Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról
Budapest, 2016. január 31.
Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata, hogy a közigazgatási alapvizsgához kapcsolódó ismeretanyagot időközönként hatályosítsa. A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011 (VIII.31.) Korm. rendelet 3.§ (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerét, országosan egységes oktatási programját, tananyagát és a követelményrendszeren alapuló írásbeli vizsgakérdéseit kifejlessze, valamint szükség szerint - különösen amennyiben a jogszabályi változások indokolják - aktualizálja. A jogszabályi kötelezettségen alapuló hatályosítást, a tananyag átdolgozását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézete (a továbbiakban: NKE VTKI) a 2015. július 1-jéig kihirdetett jogszabályok alapján zárta le. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 2016. január 1.-ével történt módosításai szükségessé teszik a tananyag közigazgatási hatósági eljárást érintő fejezeteinek hatályosítását és erről a jelen tananyag-kiegészítő dokumentum kibocsátását. A tananyag további fejezetei a 2015. július 1-jei állapotot tükrözik. Az NKE VTKI fontosnak tartja, hogy a kormányzati és közszolgálati tisztviselők ismereteiket hatályosított tananyag alapján sajátítsák el és a Ket. jogszabályi módosulásai a 2016. márciusi vizsgaidőszak folyamán megjelenjenek a tananyagban és egyben a számonkérés alapját is képezzék. A tananyag-kiegészítő dokumentumban minden az adott fejezetcímen belül végrehajtott módosítást az oldalszám és bekezdés feltüntetésével dőlt betűtípussal vastagon kiemelve jelöltük. Az új hatályos szövegrészek pirossal szedve találhatóak, míg a hatályát vesztett részek fekete áthúzással vannak jelölve. Az egyes módosítások indokolása dőlt betűvel az adott módosított szövegrészt követően került rögzítésre. A bemutatott változások tankönyvekbe történő átvezetéséről jelen dokumentum kiadásával egyidejűleg gondoskodtunk. A tananyag-kiegészítő dokumentum kibocsátásával az NKE VTKI segítséget kíván nyújtani, hogy a közigazgatási alapvizsgára Ön a lehető legnaprakészebben tudjon felkészülni. Eredményes felkészülést és sikeres vizsgát kívánva
B u d a p e s t, 2016. január 31.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet
2. MODUL KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK 2.4. ALMODUL: KÖZIGAZGATÁSI JOGALKALMAZÁS ÉS HATÓSÁGI ELJÁRÁS 2.4.2. A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS 2.4.2.3. Az elsőfokú eljárás 98. oldal hetedik bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: Az eljárás első szakasza az elsőfokú eljárás, másképpen alapeljárás. Az eljárás indulhat kérelemre vagy hivatalból. Az ügyek jelentős része kérelemre indul, hiszen kérelemre minden olyan esetben szükség van, amikor az ügyfél valamilyen jogosultságot kíván a hatóság döntésével szerezni. A kérelemre induló eljárás sommás eljárás, ha a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott, nincs ellenérdekű ügyfél és az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két hónapot, vagy a hatvan napot. Ha a hatóság megállapítja, hogy a fentiekben meghatározott bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és függő hatályú döntést vagy a Ket. alapján meghatározott egyéb döntést hoz (pl.: az eljárást megszünteti). Indoklás: Ket. 29.§ (1b) bekezdése alapján tett kiegészítés
99. oldal nyolcadik bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, vagy a kérelem nem hiányos, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel szükséges, akkor az eljáró hatóság – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – legfeljebb negyvenöt napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Indoklás: Ket. 37.§ (3) bekezdése alapján tett módosítás
99. oldal kilencedik bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: A hatóság feladata, hogy az elsőfokú eljárás végén érdemi döntést hozzon. A döntést fő szabály szerint huszonegy napon belül kell meghozni, és gondoskodni a döntés közléséről. Ezt nevezzük általános ügyintézési határidőnek. A hatóság a sommás eljárásban a kérelemnek a hatósághoz történő megérkezését követő napon, vagy hivatalbóli eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napját követően a határozatot azonnal, de legfeljebb nyolc napon belül meghozza, és gondoskodik a döntés közléséről. A Ket. meghatározza azokat az időtartamokat, amelyek nem számítanak be az eljárási határidőbe, így például a jogsegélyeljárás időtartama, vagy ha az ügyféltől nem kérhető, valamilyen adatot kell beszerezni valamilyen nyilvántartásból. Indoklás: Ket. 33.§ (1a) bekezdése alapján tett kiegészítés
101. oldal első bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: Emellett számos olyan eljárási cselekményre is lehetőséget ad a Ket, amelyek alkalmazása mindig az adott ügybeli tényállás függvénye. Törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti. Indoklás: Ket. 32.§ (1) bekezdése alapján tett kiegészítés
102. oldal utolsó bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: Amikor a hatóság az ügy érdemében dönt (az elsőfokú eljárás lezárásakor), akkor határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más – eljárási jellegű – kérdésben döntéséről végzést bocsát ki. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt és az előírt határidőben: a) a hatóság nem hoz döntést: az ügyfél a kérelmezett jogot gyakorolhatja, b) a szakhatóság nem ad ki állásfoglalást: a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést és a kérelmezett jog gyakorlásáról szóló rendelkezést tartalmazó függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye,
a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást. A kérelemre indult eljárásban a hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül függő hatályú döntést hoz. A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni; a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól; a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. A függő hatályú döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg. Indoklás: Ket. 71.§ (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint 71/A.§ alapján tett kiegészítés
103. oldal első bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: A határozatnak – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell: • bevezető részt (például az eljáró hatóság megnevezését; az ügy számát és ügyintézőjének nevét; az ügy tárgyának megjelölését; az ügyfél adatait); • rendelkező részt (például a hatóság döntését, továbbá tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről; a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét; az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt); • indokolást (többek között a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat; a szakhatósági állásfoglalás indokolását; a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást. Az egyezséget jóváhagyó egyszerűsített és a sommás eljárást lezáró - kérelemnek helyt adó - döntésből mellőzhető az indokolás, illetve • záró vagy hitelesítő részt (a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását; a döntés kiadmányozójának nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával; a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát stb.). Indoklás: Ket. 72.§ (5) bekezdése alapján tett kiegészítés
2.4.2.4. A jogorvoslati eljárás és döntés-felülvizsgálat 104. oldal ötödik bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: A kérelemre lefolytatható jogorvoslati eljárások közül a legjellemzőbb, a leggyakoribb a fellebbezés, melynek legfontosabb szabályai a következőkben foglalhatók össze: a fellebbezés nincs meghatározott jogcímhez kötve, vagyis fellebbezni bármilyen okból lehet; az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet; a fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt; a fellebbezést indokolni kell; főszabály szerint csak határozatot lehet önálló fellebbezéssel megtámadni, és – néhány kivételtől eltekintve - végzés csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg; az ügyfélen kívül az eljárás egyéb résztvevője is élhet önálló fellebbezéssel, de csak az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen; a fellebbezést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni (fellebbezés benyújtásának telefonon nincs helye), de a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, ha jogszabály lehetővé teszi – az ügyfél elektronikus azonosítását követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett – az ügyfél a lemondó nyilatkozatát telefonon is megteheti; a fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta; a fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. Indoklás: Ket. 98.§ alapján tett módosítás
105. oldal első bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: A vizsgálat során a másodfokú hatóság nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokon eljáró hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy megsemmisíti és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasítja. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az elsőfokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Indoklás: Ket.104.§ (2) bekezdése alapján tett módosítás
2.4.2.6. Az elektronikus ügyintézés 108. oldal első bekezdését (a felsorolást) követően az alábbiak bekezdések kerülnek beillesztésre: Az állam által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatások igénybe vevőiről a személyazonosság hiteles igazolása érdekében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv egységes ügyfél-regisztrációs nyilvántartást (Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás) vezet. A szolgáltatás igénybe vevője kérelme esetén díjmentesen jogosult egy, a Kormány rendeletében meghatározott, valamennyi a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz egységesen kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely használatára. A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás célja a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatások kapcsán az érintett személy azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók közhiteles kezelése az elektronikus azonosítási szolgáltatások hiteles biztosításához és mások jogának vagy jogos érdekének védelme érdekében. Indoklás: Ket.168/C. § alapján tett kiegészítés
