A Magyar Halászati Operatív Program (2014-2020) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében
Halasi-Kovács Béla SCIAP Kutatás-fejlesztési és Tanácsadó Kft.
Halászati-horgászati szabályozás a Kárpát-medencében Nemzetközi Konferencia Szeged 2013. november 22.
Természetesvízi halgazdálkodás fogalomrendszere 1. • Nemzetközi (FAO) – magyar fogalomrendszer közötti megfeleltetés • Fogalmi szintek tisztázása
Természetesvízi halgazdálkodás élőlényközpontú megközelítése
• A természetesvizekben meghatározóak a természetes anyagforgalmi folyamatok az abiotikus és a biotikus környezeti tényezők hatásainak eredőjeként. • A vízi (és vizes) rendszerekre az ökológiai diszciplína szabályai érvényesek
• A halgazdálkodási tevékenység ökológiai szempontból értelmezhető:
~ mesterséges eredetű hatóképes környezeti tényezőként értelmezve, egy konkrét hatásra (pl. adott faj adott méretű egyedeinek eltávolítása) az önszabályozásra képes élőlények szupraindividuális szinteken szerveződő csoportjai az ökológia alapelveinek (limitációs elv, komplementációs elv) megfelelő reakciót adnak.
• A rendszer működésének megértéséhez jól alkalmazható az élőlényközpontú megközelítés, vagyis az ökológia tudomány szempontrendszerének használata • A halgazdálkodás hatása elsősorban a közösség szintjén értelmezhető: közösségökológiai megközelítés
Természetesvízi halgazdálkodás fogalomrendszere 2.
Természetesvíz: azon vízfolyások és állóvizek, függetlenül kialakításuk vagy kialakulásuk módjától, amelyek működése szempontjából meghatározóak a természetes (anyagforgalmi) folyamatok az abiotikus – kiemelten a vízforgalom – és a biotikus – kiemelten a tápanyagforgalom – környezeti tényezők hatásainak eredőjeként. Természetesvízi halgazdálkodás: azon tevékenységek összessége, amely a halközösségek direkt és indirekt kezelése eredményeként hozzájárul a vizek jó ökológiai állapotának kialakításához, vagy fenntartásához figyelembe véve a hasznosítás okozta terhelést és a víztér természetes környezeti adottságait.
Természetesvízi halgazdálkodás fogalomrendszere 3.
Természetesvízi halászat: a természetesvizek olyan hasznosítása, ahol a halászati tevékenység a természetes táplálékbázison felnövekvő halak halászatilag hasznosítható részének megfogására korlátozódik, a haltelepítések és a fogások meghatározni nem, csak befolyásolni képesek a halállomány struktúráját. Fenntartó halászat: A természetesvízi halgazdálkodás egyik fontos eszközeként legfontosabb feladata a természetes halközösségek optimális struktúrájának fenntartása a természetesvízi halászat eszközrendszerén keresztül. Horgászat: A horgászat a turizmus egyik szegmense, olyan rekreációs tevékenység, amelynek célja a halfogás élményén keresztül az aktív kikapcsolódás.
Természetesvízi haszonvételek adatainak elemzése 1. • Az elmúlt 15 évben a halászati vízterületek kiterjedése gyakorlatilag állandó, kiterjedése cca. 140 000 ha.
Kiterjedés (ha)
Terület aránya az összes területhez viszonyítva (%)
Duna
20 781
15
Tisza
8 500
6
Egyéb vízfolyás
15 628
11
Balaton (Kis-Balatonnal)
62 841
45
Egyéb állóvizek
32 652
23
Összesen
140 402
100
Megnevezés
Természetesvízi haszonvételek adatainak elemzése 2. Természetesvízi halfogások 2006-2011 között 8000 7000
Mennyiség (t)
6000
• Az elmúlt évtizedben a fogások összes mennyisége statisztikai értelemben változatlan.
5000
4000
Horgász fogás
3000
Halász fogás
2000 1000 0 2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Év
80
70 60 Arány (%)
• A horgászfogások aránya az elmúlt évtizedben 50%-ról, 70%-ra emelkedett, vizeink hasznosításában a horgászat meghatározóvá vált, ez jelentős szelekciós nyomást okoz a horgászatilag hasznosított fajokra és méretekre.
Természetesvízi halfogások megoszlása a halászat és horgászat között (2006-2011)
50 40
Halász fogás
30
Horgász fogás
20 10 0 2006.
2007.
2008.
2009. Év
2010.
2011.
Természetesvízi halászati adatok elemzése 3. • A hasznosítás mértéke nem homogén, az egyes vízfolyás- és állóvíztípusokban mind a telepítés, mind a fogás mennyisége eltéréseket mutat . • A telepített halállományok ökológiai tulajdonságai nagymértékben eltérnek a természetes halközösség jellemzőitől, elsősorban a középhegységi és dombvidéki vízfolyásokban, valamint a kisvizekben. Ez negatívan befolyásolja a halközösség természetes struktúráját.
Középhegységi kisvízfolyások 100 90
rel. abundancia (%)
80 70 60 50 40 30 20 10 0 reofil
euritóp halközösség
telepítés
stagnofil
Természetesvízi haszonvételek adatainak elemzése 4. Márna zsákmány (tonna)
Keszeg zsákmány (tonna) 3000
70
2500
60 50
2000
40 1500 30
1000
2011.
2010.
2009.
2008.
2007.
2006.
2005.
2004.
2003.
2002.
2001.
2000.
1999.
1997.
2011.
2010.
2009.
2008.
2007.
2006.
2005.
2004.
2003.
2002.
2001.
2000.
0
1999.
0
1997.
10
1996.
500
1996.
20
• Az elmúlt 16 év alatt szignifikánsan csökkent a „keszeg-félék”, a márna (Barbus barbus) a kecsege (Acipenser ruthenus) fogása.
Természetesvízi haszonvételek adatainak elemzése 5. Ponty zsákmány (tonna)
Amur zsákmány (tonna)
4500
500
4000
450
3500
400 350
3000
300
2500
250
2000
200
1500
2011.
2010.
2009.
2008.
2007.
2006.
2005.
2004.
2003.
2002.
2001.
2000.
1999.
1997.
2011.
2010.
2009.
2008.
2007.
2006.
2005.
2004.
2003.
2002.
2001.
0
2000.
0
1999.
50
1997.
500 1996.
100
1996.
150
1000
• Szignifikánsan nőtt a ponty (Cyprinus carpio) valamint az idegenhonos amur (Ctenophryngodon idella) fogása. • Az összes természetes víztípust figyelembe véve a ponty fogása az összes fogás 55%-t tette ki 2011-ben. A telepített ponty fogási arányának növekedése a környezeti szempontból nem megfelelő használat tényét erősíti meg.
Megállapítások • 2006-2011
között a természetesvízi halfogások összes mennyisége statisztikai szempontból állandónak tekinthető. A természetesvízi fogások egyenletessége a külső környezeti tényezők – elsősorban a szennyezések – romlásának megállását jelzik.
• A horgászat a természetes vízterek hasznosításában meghatározóvá vált. • A hasznosítás intenzitása nem homogén, az egyes vízfolyás- és állóvíztípusokban mind a telepítés, mind a fogás mennyisége eltéréseket mutat.
• Vizeink természetes halközösségeinek átalakulása és degradációja az elmúlt évtizedben sem állt meg, az összes fogás stabilitása ellenére egyes fajok populációi szignifikáns csökkenést mutatnak, ami a fogások fenntarthatatlanságát jelzik, de a madarak halfogyasztásának jelentőségére is utalhatnak (nagy kárókatona halfogyasztása 2 500 t/év).
• A jelenlegi természetes
vízi halgazdálkodási gyakorlat, ami alapvetően a halastavakban megtermelt fajokra alapozottan telepítéssel próbálja meg pótolni a környezeti változások, valamint a halászati és egyre jelentősebb mértékű horgászati fogások okozta fogyást ma már nem felel meg egy vízgyűjtő és természettudományos szemléletű gazdálkodási formának, egyértelműen nem fenntartható.
Segítik a célok elérését
Gátolják a célok elérését
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
1. Fogási módszerek nagy hagyománya és kidolgozottsága
1. A természetesvízi horgászturizmus peremfeltételeinek biztosítása csak a jelenleginél magasabb színvonalú halgazdálkodási tevékenységgel valósítható meg
2. A megfelelő színvonalú K+F szakember háttér biztosított 3. A természetes halközösség fenntartásához hozzájáruló technológiai elemek részben (egyes halfajok szaporítási módszere) kidolgozottak
Belső tényezők (ágazati jellemzők)
Swot elemzés 1.
Term. vízi halgazd. SWOT 1.
2. Tudományos megalapozottságú halgazdálkodáshoz szükséges tudásbázis hiányossága (biotikai adatok hiánya, megfelelő pontosságú fogási adatok ill. azok gyűjtési rendszerének nem megfelelő színvonala, módszertani hiányosságok) 3. Halastavi termelésre alapozott természetesvízi halgazdálkodás nem teszi lehetővé a természetes halközösség szerkezet, valamint anyagforgalmi folyamatok fennmaradását 4. A kívánatos struktúrájú (minőségi és mennyiségi feltételek egyaránt) halközösség fenntartást biztosító technológiák infrastruktúra hátterének hiányai 5. Az ágazat nem megfelelő fogalmi lehatárolása miatt indokolatlanul ki van zárva több támogatási forrásból 6. Elavult eszközállomány 7. Alacsony hatékonyságú halvédelem 8. Kiegyenlítetlen és időszakosan bizonytalan árualap 9. Halász-horgász ellentét 10. Több, a természetes halközösséget alkotó halfaj szaporítására, termelésére nincs kidolgozott módszer
Swot elemzés 2. Term. vízi halgazd. SWOT 1.
Segítik a célok elérését LEHETŐSÉGEK
FENYEGETETTSÉGEK
1. Kiváló vízrajzi adottságok
1. Degradált élőhelyek a szükséges struktúrájú természetes halállomány utánpótlást nem, vagy csak részlegesen képesek biztosítani
2. Horgászturisztikai potenciál kihasználása nem teljes Külső tényezők (környezeti jellemzők)
Gátolják a célok elérését
3. A fenntartó halászat szükségessége a kívánatos struktúrájú halállomány fenntartásához a romló környezeti feltételek mellett, bizonyos víztípusokban 4. Magas fajdiverzitás 5. Integrált hullámtéri halgazdálkodás környezeti feltételei adottak
2. Több halfaj populációinak jelentős méretcsökkenése a túlhasználat miatt. 3. Jelentős madárkár 4. Természetes vízhálózat összefüggő rendszer, a negatív hatások „szétterjednek” 5. Orvhorgászat-orvhalászat 6. Halastavi horgásztatás jelentős tömegeket vonz el a természetes vizekről, ezzel a természetes vizeken a fizetőképes kereslet csökken 7. Halászati, vízgazdálkodási, természetvédelmi és egyéb jogok szétválása nehézkessé teszi a szükséges élőhelyfejlesztési beruházásokra történő pályázást és/vagy a kivitelezést. 8. Klímaváltozás következtében kialakuló száraz periódusok 9. Havária jellegű vízszennyezések
A természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésének irányai •A
természetesvízi halgazdálkodás tudományos megalapozottsága ma nem megfelelő. Ez egyaránt vonatkozik az adatbázisokra és azok kezelésére, a vizeink halállományának folyamatos monitorozására, valamint az innovatív technológiák kidolgozására és bevezetésére, szakember képzésre.
• A fenntartható természetesvízi halgazdálkodáshoz, ezzel együtt a vizeink horgászati potenciáljának magasabb szintű kihasználásához elengedhetetlen a fenntartó halászat gyakorlatának megerősítése mind a vízfolyásokon, mind a természetes állóvizeinken.
• A beszűkült természeti források és a relatív túlhasználatok következtében kialakult halközösség-szerkezeti problémák kezeléséhez mindenképp szükséges a haltelepítések végzése, azok támogatása. A támogatott telepítések kizárólag a természetes halközösség fenntartását, erősítését célozhatják.
• Kiemelten
fontosnak tartjuk a felszíni vízhálózatba szervesen kapcsolódó természetesvizeken az élőhelyi feltételek javítását – alapvetően az ívóhelyek, vermelő helyek és a vándorlási útvonalak kialakítása és folyamatos fenntartása – szolgáló beruházások végzését és támogatását.
•A
gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy fenntartható halgazdálkodás csak a jelenleginél nagyobb számú, képzettebb és hatékonyabban működő halőrzéssel folytatható.
Támogatási tapasztalatok a HOP (2007-2013) keretében • 2009-2013 április 30: 0 természetesvízi halgazdálkodási pályázat • 2013 október: 3 természetesvízi halgazdálkodási pályázat III. FEJEZET AZ EURÓPAI HALÁSZATI ALAPBÓL A TERMÉSZETES VÍZI HALÁSZAT CÍMŰ INTÉZKEDÉSHEZ NYÚJTANDÓ TÁMOGATÁSOK RÉSZLETES FELTÉTELEIRÕL
III. FEJEZET AZ EURÓPAI HALÁSZATI ALAPBÓL A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS CÍMŰ INTÉZKEDÉSHEZ NYÚJTANDÓ TÁMOGATÁSOK RÉSZLETES FELTÉTELEIRŐL
31. § (1) Támogatási kérelem benyújtására jogosult az a Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozó, egyéni cég, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, aki, vagy amely magyarországi halászati vízterületen a halászati jog tulajdonosa, vagy haszonbérlője és azon a halászati tevékenységet kereskedelmi célból folytatja. (2) A támogatási kérelemnek az édesvízi halászati tevékenységre kell irányulnia és a támogatott beruházásokkal kizárólag ez a tevékenység folytatható a kötelező üzemeltetési időszak végéig.
31. § (1)1 Támogatási kérelem benyújtására jogosult az a Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, szövetkezet, horgászegyesület aki, vagy amely magyarországi halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodási jog tulajdonosa, vagy haszonbérlője és azon halgazdálkodási tevékenységet folytat. (2) A támogatási kérelemnek az édesvízi halgazdálkodási tevékenységre kell irányulnia és a támogatott beruházásokkal kizárólag ez a tevékenység folytatható a kötelező üzemeltetési időszak végéig.
Természetesvízi halgazdálkodás potenciális támogatási forrásai MAHOP forrás 2014-2020 (2007-2013 között cca. 12.000 MFt 2007-2013 között volt a támogatás teljes összege) Belvízi halászat prioritása alacsony, de támogatható tevékenységi kör
Természetesvízi halgazdálkodás kapcsolódási pontjai: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti Vidék Stratégia EU Duna Régió Stratégia (6. prioritás – természetesvízi halászat)
Integrált támogatás lehetősége: KEHOP 2014-2020 4. prioritási tengely - természetvédelem, élőhely fejlesztés (31.000 MFt támogatási összeg)
Köszönöm a figyelmet!
