A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió
2013. szeptember. 19.
MAGYAR GAZDASÁG 2001-2013: AMIT A SZÁMOK MUTATNAK Három szakasz: 2001-2006 2006-2008 2008-2010-2013 A MAGYAR GDP BŐVÜLÉSI ÜTEM, év/év
A MAGYAR GDP BŐVÜLÉSI ÜTEM, év/év
6
10 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8
4 2 0 -2 -4 -6 -8
HU v4+CRO+SLO PL+CZ+SK EZ
2
2013
Forrás: IMF
2011
2009
2007
2005
2003
2001
2013
2011
2009
2007
2005
2003
2001
2009: mély recesszió 2010-2011: lassú kilábalás 2012: újabb recesszió ( kedvezőtlen külső környezet, belső problémák)
MAGYAR GAZDASÁG 2001-2013: AMIT A SZÁMOK MUTATNAK
Megtorpanó konvergencia, leszakadóban a régiós társaktól
Forrás: iMF
3
A NÖVEKEDÉS BELSŐ MOTORJAI LEFULLADTAK 10
2010-2011: KÉT ÉV EGYÜTT
8 6
GDP növekedés
4 2 %
0
-2 -4 -6 -8 -10 -12
Nettó export Készletváltozás Beruházás Végső fogyasztás 2009
2010-2011
Eurozóna
2009
2010-2011
KKE régió
2009
2010-2011
Magyarország
Hazánkban lassabb és eltérő szerkezetű a növekedés a régiós társakkal összevetve Belső motorok lefulladtak Forrás: MNB 4
CSÖKKENŐ FOGYASZTÁS ÉS BERUHÁZÁSOK
Forrás: KSH
5
MAGAS MUNKANÉLKÜLISÉG, CSÖKKENŐ REÁLKERESETEK
Reálkeresetek 2001-2012: +27,6% 2007-2012: -0,9% 2010-2012: -1,2% 2013: újra emelkedő reálkeresetek, kismértékben csökkenő munkanélküliségi ráta Forrás: KSH
6
NÖVEKVŐ FOGLALKOZTATÁSI ÉS AKTIVITÁSI RÁTA
Közmunka program (150 ezer fő) →Foglalkoztatási ráta Adminisztratív intézkedések →Aktivitási ráta Magánszektor munkakereslete gyenge/stagnál
Forrás: KSH
2009 mélypont óta: foglalkoztatottak +163 ezer fő közmunkaprogram +150 ezer fő 7
2005 ÓTA CSÖKKENŐ BERUHÁZÁSOK
Nettó beruházások negatív tartományban A gazdaságban termelőkapacitások épülnek le Beruházások (reálértelemben) 2001-2012: -1,2% 2007-2012: -20% 2010-2012: -10% Forrás:KSH, IMF
8
JELENTŐSEN JAVULÓ KÜLSŐ EGYENSÚLYI POZÍCIÓ FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG EGYENLEGE (GDP %-a)
FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG EGYENLEGE (GDP %-a)
4
4
2
2
0
0
-2
-2
-4
-4
-6
-6
-8
-8
-10
-10
HU PL+CZ+SK V4+CRO+SLO
2009
2012
Bruttó külföldi adósság (FDI és egyéb tőke nélkül)/GDP
53%
113,90%
96,90%
Nettó külföldi adósság (FDI és egyéb tőke nélkül)/GDP
15,40%
56,10%
43,50%
A recesszió leképeződése Összeomló belső kereslet (fogyasztás, beruházások) Forrás: MNB,IMF
9
2013
2011
2009
2007
2005
2003
2001
2013
2011
2009
2007
2005
2003
2001
2001
2006-TÓL MEGTORPANÁSSAL, DE JAVULÓ BELSŐ EGYENSÚLYI POZÍCIÓ ÁHT EGYENLEG A GDP %-ÁBAN
ÁHT EGYENLEG VÁLTOZÁSA GDP%-ÁBAN 2006-2012
6 4
8
2
6
0 -4
2
-6
0
-8 -10
korrigált
4
-2
ÁHT
-2
ÁHT-korrigált*
-4
-12
CRO
2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
HU
PL
Valójában: 2011: jelentős fiskális stimulus (~ 2%), eredmény nélkül 2012: kiigazítás (-1,8%) 2013: semleges Fenntarthatóság? Forrás: Eurostat, IMF,MNB *: MNYP és egyéb egyszeri hatásokkal korrigálva
10
RO
SRB
CZ
MAGAS ÁLLAMADÓSSÁG
Forrás: ,MNB
11
2010 UTÁN: GAZDASÁGPOLITIKAI IRÁNYVÁLTÁS 2010-re a kiigazítás eredményeképpen javulnak a makrogazdasági mutatók Lassú növekedés a régió átlaga körül De! Magas –külső és belső- adósság szűkíti a mozgásteret
2010: Gazdaságpolitikai „kísérlet” (ellentmondásos eredményekkel) Nem szokványos ( unorthodox) Nincs megszorítás Nem terhelünk semmit a lakosságra
↕ Költségvetésben nincs mozgástér (Brüsszel) (költségvetési szigor kifejezetten orthodox elem)
12
EREDMÉNY?
Harmadik éve működik a rendszer 2010-2011: lazítás (2009: komoly recesszió, strukturális egyenleg 2008: -5,2% vs 2009: -2,8%)
2012: első év, amikor nettó megszorítás DE! A 2011-es lazítás növekedési többletet, bevétel emelkedést késleltetve sem hoz Forrás: MNB
13
AZ ÖRDÖGI KÖR 800-900 mrd forint bevétel kiesés (GDP 2,5-3%-a)
•Egykulcsos SZJA •Családi adókedvezmény
FISKÁLIS STIMULUS EREDMÉNY NÉLKÜL
•Társasági nyereségadó kulcs csökkentése
•Nyugdíjrendszer recentralizálása
↓
érvek és ellenérvek, elsősorban nem a tartalma, hanem a módja –bizalmat romboló- és felhasználása problematikus
FISKÁLIS MEGSZORÍTÁS
↓
•Adó- és járulék emelések
FÉKEZI A NÖVEKEDÉST, RONTJA A KÖLTSÉGVETÉS POZÍCIÓJÁT
ÁFA, fogyasztási adó, egyéni járulék, tranzakciós adó
•Ágazati különadók
↓
reakció vállalati oldalon: költségcsökkentés, elbocsátások, beruházások elhalasztása, visszafogása
TOVÁBBI KIIGAZÍTÁSI KÉNYSZER 14
MONETÁRIS POLITIKA: AZ INFLÁCIÓS CÉLKÖVETÉS CSEHORSZÁG TARGET
TÉNY
1998
5,5-6,5%
1,70%
1999
4-5%
1,50%
2000
3,5-5,5%
3%
2001
2-4%
2,40%
2002
2,75-4,75%*
0,50%
2003
2,5-4,5%*
1%
2004
2-4%*
2,8%
2005
2-4%*
2,2%
2006
2-4%*
1,6%
2007
2-4%*
2,8%
2008
2-4%*
6,3%
2009
2-4%*
1,1%
2010
1-3%*
1,5%
2011
1-3%*
1,9%
1-3%* 2012 *headline infl,korábban net infl ** nem target, elorejelzés ***éves átlag: 5,3%
3,3%
LENGYELORSZÁG
☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺
TARGET
TÉNY
N/A
8,60%
6,4-7,8%
9,80%
5,4-6,8%
8,50%
6-8%
3,60%
4,60%
0,80%
2-4%
1,70%
1,5-3,5%
4,00%
1,5-3,5%
0,70%
1,5-3,5%
2,50%
1,5-3,5%
2,50%
1,5-3,5%
4,20%
1,5-3,5%
3,50%
1,5-3,5%
2,5%
1,5-3,5%
4,3%
1,5-3,5%
3,7%
Forrás: jegybankok, saját számítások 15
MAGYARORSZÁG TARGET
TÉNY
N/A
N/A
10,30%
N/A
☺ ☺ ☺ ☺
N/A
11,20%
N/A
N/A
10,10%
N/A
5,8%**
6,80%
3,5-5,5%
4,8%***
2,5-4,5%
5,70%
2,5-4,5%
6,10%
2,5-4,5%
3,30%
2-4%
6,50%
2-4%
8,00%
2-4%
6,00%
2-4%
4,20%
2-4%
4,9%
2-4%
3,9%
2-4%
5,7%
☺ ☺ ☺
MONETÁRIS POLITIKA: SEGÍTETT VAGY GÁTOLT? Költségvetési politika sem „ártatlan”, de monetáris politika sem támogatta a gazdaság egészséges növekedését, nem tompította a negatív sokkokat Egész periódusban szándéka szerint restriktív De facto 2003-2008: expanzív
Volatilis infláció, várakozások nem megfelelően horgonyzottak
2001-2009: ~250 2009-2013: 265 →300
Forrás:KSH, Reuters
16
MONETÁRIS POLITIKA: SEGÍTETT VAGY GÁTOLT?
jan.13
jan.11
jan.09
jan.07
jan.05
jan.03
jan.01
10,00 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00
REÁLKAMAT (VÁLLALATI FORINT HITELKAMAT-INFLÁCIÓ) év/év, % 20012013
Forrás: MNB,KSH
17
A DEVIZÁBAN TÖRTÉNŐ ELADÓSODÁS Restriktív monetáris politika (látszólag) (inflációs célkövetés –árfolyam, reálkamatok) + Bankok, felügyelet, fiskális politika, hitelfelvevők tévedései ↓ Devizában történő eladósodás
MAGÁNSZEKTOR HITELÁLLOMÁNYA (mrd HUF)
Forrás: MNB
Forint
Deviza
2002. január
3371,8
1422,6
4794,4
2009. január
6191,1
13253,1
19444,2
2009/2002
183,6%
931,6%
405,6%
CAGR 2002-2009
9,1%
37,6%
22,1%
18
Összesen
A DEVIZÁBAN TÖRTÉNŐ ELADÓSODÁS Az ország, amely tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért S-I egyensúlytalanság Folyó fizetési mérleg hiány
∆ -20%
∆ 65%
Forrás: MNB
19
A DEVIZÁBAN TÖRTÉNŐ ELADÓSODÁS S-I egyensúlytalanság tükörképe a tartós devizában történő eladósodás (a kérdés csak az, melyik szektorban - lakosság, vállalatok, állam- épül fel a nyitott pozíció) 2008 őszéig: magánszektorra allokálódott a nyitott pozíció (probléma: egy része fedezetlen, kockázatkezelési eszközök, képességek hiánya) A BRUTTÓ KÜLFÖLDI ADÓSSÁG MEGOSZLÁSA
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20%
MAGÁNSZEKTOR
10%
ÁHT+MNB
0% 2011
2009
2007
20
2005
2003
2001
1999
1997
1995
Forrás: MNB
A VÁLSÁG NAGY TANULSÁGA: A KÜLSŐ EGYENSÚLY AZ IGAZI KORLÁT
NETTÓ KÜLSŐ ADÓSSÁG (GDP %-A), 2010 Írország
FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG EGYENLEG (GDP %-a) 2007 CZ
Görögország
SLO
Portugália
SK PL
Spanyolország
CRO
Olaszország
HU
Franciaország
RO
Németország
LT SRB
Belgium
LV
-40
10
60
110
-25
Forrás: Eurostat, IMF
21
-20
-15
-10
-5
0
2008-: AZ MNB KÉSVE, FÉL SZÍVVEL REAGÁLT A MEGVÁLTOZOTT HELYZETRE Nem használta ki az S-I pozíció javulása, illetve a gazdaságpolitika által generált mozgástér bővülést MNB-ALAPKAMAT 2008-2013
REÁLKAMAT (ÚJ FORINTHITEL KAMATAINFLÁCIÓ év/év, % 2008-2013) 12,00
12,5% 11,5% 10,5% 9,5% 8,5% 7,5% 6,5% 5,5% 4,5% 3,5%
10,00
átlag
8,00 6,00 4,00
05.31.13
12.30.12
07.31.12
03.01.12
10.01.11
05.02.11
12.01.10
07.02.10
01.31.10
09.01.09
Devizaforrás: nincs és/vagy extrém drága Hosszú lejáratú forint forrás: nincs (bizalmi, strukturális okok) Forrás: MNB
22
2013.jan
Nem tompította a beruházási hitelezés visszaesését
júl
Nem konvencionális intézkedések: túl későn, túl kevés
2012.jan
júl
2011.jan
júl
2010.jan
júl
2009.jan
júl
04.02.09
0,00 2008.jan
11.01.08
2,00
LEÁLLT A BANKI HITELEZÉS VÁLLALATI HITELEZÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 2008 OKTÓBER=100 %
120
%
120
85
80
80
75
75
RO
PL
SK
CZ
HU
okt
okt
júl BG
EZ
PT
júl
85
ápr
90
2012.jan
90
júl
95
ápr
95
2011.jan
100
okt
100
júl
105
ápr
105
2010.jan
110
ápr
110
2009.jan
115
2008.okt
115
ES
Jegybank passzív asszisztenciája Hitelezési képesség gyengülése (kormányzati intézkedések hatása is jelentős) Kereslet visszaesése (recesszió, bizalmi deficit) Forrás: MNB 23
BANKSZEKTOR: DRASZTIKUSAN GYENGÜLŐ HITELEZÉSI KÉPESSÉG/HAJLANDÓSÁG A BANKRENDSZER ROE MUTATÓJA NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 30
%
%
30
0
-5
-5
Magyarország
Bulgária
Horvátország
Csehország
Szlovákia
Románia
2011
0
2010
5
2009
5
2008
10
2007
10
2006
15
2005
15
2004
20
2003
20
2002
25
2001
25
Lengyelország
A szektor indokolatlan, elhibázott terhelése (Bankadó -pro rata 10-12-szerese német, svéd, brit szintnek-, végtörlesztés, árfolyamgát)
Forrás:MNB
24
SZINTE MEGÁLLÍTHATATLANUL CSÖKKENŐ BERUHÁZÁSOK
Forrás: MNB, Eurostat, IMF, Mo: korrigált egyéb tételekkel
25
A POTENCIÁLIS NÖVEKEDÉSI ÜTEM A POTENCIÁLIS NÖVEKEDÉSI ÜTEM (% ) 5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0
-1,0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Tőke növekedési hozzájárulása Termelékenység növekedési hozzájárulása
Forrás: MNB
26
Munka növekedési hozzájárulása potenciális növekedési ütem
ÖSSZEFOGLALÁS Gazdaságpolitikai irányváltás: Nem szokványos ( unorthodox) elemek Nem probléma, ha javítja potenciális növekedési ütemet DE! Az ellenkezőjét látjuk ROMLÓ POTENCIÁLIS NÖVEKEDÉSI ÜTEM ZUHANÓ BERUHÁZÁSI RÁTA KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA: ILLÚZIÓ/KUDARC KIKEZDETT BIZALOM JEGYBANK HEZITÁLÁSA ( nincs reálgazdaságot, beruházásokat, hitelezést támogató lépés)
27
ÚJABB ELVESZTETT ÉVTIZED? Az elmúlt 3-4 évben régiós összehasonlításban Magyarország teljesítménye közepesnél gyengébb Részben örökség (magas –külső- adósságállomány) De gazdaságpolitika (fiskális és monetáris politika) megítélése is ellentmondásos
↓ LESZAKADÁS
Forrás: Eurostat
28
