Heves Megyei Vízmű Zrt

Heves Megyei Vízmű Zrt. Nem veszélyes hulladékok hasznosítása Előzetes vizsgálati dokumentáció

Heves Megyei Vízmű Zrt. Nem veszélyes hulladékok hasznosítása Iszaprothasztás és Komposztálás

Előzetes vizsgálati dokumentáció

Munkaszám: GS-924/2016

2016. december hó Készítette: Dr. Szabó Attila Okl. környezetmérnök Ügyvezető

Kiss Balázs Környezetkutató Jelen dokumentumot szerzői jogok védik. A dokumentumban szereplő tartalom, adat közlése, másolása, idézése, felhasználása kizárólag a szerző írásbeli engedélye alapján történhet meg. 2 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


A dokumentációt összeállította: Név: GEON system Kft. Székhely: 3530 Miskolc, Görgey A. u. 8. F/4. Tel: (46) 200-120 e-mail: [email protected] A dokumentációt összeállító szakértő: Dr. Szabó Attila, okl. környezetmérnök, ügyvezető Mérnök kamarai nyilvántartási szám: Szakértői jogosultság:

Ügyszám:

05-1399 SZKV-1.1. Hulladékgazdálkodási szakértő SZKV-1.2. Levegőtisztaság-védelmi szakértő SZKV-1.3. Víz- és földtani közeg védelmi szakértő SZKV-1.4. Zaj- és rezgésvédelmi szakértő 207/2/05/2014

(Jogosultság igazolása az 1. sz. mellékletben) Kiss Balázs Környezetkutató

3 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


TARTALOM Előzmények ..........................................................................................................................11 1.

Az engedélykérő azonosító adatai ...............................................................................12

2.

A tervezett tevékenység célja ......................................................................................12

3.

A tervezett tevékenység alapadatai .............................................................................12 3.1.

Tevékenység volumene ...........................................................................................12

3.2. A telepítés és a működés vagy használat megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitás- kihasználás tervezett időbeli megoszlása ...................................16 3.3. A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a település-rendezési eszközökben rögzített módja........................................16 3.4. A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye .................................................................17 3.4.1

Iszaprothasztó tornyok ................................................................................18

3.4.2

Komposztáló telep .......................................................................................24

3.4.3

Telephelyen meglévő létesítmények ............................................................26

3.5. A tervezett technológia, vagy ahol nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadását .....27 3.5.1

Technológiai ismertetése .............................................................................27

3.5.1.1

Rothasztás ...................................................................................................28

3.5.1.1.1

Iszaphulladék fogadása ............................................................................28

3.5.1.1.2 Sűrített szennyvíziszap és iszaphulladék továbbítása az átlagosító medencébe 29 3.5.1.1.3

Sűrített szennyvíziszap és iszaphulladék átlagosítása ...............................30

3.5.1.1.4

Átlagosított iszap feladása rothasztásra ...................................................30

3.5.1.1.5

Iszap rothasztása......................................................................................31

3.5.1.1.5.1 A folyamatot meghatározó tényezők ..................................................31 3.5.1.1.5.2 A rothasztás technológiai folyamata ...................................................35 3.5.1.1.5.3 Anaerob biológiai stabilizálás ..............................................................38 3.5.1.1.6

Rothasztott iszap víztelenítése..................................................................38 4 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


3.5.1.1.7 3.5.1.2

Rothasztott, víztelenített iszap komposztálóra történő szállítása..............38 Komposztálás...............................................................................................39

3.5.1.2.1

Hulladék beszállítása ................................................................................39

3.5.1.2.2

A hulladék előkezelése ..............................................................................40

3.5.1.2.3

A komposztálás folyamata .......................................................................41

3.5.1.2.4

Utóérlelés, utókezelés:..............................................................................44

3.5.1.2.5

Az egyes leválogatott frakciók elszállítása ................................................44

3.5.1.2.6

Prizmatörzskönyv és dokumentálás ..........................................................44

3.5.1.2.7

Kész komposzt értékesítése ......................................................................45

3.5.2

Berendezések főbb műszaki adatai ..............................................................46

3.5.2.1

A rothasztó tornyok berendezéseinek ismertetése ......................................46

3.5.2.2

A komposztáló berendezései .......................................................................54

3.6. A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje, szállításigényessége, szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalomé is .......................................................................55 3.6.1

Telephely közúti kapcsolata .........................................................................55

3.6.2

Személyszállítás nagyságrendje....................................................................56

3.6.3

Teherszállítás nagyságrendje .......................................................................56

3.7.

A már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések ......................58

3.8. A tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek ......................................................................................................62 3.8.1 A telepítés miatt megnyitott bányaüzem, célkitermelőhely vagy lerakóhely létesítése és üzemeltetése, a telepítéshez szükséges tereprendezés vagy mederkotrás62 3.8.2 A telepítéshez és a megvalósításhoz szükséges szállítás, raktározás, tárolás, vízrendezés ...................................................................................................................62 3.8.3 A megvalósítás során keletkező hulladékokkal történő gazdálkodás és szennyvízkezelés ...........................................................................................................62 3.8.4 Az energia- és vízellátás, ha az saját energiaellátó-rendszerrel vagy vízkivétellel történik......................................................................................................63 3.8.5

Egyéb – a 3.4–3.7 pontokban nem szereplő – kapcsolódó művelet ..............63 5 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


3.9. Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia.............................................................................................................63 3.10. A 3.1-3.9. pont szerinti adatok bizonytalansága, rendelkezésre állása, megadva azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani ............................................................................................................63 3.11. A telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglévő vagy – a településrendezési tervekben szereplő – tervezett terület-felhasználási módokat ..........................................................................................63 3.12. A tevékenység megvalósítása szükségessé teszi-e területrendezési tervek vagy a településrendezési eszközök módosítását.........................................................................64 3.13. A vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység társadalmi-gazdasági előnyeinek bemutatása, költség-haszon elemzés alapján .................................................64 4. A számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását ...........................................................64 5. Nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése ............................................................64 6. A 3) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezetigénybevétele (a továbbiakban együtt: hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként [6. § (2) bekezdés] elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel .........................................................................................................................65

7.

6.1.

Geokörnyezet (domborzat, talaj, földtani közeg).....................................................66

6.2.

Felszíni és felszín alatti vizek ...................................................................................66

6.3.

Levegő ....................................................................................................................66

6.4.

Zaj ...........................................................................................................................67

6.5.

Élővilág, táj .............................................................................................................67

6.6.

Épített környezet ....................................................................................................67

A környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése ...................................68



7.1. A hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, új telepítésnél annak becslése is, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében ..................................................................................................................68 7.1.1

Geokörnyezet ..............................................................................................68

7.1.1.1

Domborzati viszonyok ..................................................................................68

7.1.1.2

Talaj .............................................................................................................69

7.1.1.3

Földtani közeg..............................................................................................70

7.1.2

Felszíni és felszín alatti vizek ........................................................................72

7.1.3

Levegő .........................................................................................................74

7.1.3.1 A légszennyező anyagok terjedését befolyásoló tényezők, meteorológiai adatok (leggyakoribb állapot) ..........................................................................................74 7.1.3.1.1

Meteorológiai viszonyok...........................................................................74

7.1.3.1.2

Légszennyezettségi alapállapot ................................................................76

7.1.3.2 A légszennyező anyagok terjedésének vizsgálata, a közvetlen hatásterület meghatározása, az emisszió levegőminőségre gyakorolt hatásának bemutatása.............77 7.1.3.3 7.1.3.3.1

A hatásfolyamatok területi kiterjedése, térképi lehatárolása .......................77 Kibocsátási határértékek ..........................................................................77

7.1.3.3.2 A légszennyező anyagok terjedésének vizsgálata, a közvetlen hatásterület meghatározása, az emisszió levegőminőségre gyakorolt hatásának bemutatása .......78 7.1.3.3.2.1 A légszennyező forrás közvetlen hatásterülete, meghatározásának jogszabályi háttere ..................................................................................................78 7.1.3.3.2.2 Az emisszió terjedésének vizsgálata ....................................................79 7.1.3.3.2.3 Az üzemelés légszennyező hatása .......................................................94 7.1.4

Zaj..............................................................................................................102

7.1.4.1

Tervezett tevékenység zajterhelése ...........................................................104

7.1.4.1.1

Szállításból eredő zajterhelés..................................................................104

7.1.4.1.1.1 Alapállapot bemutatása ....................................................................104 7.1.4.1.1.2 Növelt állapot ...................................................................................108 7.1.4.1.2 7.1.5

Üzemelési szakasz ..................................................................................113 Élővilág ......................................................................................................115 7 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


7.1.5.1 A terület általános bemutatása, tágabb környezete, természetvédelmi vonatkozásai .................................................................................................................115 7.1.6

Épített környezet .......................................................................................117

7.2. A hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki; e területeket térképen is körül kell határolni ..........................................................................................................118 7.3. A 7.2. pont szerinti területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel.........................118 7.3.1

Gyöngyös Város demográfiai adatai ...........................................................118

7.4. A Natura 2000 területet érintő hatások, a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások alapján. ...................................................118 7.5. A felszíni és felszín alatti víztesteket, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, az ivóvízkivételre kijelölt és megkülönböztetett védelem alatt álló területeket érintő hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével ............................................................................119 8. A 7.5. pont alapján azonosított - a vizek állapotromlását okozó - káros környezeti hatások csökkentése érdekében javasolt intézkedések.....................................................119 9. Ha a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell .....................................................................119 10.

Országhatáron átterjedő környezeti hatás bekövetkezésének lehetősége .............119

11. Ha az előzetes vizsgálatra erdő igénybevételével járó beruházáshoz vagy tevékenységhez kapcsolódóan kerül sor, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra, az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell ....................................................................................................120 12.

Összegzés .................................................................................................................120



MELLÉKLETEK 1. melléklet

Jogosultságok igazolása

2. melléklet

Helyszínrajzok 2/a. Átnézetes helyszínrajz 2/b. Részletes helyszínrajz

3. melléklet

Szállítási útvonal

4. melléklet:

Levegőtisztaság-védelmi hatásterületek

5. melléklet:

Zajvédelmi hatásterület

6. melléklet:

Minősítési dokumentumok



Felelősségvállalási nyilatkozat

Jelen dokumentációban foglaltak:  a hatályos jogszabályoknak, az általános érvényű rendeletek és előírások figyelembe vételével készült,  a benne foglalt adatok, illetve az azok feldolgozásából nyert megállapítások és információk a valóságnak megfelelőek,  a készítők a szükséges engedélyekkel és jogosultságokkal rendelkeznek,  a dokumentáció elkészítéséhez szükséges adatokat, információkat a Megbízó bocsátotta rendelkezésünkre, az adatok, információk valódiságáért az adat szolgáltatója felelős.

Miskolc, 2016. december

Dr. Szabó Attila Okl. környezetmérnök Ügyvezető



Előzmények A Heves Megyei Vízmű Zrt. a Gyöngyös 0263/2 és a 0263/5 hrsz. alatti telephelyén nem veszélyes szerves hulladékok fermentálással és komposztálással történő hasznosítását kívánja végezni. A telephelyen keletkező szennyvíziszapból a rothasztótornyokban biogázt termel és gátmotort üzemeltet, ezzel villamosenergiát állít elő. Mivel a 2 db rothasztótorony összkapacitása nincs teljesen kihasználva, az engedélykérő az energiatermelés növelése érdekében a telephelyre beszállított különböző szennyvíztelepeken keletkező víztelenített iszapot és a helyben keletkező fölösiszappal együttesen kívánja kezelni. A területen tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII. 25.) Korm. Rendelet 3. számú mellékletének (a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek) 107. pontja alapján „Nemveszélyeshulladék-hasznosító telep a) 10 t/nap kapacitástól” tevékenységnek minősül. Az előbbiekben idézet rendelet 3. §-a szerint: (1) A környezethasználó – az 1. § (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a) a 3. számú mellékletben szerepel, vagy b) a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel. A fentiekre tekintettel a Heves Megyei Vízmű Zrt. a GEON system Kft.-t bízta meg az előzetes vizsgálati dokumentáció elkészítésével. Az előzetes vizsgálati dokumentáció a 314/2005 (XII.25.) Korm. Rendelet 4. melléklet tartalmi követelményei alapján került kidolgozásra. Az elkészítéshez szükséges információkat, adatokat a Megbízó bocsátotta rendelkezésünkre.



1. Az engedélykérő azonosító adatai Az engedély jogosultja: Név: Székhely: Cégjegyzékszám: KSH szám: KÜJ:

Heves Megyei Vízmű Zrt. 3301 Eger Hadnagy u. 2. 10-10-020086 11164810-3600-114-10 100218279

Telephely: Telephely KTJ száma:

Gyöngyös szennyvíztisztító telep 0263/2 és 0263/5 hrsz. 100900456

2. A tervezett tevékenység célja A Zrt. által tervezett tevékenység célja a városi szennyvíz kezelése során keletkező szennyvíziszap fermentorban történő kirothasztása, majd a kirothasztott szennyvíziszap komposztálóban történő kezelése. Jelen előzetes vizsgálati dokumentáció a Zrt. Gyöngyös 0263/2 és 0263/5 hrsz. alatti szennyvíztisztító telephelyén lévő fermentorra és komposztálóra vonatkozik.

3. A tervezett tevékenység alapadatai

3.1. Tevékenység volumene Iszaprothasztás A Heves Megyei Vízmű Zrt. gyöngyösi szennyvíztisztító telephelyén jelenleg a helyben keletkező 1-3 %-os szárazanyag tartalmú nyers és fölös iszap keverékből gépi sűrítéssel 3-7 % közöttit állít elő, amelyet iszaprothasztó tornyokban kezel a szennyvíztisztítási technológia



részeként. A rothasztási technológia szempontjából az 5 %-os szárazanyag tartalom az optimális. A rothasztók teljes kapacitása: 80 m3/nap (29.200 m3/év) mennyiségű sűrített iszap. A 2 db rothasztó torony 5 % szárazanyag tartalmú feladott iszapra vonatkozó kapacitása: 2 x 80 m3/nap (58.400 m3/év). A rothasztást évi 365 napon folyamatosan végzik. A technológia jelenleg 50 %-os kihasználtsággal működik. A hasznosítási engedélyt a szabad kapacitás kihasználására kéri az engedélykérő. A szabad kapacitás 29.200 m3/év. A párhuzamos üzemű rothasztókba a fenti napi sűrített iszap mennyiséget 16 órás üzemidővel kell feladni. Ez az üzemeltetés 4 m3/h iszapfeladási intenzitást jelent rothasztónként. Havária esetén, ha az egyik rothasztó üzeme bármely ok miatt kiesik, akkor a sűrített iszap feladásának napi ideje 20 órára hosszabbodik, ami 6,25 m3/h iszapfeladási terhelést jelent az üzemképes rothasztó számára. A hasznosításra fogadható hulladékok mennyisége úgy került meghatározásra, hogy évente 9.000 tonna ~15 %-os szárazanyag tartalmú víztelenített szennyvíziszap fogadása esetén a rothasztóba való beadagolhatóság érdekében az átvett mennyiségből 5 % szárazanyag tartalmú iszapot kell előállítani (~27.000 m3= 27.000 tonna). Az 5 %-os szárazanyag tartalmat a helyben keletkezett 1-3 %-os szárazanyag tartalmú nyers és fölös iszappal történő összekeveréssel érhető el. A beszállításra kerülő 1-5 % szárazanyag tartalmú, vagy folyékony formában beszállított hulladékokból keveréssel szintén 5%-osat állítanak elő. A rothasztással hasznosítani kívánt hulladékok körét a 3.1. táblázat tartalmazza. Rothasztásra fogadható hulladékok: Azonosító kód 02 02 02 02 01 02 02 04

02 03

02 03 05

Megnevezés hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladék mosásból és tisztításból származó iszap a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából, konzervgyártásból, élesztő és élesztőkivonat készítéséből, melasz-feldolgozásból és fermentálásból származó hulladék a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap 13 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu

Mennyiség [t/év]

50 50

50


02 04 02 04 03 02 05 02 05 01 02 05 02 02 06 02 06 01 02 06 03 02 07 02 07 02 02 07 04 02 07 05 19 07 19 07 03 19 08 19 08 05 19 08 09 19 08 12 19 08 14 20 01 20 01 08 20 01 25 20 03 20 03 04

cukorgyártási hulladék a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap tejipari hulladék fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap sütő- és cukrászipari hulladék fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladék (kivéve kávé, tea és kakaó) szeszfőzés hulladéka fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap hulladéklerakóból származó csurgalékvíz hulladéklerakóból származó csurgalékvíz, amely különbözik a 19 07 02-től szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről meg nem határozott hulladék települési szennyvíz tisztításából származó iszap olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 19 08 11-től ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 19 08 13tól elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve a 15 01) biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék étolaj és zsír egyéb települési hulladék oldómedencéből származó iszap Összesen

50 50 100 20 500

50 10 100 100

8250 350 100 100

20 10 20 9980

3.1. táblázat: Rothasztásra fogadható hulladékok köre és mennyisége

Komposztálás A rothasztás során keletkező kirothasztott iszapot a telephelyi komposztálóra szállítják és helyben egyéb szerves hulladékokkal közösen komposztálják. A komposztálás kapacitásának méretezése során 365 nap érleléssel, 4 hetes kezelési ciklussal és 13 ciklus/évvel kalkuláltak. A szerves hulladék komposztálása több lépcsős folyamat. Első lépésben a keletkező primer iszap és a beszállított hulladék iszap kirothasztása történik, majd a kirothasztott iszapot beszállított egyéb szerves hulladékkal keverve komposztálják.



Komposztálásra fogadható hulladékok: Azonosító kód 02 01 02 01 03 02 01 07 02 07 02 07 02 02 07 04 02 07 05 03 01 03 01 01 03 01 05 19 08 19 08 05 19 08 12 19 08 14 20 01 20 01 38 20 02 20 02 01 20 03 20 03 04

Megnevezés mezőgazdaság, kertészet, akvakultúrás termelés, erdőgazdálkodás, vadászat és halászat hulladéka hulladékká vált növényi szövetek erdőgazdálkodás hulladéka alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladék (kivéve kávé, tea és kakaó) szeszfőzés hulladéka fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap fafeldolgozásból, falemez- és bútorgyártásból származó hulladék fakéreg és parafahulladék fűrészpor, faforgács, darabos eselék, fa, forgácslap és furnér, amely különbözik a 03 01 04-től szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről meg nem határozott hulladék települési szennyvíz tisztításából származó iszap (a szennyvíztisztító telepen helyben keletkezik) ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 19 08 11-től ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 19 08 13tól elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve a 15 01) fa, amely különbözik a 20 01 37-től kertekből és parkokból származó hulladék (a temetői hulladékot is beleértve) biológiailag lebomló hulladék egyéb települési hulladék oldómedencéből származó iszap Összesen

Mennyiség [t/év]

5 10

50 5 10

10 5

1700 20 20

20 3525 20 5400

3.2. táblázat: Komposztálásra fogadható hulladékok köre és mennyisége

A komposztáló évente 365 nap fogadhat hulladékot. A telephelyen egyszerre tárolható komposztálni tervezett hulladék mennyisége: 4 800 tonna Amelyből:  02 01 03; 02 01 07; 02 07 02; 03 01 01; 03 01 05; 20 01 38; 20 02 01 jelű hulladékokból 2.800 tonna tárolható  02 07 04; 02 07 05; 19 08 05; 19 08 12; 19 08 14; 20 03 04 jelű hulladékból 2.000 tonna tárolható 15 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


3.2. A telepítés és a működés vagy használat megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitás- kihasználás tervezett időbeli megoszlása A telephelyen lévő rothasztók és komposztáló már meglévő létesítményekkel rendelkeznek, azok telepítése nem szükséges. Ebből adódóan a tevékenység elkezdését jelen előzetes vizsgálat lezáró határozatának, és a szükséges engedélyek kézhezvételét követően lehet megkezdeni.

3.3. A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a település-rendezési eszközökben rögzített módja A tervezett tevékenység a Gyöngyös, 0263/2 és 0263/5 hrsz. alatt lévő szennyvíztisztító telephelyen belül kerül megvalósításra. A telephely Gyöngyös DNy-i határában, a település összefüggő lakóövezetétől mintegy 1,1 km-re helyezkedik el. (3.1. ábra). Létesítmény (meglévő): Tervezett tevékenység:

Rothasztó és Komposztáló Biológiailag bontható szerves hulladékok kezelése.

Tevékenységgel érintett ingatlan:

Gyöngyös külterület 0263/2 és 0263/5 hrsz.

A telephelyet döntően mezőgazdasági területek veszik körül, ÉK-re Gyöngyös város gazdasági-kereskedelmi övezete található (D-i ipari terület). A telephely mellett fut a Gyöngyös-patak.



Szennyvíztisztító telep

3.1. ábra: Heves Megyei Vízmű Zrt. gyöngyösi telephelye és környezete (Forrás: Google Earth)

Az ingatlan nyilvántartási adatokat a 3.2. táblázat tartalmazza. Az ingatlan Gyöngyös Város Önkormányzata tulajdonában áll. A telephelyet a Heves Megyei Vízmű Zrt. üzemelteti. Helyrajzi szám

Művelési ág

Gyöngyös 0263/2

Szennyvíztelep

Gyöngyös 0263/5

Szennyvíztelep

3.2. táblázat: Ingatlan nyilvántartási adatok

3.4. A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye



3.4.1 Iszaprothasztó tornyok Jelenleg az iszaprothasztásra 2 db torony áll rendelkezésre, amelyek 16 m magasak. A torony közelében a IV. sz. utóülepítő mellett található az iszapvíztelenítő gépház és az iszapfeladó szivattyútér. A szivattyútér alatt van az iszaptároló akna. A feladószivattyúk csigaszivattyúk, amelyek szívócsöve belenyúlik az alattuk lévő iszaptároló aknába, és onnan szívják ki a szállítandó iszapot. A nyomócső földbe fektetett DN150/KO minőségű acélcső, amely beköt a két rothasztó torony közötti gépházba. Innen a csővezeték DN100/KO mérettel és anyaggal halad tovább külön-külön a két rothasztó torony tetejére. A feladott iszap  mennyisége:  szárazanyag tartama

4-6 m3/h 4-6 %

Iszapfogadó létesítmények A telephely hulladékiszap fogadó létesítményei és a létesítményekhez kapcsolódó gépészeti rendendezések is a 2014-2020 programozási időszakban a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (a továbbiakban: KEHOP) terhére finanszírozott szennyvízelvezetési és –tisztítási beruházások kapcsán kerülnek megvalósításra KEHOP 2.2.2. pályázat útján. Gyöngyös és térsége szennyvízelvezetésének és -tisztításának fejlesztését a kormány 28/2016. (II. 25.) Korm. rendelet 1. melléklet 2 fejezet 103. pontja alapján kiemelt jelentőségűnek minősítette. A pályázat során megépülő létesítmények: 1.) Iszapfogadó medence Feladata: a teherautóval beszállított kb. 20 % szárazanyag tartalmú víztelenített iszap fogadása Mérete: 10,75 m x 4,4 m alapterületű; 2,2 m mélységű vasbeton medence Térfogata: 60 m3



A medence vízzáró vasbeton kialakítású, részben földbe süllyesztett, részben kiemelt kivitelben. Az iszapfogadó műtárgy tetejére három részből álló eltolható lefedés került megtervezésre. A medence végén (teljes szélességben) található a csigavályú. Az ebben forgó csiga szállítja át az iszapot a fogadó medencéből a szivattyúaknában elhelyezett csigaszivattyú garatjába. Az iszapfogadó medence folytatásában található a hidraulika akna, amelyben az iszaptovábbító csiga hidraulikai egysége került elhelyezésre. A hidraulikus akna egybe van építve az iszapfogadó műtárggyal, a már ismertetett fő méretek tartalmazzák ezt az aknát is. Az akna mérete: 3,85 m x 3 m alapterületű, 2 m belmagasságú vízzáró vasbeton létesítmény. A beszállított iszap bűz terjedésének a megakadályozására, a medencére eltolható lefedés került megtervezésre polikarbonát lemezből. Az iszap beszállításakor azt a medencerészt, ahová a beszállító jármű biztonságosan leeresztheti az iszapot, a síneken mozgatható polikarbonát fedelet eltolják, és az iszap leeresztését követően a fedelet visszatolják a helyére. 2.) Átlagosító medence Feladata: A beszállított iszap és a telepen keletkező híg iszap összekeverésével a rothasztó toronyban megállapított ideális szárazanyag koncentráció beállítása. Mérete: 5 m belső átmérőjű 2,6 m belmagasságú födémmel rendelkező zárt műtárgy Térfogata: 46 m3 A műtárgy részben földbe süllyesztett, részben kiemelt építmény. A műtárgyba az iszap fogadóból átszállított 20 % szárazanyag tartalmú iszapot juttatják be ø154 x 2-es nyomócsövön keresztül. Ugyancsak ide érkezik a szennyvíztelepen keletkező fölös iszap, amelynek szárazanyag tartalma min. 5 %. Az átlagosító medencében a megfelelő arányban összekeverik, és így kialakítják a kb. 6 % szárazanyag tartalmú iszapot, amelyet a rothasztó tornyokba juttatnak. 3.) Szivattyúakna



Feladata: Az iszapszivattyúk és a késes aprítók (muncher) elhelyezésének biztosítása. Kivétel a hígiszap feladó szivattyúk, amelyek a meglévő szivattyúházban az iszapvíztelenítő közelében kerültek elhelyezésre. Mérete: 4,5 m x 4,5 m alapterületű, 2 m belmagasságú földbe süllyesztett vízzáró vasbeton műtárgy. Szagelszívás A szivattyúakna szellőztetése megfelelő teljesítményű biofilterrel került megoldásra (3.2. ábra). Ez légmozgást biztosít az aknában, elszívja a bűzös levegőt, átszívja saját magán, és szagmentesen kibocsátja a szabadba. Helye: a szivattyúakna tetején Típusa: Ventus 200A Teljesítmény: 200 m3/h Hatásfok 95 % Darabszám: 1 A biofilteren lévő ventilátor működéséhez elektromos energia szükséges. A szaglekötő anyag permetezéséhez vizet használnak. A kondenzátumot bevezetik az átlagosító medencébe.



3.2. ábra: Ventus típusú biofilter Forrás: http://www.proidea.hu/pureco-kft-228758/ventus-kompakt-biofilter-355552.shtml



4.) Meglévő szivattyúház Helye: Az egyik rothasztó toronnyal szemben, attól mintegy 25 m-re. A szivíttyútér alatt helyezkedik el a híg iszapgyűjtő akna. Mindezek közvetlenül a IV. utóülepítő mellett találhatók. Feladata: Az iszapszállító gépek és az iszapvíztelenítő gépek elhelyezésének biztosítása. Ide lett telepítve a híg iszapot az átlagosító medencébe szállító csigaszivattyú is. 5.) Csővezetékek, szerelvények A műtárgyakon kívül földbefektetett csővezetékek mérete, anyaga: D160 KPE. A műtárgyakon belüli csővezetékek mérete, anyaga ø 154 x 2 DIN 1.4301 rozsdamentes acélcső. Elzáró szerelvények (rozsdamentes kés tolózárak) a gépek kiszerelhetőségének biztosítására szükségesek. A tornyok közötti gépészeti térbe a kívülről érkező 2 db DN150 méretű rozsdamentes acélcsőből indul 2 db DN 100 méretű rozsdamentes acélcső, amelyek között átkötés van, elzáró szerelvénnyel ellátva. Az iszapszivattyú akna felől az átlagosított iszapot szállító szivattyúk nyomócsöve ebbe a 2 db DN 100 méretű csőbe van csatlakoztatva a csövek összekötés előtti ponton. A rothasztó tornyok részeinek ismertetése 1.) Zárkamra A zárkamra egy 13,4x7,30=100 m2 alapterületű, 3,6 m magasságú, kb. 360 m3 térfogatú helyiség – közepénél 2,7x4,2 m területet elfoglal a lépcsőház – melyben az iszap anaerob stabilizálásához szükséges berendezések kerültek elhelyezésre. A terepszintről, vagy a zárkamrából a lépcsőházon át lehet feljutni a vízszintes elhelyezésű kezelőhidakon a rothasztók kezelőszintjére. A zárkamrában elhelyezésre kerülő főbb berendezések a következők: - Keverőszivattyúk (2 db) - Iszap keringtető szivattyúk (2 db) - Nyomásfokozott vízellátás részei, falukút - Iszap- víz hőcserélők (2 db) - Villamos berendezések szerelvényei (saját, teljes falfelületnél) 22 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


-

Iszapfűtés épületgépészeti berendezései komplett (saját, teljes felületnél) Rothasztókhoz, gépekhez tartozó szerelvényezés és teljes körű csőszerelés Zárkamra műszerezés

Külső térhez kapcsolódó csővezetékek és funkciók (oldalfali átvezetések, térszín alatt) - 1 db DN150 csatorna az utókigázosítóba (közösített funkciók) - 2 db DN100 csurgalékvíz elvezetés - 2 db DN150 sűrített iszap bevezetés a gépháztól - 1 db 2” öblítővíz (kútvíz) bevezetés a nyomásfokozótól - 1 db fűtési előremenő (melegvíz) - 1 db fűtési visszatérő (melegvíz) - 1 db DN200 biogáz elvezető cső a gáztartályhoz (kivezetés zárkamra felett) 2.) A rothasztók felső részének egységei (külső térbe szerelten)  Gázdóm  Belső zseb DN 1000 (fedéllel együtt)  Felső búvónyílás (DN 600) 3.) A rothasztók belső tere  Felszíni uszadék (hab) elvezető vályúív:  Felszíni uszadék (hab) terelő öblítővíz cső és vízellátása: Csővezetékek:  Keverőszivattyú nyomócső DN400 és vízszintes irányú kihorgonyzásai:  Keverőszivattyú szívócső DN400:  Rothasztott iszap felvezető cső, DN150:  Rothasztott iszap elvezető cső, DN150: (Rothasztó oldalfalánál, csőtengely: 136,80)  Vésztúlfolyó cső, DN150: (Rothasztó oldalfalánál, csőtengely: 136,80)  Felszíni uszadék (hab) elvezető cső, DN150: (Rothasztó oldalfalánál, csőtengely: 136,80)  Homokelszívó cső, DN125: (Rothasztó oldalfalánál, csőtengely: 136,30)  Iszap betápláló (fűtött), DN150: (Rothasztó oldalfalánál, csőtengely: 137,90)  Iszap elszívó (fűtésre), DN150: (Rothasztó oldalfalánál, csőtengely: 136,30)  Hőmérőcsonk, felső, DN125 (függőleges):  Szintmérőcsonk DN100 (vízszintes): (Rothasztó oldalfalánál, csőtengely: 138,40)  Hőmérőcsonk, alsó, DN125 (vízszintes): (Rothasztó oldalfalánál, csőtengely: 138,40) 23 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu


3.4.2 Komposztáló telep A komposztáló telep méretei A komposztáló létesítmény három egységre osztható:  Előkezelő tér: a hulladék gyűjtése, illetve előkezelése történik  Érlelő tér: a komposztálás intenzív szakasza zajlik le  Utóérlelő terület: a komposzt utóérlelése megy végbe, valamint szükség esetén a kész komposzt végső kezelése (rostálás, darálás) A komposztáló terület befogadó mérete 50 x 56 m. A térburkolata 20 cm vastag vízzáró vasbeton lemezből készült, a peremeinél 20 cm széles kiemelt szegéllyel. A technológiát részletesen ismertetjük a 3.5. fejezetben. Az előkezelő tér Méret: 36 x 20 m = 720 m2 nagyságú fedett tároló és 30 x 20 m = 600 m2 nagyságú nyitott tároló tér A 720 m2-es fedett előkezelő területen, 120 m2-en zajlik a hulladék előkezelése (apítás, homogenizálás); 600 m2-en pedig a beérkező víztelenített iszapot tárolják. A 600 m2-es nyitott tároló téren kerül tárolásra a telephelyre beszállított növényi eredetű hulladék. A beszállított hulladékok ömlesztve kerülnek tárolásra. A szennyvíztisztító telepen keletkező víztelenített szennyvíziszapot napi gyakorisággal konténerekben szállítják át a komposztáló telep fedett előtárolójába, ahol a vízzáró szilárd burkolatra öntik. A víztelenített szennyvíziszap a feldolgozásig a fedett tárolóban marad. A fedett tároló egyidejűleg 2000 tonna víztelenített szennyvíziszap, a szilárd burkolat pedig 2800 tonna aprított zöldhulladék biztonságos tárolására alkalmas. A fedett tároló 120 m2-es részén történik a komposztálandó hulladékok előkezelése. (aprítás, homogenizálás).



Érlelő tér Méret: 3 db 20 x 28 = 560 m2 (hasznos területe 480 m2) Az érlelő tér felületén a méretezések alapján 3 db 20 x 8 alapterületű, 3 m magas komposztprizma elhelyezésére van lehetőség. A prizmák trapéz kialakításúak, amelyeknek a korona éle 2 m. Egy komposztprizma térfogata 260 m3. A zöldhulladékok 0,4 t/m3-es térfogatával és a kirothasztott szennyvíziszap 1 t/m3-es térfogatával számolva egy prizmában 182 tonna hulladék helyezhető el. Ez alapján az érlelő tér kapacitása: 13 ciklus/év x 3 prizma x 182 tonna/prizma = 7098 tonna/év Az érlelő tér burkolata úgy került kialakításra, hogy a GORE-Cover membrántakaróval fedett. A komposztáló telep felszíni lejtésviszonyai a komposztáló közepén áthaladó csurgalékvíz elvezető folyóka irányába lejt. A csurgalékvíz elvezető folyóka 0,5 %-os lejtéssel a csurgalékvíz gyűjtő aknába köt. A keletkező csurgalékvizek a szennyvíztisztítási technológia elejére kerülnek elvezetésre. A csurgalékvíz elvezető rendszer vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az aprított, homogenizált hulladékot homlokrakodó segítségével az 480 m2 hasznos területtel rendelkező komposztáló felületre helyezik, ahol prizmákba rendezik, és GORE rendszerű szabályozott, intenzív gyorsérlelési komposztálási technológia alkalmazásával kerülnek hasznosításra. Utóérlelő tér Mérete: 36 x 20 m = 720 m2 Itt történik a 320 m2-en a komposzt utókezelése és 400 m2-en az utóérlelése. Az utóérlelés nem levegőztetett, nyitott rendszerben, a komposzt átforgatása nélkül zajlik. Az átlagos betöltési magassága 3 méter.



3.3. ábra: A komposztáló helyszínrajza (Forrás: BDL Környezetvédelmi Tervező, Szolgáltató és Tanácsadó Kft.)

3.4.3 Telephelyen meglévő létesítmények A Gyöngyös 0263/2 és 0263/5 hrsz. alatt található szennyvíztisztító telephelyen az alábbi létesítmények találhatóak meg. A telephely létesítményei:       

Porta és szociális épület, irodaépület Szennyvízkezelő medencék és vízi létesítmények (homokfogó, előülepítő-, levegőztető medencék) Iszapsűrítők Rothasztótornyok Rothasztottiszap-tároló medence Iszapvíztelenítő centrifuga Biogázkezelő rendszer 26 GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. tel: (46) 200-120 [email protected] www.geonsystem.hu

Heves Megyei Vízmű Zrt

Recommend Documents