Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l

Tájékoztató kiadvány a 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvér l | TÁMOP -2.5.3.A-13/1-2013-0044

Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l

§

Tájékoztató kiadvány a 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvér l | TÁMOP -2.5.3.A-13/1| 2. oldal

Tartalom BEVEZET _______________________________________________________________________________________________3 NÉHÁNY GONDOLAT AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉR L ILLETVE A KIADVÁNYRÓL________________4 1. RÉSZ - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1.§- 31.§)_______________________________________________________5 1.1. BEVEZET RENDELKEZÉSEK (1.§ - 13.§)______________________________________________________________5 1.2. A JOGNYILATKOZATOK (14.§ - 19.§)___________________________________________________________________5 1.3. A JOGNYILATKOZATOK MEGTÉTELÉNEK MÓDJA (20.§ - 26.§)_______________________________________6 1.4. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG (27.§ - 31.§)____________________________________________________________________7 2. RÉSZ A MUNKAVISZONY (32.§ - 229.§)__________________________________________________________________7 2.1. A MUNKAVISZONY ALANYAI (32.§-35.§)_______________________________________________________________7 2.2. A MUNKÁLTATÓ SZEMÉLYÉBEN BEKÖVETKEZ VÁLTOZÁS (36.§ - 41.§)_____________________________8 2.3. A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE (42.§ - 50.§)__________________________________________________________8 2.4. A MUNKASZERZ DÉS TELJESÍTÉSE (51.§ - 57.§)______________________________________________________9 2.5. A MUNKASZERZ DÉS MÓDOSÍTÁSA (58.§ - 62.§)_____________________________________________________10 2.6. A MUNKAVISZONY MEGSZ NÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE (63.§ - 85.§)________________________________11 2.7. A MUNKAID ÉS PIHEN ID (86.§ - 135.§)____________________________________________________________12 2.8. A MUNKA DÍJAZÁSA (136.§ - 165.§)____________________________________________________________________16 2.9. A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELEL SSÉGE (166.§ - 178.§)________________________________________17 2.10. A MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELEL SSÉGE (179.§ - 191.§)____________________________________18 2.11. A MUNKAVISZONY EGYES TÍPUSAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK (192.§ -213.§)_________19 2.12. A MUNKAER -KÖLCSÖNZÉS (214.§ - 222.§)_________________________________________________________19 2.13. AZ ISKOLASZÖVETKEZET ÉS TAGJA KÖZÖTTI MUNKAVISZONY (223.§ - 227.§)____________________20 2.14. A MUNKAVISZONYHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYES MEGÁLLAPODÁSOK (228.§ -229.§)__________________20 3. RÉSZ MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK (230.§ - 284.§)_____________________________________________________21 3.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (230.§ -234.§)________________________________________________________21 3.2. AZ ÜZEMI TANÁCS (235.§ -269.§)_____________________________________________________________________21 3.3. A SZAKSZERVEZET (270.§- 275.§)_____________________________________________________________________23 3.4. A KOLLEKTÍV SZERZ DÉS (276.§- 284.§)_____________________________________________________________24 4. RÉSZ A MUNKAÜGYI VITA (285.§ - 293.§)______________________________________________________________25 4.1. A MUNKAJOGI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE (285.§ - 290.§)______________________________________________25 4.2. A KOLLEKTÍV MUNKAÜGYI VITA (291.§ - 293.§)_____________________________________________________26 5. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (294.§ - 299.§)_________________________________________________________27 ZÁRSZÓ___________________________________________________________________________________________________28


Bevezet A Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (továbbiakban: szövetségünk) az Új Széchenyi Terv TÁMOP -2.5.3.A-13/1 pályázati lehet ségét kihasználva a szociális párbeszédben betöltött szerepének er sítésére kapacitásfejleszt projektet valósít meg.................................. ................. A projekt célja a STRATOSZ kapacitásának meger sítése és együttm ködésének el segítése annak érdekében, hogy hatékonyan és felkészülten tudja képviselni a munkáltatókat, hogy a szociális párbeszédben résztvev k legyenek képesek eredményesen képviselni, érvényre juttatni véleményüket, javaslataikat a szakpolitika alkotás folyamatában, illetve a döntéshozatalban..... .. . A projekt további célja a munkáltatók alkalmazkodóképességének növelése az új munkajogi szabályozás alkalmazásának vizsgálatán, naprakész munkáltatói ismeretek oktatásán, valamint konzultációk megszervezésén keresztül... ....................... .

A projekt megvalósítása során szövetségünk kétfajta információs kiadványt készít el 800-800 példányban. Az egyiket a megváltozott Munka Törvénykönyve témakörében, a másikat pedig a közösségi közlekedés strukturális átalakításához kapcsolódóan................................. Jelen kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l ad fontos és jól hasznosítható információkat..................... Remélem, hogy szövetségünk tagszervezetei és azok vezet i, munkatársai, valamint szociális párbeszédbeli partnerei számára a kiadvány segítséget nyújt a Munka Törvénykönyve el írásainak megfelel alkalmazásához.

A projekt négy részcél megvalósítását t zi ki célul: 1.) Kapacitás meger sítés a hatékony érdekképviselet érdekében............................................ 2.) Hatékonyabb együttm ködés el segítése a konzultációban résztvev más szervezetekkel. ......... 3.) A kollektív tárgyalások és kollektív szerz déskötések el segítése az új Mt. alapján.......... 4.) A szociális partnerek újfajta szerepvállalásának er sítése (alkalmazkodóképesség, társadalmi felel sségvállalás).................................................. Célkit zéseink megvalósításához elengedhetetlen, hogy a projekt teljes id tartama alatt minden rendezvényen felhasználható, megfelel színvonalú, tartalmas és esztétikus PR anyagok, kiadványok, információs füzetek készüljenek, melyeket a programokon (konferenciák, szemináriumok, képzések, találkozók stb.) résztvev k körében terjesztünk......................................................

Dr. Sárközi György PhD STRATOSZ Elnök Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége


Néhány gondolat az új Munka Törvénykönyvér l, illetve a kiadványról Magyarországon évek óta napirenden volt a Munka Törvénykönyve (Mt.) koncepcionális felülvizsgálatának kérdése. A gazdálkodó szervezetek és a munkavállalók foglalkoztatási nehézségei arra ösztönözték a jogalkotót, hogy alapjaiban változtassa meg a hazai munkajogi szabályozás szemléletét, és hogy a jelen kor gyakorlatához alkalmazkodó, életszer , ugyanakkor a munkavállaló érdekeit továbbra is véd jogszabályt alkosson meg............................................. Az új Munka Törvénykönyve megalkotásának célja bevallottan a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele, a versenyképesség javítása volt. Az új törvény ennek megfelel en számos olyan pontot tartalmaz, amely a termelés és a piac igényeinek érdekében növelte a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás mozgásterét, és jelent sen lecsökkentette a kógens szabályozások körét. Ezzel párhuzamosan bevezetett egy új elvet: magában a törvényben szabályozta azokat a kérdésköröket, amelyben állami, vagy állami többségi tulajdonú társaságok esetében nem enged eltérést..................... A törvényalkotó egyértelm szándéka volt, hogy a munkajogot a polgári joghoz közelítse...........................

- A szakszervezeti jogok sz kítésének következményeként annak lehet sége is sz kült, hogy a szakszervezetek kollektív szerz désben a munkavállalók javára el nyös feltételeket harcoljanak ki. . - A harmadik sérelmezett kérdéskör a polgári joghoz közelítés, mert véleményük szerint a munkaviszonyban a munkavállaló érdekérvényesítési képessége a munkáltató er fölényével szemben nem megfelel , hiszen nem egyenrangú felek kötnek megállapodást. . Munkaadói, illetve foglalkoztatáspolitikai szempontból nézve azonban kétségtelen, hogy az új Munka Törvénykönyve számos olyan új szabályozási elemmel gazdagodott, amelyek lehet vé teszik, hogy olyan munkaszerz dések, foglalkoztatási módok alakuljanak ki, melyek életszer ek, és a mai kor lehet ségeihez, megváltozott igényeihez rugalmasabban alkalmazkodjon munkaadó és munkavállaló egyaránt. .......................... . Jelen kiadvány célja, hogy segítsen eligazodni a Munka Törvénykönyve szabályozásában, valamint könnyebben megtalálni azokat a törvényi helyeket, amelyekre éppen aktuálisan kíváncsi az olvasó. Semmiképpen nem célja

A létrehozott jogszabály több eleme vitatott. Olyan megoldásokat alkalmaz, amelyeknek nincs kialakult hagyománya, hiányoznak a gyakorlati tapasztalatok, bírósági döntések, és ezzel együtt számos olyan szabályozást vezetett be, amelyet els sorban a munkavállalói érdekképviseletek korábban vívmánynak, szerzett joguknak tartottak...................... A munkavállalói érdekképviseletek által leginkább sérelmezett elvi kérdések, hogy: .............................. - A törvény koncepcionálisan megváltoztatja a szabályozási szemléletet, és a munkavállalók véleményük szerint kevesebb védettséget élveznek, mint a korábbi szabályozás alkalmazásában. Számos kógens elem elveszítette garanciális jellegét, azoktól kollektív szerz désben vagy - már-már eretneknek t n módon - a felek megállapodásában (pl.: Munkaszerz désben) el lehet térni a munkavállalók hátrányára is, míg a régi" szabályok csak a munkavállalók javára való eltérést engedték.............................................................................

kommentárként, értelmezésként szolgálni, hiszen ezekre megfelel , elismert jogi szakemberek által készített kiadványok állnak rendelkezésre, illetve érhet ek el akár elektronikus formában is. ......... ................................ Az egyes fejezetek nem konkrét jogszabály-magyarázatok, hanem az Mt. fejezeteinek egyfajta magyarázattal ellátott tartalomjegyzékét állítottuk össze, amely a keresett kérdéskör tárgyát segíti megtalálni az új Munka Törvénykönyve szerkezetében.


1. RÉSZ - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1.§- 31.§)

§

A törvény I. fejezete tartalmazza a bevezet rendelkezéseket. Ezek közé tartozik a törvény célja, hatálya, az értelmezési alapelvek, az általános magatartási követelmények, a személyhez f z d jogok védelme, az egyenl bánásmód követelménye és a munkaviszonyra vonatkozó szabály fogalma.

1.1. Bevezet rendelkezések (1.§ - 13.§) A törvény 1. §-a rögzíti a jogalkotó célját, amely alapjaiban meghatározza a munkajogi szabályozást. A törvény általános célja a tisztességes foglalkoztatás alapvet szabályainak megállapítása a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire....................................................... A törvény személyi hatályát rögzíti a 2. §. Eszerint a törvény hatálya kiterjed:......................................... - a munkáltatóra (az a jogképes személy, aki munkaszerz dés alapján munkavállalót foglalkoztat), - a munkavállalóra (az a természetes személy, aki munkaszerz dés alapján munkát végez),................ - a munkáltatói érdekképviseleti szervezetre,......... - az üzemi tanácsra, valamint. ......... . - a szakszervezetre (a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek els dleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek el mozdítása és megvédése)...................................................... A jogszabály két értelmezési alapelvet határoz meg. Els ként kimondja, hogy a törvény rendelkezéseit Magyarország és az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni. E szabály azt fejezi ki, hogy a törvény els sorban a magyar állam jogrendjébe épül be, a magyar jogrendben kialakult értelmezési alapelvek irányadók, az Európai Unió tagjaként azonban a közösségi jogot is figyelembe kell venni az értelmezés során...................................................................

A másik alapelv szerint a jogról lemondó vagy abból enged nyilatkozatot nem lehet kiterjeszt en értelmezni................................................... Jelent s változás a korábbi szabályozáshoz képest az általános magatartási követelmény fogalmának bevezetése.......................................................... A bevezet rendelkezések els sorban a fogalmak tisztázását célozzák meg, és rögzítik azokat az alapvetéseket, melyek a teljes jogszabályt végigkísérik. A további paragrafusok keretében alapozza meg a jogszabály az alábbi fogalmakat:..................................................................... - tisztességes foglalkoztatás,................................................ - személyhez f z d jogok tiszteletben tartása,...... - személyes adatok kezelése,.................................... - munkavállaló ellen rzésése,............................................... - a munkaviszonnyal összefügg magatartás köre,.. - egyenl bánásmód,.............................................................. - hátrányos megkülönböztetés tilalma,......... ........... - munkaviszonyra vonatkozó szabály meghatározása, - a jogszabály,...................................................................... - a kollektív szerz dés és az üzemi megállapodás, - valamint az egyeztet bizottság fogalma.


1.2. A jognyilatkozatok (14.§ - 19.§) Az új törvényben a jognyilatkozatok (f ként a felek megállapodásai, a kollektív szerz dés, de az egyoldalú jognyilatkozatok is) különösen fontos szerepet kapnak. A törvény megalkotásának egyik célja éppen az volt, hogy er sítse a megállapodások szabályozó szerepét. A jogalkotó alapelvként fogalmazta meg, hogy a Munka Törvénykönyve els sorban a munkavállalók érdekeit kell védje, ugyanakkor a szabályozás nem eredményezhet olyan korlátokat, amelyek a foglalkoztatást ellehetetlenítik, hiszen ez szolgálja a legkevésbé a munkavállalók érdekeit. Mindezekre figyelemmel az egyik legfontosabb része a jogszabálynak a jognyilatkozatokra vonatkozó szabályozás megfogalmazása................. Ezek közül ki kell emelni:..................................................... - A megállapodást (a törvény szerint megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre, az egyik legtipikusabb megállapodás a munkaszerz dés).......................................................... - Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozatot (az egyoldalú jognyilatkozatot a törvény a Ptk.-nak megfelel en szabályozza, ilyen egyoldalú jognyilatkozat például az elállási jog gyakorlása. Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá). .........

§ - A kötelezettségvállalást (a jogosultnak nem kell elfogadnia, nem kell megállapodni a feltételekben, anélkül is követelheti a vállalt kötelezettség teljesítését, a munkáltató korlátozás nélkül tehet kötelezettségvállalást tartalmazó jognyilatkozatot, míg a munkavállaló csak munkaviszonyra vonatkozó szabály kifejezett rendelkezése alapján)...................................................... - A munkáltatói szabályzatot (a munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatait és az egyoldalú kötelezettségvállalást bels szabályzatban is megteheti)................... - A tájékoztatást ( jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell megfelel en alkalmazni, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír el ).................................................................... - A feltételt (a felek a megállapodás létrejöttét, módosítását vagy megsz nését jöv beli, bizonytalan eseményt l, ún. feltételt l is függ vé tehetik).

1.3. A jognyilatkozatok megtételének módja (20.§ - 26.§) A jognyilatkozatok formai meghatározásán túl kiemelt jelent sége van annak, hogyan gyakorolhatják ezzel kapcsolatos jogaikat a munkaviszonyban a felek. Ezeket a formákat, módozatokat rögzíti a jogszabály e paragrafusokban az alábbiak szerint:................................... - Képviselet (a törvény mind a munkáltató, mind a munkavállaló esetében rendezi a képviselet módját). - Alaki kötöttség (a jognyilatkozatokat szóban, írásban vagy akár ráutaló magatartással is meg lehet tenni. A jognyilatkozat f szabály szerint alaki kötöttség nélkül (többnyire szóban) is megtehet , ett l azonban munkaviszonyra vonatkozó kötelez jogszabályi el írás, vagy a felek megállapodása eltérhet). ...........................

- Írásba foglalás (történhet kézzel írott, nyomtatott vagy elektronikus dokumentum formájában is). - Alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat (ha e törvény eltér en nem rendelkezik érvénytelen). - Jognyilatkozat közlése (a jognyilatkozat a közléssel hatályosul, csak a közölt jognyilatkozatnak lehetnek jogkövetkezményei)................................................... - Határid és az id tartam számítása (napok, hetek, hónapok vagy évek formájában is meg lehet állapítani).


1.4. Az érvénytelenség (27.§ - 31.§) Az érvénytelenség szabályozásánál - az általános jogelvek alapján - a jogalkotó abból indul ki, hogy nem származhat joghatás olyan megállapodásból vagy jognyilatkozatból, amely jogszabályba ütközik, vagy nem felel meg a felek szándékának.......................................................... Els ként a megállapodás érvénytelenségét szabályozza az Mt., azon belül is különbséget tesz semmis és megtámadható megállapodás közt............................................ - Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre (semmis például a színlelt megállapodás). A semmis megállapodás általában érvénytelen............................................... - A megtámadhatóság: a megállapodás érvénytelen lehet abban az esetben is, ha ugyan nem ütközik munkaviszonyra vonatkozó szabályba, de akarathibában szenved, azaz nem felel meg a felek vagy valamely fél szándékának. Az ilyen megállapodás megtámadható......................................

- Az érvénytelenség jogkövetkezménye: az érvénytelen (semmis vagy sikeresen megtámadott) megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Ha érvénytelen is a munkaszerz dés, a munkavállaló jogosult a munkabérére, a munkában töltött id után szabadságra stb. (Nem csak a megállapodás, hanem az egyoldalú jognyilatkozat is lehet érvénytelen)............................................................ A megállapodás érvénytelenségéb l származó kár megtérítésére a kártérítési felel sség szabályait kell megfelel en alkalmazni......................................... A polgári jogi szabályok alkalmazása A jognyilatkozatokra egyebekben a Polgári Törvénykönyv XVII-XXII. fejezetének rendelkezéseit kell megfelel en alkalmazni azzal, hogy a megállapodás bírósági úton nem módosítható........... ..............................................

2. RÉSZ A MUNKAVISZONY (32.§ - 229.§)

§

A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között a munka személyes végzésére létrejött jogviszony. E fejezet tartalmazza az Mt. keretében leggyakrabban létrejött megállapodást.

2.1. A munkaviszony alanyai (32.§-35.§) A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló... ........................................ - Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerz dés alapján munkavállalót foglalkoztat. (E rendelkezés alapján munkáltató kizárólag az lehet, aki a polgári jog szabályai szerint jogképes.) .................. .

- Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerz dés alapján munkát végez. Munkavállaló f szabály szerint az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. (Ett l eltér en - az iskolai szünet alatt - munkavállaló lehet az a tizenötödik életévét betöltött tanuló is, aki nappali rendszer képzés keretében tanulmányokat folytat.) Az itt felsorolt valamennyi rendelkezés kógens, azoktól sem munkaszerz désben, sem kollektív szerz désben nem lehet eltérni. .


2.2. A munkáltató személyében bekövetkez változás (36.§ - 41.§) E fejezet a munkáltatói jogutódlás egyik fajtáját, a jogügyleten alapuló jogutódlást szabályozza. A korábbi törvény a munkáltatói jogutódlást általánosságban szabályozta, az új Mt. indokolása szerint azonban a jogszabályon alapuló jogutódlás nem igényel különös munkajogi el írásokat, így err l a törvény említést sem tesz, változik a terminológia is: - a jogutódlás helyett átvételr l, átszállásról rendelkezik a törvény,.......................................................... - a jogel d munkáltató helyett átadó,...................... - jogutód munkáltató helyett átvev munkáltatót említ........................................................... A munkáltató személyében bekövetkez változás legf bb sajátossága, hogy az átvétel id pontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvev munkáltatóra szállnak át. A munkáltató személyében bekövetkez változás során a munkavállalókkal szemben els sorban az átvev munkáltatónak van kötelezettsége (pl.: tájékoztatási kötelezettség )............................

Az átadó és az átvev munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást megel z en esedékessé vált munkavállalói követelésért, ha a munkavállaló az igényét az átszállást követ egy éven belül érvényesíti. Fontos változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a munkaviszonyt az átszállás nem érinti, de a munkafeltételek változhatnak, erre hivatkozva a munkavállaló felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt. A felmondásra ilyen esetben alkalmazni kell a munkavégzés alóli felmentés, valamint a végkielégítés szabályait, e tekintetben azok a juttatások illetik meg a munkavállalót, amelyekben a munkáltatói felmondás esetén részesülne. Speciális ez a felmondás azért is, mert a munkavállaló a felmondást köteles megindokolni. A munkavállaló a felmondás jogát csak a munkáltató személyében bekövetkezett változás id pontját követ harminc napon belül gyakorolhatja. Az itt részletezett szabályoktól a kollektív szerz dés csak a munkavállaló javára térhet el......................

2.3. A munkaviszony létesítése (42.§ - 50.§) A munkaviszony létesítésének szabályait a törvény VII. fejezete tartalmazza............................ Munkaviszonyt munkaszerz déssel lehet létesíteni. Bár a törvény nem tartalmazza, érvényes az az általános jogelv, hogy a megállapodásokat nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell elbírálni................... A munkaviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok elhatárolását az els dleges és másodlagos min sít jegyek határozzák meg................... A z e l s d l e ge s m i n s í t j e g ye k : . . . . . . . . . . . . . . . . . . - a tevékenység jellege, a munkakörként történ feladatmeghatározás,............................................. - a személyes munkavégzési kötelezettség,................... - foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részér l, a munkavállaló rendelkezésre állása,...................... - alá-fölérendeltségi viszony.....................................

§

A másodlagos min sít jegyek:...................... - az irányítási, utasításadási és ellen rzési jog,............ - a munkavégzés id tartamának, a munkaid beosztásának meghatározása,............................................. - a munkavégzés helye,............................................................... - az elvégzett munka díjazása,............................................ - a munkáltató munkaeszközeinek, er forrásainak és nyersanyagainak felhasználása ,........................ - a biztonságos, egészséget nem veszélyeztet munkavégzés feltételeinek biztosítása,...................................... - írásbeliség..........................................................................

Tájékoztató kiadvány a 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvér l | TÁMOP -2.5.3.A-13/1| 9. oldal A munkaszerz dés.................................................. A munkaszerz dés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.............................................. A munkaszerz dés - jogszabály eltér rendelkezése hiányában - a törvény Második Részében foglaltaktól (ez a munkaviszony szabályait tartalmazza), valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól ( jogszabály, kollektív szerz dés, üzemi megállapodás) a munkavállaló javára eltérhet.......................... . A munkaszerz dés tartalma................................ Változott a munkaszerz dés tartalmára vonatkozó szabályozás................................. A kötelez tartalmi elemek a következ k: - a felek neve, lényeges adatai,................................. - a munkavállaló alapbére,................................. - a munkavállaló munkaköre,................................. - a munkaviszony tartama,................................. - a munkavállaló munkahelye..................................

Az alaki kötöttség általános szabályai szerint a munkaszerz désnek tartalmaznia kell:................................. - a felek nevét és a munkaszerz dés teljesítése szempontjából lényeges adatait,................................. - kötelez megállapodni a munkavállaló alapbérében és munkakörében, ett l eltérni nem lehet. ......... - Meg kell határozni a munkaviszony tartamát és a munkavállaló munkahelyét.................................. - Próbaid továbbra is csak a munkaszerz désben köthet ki, (de nem kötelez , mértéke legfeljebb 3 hónap, kollektív szerz dés alapján legfeljebb 6 hónap.) - A munkáltatót írásbeli tájékoztatási kötelezettség terheli (a munkaviszony lényegesebb, tételesen szabályozott kérdéseir l a munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót, legkés bb a munkaviszony kezdetét l számított tizenöt napon belül). - A munkaviszony kezdetét rögzíteni kell a szerz désben.....................................................................................................

2.4. A munkaszerz dés teljesítése (51.§ - 57.§) A munkaszerz dés teljesítésének szabályait a törvény VIII. fejezete tartalmazza. Ezen belül az alapvet kötelezettségek, a munkaszerz dést l eltér foglalkoztatás, az utasítás teljesítésének megtagadása, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, valamint a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért való jogkövetkezmények részletes szabályait ismerhetjük meg.......... Alapvet kötelezettségek.................. A munkáltató alapvet kötelezettségei a következ kben foglalhatók össze:........................... - a munkavállalót a munkaszerz dés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, - a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani,.... - a munkavállaló munkavégzés során felmerült indokolt költségeit megtéríteni,........................... - biztosítani az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés követelményeit,.................. - ingyenesen biztosítani a munkavállaló alkalmassági vizsgálatát,.............................................

§

- a fogyatékossággal él személy foglalkoztatása során......... gondoskodni az észszer alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról,.................................... - a munkavállalót olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára és fejlettségére tekintettel rá hátrányos következm é n y e k k e l n e m j á r. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A munkavállaló alapvet kötelezettségei:......... - a munkáltató által el írt helyen és id ben munkára képes állapotban megjelenni,.................................... - munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, - munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, el írások, utasítások és szokások szerint végezni, - a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfe l e l m a ga t a r t á s t t a n ú s í t a n i , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - munkatársaival együttm ködni................... - Új szabály: a törvény megtiltja, hogy a munkavállaló a munkáltató el zetes hozzájárulása nélkül harmadik személyt l díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel elfogadjon vagy kikössön. ..................


A fenti kötelezettségek súlyos megszegése akár azonnali hatályú felmondásra is alapot adhat mindkét oldalról. ........................................................................ A m u n k a s z e r z dé s t l e l t é r f o g l a l ko z t at á s A munkaszerz dést l eltér foglalkoztatás szabályait a törvény egyszer síti, összefoglalóan csak a munkaszerz dést l eltér foglalkoztatás fogalmát említi. A munkáltató egyoldalúan is jogosult eltérni meghatározott feltételekkel (pl.: a munkavállalót a munkáltató átmenetileg a munkaszerz dést l eltér munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatja).................................. Egyes munkavállalók esetében szigorúbbak a munkaszerz dést l eltér foglalkoztatás feltételei, a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhet más helységben végzend munkára (pl.: a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, stb.).................................. Az utasítás teljesítésének megtagadása A törvény e rendelkezésekben határozza meg, milyen feltételekkel jogosult vagy épp köteles megtagadni a munkavállaló a munkáltatói utasítás teljesítését ............. Az utasítástól való eltérésr l a munkáltatót haladéktalanul t á j é koz t a t n i ke l l . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A felsoroltaktól kollektív szerz dés csak a munkavállaló javára térhet el... ............................... A felsoroltakon kívül, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harmincnapos id tartamra a munkáltató mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási, valamint munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól................... Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért........ ......................... A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegésének esetére els sorban kollektív szerz dés állapíth at m e g h át rá nyo s j o g köve t kez m é nye ke t . . . . . . . . . . Új elem, hogy hátrányos jogkövetkezményeket a munkaszerz désben is ki lehet kötni. ................................. Lényeges változás, hogy a törvény meghatározza a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának határidejét. A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell (a hátrányos jogkövetkezményt a munkavállaló bíróság el tt megtámadhatja).

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól A munkavállaló jogszabályi el írás alapján mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól számos esetben (pl.: keres képtelenség, a kötelez orvosi vizsgálata tartamára, hozzátartozója halálakor két munkanapra, stb.).

2.5. A munkaszerz dés módosítása (58.§ - 62.§) A felek a munkaszerz dést csak közös megegyezéssel módosíthatják. .............. ................... A munkaszerz dés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelel en alkalmazni. A munkaszerz dés módosítást írásba kell foglalni. E rendelkezésekt l sem a felek megállapodása, sem kollektív szerz dés nem térhet el.

Az új törvény meghatározza, mely esetekben kötelez a munkaszerz dés módosítására munkáltatói ajánlatot tenni (pl.: ha a munkavállaló hosszabb id tartamú távollét után tér vissza, és a távollét után munkabérét növelni kell, vagy a várandós munkavállaló munkakörét kell módosítani, stb.)........................................... ........................ Az itt felsorolt rendelkezésekt l kollektív szerz dés csak a munkavállaló javára térhet el.


2.6. A munkaviszony megsz nése és megszüntetése (63.§ - 85.§) E paragrafusok szabályozzák azokat a cselekményeket, melyek a munkaügyi jogviták legnagyobb részét teszik ki. Általában igaz, hogy a jogvita kiváltó oka korábbi kelet , mint maga a jogviszony megszüntetés, ugyanakkor kiemelt figyelmet kell rá fordítani, hiszen számos alaki és tartalmi megkötés igényel különös odafigyelést. A törvény részletesen és tételesen szabályozza a munkaviszony megsz nés és megszüntetés eseteit. ................................................... A munkaviszony megsz nése és megszüntetése közt a legf bb különbség, hogy:.......................................... - a munkaviszony megsz nése esetén automatikusan, a törvény erejénél fogva sz nik meg a munkaviszony, míg - a megszüntetés mindig valamely vagy mindkét fél elhatározásából fakad, valamely fél egyoldalú jognyilatkozata vagy a két fél megállapodása alapján..................................

- közös megegyezéssel ,.......................................... - felmondással,.......................................... - azonnali hatályú felmondással........................................... Ha a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot indokolni kell, a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell t nnie. A megszüntet jognyilatkozat indokának valóságát és okszer ségét a nyilatkozattev bizonyítja. Az indokolás akkor világos, ha egyértelm en kiderül, mi a felmondás oka, valós, ha objektíve igaz, és okszer , ha a felmondás okával áll összefüggésben a munkaviszony megszüntetése........................................... E rendelkezésekt l a felek megállapodása vagy kollektív szerz dés nem térhet el........................................... Megmarad a védett kor", illetve a felmondási védelem intézménye.................................................... A munkavállaló mind a határozatlan, mind a határozott A munkaviszony megsz nése............................ idej munkaviszonyt megszüntetheti felmondással (a A munkaviszony megsz nik.......................................... határozatlan idej munkaviszony felmondását nem köte- a munkavállaló halálával,.......................................... les indokolni, a határozott idej munkaviszonyét azonban - a munkáltató jogutód nélküli megsz nésével,.............. igen)..................................................................................... - a határozott id lejártával,................. ......................... A felmondási id legkorábban a felmondás közlését köve- ha a munkáltató személyében bekövetkez változás ese- t napon kezd dik, e rendelkezést l kollektív szerz dés tén a gazdasági egységet átvev munkáltató nem az Mt. csak a munkavállaló javára térhet el (a felmondási id hatálya alá tartozik,................................................... harminc nap, amely a munkáltató felmondása esetén a - törvényben meghatározott más esetben............... munkáltatónál munkaviszonyban töltött id arányában E rendelkezésekt l a felek megállapodása vagy kollektív növekszik. Lényeges változás, hogy a munkáltatónál munszerz dés nem térhet el.................................................... kaviszonyban töltött id nek csak a munkáltatói felmondás esetén van jelent sége, ha a munkavállaló mond fel, A munkaviszony megszüntetése............................... harminc nap marad a felmondási id ). A munkaviszony megszüntethet :..........................................

?

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok............................................. Csoportos létszámcsökkentésnek min sül, ha a munkáltató a döntést megel z félévre számított átlagos statisztikai létszám szerint:.......................................... - húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkozt a t á s a e s e t é n l e ga l á b b t í z m u n kavá l l a l ó, . . . . . . . . . - száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százalékának,...................................................

?

? ?

- háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harmincnapos id szakon belül a m ködésével összefügg ok miatt megszüntetni. A munkáltató a csoportos létszámcsökkentés végrehajtását megel z en az üzemi tanáccsal tárgyalni köteles (a tárgyalás megkezdését megel z en köteles az üzemi tanácsot illetve a hatóságokat is írásban tájékoztatni a törvényben részletezett tartalommal. A tájékoztatási kötelezettség megszegésével közölt felmondás jogellenes).


A csoportos létszámcsökkentés szabályaitól kollektív szerz dés csak a munkavállaló javára térhet el. Vé g k i e l é g í t é s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya - a munkáltató felmondása,.......................................... - a munkáltató jogutód nélküli megsz nése, vagy - az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontja szerint megsz nik (jogutód nem tartozik az Mt. hatálya alá.) A végkielégítés mértéke a munkáltatónál fennálló legalább három év munkaviszony esetén egyhavi távolléti díj, mely a munkaviszonyban eltöltött id alapján növekszik (a nyugdíj el tt álló munkavállalóra vonatkozik a védett kor intézménye)..................................................................................... Azonnali hatályú felmondás................................... A törvény megszünteti a rendkívüli felmondás fogalmát, helyette az azonnali hatályú felmondás fogalmát vezeti be (ezt a terminológiát használja a próbaid alatti munkaviszony megsz nés esetében is)................... Azonnali hatályú felmondással mind a munkáltató, mind a m u n kavá l l a l ó é l h e t , fe l t é ve , h o gy a m á s i k fé l : - a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelent s mértékb e n m e g s z e g i , v a g y. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi................... Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzést l számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztét l számított egy éven belül, b ncselekmény elkövetése esetén a büntethet ség elévüléséig lehet gyakorolni. .......................................... Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megsz nése) esetén.................................................................................... A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megsz nésekor) munkakörét az el írt rendben köteles átadni, a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.

A munkaviszony felmondással történ megszüntetésekor legkés bb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkés bb a munkaviszony megsz nését l számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban el írt igazolásokat............................................................... A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye.......................................... Az új Mt.-ben a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei nagymértékben változnak. Ha a munkáltató szünteti meg jogellenesen a munkaviszonyt, köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt, e rendelkezést l a felek megállapodása vagy kollektív szerz dés nem térhet el. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés azonban nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. Gyökeres változás, hogy a munkaviszony helyreállítására csak kivételesen van lehet ség. A bíróság a munkavállaló kérelmére csak akkor állítja helyre a munkaviszonyt, ha:.................................................................................... - a munkaviszony megszüntetése az egyenl bánásmód követelményébe,.......................................... - felmondási tilalomba ütközött,.......................................... - a szakszervezeti tisztségvisel munkaviszonyát a fels bb szakszervezeti szerv el zetes egyetértése nélkül szüntették meg,.................................................................................... - a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képvisel volt (az üzemi tanács tagja, üzemi megbízott vagy a gazdasági társaság felügyel bizottságának munkavállalói képvisel je),.......................................... - a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történ megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg........................................... A munkaviszony helyreállítására vonatkozó rendelkezésekt l kollektív szerz dés csak a munkavállaló javára térhet el.

2.7. A munkaid és pihen id (86.§ - 135.§) A legfontosabb e paragrafusokban szabályozott fogalmak: - Nem munkaid - Munkaid a munkavégzésre el írt id kezdetét l annak - a készenléti jelleg munkakört kivéve - a munkaközi befejezéséig tartó id , valamint a munkavégzéshez kapcsoszünet, illetve lódó el készít és befejez tevékenység tartama.


- a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyér l a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyér l a lakó- vagy tartózkodási helyére történ utazás tartama. - Munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra. - Hét a naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra. - Napi munkaid a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott teljes napi munkaid vagy részmunkaid ........................................... - Beosztás szerinti napi munkaid a munkanapra elrendelt rendes munkaid . .......................................... - Beosztás szerinti heti munkaid a hétre elrendelt rendes munkaid ........................................... - Éjszakai munka a huszonkét és hat óra közötti id szakban teljesített munkavégzés........................................... - Munkáltató tevékenysége lehet:........................... - megszakítás nélküli, .......................................... - több m szakos,.......................................... - idényjelleg ,.......................................... - ké s ze n l é t i j e l l e g . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A napi munkaid .......................................... A teljes napi munkaid napi nyolc óra. Ez a felek megállapodása alapján legfeljebb napi tizenkét órára emelhet , ha a munkavállaló készenléti jelleg munkakört lát el, vagy ha a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (az általános teljes napi munkaid nél rövidebb teljes napi munkaid is megállapítható). Részmunkaid r l akkor beszélünk, ha a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaid nél rövidebb napi munkaid ben állapodnak meg........................................... A munkaid keret.......................................... A munkáltató a munkavállaló által teljesítend munkaid t munkaid keretben is meghatározhatja. A munkaid keretben teljesítend munkaid t a munkaid keret tartama, a napi munkaid és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. (Munkaid keret esetén a munkavállalónak ugyanannyi lesz a ledolgozandó munkaideje, mint az általános munkarendben, azonban a heti munkaid t a munkaid keret átlagában kell teljesítenie.)......... A munkaid keret kezd és befejez id pontját írásban meg kell határozni, és közzé kell tenni. E rendelkezést l kollektív szerz dés csak a munkavállaló javára térhet el. A munkaid keret tartama kollektív szerz dés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

A munkaid -beosztás szabályai.......................... A munkaid -beosztás szabályait (munkarend) a munká l t ató á l l a p í t j a m e g . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A munkarend lehet:.......................................... - általános,.......................................... - kötetlen,.......................................... - egyenl tlen........................................... A munkaid -beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni............................ Új fogalom az elszámolási id szak. Ez csak abban az esetben alkalmazható, ha a munkáltató nem állapított meg munkaid keretet. Lényege, hogy a munkaid úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaid és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaid t a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezd d id tartam (elszámolási id szak) alatt teljesítse. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a részmunkaid t kivéve - négy óránál rövidebb nem lehet. A beosztás szerinti napi munkaid legfeljebb tizenkét, készenléti jelleg munkakörben legfeljebb huszonnégy óra lehet, míg a heti munkaid legfeljebb negyvennyolc, készenléti jelleg munkakörben - a felek megállapodása alapján - legfeljebb hetvenkét óra............................................................. Osztott napi munkaid alkalmazása esetén a munkáltató a felek megállapodása alapján a napi munkaid t legfeljebb két részletben is beoszthatja, a beosztás szerinti napi munkaid k között pedig legalább két óra pihen id t kell biztosítania. A pihen id vel a munkavállaló szabadon rendelkezhet, ha ez alatt mégis rendelkezésre kell állnia, nem osztott munkaid r l, hanem ügyeletr l van szó. A munkaid vasárnapra vagy munkaszüneti napra történ beosztása.................. .......................................... Vasárnapra a munkavégzést elrendelni rendes munkaid keretében csak speciális feltételek mellett szabad (pl.: a rendeltetése folytán e napon is m köd munkáltatónál vagy munkakörben, a megszakítás nélküli, valamint a több m szakos tevékenység keretében, készenléti jelleg munka kö r b e n , s t b. ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkaszüneti napok: január 1., március 15., húsvéthétf , május 1., pünkösdhétf , augusztus 20., október 23., november 1. és december 25, 26...........................................


Munkaszüneti napra rendes munkaid csak kivételesen rendelhet el, feltételei hasonlóak a vasárnapi munkavégzés elrendeléséhez. A vasárnapi és munkaszüneti napra vonatkozó rendelkezésekt l kollektív szerz dés csak a munkavállaló javára térhet el........................................... A munkaközi szünet.......................................... Ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje vagy a munkaid -beosztástól eltér rendkívüli munkaidejének tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, ha a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ha a munkaid beosztástól eltér rendkívüli munkát a rendes munkaid höz kapcsolódva rendelik el, a beosztás szerinti napi munkaid be a munkaid -beosztástól eltér rendkívüli munkaid tartamát is be kell számítani, azaz a két id tartamot össze kell adni. A felek megállapodása vagy kollektív szerz dés ennél hosszabb, de legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet is biztosíthat. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követ en kell kiadni, ebb l következ en nem lehetséges a munkaid kezdetén vagy végén. .................................................................................... A napi pihen id ... ....................................... A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következ napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefügg pihen id t (napi pihen id ) kell biztosítani. Speciális feltételek megléte esetén tizenegy óránál rövidebb pihen id t is lehet biztosítani (pl.: az osztott munkaid ben, a megszakítás nélküli, a több m szakos, az idényjelleg tevékenység keretében, stb.)...........................................

Pihen nap....... ................................... A munkavállalót hetenként két pihen nap illeti meg (heti pihen nap). Egyenl tlen munkaid -beosztás esetén a heti pihen napok egyenl tlenül is beoszthatók, azonban a megszakítás nélküli, a több m szakos vagy az idényjelleg tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve - a munkavállaló számára hat munkanapot követ en egy heti pihen napot be kell osztani. Az általános munkarend meghatározásából következik, hogy általános munkarendben szombat és vasárnap a heti pihen nap. Havonta legalább egy heti pihen napot vasárnapra kell beosztani (a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaid ben foglalkoztatott munkavállaló kivételével).......................

A heti pihen id ............................................................ A munkáltató - a heti pihen napok helyett - hetenként legalább negyvennyolc órát kitev , megszakítás nélküli heti pihen id t is beoszthat. A heti pihen id t havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani (a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaid ben foglalkoztatott munkavállaló kivételével)........................................... A rendkívüli munkaid .......................................... - a munkaid -beosztástól eltér ,................................................... - a munkaid kereten felüli,............................................................ - az elszámolási id szak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaid t meghaladó munkaid , továbbá - a z ü gye l e t t a r t a m a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ha a munkavállaló kéri, a rendkívüli munkaid t írásban kell elrendelni........................................... A rendkívüli munkaid elrendelésének vannak más korlátai is. (Pl.: a napi vagy heti munkaid fels határa. Korlátozott a rendkívüli munkaid elrendelése a gyermekét egyedül nevel munkavállaló esetében, rendkívüli munkaid csak hozzájárulásával rendelhet el.) Teljes napi munkaid esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaid rendelhet el. E rendelkezésekt l kollektív szerz dés csak a munkavállaló javára térhet el. (Kivétel ez alól a rendkívüli munka éves fels korlátjára vonatkozó szabály, kollektív szerz dés ugyanis az éves határt háromszáz órára emelheti.)............................................................ Ügyelet és készenlét.......................................... A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhet . Ügyelet bármely munkáltatónál, bármely munkavállaló részére elrendelhet . A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát meg rizni, és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni. Ha a munkáltató meghatározza a rendelkezésre állás helyét, ügyeletr l beszélünk. Amennyiben a munkavállaló jogosult a tartózkodási helyét meghatározni, oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon, akkor készenlétnek min sül. Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát. A készenlét havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg (a munkavállaló számára készenlét a heti pihen nap tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhet el).


Különös rendelkezések.......................................... A munka- és pihen id re vonatkozó szabályokat eltérésekkel kell alkalmazni................................................... - a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,.......................................... - a gyermekét egyedül nevel munkavállaló esetén gyermeke h á ro m éve s ko rá i g , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor.......................... Mindhárom felsorolt munkavállalói csoport esetében az Mt. részletesen, tételesen szabályozza az eltéréseket.

A szabadság.......................................... A munkavállalónak a munkában töltött id alapján minden naptári évben szabadság jár. A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az életkor alapján pótszabadság jár. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár el ször, amelyben a jogosító életkort betölti........................ A törvény meghatározza, mi min sül munkában töltött id nek a szabadság szempontjából, azaz mely le nem dolgozott id tartamokat kell úgy tekinteni, mintha a munkavállaló azokat ledolgozta volna (pl.: a munkaid -beosztás alapján történ munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, a szabadság, a szülési szabadság, stb.)............................. Pótszabadság egyéb jogcímek alapján is jár:................ - gyermek vagy gyermekek után,.......................................... - az apának a gyermeke születésére tekintettel,......... - a fiatal munkavállalónak,................................................... - a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak, ................................................... - ha a rehabilitációs szakért i szerv megállapította az alábbiak valamelyikét: ................................................... - legalább ötven százalékos mérték egészségkárosodás, - fogyatékossági támogatás, illetve.......................................... - vakok személyi járadéka........................................... Ha a munkaviszony év közben kezd dött vagy sz nt meg, a szabadság arányos része jár......................... A szabadság kiadása.......................................... A szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki, a munkavállaló el zetes meghallga-

tása után. (A munkavállaló mindösszesen évente hét munkanap szabadsággal rendelkezik: a munkáltató ezt a hét munkanapot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelel id pontban köteles kiadni.) A szabadságot - eltér megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább egybefügg tizennégy napot elérjen. Eltér megállapodás lehet sége mind a munkavállaló javára, mind a hátrányára megengedett.......... A szabadságot megváltani nem lehet, a munkaviszony megsz nését kivéve. Ett l a rendelkezést l sem a felek megállapodása, sem kollektív szerz dés nem térhet el. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Ett l csak speciális esetekben lehet eltérni................................

Betegszabadság.......................................... A betegség miatti keres képtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki a munkáltató. Ett l eltér en nem betegszabadság jár a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keres képtelenség, valamint a várandósság miatti keres képtelenség tartamára. (Évközben kezd d munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság id arányos részére jogosult.)................ A betegszabadságra vonatkozó rendelkezésekt l kollektív szerz dés csak a munkavállaló javára térhet el. Szülési szabadság.......................................... Az anya egybefügg huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult. Annak a n nek is jár a szülési szabadság, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. Ezekt l a rendelkezésekt l sem a felek megállapodása, sem kollektív szerz dés nem térhet el................... A szülési szabadságot - eltér megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható id pontja elé essen. ................................................... Fizetés nélküli szabadság.......................................... A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik élet éve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt. Ugyancsak fizetés nélküli szabadság jár a hozzátartozó tartós - el reláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre. Fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára is.


A fizetés nélküli szabadság igénybevételét (illetve a megsz nési szándékot) a munkavállaló határid ben írásban köteles bejelenteni ........................................................ A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezésekt l kollektív szerz dés csak a munkavállaló javára térhet el. A munka- és pihen id nyilvántartása.......................... A munkáltató köteles nyilvántartani:................................ - a rendes és a rendkívüli munkaid ,................................ - a készenlét,............................................................ - a szabadság............................................................ tartamát........................................................... A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaid , valamint a készenlét kezd és befejez id pontjának is. A munka- és pihen id nyilvántartására vonatkozó rendelkezésekt l sem a felek megállapodása, sem kollektív szerz dés nem térhet el.............................................................

Eltér rendelkezések.......................................... Az eltérési lehet ségek az egyes jogintézményeknél részletesen szabályozottak, ezen felül kollektív szerz dés speciális helyzetekben eltér megállapodást is tartalmazhat (pl.: polgári repülésben hajózó, légiutas-kísér , repül gépes m szaki, továbbá a légi utasok és járm vek földi kiszolgálását végz , valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közrem köd vagy azt közvetlenül támogató, a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó, a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végz és a zavartalan közlekedést biztosító, a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben, stb.).

2.8. A munka díjazása (136.§ - 165.§) A munkabér fogalmát a törvény konkrétan nem határozza meg. A bírói gyakorlat szerint esetenként kell eldönteni, hogy a munkaviszony alapján a munkavállalónak kifizetett juttatás munkabérnek min sül-e, els sorban nem a juttatás elnevezésének, hanem tényleges tartalmának van jelent sége............................................................. A munka díjazásának szabályozása az alábbi fogalmakra és azok értelmezésére terjed ki:.......................................... - alapbér (az alapbért id bérben kell megállapítani: havidíj vagy órabér),............................................................................ - teljesítménybér (a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elér garantált bér megállapítása is kötelez ,.......................................... - bérpótlék (a munkavállalót a rendes munkaid re járó munkabérén felül illeti meg):.......................................... - vasárnapi pótlék (mértéke ötven százalék),.................. - m szakpótlék (mérték egységesen harminc százalék), - éjszakai munkavégzés pótléka (mértéke tizenöt százalék),.................................................................................... - rendkívüli munkavégzés (mértéke ötven százalék), - készenlét (mértéke húsz százalék),................................ - ügyelet (mértéke negyven százalék),.............................. - díjazás munkavégzés hiányában:.............................. - állásid ,.............................................................................

- speciális szabályok alapján távolléti díjjal fizetend id k (pl.: a szabadság tartamára, a kötelez orvosi vizsgálata tartamára, a véradáshoz szükséges, legalább négy óra id tartamra, stb.)........................................... A munkavállalót az állásid re járó díjazáson és a távolléti díjon felül bérpótlék is megilleti, ha a munkavégzés alóli mentesülés tartamára irányadó munkaid -beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.............................. A távolléti díj számítása................................................... A távolléti díjat az esedékesség id pontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, az esedékesség id pontját megel z utolsó hat hónapra (irányadó id szak) kifizetett teljesítménybér, valamint a bérpótlékok figyelembevételével kell megállapítani........................................... A távolléti díj megállapítását az Mt. részletesen és tételesen felsorolja. ............................................................................. A kötelez legkisebb munkabér, a garantált.............. bérminimum...................... ............................. A minimálbér és a garantált bérminimum összegét és hatályát a Kormány állapítja meg, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követ en.


A munkavállalók egyes csoportjaira eltér összeg kötelez legkisebb munkabért is megállapíthat a Kormány. A kötelez legkisebb munkabér összegét naptári évenként felül kell vizsgálni.................................................... A munkabér védelme................................................... A munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni (speciális kivételek vannak). A munkabért utalvány vagy fizet eszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet .................................................... E rendelkezésekt l sem a felek megállapodása, sem kollektív szerz dés nem térhet el........................................... A munkabért utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. Ett l a rendelkezést l azonban kollektív szerz dés és a felek megállapodása is eltérhet, akár a munkavállaló hátrányára is.................................................... A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követ hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni. A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és öszszegét ellen rizni tudja........................................... A fenti általános szabályokhoz képest a törvényi feltételek megléte esetén el lehet térni. (Pl.: egyenl tlen munkaid beosztás, munkaid keret vagy az elszámolási id szak alkalm a z á s a e s e t é n , s t b. ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott bankszámlára utalással kell kifizetni. A munkabér kifizetése a munkavállaló részére költséget nem okozhat.....................................................

A munkabért a munkavállalónak vagy meghatalmazottjának kell kifizetni, kivéve, ha ebben a munkavállalót bírósági vagy hatósági határozat korlátozza................................. A munkabér készpénzben történ kifizetése esetén - eltér megállapodás hiányában a következ k szerint kell eljárni: a munkabért, ha a bérfizetési nap heti pihen napra (heti pihen id re) vagy munkaszüneti napra esik, legkés bb az ezt megel z munkanapon kell kifizetni..... A munkabérb l való levonásnak jogszabály vagy - a levonásmentes munkabérrészig - végrehajtható határozat alapján van helye. (Jogszabály alapján kell levonni például a munkabért terhel közterheket, így az adóel leget és a járulékokat. Végrehajtható határozat alapján vonható le például az adótartozás vagy a tartásdíj.)..................... A munkáltató a munkavállalóval szembeni követelését csak két esetben vonhatja le a munkabérb l:.................... - ha ahhoz a munkavállaló hozzájárul, vagy..................... - ha a követelés el legnyújtásból ered....................... A munkabérrel szemben beszámításnak nincs helye. E rendelkezésekt l sem a felek megállapodása, sem kollektív szerz dés nem térhet el..................... A munkavállaló munkabérére vonatkozó igényér l egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le. A levonásmentes munkabérrész nem engedményezhet . E rendelkezésekt l sem a felek megállapodása, sem kollektív szerz dés nem térhet el....................................................

2.9. A munkáltató kártérítési felel ssége (166.§ - 178.§) Felel sség az okozott kárért.......................................... A munkáltató kártérítési felel sségét illet en f szabályként az objektív felel sséget nevesíti, azaz a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt, tekintet nélkül arra, hogy a kár bekövetkezésében terheli-e vétkesség vagy sem. A kártérítési felel sség alól speciális esetekben mentesül. A törvény rendezi a munkáltató felel sségét a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért is....................................................................

A kártérítés mértéke és módja..................................... A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló - elmaradt jövedelmét,.......................................... - dologi kárát,.......................................... - nem vagyoni kárát...........................................


Sajátos szabályok vonatkoznak az elévülési id számítására............................................................. Az elévülési id számításának kezd id pontja: - a táppénz els fizetésének napja,............................................... - amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképességcsökkenés, egészségkárosodás els alkalommal eredményezett jövedelem kiesést ,................................. - a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás folyósításának kezd id pontja.............................................................

Felel sség a vétkesen okozott kárért.......................... A munkavállaló f szabály szerint a vétkesen okozott kárért felel: köteles a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania............................. A kártérítés mértékét a törvény:.............................. - Gondatlan károkozás esetén négyhavi távolléti díjban maximálja. Kollektív szerz dés esetén a kártérítés mértéke legfeljebb a munkavállaló nyolc havi távolléti díjának öszszegéig emelkedhet........................................... - Súlyos gondatlanság és szándékos károkozás esetében a teljes kárt kell megtéríteni........................................... A munkavállaló is mentesülhet bizonyos esetekben a felel ssé g a l ó l , n e m ke l l m e g té r í te n i e a z t a ká r t : - amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt el r e l á t h a t ó, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy - amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget........................................... A kár megtérítésére itt is alkalmazni kell a Ptk. XXXI. fejezetének rendelkezéseit...........................................

§

2.10. A munkavállaló kártérítési felel ssége (179.§ - 191.§)

A polgári jogi szabályok alkalmazása....................... A kártérítési felel sség esetében a polgári jogi szabályokat (a Ptk. XXXI. fejezetének rendelkezéseit) is alkalmazni kell. Kollektív szerz dés a munkáltató kártérítési felel sségét szabályozó XIII. fejezet rendelkezéseit l csak a munkavállaló javára térhet el....................................................

A jogszabály külön szabályozza az alábbi felel sségi formákat:................................................... - meg rzési felel sség,.......................................... - több munkavállaló együttes felel ssége,.......................... - felel sség a leltárhiányért.................................. A munkavállalói biztosíték..................................... A munkavállalói biztosíték lényege, hogy a munkavállaló biztosítékot (pénzt) ad a munkáltatónak, aki azt esetleges kártérítési igénye kielégítésére használhatja fel. A biztosíték adásáról a munkáltatónak és a munkavállalónak írásban kell megállapodnia. .......................................... A biztosíték kizárólag a kártérítési igény kielégítésére használható fel, a munkabérb l való levonás szabályai szerint. A kártérítés mérséklése................................................... A bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdeml körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen:.......................................... - a felek vagyoni helyzetét, .......................................... - a jogsértés súlyát.........................................., - a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. Kollektív szerz dés a munkavállaló kártérítési felel sségét szabályozó XIV. fejezet rendelkezéseit l - a leltárhiányért való kártérítési felel sség mértékét kivéve - csak a munkavállaló javára térhet el...........................................


2.11. A munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok (192.§ -213.§) A munkaviszony f szabályként teljes munkaid ben való foglalkoztatásra és határozatlan id re jön létre. Az ett l eltér munkaviszonyokat szokás atipikus munkaviszonynak nevezni. A törvény ezt a fogalmat nem használja ugyan, a munkaviszony egyes speciális formáit azonban külön fejezetben szabályozza. .......................................... Ezek a különös formák a következ k:.......................................... - határozott idej munkaviszony,.......................................... - munkavégzés behívás alapján,.......................................... - munkakör megosztása,.......................................... - több munkáltató által létesített munkaviszony,.......... - távmunka végzés,.......................................... - bedolgozói munkaviszony,.......................................... - egyszer sített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irány u l ó m u n kav i s z o ny, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

- köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony,.................................................................................... - vezet állású munkavállaló fennállóval munkaviszony, - cselekv képtelen munkavállalóval fennálló munkaviszony..................................................................................... Ezek az atipikus foglalkoztatási formák azért kerültek bevezetésre a jogrendbe, mert a gazdasági és társadalmi igények a gyakorlatban már korábban életre hívták ket, azonban speciális szabályok hiányában az új Mt. megjelenéséig csak bonyolult, áttekinthetetlen szabályok és szerz dések körével valósulhatott meg az igényekhez alkalmazkodó foglalkoztatás. Lényeges, hogy ezek a foglalkoztatási formák többségében rugalmasabbak, mint a hagyományos foglalkoztatási formák (ennek el nye és hátránya egyaránt, hogy az alkalmazási gyakorlat kialakulása jelenleg is folyamatban van)...........................................

2.12. A munkaer -kölcsönzés (214.§ - 222.§) A munkaer -kölcsönzés atipikus munkaviszony, azonban speciális jellegére való tekintettel az Mt. külön fejezetben szabályozza............................................................................... A törvény els ként a fogalmakat tisztázza:......................... - munkaer -kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvev nek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés), - kölcsönbeadó: az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvev irányítása alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvev nek ideiglenesen átengedi,............................ - kölcsönvev : az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez,...........................

- kölcsönzött munkavállaló: a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló, akivel szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvev megosztva gyakorolja (munkavállaló), - kikölcsönzés: a munkavállaló által a kölcsönvev részére történ munkavégzés.................................................... A kölcsönzésre speciális szabályok vonatkoznak, de ezek egyik legfontosabb elve az egyenl bánásmód követelménye (a munkavállaló számára a kikölcsönzés tartama alatt biztosítani kell a kölcsönvev vel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvet munka- és foglalkoztatási feltételeket)........................................... Külön rendelkezésben szabályozza a törvény a munkaviszony megszüntetésére, a kártérítési felel sségre vonatkozó szabályokat is...........................................


2.13. Az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony (223.§ - 227.§) A törvény tartalmazza az iskolaszövetkezet mint munkáltató és tagja (a nappali tagozatos tanuló, hallgató), mint munkavállaló közt fennálló munkaviszony különös szabályait is. A munkaviszony csak határozott id re létesíthet , harmadik személy (a szolgáltatás fogadója) részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében.................. Speciális szabályok vonatkoznak a munkaszerz désre, meg kell határozni például a munkavállaló által vállalt feladatok körét, a felek kapcsolattartásának módját a munkavégzési kötelezettséggel nem járó id tartamra. A munkavégzés megkezdésének feltétele, hogy a felek írásban megállapodjanak például a szolgáltatás fogadójának személyében, a munkavégzési kötelezettség teljesítése során ellátandó munkakörben, az alapbérben, a munkavégzés helyében. Az utasításadási jogot a szolgáltatás

fogadója gyakorolja, mint ahogy a munkavédelemmel vagy a munkaid vel, pihen id vel és ezek nyilvántartásával kapcsolatos jogokat is........................................... A munkaviszony a tagsági jogviszony megsz nésének id pontjában megsz nik........................................... A munkavállaló károkozása esetén a szolgáltatás fogadója a munkavállalóval szemben kártérítési igényét az Mt. rendelkezései szerint érvényesítheti, a munkáltató és a szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján viszont az alkalmazott károkozásáért való felel sség polgári jogi szabályait kell alkalmazni........................................... A szolgáltatás fogadójának részére történ munkavégzés során a munkavállalónak okozott kárért a munkáltató és a szolgáltatás fogadója a munkáltatói károkozásra vonatkozó szabályok szerint egyetemlegesen felel........................

2.14. A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások (228.§ -229.§) A ve rs e ny t i l a l m i m e gá l l ap o d á s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvet szabályai közt szerepel, hogy a munkavállaló a munkaviszony megsz nését követ en nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, feltéve, hogy err l a felek megállapodtak, megfelel ellenértékét kötöttek ki. A kötelezettség a munkavállalót legfeljebb három évig terheli. A hatályos törvény a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások körében rendelkezik a versenytilalmi megállapodás új szabályairól. A versenytilalmi megállapodás alapján - a korábbi szabályozással egyez en - a munkavállaló a munkaviszony megsz nését követ en köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A munkavállaló e kötelezettség teljesítéséért a munkáltatótól megfelel ellenértéket kell, hogy kapjon.................................................... Külön rendelkezik a törvény a versenytilalmi megállapodás sorsáról a munkáltató személyében bekövetkez változás esetén: a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvev munkáltatóra átszállnak..........................

A t a n u l m á ny i s z e r z dé s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tanulmányi szerz désben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos id n - de legfeljebb öt éven keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A tanulmányi szerz dést bármely fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a munkavállaló a szerz désben kikötött tartamnak csak egy részét töltötte le. A munkáltató felmondása esetén a támogatás nem követelhet vissza. A korábbi szabályoktól eltér en a munkáltató nem köteles szabadid t biztosítani az iskolai rendszer képzésben részt vev munkavállaló részére....................................................


3. RÉSZ MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK (230.§ - 284.§)

§

A törvény Harmadik Része tartalmazza a munkaügyi kapcsolatok szabályait, azon belül az üzemi tanácsra, a szakszervezetekre, valamint a kollektív szerz désre vonatkozó rendelkezéseket. A munkajogi szabályozás piackonform, magánjogias jelleg , amelyben a hangsúlyt a felek a megállapodásra helyezték.

3.1. Általános rendelkezések (230.§ -234.§) A törvény deklarálja a munkavállalók és munkáltatók egyesülési, szervezkedési szabadságát: a munkavállalóknak és a munkáltatóknak is joguk, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik el mozdítása, védelme érdekében, mindennem megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak vagy az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függ en - belépjenek, vagy az ilyen jelleg szervezetekt l távol maradjanak. Az így létrejött szervezetek létesíthetnek szövetségeket, és ilyenekhez csatlakozhatnak, beleértve a nemzetközi szövetségeket is...........................................

Külön is rendelkezik arról a törvény, hogy a munkavállalók jogosultak a munkáltatónál szakszervezet létrehozására; a szakszervezet a munkáltatónál szerveket m ködtethet, és ezek m ködésébe tagjait bevonhatja.......................... Új eleme a törvénynek, hogy a munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosultak, valamint a tisztségvisel k személyér l. Szintén ebben a részben szabályozza a törvény a tájékoztatás és a konzultáció fogalmát, f bb szabályait.

3.2. Az üzemi tanács (235.§ -269.§) Általános szabályok................................................... A törvény szerint az üzemi tanács a munkáltató és a munkavállalók együttm ködésére, a munkáltató döntéseiben való részvételre hivatott intézmény. A munkavállalókat e jogok gyakorlása során az üzemi megbízott, az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, valamint a vállalatcsoport szint üzemi tanács képviseli........................................... Üzemi megbízottat kell választani a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél, ha a választási bizottság megalakítását megel z félévre számított átlagos munkavállalói létszám a tizenöt f t meghaladja, míg üzemi tanácsot, ha az ötven f t meghaladja.

A munkavállalókat a munkavállalói részvételi jogok érvényesítése során:.......................................... - az üzemi megbízott,.......................................... - a z ü z e m i t a n á c s, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - a központi üzemi tanács, valamint................................. - a vállalatcsoport szint üzemi tanács képviselheti. Az Mt. részletesen szabályozza e képvisel k, képviseleti szervek választásának módját, feltételeit...............................


Az üzemi tanács tagja megbízatásának megsz nése Az üzemi tanács tagjának megbízatása megsz nik: - ha elveszíti cselekv képességét,.......................................... - az üzemi tanács megsz nésével,.......................................... - ha olyan feltétel következik be, amely miatt nem lenne üzemi tanácstaggá választható,.......................................... - lemondással,.......................................... - visszahívással........................................... Az üzemi tanács tagja megbízatásának megsz nése esetén az üzemi tanácsba a megszerzett szavazatok számának megfelel sorrendben póttagot kell behívni..................... Az üzemi tanács m ködése.......................................... - Az üzemi tanács a megválasztását követ tizenöt napon belül összeül............ ................................ - Els ülésén - tagjai közül - elnököt választ........................... - Az üzemi tanács ülésén a tag csak személyesen vehet részt. - Az üzemi tanács m ködésének szabályait ügyrendje állapítja meg........................................... - Az üzemi tanács elnökének és tagjainak munkaid kedvezmény jár, amelyt l üzemi megállapodásban korlátozás nélkül el lehet térni (a köztulajdonban álló munkáltatók kivételével).................................................... A munkajogi védelem csak az üzemi tanács elnökét illeti meg, tartalmilag azonos a szakszervezeti tisztségvisel ével, azaz a munkaviszony megszüntetésénél, valamint a munkaszerz dést l eltér foglalkoztatásnál érvényesül, ezeket az intézkedéseket a munkáltató csak az üzemi tanács el zetes egyetértésével hozhatja meg. (Ha az üzemi tanács elnöke egyben szakszervezeti tisztségvisel is, akit a szakszervezet megjelölt, mint védelemre jogosultat, csak a szakszervezett l kell az egyetértést kérni, az üzemi tanácstól nem.).... ...................................... A munkáltató az üzemi megállapodásban meghatározott módon biztosítja annak lehet ségét, hogy az üzemi tanács a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást közzétegye. Az üzemi tanács feladata és jogköre...................... A törvény az üzemi tanács általános feladataként a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmel kísérését jelöli meg. Az üzemi tanács feladatának ellátása érdekében jogosult tájékoztatást kérni és az ok megjelölésével tárgyalást kezdeményezni, amelyet a munkáltató nem utasíthat el..........................

A munkáltató félévente tájékoztatja az üzemi tanácsot - a gazdasági helyzetét érint alapvet kérdésekr l,............ - a munkabérek változásáról, a bérkifizetéssel összefügg likviditásról, a foglalkoztatás jellemz ir l, a munkaid felhasználásáról, a munkafeltételek jellemz ir l, - a munkáltatónál távmunkát végz munkavállalók, valamint a munkaer -kölcsönzés keretében foglalkoztatottak számáról és munkakörük megnevezésér l................... A véleményezéshez kötött munkáltatói intézkedések körébe tartoznak például:.......................................... - a munka díjazása elveinek meghatározása,................. - a munkarend meghatározása , .......................... - az egyenl bánásmóddal kapcsolatos intézkedések, - a családi élet és a magánélet összehangolása, - stb..................................................................................... A munkáltató döntése el tt legalább tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érint munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetér l (pl.: a munkáltató átszervezése, átalakítása, szervezeti egység önálló szervezetté alakítása, a munkavállalóra vonatkozó személyes adatok kezelése és védelme, az új munkaszervezési módszer, valamint a teljesítménykövetelmény bevezetése, módosítása, a munkarend meghatározása, a munka díjazása elveinek meghatározása, stb.)..................................................................................... A sztrájkkal kapcsolatos pártatlan magatartás kötelezettsége fennmarad, az üzemi tanács sztrájkot nem szervezhet, a sztrájkot nem támogathatja, és nem akadályozhatja, a sztrájkban részt vev üzemi tanácstag megbízatása a sztrájk idejére szünetel........................................... Az üzemi megállapodás.......................................... A munkáltató és az üzemi tanács a fenti szabályok végrehajtására, együttm ködésük el mozdítására üzemi megállapodást köthet. Üzemi megállapodás határozott id re, de legfeljebb az üzemi tanács megbízatásának tartamára köthet . Az üzemi megállapodás három hónapos felmondási id vel felmondható, hatályát veszti továbbá az üzemi tanács megsz nésével. Az üzemi megállapodás sem térhet el egyes törvényi rendelkezésekt l (pl.: az üzemi tanács választására, a költségek viselésére, az üzemi tanács megsz nésére, a sztrájkkal szembeni pártatlan magatartás követelményére vonatkozó szabályoktól, nem korlátozhatja továbbá azon rendelkezéseket, amelyek az üzemi tanács jogainak gyakorlására vonatkoznak)...........................................


Az üzemi megállapodást írásba kell foglalni. Hatálya a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed. Az üzemi megállapodás a kihirdetéssel lép hatályba. Három hónapos felmondási id vel felmondható, a felmondási jog a megkötést l számított hat hónapon belül nem gyakorolható. .......................................... Munkáltatói jogutódlás esetén az átvev munkáltató köteles fenntartani az átvétel id pontjában a munkaviszonyra kiterjed hatályú üzemi megállapodásban meghatározott munkafeltételeket - a munka- és pihen id re vonatkozó szabályok kivételével - az átvétel id pontját követ egy évig. Speciális feltételek mellett az üzemi megállapodás akár a kollektív szerz dés szerepét is átveheti...........................

Az üzemi megbízott.......................................... Az üzemi megbízottra az üzemi tanácsra vonatkozó szabályokat kell megfelel en alkalmazni, kivéve az üzemi megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket, az üzemi megbízott és a munkáltató között tehát nem jöhet létre üzemi megállapodás. A munkajogi védelemmel kapcsolatos egyetértési jogot üzemi megbízott esetében a munkavállalók közössége gyakorolja...................................................................

3.3. A szakszervezet (270.§- 275.§) A szakszervezet számára biztosított jogok a munkáltatónál képviselettel rendelkez szakszervezetet illetik meg. Szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek els dleges célja a munkavállalók munkaviszonynyal kapcsolatos érdekeinek el mozdítása, megvédése. A munkáltatónál képviselettel rendelkez szakszervezet az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet m ködtet, vagy tisztségvisel vel rendelkezik........................................... Nem változtak a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó rendelkezések sem: a munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék, illetve hovatartozása függvényében nem érheti megkülönböztetés........................................... A szakszervezet a törvényben meghatározottak szerint jogosult .................................................................................... - kollektív szerz dést kötni,.......................................... - a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefügg kérdésekben tájékoztatni, - a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a munkáltatónál közzétenni,........................................................ - munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefügg gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérni,.......................................... - a munkáltatói intézkedéssel vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni,..........................................

- a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdekképviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érint jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselni, - a tagját - meghatalmazás alapján - gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek el tt képviselni,.......................................... - a munkáltatóval történt megállapodás szerint arra, hogy munkaid után vagy munkaid ben a munkáltató helyiségeit érdekképviseleti tevékenysége céljából használhassa. A szakszervezet képviseletében eljáró, a munkáltatóval munkaviszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a munkáltatóval munkaviszonyban álló tagja van, a munkáltató területére beléphet. A belépés és a munkahelyen való tartózkodás során a munkáltató m ködési rendjére vonatkozó szabályokat meg kell tartani.................... Alapvet en változott a munkajogi védelem és a munkaid -kedvezmény szabályozása. A védelem nem minden választott tisztségvisel t illet meg. A védelemben részesíthet tisztségvisel k száma attól függ, hogy hány önállónak min sül telephelye van a munkáltatónak, és ott mekkora a foglalkoztatottak létszáma. .............. Az ilyen telephelyen, ha a munkavállalók megel z naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma - az ötszáz f t nem haladja meg, egy f t,.......................................... - az ötszáz f t meghaladja, de az ezer f t nem haladja meg, két f t,....................................................................................


- az ezer f t meghaladja, de a kétezer f t nem haladja meg, három f t,.................................................................................... - a kétezer f t meghaladja, de a négyezer f t nem haladja meg, négy f t,.................................................................................... - a négyezer f t meghaladja, öt f t.......................................... jelölhet meg a szakszervezet védett tisztségvisel ként. (Az is feltétel, hogy a tisztségvisel az adott telephelyen legyen foglalkoztatva.).......................................... Ezen felül munkajogi védelem megillet még további egy f t. Ezt a személyt a munkáltatónál képviselettel rendelkez szakszervezet alapszabály szerinti legfels bb szerve jelölheti meg. A védelem a tisztségvisel t munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történ megszüntetésével, illetve a munkaszerz dést l eltér foglalkoztatásával szemben illeti meg........... .............................................

A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaid -kedvezmény illeti meg. Az a tisztségvisel , aki a szakszervezet döntése alapján védelemben részesül, mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára is. A munkaid -kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe, megváltani nem lehet. A munkaid -kedvezmény igénybevételét a szakszervezet a munkáltatónak legalább öt nappal korábban köteles bejelenteni. (Ett l csak el re nem látható, halasztást nem t r és rendkívül indokolt esetben lehet eltérni.)............................. A munkaid -kedvezmény, valamint a munkáltatóval való konzultáció tartamára távolléti díj jár.............................. A szakszervezetekre vonatkozó szabályoktól kollektív szerz dés eltérhet. Kivételt jelentenek ez alól a köztulajdonban álló munkáltató által kötött megállapodások: e munkáltatók esetében a XXI. fejezet rendelkezéseit l a törvény 206. §-a szerint eltérni nem lehet...........................................

3.4. A kollektív szerz dés (276.§- 284.§) Kollektív szerz dést továbbra is csak a munkáltató, vagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet és a szakszervezet köthet. Szakszervezeti oldalon szigorú feltétele van a kollektív szerz dés kötési jogosultságnak: a munkáltatónál képviselettel rendelkez szakszervezetek közül csak az jogosult a kollektív szerz dést megkötni, amelynek a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók legalább tíz százaléka a tagja. Ha munkáltatói érdekképviseleti szervezet a másik fél, a szakszervezet taglétszáma a kollektív szerz dés hatálya alá tartozó munkáltatók munkavállalói létszámának tíz százalékát el kell érje. .......................................... Ha több olyan szakszervezet van, amely megfelel ezeknek a feltételeknek:.......................................... - csak együttesen jogosultak a kollektív szerz dést megkötni, - nincs lehet ség arra, hogy a tíz százalékos küszöböt együttesen érjék el, külön-külön kell a megfelel szervezettséggel rendelkezniük.................................................. Ha a szakszervezet utóbb, a kollektív szerz dés megkötését követ en éri el a tíz százalékos szervezettséget, jogosult a kollektív szerz dés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson - tanácskozási joggal részt venni. Nem jogosult viszont a módosítást aláírni, sem felmondani a kollektív szerz dést...........................................

§

A munkáltató egy kollektív szerz dést köthet. A kollektív szerz dés kötésére irányuló ajánlat tárgyalása nem utasítható vissza..................................................................................... A kollektív szerz dés továbbra is a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget, illetve a feleknek a kollektív szerz dés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását szabályozhatja ................................................................ A kollektív szerz dés - eltér rendelkezés hiányában - a örvény Második és a Harmadik Részében foglaltaktól eltérhet. A XIX. fejezet és a XX. fejezet rendelkezéseit l nem térhet el, azaz a Munkaügyi kapcsolatok c. Harmadik Rész Általános rendelkezések, valamint Az üzemi tanács c. fejezeteinek rendelkezései kógensek. El lehet térni a szakszervezetekre vonatkozó szabályoktól, azonban a 271-272. §ban foglaltak nem korlátozhatók...........................................


A kollektív szerz dés nem csak kedvez eltéréseket tartalmazhat, mind pozitív, mind negatív irányba eltérhet a törvényt l. A fejezetek végén megtalálhatóak az eltér megállapodásra vonatkozó szabályok, amelyek a konkrét rendelkezések vonatkozásában az eltérést kizárják vagy korlátozzák. Ha az adott szakaszra ilyen nem vonatkozik, az abban szerepl kérdést a kollektív szerz dés a munkavállaló javára és hátrányára is szabályozhatja. A sz kebb hatályú kollektív szerz dés az általánostól csak a munkavállaló javára térhet el, kivéve, ha maga az általános szabály eltér en rendelkezik...........................................

A törvény azt is szabályozza, miként befolyásolja a munkáltató személyében bekövetkez változás a kollektív szerz dés hatályát. Az átvev munkáltató az átvétel id pontjában a munkaviszonyra kiterjed hatályú kollektív szerz désben meghatározott munkafeltételeket a munka - és pihen id re vonatkozó szabályok kivételével - az átvétel id pontját követ egy évig köteles fenntartani, kivéve ha a kollektív szerz dés hatálya az átvétel id pontját követ egy évnél korábbi id pontban megsz nik, vagy a munkaviszonyra az átvételt követ id pontban kollektív szerz dés hatálya terjed ki. ..........................................

A kollektív szerz dést írásba kell foglalni..........................

Sztrájkjog.......................................... A sztrájk a munkavállalók, vagy a szakszervezet által kezdeményezett kollektív munkabeszüntetés, amelynek célja a munkavállalók gazdasági, szociális érdekeinek az érvényesítése a munkáltatóval szemben, kollektív nyomásgyakorlás útján. Szabályait külön törvény, az 1989. évi VII. törvény szabályozza..................................................

A kollektív szerz dés hatályát a törvény a munkáltatói oldalról határozza meg: a kollektív szerz dés hatálya kiterjed arra a munkáltatóra, amely a kollektív szerz dést kötötte, vagy amely a kollektív szerz dést köt munkáltatói érdekképviseleti szervezet tagja. A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések hatálya a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed, de a 209. § alapján a vezet állású munkavállalókra nem. A kollektív szerz dés a kihirdetéssel lép hatályba. A kollektív szerz dés határozott és határozatlan id re is köthet . Mindkét esetben három hónapos felmondási id vel felmondható, a felmondási jog azonban a kollektív szerz dés megkötését l számított hat hónapon belül nem gyakorolható. Ha a kollektív szerz dést több szakszervezet kötötte, bármelyik szakszervezet jogosult felmondani. A munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy a szakszervezet jogutód nélküli megsz nése esetén a kollektív szerz dés hatályát veszti...........................................

Eltér megállapodás.......................................... Az itt részletezett szabályoktól - kevés kivételt l eltekintve általában nem lehet eltérni, azok kógensek. El lehet térni a hatálybalépésre vonatkozó szabálytól, így a felek megállapodhatnak abban, hogy a kollektív szerz dés rendelkezéseit a kihirdetést l eltér , korábbi vagy kés bbi id ponttól kelljen alkalmazni, a három hónapos felmondási id t l, a több szakszervezet által kötött kollektív szerz dés bármely szakszervezet általi felmondására vonatkozó szabálytól, és attól is, amely szerint a határozott id re kötött kollektív szerz dés a határozott id lejártával megsz nik.


4. RÉSZ

A MUNKAÜGYI VITA (285.§ - 293.§)

A Munka Törvénykönyve alanyai között fennálló vitatott kérdésekben a döntéseket munkaügyi vita keretében oldják meg a felek. Ennek szabályait tartalmazza részletesen a IV. fejezet.

4.1. A munkajogi igény érvényesítése (285.§ - 290.§) Munkajogi igény alanyai:.......................................... - a munkáltató,.......................................... - a munkavállaló,.......................................... - a szakszervezet,.......................................... - az üzemi tanács (üzemi megbízott) lehetnek. Az igény a munkavállaló és a munkáltató esetében származhat a munkaviszonyból vagy a törvényb l, míg a szakszervezet és az üzemi tanács esetében a törvényb l, kollektív szerz désb l vagy üzemi megállapodásból. A munkajogi igény a bíróság el tt érvényesíthet . A munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefügg igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. (A fizetési felszólítást a munkavállaló a közlést l számított harminc napon belül bíróság el tt megtámadhatja, a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A munkavállalót tájékoztatni kel a jogorvoslat módjáról is.) A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény csak akkor érvényesíthet , ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette...........................................

§

Az elévülési id szabályai: a munkajogi igény három év alatt évül el, a b ncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény öt év, ha a büntethet ség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelel id alatt évül el. (A törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor az általános elévülési id t l eltér en rövidebb a határid .) A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlését l számított harminc napon belül kell el terjeszteni (pl.: az egyoldalú munkaszerz dés-módosítással, a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével, stb. kapcsolatos igény érvényesítése iránt)...................................... Ha a kollektív szerz dés vagy a felek megállapodása a jogvita feloldása érdekében békéltetés lefolytatását rendeli, az a keresetindítási határid t nem érinti, a harminc napot ez esetben is a jognyilatkozat közlését l számítjuk. Kollektív szerz dés meghatározhatja az igény érvényesítésének eltér szabályait, ez esetben annak jogcímét is szabályozni kell a kollektív szerz désben............................

4.2. A kollektív munkaügyi vita (291.§ - 293.§) A kollektív munkaügyi vita egyik résztvev je a munkáltató, míg a másik a nála m köd üzemi tanács vagy a szakszervezet. Mivel a munkajogi igény érvényesítésére az el z fejezet irányadó, kollektív munkaügyi vita csak olyan vita lehet, amely nem min sül jogvitának, azaz érdekvita.

§

Az érdekvita feloldására a törvény két intézményes megoldást határoz meg:........................................................ - az egyeztet bizottságot és............ ....................... - a dönt bíró igénybevételét................. ..........................


Az egyeztet bizottságot a munkáltató és az üzemi tanács vagy a munkáltató és a szakszervezet közösen alakíthatják meg. Az üzemi megállapodás vagy a kollektív szerz dés állandó bizottság megalakításáról is rendelkezhet. A bizottságba a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet azonos számban delegál tagot, és megállapodik egy független elnök személyér l. Az elnök köteles a két fél által delegált tagokkal folyamatosan konzultálni, a tagok álláspontját, az egyeztetés eredményét az egyeztetés befejezésekor írásban összefoglalni. A bizottság eljárásával kapcsolatban felmerült indokolt költségek a munkáltatót terhelik. (A felek el zetesen írásban megállapodhatnak, hogy a bizottság döntésének magukat alávetik. Ebben az esetben a bizottság határozata kötelez . Szavazategyenl ség esetén az elnök szavazata dönt.)...........................

A dönt bíró igénybe vétele kötelez , ha az üzemi tanács és a munkáltató:.................. ...................................... - nem tud megállapodni az üzemi tanács választásával és m ködésével kapcsolatos, a munkáltatót terhel , indokolt költségek mértékér l,................................................. - nem tud közösen dönteni a jóléti célú pénzeszközök felhasználásáról.................. ................................ A dönt bíró döntése a felekre kötelez . A felek megállapodásának hiányában a dönt bírót a felek jelöltjei közül sorsolással kell kiválasztani.................................................. Sem az egyeztet bizottság, sem a dönt bíró eljárásának tartama alatt a felek nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a megállapodást vagy a döntés végrehajtását meghiúsítaná.......................................................................

5. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (294.§ - 299.§) A záró rendelkezések keretében a jogalkotó pontosítja mindazokat a fogalmakat, amelyeket nem csak az Mt., hanem egyéb jogszabályok is, akár más értelmezésben, alkalmaznak, vagy azok alapján alkalmaz.

Fogalmak az Mt. alkalmazásában:.......................................... - fiatal munkavállaló: a tizennyolcadik életévét be nem tö l tö tt m u n kavá l l a l ó, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevel szül , a testvér, valamint az élettárs,.......................................... - gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, - kötelez orvosi vizsgálat: az az orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály el írása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel el írt orvosi vizsgálatot is, - munkavállalói képvisel : az üzemi tanács tagja, üzemi megbízott, a gazdasági társaság felügyel bizottságának munkavállalói képvisel je,.......................................... - munkavégzésre irányuló jogviszony: a munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerz dés, a gazdasági társaság vezet tisztségvisel i vagy felügyel bizottsági tagsági tevékenység ellátására irányuló jogviszony és az egyéni vállalkozás,........ ..................................

..... .................................. - nyugdíjas munkavállaló:.......................................... - aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati id vel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),.......................................... - aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése el tt öregségi nyugdíjban részesül, vagy.......................................... - aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és a Magyar Alkotóm vészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt öszszeg öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy rokkantsági ellátásban részesül,.......................................... - szül :.................................................................................... - a vér szerinti és az örökbefogadó szül , továbbá az együtt él házastárs, az, aki a saját háztartásában él gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, . - a gyám, .............................................................................. - a nevel szül és a helyettes szül ,...........................................


- gyermekét egyedül nevel munkavállaló: aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, n tlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. A munkavállaló akkor részesül a fentiek szerinti nyugdíjban vagy ellátásban, ha az ellátást joger sen megállapították...........................................v.......................................... Itt határozza meg a törvény, mely szabályokat kell alkalmazni, ha külföldi munkáltató harmadik személlyel kötött megállapodás alapján - a munkavállalót Magyarország területén foglalkoztatja. Ilyen esetben a munkaviszonyra................................................... - a leghosszabb munkaid vagy a legrövidebb pihen id mértéke,.......................................... - a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke, - a legalacsonyabb munkabér összege,................ - a munkaer -kölcsönzés feltételei,.........................

- a munkavédelmi feltételek,.......................................... - a várandós vagy kisgyermekes n , valamint a fiatal munkavállaló munkavállalási és foglalkoztatási feltételei, továbbá.................................................................................... - az egyenl bánásmód követelménye tekintetében a magyar jog szabályait kell alkalmazni, ideértve a munkaviszonyra kiterjesztett hatályú kollektív szerz désben foglalt rendelkezéseket is........................................... Ugyanezen feltételek tekintetében egyes tevékenységeknél a munkavállalóra az ágazatra vagy alágazatra kiterjed hatályú kollektív szerz dés rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve, ha a munkaviszonyra egyébként irányadó jog a munkavállalóra kedvez bb........................................... A törvényhez kapcsolódó módosító és átmeneti rendelkezésekr l önálló törvény rendelkezik......................... Törvény - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit l eltérhet.

Zárszó A kiadvány készítésekor olyan, rövidített összefoglalást szerettünk volna készíteni a Munka Törvénykönyve alkalmazóinak, amely terjedelmét és információ-mennyiségét tekintve alkalmas arra, hogy egy, a jogszabályt nem napi rendszerességgel használó személy is át tudja olvasni, és viszonylag könnyen eligazodjon a törvény szerkezeti felépítésében................................................................

A kiadvány nem arra lett létrehozva, hogy az ebben leírtak alapján hozzanak a jogalkalmazók intézkedéseket, ezért kérünk minden kedves olvasót, hogy bármilyen esemény jogi megítéléséhez a kiadványt csak kiindulási alapnak tekintse, de döntései meghozatalát megel z en tanulmányozza a Munka Törvénykönyvét, és használja a jogszabályhoz készített kommentárokat..................................................

A kiadvány készítéséhez az alábbi forrásokat használtuk fel: - www.magyarorszag.hu, - Dr. Cséffán József: A Munka Törvénykönyve és magyarázata (Szegedi Rendezvényszervez Kft., Szeged, 2014).

Kiadja: STRATOSZ Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége Készíti: ÉMOK Észak-Magyarországi Oktatási és Fejlesztési Kft. Készült 800 példányban


A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társ nanszírozásával valósul meg.






Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l

Recommend Documents