A HEVES MEGYEI TŰZOLTÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA
2 A szövetség a tűzvédelem érdekében tevékenykedő szervezetek, jogi személyek és természetes (magán) személyek önkéntes társulása érdekeik képviseletére, a tűz elleni védekezés egységesítésére, a munka szakmai színvonalának javítására, a rendelkezésre álló anyagi, tárgyi és személyi feltételek javítására, az eszközök hatékonyabb felhasználására, tagjainak önsegélyezésére szolgál. Védelmi jellegű szervezet, amely a tűzvédelem állami feladatai megoldásához nyújt társadalmi segítséget. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezet elnevezése:
HEVES MEGYEI TŰZOLTÓ SZÖVETSÉG
2. A szervezet székhelye:
Eger, Vincellériskola út 5.
3. A szervezet működési területe: A tagegyesületek működésének közigazgatási területe 4. A szervezet pecsétje:
Körbélyegző, körben felirattal: Heves Megyei Tűzoltószövetség Középen: lombkoszorúban vízben állva egy darumadár, Szájában sikló, egyik lábát felemelve, benne egy fürt szőlő Fönt: tűzoltósisak, a sisak két oldalán tűzoltóbalta.
5. A szövetség jellege:
Egyesület
II. A SZÖVETSÉG CÉLJA, FELADATA 6. A szövetség célja: a) A tűzvédelem érdekében tevékenykedő magánszemélyek, szervezetek jogi személyek tűzvédelmi érdekeinek képviselete b) A tűzvédelmet érintő rendelkezések társadalmi ellenőrzése, részvétel a kidolgozásban, véleményezés, a végrehajtás elemzése, felülvizsgálat, módosítást, hatályon kívül helyezés kezdeményezése c) A tűzestek megelőzésével, oltásával, az ezekkel összefüggő személyi és tárgyi feltételek biztosításával kapcsolatos szakmai véleményezése, javaslattétel. d) A tűzvédelemmel kapcsolatos célkitűzések, feladatok széles körű tudatosítása, azok végrehajtása érdekében történő mozgósítás, a tűzvédelmi felvilágosítással összefüggő tevékenység koordinálása. e) Kapcsolattartás más országok megyék hasonló jellegű szervezeteivel, valamint a tapasztalatok hasznosításnak elősegítésére a tűzvédelemmel kapcsolatban áll egyéb szervezetekkel, vállalatokkal, intézményekkel. f) Szakmai képzés, továbbképzés szervezése, irányítása, szakkönyvek, egyéb szakanyagok készítése, forgalmazása. g) A tűzvédelemmel összefüggő és annak fejlesztését segítő szolgáltatások összehangolása, a vállalkozások koordinálása, az ilyen tevékenység véleményezése. h) Gazdálkodás a rendelkezésre álló ingatlan és ingó vagyonnal, valamint a költségvetésben előirányzott keretösszegekkel. i) A tagjai sport, kulturális igénye kielégítésnek segítése j) Tűzvédelmi emlékek, tűzoltás és a tűzoltóság történetének kutatása, gyűjtése.
3
6/A. A szövetség által folytatott közhasznú tevékenységek: A Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 26. § c) bekezdésében az 1. pont szerinti egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-egészségügyi rehabilitációs tevékenység, a 2. pont szerinti szociális tevékenység, a 4. pont szerinti oktatás, ismeretterjesztés, az 5. pont szerinti kulturális tevékenység, a 6. pont szerinti kulturális örökség megóvása, a 7. pont szerinti műemlékvédelem, a 9. pont szerinti környezetvédelem, a 14. pont szerinti sporttevékenység és a 15. pont szerinti önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa elhárítás.
7. A szövetség feladatai: a) A tűzvédelem területén tevékenykedő szervezetek jogi és magánszemélyek körének felmérésére, részükre a szövetség keretei között érdekképviselet. b) Feltárni azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a tűzvédelmi feladatok hatékonyabb ellátását, ezeket széles körben tudatosítani, segítséget nyújtani a végrehajtásban, a működést gátló tényezők feltárásban, elhárításban. c) Képviselni tagjainak érdekeit, területi, valamint központi döntések kialakításánál, elősegíteni azok realizálását. d) Feltárni azokat a lehetőségeket, amelyek tagjainak helyzete, munkakörülményei javítását elősegítik, szorgalmazni az önsegélyezés lehetőségét, kidolgozni annak szabályozását. e) Kialakítani azokat a tárgyi feltételeket, amelyekkel lehetővé válik az üdültetés, gyógyüdültetés vagy annak elősegítése, illetve az önsegélyezési alapból a költségekhez hozzájárulás. f) Szakmai képzést, továbbképzést elősegítő tanfolyamok, a tűzvédelmi ismeretek bővítését célzó konferenciák, ankétok, megyei szintű tűzoltó versenyek, egyéb rendezvények szervezése, lebonyolítása. A tagok igényeinek megfelelően az ismeretek bővítése, oktatások szervezése. Aki nem tagja a szövetségnek, a tűzoltóversenyeken való részvételért nevezései díjat kell fizetnie. A nevezési díjat a szövetség vezetősége határozza meg. g) A szövetség céljait szolgáló vagyoni akkumuláció szorgalmazása. h) Tagjainak a társasággal és a tűzvédelmi feladatok ellátásával összefüggő ügyekben jogi tanácsadás. i) A szövetség szakmai feladatát a mindenkor érvényes tűzvédelmi jogszabályok keretein belül végzi. j) A szövetség céljának megfelelő alapszabály szerinti működtetése. 7/A. A szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. 7/B. A szövetség nem zárja ki, hogy tagján kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. 7/C. A szövetség közvetlen pártpolitikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői, megyei önkormányzati választáson jelöltet nem állít. Szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 7/D. A szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységre fordítja.
4
III. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA 8. A tagsági viszony feltételei: a) A Szövetség tagja lehet az a tűzoltó egyesület, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint magánszemély, amely magáévá teszi a szövetség célkitűzéseit és aláveti magát a szövetség alapszabályában foglaltaknak. b) Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet felvételéhez a szervezet képviseletére jogosult vezető aláírásával ellátott belépési nyilatkozatnak a szövetség vezetőségéhez való benyújtása szükséges (magánszemély esetében csak a belépni szándékozó aláírása szükséges). A tagfelvételről a vezetőség a jelentkezés követően a soros ülésen dönt. c) A jogi személy, illetve személyiséggel nem rendelkező más szervezet, valamint magánszemély a küldöttgyűlés által évente megállapított tagsági díjat köteles fizetni. Az évi tagsági díjat minden év március 31-ig kell befizetni, késedelem esetén évi 20 %-os kamattal megemelt összeget köteles befizetni. d) A szövetségnek pártoló tagja lehet az a jogi személy, amely anyagi támogatásával vagy alapítvánnyal járul hozzá a célok eléréséhez, a feladatok megvalósításához. e) Tiszteletbeli tagok azok a hazai és külföldi tűzoltók, tűzvédelmi szakemberek, akiknek a szövetség vezetősége ezt a címet adományozta. A tiszteletbeli tagságot a vezetőség olyan hazai és külföldi tűzvédelmi szakembereknek adományozhatja, akik a hazájuk tűzvédelmi kapcsolatának fejlesztésében kiváló érdemeket szereztek. 9. A tag jogai: a) Részt venni a szövetség által tartandó közgyűléseken – külön feltételek szerint -, rendezvényeken. b) Megválasztani a szövetség tisztségviselőit, tisztségviselőnek bármely küldött megválasztható. c) A jogi személy tagok a szövetségen belül szekciókat hozhatnak létre. Ezek működési szabályait, szervezeti felépítését maguk állapíthatják meg, figyelemmel a szövetség alapszabályára. d) A szövetség bármely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadni. 10. A tag kötelességei: a) Alávetni magát az alapszabály rendelkezéseinek, a küldöttgyűlés döntéseinek, fizetni a meghatározott tagdíjat. b) Tevékenyen részt venni a szövetség célkitűzéseinek megvalósításában. Maradéktalanul ellátni a számára adott megbízásokat. 11. A pártoló tag jogai és kötelességei: a) A szövetségnek pároltó tagja lehet az a magyar állampolgár, aki a szövetség célkitűzéseit és alapszabályát elfogadja és pártoló tagsági díjat fizet. A tagdíjat a vezetőség állapítja meg. b) A pároltó tag nem teljes jogú tagja az egyesületnek c) A szövetség nem teljes jogú tagjai a küldöttgyűléseken tanácskozási joggal rendelkeznek, nem vehetnek részt a szövetség vezető szerveinek megválasztásában és nem válaszhatók.
5
12. A tagsági viszony megszűnése a) A tagsági viszony kilépéssel szűnik meg annak a tagnak, aki ezt a szándékát a szövetség vezetőjének írásban bejelenti. b) Törléssel szűnik meg a tagsága annak, aki a szövetség tagsági díját nem fizeti meg a tárgyév december 31-ig. c) Kizárással szűnik meg a tagsági viszonya annak, ki egy éven túl nem vesz részt a szövetség munkájában, a rábízott feladatokat nem hajtja végre, vagy nem a szövetség céljainak megfelelően tevékenykedik, illetve egyéb ok miatt a vezetőség javaslata alapján a közgyűlés a kizárása mellett dönt. d) Megszűnik a tagsági viszony a jogi személy, tag vagy szervezet jogutód nélküli megszűnésével, magánszemély esetén elhalálozással. Tiszteletbeli tag esetén a cím visszavonásával.
IV. A SZÖVETSÉG BEVÉTELEI, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONKEZELÉSE
13. A szövetség bevételét képezik a tagdíjak, a pártoló tagok által felajánlott alapítványok, a működés során végzett munkából, szolgáltatásokból és egyéb tevékenységből származó bevételek, a rendezvények bevételei, a számára adott állami támogatás. 14. A szövetség a megalakulását követő 60 napon belül köteles elkészíteni a saját gazdálkodása szabályzatát, amelyben részletesen szabályozni kell a gazdálkodásának rendjét, az utalványozás és házipénztár kezelés szabályait, a vagyonnyilvántartás rendszerét. 15. A szövetség anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodik, arra az állami költségvetési szervek gazdálkodásnak szabályi az irányadók. A szövetség bármilyen gazdasági egységet létrehozhat. 15/a. A szövetség befektetési tevékenységet nem folytat. 16. A szövetség éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentést – minden év május 31-ig a küldöttgyűlés hagyja jóvá. 17. A szövetség az általa okozott kárért, vagyoni kötelezettségért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint csak saját vagyonával felel, tagjai saját vagyonukkal nem tartoznak felelősséggel.
6
V. A SZÖVETSÉG SZERVEZTE 18. A szövetség önálló jogi személy, amelyet legalább 10 tűzoltó egyesület, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet hoz létre, s a mely a saját nevében szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Politikai tevékenységet nem folytat. 19. A szövetség feladatát a jelen alapszabályban foglaltaknak megfelelően látja el, tevékenységét a küldöttgyűlés döntései alapján a vezetőség, illetve a tisztségviselők irányítják. 20. A szövetség az egyesületi törvény alapján önszerveződéssel megalakított megyei szintű egyesület, melyet a megyében tevékenykedő szervezetek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, valamint magánszemélyek hoznak létre. A megyei szövetség részeként területi csoportok működnek Eger, Gyöngyös, Hatvan, Füzesabony, Heves, Pétervására városokban. A csoportok 1-1 fő vezetőt választanak, ki szükség szerint koordinálja a csoport munkáját. A csoport vezetője a megyei szövetség vezetőségi tagja.
VI. A SZÖVETSÉG SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI
21. A szövetség szervei: - küldöttgyűlés - a vezetőség 22. A küldöttgyűlés a) A szövetség legfelsőbb szerve a küldöttgyűlés, amely a szövetséget alkotó tűzoltó egyesületek, hivatásos tűzoltóságok, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek által delegált küldöttekből áll. A szervezetek 50 fői létszám alatt egy, 50 fő fölött kettő küldöttet jogosultak delegálni. A magánszemélyek önállóan vesznek részt a küldöttgyűlésen. A küldöttgyűlésen a tűzoltó egyesületek és más szervezetek képviselői – meghívásuk esetén – tanácskozási joggal vehetnek részt.
b.) A küldöttgyűlést a vezetőség hívja össze a megtartása előtt legalább 15 nappal, írásbeli meghívóval, melyben közli annak időpontját, napirendi pontjait. A meghívót egyidejűleg ki kell függeszteni a szövetség székhelyén lévő hirdetőtáblára. Amennyiben a küldöttgyűlésre írásos anyag készül, azt a meghívóval együtt valamennyi tagnak meg kell küldeni véleményezésre. Írásban ki kell egészíteni a szövetség költségvetését, az éves munkáról szóló beszámolóját, a munkatervet, valamennyi személyi kérdésben a döntést igénylő anyagot, valamint az alapszabály módosításának javaslatát, illetve a szövetség munkáját alapvetően befolyásoló dokumentumokat, a közhasznúsági jelentést.
7
c) A küldöttgyűlést össze kell hívni: - szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, - a küldöttek egynegyedének indítványozására, - ha a vezetőség az összehívásról dönt, - a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség kezdeményezésére.
d) A küldöttgyűlés ülései nyilvánosak. Határozatait általában egyszerű szó- (szavazat) többséggel, nyílt szavazással hozz. A határozatképességhez legalább a küldöttek 50 %-a + 1 fő jelenléte szükséges. Határozatképtelenség esetén 15 napon belül ugyanazzal a napirenddel újabb küldöttgyűlést kell összehívni, amelyet a megjelentek számától függetlenül határozatképesnek kell tekinteni. Minősített többség – jelenlévő küldöttek 2/3-át jelenti – szükséges a szövetség megszűnésének, valamint más szövetséggel való egyesülésnek, országos szövetségbe való lépésének kimondásához, az alapszabály elfogadásához, módosításához.
e) A küldöttgyűlést a szövetség elnöke – távollétében a kijelölt alelnök – vezeti. Arról jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a küldöttgyűlést helyét, időpontját, a résztvevők és távolmaradók névsorát a jelenléti íven mellékelve, a küldöttgyűlés elfogadott napirendjét, annak előadóit, a szavazás eredményét, a határozattal elfogadott döntéseket. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a titkár és két tag aláírásával kell hitelesíteni. A küldöttgyűlés döntéseiről nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a döntés tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a döntést ellenzők és támogatók számarányát és személyét. A nyilvántartásra összefűzött, oldalszámozott könyv használható.
f) Az ülésen jelenlévők a döntésekről közvetlenül értesülnek, az érintetteknek a döntéseket írásban is meg kell küldeni, valamint a döntéseket tartalmazó iratokat a szövetség iratai között kell elhelyezni.
g) A szövetség működése nyilvános, tevékenysége szórólapok, felhívások (rádió, televízió, újság, stb.) szóbeli propaganda útján bárki által megismerhető, szolgáltatásait a szövetséghez fordulók bármikor lehetőség szerint igénybe vehetik. h) A szervezet éves beszámolóját – a beszámoló elfogadását követő 30 napon belül egy megyei napilapban közzé kell tenni. i) A szövetség irataiba betekinthet bármely tag, a törvényességi felügyeletet gyakorló személyek, a hatóságok, valamint a vezetőség elnökének engedélyével azok, akik ehhez fűződő érdeküket igazolják. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
8 j) Az érvényben lévő rendelkezések, valamint az alapszabály keretei között a küldöttgyűlés határozatot hoz, illetve dönt a szövetséget érintő fontosabb ügyekben, így különösen kizárólagos jogkörben. 1./ a megalakuláskor 1 évre, majd pedig 5 évenként titkos szavazással megválasztja – a küldöttgyűlés által választott jelölő bizottság közreműködésével – a tisztségviselőket: az elnököt, az 5 alelnököt (az állami hivatásos, hivatásos önkormányzati, önkéntes köztestületi, önkéntes, létesítményi tűzoltó szakterületről), a 6 vezetőségi tagot a területi csoportból, a gazdasági ügyintézőt és a titkárt. 2./ jóváhagyja a szövetség alapszabályát, annak módosítását, 3./ jóváhagyja a munkatervet, költségvetést, a vagyonmérleget, valamint a vezetőség éves munkájáról szóló beszámolót, 4./ bizottságokat hozhat létre a feladattól függően, 5./ 3 fővel pénzügyi ellenőrző bizottságot hoz létre, 6./ A Magyar Tűzoltó Szövetség küldöttértekezletére 6 fő küldöttet, választmányába 1 főt választ, 7./ megvitatja, elbírálja a küldöttgyűléshez címzett beadványokat, 8./ határoz a szövetség átszervezéséről, országos szövetségbe való belépésről, feloszlásról és ez esetben a szövetség vagyonával kapcsolatos további intézkedésekről, 9./ fegyelmi ügyekben elbírálja a beérkezett fellebbezéseket, dönt a kizárásról, 10./ dönt a főállású ügyintéző béréről, a társadalmi munkában dolgozó tisztségviselők tiszteletdíjáról, 11./ a közhasznú szervezet éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról, minden év május 31-ig. A küldöttgyűlés minden hatáskörébe tartozó egyben nyílt szavazással, a 2. és 8. pont kivételével, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt. Titkos szavazást lehet elrendelni egyszerű szótöbbséggel, valamennyi személyi kérdésben való döntésnél. 23. A vezetőség a) A szövetség ügyeit két küldöttgyűlés közötti időszakban intézi, esetenként átruházott jogkörben a küldöttgyűlés nevében járhat el. A vezetőség létszáma 14 fő. Tagjai: elnök, 5 alelnök, 6 vezetőségi tag, gazdasági ügyintéző, titkár b) Szükség szerint, de legalább negyedévenként ülést tart. A vezetőségi ülést az elnök hívja össze írásbeli meghívóval, melyben közi annak időpontját és napirendi pontjait a megtartása előtt legalább 8 nappal. Rendkívüli ülést kell 8 napon belül összehívni a vezetőség bármely tagjának indítványára. c) A vezetőség ülése határozatképes, ha azon a vezetőség tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A vezetőségi ülései a szövetség tagjai számára nyilvánosak, a nyilvánosság azonban az érintett kérelmére kizárható. d) A vezetőségi ülésekről a titkárnak feljegyzést kell készíteni, amelyben rögzíteni kell az ülés időpontját, tárgyát, a jelenlévők számát, a hozzászólásokat és a hozott határozat szövegét. A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a döntés szövegét, időpontját, hatályát a támogatók és ellenzők számát, személyét. A nyilvántartást a szövetség iratai között kell tartani. A hozott határozatot az érintettekkel írásban kell közölni.
9
e) A vezetőség valamely tagjának lemondása vagy tagsági viszonyának megszűnése esetén a tisztség betöltéséről a legközelebbi küldöttgyűlés határoz. f) A vezetőség munkájáért a küldöttgyűlés felelős. g) A vezetőség feladata: - megszervezi és végrehajtja a jogszabályokban, egyéb rendelkezésekben, az alapszabályban, valamint a szövetség küldöttgyűlése által meghatározott feladatokat, - elkészíti és a küldöttgyűlés elé terjeszti a beszámolókat, éves beszámolót, közhasznúsági jelentést, - elkészíti a határozati és egyéb javaslatokat, a szövetség költségvetését, - dönt a tagfelvétel és – törlés ügyében, erről beszámol a küldöttgyűlésnek, - munkakapcsolatot tart fenn a szövetség jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező tagjaival, valamint a természetes személyek képviselőivel, - dönt – jóváhagyott költségvetés keretei között – a szövetség anyagi eszközeinek felhasználásáról, a beszerzett anyagok, eszközök elosztási hányadáról és a beszerzésekről, - összehívja a küldöttgyűlést, - jóváhagyja a szövetség belső szabályzatait.
24. A szövetség tisztségviselői a) A szövetség elnöke: Tevékenységét társadalmi feladatként látja el. Főbb feladatai: - képviseli a szövetséget, gyakorolja az ezzel járó jogokat, - felügyel a szövetség alapszabályszerű működésére, - felügyeletet gyakorol a vezetőség működése felett, - összehívja a vezetőségi ülést, azon, valamint a küldöttgyűlésen elnökök, - a vezetőségi üléseken szavazategyenlőség esetén dönt, - jogosult pénztár- és könyvvizsgálatot tartani, - kiadmányozza a szövetség leveleit, - utalványozza a szövetség költségvetésében foglaltak szerinti beszerzéseket a gazdálkodási szabályzat alapján, - gyakorolja a szövetség főállású tisztségviselői feletti munkáltatói jogokat.
b) A szövetség titkára: Főbb feladatai: - az elnökkel együttesen vagy annak megbízásából képviseli a szövetséget, - intézi a szövetség ügyeit, levelezéseit, iktat, postáz, felügyeli az adminisztratív tevékenységet, - vezeti a szövetség küldöttgyűlésének jegyzőkönyvét, a vezetőségi ülésről elkészíti a feljegyzést, - kezeli a szövetség irattárát és bélyegzőjét.
10 c) A szövetség alelnökei: Tevékenységüket társadalmi feladatként látják el. Főbb feladataik: - távollétében kijelölés alapján teljes jogkörben helyettesítik a szövetség elnökét, - közreműködnek a szervező munkában, részt vesznek a küldöttgyűlés elő terjesztett anyagok elkészítésében - elvégzik a vezetőség, illetve az elnök által rájuk bízott feladatokat. d) A szövetség gazdasági ügyintézője Tevékenységét társadalmi feladatként, vagy a közgyűlés határozat alapján főállásban is elláthatja. Főbb feladatai: - összeállítja a szövetség költségvetését, azt jóváhagyásra a küldöttgyűlés elé terjeszti, - a befizetések alapján minden év január 30-ig összeállítja a szövetség tagjainak névsorát, gyűjti a szövetségnek történő készpénzes befizetéseket, - kidolgozza a szövetség gazdálkodási és házipénztári szabályzatát, azt a vezetőségnek jóváhagyásra előterjeszti, kezdeményezi a szabályzatban szükséges változások előterjesztését, - kezeli a szövetség házipénztárát, kiállítja, ellen jegyzi a szükséges bizonylatokat, - előkészíti a szövetség leltárát és vagyonmérlegét, - az elkészített leltárt és vagyonmérleget a vezetőség, illetve a küldöttgyűlés elé terjeszti, - felelős a szövetség jogszabályokban megfelelő gazdálkodásáért, - felkérés alapján segíti a tagegyesületek gazdasági munkáját.
Az összeférhetetlenség: A küldöttgyűlés és vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. Az összeférhetetlenséget az érintett tartozik a határozathozatal előtt bejelenteni. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető képviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
11
VII. VEGYES RENDELKEZÉSEK 25. A szövetség és a hivatásos tűzoltóparancsnokságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással. A hivatásos tűzoltóságok szerveinek tagsága esetén rájuk nézve is – a tagokra vonatkozó – az alapszabályban rögzített előírásokat kell figyelembe venni. 26. A szövetség megszűnik, ha megszűnését a küldöttgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja. 27. Nem lehet a vezetőség tagja és tisztségviselő, akit a bíróság szándékos bűncselekményért jogerősen elítélt, amíg a büntetés hatálya alatt áll. 28. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályokban, rendelkezésekben foglaltak az irányadók. Jelen alapszabályt az 1991. február 23-án tartott alakuló közgyűlés elfogadta és ezzel hatályba lépett.
Eger, 1991. március 1. Módosítva és egységes szerkezetbe foglalva Egerben, a 2001. április 29-én tartott közgyűlésen. Módosítva és egységes szerkezetbe foglalva Egerben, a 2005. április 1-án tartott közgyűlésen. Jelen alapszabályt a 2005. április 2-án tartott közgyűlés elfogadta és ezzel hatályba lépett.
Eger, 2005. április 2.
Csontos Ambrus s.k. elnök
Boros Attila s.k. titkár
Vincze Csilla sk. jegyzőkönyvvezető
-
