Magyar Mérnöki Kamara 2016. november 17.
Speciális mélyépítési technológiák és az Eurocode 7
Dr. György Pál
Program Az Eurocode 7 elvei és előírásainak vázlatos áttekintése Speciális mélyépítési technológiák Résfalazás érintőleg Injektálásos eljárások részletesebben Talajinjektálás Talajhabarcsosítás (Jet grouting)
Az európai geotechnikai szabványosítás tárgykörei geotechnikai tervezés geotechnikai vizsgálatok speciális mélyépítési technológiák mélyépítési szerkezetek, termékek geoműanyagok alkalmazása, vizsgálata földmunkák
A geotechnikai tervezés alapelve MSZ EN 1997-1 2. A geotechnikai tervezés alapjai 2.4. A számításon alapuló geotechnikai tervezés (2) A geotechnikában az altalaj állapotának ismerete függ az elvégzett geotechnikai vizsgálatok mennyiségétől és minőségétől. Ezen ismeretek megszerzése és a kivitelezés szakszerű irányítása sokkal fontosabb az alapvető követelmények teljesítéséhez, mint a számítási modellek és a parciális tényezők pontossága.
MSZ EN 1997-1: 2006 EC 7-1 Geotechnikai tervezés 1. rész: Általános szabályok Tartószerkezetek tervezése sorozatban Magyar változat bevezetése 2006-ban Nemzeti melléklettel együtt Javítás 2010 elején Módosítás 2014-ben a horgonyzás fejezetben 2018-20-ban új változat várható
MSZ EN 1997-2: 2006 EC 7-2 Geotechnikai tervezés 2. rész: Talajvizsgálatok 2007 európai bevezetés – 2008 magyar változat tárgy, követelmények, értékelés, felhasználás a technikai részletek szabályozása mellékletekben sok hasznos korrelációs összefüggés jövőbeli módosításáról döntött a CEN
Geotechnikai vizsgálatok talaj- és kőzetosztályozás magyar változat 2008-ban nemzeti szabvánnyal kiegészítve
talajfeltárás- és talajvízmérések talajfeltárás - magyar változata 2010-ben talajvízmérések angol nyelven bevezetve
terepi talajvizsgálatok CPT, DP és SPT magyar változata 2015-ben megjelent a többi egyenlőre angol nyelvű marad
laboratóriumi talajvizsgálatok MSZE-ként 2008 és 2010 óta bevezetve 2014-től MSZ változat a régi MSZ 14043 sorozat kivonásával
geotechnikai szerkezetek vizsgálata elhúzódó európai megjelenés (?)
MSZ CEN ISO/TS 17892 Geotechnikai vizsgálatok Talajok laboratóriumi vizsgálata 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
A víztartalom meghatározása A finomszemcséjű talajok térfogatsűrűségének meghatározása A szemcsék sűrűségének meghatározása. Piknométer-módszer A szemeloszlás meghatározása Kompressziós vizsgálat lépcsőzetes terheléssel Ejtőkúpos vizsgálat Finomszemcsés talajok egyirányú nyomóvizsgálata Konszolidálatlan, drénezetlen triaxiális vizsgálat Konszolidált triaxiális nyomóvizsgálat telített talajokon Közvetlen nyíróvizsgálat Áteresztőképességi vizsgálat Az Atterberg-határok meghatározása
Talaj- és kőzetosztályozás MSZ EN ISO 14688-1:2005
Geotechnikai vizsgálatok. Talajok azonosítása és osztályozása. 1. rész: Azonosítás és leírás.
MSZ EN ISO 14688-2:2005
Geotechnikai vizsgálatok. Talajok azonosítása és osztályozása. 2. rész: Osztályozási alapelvek.
pr EN ISO 14688-2:2006
Geotechnikai vizsgálatok. Talajok azonosítása és osztályozása. 3. rész: A talajazonosítás elektronikus adatkezelése.
MSZ EN ISO 14689-1:2005
Geotechnikai vizsgálatok. Kőzetek azonosítása és osztályozása. 1. rész: Azonosítás és leírás.
pr EN ISO 14689-2:2006
Geotechnikai vizsgálatok. Kőzetek azonosítása és osztályozása. 2. rész: A kőzetazonosítás elektronikus adatkezelése.
MSZ 14043-2:2006
Talajmechanikai vizsgálatok. Talajok megnevezése talajmechanikai szempontból.
MSZE CEN ISO/TS 22476 Geotechnikai vizsgálatok Terepi vizsgálatok MSZ EN
22476-1
Nyomószondázás elektromos mérőberendezéssel
MSZ EN MSZ EN
22476-2 22476-3
Verőszondázás SPT- szondázás
EN EN
22476-4 22476-5
Pressziométeres vizsgálat Menard-féle berendezéssel Rugalmas dilatométeres vizsgálat
EN EN
22476-6 22476-7
Pressziométeres vizsgálat önlefúró berendezéssel Fúrólyukas terhelés
EN EN
22476-8 22476-9
Pressziométeres vizsgálat teljes elmozdulással Terepi nyírószondázás
TS TS
22476-10 22476-11
Súlyszondázás Lapdilatométeres vizsgálat
EN EN
22476-12 22476-13
Nyomószondázás mechanikus mérőberendezéssel Tárcsás terhelés
Speciális geotechnikai munkák MSZ EN 1536
Fúrt cölöpök
MSZ EN 12063
Szádfalak
MSZ EN 1537
Talajhorgonyok
MSZ EN 1538
Résfalak
MSZ EN 12699
Talajkiszorításos cölöpök
MSZ EN 12715
Talajszilárdítás
MSZ EN 12716
Talajhabarcsosítás
MSZ EN 14199
Mikrocölöpök
MSZ EN 14475
Erősített töltés
MSZ EN 14679
Mélykeverés
MSZ EN 14731
Mélyvibrálás
MSZ EN 15237
Függőleges drénezés
MSZ EN 14490
Talajszegezés
Az Eurocode 7 2018-ra tervezett új változatának szerkezete 1.
Geotechnikai tervezés alapjai
2.
Geotechnikai vizsgálatok
3.
Speciális mélyépítési technológiák
Az Eurocode 7 alapfeltevései a tervezéshez szükséges adatokat megfelelően képzett személyzet gyűjtötte össze, rögzítette és értelmezte; kellően képzett és tapasztalt szakemberek tervezték a tartószerkezeteket; folyamatosság és kapcsolattartás a közreműködő szakemberek között az adatgyűjtésben, a tervezésben és a kivitelezésben; megfelelő műszaki felügyelet és a minőségellenőrzés az üzemekben, a telepeken és a munkahelyen; a kivitelezést a vonatkozó szabványokat és előírásokat betartva, kellő jártassággal és tapasztalattal rendelkező személyek végzik; az építési anyagokat és termékeket az ezen Eurocode, vagy az anyagra, illetve termékre vonatkozó előírások szerint használják fel; a tartószerkezet fenntartása megfelelő lesz, és ezáltal az a tervezett teljes élettartama alatt biztonságos és használható lesz; a tartószerkezetet a tervben meghatározott célra használják.
EC 7-1 2. fejezet A geotechnikai tervezés alapjai Tervezési állapot Határállapot Tartósság Geotechnikai kategória Tervezési eljárások Karakterisztikus érték Tervezési módszerek
A tervezés alapkövetelménye
Valamennyi geotechnikai tervezési állapotra vonatkozóan igazolni kell, hogy egyetlen, az EN 1990:2002-ben értelmezett és veszélyesnek vélelmezhető határállapot túllépése sem következik be.
Tervezési állapot A tervezett építmény környezeti körülményeinek, hatásainak saját méreteinek és anyagjellemzőinek az építés vagy az üzemelés közben kialakuló olyan együttese, melynek kialakulásakor a létesítmény vagy környezetének valamely teherbírási vagy használhatósági határállapota bekövetkezhet,
ezért a jellemzők ezen együttesével leírható állapotot vizsgálni kell.
Teherbírási határállapot A tervezett szerkezet, a talaj vagy a környező építmények valamely részének törés jellegű tönkremenetele, mely a szerkezet rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi, s általában a szerkezetet használókat, ill. a környezetben lévőket is veszélyezteti. EQU (Egyensúly elvesztése) az egyetlen merev testnek tekintett tartószerkezet vagy talajtömb állékonyságvesztése, melynek bekövetkezésekor az ellenállást a szerkezeti anyagok és a talaj szilárdsága nem befolyásolja jelentősen STR (tartószerkezet stabilítása) a tartószerkezet vagy a tartószerkezeti elemek, pl. a síkalapok, a cölöpök vagy az alapfalak belső törése vagy túlzott alakváltozása, melynek bekövetkezésekor az ellenállást a szerkezeti anyagok szilárdsága jelentősen befolyásolja
GEO (talaj szilárdságvvesztése) a talaj törése vagy túlzott alakváltozása, melynek bekövetkezésekor az ellenállást a talaj vagy a szilárd kőzet szilárdsága jelentősen befolyásolja UPL (felhajtóerő hatása) a tartószerkezet vagy a talaj egyensúlyvesztése a víznyomás (felhajtóerő) vagy más függőleges hatás miatti felúszás folytán HYD (vízáramlás miatt) hidraulikus gradiens által a talajban okozott hidraulikus felszakadás, belső erózió vagy buzgárosodás
Használhatósági határállapot
A tervezett szerkezet, a talaj vagy a környező építmények olyan mértékű elmozdulása, deformációja, mely annak rendeltetésszerű használatát megnehezíti vagy korlátozza.
Tartósság A talajba kerülő anyagok tervezésekor a következőket kell vizsgálni: beton esetén agresszív anyagok, például savak vagy szulfátok előfordulása acél esetén a kémiai korrózió a talajvíz és az oxigén bejutása nyomán nyílt víznek kitett acélfalak felületi korróziója az átlagos vízszint táján repedezett vagy porózus betonba ágyazott acél pontkorróziója faanyagok esetén a gombák és aerob baktériumok oxigén jelenlétében kifejtett hatása szintetikus anyagok esetén az UV-sugárzás vagy az ózon degradáció öregítő hatása a hőmérséklet és a feszültség együttes hatása kémiai bomlás másodlagos hatásai
Geotechnikai kategorizálás a várható geotechnikai nehézségek és kockázatok, illetve az alkalmazandó eszközök, eljárások alapján Együttesen értékelendők a talajkörnyezet a feladat, az építmény az alkalmazandó geotechnikai megoldások és eljárások a környezeti kölcsönhatások
A geotechnika tervezési eljárásai Számításon alapuló tervezés Tervezés megelőző/szokásokon alapuló intézkedésekkel Tervezés modellkísérletek és próbaterhelések alapján A megfigyeléses módszer alkalmazása
2. A geotechnikai tervezés alapjai 2.4. A számításon alapuló geotechnikai tervezés 2.4.1. Általános elvek A számításon alapuló tervezés legyen összhangban az EN 1990:2002 alapkövetelményeivel, továbbá e szabvány rendelkezéseivel. A számításon alapuló tervezés elemei hatások, melyek lehetnek terhek vagy kényszerelmozdulások, a talajok, szilárd kőzetek és egyéb anyagok jellemzői; geometriai adatok; alakváltozások, repedéstágasságok, rezgések stb. határértékei; számítási modellek.
Számításon alapuló tervezés Fk
Ek
Rk
γE
F = hatás E = igénybevétel
γR Ed
≤
X = szilárdság R = ellenállás
Rd
γF Fk
Xk
γM Fd
HATÁS IGÉNYBEVÉTEL
Xd
Xk
SZILÁRDSÁG ELLENÁLLÁS
ɤ ( parciális tényező) * k (karakterisztikus E v. R) = d (tervezési E v. R)
Tervezés megelőző/szokásokon alapuló intézkedésekkel Nincs számítási modell Tapasztalatok szerint nincs szükség modellek használatára alapuló intézkedések
ajánlásokon
Hagyományosan óvatos szabályok Alkalmazandó anyagok előírása és ellenőrzése Rendkívül szakszerű kivitelezés követelménye Megóvási és fenntartási eljárások Példák: Fagyhatással szembeni védelem
fagyhatár alá alapozunk
Vegyi biológiai hatásokkal szembeni tartósság Tapasztalati ajánlások (rézsűhajlások a talajazonosító jellemzői alapján)
Tervezés próbaterhelések és modellkísérletek alapján Próbaterhelések Nagy- és kisléptékű modellek Figyelemmel kell lenni A próbaterhelés/modellvizsgálat körülményei és a valóságos körülmények Időhatások a vizsgálat időtartama rövidebb, mint a valóságban az építményre ható terhelés felépülése Mérethatások
a feszültség szinteket a szemcsemérettel együtt kell kezelni
A próbaterhelésen alapuló tervezés indokolt, ha Szerkezetek ellenállását a rendelkezésre álló módszerekkel csak korlátozott megbízhatósággal lehet megállapítani (pl. cölöpök, talajhorgonyok, földművek, mint közlekedési pályák alépítményei, stb.)
Tervezés próbaterhelések és modellkísérletek alapján Modellező jellegű talajvizsgálatok Szerkezeti anyagok és az altalaj közötti súrlódás elemzése Bizonyos vízmozgási kérdések vizsgálata
Terepi modellvizsgálatok Főleg talajvíz mozgások szabályozásának tervezésénél Próbaszivattyúzás Víznyeletési próbák Talajjavítási munkák A már elkészült munkarészen végzett vizsgálatok alapján folyik a további szakaszok tervezése
Tervezés a megfigyeléses módszer alkalmazásával Ha a geotechnikai szerkezet viselkedésének előrejelzése nehéz, akkor ezen eljárás alkalmazása során a megfigyelések alapján a tervet az építés közben folyamatosan felülvizsgálják és szükség esetén módosítják. Az építés megkezdése előtt Meg kell határozni a viselkedés elfogadható határait, lehetséges tartományát Ki kell mutatni, hogy a tényleges viselkedés az elfogadható határok között marad kellő valószínűséggel Megfigyelési terv, mely végrehajtásával észlelhető lesz, hogy a tényleges viselkedés elfogadható határon belül maradt-e és a megfigyelés ezt ideje korán és kellően rövid időszakok alatt mutatja meg, illetve lehetővé teszi a szükséges beavatkozások időbeni végrehajtását Kellően gyors észlelő berendezések és értékelési eljárások kiválasztása Terv az esetleg szükséges beavatkozásokra
Tervezés a megfigyeléses módszer alkalmazásával Építés közben A terv szerinti megfigyelést végre kell hajtani A munkafázisokhoz igazodva értékelni kell a megfigyelés eredményeit és szükség esetén az előre megtervezett beavatkozásokat el kell végezni Pótolni vagy bővíteni kell a megfigyelés eszközeit, ha azok nem szolgáltatnak megfelelő típusú vagy elegendő mennyiségű megbízható adatot
Példák Újszerű kísérleti módszerrel végzett alagúthajtások (design as you go Töltés alapozások Munkatér körülhatárolások
Fontos Kidolgozott terv Magasan képzett és gyakorlott szakemberek Közreműködő szabályozott együttműködése Kockázatelemzés/kockázat értékelés célszerű
≠ go as you please)
Az Eurocode szerinti tervezés kockázati és megbízhatósági szintjei és kezelésük az igénybevételek módosító tényezőjével vagy a tervezés és/vagy a kivitelezés megfelelő ellenőrzési szintjeivel
Kárhányad szerinti és megbízhatósági osztály
Igénybevételek módosító tényezője
β megbízhatósági index minimális értékei
Tervellenőrzés szintjei
A helyszíni ellenőrzés szintje
DSL
IL
Tönkremenetellel járó veszteség
illetve 1 éves 50 éves ellenőrzési referencia- referenciaszintek időszak időszak
3 CC3 RC3
5,2
3,8
Az emberélet veszélyeztetése közepes, vagy a gazdasági, társadalmi vagy környezeti károk jelentősek
1,0
Szokásos ellenőrzés
3,3
Az emberélet veszélyeztetése csekély és a gazdasági, társadalmi vagy környezeti károk nem jelentősek vagy elhanyagolhatóak
0,9
Szokásos ellenőrzés
DSL2 IL2 1 CC1 RC1 DSL1 IL1
4,2
1,1
Kibővített ellenőrzés
4,3
2
4,7
Jellemzők
Az emberélet veszélyeztetése nagy, vagy a gazdasági, társadalmi vagy környezeti károk rendkívül jelentősek
DSL3 IL3
CC2 RC2
KFI
Ajánlott minimális követelmények a számítások, a tervlapok és a műszaki leírások ellenőrzéséhez
Jellemzők Követelmények
Független ellenőrzés: A tervezőtől független Kibővített ellenőrzés szervezet által végzett ellenőrzés
A felelős tervezőtől független személyek által végzett ellenőrzés a működési szabályzat szerint
Önellenőrzés: A tervező által végzett ellenőrzés
Független ellenőrzés
Szokásos ellenőrzés
A működési szabályzat keretei között végzett ellenőrzés
Szokásos ellenőrzés
Önellenőrzés
Talajparaméterek megválasztása előírások a talajvizsgálatokra vizsgálattípus és terhelési program karakterisztikus értékek felvétele óvatosan becsült átlag vagy szélső érték tervezői feladat (érintett zóna, terhelés jellege, kockázat) korrelációk alkalmazása azonosító talajparaméterekből, szondázásokból korszerű szoftverek „fejlesztett” anyagmodellek
A talajparaméterek karakterisztikus értéke Figyelembe veendő a talajvizsgálati módszer mért eredmények szórása tapasztalati adatok az érintett talajzóna kiterjedése építmény merevsége a károsodás következményei EC7 irányelve „óvatosan becsült átlag vagy szélső érték” annak az értéknek óvatos becslésével kell kiválasztani, mely a vizsgált határállapot bekövetkezését előidézi.
EC 7-1 3. fejezet Geotechnikai adatok 1.
A geotechnikai vizsgálatok általános követelménye Szolgáltatniuk kell az építés helyszínének és környezetére talaj- és talajvízviszonyaira vonatkozó mindazon adatokat, amelyek a lényeges talajtulajdonságok megfelelő jellemzéséhez és a tervezési számításokban felhasználandó talajparaméterek karakterisztikus értékeinek megbízható felvételéhez szükségesek.
EC 7-1 3. fejezet Geotechnikai adatok 2.
Előzetes vizsgálatok célja a hely általános alkalmasságát meg lehessen ítélni; alternatív helyeket lehessen választani, ha szükséges; a tervezett munkálatok nyomán várható változásokat meg lehessen becsülni; a tervezési és ellenőrző vizsgálatokat meg lehessen tervezni, beleértve a tartószerkezet viselkedését lényegesen befolyásoló talajzóna kiterjedésének azonosítását; az anyagnyerőket – ha szükségesek – ki lehessen jelölni.
A geotechnikai tevékenység típusai és dokumentumai az EC7 szerint Előkészítés - talajvizsgálati jelentés Tervezés- geotechnikai tervezési beszámoló talajmechanikai (geotechnikai) szakvélemény
Geotechnikai tevékenységek
EC 7-1 4. fejezet Műszaki felügyelet, megfigyelés, fenntartás Műszaki felügyelet (supervision) a körülmények és a kivitelezés megfelelnek-e a tervben feltételezetteknek? Megfigyelés (monitoring) az építmény viselkedése építés és üzemelés közben megfelel-e a tervezettnek? Fenntartás (maintenance) milyen tevékenységek kellenek a tervezett viselkedés tartós biztosításához?
Felhasznált források Szepesházi Róbert: Geotechnikai tervezés, Budapest 2008. szeptember, Business Media Magyarország Kft. Czap-Mahler-Mecsi-Móczár-Nagy-Takács: Eurocode 7 vízépítő mérnököknek, Budapest 2010., Magyar Mérnöki Kamara kiadványa Dr. Szepesházi Róbert tárgybani mérnöki kamarai előadásai 2015. évben
További ajánlott irodalom A Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai tagozat honlapjáról letölthető ajánlások, tervezetek, támogató anyagok – www.geotechnikaitagozat.hu A geotechnikai tevékenységek szabályai az euro kódok szerinti tervezésben, 2010. Alapozások tervezése az EC7 MSZ EN 1997-1., 2. geotechnikai tervezési szabványok alapján, 2011. július Tervdokumentációk tartalmi követelményei, 2014. Útmutató a geotechnikai vizsgálatok szükséges mértékének megállapításához az EC 7 előírásainak figyelembe vételével, 2013. Richard P. Ray: Geotechnikai kézikönyv földrengésre való méretezéshez, 2014. Segédlet az új EC 7 alapú geotechnikai dokumentációk tartalmi követelményeit betartó munkarészekhez a mérnöki és vizsgálati ráfordítások összeállításához tervfárzisonként, 2015.
Speciális mélyépítési technológiák Fúrt cölöpözés Szádfalazás Talajhorgonyzás Résfalazás Talajkiszorításos cölöpök készítése Talajszilárdítás Talajhabarcsosítás (JET grouting) Mikrocölöpözés Töltés erősítés Mélykeverés Mélyvibrálás Függőleges drénezés Talajszegezés
Speciális mélyépítési technológiák
Alapozás: fal, pillér
Résfalak
Munkatér határolás
Tisztán vízzáró (gátak, környezetvédelem) Építés módja: • Markolás - köteles kanállal - merev száras kanállal • Marás • Fúrás, ütve fúrás (cölöpfal) • Keskeny résfal Anyag: • merev (beton), • plasztikus (zagyfal)
Keskeny résfal
A talaj/kőzet injektálás alapelvei és alkalmazási területei a)
Injektálás alapjai
Injektálás során a talaj és/vagy kőzet üregeit hézagait repedéseit alkalmas anyaggal nyomás alatt kitöltik az alábbi célokból üregkitöltés talaj vagy kőzet szilárdítása vízzáróság biztosítása vagy fokozása szivárgások csökkentése vagy kizárása fentiek kombinációja
Talaj injektálás
b) Injektálás
típusai
I.
Üreg- és hézagkitöltés
II.
Átitatás, telítés
III. Felrepesztés IV. Talajroncsolás
Injektálásos talajkezelés c)
Injektálás anyagai 1.
Cement
2.
Mikrocement
3.
Agyag-cement
4.
Cement-bentonit
5.
Deflokkulált bentonit
6.
Joosten (kétfolyadékos) eljárás
7.
Szilikátgél
8.
Más különleges gélek
9.
Műgyanták
Injektálásos talajszilárdítás d)
Talajok / kőzetek injektálhatósága talajok – átitatás, repesztés, roncsolás 1. cement, 2. mikrocement, 3.agyag-cement, 4. Cement-bentonit, 5.Deflokuált bentonit, 6. Két-folyadékos (Joosten elj:vízüveg, majd kalciumklorid), 7-8.Gélek, 9. műgyanták
kőzetek – tömedékelés, üregkitöltés, repedés kitöltés
Injektálásos talajszilárdítás e)
Injektálás alapvető technológiái és eljárásai 1.
fúrás
2.
injektáló cső elhelyezés végén nyitott perforált mandzsettás nincs cső csak a furat végét lezárják
3.
injektáló keverék előállítás és kezelés keverő berendezés tároló tartályok (agitátorok)
4.
injektáló eszközök és berendezések, injektáló dugattyú (pakker), kialakítás az injektáló csőnek megfelelő
Injektálásos talajszilárdítás
Mandzsettás csöves injektálás
Pakkerek
Injektálásos talajszilárdítás Mandzsettás csöves talajinjektálás
Jet grouting (talaj habarcsosítás) alapelvei Eljárás: A fúrószár öblítő nyílását a talpon elzárjuk, és a fúrószár szabályozott visszahúzása és forgatása során a fúrószárba épített monitoron keresztül magas nyomással injektáló anyagot préselünk a talajba vagy kőzetbe. A magas nyomású injektáló anyag sugár a talaj vagy kőzet környezetet megbontja, és a szemcsékkel együtt megszilárdulva talaj-cement oszlopokat képez, a talajszemcsék egy része a fúrószár mellett a térszínre jut. Az egymás mellé, fölé stb. elhelyezett jet oszlopok lehetnek egyediek, képezhetnek összefüggő falat vagy tömböt. Három alapvető eljárás ismert: monojet dupla jet tripla jet
Jet grouting alapelvei Géplánc elemei: Bal öblítésű fúrógéplánc Jet monitorral ellátott fúrófej Záró golyó Keverő telep Magas nyomású injektáló szivattyú Furadék eltávolítását szolgáló zagyszivattyú és vezetékek
Injektáló anyag: cementhabarcs
Jet grouting alapelvei Lényeges paraméterek: injektáló nyomás monojet: 400 bar bijet: habarcs 400 bar , levegő 7 bar trijet: víz 400 bar, levegő 7 bar, habarcs 20-40 bar
fúvóka átmérő monojet:
1,6 – 2,8 mm
bijet:
2,6 – 3,0 mm
trijet:
6,0 – 7,0 mm (víz: 2,2 – 2,6 mm)
fúrószár emelési sebessége 2,5 – 35 m/h (4 cm/min – 58 cm/min)
fúrószár fordulatszáma 9 – 15 r/min
Jet paraméterek
ELJÁRÁS
MONOJET
ANYAG
Vt (m/h) (emelési sebesség)
Q (l/s) (injektálási sebesség)
P (Mpa) (injektálási nyomás)
min
max
min
max
min
max
min
max
15
35
0,2
0,3
1
2
30
50
0,5
1,5
1
2
30
50
5
15
levegő
20
120
83
166
0,7
1,2
habarcs
1
2
1
2
4
10
1
2
1
2
40
50
60
240
83
166
0,7
1,2
habarcs
habarcs
BIJET
TRIJET
V (m3/m) (injektált mennyiség)
víz levegő
2,5
5
Jet grouting eljárások és gépláncok a) Monojet
Jet grouting eljárások és gépláncok
Jet grouting eljárások és gépláncok b)
Kettős jet
Jet grouting eljárások és gépláncok
Jet grouting eljárások és gépláncok c)
Tripla jet
Jet grouting eljárások és gépláncok
Alkalmazási elvek és módszerek
• • • •
Monojet: túlnyomóan szemcsés talajokban Dupla jet: szemcsés talajokban és átmeneti talajokban Tripla jet: bármely talajban, agyagban is hatékony Repedezett vagy törmelékes kőzetben külön próbák
Alkalmazási elvek Alkalmazások a mélyépítésben: 1.
Az építés megkönnyítése, elősegítése az alagút hajtás előtt vagy során a talaj vagy kőzetkörnyezet stabilizálása vízkizárás vagy szivárgás csökkentés ideiglenes biztosítás egyik eleme műtárgy kereszteződések vagy bonyolult geometriájú alakzatok építéséhez a talaj vagy kőzet szilárdítása
Alkalmazási elvek 2.
A térszín alatti építmény vagy környezetében stabilitás biztosítása környező építmények alap megerősítése vagy ideiglenes megtámasztása műemlékek stb. védelme
3.
A mélyépítés/alagútépítés vagy bármilyen hatás okozta károk utólagos javítása alap megerősítések üreg, repedés kitöltések stb.
Alkalmazási módok
Alkalmazási példák
Alkalmazási példák
Alkalmazási példák
Alkalmazási példák
Alkalmazási példák
Alkalmazási példák
Példa jet grouting tervezésre
Köszönöm a figyelmet!
