Értékelemzési javaslatok A könyv legutolsó fejezeteként olyan javaslatokat szeretnék megmutatni, melyekre remélhetőleg nem mondják, hogy „ezért kellett hívni tanácsadót?”. Hogy miért különlegesek számunkra? Véleményünk szerint azért, mert valószínűleg nem jöttek volna felszínre, ha nem a funkcionális gondolkodással, és nem egy komoly szakértői tudást reprezentáló teammel dolgoztunk volna. A példák elég régiek ahhoz, hogy bemutatásuk ne jelentsen a megbízóknak üzleti kockázatot. Ennek ellenére a konkrét műszaki megoldásokat, környezetét, körülményeit csak oly mértékben fogjuk ismertetni, mellyel a lényeg már megérthető. Sajnos sok-sok hasonlóan tanulságos példát nincs módunk még bemutatni. Egyrészt magánvállalkozásoknál születtek, másrészt hiába hoztak sok-sok pénzt az országnak, még nem lehetnek publikusak. Ez a fejezet olyasvalami, mintha megnéznék egy foci világbajnokság összefoglalóját. Nem látják a gólok közötti, 90 percig tartó erőfeszítést, az izzadtságot, a sok évtizeden át tartó, akár napi több edzést, a sérüléseket, a szerencsét, a kapufákat, egy csapaton belül a belső konfliktusokat. Csak a szépet tapasztalják meg! Ez azonban ne tévessze meg Önöket. Ezekért a javaslatokért (is) meg kellett küzdeni, sok-sok ötletet kellett kitalálni, körbejárni, és egyszercsak bevillant… Nos, lássuk az értékelemzés eredményeit, azaz a JAVASLATOKAT! 1. Automata mosógép 1.1. Tengelycsap A mosógép dobját tartó tengelycsap tömör, KO 16 (igen kemény, korrózióálló) anyagból készült (lásd a következő képet). Önök is ismerik Miles azon tanácsát, miszerint: „Bontsuk alkotóelemeire, találjunk fel hozzá valami újat, tökéletesítsük!”. Fogadjuk meg tanácsát! A tengely 3 kisebb egységre bontható:
1
A legfelső rész alapfunkciója: egy ráerősített ékszíjtárcsát kell tudni elfordítania, tehát e rész funkciója: • Nyomatékot továbbít • Helyzetben tart A középső rész egy gumi szimmering gyűrűvel érintkezve megakadályozza, hogy a mosótérben lévő víz kifolyjon a tengely mentén. A funkció: • Koptatóhatásnak ellenáll • Elfordulást lehetővé tesz Az alsó rész két gördülőcsapágyon keresztül a dobot tartja a helyzetében, ill. a dob elfordulását teszi lehetővé. Funkciói: • Alátámasztás biztosít • Helyzetben tart • Elfordulást lehetővé tesz 1. ábra: Automata mosógép tengelycsap, értékelemzés előtti változat
És persze vannak az alkatrésznek általános funkciói, melyet az egész tengelyen biztosítani szükséges. Ilyenek pl.: • Dinamikus hatásokat elvisel (kb. 500 kp) • Vegyi hatásoknak ellenáll. A team azért vette górcső alá az alkatrészt, mert a kicsi ébredő feszültség (δhmax = 5,6 kp/mm2) nem igényelt ilyen jó minőségű anyagot a teljes tengelyhosszban. Az igen kemény anyag nagyon megnehezítette a gyártást is, mivel az automata esztergákon igen gyakran kellett a kést cserélni. Javaslatunk az volt, hogy csak ott alkalmazzunk KO 16-os anyagot, ahol arra feltétlenül szükség volt, azaz csak a szimmering gyűrű alatt. Az elemzés után az alábbi javaslat született: a tengelycsap anyaga alumínium ötvözet legyen, ami a szimmering alatt, tehát az érintkező felületen rozsdamentes gyűrűvel van ellátva. Ezzel a megoldással a gyártás is leegyszerűsödött, mert nem tömör rúdanyagból kellett kiesztergálni a tengelyt, hanem „csak” egy KO csőből kellett leszúrni a gyűrűt, és ezt behelyezve a fröccsszerszámba, alumíniummal megfröccsenteni. 2. ábra: Automata mosógép, tengelycsap, értékelemzés utáni változat
A javasolt megoldás bevezetése 50% költségcsökkentést eredményezett.
2
1.2. Leeresztő tömlő Az értékelemzés előtt az ún. leeresztő tömlő gumiból készült, kb. 5 mm vastag fallal, és tőkés importból kellett beszerezni. Ennek oka: akkoriban még nem tudtak úgy alakra vulkanizálni egy gumi alkatrészt, hogy az ne színeződött volna el; ez viszont esztétikailag nem volt elfogadható. A team azért vizsgálta meg ezt az alkatrészt, mert örökös problémát jelentett, hogy a felhasználók rövidnek tartották a szállított 2 m-es hosszt, viszont a gyártó vállalat az alkatrészt tőkés import volta miatt nem is gondolhatott hosszabb leeresztő tömlő alkalmazására. Mivel a cég több 10.000 db automata mosógépet gyártott ebben az időszakban, több újítás is érkezett az alkatrész olcsóbbá tételére. Ezek visszatérő vonása az volt, hogy csökkentsük a cső falvastagságát. Igenám, de ez az ún. lehúzó erő1 csökkenését is magával vonta. 3. ábra: Leeresztő tömlő, értékelemzés előtt
Csakhogy ezzel megnő annak a veszélye, hogy a leeresztő tömlő kiugrik a helyéről. Ennek pedig biztosan jól ismerik a következményét: eláztatja a gép a fürdőszobát, ill. az alatta lévő lakásokat. Természetesen a vállalat rendre elutasította ezeket az újításokat. De mik is ennek az alkatrésznek a funkciói? Az értékelemző team szerint: • • • •
Oldatot elvezet Rögzítést biztosít Hőhatást elvisel Vegyi hatásokat elvisel, stb.
Külön ötleteltünk ezek után az alapfunkciókra (kékkel jelöltük). Az „oldatot elvezet” funkcióra feltárt ötletsorozatból (mintegy 30 ötlet!) a polipropilén gégecső maradt állva, mert ez az eredeti bekerülési költség mintegy 5%-ért teljesítette ugyanazt a funkciót. Ezt követően a rögzítést biztosít funkcióra már „csak” azt a változatot kellett megtalálni, hogy miként lehet ezt pl. egy kád szélén tartani. A sok-sok ötlet közül az a változat volt a legizgalmasabb, mely szerint egy darab kemény, rozsdamentes drótot kellene belehelyezni a csőbe, és ez már megtartaná a szükséges alakzatot. Igenám, de ez sajnos a görbület két végén a cső külső palástját megsérthetné. Ekkor merült fel az az ötlet, hogy ne drót legyen, hanem egy 5-10 mm széles lemez, ez már nem szúrná ki belülről a csövet. Ilyen szempontból ez jó is lehetett volna, de így a víz továbbításának állt volna belül útjába a szalagacél. Következő, egyben utolsó, és számunkra már megfelelő változat az lett, hogy kívülre tegyük az acél szalagot. Utána rájöttünk, hogy nem szükséges drága, korrózióálló fém anyagot felhasználnunk – jó lesz számunkra a műanyag is. Nem részletezem a feltalálási folyamatot. Ma már mindenki számára ismert megoldást találtunk ki:
1
Lehúzó erő: az az erőnagyság, ami pl. egy kád széléről a gumitömlőt – kiakasztás nélkül – lefelé húzva fellép
3
A javaslat által elért eredmények: • • • •
70%-os költség-megtakarítás. Tőkés import kiváltás Áremelés nélkül lehetett 3 m hosszúságú leeresztő tömlőt alkalmazni A falhoz való rögzítést változatosabb módon is meg lehetett oldani.
Az ötletet azóta talán a világ minden mosóill., mosogatógép gyártója alkalmazza.
4. ábra: Leeresztő tömlő, az értékelemzés utáni változat
1.3. Hideg- és melegvíz bevezetése Az értékelemzés előtt az automata mosógépbe az alábbi 3 alkatrésszel (1 db bevezető ill. 2 db alakra vulkanizált gumicső) történt a hideg- és melegvíz bevezetése a mosótérbe. A fekete gumi alkatrészek jelentős költségét az okozta, hogy ezeket alakra kellett vulkanizálni, hiszen máskülönben az ilyen kis sugáron történő meghajlítás a cső „betörését”, ezzel együtt a víz szállítási képesség megszűnését eredményezte volna. Szokásos kérdésünk: mi ezen 3 alkatrész funkciója? A team véleménye szerint: • Vizet szállít • Alkatrészeket rögzít, ill. • Vízirányt vált 5. ábra: Hideg- és melegvíz bevezetése, értékelemzés előtt
4
Amikor a teamülésen elhangzott a piros színnel jelölt funkció, abban a pillanatban meg is találtuk a megoldást, azaz hogy vigyük át a „vízirányt vált” funkciót a műanyag darabra. Tudtuk, hogy ezzel a könyökös bevezetőnek nevezett alkatrész egy kicsit drágább lesz (lásd a mellékelt ábrán a zöld alkatrészt), és új fröccsszerszámot kell majd előállítani, de a drága, alakra vulkanizált cső helyett a sima gumicső jóval kisebb költséggel előállítható. Eredmény: 60% költségcsökkenés (az új szerszám előállítási költségét is figyelembe véve). 6. ábra: Hideg- és melegvíz bevezetése, értékelemzés után
Fenti javaslatok hatása/helye jól láthatók az alábbi fényképen:
7. ábra: Az értékelemzett automata mosógép bemutatása a BNV-n
5
1.4. Leszorító gomb A mosószertartó vályút, ha Önöknek is Energomat típusú mosógépük van, jól ismerik. Felemelik a mosógép fedelét, belehelyezik a dobba ruhát, majd a mosószertartó vályút kissé elfordítva, beleszórják a mosóport. Ezt követően visszafordítják a vályút az eredeti helyzetébe, majd lezárják a fedelet, és elindítják a gépet. Az értékelemzés előtt a mosószertartó vályú mosás közbeni leszorítását az alábbi 5 alkatrésszel oldotta meg a tervező. (Az azonos alkatrészeket ugyanolyan színű nyíllal jelöltük.)
8. ábra: Automata mosógép, leszorító gomb, alulról és fölülről, az értékelemzés előtt
A piros színnel jelölt alkatrész az, mely ténylegesen leszorítja a mosószertartó vályút. Ennek ki-be történő mozgását hivatott megvezetni a világoskék színű nyíllal jelzett alkatrész. A barna nyíllal jelölt fém U alakzat egy – rózsaszín nyíllal jelölt – rugónak tart ellent, ezáltal biztosított, hogy a gép rezgése következtében se szűnjön meg a vályú elérése, tehát egy „rugalmas elmozdulást biztosít” funkció valósul meg. Azt, hogy a gomb mozgását biztosító alkatrész ne essen be a gépbe, a sárga nyíllal jelölt (japán!), három kis karmot magában foglaló alkatrész biztosítja. Mi is az alkatrész-csoport funkciója? Ugye valami olyasmi, hogy a mosás alatt nehogy beforduljon a dob felé a mosószertartó vályú, mert akkor a dob „bedarálná”. Ennek alapján a team a következőképpen határozta meg a funkciót: „mosószertartó vályút helyzetben tart”. Akkor most én kérdezem Önt: mi mindennel tudná ezt a kb. 20-25 cm hosszú, kb. 5 x 4 cm széles alkatrészt a helyzetében tartani? Ugye eszébe jut az ék, vagy egy tépőzár, vagy egy biztosítótű, vagy egy alakzat, ahova be lehet feszíteni, vagy egy súly, amit az aljára helyez, és a szükséges helyzetébe húzza, vagy egy szög, stb. Mi is ezt az utat követtük. Az egyik teamtag, kb. 20. ötletként ezt mondta: egy darab radírgumival. És elkezdte a nála lévő radírból kifaragni a következő alakzatot (persze nem lett ilyen szép (:-):
6
9. ábra: Automata mosógép, leszorító gomb, alulról és fölülről, az értékelemzés után
Ez a megoldás maradt végülis állva, és ezzel mintegy 50% költségcsökkentést lehetett elérni. E mellett jelentős előnynek mutatkozott az alkatrészek számának csökkenéséből adódó logisztikai (beszerzési, raktározási) feladatok csökkenése, ill. a japán import alkatrész kiváltása.
2. Csatorna átvezetése nyomvonalának módosítása, ill. hullámosított acélcső műtárgyon keresztül történő átvezetése Egy engedélyezési tervben egy gyorsforgalmi út két csatornát a keresztezett, ahova a terv szerint két darab – híd jellegű – műtárgyat terveztek be. A műtárgyak geometriai és becsült költség adatai: •
Az egyik műtárgy (K11 csatorna a korrekció felett) felszerkezeti hossza 13,2 m, szélessége 33,83 m, felülete 447 m2, becsült költsége (nettó 500.000 Ft/m2 fajlagos költséggel becsülve) 223 millió Ft;
•
A másik műtárgy (K1 csatorna felett) felszerkezeti hossza 14,2 m, szélessége 27,83 m, felülete 395 m2, becsült költsége (nettó 500.000 Ft/m2 fajlagos költséggel becsülve) 198 millió Ft.
A környezetet az alábbi átnézeti helyszínrajz mutatja:
7
K1 csatorna
K11 csatorna
Tervezett gyorsforgalmi út
Az átnézeti helyszínrajzon zöld színnel jelöltük a K11 csatorna tervben szereplő korrekciós nyomvonalát. Az alábbi képeken jól látszik, hogy két igen kis méretű csatorna átvezetéséről van szó, ezért a team aránytalanul magasnak tartotta a csatornák gyorsforgalmi út alatti átvezetési költségét (összesen 421 millió Ft).
A méretek érzékeltetésére: a csatornában a fénykép felvétel készítésekor a víz kb. másfél m szélességben folyt, a meder felső szélessége pedig kb. 6 m lehet. Természetesen a tervező is átgondolta a feladatot, hiszen merőlegesen kívánta keresztezni az utat, mert ez adja a legrövidebb, és ezzel együtt a legolcsóbb műtárgyat, csakhogy mi másként gondolkodtunk. Arra kerestünk választ, hogy miként lehet a "vízforgalmat keresz-
8
tez" funkciót máshogy is teljesíteni. Végülis azt javasoltuk, hogy a gyorsforgalmi úttól délre eső terület öntözővízzel történő ellátását ne a K11 csatorna jelenlegi nyomvonalán keresztül biztosítsuk, hanem a K1 csatornáról, azaz az M44 nyomvonalától délre, a gyorsforgalmi úttal párhuzamosan nyissunk egy új csatornát (K11/a) nyugati irányban (lásd az alábbi ábrán a zölddel jelölt vonalat).
K1 csatorna
Értékelemzési javaslat: Mederkorrekció – új meder
Javasoltuk továbbá, hogy vasbeton híd helyett hullámosított acél cső műtárggyal oldjuk meg a K1 csatorna átvezetését. Az értékelemző team által javasolt változattal elérhető megtakarítás mintegy 200 millió Ft volt. A javaslatot a Megrendelő elfogadta, és megtörtént a terv áttervezése.
9
3. Gőzhámozó berendezés A gőzhámozó berendezés zöldség és gyümölcsfélék nagynyomású gőzzel történő gyors és kíméletes hámozására alkalmas. A hámozandó termék először egy lapátos elevátorra kerül, és onnan gravitációs úton egy mérőszalagra, majd egy kb. 300 kg befogadóképességű hámozó edénybe. Az edény termékkel történő megtöltését követően gőzzel felfűtik. Eközben a tartály forgó mozgást végez, hogy a terméket mindenütt érje a gőz, majd egy bizonyos idejű hőntartás után a tartályt hirtelen megnyitják. A gyors nyomásesés ill. lehűlés miatt a termékről leválik a héja, melyet a tartályból történő ürítés után már könnyedén el lehet távolítani.
Gőzhámozó berendezés anyagbeadás
gőz expanziós tartály
csatlakozás NÁ80
automata mérleg
Műszaki adatok: Teljesítmény: 7-15 t/óra Ciklusidő: 0,3-3 min Tartály térf.: 0,7 m3 Névl. töltet: 300 kg Vill. telj. igény: 4,5 kW Max. termény ∅: 300mm Funkciók: M
F4 Külső réteget fellazít F41 Terméket bevezet F42 Teret zár F43 Gőzt bevezet F44 Gőzeloszlást biztosít F45 Felületen érintkeztet F46 Gőzt elvon F47 Teret nyit F48 Terményt kiürít F5 …
gőz bevezetése
váz alsó része
M
anyagkiadás
10. ábra: Gőzhámozó berendezés elvi ábrája
Az értékelemző team egyik javaslata az volt, hogy maradjon el a hámozótartály folyamatos forgó mozgatása, ugyanis a forgásra csak azért van szükség, hogy a gőz mindenhova bejusson a tartályban lévő anyaghalmaz belsejébe, és így fejtse ki a termék teljes felületén a gőz hámozó hatását. Ezt a funkciót azonban a tartály úgy is el tudja látni, ha nem folyamatosan forog, hanem pl. egy kört előre tesz meg, egyet meg hátra, azaz billeg. Ennek a módosításnak azért volt jelentősége, mert ezzel ki lehetett váltani egy drága (tőkés) import alkatrészt, az ún. forgólevegő bevezetőt, ugyanis a billegő tartályhoz egyszerű flexibilis pneumatikus tömlővel is oda lehetett vezetni a sűrített levegőt, ill. gőzt! A billegést is egyszerűen meg lehetett oldani, két végállás-kapcsoló közbeiktatásával, a hatás pedig változatlan maradt. A javaslat elfogadásával ezt a funkciót az eredeti költség 5,5%-ával lehetett teljesíteni!!
10
4. Műtárgyak szélességi méretének módosítása a földúti átvezetéseknél Egyik gyorsforgalmi utunk egy mintegy 60 km-es szakaszán több mint 10 műtárgy vezet át földút és dűlőúti keresztezésnél. Ezek becsült nettó összköltsége eléri a több Mrd Ft-ot. A műtárgyak tervezett szélességi mérete több mint 8,5 m. A földutak ill. a dűlőutak szélességi méretét az indokolja, hogy bár a földutakon az átlagos szélesség kb. 3-4 m, de ha a műtárgyon egy kombájn úgy akar áthaladni, hogy rajta van a vágóasztal, akkor arra is legyen lehetősége. A 6 m szélességű vágóasztal mellett még kb. 11 m-t hagynak el – biztonsági okok miatt – az út mellett, hogy a kormányzási hibákat is korrigálni lehessen. A híd szélességéhez még hozzáadódnak különböző szerkezeti részek (kettős vezetőkorlát, BV védelmek, burkolatszivárgók), így adódik ki a teljes hídszélesség. Az értékelemző team aránytalanul nagynak érezte az évi néhány, esetleg vágóasztallal felszerelt kombájn áthaladása miatt a műtárgyak egyenként nettó kb. 2-300 millió Ft költségét. A team részletes vizsgálatokba kezdett. A kutatás eredménye: a pár évtizeddel ezelőtt gyártott kombájnok fix vágóasztala 3-4 m szélességű. Az utóbbi évtizedekben gyártott kombájnok vágóasztala 5-6 m szélességű (sőt, elérheti akár a 9 m-t is), de ezen kombájnok ún. vágóasztal kocsival vannak felszerelve, amivel (mint egy utánfutóval) a munkavégzés helyszínére lehet szállítani a vágóasztalt. A vágóasztal fel- és leszerelése kb. 10-10 percet vesz igénybe. A kombájnosoktól kapott tájékoztatás szerint általában a vágóasztal-kocsin szállítják ki a vágóasztalt a földekre, mivel így egyrészt nem akadályozzák a közúti forgalmat, másrészt jelentősen nagyobb sebességgel tudnak közlekedni. Nagyon ritkán fordul elő, és csak nagyon kis távolságokra (1-2 km), hogy a kombájnos a két tábla között fenntartja a vágóasztalát, és úgy közlekedik.
11. ábra: Kombájn vágóasztal-szállító kocsik
A kombájnosok tájékoztatása szerint a vágóasztal emelési magasságát úgy tervezték meg, hogy a szalag védőkorlátok magassági méretét meghaladja. (Ezt az információt a team szerint még külön le kell ellenőrizni.) Szerintük nem okoz gondot, ha a műtárgy pályaszélessége 4-4,5 m lenne, hiszen a hátsó kerekek által elfoglalt szélesség általában 3-3,5 m. Kérdésünkre, hogy szerintük a műtárgyak pályaszélessége mennyivel haladja meg a kerekeik szélességét, volt, aki 10-10 cm-t említett, de a fél-fél m-t mindegyikük biztonságosan elegendőnek tartott. A teamtagok kérdésére, miszerint mit csinálnak akkor, ha éppen fel van szerelve a vágóasztal, és szembetalálkoznak egy másik ugyanígy felszerelt kombájnnal, tehát hogy miként kerülik ki egymást, az volt a válasz, hogy „Soha nem találkozunk másik kombájnnal. Én reggel
11
erre a földre megyek ki, ő meg egy másikra, és este én erről a földről jövök befelé, ő meg arról.” Az értékelemzési vizsgálattal egyidőben Németországban felkerestünk két földúti átvezetés céljára épített műtárgyat. A helyszín: Müncheni körgyűrű (2x3 sáv + leállósáv), észak-nyugati szakasz.
12. ábra: Földúti átvezetések a müncheni körgyűrű észak-nyugati szakaszán
Mindkét műtárgy pályaszélessége 4,5 m! Mivel az értékelemzési munka átfutási ideje nem engedte meg, hogy olyan számosságban kérdezzünk meg kombájnosokat, ill. keressünk meg kombájn gyártókat/kereskedőket, akik konkrét geometriai méretekre vonatkozó információkkal rendelkeznének, azt javasoltuk, hogy a megrendelő kutattassa meg, hogy indokolt-e a 7,5 m-es pályaszélesség ezeken az igen kis forgalmú műtárgyakon. A kutatási munka célja: valós igények alapján kerüljön meghatározásra a szükséges és elegendő pályaszélességi méret. Kutatási munkára azért van szükség, hogy az majd megbízhatóan feltárja a tényleges közlekedési igényeket, biztosítsa az elégséges mintavételi számot, ill. módszertant, melyek megfelelnek a reprezentativitási követelményeknek, és ebből megfelelő biztonsággal objektív következtetéseket vonhasson le a szakma. Az értékelemző team azt valószínűsítette, hogy a földúti/dűlőúti műtárgyak pályaszélessége 4,5-6 m-re csökkenthető.
12
A javaslat gazdasági hatásának érzékeltetésére egy próbaszámítást végeztünk a vizsgált szakaszra. A számítás során a jelenlegi 7,5 m-ről 6, 5, ill. 4 m-re csökkentettük a földutak átvezetésére szolgáló műtárgyak pályaszélességét, majd részletesen kiszámoltuk ezek költségvonzatait. A rendelkezésre álló adatokkal – csak a tervben foglalt gyorsforgalmi útszakaszon – fél, szélsőséges esetben akár 1 Mrd Ft megtakarítása valószínűsíthető.
5. Kezdeti csomópont módosítása (útépítési példa) A vizsgált szakaszon egy kezdőcsomópont terv szerinti kialakítása esetén egy patak újbóli keresztezésére lett volna szükség, miközben egy pár évvel a terv készítése előtt elkészült 2x2 sávos keresztmetszetű híd négy sávjából hármat a továbbiakban nem fognak használni.
13. ábra: A tervezett elválási csomópont kialakítása
A értékelemző team azt javasolta, hogy a megépült és a tervezett elkerülő utak elválási csomópontja a korábban megépített patak keresztezésén túl valósuljon meg. Ezzel szükségtelenné válik a mintegy ezer m2-es új patakhíd megépítése. Ez, valamint a kapcsolódó útépítés elmaradása összesen több mint 1 Mrd Ft megtakarítást eredményezhet. A javaslat bevezetésének hátránya, hogy az új elkerülő út, mint főirány kiemelése útépítési eszközökkel nehezebb. Emellett az elkerülő utat újra kell tervezni, amely az előkészítési időszak mintegy fél éves (de mindenesetre több hónapos) meghosszabbodását eredményezi, illetve a Megbízó részéről többlet (előkészítési) forrás biztosítását igényli.
13
6. Egyetemi csarnok 6.1. Testnevelési tanszék közlekedési folyosója Egyik nagyvárosunk egy egyetemi csarnok építését határozta el, melyet alapvetően a város közösségi terének szántak. Itt kiállításokat, hangversenyeket, kongresszusokat, egyetemi rendezvényeket (évnyitó, évzáró, bál, állásbörze, stb.) lehet rendezni, de e mellett sportrendezvények lebonyolítására is alkalmassá kellett tenni az épületet. Az edzők, testnevelő tanárok igényei közt szerepelt, hogy a szobájukból folyamatosan rá szeretnének tekinteni a sport-térre, hogy ha az egyetemi hallgatók felügyelet nélkül napközben is sportolnak, azért „ne szabaduljon el a pokol”, és ha már túl nagy a zsivaj, rájuk lehessen szólni. Az igény teljesítése érdekében a tervező olyan tanszéket alakított ki, melynél a tanszék szobáinak ablakai a küzdőtér felé nyíltak. Mint a következő oldalon lévő rajzrészleten látható, a külső fal mentén húzódó folyosó biztosította az irodák megközelíthetőségét.
14
A csarnok külső falfelülete
Közlekedési folyosó
A tanszék szobái
A tanszék szobái
A küzdőtér
14. ábra: A Testnevelési tanszék szobái ill. a közlekedési folyosó elhelyezése (értékelemzés előtti változat)
15
Ebből az elgondolásból adódóan viszont az a hátrány adódott, hogy mivel a szobákat egy közlekedési folyosón keresztül lehetett megközelíteni, ezeket csak mesterséges fénnyel lehetett megvilágítani. Az értékelemző team azt javasolta, hogy • • •
a tanszék szobáit a külső falfelület mentén helyezzék el, mivel egyrészt így megoldható a természetes fény bejutása, ill. a közvetlen szellőztetés, a közlekedési folyosó küzdőtér felöli oldalán hagyják el az ablakokat, és csak egy derékmagasságú falat építsenek, ill. ezt a folyosót egy hálóval védjék meg a felpattanó labdák ellen.
Ezzel a megoldással a tanárok– akár a becsukott szobaajtókon keresztül is - hallani fogják, ha túl nagy lesz a zsivaj a küzdőtéren, és szobájukból kilépve figyelmeztethetik a hallgatókat. A javaslat gazdasági hatása sem jelentéktelen (több millió Ft), de úgy gondoljuk, hogy a tanszék munkatársainak életminőségét biztosan emeltük. Gondolom, Ön is szívesebben dolgozna egy olyan szobában, ahova besüt a nap … A javaslatot a megrendelő elfogadta, az áttervezés megtörtént.
16
A tanszék szobái
A csarnok külső falfelülete
Közlekedési folyosó
A küzdőtér
15. ábra: A Testnevelési tanszék szobái ill. a közlekedési folyosó elhelyezése (értékelemzés utáni változat)
17
Az alábbi ábrán a megvalósult beruházás ismertetett részlete látható:
16. ábra: A tanszéki szobák előtti közlekedési folyosó, a küzdőtérről nézve
Közművezetékek elhelyezése
Ugyanezen csarnok alatt, a küzdőtér hossztengelyével párhuzamosan egy közműalagutat terveztek, mely légcsatornaként is funkcionált volna. Az értékelemző team javasolta a közműalagút elhagyását, mivel a „közműveket elvezet” funkcióra alkalmasnak tartotta a fix lelátó alatti teret is. A javaslat bevezetése közvetlenül is több tízmilliós megtakarítást eredményezett, de a legnagyobb hatása a csarnok statikai szerkezetének jelentős egyszerűsödésében, így költségcsökkenésében jelentkezett.
17. ábra: A csarnok keresztmetszeti képe
18
7. Vérvizsgálat megkérése Nem mai, de jellemző példa. Egyik kórházunkban a labor működésének tevékenységét, hatékonyságát vizsgálta meg a team. A vérvizsgálatokat az osztályokon dolgozó orvosok egy előre nyomtatott lapon kérhették meg a labortól. E nyomtatványon minden lehetséges, kb. 20-25 féle vizsgálat (süllyedés, fehérvérsejtszám, vörösvérsejtszám, vércukorszint, koleszterinszint, triglicerid, stb.) fel volt tüntetve. Ha egy orvos valamilyen vizsgálatot kért, a szükséges vizsgálat-típus mellé egy xet tett, vagy ha az összes vizsgálati eredményt kérte, akkor „egy ceruzavonással” bekeretezte az összes vizsgálat szöveges részét. Jellemzően az orvosok az utóbbi szerint jártak el, mert ez volt nekik a leggyorsabb, legegyszerűbb megoldás. Az értékelemző team, amikor azt vizsgálta, hogy az összes labor vizsgálati eredményből az adott betegségtípushoz ténylegesen mit is kellett volna a labortól megkérni, arra a következtetésre jutott, hogy általában 4-6 féle vérvizsgálati típust elegendő lett volna elvégezni a betegség beazonosításához, a beteg kezeléséhez. Amikor pedig ezt költségekben is kiszámolták, azt látták, hogy az összes vizsgálat költéségéhez képest kb. 20%-nyi költségből is megfelelő eredményre jutottak volna az osztályos orvosok. Az értékelemző team (melyben természetesen az orvosok is képviselve voltak) javaslata az volt, hogy olyan nyomtatványt készítsenek, melyen nincs előre elkészített felsorolás, hanem a kért vizsgálatokat az orvosoknak kelljen beírni. Ha pedig tényleg az összes lehetséges vizsgálati eredményre szükség van, azt is írják le, de mindenképpen indokolják meg. Az új típusú labor vizsgálati nyomtatvány bevezetésének időszakában erős ellenállás volt tapasztalható (már megint miért zúdítanak ekkora adminisztrációt az egyébként is túlterhelt orvosok nyakába?), de a kórház vezetése kiállt a team javaslata mellett. Pár hét után „beállt” az új rendszer. Az új módon történő vizsgálati kérelem hatására a labortól megkért vizsgálatok darabszáma és költsége is az eredeti költségek harmadára csökkent! 8. Pápalátogatás Talán nem is hinnék, de az 1996. szeptember 6-i pápalátogatást is értékelemzéssel szervezték. Igazából nem így indult, de az élet kikényszerítette… Tavasszal, teljesen váratlanul érte a várost, hogy augusztusban ellátogat Magyarországra a pápa, és a leendő helyszín Győr városa. A polgármester kérésére elkészült egy projektterv. Ennek sarokszámai: a látogatók várható száma mintegy 180-200 ezer fő, ezen kívül kb. 15.000 személygépkocsit és kb. 3.000 autóbuszt kell parkoltatni egy-másfél napig. A projekt tervezett költségvetése 420 mFt volt. (Az egyes tételek: parkoló 120 mFt, a közvilágítás 100 mFt, … emelvény 30 mFt.) Ezt a rendezvényt az akkori Belügyminisztérium kb. 30 mFt-tal tudta támogatni. Győr elég nagy éves költségvetéssel bírt, de 400 mFt szabad pénzeszköz nyilvánvalóan nem állt rendelkezésre e célra.
19
Mivel az önkormányzatnál már 4-5 éve rendszeresen folytattak értékelemzéses felülvizsgálatokat, most is ezt a módszertant alkalmazták a probléma megoldására. Elővették az egyes költségvetési tételeket, és funkcióelemzésnek vetették alá2. Az első legnagyobb tételt a mintegy 120 mFt-os a parkoló jelentette. De mi is a parkoló funkciója? Felületet biztosít, terhelést elvisel. Először a reptérre gondoltak, hogy ott is meg lehetne rendezni a pápalátogatást, de ez - alakzata miatt – nem felelt meg. Végülis a legolcsóbb megoldásnak egy 10 hektárnyi lucernás terület éves bérlése volt. Köztudott ugyanis, hogy a lucernának egyrészt sűrű gyökérzete van, másrészt kb. egy-két m mélyre lenyúlnak a gyökerei, így ezeken a földeken soha nincs sár. A terület gazdája is nagyon örült, mert már nem kellett attól félni, hogy pl. egy jégverés tönkreteszi a termést. Megrakott teherautókkal is végeztek kísérletet szakadó esőben, és tényleg nem akadtak el a gépjárművek. A 120 mFtos tételt 300.000 Ft-ért tudták teljesíteni! A második legnagyobb tétel, 100 mFt, a közvilágítás volt. Mi is ennek a funkciója? Területet megvilágít. Ezt először tartóoszlopokra helyezett világítótestekkel tervezték kivitelezni, de mivel ez nagyon drágának bizonyult, valaki felvetette, hogy kérjék kölcsön egy éjszakára a megyei tűzoltókocsikat, és ezek létrájára helyezzék el a lámpatesteket. A megyei tűzoltóparancsnok nagyon figyelemreméltónak tartotta az ötletet, de persze nem adta oda a kocsikat, mondván, hogy ha valahol pont azon az éjszakán tűz üt ki, és nem tudnak odamenni, abból komoly tragédia következhet be. A team újra felülvizsgálta a funkciót, és arra jöttek rá, hogy az igazi funkció nem a „Területet megvilágít”, hiszen minden gépkocsinak van saját reflektora, hanem a „Forgalmat irányít”! És erre már találtak sokkal olcsóbb megoldást. A kb. 15 cm-es kis műanyag pálcika kétféle folyadékot tartalmaz, és ha a belső ampullát összeroppantjuk, a benne lévő vegyület kb. 10 órán át világít. A botocska darabja 80 cent volt, és arra szolgált, hogy a letűzött karókon ill. a forgalom terelését végző diákok kezében segítse az autók megfelelő helyszínre terelését. Az eredeti elképzelés 100 mFt-jával szemben ez a megoldás is 300.000 Ft-ba került! Nem soroljuk tovább a funkcióelemzéssel felszínre került javaslatokat. A lényeg: a Belügyminisztérium által biztosított kereten belül meg lehetett rendezni a pápalátogatást. Ugye nem emlékszik semelyikük arra, hogy valami gond lett volna! (☺) 9. Szinttartó bukó A Paksi Atomerőmű hűtővíz ellátása – más eszközök, berendezések mellett - az ún. hidegvizes és melegvizes csatornák segítségével történik.
2
Teamvezető: Jezsó György, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Építészeti Irodavezetője
20
18. ábra: A hidegvizes és melegvizes csatorna, ill. a szinttartó bukó a melegvizes csatornán
A fenti ábra jobb oldali képén látható ún. szinttartó bukó műtárgy az elmúlt több mint két évtized alatt egy nagyon kis mértékben megsüllyedt. A süllyedés mértéke messze a megengedett mérték alatt van. Ennek ellenére a cégvezetés úgy döntött, hogy az illetékes szervezet dolgozzon ki egy intézkedési tervet a további süllyedés megakadályozására, a szinttartó bukó esetleg bekövetkező váratlan funkcióvesztésére (havária, süllyedés üzemidő előtti elérése, a műtárgy törése). (Csak megnyugtatásképpen: a …. Osztály szakértői véleménye alapján a szinttartó bukó funkcióvesztése esetén is tudnak üzemelni ….-ek beszabályozásával. A megnövekedett terhelést a csapózárak gond nélkül elviselik.) A korábbi elképzelések, • szádfalazásos megerősítés, • injektálásos megerősítés, ill. • új szinttartó bukó építés sok százmillió Ft-ba kerülne, emiatt a cégvezetés az értékelemzéses felülvizsgálat mellett döntött. Mi is lehetett a korábban vélelmezhetően megfogalmazott funkció, melyek alapján az említett megoldások merültek fel? Talán az „Objektumot helyzetben tart” és/vagy „Objektumot biztosít”. Az értékelemző team e funkciók meglétét természetesen elfogadta, de tovább is gondolta ezeket az igényelemzés, ill. a funkciócsaládfa felépítés „Hogyan?”-„Miért?” kérdéseinek segítségével. Megkereste az okot, azaz megfogalmazta a „Rezgést megszüntet” funkciót, majd ezt megint tovább bontotta a „Kiváltó okot megszüntet”, ill. a „Süllyedést okozó tényezőt megszüntet” funkciókra, és ezekre a funkciókra keresett megoldást. Az új elképzelések feltárását, átgondolását, értékelését követően a team az alábbi javaslatot tartotta a legértékesebbnek: 1. amennyiben a rekuperációs vízierőmű nem épül meg, de sor kerül az üzemidő hoszszabbításra, a szinttartó bukótól mintegy 30-50 m távolságra alakítsunk ki egy ún. GABION-os (esetleg más anyagú, pl. beton) keresztgátat. Ezzel valószínűsíthetően lelassul vagy megáll a további süllyedés, mivel a jelenlegi szinttartó bukóból lezúduló víz rázkódást keltő hatása megszűnik. 2. A szinttartó bukó és a majdani keresztgát között szakaszon a kétoldalt elhelyezkedő gátszakaszon függönyfal vízszigetelés kialakítása szükséges.
21
19. ábra: A javasolt keresztgát helye, és várható működése (Dunakiliti, fenékküszöb)
A keresztgát és a kétoldalt elhelyezkedő gátszakaszon a függönyfal vízszigetelés terveztetése és megépítése 50 - 100 mFt-ba kerülhet, ami az eredeti elképzelés költségének töredéke.
10. Számítástechnikai szoftver funkcionális követelményrendszere Egyik számítástechnikai szoftverfejlesztő cég pár évvel ezelőtt azzal keresett meg bennünket, hogy leszállított a megrendelőnek egy 80 oldalas rendszertervet, de ő azt mondta, hogy ezt egyszerűen nem érti, és vagy fogalmazzák át, vagy csináljanak vele bármit, de ő ezek alapján nem tud megrendelést adni a szoftver fejlesztésére. Most mit tegyenek? A válasz talán most itt túl egyszerűnek tűnik. Azt tanácsoltuk nekik, hogy szervezzenek meg egy a megrendelő és a szállító (szoftverfejlesztő) szakembereiből álló teamet, és közös munkával állítsák össze a szoftver funkcionális követelményrendszerét. A tanácsot megfogadták, és egy 3 napos workshopon kb. 15 fővel megszületett az eredmény, egy kb. 5 oldalas funkciócsaládfa. A megrendelő a 3. nap elteltével úgy nyilatkozott, hogy most már bátran megrendeli a szoftver fejlesztését, mert amikor majd leszállítják neki a szoftvert, nem lesz más dolga, mint hogy egyenként megnézi, teljesülnek-e a most meghatározott funkciók. Ha majd mindegyiket „kipipálta”, kifizeti a vételárat. A projekt túllendült a holtponton … Mi hozta az eredményt? A megrendelő és a szállító megtalálta azt a közös felületet, amelyet mindketten jól és azonosan értenek. És ez a funkcióban történő megfogalmazás volt. 11. Logisztikai csarnok Az egyik logisztikai park vezetése már számos raktárcsarnok építésének a tapasztalatával rendelkezett. A gazdasági válság hatására átmenetileg csökkent a kereslet az új raktárterületek bérlése iránt, így a menedzsmentnek több ideje maradt a soron következő raktárépület megtervezésére. A tervkoncepció a szokásos, zárt, dobozszerű építmény volt.
22
20. ábra: A szokásos logisztikai csarnok kialakítás
Az értékelemzési team a „megvilágítást biztosít” funkció két alfunkciójára („természetes fényt beenged”, ill. „teret megvilágít”) ötletelve jött rá, hogy még nappal is az utóbbit alkalmazzuk, holott az otthonainkban, épületeinkben ablakokat látunk, kihasználva azt a lehetőséget, hogy ebben az időszakban ez a megvilágítási mód „ingyen van”. A team javaslata az volt, hogy legalább ott, ahol a be- ill. kirakodás történik, ablakokat helyezzünk el csarnok falán. A team első reakciója az volt, hogy ez példa nélküli, egyben veszélyes ötlet lenne, hiszen így itt esetleg ellenőrizetlenül kerülnének ki anyagok a raktárból. Végül a team fix, tehát nem nyitható ablakok beépítését javasolta olyan magasságban, ahová már nem lehet felmászni, így a vagyon megóvási követelmények sem sérültek. Az ablakok beépítésének megtérülési ideje oly kedvező volt, hogy azt a menedzsment végülis befogadta. Ennek megfelelően az áttervezés megtörtént, és a csarnok így épült meg.
21. ábra: A bevilágító ablakkal megépült csarnok
23
12. Rekuperációs erőmű A Paksi Atomerőmű az Üzemidő Hosszabbítás (ÜH) projekt kapcsán ismételten előtérbe helyezte a hűtővízrendszerének melegvizes csatornájába építhető Rekuperációs Vízerőmű kérdését. A korábban elkészült tanulmányok és a különböző vizsgálatok felmérték és mérlegelték a beruházás műszaki megvalósításának lehetőségeit és azok anyag-, munka-, és költség-igényét. Talán nem felesleges leírni, hogy mit is jelent esetünkben a rekuperációs erőmű. A Paksi Atomerőmű a Dunából a hűtővizet 8-10-12 m magasra, az ún. udvartéri szintre emeli. Ennek oka: az Atomerőmű olyan magasra van építve, hogy azt egy árvíz soha ne áraszthassa el. Amikor a hűtővíz betöltötte feladatát, az ún. melegvizes csatornán kerül visszavezetésre a Dunába. Ennek a vízmennyiségnek azonban igen jelentős helyzeti és mozgási energiája van. Hogy ez az energia ne vesszen el, érdemes lenne a vízben lévő energiát hasznosítani, nevezetesen egy kis vízi erőművet ide telepíteni. Jelenleg ez az energia az ún. energiatörő műtárgyon elvész. Az energiatörő műtárgy feladata benne van a nevében, de a lényeg: ez lassítja le oly mértékben a víz sebességét, hogy ne okozzon eróziót a Duna medrében.
22. ábra: Az energiatörő műtárgy a melegvizes csatorna végén
A szöghajtóműves turbinával rendelkező erőművi egységre vonatkozó becsült beruházási költség 2008-as árszinten mintegy … Mrd Ft, a mátrix turbinával rendelkező erőművi egység … Mrd Ft volt. Az értékelemzési projektet az a tény indította el, hogy az egyik terv változat ugyan gazdaságosan megvalósítható és üzemeltethető lett volna, ill. a hitelező(k) által általában előírt feltételeket a projekt teljesítette, likviditása biztonságos volt, azonban a befektetők számára elérhető hozam nem érte volna el az iparágban elvárható minimumot. A másik terv változat, a mátrix erőműves projekt viszont már gazdaságosan sem lett volna megvalósítható. Ennek ellenére, mivel az Atomerőm vezetése szükségesnek tartotta a projekt létesítését, az értékelemzést hívta segítségül. A tanulmányokban lévő változatok az alábbi elrendezés mellett tervezték megvalósítani a rekuperációs erőművet.
24
23. ábra: A rekuperációs erőmű tervezett helye (értékelemzés előtti állapot)
Mint az ábrából látható, a melegvizes csatorna végén az új helyszínhez egy kb. 300 m hoszszú ún. felvízi csatorna vezette volna a vizet. Ez önmagában is egy jelentős tételt jelentett a költségvetésben. Az értékelemzés funkcióelemzési szakaszán, amikor ennek a csatornarésznek a funkcióját vizsgáltuk, az egyik team-tagnak feltűnt, hogy a víznek két útja lehet, 1. energiát termelünk, tehát a víz az rekuperációs erőműhöz folyik az új felvízi csatornán, vagy 2. a rekuperációs erőmű áll (pl. karbantartási időszakban), emiatt a víz a jelenlegi nyomvonalon jut el a Dunába, az energiatörő műtárgyon keresztül, de soha nem használják egyszerre a két útvonalat. Akkor miért kell két csatornarész a víz elvezetésére? A kérdésre, hogy miért van akkor két csatornarész, azt a választ kaptuk, hogy azért kell a kettő, mert csak így építhető meg, a száraz részen a rekuperációs erőmű, a régi meg megvan. Ekkor merült fel a kérdés, hogy meg lehet-e úgy építeni egy erőművet, hogy vizes környezetben történik a létesítés? És a válasz igen volt, csak nem szöghajtóműves, hanem mátrix erőművet kell beépíteni a meglévő műtárgyba, azaz az energiatörőbe. Ezek után azt javasoltuk, hogy adjunk tervezői megbízást egy - az energiatörő műtárgyra telepített - mátrix hajtóműves rekuperációs erőmű koncepcionális szintű kidolgozására!
25
24. ábra: A rekuperációs erőmű javasolt helyszíne (értékelemzés utáni változat)
Az értékelemzési munkában résztvevő tervezők végső megállapításai a következők voltak: • • •
A két funkció (energiatermelés ill. energiatörés) egy műtárgyban történő elhelyezése elvileg lehetséges. A szöghajtóműves konstrukció az energiatörőben nem helyezhető el, mert havaria esetben nem lehet megfelelő időtartamon belül kivenni. Ha tervezésnél valamilyen részleten nem bukik el a mátrix turbinás megoldás energiatörőben való elhelyezése, lényegesen olcsóbbá tehető a beruházás (a költségcsökkentés mértékét - üzleti titok lévén – nem írhatjuk le).
Az Atomerőmű vezetése ezek után megbízást adott a tervezőknek, akik elkészítették a rekuperációs erőmű új tervváltozatát.
25. ábra: A javasolt rekuperációs erőmű látványterve
26
