217
Hojcska Ágnes Erzsébet1 A balneológia szerepe a magyar fürdővárosokban
Bevezetés Az utóbbi évtizedekben Magyarországon jelentős szerepet kapott az egészségturizmus fejlesztése, ami a hazai adottságok és hagyományok alapján önálló ágazattá vált. Hazánk rendkívül kedvező hidrogeológiai adottságokkal rendelkezik (Bender 2009, Tefner 2011), melyeknek köszönhetően kiemelkedő mennyiségű és minőségű termálvíz2 és gyógyvíz3 gazdagítja országunkat, lehetővé téve a balneoterápia alkalmazását a prevenció, a kuráció és a rehabilitáció területén egyaránt. A hazánkban megtalálható természetes gyógytényezők4 száma nemzetközi viszonylatban is jelentős. A fellelhető természetes gyógytényezők közül a gyógyvizek felhasználása az egészségturizmus területén a balneoterápia alkalmazása során valósul meg, amiben a magyarországi fürdővárosok jelentős szerepet kapnak. Az egyre idősödő társadalom generálja a mozgásszervi betegek növekvő számát és egyre jobban felértékelődik az egészség megőrzésének és helyreállításának fontossága is, ami jelentős részét képezi a turisztikai keresletnek. A prevenció, kuráció és rehabilitáció medicinális költségvonzata igen nagy, aminek következtében egyre jobban előtérbe kerül az orvosi terápia negyedik ága, a költséghatékonyabb fizioterápia, melynek részét képezi a fürdővárosokban megvalósuló balneoterápia. Az orvostudomány minden területén kiemelkedő fontosságú az alkalmazott terápia hatásainak, mellékhatásainak és utóhatásainak ismerete, amit bizonyítékon alapuló orvoslásnak nevez a medicina. Így van ez a balneoterápia5 területén is, ahol egyre növekvő számban jelennek meg a tudományos kutatások, de mennyiségüket nagymértékben befolyásolja az anyagi támogatás hiánya. Itt jelenik meg ismételten a fürdővárosokban tevékenykedő turisztikai szakemberek, város- és fürdővezetők szerepe, akiknek szem előtt kell tartaniuk, hogy szükségszerű a balneoterápia hatékonyságának bizonyítása a fenntartható egészségturizmus érdekében.
okleveles fizioterapeuta, Hotel Aquamarin Hévíz egészségturisztikai tanácsadó, Magyar Fürdőkultúra Kft. Budapest 2 A termálvíz (hévíz) olyan ásványvíz, melynek hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot a felszínre törés helyén. Két fajtája van, a juvenilis és a vadózus víz. (A magyar jog szerint a 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű kifolyó víz tekinthető hévíznek, azaz termálvíznek. Európában ez 20° C, de az európai álláspont nem egységes.) 3 Gyógyvíznek nevezzük azokat a természetes ásványvizeket, melyeknek bizonyított gyógyhatása van. 4 Természetes gyógytényezőnek nevezzük a természetben előforduló, gyógyításra alkalmazható tényezőket, például: gyógyvizet, gyógyiszapot, gázt. 5 Balneoterápiának nevezzük a gyógyvízzel való kezelést. Ez történhet külsőleg fürdőkúra és belsőleg ivókúra formájában. A leggyakoribb balneoterápiás kezelés a gyógyszeres fürdő, a fürdőkezelés, az ivókúra és a gyógyiszapkezelés. 1
218
Fürdővárosok Magyarországon Magyarország mint gyógyvíz-nagyhatalom nagy számú turista igényét képes kielégíteni speciális termék- és szolgáltatáskínálatával. A magyar egészségturizmus klasszikus ága, deklarált zászlóshajója a gyógyvízre alapozott gyógyturizmus. A gyógyturisztikai termékek többsége bizonyos helyhez kötöttséggel bír, vonzerejük, sajátosságaik és a kialakítható infrastruktúrájuk az adott hely sajátosságaiból fakadnak. E sajátosságokon alapul a természetes gyógytényezőkre alapozott gyógyturizmus (Molnár 2009). Magyarországon a gyógyfürdők jelentős része erősen meghatározza az adott település társadalmi-gazdasági szerepét, a településfejlesztés fontos elemévé vált (Szabó 2013). A magyar gyógyvízkincs hasznosításában jelentős szerepük van a fürdővárosoknak, mert a gyógyfürdő egy komplex szolgáltatási tevékenység. A vízbázisú természetes gyógytényezők hasznosítása a gyógyturizmusban érintett településeken történik. Magyarországon 137 település érintett az egészségturizmusban, ezek döntő része (101) város, közülük 55 település rendelkezik 77 gyógyfürdővel (Nyitrai 2013). Földrajzi elhelyezkedésük változatos, minden régióban megtalálhatók, legtöbbjük a Tiszától keletre helyezkedik el. (1. táblázat) 1. táblázat: Gyógyvizek, gyógyfürdők és gyógyfürdő-települések hazánk régióiban Régió KözépMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Magyarország összesen
Gyógyvíz
Gyógyfürdő
Gyógyfürdőtelepülés
30
15
4
8 44 26
3 11 12
4 12 8
21
8
13
67 42
15 13
7 7
238
77
55
Forrás: Nyitrai 2013 alapján saját szerkesztés
A gyógyturizmusban érintett települések alapvető feladata, hogy gyógyvízkincsüket minél hatékonyabban sikerüljön felhasználni és minél jobban tudjanak élni azokkal a lehetőségekkel, amelyet a gyógyvízkincs kínál (Szabó 2012). A hagyományos gyógyfürdőszolgáltatások piacán, illetve az egyes gyógyüdülés-jellegű, kúraszerű rehabilitációs ellátások fejlesztése terén már rövidtávon is kedvező eredmény várható. A gyógyfürdőturizmus számottevő hatást gyakorol az egyes települések és környezetük fejlődésére (Szabó 2011), bár ezek között jelentős különbségek tapasztalhatók. A gyógyfürdőturizmus hosszú távú jelentőségét mutatja, hogy a tudatos, fenntartható fejlesztés nemcsak a 2005-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia és Országos Területfejlesztési Koncepció, de az Új Magyarország Program, továbbá a 2011. január 15-én meghirdetett Új Széchenyi Terv fő prioritásai között is szerepel. Magyarországon a települési önkormányzatok többnyire
219
forráshiányosak, ezért eltérő intenzitással és hatékonysággal foglalkoznak a gyógyvízre alapozott kutatások fejlesztéseivel. A vizek jelentősége Magyarországon Magyarország a vizek országa, és e vizeknek nagy része a felszín alatt található. Az ország területén fellelhető gyógy- és termálvizek – és az erre épülő szolgáltatások – kiemelt jelentőséget biztosítanak az egészségturizmusnak. Nemzetközi összehasonlításban is jelentős termálvízkészletekkel és kedvező hidrogeológiai adottságokkal rendelkezik Magyarország, mivel az ország területének mintegy 80%-án található termálvíz. Az adottságokat tekintve nemzetközi viszonylatban víznagyhatalomnak számítunk. Egy adott földrajzi egység ásványvíz-gazdagságát mennyiségi és minőségi szempontok határozzák meg. A mennyiségi mutatókat tekintve közvetlenül Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után Magyarország rendelkezik a világon az ötödik legbővebb termálvízkészlettel (Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia 2007,6 Poór et al. 2005). (1. ábra)
1. ábra: Európa termálvízkincs-előfordulása Forrás: Országos Egészségturizmus fejlesztési stratégia 2007.
Ez annak köszönhető, hogy a föld belsejében lévő kőzetek és a bejutó víz hőmérséklete is lefelé haladva fokozatosan emelkedik. Ezt a hőmérsékletváltozást a geotermikus grádienssel7 fejezzük ki (Csermely 2009).
6
http://www.kormany.hu/download/b/8e/20000/Egeszsegturizmusstrategia.pdf Geotermikus grádiensnek nevezzük azt a földkéregvastagságot, amelyben a földréteg hőmérséklete 1 °C fokkal növekszik. A Kárpát-medencében ez 20 méter, szemben az európai 30-33 méterrel. Ennek értelmében Magyarországon a 30 °C fok feletti vízhőmérsékletű vizet nevezzük termálvíznek, szemben az Európa más területein felszínre törő vizekkel, ahol ez az érték 20 °C fok. 7
220
A hévízkészlet nem korlátlan erőforrás, ezért mindennemű beavatkozás nagy körültekintést igényel és a vízbázis megfontolt védelmét. Ezt segíti elő a természetes gyógytényezők, köztük a gyógyvíz alkalmazásának szabályozása, a gyógyvízzé, és gyógyhellyé minősítési eljárások szigorú rendszere. Hazánkban ma 231 ásványvíz, 250 gyógyvíz, 79 gyógyfürdő, 15 gyógyhely, 5 gyógybarlang, 5 gyógyiszap, 1 mofetta8 és 33 gyógyszálloda található.9 (2. ábra)
2. ábra: Magyarország termál- és gyógyfürdői Forrás: Országos Egészségturizmus fejlesztési stratégia 2007.
A turizmus ágazatai közül a természetes gyógytényezőkre épülő egészségturizmus, azon belül is a gyógyturizmus iránt a legnagyobb a kereslet. A gyógyturizmus fontos részét képezi a fizioterápia,10 ezen belül is a hidro11- és balneoterápia. A balneoterápia alkalmazási lehetőségei Magyarországon A természeti elemek, energiák közül az egyik legősibb gyógyításra alkalmazott közeg a víz. A víz természetben való megjelenése szerint alkalmazható a hidro- és balneoterápia 8
A mofetta természetes széndioxid-feláramlást jelent a föld mélyéből. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal nyilvántartásának 2013. szeptember 4-i adatai alapján: https://www.antsz.hu/felso_menu/ugyfeleknek/termeszetes_gyogytenyezokkel_kapcsolatos/termeszetes_gyo gytenyezokkel_kapcs_nyt.html 10 A fizioterápia kifejezés „fizio” része a görög „phüszisz” szóból származik, amelynek jelentése „természet”. Az elnevezésének megfelelően a természet energiáit használja fel a kezelések során. 11 A hidroterápia vízkezelést jelent. 9
221
során. A két tudományág napjainkban is összefonódik, mivel alapjai nagymértékben kapcsolódnak egymáshoz (Hojcska – Szabó 2010). A gyógyvizek alkalmazása során a balneoterápiában a víz fizikai hatásait12 (Bálint –Bender 1995) és kémiai tulajdonságait is felhasználjuk. A kémiai hatást a víz összetétele határozza meg. Hatásvizsgálat szempontjából a gyógyvizeket az alábbi hat fő csoportba szokták besorolni a tartalmazott makroelemek szerint: kénes vizek; kalcium–magnézium-hidrogénkarbonátos vizek; szénsavas vizek; konyhasós vizek; jódos-brómos vizek; radonos vizek. A balneoterápiás kezelések, így a fürdőkezelések is a klinikai gyakorlatban több területen is alkalmazhatók. A leghatékonyabb terápia kiválasztásához és a szervezet túlterhelésének elkerülése érdekében elengedhetetlen a balneoterápiás beavatkozások javallatainak és ellenjavallatainak ismerete. (2. táblázat) 2. táblázat: A balneoterápia javallatai és ellenjavallatai INDIKÁCIÓK13 -
-
12
a gerinc és a végtagízületek degeneratív megbetegedései; ízületi kopás okozta fájdalmak; bőrgyógyászati megbetegedések, pl.: psoriasis; nőgyógyászati gyulladások, meddőség; szív- és érrendszeri megbetegedések; hormonzavarok, anyagcserebetegségek; alvászavarok, stresszoldás; mozgásszervi megbetegedések megelőzése, rehabilitációja; műtétek utókezelése.
KONTRAINDIKÁCIÓK14 -
cardialis decompensatio; pitvarfibrillatios arythmia; cardialis infarctus után 3 hónapig; kezeletlen hypertonia 180/120 Hgmm feletti értékkel mozgásszervi és egyéb megbetegedések akut stádiuma; előrehaladott arteriosclerosis; sclerosis multiplex exacerbatios stádiuma; inkontinencia; előrehaladott máj- és veseelégtelenség; distrophia musculorum progressiva; lázas állapot; osteomyelitis; tuberculosis; gombás fertőzések; fertőző megbetegedések;
A víz fizikai hatásai közé a mechanikai hatások: halmazállapot, felhajtóerő, hidrosztatikai nyomás, hidrodinamikai hatás és a hőhatás tartozik. 13 Javallatok 14 Ellenjavallatok
222
-
terhesség; daganatos megbetegedések (egyéni elbírálás alapján); elmebetegségek.
Forrás: saját szerkesztés a releváns szakirodalmak alapján
Ezek elbírálását mindig egyénre szabottan kell megvalósítani, különös tekintettel a daganatos megbetegedések esetén. Erre vonatkozóan több kutatás készült, melyek alapján a daganatos megbetegedések nem sorolhatók egyértelműen az abszolút kontraindikációk közé a balneoterápia gyakorlatában. (Falkenbach et al. 2001, Corbin et al. 2005, Hernandez et al. 2005, Strauss et al. 2005, McNeely et al. 2006, Bender 2009, Bender 2010). A magyarországi gyakorlatban a természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos szabályokat az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 247. §-a alapján a 74/1999. (XII. 25.) EüM15 rendelet a természetes gyógytényezőkről határozza meg. Ennek megfelelően meghatározásra kerültek az orvosi alkalmazás szabályai is, az 5/2004 (XI. 19.) EüM rendelet az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról (3. táblázat) és a 27/2005. (VII. 18.) EüM rendelet az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet módosításáról alapján, valamint ezeknek a kezeléseknek a társadalombiztosítási támogatása is szigorú szabályozás alá kerül a 23/2007. (V. 18.) EüM rendelet a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati ellátások támogatásáról paragrafusai alapján.
15
Egészségügyi Minisztérium
223
3. táblázat: A társadalombiztosító által támogatottan igénybe vehető kezelések Magyarországon Az egyes gyógyászati ellátások Az egyes gyógyászati megnevezése ellátások kódszáma Gyógyvizes gyógymedence 01 Gyógyvizes kádfürdő 02 szappakolás 03 Súlyfürdő 04 Szénsavas fürdő 05 Orvosi gyógymasszázs 06 Víz alatti vízsugármasszázs 07 Víz alatti csoportos gyógytorna 08 Komplex fürdőgyógyászati ellátás 09 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás 10 Szén-dioxid gyógygázfürdő 11 Forrás: Az 5/2004 EüM. rendelet és Bender 2008 alapján saját szerkesztés
A táblázatban felsorolt ellátásokat Magyarországon elsősorban a fürdővárosokban működő gyógyfürdők,16 gyógyszállodák és egészségügyi intézmények biztosítják, mely szolgáltatások jelentős turisztikai vonzerőt jelentenek az adott városnak, elősegítve ezzel annak társadalmi- gazdasági fejlődését. A bizonyítékok szerepe a balneoterápiában Az előzőekben ismertetett jogszabályok szigorúan meghatározzák a gyógyvizek alkalmazási lehetőségeit és követelményeit, melyek közé sorolandó a gyógyvízzé nyilvánítás is. Ez elsősorban a gyógyvizet felhasználó intézmény feladata, de közvetetten kapcsolódik a fürdővárosok társadalmi-gazdasági érdekeihez is. A gyógyvízzé nyilvánítást Magyarországon ma az OTH17 (régen az OGYFI18) végzi. Az eljárás során összehasonlító, vagy utánkövetéses, kontrollált kettős vak, placebo-kontrollos, objektív paramétereket tartalmazó klinikai vizsgálattal kell igazolni az ásványvíz gyógyhatását az adott betegségben. A vizsgálatba minimum 30-30 beteget kell bevonni, akik közül az egyik csoport tagjai a vizsgált ásványvízben részesül fürdőkezelésben, míg a másik 30 beteg (kontrollcsoport) más fizioterápiás kezelésben részesül (például csapvizes fürdőkezelés). A vizsgálat során a résztvevőket három alkalommal vizsgálják: a kezelések előtt, közvetlenül a kezelések (kúra) után, valamint a kezelés végét követő három hónap után. A vizsgálat betegtájékoztató és a kutatásba beleegyező nyilatkozat aláírásával kezdődik. Az adatok rögzítéséhez speciális adatlapot használnak, mely szubjektív, szemiobjektív és
16 Azok a létesítmények, amelyek főként természetes gyógytényező felhasználásával folytatnak gyógyító vagy rehabilitációs tevékenységet. 17 Országos Tisztifőorvosi Hivatal 18 Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság.
224
objektív adatokat tartalmaz, valamint VAS19 használata is szükséges. Ezeket a dokumentumokat a területileg illetékes orvosi egyetem Etikai Bizottságához kell benyújtani. A betegeknek meg kell felelni a beválogatási kritériumoknak, majd ezt követően 15 alkalommal 30 perces fürdőkezelésben vesznek részt, valamint meghatározott időszakokban a szükséges vizsgálatokon, melyek alkalmával rögzítésre kerülnek a mért paraméterek. Ezeket az adatokat a kutatásvezető értékeli, és statisztikai kimutatásokat végez. A gyógyvízzé nyilvánítás orvosi szempontból akkor eredményes, ha a vizsgált kóros tüneti paraméterek a kontrollcsoporttal szemben legalább 51%-ban szignifikánsan kedvező eredményt mutatnak és ezen eredmények alapján az illetékes Szakmai Kollégium javaslatára az OTH a vizsgált vizet gyógyvízzé nyilvánítja (Csermely – Molnár 1997, Poór et al. 2005, Csermely 2009). „Hazánkban a legszigorúbb a gyógyvízzé nyilvánítási folyamat Európában” (Bender 2003). A gyógyvízzé nyilvánítási kutatásokon kívül egyre növekvő szerepe van a hazai és nemzetközi gyógyítás területén az evidence based medicine –nek,20 vagyis a bizonyítékon alapuló orvoslásnak. Ennek az a lényege, hogy csak olyan gyógymódok legyenek alkalmazhatók a gyógyítás során, melyek hatékonyságát a szigorú előírásoknak megfelelő kutatások és klinikai vizsgálatok igazolják, bizonyítják. E feltételek biztosítása érdekében egyre több hazai és nemzetközi kettős vak, placebokontrollos nagy beteganyagot vizsgáló kutatást végeznek a balneológia területén. Az első, csapvízzel kontrollált kettős vak balneoterápiás vizsgálatot Magyarországon végezték a 80-as években, rheumatoid arthritises betegeken (Bender et al. 2013). A kutatások célja, hogy bizonyítsák a termálásványvizek klinikai hatását, az ásványi anyagok felszívódását és biológiai hatásmechanizmusát, valamint azt, hogy a gyógyvizek típusát meghatározó kémiai összetevők jelenléte nem elhanyagolható a terápiás hatás tekintetében és nem egyenértékű a hatásuk a hidroterápiás (csapvizes) kezelésekkel (Varga 2006). Az elmúlt években több vizsgálati eredmény született a balneológia21 területén a gyógyvízminősítések és a gyógyvízkezelések vonatkozásában több medicinális ághoz és betegségcsoporthoz kapcsolódóan. Elsőként tartom fontosnak megemlíteni a súlyfürdő-kezelésekkel kapcsolatos kutatásokat, mivel ennek a kezelésnek a megalkotása a hévízi Moll Károly nevéhez fűződik. A legelső eredményeket is ő publikálta (Moll 1953). Élettani hatásvizsgálatok születtek a balneoterápia légzőrendszerre gyakorolt hatásáról (Nagy et al. 2009), az endokrin rendszerre kiváltott szerepéről (Nagy et al. 2009), továbbá a nőgyógyászati betegségek (krónikus kismedencei gyulladásos megbetegedések) gyógyvizes kezelése területén (Zámbó et al. 2008), valamint a bőrgyógyászati betegségek esetében alkalmazottakkal kapcsolatosan is pozitív eredményekről számoltak be a kutatók (Ozçelik et al. 2000). A legtöbb vizsgálat azonban a mozgásszervi megbetegedésekhez kapcsolódik. Az egyik jelentős kutatási terület a krónikus derékfájdalom, melyről magyar (Gaal et al. 2008, Balogh et al. 2005, Kulisch et al. 2009) és külföldi beszámolók is születtek (Konrad et al. 1992, Guillemin et al. 1994, Constant et al. 1998). A csípő- és térdízületi osteoarthrosis balneoterápiás kezelésének dokumentált eredményei több (magyar és külföldi) kutató 19
Visual analog skála. EBM. 21 A balneológia, a gyógyvizek hatásával és alkalmazásával foglalkozó tudományág. 20
225
nevéhez fűződnek (Szűcs et al. 1989, Nguyen et al. 1997, Guillemin et al. 2001, Kovács – Bender 2002, Tishler et al. 2004, Gaal et al. 2008). A kéz osteoarthrosisának balneoterápiás kezelési eredményeiről is széleskörű kutatási eredmények születtek (Horvath et al. 2012, Kovács et al. 2012), valamint a rheumatoid arthritisben szenvedőket érintő különböző balneoterápiás eljárásokat is külön tanulmányokban vizsgálták (Yurtkuran et al. 1999), mely betegségben Sukenik az iszapkezelések eredményeit publikálta (Sukenik et al.1990). Az SPA22 kezelésről is több vizsgálati anyag látott napvilágot magyar és külföldi szerzők munkájában egyaránt (van Tubergen et al. 2001, Falkenbach et al. 2004). A fentieken kívül számos közlemény jelent meg 2012–2013-ban is magyar, francia, olasz és török szerzők tollából a balneoterápiás kezelések kedvező fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatásáról, az iszapkezelések eredményességéről, az obes- és légzőszervi betegek hatékony és tartós gyógyvízkezeléséről. Mindezek azt igazolják, hogy a vizsgált gyógyvizek és gyógyvizes terápiák a terhelési és a nyugalmi fájdalmat is csökkentik, és javítják a beteg életminőségét (Bender 2013). A balneológiai vizsgálatok megvalósításához, színvonaluk és eredményességük növeléséhez indokolt egy önálló balneológiai kutatóintézet létrehozása, valamint nagyobb mértékű anyagi ráfordítás a balneológiai kutatásokra. Ennek megvalósítása elsősorban a gyógyturizmusban résztvevő ágazatok feladata, a fürdővárosokkal az élen. Következtetések Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szerepe a bizonyítékon alapuló balneológiai kutatásoknak. Mindez azzal magyarázható, hogy felértékelődött az egészségmegőrzés és az egészség helyreállításának szerepe, valamint hozzájárultak a térségben bekövetkezett jelentős gazdasági változások is. Magyarország számos természetes gyógytényezővel rendelkezik, melyek széleskörűen alkalmazhatók a prevenció, a kuráció és a rehabilitáció területén egyaránt. Hazánk 4/5 része alatt található termálvíz, ami az egészségturizmusra épülő fürdővárosok alappillére lehet tudatos és fenntartható felhasználás esetén. A gyógyvizek célravezető és költséghatékony alkalmazásában egyre növekvő fontosságú hazai és nemzetközi vonatkozásban is a bizonyíték-, vagyis evidenciaalapú felhasználás. Ennek megteremtésében jelentős szerepet vállalhatnak a fürdővárosok, az őket vezető döntéshozók és szakemberek a bevételi források gyógyvízkutatásokra fordított anyagi keretének megállapításakor. A balneoterápiában felhasználásra kerülő természetes gyógytényezők alkalmazásakor egyre fontosabbá válik a felhasznált gyógytényező összetételének, hatásmechanizmusának és élettani hatásainak megismerése, amire egy hazai balneológiai kutatóintézet szolgáltathatná a megfelelő hátteret a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező kutatók közreműködésével. Szükségesnek látszik a vizsgálati kritériumok, eljárási rendszerek, protokollok, irányelvek egységesítése és az eredmények széleskörű ismertetése a szakmai (alap- és szakképesítés) és a civil felhasználók körében egyaránt, a képzettségi szintnek megfelelően. Mindezek jövőbeni létrehozásához további balneo- fizioterápiás kutatásokra van szükség, melyek a balneológiai szakemberek és a fürdővárosok döntéshozóinak összefogása és sikeres együttműködése révén valósulhatnak meg.
22
Spondylarthritis ankylopoetica
226
Irodalom Bálint, G. – Bender, T. (1995): A fizioterápia elmélete és gyakorlata. Springer, Budapest. Balogh, Z. – Ördögh, J. – Gász, A. – Németh, L. – Bender, T. (2005): The effectiveness of balneotherapy in chronic low back pain - a randomised, singleblind, follow-up study. Forsch Komplementarmed Klass Naturheilkd 12:196–201. Bender et al. (2013): Evidence-based hydro- and balneotherapy in Hungary – a systematic review and meta-analysis. International Journal of Biometeorology. 2013. May 16. Bender, T. (2013): Újdonságok a balneoterápiában. REAKTOR 2013 (Reumatológiai Akadémia Továbbképző Rendezvény) beküldött előadás-összefoglalói. Magyar Reumatológia 54(3):131–146. Bender, T. (2010): Néhány gondolat a daganatos betegség és balneoterápia kérdéséhez. Reuma Híradó 6(2):6. Bender, T. (2009): A balneoterápia helye a reumatológiai betegségek komplex kezelésében. Praxis 18(5):51–56. Bender, T. (2009): Tumoros anamnézisű betegek fizioterápiája – vitaindító. Magyar Reumatológia 50(2):114–115. Bender, T. (2008): Gyógyfürdőzés és egyéb fizioterápiás gyógymódok. Springmed, Budapest. Bender, T. (2003): Bizonyítékokon alapuló orvostudomány és a balneológia. Mozgásterápia 12(4):4 –6. Csermely, M. (2009): Fizioterápia. Medicina, Budapest. Constant, F. – Guillemin, F. – Collin, J. F. – Boulange, M. (1998): Use of spa therapy to improve the quality of life of chronic low back pain patients. Medical Care 36:1309–1314. Corbin, L. et al. (2005): Safety and efficacy of massage therapy for patients with cancer. Cancer Control 12:158–64. Csermely, M – Molnár, Gy. (1997): Gondolatok a gyógyvízzé nyilvánításhoz szükséges vizsgálatokkal és azok értékelésével kapcsolatban. Balneológia, Gyógyfürdőügy, Gyógyidegenforgalom 18(3/4):10–15. Falkenbach et al. (2001): Is chronic lymphocytic leukemia a contraindication for radon and thermotherapy? – a case report. Wien Klin Wochenschr. 113(1–2):73–75. Gaal, J. – Varga, J. – Szekanecz, Z. – Kurkó, J. – Ficzere, A. – Bodolay, E. – Bender, T. (2009): Balneotherapy in elderly patients: effect on pain from degenerative knee and spine conditions and on quality of life. Israel Medical Association Journal 10:365–369. Guillemin, F. – Constant, F. – Collin, J. F. – Boulange, M. (1994): Short and long-therm effect of spa therapy in chronic low back pain. British Journal of Rheumatology 33:148–151. Guillemin, F. – Virion, J. M. – Escudier, P. – De Talance, N. – Weryha, G. (2001): Effect on osteoarthritis of spa therapy at Bourbonne-les-Bains. Joint Bone Spine 68:499–503.
227
Hernandez-Reif et al. (2005): Natural killer cells and lymphocytes increase in women with breast cancer following massage therapy. International Journal of Neuroscience 115:495–510. Hojcska, Á. – Szabó, Z. (2010): Fizioterápia az egészségturizmusban. Oktatási segédlet 2010. Horvath, K. – Kulisch, A. – Nemeth, A. – Bender, T. (2012): Evaluation of the effect of balneotherapy in patients with osteoarthritis of the hands: a randomized controlled single-blind follow-up study. Clinical Rehabilitation 26:431–441. Konrad, K. – Tatrai, T. – Hunka, A. – Vereckei, E. – Korondi, I. (1992): Controlled trial of balneotherapy in treatment of low back pain. Annals of the Rheumatic Diseases 51:820–822. Kovacs, C. – Pecze, M. – Tihanyi, Á. – Kovács, L. – Balogh, S. – Bender, T. (2012): The effect of sulphurous water in patients with osteoarthritis of hand. Double-blind, randomized, controlled follow up study. Clinical Rheumatology 31:1437–1442. Kovács, I. – Bender, T. (2002): The therapeutic effects of Cserkeszolo thermal water in osteoarthritis of the knee: a double blind, controlled, follow-up study. Rheumatology International 21:218–221. Kulisch, A. – Bender, T. – Németh, A. – Szekeres, L., (2009): Effect of thermal water and adjunctive electrotherapy on chronic low back pain: a double-blind, randomized, followup study. Journal of Rehabilitation Medicine 41:73–79. Falkenbach, A. – Karagülle, Z. – Bender, T. – Agishi, Y.: Kurmedizin Balneologie und Klimatologie. In: Falkenbach, A. (2004): Morbus Bechterew, Springer Verlag. Mc Neely et al. (2006): Effects of exercise on breast cancer patients and survivors: a systematic review and meta-analysis. Canadian Medical Association Journal 175:41–45. Moll, K. (1953): Treatment of discus hernia with so-called „weightbath” therapy (in Hungarian). Orvosi Hetilap 94:292–296. Molnár, Cs. (2009): Térspecifikus turisztikai termékek marketingjének sajátosságai. A tér vonzásában: turisztikai termékfejlesztés térspecifikus vonásai. In: Michalkó Gábor – Rátz Tamara (szerk.): Turizmus Akadémia kötetek 4. Székesfehérvár – Budapest, KJF – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet – Magyar Földrajzi Társaság. Nagy, K. – Berhés, I. – Kovács, T. – Kávási, N. – Somlai, J., – Bender, T. (2009): Does balneotherapy with low radon concentration in water influence the endocrine system? A controlled non-randomized pilot study. Radiation and Environmental Biophysics 48:311–315. Nagy, K. – Berhés, I. – Kovács, T. – Kávási, N. – Somlai, J. – Kovacs, L. – Barna, I. – Bender, T. (2009): Study on endocrinological effects of radon speleotherapy on respiratory diseases. International Journal of Radiation Biology 85:281–290. Nguyen, M. – Revel, M. – Dougados, M. (1997): Prolonged effects of 3 week therapy in spa resort on lumbar spine, knee and hiposteoarthritis: follow-up after 6 months. A randomized controlled trial. British Journal of Rheumatology 36:77–81. Nyitrai József (2013): A gyógyturizmusban érintett települések Magyarországon, KSH, Budapest. Országos Egészségturizmus fejlesztési stratégia, Budapest, 2007. május 30. Aquaprofit Rt.
228
Ozçelik, S. – Polat, H. H. – Akyol, M. – Yalçin, A. N. – Ozçelik, D. – Marufihah, M. (2000): Kangal hot spring with fish psoriasis treatment. The Journal of Dermatology 27(6):386–390. Poór, Gy. – Bálint, G. – Csermely, M. (2005): Helyzetjelentés és jövőkép a fizioterápiáról Magyarországon tanulmány. Magyar Tudomány 11:1398. Strauss-Blasche, G. – Gnad, E. – Ekmekcioglu, C. – Hladschik, B. – Marktl, W. (2005): Combined in patient rehabilitation and spa therapy for breast cancer patients: effects on quality of life and CA 15-3. CancerNurs 28(5):390–398. Sukinek, S. – Buskila, D. – Neumann, L. – Kleiner-Baumgarten, A. – Zimlichman, S. – Horowitz, J. (1990): Sulphurbath and mudpack treatment for rheumatoid arthritis at the Dead Sea area. Annals of the Rheumatic Diseases 49:99–102. Szabó, Z. (2013): Fürdővárosok együttműködésének kialakulása Magyarországon. Comitatus önkormányzati szemle, Veszprém. Szabó, Z. (2012): Tradicionális fürdővárosok fejlesztési és kitörési lehetőségei. In: Szalók Cs. – Remenyik B. – Zimányi K.: Múlt a jövőben – Tradíciók és megújulás a turizmusban és vendéglátásban. Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Budapest. Szabó, Z. (2011): Medical tourism and settlement development – as the leaders of local governments see it. In.: Darabos F. (szerk.): Kincs, ami van – Fókuszban az egészségturizmus. Nemzetközi Tudományos Konferencia Tanulmánykötet, Nyugatmagyarországi Egyetem Kiadó, Győr. Szucs, L. – Ratko, I. – Lesko, T. – Szoor, I. – Genti, G. – Balint, G. (1989): Double-blind trial on the effectiveness of the Puspokladany thermal water on arthrosis of the kneejoints. Journal of the Royal Society of Health 109:7–9. Tefner, I. K. – Nagy, K. – Bender, T. (2011): A balneológia lehetőségei Magyarországon a XXI. században. Medicus Universalis 44(4):173–176. Tishler, M. – Rosenberg, O. – Levy, O. – Elias, I. – Amit-Vazina, M. (2004): The effect of balneotherapy on osteoarthritis. Is an intermittent regimen effective? European Journal of Internal Medicine 15:93–96. Van Tubergen, A. – Landewe, R. – van der Heijde, D. – Hidding, A. Wolter, N. – Asscher, M. et al. (2001): Combined spa-exercise therapy is effective in patients with ankylosing spondylitis: a randomized controlled trial. Arthritis&Rheumatism 45:430–438. Varga, Cs. (2006): A balneológia tudományos alapjairól. Lage Artis Medicinae 16(4): 391–392. Yurtkuran, M. – Yurtkuran, MA. – Dilek, K. – Güllü, M. – Karakoç, Y. – Özbek, L. et al. (1999): A randomised controlled study of balneotherapy in patients with rheumatoid arthritis. Physicalische Medizin Rehabilitationsmedizin Kurortmedizin 9:92–96.
