Szociális alapvizsga

Szociális alapvizsga Általános követelmény: A jelölt ismerje a társadalmi viszonyok, a család- és személyközi kapcsolatok fő jellemzőit, funkcióit, az ezzel kapcsolatos alapfogalmakat és főbb elméleteket, a szociálpolitika területeit és eszközrendszerét, ezen belül kiemelten a szociális, valamint a gyermekjóléti- és védelmi ellátórendszer felépítését és szerepét, a szociális munka alapelveit, módszereit és etikai kérdéseit. Legyen képes a szociális problémák felismerésére, elemzésére és a megoldásokat segítő eszközök, módszerek alkalmazására. Témacsoporton belüli részletes követelmény: 1.) Társadalomismeret -

a társadalom szerkezetére vonatkozó elméletek, a társadalmi szerkezet elemzésének módszerei a társadalmi egyenlőtlenségek jellemzői és változásai a szegénység és a depriváció fogalma, jellemzői, mutatószámai a magyar társadalom népesedési helyzete, a mai családstruktúra jellemzői a magyarországi szegénység fő jellemzői, a szegénységet okozó tényezők etnikai problémák Magyarországon, a roma lakosság életkörülményei, életmódja a család szerepe, funkciója és helye a társadalomban hátrányos helyzetű csoportok Magyarországon (devianciák, munkanélküliség, menekültek)

2.) Szociálpszichológia -

a személypercepció, az első benyomás, attribúció fogalmi rendszere szocializáció a szerep, szerepstruktúra, szerepkonfliktus, a konformitás és nonkonformitás fogalmai a kommunikáció, befolyásolás, meggyőzés konfliktus - krízis, konfliktuskezelés - krízisintervenció az attitűd fogalma, szerkezete, az előítélet kialakulásának okai a sztereotípiák, az identitás, az emberi vonzalmak és játszmák alapfogalmai a csoport fajtái, működési törvényszerűségei

3.) Szociálpolitika -

a szociálpolitika fogalma, alapelvei, céljai a szociálpolitika területei, jóléti újraelosztás a jóléti újraelosztás eszközei, technikái a jóléti állam modelljei és változásai az állam és egyéb szektorok (egyházi, non-profit és profitorientált szervezetek) szerepe a szociálpolitikában a családpolitika alapelvei és eszközrendszere (családtámogatások), hatásuk a családok helyzetére a szociális, valamint a gyermekjóléti- és védelmi ellátás rendszere Magyarországon

4.) Szociális munka elmélete -

III.

a szociális munka szakmává válása a szociális munka célja, szerepe a szociális problémák megoldásában a segítő magatartás jellemzői a szociális munka etikai alapelvei, dilemmái a szociális munka formái, módszerei, eszközei a szociális munka színterei és kliensei a kliensközpontú, egyénre szabott segítségnyújtás jellemzői a családok körében végezhető segítő tevékenység a szociális munkában használatos csoportok típusai, a csoportmunka folyamata és módszerei a közösségi szociális munka módszerei, területei interprofesszionalitás és együttműködés (team munka) a szociális munkában a szakmai személyiség védelme és fejlesztése: esetmegbeszélő csoport, szupervízió

Szóbeli vizsgakérdések:

1. A társadalmi rétegződés modelljei, státuszdimenziók 2. Szocializáció és deviancia: társadalmi egyenlőtlenségek, veszélyeztetett csoportok 3. A társadalmi egyenlőtlenségek, szegénység, depriváció fogalma és fő tendenciái hazánkban 4. A család fogalma, szerepe, funkciói és típusai, a családok helyzete és a családtámogatási rendszer a mai Magyarországon 5. Szociálpszichológiai alapfogalmak 6. Konfliktus és konfliktuskezelés, krízisintervenció, jelentősége a szociális munkában 7. Szerep, szerepstruktúra és emberi játszmák 8. A csoport definíciója, fajtái és működése, a csoportokkal végzett munka helye és szerepe a szociális munkában 9. A szociálpolitika fogalma, alapelvei 10. A jóléti újraelosztás eszközei, technikái 11. A szociálpolitika területei és ezek fő jellemzői 12. A jóléti állam modelljei és változásai, a szociálpolitika kihívásai ma Magyarországon 13. A szociális-, valamint gyermekjóléti- és védelmi rendszer felépítése és fő jellemzői 14. A szociális munka etikája, a segítő magatartás jellemzői – a szociális munka dilemmái a gyakorlatban 15. A szociális munka alapelvei, formái 16. A szociális munka színterei és kliensei 17. A szociális munka módszerei és eszközei - felmérés, adatgyűjtés szerepe stb. 18. Egyéni esetkezelés a szociális munkában 19. A közösségi szociális munka elméletei, területei, módszerei 20. Szociális munka hátrányos helyzetű csoportokkal – kirekesztés, diszkrimináció elleni fellépés 21. Interprofesszionalitás és együttműködés (team munka) a szociális munkában 22. A szakmai személyiség gondozása, védelme és fejlesztése: esetmegbeszélő csoport, szupervízió 23. A szociális munka professzionalizációjának állomásai és mai kérdései

Kötelező szakirodalom 1.

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Szerk.: Kopp Mária – Kovács Mónika Erika Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. 220–231. o.

2.

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. 119–148., 156–185., 353–354., 511-530. o.

3.

Aronson: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987. 53–85., 234–241., 247–259., 267–275., 277–310. o.

4.

Bánlaki Pál(szerk): Alapismeretek cigányokról (romákról) szociális munkásoknak Wesley János kiadó Bp. 2007.

5.

Bill Jordan: „Kemény szeretet” – Szociális munka, társadalmi kirekesztés és a „harmadik út”. Esély 2003/4. sz. 3-22. o.

6.

Buda Béla: A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. Budapest, 1995. 162–174. o.

7.

Budai István: Húsz év után – önkritikusan… Esély 2010. 4. sz. 51 – 82.o.

8.

Bugarszky Zsolt: A szociális szolgáltatások újjászületése Magyarországon. Esély, 2004/4. sz. 100110. o.

9.

Csepeli György: Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 1994. 189-203., 320-333., 349-360. o.

10. Csürke J., Vörös V., Osváth P., Árkovits A.: A lélektani krízis elméleti háttere. In: Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. (Szerk: Csürke J. -Vörös V. Osváth P. - Árkovits A.) Lélekben Otthon Könyvek. Budapest. 2009 11. D. Minuchin – J. Colaptino – S. Minuchin: Krízisről krízisre. A szegény családok kezelése. Szociális szakmai gyűjtemény I. Animula Kiadó Budapest, 2002. 12. Ferge Zsuzsa: Ellenálló egyenlőtlenségek. A mai egyenlőtlenségek természetrajzához. Esély 2005/4. sz. 3-41. o. 13. Ferge Zsuzsa: Elszabaduló egyenlőtlenségek. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 2000. 19-70., 363-441. o. 14. Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom. T-Twins, Budapest, 1991. A szociálpolitika értelmezése 72-79.o. A szegénység társadalmi megítélése Magyarországon, történelmi nézőpontból. 201- 229. o. 15. Ferge Zsuzsa: A gyermekes családok helyzetének változásai Magyarországon a válság éveiben, Esély 2012/6 16. Harcsa István - Monostori Judit: Családi struktúrák az életciklusban. In: Társadalmi Riport, 2012. Szerk.: Kolosi Tamás-Tóth István György. TÁRKI, Budapest, 2012. 65-93. 17. Gans, Herbert J.: Mire szolgálnak az érdemtelen szegények? In: Esély, 1992/3. sz. 3–17. o. 18. Hepworth, Dean H. – Larsen, Jo Ann: A sokszempontú felmérés. Interperszonális és környezeti rendszerek felmérése. In: A szociális munka elmélete és gyakorlata. 2. kötet. Szerk. Tánczos Éva. NCSSZI, Budapest, 2004. 66-128. o. 19. Heron, John: Beavatkozási lehetőségek a segítő kapcsolatban. In: A tanácsadás pszichológiája. Szerk. Ritoókné Ádám Magda. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. 9–31. o.

20. Horváth Izidorné – Dr. Lazáry Györgyné – Vass Péter: Szociális alapismeretek (Hallgatói segédanyag) NSZFI Budapest, 2007. 21. Insoo Kim Berg: Konzultáció sokproblémás családokkal, Családterápiás Olvasókönyv sorozat V. Budapest, 1995. 22. Kemény István - Lanky Béla – Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság , 1973-2003 Gondolat, MTA Kisebbségkutató Intézet 2004 23. Kersting, Heinz J.: A lehetőségek kiterjesztése. Interkulturális és interprofesszionális munka. In: Amivel még nem számolunk. Interprofesszionális együttműködés és szociális munka. Szerk. Somorjai Ildikó. Széchenyi István Főiskola – Kávé Kiadó, Budapest – Győr, 2001. 97–101. o. 24. Kozma Judit: A szociális munka professzionalizációja a jóléti államokban I – IV. Kapocs 2007. 29 – 32. sz. Kiadja: NCSSZI. 25. Kozma szerk.: Kézikönyv szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség 2006 26. Loewenberg, Frank – Dolgoff, Ralph: Etikai választások a segítő foglalkozásokban. In: A szociális munka elmélete és gyakorlata. 1. kötet. Szerk. Hegyesi Gábor – Talyigás Katalin. NCSSZI, Budapest, 2006. 181–190. o. 27. Lüssi, Peter: A rendszerszemléletű szociális munka gyakorlati tankönyve. Interdiszciplináris Szakkönyvtár 1. Budapest, 1997. 97–102., 105–106., 119–295. o. 28. Pataki Éva: Szociális munka csoportokkal, Szociotéka 2010. http://szocioteka.hu/files/didaktikai_modszertani_kezikonyv_vegleges.pdf 29. Pataki Éva: Minőségbiztosítás: gyógymód, vagy szépségtapasz? Esély 2006. 6. sz. 89 – 103. o. 30. Sárvári György: Az európai és az angolszász szupervíziós gyakorlat néhány eltérése a szupervízió folyamattanulásának tükrében. In: Tanulmányok a szupervízió köréből. II. kötet. Supervisio Hungarica, Budapest, 1966. 15–32. o. 31. Smith, Eliot R. – Mackie Diane M.: Szociálpszichológia Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 135-185, 259-316, 378-428, 433-476, 793-836. o. 32. Szabó Lajos: Krízisintervenció a szociális esetmunkában. A krízisintervenció alapelvei. In: A szociális munka elmélete és gyakorlata. 2. kötet. Szerk. Tánczos Éva. NCSSZI, Budapest, 2004. 48–65. o. 33. Társadalmi rétegződés. Szerk. Andorka Rudolf – Stefan Hradil – Jules L. Peschar. Aula, Budapest, 1995. 33–34., 44–48. o. 34. Varga A. Tamás - Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés, Kiadja: Közösségfejlesztők Egyesülete Budapest, 2001. 35. Varga István – Udvari Kerstin: A környezettanulmány, avagy a magánszféra sérthetetlenségének dilemmái Esély 2008. 3.sz. 106 – 128. o. 36. Whittaker, James: Interperszonális segítségnyújtás a szociális munkában. In: A szociális munka elmélete és gyakorlata. 2. kötet. Szerk.: Tánczos Éva. NCSSZI, Budapest, 2004. 15–21. o. 37. Woods, Ronald: A szociális munkások tevékenységeinek egy lehetséges rendszerezése In: A szociális munka elmélete és gyakorlata. 1 kötet. Szerk.: Hegyesi Gábor – Talyigás Katalin. NCSSZI, Budapest, 2006. 32–45. o. 38. Zastrow, Charles: A szociális munka közösségi gyakorlata. In: A szociális munka elmélete és gyakorlata. 3 kötet. NCSSZI, Budapest, é.n. 219–257. o.

39. Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1994. 17-32., 35-40., 46-52., 95-124., 131-136., 148-185. o.

Ajánlott szakirodalom 1.

A jóléti állam. Szerk. Ferge Zsuzsa – Lévai Katalin. T-Twins, Budapest, 1991.

2.

A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet. Szerk.: Hegyesi Gábor – Kozma Judit – Szilvási Léna – Talyigás Katalin. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest,

3.

A szociális munka elmélete és gyakorlata. 2. kötet. Szerk.: Tánczos Éva. NCSSZI, Budapest, 2004. 129–169. o.

4.

A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet. Szerk. Hegyesi Gábor – Kozma Judit – Szilvási Léna – Talyigás Katalin. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest, é.n. 17–53. o.

5.

Alfio Cerami: Változó Közép-Európa: a jólét és a szociális segélyezés kialakuló modelljei 2009/1. sz.

6.

Amartya Sen: Az egyéni szabadság, mint társadalmi elkötelezettség. Esély, 1992/1. sz.

7.

Atkinson, Anthony B.: A szociális biztonsági háló. In: Esély, 1992/2. sz. 3–29. o.

8.

Berne, Eric: Emberi játszmák. Háttér Kiadó, Budapest, 1995. 31-86. o.

9.

Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula Kiadó, Budapest, 2000.

10. Csepeli György: A szociálpszichológia vázlata. Múzsák Kiadó, Budapest, 1989. 25–31., 63–114. o. 11. Csürke J.: A lótuszevő eszmélése. Krízis és önmeghaladás. Oriold és Társai Kiadó. Lélekben Otthon Könyvek. Budapest. 12. Darvas Ágnes – Mózer Péter: Kit támogassunk? Esély, 2004/6. sz. 13. Farkas Ágnes (szerk.): A tartós munkanélküliek szociálpszichológiája Szociótéka Debrecen 2011., http://www.szocioteka.hu/files/konyvek/farkas_agnes_a_tartos_munkanelk%C3%BCliseg_szocialpszic. pdf 14. Fehér Boróka: A narratív segítői beszélgetés Esély 2010/3. 15. Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből. Kávé Kiadó, Budapest, 1998. 16. Ferge Zsuzsa: Mi történik a szegénységgel? Esély, 2007/4. sz. 3-23. o. 17. Ferge Zsuzsa: Miért szokatlanul nagyok a magyarországi egyenlőtlenségek? Esély, 2008/2. sz. 3-14. o. 18. Ferge Zsuzsa: Szabadság és biztonság. Esély, 1994/5. sz. 3-24. o. 19. Fiseler, Gerhard – Jung, Marie-Theres – Lippenmeier, Norbert: Szupervízió és jog. In: Tanulmányok a szupervízió köréből. I. kötet. Szerk.: Norbert Lippenmeier. Supervisio Hungarica, 1996. 88–96. o. 20. Forgas, Joseph: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest, 1989. 11-336. o. 21. Gábos András: Családtámogatási rendszer és a családok helyzete. In: Társadalmi Riport 2008. Szerk.: Kolosi Tamás-Tóth István György. TÁRKI, Budapest, 2008. 204-324. o. 22. Gosztonyi Géza – Pik Katalin: A szociális munka szótára. Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, Budapest, 1998.

23. Gosztonyi Géza: Közösségi szociális munka. In: Kézikönyv szociális munkásoknak Szerk.: Kozma Judit. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 1998. 234–285. o. 24. Hewstone: Szociálpszichológia európai szemszögből. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 25. Hinte, Wolfgang – Springer, Werner: Szupervízió a szakmai hétköznapokban. A szubjektivitás megnyilvánulása. In: Tanulmányok a szupervízió köréből. I. kötet. Supervisio Hungarica, Budapest, 1966. 258–266. o. 26. Kemény István: A magyarországi cigány népesség demográfiája http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/Demografia/2004_3-Kemeny%20Istvan_kozl.pdf 27. Kessel, Louis van: Bevezetés. In: Tanulmányok a szupervízió köréből. II. kötet. Szerk. Norbert Lippenmeier. Supervisio Hungarica, Budapest, 1996. 5–14. o. Magyar Statisztikai Zsebkönyv 2000. KSH, Budapest, 2001. 28. Kocsis Attila: Új jóléti paradigma felé? Esély, 2010/2. sz. 118-120. o. 29. Krémer Balázs: Bevezetés a szociálpolitikába, Napvilág kiadó 2009 30. Lothar – Nellessen: A szupervízió a professzionalizálódás útján. In: Tanulmányok a szupervízió köréből. I. kötet. Szerk.: Norbert Lippenmeier. Supervisio Hungarica, Budapest, 1996. 23–35. o. 31. Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata. Osiris Kiadó, Budapest, 1996. 32. Merton, Robert K.: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 33. Meyer, Carol H.: A szociális munka közvetlen gyakorlata: áttekintés (részletek). In: A szociális munka elmélete és gyakorlat. 2. kötet. Szerk.: Tánczos Éva. NCSSZI, Budapest, 2004. 9–14. o. 34. Mi a szupervízió? Álláspontok a szociális munka szupervíziójáról Szerk: Gosztonyi Géza Budapesti Szociális Forrásközpont 1996. 35. Mohácsi Andrea – Lakatos Ferencné: Az esetkonferencia, mint az interprofesszionális együttműködés jelenlévő formája a hazai gyakorlatban. In: Amivel még nem számolunk. Szerk.: Somorjai Ildikó, Széchenyi István Főiskola, Kávé Kiadó, Budapest, 2001. 140–164. o. 36. Nagyné Varga Ilona: Közösségi munka a családsegítésben, Szociotéka Debrecen. 2011 http://www.wesley.hu/sites/default/files/fajlok/nagyne_varga_ilona_kozossegi_munka_a_csaladsegites. pdf 37. Pierre Bourdieu: A neoliberalizmus lényege Esély, 1998./6. sz. 3-8. o. 38. Peremhelyzetű társadalmi csoportok társadalmi és munkaerőpiaci integrációja (Csoba Judit szerk.) Szociotéka Debrecen 2011, http://www.szocioteka.hu/files/szocioteka_konyv_nyomdai.pdf 39. Pik Katalin: A szociális munka története Magyarországon (1817-1990) Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 2001. 40. Pik Katalin: Ráhangoló – szupervíziós tapasztalatok Bp. 2002. Hilscher Rezsó Szoociálpolitikai Egyesület – ELTE Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék. 41. Polányi Károly: A nagy átalakulás. Mészáros Gábor kiadása, Budapest, 1997. 42. Pratkanis-Aronson: A rábeszélőgép. Ab Ovo Kiadó, Budapest, 2001. 43. Rothman, Jack: A közösségi szociális munka három modellje. In: Kézikönyv szociális munkásoknak. Szerk.: Kozma Judit. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 1998.

44. Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest 2000. 45. Szalai Júlia: Nincs két ország…? Társadalmi küzdelmek az állami (túl)elosztásért a rendszerváltás utáni Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, 2007. 46. Szabóné Kármán Judit: Családgondozás – krízisprevenció, Medicina 2004. 47. Szöveggyűjtemény a szociális munka elmélete és gyakorlata tantárgy tanulmányozásához Szerk. Lévai Katalin. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1993. 48. Tausz Katalin – Simon Dávid: A három részre szakadt Magyarország, Esély 2011/4 49. Társadalmi Riport 2006. Szerk.: Kolosi Tamás – Tóth István György – Vukovich György. Tárki, Budapest, 2006. 50. Társadalmi Riport 2008. Szerk.: Kolosi Tamás – Tóth István György. Tárki, Budapest, 2008. 51. Tereptanári munkatankönyv. Szerk.: Kocsis Emília. NCSSZI, Budapest, 2001. 52. Virág Tünde: Szegények a kistelepülések fogságában – a szociálpolitika mindennapi gyakorlata egy hátrányos helyzetű térség településein Esély, 2009/4. sz.

Jogszabályok 1.

1993. évi III. törvény. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

2.

1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről.

3.

9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről.

4.

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

5.

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról.

6.

120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól.

7.

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

8.

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

9.

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

10. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról. 11. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. 12. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. 13. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról. 14. 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról. 15. 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól. 16. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. 17. 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról.

Családvédelem, családgondozás I. Általános követelmény: A jelölt adjon számot a családgondozás során alkalmazható társadalompolitikai, jogi, szakmai, módszertani ismeretekről. Ismerje az egyének és a családok társadalomban betöltött helyét, szerepét, a családi kapcsolatok belső rendszerét, a családokat közvetlenül érintő folyamatokat a mai magyar társadalomban. Ismerje a családgondozással, családvédelemmel foglalkozó ellátásokat, intézményeket és az egyénekkel, valamint a családokkal végzett szociális munka elemeit, módszereit. Legyen képes ezen módszerek alkalmazására, valamint a család problémáinak megoldásában közreműködő társterületeken dolgozó szakemberekkel való nyílt együttműködésre, tudja mindezt alkalmazni a szociálpolitikai rendszerekben való eligazodásra. Rendelkezzen ismeretekkel a kiégés (burn-out-szindróma) kialakulására, lefolyására, tüneteire vonatkozóan, valamint az egyéni és munkahelyi prevenció, intervenció lehetőségeit illetően. A szakvizsgázók jelentős hányada szakértőként, intézményvezetőként tevékenykedik. Vezetői, szakértői munkájához, valamint a társterületeken dolgozó vezetőkkel és szakemberekkel történő alkotó együttműködéshez rendelkezzen az alapvető vezetéstudományi ismeretekkel. II. Témacsoporton belüli részletes követelmény: 1.)

Demográfiai és társadalmi jellemzők ismerete -

2.)

Speciális ismeretek -

3.)

a család fogalma és a fogalom változásai, családtípusok; a magyar családokra jellemző főbb demográfiai folyamatok (fogalmak, mutatók); a mai magyar társadalom strukturális viszonyai, mobilitási tendenciái a családok szemszögéből; esélyegyenlőségi szempontból érintett egyének, csoportok (gender, romológia, migráns, ageing, stb.) jellemzői és társadalmi helyzetük.

a család szocializációban betöltött szerepe és az ehhez kapcsolódó problémák; a család funkciói, diszfunkciói, valamint szerepek a családban, problémák a családok működésében; a deviáns viselkedések típusai, azok szociálpszichológiai jellemzői, és hatásuk a család működésére.

Az ellátórendszer és az azt szabályozó jogi rendelkezések ismerete -

a családok természetbeni, pénzbeli támogatásának rendszere, jogi keretei, az igénybevétel módja; a családtámogatásban együttműködő szociális- és gyermekvédelmi ellátórendszer szintjei, feladatai és szerepük a magyar szociálpolitikában az állam, az önkormányzatok, egyházak és nonprofit szervezetek feladatai, szerepük a családok segítésében és az együttműködés formái, módszerei; családsegítő szolgálat létrehozásának és működési engedélyeztetésének folyamata;

4.)

a családsegítő szolgálatok feladatai, működésének alapelvei és azok jogszabályi, szakmai követelményei, feltételei; a családok támogatását segítő non-profit, egyházi és egyéb karitatív szervezetek működésének alapelvei és jelentősége; a családok működőképességének és egységének megőrzését célzó társadalmi intézkedések, innovatív programok; az oktatás, az egészségügy, a lakáspolitika hatása, jelentősége a családok segítésében; a lakáspolitika hatása a családokra.

Alkalmazott módszerek, technikák -

a családsegítés preventív módszerei, lehetőségei; egyéni esetkezelés; családokkal végzett szociális munka formái (szociális esetmunka, szociális csoportmunka, közösségi munka alkalmazása); családi életre nevelés; szociális munkában alkalmazható kríziskezelési, facilitálási, és mediációs technikák; a segítő és az igénybevevő, a család kapcsolata, valamint a kapcsolat etikai alapelvei; szervezési-, stratégiai tervezési- és vezetési ismeretek és módszerek helyi szükségletek és források felmérése; szociálpolitikai tervezés-stratégia;

5.)

A kiégés (burn-out szindróma) - a kiégés (burn-out szindróma) fogalma, lefolyása, tünetei; - prevenció, intervenció individuális, mezo- és makroszinten.

6.)

Vezetéstudományi alapismeretek - vezetéstudományi alapfogalmak; -vezetéstudományi elméletek, modellek; - a vezetési funkciók; - szervezeti alapfogalmak, a szervezetek strukturális jellemzői, alapformái, szervezettervezés, -fejlesztés; - a szakterület vezetői tevékenységének jogszabályi háttere, kötelezően előírt dokumentumok, a vezetéstudományi ismeretek alkalmazásának lehetőségei.

III. Szóbeli vizsgakérdések: 1. Vázolja fel a magyar társadalomban kialakult egyenlőtlenségek hatását a családokra, különös tekintettel az elmúlt 3 évizted változásaira! Mutassa be, hogy ezekre a hatásokra miként reagált a családvédelemhez kapcsolódó szolgáltatási háló! 2. Ismertesse, melyek azok a demográfiai változások, melyek a legnagyobb hatást gyakorolták a magyar családokra az elmúlt évtizedekben és ezekre miként reagált a szociálpolitika? 3. Vázolja fel a családokat érintő legsúlyosabb szocializációs problémákat és azok kiváltó okait! Ismertessen szociálpolitikai megoldási javaslatokat ezekre a családvédelem, családgondozás szemszögéből.

4. Mutassa be a családi élet zavarai, a társadalmi beilleszkedési zavarok, és a magyar társadalom átalakulási folyamatai közötti összefüggéseket! Hol látja az ellátórendszer beavatkozási lehetőségeit? 5. Ismertesse a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok szociokulturális jellemzőit és a problémakezelés legfontosabb elemeit, valamint emelje ki ezen a területen a családsegítő szolgálatok feladatait. 6. Jellemezze az esélyegyenlőségi szempontból érintett egyéneket, csoportokat a mai magyar társadalomban, mutassa be milyen nehézségekkel élnek együtt és ezekre milyen megoldási lehetőségek, módszerek vannak a családvédelem, családgondozás rendszerében. 7. Ismertesse a szociális ellátások rendszerét a mai jogszabályi kereteknek megfelelően és ezen belül mutassa be a családsegítés helyét, szerepét. 8. Mutassa be átfogóan a pénzbeli és természetbeni ellátások szerepét a családok támogatási rendszerében! 9. Vázolja fel az önkormányzatok által kötelező feladatként biztosított alapellátások rendszerét, ismertesse a fenntartó feladatait és jogait, az alapellátást nyújtó intézmények vezetésének legfontosabb kérdéseit. 10. Ismertesse a családsegítő szolgálat feladatait, szolgáltatásait, kapcsolatrendszerét, helyezze el a helyi szociálpolitikai rendszerben! 11. Mutassa be a családsegítő szolgálat kötelező és napjainkban használatos dokumentációját: a szolgáltatást igénybe vevőkkel kapcsolatban és az intézmény működését érintően is. 12. Vázolja fel a helyi szükségletek és erőforrások felmérésének módszereit, mutassa be, hogy a családsegítő szolgálatok miként tudnak és miért nem tudnak reagálni a szükségleteknek megfelelően! 13. Mutassa be az egyénekkel végzett szociális munka módszerek alkalmazását a családsegítő szolgálatokban! 14. Vázolja fel a család, mint rendszer rendszerszemléletű alkalmazását a családgondozásban: ismertesse a családok támaszrendszereit, a családokkal végezhető csoportmunka formáit, munkamódszereit! 15. Ismertesse a családban előforduló konfliktusok, krízisek megoldásánál alkalmazható speciális módszereket! 16. Mutassa be a jelenlegi adósságkezelési rendszert, az adósságkezelési tanácsadás módszereit! A díjhátralékkal élő igénybevevők, családok milyen szükségletekkel rendelkeznek és milyen speciális segítséget igényelnek az esetkezelés során? 17. Vázolja fel az együttműködési lehetőségeket az iskola, a szülők és a családgondozók között, valamint mutassa be, hogy egyéb szervezetek, szolgáltatók ebben miként tudnak részt venni. 18. Ismertesse, hogy a mai magyar szociálpolitika területén hol helyezkedik el a családvédelem, családgondozás szakmaterülete, milyen aktuális változások zajlottak az alapellátás területén az eltelt 5 évet tekintve! 19. A kiégés (burn-out szindróma) fogalma, lefolyása, tünetei. Az egyéni és munkahelyi prevenció, intervenció. 20. Vezetéstudományi elméletek, modellek. A vezető funkciói, a munkahelyi szervezet működtetése, tervezése, fejlesztése. A szakterület specifikus vezetési vonatkozásai.


Amartya, Sen: Társadalmi kirekesztés: fogalom, alkalmazás és vizsgálat I., Esély, 2003/6. sz., 3-20. o.

2. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, szerk.: Spéder Zsolt, Osiris Kiadó, 2006., 286-315., 598622. o. 3.

Bányai Emőke: A családokat támogató szolgáltatások integrációja, Esély, 2003/5. sz.

4.

Berg, I. K.: Konzultáció sokproblémás családokkal, Animula, Budapest, 2001., 9-35. o., 93-142. o.

5.

Bugarszki Zsolt: A közösségi pszichiátriai ellátásról, Esély, 2006/1., 67-73. o.

6. Bugarszki Zsolt: A szociális munka új lehetőségei a pszichiátriai betegek ellátásában, Esély 2003/1., 6787. o. 7. Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: A család hatása a fiatalok alkohol- és drogfogyasztására, valamint egyéb viselkedészavaraira, In: Emberi viszonyok, szerk.: Spéder Zsolt – Tóth Pál Péter, Századvég, Budapest, 2000. 161-180. o. 8. Erős Ferenc.: Az etnikai identitás néhány szociálpszichológiai problémája.; In: Erős Ferenc (szerk.): Megismerés, előítélet, identitás, Új Mandátum Könyvkiadó, Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest, 1998., 395-404. o. 9.

Ferge Zsuzsa: Az EU és a kirekesztés, Esély, 2002/6. sz., 3-13. o.

10. Ferge Zsuzsa: Ellenálló egyenlőtlenségek, Esély, 2005/4. sz., 3-41. o. 11. Ferge Zsuzsa: Mi történik a szegénységgel?, Esély, 2007/4. sz. 3-23. o. 12. Feuer Mária szerk.: A családsegítés elmélete és gyakorlata, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008. , 97230. o., 391-467. o., 471-548. o. 13. Gábos András - Szivós Péter: A gyermekszegénység és néhány jellemzője Magyarországon In: Társadalmi Riport 2006., szerk.: Kolosi Tamás-Tóth István György, TÁRKI, Budapest, 204-228. o. 14. Gábos András: Családtámogatási rendszer és a családok helyzete, In: Társadalmi Riport 2008, szerk.: Kolosi Tamás-Tóth István György, TÁRKI, Budapest, 2008. 304-323. o. 15. Gerevich József: Az önsegítés fogalomköre a nyugati kultúrákban, In: Közösségi mentálhigiéné, szerk.: Gerevich József, Animula, Budapest, 1997., 113-122. o. 16. Gurály Zoltán - Győri Péter - Mezei György - Pelle József: A margó szélén, Esély 2002/3., 30-54. o. 17. Gyenei Márta: Lehetne rosszabb is. A rendszerváltó évtized népesedési helyzetének kísérleti modellje, In: Emberi viszonyok, szerk.: Spéder Zsolt – Tóth Pál Péter, Századvég, 2000. 323-334. o. 18. Hablicsek István - Pákozdi Ildikó: Elöregedő társadalmak szociális kihívásai, Esély 2004/3., 87-120. o. 19. Hepworth, D. H. – Larsen, J. A.: Bevezetés a problémamegoldó folyamatba, In: Szociális munka elmélete és gyakorlata 2. kötet, Szociális munka egyénekkel és családokkal, szerk.: Tánczos Éva, Budapest, 1996., 145-155. o. 20. Kolosi Tamás – Róbert Péter: A rendszerváltás társadalmi hatásai. In: Társadalmi Riport 1992., TÁRKI, Budapest, 1992., 37-74. o. 21. Kozma Judit: A szegénység pszichológiai vonatkozásai, Esély 2003/2., 15–30. o.

22. Kőnig Éva (szerk.): Stratégiai tervezés a szociális munkában, Szociotéka, Debrecen, 2011., 26-55. o., 63-112. o. 23. Kőnig Éva: Adósságkezelés: sikerek és kudarcok, Esély, 2006/1. sz. 24. Loewenberg, Frank – Dolgoff, Ralph: Értékek és etika a szociális munka gyakorlatában, In: A szociális munka elmélete és gyakorlata 1. kötet, szerk.: Hegyesi Gábor – Talyigás Katalin, Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest, 2006., 177-189. o. 25. Münnich Iván: A deviáns viselkedésformák alakulása, In: Devianciák Magyarországon Összeállította: Münnich Iván-Moksony Ferenc, Közélet Kiadó, 1994, 16-29. o. 26. Nárai Márta: Civil szervezetek szerepvállalása a szociális ellátás, szolgáltatás területén, Esély 2005/1. szám, 111-133. o. 27. Pataki Éva: A szociális szolgáltatások szakmai szabályozásának fejlesztése – szakmapolitikai változások, Kapocs, VII. évf. 1. sz., NCSSZI, Budapest, 2008. 28. Pataki Éva: Reflexiók a terepen folyó szociális munkához, Esély, 2002/5. 29. Radó Péter: Oktatási egyenlőtlenségek Magyarországon, Esély, 2007/4. 24-36.o. 30. Sik Endre (szerk.): A migráció szociológiája. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 2001., 968 és 150-192. o. 31. Simonyi Ágnes: Munka nélkül. Családi alkalmazkodási stratégiák és hiányuk, In:Szalai Júlia (szerk.): Az államtalanítás dilemmái: szociálpolitikai kényszerek és választások, Aktív Társadalom Alapítvány, Budapest, 1995., 193-213. old. 32. Somlai Péter: A posztadoleszcensek kora. In: Új ifjúság posztadoleszcensekről, Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 9-45. o.

Szociológiai

tanulmányok

a

33. Stang Tünde: Szociális munka családokkal. In: Kézikönyv szociális munkásoknak, Szerk.: Kozma Judit, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 1998., 202-233. o. 34. Szabó Lajos: Krízisintervenció a szociális esetmunkában, In: Tánczos Éva (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata 2., Semmelweis Kiadó, Budapest, 1994., 48. o. 35. Szivós Péter: A háztartások életkörülményei, In: Társadalmi Riport 2008., szerk.: Kolosi Tamás-Tóth István György, TÁRKI, Budapest, 2008., 89-107. o. 36. Dr. Szretykó György: A romák munkaerő-piaci sikertelenségének okai és reintegrációjának lehetőségei, Humánpolitikai szemle, 2011/2. 31-32. o. 37. Talyigás Katalin – Hegyesi Gábor: A szociális munka adminisztrációja, In: Kézikönyv szociális munkásoknak, szerk.: Kozma Judit, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2002. 285-293. o. 38. Telkes József: Válság, változás, változtatás: a kríziskoncepció jelentősége a mentálhigiénés gyakorlatban, In: Közösségi mentálhigiéné, Szerk.: Gerevich József, Animula Kiadó, Budapest, 1997., 6370. o. 39. Tengerdi Antal - Roth Gyuláné: Szakmai ajánlások az iskolai szociális munka kialakításához, Háló, 2003/ IX. évfolyam 8-9 szám 40. Whittaker, James: A csoportfejlődés ötszakaszos modellje és alkalmazásának gyakorlati vonatkozásai, In: A szociális munka elmélete és gyakorlata 4. kötet, Szociális munka csoportokkal, szerk.: Hegyesi Gábor – Kozma Judit - Szilvási Léna – Talyigás Katalin, 197-202. o. 41. A segítő krízise in: Csürke J.-Vörös V. – Osváth P. – Árkovits A. (szerk.): Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009. 249-275. oldal

42. Gulyás László (szerk.) : A vezetéstudomány alapjai, JATE Pressz, Szeged, 2012.

Ajánlott szakirodalom 1. Adóba Éva [et al.]: Másként segíteni? De hogyan? Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága, Budapest, 2008. 2.

Bányai Emőke: Intenzív családmegtartó szolgáltatások, Család, gyermek, ifjúság, 2004/6. sz.

3. Barr, Nicholas: Munkaerőpiac és szociálpolitika Közép- és Kelet-Európában, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1995. 4. Bastide, R.: Az elmebetegségek szociológiája. In: Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára (szerk.): A deviancia szociológiája. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület ELTE – Szociológiai Intézet – Animula, Budapest, 1996. 5. Bernard, M. Janine és Goodyear, Rodney K.: A szupervízió definíciója, szupervíziós elméletek és modellek, In: Szupervízió és tereptanítás a szociális munkában. Bányai Emőke Szerk.: Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 2006. 71-132. o. 6.

Budai István: Szociális munka az iskolában, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.

7.

Czike Klára – Vass Péter: Gyorsjelentés a díjhátralékosokról, Budapest, 1998.

8. Dallos, K. – Procter H.: A családi folyamatok interakcionális szemlélete. In: Bíró Sándor – Komlósi Piroska (szerk.): Családterápiás olvasókönyv, Animula, Budapest, 1989., 7-51. o. 9.

Darvas Ágnes-Mózer Péter: Kit támogassunk?, Esély, 2004/6. sz.

10. Dögei Ilona – Ferge Zsuzsa: A szubjektív szegénység és néhány társadalmi érték megítélése – az államszerepe, Esély, 2002/4. sz. 11. Dörnyei Balázs: Tűzoltás vagy családgondozás?, Család, gyermek, ifjúság 2003/1. sz. 12. Dr. Gyökér Irén – Dr. Finna Henrietta – Krajcsák Zoltán: Emberi erőforrás menedzsment, Oktatási segédanyag, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2010. 13. Ferge Zsuzsa: Elszabaduló egyenlőtlenségek HRSZE Budapest, 2000. 223-250., 281-355. o. 14. Geskó Sándor: Konfliktusmegelőzés és konfliktuskezelés, Training Partners Hungary, 1998. 15. Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára (szerk.): A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1996. 16. Gönczöl Katalin: Kontrollált devianciák és a bűnmegelőzési stratégia. In: Erdei Á. (szerk.): Tények és kilátások. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 17. Győri Péter–Tausz Katalin: A díjhátralék-probléma szociálpolitikai nézőpontból. Megelőzés és együttműködés. A díjhátralék-probléma megoldási lehetőségei helyi szinten, Pontes Kft. Nagykovácsi, 1999. 18. Gyulai Gabriella: Az adósságkezelési tanácsadás folyamatának lépései, In Kőnig Éva (szerk.): Az adósságkezelési szolgáltatás gyakorlata, Szociális Igazgatási Egyesület, Debrecen 2004. 19. Habusik Ferenc: Hozzáférési különbségek az egészségügyi alapellátásban. Esély,2004/4-5. 20. Herman, Judit. L: Trauma és gyógyulás, Háttér Kiadó – Kávé Kiadó – NANE Egyesület, Budapest 2003.

21. Hoffman István: Az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó helyi rendeletalkotás tapasztalatai, In Kőnig Éva (szerk.): Az adósságkezelési szolgáltatás gyakorlata, Szociális Igazgatási Egyesület, Debrecen, 2004. 22. Kozma Judit: Kompetencia a szociális munkában, In: Kézikönyv szociális munkásoknak Kozma Judit (szerk.), Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2002. 38-67. o. 23. Kőnig Éva (szerk.): Stratégiai tervezés a szociális munkában, Szociotéka, Debrecen, 24. Lovas Zsuzsa – Herczog Mária: Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés. Múzsák Kiadó, Budapest, 1999. 25. Mindkettő. In: Lukács Éva - Király Miklós (szerk.): Migráció és Európai Unió.Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 2001., 19-65. o. 26. Munichin, P. – Colapinto J. – Munichin S.: Krízisről krízisre. A szegény családok segítése. In: Szociális szakmai gyűjtemény, ford.: Bányai Emőke, Animula, Budapest, 2002. 27. Rácz József: Ifjúsági szubkultúrákkal kapcsolatos szociális és közösségi mentálhigiénés intervenciók, In: Közösségi mentálhigiéné, Szerk.: Gerevich József, Animula Kiadó, Budapest, 1997., 97-112. o. 28. Simonyi Ágnes (szerk.): Család változóban. Tematikus elemzések. Zárótanulmány. KSH – ELTE, Budapest, 2001. 29. Szabó Lajos: A rendszerszemlélet és az általános szociális munka modellek megjelenése az esetmunkában, In: Szociális munka. Elméleti alapvetés, Szociális Munka Alapítvány, Budapest, 1993., 108118. o. 30. Szabó Lajos: A szociális esetmunka gyakorlata. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest, 2003., 37-134. o. 31. Tóth Olga: Fiatalok párkapcsolatai történelmi háttérrel. In: Új ifjúság Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről. Napvilág Kiadó, Budapest, 2008., 81-110. o. 32. Vercseg Ilona: Közösség és részvétel, A közösségfejlesztés és a közösségi munka gyakorlatának elmélete, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 2011. 33. Petróczi E.: Kiégés-elkerülhetetlen? Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2007. 34. Bagdy E.: Pszichofitness. Animula Egyesület, Budapest, 1997. 35. Köteles E.: A kiégés jelensége a szociális szakemberek körében, a prevenció és az intervenció lehetőségei. Segítő szó, A Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat módszertani kiadványa. 2009. 2-3. szám 27-41. oldal 36. Gulyás László (szerk.) : A humán erőforrás menedzsment alapjai, JATE Pressz, Szeged, 2012. 37. Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2002. 38. Klein Sándor: Vezetés és szervezetpszichológia, SHL Hungary Kft., Budapest, 2001.

Jogszabályok 1.

Magyarország Alaptörvénye

2.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (I. fejezet, II. fejezet, III. fejezet, IV. fejezet, V. fejezet, VI. fejezet, VII. fejezet, VIII. fejezet)

3.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (első rész, második rész, harmadik rész, negyedik rész, hatodik rész)

4.

Az egészségügyről szóló 1997 évi CLVI. törvény (II. fejezet, III. fejezet 1. cím, IV. fejezet 3. és 4. cím, VI. fejezet, X. fejezet)

5.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (5. §., 2. fejezet, 3. fejezet, 4. fejezet)

6.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (2. fejezet, 5. fejezet, 6. fejezet)

7.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet

8.

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet

9.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet

10. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet 11. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet

Ajánlott jogszabályok 12. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 13. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet. 14. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

Gyermekjóléti alapellátás I.

Általános követelmény: A vizsgázó ismerje a gyermek- és ifjúkor sajátosságait, a gyermekek, fiatalok társadalomban, családban elfoglalt helyét, a szükségleteiket, problémáikat és a veszélyeztetettséget meghatározó körülményeket, okokat, a gyermekek védelmét szolgáló ellátórendszer felépítését, a gyermekjóléti alapellátás szakmai feladatait és az ezzel szemben támasztott követelményeket, valamint a gyermekeket megillető jogokat. Képesnek kell lennie a gyermekek jólétének, jogainak és érdekeinek érvényesítésére, megfelelő kapcsolattartásra a gyermekkel, a gyermek hozzátartozóival és a társterületek munkatársaival. Rendelkezzen ismeretekkel a kiégés (burn-out-szindróma) kialakulására, lefolyására, tüneteire vonatkozóan, valamint az egyéni és munkahelyi prevenció, intervenció lehetőségeit illetően. A szakvizsgázók jelentős hányada szakértőként, intézményvezetőként tevékenykedik. Vezetői, szakértői munkájához, valamint a társterületeken dolgozó vezetőkkel és szakemberekkel történő alkotó együttműködéshez rendelkezzen az alapvető vezetéstudományi ismeretekkel.

II. Témacsoporton belüli részletes követelmény 1.)

Demográfiai és társadalmi jellemzők -

2.)

a gyermek- és ifjú népesség demográfiai jellemzői a család helyzete a mai Magyarországon, család és háztartás szerkezet családok életmódjának kérdései (az életmód különféle típusai, különféle magatartásmódok) társadalmi egyenlőtlenségek okai, egyenlőtlenséggel sújtott társadalmi csoportok helyzete különös tekintettel a gyermek- és ifjúkorúakra


a gyermekek különböző adottságainak és képességeinek fejlődése, és azok zavarai a gondozás-nevelés és a környezet szerepe az egészséges testi-lelki fejlődés, a gyermek jólétének biztosításában a család szerepe a gyermek szocializációjában, a szocializáció zavarai, hatása a gyermek fejlődésére társadalmi normák, illetve deviáns magatartások a gyermek ellátásával, nevelésével, szocializálásával kapcsolatban a családok saját erőforrásai, illetve a rokoni és egyéb segítő háló jellemzői a család és a társadalom közötti munkamegosztás változásai szerepek, szereptípusok, szerepkonfliktusok a gyermekes családokban illetve a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok körében a társas hatások, különösen a kortárscsoportok szerepe a szocializációban, illetve a veszélyeztetettség alakulásában roma gyerekek és családjuk segítése a problémák, veszélyeztetettség észlelésének és minősítésének alapvető társadalmi kérdései, a veszélyeztetettek jellegzetes csoportjai, azok tünetei és okai az intézményszervezés és vezetés kérdései, szociális adminisztráció

3.)

Az ellátórendszer és az azt szabályozó jogi rendelkezések -

4.)

a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi politika változási folyamatai, jelenlegi helyzete, elvi és tartalmi jellemzői a gyermekek védelmének rendszere, az önkormányzatok és az állam feladatai, különös tekintettel a gyermekjóléti alapellátási feladatokra a gyermeki jogokat meghatározó dokumentumok tartalma, valamint azok érvényesítése a gyermekjóléti alapellátásokban a gyermekjóléti alapellátások egymással való kapcsolata, valamint viszonya a gyermekvédelmi szakellátásokhoz és más ellátórendszerek szolgáltatásaihoz a szociális törvénynek a gyermekjóléti alapellátásokhoz kapcsolódó rendelkezései a családok támogatásának rendszere és ellátásai a gyermekvédelem rendszeréhez kapcsolódó feladatot ellátók gyermekvédelmi tevékenysége és együttműködése a gyermekjóléti alapellátás intézményeivel a gyermekjóléti szolgáltatás jogi, szervezeti és működésbeli jellemzői, szakmai modelljei a napközbeni ellátások jogi, szervezeti és működésbeli jellemzői, szakmai modelljei; a bölcsőde történeti fejlődése, szervezeti és szakmai kérdései az átmeneti gondozás jogi, szervezeti és működésbeli jellemzői, szakmai modelljei a különleges ellátást igénylő gyerekek esélyegyenlőségére és támogatására vonatkozó fő szabályok a szülői felügyelet, a gyámság és az örökbefogadás szabályai a hatósági intézkedések (védelembe vétel, családbafogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétel, utógondozás) szerepe a gyermekvédelem rendszerében a gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmények működési engedélyeztetésének és szakmai ellenőrzésének rendje


-

a gyermekjóléti alapellátások egyes fajtáit jellemző szakmai módszerek, technikák a gyermek megfigyelésének céljai, módszerei a napközbeni ellátásban az idegen környezethez való szoktatás, a szülőtől való időleges elszakadás okozta veszteségek elhárításának módszerei a napközbeni ellátásban a gyermek intézményi gondozásának módszerei, a játék biztosításának elvei, módszerei a napközbeni ellátásban a napirend célja, elvei, kialakításának gyakorlati lépései a napközbeni ellátásban a családdal való kapcsolattartás alapelvei, gyakorlata és módszerei a napközbeni ellátásban módszerek, technikák a gyermekjóléti szolgáltatás preventív tevékenysége, a veszélyeztetett gyermekkel végzett munkája, illetve a gyermekek átmeneti gondozása körében az egyéni esetkezelés sajátosságai a gyermekjóléti szolgáltatásban a csoportokkal, közösségekkel végzett szociális munka sajátosságai a gyermekjóléti szolgáltatásban a krízisintervenció sajátosságai a gyermekjóléti szolgáltatásban konfliktuskezelési technikák a gyermekjóléti szolgáltatásban a „Gyermekeink védelmében” című egységes nyilvántartási rendszer felépítése és alkalmazása

5.)


6.)


III.


1. A családok társadalmi és demográfiai jellemzői, családszerkezeti változások. 2. A gyermek- és ifjúkorúak társadalmi, demográfiai helyzete. Társadalmi egyenlőtlenségek a gyermekek körében, a gyermekszegénység aktuális kérdései. 3. A család, valamint a környezet szerepe a gyermek fejlődésében, szocializációjában. A gyermekbántalmazás. 4. A mai magyar gyermekvédelem rendszere, törvényi szabályozása, alapelvei. 5. A társadalmi egyenlőtlenségek okai és kezelési lehetőségei. Társadalmi szükségletek, probléma és veszélyeztetettség a gyermekjóléti alapellátások körében. A gyermek, a család és az intézmény viszonyrendszere. 6. A gyermekes családokat megillető pénzbeli ellátások, kedvezmények. 7. Szakmai eszközök, módszerek alkalmazási lehetőségei a gyermekjóléti alapellátások (konfliktuskezelési technikák-mediáció, szupervízió, kommunikáció, keretében. genogram, ecomap, esettanulmány, esetleírás, dokumentáció, beszoktatás, napirend kialakítása, stb.). 8. A krízishelyzet sajátosságai, a krízisintervenció módszertani kérdései a gyermekjóléti alapellátások körében. 9. A gyermekjóléti szolgálat feladatai, a település gyermekvédelmi rendszerében betöltött szerepe. Az első-, másod- és harmadlagos prevenció a gyermekvédelemben. A jelzőrendszer szervezése és működtetése, a szakmaközi együttműködés jelentősége a gyermekjóléti intézményekben. 10. A gyermekjóléti szolgálat feladatai és módszerei a családjából kiemelt gyermek hazakerülésének támogatásával és utógondozásával kapcsolatban. 11. Gyámhatósági intézkedések. A gyermekjóléti szolgálat feladatai egyes gyámhatósági intézkedésekkel kapcsolatosan. 12. A gyermekek napközbeni ellátásainak módszertani és jogi kérdései. A bölcsőde fenntartásának és szakmai tevékenységének alapvető kérdései. 13. Különleges ellátást igénylő gyermekek a napközbeni ellátás körében és a gyermekjóléti alapellátás egyéb formáiban. 14. A roma gyerekek és családjuk segítése a gyermekjóléti szociális munka eszközeivel, módszereivel. 15. A helyettes szülői hálózat szervezése, működtetése, a helyettes szülő feladatai.

16. A családok és gyermekek átmeneti otthonában nyújtott ellátások szakmai-módszertani, jogi és szervezeti kérdései 17. Szociális munka egyénekkel, a problémamegoldás folyamata-a, problémamegoldó modell alkalmazása a gyermekjóléti intézményekben. 18. A családokkal végzett rendszerszemléletű szociális munka módszertani kérdései a gyermekjóléti intézményekben. 19. A csoportokkal és közösségekkel végzett szociális munka sajátosságai a gyermekjóléti szolgáltatásban 20. A kiégés (burn-out szindróma) fogalma, lefolyása, tünetei. Az egyéni és munkahelyi prevenció, intervenció. 21. Vezetéstudományi elméletek, modellek. A vezető funkciói, a munkahelyi szervezet működtetése, tervezése, fejlesztése. A szakterület specifikus vezetési vonatkozásai.

Kötelező szakirodalom 1. Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest. 11. fejezet: Család 393-420. o. 2. Asbóth Katalin- Csepeli Marianna-Pataky Zsuzsanna-Papp Krisztina (2000): A jelzőrendszer működtetése. Család Gyermek Ifjúság, 9. évf. 4. sz. 4-11. o. 3. Babusik Ferenc (2004): A szegénység csapdájában. Cigányok Magyarországon - szociális-gazdasági helyzet, egészségi állapot, szociális, és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Néhány demográfiai mutató c. alfejezet 21-38. old. Szociális ellátások c. alfejezet 84-95. oldal Delphoi Consulting http://www.delphoi.hu/download-pdf/roma-szoc-eu.pdf 2013-08-14 4. Barnes Gill G. (1991): Családterápia és gondozás Családterápiás olvasókönyv sorozat II. Animula, Budapest. 22-45. 5. Bánfalvy Csaba (2000): Fogyatékosság és szociális hátrány. In Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Egyetemi tankönyv Budapest. A fogyatékosok társadalma 81-88. old. 6. Bányai Emőke- Szabó Lajos- Tánczos Éva (2002): Az esetmunka folyamata 89-128 old. Bárdos Kata (2002): Alapvető eszközök a szociális munkában 128-156 old. Talyigás Katalin- Hegyesi Gábor (2002): A szociális munka adminisztrációja 285-292 old. In Kozma Judit (szerk.)(2002): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség Budapest 7. Bányai Emőke (2004): Intenzív családmegtartó szolgáltatások Család, Gyermek, Ifjúság, 6sz. 6-21. old 8. Berg Insoo Kim (1991): Konzultáció sokproblémás családokkal. Családterápiás sorozat 5. Animula, Budapest, 9-23. o. Briscoe, Catherina (1999): A közösségi munka értékei, céljai és alkalmazási formái. In Varsányi Erika (szerk.) Megfigyelés és cselekvés. Válogatás a közösségi munka elméletéből, Budapest, 1999. Balassi Kiadó 48-62. old. 9. Coulshed, Veronica: Menedzsment módszerek. 117-131.o., Coulshed, Veronica: Menedzsment készségek 133-149.o., In Budai István- Galavits Noémi (szerk.) (1998): Tanulmányok a szociális munka világából II. Menedzsment a szociális munkában – Szöveggyűjtemény szociális képzésben résztvevőknek és gyakorló szakembereknek. Széchényi István Főiskola, Győr 10. Danis Ildikó, Kalmár Magda (2011): A fejlődés természetes modelljei c. fejezetből a következő alfejezet Sérülékenység és ellenállóképesség: A kockázati és védő tényezők összjátéka 106-120 oldal In Danis és mtsai (szerk.)(2011): A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest http://www.biztoskezdet.eu/uploads/attachments/Biztos_Kezdet_Kotet_I_belivek_kis_felbontas.pdf

2013. 08.12. 11. Darvas Ágnes - Tausz Katalin (2006): Gyermekszegénység. DEMOS Budapest. 10-18. o. 12. Feuer Mária:A serdülőkor leválási problémái. In Feuer Mária (2008)(szerk.): A családsegítés elmélete és gyakorlata. Szöveggyűjtemény. Akadémiai Kiadó Budapest. 582-586.old 13. Fruttus István Levente (2012): Szupervízió alkalmazása segítő foglalkozásúak készség- és szakmai személyiség fejlesztésében. In Bodnár Gabriella (szerk): Szakmai szupervízió I. Nyugat-Magyarországi egyetem Kiadó 34-36. old. http://ak.nyme.hu/moodle/file.php/162/01/USZT_Bodnar_Gabriella_Szakmai_Szupervizio.pdf 2013-08-06

14. Gyermekvállalás és gyermeknevelés. Kisgyermekek napközbeni ellátása 21-25. oldal Gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelem rendszere 27-30. oldal 2011. KSH Kiadvány Budapest http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/gyemekvallalasneveles.pdf 2013-08-17. 15. Gyermekvédelmi jelzőrendszer 2010. In Statisztikai tükör V. évf. 42. sz. 1-4 old. KSH Budapest http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/gyermekvedelem10.pdf 2013-08-17 16. Edwards R. L. - David M. Austin (2009): Hatékony irányítás versengő értékek környezetében. In A szociális munka elmélete és gyakorlata A szociális munka adminisztrációja. Wesley János Kiadó Budapest. 58-70. old. 17. Goldenberg Herbert és Irene (2008): Áttekintés a családról. Animula, Budapest. I. kötet 2. fejezet A család fejlődése: folytonosság és változás fejezeten belül a Változó családok, változó kapcsolatok alfejezet 57-70 old. 4. fejezet Kapcsolódó rendszerek az egyén család és közösség fejezeten belül A családi rendszer néhány jellemzője alfejezet 110-130. old. 18. Herczog Mária (2001): Gyermekvédelmi kézikönyv. KJK-Kerszöv, Budapest 15-60, 131-147. 19. Herczog Mária (2007): Gyermekbántalmazás Complex Kiadó Budapest. Elhanyagolás 127-129. old. Érzelmi abúzus 63-68. old. Szexuális bántalmazás105-112 old. Fizikai bántalmazás , 83-86. old. 20. Kerezsi Klára (1996): A gyermek, mint a családi erőszak áldozata In Szilvási Léna (szerk.) (1996): Gyermek-Család-Társadalom. Hilscher Rezső Szociálpolitika Egyesület, Bp., 56-78 old 21. Korintus Mihályné (2006): Bölcsődei ellátás Magyarországon. Kapocs. 5. évf. 50-53. o. 22. Lakatos Judit, Tokaji Károlyné (2009): Társadalmi jellemzők és ellátórendszerek 2008 Budapest, KSH Népesség, népmozgalom: 11-14. o. 23. Lovas Zsuzsa – Herczog Mária (1999): Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés. Múzsák Kiadó, Budapest. 62-87. o. 24. Magyar ifjúság 2012 kutatás első eredményei Szociodemográfiai jellemzők: családalapítás, oktatási helyzetkép, munkavállalás 5-16. old. old. Szabadidő 20-22. old Szenvedélyek 31-34. old. http://kutatopont.hu/files/2012/02/magyar_ifjusag_2012.pdf 2013. 08. 12. 25. Őri Péter- Spéder Zsolt (2012)Demográfiai portré 2012. Jelentés a magyar népesség helyzetéről. KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Budapest, 2012. 3. fejezet: Gyermekvállalás: Kapitány Balázs – Spéder Zsolt 31-45. o. http://www.demografia.hu/index.php/kiadvanyok/demografiai-portre 2013-08-15 26. Őri Péter- Spéder Zsolt (2012): Demográfiai portré 2012. Jelentés a magyar népesség helyzetéről. KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Budapest, 2012. 9. fejezet: Háztartás és családszerkezet: Murinkó Lívia-Földházi Erzsébet 113-125. o. http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/DemPort/09foldhazi_csaladszerkezet.pdf http://www.demografia.hu/index.php/kiadvanyok/demografiai-portre 2013-08-15

27. Papp Krisztina (szerk.) (2004): Kézikönyv a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók számára a gyermekekkel szembeni rossz bánásmóddal kapcsolatos esetek ellátásához és kezeléséhez. MOGYESZ, 2005. 64. o. 28. Papp Krisztina -Tüski Anna (2005): Átmeneti gondozás – célszerű, vagy ideális elképzelés? Módszertani kézikönyv. Kapocs könyvek, 8. NCSSZI, Budapest. 73. o. 29. Pataki Éva (2010): Szociális munka csoportokkal. Szociotéka Módszertani Kézikönyv Debrecen. Csoportvezetői helyzet néhány jellegzetessége 98-102. old. Csoportmunka modellek 15-22. old. http://szocioteka.hu/files/didaktikai_modszertani_kezikonyv_vegleges.pdf 2013-08-15 30. Pik Katalin (2002). Ráhangoló- szupervíziós tapasztalatok. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest A szupervíziós munka fajtái és szakaszai 20-23. old. 31. Pittlik Tímea (2004): Kisebbségszociológia, különös tekintettel a roma gyerekek helyzetére In Nahalka István és Torgyik Judit (szerk.): Megközelítések – Roma gyerekek nevelésének egyes kérdései. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2004. 83-93. o. 32. Rákó Erzsébet (2010): A gyermekszegénység gyermekvédelmi aspektusai Fordulópont, 12. évf./1. (47.) sz. http://www.fordulopont.hu/fp-47_rako.pdf 2013-08-15 33. Soós Zsolt (2005): A szociális munka alapjai. Comenius Bt., Pécs, 2005. 1.3 fejezet A szociális munka tevékenységének lehetséges rendszerezése 20-33. o., 2. fejezet Szociális esetmunka- szociális munka egyének kel és családokkal 55-70 old. 6. fejezet Szociális adminisztráció 161-173. old. 34. Soós Zsolt (2012): Szociális munka módszerek alkalmazása a gyakorlatban- szociális esetmunka. 1. fejezet Szociális esetmunka 12-21. old. 2.fejezet A szociális munka területén alkalmazott esettanulmányok 31-36. old. http://ak.nyme.hu/moodle/file.php/162/01/USZT_Soos_Szocialis_munkamodszerek1.pdf2013. augusztus 06. 35. Szabó Lajos (1997): Krízisintervenció a szociális esetmunkában. A krízisintervenció alapelvei In Tánczos Éva (szerk.): Szociális munka egyénekkel és családokkal –esetmunka. A szociális munka elmélete és gyakorlata 2. kötet Budapest. 48-65. o. 36. Szabóné Kármán Judit (2003): Családgondozás-krízisprevenció. 16. fejezet Cigány családok gondozása Medicina, Budapest 301-315.old. 37. Szilvási Léna (2011): Nézőpontok, elméletek, gyakorlatok- A magyar biztos kezdet program előzményei és megvalósulása c. fejezetből a következő két alfejezet: Miért van szükség a hazai kisgyermekellátás rendszerének újragondolására? 32-38. old. A magyarországi biztos kezdet program. 57-69. old. In Danis és mtsai (szerk.)(2011):A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest 32-38. oldal; 57-69. old. http://www.biztoskezdet.eu/uploads/attachments/Biztos_Kezdet_Kotet_I_belivek_kis_felbontas.pdf 2013-08-12 38. Szöllősi Gábor (szerk.)(2004): Gyermekjóléti alapellátás – Segédanyag a szociális szakvizsgához NCSSZI, Budapest. 58-78.; 94-109.; 126-153.;161-199.;215-238.;240-269.;271-289.;302-318.;328-337.;341-386.old. 39. Toseland R. W.-Rivas R. F. (1999): A csoportvezetésről. In Hegyesi Gábor – Kozma Judit – Szilvási Léna – Talyigás Katalin (szerk): A szociális munka elmélete és gyakorlata IV. kötet, Szociális munka csoportokkal. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest. 127-163 o. 40. Varga Andrea Helena- Endrei Balázs: A stratégiai tervezés. 186-192.o., Simon Ildikó-Endrei Balázs : A projekttervezés. 193-200.o., Simon Ildikó : A humán erőforrás fejlesztés. 201-207.o., In Hegyesi Gábor, Talyigás Katalin (szerk.)(2009):A szociális munka elmélete és gyakorlata. A Szociális Munka Adminisztrációja. Wesley János Kiadó, Budapest 41. A segítő krízise in: Csürke J.-Vörös V. – Osváth P. – Árkovits A. (szerk.): Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009. 249-275. oldal

42. Gulyás László (szerk.) : A vezetéstudomány alapjai, JATE Pressz, Szeged, 2012.

Módszertani anyagok (A módszertani anyagok a kötelező irodalomhoz tartoznak!) 1. A családok átmeneti otthonai és a gyermekjóléti szolgálatok közti együttműködés - a gyermekjóléti szolgálatok feladatai. Konszenzus kiadvány, MOGYESZ, 2006. 17-28. o. http://mogyesz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=24&Itemid=61 2013. 08. 12. 2. Szolgáltatási elemek a gyermekjólét gyakorlatában 7-12.old. http://mogyesz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=35&Itemid=13 2013-08-14 3. A gyermekek átmeneti otthonai és a gyermekjóléti szolgálatok közti együttműködés – a gyermekjóléti szolgálatok feladatai. Konszenzus kiadvány, MOGYESZ 2007. 9-22. o. http://mogyesz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=24&Itemid=61 2013. 08. 12. 4. A gyermekjóléti szolgálatok és a gyermekvédelmi szakellátás együttműködése I-II. Konszenzus Kiadvány, MOGYESZ, 2006. 5-13. (konszenzus kiadványok) http://mogyesz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=24&Itemid=61 2013.08. 12. 5. A gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók feladatai a védőnői szolgálattal való együttműködés során. (XIII. Országos Konszenzus konferencia szakmai anyagai 4-19. old. http://mogyesz.hu/files/konszenzus_kiadv%C3%A1ny_2013.pdf) 2013. 08. 12. 6. A helyettes szülői hálózat és a gyermekjóléti szolgálatok közti együttműködés – a gyermekjóléti szolgálatok feladatai. Konszenzus kiadvány, MOGYESZ, 2008. 9-16. o. www.mogyesz.hu (konszenzus kiadványok) http://mogyesz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=24&Itemid=61 2013. 08.12. 7. Szociális munka a gyermekjóléti szolgálatokban. Konszenzus Kiadvány, MOGYESZ, 2007. 22-36. old (konszenzus kiadványok) http://mogyesz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=24&Itemid=61 2013. 08.12. 8. Baloghné és mtsai (szerk.)(2012): A bölcsődei gondozás nevelés szakmai szabályai Módszertani levél, Budapest 2012 http://www.bddsz.hu/sites/default/files/szocialisfuzetbolcsodei....pdf http://www.szocialisportal.hu/documents/10504/36116/Szoci%C3%A1lis+f%C3%BCzetB%C3%B6lcs%C5%91dei....PDF 2013-08-14

Ajánlott irodalom 1. Bass László (2007): Az esélyegyenlőtelenségek dinamikája; szocializációs különbségek csecsemőkorban. Gyerekesély Füzetek 2. MTA GYEP Budapest. 25-33. old 2. Geskó Sándor (2009): Mediáció helyi közösségekben. Módszertani http://bunmegelozes.easyhosting.hu/dok/modszertani_kezikonyv_konszenzus.pdf 2013. 08.15.

kézikönyv

3. MOGYESZ Fogalomtár. MOGYESZ, 2011. http://mogyesz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=35&Itemid=13 2013. 08. 12. 4. Kovácsné Bárány Ildikó Dr. Mátay Katalin Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes (2013) (szerk.): A családi napközi működésének követelményei. Módszertani útmutató, Szociális füzetek Budapest 2013. A családi napköziről, a családi napközi működési feltételei 8-19. old A nevelés és gondozás alapelvei és feladatai a családi napköziben 29-43. old http://szocialisportal.hu/documents/10504/36116/Csal%C3%A1di+napk%C3%B6zik+m%C5%B1k%C3%B6d %C3%A9s%C3%A9nek+k%C3%B6vetelm%C3%A9nyei+.pdf 2013-08-14 5. Révész Magda (2007): A gyermekvédelmi alapellátás intézménytörténete Magyarországon 1-3. rész. Kapocs 6. évf. 4. sz 2-23. o., Kapocs 6. évf. 5.sz. október, 34-51. o., Kapocs 6. évf. 6. sz. 36-51. o.

6. Szabó Andrea-Bauer Béla (szerk.)(2009): Ifjúság 2008 Gyorsjelentés. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest. Demográfia, családi viszonyok és gyermekvállalás 17-40. old. Dohányzás, alkohol, droghasználat 7378. old, A szabadidő eltöltése 95-100 old. http://www.ncsszi.hu/kutatasi-archivum/ifjusagkutatas/96/news 2013. 08. 07. 7. Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes, dr. Bakonyi Anna, Kovácsné Bárány Ildikó –(2008): Bölcsőde Óvoda közös intézményként történő működtetése http://www.biztoskezdet.eu/upload/bolcsode_ovoda_kozos_int_mukodtetese_090225.pdf 2013-08-14 8. Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes, dr. Bakonyi Anna, Kovácsné Bárány Ildikó (2009): Szakmai ajánlás a többcélú, egységes óvoda-bölcsőde intézmények bevezetéséhez és működtetéséhez A szakmai ajánlás a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából és az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyetértésével készült http://www.gyerekesely.eu/?q=content/szombathelyin%C3%A9-dr-nyitrai-%C3%A1gnes-dr-bakonyi-annakov%C3%A1csn%C3%A9-b%C3%A1r%C3%A1ny-ildik%C3%B3-szakmai-aj%C3%A1nl%C3%A1s 2013-0814 9. Vajda Zsuzsanna (2006): A gyermek pszichológiai fejlődése. Serdülőkor fejezet -Társas kapcsolatok 254-266. old. Helikon Universitas 10. Gyermekjóléti szociális segítő munka Készült a TÁMOP 5.4.1.-08/1-2009-0002 projekt azonosító számú A szociális szolgáltatások modernizációja, központi és stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása – Szabályozási pillér (I.) projekt keretében. Budapest, NCSSZI, 2011 http://modernizacio.hu/old/data/9/01%20Gyermekj%F3l%E9ti%20szoci%E1lis%20seg%EDto%20munka%207 9o.pdf 2013. 08.06. 11. Petróczi E.: Kiégés-elkerülhetetlen? Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2007. 12. Bagdy E.: Pszichofitness. Animula Egyesület, Budapest, 1997. 13. Köteles E.: A kiégés jelensége a szociális szakemberek körében, a prevenció és az intervenció lehetőségei. Segítő szó, A Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat módszertani kiadványa. 2009. 2-3. szám 2741. oldal 14. Gulyás László (szerk.) : A humán erőforrás menedzsment alapjai, JATE Pressz, Szeged, 2012. 15. Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2002. 16. Klein Sándor: Vezetés és szervezetpszichológia, SHL Hungary Kft., Budapest, 2001.

Jogszabályok (Jogszabályok elérhetősége többek között a Nemzeti Jogszabálytárban www.njt.hu oldalon lehetséges) 1. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2. 1991. évi LXIV. törvény A Gyermekek jogairól szóló New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről. 3. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. 4. 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. 5. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer).

6. 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 7. 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 8. 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői és helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről. 9. 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülő és nevelőszülő, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról. jó 10. 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről. 11. 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról. 12. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. 13. 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról. 14. 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV törvény végrehajtásáról. 15. 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról 16. 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról. 17. 32/2007. (OT26) ORFK utasítása a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására. 18. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. 19. 47/2007. (V. 31.) OGY határozat Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 II. fejezet. A gyermekes családok hazai helyzete, a gyermekszegénység elleni küzdelem nemzetközi vonatkozásai. V. fejezet A határozat Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia fejlesztési területei, célkitűzései, eszközei, indikátorai 20. 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 21. 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 22. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 23. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet

Ajánlott jogszabályok 24. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

25. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet. 26. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelete.

Gyermekvédelmi szakellátás I.

Általános követelmény: A vizsgázó ismerje a gyermekvédelmi szakellátás hatókörébe kerülő családok és gyermekek társadalmi és mentális jellemzőit, a veszélyeztetettséget előidéző körülményeket, az ellátásba vett gyermekek fejlődésének sajátosságait, a gyermekvédelmi szakellátás formáit, feladatait, és az ezekkel szemben támasztott szakmai követelményeket. Képesnek kell lennie a szakellátásba bekerülő gyermek jogainak és érdekeinek a védelmére, valamint szocializációjának elősegítésére. Rendelkezzen ismeretekkel a kiégés (burn-out-szindróma) kialakulására, lefolyására, tüneteire vonatkozóan, valamint az egyéni és munkahelyi prevenció, intervenció lehetőségeit illetően. A szakvizsgázók jelentős hányada szakértőként, intézményvezetőként tevékenykedik. Vezetői, szakértői munkájához, valamint a társterületeken dolgozó vezetőkkel és szakemberekkel történő alkotó együttműködéshez rendelkezzen az alapvető vezetéstudományi ismeretekkel.

II. Témacsoporton belüli részletes követelmény: 1.) Demográfiai és társadalmi jellemzők -

-

a családok helyzete a mai magyar társadalomban, különös tekintettel a célcsoportokba tartozó családok sajátosságaira a gyermekvédelmi szakellátást igénybe vevők csoportjai, a szakellátásba kerülő gyermekek családi hátterének demográfiai jellemzői, ezek alakulása az utóbbi évtizedekben, különös tekintettel a roma családokat jellemző adatokra a szakellátásba kerülő gyermekek társadalmi és egyéni eredetű problémáinak okokozati összefüggései az utógondozói ellátásban részesülők főbb szocio-demográfiai jellemzői, problémái

2.) Speciális ismeretek -

a társadalmi normák, illetve deviáns magatartások szerepe a gyermekek ellátásával, nevelésével, szocializálásával kapcsolatban a veszélyeztetettség észlelésének és meghatározásának alapvető társadalmi kérdései, a veszélyeztetettség jellegzetes csoportjai, azok tünetei és okai a (re)szocializáció és a másodlagos szocializáció különbségei, feltételei és folyamata a teljes körű környezetváltozás fokozott alkalmazkodási terhének következményei a gyermekvédelmi szakellátás értékháttere (az individuális értékek, például: az egyén integritása és méltósága, önmeghatározási joga, önmegvalósítása, lehetőségeinek teljes kibontakoztatása, személyiségének gyarapodása és a szociális alapértékek, például: szabadság, egyenlőség, szolidaritás, demokrácia)

-

-

a szakellátásban elhelyezett gyermekek pszichoszociális fejlődésének jellemzői, az eltérő fejlődésmenetet okozó hatások a különböző életkorok pszichológiai jellemzői, a pszichés tünetképződések felismerésének és kezelésének lehetőségei, az alapvető gyermekpszichiátriai és pszichopatológiai tudnivalók a szakellátásra szoruló csecsemő és kisgyermek speciális szükségletei a gyógypedagógiai megsegítést igénylő problémák felismerésének lehetőségei, a fogyatékosságok hatása az életmódra és a lelkiállapotra a krónikus betegségek hatása az életmódra és a lelkiállapotra a szenvedélybetegségek okai, fajtái, gyanújelei a veszélyeztetettség értelmezése és a gyermekvédelem főbb modelljei hazánkban és egyes európai országokban

3.) Az ellátórendszer és azt szabályozó jogi rendelkezések -

-

-

a gyermekek védelmének rendszere, az önkormányzatok és az állam feladatai a gyermekvédelmi rendszer szintjei, a rendszerszintek közötti kapcsolatok a gyermekvédelem rendszeréhez kapcsolódó feladatellátók, társterületek sajátosságai, az együttműködés feladatai és munkaformái a gyermekvédelmi szakellátás formái (otthont nyújtó ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, utógondozói ellátás), feladatai az otthont nyújtó ellátás tartalma, formái (nevelőszülői hálózat, gyermekotthon) és azok jellemzői az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermekek számára – a gyermekvédelmi ellátórendszeren kívül - járó ellátások (családi pótlék, árvajáradék, közgyógyellátás) az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermekek és szüleik jogai és kötelezettségei a szülői felügyeleti jog és a gyámság kérdései a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás szerepe a gyermek gondozási helyének kijelölésében, az örökbefogadás előkészítésében továbbá a nevelőszülői hálózat működtetésében az utógondozás, illetve az utógondozói ellátás célja, tartalma a hatósági intézkedések szerepe a gyermekvédelem rendszerében a gyermek sorsának rendezése örökbefogadással a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények működése engedélyezésének, és szakmai ellenőrzésének rendje a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményben meghatározott gyermeki jogok és azok érvényesülése Magyarországon a javítóintézetek, illetve a fiatalkorúak pártfogó felügyeletét ellátó hivatásos pártfogók feladatai

4.) Alkalmazott módszerek, technikák -

-

a gyermekvédelmi szakellátás alapértékeinek érvényesülését szolgáló biztosítékok, módszerek, technikák az egyén jellemzőire építő szükségletorientált egyéni elhelyezési, gondozásinevelési terv kidolgozásának folyamata, módszerei, a tervek funkciói, alkalmazásuk a „Gyermekeink védelmében” című egységes nyilvántartási rendszer felépítése és alkalmazása

-

a szakmai program elkészítésének folyamata a szakellátásba kerülő gyermekkel kapcsolatos szakértői tevékenység módszerei elhelyezési értekezlet, facilitálás az egészséges életmód és életvitel gyakorlati szervezésének főbb összetevői, gyakorlati módszerei és követelményei a gyakrabban előforduló testi betegségek és tüneteik, az elsősegélynyújtás és az ápolástan alapelemei a terhesség korai jelei, felvilágosító tevékenység, fogamzásgátlás, terhesség serdülőkorban, a várandós anya egészséges életmódjának feltételei a nagykorúvá váltak gondozásának módszerei a személyiség mint munkaeszköz, megóvásának és fejlesztésének módszerei döntésközpontú és személyiségközpontú vezetési modellek

5.)


6.)


III. Szóbeli vizsgakérdések: 1. A gyermekvédelmi szakellátást igénybe vevő gyermekek és családjaik társadalmi, demográfiai jellemzőinek alakulása 2. A veszélyeztetettség értelmezése a gyermekvédelmi szakellátások nézőpontjából 3. A gyermekek védelmének rendszere, a feladat ellátására kötelezettek, a rendszer finanszírozásának szabályai 4. Az otthont nyújtó ellátás tartalma (teljes körű ellátás, családgondozás, utógondozás), formái 5. A nevelőszülői hálózat szervezése, működtetése, a nevelőszülő feladatai 6. A gyermekotthonok feladatai, típusai 7. A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás helye és szerepe a gyermekvédelem rendszerében 8. A gyermekvédelmi szakellátást megalapozó hatósági intézkedések: ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel, 9. Az örökbefogadás célja, feltételei, formái továbbá az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás szabályai 10. A gyermeki jogok biztosításának problémái és lehetőségei a gyermekvédelmi szakellátásban 11. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt állók gyámságának főbb szabályai

12. A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek pszichoszociális jellemzői 13. A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő csecsemő és kisgyermek speciális szükségletei és ellátása 14. A gyógypedagógiai problémák felismerése és a fogyatékos gyermekek ellátásának lehetőségei a szakellátásban 15. A leggyakoribb gyermekkori pszichoszomatikus betegségek. A hazai gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátást nyújtó intézmények típusai/fajtái. Mentálhigiénés módszerek alkalmazása gyermekotthonban 16. Az egészséges életmód, életvitel biztosításának módszerei, a gyakrabban előforduló testi betegségek és tüneteik 17. A csoportmunka alkalmazása a gyermekvédelmi szakellátás intézményeiben; a csoportok típusai, a csoporttagság motivációi, csoporthatékonyság és csoportdinamikai hatások 18. Törvényben szabályozott és előírt írásbeli és szóbeli feladatok a gyermekvédelmi szakellátás minőségének és jogszerűségének biztosítására (pl. a nyilvántartási rendszer szerkezete és funkciói, az esetmegbeszélés) 19. A szakmai szabályok és a szakmai program közötti különbség. A szakmai program elemei, összeállításának, elkészítésének és továbbfejlesztésének módszerei 20. Az utógondozottak társadalmi státuszának közös jellemzői és főbb problémái. Az utógondozói ellátás és az otthonteremtési támogatás szerepe a fiatal felnőtt önálló életkezdésének segítésében 21. A kiégés (burn-out szindróma) fogalma, lefolyása, tünetei. Az egyéni és munkahelyi prevenció, intervenció. 22. Vezetéstudományi elméletek, modellek. A vezető funkciói, a munkahelyi szervezet működtetése, tervezése, fejlesztése. A szakterület specifikus vezetési vonatkozásai.


Az örökbefogadás hazai és nemzetközi gyakorlata. Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 15. évf. 1. sz. 72 o.

2.

Darvas Ágnes – Mózer Péter: Kit támogassunk? Esély, 2004. 6. sz. 64-95. o.

3.

Domszky András (szerk.): Gyermekvédelmi szakellátás. (Hallgatói segédanyag) Budapest, 2004. NCSSZI, 282. o.

4.

Domszky András: A gyermekotthonok működésének szabályairól és követelményeiről. Módszertani levél. Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet, Budapest, 1999. 34. o.

5.

Murinkó Lívia – Földházi Erzsébet: Háztartás- és családszerkezet. Őri Péter, Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai portré 2012. Jelentés a magyar népesség helyzetéről. Budapest, 2012. KSH Népességtudományi Kutató Intézet, 113-123. o. http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/DemPort2012/Demografiai_Portre_2012.pdf

6.

Fülöpné Andrékó Klára: A nevelőszülőknél élő gyermekek tanulási és magatartási zavarainak kezelési lehetőségei, illetve nehézségei a szakellátásban. Kapocs, 2003. 2. évf. 6. sz. (9. köt.) 46-50. o.

7.

Gáspár Károly – Drosztmérné Kánnai Magdolna – Bán Gabriella: „Se veled, se nélküled”, (A gyermekek védelmének helye a hazai jogi és szociálpolitikai rendszerben) Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 13. évf. 1. sz. 6-10. o.

8.

Hantos Ágnes, Jármi Éva: Társas készségek csoportos fejlesztésének lehetőségei gyermek- és lakásotthonokban élő gyermekeknél/fiataloknál. Hantos Ágnes és Jármi Éva (szerk.): Pszichológiai

módszerek a munkavállalási készség fejlesztésére. Képzési segédlet a gyermekotthonban dolgozó szakemberek számára. Budapest, 2007. FICE Magyarországi Egyesülete, 89-107. o. (Gyermekvédelmi füzetek) 9.

Herczog Mária: Gyermekvédelmi kézikönyv. Budapest, 2001. KJK-Kerszöv, 149-273. o.

10. Hodosán Róza – Rácz Andrea: Szakmai képzésben részesülő, gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok iskolai pályafutásának vizsgálata. Család, Gyermek, Ifjúság, 2009. 18. évf. 4. sz. 14-24. o. 11. Jármi Éva: Pszichológusok gyermekotthoni tapasztalatai a családi kapcsolatok működése tekintetében. Kapocs, 2009. 8. évf. 4. sz. (43. sz.) 44-47. o. 12. Józsa Viktor: Kinek jó és kinek kell a gyermekotthon? Család, Gyermek, Ifjúság, 2005. 14. évf. 5. sz. 18-27. o. 13. Kádas István: A nevelőszülői tevékenység ellátásának alkalmassági vizsgálata. (Módszertani segédanyag) Kapocs, 2005. 4. évf. 2. sz. (17. köt.) 44-50. o. 14. Dr. Kálmánchey Márta: Nevelőszülőnél élő gyerekeknél előforduló pszichés problémák. Család, Gyermek, Ifjúság, 2001. 10. évf. 2. sz. 24–29. o. 15. Kerezsi Klára - Kó József - Gosztonyi Géza: A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásának hatékonysága: a fiatalkorú elítéltek utánkövetéses visszaesési vizsgálata. Budapest, 2007. Budapesti Szociális Forrásközpont, 66. o. 16. Kiss Máté – Papszt Miklós – Temesi Balázs: Módszertani megjegyzések a gyermekvédelemben végzett vizsgálatok kapcsán. Család, Gyermek, Ifjúság, 2008. 17. évf. 2. szám 25-27. o. 17. Kothencz János: Róluk... értük... I. Szeged, 2009. ÁGOTA Alapítvány, 62-147., 167-179., 202-222., 266-276. o. 18. Dr. Semsey András: Hogyan segítsünk nekik? Kapocs, 2002. 1. évf. 1. sz. (1. köt.) 40–45. o. 19. Szabóné Szilágyi Zsuzsa – Dr. Patkó Kornélia (szerk.): Segíthetünk? Praktikus útmutató a gyermekek és fiatalok egészségügyi és pszichés ellátásához, gondozásához. Budapest, 2001. FICE magyarországi egyesülete, 75. o. 20. Szikulai István: Beszámoló a gyermekvédelmi rendszerből nagykorúságuk után kikerült fiatal felnőttek utánkövetéses vizsgálatáról. Kapocs, 2003. 2. évf. 2. sz. (5. köt.) 22-32. o. 21. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet – Emberi Erőforrások Minisztériuma: Gyermekvédelmi statisztikai tájékoztató (minden évben az utolsó aktuális számból a gyermekotthonok és nevelőszülői hálózatok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyámügyi tevékenység, az EMMI központi irányítású intézményei adatai) kb. 50 o. http://ncsszi.hu/adatbazis 22. Szöllősi Gábor: Hogy fogalmunk legyen róla... A veszélyeztetettség fogalma az amerikai gyermekvédelemben. Esély, 2000. 4. sz. 56–64. o. 23. Török Péter: A házasság, mint intézmény: védjük, ne védjük? Kapocs, 2005. 4. évf. 2. sz. (17. köt.) 56-64. o. 24. Varga Aranka: Inklúzió a gyermekvédelemben. Család, Gyermek, Ifjúság, 2009. 18. évf. 2. sz. 7-15. o. 25. Vetró Ágnes: Gyermek- és ifjúságpszichiátria, mentálhigiéné. Szeged, 1999. JGYF Kiadó, 93. o. 26. Volentics Anna: Bűnelkövető fiatalok reszocializációs gondozása. In: Gordosné dr. Szabó Anna (szerk.): Gyógyító pedagógia – nevelés és terápia. Budapest, 2004. Medicina Könyvkiadó, 339-355. o.

27. Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció. Budapest, 1996. Nemzeti Tankönyvkiadó, 213-261. o. 28. Volentics Anna: Nehezen nevelhető, inadaptált gyermekek a közoktatás és a gyermekvédelem intézményeiben. In: Dr. Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest, 2000. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, 602–628. o. 29. Hörömpöli Erik – Koplányi Emese: A magyarországi roma népesség 40 éve, az 1971-ben kiadott Kemény-féle módszertani keret alapján. Roma kutatások, 2010: Élethelyzetek a társadalom peremén NCSSZI TÁMOP 5.4.1-08/1-2009-0002.számú kiemelt projekt 71-97.o. 30. Szakmai szabályzók fejlesztése NCSSZI TÁMOP 5.4.1-08/1-2009-0002. számú kiemelt projekt 109120.o. 31. Domszky András: Gyermekvédelmi módszertan társadalmi konstrukciója Kapocs, 2011. 10. évf. 3. sz. 2-13.o. 32. Buda Béla: A házasság és család problémái – a társadalomlélektan szempontjából. Kapocs, 2013. 12. évf. 2. sz. 2-13. o. 33. A segítő krízise in: Csürke J.-Vörös V. – Osváth P. – Árkovits A. (szerk.): Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009. 249-275. oldal 34. Gulyás László (szerk.) : A vezetéstudomány alapjai, JATE Pressz, Szeged, 2012.


Abrudbányai Tímea – Katics Szilvia – Pesty Tamás – Tüski Anna: Családok átmeneti otthonai Hollandiában. Kapocs, 2003. 2. évf. 3. sz. (6. köt.) 30-37. o.

2.

Dr. Andrási Júlia: Fokozott állami felelősség. Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 15. évf. 1. sz. 63-69. o.

3.

Dr. Aszmann Anna: A gyermekek egészségi állapota, egészséget befolyásoló magatartása. In: Dr. Aszmann Anna (szerk.): Egészségvédelem az oktatásban. Budapest, 1999. Anonymus, 106–107. o.

4.

Balavány György: Két anyával. Magyar Nemzet (MN mellékletek) 2006. 03. 18.

5.

Dr. Balikó Márta: Az elhelyezési tárgyalás – a gyermek sorsrendezésének fóruma. Család, Gyermek, Ifjúság, 2003. 12. évf. 5. sz. 22-29. o.

6.

Bálint Noémi: Lélektani szempontok: kérdések és dilemmák. Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 15. évf. 1. sz. 46-54. o.

7.

Bede Nóra – Vida Zsuzsanna: Sikertelen nevelőszülői kihelyezések. Család, Gyermek, Ifjúság, 10. évf. 2001. 3. sz.

8.

Beöthy-Fehér László: Kimenet-szabályozás. (A gyermekvédelmi gondoskodás input oldala) Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 13. évf. 5. sz. 26-30. o.

9.

Bogár Zsuzsa (ford.): A gyermekek jogai hazai és külföldi örökbefogadás esetén. Család, Gyermek, Ifjúság, 2001. 10. évf. 2. sz. 2-7. o.

10. Bogár Zsuzsa: Kötődés örökbefogadó családokban. Család, Gyermek, Ifjúság, 1999. 8. évf. 6. sz. 11–14. o. 11. Both Emőke: Mit kezdjünk a titkokkal? Család, Gyermek, Ifjúság, 2003. 12. évf. 4. sz. 4-12. o.

12. Both Éva – Békés Zoltán: A fővárosi gyermekvédelmi szakellátás 2001-ben. Kapocs, 2003. 2. évf. 1. sz. (4. köt.) 34–47. o. 13. Büki Péter – Negrea Vídia: Speciális szükségletű gyermekek gyermekvédelmi szakellátása. Család, Gyermek, Ifjúság, 2000. 9. évf. 2. sz. 36-37. o. 14. Büki Péter: Alapelvek és alapjogok a speciális szükségletű gyermekek és fiatalok ellátásának megszervezésében. Kapocs, 2002. 1. évf. 2. sz. (2. köt) 42–45. o. 15. Büki Péter: Egyenlő esélyek – egyenlőtlen esélytelenségek avagy a többcélú – iskolai, diákotthoni vagy kollégiumi és gyermekotthoni feladatot ellátó – közoktatási intézmények 2004-ben. Fejlesztő Pedagógia, 2006. 17. évf. 1. sz. 17-22. o. 16. Büki Péter: Speciális szükségletű gyermekek a gyermekvédelmi szakellátórendszer intézményeiben a 2000. évi felmérés alapján. Kapocs, 2002. 1. évf. 1. sz. (1. köt.) 24–29. o. 17. Cseres Judit: Az utógondozói ellátottak vizsgálata I. Kapocs, 2005. 4. évf. 1. sz. (16. köt.) 46-57. o. 18. Csókay László: Egy új fogalom a gyermekvédelemben – a tervezési értekezlet. Család, Gyermek, Ifjúság, 1999. 8. évf. 1. sz. 18-21. o. 19. Dr. Deli Judit: Kinek az érdeke? Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 15. évf. 1. sz. 31-35. o. 20. Domszky András – Büki Péter: Gyermekvédelem és gyógypedagógia, avagy különtámogatást igénylők a gyermekvédelem rendszerében. Educatio, 2001. 10. évf. 2. sz. 296–311. o. 21. Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő fiatalok alkoholés egyéb drogfogyasztása. Kapocs, 2005. 4. évf. 5. sz. (20. köt.) 2-21. o. 22. Európa Tanács Miniszteri Bizottság: A Miniszteri Bizottság 5(2005) számú ajánlása a részes államokhoz a gyermekintézményekben élő gyermekek jogairól. Család, Gyermek, Ifjúság, 2005. 14. évf. 5. sz. 6-7. o. 23. Farkas Adrienne: Álarcok. Magyar Nemzet (MN mellékletek) 2006. 05. 13. 24. Fehérné dr. Mészáros Ágnes: Iskolaérettség, iskolaéretlenség. Kapocs, 2003. 2. évf. 4. sz. (7. köt.) 25. Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat: "...sokan vagyunk egyedül..." – Utógondozás, utógondozói ellátás. Budapest, 2010. FŐTEGYESZ, 89. o. + mell. (Módszertani Kiadványok I.) 26. Greenfield, Susan: Identitás a XXI. században. Budapest, 2009. HVG Könyvek, 293. o. 27. Habony Ferencné: Alkalmasság – felelősség. Család, Gyermek, Ifjúság, 2003. 12. évf. 4. sz. 18-25. o. 28. Habony Ferencné: Élet a születés után – Egy krízis-nevelőszülő másfél éve. Család, Gyermek, Ifjúság, 2003. 12. évf. 4. sz. 21-25. o. 29. Hatvani Erzsébet – Papházi Tibor: A javítóintézet utáni életutak. Kapocs, 2003. 2. évf. 2. sz. (5. köt.) 34-38. o. 30. Havas Júlia: Csecsemők és kisgyermekek állami gondozásban – életutak, döntéshozatal és gyakorlat. Család, Gyermek, Ifjúság, 2008. 17. évf. 2. sz. 28-39. o. 31. Herczeg Rita: Gyermeki jogok gyermekotthonokban. Kapocs, 2004. 3. évf. 2. sz. (11. köt.) 22-31. o. 32. Herczog Mária: Bűnösök és büntetések. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 13. évf. 1. sz. 4-5. o. 33. Herczog Mária: Családgondozás komolyan. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 13. évf. 4. sz. 4-5. o.

34. Horváthné Godó Mária: Kinek kellenek a gyermekek? Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 15. évf. 4. sz. 36-41. o. 35. Józsa Viktor: Egy csónakban evezünk. Gondolatok az alapellátás és a szakellátás összetartozásáról. Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 15. évf. 2. sz. 25-33. o. 36. Józsa Viktor: Gondolatok a speciális szükséglet megítéléséről. Család, Gyermek, Ifjúság, 2007. 16. évf. 3. sz. 20-24. o. 37. Kerezsi Klára: Gyermek, család, társadalom. In: Szilvási Léna (szerk.): Gyermek - család társadalom. Szociális munka gyermekes családokkal. Budapest, 1996. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, 25–55. o. (u.a.: Kerezsi Klára: A védtelen gyermek. Erőszak és elhanyagolás a családban. Bp. 1995. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 11–49. o.) 38. Kibicher Orsolya: A Down-szindrómás gyermekek örökbefogadása. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 13. évf. 3. sz. 20-23. o. 39. Kocsis György: Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére. Kapocs, 2009. 8. évf. 3. sz. (42. köt.) 58-61. o. 40. Korbuly Ágnes: „Más”–e az örökbefogadott gyermek? Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 15. évf. 1. sz. 17-20. o. 41. Korbuly Ágnes: Alkalmasság – felelősség. (Az örökbefogadásra való felkészülés egyéni, konzultációs szakasza) Család, Gyermek, Ifjúság, 2003. 12. évf. 4. sz. 18-20. o. 42. Kothencz János: Róluk… értük… I-II. Szeged, 2009. ÁGOTA Alapítvány 43. Dr. Kovács Ágnes: Anya- és gyermekvédelem. Család, Gyermek, Ifjúság, 1999. 8. évf. 5. sz. 2–10. o. 44. Králné Szabó Piroska: Facilitálás a gyermekvédelemben. Család, Gyermek, Ifjúság, 1999. 8. évf. 2. sz. 5-6. o. 45. Králné Szabó Piroska: Gondolatok a nevelőszülők és a vérszerinti szülők kapcsolatáról. Család, Gyermek, Ifjúság, 1999. 8. évf. 5. sz. 11-13. o. 46. Kränzl Nagl, Renate – Makovec, Mattia: A gyermekek hátrányos pozíciója. Kapocs, 2005. 4. évf. 3. sz. (18. köt.) 62-64. o. 47. KSH Demográfiai évkönyv. 48. Kulcsár Mariann: A különböző gondozási helyen nevelkedő testvérek kapcsolattartásának tendenciái az alapellátásban. Kapocs, 2003. 2. évf. 6. sz. (9. köt.) 40-45. o. 49. Mayers Pasztor, Eileen: Egy nevelőszülő vallomásai. Család, Gyermek, Ifjúság, 2009. 18. évf. 4. sz. 50. Medveczky Rita: Helyzetkép a javítóintézetekben folyó utógondozás gyakorlatáról I. Kapocs, 2008. 7. évf. 4. sz. (37. köt.) 48-57. o. 51. Medveczky Rita: Helyzetkép a javítóintézetekben folyó utógondozás gyakorlatáról II. Kapocs, 2008. 7. évf. 5. sz. (38. köt.) 40-55. o. 52. Mészáros Krisztina: Sikerek és buktatók az örökbefogadásban. Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 15. évf. 1. sz. 21-27. o. 53. Nagyné Erdély Ildikó: A gyermekotthoni gyámok családgondozással kapcsolatos tevékenységének tapasztalatai. Kapocs, 2003. 2. évf. 6. sz. (9. köt.) 34-38. o.

54. Otti Ernőné – Mitták Tünde – Herczegh Ágnes: Ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek sorsának utánkövetéses vizsgálata. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 13. évf. 4. sz. 20-27. o. 55. Papházi Tibor – Szikulai István: Gyermekvédelem és statisztika. Kapocs, 2008. 7. évf. évzáró szám (39. köt.) 90-104. o. 56. Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Budapest, 2001. Műszaki Könyvkiadó 57. Pulay Klára: Amit az örökbefogadók veszteségeiről tudni érdemes. Család, Gyermek, Ifjúság, 2006. 15. évf. 1. sz. 12-16. o. 58. Rácz Andrea – Szombathelyi Szilvia: Az édesanyák és gyermekeik számára nyújtott csecsemőotthoni ellátás. Kapocs, 2002. 1. évf. 2. sz. (2. köt.) 46-49. o. 59. Rácz Andrea: Gyermekotthonokban dolgozók véleménye a szakmai munka tartalmáról. Kapocs, 2005. 4. évf. 6. sz. (21. köt.) 54-64. o. 60. Rácz Andrea: A gyermekotthoni nevelés kihívásai, a nagykorúságuk előtt álló fiatalok jövőképe. Kapocs, 2006. 5. évf. 4. sz. (25. köt.) 14-31. o. 61. Rácz Andrea: A kvázi-professzionális gyermekvédelem. Kapocs, 2009. 8. évf. 3. sz. (42. köt.) 48-57. o. 62. Rácz Andrea: Gyermekvédelemből a felsőoktatásba – a felsőoktatási részvételt befolyásoló endogén és exogén tényezők. Kapocs, 2009. 8. évf. 4. sz. (43. köt.) 34-43. o. 63. Rácz Andrea: Személyes gondoskodást nyújtók munkával kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálata. Kapocs, 2006. 5. évf. 3. sz. (24. köt.) 6-15. o. 64. Rákár Natália: Egy család Pest megyéből – avagy „gyerekek a határon”. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004. 13. évf. 3. sz. 30-33. o. 65. Szabóné Pluhár Bernadett – Szikulai István: Az utógondozói ellátás. Család, Gyermek, Ifjúság, 2002. 11. évf. 4. sz. 33-37. o. 66. Szilvási Léna: A felülvizsgálatok és a facilitálás. Család, Gyermek, Ifjúság, 1999. 8. évf. 1. sz. 5–9. o. 67. Szilvási Léna: Örökbefogadás-Identitás-Sajtó-Botrány. Család, Gyermek, Ifjúság, 2005. 14. évf. 1. szám 4-6. o. 68. Szöllősi Gábor: Szociális és gyermekvédelmi jog. Pécs, 1998. JPTE ÁJK Továbbképző Szekció. 69. Tárkányi Ákos: A család válsága – tévhitek és megoldások. Kapocs, 2005. 4. évf. 5. sz. (20. köt.) 56-61. o. 70. Tóth Judit Nikoletta: A gyermekvédelmi szakellátás helyzete a XX. Században. Bp. 2004. Központi Statisztikai Hivatal, 30. o. (+ 25 tábla) 71. Tüski Anna: Külhoni módszerek hasznosítása a magyarországi gyermekvédelemben. Kapocs, 2002. 1. évf. 3. sz. (3. köt.) 38-44. o. 72. Varga András: A gyermekotthonok és a gyermekjóléti szolgálatok kapcsolatának alakulása – a gyámok szemszögéből. Kapocs, 2005. 4. évf. 4. sz. (19. köt.) 60-64. o. 73. Veres Kinga: A legjobb gyakorlat azonosítása az 5 év alatti gyermekek deinstitucionalizációjában. Család, Gyermek, Ifjúság, 2008. 17. évf. 2. sz. 6-13. o. 74. Vida Zsuzsanna: A nevelőszülőnél élő gyermekek kapcsolattartása. Kapocs, 2003. 2. évf. 2. sz. (5. köt.) 50-52. o.

75. Vincze Krisztina – Szabó Gábor: Örökbefogadó családok mentálhigiénés szolgáltatások iránti igényei. Család, Gyermek, Ifjúság, 2008. 17. évf. 2. sz. 42-52. o. 76. Virágh Gábor: Mennyi időt töltenek a gyermekek a Fővárosi TEGYESZ Átmeneti Otthonaiban? Kapocs, 2003. 2. évf. 3. sz. (6. köt.) 48-49. o. 77. Zenz, W. M.: Beavatkozás dilemmái gyermek-elhanyagolási ügyekben. Család, Gyermek, Ifjúság, 2003. 12. évf. 3. sz. 20-23. o. 78. Dr. Ágoston Zsuzsanna - Dr. Deli Judit – Dudás Zoltán – Dr. Lantai Csilla – Dr. Nádai Erika: Az örökbefogadás szabályozásának változásai Kapocs, 2012. 11. évf. 4. szám 44-49.o. 79. Örök befogadás, örökbefogadás. Budapest, 2012. Fővárosi TEGYESZ Módszertani Kiadványok II. 84 o. 80. Petróczi E.: Kiégés-elkerülhetetlen? Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2007. 81. Bagdy E.: Pszichofitness. Animula Egyesület, Budapest, 1997. 82. Köteles E.: A kiégés jelensége a szociális szakemberek körében, a prevenció és az intervenció lehetőségei. Segítő szó, A Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat módszertani kiadványa. 2009. 2-3. szám 27-41. oldal 83. Gulyás László (szerk.) : A humán erőforrás menedzsment alapjai, JATE Pressz, Szeged, 2012. 84. Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2002. 85. Klein Sándor: Vezetés és szervezetpszichológia, SHL Hungary Kft., Budapest, 2001.

Jogszabályok 1. Magyarország Alaptörvénye 2. 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről. 3. 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról. 4. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról. 5. 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (+ mellékletei) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. 6. 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről. 7. 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről. 8. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. 9. 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról. 10. 259/2002. (V. 21.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység

engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről. 11. 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról. 12. 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról. 13. 25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelet az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről. 14. 12005. évi LXXX. törvény a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről. 15. 2013. évi V. tv. a Polgári Törvénykönyvről Második könyv Az ember mint jogalany 2:1.§ - 2:54.§-ig Negyedik könyv Családjog 4:1§ - 4:244.§-ig

16. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló – többször módosított . 1993. évi III. törvény (röviden: Szt.). Jelentős módosításai: az 1999. évi LXXIII. törvény, a 2001. évi LXXIX törvény, a 2003. évi IV. törvény.

17. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet

Ajánlott jogszabályok 18. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 19. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet. 20. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelete.

Idősek szociális ellátása

I.

Általános követelmény: A jelölt ismerje az idős kor sajátosságait, az idősek társadalmi helyzetét, az idősek ellátására szerveződött rendszert, az ellátórendszer szakmai feladatait, azok minőségi követelményeinek feltételeit, az ellátások formáit, a szociális munka specialitásait és nemzetközi követelményeit. Legyen képes az idősek érdekében dolgozó társterületek szakembereivel való együttműködésre. Rendelkezzen ismeretekkel a kiégés (burn-out-szindróma) kialakulására, lefolyására, tüneteire vonatkozóan, valamint az egyéni és munkahelyi prevenció, intervenció lehetőségeit illetően. A szakvizsgázók jelentős hányada szakértőként, intézményvezetőként tevékenykedik. Vezetői, szakértői munkájához, valamint a társterületeken dolgozó vezetőkkel és szakemberekkel történő alkotó együttműködéshez rendelkezzen az alapvető vezetéstudományi ismeretekkel.

II.

Témacsoporton belüli részletes követelmény:

1.)

Demográfiai és társadalmi jellemzők - az időskorúak sajátosságai, demográfiai jellemzői, a demográfiai folyamatok főbb trendjei – életkor, nem, családszerkezet, migráció - a demográfusok által használt “kettős öregedés” meghatározása, a WHO korbeosztása, az öregedési index értékei - az idős emberek helye, szerepe a társadalomban, a társadalmi helyzet változásai - az idősek életkörülményeit, életmódját és életminőségét meghatározó tényezők - idősek elszegényedését és szegénységét meghatározó tényezők

2.)

Speciális ismertek - az öregedés biológiai, pszichológiai és szociálpszichológiai sajátosságai - az idős korra jellemző betegségek, azok következményei, az idős ember életvitelére gyakorolt hatásuk - a multimorbiditás jellemző összetevői, a betegségek idejekorán való felismerése, a védő és elhárító mechanizmusok működése - a demencia különböző fajtái

3.)

Az ellátórendszer és az azt szabályozó jogi rendelkezések - a nyugdíjrendszer és a szociális ellátások közötti összefüggések, a különböző rendszerek elvei és céljai, kapcsolódási pontjai - a szociális ellátás rendszere, az ellátás tartalmának meghatározása, célja, típusai - az ellátórendszer jogszabályi háttere, működésének alapelvei, szakmai feladatai, szabályai, a működést biztosító feltételek - az idősek számára pénzben és természetben nyújtott ellátások formái, az egyes típusokban ellátottak száma - az időskorúak körében nyújtható szociális alapellátás és szakellátás formái, típusai szakmai követelményei, az ellátásban részesülők jellemzői - az időskorúak körében nyújtható szakosított ellátás formái, típusai, szakmai követelményei, az ellátásban részesülők jellemzői

-

-

4.)

az idősek számára nyújtott ellátások igénybevételének módja, az igénybevétellel kapcsolatos eljárások időskorúak ellátása során alkalmazott állapot és szükséglet-felmérési módszerek, azok alkalmazásának módja, eljárásai a célcsoport ellátását biztosító intézmények fenntartóinak feladata és jogköre az egészségügyi ellátáson belül működő rendszerek: az egészségügyi alapellátás, az otthoni szakápolási tevékenység lehetőségei a járóbeteg-szakellátás feladatai, a fekvőbeteg-szakellátás típusai az idős betegek ellátásában, az egyéb egészségügyi ellátások, pl. haldokló betegek gondozása (hospice ellátás), rehabilitáció az egészségügyi és a szociális szolgáltatások hozzáférhetősége, és igénybevételének feltételei, együttműködése a különböző társadalmi, pénzbeli és természetbeni juttatások szintjei és differenciáltsága, az idősek életkörülményeire gyakorolt hatásuk a különböző rendszerek által fenntartott megoldások: (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás tartalma, az otthoni szakápolás és a házi segítségnyújtás közötti együttműködés modellkísérletének tapasztalatai, a „home care” szolgáltatás célkitűzései, a „kapu program” működése, az önkéntes segítők szerepe, ICT technológiák alkalmazásának lehetőségei) az időskorúak szociális intézményei működési engedélyeztetésének előírásai, az ellátottak érdekvédelmére vonatkozó szabályok, adatvédelmi előírások a demenciával élő időskorúak speciális ellátásának követelményei, a szakmai program sajátosságai az egészségügyről szóló törvény és rendeleteinek előírásai alapján az otthoni szakápolás keretében ellátható feladatok, azok tárgyi, személyi, működési feltételei geriátriai betegek ellátásának feltételei, helye az egészségügyi ellátás keretein belül az idősellátás nemzetközi gyakorlata és főbb nemzetközi tendenciái a long term care szolgáltatási modellek hazai és nemzetközi jellemzői, szolgáltatásszervezési sajátosságai hazai idősügyi politikák fő célkitűzései, nemzeti stratégiák, intézkedések Idősügyi Nemzeti Stratégia célkitűzései

Alkalmazott módszerek, technikák - a team munka lehetőségei és módszerei az idősellátásban - az idősek körében elvégezhető állapot- és szükségletfelmérések módszerei, összefüggései - az idős emberek szükségleteit, állapotát, emberi méltóságát figyelembe vevő értékprioritások kijelölése, alkalmazása - az idős korban előforduló krízishelyzetek felismerése, adekvát megoldási lehetőségek - az idősek egyéni esetkezelésével kapcsolatos gyakorlati megoldások, az egyéni szükségletek, igények figyelembevételével a gondozási-ápolási tervek tartalma, elkészítése - speciálisan, az idősgondozásban csoport és közösségi munkával elérhető módszerek - idősek önszerveződését, bevonását és részvételét segítő módszerek - szakmai módszerek, amelyekkel az idős embert aktív részesévé tehetjük a probléma megoldási folyamatnak - informális, családi gondozás erősítésére és támogatására alkalmazható módszerek

-

terápiák lehetőségei idős korban (szocioterápia, kultúrtevékenységek, életen át tartó tanulás) időskori abúzus és viktimizáció jellemzői, megelőzésük és kezelésük módszerei a pszichoedukáció fogalma és gyakorlati kérdései, a balesetek megelőzésének módszerei a gondozás, ápolás közvetlen módjai, eszközei és módszerei a szociális kapcsolatok fenntartásának lehetőségei, a foglalkoztatás, és az önálló képességek megtartásának módjai a családgondozás szerepe az idősek ellátásában

5.)


6.)

Vezetéstudományi alapismeretek - vezetéstudományi alapfogalmak; - vezetéstudományi elméletek, modellek; - a vezetési funkciók; - szervezeti alapfogalmak, a szervezetek strukturális jellemzői, alapformái, szervezettervezés, -fejlesztés; - a szakterület vezetői tevékenységének jogszabályi háttere, kötelezően előírt dokumentumok, a vezetéstudományi ismeretek alkalmazásának lehetőségei.

III.


1. Időseket érintő demográfiai változások – életkorok, nemek, családszerkezet, migráció. 2. Az időskorúak életmódjában, életkörülményeiben az utóbbi években bekövetkezett változások, a generációk közötti kapcsolatok és az idősek társadalmi megítélése. 3. Az öregedés biológiai, pszichológiai és szociálpszichológiai jellemzői, valamint az időskori speciális terápiák lehetőségei. Az idős kor speciális problémái és szükségletei. 4. Az egészségügyi ellátás rendszere, az időskorúak ápolása. Az otthoni szakápolás, az egészségügyi alapellátás feladatai, kapcsolatrendszere a szociális ellátásokkal. 5. A Hospice ellátás szemlélete, a hospice formái. Az ellátás megszervezésének követelményei, eljárása. 6. Az idősek ellátását biztosító szolgáltatások kialakításának speciális követelményei, a működés engedélyeztetésének eljárása. 7. Az ellátások igénybevételi rendje, feltételei, az előgondozás szerepe. Tájékoztatási kötelezettség és az ellátottak jog-, érdekvédelme, adatkezelés és adatvédelem az idősek gondozásában. 8. Az alapellátások célja, feladata, az ellátás típusai és gyakorlati megoldásai. Integrált szervezeti formák, jelentősége az idősek ellátásában, szakmai előírásai. Az idősek otthonának és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátásának feladatai, szolgáltatásai, kapcsolatrendszere, a szolgáltatások megszervezésének jellemzői. 9. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások típusai az idősek gondozásában, azok főbb jellemzői és kapcsolódási pontjai, a szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztési stratégiák hazánkban.

10. Az idősek által igénybe vehető pénzbeli és természetbeni szolgáltatások rendszere, igénybevételének módja, speciális követelményei. 11. Az időseket ellátó intézmények finanszírozási rendje, a bevételek és kiadások összetevői. A különböző ellátásokért fizetett térítési díj rendszere, a megállapítás rendje és szabályai. 12. Komplex állapot és szükségletmérésre alkalmazott módszerek és technikák. A módszerek alkalmazásának módja. 13. Időskori krízisek és a krízisintervenció eljárásai, módszerei. 14. Időskori abúzusok jellemzői, a felismerés, a megelőzés és kezelés módszerei. 15. A demencia felismerésének módszerei. Demenciával élők gondozásának speciális módszerei, technikái. 16. A szociális munka módszerei az idősellátásban, a szociális munka feladatai. Az idősellátás folyamatában alkalmazott speciális készségek, munkaformák, a szociális munka alkalmazásának lehetőségei. A szakember iránti elvárások. 17. Időskorúak segítése során alkalmazható szociális csoportmunka módszerek. A módszerek alkalmazásának speciális jellemzői. 18. Idősek segítése során alkalmazható közösségi munka módszerek. 19. A családsegítés fogalma, rendszere, szerepe a többgenerációs családok és az idős emberek segítésében. 20. Önkéntes segítők bevonása az idősekkel kapcsolatos munkába. Az önkéntesek felkészítésének, bevonásának módszerei. 21. Újszerű megoldások, innovációk és modellkísérletek az időseket segítő szolgáltatásokban. 22. Hazai idősügyi politikák fő célkitűzései, nemzeti stratégiák, szakmai stratégiák, intézkedések. Időskori esélyegyenlőség. 23. Az idősellátás nemzetközi trendjei, fő célkitűzések, irányelvek. 24. A hazai nyugdíjrendszer jellemzői, az ellátás általános szabályai, megállapítás rendje, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdései. 25. A kiégés (burn-out szindróma) fogalma, lefolyása, tünetei. Az egyéni és munkahelyi prevenció, intervenció. 26. Vezetéstudományi elméletek, modellek. A vezető funkciói, a munkahelyi szervezet működtetése, tervezése, fejlesztése. A szakterület specifikus vezetési vonatkozásai.

Kötelező szakirodalom

1. Az intézményi ellátásról a közösségi ellátásra való áttérésre vonatkozó közös európai útmutató Brüsszel, Belgium 2012. www.deinstitutionalisationguide.eu 2. A mentálhigiénés tevékenység gyakorlati tapasztalatai. In: Az idős emberek szociális ellátásának mentálhigiénés feladatai. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Kapocs könyvek Budapest, 2003. 2. sz. 25117. o. 3. Az Állami Számvevőszék 0820. sz. jelentése. Jelentés az önkormányzati kórházak és bentlakásos szociális intézmények ápolásra és gondozásra fordított pénzeszközei felhasználásának ellenőrzéséről 2008. július. www.asz.hu/jelentesek 4. Bagyinszki Zoltánné – Kovács Ibolya – Péntek Beáta: Idősek szociális ellátása – segédanyag a szociális szakvizsgához, NSZFI, Budapest 2007.

5. 2011. évi népszámlálási adatok, Központi Népmozgalom/Interaktív Korfák, Demográfiai táblák

Statisztikai

Hivatal.www.ksh.hu.

Népesség

–

6. Bajzáthné Komár Mária: A gyakorlati szociális munka és szociális gondozás kompetenciái, határai gondozási központokban. Szociális Menedzser 2002/6. sz. 43-48. o. 7. Bácskay Andrea: Időskorúak Magyarországon, Központi Statisztikai Hivatal 2004. 11-22. o., 27-31. o., 66-74. o., 175-184. o., 197-205. o. 8. Czibere Károly – Sziklai István – Mester Dániel – Dr. Vörös Gyula – Sidlovics Ferenc – Skultéti József – Beszterczey András (2011): Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 – 2020 Budapest 9. Csoó Lászlóné: Alzheimer-kórban szenvedők gondozási módszerei. In: Új terápiás programok. Szociális és Családügyi Minisztérium – Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Periféria Füzetek, Budapest, 2002. IX. évf. 2–3. sz. 137-147. o. 10. Dobossy Imre – Molnár Edit – S. Virágh Erzsébet: Öregedés és társadalmi környezet /Műhelytanulmányok/ Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet 2003. 53-58. o., 92-100. o., 136-149. o. http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/Muhelytanulm/muhtan3.pdf 11. Dögei Ilona – Kostyál L. Árpád – Udvari Andrea (2011): Idősellátás és gondozási szükséglet vizsgálat néhány európai országban I – II Kapocs 10. 1. és 10. 3. sz. 12. Égerházi A. - Pék Gy. (2007): Az időskor pszichiátriája. In: A klinikai gerontológia alapjai. Szerk.: Imre Sándor. Medicina, Budapest. 171 – 193. o. 13. Giczi Johanna: A szubjektív jólét időskorban Aktív időskor, Bp.2008. 99 -. 110.o. 14. Gyarmati Andrea (2012): Demens betegek ellátásának körülményei, módszerei Kapocs XI. évf. 1.sz. 15. Gyurkó Szilvia: Idősbántalmazás a családon belül. In. A családsegítés elmélete és gyakorlata szerk: Feuer Mária, Akadémiai Kiadó Bp. 2008. 16. Hablicsek László-Pákozdi Ildikó (2004): Az elöregedő társadalom szociális kihívásai. Esély, 2004. 3.sz. (8712o o.) 17. Hárdi I. (2002): Az időskor lelki egészségvédelme In: Tariska P (szerk.): Kortünet vagy kórtünet, Medicina kiadó, Budapest 18. Hegedűs Katalin: A hospice ellátás elmélete. ETI, Budapest, 2006. 19. Horváth Varga Zsuzsanna: Újszerű törekvések az időskorúak kreatív foglalkoztatásában. In: Új terápiás programok. Szociális és Családügyi Minisztérium – Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Periféria Füzetek, Budapest, 2002. IX. évf. 2–3. sz. 127-133. o. 20. Iván László: Az idős ember módosuló pszichoszociális és intrapszichés státusza, alkalmazkodási, beilleszkedési zavarai, in: Székács B. (szerk.): Geriátria, az időskor gyógyászata, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005. 21. Jeszenszky Zita: Demenciával küzdő idős emberek ellátásának irányelvei. Kapocs 2006/6. sz. 2-15. o. 22. Keglevichné dr. Urbanics Kinga: A demens betegek szociális ellátásának kihívásai – geriáter szemmel. Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Módszertani Osztály, Budapest, 2007. 23. Keglevichné dr. Urbanics Kinga (2008): A szellemi hanyatlás időben történő felismerése. Memória Alapítvány, Budapest 24. Keglevichné dr. Urbanics Kinga (2003): Hogyan alakíthatjuk át a beteg otthoni környezetét? Memória Alapítvány, Budapest

25. Kovács Benedek – Gálig Zoltán – Vályi Renáta: Miért nem jeleznek a háziorvosok? A háziorvosok és a szociális házigondozás együttműködésének lehetőségei és korlátai Szociális Szemle 15. 2005. 36-55. o. 26. Kravalik Zsuzsanna: Az időspolitika gyakorlata az Európai Unióban közösségi és tagállami szinten. In: Idősbarát önkormányzatok. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Budapest, 2005. 312-367. o. 27. Mózer Péter (2011): Szociálpolitika jövő időben Esély 6. sz. 3-34. 28. Az OTH ajánlása. A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozásegészségügyi ajánlás közétkeztetők számára, Budapest, 2011.08.01. www.antsz.hu 29. Pottyondi Péter – Széman Zsuzsa: Idősek otthon – megszokott környezetben, nagyobb biztonságban. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Budapest, 2006. 30. Prof. Dr. Iván László: Az öregedés aktuális kérdései. Magyar Tudomány 2002/4. sz. 412. o. 31. Rajna Péter: Az elme öregedése, Változó Világ 63., 2005. 32. Szabó Lajos (2004): Foglalkozások vezetése mentálisan hanyatló idősek számára. Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Módszertani Osztály, Budapest 33. Szabó Z. – Janka Z. (2007): Időskori depresszió. In: A klinikai gerontológia alapjai. Szerk.: Imre Sándor. Medicina, Budapest. 34. Urbanics K.: A család és az átmeneti intézmények szerepe a mentálisan hanyatlott idősek gondozásában. Tariska P (szerk.): Kortünet, vagy kórtünet? Mentális zavarok az időskorban, Medicina, Budapest, 438-461, 2002. 35. Az Európai Unió Tanácsának nyilatkozata a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évéről (2012): A következő lépések.http://www.intergeneracio.hu/2012/12/21/a-eurpai-uni-tancsnaknyilatkozata-a-tevkeny-idoskor-s-a-nemzedkek-kztti-szolidarits-eurpai-vrol-20/ 36. A tartós gondozásra és segítségnyújtásra szoruló idős emberek jogairól és felelősségéről szóló Európai Charta. http://62.77.128.221:8080/modszertan/download/ede/charta.pdf 37. Vass Mónika: Demens betegek foglalkoztatása az időskorúak otthonaiban. In: Új terápiás programok. Szociális és Családügyi Minisztérium – Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Periféria Füzetek, Budapest, 2002. IX. évf. 2–3. sz. 151-158. o. 38. A segítő krízise in: Csürke J.-Vörös V. – Osváth P. – Árkovits A. (szerk.): Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009. 249-275. oldal 39. Gulyás László (szerk.) : A vezetéstudomány alapjai, JATE Pressz, Szeged, 2012.

Ajánlott irodalom: 1. Aktív időskor – tanulmánykötet. Központi Statisztikai Hivatal, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2008. 2. Gaál Zoltán – Lukács Eleonóra: Vezetéstudományi ismeretek. Veszprémi Egyetem 1995. 30-55. o. 3. Gallai Dolores – Hőző Csabáné – Király Károlyné – Nyitrai Károlyné: A gondozási terv dokumentációi. In: A gondozási terv dokumentációi a szociális szolgáltatást nyújtó intézmények alap és nappali ellátásában. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium – Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Periféria Füzetek, Budapest, 2004. 1. sz. 10-52. o.

4. Gyarmati Andrea (2011): Nagyszülők és unokák – Az intergenerációs kapcsolatok jellege és változása. Kapocs X. évf. 4. sz. 5. Dr. Kozma Judit – Dögei Ilona – Kostyál L. Árpád – Udvari Andrea – Vajda Norbert: A gondozási szükségletvizsgálat bevezetésének előzményei és hatásai (2009): Kapocs VIII. 4. sz. 6. Szabó Lajos: Szociális készségszint felmérés mentálisan hanyatló idősek vizsgálatában. Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Módszertani Osztály, Budapest 2003. 7. Petróczi E.: Kiégés-elkerülhetetlen? Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2007. 8. Bagdy E.: Pszichofitness. Animula Egyesület, Budapest, 1997. 9. Köteles E.: A kiégés jelensége a szociális szakemberek körében, a prevenció és az intervenció lehetőségei. Segítő szó, A Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat módszertani kiadványa. 2009. 2-3. szám 2741. oldal 10. Gulyás László (szerk.) : A humán erőforrás menedzsment alapjai, JATE Pressz, Szeged, 2012. 11. Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2002. 12. Klein Sándor: Vezetés és szervezetpszichológia, SHL Hungary Kft., Budapest, 2001.

Jogszabályok: 1. Magyarország Alaptörvénye 2. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény. 3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. 4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény. 5. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény. 6. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény. 7. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet. 8. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény. 9. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 10. A Magyarország mindenkori éves költségvetéséről szóló törvény 11. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011 évi CLXXXV törvény 12. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII törvény

13. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet. 14. Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Kormányrendelet.

15. Az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI:17.) EüM rendelet. 16. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet. 17. A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII.15.) Korm. rendelet. 18. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának szabályairól szóló 36/2007 (XII.22.) SZMM rendelet 19. A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII.29.) Korm. rendelet. 20. Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet. 21. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról szóló 214/2012. (VII.30.) Kormányrendelet. 22. A Kormány 1087/2010. (IV. 9.) Korm. határozata az Idősügyi Nemzeti Stratégia I. Cselekvési Terv 20102012. 23. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI. 24.) SzCsM rendelet. 24. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet. 25. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet. 26. Az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról szóló 81/2009. (X.2.) OGY határozat 27. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet. 28. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Tv.

29. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet

Ajánlott jogszabályok 30. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 31. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet. 32. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet

Pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátása

I.

Általános követelmény: A szakvizsga célja, hogy a jelölt adjon számot arról, hogy rendelkezik a szakterületre vonatkozó korszerű szemlélettel, elméleti tudással, módszertani ismeretekkel, gyakorlati készségekkel, jártasságokkal, és a társterületek (egészségügy, oktatás) kapcsolódási pontjaival. Ismerje a pszichiátriai és a szenvedélybetegségek főbb jellemzőit, sajátosságait, mindkét klienscsoport általános és speciális szükségleteit, valamint az eredményes kezelés, gondozás legmegfelelőbb módozatait, az állapot javítása és szinten tartása érdekében legmegfelelőbb terápiás eljárásokat, a vonatkozó ellátórendszer felépítését és működését, a nemzetközi gyakorlatot. Rendelkezzen ismeretekkel a kiégés (burn-out-szindróma) kialakulására, lefolyására, tüneteire vonatkozóan, valamint az egyéni és munkahelyi prevenció, intervenció lehetőségeit illetően. A szakvizsgázók jelentős hányada szakértőként, intézményvezetőként tevékenykedik. Vezetői, szakértői munkájához, valamint a társterületeken dolgozó vezetőkkel és szakemberekkel történő alkotó együttműködéshez rendelkezzen az alapvető vezetéstudományi ismeretekkel.

II.


1.)


2.)

a pszichiátriai betegek demográfiai jellemzői és változásai a pszichiátriai betegek társadalmi, szociális helyzete a szenvedélybetegek demográfiai jellemzői és változásai a pszichiátriai és szenvedélybetegek családi viszonyai


a pszichiátriai betegségekhez vezető biológiai, pszichológiai és társadalmi kockázati faktorok a pszichiátriai betegségek kialakulása, főbb pszichiátriai kórképek tünetei, megjelenési formái, életfázisokkal való összefüggése a pszichiátriai betegek magatartás és viselkedésbeli jellemzői, változásai, zavarai a szenvedélybetegségek kialakulásának és fennmaradásának biológiai, pszichológiai és társadalmi kockázati faktorai és értelmezési modelljei a szenvedélybeteggé válás folyamata, főbb típusai, megjelenési formái, személyiség-lélektani jellegzetességei a drogok típusai, hatásmechanizmusai, háttérbetegségek, elvonási tünetek az alkoholfüggősség betegség koncepciója, fokozatai, testi és pszichiátriai következményei, elvonási tünetek a pszichiátriai és szenvedélybetegségekhez történő társadalmi viszonyulás szociálpszichológiai jellegzetességei krízis és krízisintervenció

3.)


-

-

4.)

a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátórendszerének fejlődése, főbb csoportjai, kapcsolati rendszerei a pszichiátriai és szenvedélybetegek egészségügyi ellátásának színterei és azok főbb feladatai (háziorvosi szolgálat, járóbeteg ellátó gondozóintézet, krízisambulancia, szakambulancia, fekvőbeteg ellátó intézet: kórház, nappali kórház, éjszakai szanatórium, stb.), az igénybevétel módjai a pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátásának színterei és azok főbb feladatai (területi gondozás, ellátás, nappali ellátás, bentlakásos ellátás: ápológondozó otthon, rehabilitációs intézmény, lakóotthon), az igénybevétel módjai a pszichiátriai és szenvedélybetegségek prevenciójára szerveződött egyéb ellátórendszer színterei és azok főbb feladatai (telefonszolgálat, szakkonzultációs központ, RÉV hálózat, TÁMASZ ambulancia, A.A, A.E. klubok, védett szállás, egyéb önsegítő és civil szervezetek, védett munkahelyek), az igénybevétel módjai a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátására szerveződött rendszerek szakmai együttműködési lehetőségei, és az együttműködés feladatai a jogképességre, cselekvőképességre, korlátozott cselekvőképességre, cselekvőképtelenségre, gondnokság alá helyezésre vonatkozó jogi rendelkezések betegjogokra, adatkezelésre, titoktartásra, kapcsolattartásra, tájékoztatásra, stb. vonatkozó jogi rendelkezések az egészségügyi törvény pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátására vonatkozó fejezetei (a sürgősségi ellátás, kötelezés, korlátozó intézkedés) a szociális törvény és a kapcsolódó jogszabályok pszichiátriai és szenvedélybetegekre vonatkozó speciális szabályai az ittasság és a kóros elmeállapot jogi megítélése a kábítószer fogyasztásával és terjesztésével kapcsolatos büntetőjogi következmények, a kábítószerfüggőkre vonatkozó eltérő büntetőjogi szabályok a Pszichiátriai Szakmai Kollégium állásfoglalása, elvei, módszertani ajánlások a pszichiátriai betegek szociális ellátásának nemzetközi gyakorlata a szenvedélybetegek szociális ellátásának nemzetközi gyakorlata


-

-

-

-

a szociális munka lényege, célja, értékorientációja, módszerei és ezek alkalmazási lehetőségei a pszichiátriai és/vagy a szenvedélybetegek szociális ellátásában az egészségi és mentális állapotnak megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési és rehabilitációs feladatok, módszerek (előgondozás, egyéni gondozási terv, egyéni rehabilitációs program és egyéni fejlesztési terv) a kialakuló, új típusú terápiás közösségi modellek, mint ellátási forma, valamint a terápiás közösség, mint korszerű ellátási módszer a komplex terápián belül a szocioterápia indokoltsága, annak fő jellemzői, alkalmazási lehetőségei (munka-, foglalkoztatás-, kreatív-, művészet-, zene és képzőművészet-, biblio-, mozgás és játék-, sportterápia, szociális készségek tréningje) a pszichiátriai és/vagy szenvedélybetegeknél kialakulható krízis, vagy veszélyhelyzetek, a közvetlen veszélyeztető állapot megelőzése érdekében tett szükséges intézkedések a szenvedélybetegek szociális ellátásán belüli speciális módszerek (állapotfelmérés módja, dependencia fokát mérő módszerek, a felépülési modell, a motivációs interjú, a drog visszautasítási készségei) csoportdinamikai eljárások alkalmazása

-

a krízisintervenció színterei és kivitelezése

5.)


6.)

Vezetéstudományi alapismeretek - vezetéstudományi alapfogalmak; - vezetéstudományi elméletek, modellek; - a vezetési funkciók; - szervezeti alapfogalmak, a szervezetek strukturális jellemzői, alapformái, szervezettervezés, -fejlesztés; - a szakterület vezetői tevékenységének jogszabályi háttere, kötelezően előírt dokumentumok, a vezetéstudományi ismeretek alkalmazásának lehetőségei.

III.


1. A pszichiátriai betegek demográfiai jellemzői, társadalmi és szociális helyzete 2. A szenvedélybetegek demográfiai jellemzői, társadalmi és szociális helyzete 3. A szenvedélybetegségek kialakulásához vezető és fennmaradásukat elősegítő kockázati faktorok, a szenvedélybeteggé válás folyamata 4. A pszichiátriai betegségek kialakulása és a főbb pszichiátriai kórképek tünetei, megjelenési formái 5. A drogfüggőség, a drogok típusai, hatásmechanizmusai és az elvonás 6. Az alkoholbetegség fokozatai, típusai és következményei 7. A személyiség fogalma, jellemzői, változásai, zavarai a pszichiátriai és szenvedélybeteggé válás folyamatában 8. A pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátórendszerének színterei, kapcsolata és együttműködési rendszere 9. A pszichiátriai és szenvedélybetegek egészségügyi ellátásai, a gyógykezelésbe vétel szabályai, a sürgős szükség esetére és a kötelező kezelésre vonatkozó szabályok 10. A pszichiátriai és szenvedélybetegek által igénybe vehető alapellátások, ezek kapcsolódása az elő- és utógondozáshoz 11. A pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátási formái és szakmai követelményei 12. A pszichiátriai és szenvedélybetegekre vonatkozó speciális szabályok a bentlakásos intézményi ellátásban 13. A szenvedélybetegségek prevenciójának módjai és intézményes háttere 14. A veszélyeztető és közvetlen veszélyeztető állapot fogalma, fennállása esetén a lehetséges eljárás módjai, feladatai 15. A család és a közösség szerepe a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegségek kialakulásában és azok kezelésében; a pszichiátriai és szenvedélybetegek társadalmi megítélése 16. A szociális munka célja és módszerei a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásában 17. A gondozási terv típusai, az egyéni gondozási tervvel kapcsolatos szakmai szempontok

18. A szocioterápia jellemzői, szükségessége és alkalmazásának lehetőségei, a munkavégzési célú foglalkoztatás formái 19. A szenvedélybetegek ellátása során alkalmazott speciális módszerek 20. A pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásának nemzetközi tendenciái 21. A lélektani krízis fogalma, kialakulása, kimeneteli lehetőségei 22. Pszichiátriai betegségek, szenvedélybetegségek és a krízis összefüggései 23. A kiégés (burn-out szindróma) fogalma, lefolyása, tünetei. Az egyéni és munkahelyi prevenció, intervenció. 24. Vezetéstudományi elméletek, modellek. A vezető funkciói, a munkahelyi szervezet működtetése, tervezése, fejlesztése. A szakterület specifikus vezetési vonatkozásai.


A szenvedélybetegek, valamint a pszichiátriai betegek otthonában folyó ápoló-gondozó tevékenység irányelveiről. Periféria Füzetek, 97/3. Népjóléti Minisztérium – Pro Domo, Budapest, 1997.

2.

Atkinson, R. L., Atkinson, R. C., Smith, E. E., Bem, D. J., Nolen-Hoeksema, S.: Pszichológia Osiris Kiadó, Budapest, 2003: Pszichopatológia 430–465. o., Az abnormalitás meghatározása 431– 432. o.

3.

Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Finanszírozási szerződés II. sz. Melléklet: Kötelezően vezetendő és csatolandó dokumentációk: Közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére http://www.afsz.hu/

4.

Balikó M., Csürke J.: Szociális munka és krízis. In: Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. Szerk: Csürke J. -Vörös V. - Osváth P. - Árkovits A. Lélekben Otthon Könyvek. Budapest. 2009;

5.

Barát Katalin és Demetrovics Zsolt: Családterápia és szerfüggőség In: Az Addiktológia Alapjai III., ELTE Eötvös Kiadó Budapest, 2009. 345-363. o.

6.

Buda Béla: A pszichiátriai szociológia: Problématerületek, dilemmák, fejlődési perspektívák az amerikai kutatások tükrében In: Fejezetek az orvosi szociológia és társas lélektan tárgyköréből. TÁMASZ, Budapest, 1994. 163–185. o.

7.

Bulyáki Tünde, Ian Falloon, Harangozó Judit: Hatékony munka-rehabilitáció Pszichiátriai és pszichoszociális problémákkal élők számára Ébredések Alapítvány Budapest, 2002.

8.

Busa Csilla, Dr. Elekes Zsuzsanna, Füzesi Zsuzsa, Németh Ágnes, Paksi Borbála, Tistyán László: Drogfogyasztás a populációban in: Jelentés a Magyarországi Kábítószerhelyzetről Ifjúsági Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Budapest, 2004. 23–32. o.

9.

Carver, Charles S. Michael F. Scheier: Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó Budapest, 1998. személyiség fogalma 22-26. o., személyiség zavarok értelmezése 301-305. o.

10. Comer, Ronald J.: A lélek betegségei. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 87-110. o. 11. Danics Zoltán, Füredi János: A családok szerepe a szkizofrénia kezelésében In: Trixler Mátyás, Tényi Tamás: A szkizofrénia pszichoterápiája. Medicina Kiadó, Budapest, 2006. 221-247. o. 12. Fallon, I. R. H., Coverdale, J. H., Roncone, R.: A mentális zavarok integrált biológiai és pszichoszociális terápiája: az optimális gondozási modell alapjai. Pszichoterápia, Supplementum, 1998. VII. 6–15. o. 13. Fekete Sándor: Nonverbális terápiák felhasználása a szkizofrén pszichózisok kezelésében. In: Trixler Mátyás, Tényi Tamás: A szkizofrénia pszichoterápiája. Medicina Kiadó, Budapest, 2006. 113-129. o.

14. Gordos E.: Oktatási segédlet a pszichiátriai betegek közösségi ellátásában dolgozó szociális szakembereknek – Periféria Füzetek 2004/2. sz. NCSSZI, 11-31., 73-135. o. 15. Harangozó Judit: Közösségi pszichiátria – mint a lakóhelyi rehabilitáció modellje In: Huszár I., Kullman L, Tringer L.: A rehabilitáció gyakorlata. Medicina Kiadó, Budapest, 2000. 131-146., 286-301. o. 16. Harangozó Judit, Bodrogi Andrea: A közösségi alapú rehabilitáció és gondozás. In: Füredi J., Németh A., Tariska P. (Szerk.): A Pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2009. 570-594. o. 17. Horváth Szabolcs: Pszichiátriai betegek rehabilitációjának intézményes formái. In: Huszár I., Kullman L., Tringer L.: A rehabilitáció gyakorlata. Medicina Kiadó, Budapest, 2000. 286.-302. o. 18. Hoyer Mária: A droghasználó és a család. In: A drogkérdésről őszintén. Szerk.: Rácz József és munkatársai. B+V Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2000. 92–125. o. 19. Kelemen Gábor - Csákiné Király Lívia: Pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátása (Hallgatói segédanyag) NCSSZI, Budapest, 2005. 20. Komáromi Éva: A droghasználat kialakulásának okai. A droghasználat előrehaladása. In: A drogkérdésről őszintén. Szerk.: Rácz József és munkatársai. B+V Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2000. 50-91. o. 21. Kosza Ida: Szocioterápiás módszerek. In: Füredi J., Németh A., Tariska P. (Szerk.): A Pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2009. 611-621. o. 22. Közösségi pszichiátriai koordinátor és gondozó képzés – Jegyzet NSZFI, 2009. 7-201., 268-340. o. 23. Kuipers L., Leff J. Lam D.: A szkizofrénia családgondozása: gyakorlati útmutató - Coincidencia Kft. Budapest, 2001. 24. Liberman, R. P.: Felépülés a betegségből. A pszichiátriai rehabilitáció kézikönyve. Oriold és Társai Kiadó: Budapest 2010. 153.-194. old. 25. Lomniczi Zoltán: A pszichiátriai betegségben szenvedő személyekre vonatkozó jogi kérdések vizsgálata. In: Pszichiátriai Gondozási Kézikönyv. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest, 2008. 39-59. o. 26. Módszertani Hírlevél. Szerk.: Oross Jolán: Gondozási tervek a szociális intézményekben. Periféria Füzetek 2000/1., SzCsM – Szociálpolitikai Fejlesztési Központ – Pro Domo, Budapest, 2000. 27. Módszertani útmutató az egyes szociális intézményekben végzett ápolási-gondozási tevékenységhez, különös tekintettel a veszélyeztető állapotban lévő személyek ellátására. Periféria Füzetek 2001/1., ESzCsM – NCSSZI, Budapest, 2001. 28. Nemzeti Drogstratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében, Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest, 2000. 29. Osváth P., Vörös V., Csürke J., Árkovits A.: A krízisintervenció módszertana. In: Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. Szerk: Csürke J. -Vörös V. - Osváth P. Árkovits A. Lélekben Otthon Könyvek. Budapest. 2009) 30. Pszichiátriai Gondozási Kézikönyv. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest, 2008. 25-36., 39-59., 77-88. o. 31. Rácz József: A drogok: hatások és tünetek. In: A drogkérdésről őszintén. Szerk.: Rácz József és munkatársai. B+V Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2000. 13-42. o.

32. Rácz József, Vingender István: A főbb addikciók (alkoholizmus, dohányzás, drogabuzus) szerepe Magyarországon a morbiditásban-mortalitásban és a népesség fogyatkozásában. Országos Alkohológiai Intézet, Budapest, 1999. 33. Rácz József: A droghasználat megelőzése a családban és az iskolában. In: A drogkérdésről őszintén. B+V Lap- és Könyvkiadó Kft., 2000. 126–136. o. 34. Rácz József: Addiktológia. HIETE, Budapest, 1999. 33–41, 64–66, 89–117, 128–176. o. 35. Rácz József: Gyógyulás – felépülés: a droghasználat kezelése. In: Rácz József (Szerk.): A drogkérdésről őszintén. B+V Lap- és Könyvkiadó Kft., 2000. 137–164. o. 36. Rácz József: Szociális munka a drogfogyasztók körében. In: Szociális munka és egészségügy. Szerk.: Csató Zsuzsa. Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, Budapest, 1994. 145–149. o. 37. Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Elméleti alapvetés. Szociális Munka Alapítvány, Budapest, 1993. A Szociális Munka Alapítvány Kiadványai, 3. 11–22., 26–34., 56–92., 102–115. o. 38. Szabó Lajos: A szociális esetmunka gyakorlata. Wesley Könyvek, Budapest, 2003. 47-146. o. 39. Tringer László: A pszichiátria tankönyve. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2010. Sürgősségi állapotok a pszichiátriában 411–418. o. A pszichiátriai betegek rehabilitációja. Szocioterápiák 497-503. o. 40. Vitrai J., Vizi J., Boros J.: Pszichiátriai epidemiológia. In: Füredi J., Németh A., Tariska P. (Szerk.): A Pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2009. 108-122. o. 41. A segítő krízise in: Csürke J.-Vörös V. – Osváth P. – Árkovits A. (szerk.): Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009. 249-275. oldal 42. Gulyás László (szerk.): A vezetéstudomány alapjai, JATE Pressz, Szeged, 2012.


Atkinson, R. L., Atkinson, R. C., Smith, E. E., Bem, D. J., Nolen-Hoeksema, S.: Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. A személyiség és az egyéniség 347–400. o.

2.

Bodrogi Andrea . Gordos Erika . Bulyáki Tünde: Integrált pszichiátriai ellátás az alkoholbetegek gyógykezelésében. Addiktológia, 2002. I./1. 50–61. o.

3.

Bodrogi Andrea: Az Addikciók Kognitív viselkedésterápiája. In: Perczel- Forintos D., Mórocz K. (Szerk.): Kognitív Viselkedésterápia. Medicina, Budapest, 2010. 661-687. o.

4.

Buda Béla (2011): A pszichiátria jövője. IN: U.Ő. Az elme gyógyítása. Háttér Kiadó. Budapest. 2011. 379.-396. old.

5.

Demetrovics Zsolt – Laczkó Zsuzsa (2008): A Camberwell Szükségletfelmérési Interjú (Camberwell Assessment Need) magyar változatának (CAN-R-hu) bemutatása. Psychiatria Hungarica. 2008.23(4) 298-304.

6.

Füredi J., Harmatta J., Lajtai L., : A pszichiátria társadalmi vonatkozásain. In: Füredi J., Németh A., Tariska P. (Szerk.): A Pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2009. 122-132. o.

7.

Gordos Erika: Kézikönyv a pszichiátriai betegek közösségi ellátását nyújtó szociális szakembereknek. Szigony Alapítvány kiadványa, Budapest, 2009. 12-25. o.

8.

Harangozó J., Gordos E., Bodrogi A.: A Schizofrénia kognitív viselkedésterápiája. In: Perczel-

Forintos D., Mórocz K. (Szerk.): Kognitív Viselkedésterápia. Medicina, Budapest. 2010. 739-784. o. 9.

Kelemen Gábor: Szenvedélybetegség, család, pszichoterápia. Pro Pannonia Kiadó, Pécs, 2001. 99–127. o.

10. Kelemen Gábor – B. Erdős Márta: Az addiktológiai terápiás közösségek keletkezéstörténete. Az átmenet kontextusa Pszichoterápia, 14, (2005) 577-585. o. 11. Kosza Ida: A pszichiátriai rehabilitáció gyakorlatának kézi-könyve. Akadémia Kiadó, Budapest, 1996. 31-89., 103-129. o. 12. Környei Edith – Kassai Farkas Ákos: Az alkoholbetegség és neuropszichiátriai szövődményei. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1997. 9–73. o. 13. Levendel László: Alkoholbetegek gyógykezelése és gondozása, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. 70. o. 14. Lukas, Elisabeth : A logoterápia lelki egészségről és krízismegelőzésről vallott nézetei, In: Lukas, Elisabeth: Hol találod oltalmadat? Az életigenlés logoterápiai irányelvei. JEL kiadó, Budapest 2006, 129-144. 15. Rácz József: Addiktológia Tünettan és Intervenciók. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Budapest, 2004. 16. Szabó Lajos: Esetmenedzseri tevékenység a pszichiátriai betegek közösségi ellátásában. Szigony Alapítvány, Budapest, 2008. 110–148. o. 17. Szabó Lajos: A szociális esetmunka kialakulása és elméleti hátterei. Szociális Munka Alapítvány, Budapest, 1999. 45-53. o. http://www.oszk.hu/ 18. Tringer László: A pszichiátria tankönyve. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2010. A pszichiátriai betegségek és magatartászavarok háttere 53-74. o. 19. Petróczi E.: Kiégés-elkerülhetetlen? Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2007. 20. Bagdy E.: Pszichofitness. Animula Egyesület, Budapest, 1997. 21. Köteles E.: A kiégés jelensége a szociális szakemberek körében, a prevenció és az intervenció lehetőségei. Segítő szó, A Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat módszertani kiadványa. 2009. 2-3. szám 27-41. oldal 22. Gulyás László (szerk.) : A humán erőforrás menedzsment alapjai, JATE Pressz, Szeged, 2012. 23. Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2002. 24. Klein Sándor: Vezetés és szervezetpszichológia, SHL Hungary Kft., Budapest, 2001.

Jogszabályok 1.


2.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény.

3.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény.

4.

A fogyatékos személyek otthonában élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek

állapotának felülvizsgálatáról szóló 11/ 2000. (X. 18.) SZCSM rendelet. 5.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény.

6.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel módosított 1997. évi LXXXIII törvény.

7.

A Magyar Köztársaság 2001–2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény.

8.

A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló LXII. törvény.

9.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet.

10. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet. 11. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és falugondnoki szolgálat működési engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet. 12. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelete. Módosításai: a 6/2000. (VI. 6.) SZCSM rendelet, a 6/2002. (IV. 5.) SZCSM rendelet, az oktatási segédanyag megírását követő módosítás: a 6/2003. (II. 26.) ESZCSM rendelet. 13. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet. 14. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet .módosítás: (8/2001. (XII. 20). SZCSM rendelet.. 15. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló – többször módosított . 1993. évi III. törvény (röviden: Szt.). Jelentős módosításai: az 1999. évi LXXIII. törvény, a 2001. évi LXXIX törvény, a 2003. évi IV. törvény. 16. A szociális szolgáltatások szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló, készülő ESZCSM rendelet – az oktatási segédanyag írásakor nem hatályos . módosítási javaslata. 17. A szociális terület helyzetelemzése 1994–2001. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, Stratégiai Tervezési Önálló Osztály háttéranyaga, Budapest, 2002. szeptember. 18. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szociális ellátáshoz kapcsolódó vonatkozásai. 19. A pszichiátriai betegek intézeti felvételének és az ellátásuk során alkalmazható korlátozó intézkedések szabályairól szóló 2004. (VII. 6.) ESzCsM rendelet. 20. A támogató szolgáltatás és közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 2008. (VII.30.) Korm. rendelet.

Ajánlott jogszabályok: 21. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 22. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet. 23. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet

Fogyatékosok szociális ellátása, rehabilitációja I. Általános követelmény: A jelölt adjon számot arról, hogy a kor követelményeinek, tudományos eredményeinek megfelelő, fogyatékossággal kapcsolatos társadalompolitikai, szociálpolitikai, jogi elméleti és gyakorlati ismeretekkel, valamint a fogyatékos személyek magas színvonalú ellátásához szükséges gyakorlati ismeretekkel, készségekkel rendelkezik. Felkészült a társterületeken dolgozó szakemberekkel és vezetőkkel való alkotó együttműködésre. Rendelkezzen ismeretekkel a kiégés (burn-out-szindróma) kialakulására, lefolyására, tüneteire vonatkozóan, valamint az egyéni és munkahelyi prevenció, intervenció lehetőségeit illetően. A szakvizsgázók jelentős hányada szakértőként, intézményvezetőként tevékenykedik. Vezetői, szakértői munkájához, valamint a társterületeken dolgozó vezetőkkel és szakemberekkel történő alkotó együttműködéshez rendelkezzen az alapvető vezetéstudományi ismeretekkel. II. Témacsoporton belüli részletes követelmény: 1.)


2.)

a fogyatékos személyek demográfiai mutatói, társadalmi folyamatok jellemzői egyes fogyatékossági csoportok az össznépességben, életkori megoszlásuk alakulása fogyatékos személyek a családban, a nevelő-oktató intézményekben, a munka világában a fogyatékos emberek gazdasági aktivitása, munkavállalási, lakás és háztartási viszonyai a fogyatékossággal kapcsolatos szociálpolitikai alapfogalmak: hátrányos helyzetek és ezek megelőzése, integráció, habilitáció, rehabilitáció, esélyegyenlőség.


-

-

a fogyatékos személyek egyes csoportjainak meghatározása, a fogyatékosság fogalmának jelentésváltozatai, a definíciók változásának okai és következményei a fogyatékosság, mint a szociális gondoskodás tárgya, a fogyatékosság mint társadalmi együttélési probléma, új nemzetközi meghatározás és a hazai gyakorlat a fogyatékos személyek egyes csoportjainak jellemzői, különös tekintettel a gyermek- és időskori élethelyzetek lehetőségeire és határaira a fogyatékossággal élő emberek életmódja, az életminőség fogalma, dimenziói (interakcióban, anyagi struktúrákban, szociális hálózatban, elfogadottságban, megelégedettségben) a fogyatékosság iránti attitűd, előítéletek, stigmatizáció, diszkrimináció a habilitáció, a rehabilitáció értelmezése, a rehabilitációval kapcsolatos célok, rehabilitációs szolgáltatások, foglalkoztatási formák (szociális, védett, integrált, nyílt munkaerőpiaci) a fogyatékos személyek humánus ellátását biztosító alapelvek alkalmazása (normalizáció, integráció, autonómia, egyetemes tervezés, ésszerű alkalmazkodás, inklúzió, önérvényesítés, empowerment)

-

3.)

a fogyatékossággal élő személyeket fenyegető veszélyek, bántalmazás, erőszak, kriminalitásba sodródás a fogyatékossággal élő személyek társadalmi kapcsolatainak kérdései egyes fogyatékos csoportoknál (magányosság, társas kapcsolatok beszűkülése, szexualitás, házasság és gyermeknevelés) a foglalkoztatás, munka: főbb alternatív munkaerő-piaci szolgáltatás módszertanai: 4M, TF, LFR, MSZ, KMP. a szabadidő lehetőségek és korlátaik a fogyatékossággal élők különféle csoportjainál

Az ellátórendszer és az azt szabályozó jogi rendelkezések - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény rendelkezései a fogyatékos személyek ellátásában - a szociális ellátórendszer körébe tartozó alapellátást és speciális alapellátást nyújtó intézmények szakmai feladatai - a fogyatékos személyek otthonaira és rehabilitációs intézményeire, azok működésére, szabályaira vonatkozó rendelkezések, a lakhatással kapcsolatos társadalmi viták érvei és válaszai - az ENSZ Egyezmény /2006/ tartalma és jelentősége - a társadalmi érdekvédelem gyakorlati megvalósulási formái, tevékenysége (országos jelentőségű közalapítványok, egyesületek) - a fogyatékos személyek megjelenése az iskoláztatásban, a nevelés és oktatás rendszere a köznevelési törvényben előírtak figyelembevételével - az egészségbiztosítási és társadalombiztosítási ellátások szabályozása, igénybevételének módja a fogyatékos személyek vonatkozásában - az egészségügy megoldási formái a fogyatékos személyek ellátásban.

4.)


a fogyatékos személyek el- és befogadása, pozitív társadalmi értékük előtérbe helyezése, a közösségi szociális munka lehetőségei a szociális munkaformák, modellek alkalmazásának lehetőségei a fogyatékos ellátás területén teljesítmény és munkakör értékelés, munkaerő ellátás, emberi erőforrás fejlesztés módszerei

-

a fogyatékos személyekkel való együttélés segítése a szociális munka eszközeivel

-

a pozitív bemutatás követelményei és gyakorlata, a közvélemény befolyásolása, együttműködés a médiával, a társadalmi szemléletváltás, tudatosság elősegítésének felelőssége a szociális ellátás körében önállóság, önrendelkezés, önérvényesítés fejlesztésére irányuló módszerek mentálhigiénés követelmények a fogyatékossággal élők szociális ellátásában az egyén megismerése, állapotának felmérése és egyéni fejlesztés, támogatás során alkalmazott módszerek, az egyéni fejlesztési tervek elkészítésének tartalmi elemei és módszerei az egyéni fejlesztési tervekben kitűzött célok megvalósításának módszerei, az elért eredmények értékelése, elemzése

-

-

5.)


6.)


III. Szóbeli vizsgakérdések: 1. A fogyatékos személyek családi, szociológiai és demográfiai jellemzői, különösen a települési és életkori különbségek (gyermek, idős) figyelembevételével. 2. A fogyatékosság értelmezése, alapfogalmak, a definíciók változatai és új fogyatékossági csoportok megjelenése. 3. A hallássérülés és hallásfogyatékosság jellemzői. 4. A látássérülés, látáskárosodás jellemzői. 5. A mozgáskárosodás jellemzői, különös tekintettel a különböző életkorokra, a sérülések halmozódására. 6. A tanulási és az értelmi akadályozottság megkülönböztetése, segítésük és támogatásuk különböző módszerei, lehetőségei és korlátai. 7. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény, megvalósulásának lehetőségei és nehézségei. 8. A fogyatékos személyek által igényelhető pénzbeli és természetbeni juttatások. 9. A fogyatékos személyek részére biztosított, a személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátási formák és az ezekkel szemben támasztott szakmai követelmények. 10. A fogyatékos személyek részére biztosított, a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátási formák és az ezekkel szemben támasztott szakmai követelmények. 11. A fogyatékos személyekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása a nevelés, oktatás és a képzés területén, korai felismerés, korai fejlesztés, sajátos nevelési igény, szakiskolák rendszere és kapcsolata a szociális ellátás intézményeivel. 12. A normalizáció, esélyegyenlőség, autonómia, participáció és integráció fogalmai a fogyatékos személyek szociális ellátásában, az ENSZ Egyezmény új alapelvei. 13. A fogyatékos személyek rehabilitációja, szakképzésük, foglalkoztatásuk formái és lehetőségei. 14. A mentálhigiéné és a szociális munka módszerei és lehetőségei. Az életkísérés fogalma és módszerei egyes fogyatékos csoportoknál. A fogyatékossággal élő személyeket fenyegető veszélyek és csökkentésének lehetőségei. 15. A fogyatékos személyeket ellátó ápoló-gondozó otthonokkal szembeni speciális szakmai elvárások, különös tekintettel a lakóotthonokra. A fogyatékos személyeket ellátó rehabilitációs intézményekre vonatkozó külön szabályok. 16. A fogyatékos személyek nappali ellátása.

17. Gyámság, gondnokság szerepe a fogyatékos személyek ellátásában, változások a nemzetközi és a hazai szabályozásban. 18. Állapotfelmérés, nyilvántartó rendszer, szakmai dokumentációs kötelezettségek. 19. Az érdekképviseleti és civil szervezetek működésének szerepe a fogyatékos személyek ellátásban. 20. A kiégés (burn-out szindróma) fogalma, lefolyása, tünetei. Az egyéni és munkahelyi prevenció, intervenció. 21. Vezetéstudományi elméletek, modellek. A vezető funkciói, a munkahelyi szervezet működtetése, tervezése, fejlesztése. A szakterület specifikus vezetési vonatkozásai.

Kötelező szakirodalom 1) Bass László (szerk.): Amit tudunk és amit nem… Az értelmi fogyatékos emberek helyzetéről Magyarországon. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2008. 9-17, 25-49, 53-73, 101-117, 119-131, 133-153, 157-176, 179-189. o. 2) Bertalan Tünde: Az atipikus munkavégzés hazai szabályozásával kapcsolatos problémák, fejlesztési javaslatok – különös tekintettel, a fogyatékossággal élőkre. Kapocs, 2011. 1. sz. 3) Bíró Endre: „… A negatív diszkrimináció tilalmától az előnyben részesítésig…” A fogyatékosság elensége a jogtudományban. In: Zászkaliczky Péter és Verdes Tamás (szerk.): Tágabb értelemben vett gyógypedagógia. A fogyatékosság jelensége a gyógypedagógia határtudományaiban. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és Kölcsey Ferenc Protestáns Szakkollégium, Budapest, 2004. 371-416. o. 4) Bruckmüller, Maria: A függőségtől az autonómiáig. In: Zászkaliczky Péter (szerk.): A függőségtől az autonómiáig - helyzetértékelés és jövőkép a kiscsoportos lakóotthonokról. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 1998. www.kezenfogva.hu 5) Bujdosó Balázs - Kemény Ferenc: Fogyatékosság és rehabilitáció. NSZFI, Budapest, 2008. 7-162. o. 6) Hatos Gyula – Kisgyörgyné Cziráki Andrea – Stollár János: Fogyatékosok szociális ellátása, rehabilitációja (Hallgatói segédanyag) NCSSZI, Budapest, 2005. 7) Hatos Gyula: Az értelmi akadályozottsággal élő emberek: nevelésük, életük. APC- Stúdió, Gyula 2008. A felnőtt és idős évek. 11-53.o., 278–303. o. 8) Hatos Gyula: Életkilátás-életkísérés az értelmi akadályozottsággal élők körében. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, 2012. 4., 5., 7., 8., és 9. fejezete 9) Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest, 2000. 17–38, 83–112, 131–139, 141-149, 153-181, 185-195, 199-207, 213235, 241-273, 281-302, 311-327, 379–397. o. 10) Jancsó Ágnes (ford.): A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása. Kiadta az Egészségügyi Világszervezet, ESZCSM és OEP, 2004. 3-45, 211-246. o. 11) Kálmán Zsófia – Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 22–45, 78–97, 195–231, 495-518. o. 12) Keszi Roland – Kiss László – Pál Judit – Papp Gergő: Autista gyermekek a mai magyar közoktatásban. Kapocs, 2011. 3. sz. 13) Komáromi Róbert és Lendvai Noémi: „… Hangot nyertek, társadalmi érdekérvényesítést szereztek maguknak…” A fogyatékosság jelensége a szociálpolitikában. In: Zászkaliczky Péter és Verdes Tamás (szerk.): Tágabb értelemben vett gyógypedagógia. A fogyatékosság jelensége a

gyógypedagógia határtudományaiban. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és Kölcsey Ferenc Protestáns Szakkollégium, Budapest, 2004. 307-344. o. 14) Tiszai Luca: Munkánk és emberképünk. Találkozásaink súlyosan halmozottan sérült emberekkel, Kapocs, 2012.1. sz. 15) Zászkaliczky Péter: A deinstuticionalizáció folyamata a német nyelvű országokban. In: A függőségtől az autonómiáig - helyzetértékelés és jövőkép a kiscsoportos lakóotthonokról. Szerk.: Zászkaliczky Péter, Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 1998. www.kezenfogva.hu 16) Az intézményi ellátásról a közösségi ellátásra való áttéréssel foglalkozó európai szakértői csoport, Brüsszel, 2012., valamint Herczog Mária -Kozma Ágnes-Petri Gábor (szakmai lektorok) /Createch Kft. 2012/: Az intézményi ellátásról a közösségi ellátásra való áttérésre vonatkozó közös európai útmutató. www.deinstitutionalisationguide.eu 17) A segítő krízise in: Csürke J.-Vörös V. – Osváth P. – Árkovits A. (szerk.): Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009. 249-275. oldal 18) Gulyás László (szerk.): A vezetéstudomány alapjai, JATE Pressz, Szeged, 2012.

Ajánlott irodalom 1.

A fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének alapvető szabályai. 1994. In: A mozgásfogyatékos emberek rehabilitációjának sokoldalú megközelítése. Szerk.: Chikán Csaba és Józsa Teréz. MEOSZ, Budapest, 1997. 343–372. o.

2.

Csereklye Gy. – Márkus E. – Rajné Szabó Á. – Zomi T.: IME Információ – Megnövelt Esélyek. Információs füzet a súlyosa – halmozott sérülteket nevelő családoknak. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2004.

3.

Csereklei Gábor - File Szabolcs: Egyenlő jogok, egyenlőtlen esélyek. Gyorsjelentés a magyarországi fogyatékosok helyzetéről. Egyenlítő 5. 2007. 6. 26-30.o.

4.

Gordosné Dr. Szabó Anna (szerk.): Látássérültek Magyarországon. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 80. születésnapjára. Budapest, 1998. 70–183. o.

5.

Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója. OFA Kht., Budapest, 2004.

6.

Hadházy Jenő (szerk.): Ők ketten. Szexuálpedagógiai segédanyag az értelmi fogyatékosokkal való foglalkozáshoz. ÉFOÉSZ kiadás, Élmény ’94. Bt. Hajdúhadház

7.

Halmos Szilvia – Gazsi Adrienn: Esetjogi tanulmányfüzet. Az értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos és autista emberek számára működtetett antidiszkriminációs jelzőrendszer tapasztalatai. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2008.

8.

Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk.): A rehabilitáció gyakorlata. Medicina Kiadó, Budapest, 2000.

9.

Időskorú értelmi fogyatékos emberek kísérése, segítése. Kézenfogva Alapítvány, Akadémia Kiadó, 2006.

10. Illyés Gyuláné-Illyés Sándor-Lányiné Engelmayer Ágnes: Gyógypedagógiai lélektan, Tankönyvkiadó 1996. 11. Károly Márta (szerk.): Kézikönyv – Az értelmi fogyatékos emberek lakóotthonaiban dolgozó segítők részére. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 1999. 57-67, 103-125, 191-232. o. 12. Katona Ferenc –Seigler János (szerk.): Orvosi rehabilitáció. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1999.

13–28, 286–297, 303–314, 319–328, 353–361. o. 13. Kozma Ágnes (szerk.): Fogyatékosság, identitás és befogadás. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2004. 14. Könczei György: Megharcolt jogok a fogyatékosságügyben. Távoli és közeli történetek a láthatatlanság gettójától a lassú, fokozatos elfogadásig. In: Mérleg : hátrányos helyzetű társadalmi csoportok Magyarországon 2007-ben [Szerk.]: Kósáné Kovács Magda és Pető Andrea. Budapest, Napvilág, Táncsics M. Alapítvány, 2007. 189-208.o. 15. Krémer Balázs: Bevezetés a szociálpolitikába. Napvilág Kiadó, Budapest, 2009. 236-244. o. 16. Kullmann Lajos: Rehabilitáció – esélyegyenlőség, In: Dr. Kappeter István (szerk.): A rehabilitáció alapproblémái. Szociális Munka Alapítvány Kiadványai 13. Budapest, 1995. 6–16. o. 17. Lovászy László: A fogyatékos emberek helyzetéről - filozófiától a demográfiáig. Kapocs 5. 2006. 1. 29.o. 18. Maléth Anett - Pordán Ákos - Végh Katalin (szerk.): Kézikönyv a kiscsoportos lakóotthonokban dolgozó segítő részére. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2003. 19. Nirje. B.–Perrin, B.: A normalizációs elv és félreértelmezései. ÉFOÉSZ, Budapest, 1998. 20. Radványi Katalin: Minőség és mutatók a fogyatékosságal élő emberek ellátásában. Kapocs 5. 2006. 5. 10-15.o. 21. Réthy Endréné: Integrációs törekvések Európában. Az ép és sérült (fogyatékos) gyermekek együttnevelésének elmélete és gyakorlat. In: Szociális Munka folyóirat, 2000. 1. szám. 13. o. 22. Schwarte, Norbert – Oberste-Ufer, Ralf: LEWO – Életminőség a felnőtt korú értelmi fogyatékosok lakóformáiban. Segédeszköz a minőségfejlesztéshez. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest, 1999. 13-39, 45-62. o. 23. Steiner Henriette, Berghammer Rita: Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata. In: Kopp Mária – Kovács Mónika Erika: A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. 387–396. o. 24. Stollár János (szerk.): A Fogyatékos embereket segítő-ellátó szociális intézmények modernizációs programja oktatási segédletet /Periféria könyvek 10. /2004/ 25. Szabó Lajos: Mentálhigiénés csoportok tevékenysége a bentlakásos otthonokban, Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Módszertani Szociális Otthon kiadása, Budapest, 2000. 26. Szinten tartó, fejlesztő és terápiás foglalkoztatás. Szerk.: Dr. Göllesz Viktor. Budapest, 1993. SZMA 65. sz. kiadványa. 70–83. o. 27. www.disabilityknowlidge.org (magyar nyelven is) 28. www.efoesz.hu 29. www.kezenfogva.hu 30. www.nasiba.hu 31. Petróczi E.: Kiégés-elkerülhetetlen? Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2007. 32. Bagdy E.: Pszichofitness. Animula Egyesület, Budapest, 1997. 33. Köteles E.: A kiégés jelensége a szociális szakemberek körében, a prevenció és az intervenció lehetőségei. Segítő szó, A Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat módszertani kiadványa. 2009. 2-3. szám 27-41. oldal

34. Gulyás László (szerk.) : A humán erőforrás menedzsment alapjai, JATE Pressz, Szeged, 2012. 35. Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2002. 36. Klein Sándor: Vezetés és szervezetpszichológia, SHL Hungary Kft., Budapest, 2001.

Jogszabályok 1. Magyarország Alaptörvénye

2. 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről. 3. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. 4. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. 5. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. 6. 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 7. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 8. 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 9. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 10. 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 11. 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról 12. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 13. 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról 14. 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről 15. 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről 16. 1257/2011. (VII. 21.) Korm. Határozat a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 17. 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól 18. 327/2012. (XI. 16.) Korm. Rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 19. 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról, különösen IX.-XI. fejezet.

20. 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról. 21. 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról. 22. 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról. 23. 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól. 24. 3/2006. (V. 17.) ICsSzEM rendelet a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet módosításáról. 25. 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. 26. 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről. 27. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet 28. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet

Ajánlott jogszabályok 29. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

30. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet.

31. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet

Hajléktalanellátás I. Általános követelmény: A szakvizsga célja, hogy a vizsgázó tudja értelmezni a hajléktalanságot, mint komplex deprivációs élethelyzetet és a társadalmi kirekesztődés egyik megjelenési formáját. Ismerje a hajléktalanság kiváltó okait, összetevőit, valamint a hajléktalansághoz kapcsolódó hátrányokat. Ismerje a hajléktalanságra és a hajléktalan emberekre vonatkozó felmérések, kutatások eredményeit, a fontosabb tendenciákat és összefüggéseket. Ismerje a hajléktalanság kezelésére kialakult ellátórendszert, annak történetét és jogi szabályozását, legyen tájékozott szervezeti és vezetési a feladatok végzéséhez szükséges alapvető ismeretekben, valamint a gyakorlatban tudja alkalmazni a hajléktalansággal szembeni előítéletek csökkentésének lehetséges módjait és a hajléktalan személyekkel végzett szociális munka sajátosságait. Rendelkezzen ismeretekkel a kiégés (burn-out-szindróma) kialakulására, lefolyására, tüneteire vonatkozóan, valamint az egyéni és munkahelyi prevenció, intervenció lehetőségeit illetően. A szakvizsgázók jelentős hányada szakértőként, intézményvezetőként tevékenykedik. Vezetői, szakértői munkájához, valamint a társterületeken dolgozó vezetőkkel és szakemberekkel történő alkotó együttműködéshez rendelkezzen az alapvető vezetéstudományi ismeretekkel. II.


1.)


2.)


3.)

a hajléktalan emberek demográfiai jellemzői a társadalmi dezintegráció megnyilvánulása a hajléktalanságban értékek, érdekek, ideológiák szerepe a hajléktalanság értelmezésében a hajléktalanság kialakulásának, változásának okai és története

a szegénység és a hajléktalanság összefüggései a társadalmi mobilitás és migráció hajléktalansággal való összefüggései a hajléktalanság kapcsolathálózati megközelítése hajléktalanság és lakáspolitika, a hajléktalanság és lakhatás értelmezési rendszere és összefüggései a hajléktalanság foglalkoztatáspolitikai összefüggései a hajléktalansággal együtt járó pszichés sajátosságok a hajléktalanság és devianciák a hajléktalanság gender-specifikus és életkor specifikus jellemzői a hajléktalanokkal szembeni előítélet kialakulása, fennmaradása és befolyásolhatósága a hajléktalanság és az egészségi állapot összefüggései


a hajléktalan emberek számára szerveződő ellátórendszer kialakulásának és jogi szabályozásának magyarországi története

-

4.)

a hajléktalan ellátórendszer helye és szerepe a magyar szociális ellátások rendszerében az ellátórendszer legfontosabb mutatói, tendenciái, szakpolitikai jellegzetességei az önkormányzatok ellátási kötelezettsége hajléktalan egyének és családok esetében állami és nem állami szervezetek szerepe a hajléktalan ellátásban a hajléktalan emberek ellátására szerveződött szolgáltató-rendszer különféle elemei a hajléktalan emberek számára nyújtott pénzbeli ellátások speciális szabályozása hajléktalan emberek alapellátásának jogi szabályozása az utcai szociális munka célja, működési feltételei és szakmai feladatai a hajléktalanok ellátásában a hajléktalan emberek nappali ellátásnak kialakulása, jogi szabályozása, működési feltételei és szakmai feladata a hajléktalanok átmeneti szálláshelyeinek formái, szakmai feladatuk, jogi szabályozásuk, működési feltételeik, a hajléktalanok tartós bentlakásos intézményeinek formái, szakmai feladatuk, jogi szabályozásuk és működési feltételeik a hajléktalanná vált családok segítésének jogszabályban rögzített lehetőségei a hajléktalan ellátórendszer szükséges kapcsolódásai más rendszerekhez és területekhez a hajléktalanok egészségügyi ellátásának megszervezése és speciális formái hajléktalan ellátó intézmény létrehozásával, valamint működési engedélyeztetésével kapcsolatos előírások a hajléktalan ellátásokban alkalmazandó nyilvántartások, dokumentáció a hajléktalan személy számára nyújtott ellátásokra igénybe vehető normatív állami hozzájárulás igénylése, elszámolása


-

a hajléktalan embereket érintő szociális, társadalombiztosítási és egészségbiztosítási ellátások igénybevételével kapcsolatos eljárások, a jogosultságok érvényesítése a szociális munka körébe tartozó módszerek és feladatok az egyes hajléktalan ellátásokban az utcai szociális munka feladata és dokumentálása alkoholbeteg hajléktalan emberek rehabilitációjának fő jellemzői, módszerei a hajléktalan emberek munka-erőpiaci integrációja, foglalkoztathatósága társadalmi befogadást és lakhatást elősegítő programok jellemzői a hajléktalanokkal szembeni előítéletek oldása, a közvélemény befolyásolása

5.)


6.)

Vezetéstudományi alapismeretek - vezetéstudományi alapfogalmak; -vezetéstudományi elméletek, modellek; - a vezetési funkciók;

- szervezeti alapfogalmak, a szervezetek strukturális jellemzői, alapformái, szervezettervezés, -fejlesztés; - a szakterület vezetői tevékenységének jogszabályi háttere, kötelezően előírt dokumentumok, a vezetéstudományi ismeretek alkalmazásának lehetőségei.

III.


1. A hajléktalanság fogalma, a hajléktalanság szociológiai és pszichológiai megközelítései 2. A hajléktalansághoz vezető utak, a hajléktalanság kialakulásának jellemző okai a rendszerváltástól napjainkig 3. A szociális izoláció, társas kapcsolatok hiánya, a hajléktalanság kapcsolathálózati jellemzői 4. Sérülékeny csoportok jellemzői és a segítésük lehetőségei az ellátórendszerben 5. A hajléktalan emberek életmódbeli sajátosságai és fontosabb demográfiai jellemzői 6. A hajléktalanság megjelenési formái, összetevői, a hajléktalanságot enyhítő szegényügyi intézmények és azok főbb jellemzői az 1950-es éveket megelőzően Magyarországon 7. A hajléktalanság ismételt megjelenésének társadalmi háttere, a hajléktalanná válás jellemzői 1990-től napjainkig 8. A hajléktalanság jogi szabályozásának főbb állomásai a rendszerváltozástól napjainkig 9. A hajléktalanság szakmai és jogi definícióinak értelmezése, az ellátási kötelezettségek meghatározása, és a hajléktalanok ellátásának szabályozása 10. A hajléktalan-ellátórendszer fejlődésének tendenciái és mutatói 11. A hajléktalan átmeneti szálláshelyek (éjjeli menedékhely és átmeneti szálló) szakmai feladatai és jogszabályban rögzített működési feltételei, dokumentációs kötelezettségei 12. A népkonyha, a nappali melegedő és az utcai szociális munka szakmai feladatai és jogszabályban rögzített működési feltételei, dokumentációs kötelezettségei. A működési engedélyezésre vonatkozó előírások 13. A hajléktalan emberek tartós bentlakásos intézményeinek szakmai feladatai és jogszabályban rögzített működési feltételei, dokumentációs kötelezettségei 14. Szervezés és vezetés speciális jellemzői a hajléktalanok segítését végző szervezetekben 15. A hajléktalan emberek pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó ellátásainak finanszírozása. A finanszírozás szereplői, az igénylés és elszámolás szabályai, dokumentációja 16. A települési (fővárosi kerületi), valamint a megyei (fővárosi) önkormányzatok jogszabályokban rögzített feladatai a hajléktalan emberek ellátásában 17. Intézményi jogviszony létesítésének és megszüntetésének szabályai a hajléktalan emberek személyes gondoskodást nyújtó ellátásaiban. Jogorvoslatra vonatkozó szabályok, érdekképviselet 18. Gondozási tervek készítésére vonatkozó előírások és szempontok a hajléktalan emberek átmeneti és tartós bentlakásos intézményeiben 19. A hajléktalan emberek körében előforduló deviáns viselkedésformák. Az alkohol-és drogfüggőség, a mentális zavarok jellemzői és kezelésük lehetőségei 20. A hajléktalanok egészségi állapotára vonatkozó vizsgálatok főbb eredményei. A hajléktalan emberek speciális egészségügyi ellátásának kialakult formái 21. A hajléktalanság megelőzésének lehetőségei 22. A hajléktalan emberek rehabilitációjának és reintegrációjának eszközei

23. A hajléktalanok foglalkoztatását, lakhatását és társadalmi integrációját célzó kezdeményezések, programok bemutatása és jellemzői 24. Lakást, lakhatás megőrzését szolgáló intézkedések 25. Hajléktalanpolitika jellemzői az Európai Unióban és hazánkban 26. A kiégés (burn-out szindróma) fogalma, lefolyása, tünetei. Az egyéni és munkahelyi prevenció, intervenció. 27.Vezetéstudományi elméletek, modellek. A vezető funkciói, a munkahelyi szervezet működtetése, tervezése, fejlesztése. A szakterület specifikus vezetési vonatkozásai.


Albert Fruzsina – Dávid Bea: Ha elszakad a háló… A hajléktalanság kapcsolathálózati megközelítésben. Új Mandátum, 2001.

2.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentésének összefoglalója a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról Budapesten. Esély, 2001/2. 91–97. o.

3.

Bakos Péter: Hajléktalan emberek társadalmi integrációját célzó gyakorlatok az Európai Unióban http://www.hajlektalanokert.hu/

4.

Bakos Péter (szerk): „Összetett problémák összetett megoldások: A hajléktalanok integrációja a foglalkoztatás által Magyarországon” FEANTSA kutatás beszámolója 2007. http://www.refomix.hu/cikkek/Hungary_empl_report_2007_HU.pdf

5.

Breitner Péter: A hajléktalanná válás lépcsőfokai Esély, 1999/1. 84–108. o.

6.

Castel, R.: A nélkülözéstől a kivetettségig – A kiilleszkedés pokoljárása. Esély, 1993/3

7.

FEANTSA: ETHOS A hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség európai tipológiája Ford.: Bakos Péter – Győri Péter, http://www.refomix.hu/cikkek/ETHOS_hungary.pdf

8.

Fehér Boróka: A narratív segítő beszélgetés, Esély, 2010/3 66-88.

9.

Forrai Erzsébet – Ladányi Erika: Beszámoló az éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállót igénybe vevő hajléktalan emberek körében végzett kutatásról Kapocs, 2008/37. sz.

10. Gurály Zoltán – Győri Péter – Mezei György – Pelle József: A margó szélén. Hajléktalan emberek Budapesten a századforduló éveiben (1999–2000–2001). Esély, 2002/3. sz. 11. Gurály Zoltán – Török Ágnes – Udvarhelyi Éva Tessza: A kihűlésről. Kapocs, II. évf. 6. sz. 2003. december. 12. Gurály Zoltán: A Budapesten élő hajléktalan emberek egészsége. Kapocs, II. évf. 6. szám 2003. december. 13. Győri Péter: Országjelentés 2006. Jelentés a magyarországi hajléktalanügyi politika alakulásáról http://www.refomix.hu/cikkek/2006policypaper-magyarul.doc 14. Győri Péter: Országjelentés 2006. Jelentés a magyarországi hajléktalanügyi statisztika alakulásáról http://www.refomix.hu/cikkek/2006statisticalpaper-magyarul.doc 15. Győri Péter – Maróthy Márta: Merre tovább? Egy Nemzeti Hajléktalanügyi Startégia lehetséges keretei. Pro Domo Füzetek 1. Kiadja: Hajléktalanokért Közalapítvány Budapest, 2008. http://www.bmszki.hu/tanulmanyok www.hajlektalanokert.hu/dokumentumok/tanulmanyok/merre_tovabb.pdf

16. Győri Péter, Vida Judith szerk. A Budapesten élő hajléktalan emberek főbb statisztikai jellemzői in. Változó és változatlan arcú hajléktalanság. Otthontalanul... Tégy az emberért! Kiadja: Menhely Alapítvány és a BMSZKI 2013. 10 - 53.o. http://www.bmszki.hu/otthontalanul 17. Gyuris Tamás – Horváth Olga – Oross Jolán: Hajléktalanellátás (Hallgatói segédanyag) NCSSZI, Budapest, 2004. ( 15 – 29; 40 – 71; 88 – 124.o.) 18. Halász Zsolt: Pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő problémák a hajléktalanság felé vezető úton. Kapocs, VII. évf. 4. sz. 2008/37. sz. 19. Hegedűs József – Somogyi Eszter (2012): Innovatív elemek a lakáspolitikában Magyarországon http://www.habitat.hu/files/WP_1_2_magyar_innovativ_gyakorlatok_final.pdf 20. Hegedűs József: Lakáspolitika és társadalmi kirekesztődés. Az elmúlt húsz év lakáspolitikai tanulságai http://www.hajlektalanokert.hu/dokumentumok/tanulmanyok/kirekesztes_HJ_eloadas091122.pdf 21. Horváth Olga: Ellátási kötelezettség – finanszírozás kérdései a hajléktalan emberek ellátásában, 2004. SZOLID-projekt http://www.allamreform.hu/letoltheto/szocialis_ugyek/hazai/Horvath_Olga_Ellatasi_kotelezettsegfinanszirozas_kerdesei.pdf 22. Kassai Melinda: Szenvedélybetegségek és a hajléktalanság. In: A hajléktalanság sebei. Népjóléti Minisztérium, Budapest, 1996. Periferia Seria 6. 62–82. o. 23. Kocsis Attila: A koldulás kezelése Magyarországon a rendszerváltás után. Kapocs, VII. évf. 2. sz. 2008/35. sz. 24. Komáromi Éva: A szenvedélybetegek rehabilitációjának tartalmi és szervezeti kérdései. In: Apró lépésekben… Szerk.: Oross Jolán. Szociális és Családügyi Minisztérium és Pro Domo, Budapest, 2000. Periferia Seria 7. 39–58. o. 25. Merton, Robert K.: Társadalmi struktúra és anómia. In: A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára. Szerk. Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára. ELTE Szociológiai Intézet Szociálpolitika Tanszék – T-Twins, Budapest, 1993. 9–37. o. 26. Paár Ádám – Vojtonovszki Bálint: Hajléktalanügyi országjelentés 2010-2011. Foglak Projekt http://www.foglakprojekt.hu/downloads/doktar/orszagjelentes_2010-2011.pdf 27. Pik Katalin: Kik a hajléktalanok és mit tehetünk értük? Esély, 1995/5. sz. 28. Szoboszlai Katalin: Nők fedél nélkül In: A megértés útjai. Hajléktalan sorsok, traumák és a segítő kapcsolat. Otthontalanul…sorozat 8. kötet, Menhely Alapítvány – BMSZKI, Budapest, 2012. 97 – 147. oldal. 29. A segítő krízise in: Csürke J.-Vörös V. – Osváth P. – Árkovits A. (szerk.): Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009. 249-275. oldal 30. Gulyás László (szerk.): A vezetéstudomány alapjai, JATE Pressz, Szeged, 2012.

Ajánlott irodalom 1.

Ágostonné Alpár Vera: Törési és kitörési pontok keresése a hajléktalanoknál. Esély, 1998/4. 75–85. o.

2.

Atkinson, Tony: Társadalmi kirekesztődés, szegénység és munkanélküliség. Esély, 1998/4. 3–18. o.

3.

Bényei Zoltán – Gurály Zoltán – Győri Péter – Mezei György: Tíz év után. Esély, 2000/1. sz.

4.

Dömsödi Balázs: A menhelyektől a minta-építkezésig. A hajléktalanok Menhelye Egylet és a Soroksári úti munkástelep. Korall Társadalomtörténeti folyóirat, 5–6. 2001. Ősz-Tél. 72–113. o.

5.

Ferge Zsuzsa: A társadalom pereme és az emberi méltóság, Esély, 2000/1. sz.

6.

Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből. Budapest, Magvető, 1998.

7.

Gönczöl Katalin: A bűnözés társadalmi összefüggései. In: A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára. Szerk. Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára. ELTE Szociológiai Intézet Szociálpolitika Tanszék – T-Twins, Budapest, 1993. 115–131. o.; Társadalmi Szemle, 1993. 3., 37–48. o.

8.

Győri Péter: Gyorsjelentés a hajléktalanságról Magyarországon. 1990. In: Társadalmi Riport 1990. Szerk.: Andorka R., Kolosi T., Vukovich Gy. TÁRKI, Budapest, 1990. 430–446. o.

9.

Győri Péter: A Hajléktalanok Menhelye Egylet. Esély, 1998/5. sz.

10. Dr. Győri Péter: Kirekesztettek a városközpontban. Hogyan használják a nagyvárosi köztereket a hajléktalan emberek különböző csoportjai? http://www.bmszki.hu/tanulmanyok/useofpublic 11. Győri Péter: Vannak-e jogaik a hajléktalanoknak. Mozgó Világ, 1996/6. sz. 96–107. o. és Hajszolt Hírlap, 1997. február. 12. Gyuris Tamás – Oross Jolán: Javaslatok a hajléktalanügy intézményrendszerének és jogi szabályozásának újrafogalmazásához. Hajszolt Hírlap, 1999. január–február. 20–24. o. 13. Gyuris Tamás: Az utcai gondozás esélyei a szociális munkában. In: “Pokolra kell annak menni…” Szerk. Bácskai Erika. Népjóléti Minisztérium, Budapest, 1991. Periferia Seria 1. 51–57. o. 14. Gyuris Tamás: Kilakoltatás, hajléktalan családok, fiatalok, gyerekek. In: Utak és lehetőségek a szegénység visszaszorítására. Szociális párbeszéd az ezredforduló Magyarországán. Budapest, 2000. szeptember 22–23. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 2001. 130–132. o. 15. Gyuris Tamás: Hajléktalanság 2001–2002. Kapocs, 2002. I. évf. 1. sz. június. 16–23. o. 16. Gyuris Tamás: Hajléktalanság nálunk és az Európai Unió országaiban. Kapocs, II. évf. 5. szám. 2003. október. 17. Iványi Gábor: Hajléktalanok. 1997. Sík Kiadó, Budapest, 1997. (Magyarország felfedezése). 18. A Leonardo program keretében http://www.bmszki.hu/leonardo

szervezett

külföldi

tanulmányutak

beszámolói.

19. Komáromi Éva: A hajléktalanság mentálhigiénéje. In: Szenvedélybetegségek, I. évf. 5. és A hajléktalanság sebei. Népjóléti Minisztérium, Budapest, 1996. Periferia Seria 6. 3–32. o. 20. Láng Katalin – Nyilas György: Ideiglenes állandóság. In: Peremhelyzetek. Szerk. Utasi Ágnes. Társadalomtudományi Intézet, Budapest, 1987. 33–100. o. 21. László Klára – Oross Jolán (szerk.): A hajléktalanság sebei. Népjóléti Minisztérium, Budapest, 1996. Periferia Seria 6. 22. Lápossy Attila: Az állam, mint szövetséges – egy alapjog-elméleti széljegyzet a hajléktalanság megelőzéséhez Kapocs, 2008/37. sz. 23. Levendel László: A hajléktalan ember. Országos Alkohológiai Intézet, Budapest, 1992 és Liget 5. 1992. 2. 106–112. o.

24. Mezei György: Látszólagos analógia a történelem előtti időkkel. Hajléktalanok Magyarországon a 90-es években. Belügyi Szemle, 1999/2. 79-90. o. 25. Mezei György– Sarlós Katalin: Nyomorskála. Terem a nyomor füzetek 1. Léthatáron Alapítvány, Budapest, 1995. 26. Mezei György: Vendégségben a polgári világban. A hajléktalanellátás szerepe a hajléktalan életmódban. Hajszolt Hírlap, 1998. május–július. 6–13. o. 27. Müller, Wolfgang: A hajléktalanság problematikáját érintő jogi szabályozások és a finanszírozás lehetőségei Németországban. Hajszolt Hírlap, 1999. január–február. 16–19. o. 28. Oross Jolán (szerk.): Apró lépésekben… Szenvedélybetegség, hajléktalanság, rehabilitáció. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 2000. Periferia Seria 7. 29. Oross Jolán: A szabadság rád fagy. In: Esély, 1995/5. és A hajléktalanság sebei. Népjóléti Minisztérium, Budapest, 1996. Periferia Seria 6. 132–164. o. 30. Pattyán László – Lőrincz Norbert – Szoboszlai Katalin: Az utcai szociális munka jelene és dilemmái. Hajszolt Hírlap, 1998. május–június. 21–23. o. 31. Pattyán László – Szoboszlai Katalin: Az utcai szociális munka. Az utcai szociális munka elméleti megközelítése, dilemmák a gyakorlati munkában. Hajszolt Hírlap, 1998. január. 4–9. o. 32. Pelle József: Beszámoló a fővárosi hajléktalanellátás kiépüléséről és feladatok a továbbfejlesztés tükrében. Fővárosi Önkormányzat, 1999. 33. Pik Katalin: Kik a hajléktalanok és mit tehetünk értük? Esély, 1995/5. sz. 34. Pik Katalin: Az összekötő. Egy speciális együttműködés a szociális munkás egyéni esetkezelése kapcsán. Esély, 1999/5. 99–108. o. 35. Sarlós Katalin: Hajléktalanok és szociális munkások. Hajszolt Hírlap, 1997. április–május. 41–49. o. 36. Schuler Dezső: A hajléktalanság kérdése a székesfővárosban. Statisztikai Közlemények, 76. köt. 1. sz. 1936. 37. Schuler Dezső: Hatósági és társadalmi embervédelem. Statisztikai Közlemények, 90. köt. 1. szám II. kötet, 1937. 38. Udvari Kerstin: A szociális lakóközösség, mint a hajléktalanságból kivezető út. Periferia Füzetek 95/1. sz. 17. o. 39. Utasi Ágnes. Hajléktalanok, csavargók. Peremhelyzetek Rétegződés-Modell Vizsgálat. VIII. Társadalomtudományi Intézet, Budapest, 1987. 40. Visszailleszkedési – támogatott lakhatási lehetőségek az ún. hajléktalan-ellátásban Szerk.: Dr. Győri Péter - Budai Erzsébet – Kiss Szilvia – Tamás Tünde, 2004., BMSZKI http://www.bmszki.hu/kivezetoutak/tamogatott-lakhatas 41. Petróczi E.: Kiégés-elkerülhetetlen? Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2007. 42. Bagdy E.: Pszichofitness. Animula Egyesület, Budapest, 1997. 43. Köteles E.: A kiégés jelensége a szociális szakemberek körében, a prevenció és az intervenció lehetőségei. Segítő szó, A Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat módszertani kiadványa. 2009. 2-3. szám 27-41. oldal 44. Gulyás László (szerk.) : A humán erőforrás menedzsment alapjai, JATE Pressz, Szeged, 2012.

45. Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2002. 46. Klein Sándor: Vezetés és szervezetpszichológia, SHL Hungary Kft., Budapest, 2001.

Jogszabályok 1.


2.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása 2001. évi XII. törvény.

3.

A foglalkoztatás elősegítéséről, a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény.

4.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény.

5.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény.

6.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény.

7.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011 évi CLXXXV törvény

8.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény.

9.

A lakhatási jogról szóló 42/2000. AB határozat.

10. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII törvény 11. A személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet. 12. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet. 13. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet. 14. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. 15. A szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról. Szóló 96/1998. (V. 13.) Korm. rendelet. 16. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény. 17. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet. 18. 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről. 19. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet

20. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet

Ajánlott jogszabályok 1.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

2.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet.

3.

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet

Szociális alapvizsga

Recommend Documents