T E R V E Z E T

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja – TERVEZET __________________________________________________________________________________________

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja 2011- 2016 TERVEZET

2011.


Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......................................................................................................................... 2 1. Bevezetés............................................................................................................................ 5 2. A Letenyei kistérség rövid bemutatása .................................................................................. 6 2.1. Földrajzi elhelyezkedés ................................................................................................... 6 2.2 Demográfiai helyzet ......................................................................................................... 7 2.3 Működő vállalkozások száma és összetétele.................................................................... 9 2.4 Munkanélküliség, jövedelmi helyzet.............................................................................. 11 2.5 Közlekedés ..................................................................................................................... 12 3. A környezeti állapot általános értékelése ............................................................................. 14 3.1. Levegő ........................................................................................................................... 14 3.2. Vizek ............................................................................................................................. 16 3.2.1.Felszíni vizek (folyó- és állóvizek) ......................................................................... 16 3.2.2. Felszín alatti vizek.................................................................................................. 17 3.2.3 Ivóvízellátás ........................................................................................................... 17 3.2.4 Nitrátérzékeny területek .......................................................................................... 19 3.2.5. Kommunális szennyvízkezelés............................................................................... 21 3.2.6. Csapadékvíz-elvezetés, ár-és belvízvédelem ......................................................... 22 3.2.7. Potenciális szennyező források .............................................................................. 24 3.3 A földfelszín, felszín alatti rétegek és a talajok.............................................................. 25 3.4. Élővilág ......................................................................................................................... 27 3.4.1. Növényvilág ........................................................................................................... 27 3.4.2. Állatvilág ................................................................................................................ 27 3.4.3. Védettség alatt álló területek .................................................................................. 27 3.4.4. Tájsebek ................................................................................................................. 35 3.5 Épített környezet ............................................................................................................ 39 3.6 Hulladékgazdálkodás, veszélyes anyagok kezelése ....................................................... 46 3.7 Zaj és rezgés, sugárzások ............................................................................................... 48 4. Megújuló energia a kistérségben.......................................................................................... 49 5. Helyzetértékelés ................................................................................................................... 50 5.1 A Letenyei kistérség SWOT elemzése környezetvédelmi szempontból........................ 50 5.2 Problémakataszter .......................................................................................................... 52 6. Környezetvédelmi célok, környezeti célállapotok ............................................................... 54 7. Környezetvédelmi programok.............................................................................................. 57 7.1 A levegő minőségének védelme..................................................................................... 57 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése............................................. 57 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése.............................................................................. 59 7.1.3 Jogi szabályozás ...................................................................................................... 60 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése ............................................... 61 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése ........................................................................ 61 7.1.6 Közlekedésből eredő légszennyeződés okozta károk kompenzálása ...................... 62 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem ....................................................................... 63 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése.............................................................. 63 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása ............................... 64 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése.................................. 65 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése ......................................... 65 7.2.5 Meddő szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása ............................................... 66

2


7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása ................................................................... 67 7.3 Föld védelme .................................................................................................................. 68 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése ........................................... 68 7.3.2 Erdőtelepítések ....................................................................................................... 68 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja ............................................... 69 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet .......................................................... 71 7.4.1 Értékkataszter készítése........................................................................................... 71 7.4.2 Tudatformálás.......................................................................................................... 71 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése ..................................................................... 72 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja ........................................................................................ 72 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése ............................................................................... 73 8. A környezetvédelmi program összefoglalása településenkénti bontásban........................... 74 8.1 Bánokszentgyörgy.......................................................................................................... 74 8.1.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ................................ 74 8.1.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.............................. 76 8.2 Bázakerettye ................................................................................................................... 78 8.2.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ................................ 78 8.2.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.............................. 80 8.3 Becsehely ....................................................................................................................... 82 8.3.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ................................ 82 8.3.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.............................. 84 8.4 Borsfa ............................................................................................................................. 86 8.4.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ................................ 86 8.4.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.............................. 88 8.5 Bucsuta ........................................................................................................................... 90 8.5.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ................................ 90 8.5.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.............................. 92 8.6 Csörnyeföld .................................................................................................................... 94 8.6.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ................................ 94 8.6.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.............................. 96 8.7 Kerkaszentkirály............................................................................................................. 98 8.7.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ................................ 98 8.7.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek............................ 100 8.8 Kiscsehi ........................................................................................................................ 102 8.8.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók .............................. 102 8.8.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek............................ 104 8.9 Kistolmács .................................................................................................................... 106 8.9.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók .............................. 106 8.9.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek............................ 108 8.10 Lasztonya ................................................................................................................... 109 8.10.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 109 8.10.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.......................... 111 8.11 Letenye ....................................................................................................................... 113 8.11.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 113 8.11.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.......................... 115 8.12 Lispeszentadorján....................................................................................................... 117 8.12.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 117 8.12.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.......................... 119 8.13 Maróc ......................................................................................................................... 121 8.13.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 121

3


8.13.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.......................... 123 8.14 Molnári ....................................................................................................................... 125 8.14.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 125 8.14.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.......................... 127 8.15 Murarátka ................................................................................................................... 129 8.15.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 129 8.15.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.......................... 131 8.16 Muraszemenye ........................................................................................................... 133 8.16.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 133 8.16.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.......................... 135 8.17 Oltárc .......................................................................................................................... 137 8.17.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 137 8.17.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.......................... 139 8.18 Petrivente.................................................................................................................... 141 8.18.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 141 8.18.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.......................... 143 8.19 Pusztamagyaród ......................................................................................................... 145 8.19.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 145 8.19.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.......................... 147 8.20 Semjénháza................................................................................................................. 149 8.20.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 149 8.20.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.......................... 151 8.21 Szentliszló .................................................................................................................. 153 8.21.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 153 8.21.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.......................... 155 8.22 Szentmargitfalva......................................................................................................... 157 8.22.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 157 8.22.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.......................... 159 8.23 Tótszenmtárton........................................................................................................... 160 8.23.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 160 8.23.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.......................... 162 8.24 Tótszerdahely ............................................................................................................. 164 8.24.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 164 8.24.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.......................... 166 8.25 Valkonya .................................................................................................................... 168 8.25.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 168 8.25.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.......................... 170 8.26 Várfölde...................................................................................................................... 172 8.26.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 172 8.26.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.......................... 174 8.27 Zajk............................................................................................................................. 176 8.27.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók ............................ 176 8.27.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek.......................... 178 9. Források.............................................................................................................................. 180 10. Mellékletek....................................................................................................................... 182

4


1.

Bevezetés

„A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.” /Szent-Györgyi Albert/ A környezetvédelem fontossága napjainkban, nagymértékben felértékelődött, az élet szinte minden területén találkozunk vele. A XXI. század embere felismerte a Földünk nyújtotta lehetőségek korlátait. A mindennapi tevékenységet, munkát úgy szükséges végezni, hogy a fenntartható fejlődés1 elve teljes mértékben érvényesüljön, megvalósuljon. A Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulást (továbbiakban: Társulás) alkotó 27 település közül Borsfa, Bucsuta, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Letenye, Molnári, Murarátka, Muraszemenye, Oltárc, Petrivente, Pusztamagyaród, Semjénháza, Szentliszló, Tótszenmtárton, Tótszerdahely, Valkonya és Zajk községek rendelkeznek önálló, települési környezetvédelmi programmal. Az önálló programmal nem rendelkező önkormányzatok és közös, térségi projektek benyújtásának lehetősége valamint az első bekezdésben foglaltak miatt döntött a Társulás egy közös, térségi környezetvédelmi program (továbbiakban: Program) elkészítéséről. A Program összeállításánál elsődlegesen a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezései kerültek figyelembe vételre. Jelen Program a letenyei kistérséget röviden bemutatja, majd a környezeti állapotot értékeli környezeti elemek és az elemeket veszélyeztető tényezők alapján, kitér a térségben jellemző megújuló energia használatra, majd a helyzetértékelést követően meghatározásra kerülnek a környezetvédelmi célok és célállapotok, ezt követően a környezetvédelmi programok, végül az utolsó pont tartalmazza az egyes településeket érintő, környezetvédelem szempontjából fontos mutatókat és programokat. A Programot döntően Somogyi Hedvig, a Társulás munkaszervezeténél 6 éve dolgozó kistérségi menedzser - végzettsége okleveles környezetmérnök - készítette, aki kellő tapasztalattal és ismeretekkel rendelkezik a térséget illetően. A dokumentum 7. pontjának megírásában, valamint a teljes anyag áttekintésében, vizsgálatában dr. Nagy Árpádné a térség kistérségi koordinátora vett részt, aki szintén jártas a vidék „múltjában és jelenében”, hiszen már több mint 21 éve dolgozik a területfejlesztés területén. Továbbá, de nem utolsó sorban Kollár Gyula is hozzájárult a Program elkészüléséhez, a csaknem 17 éves tapasztalatát felhasználva. Az egyes szakterületeknél a térségben tevékenykedő szakemberek nyújtottak információt, segítséget, itt megemlíthetjük - a teljesség igénye nélkül - Cselényi Attila Polgári Védelmi Iroda irodavezetőjét, Kendli Richárd a Délzalai Víz-és Csatornamű Zrt. szolgáltatási igazgatóját, Sánta Zoltánt, a Délzalai Víz-és Csatornamű Zrt. üzemvezetőjét, valamint a Lenti Hulladékkezelő Kft., a Zala-Depo Kft. és a Saubermacher-Pannónia Kft. munkatársait. Az Önkormányzatok polgármesterei, jegyzői és munkatársai szintén rendelkezésre álltak bármilyen, a Programot érintő kér(d)és esetén.

1

„A fenntartható – harmonikus – fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” (Forrás: Brundtland jelentés)

5


2. A Letenyei kistérség rövid bemutatása 2.1. Földrajzi elhelyezkedés A letenyei kistérség, a Nyugat-dunántúli Régió déli peremén, Zala megyében található, közvetlenül a horvát és a szlovén határ szomszédságában. Természetes határa délen a Mura folyó, máshol mindenütt mesterséges határok alkotják. Mintegy 389 km2-es kiterjedése az ország összterületének alig 0,42 %-át jelenti, a 17.267 fős (2010-es adat, forrás: TeIR|KSH-TSTAR) népességével hazánk lakosságának csupán 0,17 %át képviseli.

A kistérség elhelyezkedése és települései Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

6


2.2 Demográfiai helyzet A térség a 311/2007. (XI. 17.) kormány rendelet alapján hátrányos helyzetű. A térséget alkotó települések közül 17 szerepel a 240/2006. (XI. 30.) kormányrendeletben, mint társadalmi – gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és jelentős munkanélküliséggel sújtott települések. A terület aprófalvas vidék, jellemző a magas település sűrűség, a kis lélekszám. A falvakban jelentkező nagymértékű fogyásnak több oka van, megemlíthetjük a környező városok elszívó erejét, a fiatalok elvándorlását és az új betelepülők alacsony számát. Lakónépesség számának változása 1999-2009 között (%)

Letenyei kistérség Zala megye Nyugat-dunántúli Régió Magyarország

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

A lakónépesség száma az utóbbi 10 évben folyamatosan csökken, melynek mértéke az országos, a régiós és a megyei adatokat nagymértékben meghaladja. Öregségi mutató (60-x/0-14 évesek száma) 2004-2009 2 1,9 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1

Magyarország Nyugat-dunántúli Régió Zala megye Letenyei kistérség

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

Az öregségi mutatókat vizsgálva 2004 óta, megállapítható, hogy a 60 év felettiek száma folyamatosan nő. A kistérségi mutató itt is az országos átlag alatti, de a megyei és a régiós értékeket is felülmúlja. 7


Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbsége) 2004-2009 10 5 Nyugat-dunántúli Régió Zala megye Letenyei kistérség

0 -5 -10 Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

A vándorlási egyenleg az elmúlt 5 évben negatív értéket mutat, az 1000 lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbsége meghaladja a -8 főt. A régiós és a megyei adatokkal összevetve megállapíthatjuk, hogy a kistérség itt is rossz mutatókkal rendelkezik.

8


2.3 Működő vállalkozások száma és összetétele A térségben 2009 –ben 2.172 jogi személyiség nélküli vállalkozás működött, közülük a közkereseti társaságok száma 4, a betéti társaságok száma 145, valamint 2.023 egyéni vállalkozó volt, ami azt jelenti, hogy a vállalkozások többsége kicsi, kevésbé munkaadó, inkább önfoglalkoztató (jelentős részben kényszervállalkozások). A jogi személyiségű gazdasági társaságok közül összesen 1 részvénytársaság van, a korlátolt felelősségű társaságok száma 187, a szövetkezet száma pedig 6. Nagyvállalkozás nincs, középvállalkozásból, azaz 50 és 250 fő között foglalkoztató gazdálkodó szervezetből is csak kevés van a térségben. Jelentős vállalkozásként kell ennek megfelelően számon tartani szinte minden az egyéni vállalkozás keretein túlmutató gazdasági egységet.

Összesen

Regisztrált részvénytár saságok száma

145

4

2.172

1

187

6

Összesen

Regisztrált közkereseti társaságok száma

2.023

Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma Regisztrált szövetkezet ek száma

Regisztrált betéti társaságok száma

Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma

Regisztrált egyéni vállalkozás ok száma

Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma

194

Regisztrált vállalkozások száma 2009. (Forrás:TEIR/ KSH-TSTAR)

A társas vállalkozások 31 %-a a kereskedelem és gépjárműjavítás területén működik, míg az olajipari múltat és a feldolgozóipar jelenlétét jelzi, hogy ezeken a területeken szintén sok vállalkozás működik. Az ingatlanügyletek, az építőipar és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat terén szintén arányaiban sok vállalkozás van. Az utóbbi kategóriát első sorban az erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozások teszik ki, mivel nagyobb mezőgazdasági vállalkozás kevés van a térségben. Kevés a vállalkozások száma a szállítás, raktározás, a humán-egészségügyi, szociális ellátás és az oktatás terén. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás terén ugyancsak kevés (21 db, összes társas vállalkozás 7 %-a) működik. Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-….. Kereskedelem, gépjárműjavítás Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

6% 0%

15%

1%

20%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

4%

Szállítás, raktározás

3%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

7%

31%

Egyéb tevékenység

13% Építőipar Ingatlanügyletek Oktatás

-

Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása 2009. (Forrás: TEIR/ KSH -TSTAR)

9


Az egyéni vállalkozások tekintetében a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenység szerepel az első helyen, ami nem meglepő, hiszen ezek a tevékenységek jellemzően egyéni vállalkozásban végezhetőek, sokszor kényszervállalkozásként, illetve jövedelem-kiegészítő tevékenységként. A második helyre kereskedelem, gépjárműjavítás szolgáltatások kerültek, míg az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban működő egyéni vállalkozások száma a harmadik legnagyobb a térségben. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás az egyéni vállalkozók között már előkelőbb helyen áll, ez is mutatja, hogy a térségben inkább a kisebb turisztikai és vendéglátó-helyek a jellemzőek. Az építőiparban működő egyéni vállalkozások száma 88, a bányászat, kőfejtés feldolgozóiparban 106, a szállítás raktározás szolgáltatásban tevékenykedő vállalkozások száma 35. Az oktatás, humán egészségügyi, szociális ellátásban kevés egyéni vállalkozás működik, az összes egyéni vállalkozás 1 %-a.

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

4%

Ingatlanügyletek

1% Kereskedelem, gépjárműjavítás

1% 2%

5% 0%


7% Szállítás, raktározás

9%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

7%

64%

Oktatás Építőipar Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-… Egyéb tevékenység

Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása 2009. (Forrás:TEIR/ KSH-TSTAR)

10


2.4 Munkanélküliség, jövedelmi helyzet A kistérséget az aktív foglalkoztatottak alacsony száma, a foglalkoztatók kis mérete, a települések aprófalvas mivolta miatt magas munkanélküliségi ráta jellemzi. A helyi foglalkoztatók alacsony száma miatt sok esetben csak a települési önkormányzat által biztosított munkalehetőségek érhetőek el. A letenyei statisztikai kistérség Zala megye, de a Nyugat-Dunántúli régió legnagyobb szegénységi kockázatú kistérsége is. Ennek oka többek között a magas munkanélküliségi ráta, a kedvezőtlen képzettségi színvonal, a gazdasági struktúra gyengesége. Az itt élő emberek, különösképpen a leszakadó társadalmi rétegek anyagi viszonyai kedvezőtlenek, sok esetben rosszak. A kistérség adófizetőinek száma a régión belül a második legalacsonyabb értéket mutatta 2007-ben.

A 2001.-es népszámlálási adatok alapján a 8 osztállyal nem rendelkezők száma 23,8 %, a 8 osztállyal rendelkezők száma 31.5 %, az egyetemi és főiskolai végzettségű oklevéllel a lakosság csupán 3 %-a rendelkezik. Az iskolázottsági mutatók tekintetében tehát kedvezőtlen értékeket figyelhetünk meg, melynek oka, hogy a kistérség oktatási intézményrendszere csupán alapfokú, s ez is az alacsony osztálylétszámok és a kormányzati politika miatt létében fenyegetett. Középfokú oktatási intézmény hiányában a továbbtanuló diákok középiskolába Nagykanizsára és Lentibe ingáznak. A legtehetségesebb fiatalokat a felsőoktatás végleg kiemeli a térségből, közülük szinte senki sem tér már vissza.

11


2.5 Közlekedés 2004-ben az M70-es gyorsforgalmi út valamint 2008-ban az M7-es autópálya építése fejeződött be. E fejlesztések révén Letenye hazánk legfontosabb déli kapujává vált, mely összekötő kapcsot jelent Horvátország, Olaszország és Szlovénia felé. A kistérség a szilárd burkolatú belterületi úthálózat kiépítettsége tekintetében a régiós átlagnál (20%) kedvezőbb értékkel bírt 2002-ben, így a 22 kistérség közül a hetedik volt (21%-kal). A külterületi utak tekintetében hasonlón kedvező a helyzet, a régión belül 2002ben a negyedik legnagyobb kiépítettségi aránnyal bír a kistérség (46%). Ez az aprófalvas térszerkezet következménye. Fontos azonban, hogy a mellékút hálózat minősége javuljon, mert e tekintetben komoly problémák figyelhetőek meg. A közúti közlekedésen kívül más jelentős közlekedési ágazat nincs jelen a kistérségben. Csömödér és Kistolmács között létezik ugyan egy keskeny nyomtávú vasúti pálya (több, innen kiinduló szárnyvonallal), de ez elsősorban erdészeti és turisztikai célokat szolgál. A tömegközlekedés autóbusz-közlekedést jelent a térségünkben, amelynek feladatait a Zala Volán Zrt. látja el. A járatok sűrűsége a 7-es főút mentén kielégítő, a perifériális településeken sajnos messze van az ideálistól.

A tömegközlekedés infrastrukturális feltételei nagyon rosszak. Az autóbuszváró épületek a minőségi közlekedés ellátására nem alkalmasak, sok helyen korszerűtlenek, erősen leromlottak, nem esztétikusak, funkciójukat már nem tudják ellátni, némely esetben a kialakításuk sem megfelelő, valamint van olyan település, ahol egyáltalán nincs buszváró épület. Az autóbuszmegállók több helyen nem szabványos kiépítésűek, forgalomtechnikai és biztonságtechnikai szempontból nem megfelelőek. Találhatunk olyan községet is, ahol nincs

12


öböl és fellépősziget, a megállóhelyet csak jelzőtábla jelzi. Több településen a fellépősziget régi, erősen megrongálódott, töredezett, felújításra szorul, vagy nincs megfelelő mértékben kiemelve, valamint a víztelenítése sem megoldott. Azon község, amely zsáktelepülés illetve nem áll rendelkezésre megfelelően kialakított terület az autóbusz megfordulására. A kistérségben szilárd burkolatú, önálló kerékpárút hossza csupán 8 km hosszú, amely Letenye-Becsehely-Becsehely/Újmajor, Letenye-Julián-hegy között, valamint Tószerdahelyen és Molnáriban húzódik. A kismértékű kiépítettség oka, hogy a kistérség településeinek jelentős része olyan kisforgalmú közutakon keresztül közelíthetők meg, amelyek kiválóan alkalmasak a kerékpározásra. A térség területét az országos és a megyei jelentőségű kerékpárutak is érintik, de igazi kínálati elemként a Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút működik. Dunántúli - határmenti kerékpárút Molnári Tótszerdahely Letenye Zajk Kistolmács Bázakerettye Lispeszentadorján Kiscsehi Csörnyeföld Maróc

Térségi jelentőségű kerékpárút Molnári - Semjénháza

Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút Letenye Zajk Kistolmács Bázakerettye Lispeszentadorján Kiscsehi Csörnyeföld Maróc

A letenyei kistérség területén áthaladó útvonalak által érintett települések (forrás: Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület: A „Zala Zöld Szíve” helyi akciócsoport térségi turizmusfejlesztési terve 2010.)

A Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút döntően egybeesik az országos hálózattal, amely 2003-ban jött létre a Happy Bike Kft. és a Magyar Kerékpáros Klub szakmai felügyeletével, és mögötte komplex szolgáltatói hálózat áll.

13


3. A környezeti állapot általános értékelése 3.1. Levegő Az ország levegőjének minőségét az OLM (Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat) méri és értékeli. A hálózat automata és manuális (RIV) mérőhálózatból áll. A letenyei kistérség egyik települése sem tartozik a mérőhálózathoz, így a térségről konkrét, egzakt mérési eredményekkel nem rendelkezünk. A Letenyétől 25-30 km-re fekvő, feltehetően lényegesen szennyezettebb levegőjű Lenti és Nagykanizsa levegőjének minőségéről viszont állnak rendelkezésünkre adatok. A mérés során 2007- ig 3 komponenst vizsgáltak, a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid és az ülepedő por mennyiségét, azonban 2008-tól csak a nitrogén-dioxid mérése történik. Légszennyezettségi index* 2007 Nitrogéndioxid (NO2)

Kéndioxid (SO2)

Ülepedő por (ÜP)

Összesí tett index

Szennyeze Kiváló (1) Szennyeze Szennye tt (4) tt (4) zett (4) Megfelelő Kiváló (1) Jó (2) Megfele Nagykanizsa (3) lő (3) * 14/2001. (V.9.) KÖM-EÜM-FVM rendelet és módosításai alapján - : nem mérik az adott komponenst

Megfelelő (3) Megfelelő (3)

-

-

-

-

Megfele lő (3) Megfele lő (3)

Lenti

Kéndioxid (SO2)

Ülepedő por (ÜP)

2009 Összesí tett index

Nitrogéndioxid (NO2)

(Forrás: Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht., Környezetvédelmi és Természetvédelmi – Levegőtisztaság – védelmi Referencia Központ: Hazánk levegőminőségének értékelése)

A légszennyezettségi index alapján megállapítható a települések környezeti levegőjének nitrogén-dioxid és por terhelése, amely zömmel közlekedési eredetű. Az érintett területeken jelentős légszennyező-források (nagy ipari üzemek, gyárak) nem találhatók. A térséget kelet-nyugat irányban áthaladó M7-es autópálya és M70-es autóút, amely 120 m szélességben és 24 + 14 km hosszúságban egy magas légszennyeződésű folyosót jelent, ugyan meglehetősen távol a lakott területektől, kivéve Murarátka belterületének 1-1,5 km-es szakaszát, ahol helyenként az autópálya tengelyéhez viszonyítva 200 m-en belüli is vannak lakóházak, amerre adott széljárások esetén a belterület levegője szennyeződhet. A lakossági energia ellátást sok esetben gázzal oldják meg (a gázzal ellátott lakások aránya 2009-ban: 74%), gyakori energiaforrás még a fa. Széntüzelés és olajtüzelés elhanyagolható mértékű, így annak a levegő minőségére gyakorolt negatív hatása nem mérvadó. A belterületi állattartás esetén, főleg nyári időszakban, az állattartáshoz kapcsolódó bűz okozhat problémát. Az 1995. évi LIII. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 46.§ (1.) bekezdésének c. pontja értelmében a települési önkormányzatoknak önkormányzati rendeletben szabályozniuk kell az állattartás körülményeit (a tartható állatok száma, fajtája, a tartás körülményei, trágyatárolás módja stb.). A mezőgazdaság főleg a tevékenysége során keletkező porral, az energiaellátó rendszerek üzemeltetéséből származó anyagokkal, permetezések során kijuttatott kemikáliákkal és a parlagon hagyott területeken a gyomnövények pollenjeivel szennyezi a levegőt.

14


Főként tavasszal és ősszel, az avar és a kerti hulladékok égetéséből származó füst jelent környezeti terhelést. Az egyes Önkormányzatok rendeleteik útján szabályozzák az ilyen jellegű tevékenységet. Az egyik legjelentősebb lakosságra ható légszennyező forrás a levegő magas pollentartalma. 3 fő pollenszezont különböztetünk meg: 1. tavaszi fák: mogyoró, éger, szil, tiszafa, nyírfa, nyárfa, tölgy, kőris, gyertyán, juhar, hárs, platán, fűz, bükk, vadgesztenye. 2. kora nyári gyomok: pázsitfűfélék, csalánfélék, útifűfélék, vadsóska. 3. nyár végi, őszi gyomok: libatopfélék, üröm, parlagfű.

Parlagfű

A parlagfű a legnagyobb kárt okozó allergén növény. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény előírja, hogy a fölhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Számos önkormányzat kiemelt feladataként kezeli a településeken található pollen szóródásának megelőzését, megakadályozását, amelyre több esetben is pályázati forrás igénybevételével került sor.

15


3.2. Vizek 3.2.1.Felszíni vizek (folyó- és állóvizek) A Zalai-dombság területe alapvetően két vízgyűjtőre osztható: egyik a Mura, másik pedig a Zala folyóé. Kistérségünk elsősorban a Mura vízgyűjtőterületéhez tartozik, bár Pusztamagyaród község határában található az Alsó- és Felső-Válicka vízválasztója, mely a Mura és a Zala vízgyűjtőjének határvonala is. A déli csapásirányú völgyek, illetve a Mura árok intenzívebb süllyedése következtében tapasztalható erőteljes É-i irányú völgyhátravágódás eredményeként, a teljes Zalai-dombság vízfeleslegének 60%-a a Mura felé talál lefolyást. Mivel e vidék a Zalai-dombság egyik legmagasabbra kiemelt része, ezért, illetve a bőséges csapadék következtében igen sűrű völgyhálózat jellemzi. Legjelentősebb folyó a Mura, mely magyarországi szakaszán már kiegyensúlyozott középszakasz jellegűvé szelídül. A magyarországi Mura-völgy geológiailag jól elkülöníthető két szakaszra oszlik: egy felső szakaszra Muraszemenye és Letenye között, ahol a Mura közvetlenül a Letenyei -dombság lejtőit követi és egy alsó szakaszra Letenye és Murakeresztúr között, ahol a folyó már eltávolodik a domboktól, ártere lényegesen kiszélesedik és jellegzetes teraszokat alkot. Alapkőzetét kavicshordalék alkotja, melyet az ősMura halmozott fel kb. 20 km széles medrében. A folyó medrének vándorlását jól mutatja, hogy míg jelenlegi vízszintje Letenyénél 140 m-es tengerszint feletti magasságban van, addig a tőle 3 km-re lévő Csitári domb tetején - mintegy 300 m magasságban - is fellelhető kavicshordaléka. Szinte minden nagyobb árvíz után megváltoztatja medrét, völgyében alig van olyan hely, ami valaha ne Mura meder lett volna. A kavicshordalékon változó vastagságú, tömött szerkezetű öntéstalajok alakultak ki, melyek minden típusa megtalálható. A Mura folyó teljes hossza 454 km, amelyből csak a legalsó szakasz (48 km) - annak is csak a bal partja - esik Magyarországra, de még ezen az alsó szakaszon is elég gyors ahhoz, hogy medrét a laza talajban folyamatosan változtassa. Völgye a vízfolyások és holtmedrek tömkelege, túlfejlett kanyarjait helyenként maga is átszakítja. A hosszantartó közép- és kisvíz kanyarokkal alakítja ki magának azt a mederhosszat, amelynél a sebesség és a talaj ellenállása között az egyensúly megmarad. Az országhatár egykor a Mura sodorvonala volt. A folyó vándorlásának következtében azonban ma már mind Magyarországon, mind Horvátországban van szárazhatár, a határvonal szinte sehol sem fekszik a sodorvonalra. A Mura vízjátéka - a Drávához hasonlóan - más folyókhoz viszonyítva kicsi. Ennek egyik oka az, hogy az Alpok hótakarója természetes tározóként szerepel, a hegyek között az olvadás csak akkor kezdődik el, amikor a tavaszi esőzésekből származó ár már levonult. Jellemző még a folyóra, hogy gyorsan árad és lassan apad. Apadáskor 6-8-szor annyi idő szükséges, mint amennyi idő alatt ugyanannyit áradt. A kistérség fontosabb vízfolyásai közül meg kell említenünk a Kerkát, mely Muraszemenyénél ömlik a Murába miután magába fogadta a Lendva folyócskát, az AlsóVálickát, mely a Csertán, majd a Kerkán keresztül juttatja vizét a Murába, illetve a közvetlenül abba torkolló Szentadorjáni-, Borsfai- és Béci-patakokat. Természetes állóvizeket csak a Mura mentén lehet találni, ezek a folyó meandereinek lefűződésével alakultak ki, például ilyen Letenye határában a Hosszú-víz. A kistérség többi tava, mind mesterséges módon keletkezett. Ezek közül meg kell említenünk a muraszemenyei, tótszerdahelyi, molnári kavicsbánya tavakat, illetve a kistolmácsi, maróci, várföldei és zajki tavakat. 16


A folyókat és nagyobb vízfolyásokat döntően a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezeli, amelyek hazai viszonylatban a tiszta vizek közé tartoznak.

3.2.2. Felszín alatti vizek A rétegvizek előfordulása domborzati és geológiai tényezők függvénye. Vízadó képességük nem nagy, mert a felszín a sűrű völgyelések miatt erőteljesen szabdalt, ezért a vízzáró rétegeket gyakran metszik völgyek, miáltal nem alakulhattak ki nagy kiterjedésű felszín alatti vízgyűjtők. Talajvizet is csak a nagyobb medencékben, illetve a széles völgytalpakban lehet találni összefüggő területen. A kőolajbányászat során a kutatófúrások több helyen termálvizet tártak fel, bizonyítva azt, hogy a kistérség e tekintetben jelentős –eleddig még jórészt kiaknázatlan- vagyonnal rendelkezik. Bázakerettyén és Letenyén termálfürdő létesült, pillanatnyilag e két intézmény az, amely ráépül a helyi termálvízkincsre. A 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolását tartalmazza, amely alapján a Letenyei kistérség települései döntően érzékenyek, illetve Kistolmács, Letenye, Molnári és Tótszerdahely települések fokozottan érzékeny területeken fekszenek, amelyek kiemelten érzékenyek is. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeken a már minőségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg károsodása esetén, a kármentesítésre kötelezettnek, legkésőbb 2015. december 22-ig biztosítania kell a károsodás megszüntetését, illetve a felügyelőség által meghatározott (E) egyedi szennyezettségi vagy (D) kármentesítési célállapot határérték elérését.

3.2.3 Ivóvízellátás A Letenyei statisztikai kistérségben az ivóvíz-szolgáltatás bázisát döntően a felszín alatti vízkészletek jelentik. Kémiai összetevőit vizsgálva megállapítható, hogy magas a Na+, a Cl-, valamint esetlegesen a HCO3- aránya. Ezek a vizek hazai viszonylatban is kifejezetten keménynek számítanak: a német keménységi fok szerint többségük a 18 fokot is meghaladja. Ez az egyik oka annak, hogy 1990 után a helyi önkormányzatok egyik legfontosabb feladata az egészséges ivóvíz biztosítása volt, melynek keretében mára a statisztikai kistérség valamennyi településén kiépült a vezetékes ivóvízhálózat. A közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza 222 km, az ivóvízzel ellátott lakások aránya 96 % a 2009-es adatok alapján (forrás: (TeIR)|KSH-TSTAR. Megoldandó feladat a vezetékes ivóvízhálózat és a tisztítási technológiai korszerűsítése, illetve több település tekintetében az ivóvíz kivezetése a környező szőlőhegyekre.

17


A 36/1993. (V.28.) OGY határozat alapján Becsehely, Kerkaszentkirály, Letenye, Molnári, Murarátka, Petrivente, Semjénháza, Tótszentmárton és Tótszerdahely sérülékeny környezetű regionális jelentőségű - vízbázisokon lévő települések. A térségben a két legfontosabb vízbázis Letenyénél és Molnárinál található. A Letenye Körzeti Vízbázis a Mura - folyótól 2 km-re, Letenye város DK-i részén helyezkedik el, mely Letenye települést látja el A vízbázis típusa talajvíz, üzemeltetője a Dél-zalai Víz és Csatornamű Zrt.. A talajvíz mélysége 1,5-6 m, áramlási iránya DK-i, a Mura folyó irányába mutat. Egy esetleges árhullám idején a Mura-folyó duzzasztó hatása a vízműkutakban a nagy távolság miatt már nem érvényesül, tehát a Murának már nincs közvetlen hidraulikai hatása a vízbázis kútjajra. A termelőkutak száma 2 db, a szűrözési mélység 3-12 m. Az átlagos termelés 174.289 m3/év; 478 m3/nap. Figyelembe véve a vízbázis 1.600 m3/nap védendő víztermelését és a jelenleg jelentkező vízigényeket, a vízbázis a jövőben esetlegesen jelentkező nagyobb vízigényeket is biztonsággal ki tudja elégíteni. A vízminőségi vizsgálatok alapján a térségben a talajvíz minősége megfelelő, a környező területek mezőgazdasági művelése ellenére sem mértek a vízmintákban határérték feletti nitrát mennyiséget. Egyedül a vas és a mangán mennyisége határérték feletti, de ez a szennyeződés réteg eredetű és egészségügyi kockázata nincs. Ezen elemek a vízből megfelelő tisztítási technológiával eltávolításra kerülnek, így ivóvíz célra már hasznosítható. A kiépített vízkezelési technológia a savtalanítás. A szennyező forrás felmérés nem tárt fel a területen olyan létesítményt, illetve területhasználatot, amely a vízbázis állapotát közvetlenül veszélyeztetné. Potenciális szennyező forrásként azonban megemlíthető a Letenye D-i részén található szennyvíz átemelő telep, valamint figyelembe kell venni a környező mezőgazdasági területhasználatokat is. Bár Letenye település 100 %-ban csatornázott, a rákötések aránya még nem teljes. Azokon a településrészeken, ahol még nem kötöttek rá a csatornahálózatra a szennyvízszikkasztásból eredő szennyező hatással számolni kell. A Molnári Murai Vízbázis Molnáritól DK-i irányban, a településtől 1000-1200 m távolságra, a Mura-völgyben található. Típusa partszűrésű, üzemeltetője a Dél-zalai Víz és Csatornamű Zrt. A vízbázis összesen 22 települést lát el, amelyek közül Molnári, Becsehely, Petrivente, Semjénháza, Tótszentmárton és Tótszerdahely érinti a letenyei térséget. A folyó és a kavicsteraszban tárolt víz intenzív hidraulikus kapcsoltban van. A termelőkutak száma 14 db, a szűrözési mélység 4-16 m. Az átlagos termelés 4.169.205 m3/év; 11.423 m3/nap. A vízbázis védendő víztermelési kapacitása 27.780 m3/nap, amely

18


vízmennyiség csak a kutak felújításával biztosítható. A jelenlegi termelési adatokat figyelembe véve a vízbázisról ellátott települések vízellátását hosszú távon is biztonsággal ki tudja elégíteni. A vízminőségi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a kavicsteraszban tárolt víz határérték feletti mennyiségben tartalmaz vasat és mangánt, valamint kimutatható az alumínium és helyenként az ammónium jelenléte. Ezek értéke azonban a vízbázis termelő kútjaiban jóval határérték alatti. A határérték feletti vas és mangán eltávolítására a vízműtelepen vastalanító üzemel. Pontszerű szennyező forrásként meg kell említeni a vízmű telephez közeli illegális hulladéklerakót, benzinkutat, az egykori TSZ területén működő üzemeket, az általánosan jellemző mezőgazdasági területhasználatot valamint a Mura mentén létesült kavicsbányatavat. A 123/1997. (VII.18.) kormányrendelet érvényre juttatása /védőterületet, védőidomot kell kialakítani a vízbázisok védelmére/ érdekében a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén a vízbázisvédelmi kormányzati célprogram keretében a Letenye Körzeti Vízbázis és a Molnári Murai Vízbázis vízbázisvédelmi munkái fejeződtek be 2000-ben. Előbbinél a vízműkutak körül a sérülékenységtől függetlenül kötelezően kialakítandó belső védőterület2 kijelölésén túlmenően a hidrogeológiai ’A’3, valamint a hidrogeológiai ’B’4 védőterületek kerültek kijelölésre. A Molnári Murai vízbázisnál kijelölésre került belső, külső5, valamint hidrogeológiai ’A’ illetve hidrogeológiai ’B’ védőterülete. További cél a Molnári és a Letenyei vízbázis biztonságba helyezése, ami a vízbázis védőterületét kijelölő határozatban (Környezetvédelmi Hatóság határozata) megjelent előírások betartásával elérhető. Ennek megvalósítása érdekében a tervek szerint a jövőben pályázat kerül benyújtására. A vízbázis megóvása érdekében 2010. novemberében Murarátka – Muraszemenye Csörnyeföld Község Önkormányzata valamint Kistolmács Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a KEOP-2009-2.2.3/A kódszámú, „Üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata” című pályázati felhívásra. Nyertes projekt esetén, 2 éven keresztül monitoring kutak segítségével víz - és talajminőség vizsgálatokat végeznek, majd biztonságba helyezési terv készül, és a védőövezet kijelölése is megtörténik. Az önkormányzatok jövőbeni tervei szerint, a 2 év letelte után a vízbázis biztonságba helyezésének konkrét munkálataira fognak pályázni.

3.2.4 Nitrátérzékeny területek A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) kormány rendelet tartalmazza a nitrátérzékeny6 területeket (település közigazgatási területének legalább 10%-ában érintettek). 2

Védőterület: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. Belső védőterület: 20 nap az elérési idő (az az időtartam, ami alatt egy adott pontból a vízrészecske a vízkivételig eljut) 3 Hidrogeológiai ’A’ védőterület: 5 év az elérési idő. 4 Hidrogeológiai ’B’ védőterület: 50 év az elérési idő. 5 Külső védőterület: 6 hónap az elérési idő. (Forrás: 123/1997. (VII. 18.) kormány rendelet) 6 Nitrátszennyezéssel szemben érzékeny víz (a továbbiakban: érzékeny víz): ha) az a felszíni víz, melyben haa) a nitráttartalom az 50 mg/l értéket, ivóvíz célú használat esetén a 25 mg/l értéket meghaladja, hab) a nitrogénvegyületek jelenléte hozzájárul az eutrofizáció kialakulásához, hb) az a felszín alatti víz, amelynek nitráttartalma meghaladja az 50 mg/l értéket,

19


A 43/2007. (VI.1.) FVM rendelet pedig ezen területek MePAR szerinti blokkok szintjén történő felsorolását foglalja magába. A kistérségben az alábbi települések, illetve blokkok érintettek:

Település neve Bánokszentgyörgy

Borsfa Kistolmács Letenye

Molnári

MePAR szerinti blokkok Y067H-7-08, Y0MEH-V-08, Y0VMH-A-08, Y107H-2-08, Y11EH-9-08, Y167H-8-08, Y18MH-Q-08, Y1HUH-6-08, Y1R1H-M-08, Y1T7H-V-08, Y1UEH-4-08, Y251H-2-08, Y2C1H-8-08, Y2EEH-Q-08, Y2HUH-7-08, Y2UEH-5-08, Y2WUH-M-08, Y5UEE-6-08, Y6VME-F-08, Y6WUE-P08, Y7R1E-R-08, Y7UEE-8-08, Y867E-E-08, Y89UE-5-08, Y8D7E-M08, Y8K1E-L-08, Y8L7E-U-08, Y8NME-A-08, Y907E-8-08, Y91EE-H08, Y92ME-Q-08, Y93UE-Y-08, Y97EE-P-08 Y6L7H-U-08, Y6NMH-A-08, YAPUH-P-08, YAUEH-E-08, YE51H-E08, YEC1H-M-08, YEEEH-4-08 Y5Y1H-Y-08, Y7WUH-T-08, Y8FMH-6-08, Y8HUH-E-08, Y8NMH-D08, Y8T7H-4-08, Y8UEH-C-08, Y93UH-2-08, Y9D7H-Q-08, Y9NMH-E08, Y9T7H-5-08, YF8MH-6-08, YF9UH-E-08 Y0197-U-08, Y0198-V-08, Y0798-3-08, Y0E98-9-08, Y0JW8-1-08, Y18H8-C-08, Y1D38-3-08, Y1E98-A-08, Y1FH8-K-08, Y24W8-N-08, Y28H8-D-08, Y2T38-J-08, Y2VH8-1-08, Y5WP8-C-08, Y7XW7-M-08, Y94W7-V-08, Y98H7-L-08, Y9D37-A-08, Y9JW7-9-08, Y9L37-J-08, Y9M97-R-08, Y9PP7-8-08, Y9QW7-H-08, Y9T37-Q-08, Y9U97-Y-08, YA037-X-08, YA2H7-E-08, YA3P7-N-08, YAE97-L-08, YAHP7-3-08, YAJW7-A-08, YAL37-K-08, YAM97-T-08, YC037-Y-08, YC197-7-08, YC2H7-F-08, YC3P7-P-08, YC4W7-X-08, YC797-E-08, YC9P7-W-08, YCE97-M-08, YCNH7-3-08, YCVH7-9-08, YDAW7-6-08, YDE97-N-08, YDL37-M-08, YDQW7-L-08, YDT37-U-08, YDU97-3-08, YE037-2-08, YE2H7-J-08, YE4W7-1-08, YE637-8-08, YE797-H-08, YET37-V-08, YEU97-4-08, YF797-J-08, YF8H7-R-08, YFPP7-E-08, YHJW7-H-08, YJ037-5-08, YJ3P7-V-08, YJ4W7-4-08, YJVH7-F-08, YK037-6-08, YK2H7-N-08, YK8H7-V-08, YKE97-U-08, YKFH7-3-08, YLWP7-R-08, YM4W7-7-08, YM8H7-X-08, YM9P7-6-08, YMAW7-E-08, YMD37-N08, YME97-W-08, YMFH7-5-08, YMHP7-D-08, YMJW7-M-08, YML37V-08, YMM97-4-08, YMPP7-L-08, YMT37-3-08, YMWP7-T-08, YN197-J-08, YN2H7-R-08, YN3P7-1-08, YN4W7-8-08, YN637-H-08, YN8H7-Y-08, YN9P7-7-08, YND37-P-08, YNE97-X-08, YNHP7-E-08, YNL37-W-08, YNPP7-M-08, YNQW7-V-08, YNT37-4-08, YNWP7-U08, YNXW7-3-08, YP037-A-08, YP637-J-08, YP797-R-08, YP8H7-1-08, YTT37-8-08, YTVH7-Q-08, YUU97-J-08, YV2H7-Y-08, YV797-X-08, YVAW7-N-08, YVFH7-D-08, YVL37-4-08, YVM97-C-08, YWFH7-E08, YWJW7-W-08, YWM97-D-08, YWQW7-4-08, YWXW7-A-08, YX8H7-8-08, YXAW7-Q-08, YXE97-7-08, YXL37-6-08, YXM97-E-08, YXNH7-N-08, YXPP7-W-08, YXT37-D-08, YXU97-M-08, YXVH7-V08, YXWP7-4-08, YXXW7-C-08, YY037-L-08 Y3638-X-08, Y39P8-N-08, Y3E98-D-08, Y3JW8-4-08, Y43PC-L-08, Y4638-Y-08, Y463C-3-08, Y4M9C-Q-08, Y59PC-U-08, Y5D3C-A-08, Y5L3C-J-08, Y679C-D-08, Y68HC-M-08, Y69PC-V-08, Y6VH8-5-08, Y6VHC-8-08, Y6WP8-D-08, Y7L3C-L-08, YCU9C-6-08, YE19C-E-08, YE2HC-N-08, YE3PC-W-08, YENHC-9-08, YEPPC-J-08, YF4WC-6-08

hc) az a víz, amelyben a nitráttartalom meghaladhatja a ha) és hb) pontok szerinti határértékeket, illetve a ha) pont esetén eutrofizáció léphet fel, ha a mezőgazdasági tevékenység során nem a helyes mezőgazdasági gyakorlatot folytatják; (Forrás: 27/2006. (II.7.) kormány rendelet)

20


Tótszerdahely

Y0FH8-J-08, Y0PP8-Y-08, Y1T38-H-08, Y1XW8-F-08, Y2AW8-V-08, Y2HP8-U-08, Y2L38-A-08, Y2PP8-2-08, Y2XW8-H-08, Y32H8-7-08, Y48H8-F-08, Y4AW8-X-08, Y4E98-E-08, Y4JW8-5-08, Y4L38-D-08, Y4U98-U-08, Y4XW8-K-08, Y52H8-9-08, Y5E98-F-08, Y5M98-N-08, Y5NH8-W-08, Y5QW8-D-08, Y5U98-V-08, Y5VH8-4-08, Y6198-3-08, Y63P8-K-08, Y64W8-T-08, Y6638-2-08, Y6798-9-08, Y68H8-J-08, Y69P8-R-08, Y6AW8-1-08, Y6D38-8-08, Y6E98-H-08, Y6FH8-Q-08, Y6HP8-Y-08, YYL37-7-08

Zajk

Y0637-T-08, Y0JW7-Y-08, Y0VH7-W-08, Y1037-M-08, Y1NH7-Q-08, Y1XW7-E-08, Y2197-W-08, Y22H7-5-08, Y2QW7-8-08, Y3T37-J-08, Y44W7-P-08, Y4HP7-V-08, Y6D37-7-08, Y9L7H-X-08, YFK1H-V-08, YPJW7-P-08, YPNH7-E-08, YPPP7-N-08, YPQW7-W-08, YPT37-5-08, YPVH7-M-08, YQU97-E-08, YR2H7-V-08, YR637-L-08, YRFH7-9-08, YT197-N-08, YT637-M-08, YTFH7-A-08, YTM97-9-08, YTNH7-J-08, YTPP7-R-08, YTQW7-1-08

3.2.5. Kommunális szennyvízkezelés A kommunális szennyvíz kezelése, gyűjtése és megtisztítása területén igen kedvezőtlenek a mutatók. A kistérség 27 települése közül 2009-ben csak Bázakerettye, Becsehely, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Muraszemenye, Letenye, Molnári, Petrivente, Tótszerdahely és Tótszentmárton rendelkezett szennyvízcsatorna hálózattal. A kistérségben 2009-ban a szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya csupán 54% volt.

Jelenleg Valkonyán, európai uniós forrásból építik ki a gyökérzónás szennyvízkezelési rendszert (alkalmazott növény: nád), mely várhatóan 2011. tavaszára készül el, amit 1 év próbaüzem követ. Szintén pályázati támogatásból épül ki Semjénházán (nagykanizsai agglomerációban) a szennyvízcsatorna hálózat, tervezetten 2012. tavaszára.

21


A csatornahálózatba és az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya a térségben kedvezőtlen értéket mutat, mind országos, régiós és megyei értékekhez viszonyítva.

A térségben az alábbi 5 településen üzemel szennyvíztisztító: Bázakerettye (2 db), Letenye, Molnári, Petrivente és Tótszerdahely. Döntő többségük elavult, rossz állapotú, felújításra illetve kapacitásbővítésre szorulnak. Önerőből a korszerűsítésüket nem tudják megoldani, így pályázati forrásokat keresnek a fejlesztéshez. Tótszerdahely Község Önkormányzata 2010-ben a Magyarország–Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatást nyert, a beruházás a szennyvíztisztító telep korszerűsítését tartalmazza, amely várhatóan 2012 -ben fejeződik be. Letenye Város Önkormányzata és Bázakerettye Község Önkormányzata 2010-ben pályázatot nyújtott be a szennyvíztisztító telepük korszerűsítésének tervezésére, szintén az IPA program pályázati kiírására, melynek döntése 2011. tavaszára várható. Lispeszentadorján és Kiscsehi közösen, Maróc Község Önkormányzata egyedül, - már több alkalommal pályázott- szennyvízcsatorna hálózat kiépítésére a NYDOP (Nyugat-dunántúli Operatív Program) keretében, de ezek a rendezetlen tulajdoni viszonyok miatt sajnos elutasításra kerültek. Borsfa Község Önkormányzat szintén pályázott az NYDOP konstrukcióban, de nem részesült támogatásban. A szennyvíztisztítókon keletkező szennyvíz-iszapok és a szippantott szennyvizek ártalmatlanításának több módja van. A kistérségben jellemző a mezőgazdasági területen történő hasznosítás.

3.2.6. Csapadékvíz-elvezetés, ár-és belvízvédelem Legtöbb településen a csapadékvíz elvezetése a kül-, és a belterületi szakaszokon kialakított árokrendszereken keresztül történik. Fő befogadó a Mura vízgyűjtője, valamint a kisebb patakok, folyók, vízfolyások. Ezek állapota vízgazdálkodási szempontból megfelelő, bár néhol előfordul a feliszapolódás. A belterületen lévő csapadékvíz elvezető árokrendszerek állapota több helyen nem megfelelő, felújításuk szükséges, illetőleg folyamatos

22


karbantartásuk nélkülözhetetlen. A településeken belüli csapadékvíz elvezetés az Önkormányzatok kompetenciájába tartozik. Borsfán immár hosszú idők óta állandó problémát jelentett a belvíz és a csapadékvíz elvezetése, elsősorban a település domborzati viszonyai miatt. 2009-ban európai uniós forrásból a helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése érdekében csapadékvíz és belvíz elvezetési fejlesztések valósultak meg. A térség egy másik településén, Petriventén is megtörténik a belterületi csapadékvíz – elvezető rendszer rekonstrukciója több mint 50 millió Ft támogatásból, tervezetten 2011-ben fejeződik be a beruházás. A térségre jellemző a 100 évente 2 – 3 –szor jelentkező haváriát jelentő árvízi csúcsok. Az állami fővédvonal felújításával, megerősítésével a térség árvízvédelme rendeződik, amelyre a tervek egy európai uniós forrásból elkészülnek, valamint a kivitelezésre is sor kerül a jövőben. Kerkaszentkirályon és Muraszemenyén az önkormányzat illetékességi területéhez tartozik az árvízvédelmi töltés, melynek felújítása az utóbbi település vonatkozásában megtörtént. 2004-ben került átadásra Alsószenterzsébet határában az árvízcsúcs-csökkentő tározó, amely 3,7 millió m3 árvíztömeget tud visszatartani. A létesítmény a Kerkán érkező árhullámoktól védelmet nyújt a tározótól Lentiig minden településnek, Lentitől D-re pedig jelentősen csökkenti a kialakuló árvízszinteket (az elöntési területet). Az ár-és belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet tartalmazza az árvízvédelmi védvonalak és a belvízrendszerek védelmi szakaszait, továbbá az árvízvédekezés készültségi fokozatainak elrendelésére mértékadó vízállásokat, amely a Letenyei térséget illetően az alábbiak szerint alakul: A védelmi szakasz száma, neve: 06.04. Murai hossza: 43,360 km A folyó, a vízfolyás, a csatorna neve és védvonala, szelvénye (tkm) Gerencsér á. bp 0,000 Gerencsér á. jp. 0,000 Béci patak jp. 0,000 Béci patak bp. 0,000 Borsfai patak jp. 0,000 Borsfai patak bp. 0,000 Principális jp. 0,000 Mura bp. 0,000

A fővédvonal kezdő (km) hossza 1,255 1,244 3,100 3,114 1,363 1,351 5,000 26,933

végső (km) hossza 1,255 1,244 3,100 3,114 1,363 1,351 5,000 26,933

A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó vízmérce: - Neve, helye: Letenye, 35,60 fkm - „0” pont: 137,86 mBf (Balti-tenger közepes vízszintjéhez viszonyított tengerszint feletti magasság) - LNV (legnagyobb vízállás): 514 cm, kelte: 1972. VII.18. - Vízállás: I. fok 330 cm II. fok 380 cm III. fok: 430 cm A belvízvédelmi szakasz - száma és neve: 06.05., Mura bal parti - központja: Letenye - érintett települései: Letenye, Molnári, Murakeresztúr, Murarátka, Tótszerdahely

23


A 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet - a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról - alapján Bánokszentgyörgy, Muraszemenye, Pusztamagyaród és Várfölde erősen veszélyeztetett7, Kerkaszentkirály, Letenye, Molnári, Murarátka és Tótszerdahely közepesen veszélyeztetett8 település. Ár-és belvízvédelmi tervvel minden település rendelkezik, amely többek között a vízkárelhárítással kapcsolatos teendőket, feladatokat tartalmazza.

3.2.7. Potenciális szennyező források A felszíni vizek szennyezése jelentős ipar hiányában csak a kommunális szennyeződésekre illetve a mezőgazdasági területekről bejutó diffúz szennyezésre korlátozódik. Potenciálisan jelentős szennyező forrásként kell számon tartani a térségre jellemző olajbányászati létesítményeket (olajkutak, vezetékrendszerek, stb.) A felszín alatti vizeket a szervezetlen, normáknak nem megfelelő kommunális és veszélyes hulladék elhelyezés veszélyeztetheti. Potenciális szennyező forrást jelent, hogy a kommunális szennyvíztisztítás csak részlegesen megoldott a kistérségben.

7

Erősen veszélyeztetett, ha a hullámtéren lakóingatlannal rendelkezik, illetőleg, amelyet a védmű nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon elönthet. (forrás: 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM rendelet) 8 Közepesen veszélyeztetett, ha nyílt vagy mentesített ártéren fekszik, és amelyet nem az előírt biztonságban kiépített védmű véd. (forrás: 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM rendelet)

24


3.3 A földfelszín, felszín alatti rétegek és a talajok A holocén korban alakult ki az a talajtakaró, amely máig jellemzi ezt a vidéket. A tagolt domborzatú területeken, - így a kistérség döntő részén is- legelterjedtebb talajtípus a savanyú pszeudoglejes barna erdőtalaj, az agyagbemosódásos barna erdőtalaj és a barnaföld. Az előbbi kettő rossz vízgazdálkodású, gyenge vagy közepes termőképességű, erodált talajtípus, amely sárgásbarna és vörösesbarna vályogon, deluviális löszös üledékeken, pannon agyagon és homokon képződött. Az utóbbi már jóval kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik, de vidékünkön szerepe csupán csak harmadlagos. A kisebb-nagyobb völgyek és medencék az areális leöblítés közvetett hatásaként, a lineáris és fluviális erózió következtében feltöltődő allúviumokként definiálhatók, melyeknek jellegzetes talajai a réti és láptalajok, lejtőhordaléktalajok, illetve a nyers öntéstalajok (pld. Muravölgy). Azonban az elsősorban a dombhátakon uralkodó pszeudoglejes barna erdőtalajok a szélesebb völgyekben is megjelennek, bár azért némi különbség van közöttük. A vidék völgyeit borító talajtakaró termőképessége sok esetben gyenge (a nyers öntéstalajok esetében mindenképpen az), vízháztartása szélsőséges, gyakran vizenyősek, láposak. A pszeudoglejes barna erdőtalajok tekinthető általánosnak a vidéken. E talajok vízgazdálkodása nagyon rossz, így bennük a sok csapadék hatására időszakosan pangóvizek halmozódhatnak fel, melyek redukciós folyamatokat indítanak el. Jellegzetességük az, hogy mésztelenek, felhalmozódási szintjükben viszont vasas hártyákkal, kiválásokkal tagoltak, s kilúgozási szintjükben erőteljesen kifakítottak. Mivel felhalmozódási szintjük kb. 40%-os agyagtartalmú, ezért szinte tökéletes vízzáró réteget alkotnak, ez tehát az oka a rendkívül kedvezőtlen vízháztartásnak. A kilúgozás, az agyagosodás és agyagvándorlás hatására e talajok savanyú kémhatásúak és tápanyagban szegények. Agyagbemosódásos barna erdőtalajokkal a Letenyei-dombság területén találkozhatunk. Ezek termőképesség szempontjából már jóval kedvezőbb mutatókkal rendelkeznek. A barna erdőtalajok kapcsán feltétlenül meg kell említenünk azt, hogy a Zalai-dombság területén e talajok erodáltsága igen nagyfokú. Művelési ág Erdő Fásított terület Gyep (legelő) Gyep (rét) Gyümölcsös Halastó Kert Kivett Szántó Szőlő

Földrészletek száma 3.809 2.852 800 7.432 2.499 17 1.509 16.206 5.790 5.899

Alrészletek száma 4.082 2.874 964 7.727 2.538 18 1.519 16.281 7.726 5.913

Összes alrészlet terület (m2) 159.149.864 1.964.786 22.227.874 24.671.809 2.558.836 256.194 1.236.747 46.265.166 124.672.034 5.718.642

Földrészlet statisztikai művelési ágaként (Forrás: http://www.takarnet.hu/pls/tknet/hivatalok_p.hivatal_adat?pid=12336)

A földterületek hasznosításainak adatait vizsgálja megállapíthatjuk, hogy alacsony a halastavak, kertek és a fásított területek gyümölcsösök, szőlőterületek aránya, de a rét, legelő művelési ágú területek száma is kevés, elsősorban az állatállomány drasztikus csökkenése miatt. A nagyállattartás (szarvasmarha) mára csaknem teljesen eltűnt. Az őshonos fajtákat előbb az intenzív fajták szorították ki, majd a helyi állattenyésztés összeomlása és a piaci

25


verseny. Nagyobb egyedlétszám csak a mangalica esetében mutatható ki, néhány településen magyar tarka szarvasmarhát tartanak. Hagyományos, tájjellegű kultúrnövények a kistelepüléseken még megtalálhatóak. A szántóföldi művelés elsősorban a nem túl meredek oldalakra illetve a Kerka, Mura völgyére jellemző. A rétek, legelők nagyrészt elhanyagoltak, művelésük csak részben megoldott, helyenként spontán beerdősülnek. Jelentős eróziós hatással csak a rosszul megválasztott technológia esetén kell számolni. A rendszerváltás utáni tulajdonviszonyokban beállt változások sok esetben rendezetlenek, az igazi tulajdonosok nehezen meghatározhatók. Egy-egy területnek sok a tulajdonosa, ami a művelést akadályozza. Ez a művelés felhagyását, a területek elgyomosodását vonta maga után. A felszíni vízrendezések sok esetben a területek kiszárításához vezettek (pl.: Kerka szabályozás). A mezőgazdaságilag művelt területeken jelentős mértékű a talaj fizikai tulajdonságainak romlása. A rosszul és nem megfelelő időpontban végzett talajművelési folyamatok a talaj tömörödéséhez és porosodásához vezetnek. Az utóbbi években az erózió felgyorsulása megfigyelhető, mivel a földalapú támogatásban érdekelt gazdák a minél magasabb támogatás érdekében egyre nagyobb területen gazdálkodnak, akár az árok partjáig és az ideiglenes vízfolyásokig is megművelik a parcellákat. Az erdőterület aránya a legmagasabb a térségben, mely részben az éghajlati, termőhelyi adottságoknak, részben az eddigi szakszerű erdőgazdálkodásnak, és erdőtelepítéseknek köszönhető. Jellemző erdőtársulások a Dél-dunántúli bükkös, gyertyános kocsánytalan tölgyesek a gyertyános kocsányos tölgyesek a tölgy-kőris-szil ligeterdők a füzesek, égeresek. Tájidegen fafajok és az ún. kultúrerdők (akác, nyár) alacsony arányban vannak csak jelen. A térségben rendeltetésük szerint csoportosítva, az alábbi típusú erdőket találhatjuk: faanyagtermelő, kísérleti, mezővédő, műtárgyvédelmi, park, szaporítóanyag termelés, talajvédelmi, településvédelmi és természetvédelmi erdő. Az erdőterületek döntő része állami tulajdonban és a Zalaerdő Rt. kezelésében van. Az Rt. Lenti és Letenyei erdészete kezeli az állami erdőket. A magánkézben lévő erdők kezelése alacsonyabb színvonalú a fakivágás és a pótlások területén, mint az állami. A területen potenciális talajszennyező forrásokként a következők jöhetnek szóba: - a helytelen műtrágyatárolás, - illegális hulladék lerakás, - szippantott kommunális szennyvíz illegális elhelyezése - szénhidrogén bányászat

26


3.4. Élővilág 3.4.1. Növényvilág A vizsgált terület növényföldrajzilag a Saladiense (zalai) és a Petovicum (göcseji) flórajárásba tartozik. A vidék flórája alpi, illetve balkáni hatásokat is mutat. A Göcseji-fenyőrégiótól DK-re, a Rédics, Csömödér, Söjtör, Homokkomárom, Nagykanizsa, Murakeresztúr, Murarátka által határolt területen hatalmas kiterjedésű zonális bükkösöket találhatunk. Ez a vidék lényegében felöleli a statisztikai kistérség területét. Természetes erdőtársulásai a bükkösök, valamint a gyertyános-tölgyesek, a völgyekben éger-ligeterdők, a Mura mellékén pedig ártéri galériaerdők. Ez a táj erdősültségében messze az országos átlag felett van, ez az egyik erőssége. A bükkösök legszebb állományait pannon agyagra települt löszökön, deluviális löszös üledékeken, valamint jégkori vályogon kialakult agyagbemosódásos és pszeudoglejes barna erdőtalajokon találhatjuk. Pécsi Márton a „Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék” című művében azt mondja, hogy Lispeszentadorján környékén lehet a legszebb hazai bükkösöket fellelni. Ma Kiscsehi, Vétyempuszta, illetve Oltárc határa emelhető ki ebből a szempontból. A bükk mellett ezeknek az erdőknek a legjellegzetesebb fája a kocsánytalan tölgy, a csertölgy, valamint a szelídgesztenye. A gyepszint jellegzetes növényei a zalai bükköny, tarka lednek, az erdei ciklámen . Az előbb említett erdei ciklámen mellett olyan ritka, védett növények termőhelye e táj, mint a tavaszi tőzike , a kakasmandikó , gímpáfrány, szártalan kankalin stb.

3.4.2. Állatvilág Állatföldrajzilag a vidék egésze a Praeillyricum faunajáráshoz tartozik, melynek jellegzetessége az illír fajok fokozottabb előfordulása a kelet-alpiakkal szemben. Hazánk e vidéke méltán híres nagyvadállományáról, ami miatt a vadászatnak komoly hagyományai vannak. E tekintetben a gímszarvas, őz, vaddisznó emelendő ki. A prémes állatok közül a rókával, hermelinnel, menyéttel, illetve a vidrával találkozhatunk. A táj madárvilága kimondottan gazdag. A Mura menti galériaerdők ritka fészkelő madara a fekete gólya, amely még számos gémfélének is az otthona. A nagy kiterjedésű erdők jellegzetes madara a vörös kánya, darázsölyv, karvaly, héja, egerészölyv, vörös vércse, örvösés kék galamb, kakukk, gyöngybagoly, erdei fülesbagoly, macskabagoly, kis- és nagy fakopáncs, zöld küllő, balkáni fakopáncs, fekete harkály, szén- és kékcinke, őszapó, gyurgyalag, énekes-, fekete-, sárga- és léprigó, számos poszáta-féle, szajkó stb.

3.4.3. Védettség alatt álló területek Az élővilág védelmét a természetvédelem szabályozás és annak állami szervezetei biztosítják. A vidék a Balaton-felvidéki Nemzeti Park illetékességi területéhez tartozik. A 10/2007. (III.30.) KVVM rendelet alapján védetté nyilvánították a Mura menti Tájvédelmi Körzet elnevezéssel Letenye, Molnári, Murakeresztúr, Murarátka, Muraszemenye és Tótszerdahely települések határában az alábbi ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú 1904,1 hektár kiterjedésű területet:

27

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja – TERVEZET __________________________________________________________________________________________ Letenye 0112; 0113; 0114 hrsz.-ből 2,0 ha (0114a); 0114 hrsz.-ből 26,7 ha (0114b); 0115-0123; 0124/1-2; 0125/12; 0126; 0127; 0128 hrsz.-ből 17,9 ha (0128a); 0128 hrsz.-ből 3,9 ha (0128b); 0129 hrsz.-ből 3,0 ha (0129a); 0129 hrsz.-ből 8,8 ha (0129b); 0130; 0131; 0132/1-2; 0133/1-2; 0134/1-3; 0135-0137; 0138/1-3; 0139; 0140/1-2; 0141; 0142; 0143 hrsz.-ből 1,7 ha (0143a); 0143 hrsz.-ből 1,7 ha (0143b); 0143 hrsz.-ből 13,4 ha (0143c); 0143 hrsz.-ből 0,4 ha (0143d); 0144/1-2; 0145; 0146/1,3-4; 0147 hrsz.-ből 7,6 ha (0147/1a); 0147 hrsz.-ből 7,4 ha (0147/1b); 0147/2; 0148; 0163-0167; 0168 hrsz.-ből 25,0 ha (0168a); 0168 hrsz.-ből 0,6 ha (0168b); 0168 hrsz.-ből 10,8 ha (0168c); 0169-0172; 0173 hrsz.-ből 0,3 ha (0173a); 0173 hrsz.-ből 0,5 ha (0173b); 0173 hrsz.-ből 0,5 ha (0173c); 0173 hrsz.-ből 19,2 ha (0173d); 0174 hrsz.-ből 1,1 ha (0174a); 0174 hrsz.-ből 2,8 ha (0174b); 0174 hrsz.-ből 8,6 ha (0174c); 0174 hrsz.-ből 2,0 ha (0174d); 0174 hrsz.-ből 0,4 ha (0174f); 0174 hrsz.-ből 0,4 ha (0174g); 0175/2-5; 0176; 0178; 0179/1-2; 0180-0183; 0184/1; 0185/4; 0185/6; 0185 hrsz.-ből 4,6 ha (0185/8a); 0185 hrsz.-ből 0,6 ha (0185/8b); 0185/9; 0185/11; 0186/2; 0188 hrsz.-ből 1,5 ha (0188/3a); 0188 hrsz.-ből 0,1 ha (0188/3b); 0188/5-7; 0189/2; 0189 hrsz.-ből 0,2 ha (0189/3a); 0189 hrsz.-ből 3,7 ha (0189/3b); 0189 hrsz.-ből 6,5 ha (0189/3c); 0189/4; 0189 hrsz.-ből 2,8 ha (0189/5a); 0189 hrsz.-ből 0,1 ha (0189/5b); 0189/6; 0190; 0191; 0279 hrsz.-ből 1,5 ha (0279/1a); 0279 hrsz.-ből 8,1 ha (0279/1b); 0279 hrsz.-ből 0,5 ha (0279/1c); 0279 hrsz.-ből 0,2 ha (0279/1d); 0279/2-4; 0280-0285; 0286 hrsz.-ből 51,8 ha (0286/1a); 0286 hrsz.-ből 1,2 ha (0286/1b); 0286 hrsz.-ből 1,7 ha (0286/1c); 0286 hrsz.-ből 0,3 ha (0286/d); 0286 hrsz.-ből 1,0 ha (0286/1f); 0286/2; 0287 hrsz.-ből 2,8 ha (0287a); 0287 hrsz.-ből 0,6 ha (0287b); 0288-0290; 0291 hrsz.-ből 5,0 ha (0291/1a); 0291 hrsz.-ből 5,7 ha (0291/1b); 0291/2-3. Molnári 057/2; 064/1-2; 065-067; 068 hrsz.-ből 5,0 ha (068a); 068 hrsz.-ből 0,4 ha (068b); 068 hrsz.-ből 4,9 ha (068c); 068 hrsz.-ből 6,9 ha (068d); 068 hrsz.-ből 19,9 ha (068f); 068 hrsz.-ből 7,1 ha (068g); 069; 070; 071/3; 073 hrsz.-ből 2,0 ha (073/3a); 073 hrsz.-ből 0,4 ha (073/3b); 074-079; 080/1; 081-084; 085 hrsz.-ből 0,9 ha (085a); 085 hrsz.-ből 54,6 ha (085b); 085 hrsz.-ből 0,6 ha (085c). Murakeresztúr 058-060; 061 hrsz.-ből 8,1 ha (061/1a); 061 hrsz.-ből 1,3 ha (061/1b); 061 hrsz.-ből 0,3 ha (061/1c); 061 hrsz.-ből 0,5 ha (061/1d); 061 hrsz.-ből 0,7 ha (061/1f); 061/2; 061 hrsz.-ből 2,4 ha (061/4a); 061 hrsz.-ből 0,3 ha (061/4b); 061 hrsz.-ből 2,5 ha (061/5a); 061 hrsz.-ből 0,2 ha (061/5b); 062-068; 069/1-3; 069 hrsz.-ből 5,5 ha (069/4a); 069 hrsz.-ből 1,0 ha (069/4b); 069 hrsz.-ből 1,2 ha (069/4c); 069 hrsz.-ből 4,9 ha (069/4d); 070-072; 073 hrsz.-ből 3,8 ha (073a); 073 hrsz.-ből 0,2 ha (073b); 073 hrsz.-ből 0,9 ha (073c); 073 hrsz.-ből 0,4 ha (073d); 074; 075 hrsz.-ből 1,2 ha (075/1a); 075 hrsz.-ből 0,6 ha (075/1b); 075 hrsz.-ből 1,2 ha (075/1c); 075 hrsz.-ből 1,1 ha (075/1d); 075 hrsz.-ből 1,9 ha (075/1f); 075 hrsz.-ből 6,7 ha (075/1g); 075 hrsz.-ből 0,6 ha (075/1h); 075 hrsz.-ből 0,5 ha (075/1j); 075 hrsz.-ből 0,9 ha (075/1k); 076-079; 080 hrsz.-ből 0,4 ha (080a); 080 hrsz.-ből 14,1 ha (080b); 080 hrsz.-ből 0,5 ha (080c); 080 hrsz.-ből 1,5 ha (080d); 080 hrsz.-ből 1,7 ha (080f); 081-084; 085/1-4; 085 hrsz.-ből 22,6 ha (085/5a); 085 hrsz.-ből 1,9 ha (085/5b); 085 hrsz.-ből 0,2 ha (085/5c); 085 hrsz.-ből 0,3 ha (085/5d); 086/2-5; 087 hrsz.-ből 2,8 ha (087a); 087 hrsz.-ből 10,9 ha (087b); 088-090; 091/1-3; 092; 093/1; 093 hrsz.-ből 1,0 ha (093/2a); 093 hrsz.-ből 0,4 ha (093/2b); 093 hrsz.-ből 2,4 ha (093/2c); 093/3-4; 093 hrsz.-ből 4,4 ha (093/5a); 093 hrsz.-ből 0,2 ha (093/5b); 093 hrsz.-ből 0,4 ha (093/5c); 094-096; 097/1,4-5; 098 hrsz.-ből 2,6 ha (098a); 098 hrsz.-ből 0,3 ha (098b); 098 hrsz.-ből 0,2 ha (098c); 099; 0100 hrsz.-ből 1,1 ha (0100a); 0100 hrsz.-ből 0,2 ha (0100b); 0100 hrsz.-ből 1,0 ha (0100c). Murarátka 03/1-2; 03 hrsz.-ből 0,8 ha (03/3a); 03 hrsz.-ből 0,2 ha (03/3b); 03 hrsz.-ből 0,2 ha (03/3c); 05; 08/4-5; 011/5; 011/7-14; 011 hrsz.-ből 0,6 ha (011/15a); 011 hrsz.-ből 0,3 ha (011/5b); 011 hrsz.-ből 3,4 ha (011/5c); 011 hrsz.-ből 0,5 ha (011/5d); 011 hrsz.-ből 0,1 ha (011/15f); 053/1; 058/1,3; 059-061; 062/3-5; 062 hrsz.-ből 21,3 ha (062/7a); 062 hrsz.-ből 0,6 ha (062/7b); 062/8; 063-066. Muraszemenye 045 hrsz.-ből 5,5 ha (045/1a); 045 hrsz.-ből 4,4 ha (045/1b); 045 hrsz.-ből 2,5 ha (045/6a); 045 hrsz.-ből 0,9 ha (045/6b); 046 hrsz.-ből 0,4 ha (046/1a); 046 hrsz.-ből 0,3 ha (046/1b); 046/4; 047/1,3; 048; 049; 050/5,7,9; 051; 052; 053/1-2; 054/1,3; 055; 056/1-2; 057-060; 061/1-2; 062/1; 062 hrsz.-ből 1,1 ha (062/2a); 062 hrsz.-ből 7,9 ha (062/2b); 062 hrsz.-ből 0,3 ha (062/2c); 063; 064; 065/1-2; 066; 067; 068 hrsz.-ből 1,7 ha (068/1a); 068 hrsz.-ből 6,4 ha (068/1b); 068 hrsz.-ből 5,1 ha (068/1c); 068/2; 069; 070/4,6,8; 070 hrsz.-ből 17,9 ha (070/11a); 070 hrsz.-ből 0,9 ha (070/11b); 070 hrsz.-ből 2,0 ha (070/11c); 070 hrsz.-ből 1,7 ha (070/11d); 070 hrsz.-ből 0,2 ha (070/11f); 070 hrsz.-ből 0,7 ha (070/13a); 070 hrsz.-ből 0,6 ha (070/13b); 070 hrsz.-ből 0,04 ha (070/13c); 070 hrsz.-ből 0,1 ha (070/15a); 070 hrsz.-ből 0,5 ha (070/15b); 070 hrsz.-ből 2,0 ha (070/15c); 071/1,3; 072/3; 073/2,4-13,23,25,27,29,31,33,35,37,39,44; 0171/1-15; 0171 hrsz.-ből 7,9 ha (0171/16a); 0171 hrsz.-ből 0,4 ha (0171/16b); 0172/1-3; 0173/2,4-10; 0174; 0175/2-6; 0176/2,5-6; 0176

28

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja – TERVEZET __________________________________________________________________________________________ hrsz.-ből 0,2 ha (0176/7a); 0176 hrsz.-ből 0,4 ha (0176/7b); 0176 hrsz.-ből 0,8 ha (0176/8a); 0176 hrsz.-ből 0,4 ha (0176/8b); 0176 hrsz.-ből 0,8 ha (0176/9a); 0176 hrsz.-ből 1,4 ha (0176/9b); 0177-0179; 0180/2-3; 0180 hrsz.-ből 11,1 ha (0180/4a); 0180 hrsz.-ből 0,5 ha (0180/4b); 0180/5; 0181/2-8; 0182-0184; 0185 hrsz.ből 0,6 ha (0185/1a); 0185 hrsz.-ből 7,5 (0185/1b); 0185 hrsz.-ből 9,5 ha (0185/1c); 0185 hrsz.-ből 0,7 ha (0185/1d); 0185/2-4; 0186-0188; 0189/1,4-20; 0190/1,3-44; 0191/1-2; 0192/1-5; 0193; 0194/1-2; 0195-0197; 0198/3; 0198 hrsz.-ből 0,1 ha (0198/4a); 0198 hrsz.-ből 0,2 ha (0198/4b); 0198 hrsz.-ből 0,1 ha (0198/5a); 0198 hrsz.-ből 0,1 ha (0198/5b); 0198 hrsz.-ből 0,1 ha (0198/6a); 0198 hrsz.-ből 0,1 ha (0198/6b); 0198 hrsz.-ből 0,1 ha (0198/7a); 0198 hrsz.-ből 0,1 ha (0198/7b); 0198 hrsz.-ből 0,4 ha (0198/8a); 0198 hrsz.-ből 0,3 ha (0198/8b); 0198 hrsz.-ből 0,3 ha (0198/9a); 0198 hrsz.-ből 0,4 ha (0198/9b); 0198 hrsz.-ből 0,2 ha (0198/10a); 0198 hrsz.-ből 0,2 ha (0198/10b); 0198 hrsz.-ből 0,1 ha (0198/11a); 0198 hrsz.-ből 0,1 ha (0198/11b); 0198 hrsz.-ből 0,1 ha (0198/12a); 0198 hrsz.-ből 0,1 ha (0198/12b); 0198 hrsz.-ből 0,1 ha (0198/13a); 0198 hrsz.-ből 0,1 ha (0198/13b); 0198 hrsz.-ből 0,7 ha (0198/14a); 0198 hrsz.-ből 0,3 ha (0198/14b); 0198 hrsz.-ből 0,9 ha (0198/15a); 0198 hrsz.-ből 0,1 ha (0198/15b); 0198/16-17; 0199; 0200/1-5; 0203-0205; 0207-0214; 0215 6,3 ha (0215a); 0215 hrsz.-ből 0,5 ha (0215b); 0216 hrsz.-ből 0,9 ha (0216a); 0216 hrsz.-ből 0,3 ha (0216b); 0217; 0218/1; 0218 hrsz.-ből 15,7 ha (0218/2a); 0218 hrsz.-ből 17,6 ha (0218/2b); 0218/3; 0219-0224; 0225/1-2; 0226; 0227; 0228 hrsz.-ből 1,1 ha (0228/1a); 0228 hrsz.-ből 0,5 ha (0228/1b); 0228 hrsz.-ből 0,6 ha (0228/1c); 0228 hrsz.-ből 12,8 ha (0228/1d); 0228/2; 0229; 0230 hrsz.-ből 5,1 ha (0230/1a); 0230 hrsz.-ből 2,7 ha (0230/1b); 0230 hrsz.-ből 1,0 ha (0230/1c); 0230 hrsz.-ből 2,2 ha (0230/1d); 0230/2; 0231-0234; 0235/1-2; 0236 hrsz.-ből 2,7 ha (0236a); 0236 hrsz.-ből 0,3 ha (0236b); 0237 hrsz.-ből 2,2 ha (0237a); 0237 hrsz.-ből 0,9 ha (0237b); 0238; 0239/1-2; 0240-0242; 0244-0248; 0249. hrsz.ből 2,7 ha (0249a); 0249 hrsz.-ből 1,5 ha (0249b); 0249 hrsz.-ből 0,8 ha (0249c); 0250-0252; 0253 hrsz.-ből 13,2 ha (0253a); 0253 hrsz.-ből 0,2 ha (0253b); 0254-0256; 0257/2,4; 0257 hrsz.-ből 10,5 ha (0257/5a); 0257 hrsz.-ből 0,4 ha (0257/5b); 0258-0261; 0262 hrsz.-ből 2,5 ha (0262a); 0262 hrsz.-ből 1,3 ha (0262b); 0262 hrsz.-ből 0,4 ha (0262c); 0263. Tótszerdahely 053 hrsz.-ből 29,5 ha (053/1a); 053 hrsz.-ből 2,3 ha (053/1b); 053/2-3; 054-056; 058 hrsz.-ből 0,9 ha (058a); 058 hrsz.-ből 2,8 ha (058b); 060 hrsz.-ből 1,4 ha (060/1a); 060 hrsz.-ből 0,2 ha (060/1b); 060/2; 061; 062; 063 hrsz.-ből 0,9 ha (063/2a); 063 hrsz.-ből 7,3 ha (063/2b); 063 hrsz.-ből 3,2 ha (063/2c); 063 hrsz.-ből 0,4 ha (063/2d); 063 hrsz.-ből 1,6 ha (063/2f); 063 hrsz.-ből 8,7 ha (063/2g); 063/4-10; 063 hrsz.-ből 1,0 ha (063/11a); 063 hrsz.-ből 0,2 ha (063/11b); 063/12-13; 063 hrsz.-ből 1,0 ha (063/14a); 063 hrsz.-ből 0,2 ha (063/14b); 063 hrsz.-ből 3,5 ha (063/14c); 063 hrsz.-ből 0,4 ha (063/14d); 063 hrsz.-ből 6,7 ha (063/14f); 063 hrsz.-ből 2,3 ha (063/14g); 063 hrsz.-ből 4,1 ha (063/14h); 063 hrsz.-ből 1,8 ha (063/14j); 063 hrsz.-ből 0,1 ha (063/14k); 063/15-16; 064; 066/1-2; 067; 068; 069 hrsz.-ből 1,0 ha (069a); 069 hrsz.-ből 10,6 ha (069b); 070; 077/2,17-23.

A területből 106,9 ha nagyságú terület fokozottan védett is, amelyek ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai: Letenye 0116, 0135, 0136, 0164, 0170, 0171; 0190, 0280; 0281; 0284. Molnári 066, 075-077; 081; 083. Murakeresztúr 063; 070; 081; 082; 090. Murarátka 061; 064-066. Muraszemenye 049; 051; 059; 0181/5; 0185/3-4; 0186; 0240. Tótszerdahely 054; 055; 066/1-2; 067.

A védetté nyilvánítás célja a Mura folyóhoz és árteréhez kapcsolódó élővízi, mocsári és ártéri élőhely természeti értékeinek, egyedi életközösségeinek védelme és fenntartása, a jellegzetes tájképi adottságok megőrzése. A tájképet a gyors sodrású és szeszélyes Mura folyó időszakos

29


árvizei, zátonyokat, új partszakaszokat, szigeteket, holtágakat építő és romboló tevékenysége határozza meg. Az így kialakult értékes élőhelyek viszonylag természetes állapotban maradtak meg, mivel a határsáv közel ötven éven át katonailag elzárt terület volt. A Mura vízjátéka és medrének folyamatos vándorlása miatt a folyómenti ártéri vegetáció klasszikus zonációja kevésbé jellegzetes, mint nagyobb folyóinknál. A medertől távolodva az egyes növénytársulások sávjai keskenyek vagy a mozaikszerű talajviszonyok miatt fel sem fedezhetők. A kanyarok belső, épített oldalán kialakult, vízfelszín fölé került kavicszátonyok rövid ideig maradnak növényborítás nélkül, szinte azonnal beerdősülnek a víz által szállított magokból. Közvetlenül a meder szélén keskenysávban iszapnövényzet (szittyók, széleslevelű gyékény) alakult ki, de ez sok helyen hiányzik. A folyóhordalékon, zátonyokon, nagyobb holtágak peremén, de néhol még a kavicsbányatavak mellett is feltűnnek a bokorfüzesek. Ezek kötődnek legjobban az árhullám és a vízszintváltozás okozta folyamatok alakulásához. Legértékesebb pionír fajuk a parti fűz. Az ártéren a legnagyobb területeket lefedő társulások a puhafás ligeterdők. A rombolt parton (a kanyarok külső ívén) közvetlenül az élővíz partján állnak. Kora tavasszal fehér-, később lila szőnyeget alkot bennük a hóvirág és a ligeti csillagvirág. Májusban-júniusban elszórtan, kisebb foltjait láthatjuk a nyári tőzikének. A patakok és egyes holtágak partján égerligeteket, a mélyebben fekvő, pangóvizes területeken égerlápokat találunk. Jellemző védett növényük a szálkás pajzsika, jelen van a hamvas éger is, magját valószínűleg a folyó felsőbb vidékéről hozta a víz. Az ártér magasabb fekvésű helyein keményfás ligeterdők találhatók, jellegzetesen magyar kőrissel. Életterük sajnos visszaszorult, mivel az árvízvédelmi töltések megépülésével az árvizek szintje megemelkedett. Értékes állományaikban virágzik a széleslevelű nőszőfű. A ligeti szőlő a többi lián-típusú cserjével (komló, iszalag) őserdei hangulatot idéz, főleg az erdőszéleken. Murarátka környékén a bükkösök egészen a Mura-völgy talapzatáig leereszkednek, ezért a "dombsági" és a "völgységi" vegetáció keveredik. A domboldalakon hatalmas, egybefüggő területeket borítanak az illír bükkösök, jellemző lágyszárú fajaik a zalai bükköny, a farkasboroszlán, a turbánliliom és a pirítógyökér. A Mura árteülete azon szerencsés területek közé Nyári tőzike tartozik, ahol nem történt meg a természetes és természetszerű erdők lecserélése nemesnyár ültetvényekkel - mint hasonló termőhelyeken az országban mivel a hagyományos erdőgazdálkodás nagy nehézségekbe ütközik, nem gazdaságos. Az erdőállományt a mai napig túlnyomórészt a termőhelynek megfelelő, őshonos fafajok alkotják. A folyókanyarulatok lefűződéséből kialakult holtágak a feltöltődési folyamat különböző fokán állnak, különösen fontos élőhelyeket képviselnek. A rögzült hínár társulásokban sokfelé díszlik a fehér tündérrózsa és a sulyom, a lebegő hínár védett növénye a rucaöröm. A holtágak a kavicságyon keresztül némileg kapcsolatban állnak az élő vízzel, ezért árhullám érkezésekor megfigyelhető a víz szintjének emelkedése a holtágakban akkor is, ha csapadék nem esik és a folyó még nem lépett ki a medréből. A folyómenti gyepek korábbi erdők helyén emberi tevékenység eredményeként alakultak ki. A fás szárú növényzet visszatelepedése miatt állandó művelést igényelnek. Sajnos mára a kaszálás a legtöbb helyen elmarad, legeltetés nincs, a rétek egy részét felszántották, illetve lecsapolták. A megmaradt mocsárréteken és kaszálóréteken mai is jelen van a hússzínű ujjaskosbor és a szibériai nőszirom, de egykor jóval elterjedtebbek lehettek. A rétek valamikori nagyobb kiterjedésére a helyi elnevezések utalnak (Nagyrét). Az adventív gyomok terjedése leginkább ezeket a társulásokat veszélyezteti. A gerinctelen állatok közül a szitakötők állománya a legjobban feltárt. A holtágakban két ritka

30


fajuk él, a tócsa- és a piros szitakötő. A kétfoltú szitakötő nemcsak a holtágaknál, hanem a kavicsbányák körül is mindenfelé gyakori. Az erdei szitakötőnek legtöbbször csak a lárvabőrét lehet megtalálni - melyből a kifejlett állat kibújt - a folyó mellett a parton és az uszadékfákon. A gyakoribb lepkefajokon kívül előkerült a magyar színjátszólepke is. A bogarak fajösszetétele kevésbé ismert, de él itt egy hazánkban eltűnőben lévő védett futóbogár, a szárnyas futrinka. A Murában és vízrendszerében több mint 50 halfajt mutattak ki, ebből 13 faj védett, 6 endemikus9. A felpillantó küllő 3 hazai hazai lelőhelye közül egyik a Mura. A lápi póc Lápi póc (mérete ritkán éri el a 10 cm-t) az eutrofizálódó holtágakban él a kárásszal, a compóval és a réti csíkkal azonos élőhelyen. A csíkok többi 3 faja az élővízben él, mint az áramláskedvelő magyar bucó, leánykoncér és selymes durbincs. A hüllők közül a mocsári teknőst megfigyelhetjük a holtágakban, a vízisiklóval mindenfelé találkozhatunk. A madárvilág a vonulási időszak kivételével viszonylag szegény, viszont annál jelentősebb szerepet tölt be a költöző madarak számára ősszel és tavasszal. Mielőtt elhagynák az országot, a szürke gémek és nagykócsagok csapatokban gyülekeznek a kavicsbányatavaknál és holtágaknál. Tél végén is ide érkeznek meg először, enyhe teleken néhány át is telel. Amikor az állóvizek már befagytak, a tőkés-, csörgő- és kercerécék a Murán még mindig találnak nyílt vízfelületet. Áprilisban és szeptemberben a kavicsbányatavaknál és a környékbeli mesterséges horgásztavaknál időnként feltűnik a halászsas. A fekete gólya - fehér rokonával ellentétben - kerüli az ember közelségét, az ártéri erdők legháborítatlanabb foltjaiban költ. A réti sas a környékbeli halastavaknál egész évben jelen van, de fészkel a Mura mentén is, táplálkozni Horvátországba is átjár. A holtágakon kis vöcskök, vízityúkok költenek. A növénymentes zátonyokon gyakran látni kis lilét, tojásait szinte lehetetlen észrevenni a kavicsok között. Valamennyi vízfelületnél, a patakoktól a bányatavakig megfigyelhetjük a vidra nyomait, főleg téli időszakban. A hód az elmúlt évtizedben jelent meg a területen, a horvátországi Dráva szakaszon történt visszatelepítésből elvándorló hódok jelentek meg a Mura mellékvízfolyásaiban (Kerka, Principális csatorna). A kedvező életfeltételek következtében szaporodni kezdetek, ma már a Murán is él néhány család. A 275/2004. (X.8.) Kormány rendelet 12. mellékletében a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (Natura 2000)10 szerepelnek, a 14/2010. (V.11.) KVVM rendelet 5. melléklete pedig az ezekhez a területekhez tartozó földrészletek helyrajzi számos jegyzékét tartalmazza, a letenyei kistérséget illetően az alábbiak szerint: Területkód HUBF20043

Név Mura mente

Helyrajzi számok Letenye 080, 0110, 0112, 0113, 0114, 0115, 0116, 0117, 0118, 0119, 0120, 0121, 0122, 0123, 0124/1, 0124/2, 0125/1, 0125/2, 0126, 0127, 0128, 0129, 0130, 0131, 0132/1, 0132/2, 0133/1, 0133/2, 0134/1, 0134/2, 0134/3, 0135, 0136, 0137, 0138/1, 0138/2, 0138/3, 0139,

9

Endemikus: helyi, helyhez kötött; csak valamely szűkebb területen előforduló (Forrás: Kislexikon, Lapoda Multimédia) 10 Natura 2000: Európai Unió által létrehozott olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. (forrás:www.termeszetvedelem.hu)

31

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja – TERVEZET __________________________________________________________________________________________ 0140/1, 0140/2, 0141, 0142, 0143, 0144/1, 0144/2, 0145, 0146/1, 0146/3, 0146/4, 0147/1, 0147/2, 0148, 0163, 0164, 0165, 0166, 0167, 0168, 0169, 0170, 0171, 0172, 0173, 0174, 0175/2, 0175/3, 0175/4, 0175/5, 0176, 0178, 0179/1, 0179/2, 0180, 0181, 0182, 0183, 0184/1, 0184/2, 0185/5, 0185/6, 0185/7, 0185/8, 0185/9, 0185/10, 0185/11, 0185/12, 0185/13, 0186/1, 0186/2, 0188/3, 0188/4, 0188/5, 0188/6, 0188/7, 0188/8, 0188/9, 0189/2, 0189/3, 0189/4, 0189/5, 0189/6, 0190, 0191, 0279/1, 0279/2, 0279/3, 0279/4, 0280, 0281, 0282, 0283, 0284, 0285, 0286/1, 0286/2, 0287, 0288, 0289, 0290, 0291/1, 0291/2, 0291/3 Molnári 057/2, 064/1, 064/2, 065, 066, 067, 068, 069, 070, 071/3, 073/3, 074, 075, 076, 077, 078, 079, 080/1, 081, 082, 083, 084 Murarátka 03/1, 03/2, 03/3, 05, 08/4, 08/5, 011/5, 011/7, 011/8, 011/9, 011/10, 011/11, 011/12, 011/13, 011/14, 011/15, 011/17, 053/1, 058/1, 058/3, 059, 060, 061, 062/10, 062/11, 062/3, 062/4, 062/5, 062/8, 063, 064, 065, 066 Muraszemenye 045/1, 045/4, 045/5, 045/6, 046/1, 046/4, 047/1, 047/3, 048, 049, 050/5, 050/7, 050/9, 051, 052, 053/1, 053/2, 054/1, 054/3, 055, 056/1, 056/2, 057, 058, 059, 060, 061/1, 061/2, 062/1, 062/2, 063, 064, 065/1, 065/2, 066, 067, 068/1, 068/2, 069, 070/4, 070/6, 070/8, 070/10, 070/11, 070/13, 070/15, 071/1, 071/3, 072/2, 072/3, 073/2, 073/4, 073/5, 073/6, 073/7, 073/8, 073/9, 073/10, 073/11, 073/12, 073/13, 073/23, 073/25, 073/27, 073/29, 073/31, 073/33, 073/35, 073/37, 073/39, 073/41, 073/44, 0171/1, 0171/2, 0171/3, 0171/4, 0171/5, 0171/6, 0171/7, 0171/8, 0171/9, 0171/10, 0171/11, 0171/12, 0171/13, 0171/14, 0171/15, 0171/16, 0172/1, 0172/2, 0172/3, 0173/2, 0173/4, 0173/5, 0173/6, 0173/7, 0173/8, 0173/9, 0173/10, 0174, 0175/2, 0175/3, 0175/4, 0175/5, 0175/6, 0176/2, 0176/5, 0176/6, 0176/7, 0176/8, 0176/9, 0177, 0178, 0179, 0180/2, 0180/3, 0180/4, 0180/5, 0181/2, 0181/3, 0181/4, 0181/5, 0181/6, 0181/7, 0181/8, 0182, 0183, 0184, 0185/1, 0185/2, 0185/3, 0185/4, 0186, 0187, 0188, 0189/1, 0189/4, 0189/5, 0189/6, 0189/7, 0189/8, 0189/9, 0189/10, 0189/11, 0189/12, 0189/13, 0189/14, 0189/16, 0189/17, 0189/18, 0189/19, 0189/20, 0189/21, 0189/22, 0190/1, 0190/3, 0190/4, 0190/5, 0190/6, 0190/7, 0190/8, 0190/9, 0190/10, 0190/11, 0190/12, 0190/13, 0190/14, 0190/15, 0190/16, 0190/17, 0190/18, 0190/19, 0190/20, 0190/21, 0190/22, 0190/23, 0190/24, 0190/25, 0190/26, 0190/27, 0190/28, 0190/29, 0190/30, 0190/31, 0190/32, 0190/33, 0190/34, 0190/35, 0190/36, 0190/37, 0190/38, 0190/39, 0190/40, 0190/41, 0190/42, 0190/43, 0190/44, 0191/1, 0191/2, 0192/1, 0192/2, 0192/3, 0192/4, 0192/5, 0193, 0194/1, 0194/2, 0195, 0196, 0197, 0198/3, 0198/4, 0198/5, 0198/6, 0198/7, 0198/8, 0198/9, 0198/10, 0198/11, 0198/12, 0198/13, 0198/14, 0198/15, 0198/16, 0198/17, 0199, 0200/1, 0200/2, 0200/3, 0200/4, 0200/5, 0203, 0204, 0205, 0207, 0208, 0209, 0210, 0211, 0212, 0213, 0214, 0215, 0216, 0217, 0218/1, 0218/2, 0218/3, 0219, 0220, 0221, 0222/1, 0222/2, 0223, 0224, 0225/1, 0225/2, 0226, 0227, 0228/2, 0228/3, 0228/4, 0229, 0230/1, 0230/2, 0231, 0232, 0233, 0234, 0235/1, 0235/2, 0236, 0237, 0238, 0239/1, 0239/2, 0240, 0241, 0242, 0243, 0244, 0245, 0246, 0247, 0248, 0249, 0250, 0251, 0252, 0253, 0254, 0255, 0256, 0257/2, 0257/3, 0257/4, 0257/5, 0258, 0259, 0260, 0261, 0262, 0263 Tótszerdahely 053/1, 053/2, 053/3, 054, 055, 056, 058, 060/1, 060/2, 061, 062, 063/2, 063/4, 063/5, 063/6, 063/7, 063/8, 063/9, 063/10, 063/11, 063/12, 063/13, 063/14, 063/15, 063/16, 064, 066/1, 066/2, 067, 068, 069, 070, 071, 075/1, 075/2, 077/2, 077/3, 077/4, 077/5, 077/6,

32


HUBF20044

Kerka mente

HUBF20040

Vétyempuszta

HUBF20046

Oltárc

077/7, 077/8, 077/9, 077/10, 077/11, 077/12, 077/13, 077/14, 077/15, 077/16, 077/17, 077/18, 077/19, 077/20, 077/21, 077/22, 077/23, 089/2, 089/3, 089/4, 089/5, 089/6, 089/7, 089/8, 089/9, 089/10, 089/12, 089/13 Kerkaszentkirály 02/1, 02/2, 02/3, 03, 04, 05, 06/1, 06/2, 07, 08/1, 08/2, 047, 048/1, 048/2, 048/3, 049/1, 049/2, 050, 051, 052, 053/1, 053/3, 053/4, 053/5, 053/8, 053/9, 053/10, 053/11, 053/12, 053/13, 053/14, 053/15, 053/16, 053/17, 053/18, 053/19, 053/20, 053/21, 053/22, 054, 055, 056, 057/1, 057/2, 058, 059, 060/1, 060/2, 060/3, 060/4, 060/5, 060/6, 060/7, 061, 062, 063, 064, 065/1, 065/2, 065/3, 067/2, 067/3, 067/4, 067/5, 087/2, 087/3, 087/4, 087/5, 087/6, 087/7, 087/8, 087/9, 088/1, 094, 0112, 0113, 0114, 0115, 0116, 0117, 0118, 0120, 0121, 0123, 0124, 0125, 0126, 0127, 0128, 0129, 0130, 0131, 0132, 0133, 0134, 0135, 0136, 0137, 0138, 0139, 0140, 0141, 0142 Muraszemenye 0264/2, 0264/3, 0264/4, 0264/5, 0264/6, 0264/7, 0264/8, 0264/9, 0264/10, 0264/11, 0264/12, 0264/13, 0265, 0266, 0267/10, 0267/11, 0267/2, 0267/3, 0267/4, 0267/5, 0267/6, 0267/7, 0267/8, 0267/9, 0269/1, 0269/2, 0269/3, 0269/4, 0269/5, 0269/6, 0269/7, 0269/8, 0269/9, 0269/10, 0269/11, 0269/12, 0269/13, 0273 Csörnyeföld 08, 010/1, 010/2, 011, 014, 015, 017/1, 017/2, 017/3, 017/5, 017/7, 0329, 0330, 0331/1, 0331/2, 0332, 0333/1, 0338, 0340/1, 0341/1, 0350/1, 0350/2, 0350/3, 0351/3, 0351/4, 0352, 0353, 0354, 0355, 0356, 0357, 0358, 0360, 0361/4, 0362, 0363/1, 0363/2, 0363/3, 0365, 0367, 0368, 0369, 0370/1, 0370/2, 0371, 0372/2, 0372/3, 0372/4 Kiscsehi 08/2, 08/3, 08/4, 08/5, 08/6, 08/7, 09, 019, 020/5, 020/6 Maróc 06, 08, 010, 011/1, 011/2, 011/3, 011/4, 019/1, 019/2, 019/3, 068/1, 069, 070, 071/1, 071/2, 071/3, 072, 074, 075, 076, 077, 078, 079/1, 079/2, 079/3, 079/4, 084, 085/1, 085/2, 085/3, 086/1, 086/2, 087, 088, 089, 090, 091, 092, 095, 096, 097, 099, 0100, 0101, 0102, 0103, 0104/1, 0104/2, 0105, 939, 940/1, 940/2, 941, 942, 943, 944, 945, 947, 948, 949, 950/1, 950/2, 950/3, 950/4, 951, 952, 953, 954, 955, 956, 957/1, 957/2, 957/3, 957/4, 958, 959, 960, 961, 962, 963, 964, 965, 966, 967, 968, 969, 970, 971, 972, 973, 974, 975, 976, 977, 978, 979, 980, 981, 982, 983, 984, 985, 986, 987, 988, 989, 990, 991, 992, 993, 994, 995, 996, 997, 998, 999, 1000, 1001, 1002, 1003, 1004, 1005, 1006, 1007, 1008, 1009, 1010, 1011, 1012, 1013, 1014, 1015, 1016, 1017, 1018, 1019, 1020, 1021, 1022, 1023, 1024, 1025, 1026, 1027, 1028, 1029, 1030, 1031, 1032, 1033, 1034, 1035, 1036, 1037, 1038, 1039, 1040, 1041, 1042, 1043, 1044, 1045, 1046, 1047, 1048, 1049, 1050, 1051, 1052, 1053/1, 1053/2, 1054/1, 1054/2, 1055, 1056, 1059, 1060, 1061, 1062, 1063, 1064, 1065, 1066, 1067, 1068, 1069, 1070, 1071, 1072, 1073, 1074, 1075, 1076, 1077, 1078, 1079, 1080, 1081, 1082, 1083, 1084, 1085, 1086, 1087, 1088, 1089, 1090, 1091, 1092, 1093, 1094, 1095, 1096, 1097, 1098, 1099, 1100, 1101, 1102, 1103, 1104, 1105, 1106, 1107, 1108, 1109, 1110, 1111, 1114, 1115, 1116, 1117, 1118, 1119, 1120, 1121 Bánokszentgyörgy 0205/7, 0206/2, 0207, 0208, 0209, 0210, 0211, 0212, 0213, 0214, 0215, 0230, 0233, 0234, 0235/1, 0235/2, 0235/3, 0236, 0237/1, 0237/2, 0237/3, 0238, 0239, 0240, 0241, 0242, 0243, 0244, 0245, 0247, 0248, 0249, 0250, 0251, 0252, 0253, 0254, 0255, 0256, 0257, 0258, 0260, 0261, 0262, 0263, 0264, 0265, 0266/1

33

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja – TERVEZET __________________________________________________________________________________________ Becsehely 0177/1, 0177/2, 0178, 0179 Borsfa 013 Bucsuta 023, 027, 028, 030, 031, 032, 033/2, 033/3, 033/6, 033/7, 033/8, 036, 037, 038, 039, 040, 041, 043, 045, 058, 060, 062, 063, 064, 065, 066/2, 066/3, 066/4, 066/5, 067/1, 067/5 Oltárc 073/2, 0104, 0112, 0113/1, 0114, 0115, 0116, 0117, 0118, 0119/1, 0119/2, 0120, 0147, 0148/1, 0148/2, 0149, 0150/1, 0150/2, 0151, 0152/1, 0152/2, 0154, 0155, 0179/1, 0180, 0181, 0182, 0183, 0184, 0185, 0186, 0187, 0188/1, 0188/2, 0188/3, 0189/1, 0189/4, 0192/3, 0192/4, 0192/5, 0192/8, 0193, 0194, 0195, 0196 Pusztamagyaród 0152/5, 0159, 0160, 0161, 0162, 0163, 0164, 0165, 0166, 0167, 0168/1, 0168/2, 0172, 0173, 0184/2, 0185, 0186, 0187, 0188, 0189 Valkonya 03/1, 03/2, 04, 07/2, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 07/7, 07/8, 08/1, 08/2, 010, 016, 026, 027, 028, 029, 030, 031, 032, 033, 034, 035, 036, 037, 039, 040/1, 040/2, 044, 045, 046, 047/1, 051/1, 051/2, 051/3, 052, 053, 056/3, 057, 058

A Kerka vidékének természetvédelmi értékeinek megóvása érdekében 1999-ben jött létre a Kerkamente Natúrpark11 (területe 55.159 ha), mely az osztrák-magyar-szlovén Hármashatár Natúrpark12 része is egyben. Több tájegységet foglal magába, ide tartozik az Õrség déli része, Göcsej nyugati része, Hetés magyarországi szakasza és egy kis rész a Mura bal parti síkjából is. Jelenleg hivatalosan nem minősített. Területének 38%-át erdők borítják, őshonos fafajok és állományok maradtak itt fenn, megőrizve a táj jellegét, az erdei életközösség változatosságát, magas biológiai értékét. Meghatározóak a fenyőelegyes tölgyesek, a mészkerülő erdeifenyvesek, gyertyános kocsányos és kocsánytalan tölgyesek, a bükkösök, az ártéri ligeterdők. Az erdőkben sok más védett növényfaj is előfordul, így az erdei ciklámen, a májvirág, a zalai bükköny, a szártalan kankalin, stb. A kilencvenes évektől e területen ismét megjelent a holló és mára már több pár is fészkel. A térség öreg bükköseinek lakói a fokozott védettséget élvező nagyfülű denevér és pisze denevér. Az illetékes hatóságok tervezik tájvédelmi körzetként védelem alá venni a Kerka-mentét és a Vétyemi-ősbükkös területét (Kerka-menti Tájvédelmi Körzet, tervezett területe eléri a 6035 ha-t / Vétyem Tájvédelmi Körzet, összterülete 7305 ha a tervek szerint). Vétyemi ősbükkös a Kiscsehi - Tormafölde közötti erdővel körülvett kövesút mellett található, mely az országos erdőrezervátum program keretén belül kijelölt erdőrezervátumok egyike. A területen idős bükk állományok találhatóak, koruk eléri a 160 évet. Az ősbükkösben 30 év óta nem történt fakitermelés. A térségben találhatóak helyi védelem alatt álló területek, amelyet annak a településnek önkormányzata nyilvánítja rendelettel védetté, amelynek a területén fekszik. Első fokon eljáró természetvédelmi hatóság a település jegyzője. Ezen területek 11

Natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe. (forrás: 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről) 12 Hármashatár Natúrpark: célja Magyarország-Ausztria-Szlovénia határmenti térségei között a természeti értékek fenntartásán alapuló területfejlesztési együttműködés. Tagjai a burgenlandi Raab Natúrpark, a muravidéki Gorièkó Natúrpark, az Õrség-Vendvidék Natúrpark Egyesület és a "Kerka-mente" Natúrpark Egyesület. (forrás:www.del-zala-erdotaj.hu)

34


egyike a 46 hektáros Budafapusztai arborétum (határozat szám: 19/16/TT/76), amely Bázakerettye és Kiscsehi között található. Az arborétum több mint 200 fajta többnyire védett növénnyel, fenyővel, lomb- és cserjefajtával büszkélkedhet. A fafajok Észak-Amerikából, Ázsiából és Észak-Európából származnak. A leglátványosabbak talán a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők, valamint a május elején nyíló azáleák. A terület erdészeti, kutatási és oktatási célokat is szolgál, amely keretében fejlődéstani vizsgálatokat végeznek, melyek segítségével kiválasztják a zalai erdőtelepítésekhez legalkalmasabb fenyőfajtákat. A Letenye központjában található kastélypark (határozat szám: 14/1974) szintén helyi védelem alatt áll. A kastélyt a XVIII. század közepén Szapáry család építette, majd 1820-ban klasszicista stílusban átalakították. Később az Andrássy család tulajdonába került. Az eklektikus stílusban átalakított műemlék jellegű épület körül 5.6 ha-os park helyezkedik el. Kiemelkedő értéke a kastély mögött elhelyezkedő 550 cm törzskörméretű és mintegy 30 m-es koronaátmérővel rendelkező gigantikus méretű platánfa, amely 2010-ben az Ökotárs Alapítvány által meghirdetett versenyen az „Év fája” címet szerezte meg. Tőle nem messze a két terebélyes bokorrá nőtt tiszafa, és az északkeleti részén elhelyezkedő szintén hatalmas méretű kocsányostölgyek melyek az egykori park napjainkra megmaradt matuzsálemei. Megcsodálhatjuk itt a két közepes 500 éves platánfa méretű, de szép fejlődésű vérbükköt, vagy a lombfakadás előtt fehér-lila Letenyén virágdíszben pompázó trombitafákat. Érdekessége a parknak a gyertyánlugasa, mely az idejében végzett szakszerű nyesések elmaradása miatt eredeti szépségéből sokat veszített. A közel száz fajból álló lomb és tűlevelű fa és cserjegyűjteményben a teljesség igénye nélkül a következőket láthatjuk. A fenyők közül előfordul a lúc-, fekete-, jegenye- és douglaszfenyő az oregon ciprusok számos faja, és az 1690-ben Japánban E.Kempfer holland orvos által felfedezett, lámaista buddhisták által rendkívül nagy tekintélynek örvendő legősibb ma élő fenyő, a páfrányfenyő. A lombfák közül a piramistölgy, a tulipánfa, kislevelű hárs, mezei-, ezüst-,hegyi-,zöld- és tatárjuhar mellett a kevésbé ismert japán juhar, a dió, feketedió, magaskőris, szomorúfűz, vadgesztenye, nyír,szürkenyár, zselnicemeggy,cseresznye, a mirabolánszilva, stb. fordul elő. A cserjék közül említést érdemelnek a magas díszítő értékű madárbirs fajok, a magnóliák, nyári orgonák, gyöngyvesszők, hóbogyó, labdarózsa, kökény, orgona, mogyoró, mogyorós hólyagfa, mályvarózsa, aranyribizke stb.. Helyi jelentőségű védett természeti értékként tartják nyilván Lasztonyán a gímpáfrány élőhelyet (határozat szám: 19/46/TT/81) is. Az 1900-as évek elején e területen már akácos volt, s jelenleg is sarjeredetű állománya él itt. A fák között található az ország egyik legszebb gímpáfrány élőhelye. A növény közel fél méter magasra is megnövő, hosszú, lándzsás levelű egyedei nagy tömegben találhatók itt. Más növényritkaságok is megtalálhatóak, többek között havasi turbolya és bókoló fogasír.

3.4.4. Tájsebek Tájsebek13 döntően bányászati tevékenységek során keletkeznek. A kistérségben a 2009-es adatok alapján 23 működő bányát tartanak nyilván, melyek közül 2 helyszínen szünetel a termelés. A nyersanyag fejtés módja fúrólyukon keresztül illetve külfejtéssel történik.

13

Tájseb: Ökológiai, termőhelyi, a tájképi adottságok jelentős mértékű megváltoztatásának maradandó nyoma, helye. (forrás: Láng István: Környezet és természetvédelmi lexikon)

35


Település

Működő Nyersanyag Nyersanyag Bánya bányák fejtési fejtési státusza: száma módja: módja: Szünetelő (db) Fúrólyuk Külfejtés x x

Termelt nyersanyag

Bánokszentgyörgy Bázakerettye

1 2

Csörnyeföld

4

Kerkaszentkirály

2

Kiscsehi

4

Letenye

4

Molnári Muraszemenye

2 2

x homok, kavics széndioxid, szénhidrogén agyag, homok, kavics, lápföld, x lápimész, tőzeg agyag, homok, x kavics x kavics

Tótszerdahely

2

x homok, kavics

x

x

x

x

szénhidrogén szénhidrogén homok, x szénhidrogén

A kistérségben működő bányák -2009. (Forrás: (TeIR)|MBFH)

A termelt nyersanyagok: • Szénhidrogén: Budafapuszta (ma: Kiscsehi), Bázakerettye és Lispe a magyar olajipar bölcsője, itt kezdődött el az iparszerű kőolaj-kitermelés Magyarországon 1937-ben. A szomszédos Lovászi kőolajmezővel együtt 1956-ig a magyar termelés 30 %-át szolgáltatta. A ’90-es években Budafapuszta a hazai kőolajtermelés 1,46%-át, a földgáz kitermelés 0,47 %-át adta csak. • Homok, agyag: Jórészt minden település határában nagy mennyiségben előfordul. Jelentősége az autópálya (M7) építés időszakában felértékelődött, kitermelésük megnőtt. • Kavics: A folyami kavics, mint építőipari nyersanyag számottevő mennyiségben a Mura mentén áll rendelkezésre. A bányák zöme döntően a Dráva Kavics Rt. tulajdonában állnak, de Tótszerdahelyen az önkormányzat a tulajdonos. • Szén-dioxid: A szénhidrogének kísérő gáza. Budafapuszta (ma: Kiscsehi) jelentőségét ma elsődlegesen szén-dioxid vagyona adja, ugyanis itt összpontosul a hazai készlet 75%-a. • Lápföld, lápimész, tőzeg: talajjavító anyagok, amelyek a vizek lápjaiban keletkezett és keletkező képződmények. A bányászati tevékenység során számos negatív környezeti hatással számolnunk kell: - Talajtömörödés, talajfelszín süllyedés - Haváriás talajszennyeződés - A kitermelőgépek és a szállító járművek szennyezőanyag kibocsátásai és zajterhelései - Vízfolyások mederviszonyainak megváltozása

36


-

Utóhasznosításból eredő vízszennyezés (intenzív horgászat, tópart szennyvízhálózat nélküli körbeépülése) Eredeti növényzet és élőhelyek megsemmisülése illetve fajösszetétel megváltozása Az élővilág regenerálódását gátló hatások, bolygatások az utóhasznosítás során (pl.: horgászat) Természetes terepalakulatok, a domborzat megváltozása Tájszerkezet megváltozása Új tájelemek megjelenése (bányatavak) A szállításra kijelölt utak, hidak állagának romlása

A bányászat pozitív eredményeit is meg kell említenünk: - Talajadottságok javulása (kitermelt tőzeg felhasználási helyén) - Táj üdülési vonzerejének növekedése (horgásztó) - Száraz és vizes területek arányának javulása - A kitermelő helyek munkahelyteremtő hatása A bányászati tevékenység felhagyását követően Csörnyeföldön és Letenyén történt meg a tájsebek rekultivációja. Az agyagbánya helyén jelenleg Letenyén szántóföld, Csörnyeföldön pedig szőlőültetvény található. Az állami tulajdonban lévő, meddő szénhidrogén kutak aránya magas, számuk a 16 településen eléri a 31-et, amelyek 32 %-a Bányavagyon Hasznosító Kft. vizsgálatai alapján geológiailag hasznosítható. Hosszú név Bucsuta Budafa

Kányavár Letenye

Rövid név Bcs-1 B-051 B-095 B-140 B-253 B-273 B-368 B-407 B-414 B-420 B-422 B-423 B-434 B-447 B-461 B-463 B-465 B-S-01 B-1 B-IX B-VI Kv-1 Le-1 Le-2 Le-3

Település Bucsuta Kiscsehi Maróc Kiscsehi Bázakerettye Lispeszentadorján Kiscsehi Bánokszentgyörgy Csörnyeföld Borsfa Bázakerettye Kistolmács Borsfa Csörnyeföld Kistolmács Borsfa Borsfa Lispeszentadorján Bázakerettye Zajk Csörnyeföld Lasztonya Petrivente Tótszenmárton Letenye

37


Újfalu-Budafa

Le-1 UB-02 UB-03 UB-07 UB-09 UB-12

Zajk Csörnyeföld Csörnyeföld Kerkaszentkirály Kerkaszentkirály Csörnyeföld

: geológiailag hasznosítható kutak Állami tulajdonban lévő meddő CH kutak listája (forrás: Bányavagyon Hasznosító Kft.-www.bvh.hu)

(A geológiailag hasznosítható kutak -Kv-1 jelű kút kivételével -befejező jelentése jelen környezetvédelmi program mellékletét képezi.) A kistérség települései csatlakoztak a Zalaispa Hulladékgazdálkodási Programhoz, melynek része a régi, korszerűtlen hulladéklerakók bezárása is. A szeméttelepek felszámolásáról 2001-ben részletes tervdokumentáció készült, feltérképezték, milyen jellegű hulladék milyen környezetben van, és a környezetvédelmi hatóságokkal történt egyeztetés alapján döntöttek arról, hogy melyik területen, milyen rekultivációs eljárást alkalmazzanak. A bizonytalanság és a bírságtól való félelem miatt az önkormányzatok gyakran eltitkolják az illegális hulladéklerakókat, így valószínűleg, hogy a tervdokumentációban szereplőkön kívül még fellelhetőek a térségben szeméttelepek. A térségben 5 település területén történt meg a hulladéklerakók bezárása és utógondozása a 20/2006. (IV.5.) KVVM rendelet - a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről - alapján. Bánokszentgyörgyön, Szentliszlón és Valkonyán a hulladéklerakó felszámolása valósult meg a hulladék minimális mennyisége miatt. A lerakó területén a teljes lerakott hulladékot felszedték, amit a megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakóba szállítottak, majd terepet rendeztek (mélyedések, agyaggödrök feltöltése) és végül füvesítették a területet. Rekultivációs rétegrend kialakításával a Letenyei és a Pusztamagyaródi lerakót rekultiválták. Letenyén a lerakó 2001. január 1-én még üzemelt és a lerakott hulladék mennyisége meghaladta a 10.000 m3-t, így a hulladéklerakó rekultivációját átmeneti lezáró rendszer kialakításával, két ütemben hajtották végre. Az alkalmazott rétegrend (építési sorrend szerint): - települési szilárd hulladék - kiegyenlítő-gázelvezető réteg - fedőréteg (rekultivációs réteg): tőzeggel kevert humuszréteg 30 cm vastagságban - vegetációs réteg: füvesítés A szeméttelep felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának megfigyelése érdekében egy figyelőkút létesült. Pusztamagyaródon korábban történt egyfajta rendezés, mely során a lerakó teljes felülete kapott egy vékony földtakarást és a kihordott hulladékrakásokat síkba rendezték, 2000-re egy egybefüggő, dús növénytakarót kapott a lerakó, így csak 0,30 m vastagságú, humuszban gazdag fedőréteggel, majd vegetációs réteggel (füvesítés) kellet „hozzájárulni” a rekultivációhoz.

38


3.5 Épített környezet A kistérség 8 településen található országos jelentőségű műemlék, számuk összesen 14. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint az alábbi műemlékek lelhetőek fel térségünkben: Országos jelentőségű műemlék neve Római katolikus Bánokszentgyörgy templom (Szent György) Római katolikus templom Becsehely (Keresztelő Szent János) Római katolikus Becsehely-Pola templom (Mindenszentek) Borsfa Római katolikus plébániaház Letenye Aranybárány-fogadó Település

Lispeszentadorján Muraszemenye

Pusztamagyaród

Tótszentmárton

Szapáry-Andrássykastély Római katolikus templom (Szentháromság) Padovai Szent Antal-szobor Magtár Római katolikus templom Római katolikus kápolna (Szent Flórián) Római katolikus templom (Keresztelő Szent János) Római katolikus templom (Szent Márton) Bedekovich-kúria

Helyrajz i szám

Cím Kossuth u.10.

Stílus

Törzsszám

450

késő barokk

6348

521

barokk

6349

37

román

6350

Kossuth u. 80. Szabadság tér 1. Szabadság tér 4. Szabadság tér 13.

140/1

késő barokk

6351

395/3

késő barokk

6356

1459

historizáló

6354

1290

barokk

6357

Szentadorjá ni temető Rákóczi u.50. Fő tér

0120

barokk

6358

1263

-

6361

1185

barokk

6360

Fő út (temető)

166/2

barokk

6364

Zrínyi Miklós u.

145/2

késő barokk

6363

Dózsa György tér 2. Petőfi u. 26.

355

barokk

6368

340/3

barokk

6369

Kossuth 40.

u.

Kossuth 212.

u.

39


A bánokszentgyörgyi Római katolikus templom 1787-ben épült. Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom, nyugati homlokzata előtt toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a hajó északi oldalához csatlakozó sekrestyével. Csehsüveg boltozatos hajó, szentély és sekrestye, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: főoltár, szószék, keresztelőkút, padok. A becsehelyi római katolikus templom (Keresztelő Szent János) szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom, déli homlokzata előtt toronnyal, a hajó felett nyeregetetővel, a szentély felett kontyolt nyeregetetővel, a szentély nyugati oldalához csatlakozó emeletes sekrestye-oratóruimmal. A torony két oldalán stukkódíszes fülkében Mária Szent Annával és Evangélista Szent János –szobor. Csehsüveg boltozatos hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. A boltozaton strukkókeretezésű tükrök, a karzataljban Csuzy Pál feliratos sírköve található. Berendezés: főoltár, két mellékoltár, szószék, a négy evangélista szobra. A templom 1758-ban épült, tornya 1830 körül. A becsehely-polai római katolikus templom (Mindenszentek) szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, nyugati homlokzati tornyos templom, a hajó felett nyeregetetővel, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a hajó déli oldalához nyaktaggal csatlakozó, téglalap alaprajzú, újabb sekrestyével. A hajó déli oldalán a középkori eredetű, félköríves záródású, bélletes, jelen formájában rekonstruált kaput a sekrestye tömbje takar. Csehsüveg boltozatos hajó, a hajó bejárati oldalán karzat. A hajóhoz a szentély csúcsíves diadalívvel kapcsolódik. A hajó déli falát, a középkori déli kaputól keletre, félköríves záródású fülkék tagolják. A szentély északi falán kis fülke, a délin csúcsíves ülőfülke található. A berendezés jellemzően 20. századi. A 13. század második felében épült templom plébánosát 1332-ben, 1355-ben a templom szentélyét említik a források. A 15. században átépítették, 1716-ban új deszkamennyezettel fedik be a romlásnak indult templomot, 1774ben újjáépítették, régi tornyát elbontották, hajóját bővítették. 1790 körül a hajót ismét bővítették, mai tornya ebből az időből való. A sekrestyét 1960-ban átépítették. A templomot 1967-ben és 2008-ban restaurálták. A sekrestye déli homlokzata előtt található kőfeszület 20. századi. A Borsfán található Római katolikus plébániaház egy szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épület. Ablakait füles, a lábazatig lenyúló vakolatkeretek övezik. Bejárata az északi és a keleti homlokzaton nyílik. Az L-alakú folyósra felfűzött elrendezésű, síkmennyezetes helyiségek figyelhetőek meg. A Berg család 18. századi házának felhasználásával épült a 19. század első felében. A településen csak az 1940-es években alakult plébánia, ekkor került a Mogyoróssy családtól az egyház tulajdonába, északi részén ekkor kápolnát alakítottak ki. Az Aranybárány-fogadó Letenye központjában szabadon álló, L-alaprajzú, egyemeletes épület, amely 1800 körül épült. Hosszabbik szárnyán csonka kontyolt, rövidebbik szárnyán kontyolt nyeregtetős. Rövidebb szárnya keleti végéhez, négyzetes alaprajzú, újonnan épült, fölszintes toldalék kapcsolódik. Az északi-déli szárny keleti, udvari homlokzatának tengelyében, kosáríves kapu. A Szapáry-Andrássy-kastély téglalap alaprajzú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetős épület. Déli homlokzata előtt timpanonnal lezárt középrizalit, előtte oszloppárokra támaszkodó öntöttvas korlátos erkély. Az épület délkeleti és délnyugati sarkához négyezetes alaprajzú, földszintes, lapostető toldalékok csatlakoznak, tetejükön falazott, sarkain vázadíszes mellvédű terasszal. A földszint kéttraktusos, középfolyosós elrendezésű, helyiségei csehsüveg boltozatosak. Az emeleten részben átalakított alaprajzi rendszer, síkmennyezetes terekkel. Szapáry Péter építette az 1760-as években, majd 1830 körül házasság révén az Andrássy család birtokába került. Az épületet gróf Andrássy Károly klasszicista stílusban átalakította. A

40


19. század második felében historizáló stílusban építették át. Jelenleg művelődési házként funkcionál, illetve itt működik a Teleház is. A letenyei Római katolikus templom egyhajós, poligonális szentélyzáródású, keleti homlokzati tornyos templom, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély déli oldalához csatlakozó emeletes sekrestye-oratóriummal. A keleti homlokzat oldaltengelyeiben lévő félköríves záródású fülkékben az egykor itt lévő apostolszobrok másolatai. Csehsüveg boltozatos hajó, szentély és sekrestye, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: főoltár, oltárkép, mellékoltár, szószék. A templomot 1765-ben Szapáry Péter építette. A lispeszentadorjáni temetőben, szabadon álló romos téglafal áll, egy félköríves alaprajzú, eredetileg szegmentíves záródású szoborfülkével. A fülkében a karján a kis Jézust tartó Padovai Szent Antal barokk kőszobra állt, amely jelenleg az Önkormányzat épületében van elhelyezve. A téglafalat, mint középkori pálos kolostor romjait nyilvánították védetté, a történeti adatok nem igazolják egyértelműen a településrészen pálos vagy más rendi kolostor fennállását. Régészeti ásatás hiányában nem dönthető el, hogy állt-e itt kolostor vagy templom a középkorban. A Muraszemenyén álló Római katolikus templom egyhajós, poligonális szentélyzáródású, déli homlokzata előtt toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregetetővel, a szentély keleti oldalához csatlakozó sekrestyével. Homlokzatain architektúra-festés: armírozást utánzó falsávok, és nyílások körül keretezés. Csehsüveg boltozatos hajó, negyedgömb boltozatú szentély, keresztboltozatos sekrestye, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: fő-és mellékoltárok, oltárkép, szószék. 1741-be épült korábbi, középkori templom felhasználásával. A Magtár Muraszemenye szélén, fésűs beépítésben álló, téglalap alaprajzú, kétszintes, favázas, deszkaoromzatos, nyeregtetős épület. Az alsó és a felső szint a favázak között deszkaborítású, az alsó szinten sártapasztással. Az alsó szint két, gerendás famennyezettel fedett helyiségbő áll. A 19. század második felében épült. A Római katolikus kápolna a pusztamagyaródi temetőben áll, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel. A bejárati oldalon romantikus vakolat-architektúra. Csehsüveg boltozatos hajó, belül félköríves záródású, negyedgömb boltozattal fedett szentély. 1747 –ben fazekasok építették a 19. század második felében átalakították. A Pusztamagyaródon fekvő Római katolikus templom szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, keletei homlokzata előtt toronnyal, a szentély felől nyeregtetővel, a szentély déli oldalához csatlakozó négyzetes alaprajzú sekrestyével. Csehsüveg boltozatos hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: főoltár, szószék, szenteltvíztartó, padok. Korábbi templom helyén 1782-ben kezdték meg az építkezést, de csak 1830-ban készült el. 1939-ben és 1964-ben helyreállították. A tótszentmártoni Római katolikus templom keletelt, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, nyugati homlokzata előtt toronnyal, a szentély északi oldalához csatlakozó négyzetes alaprajzú sekrestyével, a hajó északi és déli oldalához kapcsolódó íves alaprajzú kápolnákkal. Csehsüveg boltozatos hajó és szentély, negyedgömb boltozatú szentélyfej, fiókos dongaboltozatú sekrestye, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: szószék, főoltár, mellékoltár. 1777-ben épült, 1347 előtt épült templom felhasználásával. Tornyát 1974-ben állították helyre. Az épületet 1977-ben restaurálták, középkori részletei ekkor kerültek bemutatásra. A Bedekovich-kúria téglalap alaprajzú, egyemeletes, tető nélkül álló, romos épület Tótszentmártonban. Déli homlokzata középrizalitos, tengelyében nyíló kosáríves, kőkeretes bejárattal. Földszinti helyiségei boltozottak voltak, részben beomolva. A 18. században épült, a Bedekovich család tulajdona volt, 1912-től Dénes Lajos birtokába került, az I. világháború után a Lenti Takarékpénztáré volt, majd a birtokot kiparcellázták. 1965-től a termelőszövetkezet használta, 1993-tól önkormányzati tulajdonban van.

41


Római katolikus templom Bánokszentgyörgy

Római katolikus templom (Keresztelő Szent János)Becsehely

Aranybárány-fogadóLetenye

Római katolikus templom (Szentháromság)Letenye

Római katolikus templom (Mindenszentek)- Becsehely

Római katolikus plébániaház Borsfa

Szapáry-Andrássy-kastély -Letenye

Padovai Szent Antal-szoborLispeszentadorján

42


Római katolikus templom (Szent Bertalan ApostolMuraszemenye

Magtár Muraszemenye

Római katolikus kápolna (Szent Flórián)Pusztamagyaród

Római katolikus templom (Keresztelő Szent János)Pusztamagyaród

Római katolikus templom (Szent MártonTótszentmárton

Bedekovich-kúriaTótszenmárton

43


A kistérség települései számos olyan épületekkel, építményekkel rendelkeznek, amelyek a helyi építészeti elemek jellegzetességeinek, hagyományos megjelenésének megőrzését szolgálják. Ezek védelmére a települési önkormányzatok helyi védettségi státuszt biztosítottak. A védettség biztosítása nem csak településképi szempontból, hanem természet, környezetvédelmi, idegenforgalmi, kulturális örökség szempontjából is fontosak. Település

Épület neve

Bánokszentgyörgy Feszület Kegyeleti hely Feszület Feszület Feszület Világháborús emlékmű

Borsfa

Feszület Feszület Feszület Feszület Római katolikus Kápolna

Fogadalmi

Római katolikus Sírkápolna Lakóépület

Kőfeszület Bucsuta

Kerkaszentkirály Kistolmács

Murarátka

Pusztamagyaród

Gondozási Központ (régi Általános Iskola épülete) I. Világháborús emlékmű Kultúrház Lakóház Természetház Szent Család szobor Szent Donát Szobor Lakóház Szent Orbán Kápolna Régi Általános Iskola Temetői kőkereszt (2 db) Kőkereszt Régi Általános Iskola (ma egyházi épület) Kápolna Busa ház (lakóház)

Cím Kossuth u. 59. Petőfi és Táncsics M. út sarok Hegyalja és Kossuth u. sarok Hegyalja u. 7. Hősök út, vasút szerviz út sarok Kossuth L. u. 10. (Templomkert) Temető Zártkert Zártkert Zártkert Petőfi u.

Helyrajzi szám 49 449 500 505/2 509 450 365 1107/2 1190 1572 182/1

Zrínyi Miklós u. 122. Kossuth L. u. 112. Petőfi S. u. 7. Ady E. u. 27. Petőfi-Kossuth u. Zrínyi M. u.150. Kossuth u. 1.

158 342 302 182/2 497 301

Petőfi u. 2. Kossuth u. 74. Petőfi u. 1. Béke u. Fő u. 1. Zrínyi u. Zrínyi u. 2. Zrínyi u. Zrínyi u. 2.

69 68 3 2/2 251 1149 247 708 74 62 799 146

478

Fő u. 1. 99 Fő u.1. és Rákóczi 100,

101,

44


u. 2. Tótszerdahely Zajk

Fedák Sári kúria Lakóház

Kossuth L. u. 83. Deák u. 45.

102, 104 30/4 92

103,

Helyi védelem alatt álló épületek, építmények-2010. (Forrás: Települési önkormányzatok)

A térségre jellemző a dombhátakon a szőlő-és bortermelés, ami sajátos stílusú boronapincék építését vonta maga után. Helyreállított példái a Zajki és a Valkonyai felújított pincék.

Boronapince - Valkonya

Boronapince - Zajk

A tótszentmártoni tájház a mura menti horvátság tipikus építészeti stílusát jeleníti meg az évszázados életforma tárgyi eszközeivel.

Tájház Tótszenmártonban

45


3.6 Hulladékgazdálkodás, veszélyes anyagok kezelése A térség összes települése csatlakozott az uniós forrásból megvalósított NyugatBalaton és a Zala Völgye hulladékgazdálkodási programhoz. A projekt által biztosítottá válik a térségben keletkező nem veszélyes hulladék uniós és hazai jogszabályoknak megfelelő műszaki védelemmel történő lerakása. A program révén 2009. július 1.-jétől lehetőség van a szelektív hulladékgyűjtésre is. E rendszer keretében a hulladék begyűjtését és elszállítását döntően továbbra is a korábbi szolgáltatók végzik, az összegyűjtött hulladékot a Zalabérben kialakított regionális hulladékkezelő központ lerakójában helyezik el.

Németh József egyéni vállalkozó

Lenti Hulladékkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság

ZALA-DEPO Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft.

SAUBERMACHER –PANNÓNIA Hulladékgyűjtő Kft.

Bánokszentgyörgy Bázakerettye X Becsehely Borsfa Bucsuta Csörnyeföld X Kerkaszentkirály X Kiscsehi Kistolmács X Lasztonya X Letenye X Lispeszentadorján X Maróc Molnári Murarátka X Muraszemenye X Oltárc Petrivente Pusztamagyaród X Semjénháza Szentliszló Szentmargitfalva X Tótszentmárton Tótszerdahely Valkonya Várfölde Zajk X A közszolgáltatók listája és működési területe a Letenyei kistérségben, 2010. december

X X X X

X

X X

X X X X X X X X

A ZALAISPA keretében Letenyén 2006. szeptemberében hulladékgyűjtő udvart14 adtak át Letenyén, melyet a Saubermacher-Pannónia Hulladékgyűjtő Kft. üzemeltet.

14

Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely. (Forrás:213/2001. (XI.14.) kormány rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről.)

46


Letenyei hulladékgyűjtő udvar (hrsz: Letenye 0106/1)

A hulladékgyűjtő udvar nyitvatartási ideje: Hétfő – Péntek: 8:00 – 12:00 12:30 – 16:30 Szombat, Vasárnap: Zárva Az udvart a lakosok díjmentesen, a vállalkozók térítés ellenében vehetik igénybe. A beszállítható hulladékok: papír, műanyag, üveg, fém, elektronikus hulladék és gumiabroncs. A hulladékudvar kihasználtságáról nem állnak rendelkezésre adatok, de feltételezhetjük a megkérdezettek által adott információk alapján, hogy a lakosok döntő többsége nem él ezzel a lehetőséggel. A komposztálható hulladékot egyik településen sem szállítják el a lakosoktól közszolgáltatás keretében, vagy a kommunális hulladék közé keverik vagy döntő többségük elégeti. A helyben történő hasznosítás érdekében két önkormányzat, a tótszerdahelyi és a letenyei pályázatot nyert a komposztálás megismertetésére, bevezetésére és hosszú távon való fenntartására. A projektbe családi házak tulajdonosai és közintézmények kerültek bevonásra.

47


3.7 Zaj és rezgés, sugárzások A közúti közlekedésből eredő zajterhelés az M7 autópálya és az M70 autóút járműforgalmának köszönhetően csekély mértékben ugyan, de jelen van, annak ellenére, hogy az előírásoknak megfelelően a lakott települések védelmét szolgáló megoldások kerültek kialakításra (pl. zajcsökkentő fal, növényzet).

Az M7-es autópálya egy szakasza a letenyei határátkelőhely és az M7-M70-es csomópont között

Vasútvonal és repülőtér hiánya miatt ezen közlekedési ágazatokból eredő zajterheléssel nem kell számolnunk. Határértéket meghaladó zaj és rezgésterhelést okozó működő vállalkozások, üzemek nincsenek jelen a térségben, valamint új üzemek létesítéskor a zajvédelmi követelményeket a hatóságok a telephely-engedélyezési eljárás során érvényesítik. Vendéglátóipari tevékenységből eredő zajterhelés nem számottevő, néhány alkalommal fordult elő lakossági panasz. Sugárzást kibocsátó üzem, létesítmény nincs jelen a térségben, illetve kialakításuk sem tervezett.

48


4. Megújuló energia a kistérségben A jövő energiaellátásában kiemelt szerep jut a megújuló energiaforrásoknak, amely amellett, hogy környezetbarát, költséghatékony is. A kistérségben az alternatív energiaforrások közül a helyi adottságokat és lehetőségeket figyelembe véve a nap-, geotermikus,- és a bioenergia használata jöhet számításba. A nap sugárzó energiáját aktívan melegvízellátás illetőleg fűtésrásegítés céljából csupán néhány családi ház használja. Több helyen termálvizet találtak a kőolajbányászat során a kutatófúrások, bizonyítva azt, hogy a kistérség e tekintetben jelentős –eleddig még jórészt kiaknázatlan- vagyonnal rendelkezik. Jelenleg a Bázakerettyei és Letenyei termálfürdő hasznosítja csupán a helyi termálvízkincset. A térségben magas az erdőterületek aránya, valamint a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozók száma és a művelés alatt álló területek aránya is jelentős. E feltételek megléte alkalmas bioenergia előállítására, hasznosítására. Voltak és vannak kezdeményezések a biomassza felhasználása területén a kistérségben. Bánokszentgyörgyön az óvodában uniós projekt révén pellet15 fűtést alkalmaznak, és a tapasztalatok szerint több százezer forintos megtakarítást érnek el évente. Pusztamagyaródon a Biotherm 2000 Kht. biomassza erőművet akart létrehozni 10 évvel ezelőtt, de az elképzelés sajnos nem valósult meg. Egy helyi vállalkozó jövőbeni tervei között szerepel egy agripelletet előállító gyár létesítése, ahova felhasználóként a kistérségben működő közintézményeket is bevonnák. Az üzem része lenne egy 2 t/h teljesítményű agripelletgyártó gépsor és egy 400 kW-os turbina a saját energia előállítására. Egy szállító jármű is beszerzésre kerülne, amellyel a pellet szállítása történik. A megvalósításra a tervek szerint a közeljövőben kerül sor, pályázati forrásból. Letenye Város Önkormányzata 2007-ben megvalósíthatósági tanulmányt készítetett (Ausztria – Magyarország INTERREG III. A pályázat keretében) arra vonatkozóan, hogy mely megújuló energiával lenne a leghatékonyabb és legtakarékosabb a közintézményei (Polgármesteri Hivatal, a Művelődési Ház és Könyvtár, a Gondozási Központ, a Kistérségi Iroda, az Andrássy Gyula Általános Iskola, és a Városi Óvoda) energiaellátásának biztosítása. A tanulmány a meglévő termálkutat, a meddőnek minősített gázkutakat, a napkollektorok és a szerves hulladék hasznosításának lehetőségét vizsgálta. Az első két lehetőség, mint energiaforrás nem javasolt, mivel megtérülése gazdaságtalan. Ajánlott a napkollektorok felhasználása a nagyobb fajlagos melegvíz igényű intézményeknél, mint a Gondozási Központ és a Városi Óvoda épületei. A működő, de felújítására szoruló kazánházakban kondenzációs kazánok beépítését javasolták. Ezek alkalmazása esetén a jelenlegihez viszonyítottan az energiafelhasználás 2, 3 millió Ft/év megtakarítást eredményez. A másik alternatíva a pellet tüzelésű kazánok üzembe helyezése. Az ilyen típusú kazánok használata esetén a létesítményeket blokkosítani kell, így azok geometriai középpontjában kell megépíteni a kazánházat és a pellet tárolót. A tanulmány 4 blokk megvalósítását írta le, az egyes blokkok kialakításának költségét 8- 22 millió forintig számították. A tanulmányra építetten az Önkormányzat anyagi lehetőségek híján az Óvodában és a Polgármesteri Hivatalban cserélte le a régi, elavult gázkazánjait kondenzációs berendezésre.

15

A pellet olyan, nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag, amelyet vagy saját anyaga, vagy belekevert kötőanyag tart össze. Az agripellet mezőgazdasági hulladékokból, szalmából, kukorica és napraforgószárból, napraforgóhéjból, energiafűből nyerhető. (forrás: www.wikipedia.hu)

49


5. Helyzetértékelés 5.1 A Letenyei kistérség SWOT elemzése környezetvédelmi szempontból Erősségek nem jelentős az ipari eredetű lég-és zajszennyezés csupán közúti közlekedésből származó zaj –és levegőszennyezés a kistérség lakosságának szilád hulladéka európai uniós jogszabályoknak megfelelő lerakóba kerül elszállításra a településeken működik a szelektív hulladékgyűjtés működő hulladékudvar megfelelően kiépített a víz-, a gáz- és az elektromos hálózat az ivóvízzel és gázzal ellátott lakások aránya magas több természetes vízfolyással és állóvízzel rendelkezik a kistérség magas az erdőterületek aránya olajbányászati szaktudás és kapcsolatrendszer (geotermikus energia feltárásához) jelentősek a természetvédelmi és turisztikai értékek (Mura Menti Tájvédelmi Körzet, Budafapusztai Arborétum…stb.) flóra és fauna sokszínűsége jelentős kockázattal járó kibocsátás a településeken nem üzemel építészeti, kulturális értékek gazdagsága Lehetőségek pályázati lehetőségek, határmenti fekvést kihasználva nemzetközi környezetvédelmi fejlesztésekben való részvétel megújuló energiaforrások hasznosítása (bio-, nap- és geotermikus energia) a települések jelentős természeti értékekkel bírnak (turizmus, környezetnevelési programok, erdei iskolák megvalósítása) közösségi és kerékpáros közlekedés ösztönzése szennyvízelvezetés megoldása, rákötések számának növelése

Gyengeségek környezettudatos szemlélet hiánya a kistérség egyik települése sem tartozik az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózathoz a települések területe felszín alatti víz szempontjából érzékeny, fokozottan érzékeny és kiemelten érzékeny vízbázisvédelmi területen található vezetékes ivóvízhálózat és tisztítási technológia elavult, régi a szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya alacsony több település esetében a szennyvíztisztító telepek felújításra, bővítésre szorulnak a burkolt és burkolatlan utak állapota, minősége több esetben nem megfelelő az M7 autópálya és az M70 autóút zaj-és légszennyezése belvízrendezés, csapadékvíz-elvezetés több településen hiányos működő bányák száma magas, a felhagyott bányák rekultiválása elmarad elhanyagolt falukép, funkció nélküli épületek egymástól elszigetelt kezdeményezések Veszélyek pénzhiány miatt a környezetvédelmi beruházások háttérbe szorulnak gazdasági kényszer erősebb, mint a környezetvédelmi érdek a turizmus fejlesztésének hatására megnő a környezetszennyezés a nem megfelelő talajművelés következtében megnő az erózióveszély, a talajok minősége romlik, parlagfű, özöngyomok elszaporodása az állattartás volumene tovább csökken árvíz, belvíz veszélye

50


zöldfelület – fejlesztés, -rendezés szántóművelés alól kivont területeken a legeltetés helyreállítása A program az erősségekre alapozva, a lehetőségeket kihasználva kerül kialakításra, a gyengeségek kiküszöbölésére és a veszélyek elkerülésére törekedve.

51


5.2 Problémakataszter A problémakataszterrel a térségben felmerült, megoldásra váró környezeti problémákat rendszerezzük. Légszennyezés - Allergén pollenek növekvő mennyisége - Közlekedés okozta légszennyezés - Szálló por, bűz és esetenként előforduló zaj, mint szennyező anyag jelenléte - Elavult, környezetszennyező, gyenge hatásfokú fűtőberendezések magas száma Ivóvízellátás - Ivóvíz-minőségi problémák általánosak Csapadékvíz-elvezetés - Több településen a vízelvezető rendszerek hiányosak, esetenként állapotuk rossz - A külterületi rendszerek vegyes tulajdoni szerkezete nehezíti a hatékony belvízelvezetést - Mezőgazdasági művelésben a terület „teljes” kihasználása - Csapadékvíz-elvezető rendszerek és fenntartásának hiányosságai Talajvédelem - A helytelen műtrágyatárolás, növényvédő szerek nagyfokú használata, és az illegális hulladék lerakás talajkárosításai - Szippantott kommunális szennyvíz illegális elhelyezése - Szénhidrogén bányászat káros talajtani hatásai - Felgyorsult erózió Természetvédelem - Természeti értékek16 degradációja - Egyedi tájértékek17 pusztulása - Ökológiai egyensúly18 megbomlása - Erdő-és mezőgazdaságból eredő környezeti terhelés - Özöngyomok elterjedése - Tájsebek jelenléte Zöldterület-gazdálkodás, és épített környezet - Középületek, közterületek állagának folyamatos romlása - Műemlékek, helyi védelem alatt álló építmények állagromlása - Zöldterületek mennyiségi és minőségi hiányosságai - Erdőtelepítések elmaradása, illetve hiányosságai 16

Természeti érték: a természeti erőforrás (társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői), az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más, természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem, beleértve a védett természeti értéket is. 11 Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. (Forrás: 1996. évi LIII. Tv. a természet védelméről) 18 Ökológiai egyensúly: a környező megújítható, és meg nem újítható természeti erőforrások közötti viszonylag állandó állapota, amelyet az ökoszisztéma kisebb változásokat kivédeni képes önszabályozó tulajdonsága (autoreguláció) biztosít. (Forrás: Kislexikon, Lapoda Multimédia)

52


Hulladék - Inert hulladékok gyűjtése, elhelyezése nem megoldott - Biohulladékok gyűjtése, kezelése több településen hiányzik - Veszélyes hulladék gyűjtése megoldatlan - Több településen bizonytalan a szennyvíztisztítás jövője - A már működő szennyvíztisztító telepek elavultak, korszerűtlenek - Rendszeresen újraképződő illegális lerakók Helyi közlekedés - A tömegközlekedés infrastrukturális feltételei rosszak - A kerékpáros közlekedés hátrányos helyzete (hálózati és járulékos infrastruktúra hiánya) Energiagazdálkodás - Megújuló energiaforrások használatának kis részaránya - A közvilágítás energiafelhasználása magas - A meddőnek minősített CH kutak alulhasznosítottak Rendkívüli környezetszennyezés veszélye - Szénhidrogén termelés kockázata Bázakerettye és környékén - Jelentős tranzitforgalom az M7 autópályán és az M70 autóúton Társadalmi tudat - Környezeti szemlélet hiányosságai

53


6. Környezetvédelmi célok, környezeti célállapotok A vizsgált kistérségben a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat környezeti elemek19 szerint fogalmaztuk meg a problémakataszter alapján, az alábbiak szerint:

A) Levegő Cél a szálló por- és pollenszennyezés és a közlekedési emisszió, valamint a lakossági és közintézményi kibocsátások csökkentése. A települési zöldfelületek növelésével, szilárd burkolatú utak arányának növelésével a szálló porszennyezés növekedése megállítható. Kerékpárút-hálózat fejlesztésével, valamint a tömegközlekedést használók számának növelésével kisebb lesz a közlekedésből eredő káros anyag kibocsátás. A fűtésből származó kibocsátás a térségi adottságokat és lehetőségeket kihasználva a megújuló energia használatával, energiatakarékossági ismeretek átadásával csökkenthető. Autóút, autópálya mellett fekvő mezőgazdasági területeken ajánlott energianövények telepítése, így a közlekedésből eredő légszennyezés kompenzálható. A hulladékégetésből és korszerűtlen technológiájú állattartásból származó lakossági kibocsátások önkormányzati rendeletek megalkotásával és betartatásával csökkenthetőek illetve megszüntethetőek.

B) Felszíni és felszín alatti vizek: Cél a felszíni és talajvizek minőségének javítása, felszín alatti vízbázisok védelme, az ár- és belvízvédelmi biztonság fokozása, a termálvízkészlet hasznosítása. A közműves szennyvízelvezetés megoldásával, a már működő szennyvíztisztító telepek korszerűsítésével, kapacitás bővítésével, a rákötések számának növelésével a talajvíz szennyező forrása megszűnik. A kül-és belterületi csapadékvíz elvezető árkok felújításával az erózió és a feliszaposodás csökkenthető. Talajvízfigyelő kúthálózat kialakításával nyomon követhető a talajvíz paramétereinek változása. A termálvízkészletek hasznosítása terén cél a hasznosítási alternatívák feltárása és fejlesztési programok készítése.

C) Föld Cél a termőföld minőségének és mennyiségének megőrzése, a talajszennyezések felszámolása. Mezővédő erdősávok létesítésével, véderdő telepítésével nemcsak a levegőszennyezés, hanem a talajpusztulás mértéke is csökkenthető. A felhagyott bányák rekultivációjával a védett területeken a természetközeli állapot elérhető, a nem védett területeken a tájba illesztés és a közjóléti funkció összehangolható.

19

Környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői. (Forrás: 1995. évi LIII. Tv. a környezet védelmének általános szabályairól )


A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkenthetőek védősávok telepítésével, műtrágya és növényvédőszerek használatának csökkentésével, amellyel a föld és a levegő védelméhez is hozzájárulnak.

D) Élővilág és természetvédelem

Cél a védett, veszélyeztetett fajok élőhelyeinek védelme, a biodiverzitás20 további csökkenésének megakadályozása, ismeretterjesztés. Minden településen el kell készíteni az értékkatasztert (természeti értékek, egyedi tájértékek felmérése), és ez alapján megtervezni a védelmi javaslatokat. Az oktatásba be kell építeni a helyismeretet, ezen belül kiemelten az értékvédelmet. Élőhelyek természetességének helyreállításával biológiai sokféleség megőrzése kerül. Mezőgazdasági környezetkímélő művelődési módok népszerűsítésével a környezeti terhelések csökkenése várható. A tájsebek felmérésével és rekultiválásával az elpusztult természeti környezet eredeti állapota helyreállítódik. Genetikai állomány megőrzésével az őshonos állatfajok, tájjellegű kultúrnövények nem tűnnek el.

E) Épített környezet Cél az épített környezet minőségének javítása, értékes elemeire a védelem kiterjesztése, állaguk megóvása. Minden településen el kell készíteni az értékkatasztert, és ez alapján megtervezni a védelmi javaslatokat. Az oktatásba be kell építeni a helyismeretet, ezen belül kiemelten az értékvédelmet.

F) Zöldterület-gazdálkodás Cél a települési környezet minőségének, a zöldfelületi ellátottságnak a javítása. Átfogó, térségi zöldhálózat rendszer kialakításával (zöldfelületek kialakítása, játszóterek kiépítése, területhasználati módosító javaslatok….stb.) a környezet minősége és a zöldfelületi ellátottság javul.

G) Hulladékok Cél a hulladékképződés megelőzése, a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, minél nagyobb arányú hasznosítása, és a nem hasznosítható hulladék megfelelő módon történő ártalmatlanítása Illegális hulladéklerakók, szemétfoltok felszámolásával, rekultiválásával a környezeti károk csökkennek. A hasznosításba bevont hulladékok körének és mennyiségének növekedésével a térségben nő az újrahasznosítás aránya.

20

Biodiverzitás: Az LapodaMultimédia)

élővilág,

tehát az

állat- és

növényfajok sokfélesége.

(Forrás: Kislexikon,

55


H) Zaj és rezgés Cél a lakossági eredetű terhelés mérséklése. A települések szükség esetén zajvédelmi rendelet alkotásával és annak betartatásával megszüntetik a nem közlekedési eredetű zajterhelést.

56


7. Környezetvédelmi programok A célok és célállapotok elérése érdekében szükséges intézkedések, feladatok leírásárára, a megvalósítás ütemezésére, a várható eredmények, az érintett települések körének meghatározására, a bevonandó szervezetek megnevezésére, feladatuk kijelölésére, valamint az intézkedéshez szükséges költségigények és tervezett források megjelölésére kerül sor ebben a fejezetben. Az egyes feladatok, intézkedések környezeti elemek szerinti csoportosításban kerültek meghatározásra, de természetesen vannak olyan intézkedések, amelyek több környezeti elem védelmét is szolgálják.

7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése A környezetbarát kerékpáros közlekedés előtérbe helyezése fontos a térségben, egyrészt a munkahely lakóhely közötti ingázók magas száma, másrészt az idegenforgalom fellendítése érdekében. (A térség fő kitörési pontjaként a turizmust tartják számon, amit több fejlesztési dokumentum is alátámaszt.) Az idegenforgalom hatékonyságának fokozása érdekében célszerű a kerékpáros turizmusban érdekelt vállalkozók – szállásadók, kölcsönzők, javítóműhelyek – támogatása is. Elegendő a szilárd burkolatú kerékpárút építést a már meglévő kerékpárutak összekapcsolására szűkíteni, továbbá a Dél-Zala Erdőtáj Kerékpárút kitáblázásának pótlását elvégezni, valamint sem a térségi, sem az országos hálózatot nem érintő települések hálózatba való kapcsolásának vizsgálatát elvégezni. Intézkedések, megvalósítás ütemezése • A teljes letenyei kistérséget lefedő kerékpárút hálózat tervezése, előkészítése • A meglévő szilárd burkolatú kerékpárutak összekötéséről tervek készítése • Kerékpárút építés a kiviteli terveknek megfelelően. • Járulékos infrastruktúra fejlesztése (kerékpározható utak információs táblarendszere, bővítendő kerékpáros turizmust kiszolgálók által nyújtott szolgáltatások köre) Várható eredmények Környezetbarát közlekedési mód szélesebb körben elterjed Közúti balesetek száma csökken. Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – A tervezés koordinálása, szervezés. • Az érintett települési önkormányzatok. – Együttműködés a tervezés és a megvalósítás során, források elkülönítése.

57


• •

Magyar Közút Kht. Zala Megyei Területi Igazgatósága, Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága – szakhatósági feladatok. Vállalkozók, civil szervezetek - Együttműködés a tervezés és a megvalósítás során.

Potenciális források, költségigény A már meglévő kerékpárutak összekapcsolása: 90 millió Ft. Járulékos infrastruktúra fejlesztése: 10 millió Ft. Szlovénia – Magyarország Operatív Program 2007-2013; NYDOP21 B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása A tömegközlekedés, mint környezetbarát közlekedési mód népszerűsítése érdekében fontos a tömegközlekedést használók számának szinten tartása illetve növelése. A Zala Volán szolgáltatásait napi rendszerességgel a munkahelyre, iskolába igyekvők, alapvető szolgáltatások hiányában heti több alkalommal a kistelepülések lakosai is igénybe veszik, valamint a nyári időszakban a térségbe látogató turisták. Jelenleg a térség több településen a tömegközlekedés infrastrukturális feltételei nagyon rosszak, az autóbuszváró épületek, öblök, fellépő szigetek, autóbusz fordulók felújításra, átépítésre szorulnak. Intézkedések, megvalósítás ütemezése A meglévő engedélyes tervek alapján az autóbusz megállóhelyek korszerűsítése. Várható eredmények Balesetek előfordulási lehetősége minimalizálódik Levegő tisztaságának minősége javul A tömegközlekedést használók számának növekedése Érintett települések köre Bázakerettye, Borsfa, Kerkaszentkirály, Kiscsehi, Letenye, Lispeszentadorján, Maróc, Molnári, Murarátka, Petrivente, Pusztamagyaród, Semjénháza, Tótszentmárton, Várfölde, Zajk. Bevonandó szervezetek és feladataik • Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – A kivitelezés koordinálása, szervezés. • Az érintett települési önkormányzatok. – Együttműködés a megvalósítás során, források elkülönítése • Magyar Közút Kht. Zala Megyei Területi Igazgatósága, Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága – szakhatósági feladatok. Potenciális források, költségigény 2014-től várható pályázati kiírás. A költségigény 220 millió Ft.

21

NYDOP: Nyugat-dunántúli Operatív Program

58


7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása A környezettudatos magatartás kialakítása, a szemléletformálás a lakosság körében fontos, ami hozzájárul a fenntartható fejlődés megvalósulásához. Az energiatakarékossági lehetőségek (pl. megújuló energia felhasználású fűtésrendszerek preferálása, hőszigetelés, nyílászáró csere, tudatos vásárlói magatartás) megismertetésével illetve megvalósításával egyrészt nagy mennyiségű energia takarítható meg, másrészt pedig kevesebb szennyező anyag jut a környezetbe. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Energiatakarékossági ismeretek átadása (tájékoztató anyagok útján) Energiatakarékossággal kapcsolatos pályázatok ismertetése (tájékoztató anyagok útján) Várható eredmények Energiafelhasználás optimalizálás Energiaveszteségek minimalizálódnak Környezettudatosság növekedése Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – koordinálás, szervezés • Általános iskolák és óvodák - ismeretátadásban való együttműködés, jó gyakorlatok terjesztése • Térségben működő civil szervezet – ismeretátadásban való együttműködés, jó gyakorlatok terjesztése • Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – szakmai kontroll Potenciális források, költségigény 10 millió Ft. UMVP22, KEOP23 B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése A településeken található közintézmények épületeinek döntő része elavult, régi, amely amellett, hogy a településképet rontja, nagy fokú energiaveszteséget is okoz. A fűtési rendszerek korszerűsítésével, megújuló energia felhasználásával, nyílászárók cseréjével, hőszigeteléssel jelentős mennyiségű energia takarítható meg, amely nemcsak a környezeti elemekre van pozitív hatással, hanem az önkormányzatok gazdasági helyzetét is javítja. A közvilágításban használatos lámpatestek is sok energiát használnak fel, amelyek korszerűsítése, modernizálása szintén aktuális, időszerű feladat.

22 23

UMVP: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program KEOP: Környezet és Energia Operatív Program

59


Intézkedések, megvalósítás ütemezése A térség régi, rossz állapotú közintézményeinek feltérképezése A közvilágítás energiafelhasználás szempontjából való felmérése Energiaracionalizálást tartalmazó tervek elkészítése Beruházás, korszerűsítés elvégzése. Várható eredmények Csökkenő energiafelhasználás Energiaveszteségek minimalizálódnak Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – koordinálás, szervezés. • Érintett települési önkormányzatok - együttműködés, megvalósítás, források elkülönítése. • EON – együttműködés. Potenciális források, költségigény 30 millió Ft. UMVP, KEOP

7.1.3 Jogi szabályozás Vannak olyan települési környezetvédelmi problémák, amelyek orvoslásához nem szükséges anyagi forrást biztosítani, elegendő csupán helyi rendeletet alkotni és betartatni. A hulladékégetésből eredő levegőszennyezés a komposztálás minimális mértéke illetve hiánya miatt jelentkezik, mely csökkentéséhez valamint megszüntetéséhez hulladékégetést tiltó vagy szigorúbban szabályozó rendelet megalkotása szükséges, de a települések további köztisztaság javítása is megvalósítható ezen köztisztasági rendelet betartásával. A szórakozóhelyek működéséből eredő zajterhelés zajvédelmi rendelet megalkotásával csökkenthető, amennyiben a lakossági bejelentések utáni mérések alátámasztják ennek szükségességét. A belterületi állattartás bűz-, és zajhatásai szintén korlátozhatóak helyi állattartási rendelet kidolgozásával. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Indokolt esetben, zajvédelmi rendelet kidolgozása (amennyiben az önkormányzat még nem rendelkezik ilyen jellegű rendelettel) Indokolt esetben helyi állattartási rendelet kidolgozása (amennyiben az önkormányzat még nem rendelkezik ilyen jellegű rendelettel) Köztisztasági rendelet kidolgozása (amennyiben az önkormányzat még nem rendelkezik ilyen jellegű rendelettel) Várható eredmények Zaj-, és levegőszennyezés mérséklődése Belterületi állattartásból eredő szennyezések megszűnése, csökkenése

60


Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Települési önkormányzatok – A szükséges jogszabályok megalkotása és betartatása. Potenciális források, költségigény Nem merül fel forrásigény.

7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése A kistérség azon 11 településen, ahol a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat kiépült, a végleges útburkolatok elkészítése időszerű feladat. A szilárd burkolatú utak arányának növelésével a közúti közlekedés feltételei javulnak és a szálló por mennyisége is csökken. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Az önkormányzatok közigazgatási területein lévő, szilárd burkolattal nem rendelkező belterületi utak számbavétele Tervek készítése, kivitelezés Várható eredmények Levegőminőség javul Élhetőbb lakókörnyezet Belterületi csapadék vízelvezetés javulása Érintett települések köre Bázakerettye, Becsehely, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Letenye, Molnári, Muraszemenye, Petrivente, Tótszerdahely, Tótszentmárton, Valkonya. Bevonandó szervezetek és feladataik • Az érintett települési önkormányzatok – források elkülönítése, megvalósítás. • Magyar Közút Kht. Zala Megyei Területi Igazgatósága, Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága – szakhatósági feladatok. Potenciális források, költségigény A tervek elkészítése 6-8 millió Ft. A kivitelezés költsége a beruházás függvénye. 2014-től várható pályázati kiírás.

7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése A kistérség településein sok esetben rendezetlen, gondozatlan a belterületi zöldfelület, nem esztétikusak, funkciójukat már nem tudják ellátni. Új közparkok, pihenőhelyek létesítése, a meglévők minőségfejlesztése, a kialakult gyalogutak fejlesztése, sétautakká alakítása, a hozzájuk kapcsolódó térelemek kiépítése - lehetőség szerint őshonos növények díszítőelemként való alkalmazása – a környezet védelme mellett a településkép javítása, és a közösségformálás érdekében is fontos. Intézkedések, megvalósítás ütemezése A település arculatát meghatározó közösségi helyek számbavétele és nagyságának meghatározása, valamint a már meglévő parkok, pihenőhelyek számbavétele 61


Tervek készítése, kivitelezés Várható eredmények • Élhetőbb, rendezettebb, egészségesebb lakókörnyezet, települési zöldfelület ellátottság javul • Sajátos, táji jelleg fennmaradása • Esztétikus falukép Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Dél – Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – koordinálás, szervezés • Települési Önkormányzat – együttműködés, források elkülönítése, megvalósítás • Civil szervezet – együttműködés Potenciális források, költségigény A tervek elkészítése 6-8 millió Ft. A kivitelezés költsége a beruházás függvénye. UMVP

7.1.6 Közlekedésből eredő légszennyeződés okozta károk kompenzálása A kistérség magas erdősültségű, a négyszámjegyű közutak sok esetben erdős területeken haladnak, és alacsony a napi forgalmuk, így csak a térség dél-délnyugat részén van számottevő légszennyeződés, a nagy forgalmat lebonyolító M7 autópálya és M70 gyorsforgalmi út környezetében. Az út mellett fekvő mezőgazdasági területek, és az azokon termelt növények szennyeződésnek vannak kitéve, amelyek káros hatásúak az emberi egészségre. Ezeken a területeken célszerű lenne olyan növényi kultúrákat termelni, amelyek nem kapcsolódnak közvetve vagy közvetlenül az emberi fogyasztáshoz, itt ajánlott energianövények telepítése, ültetése. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Kapcsolatfelvétel a földtulajdonosokkal, földhasználókkal Autóút és autópálya mellett közvetlenül fekvő mezőgazdasági területeken energianövények telepítése, ültetése. Várható eredmények Élhetőbb környezet. Érintett települések köre Becsehely, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Letenye, Murarátka, Muraszemenye, Petrivente, Tótszentmárton Bevonandó szervezetek és feladataik • Földterület tulajdonosok, használók - megvalósítás Potenciális források, költségigény Nem merül fel forrásigény.

62


7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése A jogszabályi követelményeknek (25/2002. (II. 27.) Korm. Rendelet „A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról”) megfelelően a 2.000-10.000 lakosegyenérték (LE) közötti szennyvízterheléssel bíró agglomerációk24 területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz- elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, legkésőbb 2015. december 31-ig. Ez a térségben a Tótszerdahelyi szennyvíz agglomerációt (az agglomeráció települései: Becsehely, Tótszentmárton és Tótszerdahely) és a Lovászi rendszert (agglomeráció települései: Csörnyeföld, Dobri, Kerkaszentkirály, Kerkateskánd, Lenti-Máhomfa, Lovászi, Muraszemenye, Szécsisziget, Tormafölde, Tornyiszentmiklós) érinti. A Tótszerdahelyi szennyvíztisztító korszerűsítése várhatóan 2012 –ben elkészül. Csörnyeföldön, Muraszemenyén és Kerkaszentkirályon pedig 2006-ban került átadásra a szennyvízcsatorna hálózat. A szennyvízcsatorna hálózattal ellátott települések esetében a rákötések aránya egyik településen sem éri el a 100 %-ot. Több településen az elszikkasztott települési szennyvizek szennyezik a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket, melynek következtében a térség talajvizeinek elszennyeződése jelen van. A szikkasztásos eljárás eredményeként a települések alatt szennyvízdombok alakulnak ki, melyek jelentősen hozzájárulnak a belvízveszély növekedéséhez is. Közcsatorna hálózattal nem rendelkező településeken - amíg a szennyvíztisztító hálózat kiépítése nem valósul meg- a települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezését meg kell oldani. Intézkedések, megvalósítás ütemezése • Beruházást előkészítő tervek készítése, majd kivitelezés folyamatosan Érintett települések a szennyvízhálózat kiépítését illetően: Bucsuta, Lasztonya, Oltárc, Pusztamagyaród, Szentliszló, Szentmargitfalva, Várfölde, Zajk Érintett települések a szennyvíztisztító hálózat korszerűsítését illetően: Bázakerettye, Letenye, Molnári, Petrivente • Érvényes tervekkel rendelkező önkormányzatok esetében kivitelezés Érintett települések a szennyvízhálózat kiépítését illetően: Bánokszentgyörgy, Borsfa, Kiscsehi, Kistolmács, Lispeszentadorján, Maróc, Murarátka, Semjénháza, Valkonya Érintett települések a szennyvíztisztító hálózat korszerűsítését illetően: Becsehely, Tótszentmárton, Tótszerdahely • Rákötések számának növelése Érintett települések: Bázakerettye, Becsehely, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Letenye, Molnári, Muraszemenye, Petrivente, Tótszentmárton, Tótszerdahely Várható eredmények Talajszennyezés mértéke csökken Felszíni és felszín alatti vizek minőségi javulása Érintett települések köre 24

Szennyvízelvezetési agglomeráció: Olyan területet jelent, ahol a népesség és/vagy a gazdasági tevékenység elegendően koncentrált ahhoz, hogy a települési szennyvizet összegyűjtsék és egy települési szennyvíztisztító telepre vagy a végső kibocsátási pontra, vezessék. (Forrás: 91/271/EGK)

63


Teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Érintett önkormányzatok – források elkülönítése, terveztetés, kivitelezés • Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, DélZalai Víz - és Csatornamű Zrt. – szakmai kontroll Potenciális források, költségigény NYDOP, IPA25 A kivitelezés költsége a tervek függvénye.

7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása Az elhagyott hulladékok kiemelt veszélyt jelentenek a talaj és a vizek szempontjából. A megoldási javaslatok kidolgozásának első lépésében minden lerakó esetében tisztázni kell a tulajdonviszonyokat, fel kell tárni az érintett terület geológiai és hidrológiai adottságait, meg kell határozni a lerakott hulladékok mennyiségét és típusát, majd a rekultiválást kell elvégezni. Intézkedések, megvalósítás ütemezése A prioritásokat meghatározó térségi rekultivációs terv elkészítése, amely tartalmazza a felhalmozott hulladékok mennyiségét, helyét és a feladatok ütemezését, elkészítése Szennyezések felszámolása – ütemezése a térségi rekultivációs terv függvénye Várható eredmények Környezeti elemek (talaj, felszíni és felszín alatti vizek) szennyeződésének csökkenése Illegális lerakók megszűnése Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – A térségi program kidolgozásának kezdeményezése, koordinálása, szervezés, térségi pályázat készítése. Az érintett települési önkormányzatok. – A térségi program készítése során adatszolgáltatás, együttműködés. A rekultivációs feladatokra források elkülönítése, pályázás és megvalósítás. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – Adatszolgáltatás, szakmai kontroll. Potenciális források, költségigény A terv készítése 5 millió Ft. A kivitelezés költsége a beruházás függvénye. NYDOP

25

IPA: Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló együttműködési Program 2007-2013

64


7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése A térségben a hasznosításba bevont hulladékoknak alacsony a száma, a komposztálható hulladékok nem kerülnek újrafelhasználásra, valamint az inert és veszélyes hulladékok gyűjtése, elszállítása, újrahasznosítása sem megoldott. A lakosság szemléletformálásával, a komposztálás népszerűsítésével, inert és veszélyes hulladékok elhelyezésével, hasznosításával, valamint további hulladékudvarok kialakításával a hasznosításba bevont hulladékok aránya és köre nő a térségben. Intézkedések, megvalósítás ütemezése A lakosság szemléletformálása, a komposztálás népszerűsítése Az inert hulladékok elhelyezésére, hasznosítási lehetőségeinek vizsgálatára közös, térségi felmérés Veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésének megvalósítása Hulladékudvar gazdaságos fenntartható működését megvizsgálni a térségben, majd a tervek alapján kialakítása, üzemeltetése Várható eredmények Az újrahasznosítás aránya nő. Környezettudatosság nő. Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – koordinálás, szervezés • Önkormányzatok – együttműködés, források elkülönítése, megvalósítás • Civil szervezet – a szemléletformálásban közreműködés • Hulladékgazdálkodó szervezetek - szakmai segítségnyújtás • Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – szakmai kontroll Potenciális források, költségigény 100 millió Ft KEOP

7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése Domborzati viszonyok miatt, nagy esőzések után, a lehulló csapadék lakossági és önkormányzati károkat okoz. A belvízkárokat legtöbbször az elvezető rendszerek fenntartásának hiányosságai okozzák, amelyek a megfelelő védművek kialakításával és karbantartásával kiküszöbölhetőek. A vízjárta mezőgazdasági területek esetében pedig a művelési ág megváltoztatását kell megvizsgálni. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek állapotának felmérése településenként A szükségletek alapján terv készítése 65


Terv alapján kivitelezés Várható eredmények Ár-és belvízkárok csökkenése Érintett települések köre Bánokszentgyörgy, Bázakerettye, Becsehely, Bucsuta, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Kiscsehi, Kistolmács, Lasztonya, Letenye, Lispeszentadorján, Maróc, Molnári, Murarátka, Muraszemenye, Oltárc, Pusztamagyaród, Semjénháza, Szentliszló, Szentmargitfalva, Tótszentmárton, Tótszerdahely, Valkonya, Várfölde, Zajk Bevonandó szervezetek és feladataik • Önkormányzatok – források elkülönítése, kivitelezés • Mezőgazdasági földterületek művelői – együttműködés, kivitelezés • Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – szakmai kontroll Potenciális források, költségigény Tervek 7-8 millió Ft, beruházás mértéke tervfüggő. NYDOP

7.2.5 Meddő szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása A működtetésre alkalmas kutak mezőgazdasági és távfűtési célú hasznosításának tervezése, kivitelezése valamint a jelenleg termálfürdőként használt kutak elhasznált vízmennyiségének végleges elhelyezéséről való gondoskodás szükséges. A termálvízkészlet hasznosításával a térségben nő a megújuló energiaforrások felhasználási területe és köre. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Meddőnek minősített, hasznosítható szénhidrogén-, energiaforrásként való felhasználására tervek készítése Tervek alapján kivitelezés.

és

termálkutak

alternatív

Várható eredmények Alternatív energiaforrások elterjedése Érintett települések köre Bánokszentgyörgy, Bázakerettye, Borsfa, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Lasztonya, Letenye, Lispeszentadorján, Maróc, Tótszentmárton Bevonandó szervezetek és feladataik • Önkormányzatok – tervek kidolgozásában együttműködés • Potenciális befektetők – tervezés, kivitelezés • Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – szakmai kontroll Potenciális források, költségigény Hasznosítástól függő tervezési és kivitelezési költség KEOP

66


7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása A térségben az ivóvíz tisztítási technológiák mindenütt régiek, elavultak, hiszen már több mint 30 éves rendszerekről van szó. Szükséges a rekonstrukciójuk, felújításuk, amire a DélZalai Víz-és Csatornamű Zrt. készítetett egy megvalósíthatósági tanulmányt, ami tartalmazza a szükséges beavatkozásokat, megoldási lehetőségeket a technológiai és hálózati korszerűsítést illetően. Intézkedések, megvalósítás ütemezése A tanulmányra építetten kivitelezés. Várható eredmények Ivóvízminőség javulás Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik Önkormányzatok – együttműködés DélZalai Víz-és Csatornamű Zrt. – feladatok koordinálása, megvalósítás Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, ÁNTSZ – szakmai kontroll Potenciális források, költségigény 10 milliárd Ft. Jelenleg nincs aktuális pályázati kiírás.

67


7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése A mezőgazdaságban a műtrágya és növényvédőszerek nagyfokú használata, vetésforgók hiánya jellemző, amelyek a talaj savanyosodásához vezetnek, továbbá a talajművelésben nagy teljesítményű gépeket használnak, amelyek nagyfokú eróziót képesek okozni. Jellemző némely szántóterületen a gyomosodás, amely a pollen mennyiségének növekedését okozza. A problémák kiküszöbölésére célszerű védősávokat kialakítani (fás, cserjés növényzet) a szántóföldi művelési peremek szélén, illetve a földtulajdonosok és művelők részére képzéseket szervezni a mezőgazdasági művelésről, ahol középpontban a fellépő környezeti károk csökkentésének lehetőségei szerepelnek. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Kapcsolatfelvétel a földtulajdonosokkal és művelőkkel Mezőgazdasági holt idényekben képzések szervezése Közfoglalkoztatás szervezése önkormányzatoknál közreműködés)

(védősávok

kialakításában

való

Várható eredmények Ökológiai egyensúly helyreáll Biodiverzitás fenntarthatóvá válik. Por-, és pollenszennyezés csökkenés Felszíni és felszín alatti vizek szennyezése csökken Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Földterület tulajdonosok, földterület használói – együttműködés, megvalósítás • Letenye Térségi Foglalkoztatási Paktum – képzések szervezése, közfoglalkoztatási programban való együttműködés • Önkormányzatok – közfoglalkoztatás szervezése, együttműködés Potenciális források, költségigény 20 millió Ft TÁMOP26, UMVP, KEOP

7.3.2 Erdőtelepítések Erdők telepítése a szélsebesség befolyásolására, - különös tekintettel a települések kül-, és belterületi határán- a lakóövezetek védelmére, továbbá extrém méretű parcellák tagolttá (parcellák kialakításánál a táji és domborzati viszonyok figyelembe vétele) tétele érdekében fontos.

26

TÁMOP: Társadalmi Megújulás Operatív Program

68


Mezővédő erdősávok létesítésével, véderdő telepítésével, erdőtelepítések, pótlások tervszerű végrehajtásával a lakott területek légszennyeződése csökken, a zöldfelület minőségi és mennyiségi növekedése megvalósul valamint a helyi erőforrások megőrzésre kerülnek. Intézkedések, megvalósítás ütemezése A külterületi zöldterületek felmérése. Egyeztetés a gazdálkodókkal. Zöldfelületi rendszer megtervezése és kivitelezése. Várható eredmények Talajminőség javulása. Ökológiai egyensúly, őshonos állat-és növényfajok területen való megtartása. Légszennyezettség csökkenése Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik Erdőbirtokosságok, Zalaerdő - együttműködés a tervezésben, kivitelezésben Földterület tulajdonosok, földterület használói – együttműködés a tervezésben, kivitelezés Önkormányzatok – együttműködés tervezésben, kivitelezésben Potenciális források, költségigény A kivitelezés költsége a tervezés függvénye.

7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja A térség területén számottevő a működő és a nem működő bánya (kavics és agyag), amelyek rekultivációs tervekkel kell, hogy rendelkezzenek. A rekultiváció elvégzése a bányászatra jogosult kötelessége. A felhagyott bányák számba vétele illetve a tulajdonosokkal való egyeztetés után rekultivációs tervet kell készíteni, amit a kivitelezés követ. Intézkedések, megvalósítás ütemezése A felhagyott bányák számbavétele, tulajdonosokkal való egyeztetés Rekultivációs tervek készítése, megvalósítása. Várható eredmények Tájsebek száma csökken Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Bánya – és földtulajdonosok – rekultivációs tervek készítése, kivitelezés • Önkormányzatok - együttműködés • Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – szakmai kontroll

69


Potenciális források, költségigény 2 milliárd Ft KEOP

70


7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése A településeken alacsony a védett építészeti és természeti értékek száma. A természeti értékek a biodiverzitás megőrzése, az építészeti értékek a helyi identitás erősítése érdekében fontosak. Értékkataszter készítésével majd védelmük kidolgozásával és megvalósításával megőrzésre kerülnek a községekben fellelhető építészeti és természeti értékek. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Települési értékkataszter készítése, védelmi javaslatuk kidolgozása Védelmi intézkedések megvalósítása a javaslatok függvényében Várható eredmények Védett értékek száma nő. Helyismeret, helyi identitás erősödése. Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Önkormányzatok – értékkataszter elkészítése • Balaton-felvidéki Nemzeti Park – szakmai kontroll • Civil szervezetek, oktatási intézmények – bekapcsolódás a tervezésbe, megvalósításba Potenciális források, költségigény 2 millió Ft KEOP, UMVP

7.4.2 Tudatformálás A lakosok nem ismerik a helyi természeti és épített értékeket, sérülékenységüket, fontosságukat. Amennyiben megfelelő tudás birtokába jutnak, nagyobb figyelmet szentelnek a megőrzésüknek, hosszú távú fennmaradásuknak. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Szóróanyagok, információs füzetek készítése Rendezvények szervezése Várható eredmények Környezettudatosság elterjedése Helyi értékek megőrzésre kerülnek Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Balaton-felvidéki Nemzeti Park – részvétel rendezvények szervezésében, kiadványok készítésében 71


•

Civil szervezetek, oktatási intézmények – részvétel rendezvények szervezésében, kiadványok készítésében

Potenciális források, költségigény 10 millió Ft. KEOP

7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése A térség számos természeti kincsben bővelkedik, amelyek alkalmasak és indokolttá tesznek erdei iskola kialakítását, működtetését. A természetközpontú nevelés révén a fiatal korosztály közvetlen és aktív kapcsolatba kerül a természettel, így annak elemeit, „viselkedését” könnyebben, valamint gyorsabban megérti, ezáltal megszereti és óvja is azt. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Az erdei iskola helyének meghatározása, a meglévő üresen álló, de erre a célra még hasznosítható épületek felkutatása. Épület felújítása, erdei iskola működtetése. Várható eredmények Környezet értékeinek védelme nő. Környezettudatosság nő. Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Önkormányzatok – épület fenntartás, működtetés • Oktatási intézmények, civil szervezetek, Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – együttműködés • Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Balaton-felvidéki Nemzeti Park – szakmai kontroll Potenciális források, költségigény 50 millió Ft KEOP

7.4.4 Élőhelyek revitalizációja A száraz és vizes élőhelyek mentén az ökológiai egyensúly megbomlott, az özöngyomok elterjedése számottevő, a növény-és állatvilág biodiverzitása veszélybe került. Fejlesztési tervek készítésével, majd ezek alapján történő „kivitelezéssel” az élővilág sokfélesége megőrzésre kerül. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Fejlesztési tervek készítése. A tervek alapján revitalizáció Várható eredmények Természet közeli élőhelyek megőrzésre kerülnek 72


Biodiverzitás megőrzésre kerül Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Balaton-felvidéki Nemzeti Park – megvalósítás, szakmai kontroll • Oktatási intézmények, civil szervezetek, önkormányzatok, Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – együttműködés Potenciális források, költségigény 100 millió Ft KEOP

7.4.5 Genetikai állomány megőrzése A kistérség döntően agrárvidék, az állattenyésztés és földművelés mindig is meghatározó volt. Mára az őshonos állatfajták kiszorultak, az állatállomány nagymértékben lecsökkent, illetve a tájjellegű kultúrnövények is folyamatosan tűnnek el. Fontos az őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták és a tájjellegű kultúrnövények megőrzése, megóvása. Intézkedések, megvalósítás ütemezése Az őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták törzstenyészetének létrehozása. A tájjellegű kultúrnövények részére növénykertek kialakítása, ún. géncentrumként való funkcióval. Várható eredmények Hagyományos gazdálkodási kultúra fennmarad Biodiverzitás megőrzésre kerül Érintett települések köre A teljes letenyei kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik • Vállalkozások – megvalósítás • Önkormányzatok – együttműködés • Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Balaton-felvidéki Nemzeti Park – szakmai kontroll Potenciális források, költségigény 20 millió Ft UMVP

73


8. A környezetvédelmi településenkénti bontásban

program

összefoglalása

Ebben a fejezetben a kistérséget alkotó települések fontosabb, a környezetvédelmi program összeállítása szempontjából fontos mutatóit tüntettük fel. Ezt követően a 7. pontban meghatározott tevékenységek, intézkedések közül kiválasztottuk azokat, amelyek az adott települést konkrétan érintik.

8.1 Bánokszentgyörgy Bánokszentgyörgy a Becsehely-Bak összekötő út mentén, az Alsó-Válicka patak partján fekszik. Nevét védőszentjéről és a báni méltóságról nyerte.

8.1.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók Terület, népesség A település területe 3 254 hektár, amely a teljes kistérség 8,37 %-a. Az állandó lakosok száma 2009-ben 659 fő, amely a kistérség teljes lakosságának a 3,82 %-a. A népességváltozás 1999 óta -82 fő. (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)

Gazdasági szervezetek

Regisztrált részvénytársasá gok száma

Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma

Regisztrált szövetkezetek száma

Összesen

5

Összesen


41



Regisztrált egyéni vállalkozások száma


0

46

0

3

1

4

Regisztrált vállalkozások száma 2009. év végén Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti 2 m egoszlása 2009. 5%

Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009.

Kereskedelem, gépjárműjavítás 2 25%

1 13%

3 37%

2 25%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Humán-egészségügyi, szociális ellátás Építőipar

1 2% 4 9%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ingatlanügyletek

2 5%

3 7% 31 72%

Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Építőipar

74


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 13 km, amiből a belterületi utak hossza 6,1 km. A kiépítetlen belterületi utak hossza 2,5 km, a kiépítetteké 3,6 km. A külterületi utak teljes mértékben kiépítetlenek. A gyalogút és járda 9,29 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bánya száma: 1 db. Termelt nyersanyag: szénhidrogén Nyersanyag fejtési módja: fúrólyuk (Forrás:(TeIR)|MBFH 2009.)

Erdők Az erdőterület nagysága: 2.077 hektár. Erdőrészletek területe: 1.885 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 580.937 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 263 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak meg: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő, szaporítóanyag termelés, talajvédelmi erdő. Üzemmód szerint: nem vágásos (szálaló), vágásos (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)

Gépjármű-állomány Benzinüzemű személygépkocsik száma: 163 db Gázolajüzemű személygépkocsik száma: 36 db Benzinüzemű tehergépkocsik száma: 1 db Gázolajüzemű tehergépkocsik száma: 5 db Lassú járművek száma: 20 db Motorkerékpárok száma: 7 db (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)

Kommunális ellátás Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkezik a település. Lakásállomány: 298 db Háztartási gázfogyasztók száma: 282 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 298 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 298 db ↓

75


Gázzal ellátott lakások aránya: 95 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 100 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Összes gázcsőhálózat hossza: 8,3 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 6,4 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 61,4 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)

Település besorolása felszín alatti víz állapota szempontjából (27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján) Érzékeny.

8.1.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.5 Meddő szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések

76


7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

77


8.2 Bázakerettye A magyar olajipar első jelentős települése a göcseji dombok között, Nagykanizsától északnyugatra fekszik. Bázakerettye két község egyesítéséből született 1937-ben: Bázáéból és Kerettyéjéből.

8.2.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók Terület, népesség A település területe 803 hektár, amely a teljes kistérség 2,07 %-a. Az állandó lakosok száma 2009-ben 837 fő, amely a kistérség teljes lakosságának a 4,85 %-a. A népességváltozás 1999 óta -182 fő. (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)




Összesen




Összesen




55

12

0

67

0

11

0

11

Regisztrált vállalkozások száma 2009.

Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása 2009.


Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ingatlanügy letek

2 11%

Bány ászat, kőf ejtés, f eldolgozóipar, v illamosenergia-,…. Kereskedelem, gépjárműjav ítás

2 11%

7 36%

1 5%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Szálláshely -szolgáltatás, v endéglátás Szállítás, raktározás

3 15%

2 11%

2 11%

Építőipar Ingatlanügy letek

2 3%

9 15%

Kereskedelem, gépjárműjav ítás

1 2% 22 37%

5 8% 1 2% 1 2%

Szálláshely -szolgáltatás, v endéglátás Szállítás, raktározás Humán-egészségügy i, szociális ellátás Oktatás

10 17%

4 7%

4 7%

Építőipar Bány ászat, kőf ejtés, f eldolgozóipar, v illamosenergia… Egy éb tev ékeny ség

(Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)

78


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 17,65 km, amiből a belterületi utak hossza 9,77 km. A kiépítetlen belterületi utak hossza 3,16 km, a kiépítetteké 6,61 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 4,06 km, kiépített 3,82 km. A gyalogút és járda 4,61 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bánya száma: 2 db. Termelt nyersanyag: szénhidrogén Nyersanyag fejtési módja: fúrólyuk (Forrás:(TeIR)|MBFH 2009.)

Erdők Az erdőterület nagysága: 283 hektár. Erdőrészletek területe: 249 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 58.090 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 5 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő, parkerdő, talajvédelmi erdő, településvédelmi erdő. Üzemmód szerint: vágásos (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 392 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 382 db Háztartási gázfogyasztók száma: 378 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 389 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 391 db

79


↓ Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 97 % Gázzal ellátott lakások aránya: 96 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 99 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 11,5 km A település területén található a szennyvíztisztító berendezés, melynek kapacitása: 86,7 kgO2/nap. A közcsatornán elvezetett, tisztított szennyvíz mennyisége: 42.000 m3/év Összes gázcsőhálózat hossza: 16,8 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 14,6 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 182,8 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.2.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.5 Meddő szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása

80


7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

81


8.3 Becsehely A település az ország délnyugati határán, Letenyétől 5 kilométerre található a 7-es főút mentén. Valószínűleg egy Bekcsény nevű földjére, birtokára utal a falu neve, de van olyan vélemény is, hogy a török benki (=őr) szóra vezethető vissza.

8.3.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók Terület, népesség A település területe 3.607 hektár, amely a teljes kistérség 9,28 %-a. Az állandó lakosok száma 2009-ben 2.212 fő, amely a kistérség teljes lakosságának a 12,81 %-a. A népességváltozás 1999 óta -137 fő. (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)




Összesen




Összesen




336

15

1

352

0

24

1

25


Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása 2009. Bány ászat, kőf ejtés, f eldolgozóipar, v illamosenergia… Kereskedelem, gépjárműjav ítás

4 12%

9 26%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Szálláshely -szolgáltatás, v endéglátás Szállítás, raktározás

2 6%

12 35% 1 3%

Humán-egészségügy i, szociális ellátás Építőipar

5 15% 1 3%

82

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja – TERVEZET __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi területük szerinti m egoszlása 2009.

2 1% 3 1%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ingatlanügy letek

5 1% 12 3%

22 6%


12 3%

Szálláshely -szolgáltatás, v endéglátás

32 9%

Szállítás, raktározás Humán-egészségügy i, szociális ellátás Oktatás

19 6%

Építőipar 237 70%

Bány ászat, kőf ejtés, f eldolgozóipar…..


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 90,66 km, amiből a belterületi utak hossza 13,78 km. A kiépítetlen belterületi utak hossza 2,78 km, a kiépítetteké 11 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 66,26 km, a kiépített 10,62 km. A gyalogút és járda 10,2 km, a kerékpárút 1,3 km hosszúságú. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bánya nem található. Erdők Az erdőterület nagysága: 762 hektár. Erdőrészletek területe: 717 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 173.821 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 57 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 10 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő, talajvédelmi erdő, természetvédelmi erdő. Üzemmód szerint: vágásos (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)

83



Kommunális ellátás Lakásállomány: 757 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 644 db Háztartási gázfogyasztók száma: 580 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 757 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 756 db ↓ Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 85 % Gázzal ellátott lakások aránya: 77 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 100 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 16,9 km A közcsatornán elvezetett, tisztított szennyvíz mennyisége: 50.000 m3/év Összes gázcsőhálózat hossza: 27,5 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 25,5 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 360,4 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.3.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése

84


7.1.3 Jogi szabályozás 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésből eredő légszennyeződés okozta károk kompenzálása 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

85


8.4 Borsfa A település a Becsehely–Bak mellékút mentén hosszában, a Borsfai-patak völgyében terül el. A falu nevének eredete: a latin Basilius név rövidült alakja (Bas), a „fa” a falva rövidült alakja.

8.4.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók Terület, népesség A település területe 1.183 hektár, amely a teljes kistérség 3,04 %-a. Az állandó lakosok száma 2009-ben 767 fő, amely a kistérség teljes lakosságának a 4,44 %-a. A népességváltozás 1999 óta -47 fő. (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)





Összesen

3

Összesen


89





1

93

0

3

0

1


Táras vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009.

2 33%

2 33%

Bány ászat, kőf ejtés, f eldolgozóipar….. Kereskedelem, gépjárműjav ítás Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

1 17%

1 17%

Szálláshely -szolgáltatás, v endéglátás

86

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja – TERVEZET __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009.

3 4% 1 1%


1 1% 3 4%

4 5%

Ingatlanügy letek 2 2%


3 4%

Szálláshely -szolgáltatás, v endéglátás Szállítás, raktározás Oktatás 65 79%

Építőipar Bány ászat, kőf ejtés, f eldolgozóipar…


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 20,68 km, amiből a belterületi utak hossza 3,56 km. A kiépítetlen belterületi utak hossza 2,24 km, a kiépítetteké 1,32 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 16,96 km, a kiépített 0,16 km.. A gyalogút és járda 1,34 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bánya nem található. Erdők Az erdőterület nagysága: 413 hektár. Erdőrészletek területe: 386 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 87.490 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 3 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő, talajvédelmi erdő. Üzemmód szerint: vágásos (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)

Gépjármű-állomány Benzinüzemű személygépkocsik száma: 179 db Gázolajüzemű személygépkocsik száma: 25 db Benzinüzemű tehergépkocsik száma: 1 db Gázolajüzemű tehergépkocsik száma: 13 db 87


Lassú járművek száma: 22 db Motorkerékpárok száma: 3 db (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)

Kommunális ellátás Lakásállomány: 287 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkezik a település. Háztartási gázfogyasztók száma: 279 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 287 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 287 db ↓ Gázzal ellátott lakások aránya: 97 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 100 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Összes gázcsőhálózat hossza: 9,8 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 6,7 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 80,6 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.4.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése

88


7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.5 Meddő szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

89


8.5 Bucsuta Bucsuta Letenyétől északra, 19 km-re fekvő, erdőkkel körülölelt település. A név eredete: magyar, mert puszta személynévből keletkezett, noha a személynév szláv eredetű, a Bratislav személynév származéka.






Összesen

1

Összesen


28





0

29

0

1

0

1


Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása 2009.

1

1

50%

50%


Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009.

1

1

4%

4%


26

Kereskedelem, gépjárműjavítás

92%


90


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 5,47 km, amiből a belterületi utak hossza 3,67 km. A kiépítetlen belterületi utak hossza 1,33 km, a kiépítetteké 2,34 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 0,41 km, a kiépített 1,39 km. A gyalogút és járda 1,95 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bánya nem található. Erdők Az erdőterület nagysága: 1.079 hektár. Erdőrészletek területe: 1.019 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 327.264 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 169 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő, szaporító anyag termelés, talajvédelmi erdő. Üzemmód szerint: vágásos (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 111 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkezik a település. Háztartási gázfogyasztók száma: 80 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 97 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 111 db ↓ Gázzal ellátott lakások aránya: 72 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 87 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 100 %

91


Összes gázcsőhálózat hossza: 3,3 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 2,4 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 34,9 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.5.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése

92


7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

93


8.6 Csörnyeföld A falu a szlovén és a horvát határ közvetlen közelében, Letenyétől 10 km-re helyezkedik el. Csörnyeföld 1977-ig önálló község volt, 1977 és 1992 között egyesítve volt Muraszemenye községgel Szemenyecsörnye néven, majd Szemenyecsörnye községnév 1992-ben megszűnt, mivel a területéből Csörnyeföld és Muraszemenye néven ismét két önálló község alakult.






Összesen

2

Összesen


48





0

50

0

2

0

2



Egyéni vállakozások tevéeknységikörük szerinti m egoszlása 2009. 3; 6%

Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar,…


1; 2% 3; 6%

1; 17%

2; 33%

Kereskedelem, gépjárműjavítás 2; 33%

1; 17%

Ingatlanügyletek

2; 4%


7; 13%


36; 69%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Építőipar

Építőipar Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar,…


94


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 9,46 km, amiből a belterületi kiépített utak hossza 1,48 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 2,43 km, a kiépített 5,25 km. A gyalogút és járda 1,86 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bánya száma: 4 db. Termelt nyersanyag: homok, szénhidrogén Nyersanyag fejtési módja: fúrólyuk, külfejtés (Forrás:(TeIR)|MBFH 2009.)

Erdők Az erdőterület nagysága: 1.376 hektár. Erdőrészletek területe: 1.257 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 452.228 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 215 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő erdő Üzemmód szerint: átalakítás alatt álló, vágásos erdő. (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 223 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 112 db Háztartási gázfogyasztók száma: 193 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 212 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 177 db ↓ Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 50 %

95


Gázzal ellátott lakások aránya: 86 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 95 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 79 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 6,2 km A közcsatornán elvezetett, tisztított szennyvíz mennyisége: 6.200 m3/év Összes gázcsőhálózat hossza: 7,3 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 8,5 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 72,2 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.6.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésből eredő légszennyeződés okozta károk kompenzálása 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.5 Meddő szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme

96


7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

97


8.7 Kerkaszentkirály Kerkaszentkirály a Kerka folyó partján, a Mura közelében fekszik. Határában egyesül a Kerka a Lendvával, mely előbbi a Murával. A falu nevének említése 1381-ben Zenthkyral, 1880-ban Kerka-Szt. Király.






Összesen

1

Összesen


16





0

17

0

0

0

0



Egyéni vállalkozások tevéke nységi körük szerinti megoszlása 2009. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

1; 6% 1; 6% Kereskedelem, gépjárműjavítás 1; 50%

1; 50%

Ingatlanügyletek

1; 6%

Ingatlanügyletek 13; 82%

Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás


98


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 5,28 km, amiből a belterületi utak hossza 2,93 km. A kiépítetlen belterületi utak hossza 1,52 km, a kiépítetteké 1,41 km. A kiépített külterületi utak hossza 0,9 km, a kiépítetlené 1,45 km. A gyalogút és járda 1,41 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bánya száma: 2 db. Termelt nyersanyag: homok, kavics Nyersanyag fejtési módja: fúrólyuk (Forrás:(TeIR)|MBFH 2009.)

Erdők Az erdőterület nagysága: 29 hektár. Erdőrészletek területe: 23 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 7.082 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 5 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő erdő Üzemmód szerint: vágásos erdő (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 127 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 87 db Háztartási gázfogyasztók száma: 117 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 110 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 106 db ↓

99


Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 69 % Gázzal ellátott lakások aránya: 92 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 86 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 98 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 3,5 km Összes gázcsőhálózat hossza: 3,7 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 3,6 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 39,1 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.7.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésből eredő légszennyeződés okozta károk kompenzálása 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.5 Meddő szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása

100


7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

101


8.8 Kiscsehi A község az Egerszeg-Letenyei-dombság déli peremén, a Szentadorjáni – patak völgyében fekszik. A települése említése 1808-ban Csehi, 1902-ben Kiscsehi. A faluhoz tarozik Budafapuszta is.






Összesen

1

Összesen


15





0

16

0

1

0

1




Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 2; 13%

1; 50%

1; 50%

1; 6%

Ingatlanügyletek

Kereskedelem, gépjárműjavítás Oktatás


2; 13% 10; 62% 1; 6%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás


102


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 3,37 km, amiből a kiépített belterületi utak hossza 0,41 km. A kiépítetlenek. külterületi utak hossza 1,16 km, a kiépített 0,2 km. A gyalogút és járda 1,64 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bánya száma: 4 db. Termelt nyersanyag: széndioxid, szénhidrogén Nyersanyag fejtési módja: fúrólyuk (Forrás:(TeIR)|MBFH 2009.)

Erdők Az erdőterület nagysága: 795 hektár. Erdőrészletek területe: 734 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 258.933 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 57 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő-, talajvédelmi-, természetvédelmi erdő Üzemmód szerint: vágásos erdő (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 106 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkezik a település. Háztartási gázfogyasztók száma: 97 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 100 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 106 db ↓ Gázzal ellátott lakások aránya: 92 %

103


Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 94 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Összes gázcsőhálózat hossza: 3,3 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 3,1 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 32,2 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.8.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja

104


7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

105


8.9 Kistolmács Letenyétől 7 km-re északra a Béci-patak mellett terül el a falu, amelyet minden oldalról erdők határolnak. A község neve besenyő eredetre utal, első említésével (Tolmac) 1235-ből találkozhatunk, mint a Hahót nemzetség birtoka, 1908-tól Kistomács.






Összesen

1

Összesen


2





0

3

0

2

0

2



1; 33%

2; 67%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás


9; 24%


1; 3%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 27; 73%

Építőipar


106


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 7,18 km, amiből a kiépített belterületi utak hossza 1,29 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 2,97 km, a kiépített 1,83 km. A gyalogút és járda 0,27 km hosszú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bánya nem található. Erdők Az erdőterület nagysága: 1.001 hektár. Erdőrészletek területe: 939 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 372.728 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 102 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő-, talajvédelmi-, természetvédelmi erdő Üzemmód szerint: vágásos erdő (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 98 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal és vezetékes gázhálózattal nem rendelkezik a település. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 98 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 98 db ↓ Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 100 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 2,9 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 14,9 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)

107


Település besorolása felszín alatti víz állapota szempontjából (27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján) Fokozottan és kiemelten érzékeny.

8.9.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

108


8.10 Lasztonya Lasztonya a Bázakerettyéről induló bekötőút végén, az Alsó-Válicka mentén található zsáktelepülés. Két részből áll: Lasztonyából és Kámaházapusztából. Első írásos említése 1416-ban Lazthonya.

8.10.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók Terület, népesség A település területe 877 hektár, amely a teljes kistérség 2,26 %-a. Az állandó lakosok száma 2009-ben 107 fő, amely a kistérség teljes lakosságának a 0,62 %-a. A népességváltozás 1999 óta +5 fő. (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)





Összesen

1

Összesen


2





0

3

0

2

0

2



Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia…… 2; 100%



2; 50%

Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar….


109


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 5,17 km, amiből a kiépített belterületi utak hossza 1,67 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 2,35 km, a kiépített 0,71 km. A gyalogút és a járda hossza 1,25 km. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bánya nem található. Erdők Az erdőterület nagysága: 536 hektár. Erdőrészletek területe: 402 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 119.912 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 45 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 7 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő-, park-, talajvédelmi-, természetvédelmi erdő Üzemmód szerint: vágásos erdő (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 59 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal és vezetékes gázhálózattal nem rendelkezik a település. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 53 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 59 db ↓ Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 90 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 5 km

110


A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 15,4 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.10.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésből eredő légszennyeződés okozta károk kompenzálása 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.5 Meddő szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja

111



112


8.11 Letenye A város a horvát határ közelében, a Mura folyó mentén fekszik, a Letenyei kistérség központja. 1923-tól fontos közúti határátkelőhely, az ország délnyugati kapuja. Első írásos említése 1341-ben Letyne, a mai alak 1347 óta változatlan.

8.11.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók Terület, népesség A település területe 4.172 hektár, amely a teljes kistérség 10,73 %-a. Az állandó lakosok száma 2009-ben 4.394 fő, amely a kistérség teljes lakosságának a 25,45 %-a. A népességváltozás 1999 óta -331 fő. (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)





Összesen

51

Összesen


419





2

472

1

52

1

54


Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. Bányászat, kőfejtés, f eldolgozóipar, villamosenergia-,…. Kereskedelem, gépjárműjavítás Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

9; 9%

1; 1%


12; 13%

12; 12% Szállítás, raktározás 5; 5% 39; 41%

3; 3% 6; 6% 10; 10%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás Építőipar

Ingatlanügyletek

Oktatás

113

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja – TERVEZET __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009.


28; 6% 23; 5%

Ingatlanügyletek

9; 2% Kereskedelem, gépjárműjavítás

9; 2% 14; 3% 204; 44%

28; 6%

84; 18% 64; 14%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Oktatás Építőipar Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar,……


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 43,89 km, amiből a kiépített belterületi utak hossza 15,3 km, a kiépítetlen 1,36 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 18,98 km, a kiépített 8,25 km. A gyalogút és a járda hossza 26,91 km, a kerékpárúté 1,7 km. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bánya száma: 4 db. Termelt nyersanyag: agyag, homok, kavics, lápföld, lápimész, tőzeg Nyersanyag fejtési módja: külfejtés (Forrás:(TeIR)|MBFH 2009.)

Erdők Az erdőterület nagysága: 1.054 hektár. Erdőrészletek területe: 1.013 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 334.564 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 81 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő-, park-, talajvédelmi-, természetvédelmi erdő. Üzemmód szerint: vágásos (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)

114


Gépjármű-állomány Benzinüzemű személygépkocsik száma: 1.039 db Gázolajüzemű személygépkocsik száma: 185 db Benzinüzemű tehergépkocsik száma: 11 db Gázolajüzemű tehergépkocsik száma: 158 db Lassú járművek száma: 67 db Motorkerékpárok száma: 48 db (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)

Kommunális ellátás Lakásállomány: 1.626 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 1.391 db Háztartási gázfogyasztók száma: 1.343 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 1.555 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 1.617 db ↓ Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 86 % Gázzal ellátott lakások aránya: 82 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 96 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 99 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 23,6 km A település területén található a szennyvíztisztító berendezés, melynek kapacitása: 205 kgO2/nap. A közcsatornán elvezetett, tisztított szennyvíz mennyisége: 131.300 m3/év Összes gázcsőhálózat hossza: 33,8 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 26,2 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 851,4 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.11.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása 115


B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésből eredő légszennyeződés okozta károk kompenzálása 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.5 Meddő szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

116


8.12 Lispeszentadorján A falu Letenyétől 12 kilométerre, északnyugatra, a Szentadorján-patak felső völgyében fekszik. A településnév mai alakja 1942 –ben keletkezett, Lispe és Szentadorján település egyesítésével.






Összesen

1

Összesen


13





0

14

0

0

0

0


Társas vállalkozások nem működnek. Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009.


1; 8% 1; 8%

Ingatlanügyletek

11; 84%



117


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 11,15 km, amiből a kiépítetlen belterületi utak hossza 2,01 km, a kiépített 2,55 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 5,83 km, a kiépített 0,76 km. A gyalogút és járda 1,16 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bányák nem találhatóak. Erdők Az erdőterület nagysága: 399 hektár. Erdőrészletek területe: 377 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 129.198 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 8 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő erdő Üzemmód szerint: vágásos erdő (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 177 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkezik a település. Háztartási gázfogyasztók száma: 160 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 160 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 177 db ↓ Gázzal ellátott lakások aránya: 90 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 90 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 100 %

118


Összes gázcsőhálózat hossza: 7,7 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 5,9 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 32,2 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.12.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.5 Meddő szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja

119



120


8.13 Maróc Maróc Lenti és Letenye között, a Zalai dombvidék egyik észak-déli irányú völgyében fekvő zsákfalu. A község neve 1308-ban Morouch, 1426-ban Maroch, Maroth, 1435-ben Maróczlakus, 1786-ban Marócz, a név eredete bizonytalan.






Összesen

1

Összesen


4





0

5

0

1

0

1


Társas vállalkozások tevéeknységi körük szerinti megoszlása 2009.

Egyéni vállalkozások tevéeknységi körük szerinti m egoszlása 2009.


1; 20% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 1; 100%

4; 80%

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás


121


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 6,76 km, amiből a kiépített belterületi utak hossza 1,87 km, a kiépítetlen 0,54 km. A külterületi utak kiépítetlenek. A gyalogút és a járda hossza 1,25 km. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bánya nem található. Erdők Az erdőterület nagysága: 238 hektár. Erdőrészletek területe: 225 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 54.879 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 37 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő erdő Üzemmód szerint: vágásos erdő (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 70 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal és vezetékes gázhálózattal nem rendelkezik a település. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 60 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 70 db ↓ Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 86 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 4,2 km

122




8.13.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésből eredő légszennyeződés okozta károk kompenzálása 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.5 Meddő szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja

123



124


8.14 Molnári A horvátok és magyarok által lakott település első említése 1299-be Molnari, eredete bizonytalan. A magyar-horvát határnál, a Mura folyó mentén fekvő település.





Összesen




Összesen




129

7

0

136

0

15

0

15



Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar… Kereskedelem, gépjárműjavítás 2; 9%

1; 5%


5; 23%


6; 26% 1; 5%

4; 18%

1; 5%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás Építőipar Ingatlanügyletek Oktatás

125

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja – TERVEZET __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. 9; 6%


1; 1%

Ingatlanügyletek

2; 1% 5; 4% 6; 4%


6; 4%


7; 5%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 106; 75%

Oktatás Építőipar Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar….


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 10,79 km, amiből a kiépített belterületi utak hossza 1,17 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 8,56 km, a kiépített 0,66 km. A gyalogút és a járda hossza 2,93 km, a kerékpárúté 2,26 km. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bánya nem található. Erdők Az erdőterület nagysága: 160 hektár. Erdőrészletek területe: 127 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 27.358 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 25 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő-, talajvédelmi erdő. Üzemmód szerint: vágásos (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)




Kommunális ellátás Lakásállomány: 273 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 235 db Háztartási gázfogyasztók száma: 200 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 265 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 273 db ↓ Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 86 % Gázzal ellátott lakások aránya: 73 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 97 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 5,1 km A település területén található a szennyvíztisztító berendezés, melynek kapacitása: 52,5 kgO2/nap. A közcsatornán elvezetett, tisztított szennyvíz mennyisége: 15.500 m3/év Összes gázcsőhálózat hossza: 20,3 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 39,4 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 131,3 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.14.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése

127


7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

128


8.15 Murarátka A település a Mura folyó partján, a Zalai-dombság legdélebb nyúlványain, Letenyétől hat kilométerre, a Letenye-Lenti összekötő út mentén található. Két nagyobb településrészre, Rátkára és Újrátkára (ahogy a helybeliek nevezik) oszlik, amelyeket a Mura holtága választ el egymástól.1353-ban, 1470 –ben Ratk, 1880 –ban Rátka, 1908-tól Murarátka.





Összesen




Összesen




18

2

0

20

0

8

0

8


Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar….. Kereskedelem, gépjárműjavítás

1; 11%

2; 22%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 3; 34% Szállítás, raktározás 2; 22% 1; 11%

Építőipar

129

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja – TERVEZET __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ingatlanügyletek 2; 9%

6; 27%

3; 14%

Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás

3; 14%

2; 9% 6; 27%

Építőipar Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar…..


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 11,99 km, amiből a kiépített belterületi utak hossza 1,97 km, a kiépítetlen 0,92 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 7,59 km, a kiépített 1,51 km. A gyalogút és járda 2,05 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bányák nem találhatóak. Erdők Az erdőterület nagysága: 747 hektár. Erdőrészletek területe: 685 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 261.697 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 101 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő-, talajvédelmi-, természetvédelmi erdő Üzemmód szerint: átalakítás alatt álló-, vágásos erdő (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


130




8.15.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésből eredő légszennyeződés okozta károk kompenzálása 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 131



132


8.16 Muraszemenye A Mura folyó és holtágai között, egy 70 hektáros bányató partján fekvő település. Első írásos említése 1353-ban Scebenya. A község 1938-ban kapta mai nevét, Alsó- és Felsőszemenye továbbá Csernec községek egyesítésével.






Összesen

1

Összesen


46





0

47

0

5

0

5




1; 17%

3; 50% 2; 33%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Humán-egészségügyi, szociális ellátás

133

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja – TERVEZET __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ingatlanügyletek

5; 10% 1; 2%


1; 2%


1; 2% 9; 18%

26; 52%

2; 4% 5; 10%

Szállítás, raktározás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Építőipar Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar….


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 12,52 km, amiből a belterületi kiépített utak hossza 4,12 km, a kiépítetlen 2,05 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 3,25 km, a kiépített 3,1 km. A gyalogút és járda 3,34 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bánya száma: 2 db. Termelt nyersanyag: kavics Nyersanyag fejtési módja: fúrólyuk, külfejtés (Forrás:(TeIR)|MBFH 2009.)

Erdők Az erdőterület nagysága: 255 hektár. Erdőrészletek területe: 246 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 96.908 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 30 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 3 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő-, mezővédő-, műtárgyvédelmi-, talajvédelmi-, természetvédelmi erdő Üzemmód szerint: vágásos erdő. (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)

134



Kommunális ellátás Lakásállomány: 297 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 176 db Háztartási gázfogyasztók száma: 252 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 284 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 297 db ↓ Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 59 % Gázzal ellátott lakások aránya: 85 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 96 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 6,9 km A közcsatornán elvezetett, tisztított szennyvíz mennyisége: 14.900 m3/év Összes gázcsőhálózat hossza: 8 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 4,9 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 105,9 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.16.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 135


7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésből eredő légszennyeződés okozta károk kompenzálása 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

136


8.17 Oltárc A zsákfali Letenyétől északkeletre, nem messze a 7-es főúttól található, amelyet bükkösök öveznek. A falu neve 1239-ben Oltarcz. A település neve szláv eredetű.





Összesen




Összesen




23

2

0

25

0

4

0

4



1; 17%

Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar….. Kereskedelem, gépjárműjavítás

3; 50% 2; 33%


137

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja – TERVEZET __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. 1; 3% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

1; 3% 1; 3%

Ingatlanügyletek


2; 7%

22; 77%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar….


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 11,71 km, amiből a kiépített belterületi utak hossza 1,94 km, a kiépítetlen 0,59 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 9,12 km, a kiépített 0,06 km. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bányák nem találhatóak. Erdők Az erdőterület nagysága: 2.160 hektár. Erdőrészletek területe: 1994 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 684.351 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 312 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő-, park-, szaporító anyag termelés, talajvédelmi erdő Üzemmód szerint: átalakítás alatt álló-, vágásos erdő (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)

Gépjármű-állomány Benzinüzemű személygépkocsik száma: 43 db Gázolajüzemű személygépkocsik száma: 8 db Benzinüzemű tehergépkocsik száma: 0 db Gázolajüzemű tehergépkocsik száma: 3 db Lassú járművek száma: 8 db

138


Motorkerékpárok száma: 4 db (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)



8.17.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése

139


7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

140


8.18 Petrivente A település Letenyétől keletre, a 7-es főúttól nem messze helyezkedik el. A mai név két község, Petri és Vente egyesüléséből keletkezett 1892-ben.





Összesen




Összesen




66

6

0

72

0

1

0

1



Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar…..

2; 33%

3; 50%

Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar

1; 17%

141

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja – TERVEZET __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. 7; 10% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

2; 3% 2; 3%

Ingatlanügyletek


7; 10%

51; 73%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Építőipar Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar….


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 10,73 km, amiből a kiépített belterületi utak hossza 0,86 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 8,39 km, a kiépített 1,33 km. A gyalogút és járda 2 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bánya nem található. Erdők Az erdőterület nagysága: 60 hektár. Erdőrészletek területe: 56 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 14.553 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 9 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő erdő. Üzemmód szerint: vágásos (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


142


Kommunális ellátás Lakásállomány: 136 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 123 db Háztartási gázfogyasztók száma: 96 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 135 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 136 db ↓ Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 90 % Gázzal ellátott lakások aránya: 71 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 99 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 3,9 km A település területén található a szennyvíztisztító berendezés, melynek kapacitása: 12,5 kgO2/nap. A közcsatornán elvezetett, tisztított szennyvíz mennyisége: 7.600 m3/év Összes gázcsőhálózat hossza: 3,5 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 8,7 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 41,8 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.18.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésből eredő légszennyeződés okozta károk kompenzálása

143


7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

144


8.19 Pusztamagyaród Pusztamagyaród Letenyétől északkeletre fekszik, a Letenye és Zalaegerszeg közötti összekötő út mentén. A község neve 1214-ben Moghorod, 1808-ban Puszta.Magyarad volt. Nevét a táj, tájrészlet, illetőleg a jellemző növény, a mogyoróbokor váltotta ki, a puszta előtag a török alatti elpusztásodással kapcsolatos.





Összesen




Összesen




70

5

0

75

0

6

0

6



Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar….. 1; 13%

2; 24%

1; 13%

Kereskedelem, gépjárműjavítás Humán-egészségügyi, szociális ellátás

1; 13%

Építőipar 3; 37% Ingatlanügyletek

145

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja – TERVEZET __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. 3; 4% 1; 1%


2; 3%

Ingatlanügyletek

1; 1% 3; 4%


3; 4%


Humán-egészségügyi, szociális ellátás Építőipar Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar…..


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 87,37 km, amiből a kiépítetlen belterületi utak hossza 6,55 km. A külterületi utak kiépítetlenek. A gyalogút és járda 2 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bányák nem találhatóak. Erdők Az erdőterület nagysága: 366 hektár. Erdőrészletek területe: 354 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 84.039 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 32 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő-, talajvédelmi erdő Üzemmód szerint: vágásos erdő (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)







147


7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

148


8.20 Semjénháza Semjénháza Letenyétől nyugatra, az Újkuti és a Rigyáci patakok által határolt magaslaton helyezkedik el. Javarészt horvátok lakta település. Említése 1420-ban Semyenhaza, korábban, 1373-ban Semyenfeulde. E két azonos szerkezetű névalak egy Semjén, azaz Simon nevű személy házára, illetőleg földjére utal, aki az első telepes lehetett a névadás időszakában.





Összesen




Összesen




103

3

0

106

0

4

0

4



Kereskedelem, gépjárműjavítás 1; 20% 2; 40%

2; 40%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Építőipar

149


3; 3% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

2; 2%

Ingatlanügyletek

3; 3% 3; 3%


4; 4%


83; 84%

Szállítás, raktározás Építőipar Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar….


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 6,39 km, amiből a kiépített belterületi utak hossza 1,84 km. A kiépítetlen külterületi utak 2,75 km, a kiépítettek 1,57 km hosszúak. A gyalogút és járda 3,39 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bányák nem találhatóak. Erdők Az erdőterület nagysága: 61 hektár. Erdőrészletek területe: 56 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 16.844 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 13 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő erdő Üzemmód szerint: vágásos erdő (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)

Gépjármű-állomány Benzinüzemű személygépkocsik száma: 119 db Gázolajüzemű személygépkocsik száma: 35 db Benzinüzemű tehergépkocsik száma: 1 db Gázolajüzemű tehergépkocsik száma: 24 db

150






151


7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

152


8.21 Szentliszló A település Letenyétől északkeletre, az Alsó-Válicka mentén helyezkedik el. A község neve 1336-ban Scenthwynchlou, korábban Wencezlai. Nevét a falu templomának titulusáról, Szent Vencelről kapta.






Összesen

1

Összesen


37





0

38

0

3

0

3




1; 33%

Szállítás, raktározás 2; 67%

153



2; 6%

Ingatlanügyletek

1; 3%




Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 10,22 km, amiből a kiépített belterületi utak hossza 1,19 km. A kiépítetlen külterületi utak 7,22 km, a kiépítettek 0,67 km hosszúak. A gyalogút és járda 1,08 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bányák nem találhatóak. Erdők Az erdőterület nagysága: 106 hektár. Erdőrészletek területe: 99 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 19.436 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 3 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő-, talajvédelmi erdő Üzemmód szerint: vágásos erdő (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


154




8.21.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése

155



156


8.22 Szentmargitfalva A település Letenyétől északnyugatra, a Szentdorjáni patak mentén húzódik. A falu neve 1379-ben Zentmargitfalva volt, nevét a falu templomának védőszentjéről, Szent Margitról kapta.






Összesen

1

Összesen


0





0

1

0

1

0

1




Ingatlanügyletek

Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar….. 1; 50%

1; 50%

Ingatlanügyletek

1; 50%

1; 50%



Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 2,06 km, amiből a kiépített belterületi utak hossza 1,05 km. A külterületi utak kiépítetlenek. A gyalogút és járda 0,95 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

157


Bányák Működő bányák nem találhatóak. Erdők Az erdőterület nagysága: 54 hektár. Erdőrészletek területe: 49 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 6.737 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 3 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő-, talajvédelmi-, természetvédelmi erdő Üzemmód szerint: vágásos erdő (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)



Település besorolása felszín alatti víz állapota szempontjából (27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján)

158


Érzékeny.

8.22.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

159


8.23 Tótszenmtárton Tótszentmárton Letenyétől nyugatra, a 7-es számú főútvonaltól 3 kilométerre, délre található. A község első említése 1321-ben Sanctus Martinus, 1697-ben már a mai alak használatos. Döntően horvátok lakta település.






Összesen

7

Összesen


178





0

185

0

11

0

11




5; 31%

1; 6%

4; 25%

6; 38%

Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Építőipar

160

A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja – TERVEZET __________________________________________________________________________________________ Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ingatlanügyletek 7; 4% 9; 5% Kereskedelem, gépjárműjavítás

1; 1% 1; 1%


4; 2%


19; 10% 15; 8% 2; 1%

127; 68%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás Oktatás

Építőipar

Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar…


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 26,95 km, amiből a belterületi kiépített utak hossza 2,49 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 19,82 km, a kiépített 2,29 km. A gyalogút és járda 6,47 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bánya nem található. Erdők Az erdőterület nagysága: 30 hektár. Erdőrészletek területe: 29 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 6.479 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 2 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő erdő Üzemmód szerint: vágásos erdő. (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)

161



Kommunális ellátás Lakásállomány: 332 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 276 db Háztartási gázfogyasztók száma: 248 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 332 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 332 db ↓ Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 83 % Gázzal ellátott lakások aránya: 75 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 100 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 5,8 km A közcsatornán elvezetett, tisztított szennyvíz mennyisége: 18.200 m3/év Összes gázcsőhálózat hossza: 7,9 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 5,2 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 98 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.23.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 162


7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.1.6 Közlekedésből eredő légszennyeződés okozta károk kompenzálása 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.5 Meddő szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

163


8.24 Tótszerdahely A község Letenyétől délkeletre, a Nagykanizsa-Szepetnek-Letenye összekötő út mentén található. Délről Horvátországgal és a Murával határos. Írásos említése 1370-ban Zeredahel, 1697-ban Tott Szerdahel. A névadás indítéka a hetivásár (piac) napjának a neve volt. A településen élő horvátok száma jelentős.

8.24.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók Terület, népesség A település területe 1.230 hektár, amely a teljes kistérség 3,16 %-a. Az állandó lakosok száma 2009-ben 1.175 fő, amely a kistérség teljes lakosságának a 6,80 %a. A népességváltozás 1999 óta -133 fő. (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)




Összesen




Összesen




210

15

0

225

0

23

1

24


Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar….

2; 6%


1; 3% 1; 3% 1; 3%

1; 3% 11; 32%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás

17; 50% Építőipar Ingatlanügyletek

164


Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

14; 6%

Ingatlanügyletek


2; 1% 3; 1%


30; 13%

Szállítás, raktározás 28; 12% 15; 6%

133; 58% Oktatás Építőipar Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar….


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 17,96 km, amiből a kiépített belterületi utak hossza 4,54 km, a kiépítetlen 1,24 km. A kiépítetlen külterületi utak hossza 10,03 km, a kiépített 2,15 km. A gyalogút és a járda hossza 4,94 km, a kerékpárúté 2,61 km. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bánya száma: 2 db. Termelt nyersanyag: homok, kavics Nyersanyag fejtési módja: külfejtés (Forrás:(TeIR)|MBFH 2009.)

Erdők Az erdőterület nagysága: 93 hektár. Erdőrészletek területe: 74 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 21.091 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 0 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő-, természetvédelmi erdő. Üzemmód szerint: vágásos (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)

165



Kommunális ellátás Lakásállomány: 446 db Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 394 db Háztartási gázfogyasztók száma: 354 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 435 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 446 db ↓ Szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: 88 % Gázzal ellátott lakások aránya: 79 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 97 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 7,7 km A település területén található a szennyvíztisztító berendezés, melynek kapacitása: 180 kgO2/nap. A közcsatornán elvezetett, tisztított szennyvíz mennyisége: 33.300 m3/év Összes gázcsőhálózat hossza: 9,7 km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 4,8 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 179,1 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.24.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 166


7.1.3 Jogi szabályozás 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

167


8.25 Valkonya A zsáktelepülése Letenyétől keletre, a 7-es számú főúttól 5 km-re terül el. 1381-ben a falu neve Kysuolkonya, Noguolkonya volt. Neve a szláv Volkona személynévből alakult ki.





Összesen




Összesen




16

1

0

17

0

1

0

1





1; 7%

Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar… 1; 100%

13; 93%



Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 6,27 km, amiből a kiépített belterületi út hossza 0,2 km. A külterületi utak kiépítetlenek. A gyalogút és járda 2 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)ű

168


Bányák Működő bányák nem találhatóak. Erdők Az erdőterület nagysága: 602 hektár. Erdőrészletek területe: 578 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 232.255 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 33 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő-, park-, szaporító anyag termelés, talajvédelmi erdő Üzemmód szerint: átalakítás alatt álló-, vágásos erdő (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 46 db Vezetékes gázhálózattal nem rendelkezik a település. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 39 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 46 db ↓ Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 85 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 0,6 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 12,4 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)

A gyökérzónás szennyvízkezelési rendszer kiépítése 2010-től folyamatban van, amely a próbaüzemet követően várhatóan 2012-ben kezdi meg tényleges működését. A rendszer keretében 4 nádágy kerül kiépítésre, összesen 800 m2 felülettel. A természetközeli

169


szennyvíztisztító hidraulikai kapacitása 12 m3/nap, élettartama 50 év. A rákötés aránya tervezetten 80 %. Település besorolása felszín alatti víz állapota szempontjából (27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján) Érzékeny.

8.25.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése 7.4.2 Tudatformálás

170


7.4.3 Erdei iskola kialakítása, működtetése 7.4.4 Élőhelyek revitalizációja 7.4.5 Genetikai állomány megőrzése

171


8.26 Várfölde Letenyétől északkeletre fekvő zsáfalu. Említése 1324-ben Warfeulde, mely jelzi, hogy a XIV. században Lenti és Alsólendva vártartományának részére volt.





Összesen




Összesen




16

0

0

16

0

2

1

3






Ingatlanügyletek

1; 6% 1; 6%

3; 100% 14; 77%




172


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 3,22 km, amiből a kiépítetlen belterületi utak hossza 0,7 km. A külterületi utak kiépítetlenek. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bányák nem találhatóak. Erdők Az erdőterület nagysága: 1.139 hektár. Erdőrészletek területe: 1.075 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 367.466 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 139 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő-, kísérleti erdő, szaporító anyag termelés Üzemmód szerint: vágásos erdő (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 106 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkezik a település. Háztartási gázfogyasztók száma: 92 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 105 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 106 db ↓ Gázzal ellátott lakások aránya: 87 % Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 99 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Összes gázcsőhálózat hossza: 5,2 km 173


Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 3,4 km A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége: 32,9 tonna/év (Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 2009.)


8.26.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése

174



175


8.27 Zajk Zajk Letenyétől északra, 7 km-re fekvő zsáktelepülés. Első említése 1352-ben Zoueyk. Magyar eredetű helységnév, amely a szláv Zajk személynévből ered.





Összesen




Összesen




11

0

0

11

0

0

0

0


Társas vállalkozás nem működik a településen.

Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti m egoszlása 2009. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ingatlanügyletek 1; 9% 2; 18%

1; 9%

7; 64%

Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás


176


Helyi közutak A bel-és külterületi utak hossza összesen 13,81 km. A kiépített belterületi utak hossza 0,61 km. A kiépítetlen külterületi utak 7,78 km, a kiépített 4,73 km hosszú. A gyalogút és járda 1 km hosszúságú. Kerékpárút nem található a településen. (Forrás:(TeIR)|ÁKMI 2008.)

Bányák Működő bányák nem találhatóak. Erdők Az erdőterület nagysága: 890 hektár. Erdőrészletek területe: 856 hektár. A fatérfogat (élőfakészlet) terjedelme: 279.704 m3. Erdősítéskor a felújítás alá vont terület 75 hektár. Erdősítéskor a telepítés alá vont terület 0 hektár. Az alábbi erdőtípusok találhatóak: Rendeltetés szerint: faanyagtermelő erdő, szaporító anyag termelés Üzemmód szerint: vágásos erdő (Forrás:(TeIR)|MGSZH-EI 2009.)


Kommunális ellátás Lakásállomány: 95 db Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal és vezetékes gázhálózattal nem rendelkezik a település. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 86 db Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 95 db ↓ Ivóvízzel ellátott lakások aránya: 91 % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 100 % Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 2,5 km 177




8.27.2 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek 7.1 A levegő minőségének védelme 7. 1. 1 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése A) Kerékpárút hálózat fejlesztése B) Tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése A) Lakossági energiatakarékosság támogatása, tájékoztatása B) Települési és közintézményi energiafelhasználás csökkentése 7.1.3 Jogi szabályozás 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása 7.3 Föld védelme 7.3.1 A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése 7.3.2 Erdőtelepítések 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja 7.4 Élővilág és természetvédelem, épített környezet 7.4.1 Értékkataszter készítése

178



179


9. Források Felhasznált irodalom: 1. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht., Környezetvédelmi és Természetvédelmi – Levegőtisztaság – védelmi Referencia Központ: Hazánk levegőminőségének értékelése; 2007,2009 2. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósága: Vízbázisvédelem – Zala megye; 2005 3. Murarátka Környezetvédelmi Programja, 2005 4. Letenye Környezetvédelmi Programja, 2005 5. Zajk Környezetvédelmi Programja, 2005 6. Zala Megye környezetegészségügyi helyzete, 2005 7. A Letenyei statisztikai kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja, 2004 8. Lispeszentadorjáni Kulturális és Sport Egyesület: Dél-zalai Erdőtáj Kerékpárút – Vonzerőkataszter, 2007 9. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal: Magyarország műemlékjegyzéke, Zala megye, 2005 10. Hubayné Horváth Nóra: Felhagyott tőzegkitermelő helyek természeti értékei és optimális hasznosítása, 2005 11. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zala Zöld Szíve, 2008. 12. DeKiss Első Osztrák-Magyar Mérnöki Iroda Kft.: Letenye Város Önkormányzataközintézmények alternatív energiaellátása, 2007. október 13. Makó Kistérség Környezetvédelmi Programja 2004-2010. 14. Ki Kicsoda Zala Megyében? 1996, 2000, 2005 15. Depónia – Technika Mérnöki Szolgáltató Kft.: - A Szenliszlói-, Valkonyai-, és a Bánokszentgyörgyi hulladéklerakó felszámolása (megvalósulási terv), 2009. - Letenyei-, és Pusztamagyaródi hulladéklerakó rekultivációja (megvalósulási terv), 2009. 16. Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület: A „Zala Zöld Szíve” helyi akciócsoport térségi turizmusfejlesztési terve 2010.

180


Internetes források: 1. www.totszenmarton.hu 2. www.kisterseg.letenye.com 3. www.banokszentgyorgy.hu 4. www.vendegvaro.hu 5. www.kep.tar.hu/letenye 6. www.geocaching.hu 7. www.kvvm.hu 8. www.bvh.hu 9. www.nyuduvizig.hu 10. www.takarnet.hu 11. www.wikipedia.hu

181


10. Mellékletek 10.1 Geológiailag hasznosítható, állami tulajdonú, meddő CH kutak befejező jelentése

182

T E R V E Z E T

Recommend Documents