TÁJI ADOTTSÁGOK SZEREPE A REGIONÁLIS TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN, MARKETINGBEN A NYUGAT-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁROZÁS FEJLESZTÉSI PROGRAM PÉLDÁJÁN

Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.

TÁJI ADOTTSÁGOK SZEREPE A REGIONÁLIS TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN, MARKETINGBEN A NYUGAT-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁROZÁS FEJLESZTÉSI PROGRAM PÉLDÁJÁN Előd Réka1 - Salamin Géza2 - Bodor Ádám3 A geográfia és a marketing határán született tudományterület, a helymarketing alapkoncepciója, hogy az egyes régiók, települések, tájak vagy akár országok (földrajztudományi terminológiával egységesen „helyek”) az őket fejlesztő közösség, szervezet számára egyfajta speciális terméknek tekinthetők. E szakterület a gyakorlati alkalmazásokban is rendkívül népszerűnek és sikeresnek bizonyul, s mindinkább a különböző helyi, regionális fejlesztési programok egyik fő vonalvezető elvévé válik. Az egyes térségek termékként való értelmezése a legnyilvánvalóbban a turizmus rendszerében fogható meg. A turizmus olyan típusú szabadidős fogyasztás, mely jelentős helyváltozással jár, sőt a keresletnek fontos része a helyváltoztatás iránti igény. E migráció mozgatórugója az, hogy létezik egy kereslet a térben rendkívül differenciált kínálatra. A turisták keresletüket az egyes tájakra, régiókra, településekre támasztják, mely kereslet az attrakciók (vonzerő) és a turisztikai infrastruktúra (közlekedési lehetőségek, információszolgáltatás, szállás, stb.) irányába egyaránt megjelenik. Az attrakciót sok turisztikai célcsoport – pl. a kerékpáros turisták esetében – kiemelten a természeti táji adottságok jelentik. Munkánk egy Nyugat-Európában rendkívül dinamikusan növekvő turisztikai piacon, a kerékpáros turizmusban megjelenő helytermékkel foglalkozik. A kerékpározásból, mint sajátos közlekedési módból adódik, hogy nem egy-egy helyszínen csoportosulva, pontszerűen igényli a vonzerőket (melyeket a különböző közlekedési eszközökkel közelít meg), hanem útvonala mentén folyamatosan kellemes környezetet, látnivalókat igényel. Ebből adódóan kiemelten fontos szempont, hogy a kerékpáros útja milyen környezetben, milyen jellegű (természeti arculat, településszerkezet) tájakon, milyen arculatú településeken halad. A kerékpáros turisták számára tehát a turisztikai helytermék egyik meghatározó eleme a táji adottság. Dolgozatunk kísérletet tesz arra, hogy egy mintarégió példáján felvázolja a kerékpáros turisztikai helytermék táji komponenseit, hozzájárulva a turisztikai helytermékek feltárásának, fejlesztésének módszertanához. A marketingben széles körben elfogadott elv szerint az tekinthető terméknek, illetve fejleszthető azzá, amire jelenlegi vagy potenciális igény és kereslet van. (Kotler 1988) Munkánk első lépésében ezért a megcélzott turisztikai célcsoport táji elemekkel kapcsolatos preferenciát vizsgálja, szakirodalmi és empirikus felmérésekre alapozva.(kereslet definiálása) Második lépésben e preferenciák alapján vázoljuk a Nyugat-Dunántúli Régió táji adottságait a kerékpárturizmus szempontjából, végül kísérletet teszünk a turisztikai piacon jól pozícionálható egyedi tájtermékek megfogalmazására, (termékstratégia). A dolgozat a részletes empirikus vizsgálatok bemutatása helyett a módszertan szemléltetésére helyezi a hangsúlyt. Munkánk kísérleti jellegű, hiszen a tájföldrajz, természeti földrajz és a marketing helymarketing, turizmus ismereteit és módszereit egyaránt ötvözi egy gyakorlati regionális fejlesztési feladat megoldása során. 1

Előd Réka projektmenedzser Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ; E-mail: [email protected] 2 Salamin Géza projektmenedzser Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ 3 Bodor Ádám Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ

1

Előd Réka et al: Táji adottságok szerepe…

A tanulmány alapját képező vizsgálatokat a szerzők a Nyugat Dunántúli Kerékpáros turisztikai és életmód fejlesztési program tervező, feltáró előkészítése során végezték el. A Kerékpárral a Nyugat-Dunántúlon című programot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központja (BME TKK) 2001. január 2001. szeptember. között készítette el a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából. Kerékpárosok preferenciái, keresleti trendek A kerékpározást ma Magyarországon a különböző társadalmi csoportok eltérően ítélik meg, összességében elmondható azonban, hogy ma még csak szűk körben elismert rekreációs, közlekedési, vagy turisztikai eszköz, a többség – különösen a középkorú népesség - inkább csak egyfajta hóbortnak, a szegénység jelének, vagy egyszerűen csak kényelmetlennek és szokatlannak tartja. Nyugat-Európában ezzel szemben a szabadidő, a fizetőképes kereslet növekedése, valamint a környezettudatos gondolkodás erősödése mentén a kerékpár igen népszerűvé vált közlekedési, sport és turisztikai eszközként egyaránt. A kerékpáros a mai nyugati társadalmakban elismert partner a közlekedésben, a divatosan egészséges, környezetbarát tevékenységnek hódoló személy. Ezek alapján nem meglepő, hogy az aktív turizmuson belül is húzóágazatnak számít a kerékpározás, amely pedig önmagában is az egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai forma ma Nyugat-Európában. A kerékpárosturizmushoz kapcsolódóan a rurális tájak, és így ezzel együtt hazánk adottságai is felértékelődtek, mivel a kerékpáros-turisztikai helytermékek piacán legnagyobb keresletet az urbanizált Nyugat-európai területek, középosztálybeli polgárai támasztják. Annak érdekében, hogy valóban feltárjuk a kerékpárosok által támasztatott keresletet, először meg kellett vizsgálni az azt befolyásoló tényezőket, így a kerékpárosok preferenciáit is. A nemzetközi e témához kapcsolódó szakirodalom, tapasztalatok és hazai jelentős számú kerékpáros szervezet és egyéni kerékpáros véleménye alapján ennek kiderítése érdekében kérdőíves felmérést terveztünk meg, hajtottunk végre és értékeltünk ki. Ennek során véletlenszerű mintavétellel 100 különböző kerékpárost kérdeztünk meg az ország egész területén. A felmérés eredményeként fény derült a különböző kerékpározók preferenciáira, célpont kiválasztási szempontjaira is. Egyértelművé vált, hogy a kerékpárosok általában több féle módon is kerékpároznak ezért ezen szokásaik alapján klasztereket képeztünk (klaszteranalízis), melyeket jellemezve megkaptuk a különböző jellegzetes kerékpározó típusokat. alábbiak fogalmazhatóak meg. A továbbiakban ezen felmérés eredményeire hivatkozunk, amikor az egyes terület típusok minősítésénél az ötfokozatú (1 legrosszabb-5 legjobb) osztályzatait ismertetjük. A kerékpárosok korántsem kezelhetőek egységes csoportként. Egymástól határozottan elkülönülő, sőt gyakran egymástól teljesen elszigetelt csoportokra (falusi közlekedő kerékpárosok, városi szabadidős kerékpárosok) oszlik a jelenlegi kerékpárosok tábora. A potenciális csoportok definiálásához, illetve a különböző csoportok egymáshoz való arányainak előrejelzéséhez a hazai és főleg a nemzetközi keresleti trendek adnak segítséget A régió adottságainak minősítése során azért támaszkodunk a jelenlegi és potenciális kerékpározók preferenciáira, mert ők alkotják azokat a célcsoportokat, amelyeknek részére a régiót, mint helyterméket értékesíteni kívánjuk. A preferenciákat, fogyasztói igényeket kell tehát alapul vennünk a speciális helytermék a “Kerékpáros Régió” kifejlesztése során, melyeket a preferenciákra alapozott területminősítés jelöl ki.

2


A kerékpáros csoportok preferenciái A kerékpáros fejlesztési program akcióival megcélozni kívánt kerékpáros célcsoportokat először a legjellemzőbb cél/jelleg - motiváció kapcsolatok alapján jelöltük ki, a preferenciarendszerek felvétele is ezen csoportokra vonatkozóan készül el. A.) Közlekedő kerékpárosok csoportja Általában helyi lakosok, akik számára fontos, hogy a kerékpárutak a mindennapok során –munka, szabadidő – a leggyakrabban látogatott sűrűsödési helyek kerüljenek hálózatszerűen összekapcsolásra. Biztonságosan, kiépített kerékpárúton, a lehető legrövidebb módon, minimális erőkifejtéssel (a lehető legenyhébb lejtés) mellett kívánják céljukat elérni. Az esztétikai élmény másodlagos fontosságú számukra, az élénk domborzat pedig éppenhogy, visszatartó erőt gyakorol. A szabadidős kerékpározás is ide tartozik amennyiben a kerékpár csak eszköz valamely más tevékenység helyszínének eléréséhez („fagylaltozó kerékpárosok”). A motiváló tényezők alapján jellemzően elkülönül a városi, jórészt értelmiségi (zöld, felfedező) típusú és a falusi ill. szegény falusias városrészekből kényszerből kerékpározó csoport. Jellegzetes csoport még a hagyományosan kerékpárral közlekedő falvak lakosságának általában idősebb és gyermekkorú része. Potenciálisan növelheti a közlekedési kerékpározók számát a “zöld” és a “fitness” motiváció terjedése. Az általunk megkérdezett szabadidejükben közlekedési céllal kerékpározók 44%-a lehető legrosszabbra („1-es”) a magashegységeket, közepesre a középhegységeket, jó-közepesre a dombságokat, kitűnőre a síkságokat, legjobbra vízparti területeket értékelte a kerékpározás szempontjából. Környezetként az ártéri erdőket kitűnőre, a mezőgazdasági területeket közepesre, a fenyő ill. lombos erdőket jóra, kitűnőre értékelte ezen csoport tagjainak többsége, a városi kerékpározásról megoszlottak a vélemények. Kerékpárutakkal kapcsolatban a szabadidős kerékpárosok két eltérő végletet képviseltek vagy nagyon kedvelték, vagy nagyon gyenge minősítést kaptak, ezzel szemben preferálták a mellékutakat, erdészeti aszfalt utakat, földutakat, egyenletes ösvényeket, a sziklás terepek ellenben nem preferáltak. A munkahelyükre kerékpárral közlekedők esetében a középhegységi domborzat is leküzdhető akadályt jelent, ugyanis ötösre minősítették azt. Természetesen ez nagyban kor, edzettség és felszereltség, kerékpárminőségtől függő érték. Meglepő, hogy a kerékpárral dolgozni járók sem szeretnek a településeken belül kerékpározni, inkább az erdőket preferálnák. A kerékpárutak használatát illető vélemények erősen szórnak. Az interjúk során többször elhangzott, hogy veszélyesebbnek tartják sok helyen a kialakításból eredően a kerékpárúton haladást, mint az autókkal együtt problémás (pl. az elsőbbség megadásának kérdése). Aszfaltozott mellékutakon szívesen haladnak, de a szilárd burkolathoz ragaszkodnak. B.) Kerékpáros turisták A különböző kerékpáros csoportok közös preferenciája külterületen a változatos tájkép, látványosabb (élénk) domborzat, ahol a völgyek-hátak váltakoznak, változatos területhasználatot, ezen belül is elsősorban az erdőket, legelőket, vizeket, egyéb természetközeli tájhasználatot. E tényezők a kerékpárt csupán közlekedési eszközként használók számára is fontosak. Eltérnek azonban a preferenciák abban, hogy az út vonalvezetése mennyire kerülje vagy keresse a domborzat élénkebb formáit. A közlekedők és a “szelídebb” kirándulók egy része szívesebben kerülik az “izzasztó” meredek útvonalakat, – bár a magasabb pontokról a kilátást ők is kiemelten előnyben részesítik - a sportolók és turisták egyre növekvő aktívabb része azonban egyre inkább keresi az élénkebb domborzatú helyszíneket. Ezt jelzi, hogy a magashegységeket ugyan nem kedvelik (egyes minősítés), de a középhegységeket, dombságokat a túrázók több mint kétharmada értékelte legalább jó

3


minősítésűre. A legtöbb változatosságot a dombvidékek kínálják, a legmegkapóbb kilátást a hegyek, a fizikailag legkényelmesebb közlekedést pedig a síkságok nyújtják. A síkságokat leginkább az évente néhányszor túrázó, kevésbé jó erőnléttel rendelkezők preferálják míg a legalább heti rendszerességgel túrázók 40%-a egyesre minősítette azokat. Ez jelentős eltérés az előzetesen a Régió szereplői által feltételezetthez képest. Tekintettel arra, hogy a kerékpározásra használható útvonalak jelentős részét burkolatlan utak jelentik fontos szempont a talaj fizikai szerkezete is. A túl magas agyagtartalmú (gyakran saras) és a homoktalajok (süppedékeny) nem kedveznek a kerékpározásnak. A turisztikai céllal kerékpározók jelenleg még többségében a régión kívülről érkeznek, a jövőben azonban számolnunk kell azzal, hogy a régió lakossága, a nyugat-európai trendekhez illeszkedő módon, több szabadidővel rendelkezik majd és a mintakövetés révén a kerékpározás divattá is válik. A turisztikai céllal kerékpározók preferenciái sokkal szélesebb feltételrendszert (természeti feltételektől, a kulturális feltételekig) támasztanak környezetükkel szemben, mint bármely más célcsoport. A táj által nyújtott esztétikai élmény alapvető szempont minden alcsoport esetén, erősen preferált a természetközeli vegetáció, harmonikus tájkép, látnivalók, kulturális programok. A vízpartokat a túrázók több mint 50%-a fontos vonzerőként említette, kifejezetten szeretnek folyóvölgyekben, ártéri erdőkben haladni (ötös minősítés), a mezőgazdasági tájak közepes, a különböző erdők jó ill. kitűnő minősítést kaptak. Településeken belül nem szeretnek kerékpárral közlekedni (2-es), a kerékpárutak használatát illetően szóródik véleményük, ellenben a kisforgalmú, aszfaltozott erdészeti utak, ösvények erősen preferáltak (5-ös), a földutakat szintén kedvelik, ellenben a sziklás terepeket csak kevesen kedvelik, ezért átlagos véleményük ezekről közepes minősítést jelent. Fontos a kitáblázás, biztonságos közlekedés, kerékpárosbarát szolgáltatók jó elérhetősége, ez azonban nem döntési szempont, inkább alapvető megfelelőségi kritérium. C.) A sportcéllal kerékpározók preferenciái A szabadidősportok nyugati és hazai terjedése nyomán, hazánkban is egyre inkább teret nyer a sport célú kerékpározás, amelyet a sportolásra alkalmas kerékpárok eladásának növekedése már ma is jelez. A professzionális versenyszerű kerékpározás helyett egyre nagyobb hangsúlyt kap az amatőr versenyzés, különösen a teljesítménytúrák, maratonok divatosak Nyugaton, mivel itt a társak legyőzése helyett a távolság megtétele a közös élmények gyűjtése a cél. Ez a trend hazánkban is érezteti hatását, a szponzorok sokkal inkább kaphatóak amatőr rendezvények finanszírozására, mint korábban (ezt jelzi, hogy a 2000-es Duna Maraton indulóinak száma az 1000 főt is meghaladta). A sportolási célú kerékpározás kapcsán kiemelten fontos a jó kitáblázottság, információ, sporthoz kapcsolódó szolgáltatások (sport massage, szerviz) és hasonlóan a legfontosabb tényezők között van a domborzat, mivel minél élénkebb a relief annál változatosabb edzésmódszerek, útvonalak és pályák alkalmazhatóak. Kevésbé fontos a táj, mint esztétikai élmény a kulturális, természeti látnivalókhoz hasonlóan. Fontos viszont az edzettségi szintekhez alkalmazkodó, kifejezetten kerékpárosoknak kijelölt utak tematikájának elkészítése külföldi példák adaptációjával, majd ezek megvalósítása. A hegyikerékpárosoknál megfigyelhető (BÁ 2000.), hogy a más célcsoportok részéről mentálisan negatívan vizionált külszíni kőbányák által okozott tájsebek technikás edzőterepet és esztétikai élményt jelentenek.

4


A kerékpárosok komplex csoportjai A fent megjelenített kerékpáros csoportok a valóságban jelentősen átfedik egymást, mivel a kerékpárokat a többség több funkcióra használja / több eltérő funkciójú kerékpárral rendelkezik. Az egyes csoportok megszólításához látnunk kell a közöttük lévő átfedéseket is. Ehhez felhasználtuk a 2001-es kérdőíves felmérésünk eredményeit, mely adatokból klasztereket képeztünk. A kérdőívezést 100 fős strukturált mintán végeztük, a kérdőívet az 1. számú függelék tartalmazza. A válaszadók állandó lakóhelyüket tekintve lefedik Magyarország területét, a felmérést kerékpárutakon ill. kerékpárosok által látogatott üzletekben, rendezvényeken készítettük. Valamennyi válaszadó kerékpározás közben, vagy közvetlenül, előtte, utána került megállításra annak érdekében, hogy kiszűrjük a valójában nem kerékpározó személyeket. 1. táblázat. A klaszterek jellemzői. Kerékpározás célja, jellege, motivációja, minimális gyakorisága

Jellemző korosztály (év) Számuk a megkérdezetteke n belül Végzettség Átlagos kerékpár érték (eFt)

1. klaszter Minden nap munkába, Hetente szabadidős Havonta túra

2. klaszter 2 naponta szabadidő eltöltés, hetente egyszer munkába is

3. klaszter Hetente többször hegyikerékp. Fitness cél Hetente túra

4. klaszter A kerékpározás valamely ága versenyszerűen Heti többszöri rendszerességgel

5. klaszter Szabadidő, túra fitness, felfedezési céllal Havonta/hetente egyszer

21-30 (31-40) 23%

15-40

15-30

20-60

6%

22%

4%

21-25 (26-30) 45%

Felsőfokú Középfokú Középfokú (közép) 1-50 100 100-300 (50-100)

Felsőfokú, (közép) 50-1.000

Szóródó 1-50 (50-300)

Az egyes klaszterek kialakítása a kerékpározás típusa és gyakorisága alapján történt. A létrejött osztályok jellemző így hasonlóak, azonban a hangsúlyok máshol vannak. A munkahelyre kerékpárral közlekedők alkotta első klaszternél kevésbé hangsúlyosan, de megjelenik a szabadidő, míg a sport nem. A 2. klaszternél a szabadidős kerékpározás dominál, mely alatt a legtöbben pl. vendéglátóipari egységek, szórakozóhelyek, strand stb. felkeresését értették, a sport, fitness motiváció ezen személyeknél sem jellemző. A 3. csoport tagjait egyértelműen a testedzés célja mozgatja a kikapcsolódás mellett. A 4. klaszterbe a sportot bármely szinten és módon, de versenyszerűen űzők csoportja került. A 2. klaszterhez nagyon hasonló 5. klaszterbe tartozók nem járnak kerékpárral dolgozni, de megjelenik itt a túrázás és nem mellékesen a fitness motiváció is. Jelentős számban viszonylag könnyen mozgósítható célcsoportot jelent a turisztikai szempontjából a 3. és az 5. klaszter, potenciális kerékpártúrázók válhatnak az 1., 2. klaszter tagjaiból. Megfelelő feltételek megteremtésével a városi kerékpáros közlekedést is elfogadják, alkalmazzák a 2., 3., 5. klaszter tagjai. Az 1. klaszterbe tartozó, döntően közlekedési céllal kerékpározók között meglepően magas a felsőfokú végzettségűek aránya, ez azonban általában elmondható a kerékpározókról, 5


mely csak részben magyarázható a környezettudatos gondolkodásmód térhódításával körükben. Az egyes csoportok elérést célzó kampányok tervezését nagyban segíti a fenti táblázat, mivel mérhető teszi egyes jellemzőiket. A kerékpárosok komplex csoportjainak preferenciái A kerékpározók klasztereinek jellemzése a kérdőíves felmérésre alapozva statisztikai módszerekkel történt. 2. táblázat. A klaszterek jellemző preferenciái. Domborzat a kerékpározás szempontjából Magashegység Középhegység Dombság Síkság

1. klaszter 2. klaszter 3. klaszter 4. klaszter

5. klaszter

1 „S” 4 „S”

„S” 5 4 5

1 3,5 2,5 „S”

4,5 5 3 1,5

5 4 2 1

1-nem preferált, 5-kívánatos, „S” szóródó preferencia

Magashegységi táj nincs a Nyugat-Dunántúlon, ha lenne, igényt tarthatna kb. a kerékpárosok harmadának igen élénk érdeklődésére, míg kétharmaduk kerülné a kerékpározást a területen. A kerékpárosok 20%-a szeretne legközelebb „nagy hegyekben” biciklizni. A középhegységi területek a kerékpárosok több mint kétharmadát vonzzák, de a városi kerékpárosok és a szabadidős céllal kerékpározók preferenciái megoszlanak ezen területek tekintetében. Elsősorban a sportosabb, edzettebb (leginkább a hobbi sportolók) kedvelik őket. Tekintetbe véve növekvő számukat feltétlen számolni kell igényeikkel. A dombságokban a városi kerékpározók és a könnyű szabadidős kerékpározást, túrázást kedvelők egyaránt jól érzik magukat, míg a kifejezetten sportos célcsoportok számára ezen területek nem túl vonzóak. Ezek a csoportok a hazai kerékpározásban a legnagyobb létszámúak. A síkságok kifejezetten vonzóak a szabadidős kerékpárosoknak és bizonyos túrázó csoportoknak, de taszítják a sportos kirándulókat, ezért az utak kialakításánál figyelemmel kell lenni az előbbiek igényeire. A szabadidős kerékpárosok csoportja hazai viszonylatban is nagy, jelentős piac nyitható így az igényeiknek megfelelő termékek értékesítéséhez. A városi kerékpározást kedvelők véleményének szóródása ellentétes korábbi feltételezésünkkel, valószínűleg a másodlagos szabadidős vonal okozza. Ki kell emelnünk, hogy a megkérdezetteknek mindössze 4%-a válaszolta a „Hová menne szívesen kerékpározni és miért pont oda?” kérdésre, hogy „sík területre”, sőt 20% „nagy hegyeket” kívánt megmászni.

6


1. ábra: A kerékpározás célterületének kiválasztásában szerepet játszó tényezők Hová menne szívesen kerékpározni, és miért pont oda? A válaszadók által megadott indokok, a válaszadók százalékában. 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%

természeti, táji, adottságok

kultúra

infrastruktúra

programok

kihívás, kíváncsiság

A „Hol nem szeret kerékpározni?” kérdésre mindössze 6% válaszolt, úgy hogy hegyvidéki területeken, de 10% síkságot nevezett meg mint nem preferált területet a kihívás hiánya miatt. Ezek a nyílt kérdésekre adott válaszok ellentétesek számos a Régióban általunk korábban hallott véleménnyel a preferenciákat illetően és igazolta a kérdőíves felmérés osztályozós területminősítési kérdéseinek végeredményét. 3. táblázat: Területhasználat a kerékpározás szempontjából Területhasználat a kerékpározás szempontjából

1. klaszter

2. klaszter

Ártéri erdő, folyópart 3 „S” Mezőgazdasági terület (szántó, 3 3 gyümölcsös) Fenyőerdő 4,5 4 Lomboserdő 5 3 Település 2 3,5 1-nem preferált, 5-kívánatos, „S” szóródó preferencia

3. klaszter

4. klaszter

5. klaszter

2 2

„S” 1,5

4,5 3

5 5 1

5 5 1

5 5 2,5

A kerékpárosok preferenciái a területhasználat a kerékpárutakat szegélyező táj szempontjából nem szóródik erőteljesen. Az ártéri erdőket, folyópartokat a kevésbé sportos csoportok kedvelik, a nem túl élénk relief és a kikapcsolódást nyújtó vízparti tevékenységek miatt. A mezőgazdasági területeket egyik célcsoport sem túlzottan preferálja, ezért turisztikai termékeknél a rájuk történő építkezés nem javasolt. Az erdők valamennyi csoportban preferáltak, bár a fenyőerdő előnye minimális, de ez a Nyugat-Dunántúlnak egy egyedi plusz értéket jelent. Valamennyi csoportban a települések kerültek az utolsó helyekre, mely elgondolkodtató a városokon belüli kerékpáros turisztikai forgalom szempontjából. A közlekedő kerékpárosok negatív megítélését valószínűleg az infrastruktúra fejletlensége is elősegíti. A tisztaság, csend, a jó levegő , kevés autó vonzó a kerékpáros turistáknak, míg 30%-at taszítja a közepes és nagy városok forgalma, zaja.

7


Összességében megállapítható, hogy a természeti, tájképi értékek és az infrastruktúra, valamint szolgáltatások fejlettsége sokkal meghatározóbb a kulturális értékeknél a hazai kerékpárosok körében. Különösen felértékelődött a rurális tájak jelentőssége, bár meg kell említenünk, hogy a rurális területekre jellemző kutyák a kerékpárosok egy részét zavarják. A Régió adottságai és a kerékpárosok preferenciái A legkedvesebb kerékpáros célpont megnevezésnek indokaként a kerékpárosok 45%-a nevezte meg a földrajzi közelséget. Ez jelzi, hogy ma a magyar kerékpárosoknál a távoli (külföld) kerékpáros utazás, még a kerékpár szállításával sem jellemző. Mindössze 7% nevezett meg külföldi települést kedvenc városként, 70%-Magyarországot tekinti kedvenc országának a kerékpározás szempontjából. Ez az előny a Nyugat-Dunántúl szempontjából kihasználható, mivel a hazai nagyvárosok (pl. Budapest, Alföld) középosztályhoz tartozó kerékpárosai preferálják a Régió adottságait. Ezen lehetőség kihasználásához azonban meg kell velük ismertetni azokat a termékeket, amelyek révén kielégíthetik igényeiket a preferenciáiknak megfelelően. Ehhez jó alapot nyújt, hogy a Régió nevezetességei ismertek, de sajnos kerékpáros szempontból a kedveltség igen alacsony. Mindössze a válaszadók 6%-a nevezett meg a Nyugat-Dunántúli Régióban lévő tájegységet kedvenc helyként (míg pl. a Pilis önmagában közel 14%-al szerepelt). A Régióban a Duna menti utat és Kőszeg, Soproni hegységet, de leginkább az Őrséget kedvelték. A városok közül Győr, Sopron, Pannonhalma került említésre. A jövőbeni úticélok tekintetében a korábbiak mellé bekerült a közelmúltban jelentős publicitást kapott Fertő tó körüli út. 2. ábra. Kerékpárosok régiók szerinti úti cél választása. Melyik régióba menne szívesen kerékpározni, ahol már járt is? A válaszadók százalékában, a válaszként megadott földrajzi nevek csoprtosításával. 45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0%

Kü lfö ld

D él -A lfö ld

ya r -M ag

És za k

És za kAl fö ld

or sz á

nt ú un á D

ék s st é

ap e Bu d

Kö zé p

kö rn y

un á él -D D

N yu ga

t-D un

án tú

nt úl

0,0%

A kerékpározás potenciális vonzerői és alapadottságai a Nyugat-Dunántúli régióban Az alábbiakban a korábbi fejezetek alapján áttekintő jelleggel értékeljük, minősítjük a Nyugat-Dunántúlt, mint a kerékpáros régió terméket. A Nyugat-Dunántúli Régió Magyarország részeként Európa középpontjától kissé délkeletre helyezkedik el, a kontinens gazdasági és történelmi értelembe vett keleti és nyugati

8


felének határán. A Régió egyik legfőbb erősségét az ország legnyugatibb régiójaként az országban egyedülálló helyzeti energiája jelenti. E nyugati fekvés jellemzőinek többsége csak a rendszerváltozás után, az ország Nyugat-Európához való egyértelmű orientálódásának kezdete óta vált határozott előnnyé. A jövőben várható EU csatlakozás során a Régió földrajzi pozíciójából adódó előnyök többsége még inkább felértékelődik, valamint újabb szempontok révén is még kedvezőbbé válik. Az, hogy a Régió az ország nyugati határa mentén fekszik a következő előnyöket jelentheti: ∉8 Közeli osztrák piac a szolgáltatások és áruk számára. ∉8 Európa nyugati felének hatalmas turisztikai piacához a legközelebb lévő Régió Magyarországon ∉8 Osztrák-Magyar Eurorégió, Phare CBC programok. ∉8 Alpok-Adria Munkaközösség ∉8 A Duna, mint kiemelkedő fontosságú térszerkezeti tengely áthalad a Régión ∉8 Európai közlekedési folyosó(k) ∉8 Történelmileg szoros kulturális és gazdasági kapcsolatok Ausztriával. ∉8 A Régióval szomszédos Szlovénia és Horvátország ∉8 Közel van a turisztikai szempontból fontos Dalmát tengerpart. A felsorolt, földrajzi pozícióból származó előnyök mindegyike meghatározóan fontos a kerékpározás számára is. A földrajzi fekvésből, kifejezetten a kerékpározás számára jelentkező további előnyök: ∉8 A fejlett osztrák és szlovén kerékpárút hálózatokhoz, közvetlen folytatásként kapcsolódhatnak a Régió kerékpáros hálózatai. Ez lehetőséget teremt ahhoz, hogy a Régió bekapcsolódjon a burgenlandi, stájerországi, szlovén turisztikai forgalomba. ∉8 A kerékpározás szempontjából fejlett Ausztria közelsége révén lehetővé válik a kerékpáros fejlesztés, szolgáltatások és szervezeti modellek spontán átvétele. A CBC program és egyéb határon átnyúló kisebb együttműködések révén jelentős kerékpáros fejlesztések és egyéb együttműködés valósult meg eddig is, és a jövőben még nagyobb lehetőségek rejlenek ebben. ∉8 A Régió a közeli osztrák és szlovén területekkel együtt közös turisztikai célpontot jelenthet a nemzetközi turisztikai piacokon. A kedvező földrajzi elhelyezkedésből származó előnyök többsége egyelőre inkább csak kihívást jelent mintsem valóban kiaknázott adottságot. Vonzó tájak A Régió meglehetősen színes természetföldrajzi képet mutat. A különböző tájtípusok különböző kerékpáros célcsoportok számára kínálnak kedvező adottságokat, azonban mivel a meghatározó tájtípus a dombsági, ezért a legszélesebb körnek kínál kedvező terepet e terület. A kerékpározásból, mint sajátos közlekedési módból adódik, hogy nem egy-egy helyszínen csoportosulva, pontszerűen igényli a vonzerőket (melyeket a különböző „gépi” közlekedési eszközökkel közelít meg), hanem útvonala mentén folyamatosan kellemes környezetet, látnivalókat igényel. Ebből adódóan kiemelten fontos szempont, hogy a kerékpáros útja milyen környezetben halad. A környezeti elemek térbeli rendszere a táj. A kerékpározás (ember által átalakított) természeti adottságait, vonzerejét ezért elsősorban a NyugatDunántúli Régió tájainak vizsgálatával lehet értékelni, kitérve a határozott attrakciót jelentő a térben pontszerűen megjelenő, turisztikai célpontot is jelentő természeti attrakciókra is.

9


A Nyugat-Magyarországi Régió változatos, ugyanakkor mégis jellegzetes élményt nyújtó tájhasználata a kerékpárosok számára a terület egyik fő vonzereje. A földrajzi helyzetből és a domborzati viszonyokból adódóan ebben a régióban Magyarország többi területéhez képest kisebb mértékben változott meg a táj arculata a mezőgazdaság és az ipari termelés hatására. Különösen igaz ez a Zala megyei területekre, és Vas megye déli területeire, ahol több évtizede szinte érintetlenül maradtak fönn, tájhasználati rendszerek és a sajátos hagyományos településhálózat. Legnagyobb mesterséges beavatkozás és tájátalakítás Győr megyében történt, egyrészt a Hansági Főcsatorna megépítésével és a Hanság lecsapolásával, másrészt a Dunát és a Rábát övező sík területek öntéstalajain bevezetett intenzív, nagy táblás mezőgazdasági termelés hatására. Ugyan viszonylag kis kiterjedésű területet érintett a Dunakiliti gát megépítése és a Duna elterelése, tájátalakító hatása mégis drasztikus. Kiemelkedő természeti attrakciók A kerékpározáshoz kedvező környezeti, tájképi adottságok mellett elsősorban a kerékpáros turizmus számára fontosak a kiemelkedő attrakciók, melyek a kerékpárutak célpontjai lehetnek. Természetjárók számára a leggyakoribb célterületet a különböző természetvédelmi területek jelentik. A Régióban két Nemzeti Park található, (egy a teljesen a Régióban van, egy pedig érinti), 7 tájvédelmi körzet és számos kisebb természetvédelmi terület. Ezek egyike sem számít az ország legismertebb természeti látnivalói közé, azonban a Régió egyéb vonzó kistájával együtt potenciálisa a kerékpáros turizmus számára az ország legfontosabb célterületeivé válhatnak. Speciális természeti érintetlenségével ugyancsak fontos vonzerőt jelent az egykori vasfüggönyt kísérő, az aktív gazdálkodástól gyakran teljesen érintetlen zöld folyosó a nyugati határ mentén. Különösen érdekes a határmentén alakuló Natúrpark hálózat, hiszen a Kerkamenti, Őrségi, Irottkő Natúrpark mellett jelenleg a Soproni hegységben folyik megalapozó munka. Továbbá az Őrség és Szigetköz belátható időn belül Nemzeti Parkká is válhat. A Régió alapvetően kedvező adottságokkal rendelkezik az egyes, térségi szempontból pontszerű természeti látnivalók tekintetében is. Ahhoz, hogy a látványos természeti elemek, vagy kisebb helyek turisztikai attrakcióvá váljanak ahhoz aktív turizmusfejlesztés kell. A Régió jelenleg is rendelkezik számos olyan természeti attrakcióval, ami kerékpáros kirándulások egyik célpontja lehet. Ilyen pl. a Hármas határ az Őrségben, a Fertőrákosi kőfejtő, dombok és hegyek melyekre kilátót építettek (Írott kő, Zalaegerszegi TV torony, soproni Károly magaslat, stb.), Hét vezér forrása. A Régióban jelenleg még számtalan természeti érték és ritkaság vár felfedezésre és turisztikai promócióra. Kiemelkedően fontos, mára szezonálisan sokszorosan túlterhelten is lefedett attrakció a Balaton, mely kis területen érintkezik a Régióval, ugyanakkor kerékpározás szempontjából az egyik legfontosabb kapu az ország egyéb területeivel.

10


4. táblázat: A Régió fontosabb védett területei, mint kiemelkedő természeti attrakciók a kerékpározás szempontjából Védett terület

Fő attrakció

Feltártsága a kerékpározás számára

Fertő-Hanság NP

vízi és lápi ökoszisztémák

A Fertő tó körüli kerékpárút, egyéb területeken nagyon gyenge Közepes (Keszthelyi hg. és Balaton part) és Hiányos (Kis-Balaton) Közepes, növekvő

5

Hiányzik

2

Közepes Közepes Gyenge Közepes Gyenge Gyenge

5 5 4 4 (3) 2 5

Balatonfelvidéki NP. (Régióhoz tartozó része) Őrségi TK

Balaton – tó, Kis-Balaton Keszthelyi hegység Változatos dombvidéki táj Néprajzi táj (építészet, kultúra, stb.) Szentgyörgyvölgyi Védett erdő TK Kőszegi hg. TK Alpi jellegű hegyvidék Soproni hg. TK Alpi jellegű hegyvidék Pannonhalmi TK Dombvidék, kulturális érték Szigetköz TK Sajátos vizekkel szabdalt táj Ság Hegyi TK Vulkáni tanúhegy, borvidék Göcseji TK Sajátos dombvidéki táj (tervezett) Néprajzi táj (építészet, kultúra, stb.)

Potenciális fontossága a kerékpározás számára 1-5 4

5

Kerékpáros kisrégiók a Nyugat – Dunántúli régión belül – lépések a termék fejlesztése felé A kerékpározás komplex fejlesztése rendkívül sokrétű, szerteágazó területeket érint. A kerékpározást az azt végző célcsoportok, valamint a tevékenység célja – szabadidős, verseny, sport, túrázás, közlekedés – szerint tagolni lehet, és a menedzsment, a fejlesztések tekintetében bontani is szükséges. Ugyanakkor a kerékpározás minden válfaja rendkívül erősen kötődik a területhez, ahol a tevékenység történik. Az adott terület topográfiai, természetföldrajzi, gazdasági, kulturális és közlekedési adottságai nagymértékben befolyásolják azt, hogy mely típusú kerékpáros tevékenységet, mily módon lehet ott végezni. A probléma összetettségére a helytermék funkcionális bontásának stratégiája kínál megoldást. A program helyzetfeltáró vizsgálatai alapján egyértelműen kirajzolódott, hogy a Régió sokszínű természeti, társadalmi, kulturális vonzerővel rendelkezik, amelyek területileg elkülönülten helyezkednek el. Ezen változatos tájakat egységes termékként kínálva a sokszínűség eltompul, az egyediség, versenyképesség csökken. Éppen ezért a sikeres piaci pozícionálás érdekében a régió szintjénél kisebb területi léptékben célszerű meghatározni azokat a valóban specializált un. tematikus rész-helytermékeket kialakítani, melyek valóban egyediek, és ezáltal versenyképesek. E A fejlesztési program célképében - a jövőképében – ez a „Sokarcú Kerékpáros Régió” víziója jelenik meg. Ezt a változatosságot kihasználva a megcélozni kívánt célcsoportok preferenciáihoz alkalmazkodva szükséges kisebb területeket lehatárolni, létrehozni a Régió „arcait”, a kerékpáros kisrégiókat. A Régió egységében a szolgáltatások azonos színvonala (minőségbiztosítási rendszer) a közös arculati elemek, és a

11


közös vagy koordinált marketingkommunikációs eszközök biztosítja, hogy a sok különböző termék egy „kosárba” fogva komplex kínálatot biztosítson. Az általunk lehatárolt Kisrégiókat a mellékelt térkép mutatja, melyen szereplő határok csak közelítő jellegűek, a „vonalak különböző oldalán” elhelyezkedő települések még ide-oda mozoghatnak, a határokhoz közeli településeknek pedig kapcsolódniuk is kell a szomszédos kisrégiókhoz. 1. térkép. A Nyugat Dunántúl kerékpáros kisrégiói

A lehatárolás szempontrendszere A lehatárolás látszólag a földrajzi szempontból klasszikus sorrendben halad az adottságok mentén, azonban a sorrendet a megkérdezett által megadott fontossági sorrend adja: 1. Természeti-táji adottságok 2. Kulturális emlékek, kultúra 3. Infrastruktúra, megközelíthetőség

12


Ezt a három vonzerő-dimenziót egészítettük ki a régió szereplői által definiált, jelenleg mutatkozó belső kohéziós irányokkal, melyek figyelembevétele nagyon fontos a belső elfogadottság, hitelesség és a további együttműködés belső támogatottsága szempontjából. 1. Legyen egy meghatározó, központi funkciókat ellátó központja. Ez legtöbb esetben egy város, illetve nagyobb település. A funkciók között kiemelt fontosságú a jó közlekedési kapcsolat, illetve az esetleges centrum szerep ellátásához szükséges intézményi, személyi kapacitás (pl. egy jól működő civil szervezet, kerékpáros klub). Természetesen előny, ha a település önmagában turisztikai vonzerőkkel is bír, vagy hagyományosan a környező tájegység központja. Ez a szempont mind a turisták, mind pedig az esetleges későbbi fejlesztések megvalósításánál, ennek menedzsmentjénél nagyon fontos. A turistáknak elsősorban a megközelíthetőség, illetve a térségből továbbutazás miatt, a fejlesztések esetében pedig a megvalósító, végrehajtó hordozó személyek és szervezetek miatt. Ebben az esetben fontos további kritérium, hogy az kisrégió többi települése elfogadja ezt a települést kerékpározás szempontjából központjának. 2. A terület természet-földrajzilag egységes legyen. Ez a legtöbb esetben azt eredményezte, hogy a hagyományos kistájak rendszerébe jól illeszkedő (pl. Őrség, Göcsej) területek alkotnak egy egységet ebben az esetben is. Ez azért volt fontos, mert bármilyen célból, indíttatásból is kerékpározik az ember, a természeti-táji környezet meghatározó élményt jelent. A táji adottságok sok esetben kiválasztási kritériumot is jelentenek a túraútvonal kiválasztásánál, hisz más célcsoport választja az erősen dombos, vadregényes, gyengébb infrastrukturális háttérrel rendelkező terepet, mint aki csekély fizikai erőfeszítéssel sok kulturális értéket kíván meglátogatni. 3. Egy maghatározó tulajdonságában egységes legyen. Ez némiképp kiegészíti az előző kritériumot, hiszen többször egy folyó, vagy egy csatorna (Principális csatorna) határozza meg a területet, de ilyen lehet egy hegység, vagy egy hegy (Ság) is. Fontos hangsúlyozni, hogy ekisebb helytermékek nem egy új földrajzi térbeosztást kívánnak megvalósítani, hanem csupán a Nyugat-Dunántúli Régió kerékpáros-turisztikai piacon jól pozícionálható arculataira tesz javaslatot. Kerékpáros kisrégiók 1. Dunamente és Szigetköz Arculat: „Vizivilág és a vidéki ember” A vizes területek és az ember harmonikus együttélése évszázadokon át. Központok: Mosonmagyaróvár, Győr Vonzerők: Eurovelo útvonal, kapcsolódás Ausztriához és Szlovákiához, folyóvíz, egyedi természeti táj, kapcsolódás a vízi turizmushoz, Győr és Mosonmagyaróvár kulturális értékei, jó infrastrukturális feltételek. Az egész terület közúton nagyon jól megközelíthető, Győr és Mosonmagyaróvár tömegközlekedéssel is kiválóan elérhető. Célcsoport: hosszú távú túrázóknak (Ausztria – Budapest), családosok és idősek, külföldiek 2. Pannonhalma – Sokoró Arculat: „Jó borok a szelíd lankákon, műemlékek között” Központ: Pannonhalma Vonzerők: erdők, lágy domborzat, Pannonhalmi Apátság, kapcsolódási pont a Bakonyhoz Célcsoport: igényes, középkorú kisebb részben külföldi turista, Győr lakossága rekreációs céllal

13


Sopron – Fertő Arculat: „Középkori város jó borokkal és vízparti és hegyikerékpáros élményekkel” Központ: Sopron Vonzerők: Sopron városa építészeti emlékeivel és kulturális eseményeivel, a hegység, erdők, Fertő-tó, határátkelők Ausztriába, Nagycenki kastély és lovarda, kapcsolódás a határmenti kerékpárúthoz és a burgenlandi kerékpárutakhoz, bortermelés. Célcsoport: biztonságos élményt kereső kerékpáros családok, elsősorban külföldről. 3. Írottkő Arculat: „Hazai alpesi kerékpározás” Központok: Kőszeg Vonzerők: Kőszeg építészeti és kulturális kínálata, az Írottkő Natúrpark szolgáltatásai, a domborzat és az erdők, átlépés Ausztriába. Célcsoport: magyar, élményt kereső hegyikerékpárosok, fiatalok 4. Savaria Arculat: „Kerékpáron Róma és a középkor nyomában” Központ: Szombathely Vonzerők: hangulatos kisváros történelmi épületekkel, békés atmoszférával, pezsgő kulturális élettel. Szombathely tömegközlekedéssel és közúton jól megközelíthető Célcsoport: középosztálybeli családok, többségében Magyarországról 5. Kemeneshát Arculat: „Folyók, vulkáni tanúhegyek, borospincék és termálvizek” Központ: Celldömölk Vonzerők: Celldömölk városa, természeti táj, erdők, a Ság-hegy, finom bor. Célcsoport: igényes, középkorú, vagy idősebb hazai turisták 6. Őrség Arculat: „Érintetlen, változatos, vidéki táj, népi kultúra” Központok: Szentgotthárd, Őriszentpéter Vonzerők: táj, települések, népművészeti emlékek, sűrű településhálózat, vendégfogadás nagy hagyományai Célcsoport: Fiatal vándortúrázók, pihenő városi családok külföldről és belföldről egyenlő mértékben. A Zalaegerszegi rekreálódni kívánó városlakók. 7. Zalavölgye Arculat: „Vidéki pihenés a városhoz közel” Központok: Zalalövő, Zalaszentgrót Vonzerők: folyó, összekötő terület a határtól a Balaton felé, Zalaegerszeg kulturális kínálata és szolgáltatásai, Zalaegerszeg közútön és tömegközlekedéssel egyaránt jól megközelíthető. Célcsoport: középosztálybeli, középkorú és fiatal városiak, többségében hazaiak 8. Keszthelyi hegység Arculat: „Balatoni, hévízi pihenés hegyvidéki kerékpározással” Központok: Keszthely, Hévíz Vonzerők: természeti táj, termálfürdő, Balaton, borászat Célcsoport: Balatonon nyaraló fiatalok fitness és kíváncsiság motivációval, termálfürdő látogatók

14


9. Principális – Kis-Balaton Arculat: „Mocsárvilág-madárvilág” Központ: Nagykanizsa Vonzerők: vizek, kapcsolódás a Balatonhoz, Balaton Felvidéki nemzeti Park, kapcsolódás a Dél-Dunántúli Régióhoz és Horvátországhoz Célcsoport: természetkedvelők-, figyelők, - járók, korhatár nélkül 10. Göcsej Arculat: „Népművészet, vidéki táj, gasztronómia” Központ: Lenti Vonzerők: népi építészet és hagyományok, speciális településszerkezet, sűrű településhálózat, domborzat Célcsoport: Diákok, vándortúrázók, pihenő városi családok külföldről. 11. Mura-mente Arculat: „Vadvizek mentén” Központ: Letenye Vonzerők: folyóvíz, határmente – kapcsolat Horvátországhoz, kapcsolódás vízi sportokhoz Célcsoport: fiatal kalandkereső vándortúrázók Magyarországról, természetfigyelők 12. Dél-zalai erdőtáj Arculat: „Rurális táj, élénk dombokkal, nagy erdőkkel” Központ: Bázakerettye Vonzerők: hatalmas kiterjedésű bükk erdők, csendes falvak, az erdőket átszelő kisvasút Célcsoport: magyar, élményt kereső hegyikerékpárosok, fiatal túrázók A lehatárolt kisrégiók mind területüket, mind lakosságukat, mind pedig a kerékpározás szempontjából fontos kínálati elemeket tekintve nagymértékben különbözők egymástól. A cél nem is egyforma egységek lehatárolása volt, hanem olyanoké, amelyek „önmagukban is megállják a helyüket”, egy egységként kezelhetők. Ezen kisrégiók szerepe a fejlesztések későbbi szakaszában meghatározó lehet, ezért pontosabb, végső lehatárolásuk a komplex adottságok alapján fontos feladat lesz. A kérdés fontosságát jelzi, hogy a Közlekedési és Vízügyi minisztérium Közúti főosztálya által a Nyugat-dunántúli statisztikai régió számára készített átfogó közúthálózat-fejlesztési koncepcióban is javaslatot tettek kerékpáros térségekre. A végső lehatárolás szempontjából meghatározóak az ezen területi egységekhez kötődő funkciók is, mivel ezek a kerékpárosok preferenciái mentén történt területminősítés eredményeképpen kijelölt térségek számos funkcióval bírhatnak. A kisrégiók lehetnek a helytermék-fejlesztés egységei, a legkisebb kifelé kommunikált termék csomagok, az együttműködések, szervezeti hálók alapegységei, de lehetnek akár a fejlesztési döntések meghatározó szinterei, sőt akár forrásgazdák is. A geográfia, marketing és a regionális tervezés eszközeinek kombinált használata, a területminősítés és az ezt követő elemzések jelentősen hozzájárulhatnak olyan fejlesztési koncepció és konkrét cselekvési tervek megszületéséhez, melyek a fejlesztések hatékonyságát sikeresen fokozzák, annak érdekében, hogy Nyugat-Dunántúl, valamint annak egyes kerékpáros kisrégiói önálló arculattal rendelkező, jól pozícionált, sikeres termékként jelenjenek meg a hazai és nemzetközi turisztikai piacon.

15


Irodalom Bánfalvi J.: Magyarország idegenforgalmi földrajza KIT Kft. 1998 Bodor Á.: Turisztikai tájhasználat a Medves térségében - kézirat 2000 Kerékpárral Nyugat-Magyarországon (Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány) Zalaegerszeg, 2000 Kotler P. Marketing management: Analysis, planning, implementation and controll. Prentice–Hall Inc. 1988 Somogyi S.-Marosi S.: Magyarország Kistájainak katasztere MTA FKI 1990 Stefanovits P.: Magyarország tájainak talajviszonyai. Egyetemi jegyzet, Gödöllő, 1993 Salamin G.: A szervezeti és intézményi rendszer szerepe a regionális turizmusfejlesztésben – kutatási jelentés, kézirat, Turun Yliopisto Turku, 2001.

16

TÁJI ADOTTSÁGOK SZEREPE A REGIONÁLIS TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN, MARKETINGBEN A NYUGAT-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁROZÁS FEJLESZTÉSI PROGRAM PÉLDÁJÁN

Recommend Documents