Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék
Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja, hogy a Rendészettudományi Kar valamennyi első éves hallgatója számára megadja a legfontosabb információkat a Magyar Alkotmányjog című tantárgy oktatásával kapcsolatban. Kérjük a hallgatókat, hogy tanulmányaik megkezdése előtt és a szemináriumi foglalkozásokra tekintettel figyelmesen tanulmányozzák a Tájékoztatót. Az itt nem említett kérdések vonatkozásában a Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata az irányadó. A tantárgy helye a képzés rendszerében A Magyar Alkotmányjog című tantárgy az általánosan kötelező tantárgyak csoportján belül a jogi tantárgycsoporthoz tartozik. Kiemelkedő szerepe van a közjog egésze oktatási profiljának megalapozásában. Ennek értelmében valamennyi elsőéves hallgató az első tanév második félévében sajátítja el az ismeretanyagot. Az oktatás célja A Magyar Alkotmányjog tanulmányozásának célja, hogy a hallgatók ismereteket szerezzenek Magyarország állami tevékenységének alkotmányos rendjéről, az állam és az egyén viszonyának alkotmányjogi kapcsolatáról, valamint a gazdasági és a politikai rendszer alkotmányos alapjairól és működésének problémáiról. Átfogóan és összefüggéseiben ismerjék meg az államhatalmi ágak működésének alkotmányos elveit, szervezetrendszerét, feladatait, a „fékek és egyensúlyok” szabályozását, a központi és a helyi szervek viszonyát, az alkotmányos jogállamiság legfőbb közjogi kérdéseit, az alaptörvény alapvető intézményeit. A tananyag nem tartalmazza az alkotmányos alapjogok rendszerét és katalógusát, mert ezek az anyagrészek a Magyar Alkotmányjog II. (Emberi jogi ismeretek) című tantárgy keretében kerülnek oktatásra.
2
Oktatási program, tematika Általános kötelező irodalom 1. A Tanszék által készített elektronikus tananyag. (Megtalálható a Kar honlapján, a tanszéki tananyagok között.) 2. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 3. A Sarkalatos törvények gyűjteménye Általános ajánlott irodalom Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2011. Szigeti Péter: A Magyar Köztársaság jogrendszerének állapota 1989-2006. Komplex jog- és alkotmányelméleti, jogszociológiai és szakjogi elemzés. Akadémiai kiadó, Budapest, 2008. I. fejezetéből a 15-35. oldal, továbbá a III., V., VI. fejezet előadáson tárgyalt releváns részei. Chronowski Nóra (szerk.): Alkotmány és jogalkotás az EU tagállamaként. HVG-ORAC 2011. Vörös Imre: Gondolatok egy jövőbeli alkotmány Preambulumához. Jogtudományi Közlöny. 66. évf. 1. sz./2011. Várnay Ernő: Közpénzügyek az alkotmányban – az adósságfék. In: Jogtudományi Közlöny. 2011/10. sz. Patyi András: A Magyar Honvédség és a Rendőrség feladatai. In: Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja. 2., javított, bővített kiadás. Századvég Kiadó, Budapest, 2009. 1419-1452. o. Patyi András: A Magyar Honvédség és a Rendőrség irányítása. . In: Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja. 2., javított, bővített kiadás. Századvég Kiadó, Budapest, 2009. 1453-1470. o. Tóth Gábor Attila: Mi van és mi legyen a magyar alkotmányjogban? In: Közjogi Szemle 2011/2. Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényben. In: Közjogi Szemle 2011/2. Tóth Judit: A rendészet alkotmányossági minimumai és az alaptörvény. In: Közjogi Szemle 2011/2. Müller György: Az Alaptörvény utáni kormányzati viszonyokról. In: Közjogi Szemle 2011/2. (http://kozjogiszemle.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=sections&Ite) Jakab András: A külföldön élő magyar állampolgárok választójoga egyenlőségének kérdése a választási törvény koncepciójában. Pázmány Law Working Papers. 2011/38 http://www.plwp.jak.ppke.hu/images/files/2011/2011-38.pdf Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán. Pázmány Law Working Papers 2011/25. http://www.plwp.jak.ppke.hu/images/files/2011/2011-25.pdf Bodnár Eszter: Választójog és választási rendszer az Alaptörvényben. In: Magyar Közigazgatás. Új folyam, 3. sz. Lápossy Attila: Populáris akcióból ombudsmani akciók? In: Magyar Közigazgatás. Új folyam, 3. sz. Varga Zs. András: Gondolatok a kodifikáció mélyrétegeiről. In: Magyar Közigazgatás. Új folyam, 3. szám. Az Alkotmánybírósági Határozatok az adott témának megfelelően, a jogesetek és tanulmányok a szemináriumi feldolgozás mértékében.
3
A szemeszter beosztása: Időpont, előadó 2012. 02. 06. 3‐4. óra Pánczél Eta
2012.02. 27. 3‐4. óra Pánczél Eta
2012. 02. 29. 1‐2. óra Pánczél Eta
Témák 1. Alkotmányjogi alapfogalmak Az alkotmányjog helye a jogrendszerben. Az alkotmány fogalma, fajtái. Alkotmány és alkotmányosság (alkotmányjogi, jogelméleti és jogszociológiai fogalma). A polgári alkotmánygondolat kialakulása, jellemzői. 2. Alaptörvény – szuverenitás A magyar alkotmánytörténet csomópontjai. Az 1989. évi XXXI. tv‐el módosított köztársasági alkotmány jellemzői, alapelvei, szerkezete. A legalitás és legitimitás kérdései a magyarországi békés átmenetben. Alaptörvény – Nemzeti hitvallás. Az állami, nemzeti és népszuverenitás. Az állami szuverenitás és az Európai Unió. A közvetlen demokrácia intézményei: a népszavazás és a népi kezdeményezés. A szuverenitás szimbólumai. 3. Jogalkotás és jogforrási rendszer A jogalkotás parlamentáris jogállami jellemzői. A jogszabályok. A közjogi szervezetszabályozó eszközök. A jogszabályok érvényessége és hatálya. A jogszabályok jelölése, kihirdetése. Az Európai Unió jogrendszere, az EU‐s jog és a nemzetközi jog viszonya a nemzeti jogrendszerhez. 4. A magyar állampolgárság Az állampolgárság fogalma, a jogviszony jellemzői. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése, megszűnése. A hontalanság, a kettős (többes) állampolgárság problémái. A külhoni magyar állampolgárok választójoga. Az uniós polgárság. 5. Képviseleti rendszer és választójog A választójog és a választási rendszer alapfogalmai. A választójog alapelvei. Az országgyűlési képviselők választásának szabályai. A külképviseleti szavazás. Az önkormányzati képviselők választásának szabályai. A választási szervek, a választók nyilvántartása. Jogorvoslat. Az európai parlamenti képviselők választása. 6. Az Országgyűlés Az államhatalmi ágak Magyarországon. A parlamentarizmus általános jellemzői: a többség elve, a bizalmi elv és a kormányzati szolidaritás elve és a parlament funkciói. A parlament hatáskörének közjogi korlátai. A kormányzás fogalma tágabb értelemben. Az Országgyűlés helye a kormányzás rendszerében. Az Országgyűlés feladatai. Az Országgyűlés szervezete és működési rendje. A hadiállapot, a rendkívüli állapot, a szükségállapot és a megelőző védelmi helyzet idejére vonatkozó szabályok. A képviselők jogállása (mentelmi jog, összeférhetetlenség). 7 Az Alkotmánybíróság Az alkotmánybíráskodás kialakulása, jelentősége. Alkotmányvédelem – alapjogi bíráskodás. Az Alkotmánybíróság helye a magyar államhatalmi rendszerben. Az Alkotmánybíróság feladata és hatásköre. Az Alkotmánybíróság eljárási szabályai. Az alkotmánybírák jogállása. Az alapvető jogok biztosa Az alapvető jogok biztosának intézménye.
2012. 03.26. 3‐4. óra Pánczél Eta
8. A köztársasági elnök A semleges államfő eszménye és az államfői intézmény. A magyar köztársasági elnök jogállása, hatásköre. A miniszteri ellenjegyzés. A köztársasági elnök választása, felelősségre vonása. A köztársasági elnök és az Országgyűlés kapcsolata.
4
9. A Kormány Az operatív kormányzati tevékenység. A Kormány jogállása, az Országgyűlés és a Kormány viszonya. A Kormány feladatai, működése. A Kormány szervei. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása, felelősségük. A minisztériumok. 10. A helyi önkormányzatok Az önkormányzatiság. A magyar helyi önkormányzatok alkotmányos helyzete, az önkormányzati rendszer. A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei. Az önkormányzatok szervezete és működése.
2012. 03.28. 1‐2. óra Pánczél Eta
11. A bíróságok Az igazságszolgáltatás fogalma, alapelvei. Az igazságszolgáltatás reformja. A bírósági szervezetrendszer: járásbíróság – törvényszék – ítélőtábla – Kúria. A bírák jogállása. Az Országos Bírói Hivatal. 12. Az ügyészség Az ügyészség alkotmányos helyzete. Az ügyészség feladatai, hatásköre. Az ügyészi szervezet, az ügyészek jogállása. A Legfőbb Ügyész. 13. Közpénzügyek az Alaptörvényben. Az Állami Számvevőszék. A Magyar Nemzeti Bank. A Költségvetési Tanács
A vizsgára bocsátás feltételei és a vizsgák Az index aláírásának külön tanszéki feltétele nincs. A tárgyat záró vizsga: írásbeli, a javító vizsga pedig vagy szóbeli vagy írásbeli. Konzultáció Igény szerint, előzetes megbeszélés alapján. Időpont megbeszélhető Dr. Pánczél Eta ny. r. alezredes, adjunktussal. Tel.: 392-35-35 Konzultációs és egyéb oktatási ügyekben üzenet hagyható, illetve felvilágosítás kérhető az Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszéken, tel.: 392-35-35 A tantárgyból szakdolgozat készíthető a tantárgyfelelőssel, Prof. Dr. Szigeti Péterrel, (főiskolai épület félemeleti átjáró 1. szoba), illetve választott konzulenssel történő egyeztetés szerint, illetve az ajánlott témák jegyzéke alapján.
5
Kollokviumi kérdések1 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 1
Az alkotmányjog helye a jogrendszerben. Az alkotmányfogalom kialakulása, a polgári alkotmányosság alapelvei. Az alkotmány fogalma, fajtái. Az 1989. évi alkotmányreform: honnan – hová? Az államhatalmi ágak megosztása. Alaptörvényünk jellemzői, alapelvei. Az állami szuverenitás és a szuverenitás jelképei. A népszavazás és a népi kezdeményezés. A jogalkotó szervek és a jogszabályok. A közjogi szervezetszabályozó eszközök A nemzetközi jog és az Európai Unió jogának viszonya a nemzeti jogrendszerhez Az állampolgársági jogviszony jellemzői, tartalma. A magyar állampolgárság keletkezése és megszerzése. A magyar állampolgárság megszűnése. Hontalanság, többes állampolgárság, uniós polgárság. A választójog fogalma, alapelvei. A választók nyilvántartása, a választási szervek. A kampány, a kampánycsend és a jelöltállítás A szavazás módja az országgyűlési választásokon. Az egyéni és az országos lista mandátumszerzési feltételei. Választási eljárás az önkormányzati képviselők és a kisebbségi önkormányzati képviselők választásánál. Az európai parlamenti választások. Kormányzati tevékenység, kormányforma. Az Országgyűlés alkotmányos helyzete, feladatai. A hadiállapot, a rendkívüli állapot, a szükségállapot és a megelőző védelmi helyzet idejére vonatkozó szabályok. Országgyűlési ciklus, ülésszak, ülés. Tisztségviselők. Országgyűlési bizottságok, hivatali szervezet. Az Országgyűlés tanácskozási rendje. Az országgyűlési képviselők jogállása, a mentelmi jog. Az interpelláció. Az Alkotmánybíróság jogállása, hatáskörei. Az Alkotmánybíróság szervezete, eljárása. Az alkotmánybírák jogállása. Az alapvető jogok biztosa. A köztársasági elnök jogállása, hatáskörei. A miniszteri ellenjegyzés. A köztársasági elnök országgyűléssel kapcsolatos jogosítványai. A köztársasági elnöki megbízatás keletkezése és megszűnése. A Kormány jogállása, kapcsolata az Országgyűléssel. A Kormány feladatai és hatásköre. A Kormány működése, szervei. A minisztériumok. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása, felelőssége. A magyar helyi önkormányzatok alkotmányos helyzete, anyagi alapjai. A helyi önkormányzatok rendszere, feladat- és hatáskörei. Az önkormányzatok szervezete és működése.
Szóbeli vizsga esetén.
6
45. Az igazságszolgáltatás fogalma és az igazságszolgáltatási reform, az Országos Bírói Hivatal. 46. A bírói függetlenség elve. 47. Az igazságszolgáltatás alapelvei (a bírói függetlenség elvének kivételével). 48. A bírósági szervezetrendszer, a Kúria. 49. Az ügyészség alkotmányos helyzete, feladatai. 50. Az ügyészség szervezete. 51. Az Állami Számvevőszék társadalmi rendeltetése, alapvető feladatai és hatáskörei, szervezete. 52. A Magyar Nemzeti Bank jogállása, szerepe a pénzügyi politikában, működési elvei. 53. A költségvetési Tanács feladata és hatásköre, szerepe az állami pénzügyi politikában.
Budapest, 2012. január 31.
Dr. Balla Zoltán s.k. tanszékvezető
