k é z s s é n a épz T i iK t e z k e TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS ö k n r r e é z s m ó k t MEGNEVEZÉSETaAZ r EUROCODE a z S s s é ó i i c ALAPJÁN tan ruk g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k BM szer óDr. Móczár Balázs t r Ta BME Geotechnikai Tanszék
k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö MSz 14043/2-79 k n r r e é z s m k MSZ EN ISO 14688 rtó a a z S T s s MSZ 14043-2:2006 é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k M 14689 BISO szilárd kőzetek r e z s ó 11259 talajtani azonosítás t r ISO Ta
Szabványok
k é Talajfajták helyszíni felismerése z s s é n z a p T é i iK t e z Kavicsnál a szemcsék könnyen felismerhetők k e ö k n r r e Homoknál a szemcsék mérete becsülhető, szárazon é z s m ó k szemcsékre esik szét t r a a z S T szemmel Homokliszt szemcsék szabad még s s é ó i i felismerhetők, szárazon lefújható a kézről c n k a u t r g t Iszap szemcsék szabad szemmel már nem á s s n d o különíthető el r k á l e i r z t Agyag talaj késsel vágva fényes felületet ad, zsíros S e z E e tapintású k BM szer ó felismerését ne végezzük száraz anyaggal t Kötött talajok r Ta
k é A talaj osztályozás alapja ansz pzés T é i t K e i z k iszap+agyagplasztikus e ö k n r r index tartalom e é z Az osztályozás alapja s m ó k t r a a z I % T Ss S % s é ció i n uk < 40 a szemeloszlás, ha < 10 a t r g t á s s n a plasztikus index, ha > 40 > 10 d o r k á l e i r z t S < 40 > 10 e z a szemeloszlás és a plasztikus E e k r index értékelése, ha e BMegyüttes > 40 < 10 z s ó t r a T A talajosztályozás alapja kizárólag az anyagi összetétel! 0,063
P
Az MSz 14043/2-79 és az MSZ EN k é s z s ISO 14688 szabvány összehasonlítása n pzé a T é i t K e i z k e ö k n r r e é z s m ó k t r a a z T sS s é ció i n uk a t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Ta
k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z Talajok vázszerkezete s m ó ak t r z Másodlagos pórusok Ta S s s é ó i i c Iszap-agyag tartalom n k a tru t g á s s Duzzadás-zsugorodás n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta Néhány gyakorlati kérdés
Szemcsefrakciók megnevezése k é z s s é n a> 630 épz Kőtömb LBo T i 200 –i630K t Nagyon durva Görgeteg Bo e z 63ök– 200 Macskakő Co ke n r r e é 2,0 – 63 Kavicsok Gr z s m ó CGr ak t Durva kavics 20 – 63 r a z S Közepes kavicss T MGr 6,3 – 20 s é ó i i Apró kavics FGr 2,0 – 6,3 c n k Durva a tru t Homokok Sa 0,063 – 2,0 g á s s n d Durva homok CSa 0,63 – 2,0 o r k á l Közepes e i r homok MSa 0,2 – 0,63 z t S e z Finom homok FSa 0,063 – 0,2 E e k M r Iszapok Si 0,002 – 0,063 e B sz Durva iszap CSi 0,02 – 0,063 ó t r Közepes iszap MSi 0,0063 – 0,02 TaFinom Szemcsecsoport
Szemcse-frakció
Jelölés
Szemcseméret (mm)
Finom iszap
FSi
0,002 – 0,0063
Agyag
CI
≤ 0,002
Szemcsés talajok osztályozása a k é s z s n pzé szemeloszlási görbe alakja szerint a T
é i t K e i z k e Szemeloszlási ö k n CU C r r C e é görbe alakja z s m ó k t r a a z Lapos >T 15 1–3 S s s é ó i i c n Elnyúló 6 – 15 <1 k a u t r g t á s s n d Meredek <6 <1 o r k á l t-re i z S e akármennyi z E e Lépcsős rendszerint nagy k M r (rendszerint < 0,5) B sze ó t r a T Egyenlőtlenségi mutató C =d /d Görbületi mutató
U
CC =
60
(d30)2
10
/ (d10 · d60)
Kötött talajok megnevezése az k é s z s n pzé MSz 14043/2-79 szerint a T é i t K e ki A kötött talaj kez ö n r r neve e é gyűjtőnevesz plasztikus indexe (%) m ó k t r a a z Homokliszt <5 S T s s Gyengén kötöttótalaj é i i 5 – 10 Iszapos homokliszt c n k a tru t g á s 10 – 15 Iszap s n d o Közepesen kötött talaj r k á l t-re 15 –z20 Sovány agyag i S e z E 20 – 30 Közepes agyag e k Erősen kötött talaj BM sz> e30r Kövér agyag ó t r a T
k é Szerves talajok megnevezése z s s é n z a p T é i iK t e z k e ö k Szervesanyag-tartalom n r r e Jellemzés é %-ban (≤ 2sz mm) tömeg m ó ak t r a z S T s 2–6 s é ó Kissé szerves i i c n k a tru t g á s s n d o r k á Közepesen szerves 6 – 20 l e i r z etS z E e k M r e B szerves z Nagyon > 20 s ó t r Ta
k é z s s é n a épz T i iK t e z ök Tömörségi index (IkDe%) n r r e é z s m óID, szemcsés k t Tömörségi index (density index) talajok r a a z T sS (homokok és kavicsok) állapotjellemzője, amely az (e) s é a laboratóriumban ó hézagtényezőtől, valamint i i c n illetve k legtömörebb állapot a meghatározott leglazább, u t r g t emin) függ. á hézagtényezőitől (emaxn, silletve s d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ID = (emax - e) / (emax - emin) ó t r Ta
A tömörség osztályozása
k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö Tömörségi index k n r r Megnevezés e é z I % s m D ó rt zak a T s S 0 – 15 Nagyon laza s é ció i n uk Laza 15 – 35 a t r g t á s s n Közepesen tömörrd 35 – 65 o k á l t-re i z S Tömör 65 – 85 e z E e k r Nagyon 85 – 100 e BM tömör z s ó t r a T I = (e - e) / (e -e )
A tömörség osztályozása
D
max
max
min
A tömörség osztályozása (MSz 14043/2-97)
k é z s s é n a épz T i iK t e z k e Megnevezés Tömörségi fok % ö k n r r e é z s m ó k t Nagyon laza – 80 r a a z S T s s é ó i Laza 80 – 85 i c n k a u t r g t á s s n Közepesen tömör d 85 – 90 o r k á l e i r z t S e Tömör 90 – 95 z E e k M r e B sz Nagyon tömör 95 – 100 ó t r Ta
Finom szemcséjű talajok k é z s drénezetlen nyírószilárdságaTan pzés
é i t K e i z k e Agyagok drénezetlen Drénezetlen nyírószilárdság c ö k n r r e nyírószilárdsága (kPa) é z s m ó k t r a Rendkívül kicsi < 10 a z S T s 10 - 20 s Nagyon kicsi é ó i i c n k a tru Kicsi 20 - 40 t g á s s n Közepes 40 - 75 d o r k á l e i r Nagy 75 - 150 z t S e z NagyonEnagy e 150 - 300 k M r e B Rendkívül nagy > 300 z s ó t r Ta
u
A 300 kPa-nál nagyobb nyírószilárdságú anyagok gyenge kőzetként viselkedhetnek, és ajánlatos ezeket az ISO 14689-1 szerint kőzetként leírni.
Kötött talajok állapotának jellemzése az egyirányú nyomószilárdság és a plasztikus index alapján ék
z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta
Az iszapok és agyagok állapotának k é minősítése a konzisztencia-index alapján z s s é n a épz T i iK t e k Konzisztencia - index kez ö MSZ EN ISO 14688 MSzr14043/2-79 n r e I é z s m ó Nagyon k a Nagyon puha < 0,25art puha z T sS s Puha 0,25 é – 0,50 ó Puha i i c n0,50 –u0,75 k a t Gyúrható Könnyen sodorható r g t á s s n d Merev 0,75 – 1,00 Sodorható o r k á l t-re i z Kemény S > 1,00 Kemény (> 1,0 de < 1,5) e z E e k > 1,50 Nagyon kemény BM szer ó t r I =a(w - w) / I T C
C
L
P
Kötött talajok tömörsége a (e) hézagtényező és a k plasztikus index (Ip) alapján é z
s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta
Szemcsés talajok nedvességi állapota a k telítettségi fok alapján (MSz 14043/2-79) é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e A telítettségre utaló jelző Telítettségi fok (S ) é z s m ó k t r a a z T s S Nyirkos < 0,3 s é ció i n uk a t r t 0,3 – 0,8ág Nedves s s n d o r k á l e i r z 0,8 -0,95 Közel telített t S e z E e k M r e B sz > 0,95 Telített ó t r Ta r
Ásványos talajok felosztása a k é különböző frakciók mennyisége szerint sz és n pz a T é i t K e A frakció az A frakció az i A talaj neve z k e ö anyag anyag k n r Frakció súly %-ban ze jelzőkéntér fő megnevezés súly %-ban m ≤ 0,063 mmós ≤ 63 mm k t r a 20-40 kavicsos a z Kavics T sS >40 Kavics s é ó i 20-40 homokos i c Homok n k >40 ta Homok u r g t kissé iszapos 5 –á15 <20 s s n d ≥20 kissé agyagos o r k á l 15 t–-40re iszapos <20 i Iszap és agyag z ≥20 agyagos e (finom S z E iszap >40 <10 e szemcséjű talaj) k iszap agyagos 10 – 20 BM szer agyag iszapos 20 – 40 ó t agyag >40 r a T
k é z s s é n a épz T Kizárólag zeti ki K e ö k n r r szemeloszláson e é z s m ó k t r a alapuló a z T sS s é ció i n talajosztályozás k a u t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Ta
Ami nincs az Eurocode-ban szék és an pz T é i t K e i z k e ö Zsugorodás-duzzadás k n r r e é z s m
Leggyakrabban előforduló probléma ó k t r a a z T sS
Beépítési víztartalom s é ció i n k a u t Diszperzív talajok r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Ta
