Takarekszovetkezeti Integracio. Felkészülés közösen. (Gyakorlati problémák, javaslatok)

Takarekszovetkezeti Integracio

Felkészülés – közösen (Gyakorlati problémák, javaslatok)

‹#›


ÚJ TŐKEMEGFELELÉSI SZABÁLYOZÁS

P(1)

‹#›

P(2)

P(3)

MINIMÁLIS TŐKEKÖVETELMÉNY

FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT

NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA

• Hitelkockázatok • Piaci kockázatok • Működési kockázatok

• Saját, belső tőkeszükséglet meghatározás minden jelentős kockázatra • Felügyeleti értékelés

• • • •

A törvények, rendeletek megmondják, mit kell tenni, hogyan kell számolni

Törvények, rendeletek előírják, lennie kell, de nem mondják meg, hogyan.

Törvények, rendeletek előírják, mit és hogyan.

Szavatoló tőke Kockázatok Kockázatkezelés Egyéb

A három pillér tartalma


Kötelező összefüggések SZT > P (1) SZT > P (2)

- limiteken belüli ‐ Irányítási, kontroll ‐ stratégiai ‐ reziduális ‐ reputációs ‐ egyéb kockázatok nemszámszerűsített tőkeszükséglete

Felügyeleti jogkör SZT = 2 P(1)

- koncentrációs ‐ nem-kereskedési kamatpozíció ‐ Likviditási

II. pillér II.

- hitelezési ‐ piaci ‐ működési kockázatok számszerűsített tőkekövetelménye P(1)

‹#›

I. PI L L É R

- hitelezési ‐ piaci ‐ működési kockázatok számszerűsített belső tőkeszükséglete P(2)

PI L L É R

számszerűsített belső tőkeszükséglete

P U F F E R

S Z A V A T O L Ó T Ő K E S Z Ü K S É G L E T

SZT

Az I. és II. pillér kapcsolata

Takarekszovetkezeti Integracio Takarékszövetkezetek számára javasolt módszerek: 1. Hitelezési kockázat – Sztenderd módszer – Hitelkockázat mérséklés • Óvadékok egyszerű módszer (nincs kereskedési könyv) • Garanciák készfizető kezességek 2. Piaci kockázat – Devizaárfolyam-kockázat – sztenderd módszer – Kereskedési könyvi kockázatok – ha van kereskedési könyv sztenderd módszer 3. Működési kockázat – Alapmutató módszer ‹#›

I. Pillér – Javasolt módszerek

Takarekszovetkezeti Integracio Fő értelmezési problémák Lakossági portfolióba sorolás – 196/2007 Kr. – kitettség egy jelentős számú, hasonló jellemzőkkel rendelkező kitettség csoporthoz sorolható – PSZÁF 6/2007 vezetői körlevél – az egyes kitettségek kockázataikat tekintve a portfolió egészéhez képest kellően kis arányt képviselnek

‹#›

I. Pillér – fő értelmezési problémák


Fő értelmezési problémák Ingatlan fedezetek beszámítása – Törlesztő képesség 80%-ban nem az ingatlanból származó bevételtől függ – mérése?

Óvadékok – Lejárati eltérés (Hkr. 156.§) – hitelkockázati fedezet = szerződés ≠ óvadék tárgya értékpapír fedezet cserélhető, egyszerű módszer esetében is!

‹#›


Takarekszovetkezeti Integracio Piaci kockázatok - kereskedési könyv vezetése

Kereskedési szándék – tksz-k zöménél nem igazolható – Nincsenek önállóan döntő kereskedők (KKrmód 3. §) – Lejárat előtti eszköz értékesítés = likviditás kezelés ≠ kereskedés – Vagyonkezeltetési szerződések ≠ kereskedés (nem a tksz végzi tevékenységet) – Nincs folyamatos értékpapír adás-vétel

‹#›



Mi a teendő? – Törvénymódosítás, rendeletmódosítás – Felügyeleti állásfoglalás – Belső szabályzat

‹#›



Átmeneti szabály kell, ha van kereskedési szándék – Biztosítékokra nem-kereskedési könyvben is csak átfogó módszer használható!

‹#›


Takarekszovetkezeti Integracio Működési kockázat

–

‹#›

Alapmutató módszer - indikátora pontos számítási mód számviteli hivatkozásokat igényel – közelítő számítások vannak


Takarekszovetkezeti Integracio II. Pillér - néhány javasolt alapelv

1.

Belső tőkemegfelelés értékelés – irányítási és kockázatkezelési kérdés

2.

Belső tőkeszükséglet = lényeges kockázatok tőkeszükséglete + tőkepuffer

3.

I. pillér alatt is mért kockázatok összes tőkekövetelménye lehet magasabb, mint ugyanezen kockázatoknak a II. pillér alatti belső tőkeszükséglete

‹#›

II. Pillér – néhány alapelv

Takarekszovetkezeti Integracio Hitelkockázat, hitelkockázat mérséklése – javaslat Súlyozási korrekciók I. pillérben számítotthoz képest –

Magyarország külső minősítéséből fakadó hátrányok csökkentése

–

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások kockázatának

megkülönböztetése 3 hónapon túli kitettségeknél

‹#›

–

Állami egyszerű kezességvállalás figyelembe vétele

–

BUX indexben szereplő értékpapírok biztosítékként elismerése

II. Pillér – néhány alapelv

Takarekszovetkezeti Integracio Kitettségek

Kockázati súly I. pillér

Magyar állammal szembeni deviza kitettségek

‹#›

II. PillérJavasolt

50%

20%

Magyarországi hitelintézetek, befektetési vállalkozások, prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozások kockázati súlyozása – 3 hónapnál hosszabb eredeti futamidő esetén - HUF kitettségek

100%

20%

Magyarországi hitelintézetek, befektetési vállalkozások, prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozások kockázati súlyozása – 3 hónapnál hosszabb eredeti futamidő esetén - deviza kitettségek

100%

50%

Magyar önkormányzatok

100%

50%

II. Pillér – hitelezési kockázat

Takarekszovetkezeti Integracio Kockázatmérséklés

Kockázati súly I. pillér

Magyar Állam egyszerű kezességvállalása

100%

0%

20%

10%

100%

0%

20%

0%

Állampapír alapok befektetési jegyeinél piaci érték elfogadás piaci érték 90%-a

100%

0%

Magyar hitelintézettől kapott bankgarancia, bankkezesség - 3 hónapon túl HUF – kitettséggel azonos devizanem

100%

20%

Magyar hitelintézettől kapott deviza-bankgarancia, bankkezesség – 3 hónapon túl – kitettséggel azonos devizanem

100%

50%

0%- os súlyozás - magyar állampapírok piaci értékének csökkentése BUX-ban szereplő részvényóvadékok egyszerű módszernél 50%-os értéken figyelembe véve Kitettség és az óvadék devizaneme eltér – óvadék beszámítható értékének 10%-kal csökkentett értéke

‹#›

II. Pillér Javasolt

II. Pillér – hitelezési kockázat

Takarekszovetkezeti Integracio Piaci kockázatok

Devizaárfolyam kockázat mérése – ugyanaz, mint az I. pillér alatt

‹#›

II. Pillér – piaci kockázat

Takarekszovetkezeti Integracio Működési kockázat –

Kezdetben: alapmutató módszer, később: sztenderd módszer

–

Szabályozási feladatok – fogalomrendszer, kockázatkezelés folyamata (azonosítás, mérés, monitoring, jelentés) és szervezeti felépítése

‹#›

–

Szervezet

–

Adatgyűjtés

–

Monitoring – működési kockázatot jelző mutatószámok figyelése

HunOR országos adatbázis tartalma

II. Pillér – működési kockázat

Takarekszovetkezeti Integracio Koncentrációs kockázat - Egy adóscsoport Alapelv: limit felett 100%-ban többlet tőkével fedezve – Szavatoló tőke 22%-a – Hpt. korlátnál szigorúbb, de biztosítékok figyelembe vétele – Hpt.-nél bővebb kitettség csökkentés ‐ állami egyszerű kezességvállalás (kitettség és kezesség devizaneme azonos) ‐ HG Rt. AVHGA készfizető kezesség teljes mértékben beszámítható

‐ Ingatlanok P(1) sztenderd módszer szerint ‐ Bejegyzett jelzálogjog készfizető kezest illető hányaddal csökkentve ‹#›

II. Pillér - koncentrációs kockázat

Takarekszovetkezeti Integracio Koncentrációs kockázat - adósok portfólió szinten Első 20 vállalkozás (kivéve hitelintézetek, befektetési vállalkozások) Hpt. nagykockázat szerinti kitettségének összege a szavatoló tőkéhez – Limit alapja – feltételezés: szavatoló tőke vesztés összesen nem lehet több, mint a szavatoló tőke 25%-a – Limit feletti rész szavatoló tőkével való fedezése Herfindahl index mérésének és figyelésének kialakítása – egyszerűsített

index számítás az adósok/adóscsoportok egy részének alapján

‹#›

II. Pillér Koncentrációs kockázat

Takarekszovetkezeti Integracio Koncentrációs kockázat - ágazat – Ágazatok meghatározása – KSH TEÁOR kód 2 számjegy alapján – Portfólió – ld. adósok portfólió szintű koncentrációjánál mínusz önkormányzati követelések – Limithez feltételezés – szavatoló tőke vesztés nem lehet több, mint 25%

– Rendszeres monitoring és belső jelentések – Ágazati limiteknek be kell épülnie a hitelezési folyamatba – Belső tőkeszükségletet – fedezet általános tőkepuffer

‹#›


Takarekszovetkezeti Integracio Koncentrációs kockázat - ágazati koncentráció mérése – Kockázatmérséklés - garanciával, készfizető kezességgel fedezett kitettség részeket a garantőr /készfizető kezes ágazatánál kell figyelembe venni. – Egyéni vállalkozók - az általuk jellemzően végzett gazdasági tevékenységhez legközelebb álló ágazatba kell besorolni – Ágazati limiteket nem kell terhelni - hitelintézetekkel, önkormányzatokkal és a külföldi székhelyű adósokkal, garantőrökkel szembeni kitettségekkel

‹#›


Takarekszovetkezeti Integracio Koncentrációs kockázat - biztosítéki koncentráció

– Biztosítékként kapott készfizető kezességek, garanciák figyelembe vétele a limitnél – közvetett kitettség – készfizető kezes, garantőr limitterhelése az összeggel nő

– egyenes adós limitterhelése az összeggel csökken – Limit – közvetlen kitettségek és közvetett kitettség összesen < szavatoló tőke 75%-a – Limit feletti közvetett kitettség 100%-ban tőkével fedezendő

‹#›


Takarekszovetkezeti Integracio Országkockázat Országkockázatról szóló 16/2001 (III.9.) PM Rendelet „tovább élése” (PSZÁF-ICAAP) – Külföldi ügyfelekkel/partnerekkel aktív kapcsolatban lévő tkszeknél

– Sztenderd módszert használó intézmények – többlet tőkekövetelmény az ország kockázati súlyozásától függ – nincs választási lehetőség

‹#›

II. Pillér - országkockázat

Takarekszovetkezeti Integracio Ország sztenderd módszer szerinti kockázati súlyozása (jelenleg) Összes kitettség értéke

‹#›

0%, 20%

50%

100%

Ausztria Cseh Közt. Szlovákia

Horvátország Románia

Szerbia, Ukrajna

150%

< Szavatoló tőke 20%-a

nincs

nincs

nincs

Szavatoló tőke 20-50%-a

nincs

nincs

nincs

kitettség érték 30%-a

Szavatoló tőke 50-75%-a

nincs

nincs



Szavatoló tőke 75%100%

nincs




>Szavatoló tőke 100%-a

nincs




nincs


Takarekszovetkezeti Integracio Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat Hpt. 13/C – a hitelintézetnek írásban rögzített eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkeznie… • d) a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatlábváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére, kezelésére Hpt. 152/A – Felügyelet által meghatározott kamatsokk esetén a hitelintézet üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás-, és mérlegen kívüli várható pénzáramlásának nettó jelenértéke) szavatoló tőke több, mint 20%-ával csökken – Felügyeletnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket ‹#›

II. Pillér – nem-kereskedési kamatkockázat

Takarekszovetkezeti Integracio Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat - stressz-teszt

– Legegyszerűbb módszer – felügyeleti ajánlásban szereplő érzékenységi teszt – Feltételezés: 200 bp. kamatsokk – Hpt. 145/A §. (1) h) – HUF-ra 200 vagy 300 bázispont?

‹#›


Takarekszovetkezeti Integracio Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat - elkészítendő dokumentumok

Kamatlábkockázat kezelési politika - kamatlábkockázat vállalási magatartás - kamatláb kockázatot jelentő főbb tevékenységek, ügyletek

- kamatláb kockázati kitettség célkitűzései - rövid távú jövedelmezőségi célkitűzés - hosszabb távú, a tőkeértéket érintő célkitűzés

- más kockázatokkal való összefüggés Kamatlábkockázat kezelésről szóló belső szabályzat - funkciók, felelősség, mérési módszerek, limitek, monitoring, jelentések ‹#›


Takarekszovetkezeti Integracio Likviditási kockázat

– hitelintézet nem képes fizetési kötelezettségeinek időben eleget tenni – felügyeleti követelmények EU szinten nem harmonizáltak – likviditási kockázat EU-ban nálunk a legkevésbé szabályozott

– hangsúly: likviditási kockázat kezelése – közös sztenderdek

‹#›

II. Pillér - likviditási kockázat

Takarekszovetkezeti Integracio Likviditási kockázat - kockázat kezelése Minőségi elemek - politika, eljárásrend, szabályzatok – Likviditási politika – célok függnek: forrásszerkezet, források stabilitása, likvid eszközök aránya, lejárati eltérés – Likviditás kezeléssel kapcsolatos felelősségi körök – Belső kontrollok, limitek alkalmazása

– Forgatókönyvek készítése, elemzés – alternatívák - feltételezett események bekövetkezése feladatok, funkciók, szervezet – Vészhelyzet tervek kidolgozása –szélsőséges események bekövetkezése feladatok, funkciók, szervezet

‹#›


Takarekszovetkezeti Integracio Likviditási kockázat - forgatókönyv feltételezések (példák) – Források x%-át kivonják – Források y%-a – nem megújítható – Eszközök z%-át nem fizetik vissza

– Függő kötelezettségek w%-át lehívják – Piaci likviditás szűkül, likvid eszközök könyv szerinti értékhez képest v%-kal csökkentett értéken adhatók el

‹#›



Likviditási kockázat - mennyiségi követelmények

4/1992. (PK.10.) BAF rendelkezés (hatályos marad?) – limit állítása kötelező, de kötelező limitérték nincs – fedezettségi mutató – tartozások / követelések % meghatározott lejárati sávokban tartozásokat az azonos lejárati sávban lévő követelések mennyire fedezik – nagybetétesi függőség mutatója - készpénz, piacképes értékpapírok, rövid lejáratú bankközi kihelyezések a szavatoló tőke 15%-át meghaladó betétesek betéteinek összegéhez képest OTIVA monitoring – több megfigyelt likviditási mutató

‹#›


Takarekszovetkezeti Integracio Likviditási kockázat – belső tőkeszükséglet – általános tőkepuffer – OTIVA monitoring mutatók közül választott mutató limiten felüli összegének 5%-a – Javasolt választott mutató: 90 napos lejárati összhanghiány a II. fokú likvid eszközökhöz és a bankközi betétekhez képest

‹#›


Takarekszovetkezeti Integracio Stratégiai kockázatok Hitelintézet céljainak megvalósítását kockázató külső tényezők –

Közvetlen környezetben rejlő tényezők – pl. térségi problémák

–

Integrációs partnerek váratlan problémáiban rejlő kockázatok

Kockázatok mérsékelése, kezelése –

Információk strukturált gyűjtése

–

Elemzések készítése

–

Integrációs szintű tájékoztatása javítása

–

Kedvezőtlen változások esetén – preventív belső intézkedések

Belső tőkeszükséglet – általános tőkepuffer ‹#›

II. Pillér - stratégiai kockázat

Takarekszovetkezeti Integracio Irányítási, kontroll kockázat Kockázat lényegessége – kis létszámú intézményeknél jelentős kockázat Gyenge irányítás és kontroll esetén többlet tőkét követel a Felügyelet

PSZÁF javaslat - intézményvédelmi rendszerrel és más központi szervekkel szoros együttműködés, szakmai koordináció PSZÁF 11/2006. számú ajánlása a belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről

‹#›

II. Pillér – irányítási, kontroll kockázat

Takarekszovetkezeti Integracio Irányítási, kontroll kockázat Belső irányítási funkciók – Irányítási funkciók (Igazgatóság, ügyvezetés) – teljes körű felelősség, beszámoltat és beszámoltatható – konkrét döntések meghozatala

– Felvigyázási funkciók (felügyelőbizottság) – beszámoltat és további intézkedést kezdeményezhet – konkrét döntéseket nem hoz

Intézményvédelmi rendszer szerepe: figyelés + korai beavatkozás

‹#›



Irányítási, kontroll kockázat – kontroll funkciók

Kockázati kontroll funkció – kockázatok azonosítsa, mérése és kezelése, nem pedig a kockázat minimalizálása – elvek, politikák, módszerek, mérések, jelentések, szabályzatok Megfelelőség biztosítási (compliance) funkció – jogszabályoknak való megfelelési kockázatok azonosítása és kezelése szabályozási feladatok és operatív jellegű feladatok Belső ellenőrzési funkció – belső kontrollok (alapelvek, eljárások minőségének, folyamatok) megfelelőségének rendszerszemléletű, módszeres értékelése ‹#›


Takarekszovetkezeti Integracio Irányítási, kontroll kockázat - kontroll funkciók függetlensége

– Funkciót végzők ellenőrzési körükbe tartozó tevékenységet nem végeznek – Funkció szervezetileg elkülönül az ellenőrzött területtől – Vezető felettese nem felelős a megfigyelt, ellenőrzött területek

irányításáért is – Kontroll funkció vezetője felső vezetésnek /IG-nek / FB-nek jelent – Funkciót végzők díjazása független a megfigyelt, ellenőrzött terület teljesítményétől

‹#›


Takarekszovetkezeti Integracio Irányítási, kontroll kockázat - kontroll funkciók

PSZÁF 11/2006. számú ajánlása 35. Kisebb intézmények esetében azonban még a szervezeti elkülönítés sem minden esetben indokolt (t.i. a három funkció), ilyenkor azonban más eszközökkel szükséges biztosítani (melyet megfelelően dokumentálni kell), hogy az egyes funkciók közötti valós vagy potenciális érdekellentétek megszüntetésre vagy csökkentésre kerüljenek. 45. A kisebb, kevésbé összetett tevékenységet folytató pénzügyi szervezetek esetében viszont a megfelelőségi kockázatok kezelését a kockázati kontroll

funkció vagy a belső ellenőrzési rendszer keretében is elfogadhatónak tartja, amennyiben az nem sérti a belső ellenőrzési szervezet függetlenségét. ‹#›



Irányítási, kontroll kockázat – kontroll funkciók Javaslat: Önálló kockázati kontroll funkció – intézményvédelmi rendszer támogatás: sztenderdizálás, jelentések Megfelelőség biztosítási (compliance) funkció megosztása – kockázatok azonosítása:belső ellenőrzés – kockázatok kezelése: érintett területek Önálló belső ellenőrzési funkció – több intézmény közös belső ellenőr + intézményvédelmi rendszer szakmai támogatás

‹#›



Cél:

– Egységes mérési módszer lehetőség szerint minden integrációhoz tartozó pénzintézet számára – Felügyeleti támogatás

‹#›

Takarekszovetkezeti Integracio. Felkészülés közösen. (Gyakorlati problémák, javaslatok)

Recommend Documents