptember hónapok kozep � �Jan az os�zes földlakóknak egyformán, reggel 6 óra k �r kel es este 6 orako gszik. Ha tehát állomáshelyün . hó 21-én réslenyu , zlUS k? n marc szept ember hó 23-án a nap kel , nyugtát megfigyelj ük, ezen tet es látkörünkre a keletet és nyugat?t egész pontosan ismerni fogjuk. M�nthogy a nap nyáron junius 21-ig en nap ma gasabban, v�gyis mi? di kább északra kél, mind télen pedig, de ? . , ; állását tehát nap-n czemb er 22-1�, mmdmkabb delre ap mel , le �t valto�ta�J �, a nap utá� való pontos tájékozás igen , ph��l� szamItasokon alapszIk, azért ezt neJIl is soroljukkom fel. CzelJamkra ;leéIendő, ha nyáron a kelete t, illetve nyugatot , a nap keltetol, Illetve nyugtától valamivel lbelül a fél for�ulato�. felével) dél felé, télen pedig ugya(körü nann yival észak . fele vesszuk, a mely Irány azután a valódi keletnek' illetve nyugatnak körülbelül meg is fog felelni. 4. TáJékozás a sark-, vagy az úgy nevezett északi •
csillag után.
�silla�os éjjel , � sark- csillag után lehet magunkat j ól és egesz bIztosan taJék ozni. A g öncz l zeker ét. mindenki ismeri, ezen csillagzat � � , uta, ? az eszak I CSIlla got Igen könnyen megtalálhatiuk . Lásd ,. T abrat zöl szekér két utolsó kerekét jelző csillagot , Hab) a���.gönc (a es egy v�nallal össze kötjü k és azt a nyíl irá , an koruibeIu.�ln �� nyab otszor meghosszabbítják, egy fényes csil . laghoz Jutunk, a mely a sark vagy északi csillag. �
364
065
E csillag maj dnem teljesen északnak fekszik, ha tehát arczczal e csillag felé fordulunk, előttünk van észak, hátunk mögött dél, j obbra kelet és balra nyugat. 5. Tájékozás
a
hold után.
A hold első negyedében este 6 órakor délen áll; éj félkor nyugaton ; holdtöltekor nap nyugtával keleten kél s nap kelte vel nyugaton nyugszik le ; utolsó negyedében éjfélkor áll keleten és reggel 6 órakor délen. Végül még felemlitjük, hogy ezen tájékozási módokon kívül még több szükségbeli tájékozási mód is van, így pél•
'.
•
•
•
•
7 ábra.
r
h
dául : ha a magányosan álló fákat megfigyeljük, melyek az időjárásnak és szélnek ki vannak téve, látni fogjuk, hogy ezek az északnyugati oldalukon, mely oldalról minálunk rendesen az eső, zivatar és hideg szél jönni szokott, dur vább és mohával benőtt héjjal birnak és hogy El fák rende sen délkelet fele hajlanak el. . Ritkás erdőben a fákon a zivatar oldal ép úgy látható, mint a mag;;ínyosan álló fákon. Ha tehát az északnyugat táját ismerjük, egy fél fordu latra j obbra attól van észak, ezután tehát könnyen tájékoz hatjuk magunkat. A magányosan álló, vagy pedig a ritka erdőn en álló fák gyűrüi a zivatar oldal, vagyis az északnyug�t felé fordított részen a legsürűbbek ; ha tehát egy fácskát levágunk és annak gyűrűit megnézzük, a kérdéses világtáj at tudni fogjuk
Szélnek, zivatarnak kitett sziklák, kövek, sőt kőfalak is a ziva.tar oldalon mohával nőnek be és ezen oldalukat az időjárás j obban megviseli, mint az ellenkező oldalukat . ' . Faoszlopok, keresztek, gerendák és más faalkotmányok a ZIvatar .oldalon porhanyósabbak, rothadtabbak, nedveseb bek és mohával benőttek. A hangyabo�yok a zivatar oldalon- nem ritkán mohával és fűvel nőnek be, míg ellenkező oldalukon .szabadok. . A legtöbb régi templom hajója keletre, a tornya nvugatra van fordítva. ny és hasonló tájékozási segédeszközök, a mint azt mindenki belátja, nem elég pontosak s azokat csak akkor használhatjuk , ha a világtájak pontos meghatározása máskép nem volna lehetséges. Ezek volnának mindazon ismeretek röviden és általá nosságban, továbbá még az egyezményes j elek, a melyek segélyével . a csendőrök a térkép olvasást, nemkülönben az azon és avval való tájékozást maguknak elsajátíthatj ák . u
l!Jgyezményes jelek terept argyak, határok és más hel yi viszonyok jelzésére: }(':"::ktf'lI ttn'ktlJ) 1: Uj.()OO .
"
.,U3
IUr"
ft'
r "
alt.' HIClII, '�r ....,I, pt. 1, ..1I�511,,: I ''''J .", 011.
�n, ,rIDIb", lul ••lo .Illll� 1" "IJ�.
.... .,
' "" ''' II.!I , .,. " Ilu ��f
I �I'
lSUW'
J',
II,
t
u..
I., 1"'"'. ,,,, L. ".� ,,,' II r .1.'. r."�1�1".'1 hlll&r.� , ..Il "'.11 I II.. .. ,U .... ", "'uhl" I,..nl. \
".""� l.
�I.
,';\1"", 1111
,l
1>, II ,r
I'
",�h
", , I�HI
dll11,
r.. 1 r..
!'i�II',.nl,h "11'.\ OIlI:,�I"
<-IlS'
�'II,."bb �"'i,,,"u.I"r .
rlJ'i".
•
, J"j
.. I . • h
l)
J.!.!o,�kJ.
Ih-l
KUnmdlurjald. M OIl'1'u,.,,,,,ind II köz. [0hd6.,k koell lya �.Mou6116"tk jO2�'O. I
u..j,l.
Sloto�ok �8 hotY'�,II-h�jf.rQlok jhhllló. �,í,lltínnk je"�,�,
_J..lI.fO ttc. lu.i
G lJ� ...
�
.t
=�
, 10"11.
(IUJ.
II,
klll \';111, ...
II
FflfQ!ló J!ereblJl'.
Tornhuok kO"OI.
Farog"
,,6,10 ""gy t.61�irar,k.
,,,Ilkul
,
.
,.1 •••
\
•
.x.I,
..
7
Múí,t Ó� úl oldllh\rkoHlIl.
"
: 'IIr
- ..,'�.-
,.
-
ro-
1:)(
"
"'." '1 ... 'l/I...
r
&ereszloz61111r: oho at 6k Illatt (." Idtólt.
1" l\.T
+ 1."�-
"
•
, .. ,Ir I'rl.
t ls" t·
".
• "j,
l. ,"
a ,J
I, I'
h
I
"
h. ,. Ir o lI ,·,1,1. 1,\ n,
"
,
•
,,,. ..t·""...., .IL I li ••,, ...Io,llll, I, ·l
<
"
'
,
,.--.!..--
nl
.. ",&I ,
• •
----"
,
. '
--_.-
"
K�
Lh
AI II>{
'1 ...
,-'-I!'",- '�,UI.
....
I.
}I.
,nn
JII, 1,1, t".,
II
o .,
K."nl.
'ri \I I:
' ,t.
Y" • 7 ill. 'Ir
G-p',II vkól -e
\'i�l, l,,,,,., tri" li
"1"-
_'!I':J[
SH.(). Kohó
'.J.H
l �}(.... IH.wor. �1..().
p
TftI'l"').:'t!
UM!. ',\lg.',leru
,zOlli
� JO\flk
Ko",lOk .. . t.
l .. I , föld.
uekel1lkflé� ell,beNk 81-'011-'1'1.1 ]o,-ak
FII�or.
r.::re� rik Fac"JI"rt,,�.
l -oinl.. radá. h );'ffi.
{'
V'-'
�
!-Cc_·l·
01,'.('. lIt�fl(l!l
r
}hi"•.
1.."tM
'<' l $. T�ldal..l' 01110' ullhelésii
lfJ(
•
BiDY"
.:",1#1:0·
rt:.Urih
\ .... ,
II. ,,�
Eo:.,·
... .. "'-�
)\,'1
,'-, t
Kr • h .."t;h.Y" U-,�I. .
, �I, ,UalL .ln' ,.•'I:"I.lu ol
CI Ol.ll�1I
.......ltn
u,
utksrck l!otM t. norjo Olizko,ul"
T
n'"
TIepilI6·h,,1. �:nIlS l-!gh"kkal 8 bn�Oll llI'oU.t6l�· �\tJ.
lort"
("rm
! II
I.
� " .,
,I
,, , ....f . l,
...
Hi,llllt uuó "'jnnl,,�hl. i.iba
1..6MI '''�,'
Által>; h.l'I·llt'''eh..
!
"It. ,,!a 1... ">J,: ,.ft I"IJ� 'u " •.•' �I,',n ,,, I,\, .... �'"I.,• . '0' .,. Ilo l'ro. ,·l t. htorl. 11:'.
.IOr"
�I"I
,U, -" «az .. I, \1 nom /rlU"U""
. I
I "'pl,lll.
G>'\/I,íuflla
hid",!.
�
tlr&!"oa,
l'·'·'
..
m.nu.1
kdl�1.
,
----I\�.
lIad....,11 dó.
n,.... ,.. l�'yh
.i Ur
,ft '" ul.
IL
..... "--',I"
.
U,I"! .
,"
�"I, Hn,."
•
, 'I
.K RUka "id....
..kt" .. • 'I'"� Ip• vaQ j.I"I�
Il",,,l
..
.,ln .1 -_
�,
II� �; I \,lfl . I �n w.
:c, Klllooai t�l' l.h,,'.1
GIi�h.j';"IiUom'"
I
'r6d, ",.,
.. olda"..-I Tbirda.íoU
Bió.a),: Nnt..,....k �d",�r"
" , 1 ut kll
, •
•
Katooai II".,Cll, '11_1# �al!Y t""f'lDorh
"'nl nid...
Reod�s j!OdlPj6ds i�ll.
Zsili!,
Ki,..h\, en·�lillIl"ny.lr. .bhotöt)·, KAt.-.".y
iii
r.ipl&laj lőze�·,á.gie• .al.
lderA ról· b Jer.lf
t··
h.
.
•
-
Föld. "lIgy .618011>11:·
� 10 � Ion,�' .. .. ,Il, &. "�I • l Nt, 'on \ \IL
I .....
H�
-t'i�i> ;-:-, .."
tr�'on h"t4roll
'\th;elése)i.
JI"
Alul jArhllt6 hidak.
".1''''
•
-...:�
�-"'··
Kettb (Qoor. \""'UI'
I ku.l.1 � "'Ii'Y"bt,.. ,llDyek.
t
, l
I. rl �
.
Riki.>lG hid fllh61 �� kO"O'l.
�I..." "tha"; �. I,\j�k"wrfl k.ll!1rnOnn na.hllu r:il;;
;�
,
(,,1.,',1. ""b61
10'1 n,
••1'•
'i. 'i' , " �"
r '.1
'1,«&dD� eln�, It Of"
f.'''!;I
SIIfk."ly';'
.r" .... 1.-'
gereblye
ill "
U.ti,-,J,>1u(,
�J1/1,7: , k,
idol}&. id,,,)',,,,.k jebh�.
Haj';lh. Ió"';� nn�05 bajókhl.
ÓhulsMkek
U,I"IU
."
1
'l\,L,jozhlll,jo!!:
Alagll!Qli.
K..
•
••
J.
Vúw,mudrol,/llln ll"
"
,
�:_
r.ilhÚ b.I� h.li....
� " .. )
ÓtnurnJpl.
Cill.,nl
K.tlll.l'."I,it�"JrllL;. n .�'.
,;"Ue,1 '"
Ilonll �áll"zt.tJIl.
Turul,t, moly ..... "'Mk c,,,k ill'D r,,<'id IUUba" ned..u VII'i:Y I'O"V&uyOI.
Rüszjetei, a "Ize1111é!.
A
::;:-
Mou.b,rolly idGnl<�,,1 mriud h b •.
lanll ("'llmd611 ,. id6
Úhn"recl�I.\·.
.". Ij"d,I.,�••.
=
"
I /flll/ rl>''-'" :!IIiUi
VÁIlOS IIEl"VARQS FAt! V'ro.'l, mtHirr., (olu
Tó.
\i,l·
4
l-"
�Intef$.�n
�
fl<. 06 •.
(Jr
,.'
=
ti fogalu 101001 jir/Ulh"nkklll n�w jár. 1'01" útL:a"yarntatok
",t y
r:l}:'i oir
.�
l.. ly "� i ",.Il.1I .,." 1l,�ll �
Jellll�arázat
T,lni.ol.: t� pueiol�6.k.
.'
p4
.1
PII"urHh!.
t?.)j
"",,.
.,1
�
/.--
lj '''1.'' ,
• "I..
6an(, r_
rI:; á/'fllrinflll/,;,.I;'· ld ".
'D� I I,AI,>,OI"U I,"n'
hAl': I,:
<J .... W
i . Il"��roll",l
,n J ,nn l , .' Itn .I'II� III '/I. u.. I hrr nU Imtl
",�!!h�1
t .1"1 t:
11'
.\Jaj .,,,..,, �JI'" � iI... la.
,,111, •
....LM
,·
\-,"uli "i,I.\'; ,,�ill hid]»�,,1.
�IU "T_'wi"d , �o.\�I"I')/II' I"w •!wo.r.l
1 I
, "
1l�..., I". t »kokl.....
" :-��::;;:�:.;7i: .;;;;;
TARTALOM.
Alkotmánytan
_
__
_
__
Magyar alkotmánytan _ Bevezetés
_
__
_
_
A községi igazgatás Já.rási igazgatás
___
Törvényhatósági igazgatás
__
_
_ ._
_
__
Hadkötelezettség _ Iskolakötelezettség
_
__
__
__ _
_
___
_ _
MezőrendlSri és ipartörvény _ Közegészségügy_ A cselédtörvény •
___
_
_
....
Állami anyakönyvek
____ _
Alli�h�m
_
_ _
_
__
__
_
_
__
_
_
_ __
Igazságszolgáltatás és biróságaink szervezete __ Egyesületi és sajtószabadság
_
_
Magyarország és a társországok
___
___
__
__
__
Magyarország és Ausztria közös ügyek Függelék _
_
_
_
Családi kötelékek Az egyházakról Mértan _ Mértan
__
_
_ _
_
_ _
_
_ ___
__
___
;_
_
_
__
_
_ _
_
_
.....:
_ _
_ _
__
Vegytan_
_ _ _ __ _ _ .._ ' Olvasmányok a chemia köréből _
A szén és szénvegyületek
__
_
_
_
Számtan
_
_
__
_ . ...,:
_
_
__
_
_
_ _
_ _
_
__ _ _
_
_ _
_ __
_
_ _
__
_
42
_
46
_
49
_
55
__
81
__
102
41 44 46 53 79 100
_
_
_ _
_
__
_
_
40
_
__
_
38
_ _
_
38
_
_ _
_
__
__
_
_
_
_ __
_
_ _
_
_
_ __
_
__
Chemiai és technologiai olvasmányok Mennyiségtan _
_ _
__
_
__
33
_
_
_
_ _
29
___
_
_
_
_
__
__
OO
_
__
___
_
_ _
__
__
_
_
�__
_
_ _
_
__
�_
__
_
_
__
__
_
_
_
_
__
_ _
_
__
__
__
__
_
_
26 27
_ '-
23
_ _
__
___
_
__
_
Az ország bevételei és kiadásai; költségvetés
__
__
__
_
�
_ __
_
__
_
20 22
__
_
16 18
__
_
_ _
_ _
__
_
__
12 12
___
_
_
___
_
__ _
,_
:_
_
___
_
_ _
_
_
__
__
.._
_
__
_
_
__
_
__
___
5 9
__
_ _
__
_
__
__
5
__
_
__
_ __
_
_ _
__
_
_ _
____
__
__
_
_
__
__
__
___
_
_ __
_
__
_
Törvényhozás, válászMi jog Az ország. kormányzása
__
_
___
___
_
_
_
_
___
3
_
__
_ ___
_
___
_ '
_
_
Oldal
_
_
_
__
__
__
_
__
.. _
__
_
_
__
_
_
_
_
_
__
_
__
-_
_
_
_
_
__
___
_
__.
_
_ ___
_
___
__
- Kataszter' és telekkönyv _ Adók
____
_
_
_
_ _
__ _
__
__ ____
_
____
129 _ 131
368 Oldal
Könyvviteltan
___
___
____
__
__
"
_,
_
__
_
___
___
__
Egyszerü könnyviteltan elméleti és gyakorlati alkalmazása Mintalapok
_
Irály tan _
_
_ _
Katonai irálytan
_
_
_ _
_ __
_
A levelek szerkesztése�_
_
_ ___
_ _
_
_ __
_
-"-
_"
_
_
_
__
_ _
_
_
_
!>- katonai szónoklat fogalma és alkalmazása. A katona.i ügyirály Minták
__
___
_
__
_
_
_
_
_
__
_
_
_
_
_
Függelék
_
_
__
_
_
_
_
_
,,_
_ _
_
_
_ _
__
__
_
_
__
_
A katonai szolgálati ügyiratok fajaL
_ _
_
__
__
_
_
___
165
_
179
177
_ _
180 _ _
_ _
_
_
__
__
159 161
_
_ . _ _
___
_
_
_ _
_
188
_ _
_
_
_
_
19 0 195
___
200 209
Az Osztrák-Magyar monarchia fegyveres erejének szer vezete
_
�_
FegyvertaIi_ Bevezetés _ A lövedékok
,_
_ _
_ _
_
_
,_
" ,: _
_
A lőfegyverek csövei
_
_ _
_
__
__
_
_ ._
A lőfegyverek állványaL
_:_
_
_
___
_
__
_
__ _
_
__
_
,_
_
__ .
_
__
-_ _
_
__
_
_
__
_
_
_
___
__
_
__
__
_
_
_
Lövegek
_
Szálfegyverek Tereptan
_,
_ _
_
__
_
__
_ __
_
:_ ,-
_
_
_ __
_ _
_ _
_ _
_ _
_ _
_ �
.
_ _
__ _
__
_ _
_
_ _
_ ,
__
_ _ _
_ __
_
_
'
_
_
__ _ _
_
_
292 296
__
325 337
_
__
277 288
_ _
257 270
_
_
215 255
__
_
_, __
__
_
_
_
_ _
_
__
_
__
_
A lőfegyver ek hatása, használata és alkalmazása Kézi lőfegyverek
__
_
345
Utmutatás a térképolvasáshoz a térképen és a!lózal való tájéko!lóáshoz 347
"