TAMÁSI MIKRO-TÉRSÉG
KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE
A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEK OKTATÁSI SIKERESSÉGE ÉRDEKÉBEN
Készítette: Szabó-Bakosné Rosta Margit oktatási munkatárs
2008-2014.
1. Bevezető Az Intézményfenntartó Társulás: Értény, Fürged, Koppányszántó, Nagykónyi, Tamási, Pári, Regöly, Szakály települések Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését a társulás önkormányzatainak képviselőtestületei határozataikkal elfogadták, az erre kirendelt OKM szakértő ellenjegyezte. E helyzetelemzés adatai, ténymegállapításai, a társulás közoktatási intézményeinek hatályos szabályzó dokumentumai, valamint az ágazat vezetőivel folytatott egyeztető megbeszélés alapján a helyzetelemzés az alábbiakban foglalható össze: A társulás területén található nevelési és oktatási intézmény Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény (rövid név: TONI) 7090 Tamási, Szabadság u. 38-40. Fenntartó: Tamási Városkörnyéki Önkormányzatok Közoktatási Társulásának Társulási Tanácsa (Értény, Fürged, Koppányszántó, Nagykónyi, Tamási, Pári, Regöly, Simontornya, Szakály települések Önkormányzatai) A felsorolt települések alkotják Tamási mikro-térséget.
2. Helyzetelemzés 2.1. A településen élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata. Biztosítottak-e, illetve elérhetők-e a településen az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások? A társulásban részt vevő önkormányzatok közül Értény és Koppányszántó közösen tartja fent óvodáját, azt nem vitte be az intézményi társulásba (TONI), általános iskolásai Nagykónyi településre járnak naponta iskolabusszal. Fürged kizárólag a felső tagozatával tagja a társulásnak. Pári településen csak tagóvoda működik, az általános iskolát 1996-ban megszűntette. Ez a település korábban Tamásihoz tartozott, a 2006-os önkormányzati választáson vált önállóvá. Megállapítható, hogy a közoktatás területén nincs ellátatlan feladat a kistérségben, a társulásban, a feladatokat a települések közösen illetve más településsel társulva látják el. Az egységes pedagógiai szakszolgálaton belül 4 gyógypedagógus (közülük 3 logopédus) és 3 egyetemi végzettségű gyógytestnevelő látja el a szakszolgálati feladatot. Az egyik gyógypedagógusnak szomatopedagógusi végzettsége van. Valamennyi gyermek saját intézményében kapja meg az ellátást. A kistérségben utazó logopédusi hálózat működik 5 fővel, így Fürged
2
óvodásai és alsó tagozatos diákjai kivételével valamennyi településen ellátottak a logopédiai esetek. Fürged település megközelíthetősége és a humánerőforrás megfelelő számának hiánya okozza a település ellátatlanságát. A társult intézményen belül több szakvizsgázott pedagógus is van, akik a nem organikus okokra visszavezethető sajátos nevelési igényű, valamint a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztését végzik. Tamási városban Nevelési Tanácsadó működik – megyei fenntartásban – melynek munkatársai az adott településekre kijárva látják el a társulás intézményeiben tanuló, ellátást igénylő tanulókat. A szakszolgálati feladatok közül a korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés ellátatlan a kistérségben. A gyermekjóléti szolgálat minden településen igénybe vehető, családsegítés és bölcsődei ellátás csak Tamásiban van. Családi napközi és házi gyermekfelügyelet a társulásban nem működik. Az iskolaotthonos oktatási forma - Tamásiban, Nagykónyiban - teljes körű, de mindenhol megtalálható az iskolai napközi, illetve a tanulószobai ellátás. 2.2. A településen élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátása feltételeinek vizsgálata. Biztosítottak-e a megfelelő feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek teljes körű óvodáztatásához? Gondoskodik-e a település az itt lakó valamennyi 3-18 éves gyermek közoktatási ellátásáról? Az intézményfenntartó társulás óvodáiban a 1993. évi LXXIX. Tv (továbbiakban Kt.) előírásaival, prioritásként kezeli a HH, HHH gyermekek óvodai ellátásának biztosítását. A férőhely kihasználtság a tagintézményekben 66 és 100 % között mozog. A Társulás biztosítja, és elérhetővé teszi az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatásokat (óvodai nevelés, általános iskolai oktatás 1-8.) intézményfenntartó társulási formában. A tamási 2 általános iskolában német nemzetiségi nyelvoktatást, matematika és testnevelés tantárgyakból emelt szintű oktatást kínálnak a gyerekeknek, ez a lehetőség elérhető a társuláson belüli valamennyi diák számára. Magas a HH/HHH-s arány a nagykónyi tagiskolában, itt a kompetencia alapú oktatás és az IPR bevezetésével kívánják a felzárkóztatást segíteni. (A HHH-s tanulók aránya 2007. október 1-jén 77,6 %-os, míg 2008. október 1-jén 48 %-os volt. A csökkenés oka a volt 8. osztályosok közötti magas, ill. a beiratkozott 1. osztályosok közötti alacsony HHH-s arány) A Nagykónyi-, valamint a Szakályi Tagiskolában a 2007/2008-as tanév 2. félévétől a szakos ellátottság 100 %-os. Tamásiból 4 pedagógus utazik Szakályba, 5 fő pedig Nagykónyiba a teljes szakos ellátottság biztosítása érdekében.
3
A település valamennyi, a közoktatási szolgáltatást igénybe venni szándékozó polgárának biztosítja a kötelező közszolgáltatást. A társuláson belül egyenes út vezet a gimnáziumba az azt választó tanulók számára. Tamásiban széles körű szakközép- és szakiskolai kínálatot biztosít a Vályi Péter Szakképző Tagiskola, amely a társuláson belül 25 km-es körzetből minden diák számára elérhető kollégiumi férőhelyet is biztosít. 2.3. A településen élő óvodás és iskolás korosztályban a sajátos nevelési igényűvé minősített gyerekek aránya és ellátási feltételeik. Célja: annak megállapítása, hogy a településen szükséges-e célzott beavatkozás indítása az országos átlagos meghaladó sajátos nevelési igényűvé minősítés következményeinek kezelésére, és preventív intézkedésekkel a korai fejlesztés biztosítására. Az óvodások körében néhány főtől eltekintve nincs sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermek. Ez a szám a jövőben sem fog változni, hiszen az új közoktatási törvény módosítás ebbe az irányba hat. Az óvodában a szakszolgálati feladatok ellátása biztosított (lásd helyzetelemzés 5.3.3. pontja) A regölyi alsó tagozaton nem találunk SNI-sé nyilvánított gyereket. Az általános iskolák közül a székhely intézményben a legalacsonyabb az SNI-s arány: 2 %. A tamási Fő Utcai Tagintézményben 5 %, a Szakályi Tagintézményben 9 %, míg a Nagykónyi Tagintézményben ez az arány 14 %. (2006. októberi statisztika szerint 5 %, 2007-ben 7 %, 2008-ban 14 %) A helyzetelemzés elkészítése óta – ebben az intézményben - ez a szám jelentősen megemelkedett, mert a társuláshoz történő csatlakozás után, a 2007/08-as tanévben erre az új iskolavezetés kiemelt hangsúlyt fektetett. Az egységes pedagógiai szakszolgálaton belül 4 gyógypedagógus van, közülük 2 a Nagykónyi Tagiskolában foglalkozik a diákokkal. 2 fő logopédus (2000 óta), 1 fő szomatopedagógus végzettségű gyógypedagógus (2006 óta), 1 fő oligrofén - pedagógus, valamint 1 fő gyógypedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos - végzi a tanulók fejlesztését. Utóbbi pedagógus 2008-ban szerezte másoddiplomáját, jelenleg napközis munkakörben foglalkoztatják. A 2007/2008-as tanévben teljes körűen megtörtént az intézményen belül az SNI-s tanulók felmérése, megkezdődött fejlesztésük. Itt kell megemlíteni, hogy magas a BTM-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarok) tanulók száma, többen közülük korábban SNI-sek voltak, de a felülvizsgálat során nem kaptak „kódot”. Ezek aránya mindkét Tamási iskolában 11 %, Szakályban 3 %, Regölyben 27 %, Nagykónyiban 22 %. (Nagykónyiban 2006-ban 11 %, 2007-ben 18,8, 2008-ban 22 %)
4
A személyi és tárgyi feltételek adottak, hiszen Szakály kivételével mindegyik tagiskola rendelkezik fejlesztő szobával, fejlesztő taneszközökkel, fejlesztő szoftverekkel. A gimnáziumban 0,5 % alatt van az SNI-sek száma. 2.4. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy az intézmények mennyire befogadóak, folytatnak-e szegregáló oktatás-szervezési gyakorlatot; illetve, hogy amennyiben több iskolai, illetve óvodai telephely van a településen, azok között nem érvényesül-e a szegregáció. A Tamásiban működő 2 általános iskola esetében a 2 évtizedes gyakorlat miatt a más településről bejáró (társuláson belülről és kívülről) tanulók nagy száma miatt magasabb a HH/HHHs arány, valamint az SNI-sek száma a Fő Utcai tagintézményben, mint a székhelyen. A tamási lakosok körében egyenlő arányban oszlik meg a HHH-sok száma a 2 iskola között. Nagykónyiba 3 település iskolásai járnak (Értény, Koppányszántó), az intézmény létszámának 77 %-a HHH-s, 22 %-a SNI-s. A többi tagintézményen belül a HHH-s arány 20 % körüli. Az SNI-sek száma mellett az elmúlt tanévben jelentősen megnőtt a létszám számításánál 2 főnek figyelembe vehető tanulók aránya (többségében beilleszkedési, tanulási, magatartászavaros gyermekek = BTM) a 14/1994. (VI. 24.)MKM rendelet módosítását követő szakértői felülvizsgálatok után, amelyet a 2007/2008-as tanévben kellett elvégezniük az illetékes bizottságnak. A magas arányok nem következményei egy szegregáló oktatás-szervezési gyakorlatnak, hanem a települési korösszetételt és szociokulturális hátteret tükrözik. A Valamennyi település a leghátrányosabb helyzetű Tamási kistérségben található. 2.5. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy a település intézményeiben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását, mennyire sikeres szociális hátrányaik kompenzálásában, az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés (pl. tanórán kívüli programok) biztosításában, esélyegyenlőségük előmozdításában; illetve, hogy amennyiben több alapfokú intézmény van a településen, az intézmények között az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében van-e jelentős eltérés.
A HHH tanulók eredményes iskolai nevelése, oktatása biztosított. Az intézményekben rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető személyi és tárgyi feltételei. Valamennyi tagintézményben a szakos ellátottság – az áttanítások miatt – 100 %-os.
Nagykónyiban 2008 szeptemberétől az 1-4. évfolyamon bevezetésre került az iskolaotthonos oktatási forma, ami egyértelműen hozzájárulhat a felzárkóztatáshoz, a lemorzsolódás megelőzéséhez, az esélyegyenlőség biztosításához. 5
Magas a bejáró tanulók száma 3 telephelyen (a tamási székhely iskolában 22 %, a tamási Fő Utcai Tagiskolában 41 %, Nagykónyiban 53 %)
Iskolabusz szállítja Tamási külterületéről az óvodásokat; és az azt igénylő általános iskolásokat, Regölyből a felső tagozatosokat; Értényből, Koppányszántóról a bejárókat Nagykónyiba) A tanulók többsége tömegközlekedéssel jár iskolába.
A tanórán kívüli programokban való részvételhez mindenkinek egyenlő hozzáférése van. Valamennyi vizsgált kategóriában megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű tanulók aránya jónak mondható a tanórán kívüli programokban. Az alapfokú művészetoktatás is mindenki számára egyformán hozzáférhető. A zeneművészeti ág mellett színjáték és képzőművészeti tagozatok működnek. A színjáték tagozat 2 csoporttal, 48 fővel működik, ebből 2008. szeptemberétől a nagykónyi diákok számára helyben biztosított az alapfokú művészetoktatáson belül a színjáték tagozat. Képzőművészet tagozaton 7 csoportban 147 tanuló dolgozik.
Hagyományos német nemzetiségi tagozat működik Regölyben, Szakályban és a tamási Fő Utcai Tagiskolában, ez a lehetőség minden társuláson belüli tanulónak hozzáférhető.
A hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói nem árulnak el jelentős eltérést az országos átlaghoz képest. o A gimnáziumot választók aránya elmarad az országos átlagtól, a tagintézmények tanulóinak 26-30%-a választja a gimnáziumot, a HHH tanulók körében nem jellemző. o Szakközépiskolát választók aránya három iskolában meghaladja az országos átlagot. Nagykónyi iskola tanulói 2007/2008-as tanévben nem választották ezt az iskolatípust. HHH tanulók körében 10-30%-os volt az arány. o A szakiskolában az országos átlagot meghaladóan tanulnak tovább, itt az öszszes tanuló vonatkozásában mutatkozik szignifikáns eltérés. A magántanulók aránya a társulás három iskolájában 2007/2008-as tanévben meghaladja az országos átlagot: o Nagykónyi Tagiskolában összlétszámon belül: 1,39%, HH 1,39%, HHH 1,8 o Würtz Tagiskolában összlétszámon belül: 0,2%, HH 1%, HHH 3% o Szakály Tagiskolában összlétszámon belül: 1,5%
6
A kompetencia mérés eredményei azt bizonyítják, hogy a hozzáadott érték (HEI) tekintetében az iskolák jól teljesítenek, kivétel ez alól a Nagykónyi Tagiskola. A kompetencia mérés eredményei hiányosak, nem történt meg a teljes körű kiértékelés. A HH és a HHH tanulókra vonatkozó teljesítményeket nem értékelték ki az iskolák. Az iskolák átlaga az országos átlagot megközelítik, kivéve Nagykónyi tagiskolát, ahol az eredménymutató hatodik és nyolcadik évfolyamon mind szövegértésből, 395, 406 és matematikából 392, 373 pontértéket mutat. Az évfolyamismétlők aránya 2007/2008-as tanévben Tamási Fő Utcai Tagiskolában 2% megközelíti, Nagykónyi iskolában az összlétszámhoz viszonyítva 4,19%, HH 4,76%, HHH 5,4%, lényegesen meghaladja az országos átlagot. 2.6. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a település intézményeiben. Célja: annak megállapítása, hogy az intézményekben rendelkezésre állnak-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei; illetve, hogy amennyiben több iskolai ill. óvodai intézményegység van a településen, az egyes intézmények között az oktatás feltételeiben van-e jelentős különbség. A tagóvodák infrastrukturális jellemzői nagyjából hasonlóak. Tornaszoba csak Tamásiban, fejlesztő szoba Regölyben, Szakályban és Tamásiban van, könyvtár sehol sem található. A csoportszobák felszereltsége, külleme megfelelő. Az iskolai infrastruktúra tekintetében jelentős különbségek vannak településenként. A Nagykónyi Tagiskola teljes körűen felújított (2006-ban), korszerű, modern épület, jóval átlagon felüli informatikai felszereltséggel. A Szakályi Tagiskola felső tagozatos épülete felújított, modern könyvtárral, informatikai teremmel. Az alsó tagozatos épület a település központjában, a felső tagozatos tőle 1 km-re van. Regölyben az alsó tagozatos osztályok egy részben felújított, tágas épületben találhatók, tornatermük is felújításra került. A leglepusztultabb épületek Tamásiban találhatók, ezért van szükség egy modern, komplex épületegyüttes felépítésére. Informatika terem, könyvtárszoba, nyelvi labor, technika szaktantermek jelenleg is vannak, de eszköz ellátottságuk színvonala többnyire elmarad a kívánalmaktól. Tamási egyik iskolaépületében sincs közösségi tér (2 általános iskola, gimnázium, zeneiskola), sőt a székhely intézmény csak tornaszobával rendelkezik. 2.7. A település intézményei számára biztosított források vizsgálata. Célja: annak megállapítása, - hogy az egyes intézményegységek egyenlő arányban részesültek-e támogatásban, illetve, hogy differenciált forráselosztás esetén mennyire szolgálta a differenciálás az esélyegyenlőség előmozdítását a településen;
7
- hogy a kiegészítő normatívával támogatott oktatási szolgáltatások fejlesztése megtörtént-e az igénybevett kiegészítő állami forrásból. Az önkormányzatok nem folytatnak a forráselosztásban diszkriminatív gyakorlatot. A társulási megállapodás részletesen kidolgozza az egymás közötti támogatás és elszámolás szabályait. A gesztor önkormányzat igénybe veszi a költségvetési törvény 3. sz. melléklete szerinti állami normatívákat a HHH-s és SNI-s tanulók létszáma után, valamint a többcélú kistérségi társulás is megigényli (a költségvetési törvény 8. sz. melléklet szerinti) a különböző jogcímen járó kötött normatív támogatásokat, amelyet átad a fenntartónak. A többcélú kistérségi társulás finanszírozásában működik az utazó logopédusi-gyógytestnevelő hálózat. Az intézmény minden pályázati forrást megragad, amellyel többlettámogatáshoz juthat, és pótolhatja az állami normatíva szűkösségét. ROP, OKM integrációs felkészítés, EDUCATIO pedagógus továbbképzései, Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány pályázatai. A Helyzetelemzés megállapításai Esélyegyenlőségi terület
Feltárt probléma
(az un. útmutató fent listázott 2.1- 2.7. vizsgálati szempontjai alapján) 2.1. A településen élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata.
(kiinduló érték, állapot leírása) A közoktatás területén nincs ellátatlan feladat a társulásban, a feladatokat a települések közös fenntartású intézményben látják el.
2.2. A településen élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata.
A társulás biztosítja, és elérhetővé teszi az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatásokat (óvodai nevelés, általános iskolai oktatás 1-8. gimnázium, művészetoktatás, pedagógiai szakszolgálat) intézményfenntartó társulási formában.
2.3. A településen élő óvodás és iskolás korosztályban a sajátos nevelési igényűvé minősített gyerekek aránya, és ellátási feltételeik.
Az SNI gyermekek aránya az általános iskolában 5,5 %. , az óvodában 0,4 %
2.4 A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata.
Az intézmény, tagintézmények, (óvoda, iskola) nem folytatnak szegregáló oktatás-szervezési gyakorlatot, a települések közötti szociokulturális különbségek adottak.
8
Szükséges beavatkozás
Értény településen tervben van az óvoda bővítése, és 2 csoport kialakítása, a zsúfoltság megszűntetése. (innét érkezik a legtöbb HHH-s tanuló, de az intézmény nem a társulás tagja) A beruházás 2009. december 31-éig elkészül. Értényben az óvoda bővítés után valamennyi HH/HHH-s gyermek óvodai elhelyezését, kompetencia alapú nevelését megkezdeni. PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉS. Szülők meggyőzése az óvodai ellátás szükségességéről valamint a HHH-s felsős tanulók kollégiumi elhelyezésének előnyeiről Tamási esetében. A fürgedi tanulók iskolabusszal történő szállításának feltételeit megteremteni. Preventív intézkedések, kompetencia alapú óvodai nevelés/iskolai oktatás bevezetése, a korai fejlesztés biztosítása, az intézmények közötti SNI arány csökkentése
2.5 Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata.
2.6. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a település intézményeiben.
2.7. A település intézményei számára biztosított források vizsgálata.
HH/HHH tanulóknak ugyanolyan hozzáférése van az iskola szolgáltatásaihoz (pl. tanórán kívüli programok, művészetoktatás) mint a nem HH/HHH tanulóknak. Kompetenciamérésben elért eredményeik gyengébbek
Tanórán kívüli programokba a HH/HHH tanulók magasabb arányban való bevonása. A kompetencia alapú nevelés/oktatás bevezetése. Intézkedési terv készítése a kompetencia mérés eredményeinek javítása érdekében a Nagykónyi és Fő Utcai Tagiskolára vonatkozóan
Az iskolai infrastruktúra fejlesztésre szorul. A minimum eszközjegyzékben előírtaknak megfelel. Az intézmény eszközeihez, létesítményeihez való hozzáférés teljes körű. Tamásiban egy modern, korszerű iskolaépületre van szükség. Gyógypedagógusok, több szakvizsgázott, és sok módszertanilag képzett pedagógus áll rendelkezésre Az előírt számú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat megtartják
Anyagi forrás keresése: Pályázatok, TÁMOP 3.3.2
Az önkormányzatok nem folytatnak a forráselosztásban diszkriminatív gyakorlatot. Az önkormányzat pályázik, és igénybe veszi az óvoda, iskola HHH gyermekek/tanulók után járó, valamint az SNI tanulókra járó normatívát
A tanulók tényleges fejlesztéséhez több rehabilitációs foglalkozásra van szükség, ehhez legalább 1 fejlesztő pedagógus alkalmazása szükséges.
A teljes körű HHH gyermekek/tanulók felmérése, adatbázis létrehozása.
Helyzetelemzés óta történt változások: 1.) Átszervezés történt a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés beadását követően. 2008. július 1-jén megalakult a Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény (rövid nevén: TONI), amely a korábbi jogelőd társult intézményeket is magában foglalja. Jogelőd intézmények:
Tamási Környéki Önkormányzatok Óvodai Társulása (5 tagóvodával)
9
Würtz Ádám Társult Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (4 tagiskolával)
Béri Balogh Ádám Gimnázium és Kollégium
Lajtha László Zeneiskola
A korábbi intézményfenntartók köre (8 települési önkormányzat) 2008. szeptember 1-jétől további 1 - Simontornya - településsel bővült, itt az alapfokú művészetoktatási intézményegység telephelyet működtet. Simontornya város Tamási mikro-térségen kívüli település. A TONI ezáltal 5 intézményegységgel működik úgy, mint:
Óvodai intézményegység (6 tagóvoda, mert a korábbi székhely intézmény tagóvodává vált)
Általános iskolai intézményegység (székhely intézmény és 4 tagiskola)
Gimnázium és kollégiumi intézményegység
Alapfokú művészetoktatási intézményegység (1 tagintézmény és 1 telephely)
Egységes pedagógiai szakszolgálat (logopédia, gyógytestnevelés)
A Tamásiban lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező óvodáskorú (3-6 éves) gyermekek 96 %-ának beóvodázása megtörtént 2008. decemberéig. Az óvodai intézményegység a 9/2008. (III.29.) OKM rendelettel kiírt IPR rendszer bevezetését – pályázati támogatással) elkezdte 2008/2009-es tanévben 2.) A nyári átszervezés után Regöly községben már csak 1-4 évfolyamos oktatás folyik a korábbi 8 évfolyamossal szemben. 3.) Értény község Önkormányzata beadta pályázatát a 206/2008. (VIII. 26.) Kormányrendelet által kiírt „… közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése …” elnevezésű támogatásra, amelyet megnyert. A támogatási szerződés szerint 2009. december 31-éig 1 csoportszoba kialakítását végzik el, ezáltal 1 csoporttal bővül az óvoda. Az infrastukturális fejlesztés létszám bővítésre ad lehetőséget, ezáltal több HHH-s gyermek részesülhet ellátásban. (Az óvoda nem tartozik a társuláshoz, de az iskolakötelesek a Nagykónyi Tagiskola tanulói lesznek.) 4.) A Nagykónyi Tagóvoda és Tagiskola 2008. szeptember 1-jén csatlakozott a jogelőd óvodai- és általános iskolai társuláshoz, megörökölve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magas számát. A Nagykónyi Tagiskolában – a szülők egyetértésével és kérésére - 1-4 évfolyamon bevezetésre került az iskolaotthonos oktatási forma. Az alapító okiratban ezeket a változásokat a fenntartó átvezette, egyebekben változás nem történt.
10
A tagiskolában a 2007/2008-as tanévben megtörtént a sajátos nevelési igényű, valamint a BTM zavarral küszködő tanulók teljes körű feltérképezése. (Szakértői bizottság és nevelési tanácsadó segítségével) Ebben a tagintézményben 2 gyógypedagógus is foglalkozik a diákokkal. 2 fő logopédus (2000 óta),1 fő szomatopedagógus végzettségű gyógypedagógus (2006 óta), 1 fő oligrofén - pedagógus, valamint 1 fő gyógypedagógus - tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos - végzi a tanulók fejlesztését. Utóbbi pedagógus 2008-ban szerezte másoddiplomáját, jelenleg napközis munkakörben foglalkoztatják. Ebben a tagiskolában a 2008/2009-es tanévben 15 tanuló vesz részt az „Útravaló” ösztöndíj programban. Az alapfokú művészetoktatás keretében színjáték tagozaton 1 csoport működik 24 tanuló részvételével a 2008/2009-es tanévtől. 5.) A Szakályi Tagiskolában 2008. szeptemberétől 13 fő számára a gyógytestnevelést oktatnak gyógytestnevelő szakos tanár irányításával. 6. Regölyben a felső tagozat 2008. július 1-jével megszűnt, az alsó tagozaton 1 színjáték csoport működik az alapfokú művészetoktatás keretében.
3. Az Intézkedési terv célja A Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa a társulás intézményeiben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Ebben a munkában támaszkodni kell a kisebbségi önkormányzatokra, iskolai alapítványokra, egyéb civil szervezetek bevonására. 3.1 Általános célok Az intézményfenntartó társulás a közösen megalkotott esélyegyenlőségi terv megvalósítási időszakában az alábbi irányelvek betartását tartják kiemelten fontosnak: Az emberi méltóság tiszteletben tartása: -
A tanulók emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan munkafeltételeket, körülményeket és légkört
11
kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzésére és megerősítésére szolgálnak. A szolidaritás erősítése: -
Nagyban elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok tanulási és érvényesülési lehetőségeit, hiszen a társadalom számára minden tanuló egyformán értékes.
-
Megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve.
-
Az oktató-nevelő munkában meg kell előzni a gyerekek hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a gyerekek bárminemű nemzetiségi, faji, származási, vallási, viselkedési, egészségi állapot és társadalmi helyzet szerinti diszkriminációra.
Méltányosság, rugalmasság: -
Pedagógusainknak az egységes Nevelési és Pedagógiai Programban megfogalmazott célokat szem előtt tartva kell oktató-nevelő munkájukat végezni, a konkrét feladatokat az éves munkatervben fogalmazzák meg. A személyre szabott egyéni fejlesztési tervekben megfogalmazottakat nemcsak a gyógypedagógusoknak, hanem valamennyi pedagógusnak meg kell ismerni, aminek egységes ráhatásban kell megnyilvánulnia.
3. 2 Kitűzött célok időbeli bontásban A helyzetelemzésben körvonalazódtak azon fejlesztési célok, melyeket az esélyegyenlőség előmozdításához szükséges kitűzni. Az egyes esélyegyenlőségi kockázatok súlyosságának megítélése alapján az alábbi időbeli sorrend állítható fel. Rövid távú célok (1 év) Az együttműködés keretében a hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek/tanulók adatbázisának létrehozása A 3 éves HH/HHH gyermekek teljes körű beóvodáztatásának biztosítása Kapcsolat felvétele az Értény-Koppányszántói Társult Óvodával, (az őket fenntartó önkormányzatokkal) hogy a korai fejlesztés már az óvodában megkezdődhessen. A Nevelési Tanácsadóval szorosabb kapcsolat felvétele, hogy az előbbi óvodában valamennyi óvodásra terjedjen ki a képességek, hátrányok feltérképezése.
12
Az SNI-s tanulók között az organikus és nem organikus okokra visszavezethető tanulók fejlesztési igényeinek feltérképezése, adatbázis létrehozása A BTM-es tanulók fejlesztési szükségleteinek feltérképezése, a fejlesztési feladatok kijelölése, adatbázis létrehozása. A Nagykónyi Tagiskola készüljön fel az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) bevezetésére. Az országos kompetenciamérések eredményeinek (kiemelten a HH/HHH tanulókra vonatkozóan) kiértékelése, intézkedési terv készítése a szükséges beavatkozásokhoz. Középtávú célok (3 év). A nevelési–oktatási intézmények és a társadalmi/szakmai szervezetek közötti kapcsolat erősítése. Módszertani továbbképzésen résztvevő pedagógusok számának emelkedése; a módszertani innovációk gyakorlati alkalmazása. Iskolán kívüli támogató rendszerek kiépítése a halmozottan hátrányos helyzetű diákok tanulmányi sikerei érdekében. Intézményegységek/tagintézmények közötti (horizontális és vertikális) szakmai munkaközösség létrehozása, amely az adatbázisban szereplő gyermekek/tanulók fejlődésének folyamatos nyomon követését végzi, meghatározza a beavatkozások szükségességét. Óvodai, iskolai preventív program működtetés annak érdekében, hogy az SNI arány megközelítse az országos átlagot. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatásának folytatása. Kompetencia mérések eredményeinek szinten tartása, illetve javítása az országos átlag alatt teljesített Nagykónyi és Fő Utcai Tagintézményekben. (lásd helyzetelemzés 7.15.1.1., 7.15.1.2.)
13
Intézkedés leírása
Nem teljes körű az óvodáztatás
Teljes körű beóvodázás
Az óvodás korú HHH gyermekek felkutatása, (különös tekintettel a külterületen élők, az etnikailag szegregált) ösztönző források segítségével beíratása, a rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése
Óvodai szakmai munka továbbfejlesztése
Óvodák nevelési programjai és szakmai műhelymunka tartalmi továbbfejlesztése
Az érintett szakemberek, partnerek összefogása, felelős együttműködése. Nyitott óvodai program, korai fejlesztés. Szakmai továbbképzés, önképzés biztosítása, kiemelten a cigány kisebbségi óvodai nevelés területén.
képviselőtestületek, jegyző, védőnő, családsegítő szolgálat, főigazgató, óvodavezető, óvónők, CKÖ 2009. 09. 01. Óvodavezető
folyamatos
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Az intézkedés felelőse
Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás
Az intézkedés megvalósításának határideje
4. Akcióterv a helyzetelemzésben feltárt problémák megoldására Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrás
Az intézkedés státusza*
Tamásiban a beóvodázás 96 % -os 2008. szeptembertől. A többi tagintézményben az ellátásból kimaradtak száma nem ismert pontosan.
Az óvodás korú gyermekek felkutatása, HHH-s gyermekek óvodai ellátásának biztosítása
Az óvodás korú gyermekek 90 %-a óvodai ellátásban részesül, különös tekintettel a HHH-s gyermekekre.
Az óvodás korú gyermekek 95 %-a óvodai ellátásban részesül, különös tekintettel a HHHs gyermekekre.
TÁMOP pályázatok sikere, emberi erőforrás, költségvetési törvény
3
A mikrotérségben a HH arány meghaladja a 40 %-ot. Az óvodába járó gyermekek közül HH 35,59 %, HHH 21,06 %.
A partneri igényeket és a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe vevő fejlesztés, szolgáltatás tartalmi bővítése. A tamási kistérségi óvodai szakmai együttműködési projekt kidolgozása.
A HH és HHHsok folyamatos, tervszerű, tudatos egyéni fejlesztése, mérhető fejlődése. A hátrányok csökkentése. A tamási kistérségi óvodai szakmai együttműködési projekt működtetése.
Az iskolai életmódra alkalmas gyermekek számának növekedése, a zökkenőmentesebb átmenet biztosítása.
Emberi erőforrás.
3
14
Az Óvodai Integrációs Program bevezetése valamennyi óvodában
A társulás óvodáiban a rendszer bevezetése
2009. 04. 30. Minden év 04. 30.
Az Óvodai Integrációs Program bevezetése
2008/2009. tanév
Munkacsoport létrehozása a témára vonatkozó helyzetelemzés elkészítése, valamint cselekvési terv kialakítására -A cselekvési terv ütemezésének megfelelően a halmozottan hátrányos helyzetű családok széleskörű megtalálása, szülői nyilatkozatok begyűjtése Adatbázis létrehozása
Családsegítő, Védőnői hálózat vezetője, Gyermek és ifjúságvédelmi felelős
Az érintettek felkutatása. Szülői nyilatkozatok alapján készüljön HHH adatbázis a szolgáltatások megszervezésére
Óvodavezető, fenntartók
Nem teljeskörűen ismert a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/ tanulók száma (hiányosak a szülői nyilatkozatok).
313 azon gyermekek száma, akiknek szülei nem nyilatkoztak a halmozottan hátrányos helyzetről
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/ tanulók szüleinek 80 %-a nyilatkozatot tesz
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/ tanulók szüleinek 90 %-a nyilatkozatot tesz
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/ tanulók szüleinek 95 %-a nyilatkozatot tesz
Emberi erőforrás
3
2008. szeptemberétől az óvodai intézményegységben bevezetésre került az IPR rendszer. (minden tagóvodában)
Az IPR sikeres alkalmazásához szükséges kompetenciák elsajátítása, a szociális hátrányok enyhítése
Rendszerépítés folytatása, a szociális hátrányok mérséklése
Rendszerépítés folytatása, a szociális hátrányok mérséklése
Emberi erőforrás, sikeres pályázati források elnyerése
3
15
Kötelező felülvizsgálatok elvégzése Egyéni fejlesztési tervek elkészítése. Intézkedés készül a feltételek javítása érdekében. Elkészül a helyzetelemzésre alapozott iskolai preventív fejlesztési program.
59 fő az SNI-sek száma, de arányuk Nagykónyiban (21 fő), a Fő Utca tagintézményében (19 fő) a legmagasabb.
folyamatos
A felülvizsgálat elvégzése, az SNIs gyermekek folyamatos figyelemmel kísérése, segítése a fejlődésben. Integrált nevelésük, oktatásuk feltételeinek biztosítása. Szakszolgálat létszámának bővítése, utazó hálózat bővítése
Iskolavezetés
Nem minden esetben történt meg az SNI gyermekek felülvizsgálata
16
Felülvizsgálatok ellenőrzése az intézményekben, esetlegesen a visszaminősítés végiggondolása. 2008. szept. 1-ig megtörtént az SNIsek és BTMesek felülvizsgálata (59 és 135 fő) Óvodai és iskolai preventív fejlesztési program elkészítése. Egyéni fejlesztési tervek készítése. Magas fogyatékossá minősítési Arányok csökkentése - szakmailag megalapozott értékelés.
A jogszabály által előírt szakember létszám rendelkezésre áll. Szakértői bizottság javaslata alapján visszahelyezés, mentorok kijelölése. A preventív programok következtében csökken az SNI arány. Eredményes és hatékony intergált nevelésük és oktatásuk.
Az SNI arány megközelíti az országos átlagot. Iskolai életre alkalmassá tétel. Sikeres iskolai élet befejezése.
Humán erőforrás, sikeres iskolai IPR pályázati forrás.
1
2009. szeptember 1-től folyamatos
A program bevezetésével, a teljes körű kiépülésével esélyegyenlőség növelése, hátránykompenzáció, a minőségi oktatás és egyenlő hozzáférés biztosítása
2010. 09. 01.
Nagykónyiban képességkibontakoztató felkészítés, a Szakályi Tagiskolában az IPR teljes körű kiépítése. A társulás többi iskolájában a rendszer bevezetése
Zökkenőmentesebb átmenet biztosításával a belépő évfolyamban a HH és HHH arányok javítása. Társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés erősítése. A települések közötti átjárás biztosítása. Értény és Koppányszántó településekről a tanulók többsége ne Nagykónyit válassza. Nyílt napok, fórumok szervezése a szülők részére. A projektmódszer rendszeres alkalmazása, kooperatív módszerek beépülése a napi oktató tevékenységbe, multikulturális tartalmak. Kompetencia területek fejlődése
Főigazgató, intézményegység-vezetők, intézmény-vezetés
A belépő évfolyamban és a társulás iskoláiban a HH és HHH arányok kiegyenlítésére törekvés
IPR menedzsment, munkacsoportok.
A tagintézmények egy részében az országos átlagnál magasabb a HH/HHH arány (Nagykónyi, Szakály) Az óvoda-iskola átmenet tartalmi együttműködésének javítása
-Nagykónyiban a HH/HHH arány 84 / 48 %, A belépő évfolyamon az arány 77 / 38 %. Szakályban a HH/HHH arány 79 / 19 %, a belépő évfolyamon 81 / 19 %.
Az ált. iskolában a HH arány meghaladja a 40%-ot, a HHH arány pedig a 15%-ot. Regölyben, Páriban és Szakályban a HH arány meghaladja a 60%-ot.
17
Az óvodai csoportokban, HH//HHH arány évenkénti felülvizsgálata az adatbázis alapján. Nyílt napok, FÓRUMOK szervezése az érintett szülők részére. Az ismertté vált HH/HHH gyermekek, tanulók arányos elosztása a szülői vélemények figyelembe vételével.
A pedagógusok felkészülnek a program bevezetésére, a pedagógus kompetenciák elsajátítása (továbbképzések, hospitálások)
Az óvodai csoportokban, HH//HHH arány évenkénti felülvizsgálata az adatbázis alapján Az intézményekben kiegyenlített HHH arány a szülői vélemények alapján.
Az általános iskolai intézményegység rendelkezik IPR-nek megfelelően átdolgozott PP-vel. Az IPR alkalmazásával kapcsolatos módszertani továbbképzésen a pedagógusok 50%-a részt vett. Évente önértékelt IPR- nek megfelelően átdolgozott iskolai program működtetése
Az óvodai csoportokban, HH//HHH arány évenkénti felülvizsgálata az adatbázis alapján Az intézményekben kiegyenlített HHH arány a szülői vélemények alapján.
Évente önértékelt IPRnek megfelelően átdolgozott iskolai program Működtetése. A pedagógusok 80 %-a részt vett módszer-tani továbbképzésen
Emberi erőforrás
1
Emberi erőforrás, sikeres IPR pályázati forrás.
1
Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása IPR teljes körű kiépítése Tanórán kívüli programok működtetése. A Nagykónyi Tagiskolában a művészeti oktatás beindítása. Utazó(áttanító) pedagógusok biztosítása a szakos ellátottság érdekében
folyamatos
A lemorzsolási arány közelítse meg az országos átlagot.
Iskolavezetés IPR menedzsment
A tamási Fő Utcai Tagiskolában megközelíti, a Nagykónyi iskolában az országos átlagot jelentősen meghaladja a lemorzsolódási arány.
A lemorzsolódási mutató Nagykónyi iskolájában az összlétszámhoz viszonyítva 2007/2008-as tanévben 4,19%, HH 4,76 % HHH 5,4 % lényegesen meghaladja az országos átlagot
18
A pedagógusok módszertani kultúrájának bővítése. Kooperatív technikák, projektpedagógiai ismeretek elsajátítása. IPR működtetése Tanórán kívüli programok működtetése, bővítése, minél több HHH kapcsolódjon be a programokba. Nagykónyi tagiskolában a szakos ellátás biztosítása (utazó pedagógus)
A korszerű pedagógiai módszerek beépülnek a mindennapi pedagógiai gyakorlatba Az IPR II: tanításttanulást segítő eszközrendszer elemeiből minél többet működtet az iskola. Tanórán kívüli programok működtetése, bővítése Nagykónyi iskolában a művészeti oktatás A lemorzsolódási mutatók megközelítik az országos átlagot
A korszerű pedagógiai módszerek beépülnek a mindennapi pedagógiai gyakorlatba Az IPR II: tanításttanulást segítő eszközrendszer elemeiből minél többet működtet az iskola. Tanórán kívüli programok működtetése, bővítése. A lemorzsolódási mutatók megközelítik az országos átlagot
IPR pályázat, TÁMOP 3.1.4 pályázat sikeressége
2
Ne legyen számottevő különbség az összesített és a HH/HHH tanulókra vonatkozóan
2010.
A 250 óránál többet mulasztók aránya érje el az országos átlagot
Iskolaigazgató, iskolavezetés
A mulasztó tanulók aránya és a magántanulók aránya az országos átlagot jelentősen meghaladó mértékű a szakályi, és a Nagykónyi iskolákban.
A mulasztottak aránya az országos átlagot meghaladja 1,79% HH/HHH tanulók körében három évet vizsgálva 2,29%/3,6%. A magántanulók összlétszámát vizsgálva 1,5% ill. 1,3%. 2007/2008-as tanévben a magántanulók aránya a társulás 3 iskolájában meghaladja az országos átlagot: Nagykónyi Tagiskolában összlétszámon belül 1,39%, HH 1,39%, HHH 1,8%. Würtz iskolában összlétszámon belül 0,2%, HH 1%, HHH 3%. Szakályi tagiskolában összlétszámon belül 1,5%.
19
Társadalmi szakmai környezettel való együttműködés erősítése
2
Társadalmi szakmai környezettel való együttműködés erősítése A mulasztók és a magántanulók aránya megközelíti az országos átlagot
Nagykónyi és a többi település indikátora közötti eltérés csökkenni fog
Emberi erőforrás
Kapcsolatfelvétel, illetve szorosabbá tétel a társadalmi és szakmai szervezetekkel (pl. Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Családsegítő) Szülőkkel történő kapcsolattartás erősítése
folyamatos
A magántanulók aránya minden tagiskolában közelítse meg az országos átlagot
intézményvezetők, gyermekvédelmi felelősök
A magántanulók aránya meghaladja az országos átlagot
Nagykónyi : összlétszámon belül1,39%, HH 1,39, HHH 3%, Würtz: összlétszámon belül: 0,2 HH 1%, HHH 3%, Szakály: összlétszámon belül: 1,5%
20
Valamennyi intézmény rendelkezik működő kapcsolatokkal Az érintettek bevonásával cselekvési terv kidolgozása
Működő partnerkapcsolatok A cselekvési tervben leírtak alapján a munkálatok beindulnak, ennek eredményeként az intézményekben a magántanulók száma megközelíti az országos átlagot
A cselekvési tervben leírtak alapján a munkálatok beindulnak, ennek eredményeként az intézményekben a magántanulók száma megközelíti az országos átlagot
1
Emberi erőforrás
A mérések eredménye érje el az országos átlagot A tagiskolák közötti mérés eredményei közötti eltérés ne haladja meg a 20%-ot
2008. évi felmérés eredményeinek kiértékelése (HH/HHH tanulókat külön is kell értékelni) Amennyiben az összesített és a HH/HHH tanulók eredményei között 25%-nál nagyobb az eltérés Intézkedési Terv készítése
2010.
A kompetencia mérések eredményeinek, kiértékelése, az eredmények javítása
folyamatos
Tovább tanulást támogató programok működtetése a 7. és 8. osztályos HHH tanulók részére, Folytatni az Útravaló ösztöndíj programot, Mentortanárok kiválasztása, pályázat benyújtása IPR működtetése Bekapcsolódás a kompetencia alapú oktatásba
Intézmény-vezetés, pedagógusok
Ne legyen számottevő különbség az összesített és a HH/HHH tanulókra vonatkozóan a továbbtanulási arányokban. Érettségit adó középiskolába, ill. minőségi szakképzést biztosító szakis-kolában történő továbbtanulási utak megerősítése terén
Intézmény-vezetés, pedagógusok
Továbbtanulási arányokban jelentős eltérés mutatkozik az összlétszámra és a HH/HHH arányra vonatkozó adatokban.
Érettségit adó középiskolában továbbtanulók aránya megközelíti az országos átlagot, kivéve: Nagykónyiban működő általános iskolában HHH tanulók jelentős mértékben szakiskolában tanulnak tovább. Regölyben a felső tagozat megszűnt.
Felkészülés az IPR bevezetésére Bekapcsolódás a kompetencia alapú oktatásba Folytatni az Útravaló ösztöndíj programot. Nagykónyi és Szakály iskoláiban a résztvevők számának növelése A HHH gyermekek aránya 15 %kal nő Szakályban és a nagykónyi iskolában
A kompetencia mérések eredményeinek kiértékelése nem minden évben történt meg, nincs adat a HH/HHH tanulókra nézve A meglévő adatokat vizsgálva, megközelítik az az országos átlagot, kivéve Nagykónyi Tagiskolát, ahol az eredménymutató hatodik és nyolcadik évfolyamon mind szövegértésből, 395, 406, mind matematikából 392, 373 pontértéket mutat
2008. évi felmérés eredményeinek kiértékelése (HH/HHH tanulókat külön) Tagiskolák kompetencia mérés eredményeinek összehasonlító elemzése, az eltérés okainak feltárása. Ha az eltérés 25%-ot meghaladja, intézkedési terv készítése A cselekvési ütemterv szerint megindul a fejlesztési munka.
21
A programok működtetésének következtében az érintett intézményekben 20 %-nál alacsonyabb eltérés a továbbtanulási arányokban A HHH tanulók 50 %-a részt vesz valamilyen segítő programban Az Útravaló programban részt vevő HHH gyermekek aránya 50%kal nő a szakályi és a nagykónyi iskolában -A kompetencia mérések eredményei megközelítik az országos átlagot. -A HH/HHH tanulók kompetencia mérés eredményei nem térnek el 25%nál magasabb arányban a tagiskolai átlagtól
A továbbtanulási arányok intézményi viszonylatban javulnak; az összesített és a HH/HHH tanulókra vonatkozó adatok között az eltérés 20%-ot nem haladja meg. A tagintézmények közötti különbség kiegyenlítettebbé válik
Emberi erőforrás IPR pályázat, TÁMOP 3.1.4 pályázat
3
A kompetencia mérések eredményei megközelítik az országos átlagot. A HH/HHH tanulók kompetencia mérés eredményei nem térnek el 20%-nál magasabb arányban a tagiskolai átlagtól
Emberi erőforrás, sikeres pályázatok
1
Intézkedési tervek készítése. Nyitott óvodai, iskolai program kidolgozása, megvalósítása –intézményi és helyi szinten
Főigazgató, intézményegységvezetők, tagint. vez.
folyamatos
2009/2010. tanévtől folyamatos
Korszerű módszertani (koop és projektpedagógia, differenciált tanulásszervezés) továbbképzéseken való részvétel. Továbbképzés, önképzés, átképzés. Szakmai műhelymunkák megszervezése.
2009/2010 tanévtől folyamatos
A humán erőforrás módszertani kultúrájának fejlesztése. A hatékonyság növelése. A szakmai munka továbbfejlesztése A szakos ellátottság lefedettségének biztosítása.
Beiskolázási Terv készítése a hiányszakokra A társulás biztosítsa a szakos pedagógusokat - áttanító pedagógus
Főigazgató, Intézmény-vezetés
A humán erőforrás módszertani kultúrájának fejlesztése A kompetencián alapuló nevelés és oktatás bevezetéséhez, a kulturális sajátosságokat figyelembe vevő egyéni fejlesztéshez a továbbképzés megszervezése A feltételek folyamatos fejlesztése, javítása
Továbbképzés, önképzés, átképzés – Szakmai műhelymunkák megszervezése Az iskolákban a szakos ellátás biztosítása
Főigazgató, Intézmény-vezetés
A hatékonyság növelése. A szakmai munka továbbfejlesztése A szakos ellátottság lefedettségének biztosítása
2008. szeptemberétől a szakos ellátottság 100 %-os az áttanítások miatt. A szükséges továbbképzések megtörténtek (IPR, hatékony kommunikáció, projekt m. kooperatív technikák stb.)
Nagykónyi iskolájában a pedagógusok módszertani felkészültsége fejlesztésre szorul Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra
A településen az elvándorlás csökkenése
22
Intézmények közötti áttanítás folyamatos biztosítása. Továbbképzésekben való részvétel bővítése valamennyi pedagógus számára
Források keresése, pályázat beadása
Az intézményi/ intézményegységi munka elégedettségi szintjének növekedése
Intézmények közötti áttanítás folytatása -Valamennyi gyermek/tanuló tudatos, szakszerű fejlesztése esélyteremtés
A pedagógusok 50 %-a részt vesz legalább egy módszertani továbbképzésen, különös tekintettel Nagykónyi nevelőtestületére
Sikeres és hatékony a partneri igényeket figyelembe vevő nevelő - oktató munka.
Az iskolákban a szakos ellátás biztosított Folyamatos tartalmi fejlesztés, megújulás, innovációs munka az intézmény egységekben
A pedagógusok 80 %-a részt vesz legalább egy módszertani továbbképzésen.
Emberi erőforrás
Emberi erőforrás, sikeres TÁMOP 3.1.4. pályázat
TÁMOP 3.1.4. pályázat, emberi erőforrás
A feltételek folyamatos fejlesztése, javítása
3
3
3
Integrált intézményen belüli tartalmi együttműködések megvalósítása, az átmenetek megkönnyítése
Intézményi vezető testület szabályozott működése Intézményi szakmai programok, teamek szervezése, működtetése Intézmény partnerközpontú működésének biztosítása
Nagykónyi iskoláskorú gyermekeinek 36,7%-a, Szakály 14%-a nem a helyi iskolát választja
A pedagógusok módszertani felkészültsége nő szakos ellátottság teljes. A szülők széleskörű tájékoztatása az iskolában folyó oktatónevelő munkáról. Társadalmi szakmai környezettel való együttműködés erősítése
Tamásiban szakmai munkaközösségek működnek párhuzamosan
Valamennyi pedagógus bekapcsolódása a munkaközössé-gek munkájába. Hatékonyság fokozatos növekedése
2009/2010. tanévtől folyamatos
Kommunikáció az intézményegységeken belül és az intézményegységek között
2008. szeptembertől folyamatos
Minőségi oktatás biztosítása, szakos ellátás, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása. Tanórán kívüli programok palettá-jának bővítése. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka népszerűsítése. Nyitott iskola. Társadalmi - szakmai környezettel való együttműködés erősítése Szülőkkel több közös program szervezése
Főigazgató, Intézmény-vezetés
A feltételek folyamatos fejlesztése, javítása annak érdekében, hogy az iskoláskorú gyermekek a helyi iskolát válasszák
Főigazgató, Intézményvezetés
Az intézményegységek gyermek megtartó helyzetének javítása
23
- Az intézményi/ intézményegységi munka elégedett-ségi szintjének növekedése. A pedagógusok módszertani felkészültsége, szakos ellátása megfelelő. A szülők széleskörű tájékoztatása az iskolában folyó oktatónevelő munkáról. Társadalmi szakmai környezettel való együttműködés erősítése. - Az iskoláskorúak 70%-a Nagykó-nyiban a helyi iskolát választja. Új – integrált munkaközösségek létrehozása. Szakmai megújulás valamennyi szinten
Sikeres és hatékony a partneri igényeket figyelembe vevő nevelő oktató munka. Az iskoláskorúak 75 %-a Nagykónyiban a helyi iskolát választja
Emberi erőforrás,
1
Partnerközpontú rendszer működtetése
Emberi erőforrás,
2
Pályázat beadása Tervszerű humánerőforrás-gazdálkodás Intézményi működés szabályozása, szakmai kompetenciák biztosítása minden telephelyen
2009. szeptember 1-től
Közoktatási komplexum létrehozása építéssel, felújítással. Eszközök, felszerelés bővítése, korszerűsítése valamennyi telephelyen Szakmai önállóság biztosítása, szakos ellátottság teljessé tétele
Főigazgató, intézményegységvezetők, intézmény-vezetés
Komplex közoktatási feladatok ellátására alkalmas infrastruktúra biztosítása A szakmai önállóságot megtartó, egységes alapelvek szerint működő intézmény működtetése
Egységes szakmai dokumentumok elkészülése (NPP, IMIP, SZMSZ)
Az intézmény egységek hatékony, eredményes működése, az átmenetek zökkenőmentessége Az intézményegységek munkáját segítő és támogató, együttműködő partnerek
Az igényeket figyelembe vevő, partnerközpontú rendszert kiépítő intézményegységek hatékony működése.
Hatékonyan működő intézmény/egysége k, ahol a partnerek elégedettek .
* kódok magyarázata: 1. előkészítés alatt 2. képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelősök és határidők kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, acélérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásokra van szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve
24
DDOP, TÁMOP, pályázatok sikere, emberi erőforrás, költségvetési törvény
1
5. Megvalósulást segítő egyéb programok Az intézkedési terv célkitűzéseinek megvalósulásához jelentősen hozzájárulhatnak a célzott esélyegyenlőségi beavatkozások mellett az olyan fejlesztések, programok is, melyek a közoktatás feltételeinek javítását általában célozzák meg. Mindezek számbavétele azért szükséges, hogy az egyes programok eredményes megvalósulását a szakmai összefüggések feltárásával és előkészítésével ösztönözni lehessen. Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések Kiemelt progEzek alapján Határidők Célértékek Feladatok Koordinációs 1 ramelem meghatározott státusza feladat feladatok IPR implemen- Az óvodai, iskolai 2009. A HH-HHH gyerme2 IPR teljes körű táció IPR programban kek esélyegyenlősékiépítése meghatározott gének megteremtése feladatok megvalósítása. Óvodaiskola átmenet megkönnyítése. A társuláson kívülről 2 Az IPR kiépítése, Együttműködés Partnerkapcsolatok 2009 bővítése érkező óvodások programok műa partnerekkel. (Értény) felső tagozaködtetése, a tosok (Fürged) hátráHH/HHH gyernyainak csökkentése mekek iskolai sikeressége érdekében HEFOP, Esélyegyenlőségi 2009. Kompetencia méré2 Kompetencia TÁMOP, vagy intézkedési tervsek eredménye alapú oktatás ben foglaltak páfolyamatosan érje el bevezetése TIOP pályázat alapján támolyázati úton történő az országos átlagot megvalósítása, gatott fejleszkompetencia alapú tés oktatás bevezetése IKT kompetencia szélesebb körű elterjesztése
Koordinációért felelős személy Óvoda, iskolai IPR menedzsment
Óvoda, iskolai IPR menedzsment
Iskolavezetés, nevelőtestület
6. Kockázatelemzés A kockázatelemzés az intézkedési terv megvalósítása során feltételezhetően nehézséget jelentő és az eredmények elérését gátló kockázatok elemzése és tervezett kezelésük. A kockázati tényezők számbavétele mellett fontos annak megállítása is, hogy milyen mértékben befolyásolhatják az intézkedési tervben kitűzött célok elérését, mennyire veszélyeztetik a sikeres megvalósulást (súlyosság: 1 – 3 pont). Azt is el kell dönteni, hogy egy-egy akadályozó tényező, kockázat bekövetkezésének mekkora a valószínűsége (valószínűség: 1-3 pont). Az ered1
A 7-e lábjegyzetben használt kódokkal.
25
mény szempontjából jelentősebb kockázatok elhárításának módját, ill. a következmények kezelését tervezni szükséges (minden kockázati tényező esetében, ahol a súlyosság és valószínűség pontszámának szorzata eléri a 3-mat).
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Intézkedés leírása
Az intézkedés eredményes megvalósulásának kockázata
Infrastruktúra fejlesztése, IKT eszközök korszerűsítése, bővítése.
A pályázat elkészítése és benyújtása
Sikertelen pályázat
Ne legyen számottevő különbség az összesített és a HH/HHH tanulókra vonatkozóan a továbbtanulási arányokban Érettségi adó középfokú intézményben nőjön HH és HHH tanulók aránya Az iskolán kívüli segítő programokban (pl. Útravaló ösztöndíj program) való részvételi arány növelése
Iskolán kívüli segítő programok működése. Továbbtanulást támogató Útravaló és egyéb programok a 7. és 8. osztályos HHH tanulók részére Szorosabb együttműködés a társadalmi és szakmai szervezetekkel (pl. Német és Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Családsegítő és gyermekjóléti szolg., civil szervezetek, iskolai alapítványok) Kötelező felülvizsgálatok elvégzése Nevelési Tanácsadóval, az EPSZ-szel együttműködve az egyéni fejlesztési tervek elkészítése TÁMOP 3.3.2. pályázat beadása.
SNI arány csökkenése
A kockázat következményének súlyossága (1-3)
A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja
2
A kockázat bekövetkezésének valószínűsége (13) 1
Sikertelen Útravaló pályázat, Elutasító szülői háttér
2
1
Korszerű pedagógiai módszerek beépülnek a pedagógusok mindennapi pedagógiai gyakorlatába.
Sikertelen pályázat esetén veszélybe kerülhet HH/HHH tanulók tanulási életútjának segítése . Nem működik a mentor tanári program
2
1
Sikertelen pályázat
2
1
A tantestület módszertani kompetenciáinak bővülése hozzásegíti a tanulókat az élethosszig tartó tanulás megalapozásához, valamint elősegíti a hátrányos helyzetű tanulók munkaerőpiaci és az aktív társadalmi részvétel sikerességét is. Újabb pályázati forrás keresése Az óvodai és iskolai preventív fejlesztési program. -szakértői bizottság javaslata alapján visszahelyezés, mentorok kijelölése
26
Újabb pályázati forrás keresése
7. Konzultáció, monitoring és visszacsatolás Az önkormányzati Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv stratégiai dokumentumok. A stratégiai dokumentumok évenkénti felülvizsgálata szakmailag, kétévenkénti felülvizsgálata jogszabályi előírás szerint is indokolt. A szabályzó dokumentumokban foglaltak végrehajtásával kapcsolatosan, az ágazatban dolgozó munkatársak az intézmény vezetése felé jelzik a felmerült problémákat, észrevételeket (visszacsatolás), az intézmény vezetése a fenntartó felé megteszi a szükséges észrevételét, javaslatát. E helyen rögzítjük, hogy az intézkedési tervben megfogalmazottak megvalósulását évente ellenőrizzük, az eredményességet értékeljük. E monitoring vizsgálatok eredményeit a Társulási Tanács és a Képviselőtestületek megtárgyalják, az eredményeket a személyes adatok védelmének biztosításával nyilvánossá teszik. Az önellenőrzés dokumentumát az intézményvezetők felelősek évente június 30-ig megküldeni a jegyzőnek, aki a képviselő testület részére a tájékoztatást elkészítteti. Az évenkénti tájékoztató nyilvánosságra hozatala a jegyző felelőssége
Cél
Feladat
Módszer/eszköz
Az eredményesség megállapítása
Az intézkedésekhez kapcsolt indikátoroknak való megfelelés mértékének megállapítása
Az adatok feldolgozása
Minden érintett megismerhesse a programban rögzítettek teljesülését
Az éves eredmények közzététele
Intézményi fórumok, lakossági fórum, az önkormányzat, illetve az intézmények honlapjai, helyi sajtó, intézményi hírlevelek
Felelős Intézményvezetők és települési esélyegyenlőségi felelős Évente történő beszámolás Intézményvezetők és helyi esélyegyenlőségi felelős, önkormányzati PR/marketing szakember
A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv készítésébe a közoktatási intézmények vezetőit tevőlegesen bevontuk, az adattáblák kitöltése alapján létrejött helyzetelemzés alapozta meg az intézkedési terv akciótervét. A véleményformálásra lehetőséget biztosítunk valamennyi érintett szakmai és társadalmi partner (szülői szervezetek, civil szféra, helyi kisebbségi önkormányzat, stb.) bevonásával, véleményüket írásban is várjuk. E vélemények benyújtására a Tamási Városi Polgármesteri Hivatalban van lehetőség, az észrevételeket az illetékes bizottság tárgyalja meg.
27
8. Kötelezettségek és felelősségi körök Az Intézményi Társulás Képviselőtestületei által elfogadott, hatályos Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés adatai, ténymegállapításai, a társulás településeinek és közoktatási intézményének hatályos szabályzó dokumentumai, a társulás székhely településének jegyzőjével, a kisebbségi önkormányzat vezetőjével és az oktatási intézmény vezetőivel folytatott egyeztető megbeszélés alapján készült el. A vitaanyagot a települések polgárai, a civil szféra, a kisebbségi önkormányzat tanulmányozhatta, véleményt nyilváníthatott arról, s e véleményeket a döntéshozó képviselő testületek, határozathozatal előtt megismerték. A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben vállalt intézkedések felelősei biztosítják a megfogalmazottak teljesülésének feltételeit. A teljesülésről évente, (illetve az esetleges megvalósítási akadályokról, nehézségekről aktuálisan) a jegyző és a polgármester tájékoztatást adnak. Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az önkormányzat/társulás:
elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával,
megállapítja a felelősségeket,
intézkedési tervet készít.
A Közoktatási esélyegyenlőségi programban foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra. Amennyiben a szükséges források feltárása csúszik, vagy meghiúsul, úgy az ütemezést ennek megfelelően korrigálni kell. Szakmai alul-, vagy túl vállalás esetében az okok feltárását meg kell tenni, és ha indokolt akkor a vállalás volumenén korrigálni kell. A döntéshozó képviselőtestület a program végrehajtásáért politikai felelősséggel tartozik. Szabályzó dokumentumok: Önkormányzati szinten: Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, Önkormányzati minőségirányítási program, helyi rendeletek. Intézményi szinten: SZMSZ, Házirend, Nevelési és Pedagógiai Program (nevelési program, helyi tanterv), Intézményi Minőségirányítási Program. A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Az intézmények-
28
ben az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezetet kell biztosítani:
9. Érvényesülés, módosítás Az intézkedési terv végrehajtásáért felelős intézményvezetőnek, az intézkedési terv megvalósítása irányítójának, a végrehajtásra kijelölt vezetőnek, a jegyző és munkatársainak munkavállalói fegyelmi felelőssége áll fenn. Amennyiben a vállalt célokat nem sikerül megvalósítani, úgy meg kell vizsgálni, hogy személyes mulasztás, nem megfelelő eljárás történt-e az ügyben, és ennek megfelelően kell eljárni. Amennyiben a szükséges források feltárása csúszik, vagy meghiúsul, úgy az ütemezést ennek megfelelően korrigálni kell. Szakmai alul-, vagy túl vállalás esetében az okok feltárását meg kell tenni, és ha indokolt akkor a vállalás volumenét korrigálni kell. A döntéshozó társulási tanács/képviselőtestület a program végrehajtásáért politikai felelősséggel tartozik.
10. Elfogadás módja és dátuma Az Intézményi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét a megelőző civil egyeztetések után Tamási Város, Regöly-, Szakály-, Nagykónyi-, Pári-, Fürged-, Koppányszántó-, Értény Községek és Simontornya Város Önkormányzatai – mint közoktatási intézményfenntartó társulás tagjai – képviselő-testületi határozataikkal elfogadták. Tamási Városkörnyéki Önkormányzatok Közoktatási Társulása a 1/2009.(II.3.) számú határozatával 2009. 02.03-án elfogadta. A fenntartó nevében: Ribányi József az intézményfenntartó társulás elnöke Tamási, 2009. január
29
