TÁJÉKOZTATÓ
JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK
AZ ÚJ JÖVEDÉKI TEVÉKENYSÉGI FORMÁKRÓL
JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK
Tisztelt Olvasó! Magyarország – az elmúlt évezred utolsó évtizedének legjelentõsebb gazdasági és politikai aktusának lezárásaként – 2004. május 1-jén az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. Az eddig megtett út nem volt könnyû sem a jogalkotó, sem a jogalkalmazó számára. A termékek és szolgáltatások, a tõke és személyek szabad áramlásának biztosítása a jövedéki szabályozás területén új tevékenységi formák bevezetését eredményezi, illetve vonja maga után. A jövõ év tavaszától mindannyian részesei lehetünk ennek, de ennek megvalósulásáig még nagyon sok tennivalónk van. E tájékoztatót mindazoknak ajánljuk, akik kiterjedt kereskedelmi kapcsolattal rendelkeznek az Európai Unióban, valamint azoknak is, akik a csatlakozást követõen kívánnak a tagállamokkal kereskedni. A tájékoztató – a teljesség igénye nélkül – reméljük hasznos segítséget nyújt az Olvasó számára az Európai Közösségek rendeleteiben, irányelveiben, ajánlásaiban megfogalmazott szabályok megismerésében és elsajátításában. VPOP Jövedéki Igazgatósága
2
Közösségen belüli adózási és eljárási szabályok Az Európai Unió tagállamai között vámunió van, mely egyúttal azt is jelenti, hogy az Unión belül export és import külkereskedelmi tevékenység nem létezik. Ebbõl következõen az Európai Unió jelenlegi – illetve a hazánkkal együtt csatlakozó, leendõ – tagállamaival eddig is export-import viszonylatú, külkereskedelmi tevékenységet folytató cégek ezen tevékenysége közösségi szintre kerül. Ennek megfelelõen a jövedéki termékekkel kereskedelmi tevékenységet folytató alanyok köre kibõvül, és szétválik annak megfelelõen, hogy tevékenységét mely országok viszonylatában folytatja. Az Európai Unión kívüli, harmadik országokkal folytatott kereskedelem – a forgalom irányának megfelelõen – továbbra is export-, illetve importtevékenységnek fog minõsülni.
Mi a vámunió lényege?
Kötelezõ uniós elõírások tartalmazzák az egyes jövedéki termékeket terhelõ minimumadók szintjét, valamint a kötelezõ és az adható kedvezményeket. Az elõírások azonban az egyes tagországok hatáskörébe utalják az adó tényleges mértékének megállapítását. Az Európai Unión belül általános rendezõ elv, hogy a jövedéki terméket terhelõ adót abban a tagországban kell megfizetni és azzal az adómértékkel, ahol a terméket kereskedelmi céllal forgalomba bocsátják. Ennek megfelelõen az adómegfizetéssel és visszaigényléssel érintett gazdálkodók köre is ki fog bõvülni.
Mi a jövedéki adópolitika koncepciója?
Az adófelfüggesztés rendszerébõl történõ szabályos vagy szabálytalan kilépés (jogsértés), a rendszeren kívüli bármilyen feldolgozás a termék szabad forgalomba bocsátását jelenti. Ekkor az adó kivethetõvé válik a szabad forgalomba bocsátás 3
helye szerinti tagállamban vagy hiány keletkezése esetén a hiány nyilvántartásba vételének helye szerinti tagállamban, az adó kivethetõségének idõpontjában hatályban lévõ feltételek és adómértékek alapján. Amennyiben a jogsértés pontos helyét nem lehet meghatározni, akkor azt úgy kell minõsíteni, mintha azt a felderítés helye szerinti tagállamban követték volna el.
Bejegyzett/nem bejegyzett kereskedelmi tevékenység Mi a bejegyzett/ nem bejegyzett keseskedelem lényege?
Az Európai Unió jelenlegi, illetve a hazánkkal együtt csatlakozó, leendõ tagállamaival eddig importkapcsolatban álló cégek – tekintettel a vámunió lényegére – tevékenységüket, mint bejegyzett, illetve nem bejegyzett kereskedõk folytathatják. E tevékenységi forma lényege, hasonlóan az importhoz, hogy az unió valamely tagállamának adóraktárából, adófelfüggesztéssel kitárolt jövedéki terméket a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedõ jogosult fogadni. Ennek okmánya a TKO. Az adófelfüggesztéssel fogadott jövedéki terméket a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedõ az adó megfizetése nélkül nem tárolhatja, azaz a jövedéki termék fogadásával, betárolásával a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedõnek adókötelezettsége keletkezik, és egyidejûleg beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége, s a megállapított adót önadózással be kell vallania és meg kell fizetnie. Az általános elveknek megfelelõen a bejegyzett/ nem bejegyzett kereskedõ tevékenységét – hasonlóan a jelenleg érvényben lévõ szabályokhoz – a vámhatóság által kiadott engedély birtokában, jövedéki biztosíték nyújtása mellett folytat4
hatja. Mindezek mellett köteles jövedéki nyilvántartásokat is vezetni. Az a személy, aki a vámhatóság engedélye birtokában, illetve valamely tagállam illetékes hatóságának a jóváhagyása alapján jogosult más tagállamból a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék rendszeres fogadására, a tevékenységét bejegyzett kereskedõként végezheti
Ki lehet bejegyzett kereskedõ?
Az a személy, aki a vámhatóság, illetve valamely tagállam illetékes hatóságának eseti jóváhagyásával jogosult más tagállamból a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék eseti fogadására, a tevékenységét nem bejegyzett kereskedõként folytathatja.
Ki lehet nem bejegyzett kereskedõ?
Adóképviselet A bejegyzett/nem bejegyzett kereskedõ a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történõ beszerzése során adóképviselõt is alkalmazhat. Az adóképviselõ alatt olyan belföldi székhellyel rendelkezõ személyt kell érteni, akit a más tagállamból jövedéki terméket szállító adóraktár engedélyes bízott meg a közremûködésre, és akinek ezen tevékenységére a vámhatóság engedélyt adott. Az adóképviselõ tevékenysége folytatásához jövedéki biztosítékot köteles nyújtani.
Ki tekinthetõ adóképviselõnek?
Amennyiben a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedõ adóképviselõt alkalmaz, az adókötelezettséget a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedõ helyett és nevében az adóképviselõ teljesíti. Nyilvántartásait havonta lezárja, és megállapítja a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedõ részére tárgyhóban beszerzett jövedéki termék mennyiségét is.
Ki helyett járhat el az adóképviselõ?
5
Közösségi adófelfüggesztési eljárás Mi a közösségi adófelfüggesztési eljárás lényege?
A közösségi szabályozás lényeges eleme, hogy a közösségen belüli szállításra vonatkozó szabályok nem a tagállami jogalkotás keretébe tartoznak, ellentétben a jövedéki termékek elõállítására, feldolgozására és tárolására vonatkozó elõírások meghatározásával.
Hogyan szállítható a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban?
Az adóraktár engedélyese a közösségi adófelfüggesztési eljárásban az adómegállapítás és az adófizetés halasztása mellett az adóraktárából a jövedéki terméket kitárolhatja, ha azt tagállami adóraktárba vagy más tagállam bejegyzett/ nem bejegyzett kereskedõjének szállítja, illetve harmadik országba más tagállam(ok)on keresztül kiszállítja. Ezen túlmenõen az adóraktár engedélyese az adóraktárába betárolhatja a tagállami adóraktárból szállított jövedéki terméket, illetve más tagállam(ok)on keresztül harmadik országból behozott jövedéki terméket. A közösségi adófelfüggesztési eljárás alatt lévõ jövedéki termék belföldön átszállítható.
Mikor kell szállítási jövedéki biztosítékot nyújtani?
Ezekben az esetekben az adóraktár engedélyese köteles a közösség valamennyi tagállamában érvényes szállítási jövedéki biztosítékot nyújtani. A szállítási jövedéki biztosítékot olyan összegben kell teljesíteni, amely a szállított jövedéki termék belföldi szabad forgalomba bocsátása esetén beálló adófizetési kötelezettséget fedezi. A szállítási jövedéki biztosíték az adóraktári tevékenység folytatásához nyújtott jövedéki biztosíték összegéig teljesítettnek tekinthetõ, az – a kiszállított jövedéki termék adótartalmának mér6
tékéig – szállítási jövedéki biztosítéknak minõsül. Szállítási jövedéki biztosítékot akkor kell külön teljesíteni, ha a már kiszállított, de a még vissza nem igazolt jövedéki termékekre számított adó összege a kiszállításra kerülõ jövedéki termékekre számított adó összegével együtt meghaladja az adóraktári tevékenységre nyújtott jövedéki biztosíték összegét.
Beszámítható-e a szállítási jövedéki biztosítékba a tevékenységi biztosíték?
Külön kérelemre engedélyezhetõ, hogy a szállítási jövedéki biztosíték teljesítéseként az adóraktár engedélyese és a fuvarozó egyetemlegesen kötelezõ biztosítékot nyújtsanak, illetve az adóraktár engedélyes helyett a szállítási jövedéki biztosítékot a fuvarozó, a címzett vagy – amennyiben az adóraktár engedélyes nem tulajdonosa a kiszállított jövedéki terméknek – a jövedéki termék tulajdonosa nyújtsa.
Kik vállalhatják át a szállítási jövedéki biztosítékot?
Amennyiben a jövedéki termék harmadik országba történõ kivitele más tagállam(ok)on keresztül az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény (Tranzitegyezmény) alapján történik, külön szállítási jövedéki biztosítékot nem kell nyújtani. Ebben az esetben a Tranzitegyezmény szerinti biztosíték szállítási jövedéki biztosítéknak minõsül.
Mikor nem kell szállítási jövedéki biztosítékot nyújtani?
A szállítási jövedéki biztosíték felszabadítható, illetve ismételten felhasználhatóvá válik, amennyiben a jövedéki termék átvételét, és így az adókötelezettségnek a címzettre történõ átszállását a TKO-n visszaigazolják.
Mikor szabadítható fel a szállítási jövedéki biztosíték?
Csomagküldõ kereskedelem Az adózott termékek forgalmának egy sajátos esete a csomagküldõ kereskedelem. Csomagküldõ kereskedelmet az a személy folytat, aki adó7
Mit jelent a csomagküldõ kereskedelem?
zott terméket más tagállamba szállít és a szállítást maga végzi vagy bonyolítja, és ehhez a saját tagállamában a hatóságtól engedélyt szerzett. A csomagküldõ kereskedõnek az elküldött árura a fogadó tagállamban adókötelezettsége keletkezik, a jövedéki adót az ott hatályos adómértékkel kell az átadáskor megfizetnie. Fontos rendelkezés az is, hogy a csomagküldõ kereskedõtõl beszerzett jövedéki termék származása, eredete csak olyan számlával igazolható, amelyen feltüntetésre kerül a megvásárló természetes személy, valamint a jövedéki terméket belföldön terhelõ jövedéki adó.
Adóügyi képviselet Kinek kell adóügyi képviselõt alkalmazni?
A belföldre szállító, más tagállambeli csomagküldõ kereskedõnek kötelezõ, belföldi székhellyel rendelkezõ, a vámhatóság engedélyével rendelkezõ adóügyi képviselõt alkalmaznia a Magyarországon keletkezõ adófizetési kötelezettségének rendezésében való közremûködésre. A belföldi székhelyû csomagküldõ kereskedõ e tevékenységét csak akkor végezheti, ha tevékenységét elõzetesen írásban a vámhatósághoz bejelenteni. Az adóügyi képviselõi tevékenység végzéséhez személyi és garanciális feltételek teljesítése szükséges. A személyi feltételek részben a kérelmezõ természetes személlyel, illetve szervezet esetén annak vezetõjével, vezetõ tisztségviselõjével, részben pedig magával a szervezettel kapcsolatosak. Az adóügyi képviselõ könyvvezetési kötelezettségének a kettõs könyvvezetés szabályai szerint köteles eleget tenni. Ez nem vonatkozik azonban az egyéni vállalkozóra, aki a könyvvezetési kötelezettségének a személyi jövedelemadóról szóló jogszabály rendelkezései szerint tesz eleget. Az adóügyi képviselõnek nem lehet a vám8
hatóság, illetve az adóhatóság felé meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, továbbá társadalombiztosítási járulék tartozása sem. Az engedély kiadásának garanciális feltétele, hogy a kérelmezõnek jövedéki biztosítékot kell nyújtania a csomagküldõ kereskedõ által belföldre szállított jövedéki termék után egy naptári hónap alatt várhatóan keletkezõ adókötelezettségére. Az adóügyi képviselõnek a csomagküldõ kereskedõ által belföldre szállított jövedéki termékekrõl az adókötelezettség pontos megállapításához külön nyilvántartást kell vezetnie. Az adóügyi képviselõ a kiszállított árura itthon megfizetett jövedéki adót visszaigényelheti, ha a címzett tagállam illetékes hatósága a jövedéki adó címzett tagállamban történt megfizetését igazolja.
Adózott jövedéki termékek közösségen belüli szállítása Az Európai Unión belül általános elv, hogy a jövedéki adó beszedésének joga azt a tagállamot illeti meg, amelynek területén a jövedéki terméket szabad forgalomba bocsátották, illetõleg azt, ahol a termék fogyasztásra kerül, melyet nem befolyásolhat a termék honossága. A termék szabad forgalomba bocsátása egyrészt az adófelfüggesztés rendszerébõl való szabályos vagy szabálytalan kilépést, másrészt a terméknek az adófelfüggesztés rendszerén kívüli bármilyen feldolgozását, elõállítását, harmadrészt pedig a termék bármilyen importját (ideértve a szabálytalan importot is, amikor a termék nem kerül adófelfüggesztés alá) jelenti. 9
Mi minõsül szabadforgalomba bocsátásnak?
Mit jelent a rendeltetési ország elve szerinti adóztatás?
A fentieket szem elõtt tartva, nem korlátozható a termék szabad mozgása csak annak a tagállamnak a területére, amelyben az adót megfizették. Ezért, ha az ilyen árut egy másik tagállamban kívánják kereskedelmi célból felhasználni, akkor az adót meg kell fizetni a rendeltetési tagállam rendelkezései szerint, de – a kettõs adóztatás elkerülése érdekében – lehetséges a feladó tagállamban megfizetett adó visszatérítése.
Keletkezik-e adókötelezettség más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék behozatalával?
Más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék gazdasági tevékenység keretében, kereskedelmi vagy felhasználási céllal, vagy egy közhivatal céljaira történõ beszerzésével adókötelezettség keletkezik, különleges – denaturált alkoholtermékhez, egyes ásványolajtermékekhez kapcsolódó – kivételektõl eltekintve. Az adóalany az a személy, aki a jövedéki terméket saját számlára beszerezte, adókötelezettsége akkor keletkezik, amikor a jövedéki terméket belföldön átveszi vagy a más tagállamban átvett jövedéki terméket belföldre beszállítja vagy beszállíttatja. Amennyiben a más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket az elõzõekben nem említett esetben hoznak be belföldre – nem értve ide a magáncélú behozatal eseteit –, az adókötelezettség azáltal keletkezik, hogy a jövedéki terméket gazdasági tevékenység céljára belföldön birtokba veszik vagy felhasználják, kivéve a jármûvek üzemanyagtartályában és kiegészítõ üzemanyagtartályában található üzemanyagok behozatalát. Az adóalany az a személy, aki a jövedéki terméket birtokba vette vagy felhasználta. Az adóalanynak az adókötelezettség keletkezésével egyidejûleg beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége, és a megállapított adót 10
be kell vallania és meg kell fizetnie. Az adóalany a beszerzést megelõzõen köteles a belföldön keletkezõ adókötelezettségnek megfelelõ összegben, illetve annak azon részére külön jövedéki biztosítékot nyújtani, amely meghaladja a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységéhez nyújtott jövedéki biztosítékot. Köteles továbbá a beszerzésrõl – a jövedéki termék beszerzésének, mennyiségének és felhasználási céljának megjelölésével – a vámhatóságot értesíteni. A belföldön szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék más tagállamba, nem magáncélú beszerzés céljára történõ kiszállítása esetén a jövedéki termék után belföldön megfizetett adó visszaigényelhetõ (adóraktárból történõ kiszállítás esetén levonható), ha
Mikor igényelhetõ vissza az adó?
– a jövedéki termék feladását megelõzõen az adóvisszaigénylésre kérelmet nyújtanak be, és igazolják a jövedéki termék adózott beszerzését, – a jövedéki termék kiszállítását egyszerûsített kísérõ okmánnyal végzik, – bemutatják az EKO-nak a jövedéki termék címzett tagállamban történt átvételét igazoló példányát, és a címzett tagállam hatóságának igazolását a jövedéki adó megfizetésérõl vagy annak biztosításáról.
Adóraktári engedélyes tevékenység Az Európai Unión belül az adóraktárakkal kapcsolatos általános szabály, hogy a jövedéki termékek elõállítása, feldolgozása és tárolása az adó megfizetéséig csak adóraktárban megengedett, és csak külön engedéllyel történhet. 11
Hol végezhetõ a jövedéki termék elõállítása?
Az adóraktári engedélyhez személyi és tárgyi feltételeket kell teljesíteni, mely követelményeknek meg kell felelniük a tagállami és közösségi megkülönböztetés tilalma elvének. A közösségi szabályok elvárják, hogy az adóraktárak engedélyesei biztosítékot nyújtsanak az áruk gyártására, feldolgozására és tárolására, valamint az áruk szállítására. Az alkalmazott gyakorlat szerint a tagállamok külön tevékenységi biztosítékot és külön szállítási biztosítékot követelnek meg. A tevékenységi biztosítékok esetében, annak mértékére nincs általános szabály. Minimum és maximum értékek nem minden tagállamban kerültek meghatározásra, de az is elõfordul, hogy kisebb mennyiségû termékek elõállítása során nem is kérnek rá fedezetet. Az adóraktári engedélyes az árukészletérõl és a termékmozgásokról nyilvántartást köteles vezetni, a termékeket kérésre köteles bemutatni, és a raktárkészlet ellenõrzéséhez minden lehetséges segítséget meg kell adnia. Bõvül-e az adóraktári tevékenység köre?
Az adóraktár elsõdlegesen jövedéki termék elõállítását, a termelési tevékenységhez kapcsolódó késztermék tárolását, raktározását végzi. A termelési tevékenységhez, ideértve a jövedéki termékek további feldolgozását is, az alapanyag beszerzése adófelfüggesztés mellett történik. Az adófizetési kötelezettség a termék elõállításával, adóraktárba történõ betárolásával keletkezik, amely a szabad forgalomba bocsátásig adófelfüggesztés alatt áll. Ezen alapelvek nem változnak, azonban lehetõség nyílik az adóraktárban más tulajdonát képzõ jövedéki termék elõállítására, raktározására, valamint a termelõ adóraktár mellett megjelenik a kereskedelmi adóraktár is. 12
A jelenlegi jövedéki szabályok kiterjesztése következtében, az alkoholt tartalmazó jövedéki termékeket (alkoholtermék, sör, bor, pezsgõ és köztes alkoholtermék) elõállító adóraktárakban a bérfeldolgozás mellett lehetõség nyílik a bértárolásra is, amelyet eddig csak a bérfeldolgozáshoz kapcsoltan lehetett végezni. A bérfeldolgozás, bértárolás feltétele a felek írásbeli megállapodása.
Ter melõ adóraktár végezhet-e bérfeldolgozást, bértárolást?
A termelõ adóraktárak, amelyek az alkoholt tartalmazó jövedéki termékek elõállítására érvényes adóraktári engedély mellett rendelkeznek a termékhez kapcsolódó üzemi raktárra vonatkozó engedéllyel is, a saját elõállítású terméken kívül a naptári évben elõállított saját termelés meghatározott 25%-át meg nem haladó mértékben más adóraktár késztermékét is betárolhatják adófelfüggesztéssel az üzemi adóraktárba.
Ter melõ adóraktár végezhet-e kereskedelmi tevékenységet?
Ez lehetõvé teszi az adóraktár engedélyesének, az adóraktári engedélyének megfelelõ termékkörön belül a választék bõvítését, kizárólag kereskedelmi céllal. A jövedékitermék elõállítást nem folytató, a jelenlegi szabályozáshoz képest új, kizárólag kereskedelmi tevékenységet végzõ adóraktári kategória kerül bevezetésre – a tároló adóraktár. Ez az új adóraktári kategória lehetõvé teszi a jövedéki termék adófelfüggesztés mellett történõ beszerzését és tárolását, mindaddig, míg a terméket a szabad forgalom számára nem értékesítik. A tároló adóraktárban adózatlan, a szabad forgalomba hozatalnak megfelelõen kiszerelt alkoholtermék, sör, bor, pezsgõ és köztes alkoholtermék egyidejû tárolása és raktározása is megengedett. 13
Mi a kereskedelmi adóraktár jelentõsége?
A jövedéki termékekkel folytatott egyéb tevékenységek Mit jelent a felhasználási cél szerinti adóztatás?
Magyarországon az ásványolajtermékekre az eddigi szabályozásban még nem érvényesült az uniós szabályokkal teljesen konform módon a felhasználási céltól függõen kötelezõen biztosítandó adómentesség, illetve adóztatás. Az uniós szabályozás szerint adókötelezettség minden ásványolajra keletkezik, de az adófizetési kötelezettséget – az eddigi szabályozással szemben – csak azokra az ásványolajtermékekre kell teljesíteni, amelyeket üzemanyagként vagy tüzelõanyagként értékesítenek vagy használnak fel.
Mi a felhasználói engedélyes tevékenység lényege?
A felhasználási cél szerinti adóztatás követelményét a szabályozás sajátos módon, az ún. felhasználói engedélyes rendszer bevezetésével valósítja meg. Emellett az uniós szabályozás szerinti ellenõrzött körbe tartozó ásványolajokon kívül azokat az ásványolajokat is a törvény hatálya alatt tartja, amelyek jelenleg adókötelesek, de az uni-
14
ós szabályok szerint nem tartoznak az ellenõrzött körbe (adalékanyag és kenõolaj), továbbá amelyek egyik körbe sem tartoznak, de a visszaélés lehetõsége – a magyar tapasztalatok szerint – esetükben fokozottan fennáll (magas ásványolaj-, illetve alkoholtartalmú hígítók, oldószerek). Ezeknek az ellenõrzött ásványolajoknak és az utóbbi, a törvény fogalomhasználata szerinti ún. megfigyelt termékeknek 5 liter vagy 5 kg-nál nagyobb kiszerelésben történõ beszerzése az új szabályozás szerint csak felhasználói engedéllyel lehetséges. Az ilyen felhasználók többsége (gyógyszergyárak, vegyipar) eddig adómentes felhasználó volt, ezt követõen átkerülnek felhasználói engedélyes körbe, ugyanakkor az eddigieknél egyszerûbb, könnyített feltételek vonatkoznak rájuk, pl. a jövedéki biztosíték nyújtásánál. A valós kockázatot (5 kg/5 liter feletti kiszerelés) jelentõ felhasználásokra a végfelhasználókig követhetõ zárt rendszer fog érvényesülni, ugyanakkor az 5 kg/5 liter vagy az alatti kiszerelésû termékek forgalmazása kívül marad a törvény hatályán.
Kik lehetnek felhasználói engedélyesek?
Az új rendszer a kisfelhasználókat (évi 6000 kg/ 6000 liter alatti felhasználás) csak bejelentésre kötelezi. Ezek lesznek a nyilvántartásba vett felhasználók, amelyek a bejelentett éves felhasználási mennyiség alapján a vámhatóság által kiadott beszerzési keret erejéig vásárolhatnak 5 kg/5 liternél nagyobb kiszerelésû ellenõrzött és megfigyelt terméket.
Kik lehetnek nyilvántartásba vett felhasználók?
A jogbiztonságot, a késõbbi viták elkerülését szolgálja az az elõírás, mely szerint az oldószer, hígító elõállításához történt felhasználás esetén a felhasználói engedély iránti kérelem benyújtásához elõzetesen kérni kell a kötelezõ érvényû vám-
Milyen különös feltétele van a felhasználói engedélyes tevékenység folytatásának?
15
tarifa-besorolást, amely nélkül a felhasználói engedélyt nem lehet kiadni. Az új szabályozás elõírja a felhasználói engedélyesek folyamatos nyilvántartás-vezetési, havi elszámolási kötelezettségét. Az elszámolási rendszer minden érintett számára egyszerûsítést jelent az eddigi adómentes felhasználókénti minõségükben teljesítendõ kötelezettségeikhez képest. Milyen további könnyítések vonatkoznak a felhasználói engedélyes tevékenységre?
Azoknak a felhasználóknak, akiknél a visszaélés kockázata kisebb (gyógyszergyárak, vagy azok a gyártók, akik az egyéb ellenõrzött ásványolajat és megfigyelt terméket kémiai átalakulást eredményezõ vegyi reakcióban használják fel) nem kell havi jelentést készíteniük és benyújtaniuk a vámhatósághoz. A Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága megbízásából kiadja a VIVA Média • Holding Felelõs kiadó: Moldován Tamás vezérigazgató Mûszaki igazgató: Grünvald Károly
16
