KÖZLEMÉNYEK
ALA C SO N Y SZÜLETÉSI SÚL Y G YA K O R ISA G A ÉS H ALM OZOTTAN HÁ TRÁ NYOS HELYZET, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A CIGÁ NY LAKO SSÁGRA I DR. K Ó BO R JÓ ZSE F |— DR. H O R V Á T H M IH Á L Y — DR. PE JT SIK B É L A — DR. PA D O S É V A — DR. JEGES S Á R A — DR. C S É B F A L V Y G Y Ö R G Y T öb b k özlem én y fog la lk ozik a cigá n y lakosság sajátos helyzetével, b e il leszkedési problém áiv al (B éd i és mtsai, Bodnár, H orváth , K ó b o r, Szabó R. és mtsai, Tóth és m ások). Ezek egybehangózan utalnak e lakosságcsoport jelentős többségén ek a h alm ozottan hátrányos helyzetére, és en nek k övetk ezm én yek én t ú jszülötteik k özött az alacson y súllyal v a ló születés gyakoriságára. T ekintettel 1. a cigá n y lakosság k öréb en folyam atosan észlelhető d iffe renciálódásra, 2. a gazdasági és kulturális, valam in t egyéb tén yezők foly a m a tos változására, 3. nem utolsó sorban arra a kérdésre, h ogy m iként jelen tk ez nek ezek a problém ák a h asonló társadalm i-gazdasági k örü lm én y ek között élő nem cigány lakosságnál, szükségesnek tartottuk a rendelkezésü nkre álló ada tok alapján a je le n h ely z etre és össz efü g g ések re von a tk ozó m egfigyelésein k et közöln i. Ú gy véljü k , m indez segítséget n yú jthat a változások m egism erésén túl az aktuális fela d atok m eghatározásában. A n yag és m ód szer E lem zésünkben Baranya m egyében 1981. I. 1. és 1984. X II. 31. közötti c i gány és nem cigá n y terhes n ők adataira tám aszkodunk. A v éd őn ők által a a szülés után k iállított adatlapokat k ódoltu k és R — 40-es szám ítógép segítsével feldolgoztuk. A z adatlap tartalm azta m indazokat a kérdéseket, m elyek a terhestörzslapon szerepeltek. E zeket kiegészítettük olyan adatokkal, am elyek dem ográfia i és szociológia i szem pon tb ól is jelen tősek és összefü ggésbe h oz hatók az alacson y születési sú lyokkal (K ó b o r és m tsai). É rtékelhető adatokat 11 098 nem cigá n y és 1 798 cigá n y terh esről kaptunk. A z értékelés szem pon tjá ból alapvető kérdés, ki tekintendő cigá n y n ak ? A kérd őíveket v éd őn ők töltötték ki, akik hosszú éveken át együtt élnek a la kos sággal. A z is fig y e le m b e v een dő, h ogy B aranyában sok az ap rófa lva s telepü lés és a kis k özségekben „m in den k i m inden kit ism er” . B iztonsággal állíthat ju k tehát, h ogy az ott élő orv os és v é d őn ő a szárm azás kérd ésére helyes v á laszt tud adni. A válasz ú gy is m egfogalm azh ató, h ogy cigá n y az, „a k it k ö r nyezete annak tart” . Term észetesen a p roblém a nem ilyen egyszerű azon esetekben, am ik or az egyik szülő cigá n y szárm azású, a m ásik nem. Ilyen esetekben n yilvá n v a lóan az életm ódot és az a n tropológia i je le k e t is tekintetbe veszik. N y ilv án tartásaink szerint az ilyen esetek nem szám ottevők, a v olt „telep ek en ” pedig kivételes jellegű ek. K ülön ki kell térni a 2500 g -n á l kisebb születési sú lyok elnevezésének p roblém ájára. W H O m eghatározás szerint a koraszülöttség kritériu m án ak a 37. hétnél r öv id eb b terhességi idő fe le l m eg. A 2500 g alatti szülésekre általá ban az L B W (L ow Birth W eigth, alacson y születési súly), m agyar szóhaszná latban legtöb bször a „k is súlyú ú jszü lött” , 10 percen tilis v agy ez alatti érték esetén a diszm aturitás k ifejezés szerepel. K om p lik á lja a tém akört az is, h ogy a 2500 g alatti cigá n y születések jelen ték en y száma, kb. 30— 3 5 % -a nem v a lód i koraszülött, hanem a 37. terhességi hét után született kis súlyú újszülött (H orvá th , Bodnár).
252
K Ö Z L E M É N Y E K
Itt jeg y ezzü k meg, h ogy terhességi idő pontosítása cigá n y terheseknél gyakran nem egyszerű, esetleg nem is lehetséges. Éppen ezért a 2500 g alatti születési súlyok jelzésére a továb bia k ba n percen tilis értékhez nem kötött „k is súlyú ú jszü lött” v agy alacson y születési súly k ifejez ést használjuk. E red m én yek V éd őn ői n yilvántartások szerint a cigán y c secsem ő k szám a Baranya m e gyében 1981— 1984-ben az összes csecsem ők 12,8% -át tette ki. A z alacson y súly gyakorisága n em cigán y szü lőn ők n él 9,0%, — cigány szü lőn ők n él 20,2°/0 volt. A z alacson y v a g y kis testsúly tehát több, m int kétszer olyan gyakori a cigány, m int a nem cigá n y ú jszülöttek körében. E ténynek különösen a g ya k o rib b állam i gondozásba vétel, az iskolavégzési problém ák, nem kü lönben m orbiditási szem pon tból van jelentősége. U gyanakkor m eg k ell jegyezni, h ogy a cigá n y ú jszülöttek 20,2% -os ala cson y súlyú gyakorisága lényeges javu lást jelen t a k orábbi évtizedekh ez k é pest, am ik or ez az érték 27— 30% k özött m ozgott. Szociális, telep ü lési és kom m u nális ad atok: Jó, v agy m e g fe le lő v olt a szociális h elyzet a n em cigá n y terhesek 96,8% -ánál, a cigá n y terhesek 60,4% ánál. Ez azt is jelenti, h ogy a cigá n y terhesek közel 4 0 % -án ak a szociális helyzete m ég rossznak m inősíthető, m égis n agy változást, fejlőd ést jelen t a k orábbi időszakh oz képest. A z alacson y testsúly gyakorisága és a szociális helyzet közötti összefü g gés sokatm ondóan alak u l: jón a k v agy m eg felelőn ek ítélt szociális helyzet ese tén a nem cigá n y szülőn őkn él 7,7%, a cigány szülőn őkn él 11,1%. Rossz szociá lis v iszon yok esetében e gyakoriság 23,7%, illetőleg 28,3%. V á rosok ba n lakott a n em cigá n y szülőn ők 43,6% -a, a cigányok 24,6% -a. O rvos és v éd őn ő n élküli településeken élt a nem cigá n y terhesek 20,2% -a, és a cigá n y ok 41,0% -a. N em cigá n y terheseknél a lakások 94,1% -át m inősítették v éd őn őin k „szá raz” jelzővel, cigá n y ok esetében 62,5% -ot. Száraz lakások esetében az a la cson y születési súly gyakorisága nem cigán yokn ál 7,9% volt, a cigányokn ál 16,5%. N edves lakásokban az arán y csaknem kétszerese: 13,0%, illetőleg 25,4%, nedves és zsú folt lakásokban 16,2%, illetőleg 28,0%. Táplálkozás, elég ség es fe h é r je b e v it e l: N em k ielégítőn ek jelezték v é d ő n őin k a feh érjeb ev itelt a n em cigá n y terhesek 2,3, és a cigá n y terhesek 23,2% -ánál. A nem m eg felelőn ek m inősített táplálkozás tehát cigá n y lakossá gunk k örében lényegesen n agyobb, de a k orábbi évtizedekh ez képest je le n tékenyen ja vu la n d ó tendenciájú. A z alacson y születési súly gyakoriság feh érjéb en k ielég ítőn ek jelzett táp lálkozás esetén nem cigán yokn ál 7,9%, cigány terheseknél 15,6%. N em m eg felelőn ek jelzett fe h é rje fogyasztás esetén 23,1%, illetőleg 34,7%. Ezek az eredm én yek m eg feleln ek a táplálkozás és az ala cson y sú llyal v a ló születés k ö zötti összefüggés irodalm i m egállapításainak (Sim onovits, D upin és mtsai, L ech tig és mtsai, E dozien és m tsai). A lk o h o l fog ya sztá s: R endszeresen a lk oh olt fogyasztón ak jelezték v é d ő n őink a nem cigá n y terhesek 1,1% -át és a cigá n y szárm azásúak 5,3% -át. A kérdésn ek kü lönösen a m agzati a lk oh ol-szin d róm a m iatt van n agy je le n tő sége (Clarren, C zeizel, Jones és mtsai, L em oin e és mtsai, K ó b o r és mtsai, K orán yi, L ittle, M ihai, Streissguth és mtsai, V ég h e ly i és m ások). A z ala cson y születési súly gyakoriság a terhesség alatt rendszeresen a lk oh olt f o gyasztó nem cigány szülőn ők között 33,3% volt, cigá n y szülőn ők n él 30,1% („n em a lk oh olizá ló” szülőn ők esetében ezek az arán yok 7,1, illetőleg 16,5%). D oh án yzá s: V éd őn ői feljeg y zések n em cigá n y terhesek között a d oh án y zók szám át 13,7% -nak tüntették fel, cigá n y szülőn ők n él en nek közel n égysze resét, 52,3% -ot. A két csoportb an az alacson y születési súly gyakoriság 16,5%. illetőleg 26,9%. N em d oh á n yzókn ál 6,8%, cigá n y szárm azású szülőnőknél is csak 11,8%.
K Ö Z L E M É N Y E K
253
M indez m eg felel az irodalm i adatoknak (A b e l, B u tler és mtsai, Jäarvinen és Ö sterlund, K ó b o r, L ow e, M cM ahon és mtsai, M ered ith, M akay és V in cze, R antakallio és H artikain en -S orri, V ér tes és m ások), u gyan akkor ú jab b m eg győző adat arra vonatkozóan , h ogy a cigá n y ú jszülöttek köréb en a lén yeg e sen g yakoribb alacson y testsúlyért m ilyen n agy m értékben felelősek exogén tényezők. Családi álla p ot: Házas v olt 10 691 n em cigá n y terhes közü l 9 806 (91,7%), és az 1798 cigá n y terhes közül 959 (62,0%). A z alacson y születési súly g ya k o riság a két csoportb an 7,4, illetőleg 16,2%. Élettársi v iszon y v o lt m eg jelölv e a nem cigá n y terheseknél 4,3% -ban , a cigá n yok n ál p edig 34,1% -ban. A z ala cson y születési súly arány a két csoportb an 22,4, illetőleg 24,7%. G yerm ek ei ket egyedül n evelő anyák újszülöttei között az alacson y születési súly 11,6%, a cigányok n ál 25,9%. K iem eljü k az élettársi v iszon y gyakoriságára és ilyen esetekben az alacson y születési sú lyok m agas arányára vonatk ozó, irod a lm ilag fon tos adatokat. A z é letk o r k é r d é se i: A serdülő és általában a n agyon fia tal korban k i viselt terhesség n egatív k övetkezm én yei jó l ism ertek, töb bek között koraszülöttség, sok esetben az állam i gondozás kényszere és egyéb k árosodások szem p on tjá b ól (Battaglia, N aeye, S zékely). 14— 15 éves szülőnő v olt a nem cigá n y ok között 0,4% (41 egyén), a c i gány terhesek k özött p edig 5,0% (78 szem ély). A 14— 15 éves szü lőn ők esetében n em cigán yokn ál az alacson y születési súlyok aránya 19,5%, cigányok n ál 23,1%. 16— 18 éves korban szült a n em cigá n y terhesek 9,4% -a, és a cigány ter hesek 20,7%-a. A m en n y ib en az összes 18 év alatti, tehát fiatalkorú terhességet vesszük figyelem be, a szám arány nem cigá n y ok esetében 9,8%, cigán yok n ál 25,7%. Iskolai v é g z e tts é g : A 2500 g -n á l kisebb születési sú lyok gyakorisága 8 általános osztálynál m agasabb végzettségű nem cigá n y szülőn őkn él 6,9% volt, cigá n y szárm azásúaknái is csak 9,0% . Ilyen v olt 144 cigá n y szülőn ő (0,84%). A la cson y iskolázottságú (1— 4 osztály), v a g y an alfabéta szülőn ők esetében az alacson y születési súly arán y 20,7% — illetőleg 25,3%. A z a rán yok m eg feleln ek az e vonatkozású hazai közléseknek (Bodnár, K ób or, Fülöp, Sárkány, Schuler és K iin ger, és m ások), illetőleg ilyen bontásban m ég plasztikusabban jelen t keznek. A z élő gyerm ek ek szám a: 1981— 84-ben 4 v a g y töb b gyerm eke v olt a nem cigá n y szülőnők 0,8% -ának és a cigá n y szü lőn ők 6,3% -ának. K özism ert, h ogy a sokgyerm ekes családok társadalm i, gazdasági szem p on tb ól gyakran hátrányos helyzetűek. A négy és en nél többgyerm ek es cigá n y szülőn ők k örében észlelhető m a gas : 35,8% -os alacson y születési súly arányt is töb b ek között., az idézi elő, hogy ezeknél a családokn ál a negatívan ható tén yezők h alm ozottan jelentkeznek. N em cigán yokn ál 68-ból 16 (19%) született alacson y testsúllyal. S za korvosi vizsgá la tok (terh esgon d ozás) ig é n y b e v é te le : A terhesgondozást m eg felelően ig én y b ev ev ő szülőnők esetében (legalább 5— 10 szakorvosi v izsg á lat) az a lacson y súly gyakoriság 6,6, cigá n y terheseknél 13,5% v o lt (0— 4 v iz s gálat esetén ezen arán yok 20,4%, ill. 35,5% ). M ind ez aláhúzza a m eg felelő ter hesgondozás jelentőségét. A tanulságok összeg zése A datain k m eggyőzően bizonyítják , h ogy a cigányokn ál ugyanúgy, m in t a nem cigányoknál, szám os k edvezőtlen szociális, gazdasági, dem ográfia i és k u l turális tényező felelős az alacson y születési sú ly gyakori előfordulásáért. Jóllehet a k orá bb i adatokhoz képest jelen tős fe jlő d é st is tapasztaltunk, de szám os vonatkozásban látju k még, n agy az elm aradás, am elynek csök k en tése a jelen és k ö ze ljö v ő társadalm i és egészségügyi program jain a k egyik fo n tos feladata.
2.54
K Ö Z L E M É N Y E K
I R O D A L O M 1. A b e l , E. L .: S m o k in g d u r in g p r e g n a n c y : a r e v ie w o f e f f e c t s o n g r o w t h a n d d e v e lo p m e n t o f o f f s p r in g . H u m . B io l. 52. 593. 1980. 2. B a tta g lia F . C ., F r a iz e r T . M ., H e lle g e r s A . E .: O b s te tr ic a l a n d p e d ia t r ic c o m p l ic a t io n s o f j u v e n il e p r e g n a n c y . P e d ia t r ic s 32. 902. 1963. 3. B é d i G y ., T é n y i J., B u d a J .: A s e lly e i já r á s c ig á n y la k o s s á g á n a k h ig ié n é s h e ly z e t e . E g é s z s é g tu d o m á n y . 11. 272. 1967. 4. B o d n á r L .: A c ig á n y n ő k te r h e s s é g e it é s m a g z a t a ik m é h e n b e lü li fe jl ő d é s é t b e f o l y á s o ló t á r s a d a lo m -e g é s z s é g ü g y i t é n y e z ő k S z a b o lc s -S z a t m á r m e g y é b e n . K a n d id á tu s i é r t e k e z é s . N y í r e g y h á z a . 1982. 5. B u tle r , N . R ., a n d A lb e r m a n , E. D . : P e r in a ta l P r o b le m s , T h e S e c o n d R e p o r t o f th e 1958 B r itis h P e r in a t a l M o r ta lity S u r v e y . E d in b o u r g h , 1969. L iv in g s t o n e , L td ., c h a p . 5 p . 78. 6. C la rren , S. K . e t a l .: B r a in m a lfo r m a t io n r e la te d to p e r in a t a l e x p o s u r e to e th a n o l. J. P e d ia tr . 92. 64. 1978. 7. C z e iz e l E. ( s z e r k .) : A m a g z a t i a lk o h o l s z in d r ó m a . M e d ic in a . B u d a p e s t. 1981. 8. D u p in H .. M a ss e, L ., C o r e a , P . : C o n t r ib u tio n a l ’ é tu d e d e s p o id s d e n a is s a n c e , a la m a t e r n it é a fr ic a in e d e D a k a r a v o l u t i o n a u c o u r s d e s a n n é e s v a r ia t io n s s a is o n n ié r e s . C o u r r ie r . 12. 317. 1962. 9. E d o z ie n , J. C., S w itz e r , B . K ., B irja n , R . B . : M e d ic a l e v a u la t io n o f th e s p e c ia l s u p p le m e n ta l f o o d p r o g r a m f o r w o m e n , in fa n t s , a n d c h ild r e n . A m . j . K lin . N u tr . 32. 677. 1979. 10. F ü lö p , Т .: C o n s id e r a t io n s c o n c e r n i n g in v e s t ig a t io n o f th e p r o b le m s o f in fa n t m o r t a lity . S a n té p u b l. ( B u c ;) 8. 455. 1965. 11. H o r v á th М .: A k e d v e z ő t le n s z o c io - ö k o n o m i k u s h e ly z e t s z o c iá l p e d iá t r ia k ö v e t k e z m é n y e i. A c ig á n y k é r d é s g y e r m e k e g é s z s é g ü g y i v o n a t k o z á s a i. K a n d id á tu s i é r t e k e z é s . P é c s . 1976. 12. J ä r v in e n , P ., O s te r lu n d , K . : E ff e c t o f s m o k in g d u r in g p r e g n a n c y o n t h e fe tu s , p la c e n t a a n d d e liv e r y . A n n . P e d ia tr . F e n n . 9. 18. 1963. 13. J o n e s , K . L., S m ith , D . W .: R e c o g n it io n o f t h e fe t a l a lc o h o l s y n d r o m e in e a r ly in fa n t y . L a n c e t. 2. 999. 1973. 14. K ó b o r J . : A te r h e s s é g e t b e f o ly á s o l ó k o m p l e x t é n y e z ő k v iz s g á la t a B a r a n y á b a n tár s a d a lo m -e g é s z s é g ü g y i s z e m p o n t b ó l. K a n d id á tu s i é r t e k e z é s . P é c s . 1975. 15. K ó b o r J., P e j t s i k B „ C s é b fa l v y G y ., T é n y i J . : E lő z e te s ta p a s z ta la ta in k a t e r h e s g o n d o z á s t e lle n ő r z ő , r e g is z tr á ló i n f o r m á c ió s k ö z p o n t (T E R I) m ű k ö d é s é r ő l. N é p e g é s z s é g ü g y . 67. 17. 1986. 16. K ó b o r J.. P e j t s i k B ., J á ra i I., P a d o s E., H o r v á t h M .. C s é b f a l v y G y . : T erh essé«? a la tti d o h á n y z á s h a tá s a a s z ü le té s i s ú ly p e r c e n t ilis é r t é k e k a la k u lá s á r a . O rv . H e til. 129. 21. 1988. 17. K o r á n y i G y . : E m b r y o p a t h ia a lc o h o l o g i c a . O rv . H etil. 118. 504. 1977. 18. L e c h tig , A ., H a b ic h t, J. p ., D e lg a d o , H. et a l . : E f f e c t o f f o o d s u p p le m e n t a t io n d u r in g p r e g n a n c y o n b ir th w e ig h t. P e d ia t r ic s . 56. 508. 1975. 19. L ittle , R. E., S tr e is s g u th . A . P ., B a rr, H. M ., H e r m a n n , S. S .: D e c r e a s e d b ir th w e ig th in in fa n ts o f a l c o h o l i c w o m e n w h o a b s t a in e d d u r in g p r e g n a n c y . J. P e d ia tr . 96. 974. 1980. 20. L o w e , C. R .: E ffe c t o f m o t h e r s ’ s m o k in g h a b its o n b ir th w e ig h t o f t h e ir c h ild r e n . B rit, m ed . J. 2. 673. 1959. 21. M a k a y L ., V in c z e J . : D o h á n y z á s és t e r h e s s é g . O r v . H e til. 109. 1867. 1968. 22. M c M a h o n , В ., A lp e r t , М ., S a lb e r , E. J . : I n fa n t w e ig h t a n d p a r e n t a l s m o k in g h a b its . A m e r . j . E p id em . 82. 247. 1965. 23. M e r e d ith , H. V . : R e la t io n b e tw e e n t o b a c c o s m o k i n g o f p r e g n a n t w o m e n a n d b o d y s iz e o f th e ir o r o g e n y : A c o m p lic a t io n a n d s y n t h e s is o f p u b lis h e d s tu d ie s . H u m . B io l. 47. 451. 1975. 24. M ih a i K ., J a n c s ó Т . : T e r h e s s é g a la tt f o g y a s z t o t t é lv e z e t i s z e r e k h a tá s a a m a g z a t fe jlő d é s é r e . G y e r m e k g y ó g y á s z a t . 37. 464. 1986. 25. N a e y e R . L .: T e e n a g e d a n d p r e -t e e n a g e d p r e g n a n c ie s : c o n s e q u e n c e s o f th e fe t a lm a te rn a l c o m p e t it io n f o r n u tr ie n ts . P e d ia tr ic s . 67. 146. 1981. 26. R a n ta k a llio P., H a r tik a in e n -S o r r i A . L . : T h e r e la tio n s h ip b e tw e e n b ir th w e ig h t. s m o k in g d u r in g p r e g n a n c y a n d m a te r n a l w e ig h t g a in . A , J. E p id e m io l. 113. 590. 1981. 27. Sá r k á n y J . : C s e c s e m ő h a lá lo z á s és a z a n y a is k o la i v é g z e tt s é g e . N é p e g é s z s é g ü g y . 53. 109. 1972. 28. S c h u le r D.. K iin g e r A . : A h a z a i c s e c s e m ő h a la n d ó s á g és a z ú js z ü lö t t -e llá t á s n é h á n y k é r d é s é r ő l. O r v . H etil. 122. 67. 1981. 29. S im o n o v its I .: A t e r h e s t á r s a d a lm i-g a z d a s á e i-k u lt u r á lis h e ly z e t é n e k h a tá sa a m a g z a t f e jlő d é s é r e , p e r in a t a lis s o r s á n a k a la k u lá s á ra . O r v o s k é p z é s . 53. 433. 1978. 30. S tr eissa u th , a . P. et a l . : I n t e llig e n c e , b e h a v io r , a n d d y s m o r p h o g e n e s is in th e fe ta l a lc o h o l s y n d r o m e : a r e p o r t o n 20 p a tie n ts . J. P e d ia tr . 92. 363. 1978. 31. S z a b ó R ., R e x - K i s s В .: A d a t o k és é s z r e v é t e le k a k is s ú ly ú ú js z ü lö t t e k 2500 g - o s s ú l y h a tá r á n a k k é r d é s é h e z . G y e r m e k g y ó g y á s z a t , 35. 120. 1984.
K Ö Z L E M É N Y E K
255
32. S z é k e l y J .: T iz e n é v e s te r h e s e k g o n d o z á s a . M a g y a r N ő o r v . L. 45. 63. 1982. 33. T ó th P .: A d y s ra a tu ritá s je le n t ő s é g e a t e r h e s g o n d o z ó i és g y e r m e k o r v o s i g y a k o r la tb a n . K a n d id á tu s i é r t e k e z é s . G y ö r - S o p r o n 1985. 34. V é g h e l y i P ., L e is z t n e r L ., O s z to v ic s M ., K o r á n y i G y ., K a r d o s G y ., U lrich E .: A f o e t á lis a lk o h o l s z in d r ó m a k e le t k e z é s e . O rv . H etil. 121. 133. 1980. 35. V é r t e s L .: A d o h á n y z á s k á r o s h a tá sa i a g e s t á c ió s fo ly a m a t o k r a . M a g y . N ö o r v . L. 32. 164. 1969.
T á rg y s zó : S zü le té s
ЧАСТОТА НИЗКОГО ВЕСА ПРИ РОЖ ДЕНИИ И АККУ МУЛИРОВАННО НЕВЫГОДНОЕ ПОЛОЖЕНИЕ С ОСОБЫМ УЧЕТОМ ПРОБЛЕМ ЦЫГАНСКОГО НАСЕЛЕНИЯ Резюме А втор ы и зучали ч а сто ту веса ни ж е 2500 г (н и зк ого веса при рож д ен и й ) у 11098 н ец ы ган ских и 1798 цы ган ски х р о ж д а ю щ и х ж ен щ и н в связи с р а з ны м и ф а к т о р а м и . У н ец ы ган ских р о ж д а ю щ и х ж ен щ и н ч а сто та н и зк ого веса состави л а 9 ,0 % , у ц ы ган ски х р о ж д а ю щ и х ж ен щ и н — 20 ,2% . 9 6,8% н ец ы ган ски х б е р ем ен н ы х ж ен щ и н были в х о р о ш е м или у д ов л етв ор и тел ьн ом с о циальном п о л ож ен и и , ч а стота н ов о р о ж д е н н ы х в е со м ни ж е 2500 г состави л а 7 ,7 % , и при п л ох и х усл ови ях — 23 ,7% . С оци альное п ол ож ен и е п ок азал ось уд овл етвор и тел ьн ы м у 6 0,4% ц ы ган ски х б ер ем ен н ы х ж ен щ и н — у н их ч а сто та н и з к о г о веса ■ — 15,1% , — н о при п л ох и х соци альн ы х усл ови я х — 2 8,3% . П ри н е у д овл етвор и тел ь н ом п отр ебл ен и и бел к ов в н ецы ган ской гр уп п е дол я м ла д ен ц ев с н и зк и м в е со м при р ож д ен и и бы ла 2 3,1% , в цы ган ск ой группе — 3 4,2% . П ри р е гул я р н ом п отр ебл ен и и алк огол я п р о п о р ц и и соста ви л и с о о т в е т ствен н о 3 3 ,3% и 30,1% , при курении 1 6,5% и 26,9% . 9 1 ,7% н ецы ган ских б е р е м ен н ы х ж ен щ и н и 6 2,0% цы ган ских б ер ем ен н ы х ж ен щ и н бы ли зам уж н и м и . У них доля н о в о р о ж д е н н ы х с н и зки м в е со м бы ла со о т в е т св е н н о 7 ,4 % и 16,2% . — П ри сож и тел ь стве с п а р тн ер ом ж изн и п р оп ор ц и и равнялись соотв ет ств ен н о 2 2 ,4% и 2 4,2% . С реди н о в ор ож д ен н ы х м а тер ей , в ы р а щ и ва ю щ и х наедине свои х детей — 11,6% и 25,9% . С реди р о ж д а ю щ и х ж ен щ и н , ок он ч и в ш и х 8 к лассов начальной ш кол ы или с б ол ее вы сок и м у р о в н е м ш к о л ь н ого об р а зова н и я ч а с то т а н о в о р о ж д е н н ы х с н и зки м в е со м бы ла со о тв е т ств е н н о 6 ,9 % и 9 ,0 % , среди ж енщ и н с н и зки м у р о в н е м ш к о л ь н о го обр а зов а н и я или ср ед и н егра м отн ы х ж ен щ и н — 2 0 ,7% и 2 5,3% . У р о ж д а ю щ и х ж енщ и н , и сп ол ь зова вш и х у д о в л е т вор и тел ьн о п а тр он а ж берем ен н ы х, доля состави л а 6,6 та к ж е у цы ган ских ж ен щ и н т о л ь к о 13,5% . С огласн о вы ш еук а за н н ом у в р а м к а х д о л го ср о ч н о й п р о гр а м м ы п о со х р а н е н и ю зд ор овь я ва ж н у ю рол ь эти х ф а к т о р о в в сниж ении к ол и ч ества р о ж д е н и й с н изким в есом н у ж н о учи ты вать в б ол ь ш ой м ере.
FREQUENCY OF LOW BIRTH W EIGH T AND C U M ULATIVELY DISADVANTAGEOUS SITUATION W ITH SPECIAL REGARD TO THE PROBLEMS OF THE GIPSY POPULATION Sum m ary T h e authors studied the freq u en cy o f the w eigh t under 2500 gms (low birth w eight) in the case o f 11 098 n on -g ip sy and 1798 gipsy w om en in ch ildbed, in con n ection w ith various factors. T h e freq u en cy o f low w eigh t babies o f n on -g ip sy fem ales in ch ild b ed w as 9.0 p er cen t and fo r the gipsy
256
K Ö Z L E M É N Y E K
w om en in ch ildbed 20.2 p er cent. 96.8 per cen t o f the n on -g ip sy pregn an t fem ales w e re in a g ood o r satisfactory social situation, am ong them the fr e q u en cy o f n ew b orn o f a w eigh t u nder 2500 gm s w as 7.7 p er cent, w hereas under bad condition s it w as equal to 23.7 p er cent. T h e socia l situation w as ap propriate fo r 60.4 p er cent o f the gipsy pregnant w om en — the frequ en cy o f their lo w -w e ig h t babies w as 15.1 p er cent, u nder bad social conditions, h o w ever, it w as 28.3 p er cent. In case o f inadequate protein consum ption the ratio of the lo w -w e ig h t n ew b orn w as 23.1 p er cent in the n on -g ip sy grou p and 34.2 per cent in the gipsy group. In case o f regu lar alcoh ol con su m ption the prop ortion s w e re equal to 33.3 p er cen t and 30.1 p er cent, respectively, in case o f sm oking 16.5 p er cent and 26.9 p er cent, respectively. 9.17 per cen t o f the n on -g ip sy pregn an t w om en and 62.0 p er cen t o f the g ipsy p re g nant fem ales w ere m arried. In th eir case the sh are o f the lo w -w e ig h t n e w born w as 7.4 p er cent and 16.2 p er cent, respectively. In case o f unm arried cohabitation the prop ortion s am ounted to 22.4 p er cen t and 24.2 p er cent, resp ectiv ely ; am ong the n ew b orn o f m others rearing th eir children alon e: 11.6 per cen t and 25.9 p er cent, respectively. — A m on g the parents h aving com pleted eight form s o f p rim a ry sch ool o r a m on g parents o f a higher edu cational lev el the freq u en cy o f lo w -w e ig h t n e w b o rn w as 6.9 p er cen t and 9.0 per cent, am ong those o f a lo w edu cation al lev el or am ong the illiterates 20.7 per cen t and 25.3 p er cent, respectively. In case o f w om en in ch ildbed h avin g used p rop erly the prenatal care the ratio w as 6.6 p er cen t and even fo r the gipsy fem ales on ly 13.5 p er cent. A cco rd in g to the ab ov e m entioned, w ith in the fra m ew ork o f the program m e fo r health p rom otion the im p o r tant role o f these fa ctors in redu cin g the n um ber o f lo w -w e ig h t births m ust be taken into consideration, to a great extent.
