Gyakorlati javaslatok a szociális városrehabilitáció megvalósításához Városfejlesztés 2.1 Szakmai Fórum 2016. június 7., Budapest Kullmann Ádám, Somogyi Eszter Városkutatás Kft.
Szociális városrehabilitáció indokoltsága Miért ne csináljuk? – Miért foglalkozzunk vele? – Működik? Használ vagy épp árt? – Mit szól hozzá a többség?
2
3
Szociális városrehabilitáció indokoltsága Miért csináljuk mégis? – Miért foglalkozzunk vele? • Növekvő szegregáció – Jelenleg 800 település 1.600 szegregátumában 300.000 ember, – Sikeres iskolai teljesítés és a foglalkoztatás feltételei?
• Széttartó foglalkoztatási helyzet • A negatív spirálokat, ördögi köröket meg kell törni – az emberek és a településrészek szintjén is
– Működik? Használ vagy épp árt? • Ld. nemzetközi és hazai példák • Valós dilemmák
– Mit szól hozzá a többség? • Ld. nemzetközi és hazai példák 4
Nemzetközi és hazai példák I. Egyesült Államok – „Moving to Opportunity” – 1994-98 – 4.600 család (alacsony keresetű, főként fekete vagy latin, apa nélküli) – Pénzügyi támogatás – 20 évvel később: a kisebb gyerekek helyzete sokat javult, 31%-kal jobban keresnek, stabilabb a házasságuk, stb.
5
Nemzetközi és hazai példák II. Spanyolország, Madrid – „Instituto de Realojamiento e Integracion Social” (IRIS) – 1999-től a mai napig (17 éve) – 1.700 család (alacsony keresetű, főként roma ill. bevándorló) – Pénzügyi támogatás és min. 3 év szociális munka – A gyerekek helyzete javult, pl. 12%-kal kevesebben ismételtek évet, később házasodtak, később született az első gyerekük, stb. 6
Nemzetközi és hazai példák III. Pécs – – – – – – – – –
TÁMOP 5.3.6-11, TIOP 3.2.3.A-13, DDOP 4.1.2.B-13 Önkormányzat, Máltai Szeretetszolgálat, más partnerek A város 8 szegregátuma közül 4 helyzetét javították Mindegyik szegregátumon belül a legrosszabb helyzeteket szüntették meg Egy kis, periférikus szegregátumot teljesen felszámoltak 85 lakást felújítottak, 35 lakást vásároltak, 30 lakást megszüntettek Foglalkoztatásra fókuszáltak Választási időszakban, a konfliktusokat kezelve „Ez történik, ha egy politikus mer bátor lenni…” (Heti Válasz, 2016.5.19.)
7
http://www.worldbank.org/en/news/video/2016/05/19/integrated-social-rehabilitationproject-hungary
8
Program célja (felhívás szerint) Szegregált, szegregációval veszélyeztetett területek • Közösségi és egyéni szintű társadalmi integráció • Életlehetőségek javítása • Szolgáltatások elérhetővé válása • Városi területek gazdasági – fizikai integrációja Különbség korábbi programhoz képest: • Korábbinál leromlottabb területekre fókuszál • Az ott élő emberek problémáira kell megoldást keresni elsődlegesen
9
Komplexitás biztosítása • Integráció biztosítása érdekében öt területen szükséges előrelépés: – – – – –
Képzettség, oktatás Foglalkoztatás Egészségi állapot Szocializációs képességek/közösségfejlesztés/ közösségi aktivitás Lakhatás biztonságának és lakhatási körülmények javítása
• Forrás korlátozott, mindegyik területen a szükséges beavatkozások teljes köre nem valósíthatók meg a projekt keretében más fejlesztésekkel összhang megteremtése szükséges • Fő kérdés: sikerül-e hosszú távon is érvényesülő változások elindítása egyéni és közösségi szinten – ez a projekt, nem fogja teljesen megoldani a problémákat –további beavatkozásokat igényel majd önkormányzat részéről (fenntartás/ hosszabb távú stratégia) – Közösség és egyének érdekeltségét meg kell teremteni a változásban: valós lehetőségek nyújtása
10
Képzettség, oktatás, foglalkoztatás terén • Kulcskérdés: foglalkoztatás és jövedelmi szint emelése nélkül az integráció nem megvalósítható – lakhatás fenntartásához is nélkülözhetetlen (egyéni fejlesztési tervek) • Hosszú távú változás: gyerekek, fiatalok képzettségének javítása, személyes minták/példák nyújtása életkarrier lehetőségek • Felnőttek esetében képzettség és foglalkoztatás javítása – tapasztalatok szerint itt kisebb mozgástér, közmunkának nagyobb szerepe lehet elsődleges munkaerőpiac mellett • Egészségi állapot javítása: fizikai, mentális és szenvedélybetegségek csökkentése, egészséges életmód kialakítását, szemléletváltozást segítő programok
11
Közösségfejlesztés • Célja a közösség belső erőforrások mobilizálása • Fontos eszköze az egyéni bevonásnak és aktivizálásnak, kisebb célcsoportok meghatározása • Közösségi tervezés működtetése: szoft programok, és lakhatási, közösségi célú beavatkozásoknál is – a részvétel feltételrendszerének kialakításában az érintettek is részt vesznek nagyobb lesz az elköteleződésük • közösségi akciók projekt külső, helyi társadalom általi elfogadottsága • Érdemes külön közösségfejlesztőt alkalmazni • Megfelelő közösségi terek – racionalizálás • Egyéb fejlesztési programok: más, városi szintű közösségfejlesztési programokba akcióterületi célcsoport bevonása külső kapcsolatok és elfogadottság erősítése
12
Beavatkozás célja
Beavatkozás projektben
Beavatkozás egyéb fejlesztési program révén
Gyerekek, fiatalok iskolai Motivációt felkeltő programok, teljesítményének javítása, tovább szabadidős, bevonást segítő tanulás segítése, „szakma” programok, korrepetálás, megszerzése
EFOP/VEKOP: Tanoda programok, BK Gyerekház, Integrált térségi Gyerekprogramok, ösztöndíj programok, ifjúsági programok
Felnőttek képzettségének növelése
alapkompetenciát fejlesztő programok
TOP/VEKKOP, GINOP, EFOP: iskola befejezését biztosító, OKJ-s végzettséget adó képzések
Fiatalok, felnőttek munkába állásának segítése
intenzív kapcsolat kiépítése munkáltatókkal, foglalkoztatási mentorálás
TOP, GINOP: Foglalkoztatás támogatása
Egészségi állapot javítása
Szűrések, életmód programok, prevenciós programok, szolgáltatásba való eljuttatás
EFOP/VEKOP: egészségfejlesztést célzó programok, ártalomcsökkentő programok
Helyi közösségfejlesztés
Közösségi tervezés, közösségi akciók, bűnmegelőzés
EFOP, TOP/VEKOP: helyi közösségfejlesztési, család és ifjúság aktívabb társadalmi részvételét célzó programok
13
Partneri kör Alapellátás és plusz szolgáltatást nyújtó szervezetekkel együttműködés: • Érintett oktatási intézmények (óvoda, általános iskola, középiskolák) • Kormányhivatal foglalkoztatási osztálya • Helyi közfoglalkoztatás szervező szervezet • Védőnők, házi orvosok stb. • Civil, egyházi szervezetek (nem formális oktatás, képzések, prevenció, ártalomcsökkentő programok)
14
Lakhatással kapcsolatos beavatkozások I. • Alapvető probléma lakhatási helyzet bizonytalansága: – Eladósodottság mértéke jelentős (gyakran alacsony komfortfokozat ellenére is) – Jogcímnélküliek száma magas – Illegális áramvételezés
• • • •
Projekt szociális munkát ad alapvetően a lakhatási helyzet stabilizálásához: háztartás gazdálkodás, jövedelem növelésefoglalkoztatásba segítés Adósságok törlesztésének támogatása helyi önkormányzati segélyezés keretében (önkormányzatonként nagyon különböző) Adósságkezelés egyik alapelve: elsődleges cél folyóköltségek fizetése, a felett vállalható törlesztő részletek Közműszolgáltatókkal való együttműködés adósságok rendezésére: eljárásrendre megállapodás – – –
részletfizetés (időtáv adósság nagysága szerint) Teljesítés esetén büntetések, kamatok elengedése kártyásmérőórák
15
Lakhatással kapcsolatos beavatkozások II. • Jogcímnélküli helyzetek rendezése – Önkormányzati bérlakások: lakbértartozásokra részletfizetés + támogatás, – Önkormányzati lakbérrendelet alakítása: aki kooperál és megkezdi adósságának fizetését megállapodás szerint azzal szerződés kötése – Magántulajdonú lakások: Földhivatali bejegyzés (vadtelepek)
• Egyensúly: lakhatás minőségének növelése és fenntarthatóságának biztosítása – Felszámolás vs. Felújítás, szegregáció lazítása – Rehabilitációnál: Felújításnál komfortfokozat, lakásnagyság növelése, energiahatékonyság figyelembe vétele lakáskiadási oldalról – Mobilizálás: lakástípus figyelembe vétele (egyéni igények)
• Lakhatás fenntartása – projekt kockázatának csökkentése: – Önkormányzati lakásállomány: lakbérek megfizethetősége, bár minőség javul, de lakbérek alacsonyan tartása – rendelet alakítás – Lakásfenntartási támogatás – Családok felkészítése változásra (finanszírozási képesség, szemléletbeli, tudásbeli) – Családok szoros követése: mobilizált és helyben maradók is – Hosszabb távú szociális munka, forrás biztosítása (saját forrás, pályázati)
16
Projekt hossza • Társadalmi integráció hosszú távú folyamat, ezért a beavatkozások hosszának növelése a sikeresség alapfeltétele • Jelenleg 3-5 éves projektek lehetségesek – ez eddigi 1,5-2 éves projektekhez képest, pozitívum • Korlátozó tényezők: – – – –
Forrás nagysága korlátozott Projektmenedzsment megengedett költsége nagyon alacsony Projektek lecsengetése kérdéses (egyéni fejlesztési tervek) Lakhatási beavatkozások határideje 2018.10.31. (TOP) – ezelőtt kell megkezdeni szociális munkát – 2019 őszi önkormányzati választások
• Hosszabb projektek biztosítása: – Projektmenedzsment költség: hard beavatkozások – magasabb összeg, utána saját forrásból érdemes kiegészíteni (100% támogatású projekt) – Egyéni fejlesztési tervek teljesítésének ütemezése: egyes emberek esetén hamarabb teljesíthető, – Folyamatos csökkentése programelemeknek 3 év után, alapszintű szociális munka, 17 közösségfejlesztés fenntartása
Következtetések a helyi fejlesztés és ágazati politika alakítása tekintetében • Fejlesztések integrált tervezése szükséges – fejlesztések tényleges összehangolása, célcsoport belépésének biztosítása más programokba • Helyi politikák igazítása a komplex program célcsoportjának igényeihez integráció magasabb kockázatának csökkentése, részvételre ösztönzés • Szervezeti szinten – intenzív és valós kooperáció érintett szervezetek között! • Saját források: projekt kiegészítéseként, fenntartás
18
Köszönjük a figyelmet! Kullmann Ádám, Somogyi Eszter
[email protected] [email protected]
19
