A LIGA Szakszervezetek 2013-2017. évekre elfogadott Programjának gyakorlati megvalósítása érdekében megfogalmazott javaslatok
Doszpolyné dr. Mészáros Melinda
„A jövő szüntelen mozgásban van, nem egy lehetséges jövő van, hanem sok.”
Áttekintés és célkitűzések:
1. Általános
helyzetértékelés,
foglalkoztatáspolitikai-munkaerőpiaci
áttekintés
a munkaerőpiac és gazdaság változásainak kihatásai a foglalkoztatásra
többlépcsős bérfelzárkóztatási program
a társadalmi igényeknek megfelelő személyi jövedelemadó-rendszer
2. Szakszervezet-politikai helyzetkép
konföderációs struktúra megújításnak irányító szerepe
összefogás kezdeményező szereppel
a szakszervezetekbe vetett bizalom visszaszerzése, az általános megítélés javítása
3. Makroszintű érdekegyeztetési törekvéseink:
NGTT/VKF/OKÉT
több éves bérfelzárkóztatási koncepció
a
Munka
törvénykönyvének
(Mt.)
módosítása,
sztrájktörvény,
korkedvezményes és korengedményes ellátás új rendszere,
élet-és szociális biztonság növelése
egyes
ágazatokat/szakterületeke
érintő
lényeges
követelések
kidolgozott rendszere
kétoldalú kapcsolatok erősítése
4. A LIGA Szakszervezetek jövőbeni működése és céljai:
fenntartható/finanszírozható működési modell
hatékony szervezeti struktúra
területi segítő hálózat
érdekvédelmi munka vállalati szintű erőteljesebb támogatása: munkajog, munkavédelem
versenyszférás és közszférás munkabizottságok tevékenységének erősítése
rendszeres régiós találkozók 2
kommunikációs csatornák bővítése/hírlevél/, közérthető tartalmak a LIGA társadalmi ismertségének és megítélésének javítása, „Új korszak” hangsúlyozása, elektronikus csatornák fejlesztése
tagszervezeti igényekhez rendelt nemzetközi tevékenység
a megszerzett nemzetközi és hazai tapasztalatoknak a mindennapi munkába való integrálása tagszervezeti szinten
fiatal felnőtt munkavállalók megszólítása: állásbörzés jelenlét
tapasztalatátadás, rendszeres képzések, oktatási tematikák kidolgozása
LIGA Akadémia Alapítvány bevonása a tagszervezeti tagság képzése érdekében; képzési projektek szélesítése
szolgáltatások szélesítése, pályázatok elnyerése érekében nyújtott segítő támogatás
3
1. Általános helyzetértékelés, foglalkoztatáspolitikai-munkaerőpiaci áttekintés A munkaerő-piaci helyzet fő jellemzői, folyamatai: A LIGA Szakszervezetek számára kiemelten fontos a hazai munkaerő-piaci helyzet folyamatos elemzése, hiszen annak változásai, folyamatai a munkavállalók gazdasági és szociális körülményeit alapvetően meghatározó tényezők. A helyzet megértéséhez az alábbi főbb munkaerő-piaci folyamatok áttekintése szükséges. 2015-ben 110 ezer fővel többen minősültek foglalkoztatottnak, mint egy évvel korábban, így éves átlagban számuk 4 millió 210 ezer fő fölé emelkedett. A 15-64 éves népességre számított foglalkoztatási arány 63,9%. amely 9%-kal haladta meg a 2010es szintet. Ezt a folyamatot a munkanélküliek számának csökkenése kísérte: a 2015ös 307,8 ezres létszám 35,5 ezer fővel alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor az egészségügyben, a kereskedelemben és szezonális jelleggel a vendéglátásban már ekkor jelen volt a munkaerőhiány is. A
kereslet
és
a
kínálat
strukturális
és
területi
egyenlőtlenségének
növekedéséhez hozzájárult a jelentős munkavállalási célú migráció illetve a belső mobilitás alacsony intenzitása. A magyar foglalkoztatás növekedési üteme azonban meghaladta az uniós átlagot, részben a bázishatásnak köszönhetően. 2015. III. negyedévében a 15-64 éves népességre vetített 64,8%-os, az uniós átlagnál 1,3 százalékponttal alacsonyabb foglalkoztatási rátánkkal a 28 tagország sorrendjében a 15. helyen álltunk. Közfoglalkoztatottként nyilvántartottak átlagos létszáma 2015-ben a Belügyminisztérium szerint 208,1 ezer fő volt. A közfoglalkoztatás átlagosan évi 7 hónap időtartamú teljes munkaidős munkát jelentett. Az ilyen formában dolgozók 80%a egyszerű, képzettséget nem igénylő munkát végzett. A közfoglalkoztatás, mint foglalkoztatáspolitikai program a nyilvántartott álláskeresők 36,2%-át érte el. 2015-ben a munkanélküliek száma éves átlagban 307,8 ezer főre csökkent, ami 6,8%-os munkanélküliségi rátát jelent. A munkanélküliség csökkenésének egyik markáns tényezőjét a közfoglalkoztatás jelenti. Az ifjúsági munkanélküliségi ráta a korábbi 28,2%-ról 2015-re 17,3%-ra csökkent.
4
2015-ben a keresetek 4,2%-kal meghaladták az egy évvel korábbit, ami 247,8 ezer forintos bruttó kereseti átlagot eredményezett. A közfoglalkoztatottak nélkül számított keresetnövekedési ütem 4,5%-nak, a bruttó keresetek átlaga 261,1 ezer forintnak felelt meg. A megemelkedett minimálbér és garantált bérminimum 3,4%-kal volt magasabbak az előző évinél 2015-ben, 2016. január 1-jétől pedig tovább növekedett. A
legfontosabb
munkaerő-piaci
trendeket
számba
véve,
azoknak
tényleges, közvetlenül érezhető társadalmi hatásait tekintve mégis az alábbi fontos megállapítások adódnak:
mindenekelőtt látható, hogy a magyar bérszínvonal olyan alacsony szinten rögzült, hogy nagyságrendileg 4 millió állampolgár létminimum alatti jövedelemből él („a bérminimum egyezzen meg a létminimummal” követelés érvényre juttatása); további milliók számára a megélhetés hónapról hónapra történő megpróbáltatást jelent, melynek egyenes következményeként adódik, hogy a társadalom 4/5-ének nincsenek megtakarításai, ne képes – objektív okok miatt – a távlati öngondoskodásra;
az adóztatható jövedelem szűkössége miatt a központi költségvetés adóbázisa is szűkül, ami lehetetlenné teszi a kiadási oldal finanszírozását, ezen keresztül folyamatos stabilizációs igényhez vezet, ami pedig előbb utóbb komoly megszorításokhoz vezethet;
gyorsuló ütemű elvándorlás, a születések számának visszaesése, elöregedő társadalom veszélye, melynek következményei jelentős további terhet rónak a társadalom hazai viszonyok között munkát vállaló rétegeire és már több területen
látható
módon
a
foglalkoztatói
oldalról
is
problémakánt
jelentkeznek. A szakszervezetek részéről kiemelt figyelmet kell fordítani - a dolgozói szegénység elleni küzdelem jegyében - a több éves bérfelzárkóztatási program szakmai hátterének, javaslatainak kidolgozására, a kormánnyal megkötendő megállapodás érdekében. Ezen törekvést a bértárgyalásokon meg kell jeleníteni, a többi konföderációval összhangban. Folyamatosan napirenden kell tartani egy igazságosabb, a társadalmi igényeknek
megfelelő
személyi
jövedelemadó-rendszer
kialakításának a
kérdését annak ellenére is, hogy a jelenlegi törekvések ezt nem támogatják.
5
2. Szakszervezet-politikai helyzetkép A rendszerváltozást követően, a kiinduló állapotnak tekinthető 4,5 millió fős szervezett tagság létszáma folyamatosan csökkent, jelenleg megközelítőleg 350 ezer400 ezer fő tehető a szakszervezetekhez csatlakozók száma. Tényszerűen megállapítható, hogy sajnálatosan a szakszervezetek a munkavállalók létszámának 10%-át sem tudhatják a soraikban. A helyzet kialakulásában több tényező együttes hatása mutatható ki:
így
a
korábbi
évtizedek
struktúrájában
megvalósult
„teljes
foglalkoztatottság” után sokkhatásként jelentkező „vadkapitalizmus” átmeneti időszakának elbocsátási hullámai;
a munkahelyeken gyakori váltása, fluktuáció;
„egy munkahely egy életen át” szemlélet megszűnése, azáltal komoly szervezési nehézségek, a kötődés hiánya;
mások sorsa iránt érzett felelősség jelentős csökkenése;
a folyamatok negatív társadalmi hatásait a szakszervezetek nem tompították aktívabb fellépésükkel (oka: a politikához fűződő viszonyuk, következménye: hitelességi deficit, a kialakult szakszervezeti struktúra létébe vetett bizalom csökkenése, a forma és egyes meghatározó személyek megkérdőjelezése)
Sajnálatosan a fenti lesújtó képet kell kiindulási alapként tekintenie a mai kor szakszervezeti tisztségviselőjének mindennapi munkája során. Feladat: A LIGA Szakszervezeteknek fel kell vállalnia a konföderációs struktúra megújítójának szerepét, olyan módon, hogy közben a dolgozók érdekében történő összefogás ne sérüljön. Kettős kihívással kell szembenézniük a konföderációknak: a kormányzat részéről érzékelhető nyomás (jellemzően a Munka törvénykönyve és a sztrájktörvény szakszervezet-ellenes módosításaiban manifesztálódott), másfelől szembe kell nézniük a munkavállalóknak a szakszervezetektől való általános elfordulásával.
6
A munkavállalók szakszervezetekbe vetett bizalmának visszaszerzése rendkívül hosszadalmas, erőforrás-igényes feladat, amely a legnagyobb kihívást jelenti a szakszervezetek számára az egyre szűkösebb anyagi lehetőségeket figyelembe véve. Repedezik a konföderációs struktúra, amelyet mi sem igazol jobban, mint a létrejött új konföderáció felemás egyesülési folyamata valamint az egyes ágazatok
önálló,
konföderációkon
túllépő
kezdeményezései.
A
LIGA
Szakszervezeteknek minden szempontból ki kell emelkedni a konföderációs „mezőnyből”, vezető szerepre kell törekednie, amelyet az utóbbi években felmutatott érdekvédelmi szakmai munkával tud megalapozni A társkonföderációkkal korrekt partnerségre kell törekedni, ugyanakkor kezdeményező szerepet kell vállalni a munkavállalókat leginkább érintő témákban, tudomásul véve azt, hogy a LIGA Szakszervezetek iránti bizalom nem fog helyreállni egyik pillanatról a másikra. A megvalósítás érdekében a konföderációk vezetői február óra heti rendszerességgel találkoznak, és egyeztetnek, közös javaslatokat dolgoznak ki az aktuális témakörökben (pl. cafetéria-rendszer tervezett átalakítása, létminimumszámítás, stb.) Az egyeztetések során rövid illetve középtávú elképzelésként rajzolódott ki egy közös szakértői csoport (akár intézményesített keretek közötti) kialakítása, valamint a nemzetközi fellépés összehangolása. A szakszervezetek általános megítélésének javítása, ismertségének széleskörű bővítése érdekében a felső – és középszintű oktatási intézmények bevonásával meg kell ismertetni a jövő munkavállalóit
a lehetőségeikkel,
kötelezettségekkel és jogaikkal. Ennek érdekében 2016. április 1-jén a LIGA Szakszervezetek szándéknyilatkozatot írt alá a Magyar Munkajogi Tudományos Diák Egyesülettel,
mint
pályázóval,
hogy
„A
véleménynyilvánítás
erősítése
a
munkahelyeken” címet viselő pályázat elnyerése esetén együttműködik az egyesülettel és biztosítja ezzel tagszervezeti tagsága részére is részvétel lehetőségét. 3. Makroszintű érdekegyeztetési törekvések
NGTT: A hatályos Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény alapján a tanács tagjainak reprezentativitása a felülvizsgálat befejezésig szól Az új kritériumrendszer a már Parlament előtt lévő törvény-módosítás tartalmazza,
7
mely jogszabály-módosításról a tanács munkájában résztvevő oldalakkal nem történt előzetes egyeztetés. A korábbi tapasztalatok alapján a testület komoly érdemi munkát nem végzett, annak ellenére sem, hogy egyébiránt erre a konzultáció / véleménynyilvánítás / javaslattétel keretében több lényegi kérdésben is jogszabály adta lehetősége lett volna. Adódik mindez annak következményeként, hogy a testület összetétele túlzottan széleskörű és vegyes, ezáltal nem alkalmas a lényegi kérdések megvitatására. Továbbá
elmondható,
hogy
az
elmúlt
években
bizonyos
feladatokat
(pl.
bértárgyalások) a gyakorlatban – átlépve a formális kereteket - más testület(ek) vettek át. Az NGTT még mindig csak a helyét és szerepét keresi, a résztvevők felelőssége, hogy tartalmat adjanak a jövőben a testület munkájának. Ebben lehet szerepe a konföderációk összefogásának és együttes lényeglátásának. VKF: Folytatni kell a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (Monitoring) Bizottságában megszakadt tárgyalásokat a Munka törvénykönyve, a sztrájktörvény és a korhatár előtti ellátások kialakítandó új rendszerének ügyében. Törekedni kell a Munka törvénykönyvének átfogó, a munkavállalók egyéni jogosítványait, munkafeltételeit valamint a szakszervezetek működési feltételeit jelentősen javító módosítások elfogadtatására. Erre számos ígéret, nyilatkozat elhangzott az elmúlt egy-másfél évben, a tényleges eredmény azonban elmaradt. A munkavállalók élet- és szociális biztonságának növelése alapkövetelményként kell, hogy megjelenjen, melynek hátterét adhatja az Mt. megfelelő mértékű és tartalmú módosítása,
a
szakszervezetek ellenőrzési
jogosítványainak (lásd. pl. a munkavédelem területe) visszaszerzése, az ellenőrzések rendszerének megszigorítása, a jogszabályi kötelezések tényleges betartatása, a foglalkoztatási feltételek javítása (fokozottan veszélyes munkakörök kérdése, munkaés pihenőidő egyensúlya, túlmunka korlátozása, stb.) biztosíthatja. Az éves bértárgyalásokon nem szabad feladni a többéves bérfelzárkóztatásra vonatkozó koncepciót, amelynek érvényesíthetőségét a többi konföderációval megkötendő, szintén több évre szóló megállapodás erősíthetné.
8
Ki kell dolgozni az egyes ágazatokat/szakterületeket érintő lényegi kérdések /követelések/ rendszerét (a teljesség igénye nélkül, csak példálózó felsorolásban: a vízügyi ágazatban: az életpálya bevezetése, az egységes ágazati szintű foglalkoztatási feltételek biztosítása, munkakör alapú besorolás és „tól-ig” bértábla; bővíteni kell a lassan már feledésbe merülő ágazati kollektív szerződések körét; a közüzemi dolgozók bérszínvonalának emelése; a köznevelés területén meglévő szakmai és irányítási anomáliák kezelése; az egészségügyi ellátás színvonalának emelése mellett a dolgozói megbecsülés növelése; általánosságban a munkavégzők kiszolgáltatottságának csökkentése, stb.). Erősíteni kell a szociális partnerekkel (munkáltatói szervezetek) a kétoldalú kapcsolatokat, amely megadhatja a lehetőségét annak, hogy a szociális párbeszéd intézményeiben (VKF, NGTT) az együttműködés gördülékenyebb legyen. A szakmai kidolgozói háttérmunka biztosítása érdekében javítani kell a civil és kutató szervezetekkel is az együttműködést. OKÉT / Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács/: A közszféra területén – a mindenki által ismert aktuális problémákon túlmutatóan - több lépcsőben átalakítások, átszervezések (pl. háttérintézmények megszüntetése, feladat-átcsoportosítások, állami szolgálati viszony megjelenése (kormányhivatalok), stb.) kezdődtek meg, melyet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A testület munkájában a LIGA Szakszervezetek társelnöki és szakértői szinten képviselteti magát, amely a jövőben is megfelelő feladatellátást biztosíthat. Szintén megfontolásra érdemes az ezen a területen jelentkező súlyponti problémák összesítése és az OKÉT napirendjére történő tűzésének javaslata, valamint a közszféra problémáinak tematikus napok keretében történő megvitatása. 4. . A LIGA Szakszervezetek jövőbeni működése, céljai Szervezeti alapműködés: a meglévő vagyonelemek működtetésével illetve felhasználásával egy olyan fenntartható finanszírozási modell kialakítása szükséges, amelynek révén az állami forrásoktól való függőségi helyzet mérsékelhető, hiszen a költségvetési forrásoknak való kiszolgáltatottság egyben a kormánynak való kiszolgáltatottságot is jelentheti, amely a legfőbb akadálya a függetlenségnek és a valódi érdekvédelmi munkának.
9
Erre az előzetes lépések az elmúlt két és fél hónapban megtörténtek (a 10-12 éve kihasználatlanul álló és eladatlan zalaegerszegi ingatlan értékesítése, a vételár első részletének átutalása, a teljes vételár rövid időn belüli kiegyenlítése, amely az állami támogatások biztosítása mellett a működés anyagi alapjait jelentheti). A biztos bevételi forrásokra támaszkodó finanszírozás mellett meg kell teremteni a leghatékonyabb szervezeti struktúrát, amely a magas szintű szakértői munkát helyezi előtérbe és leképezi a tagszervezeti valamint a konföderáció feladatellátásból adódó igényeit. A területi referensi hálózatnak a tagjainknak végzett érdekvédelmi tevékenységben még nagyobb szerepet kell szánni, további feladatokkal kell bővíteni a munkájukat (szakmai segítségnyújtás; tanácsadás; KSZ kötések elősegítése; szakmai felkészítések, előadások, tájékoztatók tartása; szervezet alapítási és fenntartási támogatás; tagtoborzás és tagmegtartás). A versenyszférában való tagszervezés prioritásainak meghatározásakor legfontosabb szempontként a szűkös anyagi lehetőségeket kell figyelembe venni, ezért olyan ágazatokra kell kiemelt figyelmet fordítani,
amelyek országos
jelentőségűek, ahol az érdekvédelmi munka a leginkább sikerrel kecsegtet és esetleg kommunikációs szempontból is ösztönző erővel hatnak. Az érdekvédelmi szolgáltatások területén a munkajogi tevékenységekbe a jogász végzettségű referensek fokozottabb bevonása szükséges és a munkavédelmi szakértői tevékenységet is újra, mielőbb meg kell kezdeni. Meg kell kezdeni a tárgyalásokat annak érdekében, hogy a megszűnt fogyasztóvédelmi szolgáltatást ismételten
folytatni
lehessen,
a
kommunikációs
csatornáinkon
ennek
a
tevékenységnek is figyelmet kell szentelni. Az érdekvédelmi tagszervezeti törekvések hatékonyabb becsatornázása érdekében a versenyszférás és a közszolgálati munkabizottságok tevékenységét erősíteni kell a tagszervezetek tisztségviselőinek jelentősebb bevonásával, akár a munkabizottságok üléseinek vidéki helyszíneken való megtartásával. A munkabizottságok aktivitásának növelésével a LIGA Szakszervezetek a makroszintű érdekvédelmi munkáját is jelentősen segítheti. Aktívan támogatni kell személyes részvétellel is a tagszervezetek napi munkáját, erősíteni kell a tárgyalási pozícióikat a helyi munkáltatókkal.
10
A tagszervezeteinkkel való kommunikáció terén a kapcsolatokat – a jelentkező igényeknek megfelelve – élőbbé kell tenni. Hírlevél útján is el kell jutnunk tagszervezeteinkhez, amelyben nem csak a szervezeteket, de az egyes tagokat érintő témákat is szerepeltetni kell. Így juthat el a LIGA Szakszervezetek a tagszervezet révén
az egyes munkavállalóhoz is, közvetett
módon.
Folyamatossá
és
rendszeressé kell tenni a regionális találkozókat, tekintettel arra, hogy egy-egy ilyen eseményen bármely érdeklődő tag részt vehet, és ott szabadon kérdezhet, véleményt nyilváníthat akár az elnökség, akár az elnök munkájával kapcsolatban. Meg kell hirdetni az ún. „nyitott ház” programot (a korábbi művelődési házi rendszer mintájára), melynek keretében az arra igényt formáló szervezetek képviselői, tagjai véleményt cserélhetnek, gondolatokat, javaslatokat fogalmazhatnak, dolgozhatnak ki közösen. Vissza kell állítani a szakszervezet jó értelemben vett közösségformáló és megtartó erejét. Utóbbit segíthetik elő azok a közös rendezvények /családi napok/ is, amelyeket a tagszervezetek többsége nagy sikerrel rendez meg évek óta, és amely konföderációs szinten eddig még nem nyert teret. A tagok részére nyújtandó egyéb szolgáltatások területén: tovább kell bővíteni a kedvező igénybevételi feltételeket nyújtó szerződések számát, népszerűsíteni kell a tagság körében, meg kell teremteni a lehetőségek közvetlen elérhetőségének lehetőségét (tagkártya) és folyamatos tájékoztatást kell nyújtani A szakszervezetek több szempontból is előnytelen társadalmi megítélésén mielőbb változatni szükséges: egy professzionális, proaktív, szakmailag megalapozott javaslatokat felmutató konföderáció képét kell kialakítani, alkalmazva minden lehetséges kommunikációs csatornát: sajtótájékoztató, villámakció (flash mob), honlap, hírlevél, közösségi média felületek révén. A megjelenések számát jelentősen növelni kell. Pozitív üzeneteket megfogalmazva magunkara kell irányítani a sajtó figyelmét annak érdekében, hogy az állampolgárokban előnyösebb szakszervezetkép
alakuljon
ki
és
a
„szakszervezet”
elnevezés
egybeforrjon
a
LIGA
Szakszervezetekkel. A
nemzetközi
alárendelni.
A
tevékenységünket
külföldi
utak,
a
konferenciák,
tagszervezeti tréningek
igényeknek során
kell
megszerzett
tapasztalatokat, egyben a részvétel lehetőségét is át kell adni a tagszervezeteink tisztségviselőinek, tagjainak.
11
Ez utóbbi területen a megváltozott szemléletmód már az elmúlt hónapokban is jelentkezett, hiszen a nemzetközi projektek külföldi rendezvényein történő részvétel lehetőségét minden esetben meghirdettük tagszervezeteink körében. A megszerzett tudást oktatási tematikákban megjelenítve széles körben meg kell osztani. Mindezekből következik, hogy a nemzetközi konferenciákon való részvételről szóló döntések alkalmával a legfőbb szempontnak az ott megszerezhető tudás, tapasztalat hazai hasznosíthatóságának kell lennie. A munkavállalói célcsoportjainkat tekintve kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatal felnőttekre (18-26 év), tekintettel arra, hogy ezen korcsoport a legkevésbé tudatos munkavállaló, egyben a leginkább kiszolgáltatott is a munkaerő-piacon. Kommunikációs csatornáinkon is nagyobb figyelmet kell szentelni ennek a korcsoportnak, érdeklődéseiknek megfelelő témákat kibontva. Tagszervezeti tisztségviselőink részére folytatni kell a közkedvelt oktatási programokat a LIGA Akadémia Alapítvány bevonásával. Az oktatási programok esetében lényeges az egymásra épülő modulok kialakítása, valamint a személyes ismeretátadás mellett a tananyagok és a segédanyagok biztosítása a résztvevők számára. Meg kell teremteni az elektronikus úton is elérhető és a napi szakszervezeti munkát támogató, segítő kiadványok rendszerét. Az Alapítvány tevékenységének bővítési lehetőségeit meg kell vizsgálni, különös tekintettel a fellelhető pályázati források igénybevételére. Mind a nemzetközi szintéren, mind a szakszervezetek számára szűkösen rendelkezésre álló hazai források körében élni kell a pályázatok adta lehetőségekkel, ezzel is fokozva a szociális partnerekkel való együttműködést. Tagszervezeteinket és azok tagságát is folyamatosan tájékoztatni kell a pályázati lehetőségekről, ideértve azokat a kiírásokat is, amelyeket tagjaink természetes személyként vehetnek igénybe (pl. energetikai pályázatok). A pályázati munkatárs feladatát képezi a szakmai segítségnyújtás mellett a tagszervezetek részére megküldendő tájékoztató anyagok kidolgozás is, amelyben közérthető összefoglalást adja a rendelkezésre álló lehetőségeknek. Nemzetközi (Európai Bizottság) forrás bevonásával is biztosítani kell a társadalmi párbeszéd céljainak minél teljesebb kibontakozását, olyan módon, hogy az közvetlenül is szolgálja – hozzáadott értékként- a tagszerveztek munkáját.
12
A fenti gondolatok megvalósításához egy ember nem elegendő, ehhez a teljes szervezeti vezetésre, a testületek, a munkaszervezet tagjaira és legfőképpen a tagszervezetek tagságára van szükség. Minden további lépés a jövőt alakítja, amely nem lehet teljes a múlt értékeinek elismerése, megőrzése, egyben a tapasztalatok leszűrése nélkül. Ezekhez a lépésekhez kívánok a LIGA Szakszervezeteknek, magunknak kitartást és a közös munkába vetett hitet. Budapest, 2016. május 02.
13
