M A G Y A R T A N Í T Ó K É P Z Ó zyxwvuts XXXIX. ÉVfQLYAM
A TANÍTÓKÉPZŐ-INTÉZETI TANÁROK ORSZÁGOS .EGYESÜLETÉNEK
5-6. SZÁM
FOLYÓIRATA
S ze r ke s zto s é g , hová a lap szellemi részét illető minden közBudapest, lemény küldendő, J. Avar-utca :5. Ill. 7.
BUDAPEST,
1926
jUNIUSgfedcbaZY
SZERKESZTI:
MOLNÁR OSZKÁR
Kéziratokat nem adunk vissza.
Tagsági vagy elöfizetési díj tanévenkint 68.000 K. Az egyesüleltel és lappal kapcsolatos minden befizetés, reklamáció P ó c za jó zs e ! egyesületi pénztáros címére (Bpest, V. Hold-utca 16. IV. 54.) küldendö. - Hirdetések megegyezés szerint.
Reformkérdések. -
Elnöki megnyitó.
-
T. Közgyülés! Egyesületünk lapjának áprilisi számában megM é s z á ro s Jenő tagtársunktól egy közlemény, mely a világjelentKJIHGFEDCBA báború óta először veszi számon. azokat a veszteségeket, amelyek bennünket értek. Hogy nyolc esztendő kellett hozzá," míg erre ráeszméltünk, a dolog természetéből folyik. Ki hitte volna nyolc évvel ezelőtt, hogy az ellenségeinktől győzelmi mámorban megvont őrületes határok, melyek vasuti vonalakat, városokat,. altöldi tanyákat, sőt temetőket kettévágtale ennyi ideig is megmaradjanak! Ki hitte volna, hogy mérleget kell készítenünk és komolyan elkönyvelnünk azt, amit kegyesek voltak nekünk meghagyni. Pedig Iskolák ma már tényleg itt tartunk a komoly Ieltárkészítésnél. falán, hivatalok ajtaján látjuk még itt-ott e· táblácskákat: nem, nem, soha! De mintha kiveszne a lelkekből a remény, mintha kialudna a szivekböl a láng. Kezdünk beletörődni a sorsunkba és kórnoly 'képpel megcsináljuk a leltárunkat. Mészáros Jenő gyönyörű . cikkében csak a tanártársaink vérveszteséget könyvelte el. Hogy intézeti növendékei nk közül hányan estek el a világháborúban, azt még nem tudjuk és teljes pontossággal nem fogjuk megállapíthatni sohasem. Nehány intézet több-kevesebb pontossággal összegyüjtettea hősi halált halt növendékeinek névsorát és neveiket márvány táblára vésette. Így tudjuk pl. hogya pápai tanítóképző növendékei közül 59-en v e s z te tté k életüket. - Nem tartom lehetetlennek, hogyegyi~-másik tőlünk elrabolt intézet még ennél is nagyobb áldozatot hozott. Azt hiszem, jól emlékezem : a székelykeresztúri tképző 1914/15. évi negyedéves. növendékei mindnyájan önként vonultak be a hadseregbe és mindjárt a háború elején, egy szerencsétlen ütközetben,
Wagner János 66zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA
valamennyien életüket vesztették. Ha az ismert adatokból átlagot veszünk és azt 50 tképzőre átszámítjuk, 1500 halottat kapunk, mely szám a valósághoz mindenesetre közel áll. Ahhoz a 17 hősi halált halt tanártársunkhoz 1500 hősi halált halt tanítóképzőintézeti növendéket sorolhatunk. Megdöbbentő nagy szám! A halálnak bőséges aratása volt a mi mezőinken. Ma először vagyunk együtt, amióta ennek a mérleg-elkészítésnek a gondolata felvetődött. Emlékezzünk mindazon tagtársainkra, növendékeinkre, kik a háborúban szolgálatot teljesítettek ; akik a lövészárokban, a fogságban szenvedtek és emlékezzünk kegyelettel főleg azokról, akik életüket vesztvén, példát mutaítak örök időkre, hogyan kell szeretni a hazát. jegyzőkönyvében is. Halottaink emlékét örökítsük meg közgyűlésünk S szálljunk magunkba, viseljük zúgolódás nélkül a megpróbáltatás súlyos terheit, de ne veszítsük reményünket és bízzunk jobb jövőben a költő szavaival. .. "nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért s keservben annyi hű kebel szakadt meg a honért" . Utolsó közgyűlésünk óta két rendkívül súlyos esztendő telt el: a szanálás időszaka. Nem csoda, hogya mernorandumainkhoz fűzött reményeinkből alig teljesült valami. Hiába támogattuk kérelmeinket kézzelfogható érvekkel, hiába járultunk rnindenkihez, kiről feltételeztük, hogy tud segíteni és akar segíteni rajtunk, hiába volt mindenekfelett megértönk. jóakaratú támogatónk ügyosztályunk D u lo vits Árpád min. tanácsos úr: kerékkötője, megvezetőjegfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA akasztója volt legigazabb ügyeinknek mindig és rnindenütt a szanálás. m in d e n ü t t lázas reformmunka folyik. Két Tanügyi téren madcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA érdekelnek, nagy reformról, melyek bennünket is igen közelről már a napilapok is hoztak híreket. Egyik az országnak 4 tankerületre való felosztása, a másik a tanítóképzésnek egyetem i nivóra való emelése. Talán nem lesz érdektelen, ha mind a kettővel foglalkozom. Az új tanügyi közigazgatásnak teljes szervezetét még nem ismerjük. Kétségtelen, hogy legalább elméletben előnyei is lehetnek. és ez a tanítóképzés egysége. Egyet féltek azonban ereformtól Tanítóképzőink egységes müködése egészen új keletű eredmény, sokkal ujabb, mint ahogyan ezt általában még a mi körünkben is hiszik. Ez az eredmény a maga egészében dr. N e m é n yi Imre államtitkár nevéhez fűződik.
ReformkérdésekdcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA6 7
Dr.gfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA N e m é n yi Imre oly időben vált ki a minisztériumból, amikor a mi egyesületünk életében tespedés állott be, egyesületünk szinte haldoklott és csak most kezdünk eszmél ni, mi volt a tanítóképzők életében dr. N e m é n y i Imre. Megmondhatom egy szóval: mindenünk volt. Mindent, amink van, neki köszönhetjük. S legkiválóbb egyéni tulajdonságokkal felruházott utódjainak t u la jd o n k é p e n a legnagyobb erőfeszitéssel legfeljebb azt sikerül számunkra megmenteni, amit ő nekünk megszerzett. A tanítóképzés kifejlesztése terén van azonban neki olyan rendkivüli érdeme is, melyről még senki érdemlegesen meg nem emlékezett és ez a tanítóképzés már érintett egységessége. Ha megrajzolnám egészen hiven azokat az állapotokat, melyekben a tanítóképzőket a szakfelügyelet megszervezése idején, közül hitetlenül tehát 15 évvel ezelőtt találtuk, sokan önök ráznák fej üket és azt mondanák: ez nem is lehet igaz. Pedig való igaz. Volt képző, mely, noha 1881-ben bővítetett ki a 3 éves tképző egy negyedik évfolyam mal, N e m é n yi egységesítő munkájának megszervezésekor még 3 évfolyam mal rnűködött. Igen sok intézetben nem volt gyakorlőiskola és nem is folyt semmiféle gyakorlati kiképzés, vagy ha folytak tanuló gyakorlatok, a növendékek mindennemű előkészítés nélkül, teljesen magukra hagyatva próbáltak szerencsét az osztott népiskola valamelyik osztályában. Sok tképzőben egyes tárgyakat egyszerüen nem tanítottak, sem tanítottak. pl. tornát, sőt volt intézet, amelyben gazdaságtant A gyakorlóiskola az állami tanítóképzőben is négy osztályos volt, nem volt ismétlőiskola, nem szerveztetett ifj. egyesület. A gyakorlati kiképzés egyszóval igen rnessze állott a való élettől. N e tn é n yi Imre érdeme, hogy ezt az irreális állapotot megszüntette és az egységes ellenőrzés szigorú végrehajtásával az egységet megteremtette. Nekem az a hitem, az az érzésem, hogy ez az egység még nem szilárdult meg annyira, hogy a feldarabolast kibírja. Féltem ezt az egységet a tankerületi beosztástóI. A másik tervezet, melyről állítólag a legiIletékesebb helyről értesültek egyes napilapok, minket még közelebbröl érdekel. Ez nem szól kevesebbről, mint a tanítóképzés egyetemi színvonalra való emeléséről. Végrehajtása egyenlő volna tehát a mostani Nekünk ez létkérdés és senki tanítóképzők teljes megszüntetésével. sem veheti zokon, ha én ezen első hír szárnyalása után máris egészen komolyan foglalkozom evvel a kérdéssel.
Wagner János
A terv, hogy népiskolai tanítók érettségi bizonyítvány alapján az egyetemen nyerjenek kiképzést, régi keletü, Németországban 1903. óta állandóan napirenden van a kérdés és a mozgalom megindulásának első éveiben, 1903-1909-ig nagy izgalomban tartotta nemcsak a tanítókat, hanem az egész országot. A különbözö tanítóegyesületek mind a 3000 köre két év alatt letárgyalta a kérdést és a königsbergi egyetemes gyülésen az ország nagy meglepetésére azt a határozatot hozták, hogy az egyetemek, mint a tudományok művelésének középpontjai egyedüli és semmi más intézmény által nem pótolható helyei a tanítók kiképzésének. A határozat még a lelkes előadót is annyira zavarba hozta, hogy keserű szemrehányásokat tett lapjában a tanítóságnak, mert a történelmi fejlődést semmibe sem vette és túlzásaival diszkreditálta magát a komolyan gondolkodók előtt. megbarátkoztak Németországban· e Később rnindinkább gondolattal és több államban át is helyezték a tanítóképzést az egyetemre és a szemináriumokat beszüntették, így küíönösen Szászországban. Egyes államok azonban végig tudni sem akartak a tanítók egyetemi kiképzéséről, ez államok között első helyen vezet Bajorország. Ma az a helyzet, hogy több államban már kezdik visszaszervezni a tanítóképző-intézeti szakiskolákat és az egyetemi láz temperatúrája lejebb szállt. Nálunk is van történelmi múltja ennek a mozgalomnak. Különbözö tanítóegyesületek foglalkoztak e kérdéssel és talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy az utolsó 10 esztendő folyamán minden évben ily értelmű határozatot hozott a tanítók közgyülése és ily tárgyu memorandumot adtak be a közoktatásügyi kormányhoz. Ezt a hazai mozgalmat, ezt a hazai törekvést kellő értékére szállította legfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA K á ve s kú ti J. tagtársunkdcbaZYXWVUTSRQPONML a M a g ya r T a n itó ké p ző - ben már 1909-ben írt cikkében. Felolvasom e cikkből a következőket: "A tanítók többségének nagy tábora középiskolai érettségi vel évfolyammal szeretné a reformot s egyéves egyetemi pedagógiai megoldani. AKJIHGFEDCBA te rv Herbartra és külföldi mintákra is reámutathat s nagyon tetszetős. Mindenesetre alkalmas volna a tanítóság megfelelő szociális állását biztosítani. Egykor én is híve voltam, de számolva a kivihetőséggel s látva gimnáziumaink merev konzervatizrnusát, véleményem megváltozott. Nem alkalmasak ez intézetek, hogya tanítóságnak az általános müveltséget megadják. Tengelyük bizonyos klasszicizmus és csak részleges müveltséget nyujtanak. A modern pedagógiai elvek ide be nem hatolnak s a
R e fo rm k é rd é s e k
09zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFE
müvészetí tárgyak (ének, zene) és gyakorlati ismeretek, ügyességek (gazdaságtan, sz!öjd) itt semmi gondozásban nem részeslilnek. Pedig ezek reánk nézve nagyon fontos dolgok. És nem is lehetne ez intézeteket a mi céljainkra alkalmasakká tenni. Mert nem engednék magukat megreformálni. Nem állnának velünk szóba. Ök az egyetemre készítenek elő... s az egyetem? Hogyan végezné a pedagógiai és gyakorlati szakképzést, amikor arra sehogy sincs berendezkedve. " Ennyit a mozgalom históriájáról. Vizsgáljuk és mérlegeljük most azokat az érveket, miket az egyetemi képzés mellett felhoznak. a tekintély, a qualifikáció Első ok a társadalmi érvényesülés, kérdése. Nálunk is azt mondják, csak azt becsülik meg az életben, kinek érettségije van. Hozzátehetnők gimnáziumi érettségije, mert hogya gimn. tanár a maga szemüvegéri keresztül szemlélve a világot, lenézi a reáliskolai tanárt és a gimnázista lenézi a csipp-csupp reálistát, azt márgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA D e c s y Géza tanítóképző tanár igen sikerült tréfás versben énekelte meg, tehát irodalmi alapja is van. A vita azonban ezen a téren nehéz és hiábavaló erőlködés. a kérdést és minden lehetőségre Sok szempontból vizsgálhatnők találunk az életben példát. Van egyetemet végzett ember, sőt egyetemi tanár is, kinek igen kicsi a tekintélye és vannak iskolázatlan emberek, kik nemcsak nemzetgyűlési képviselőségig felviszik, de még a miniszteri bársonyszékbe is beleülhetnek. Nekem volt alkalmam egy olyan iskolaépliletben kétféle iskolába is járni mint diák és egyikben tanítani mint tanár, melyben háromféle iskola volt elhelyezve: tanítóképző, reáliskola s gimnázium és csodák-csodája, ahogyan az évek mentek, meg volt mindeniknek a fénykora, mindeniknek az alkonya. Én azt hiszem, a társadalmi életben a tekintélyelsősorban személyi, másodsorban anyagi kérdés és amíg a tanító nagyobb fizetést ~nem kap, addig a társadalmi helyzetére a szakiskolai vagy tudományegyetemi képesítése egészen rnellékes, pláne künn a tanyák között, Nem mellékes azonban a hívatás teljesítése szempontjából, hogy hol kapja a tanító a jobb képzést: a szakiskolában-e vagy az egyetemen: Az egyetemi párt természetesen az egyetemre esküszik és Kantra hivatkozik, aki azt mondotta, hogy "a nevelés a legnagyobb és legnehezebb feladat, amit emberre bízni lehet".
->
Wagner János
Erre a legnehezebb feladatra, azt mondják, csak teljes a tanító és tudományos és filozófiai felkészültséggel vállalkozhatik magától értetődik, hogy teljes egyetemi végzettség képesítheti csak erre a nehéz feladatra. minálunk a gimnázium intenziv Hivatkoznak, különösen nyelvi és matematikai oktatásából eredő formális képzésre, mely annyira csiszolja az "érett" ember eszét, hogy bármely helyre állítva, helyét mindig jobban fogja betölteni, mint az, akinek érettségi je nincsen. Én azt hiszem, ezek az érvek mind hamisak. A tudomány mélységeibe hatoló ész inkább eltéríttetik a tanítói hivatástól és az egy élre csiszolt ész nem univerzális fegyver. Akik a gimnáziumi oktatás mindent pótló formális képző erejét olyan nagyon hangoztatják, úgy jutottak a szerintük döntő bizonyitékokhoz, hogy összehasonlították a főgimnáziumi tanulók eredményeit a tanítóképző-intézetek növendékeinek eredményeivel. Állítom, hogy ezek az eredmények teljesen értéktelenek. Az egész összehasonlítási eljárás téves, mert az összehasonlított alapok nem egyeznek meg egymással. A gimnázium már az elemi iskolából válogatott anyagot kap és mindvégig irgalmatlanul rostál. 100 első osztályos kis diák közül talán 20 érik meg, merem mondani, a latin és az autodidakta tanár tanítási kísérletei ellenére. Tehetséges tanulókról van itt szó, kiket alig kell vezetni. A tanítóképzőkbe pedig rendesen még a 80 kivetettnek is a leggyengébbje iratkozik be. Meg kellene aranyozni annak a tanítóképző tanárnak a kezét, hogy ebből a kivetett balIastból derék tanítókat farag. Talán csak iróniája az életnek, hogy ezek nevelik aztán a gimnázium számára az érettségi re áhítozó anyagot. Ez azonban más lapra tartozik. Más hiba is csúszik ezekbe az' összehasonlításokba. Még mindig vannak pedagógusok, akik azt hiszik, hogy valamely tárgy pl. a latin nyelv területén szerzett alaki képzés olyan fegyvereket ad az illető egyén kezébe, miket az élet minden területén használhat. Ez nagy tévedés. Az alaki képzés specifikus, tárgyhoz kötött s tudhat valaki rengeteg nyelvet, esze a nyelvek törvényeibe való elmélyüléssel rendkívüli módon ki lehet képezve és ezt a nagy nyelvészt becsapja a piacon az iskolába nem járt kofa, mert árszámításait nem tudja követni. ágazaOe tovább megyek, minden tudománynak különbözö tai vannak és lehet valaki pl. híres botanikus (anatomus, fiziológus stb .... ), de egy növényt nem tud meghatározni. Jellemző, hogy
R e fo rm k é rd é s e k
zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSR 71
egyes korlátolt elméjű tudósok - vannak ilyenek is ! - úgy vélnek segíteni magukon, hogy azt a kollegájukat, ki oly területen munkálkodik, melyen ők járatlanok, egyszerűen lenézik. A fiziológus lenézi a szisztematikust, az anatórnus a nyövénygeografust, ... hogy formális képzés még arra sem képesíti világosan példázva. az embereket, hogyaszaktársuk munkáját megbecsüljék. S most vizsgáljuk meg egészen közelröl, milyen is legyen a magyar néptanító, mi az ö hívatása? Írni, olvasni tanítja az apró embereket, bevezeti őket a pedagógia szabályai szerint mindennemü tudományba, lelkükben lerakja mindennemü művészetek alapját, mindenféle mesterség első fogásaira oktat, úgy ápolja, edzi, erős iti gyenge testüket és formálja, neveli lelküket, hogy végre is helyesengondolkozó, nemesen érző, cselekedni tudó és örömest munkálkodó, erkölcsös életű, derék polgárokat neveljen a mi sokat szenvedett hazánknak s most kérdem: ahhoz, hogy valaki ezt az aprólékos, de mindenekfelett odaadó, türelmes, szeretetteljes munkát végezze, az lenne vajjon az előfeltétel, hogy 8 esztendeig elsősorban és főleg latin nyelv tanításával kínlódjék? Az lenne vajjon a feltétel ehhez, hogy részleges, egyoldalú klasszikus műveltséget hozzon, bizonyos nyelvi és matematikai formális képzéssel, melyre hevenyészve egyegy, legfeljebb két éves tanfolyam épülne? Bizonyára nem ez kell ! A tanítónak nem kell a műveltség terén világító toronynak lennie, mely a horizont határáig szórja fénycsóváját, hogy az eltévelyedettek benne célpontot találjanak, maradjon és legyen ő csak k ís mécses, mely a k ö z v e tle n környezeteket világítja meg gyenge fénnyel, de egyforma fénnyel és minél nagyobb, minél melegebb szeretettel. Nem borotvaéles genialis észre van s z ü k s é g e a tanítónak, hanem mindenhez értő sok fe lü le tű agyvelőre, mellyel a gondjaira bízott gyermekek érdeklődését minden irányban felébreszteni és kielégíteni tudja. A mindenhez értő tanító csak a külön szervezett, minél több évfolyam ból álló szakiskolában nyerhet kiképzést és csak különálló szakiskolában Iejleszthetö ki benne gondos szaktanítással az a Pestalozzi-íéle szeretet, mely a kisgyermekek neveléséhez okvetlenül szükséges. A régi -tanitóképzés sokban hasonlított az iparosmester ki képzéséhez. "Gyakorlat teszi a mestert" volt a jelszó és aki a tanítói pályára készült, beállt inasnak valamelyik elismert tanítómesterhez. A tanítóképzés mai rendje is megtartotta egész helyesen a régi
72.
Wagner János
tradiciókat és még az inaskodásis meg van a tanulók gyakorlóiskolai hospitálásaiban. Az ezermesterséget és a tudományt pedig megtanulja annak a rengeteg tantárgynak a kereteiben, amiket a tanítóképzői tanterv felvesz. Nem mondom, hogya mai tanítóképzés elérte ma már a tökéletesség legfelsőbb határát, lehet azt még tökéletesebbé tenni, de ne borítsuk fel a mai rendszert egészen, mert igen könnyen olyan veszedelembe sodorhatjuk népoktatásunkat, hogy abból ki nem gázolunk évtizedes komoly munkával sem. Iskolákat csak megfelelő időközökben és csak fokozatosan szabad megreformálni. Már az 1911. évi tanterv nek sem vártuk be az eredményeit és gyors tempóban készült a hat, majd az öt évfolyamu tanítóképző új tanterve. A most érvényes tanterv eredményeiről sem mondhat senki kornoly itéletet. Oe ne ragadtassuk el magunkat jelszavaktói sem. Még az olyan tetszetős jelszó, mint amilyen az élethez való alkalmazkodás, ily rendkívüli, szélsőségekből szélsőségekbe rohanó időkben, aminőket ma élünk, erősen megtéveszthet. Hisz az iskola hatása a társadalomra egy emberöltődcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA m ú lv a következhetik csak be. Ki tudja, milyen lesz akkor az élet? Oe meg is fordíthat juk a dolgot. Nekünk, népnevelőknek hinnünk kell abban, hogy az iskola neveli, irányítja az embert, mint a társadalom egyes tagját és vele az egész társadalmat is. Ez esetben pedig nem kell mindenáron alkalmazkodnunk a mai élethez, hanem nyugodt lélekkel kitüzhetjük messzibb cél nélkül egy jobb jövő előkészítését. S ne tévesszen meg minket az egyetemi nívó sem l Minduntalan halljuk, előkelő pedagógusok hirdetik, hogya magyar kultura alapja a középiskola - a tanítóképzésröl egészen érthetetlen módon sehol sem esik szó, legkevésbbé a nemzetgyűlésen hogyakulturánk pilléreit képező középés mégis köztudomású, iskolával összeforrt egyetem még. a középiskolai tanárképzést sem oldotta meg teljesen. Hogyan vállalhatná egyszerre a tisztet, hogy minden iskolatípusnak tanítót neveljen ! Az iskolatípusok igényei nem olyanok, mint a tokaji aszú, rnelynek fokmérője a mazsola, melyet puttonnyal mérnek belé és van 1, 2, 3, 4 puttonyos aszúbor. Hát az egyetem is így intézné a dolgot, hogy ugyanabból a mazsolából ad többet vagy kevesebbet és a mazsolaszemek, puttonyok száma adná a minösítést, Aki pl. a filozófiából fél évig hallgatná Kantot, abból lenne tanyai tanító; aki egy egész évig h a llg a t n a Kantot, abból lenne falusi tanító; aki 2 évig hall-
73
Anyagi helyzetünk
gatná, abból fővárosi tanító, vagy talán már polgári iskolai és tanár válnék, 3 évvel kereskedelmi iskolai, 4 évvel középiskolai 5 évvel egyetemi tanár formálódnék. Nem folytatom ... de egyre szeretnék még rámutatni. A csekély fizetés, a szegénység, a nyomorúság boldogtalanná teheti azt az embert is, ki azt a helyet tölti be a társadalmi életben, melyet Isten, ember neki szánt, melyre hivatást érez, melyre legnagyobb gonddal és körültekintéssel ráneveltetett; de teljesen szerencsétlenné lesz, önmagával meghasonlik, ki szegénységén felül helytelen nevelés, meg nem felelő képzés köveíkeztében olyan pozíciót foglal el a társadalomban, melyhez szíve hozzá nem nőtt, melyhez eléggé nem ért, melyre kellőképen előkészítve nincsen. A magam részéről kijelentem és azt hiszem kijelethetem egyesületünk nevében, hogy mi ragaszkodunk a mai tanítóképzöknek. mint külön szakiskoláknak a fentartásához; figyelemmel fogunk kísérni minden mozgalmat. résen leszünk, felvesszük a harcot és minden erőnkkel rajta leszünk, hogy ebben az élet:halálharcban győzelmet arassunk. 1927-ben tartják meg tanügyí egyesületeink a Ill. Egyetemes Tanügyi Kongresszust. Oda visszük a tanítóképzés kérdését és egyesületünk választmányának bőven lesz ideje addig, hogy e kérdést minden szempontból megvitatva, tisztázva, érveit összegyűjtse és a harcra felkészüljön. Mélt6ztatnak látni, ma ugynevezett történelmi időket élünk. Valamennyiünknek össze kell fogni, hogy minden erőnket a megvívandó harcban kifejthessük. Szoros összetartásra, az erők egyesítésére kérem Országos Egyesületünk minden tagját és megnyiXVII. közgyűlését.XWVUTSRQPONMLKJIHGFEDC tom Országos Egyesülelünk W agner
T A N ÍT Ó K É P Z Ő I A nyagi
Ján os.
P E D A G Ó G IA .
h e ly z e tü n k .
1. A különböző egyesületek tárgysorozatában két gondolat körül csoportosul az eszmecsere: egyrészt az élet feltételének. az életerőnek biztosítása, másrfoszt a belőle fakadó magasabb életcél kiíüzése. Országos helyzetünkre jellemző, hogy. a kulíurális érdekeket szolgáló Magyar Paedagogiai Társaság ez év tavaszán kilépett a nagy nyilvánosság elé a tanárok anyagi érdekeiért, rá nehány héttel pedig az anyagi érdekekért létesült Szőlősgazdák Országos Egyesületének közgyűlésén egy cegléd
mcstanában
Dr. Novy Ferenc 74zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA
szölősgazda - a bórtermelők legsúlyosabb válsága idején rnentsvárul iskolát, több és jobb kultúrát követelt! Saját szavai szerint: a magyar földmíves-osztály számára necsak írni-olvasni tudó béreseket és napszámosokat, hanemgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA in te llig e n s gazdát képezzenek az iskolák. Azok majd többet tudnak termelni, mert érdemes lesz apja gazdaságát folytatnia az értelmes, tanúit gazdaifjúnak ! Az ilyen feljajdulásokat a mi Egyesületünknek is meg kell hallania, mert érdek körébe vág, mert élethivatásahoz tartozik, hogy a nemzeti kultúra fájának gyökértáplálékát a lehető legjobb módon kiválogassa és előkészítse ebbe az Egyesületbe tömörült minden tag. S ha idei közgyűlésünk tárgysorozatán mégis az anyagi ügyek jutnak elsősorban szóhoz, az annak a közös mély forrásnak tulajdonítandó, amelyből a keltő fakad s amelyet Széchenyi István tárt fel előttünk már száz évvel ezelőtt, amikor nagyvonalú közgazdasági programmjának megvalósításához az első lépést azzal tette meg, hogy áldozatot hozott a kultúra oltárán. Mi is az ö eszméin nevelődtünk, nemzeti hitét valljuk és hirdetjük, á ld o za tké s zs é g é t kö ve tjü k immáron e g y é vtize d e s kita r tá s s a l : jelenleg évi megillető jö ve d e lm ü n k kb . fe lé t á ld o zzu k fe l a ku ltú r a o ltá r á n nemzeti eszményeinknek. Egy évtizede tart már u. i. az a fokozat os bomlás, amely a vagyontalan középosztályt a romlás felé viszi. A középosztály felsegitésének lehetősegéről sajnos erre a nemzedékre nézve maga a kormány jelenlegi feje is lemondott már. De rni, ennek a középosztálynak értelmiségéhez tartozó tagjai, nem van szó, amelyet mondhatunk le róla; először azért nem, mert saját bőrünkről lemondó tétlenséggel csak abban a végső esetben fogunk odadob ni a gazdasági molochnak, ha annak az árán talpraállhatna az új nemzedék; másodszor azért nem mondunk le anyagi ellátásunk kiküzdéséről, mert n e m a n ya g i jó lé tiin k megteremtése a célunk, hanem munkabírásunk és hivatoltságunk teljes értékesitése a jobb nemzeti boldogulás javára. A magyar tanítóságnak, tanárságnak javadalmazását u. i. soha sem jellemezte a jólét kriteriuma, hanem csak a megélhetés szinvonala. Egyesületünk sem foglalkozott sohasem ebből a szempontból. Az állami életműködés teljességében a tanárság csak eszményi élethivatást teljesített a kathedrán, a felolvasó asztalnál, a szakirodalomban. Nem érezte kényszerítő szükségét az aranyborjú imádatának. Nem nevelődött hozzá a füle az adok-veszek zajához, erkölcse a konjunkturális haszon hajhászásához. Reális vonatkozásba is csak akkor jutott hozzájuk, mikor feleszmélt az elmerülés veszedelmének lehetöségén, amikor a. gazdasági életben való elszigetelödése befejezett ténnyé vált. Ebben az elszigetelődés ben, ebben a magárahagyatottságában ennek a közgyűlésnek - mint az ellenséges vonalak közé ékelődött tábori örsnek jutott az a feladat, hogy minden tőle telhető módon adjon jelentést hátrafelé az ezredén és hadosztályán át egészen a hadvezetőségig arról, hogy még él, a küzdelrnet hűséggel állja, pozicióját tartja, bár veszteségei nagyok, összeköttetése a szomszédos tábori őrsökkel megszakadt, munició és élelmezés fogytán, sürgős erősítés esetén a frontnak ez a szakasza még tartható, mertdcbaZYX l i legénység szelleme kitűnő ... Küzdelmünk a kultúrálís frontnak ezen a szakaszán lényegében a pozicióért folyik az elvértelenités, a tartalmától való megfosztás veszedelme ellen. A kultúrálís frontnak az a szakasza, amelyet az oktatórend foglal el a
Anyagi helyzetünk.
75
nemzeti küzdelemben, hova-tova elveszti erődítményének amúgy is kevés támaszpontját és ezzel jobb ellátásának lehetőségeit. Feladatom lesz ennek a tételnek bizonyítása; igazolása annak, hogy az oktató renden belül a tanárképzői tanárság egy emberöltőn belül miként erősítette s miként vesztette pozicióját, s milyen kilátásai vannak a jövőre nézve. A bizonyítás fonalát egyrészt a kormányzati és társadalmi tényezők felfogásából, mint rajtunk kívül eső összetevőkből, másrészről a magunk mint értékelési alapból igyekezem megfonni. munkájának tartalmából. A kvalifikáció, szolgálati idő és ténykedési ügykör elveiből alakult ki a tisztviselői rangsor fizetési osztályokkal és várakozási fokok kal. Az állami viszonyt, hierarchiában a rangot s vele együtt az alá-, illetőleg fölérendeltségi továbbá az ügyködési hatáskört rendes körülmények között valamely fizetési osztályba való kinevezés adja meg. A kinevezés természetes alapja a rátermettség minden tekintetben; a válogatás tárgyilagosságát a minősítési táblázat van hivatva biztosítani. A rangsoros fizetés tehát az ügyködési e lvé n alapszik. Maga ez az elv hatáskörből kifolyólag aKJIHGFEDCBA k ie m e lé s , k iv á lo g a tá s gfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA egyszersmind biztosíthatja a tisztviselői kar feltörekvő munkakedvét is. Ez az elv érvényesü It egy emberö!tővel ezelőtt is (1893. IV. t-c.), amikor az állami tisztviselői kar illetményrendezése volt szőnyegen. Már akkor felmerűlt az oktatói rendnek különleges helyzete az állami hierarchiában. Ez a különleges helyzet tudvalevően az oktatói rnunka természetéből adódik. Ez a munka mindenekelőtt nem admínisztrativ jellegű, nem hatalmi tekintélyén nyugvó, hanem paragrafus-horgok ba fenn nem akad ható életfolyamat. A nemzeti élet folytonossága szempontjából a szellemi, erkölcsi és testi erők átörökítésének folyamata, funkcionális szempontból pedig ezeknek az erőknek szervi alakító munkája. Épen ezért belső mivoltát illetőleg nincs, csak az örök nemzeterkölcsi törvényeknek alárendelve, amelyeket az oktató a lelkiismeretében viszony áll fenn ápol. Az oktatók egyedei között tetrát teljes mellérendeltségi azonos végső céllal és differenciált munkakörrel mindaddig, mig az oktató ebben a rnunkakörben megmarad. A külsőleg megszervezett alárendeltségi viszony pedig reá nézve csak azért fontos, hogy ennek a belső munkának zavartalanságát, helyes medrét biztosítsa és hogy előteremtse számára az anyagi feltételeket. Ezt a feltételt óhajtotta biztosítani a tanárság részére az akkori kormányzat azzal, hogy először is a birói kar munkájával egyenlő értékünek nunősitette a tanári munkát, az állami kormányzat hierarchiájában különleges helyzetét elismerte. Ugyanekkor számára a rangsoros rendszer helyett a korossági (szeniumos) rendszer eszméjét vetette a tanári közvéleménybe, a tanárokra bízva a választást. Az idősebb tanárság bizonyára emlékezni fog rá, hogy a tanárság akkor meghasonlott Eris alrnáján, nem tudott választani, s ezért maradt meg a rangsoros rendszer a birákkal azonos elbánás elve szerint. . Minthogy azonban a tanárság javadalmazási kilátásai a rangsoron belül sokkal kisebbek voltak a birákénál, a tanárságot az ö tö d é v e s k o rp ó tlé k törvénybeíktatásával igyekezett a kormányzat némileg kárpótolni. A tanárság tehát kombinált fizetési rendszerben helyezkedett el ; ebben eljuthatott a Vll. fiz. osztályíg. A tanítóképzői tanárság is a képesítés fokozásával a középiskolai tanársággal egyenlő elbánásig jutott el. A tanári munkának másik védelmi rendszabálya a kormányzat részérő!
76.
Dr. Novy Ferenc
a 30 éves tanári szolgálati időnek megállapítása volt. Okára talán nem szükséges rámutatnom. A rangsoros fizetési rendszernek tartalma azonban csakhamar elégtelennek bizonyult. Egy évtized mulva megkezdődött a foltozás a Tisza-féle személyi, majd a családi pótlék alakjában. Eddig tart a tanárság védelme a kormányzat részéről, egyben a fizetési osztályok tartalmának egyeztetése a gazdasági helyzettel. A 30 éves tanári szolgálat megbolygatása az első lépés az állami tisztviselői hierarchiába való besorozás felé. A törvény törlése helyett az akkori eljárás az volt, hogy aki szabad akaratából a 35 évet választotta, az törvényszerű nyugdíjához lakáspénzpótlékot is kapott - természetesen havi előzetes befizetések alapján. A jogai mellett kitartó tanár erre nem számíthatott. Tudjuk, hogy utóbb, az egyesítés alkalmával - rövid úton ezek is megkapták a nyugdíjas lakbért, vele együtt természetesen a 35 évi szolgálatot is. Nemzeti kálváriánk mai stádiumában nincsen erkölcsi jogcimünk ahhoz, hogy a szolgálati idő kérdését napirenden tartsuk. A mai sajátlagos szanálási helyzet u. i. a már 35 évi szolgálattal rendelkezőket is arra kényszeríti, hogy lehetőleg bevárjak a kedvezőbb nyugdíj igények időpontját. Fényes igazolása ez a "qui habet tempus, habet vitam" igazságának. Ennek az erősebb életkötésű generációnak pályaíve kisebb hanyatló szöggel végződik. Ámde 2-3 évtized multán be fog következni az az idöszak, amikor egy egész emberöltő nyomorúságándcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA k e r e s z t ü lv e r g ő d ö t t tanárgeneráció már a 30-ik szolgálati idő körül hamarabb meg fog rokkanni. Ennek a nemzedéknek érdekében leszögezzük ez alkalommal is azt a régi álláspontot, hogy a tanári munka a 30 -ik évvel a maga teljességét elérte. Szolgálati időnk megbolygatásával egy időben megkezdődött a tanárok fokozatos küzdelrne a megélhetésért. A rendszer most már nem az egységesítés volt, amit az egyes fizetési osztályoknak jobb dotációjával lehetett volna elérni, hanem a megbontás. Minden egyes státus megkezdte a maga külön kitartó ostromát a magasabb fizetési osztályérI. Amelyik jobban bírta az iramot, magasabb fiz. osztályba juthatott; az állam pedig az elmaradottak révén megtakarítást ért el. Ebben az iramban a tanárság messze elmaradt a vele együtt induló birói kartóI. Ennek jó része. a biróság szervezeténél fogva az állami rendszerű V., sőt IV. fiz. o.-nak megfelelő javadalmazáshoz juthat A és B csoport nélkül. A tanárság pedig elvesztette egyetlen nivelláló természetszerű törvényes illetményét, az ötödéves korpótlékot. Ennele az utolsó, talán az általános helyzet kényszere mtatt is megvont tanári illetménynek elvesztéséveI imáron teljesen az állami tisztviselők illetményrendszerébe kerültünk - azoknak hatásköre nélkü!. Belejuthat eszerint a tanárság 10 %~~-aa VI. fiz. oszt-ba, mint legfelsőbb hatarhoz, 30 %~~_a a VII., 29 %~~-aa Vlll., 29 0/O a IX. fiz. oszt-ba, mint kezdőfizetéshez. Kíveszem ebből az 1 %-ot alig meghaladó V. fiz. osztályt, mint státusunk decorumát, amelyet azonban előreláthatóan a jövőben még igazgató sem fog elérni; ők - ezidőszerint számra nézve 12-en - a VI. fizetési osztály magaslatáig még juthatnak. A kizárólag tanítással foglalkozó tanárok közül pedig között l alig juthat be harom a VI. fiz. oszt-ba - rendes statusviszonyok Nem is szólva a B csoport okozta lorlódásról, amelynek kihatásai a közel-
Anyagi helyzetünk
77
jövőben fognak jelentkezni. A VI. fiz. o. 10 Ofo-os aránya tehát a tanárság célkitűzéseiben J11ég annyira sem jöhet tekintetbe, mint a tanítóság részesef . o-ban. Utóbbiaknak célkítűzésül egy rnin. rendelet főleg a társadése a VII.dcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA dalmi tevékenységet, a néprnűvelést jelöli meg, min! a VII. fizetési o.-ba való kinevezések feltételét. A tanárok tehát csak 3 fizetési osztályba oszlanak el kbl. egyenlő arányban. Mindegyik ftz e té s i osztályban - a legjobb esetet számítva - 9 elérééve! töltvén el, 25-ik szolgálati évétől kezdve teljes nyugdíjképességük kilátásunk nincsen. Ez a kilátástalan tehát 11 éven át semminemű előlépésre helyzet a tanári szolgálatnak abba az utolsó harmadába esik, amikor negyedszázados működés után más pályákon az anyagi javavalmazással is egybea mai pályákorr pedig ugyanakkor kötött elismerés azokott rnegérlelödní, Dante poklának feliratát mutogatják. Az említettem tervezgetés azonban csak a legjobb eset figyelembevételével válhat valóra. Mert van a nevezetes 7000. sz. státusrendeletnek egy ominózus 13. pontja is. Annak 4-ik bekezdése külőríösen a B. csoportbelieket, számszerint 55 kartársunkat fogja különösen érdekeini. Ennek értelmében az A. és B. fizetési csoportokba vató általános besorozás után "a kinevező haaz A. tóság már nincsen kötve a rangosztátj hoz", hanem a B. csoportból csoportban megüresedelt állásra "bármelyik tisztviselőt előléptetheti", Ennek következménye az lehet, hogy egynéhány év mulva a rangsornak képe megtarkulhat: vegyesen lehetnek benne A. és B. kartársak. A jövő fogja megmutatni annak romboló érzelmi hatását az egyes testületekben. Mindezek után kell-e szólanorn azokról a régi rangsori sérelmekről, amelyek azáltal érték néhány kartársunkat, hogy csak azért maradtak el évekkel az alacsonyabb fizetési osztályokban egyivású kartársaiktói, mert az első kinevezés alkalrná val nem kerülhetelt mindegyik elsőnek ebben a rangakik a rendelet 8. pontjásorolásban. Kell-e szólani azokról a kartársakról. nak végre nem hajtása miatt estek el jogos előléptetésüktől; arról, hogy olyan egyének kerültek bele az általunk majd el sem érhetö VI. fiz. osztályba, akik soha velünk r gyütt, de talán az állami státus más rangsorában sem verejtékeztek végig? Úgy gondolom, nem szorul további bizonyításra, hogyarangsoros fizetési rendszer a tanárságra nézve mindenképen káros illetménymegállapítás mert munkája természetének sem felel meg s rnert belőle olyan igazságtalanságok származnak, amelyek a nevelésre is káros hatásúak. Az eddigi ténymegállapításhoz azonban hozzá kell még venni azt is, hogya 7000. sz. statusrendelet a rangsoros statusokba sorozat! tisztviselők között lényeges értékelési -külömbséget tesz épen a hatáskör alapján, a belső és külső tisztviselők között a közigazgatásban, minőségi különbséget a különleges birói munka alapján a birói és ügyészi státusban, jóllehet a közös alap mindannyiunkra nézve agfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA fő is ko la i m in ő s íté s . A rendelet 6. pontja u. i. kimondja, hogya minisztériumokban alkalmazott főiskolai minősitésű tisztviselők csak akkor nevezhetők ki a VII. fiz. osztályba (titkárrá), ha az állami szolgálatban valóságban eltöltött szolgálati idejük -a 12 évet meghaladja. Ez az eset a tanárságnál bizonyára soha sem fordulhat elő. tanári munka értékelésre A rideg tény tehát az, hogy a középiskolai nézve teljesen periferiális helyzetbe került a kormányzat felfogásában, csak
Dr; Novy Ferenc 18zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA
úgy, mint a társadalom megítélésében.gfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA At anyagi javadalmazásban kifejeződő ez a háttérbe szorítás azonban nemcsak a más hivatást betöltő tisztviselők egyetemében hajtócfott végre, hanem magában a közös célt szolgáló oktatói rendben is. Ugyanakkor, amikor a középfokú iskolák tanáraitóI megvontak a új törvényileg biztosítot! ötödéves korpótIékot, az egyetemi tanároknál pótlékot rendszeresítettek, bizonyitékául annak, hogy munkájuk természete azt megköveteli. A másik védelmi biztosítékkal, akorossági (szeniumos) fizetési rendszerrel is ellátta a kormányzat nemcsak az egyetemi tanárságot, hanem a tanítóságot is. Azt' kell tehát látnunk, hogy még az oktatói rend egységes vonalán is jobban erösíti a korrnányzat a szélső szárnyakat és gyengíti a centrum ot, a középfokú iskolák tanárságának helyzetet. A helyzetképet legapróbb részletéig megrajzolva még egy tanulságos tény állapítható meg. Az t. i., hogy még magában a centrum ban, a középfokú iskolák státusai körében is a tanítóképzői státus a legmostohább elbánásban részesült. Vonatkozik ez a ténymegállapítás az V. fiz. osztály decorumának százalékszerű osztogatására. Először is: a középiskolák tankerületi főigazgatói külön státusba kerültek s igy jutott a középiskolai igazgatók részére 946-os létszám mellett 9 hely, azaz 1 0 1 0 az V. fiz. o.-ban. Nem így történt a felsőkereskedelmi iskolák és a tanítóképző-int. tanárok státusában. Ezeknél a helyzet az, hogy még együttes statuskezelés mellett is a kereskedelmi iskolák 77-es létszám mellett 2, a tanítóképzők 145-ös létszám mellett szintén csak 2 helyhez jutottak a V. fiz. o.-ban; a hátrány tehát a tanítóképzői igazgatók nesztorának a rovására esett. Ebben az esetben bizonyára nem egy embernek jobb anyagi ellátásáról van szó, hanem arról a végzetszerű, mindjobban ránk nehezedő nyornásról, amely bennünket a kormányzat részéről egy évtized óta ér. Az oktatók egyeteme s így a mi státusunk is megértő elszántsággal vállalla és a jövőben is vállalja a nemzeti megpróbáltatás terheiből reá háramló gazdasági részt is. A reábízott nemzeti értékek gondozása közben azonban ugy látja, 'hogy ebbe az elszigetelt helyzetbe a legkisebb ellenálló képesség törvénye miatt jutott. A tanárság gazdasági erőtlenségét nem ellensúlyozhatta szerzett szellemi tőkéjével, ehelyet! a kormányzat útján a nemzettől várta megerősítését. Ezen az úton azonban fokozatos legyengítést kellett elszenvednünk. A nagy összeomlás után megkíséreltük társadalmi úton, a nemzeti szellemnek mindenkit összefoglaló gondolatával a K a n s z- b a n felfokozni ellenálló képességüket. Ott sem értettek meg bennünket. A nagytömegű tisztviselő-kategoriák írígylésre érdemes előnyt láttak ötödéves korpótlékunkban. Megtartása a Kansz útján sem sikerült. Minden erejüket az adminisztratív tisztviselők érdekei emésztették fel. Emlékezünk még a leg-, nehezebb időkben osztogatott karácsonyi és húsvéti segélyösszegek nagyságarányaira, megosztási területére, az útiátalányok örökös programmpontjára, de arra is, hogy egy-egy memorandumban az ötödéves korpótlék vagy kifelejtődött, vagy többszöri felszólalásra is csak zárjelben került bele. Gazdasági ellenálló képességünket tehát a társadalmi szervezkedés útján sem növelhettük. A magánoktatás szabad versenyében is a dolog terrnészeténél fogva védtelenek vagyunk, még akkor is, ha rendeletek nem szabnák meg ezirányú elfoglaltságunk hatá-rait. Egyedüli erőnk tehát csak hivatásunk magasztossága és a belőle folyó
Anyagi helyzetünk
79
iratlan törvény: lelkiismeretünk. Eredménye pedig .kitartás a hamisítatlan nemzeti szellem képviseletében a IX. fiz. oszt.-tól kezdve 35 éven át egészen a VII. fiz. o. 1. fokozatáig cimek, rangok és hatásköri zenitemelkedés nélkül. Ez a kitartás a magyar tanár ereje. Ennek biztositásáért hallat juk ismét szavunkat és keressük az érintkezést a szomszédos kultúrörsökkel és a kult úrvezetőséggel. Azonban emberek vagyunk s nem héroszok. Tudjuk egy évtizeden át tartó, rnindjobban fokozódó nyomás után, hogya megértésnek legkisebb kézzelfogható jele lelki felüdülést jelentene számunkra. Tudjuk azt is, hogy megcsorbított jogaink visszaállítása és valóra váltása az állam óriási számtételeiben az egyensúlyt meg nem zavarhatja. E tekintetben segítségünkre van immár maga a legfőbb hadvezetőség agfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDC p é n zű g ym in is zie r ú r őnagyméltósága is. Ö u. i. f. é. márc. 16-án a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságában, ahol a magasabb fizetési osztályok némely illetrnényeinek törlésére vonatkozó javaslatok kerültek megvitatásra, azt a kije le n té s t te tte , hogy s ze r ze tt jo g o ka t n e m le h e t m e g vo n n i.
Minthogy ez a retorikai tétel a kisebb fizetési osztályokra nézve sem veszítheti el logikai erejét, erre a poraiból fel elevenedett ,tételre alapít juk szanálásunk első pontját: az ötödéves korpótléknak a fizetési százalékkal arányos, készpénz-fizetés mellett való visszaállítását. Második pontja: egyenjogosítást kérünk az oktatói rend többi kategoriáival; olyan szeniurnos rendszerű illetmény-megállapítást, amely szervesen beleilleszkedik egyfelől az egyetemi tanárok, másfelől az elemi ,iskolai tanítók illetményrendszerébe. Ez a szeniumos rendszer azonban nem rendszeresírheti a bomlasztás csiráit azzal, hogy átüIteti a rangsoros rendszer eredendő hibáját a szeniumos rendszerbe is, amint az a tanítóknál, óvónőknél van. Az utolsó tíz esztendőben u.dcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA i . náluk semminemű illetményemelkedés nincsen; ez a gondolat a rangsoros rendszerből került áto A kilátásba helyezett felső, záró fizetési határozottkategoriák U . i . a maguk 10 D/a-nyi soványságával az életcélkitűzés sága s z e m p o n t ja b ó l kétes értékűek. A tanító s esetleg a tanár is pályája kezdetén válaszút előtt áll. Vagy arra határozza el magát, hogy 30 éven át érdemeket szerezzen a VII. íiz. o.-ba való kineveztetésre, ez esetben erre áldozza fel idejét, munkaerejét, de le nem győzheti a bizonytalanság állandó érzését, vagy pedig magángazdasági tevékenységgel igyekszik egy kis tőkét gyííjteni arra az utolsó t í z esztendőre, amikor hivatása már nem biztosít neki növekvő ellenértéket, az élet azonban megköveteli ezt. Ez a nyugdijszázalékra dolgozó csendes kerszak ellenkezik a szeniurnos rendszer gondolatáva'l és az. erők gazdaságos felhasználásának törvényével. tanárságra nézve ennek a csendes korszaknak ki: A középiskolai küszöbölése egyet jelent egy régi jogfosztásnak helyreigazításával. Amíg 30 éves volt a kötelező szolgálati idő, ez a csendes korszak ismeretlen fogalom volt. A 35 éves szolgálati idő kötelezettségévei azonban ez a természetszerű helyreigazítás a rangsoros rendszerben nem történt meg s ezért az, mint a második sérelet"n nehezedik reánk. Az igazgatók elhelyezkedése a szeniumos rendszerben a középfokú iskolák helyzetének s az igazgatói munkakörnek megfelelő progresszív szeniumos pótlékkal. amely természetszerűleg a nyugdíjba is beszárnit,
. Maurer Mihály. 80zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA
a főigazgatói állások számára pedig a rangsoros rendszergfedcbaZYXWVUTSRQP V. fiz. osztálya minden decorumával biztosítandó. A jövő nem lehet reánk nézve vigasztalan. Ennek igazolására hivatkozhatunk a miniszter úr őnagyméllóságának arra a rendeletére, amellyel felszólítja a testületeket, hogy az ifjúság intenzivebb erkölcsi nevelésévei behatóan foglalkozzék. Ez a rendelet nemzetmentő munkának minősíti ezt a tevékenységünket. Ennek a ténynek legfelsőbb helyen való elismerése táplálja azt a reményünket, hogy szerény kérelmünk meg is fog valósulni.XWVUTSRQPONML D r . Novy Ferenc.dcbaZYX Il.
Az által, hogya gyakorlóiskolai tanítókat a statusrendezés külön rangsorozta, megvan annak a lehetősége, hogy mind a tanítóképző-intézeti tanárok, mind a gyakorlóiskolai tanítók anyagi előhaladása külön-külön biztosíttassék A tanárok slátusrendezésénél addig tehertétel nek tüntették fel azt a körülményt, hogy ők ugyanegy státusban szerepelnek elemi iskolai képesítéssel rendelkező gyakorlóiskolai tanítókkal. A gyakorlóiskolai tanítók előléptetésénél pedig az képezett akadályt, hogy a státusban előttük levő tanárok sorszámát nem lehetett átugorni. A külön rangsorozás által remélhetőleg a gyakorlóiskolai tanítók helyzete csak javul hat. A nem gyakorlóiskolai tanítók fizetésének rendezése alkalmával a gyakorlóiskolai tanítók két malomkő közé kerültek. Egyfelől nem nyertek semmit még eddig az által, hogy a tanárok státusából kivétettek, másfelől az állami tanítók fizetése a gyakorlóiskolai tanítókéval szemben aránytalanul javult. Szóval a gyakorlóiskolai tanítók anyagi sérelrnéről az illetékesek eddig nem akarnak tudni. Pedig úgy a tanítóképző-intézeti tanárok egyesüle lén ek vezetősége; rnint az ügyosztály többször tett előterjesztést ebben az ügyben. Az akták szaporodtak. A fizetésrendezés pedig még' mindig a homályban késik. Az 1868. évi 38. t-c, az elemi iskolai tanítók fizetését 3 0 0 · forintban, a gyakorlóiskolai tanítókét évi 700 forintban állapította meg. Az 1893. évi 4. t.-c. alapján olyan rendelkezes történt, hogya hosszabb szolgálattal bíró gyakorlóiskolai tanítókat segéd- és rendes tanári álJásokba helyezték. Az 1911. évi fizetési mozgalom a gyakorlóiskolai tanítók részére megnyitotta a VIlI. fizetési osztályt heti 40 óráig terjedhető kötelezö elfoglaltság vállalásáért. Az 1922. évi 1. t-c, 20. §-ának a végrehajtásában kiad ott 700 ein. sz./1922. rendelet szerint az állami és a nem-állami elemi népiskolai tanítók szolgálatuk 28. évétől kezdve a VII. fizetést osztályra jogosultak. A 7000 M. E./1925. számú rendelet szerint azokat az elemi iskolai harmincadik szolgálati évüket már betöltanítókat, akik tanítói minőségben tötték, az összlétszám 10 O/o-ának erejéig a VII. fizetési osztályba ki lehet nevezni. Jelenleg a v m . fizetési osztály második fokozatától kezdve az állami tanítók ugyanazt a fizetést kap(ák, mint az állami tisztviselők s azálta! vannak előnyben, hogy összes szolgálati idejük beszámítódik, míg a gyakorlólskolai tanítók azokat az előző éveket, amelyeket nem a képző nél töltöttek el, elvesztették. Az egyéni sérelmektől eltekintve is rendezendő a gyakorlóiskolai tanítók fizetése. Maurer Mihály.
8 1 XWVUTSR
A b a ja i á lla m i
ta n ító k é p z ő -in té z e t
fé ls z á z a d o s
fe n n á llá s á -
n a k ü n n e p l é s e . zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTS Jelenlegi elesettségünkben a multra való visszatekintés, az elmult dicsőségesebb napok emléke nemcsak vigasztalásul szolgál, hanem egyik nem csekély fontosságú eszközéül is a jobb jövő előkészítésének. Felemelkedünk lehangolt érzéseink köréből és keserűségünket, vigasztalanságunkat lerázva magunkról, érezz tik a szebb, az igazságosabb jövendő készülődését. Ebben a szellemben zajlott le május 9. és lO-én a bajai állami tanítóképző félszázados jubileuma, amel}' méreteinél és lefolyásánál fogva -kiemelkedett a helyi jelens nemcsak az egész Baja város, hanem a délvidék (beletőség szűk köréből, értve a megszállot! területek hangtalanul ünneplő tanítóseregét is) k u lt ú r ü n n e -
peként folyt le. Két-három napon át az ország minden részéből (e g y e d ü l érkező volt tanítBudapestről 25 tagú társaság), de főleg a közvetlen köruyékről ványok s ü r ű fajai lepték el a város utcáit és tették mozgalmassá az egyébként nagyobb lendületet ritkán ismerő, végvárossá vált Baját. Május 9-én a közokt. miniszter képviselőjének,gfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA D r . S c h w 6 d e r Ervin államtitkárnak és H o r vá th Győzö püspöknek megérkezésévei kezdődött az ünnepség, akiknek tiszteletére a tanítóképző növendékserege Iampionos felvonulást és szerenádot rendezett. Ugyanez este az intézet épülete fényárban uszot! és a hatalmas épületfront közepén messze világított a koronás magyar államcímer. Május 1O-~n d. e. fél 9-kor a volt és a jelenlegi növendékek az intézetből felvonultak a plébánia-templomban tartott ünnepi istentiszteletre, melyet H o r vá th Győzö püspök celebrált és amelyen az intézet férfikara Huszka: Ecce
82zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Barcsai józsef
Sacerdosát, Bethoven: Isten dicsőségét és Gruber latin rniséjét adtadcbaZYXWVUTS e 'ő , Az ünnepi istentisztelet végeztével hatalmas menetben vonult fel az ünneplő sokaság az intézethez. amelynek főkapuja előtt az igazgató és a tanárkar fogadta a k ö z o k t . miniszter képviselőjét,gfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA D r . S c h w ő d e r Ervin állam titkárt és H o r vá th Győzö püspököt, 10 órakor kezdődött a jubileum főünnepsége az intézet tornatermében, amelyet az előbb emlitett előkelőségeken kívül a vármegye és a város vezetői, a tanügyi hatóságok képviselői, az intézet egykori igazgatója, s jelenlegi főigazgatója, az ősz S c h e r e r Sándor, a volt tanárok, a vidéki társintézetek és a helybeli iskolák képviselöln kívül a város és a vidék közönsége szorongásig megtöltött. Az intézet zeneköre által W o h lm u th István tanár vezetésével előadott K é le r Béla: Rákóczi-nyitánya, majd a Magyar Hiszekegy és Kreutzer K.: A vándor vasárnapja cimű férfi kar vezette be az ünnepségeI, amelyek művészi élvezetet és áhitatot keltő előadása után Am le r Antal igazgató tartotta meg ünnepi beszédét. A magyar kultura álapítójának és az intézet megteremtőjének, E ö tvö s józsef báró nak nagy szellemét idézte vissza. Az ő eszrnéi végrehajtójaként működött az intézet fennállása óta és közel 2000 tanítót bocsátott ki, akik az intézet mindenkori íőtörekvéseit, az istenfélelem és a haza szeretet terjesztésére való készséget vitték ki az életbe. Igazi hazafiakat nevelt az intézet, akiknek szeme előtt mindenkor az ország jövőj ének biztositása lebegett, mert hiszen ha a magyar tanítóság nem a nemzeti szellem bajnokaként harcolja meg a maga nagy küzdelmét, akkor a kulturbundok és a Sontagsblattok réges régen elsöpörtek volna bennünket. A magyar tanítóság hazafisága. nemzetszeretete fogja Trianont előbb-utóbb megdönteni. A megszállott területeken élő volt tanítványok nagy seregének sóhaja is ide száll hozzánk, a mi részünkről pedig átsugárzik feléjük a mi s z e r e t e t ü n k , hitünk és biztatásunk, hogy védjék helyeiken magyarságukat. Az intézet nagy veszedelmen esett keresztül, a megszálló hatalom tönkre akarta tenni és teljesen kifosztotta, de el nem vehették lelkesedésünket és megmaradt lankadatlan erőnk, hogy az intézetet ért nagy veszteségeket pótoljuk. A nagy hatást tett beszéd után B a r c s a i józsef tanár adta elő az intézet történetet, ismertetve a lefolyt félszázad minden jelentősebb eseményét és az intézet belső életét és szellemét. Következő számként lelkes hatást váltott ki B ir in yi józsefnek, a bajai költö-tanítónak, a magyar tanító sikerült apotheozisaként megírt, eszmékben és érzésekben gazdag költeménye: A m a g ya r ta n ító . A magasabb művészet élvezetét nyujtotta S c h u le r Alajos operaénekes,' zenefőiskolai tanár, az intézet egykori növendéke gyönyörü énekszámaival : Puecini : Ária a Tosca c. operából, Lavotta R.: Honnan jő a fény és Kacsoh P.: Rákóczi megtérése. Azután S c h e r e t Sándor kir. főigazgató tartotta meg A b a ja i á lla m i ta n ító ké p ző - in té ze t a n e m ze ti n é p n e ve lé s s zo lg á la tá b a n cimű előadását, kifejtve az intézet félszázados mult jának majdnem mindvégig közvetlen rnunkásság alapján ismert tanulságait, vezéreszméit. A multba visszatekintő S c h e r e t Sándor az elérzékenyülés jelei között fejezte be tartalmas előadását és a közönség lelkes ünneplésben részesítette az ősz pedagógust. Engesser: Szerettelek ,cimű hatalmas érinekkara után megkezdődtek az üdvözlések. Legelsősorban D r . Sc h w ő d e r Ervin államtitkár tolmácsolta a kultuszminiszter üdvözletet és lelkes szavakban mutatott reá az ünnep országos jelentőségére. A tanítóképzésnek rendkivüli nagy fontossága van a nemzeti kultura megalapozása és mind magajövőjéért vivott harcában a tanítósabbra emelése terén és Magyarországnak
A
bajaidcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA a n . tanítóképző ünnepe.
83
képző ket tekintélyes rész illeti meg. A bajai tanítóképző hatalmas munkát teljesitett az elmult félszázad alatt és nagy érdemeket szerzett azon kemény harc állhatatos megvivásával, amelyet a megszálló hatalommal kellett végig küzdenie. Az intézet dicső mult ja bevilágítja azt az utat, amelyen tovább haladnia kell és egy reményteljes jövő várakozik reá. A szép beszéd, az intézet iránt a legfelsőbb helyről megnyilvánuló elismerés meleg érzelmeket váltott ki az ünneplő közönség köréből.KJIHGFEDCBA H o rv á iti Győzö kalocsai püspök a kalocsai érsek üdvözletét tolmácsolta és előadta, hogy az intézet ama jelességeinek tudhatók be a félszázad sikerei, hogy az intézet munkálkodásában mindenkor nagy pedagógiai szeretet és erős vallásos szellem uralkodott. Az intézet nagyon sok értékes tanítót adott az egyházmegyének is és nagy szeretettel emlékezett meg gyakorló iskolai tanulókoráról és egykori felejthetetlen tanitójáról,gfedcbaZYXWVUTSRQPONMLK B o c s ka y Kristófról. tolmácsolva, az intézet D r . Vo jn ic s Ferenc polgármester a város üdvözletet multját a város büszkeségének vallotta. O r . S za b o vlye vits Dusán alispánnak, F a r a g ó János kir. tanfelügyelőnek, a helybeli iskolák igazgatóinak, D r . Tor da i Ányos gimnáziumi, L e g á n yi Dezső kereskedelmi iskolai igazgatónak, N ó vo th István, Bács-Bodrog vármegyei ált. t a n í t ó e g y e s ü le t i elnöknek, a cinkotai áll. tanítónöképezö-intézet képviselőjének szép üdvözlő beszédei után szivhez markoló, könnyekig ható jelenetek közt folyt le a volt tanítványok üdvözlete, akiknek nevében L á zá r Kálmán székesfővárosi polg. isk. főigazgató és az ősz Vö r ö s Lajos igazgató-tanító B e llo s ic s Flóra tanítónő szóltak. A visszaemlékezésektől elérzékenyülten megelevenítették a rnultat, viziós erővel idézték vissza az átélt eseményeket, elhunyt és élő tanáraik iránti elmulhatatlan kegyéletüknek és szeretetüknek adva megható kifejezést. A hallgatóság könyekig meghatva volt tanuja annak az erős érzelmi közösségnek, amely a volt tanítványokat az tanulóintézettel összefüzve eltölti. Végül C zir á ky József jelenlegi növendék társai nevében szólott az intézethez és a volt növendékekhez, az ő "bátyaik"-hoz. Petőíi-Huber : Honfidalának férfikarával végződött a 3 óráig tartó és mindvégig nagy lelki átélésekkel és lelkesültséggel végbemenő ünnepség - Utána a volt tanítványok ülést tartottak, amelyen L á zá r Kálmán főigazgató indítványára többmilliós alapitványt tettek az intézet kiváló tanítványainak jutalmazására. - Félkettőkor 300 te r íté k e s diszebéd volt, amelyen lelkes felköszöntők adtak kifejezést az intézet iránt sok felől megnyilvánuló szeretetről és megbecsülésről. Délután 4 órakor az intézet tornaterén impozáns és a szakkörök s a nagyközönség által egyaránt szeretetteljes érdeklődéssei és a sok reményre jogosító ifjú s á g iránt érzett büszkeséggel szemlelve ment végbe a F ló r a Sándor tanár kiváló rendezésében és vezetésével a c s e r ké s ziin n e p é ly. Bevezetőűl az intézet énekkara Schmidt Vilmos; Tanítónövendékek indulóját adta elő. F ő p r o g r a m r n p o n 'o k voltak: zenés szabadgyakorlatok, sátorverés és első segélynyujtás. A frappánsui ható csapatmozdulatok, csapattevékenységek és az egyéni feladatok teljesitése a megjelent közönségnek felejthetetlen látványul szolgáltak. A budapesti cserkészszövetség kiküldött je, P ir o vs zky Lajos buzditóbeszédet tartott és a csérkészéletnek az erőgyüjtés és a nemzeti jövő szempontjából való nagy jelentőségét m é lta tta , A délután hatralevő részét az lerovása véget! a volt tanítványok elhunyt tanárok· iránt érzett kegyeletének nagy serege a temetőben töltötte. Este 8 órakor kezdődött az ünnepség utolsó fejezete: a d ls ze lá a d á s , amelynek kimagaslóbb eseménye S c h u le r Lajosnak éneke (Molnár Sándor:
Scherer Sándor
l i jubileum alkalmára Székely irredenta dal ok) és főszámagfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA T d r n a y IstvánnakdcbaZYXWVUTSRQ írtKJIHGFEDCBA M a g v e tő círnű s z í n m ü v e volt. Ez utóbbi különleges tartalmával, a magyar néptanítói hivatás teljesítésének tragikus jellemző beállításával és irredenta irányával nagy figyelmet és elismerést keltett. Egy öreg erdélyi falusi tanítót sok zaklatás után a románok elüldöznek. Titokban fájó búcsút mond 40 évi működésének szinhelyétöl, magával vive izzig-vérig magyar Gábor unokáját és fogadott leányát. Amint azonban összeroskadva a határon eljön hozzá a vigasztaló "Szomorú asszony", megkönnyebbül s bár a falú népe utána rohan, híva, marasztal va öreg rnesterét, reménnyel telt szívvel vesz búcsút, megáldja népét; megígéri, hogy visszajön vagy elküldi unokáját. - 5 év mulva Gábor tanító lesz és jön a falu népe, hogy visszavigye öreg tanítóját. De az erőtlen, fáradt, végét érző mester maga helyett unokáját küldi. Nagy örömet érez, mert látja a boldogabb magyar jövendőt és megnyugodva tér jóságos lelke az Úrhoz és a Szomorú asszony (a magyarok Nagyasszonya) karjai között múlnak el utolsó percei. A megható, érzelerndús képek sorozata gyönyörűen ragyogtatja a tanítónak minden irányú munkáját "a kezdettől a végig." A szinielőadás rendezésének nagy és fényes sikerű munkáját S zilá g yi János tanár végezte. félszázad os ünnepsége, Ezzel befejez ődött a bajai tanítóképző-intézet melynek mozzanatait a résztvevők, a nagy közönség soha el nem múló emlékként fogják megőrizni.XWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA B a r c s a i József.
A b a ja i
á lla m i ta n itó k é p z ö
a n e m z e ti
s z o lg á la tá b a n .
n é p n e v e lé s
*)
át megerősöMélyen tisztelt ünneplő közönség! Félszázadon dött kegyelet bensőséges érzelmével üdvözlöm a kir. főigazgatóság nevében mélyen tisztelt vendégeinket, a jubiláló intézet ta n á r te s tü szivesen látott nagy seregét I letét, régi és ifjabb tanítványainak közül azok a Allami életünk valamennyi kulturintézményei legbecsesebbek, melyek a közrnűvelödést, nemzeti kultúránkat szolgálják. E kulturintézmények tekintélyes sorába tartozik a bajai állami tanítóképző is, mely Baja mult évszázadbeli nagyérdemű müvelődési törekvéseiből keletkezett, polgárságának legélénkebb hosszú küzdelmes munka árán fejlődött, tökéletesedett s emelkedett a mai szinvonalra. A történeti hűség követeli annak a ténynek a megállapitását, hogya bajai állami tanítónevelő-intézet sohasem té v e s z te tte szem elől a tanítóképzés célját, sohasem feledkezett meg arról, hogya és a magyar népképzés irányát a magyar népiskola szükségletei művelési feladatok határozzák meg. Az intézet tanárai példásan lelkiismeretes ténykedéssei vallottá k mindenkor, a j hogya tanítónak művelt, vallásos, erkölcsös, talpig becsületes magyar embernek kell lennie; b ) hogy szüksége van saját os hivatásszerü képzettségre, mely öt a nevelésre és tanításra *) A bajai tanítóképző
jubiláris
ünnepségén,
május 9.-én mondott beszéd.
A bajai tanítóképző
a népnevelés
szolgálatában.
85
képesíti;gfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA c ) hogy ismernie kell a nép szellemi, vallási, erkölcsi, szociális és gazdasági érdekeit és ápolnia azokat a szellemi, etikai s művészi értékeket, melyek a magyar falu népében rejlenek. A mai ünnepi alkalommal nem élhetek vissza a mélyen tisztelt vendégek türelrnével s ezért nem idézhetem fel részletesen azokat az élet jelenségeket, küzdelrneket és Tejlödési folyamatokat, rnelyek mint az intézet belső életének látható és maradandó nyomai, reánk maradtak; mégis helyénvalónak találom, ha megemlékezem azokról a legfőbb szellemi irányzatokról, melyek a jubiIáló tanítóképzöt a virágzás és termékenység magaslatára emelték. Az intézet megnyitásának első napjától, 1870. évi október hó . 15.-től állhatatos törekvéssel, az igazi keresztény érzés és a magyar hazafiasság eszméit hirdette és ápolta a növendékek lelkében. Pedagógiai oktatásával mindenkor felszinen tartotta az uj tanitónemzedéket a haladó kornak nevelői elméletévei és beigazolt korszerű gyakorlati irányzataival. Kiváló vonása volt iskolai életünknek nemzeti jellege, mely a hazai nyelvnek mélyebb tudornányos és intenziv oktatásával nyelvünket kedveltté és becsültté tette és sikeres térfoglalását biztositotta. m ú lt jának, m ű v e lő d é s i fejlődésének ismertetése, A magyarságdcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA a vezető államférfiak kegyeletes méltatása mindenkoron lelkessé tette a történelmi oktatást, a természettudományi oktatás gyakorlati vonásai mellett pedig sikeresen támogatta a növendékeket a természet szépségeinek meglátásában és megszeretésében. Az intézet a gondjaira bizott ifjuság vallásos, hazafias, esztétikai és társadalmi érzelmeit, városunk nagyérdemű közönségének hálásan fogadott elismerése mellett, az egyházi és világi éneknek és zenének szeretetteljes és lelkes művelésével iparkodott szolgálni ; a tanítványok didaktikai készséget pedig jelentékenyen fokozta a rajzoló és ábrázoló képesség fejlesztése. A testnevelés kezdettől fogva a honvédelem magasztos céljának hódolt, melyet ma a nemzet egész ifjúságára kiterjedő törvény követel. A néprnűvelés hazafias feladatainak küzdelmes és sikeres ápolása ékes bizonyítéka annak, hogy az intézet nevelőinek és tanárainak gondolkodását s munkáját az elmúlt félszázadon át a legmagasztosabb eszmék vezették. Hogyatanártestület eszményi céljai után való harmonikus és állhatatos törekvésében sikert ért el, azt igazolja az intézet növendékeinek fokozatos gyarapodása és állandó nagy létszáma; de igazolja e külsö körülrnények mellett külünösen az is, ami a sikeres nevelőoktatás és szakképzés legigazságosabb értékméröje, hogy a kebeléből kibocsátott ifjú tanitónemzedéket a további önrnüvelödésre ösztönözte s a nemes lelkivágyakozás az intézetben éveken át rendezett továbbképző tanfolyamokon való részvételre terelte a gyakorlati életben fáradó tanítóság tiszteletreméltó egyéneit. A tanártestület s a lelkes tanítványok buzgalmának isteni jutaimát kell látnunk abban, hogy a közel mult fájdalmas és gyászos kerszakának letünése után az igazgató s a tanártestület hazafias
86
Egyesületi
élet
áldozatkészsége megmentette ünneplő intézetünket hazai kulturánx és nemzettestünk javára. buzgó tanítványaival egyeAdja az ég, hogyatanártestület ternben a következő időkben is mindenkor a legfényesebb sikerrel és boldogitó öröm érzéssel szolgálhassa nemzeti kuIturánk alapvető intézményét, hogya szellemi értékek felismerése és szeretete, a fejlődő uj magyar tanítónemzedék igazi lelki értékeinek 'növelése és kulturális alkotóképességének fokozása maradjon célja továbbra is a tanítóképzők s az ünneplő intézet ideális törekvésének.XWVUTSRQPONML Scherer
EGYESÜLETI E g y e s ü le tü n k
Sándor.
ÉLET.
X V I I . k ö z g y ű lé s e .
Egyesületűrik XVII. közgyűlésének főfeladata a tanítóképzói tanárság anyagi helyzetének megvítatása volt. E főproblémához más problémák is kapcsolódtak. Így az elnöki megnyitó a közgyülés elé tárta a tervbe vett tankerületi beosztás, majd a tanítók egyetemi képzésének a kérdését. Szóhoz is. Az összegyűlt tagokon a jutottak a kegyelet, hála és a megemlékezés meghatottság vett erőt, lelküket fájdalom járta át, mikor az elnök a világés növendékekről emlékezett meg. Másik háborúban elpusztult kartársakról kiemelkedő érzelmi mozzanata volt a közgyűlésnek dr.gfedcbaZYXWVUTSRQPONM N e m é n yi Imre nyug. közokt. államtitkár meleg ünneplése. Egyébként a közgyűlés nagy vonásokban a következőkép folyt le. Az előértekezletet máj. 22-ikén d. u. 5 órakor nyitotta meg W a g n e r János kir. főigazgató, elnök a VIlI. ker. áll. tanítónőképző emeleti helyiségeiben. és vidéki tag volt jelen. Elnök bejelentette, Az elő értekezleten 54 fővárosi meghívtuk. hogyatársegyesületeket, a közokt. minisztériumot a közgyűlésre AdcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA tis z tú jítá s előkészítésében megjelölte az előértekezlet legfőbb feladatát. A tisztújitás az erre a célra készült ügyrend alapján e jt e n d ő meg. Javaslatára az előértekezlet elejtette az egyes tisztségekre való hármas jelölést; ehelyett kimondotta, hogy a jelölő bizottság az egyes tisztségekre annyi tagot jelölhet, amennyit szükségesnek tart, sőt szavazni oly tagokra is lehet, akiket a jelölőbizottság ki sem jelölt. Az előértekezlet ezután megalakította a jelölőbizottságot a következőkből : elnök H o r va y Ede; tagok: M é s zá r o s Jenő, Kamilla, P á r vy N é m e th Sándor, M e s te r h á zy Jenő, R é p a y Dániel, H e r c ze g h Endre, K is s József, dr. H a r m o s Sándor, S c h w a r tz Károly, Am /e r Antal (Baja), B a r ta l Alajos (Esztergom), K o vá c s Dezső (Sárospatak), B a r c s a i Károly (Győr), L u ká c s Béla (Nyíregyháza), T á th Lajos (Debrecen), K is s Sándor (Szarvas), dr. O r e g u s s Pál. A jelölő-bizottság az egyes tisztségekre a következőket jelölte. Az elnöki tisztségre W a g n e r János kir. főigazgatót. Fővárosi alelnökül : D ú zs Máriát, M é s zá r o s Jenőt és P á r vy Endrét, vidéki alelnökül: Am /e r Antalt s R ó n a i Sándort. A róm. kath. intézetek részéről a le ln ö k ű l dr. B e c ke r VendeIt, a protestáns intézetek részéről H a m a r Gyulát és dr. P a p p Ferencet. A főtitkári tisztségre dr. L a jo s Máriát és M e s te r h á zy Jenőt, a titkári tisztségre M ih a lik Józsefet és dr. Z s in d e ly Katalint. Szerkesztői tisztségre M o ln á r Oszkárt. é
Egyesületi
élet
87
És végül pénztárosuI :gfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA P ó c za Józsefet. Az előértekezletet társas vacsora zárta be, melyen harmincnál többen vettek részt. A közgyűlés május 23-án délelőtt 9 órakor kezdődött. A VIlI. ker. áll. tanítónőképző földszinti nagy terme szinültig megtelt. A közgyűlésre a vidékről Am le r Antal, is sokan érkeztek. A jelenvoltak teljes névsora a következő: B e r g m a n n József, B a g ó Margit, B a r a b á s Endre, B a r a b á s n é R ib ic ze y Erzsébet, B a r c s a y Károly, B a r ta l Alajos, B lé n e s s y János, B u d a i Lajos, B r a u n Angela, B ir ó Gyula, D r o zd y Gyula, D ú zs Mária, dr. D e m ja n o vic h Emil, C s u ká s Zoltán, D o n a n ic s jános, D o b y Ida, E h r lic h Antal, É b e r Rezső, F e ke te józsef, F e h é r Aranka, dr. F r a n k Antal, F a r ka s d y Zoltán, dr. G r e g u s s Pál, G r yn a c u s Ida, G ö m ö r i Sándor, özv. G e r e n c s é r Istvánné, G r é s z Ernő, dr. H a r m o s Sándor, H é g e r Lujza, H o r va y Ede, H o r vá th Jolán, H id e g h Béla. I b e r e r Gézáné, ju h á s z Imre, [ a to ve c zky Péter, [ a lo ve c zkyn é C zin ko vs zky Kornélia, Ka scsá k Ödön, K c s zle r Károly, K ö ve s kú ti Jenő, K is s józsef, K is h o n ti Barna, K e le m e n Kálmán, K r u s p é r István, dr.KJIHGFEDCBA K o s á ry jános, K irc h n e rn é P e tr a s e vic s Mária, K á d á r Ilona, K a la b a in é S c h m id t Vilma, K o s tyá l Ilona, K r is tó fc s á k Lajos, K is s Sándor, K a vá c s Dezső, L u ká c s Béla, dr. L a jo s Mária, L e c h n itzkyn é ja n c s ó Gabriella, L é p e s n e B a u r Irén, M ih a lik józsef, M e s te r h á zy Jenő, M é s zá r o s Jenő, M á c s a y Károly, M o ln á r Oszkár, M a u r e r Mihály, M a g ya r Ilona, M ó c zá r Miklós, dr. N o vy Ferenc, Na gy Ferenc, N é m e th Sándor, P a zá r Zoltán, P fe iffe r Ilona, P á lm a i Lenke, P á r vy Endre, P a tyin é L á n g Mária, P im p e r Erzsébet, P ó c za józsef, P u tn o ky Jenő, R é p a y Dániel, R o d a Mária, R ó n a i Sándor, S e b e s tyé n Erzsébet, S la jc h á Mihály, S a r u d y Ottó, S n a s e l Ferenc, özv. S tr a u c h n é E n tz jolán, S c h w a r tz Károly, S zta n ko Béla, özv. Szá r n o vs zkyn é D e m jé n Ilona, S c h ö n István, S ze té n yt Anna, T a n fi Iván, T a ká c s Béla, T ó th Lajos, Ú r h e g yi Alajos, Va r g a Gyula, Va d á s z Zoltán, W a g n e r jános, W o ls zky Győzö és dr. Z s in d e ly Katalin. A közgyűlést W a g n e r János kir. főigazgató, egyesületi elnök vezette. A közgyűlés megnyitása előtt a titkár mellé jegyzökül D o b y Ida és R o d a Mária tagokat kérle fel. Majd gondolatokban gazdag, mélyszántásu, nemes formáju beszéddel megnyitotta a közgyűlést. Markánsan rámutatott a veszteségekre, melyek a tanítóképzést a világháborúban érték s kegyeletes szavakkal adózott a hősi halottak emlékének. Azután a tervezett tanügyi reformok közül a tanügyi közigazgatás új berendezéséről szólott. Végül legbehatóbban a tanítók egyetemi képzésének kérdésével foglalkozott.* A fokozott érdeklődéssel hallgatott megnyitó beszéd után a közgyűlés a világháborúban elesett hőseink emlékezetét jegyzőkönyvében megörökíteni határozta. Elnök ezután közvetlen szavakkal üdvözölte dr. B a r ih a s Róbert min. képviselőjét, tanácsost, mint a közokt, kormány és a tanítóképzői ügyosztály R á ko s István kir. tanácsost, a Tanítóegyesülelek Orsz. Szövetségének elnökét, aki megjelenésével megtisztelte közgyűlésünket, végül szeretettel köszöntötte a nagyszámmal megjelent kartársakat. különösen kiemelve a vidékről érkezett tagtársak buzgalmát. - B a r th o s Robert min. tanácsos hosszabb beszéddel válaszolt. Mindenekelőtt tolmácsolta a miniszter úr, majd D u lo vits Arpád . ügyosztályfőnök üdvözletét. Utóbbi akadályozva volt a megjelenésben. míniszter úr szivén viseli a tanítóképzés ügyét. A háború Kifejtette, hogya • Az elnöki megnyitó beszéd egész terjedelmében
lapunkélén
olvasható.
Egyesületi élet 88zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA okozta sebek még nincsenek begyógyulva, ez az oka, hogyatanítóképzés terén még nem történt több. A tanítóképzés szép ' múItra tekinthet vissza, el kellkövelkeznie a szép jövendőnek. A miniszter kultúrprogrammjában sorra fog kerülni a tanítóképzés is. A polgári iskolák reformja után, azt hiszi, a tanítóképzés következik. Befejező szavaiban Nelson példáját idézte s a kötelességteljesítésre, rnint jelenleg egyedüli erőforrásra hivatkozott. Ha mindnyájan egyesülünk a kötelességérzésben, el fogjuk érni a célt: a tanítóés eredményes kifejlesztését. képzés céltudatos e lő tt gfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA M é s zá r o s Jenő igazgató kért szót s m a g a s s z á r n y a lá s ú NapirenddcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA beszédben méltatta azokat a hervadhatatlan érdemeket, miket dr. N e m é n yi Imre nyug. államtitkár úr a magyar tanítóképzésnek anémet tanítóképzés nivójára való emelése körül szerzett.* Inditványára a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel kimondo tt a, hogy dr. N e m é n yi Imre elévülhetetlen érdemeit megö rökíti, azt díszesen kiállított iratba foglalja, amelyet jegyzőkönyvében aztán küldöttség élén fog az elnökség hálája jeléűl átnyujtani. Az irat elkészítésére elnökKJIHGFEDCBA F a rk a s d y Zoltán tanítónőképzői rajztanárt kérte fel. Ezután dr. L a jo s Mária olvasta fel gondosan szerkesztett főtitkári jelentését, mely egész terjedelmében folyóiratunk jelen számában olvasható. Jelentésével kapcsolatban elnök megállapítja, hogy a Tanárok Háza nem tanárainak intézménye, hanem az összes képzőkre pusztán az állami képzök kiterjedő általános intézmény. Örvendetes tehát, hogya felekezeti képzök is megmozdultak. Két felekezeti képző már be is fizette a t a n u ló k után esedékes hozzájárulási díjakat. A k ö z g y ű lé s ezt örömmel vette tudomásul. . A tárgysorozat szerint P o c z a József pénztáros tett jelentést az egyesület vagyoni helyzetéről a következőkben : 1. M o z g Ó vag y o n. Az 1924 - 26. évi összes bevétel a k ö v e tk e z ő tételszerű megoszlásban: 1. Az 1924. évi közgyűlés utáni maradvány 2,886.982 K 2. Adományok -- -1,526.600 " 3. Államsegély 10,000.000 4. Tagsági díjak é s e lo fiz e té s e k 13,903.430 " 5. ldőközi kamatok -- 35.000 Összesen Kiadások
~
-
-
Pénzmaradvány tehát II. A lap o k. 1. Tanárok Háza-alap 2. Régi alapok -
-
--
-
Összesen Az 1. és II. alatti együttes
vagyon tehát
-
-
-
-
-
28,352.012 14,657.300
K
13,694.712
K
"
21,572.600 K 10.398'86 " 21,582.998'86
K
35,277.710'86
K
A jelentéssei kapcsolatosan javaslatot tett: 1. a tagsági és előfizetési díjaknak 8 pengőben (100.000 K) való megállapítására; 2. az 5 év óta tagdíjat nem fizető tagoknak a nyilvántartásból való törlésére P á r vy Endre igazgató, a pénztár vizsgálatára kiküldött bizottság elnöke jelentette, hogy a rendben találta. Javasolta a pénztáros bizottság a pénz- és pénztárkezelést *
Lapunk
m á s h e ly é n
o lv a s h a t ó .
Egyesületi
élet
89
részére a felmentés megadását. A bizottság továbbá az Egyesület anyagi helyzetet olyannak találta, hogya dolgozó tisztviselők szerény tiszteletdíjban részesíthetők. A bizottság javasolja, hogy a múltra nézve a szerkesztő és pénztáros 1-1 miIlió,a főtitkár és titkár 500-500 ezer korona tiszteletdíjban részesíttessék.gfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA H o r va y Ede, D r o zd y Gyula, Szá r n o vs zkyn é D e m jé n Ilona a következőket határozta: 1. az évi tagsági hozzászólása után a közgyűlés = 100.000 papírkorona ; 2. a múltra díj az 1926/27. isk. évtől kezdve 8 pengődcbaZYXWVUTSRQP nézve a szerkesztő és a pénztáros 1-1 millió, a főtitkár és titkár 500-500 ezer korona tiszteletdíjban részesítendők; 3. a pénztáros számára a felmentvény megadandó ; 4. a tagdíjhátralékosok névszerint feIszólítandók, hogy kötelezettségüknek tegyenek eleget; akik még az 1925/26. isk. évi tagdíjat sem fizetik be, nevük a nyilvántartás ból törlendő s részükre a közlöny küldése beszüntetendő. 1 \. főtitkár és a pénztáros jelentése után a közgyülés főpontja, a és a gyakorlóiskolai tanítóság anyagi ügyének tárgyalása tanítóképzői tanárság következett. Dr. N o vy Ferenc és M a u r e r Mihály előadók előterjesztései folyóiratunk más helyén egész terjedelmükben olvashatók. Határozati javaslataik pedig folyóiratunk múlt számában megjelentek.* Legnagyobb újításuk a széniumos rendszer mellett való állásfoglalás. Az anyagi ügyek felett élénk ecsmecsere indult meg. A kérdésnek a tanárságra eső részénél felszólaltak az elnökön kivül M e s te r lI á zy Jenő, ki felszólalásában a nyugdíjasok, özvegyek és árvák anyagi helyzetére is kiterjeszkedett, M ih a lik József, R é p a y Dániel, K is s Sándor (Szarvas), ki főleg a B-ből az A-ba a rangsor rnellőzéséve l való besorolás ellen szólalt fel, K ő ve s kú ti Jenő és E h r lic lt Antal (Nyíregyháza); a gyakorlóiskolai tanítóságra eső részéhez pedig D r o zd y Gyula, E h r lic lt Antal, Sc h ő n István és Szá m o vs zkyn é D e m jé n Ilona szóltak hozzá. A felszólalások alapján a közgyűlés 1. elfogadta a széniumos fizetési rendszert; a részletes memorandum megszövegezésére bizottságot küldött ki, melynek tagjai az elnökön kívül a fővárosi alelnök, a főtitkár, titkár, szerkesztő, M e s te r h á zy Jenő és dr. N o vy Ferenc; a memorandum a M a g ya r T a n ító ké p zö b e n kiadandó s külön lenyomatok alakjában a nemzetgyűlés képviselői hez, a sajtóhoz s a közoktatásügy illetékes tényezőihez eljuttatandó; 2. a memorandumban annak a kidomborítását határozza, hogy bár a körülmények kényszerítő hatása alatt a tképzőí tanárság a 35 évi szolgálati időt elfogadta; elvileg a 30 éves : 3. kimondotta, hogy szolgálati idő mellett van s küzd annak visszaállitásáért külön memorandumban arra fogja kérni a közokt. miniszter urat, hogy ne éljen a szanálási törvény alapján kiadot! illetményszabályozási rendelet 13. §. 4. és 14. §. 1. pontjában adott jogával, hanem a B csoportból az A csoportba történö besorolások mindenkor a rangsor rendjében történjenek. - A gyakorlóiskolai tanítóság anyagi helyzetét illetőleg pedig a közgyülés a k ö v e t k e z ő k e t mondotta ki: 1. gyakorló-isk. tanítóvá való kinevezés 10 évi érdemes szolgálathoz legyen k ö t v e : 2. a kinevezett g y a k o r ló - í s k . tanító egy fiz. osztállyal magasabb fizetéssel neveztessék ki, mint amelyben a vele működésben egykorú áll. tanító van; 3. a kinevezés idejétől kezdve a széniumos fizetési rendszer szerint haladjon. A tényleges s z e lg á la t o t teljesítő tanárok és tanítók anyagi ügye utánKJIHGFEDC *
M agyar
T a n ito k e p .. ö .
XXXIX.
é v f.
54--55.
1.
90zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Egyesületi élet elnök
a
nyugdíjasok helyzetét tűzi ki megvitatás tárgyáu!. A kérdéshezgfedcbaZY Sándbr szólt hozzá. Az ~állam a nyugdíjasoknak, özvegyeknek és árváknak rendkívül csekély nyugdíjat ad. S ezt még tetézi azzal, hogy őket két kategóriába osztja. Az egyik megkapja a százalékos emelést, a másik nem. Ez a méltánytalan elbánás rendkívül elkeseríti adcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIH n y u g d í ja s o k a t . A kétféle elbánást meg kell szüntetni. A közgyűlés határozatilag kimondotta, hogya .nyugdíjasok 'és özvegyek érdekében külön memorandumot szerkeszt s azt hasonlóképen fogja a politikusok hoz, közvéleményhez juttatni, mint a fenti memorandumokat. Míután a közgyűlés tárgysora kimerült, következett a tisztújítás. Elnök előterjesztette az előértekezletnek erre vonatkozó határozatait. Köszönetet mondott P á r vy Endre igazgatónak, hogy a VIlI. ker. áll. tanítónöképzö helyiségei! a közgyülés céljaira átengedte, Ib e r e r Gézánénak és társainak a szavazólapok elkészítéseért. Miután a tisztikar mandátuma lejárt, rövid beszédben megköszönte az egyesületi tagok bizalmát, s felkérte H o r va y Ede c. igazgatót a tisztújítás lebonyolítására. Elfoglalva a korelnöki széket, javaslatára a közgyűlés a lelépő tisztikarnak önzetlen munkájáért köszönetet mondott. További javaslatára a közgyűlés a szavazás lebonyolítására két bizottságot küldöt! ki. Az egyik P á r vy Endre elnöklete alatt, a következő tagokból alakult: G r yn a e u s Ida, M ó c zá r Miklós és S e b e s tyé n Erzsébet; a másik R ó n a í Sándor elnöklete alat! működöttKJIHGFEDCBA [a lo v e c z k y Péter, E h r lic h Antal segítségéve!. Miután e bizottságok rnunkájukat befejezték, H o r va y Ede kihirdette a szavazás eredményeit. Eszerint a közgyűlés elnökké egyhangúlag újból W a g n e r János kir. főigazgatót választotta. Fővárosi alelnök lett P á r vy Endre a VIlI. ker. áll. tanítónöképzö igazgatója, vidéki alelnök R ó n a i Sándor kiskunfélegyházi igazgató, alelnök a róm. kath. intézetek részéről dr. dr. B e c ke r Vendel, a prot. intézetek részéről Hamar Gyula. Főtilkárrá L a jo s Máriát, titkárrá M ih a lik Józsefet, a pénztári tisztség betöltésére P ó c za Józsefet s végül a M a g ya r T a n ító ké p ző szerkesztőjéül M o ln á r Oszkárt választotta. A választrnányba új tagokul bekerültek : dr. L a jo s Mária, K é s zte r Károly, M íh a lik József, H o ry a y Ede, dr. G r e g u s s Pál, M a u r e r Mihály, K ö ve s ktlti Jenő, H e r c ze g h Kamilla, P a tyin é Lá ng Mária, M a r c zé lly Kornél, Vá r a d i József, T s c tie ik Ernő, S zo n tá g h Kataliri, S n a s e l Ferenc, K is s József, L e c h n itzkyn é ja n c s ó Gabriella, M ó c zá r Miklós, G e ő c ze Sarolta, G yu la yn é G r á tz Márta, ju h á s z Imre, D o b y Ida, R o d a Mária, ja lo v e c z k y Péter, dr. K ő r ö s Endre és Na gy Ferenc. - H o r va y Ede lelkes szavakkal üdvözölte az új tisztikart. Erőt, kitartást kívánt a további m u n k á h o z , W a g n e r János meghatott szavakkal mondott a tisztikar nevében köszönetet. A maga részéről el volt határozva, hogy az elnöki tisztséget továbbra nem vállalja. Az egyhangú választás elől azonban nem térhet ki. Az ügyszeretet arra kényszeríti, hogy tőle telhető erővel vezesse továbbra is az Egyesület ügyeit. Programmját ebben foglalja össze: "Semmit magamért, mindent az Egyesületért 1" Ezzel a közgyűlés az elnök lelkes éljenzéséveI lezáródott. Követte az emelkedett hangulatu közebéd, melyen 46-an vettek részt s amelyen lelkes felköszöntőkben n~m volt hiány. G ömöri
Molnár Oszkár.
Egyesületi
N em ényi
élet
91XWVUTSR
I m r e ü n n e p lé s e .
Közgyűlésünk most lepergő mozzanata legyen az emlékezés, a meleg szeretet, az elismerés és a mélységes hála ünnepe! ÜnnepeljükgfedcbaZYXWVUTSRQPO d r . KJIHGFEDCBA N em ényi I m r e államtitkár úr Öméltóságát, aki az 1898-1919. évek közé eső két át a magyar tanító képzés atyai gondozója, vezérünk, adcbaZYXWVUTSRQP közös évtizeden munkában erőnk s diadalunk volt. E névre felfigyelünk ! Szívünk megdobban, elszakított véreink szíve is megmozdul, erősebben lüktet s Nagymagyarország tanítóképző tanárainak lelki szemei előtt megvillan e két évtized minden fénye és ragyogása s plasztikusan domborodnak ki a gazdag múlt alkotásai. S ime, mit látunk! d r . N e m é n yt A preparandiának gúnyolt és sokszor lekiesinyelt tanítóképző I m r e sorozatos tanulmányi rendelkezéseinek hatására végleg lerázza középiskolai jellegét, szakiskola lesz, felruházva mindazokkal az attributumokkal, melyek a tanítóképző szakiskola elmaradhatatlan tényezői. E munkájában a népműveltség mindenekfelett való felsőbbségébe vetett hite hevítette sannak a tudata erősítette, hogya magyar népoktatásnak s általa a közműveltségnek tengelye a magasra helyezett, céljának tudatában szívvel, lélekkel dolgozó tan ítóképzés. Megteremti a tanítóképzés szervezeti, tan ulmányi életének eddig nélkülözött s régen óhajtott összhangját, egységét. Az állami és nem állami intézetek irányító kezének _ varázsütésére nemes versenyre kelve, vállvetve, lendületes munkával dolgoznak a tanítóképzés színtájának ernelésén. Tovább pereg a kép s látjuk: Szervezi a tanítóképző tanárok képzését; rendezi a nem-állami tanárok alkalmazásának ügyét; áldozatos kitartással küzd a tanárok anyagi ellátásának, életszínvonalának ernelésén : palotákat építtet, felszereli a régi s új intézeteket, a nem-állami tanítóképzők állami segélyezését biztosítja, az egységes képzés érdekében szervezi az országos felügyeletet. Lelke tüzével önzetlen buzgalommal dolgozik, fárad; a lankadatlan erő sugárzó fényével hat, buzdít, lelkesít a munkára. Tíszta öröm tölti el lelkünket, mert látjuk, hogy intézkedései nyomán a tanítóképző a maga ifjúságával mindenütt ott van, ahol művelni kell a tudományt, istápolni kell a nemzeti érzelmek el-elalvó melegét; ott van, ahol vért s életet kell ömleszteni a társadalom zsibbadt ereibe; irányító ereje átsugárzik a békés falvak lakóinak szíverein s ott rejtőzik a rónák, halmok, hegyek, az erdők és berkek felett. De érzem, hogy szavaimnak nincsen elég színe és ereje e 'gazdag két évtizedes mult hű megelevenítésére. De erre nincs is szükség, mert d r . N e m é n yi I m r e elévülhetetlen, korszakot alkotó művei élnek intézményeiben s tündökölnek mindannyiunk lelkében. Ebben az ünnepi pillanatban a legmélyebb hálával, hódoló tisztelettel hajtjuk meg d r . N e tn é n yi I m r e államtitkár úr előtt elismeresünk zászlóját azért, hogy céltudatos, határozott, bölcs irányítása nyomán a tanítóképzés renaissance-korát megnyitotta. Köszönjük, hogy mindenkor erős és fáradhatatlan volt, áldozatos 'türelemmel, állhatatos önzetlenséggel vívta a harcot, v í v t a és állta elfogulatlan meggyőződéssel és igazságszeretettel. Abban a tudatban, hogy e lelkemből fakadt szavak mindnyájunk lelkéből valók, tisztelettel a következő javaslatot terjesztem elő:
92
Egyesületi
élet
Tanárok Országos Egyesületének XVII. közA Tanítóképzö-intézetí g) űlésegfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA d r . N e m é n yi I m r e államtitkár Úr Öméltóságának a magyar tanítószerzett, soha el nem évülö képzés terén korszakot alkotó munkálkodásával nagy érdemeit jegyzőkönyveben örökítse meg. A közgyűlés e határozatról Őméltóságát művészi dísszel kiállított iratban értesítse. Az iratot az egyesület küldöttsége Őméltóságának ünnepélyesen nyujtsa át. Kérjük egy szívvel, egy lélekkel, hogy a jó Isten d r . N e m é n yi I m r e bőséges áldásaival még igen sokáig éltesse! államtitkár Úr Őméltóságát Mészáros
Jenő.XWVUTSRQP
F ö titk á r i je le n té s .
Mélyen tisztelt Közgyűlés! Mivel egyesületünk működését lapunk minden .egyes számában bővebb jelentések ben közöltem,dcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIH c é ls z e i ű n e k vélem ez alkalommal az idő rövidségére és még hátralevő szarnos teendőkre való tekintettel két hosszú, nehéz esztendő történetét csak röviden, vázlatosan, összefoglaló formában ismertetni. Nehézzé tette e két évet sok fáradozásunk kevés eredménye, a lelkek elkeseredettsége, Iasultsága, helyzetünk reménytelen, kilátástalan volta. Az Egyesület memorandumot memorandurn után szerkesztett, sajnos, csekély eredménnyel. Munkásságot főként három irányban fejtett ki : 1. anyagi helyzetünk javítása érdekében; 2. foglalkozott szervezeti reformkérdésekkel ; 3. az elméleti és gyakorlati pedagógia körébe vágó tételekkel. An ya g i h e lyze tü n k javítása érdekében tett lépései a következők: 1925. év júliusában igazán fáradhatatlan elnökünk nagy számú küldöttség kiséretében adta át Klebelsberg Kuno gr. miniszter úrnak a státusrendezésre vonatkozó ernlékiratunkat. Önagyméltósága csak a pénzügyminiszter által megállapított keretek között tett igéretet. és Tanáregyesületek együttes küldöttsége, 1925 okt. 30-án a Tanítómelyben részt vett Egyesületünk is, tisztelgett a képviselőházban Klebelsberg és Bud János pénzügyminiszternél a statusrendezés Kuno gr. kultuszügyében. Maday G y u la d r , nemze/gyűlési képviselő a Középiskolai Tanáregyesület elnöke volt az összes iskolaérdekeltségek szószólója s hangoztatta a tanítóság és tanárság sérelmét a státusrendezésben. 1925 dec. 7-én Egyesületünk választmányi ülése kimondta, hogy az 1925. évi 7000/M. E. számú rendelettel foganatosít ott státusrendezést a tanítóképző-intézeti tanárokra sérelmesnek tartja s újabb memorandummal fordult a nagym. Miniszter Úrhoz. Anyagi ügyeinkkel foglalkoztunk az 1926-iki februári ülésen is, s a tárgyalások eredményeképpen a köveíkező kéreimeket tartalmazó memorandummal fordultunk a kegyelmes úrhoz: 1. A főigazgatók száma kettő legyen s e szám továbbra is meghagyassék. A tanítóképző-intézetek felügyelete törvényes rendelkezéssel a főigazgatók hatáskörébe utaltassék. rangsoroltassanak. 2. A főigazgatók, igazgatók és tanárok külön-külön Az igazgatók é s tanárok számára az egyesítelt létszám ra v o n a t k o z ó e t á t u s kulcs hagyassék meg. Méltányos volna, ha az igazgatók s tanárok számára az V. és VI. fiz. osztályban 25 %, a tanárok részére a VII., VIlI. és IX. fizetési osztályokban külön-külön 25 0/o szerint történnék a megosztás.
Egyesületi
élet
93
3. Azok a tanítóképző-intézeti tanárok, akik nem tanítóképző-intézeti műkö.íési körüknek megfelelő státusba munkakörben teljesítenek szolgálatot, télessenek át. 4. Az ötödéves kerpótlékok állíttassanak vissza. Legelső gyűlésünkön is anyagi ügyeinkkel foglalkoztunk, a mai közgyűlésünknek is ez lesz a tárgya. Az 1925-iki decemberi gyűlésen foglalkozott Egyesületünk agfedcbaZYXWVUTSRQ g ya ko r to is ko la i ta n ító k h e lyze té ve l s érdekükben is memorandumot adott be. A képe-dcbaZYXWVU s íté s e n alapuló tanári statusrendező törvény külön rangsorolta őket s hogy ma ügyük hogy áll, arról mai közgyűlésünk 4. pontja keretében bövebben lesz szó. Anyagi helyzetünk némi javítása érdekében kérelrneztük még 1925 tavaszán, hogy r e n d e s n ö ve n d é ke in k is fize s s e n e k vizs g a d lja t. E kérésünk megértésre talált s kedvező elintézést nyert, már a múlt évi vizsgálatokat megelőzőleg. méltányosabb díjazását ís Az ismételten kért ta n á r i kü lö n m u n ká k sikerült elérnünk, amennyiben az a középiskolaiakéval egyezően óránként 1 aranykoronában állapíttatott meg. Kérelmezttik a n e ve lő k részére az in g ye n e s e llá tá s visszaállítását, 7 0 0 0 jM . E. számú kérelrnünket a nagym. Miniszter Úr hivatkozással aKJIHGFEDCBA rendelet IV. fejezetének 3. pontjára, mely szerint a tisztviselők és egyéb alkalmazottak ingyenes ellátásban nem részesülhetnek, hanem az élelmezésnek önköltségi árát megtéríteni kötelesek, elutasította. Az Ap p o n yt- e o lte g iu m Tanítóképző Intézeti Tanárképző ta g ja itó l m e g vo n t ö s ztö n d íjn a k ú jb ó l va ló m e g a d a s a é r t is kérelemmel fordultunk a Miniszter Úrhoz, aki kérelrnünket meg is hallgatta s nekik az ösztöndíjat visszaadta. Az egyesület felterjesztésére megengedte a Miniszter Ú r, hogy a ta n ító ké p ző - in té ze ti
ta n á r o k
c s a lá d ta g ja ikka l
e g yü tt
a
n yá r i
s zü n id ő b e n
Hogy ez mít jelent pid. egy budapesti gyógyfürdöre szoruló tanár esetében, nem szükséges bővebben kifejtenem. Kérvényt nyújtottunk be la p u n k s e g é lye zé s e ügyében is. A miniszter úr 10 millió koronát engedélyezett. E jelentékeny segítség kiutalásában főrésze volt Dulovits Árpád min. tanácsos úr őrnéltóságának, aki megértéssel karolta fel érdekünket. Egyesületünk felhívást intézett az egyes intézetek igazgatói hoz, hogy a katonai szolgálatuk miatt háttérbe szorullakat terjesszék fel, egyetlen egy kérvény érkezett be, amelyet az Elnökség pártolólag felterjesztett. s ze r ve ze ti kérdésekkel foglalkozott Anyagi ügyeinken kívül a következő Egyesületünk. 1925. év júliusában a státusrendezésre vonatkozó memorandummal Őnagyméltósága egyidejüleg adta át elnökünk a Tanítóképzői Törvénytervezetet. megigérte, hogyatanítóképzőket kiveszi a népoktatási törvényből és reájuk külön törvényt alkot. Napirendre került Egyesületünkben az ó vó n ő ké p zé s r e fo r m ja is. A köz-, oktatásügyi minisztériurn ugyanis felszólította Egyesületünket, hogy az óvónőképzés évfolyamainak számára vonatkozó kétféle javaslatot (az egyik 4, a másik pedig 3 évben javasolja megállapítani) tegyük újból magvitatás tárgyává, s foglaljunk határozott állást. Egyesületünk, az 1922. évi közgyűléssel egyezőleg újból, egyhangúlag a 4 éves óvónőképző mellett döntött, mert azok az indokok, amelyekkel Egyesületünk első javaslatát támogatta, ma is változatlanul fennállanak. s zá llá s t
ka p h a s s a n a k
ta n ító ké p z6 kb e n .
94
Egyesületi
élet
FoglalkoztunkgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA a n ő n e ve lé s r e fo r m já n a k kérdésével is. A nagym. miniszter úr ugyanis a leányiskolákra vonatkozó nagyarányú reform tervét megelőzőleg a magyar asszonyok véleményét óhajtotta hallani ez ügyben. Ekkor aM. A. N. Sz. kérdőíveket bocsájtott ki s felszólította Egyesületünket is, hogy a leánynevelés reformjának kérdésével foglalkozzék. Körkérdésekről lévén szó,dcbaZYX E g y e s ü le t ü n k a munka alaposság a érdekében az összes tanítóképzők véleményét óhajtotta bekérni, de mivel rövid le já r a tú határidőt kaptunk, e tervtör el kellett állnunk és beérni a budapesti és környéki tanítónőképzők véleményével. A javaslatok összegezését, egységesítését Egyesületünk kebeléből kiküldött külön bizottság végezte s e!őadásomban került tárgyalásra. A tanít ónóképzőt illetőleg a mai szervezet mellett foglaltunk állást, kértük azonban a magyar irodalom és női kézimunka órák számának emelését. A tanítónőképzés ügyének előadója a nőnevelési kongresszuson Pálmai Lenke főigazgató volt. Kérelemmel fordultunk a miniszter úrhoz a fő ig a zg a tó s á g i in té zm é n y fe n n ta r tá s a ügyében is, mert megszünte feltétlen hanyatlást, visszaesést jelentene. Kértük, hogya P o lg á r is ko la i T a n á r ké p ző F ő is ko la 1 . é vfo lya m á b a az 1926-27. iskolaévtől kezdődőleg c s a k o kt. e le m i is k. ta n ító k vé te s s e n e k fe l, mert amióta a tanítóképző-intézet évfolyamainak száma négyről ötre emeltetett s így a tanítónövendékek tanulmányi ideje a középiskolai tanulókkal szemben egy évvel hosszabb lett, amióta az 1925. évi 32.S91. sz, rendelettel kiadott Tanítóképesítő-vizsgálati Szabályzat 9. pontja értelmében a középiskolai érettségi vizsgálatot tett tanulók tanítóképesítő-vizsgálatra csak abban az esetben bocsájthatók, ha szabályszerű különbözeti vizsgálatok után a tanítóképző-intézet V. évfolyamát rendes úton elvégezték, azóta a polgáriiskolai tanárképző főiskolába való felvétel nél az érettségi bizonyítvány a tanítói oklevéllel egyenlő értékűnek nem ismerhető el. nagyérdemü vezetőjének, Dulovits Árpád Tervbe vettük ügyosztályunk miniszteri tanácsos úrnak gondolata alapján egy otthonnak, a " T a n ító ké p ző I n té ze ti T a n á r u k H á zá n a k" megtererntését, Kérelemmel fordultunk a nagym. miniszter úrhoz, engedje meg e célra beiratkozáskor minden növendéklől 25 ezer papírkorona beszedését. A nagym. miniszter ú r e nagyhivatású intézmény megalkotásához elvileg helyeslően hozzájárult és kérelmünknek helyt adott. Adja az Ég, hogy mielőbb saját házunkban tarthassuk meg közgyűlésünket! A tanyai tanítóskodásra való előkészítés kérdésével is foglalkozott Egyesületünk Balázs Béla jászberényi tanítóképző-intézeti igazgató érdekes előadása alapján. Előadó véleménye szerint nem a német nagyipari centrumok képzőinek alapján, hanem dán mintára kellene megszervezni tanítóképzésünket. Az egységes képzés nem helyes, mert a tanyai iskola más tantervet, más órarendet, más tankönyveket kíván, mint a városi. Végül beszámolt a jászberényi képzőnek a tanyai tanítóskodásra való előkészítés érdekében kifejtett tanyai iskolákon kívül meglátomunkásságáról: növendékei a környékbeli gattak a kutas it is. Ifjúsági egyesületet vezetnek, katonai analfabéta tanfolyamot szerveztek, népművelési előadássorozatot rendeztek stb. A következő érdekes és értékes előadások hangzottak még el Egyesületünkben: • P in ke r t Z s ig m o n d : "Magyarország szikesei" címen, éveken át végzett kutatásainak és vizsgálódásainak eredményét mutatta be s a talajjavítás szükségességét fejtegette. Hazánkban több mint 1 millió katasztrális hold a:
Egyesületi
élet
95
még alig történt valami,KJIHGFEDCBA p e d ig nehéz gazdaságidcbaZYXWVUTS h e ly , szikes és megjavításukra ez is segítene.gfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA D r . Kosá r y J á nos: "Anyagmegválasztás a képzői zeneoktatásban" címen .tartott, bemutatásokkal kisért előadást. Elve, hogya képzői daltanítás középpontja a magyar zene legyen. D r . K e n ye r e s E le m é r : "Vonások a népiskolába lépő gyermek testi és szellemi képéből" címen a filozófián alapuló pedagógia helyett a gyermekmegfigyelésekre alapítandóra terelte rá a figyelmet. K la u d y G yu la : "Gondolatok a rajzoktatásról " címen fejtett ki néhány értékes gondolatot. M é s zá r o s J e n ö : "Feljegyzések a tanítóképzők életéből" címen tartott a figyelmet mindvégig lekötő előadást. Felsorolt előadásokat egész terjedelmükben közölte folyóiratunk, ezért szorítkoztam jóformán csak említésükre. Legutolsó gyűlésünkön Dr. Novy Ferenc foglalkozott a tanítók által többször felvetett girnnáziális alapon épülö tanítóképzés gondolatával, a választmány azonban e kérdéssel ezuttal nem ó h a jto tt foglalkozni. A komoly munkán kívül elnökünk a s zá ta ko zá s jegyében is igyekezett az Egyesület tagjait összehozni. Átiratot intéztünk a Magyar Általános Kőszénb rnya Részvénytársaság igazgatóságához, engedje meg tatabányai összes kulturális, közgazdasági és szociális intézményeinek megtekintését. Az igazgatóság nem teljesítette kérelrnünket, mert arra a napra már 40 műszaki tisztet látott vendégül, akik megelőztek bejelentéstikkel. A tervbe vett pannonhalmi kíránd ú lá s pedig a jelentkezők csekély száma miatt maradt el. A hivatalos iid vö zlé s e k sorából csak a következőket emelem ki: 50 éves aranymiséje alkalmából Csérnoch János dr. hercegprimás Őerninenciáját, egyesületünk tiszteletbeli tagját hódolattal üdvözöltük. a bajai állami tanítóképzőt, az egri és köszegí Ugyancsak üdvözültük római katholikus képző ket fennállásuk 50. évfordulója alkalmából. Kedves kötelességét teljesítette Egyesületünk, midőn Gyertyánffy István, tankeriileti főigazgatónak 90. születése napja alkalmából mélységes háláját és legmelegebb szeretetét tolmácsolta. . A két év alatt több g yá s ze s e t érte Egyesületűnket. 1924 aug; 2.-án elhunyt Kondorossy Izabella a cinkotai áll. tanitónőképző fiatal, ügybuzgó taahol gyógyulást keresett bajára. nárn ő je . Idegedben halt meg, Hatzendorfban, Aug. 28.-án már újabb halottja voit Egyesületünknek. Megdöbbenve hallottuk a hírt, meghalt dr. Gerencsér István, a VilI. ker. áll. tanítónőképző igazgatója. Javakorában, munkabirásának teljességében vesztettük őt el. Korai halálával rnunkában. gazdag élet záródott le. Tevékenysége nem fért el az iskola falai között, politikus is volt, irodalmi társaságok tagja, halála széles körben keltett részvétet. Hasonlóképpen nagy részvét mellett kísértük szept. 28.-án utolsó útjára Dékány Mihályt, a VIlI. ker. áll. tanítónőképző tanárát. Élete a becsületes, munkában eltöltött tanár élete volt. Elvesztettük egyetlen alapító tagunkat dr. Herrmann Antalt is. Mint a Paedagogium nyugalmazott tanára, 75 éves korában Szegeden hunyt el. Megalapítója volt a Néprajzi Társaságnak, szerkesztője az Efhnographiának, társszerkesztője volt egy időben folyóiratunknak is. Fáradhatatlan munkás volt, pihenést nem ismert. Elhunytaink emlékét kegyelettel fogjuk őrizni.
zetünkön
96
Egyesületi
élet
· .VeszteségeinketdcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA e lle n s ú ly o z z a egy nagyarányú potlás. 1924 óta 40gfedcbaZYXW új Egyesületünk, ami jelentékeny számbeli növekedést, új erőt, felfrissülést jelent. Adja az Ég, hogy az új tagok erős támogató pilléreivé legyenek az egyesületnek s fennállásának biztosítékai. Ezekben volt szerenesém két évi müködését Egyesületünknek dióhéjban előadni, kérem jelentésem szíves tudomásul vételét. Főtitkárí tisztemet ezennel leteszem, s búcsúzóul köszönetemet fejezem ki ama megtisztelő bizalornért, melIyel e tisztségre emeltek. Dr. Lajos Mária. ta g g a l gyarapodott
Nyugtázás. Tagságí díjat fizetett az 1924/25. évre: Dr. S á n th a K., Bartal A., Klinda K., Milakovszky L., Nemesszeghy 1., Szkalka L., Bárdos 8., Hidegh B., Szerényi A., A. Gludovátz E., B. Ribiczey E., Dr. 1. Méray J., Exner L., Dr. Papp F., Tóth Á.-né, K. Lacher E., Vadász Z., Úrhegyi A. (60.000), Dr. Novy F. (25.00c Geöcze S., Dr. Radnay O. ( 5.000), Dr. 1. Knapp P., Iberer G.-né, Farkasdy Z. (65.000), Horvay E., Kiss S., Juhász 1., Ranolder-intézet (előfizetés), Bury A., Tanács 1., Szarka L., K o v á c s E., Lengyel Gy., Gergely F., Schönwizner J., Buday L., Jankó L., Pödör B., Hatvani L. Tagsági díjat fizetett az 1925/26. évre: Pálmay L., Dúzs M. (1/2), Ambrózy M. (1:2), Budaí 1. (1/2), Girtler M. (1/2), Jancsó E. (1/2), K. Schmidt V. (1/2), Kostyáll. (1/2), Kádár 1. (1/2), Dr. Lajos M. (1/2), L. Jancsó G. (1/2), L. Baur 1. (1/2), Sebestyén E. (1/2), Sárosi J . (1/2), Stro Entz 1. (1/2), Szontagh K. (1/2), Répay D. (1/2), Kelemen K. (1/2), Herczegh K. (1/2), Wolszky E. (1/2), Dr. W. Schwartz J . (1/2), Szerényi A., A. Gludovátz E., 8. Ribiczey E., Dr. 1. Méray J., Exner L., Miklós J., P ir n p e r E., Horváth I., Rónai S., Horváth K., Lakatos E., Leyrer M., Mácsay K.; Móczár M., Putnoky 1., Rízrnayer M., Takát" 8., Vízhányó K., Wolszky Gy., Sziklay L., Molnár O., Iberer G.· né, Horvay E., Kiss S., Straub F., Bury A., Tanács j., Berényi 1. (1/2), Dr. Mészáros A. (1i2), 8. Draskóczy V. (1/2), Irtzing F.KJIHGFEDCBA (li2 ), 1. Németh j . (1/2), Vaskó L. (1/2), VIaszaty F.-né (1/2), Zoltán G. (1/2), Grész E. (1/2), Révesz Gy. (1/2), Vajda E. (1/2), Juhász 1., Dr. Jakab F., Báter 1., Fekete J., Dr. Gabriel P.; Glatt A., KIug K. Gy., Polesinszky 8., S om ogyi A., Szám pl P. (Folytatás a jövő számban). l) ,
A közgyülés anyaghalmaza . r n í a t t e számunkból a hírek s egyéb közlemények a szeptemberi számra maradtak.XWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA
TARTALOM . Lap
Reformkérdések 65 Tanítóképzói pedagógia. D r . N o vy F e r e n c : A n y a g i helyzetünk I. 73 M a u r e r M ih á ly: Anyagi helyzetünk II. .. .... . 80 B a r c s a i [ á zs e f.: A bajai áll. tanítóképző-intézet félszázados fennállásanak ünneplése . . . . . . . . . . . . . . . . 81 a nemzeti népnevelés S c h e r e r S á n d o r : A bajai állami tanítóképző szolgálatában . . . . . . . . . . . . . . . . • . 84 Egyesületi élet. M o ln á r O s zká r : Egyesületunk XVII. közgyűlése (86 1.). - M é s zá r o s je n J Neményi Imre ünneplése (91 1.). - D r . L a jo s M á r ia : Főtitkár] Jelentés (92 1.) W a g n e r já n o s :
Nyugtázás. Nyomatott
.
.
.
.
.
.
.
.
•
.
.
.
.
.
Zachariás György .Mars« grafikai müintézetében,
.
.
.
.
.
.
.
.
Szegeden. Telefon 7-44.
96
