Ikt. szám: 49-31/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben
Tájékoztató a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő aktuális árvíz- és belvízvédelmi tevékenységéről
Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság elkészítette tájékoztató anyagát a Heves megyét érintő aktuális ár- és belvízvédelmi tevékenységéről. A tájékoztató anyagát az előterjesztés melléklete tartalmazza. A tájékoztatót a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága tudomásul vette. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakat tudomásul venni szíveskedjék.
Eger, 2015. november 18.
Szabó Róbert
Törvényességi szempontból ellenőriztem:
Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője
TÁJÉKOZTATÓ a Heves megyét érintő aktuális árvíz- és belvízvédelmi helyzetről a KÖTIVIZIG területén 2015. október 22-én
I.
HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET
Az Igazgatóságon észlelt csapadékmennyiségeket mutatják az ábrák 2015-ös évre vonatkozóan.
2015. január 1.- 2015. szeptember 30. csapadékeloszlás a KÖTIVIZIG 11 kiemelt csapadékmérő állomásai alapján
Talajvízviszonyok terep alatt a KÖTIVIZIG területén 2015. szeptember 29-én
-2-
Július végéig ebben az évben az igazgatósági területi csapadék átlag 225,9 mm, ami a július végéig számított sokéves átlag 75%-a. Az első félévről elmondható, hogy bár az első hónapban többlet csapadékunk volt, az átlagoshoz képest szárazabb időszakról beszélhetünk. A fenti hidrometeorológiai helyzetből következően a február közepétől az október közepéig tartó időszakban belvízvédelmi fokozatot nem kellett elrendelni. II. ÁRVÍZ ELLENI FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE, FELADATAI Az árvízvédelmi művek állapota: A KÖTIVIZIG területén az ár- és belvízvédelmi művek 2015. évi felülvizsgálata jelenleg is zajlik, annak lezárása november 19-én fog megtörténni a kiértékelő értekezleten. A felülvizsgálat eddigi tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a KÖTIVIZIG területén közvetlen védbiztonságot veszélyeztető hiányosság nincs, az árvízvédelmi létesítmények a lehetőségekhez mérten ápoltak és karban tartottak, az őrtelepek, szertárak rendezettek, az őrszemélyzet felkészültsége megfelelő, az árvízvédelmi szertárakban az előírás szerinti (a védekezés indításához szükséges) védelmi anyag készlet rendelkezésre áll. Az árvízvédelmi művek és tartozékok karbantartottsága a magas közfoglalkoztatott létszám munkája nyomán a közfoglalkoztatást megelőző évekhez képest javult. A szükséges karbantartás mennyisége és minősége azonban még így is elmarad az elvárható műszaki szinttől a fenntartásra fordítható pénzeszközök elégtelensége miatt. A nagylétszámú, jelentős arányban szakképzetlen és motiválatlan kézi munkaerő tevékenysége nem helyettesítheti teljes mértékben a szakszerű karbantartást. Az árvízvédelmi művek és tartozékok állapotában jelen helyzetben a szintentartás lehet a reális cél. A védművek gyepfelületének karbantartása és ápolása évek óta a kaszálásban és gaztalanításban merül ki. A felülvetés, pótlás, fogasolás, műtrágyázás és a vegyszeres gyomirtás elmaradása miatt a gyeptakaró állapota folyamatosan romlik. Az árvízvédelmi töltések gyeptakaróját általában 2 alkalommal sikerül az év során lekaszálni. A gyom- és cserjefertőzöttség rendkívül erős, több helyütt csak a vegyszerezés jelenthet megoldást. A fővédvonalat keresztező műtárgyak tekintetében a védbiztonság összességében kielégítő. A vizsgált időszakban csak a szükséges rendszeres karbantartási munkákat végeztük el, műtárgyak átépítésére, illetve megszüntetésére nem került sor. Problémát jelent jellemzően a Tisza-tó mentén a horgászok és a vadkempingezők által a töltésen és annak előtereiben hátrahagyott nagy mennyiségű kommunális hulladék, valamint a véderdő rongálása, irtása. További problémát jelent a növekvő forgalom a töltéskoronákon, melynek következtében okozott károk helyreállítása többlet terhet jelent az Igazgatóság részére a töltéskoronák és rámpák karbantartása során. A Kiskörei tározó jobb parti töltéskoronáján létesített kerékpárúton a 3500 kg-ot meg nem haladó össztömegű gépjárművek is közlekedhetnek a KÖTIVIZIG által kiadott gátközlekedési engedély birtokában, azonban a kerékpáros forgalom mindenkor elsőbbséget élvez a gépjármű forgalommal szemben. Az árvízvédelmi rendszer fontos eleme a gátőri szervezet. Az őrszemélyzet felkészültségét jól fémjelzi, hogy kollégáink az ország bármely szegletébe vezényelve szélsőséges árvízi helyzetben is jól megállták helyüket, mindenfelől elismerő szavakat kaptunk munkájuk nyomán. A gátőri szolgálat működésének hatékonysága az őrök életkörülményeinek javítása, illetve az őrtelepek szociális fejlesztése nélkül nem őrizhető meg. Az őrházak és őrtelepek állagmegóvására csak minimális anyagi eszköz állt a rendelkezésünkre az elmúlt években, amelyet java részben az üzemben tartásukra fordítottunk. Jelentős segítséget nyújtott a -3-
jelenlegi nehéz helyzetben a közfoglalkoztatási program, melynek keretében több őrházon, illetve az őrtelepek melléképületein sikerült a legsürgősebb hibaelhárítási munkákat elvégezni. Árvízi tározók: Árvízcsúcs csökkentő tározók: A KÖTIVIZIG területén jelenleg három, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) keretében épült árvízcsúcs csökkentő tározó található, a Tiszaroffi, a Hanyi-Tiszasülyi és a Nagykunsági. Ezek közül csak a Hanyi-Tiszasülyi tározó érinti közvetlenül Heves megye területét, de valamennyi kihatással van a megye árvízbiztonságára. A Tiszaroffi tározó átadása 2009-ben, a Hanyi-Tiszasülyi és a Nagykunsági tározók átadása 2012-ben megtörtént. A Tiszaroffi tározó 2010. júniusában, alig fél évvel átadása után árapasztási céllal megnyitásra került a VTT keretében épült árvízi tározók közül elsőként és eddig egyedüliként. A tározó árapasztó hatása beigazolta az előzetes várakozásokat. A Tiszaroffi tározó a 2010. évi árvízvédekezés utáni helyreállítási munkálatok, a HanyiTiszasülyi, illetve a Nagykunsági tározók pedig a garanciális hibajavítások elkészültével funkciójuk ellátására alkalmas, karbantartott állapotban vannak. Jelenleg folyamatban van a Hanyi-Jászsági árvízi tározó megvalósításának előkészítése. Árvízvédelmi célú fejlesztések: Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése projekt (lezárás alatt): Az árvízi biztonságot közvetve növelő beavatkozásként az Országos Vízügyi Főigazgatóság bonyolításában folyik az „Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése” című projekt. Az EU Árvíz Irányelvben, illetve a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) Árvízvédelmi Cselekvési Programjában meghatározottak szerint el kell készíteni az ország ártereinek korszerű (digitális) árvízi veszély- és kockázati térképeit, majd azok alapján az árvízi kockázatkezelési terveket. A másik cél, hogy az árvízi kockázatkezelési tervek elkészültéig az árvízvédelmi rendszer fejlesztését, valamint az elkészült létesítmények rendszerének összehangolt üzemelését megalapozó stratégiai és koncepciótervek elkészüljenek. Nagyvízi mederkezelési terv (folyamatban lévő): Ugyancsak közvetve növeli az árvízbiztonságot a jogszabályi kötelezettség alapján a KÖTIVIZIG kezelésében lévő folyókra jelenleg készülő nagyvízi mederkezelési terv. A nagyvízi mederkezelési terv fő feladata a folyók nagyvízi medrének kezeléséhez, használatához és hasznosításához szükséges árvízvédelmi előírások megállapítása, a tervezett állapotra vonatkozó előírások és intézkedések megfogalmazása, valamint a nagyvízi meder használatára vonatkozó korlátozások bevezetése. A terv szakmai és a társadalmi egyeztetése, illetve jogszabályi előkészítése folyamatban van. Komplex Tisza-tó projekt (lezárás alatt): A folyamatban lévő projekt közvetve növeli az árvízbiztonságot a Tisza-tó partvonalainak rögzítésével, illetve hullámverés elleni védelem kiépítésével a hullámverés károsító hatásai által leginkább érintett szakaszokon. A projekt keretében a Jászsági és a Nagykunsági főcsatornák torkolati műtárgyai fő elzáró szerkezeteinek teljes felújítása és korszerűsítése is megtörténik. Tisza hullámtér projekt (előkészítés alatt): A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program árvízi tározók építésével, a már meglévő árvízvédelmi létesítmények fejlesztésével és a nagyvízi meder – az árvízvédelmi -4-
fővédvonalak közötti terület – vízszállító képességének javításával kívánja növelni a Tiszavölgy árvízi biztonságát. Ez utóbbi fejlesztések közé tartozik a Tisza-hullámtér projekt. A projekt keretében a Tisza folyó nagyvízi medre vízszállító képességének javítását célozza Kisköre és Szolnok között, a folyó mintegy 62 km hosszú középső szakaszán. A 8 ezer hektárnyi hullámteret érintő beavatkozásokkal árvizek esetén jelentős, 20-40 centiméteres vízszintcsökkentést lehet majd elérni az érintett szakaszon. A beruházás 49 település közigazgatási területét érinti, közvetlenül pedig 17 település 130 ezer lakosának árvízi biztonságát növeli. A fejlesztés illeszkedik a Tisza-szabályozáshoz, az árvízvédelem mellett a természetvédelmi és az erdészeti szempontokat is figyelembe veszi. Hanyi-Jászsági árvízcsúcs csökkentő tározó (tervezett): A Hanyi-Jászsági árvízcsúcs csökkentő tározó megépítése a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében tervezett a Hanyi Tiszasülyi tározó mellett, a Jászsági öntöző főcsatorna és a Hanyi-ér ölelésében. A Tározó tervezett területe 37 km2, befogadóképessége 145 millió m3. A Zagyva-Tarna vízrendszer tervezett komplex vízgyűjtő fejlesztése (tervezett): A Zagyva-Tarna vízrendszer tervezett komplex vízgyűjtő fejlesztésének megvalósulása példaértékű lehet, mert a Zagyva Magyarország egyetlen jelentősebb vízfolyása, amelynek vízgyűjtője teljes egészében az ország területére esik. A fejlesztés lényege, hogy az állami tulajdonú árvízvédelmi műveket előírás szerint kiépítsük, jó karba helyezzük, árvízvédelmi célú tározókat hozzunk létre, a meglévő szükségtározók létesítményeit fejlesszük. Az előzőeken kívül fontos a vízfolyások nagyvízi lefolyási viszonyainak javítása érdekében szükséges beavatkozások megvalósítása, illetve a monitoring rendszer fejlesztése. Felkészülés a védekezési feladatokra: A védekezésre való felkészülés jegyében az alábbi feladatokat végeztük el: ● Az ár- és belvízvédelmi művek 2014. évi felülvizsgálatának tapasztalatait kiértékelve „Intézkedési tervben” fogalmaztuk meg a védképesség fenntartása érdekében elvégzendő legszükségesebb tennivalókat. Az intézkedési tervben foglalt feladatok időarányos teljesítéséről a felelősök negyedévenként beszámolnak. ● 2014. decemberében elkészült a KÖTIVIZIG 2015. évre vonatkozó Vízkárelhárítási Szervezeti Beosztása, amely a vízkárelhárítás szervezeti felépítését és a védekezésben részt vevők elérhetőségét tartalmazza. 2015. szeptemberében a Vízkárelhárítási Szervezeti Beosztást aktualizáltuk. ● 2014. decemberében aktualizáltuk az árvízvédekezési és jeges árvíz elleni védekezési terveket. ● Az árvízvédekezési felkészülési tervek, illetve az erőforrás igénybevételi tervek aktualizálása árvízvédelmi szakaszonként megtörtént. ● 2015. szeptemberében az új mértékadó árvízszint (MÁSZ) figyelembe vételével átdolgoztuk, aktualizáltuk a KÖTIVIZIG területén lévő folyók mentesített árterületeire vonatkozó lokalizációs terveket. Árvízvédekezési tevékenység: Árvíz elleni védekezés: 2015. évben eddig csak február 1. és február 4. között a 10.11 Szászberek-jászberényi árvízvédelmi szakaszon a Zagyva folyó mentén volt érvényben I. fokú készültség. Jeges árvíz elleni védekezés: 2014. december 15. 8:00 órától 2015. február 24. 17:00 óráig az Országos Műszaki Irányító Törzs a KÖTIVIZIG kezelésében lévő jégtörő hajókra I. fokú jégvédekezési készenlétet és melegen tartási kötelezettséget rendelt el.
-5-
A védekezés időszakában tartósan fagypont alatti léghőmérséklet nem alakult ki, a folyókon a jégképződés nem indult meg, így beavatkozásra nem volt szükség. III. BELVÍZ ELLENI FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE, FELADATAI
Hevesi és Füzesabonyi járás a KÖTIVIZIG területén A KÖTIVIZIG által jelenleg kezelt kizárólagos állami tulajdonú 1122 km csatornából mintegy 150 km található Heves Megyében: 5-120. csatorna Sajfoki-csatorna 12. csatorna 12-28. ök. csatorna Hanyi-csatorna Hanyi-Sajfoki ök. csatorna Tiszasüly-Sajfok-ök. csatorna 14. csatorna Jobb parti szivárgó csatorna Jászsági jobb oldali övcsatorna Jászsági bal oldali övcsatorna
4700 m 32905 m 10200 m 4230 m 43625 m 914 m 696 m 9523 m 19680 m 13710 m 10284 m
Állami tulajdonú, társulattoktól KÖTIVIZIG kezelésbe átvett csatornák: 1-12 (8-46) csatorna 1-18 (43-44) csatorna 1-191 (2) csatorna 3-011 (6/a) csatorna 61-es csatorna
6357 m 2709 m 2709 m 932 m 2421 m
-6-
Belvízcsatornák állapota: A Heves Megyei 10.04. belvízvédelmi szakaszon a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő főművek állapota megfelelő, a főcsatornák befogadóképesek. A Heves megyére eső KÖTIVIZIG 10.04-es Kiskörei belvízvédelmi szakaszának őszi felülvizsgálata 2015.10.14-én megtörtént.
1004 1004 1004 1004 1004 1004 1004 1004 1004 1004 1004 1004 1004 1004 1004 1004 1004 1004
1-12 (8-46) csatorna 14-es csatorna 6-os csatorna Bútelki csatorna Forrás csatorna 1-19 (1) csatorna Káli árok Királyfertői csatorna Kőkerti csatorna V-01 (V-b) csatorna Kőkerti-Malatinszky csatorna Császi bv. Csatorna Kázsmándi-árok Hevesvezekényi I. Sajfoki belv.főcsat.projekt fenntart. V-120 (Sajfoki pr.) Hanyi-éri belv.főcsat.rojekt fennt.m. Görbe-éri 14.
Szelvényszám - ig (m)
Hely
Szelvényszám tól - (m)
Belvízvédelmi szakasz
2015. évben elvégzett és tervezett fenntartási feladatok Heves Megyében:
Hossza (fm)
Munka megnevezése
0
6473
6473
9523
21951
12428
0
3762
3762
0
13144
13144
0
9080
9080
6
4490
4484
0
3610
3610
0
5740
5740
381
4405
4024
0
4000
4000
0
2860
2860
0
7260
7260
0
6762
6762
0
1431
1431
kaszálás, gaztalanítás kaszálás, gaztalanítás kaszálás, gaztalanítás kaszálás, gaztalanítás kaszálás, gaztalanítás kaszálás, gaztalanítás kaszálás, gaztalanítás kaszálás, gaztalanítás kaszálás, gaztalanítás kaszálás, gaztalanítás kaszálás, gaztalanítás kaszálás, gaztalanítás kaszálás, gaztalanítás kaszálás, gaztalanítás
11405
32540
21135
kaszálás, gaztalanítás, műtárgy karbantartás, vegyszerezés
0
4802
4802
kaszálás, gaztalanítás, műtárgy karbantartás, vegyszerezés
0
23300
23300
kaszálás, gaztalanítás, műtárgy karbantartás, vegyszerezés
0
9500
9500
kaszálás
Önkormányzati vízgazdálkodási létesítmények: Az 527/2013. kormányrendelettel módosított, a a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdés a) pontja alapján a Vízügyi Igazgatóság hagyja jóvá a települési vízkár-elhárítási védelmi terveket.
-7-
Települések belvíz veszélyeztettsége (2015) erősen veszélyeztetett közepes veszélyeztetett: mérsékelten veszélyeztetett nem veszélyeztetett
BelvízveszélyezNem tetettségi veszélyeztetett besorolás Átány Erdőtelek Tenk Kömlő Heves Hevesvezekény Tarnaszentmiklós Pély Kisköre Tiszanána Sarud Összesen:
Mérsékelten veszélyeztetett
>8 6-7 4-5 <4
pont pont pont pont
Közepesen veszélyeztetett
Erősen veszélyeztetett
X X X X X X X X x
1
X X 10
Önkormányzati művek őszi felülvizsgálata: A 2015. október 20-ig Heves megyében a KÖTIVIZIG működési területén az önkormányzati helyi vízkárelhárítási létesítmények őszi felülvizsgálata még nem történt meg. A települések védelmi tervei részben megfelelőek, azonban 3 település nem rendelkezik védelmi tervvel.
-8-
Védelmi szakasz
Település
MEGYE
Erdőtelek Heves Hevesvezekény Kisköre Kömlő Pély Sarud Tarnaszentmiklós Tenk Tiszanána
Védelmi terv RÉSZBEN MEGFELELŐ RÉSZBEN MEGFELELŐ RÉSZBEN MEGFELELŐ nincs
Átány
10.04
Felülvizsgálat időpontja
Heves
RÉSZBEN MEGFELELŐ RÉSZBEN MEGFELELŐ nincs RÉSZBEN MEGFELELŐ RÉSZBEN MEGFELELŐ nincs RÉSZBEN MEGFELELŐ
Kelt: Szolnok, 2015. október 22.
Lovas Attila igazgató
-9-
